﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12472. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről
Előadó: Juhász Ferenc
honvédelmi miniszter
Budapest, 2004. november
2
2004. évi.... törvény
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről
A Magyar Köztársaság függetlenségének, területi épségének, nemzetközi
szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme
érdekében,
az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében betöltött tagságából fakadó
kötelezettségek teljesítése érdekében,
a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek
kölcsönös tiszteletben tartása alapján,
az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának elvét követve,
más államok ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való
fenyegetéstől tartózkodva,
az államok közötti viták békés megoldására törekedve, a háborút mint a viták
megoldásának eszközét elutasítva,
a független demokratikus jogállam alkotmányos működése követelményeinek,
továbbá
az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában, a szövetségi és más
nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően,
az Országgyűlés a honvédelemről és a Magyar Honvédségről a következő
törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A HONVÉDELEM ALAPJAI
I.	fejezet
A HONVÉDELMI KÉPESSÉG BIZTOSÍTÉKAI
1.	§
(1)	A honvédelem nemzeti ügy.
(2)	A Magyar Köztársaság a nemzeti és szövetségi védelmi képességének
fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, a
Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) felkészültségére és elszántságára, a
rendvédelmi és más szervek közreműködésére, illetőleg állampolgárainak a haza
védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges
államok és fegyveres erőik együttműködésére és segítségnyújtására, valamint az
Európai Unió tagállamainak és azok fegyveres erőinek együttműködésére épít.
2.	§
(1)	A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok
végrehajtásában a gazdálkodó szervek és a lakosság szolgáltatások, az állampolgárok
pedig személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt.
3
(2)	A honvédelmi feladatokat a legszükségesebb ráfordítással kell
megvalósítani. A honvédelmi kötelezettségek teljesítése az érintettek számára békében
nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.
3.	§
A honvédelem érdekében e törvény meghatározza
a)	a honvédelmi kötelezettségek részletes szabályait,
b)	a honvédelmi feladatok végrehajtásában részt vevő állami és más szervek
feladataira és hatáskörére vonatkozó alapvető szabályokat,
c)	a honvédelem irányításának szervezeti rendjét, feladatait és hatásköreit,
d)	a Honvédség feladatait és a rá vonatkozó szabályokat,
e)	a békeállapottól eltérő időszakra vonatkozó szabályokat.
4.	§
(1)	Külön határozza meg a törvény azokat a rendelkezéseket, amelyeknek
hatálya csak megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idejére terjed ki.
(2)	Az (1) bekezdésben említett időszakon kívül a Harmadik Részben
meghatározott egyes rendkívüli intézkedések bevezethetők szükségállapot,
veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején is.
II.	fejezet
A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK
A honvédelmi kötelezettségek rendszere
5.	§
(1)	Az állampolgárok a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása
érdekében általános honvédelmi kötelezettségként - az Alkotmányban és e törvényben
meghatározottak szerint - személyes szolgálat és vagyoni szolgáltatás teljesítésére
kötelezhetők.
(2)	A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar
állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként
a)	megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején hadkötelezettség,
b)	rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség, valamint
c)	polgári védelmi kötelezettség
teljesítése terheli.
(3)	Az ország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy
állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá az ott működő jogi személy és jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szolgáltatásra
kötelezett) vagyoni szolgáltatásként az e törvényben meghatározott gazdasági és
anyagi szolgáltatásra kötelezhető.
4
A hadkötelezettség
6.	§
(1)	Az általános hadkötelezettség alapján rendkívüli állapot idején és az
Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben a Magyar
Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú, magyar
állampolgárságú férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 18. év betöltésekor kezdődik,
és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles a 40. évét
betölti.
(2)	A hadkötelezettség magában foglalja a
a)	tájékoztatási (adatszolgáltatási),
b)	bejelentési,
c)	megjelenési és
d)	szolgálati
kötelezettséget.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem hadköteles az a személy, aki e
törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően polgári szolgálat teljesítésére
kapott engedélyt.
