﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12319 számú
törvényjavaslat
a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak képviseleti minta alapján
történő 2005. évi felméréséről
Előadó: dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Budapest, 2004. október
2004. évi .... törvény
a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak képviseleti minta alapján
történő 2005. évi felméréséről
Az Országgyűlés a népesség egy része meghatározott személyi adatainak
összeírásáról a következő törvényt alkotja:
1.	§
A Magyar Köztársaság területén, a 2005. március 31. és 2005. április 1. napja
közötti éjféli állapot alapulvételével - 2005. április 1-je és 2005. április 21. közötti
időszakban - a népesség személyi, családi és lakásviszonyairól összeírást (a
továbbiakban: mikrocenzus) kell tartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a statisztikáról szóló 1993.
évi XLVI. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével.
2.	§
(1)	A mikrocenzus az ország területén élő vagy bejelentett lakóhellyel,
tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az ország területén három
hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokra és hontalan személyekre,
valamint a menekültekre, továbbá az ország területén lévő lakásokra (lakóegységekre)
terjed ki.
(2)	A mikrocenzus a Magyar Köztársaság területén lévő lakások - matematikai
módszerrel kiválasztott - két százalékát és az azokban lakó személyeket érinti,
beleértve az intézeti háztartásokban (munkásszállás, diákotthon stb.) tartózkodókat is.
3.	§
A mikrocenzus során az adatszolgáltatás a természetes személyek és a lakások
(lakóegységek) adatainak összeírására terjed ki:
a)	a természetes személyekre vonatkozóan: állampolgárság, családi és utónév
kezdőbetűi, nem, születés éve és hónapja, lakóhely, családi állapot, családi állás,
termékenység, iskolába járás, iskolai végzettség, személyek és háztartások megélhetési
2
forrása, foglalkozás, munkáltató és munkahely, anyanyelv, nyelvismeret, a
lakáshasználat jogcíme;
b)	a lakásra vonatkozóan: rendeltetés (típus), tulajdoni jelleg, helyiségek száma,
alapterület, kommunális ellátottság, felszereltség, karbantartás, a fűtés módja, építési
év, falazat, a környezet lakóövezeti jellege.
4.	§
(1)	A mikrocenzus végrehajtása a Központi Statisztikai Hivatal feladata.
(2)	A 2. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatók kötelesek a
mikrocenzus körébe tartozó adatokat a valóságnak megfelelően, az 1. §-ban
meghatározott határidőben megadni.
(3)	A mikrocenzus során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra
használhatók.
(4)	A mikrocenzus során gyűjtött adatok hordozói maradandó értékű iratnak
minősülnek, amelyek őrzéséről a statisztikai feldolgozás befejezését követően a
Központi Statisztikai Hivatal Levéltára mint állami szaklevéltár gondoskodik.
5.	§
Ez a törvény 2005. január 1-jén lép hatályba.
3
Általános indokolás
Az ENSZ az 1960-as évtizedtől a gazdasági és társadalmi folyamatok
felgyorsulása, az információigény növekedése miatt ötévenkénti népszámlálások vagy
-	tízéves ciklusok esetében - a cenzusközti időszakban egy vagy két mikrocenzus
tartását javasolja. Magyarország ez utóbbi megoldás mellett döntött, az első
mikrocenzusra 1963-ban került sor.
A mikrocenzusok a népszámlálás óta bekövetkezett gazdasági, társadalmi
folyamatok, események hatásainak vizsgálatával a népszámlálási jellegű mutatók
aktualizálását teszik lehetővé. A 2005. évi mikrocenzus röviddel az Európai Unióhoz
csatlakozást követően is képet nyújt a társadalomról és a gazdaságról.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A javaslat tartalmazza az adatszolgáltatás eszmei időpontját, az összeírás
végrehajtásának időszakát, a statisztikai és az adatvédelmi törvényre történő utalást.