A katonai nyilvántartás
7.	§
(1)	A katonai nyilvántartásban a hadkötelezettség bevezetésének előkészítése
érdekében a potenciális hadkötelesekről, továbbá a hadkötelezettséggel összefüggő
szociális ellátás és kegyeleti tevékenység biztosításához a volt hadkötelesekről már
béke idején, illetőleg a hadkötelezettség bevezetése után a hadkötelesről is a következő
adatok kezelhetők:
A)	személyazonosító adatai:
a)	születési családi és utóneve(i),
b)	házassági családi és utóneve(i),
c)	születési ideje,
d)	születési helye,
e)	anyja leánykori, családi és utóneve(i),
f)	személyi azonosítója,
B)	lakcím adatai:
a)	bejelentett lakóhelye,
b)	tartózkodási helye,
C)	további állampolgársága,
D)	családi állapota,
E)	a szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:
a)	katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő betegsége,
b)	szomatometriai (testsúly, magasság, mellbőség stb.) adatai,
c)	megkezdett és befejezett iskolai tanulmányai,
5
d)	szakképzettsége,
e)	foglalkozása,
f)	idegen nyelv ismerete és annak foka,
g)	gépjármű-vezetői, munkagép-kezelői engedélyének kategóriája, érvényességi
ideje,
h)	saját háztartásában eltartott vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt
gyermeke születésének ideje,
i)	külföldön teljesített katonai szolgálata, megszerzett katonai szakképzettsége,
elért rendfokozata,
j) a hadköteles katonai szolgálata teljesítésének időtartama alatt a kiértesíthető
hozzátartozó neve és lakcíme,
F)	testi, szellemi fogyatékossága, személyiségzavara,
G)	a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése,
H)	kábítószerrel vagy kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegsége,
I)	az előzetes letartóztatás, házi őrizet, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom
elrendelésének, valamint e kényszerintézkedések megszüntetésének időpontja,
J) a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás, a kiszabott fő- és
mellékbüntetés,
K) a szabadságvesztés megkezdésének ideje, szabadulásának várható ideje,
szabadulásának időpontja,
L) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli
mentesítése,
M) elhalálozása,
N) külföldi letelepedése,
O)	az állampolgárság megszűnése,
P) szolgálati adatai:
a)	a szolgálat formája (fegyveres, fegyver nélküli katonai és polgári), típusa
(sorkatona, tartalékos, póttartalékos, hivatásos, szerződéses, önkéntes), kezdete,
befejezése,
b)	megszerzett katonai szakképzettsége,
c)	az elért rendfokozata,
d)	a szolgálat teljesítésének helye (a katonai, rendvédelmi szervezet),
e)	a szolgálat során elért címei, osztályos fokozata és a megszerzett szakmai
gyakorlata,
R) a társadalombiztosítási és szociális ellátáshoz szükséges adatai:
6
(a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, betegség vagy haláleset
miatt jogosult esetében)
a)	a leszerelés ideje,
b)	az utolsó szolgálati helye,
c)	a bevonulása előtti munkahelye,
d)	balesetének, betegségének ideje, következménye, elhalálozásának oka, ideje,
e)	a leszerelés oka,
f)	a leszerelés utáni alkalmassági foka,
g)	munkaköre, munkahelye,
h)	nyugdíj-folyósítási törzsszáma,
i)	elismert szolgálati idejének kezdete,
j) a munkaképesség csökkenésének foka,
k) a szociális ellátás megítéléséhez szükséges mértékben a vagyoni helyzete,
l)	adóazonosító jele (az adóköteles jövedelemmel összefüggő adóhatósági
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából),
m) az igényjogosult hozzátartozó személyi adatai (név, születési hely és idő,
lakcím), a szociális ellátás megítéléséhez szükséges vagyoni helyzete, valamint az
ellátások juttatásáról történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából
adóazonosító jele és nyugdíjfolyósítási törzsszáma,
n) társadalombiztosítási azonosító jele.
(2)	A potenciális hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső
határáig a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség
központi irattározásra kijelölt szerve kezeli. Rendkívüli állapot és megelőző védelmi
helyzet idején a hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a
hadkiegészítő parancsnokság és a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt
követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli.
(3)	A hadkötelezettségtől függetlenül - a megszerzett érdekvédelmi
jogosultsággal járó szolgáltatások biztosítása érdekében - a (2) bekezdésben említett
szervek az (1) bekezdés A), B), P) és R) pontjában meghatározott adatokat az
érdekvédelmi jogosultság megszűnését követően 3 évig őrzik meg.
(4)	Az (1) bekezdés I)-L) pontjában meghatározott - büntetőeljárással,
büntetéssel, büntetés-végrehajtással és a büntetett előélethez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alóli mentesítéssel összefüggő - adatokat a kényszerintézkedés
megszüntetése, illetve a mentesítés napjának hatályával törölni kell.
(5)	A személyi azonosítót a katonai szervezetek egymás közötti
adatszolgáltatásában belső azonosítóként, valamint a személyiadat- és
lakcímnyilvántartással való kapcsolattartásban használhatják.
(6)	A hadkiegészítő parancsnokság a hadköteles adatait a katonai szolgálat
időtartamára annak a katonai szervezetnek adja át, amelynél a hadköteles a katonai
szolgálatát teljesíti. Ha a hadköteles polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, az
(1)	bekezdés A) pontjának a)-e) alpontjában, a B) és D) pontjában, valamint az E)
pontjának a), c)-g) alpontjában meghatározott adatait a megyei (fővárosi) munkaügyi
központokat felügyelő minisztérium illetékes szervének kell megküldeni.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározottakon kívül a hadkiegészítő parancsnokság
és a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve csak a hadköteles (potenciális
hadköteles) kérelmére, illetőleg törvényben előírt esetben és szervnek szolgáltathat
adatokat.
7
(8)	A katonai nyilvántartás szabályait a honvédelmi miniszter rendeletben
állapítja meg.
Adatszolgáltatás a katonai nyilvántartáshoz
8.	§
(1)	A katonai nyilvántartásba vételhez, majd a nyilvántartott adatok
pontosításához a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17.
§-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat a potenciális hadköteles
korba lépőkről a katonai nyilvántartásba vétel évének január 31. napjáig, a katonai
nyilvántartásban levőkről pedig adataik megváltozása után folyamatosan - a személyi
azonosító alkalmazásával - szolgáltatja a Honvédség központi adatfeldolgozó
szervének.
(2)	Békeidőben a jegyző a Honvédség központi adatfeldolgozó szervének
megkeresésére köteles közreműködni az önkormányzat illetékességi területén
bejelentett lakóhellyel rendelkező potenciális hadkötelesek személyazonosító, lakcím-
és anyakönyvi adatainak pontosításában.
(3)	A hadkötelezettség bevezetését követően a jegyző a hadkiegészítő
parancsnokság megkeresésére köteles közreműködni az önkormányzat illetékességi
területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és
anyakönyvi adatainak pontosításában.
(4)	A Honvédség, valamint a Határőrség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági
szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a
katasztrófavédelem, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság (a Honvédség
kivételével a többi szerv a továbbiakban e törvényben együtt: rendvédelmi szervek) a
hivatásos és szerződéses állományukban szolgálatot teljesítő potenciális
hadköteleseknek a 7. § (1) bekezdése A), B) és P) pontjában meghatározott adataira
vonatkozóan - a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére minden év
december 31. napjáig - kötelesek tájékoztatást adni.
(5)	Az (1)-(4) bekezdés szerint szolgáltatott adatok alapján a Honvédség
központi adatfeldolgozó szerve a potenciális hadkötelest abban az évben, amelyben a
18.	évét betölti, valamint a honosított, visszahonosított potenciális hadkötelest a rá
vonatkozó adatszolgáltatást követően - utólagosan - katonai nyilvántartásba veszi.
9.	§
(1)	A hadkiegészítő parancsnokság számára adatot szolgáltat a hadköteles
a)	testi és szellemi fogyatékosságáról, személyiségzavaráról; kábítószerrel és
kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegségéről; öngyilkossági hajlamára
utaló tényről az egészségügyi intézmény,
b)	cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezéséről: a bíróság, ideiglenes
gondnokság alá helyezése esetében a jegyző.
(2)	A Honvédség központi adatfeldolgozó szerve számára adatot szolgáltat a
potenciális hadköteles, illetőleg a hadköteles
a)	legalább 36%-ot elérő munkaképesség-csökkenéséről: az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete,
8
b)	elhalálozásáról, fő- és mellékbüntetéséről és a büntetett előélethez fűződő
hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéséről, állampolgárságról való
lemondásáról: a Belügyminisztérium illetékes szerve,
c)	szabadságvesztés büntetése megkezdésének időpontjáról, szabadulása
várható idejéről és szabadulása időpontjáról: az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-
végrehajtás Országos Parancsnokságának illetékes szerve,
d)	hivatásos vagy szerződéses állományba felvett, elbocsátott vagy
nyugállományba helyezett hadkötelesekről: a Honvédség, valamint a rendvédelmi
szerveket irányító miniszter által kijelölt központi szerv.
(3)	A Belügyminisztérium központi nyilvántartó szerve a potenciális
hadkötelesek és a hadkötelesek adatváltozásairól, a hadköteles előzetes letartóztatása,
lakhelyelhagyási tilalma és házi őrizete elrendeléséről, a hadkötelesre kiszabott fő- és
mellékbüntetésről, a hadköteles büntetett előéletéhez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alóli mentesüléséről, valamint az állampolgárságról való
lemondásáról, továbbá azokról, akik külföldre történő kitelepülésüket bejelentették, de
a magyarországi lakcímüket megtartották, a Honvédség központi adatfeldolgozó
szerve részére - a személyi azonosító alkalmazásával, annak hiányában a természetes
személyazonosító adatokkal - szolgáltat adatot.