A teljes körű vagy a mikrocenzushoz hasonló nagyságú mintán végrehajtásra
kerülő lakossági adatgyűjtések esetében kiemelt jelentőségű az összeírási időszak
megválasztása. Olyan időszakot célszerű meghatározni, amikor a lakosság mozgása
kicsi és a népszámlálási jellegű ismérvekben nincsenek jelentős változások. Emiatt
nem javasoltak pl. a nyári, valamint a tanév kezdetét vagy végét magukba foglaló
hónapok.
A javaslat a mikrocenzus végrehajtásának idejét 2005. április 1. és 21. közé
teszi, így év végéig megtörténhet az adatok elsődleges feldolgozása és országos, régiós
és választókörzetenkénti közzététele.
A mikrocenzus végrehajtására a statisztikáról szóló 1993. évi XL VI. törvény,
valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével kerül sor. E törvények
előírásokat és garanciákat tartalmaznak az adatok védelmével kapcsolatban,
rendelkeznek a kötelező adatszolgáltatás megtagadásakor alkalmazható szankciókról,
szabályozzák az adatok nyilvánosságra hozásának módját, továbbá más, az összeírás
szempontjából fontos körülményt.
a 2. §-hoz
A mikrocenzus a népesség és a lakásállomány 2 százalékára terjed ki. A
mikrocenzus mintája az emberi tartózkodásra alkalmas lakóegységekből (lakások,
lakott üdülők, lakott egyéb lakóegységek, intézeti háztartások) statisztikai módszerrel,
ún. többlépcsős, rétegzett mintavétellel vett arányos minta. Ez biztosítja, hogy bármely
személy azonos eséllyel legyen a mikrocenzus adatszolgáltatója. A minta az adatok
teljes körére biztosítja a reprezentativitást az ország, a régiók, a megyék, illetve
településtípusok szerint, a fontosabb mutatószámok vonatkozásában pedig a
4
statisztikai kistérségekre, valamint az országgyűlési egyéni választókerületekre is a
statisztikai hibahatáron belüli adatokat szolgáltat.
A javaslat meghatározza az adatszolgáltatók körét. Az összeírás körébe a
kiválasztott lakóegységek, valamint azok a személyek tartoznak, akiknek a kiválasztott
lakóegység a lakóhelyük vagy a tartózkodási helyük. Eszerint a kiválasztott
lakóegységeken túl össze kell írni az ország területén élő, valamint a nem
Magyarországon élő, ám magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező
magyar állampolgárokat, továbbá az ország területén három hónapnál hosszabb ideig
tartózkodó külföldi állampolgárokat és hontalan személyeket, valamint a
menekülteket.
a 3. §-hoz
A javaslat felsorolja az adatfelvétel témaköreit. A tematika igazodik a másfél
évszázados magyar népszámlálási gyakorlathoz, a hazai és a nemzetközi
adatigényekhez. Az adatok illeszkednek a népszámlálások és mikrocenzusok
idősoraihoz, lehetőséget adva a tendenciák - elsősorban a legutóbbi népszámlálás óta
bekövetkezett változások - értékelésére és elemzésére, a hazai és a nemzetközi
adatigények kielégítésére. A témák törvényben történő felsorolása garanciát jelent az
állampolgárok számára, hogy az adatfelvételkor csak az abban meghatározott körben
tehetnek fel kérdéseket.
Az adatgyűjtés a személyekre vonatkozóan tartalmazza az alapadatokat:
állampolgárság, családi és utónév kezdőbetűi, nem, családi állapot, születési idő,
lakóhely, utóbbi vonatkozásában a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően a bejelentett
lakcím mellett a tényleges lakcímet is tudakolja. A házasságok és élettársi kapcsolatok,
valamint a termékenység felmérése fontos téma korunk demográfiai és társadalmi
változásainak jobb megértéséhez.
Az iskolai végzettség a népességre vonatkozó egyik legfontosabb információ.
Egy ország tudásvagyonának, szellemi potenciáljának felméréséhez
nélkülözhetetlenek a mikrocenzus iskolai végzettséget tudakoló kérdéseire adott
válaszok.
A mikrocenzus egyik feladata a népesség gazdasági aktivitásának
megállapítása, aminek feltétele a kérdezett személy megélhetését biztosító források
feltérképezése. E kérdés lehetőséget biztosít a korábbi hazai gyakorlatnak megfelelő
gazdasági aktivitási kategóriákkal, valamint a nemzetközi kívánalmaknak is eleget
tevő jelenlegi hazai csoportosításokkal való összehasonlításra.
A gazdaságilag aktív tevékenységet folytató személyek esetében fontos kérdés a
foglalkozás meghatározása, amihez nélkülözhetetlen a munkakör megjelölése, a
kérdezett tevékenységre jellemző feladatok feltüntetése. Ez biztosítja a gazdaságilag
aktív tevékenységet folytató személyeknek a korszerűsített foglalkozási osztályozási
rendszerbe történő besorolását és a nemzetközi adatokkal - elsősorban az Európai
Unióhoz tartozó államokkal - való összehasonlíthatóságot.
5
A kérdéskör a következő kérdésekre is szolgáltat adatokat:
-	a gazdasági átalakulás lényeges társadalmi következménye a foglalkoztatás
formáinak bővülése, a munkáltatói szféra változása a privatizáció és a
külföldi tőke megjelenése következtében;
-	a munkanélküliség alakulása;
-	az összeírást megelőző évben végzett mezőgazdasági munka és annak
összefüggései más tényezőkkel.
Az állampolgárság az Európai Unió ajánlásai szerint kötelező témakör, a
nemzetközi vándorlás, valamint a külföldiek jelenlétének alapvető ismérve. A kérdés
2001-ben került vissza a magyar népszámlálások, mikrocenzusok tematikájába.
Az idegennyelv-tudás a szellemi tőke fontos része, ezért a nyelvtanulás
növelésére tett erőfeszítések hatásának mérése fontos feladat, különös tekintettel a
lakosság európai mércével mért alacsony nyelvismeretére.
A háztartások a társadalom legkisebb gazdasági, a családok a legkisebb vérségi,
rokoni egységei. A család válságáról szóló tudósítások ellenére bizonyos, hogy a
családok és a háztartások még hosszú ideig a magyar társadalom stabil alapegységei
maradnak. A magyar népesedési helyzet megismerésében, valamint a helyzet kezelését
szolgáló eszközök meghatározásában nélkülözhetetlen a családok és háztartások
jellemzőinek, struktúrájának feltárása.
A lakások esetében az elmúlt évtizedben a tulajdonviszonyok és a lakások
felszereltsége megváltozott, az infrastrukturális beruházások a lakások víz-, csatorna-
és gázellátását jelentősen javították. A mikrocenzus adatai átfogó képet adnak a
lakásvagyon számszerű és strukturális változásáról.
a 4. §-hoz
A mikrocenzus megszervezése, az adatgyűjtés szakmai irányítása, az adatok
feldolgozása és közzététele - összhangban a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI.
törvény 6. § (1) bekezdésének c) pontjával - a Központi Statisztikai Hivatal feladata.
A helyszíni adatfelvételt a felvételi tudnivalókról kiképzett számlálóbiztosok végzik el,
akik e tevékenységük ellátásakor hivatalos személynek minősülnek.
A javaslat kötelezi az adatszolgáltatót, hogy a mikrocenzus témakörébe tartozó
adatokat a valóságnak megfelelően, az előírt módon és határidőben adja meg. Az
összeíráskor gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel.
A mikrocenzusból származó adatok az adatszolgáltatók és a szakemberek
számára maradandó értéket képviselnek. Őrzésükről a statisztikai feldolgozás
befejezését követően a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára mint állami szaklevéltár
gondoskodik.
az 5. §-hoz
A törvény 2005. január 1-jén lép hatályba. A törvény elfogadása és a
hatálybalépés közötti időszakban megtörténik a lakosság előzetes tájékoztatása és az
összeírás szakmai előkészítése.