(4)	A 8-9. §-ban meghatározott adatszolgáltatások térítésmentesek.
Tájékoztatási kötelezettség
10.	§
(1)	A megelőző védelmi helyzet idején és rendkívüli állapotban a hadköteles a
nyilvántartott adatok pontosításához a bejelentett lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek
és a hadkiegészítő parancsnokságnak - azok megkeresésére - köteles tájékoztatást
adni a katonai szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló, a 7. § (1) bekezdésének
A)-E) pontjában meghatározott adatairól és azok változásáról.
(2)	A hadkötelezettség bevezetése után a helyi katonai igazgatási feladatok
végrehajtása érdekében a hadkiegészítő parancsnokság kezeli az illetékességi területén
bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek adatait a Honvédség központi
adatfeldolgozó szervének adatszolgáltatása alapján.
A bejelentési kötelezettség
11.	§
(1)	A hadköteles bejelenteni tartozik, ha
a)	gyermekeinek száma,
b)	polgári szakképzettsége (pl. gépjármű-vezetői engedély megszerzése),
c)	foglalkozása (beosztása, munkaköre),
d)	iskolai végzettsége,
e)	sorozását követően az egészségi állapota a katonai szolgálatra való
alkalmasságát érintően
megváltozik, továbbá
f)	a katonai szolgálat félbeszakításának oka megszűnt,
g)	idegennyelv-ismeretet tanúsító bizonyítványt (közép- vagy felsőfokú
nyelvvizsga) szerzett.
9
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli azt a
hadkötelest, aki a szolgálat teljesítése alóli felmentéséről értesítést kapott.
(3)	A hadköteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a hadkiegészítő
parancsnokságnak jelenti be a változást követő 8 napon belül írásban vagy - személyes
megjelenés esetén - szóban. A változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes
megjelenés esetén pedig be kell mutatni a megfelelő okiratot vagy annak hiteles
másolatát.
(4)	A kötelezettsége teljesítésére képtelen hadköteles helyett a közeli
hozzátartozó vagy a törvényes képviselő tehet bejelentést.
A megjelenési kötelezettség
12.	§
A hadkötelesnek a hadkiegészítő parancsnokság felhívására a megjelölt helyen
és időben meg kell jelennie adatainak ellenőrzése és egyeztetése, katonai
alkalmasságának megállapítása, orvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés céljából.
A sorozás
13.	§
(1)	A hadkötelesnek sorozás céljából meg kell jelennie a hadkiegészítő
parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időben.
(2)	Sorozásra kell rendelni azt a hadkötelest,
a)	akinek a katonai szolgálatra történő behívását tervezik, és egészségi
alkalmassága még nem került megállapításra,
b)	aki polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be.
(3)	Mentes a sorozás alól, aki
a)	mozgásképtelen,
b)	önmaga ellátására képtelen,
c)	szellemi fogyatékossága vagy elmebetegsége miatt magatehetetlen,
d)	süket, néma vagy süketnéma,
e)	vak vagy egyik szeme hiányzik,
f)	cselekvőképességét érintő gondnokság alatt áll, illetőleg
g)	akinek bármelyik végtagja teljesen működésképtelen vagy hiányzik.
14.	§
A sorozáson megjelenő hadköteles az egészségi alkalmasságának
megállapításához a hadkiegészítő parancsnokság felhívásában meghatározott orvosi
igazolást köteles magával vinni és a sorozóbizottságnak bemutatni.
15.	§
(1)	A sorozást első- és másodfokú sorozóbizottság végzi. Az elsőfokú
sorozóbizottságot a hadkiegészítő parancsnokság vezetője, a másodfokú
sorozóbizottság elnökét a Honvéd Vezérkar főnöke jelöli ki.
10
(2)	Az elsőfokú sorozóbizottság elnöke a hadkiegészítő parancsnokság vezetője
által kijelölt hivatásos katona, tagja a belgyógyász és a sebész sorozó szakorvos,
valamint a pszichológus. A sorozóbizottság munkájában a hadkiegészítő
parancsnokság vezetője igényének megfelelően a sorozóbizottság székhelye szerinti
polgármester által kijelölt kisegítő személyek vesznek részt.
(3)	A sorozóbizottság orvos tagjait a hadkiegészítő parancsnokság vezetőjének
megkeresése alapján az orvost foglalkoztató egészségügyi intézet vezetője, illetve a
területileg illetékes tiszti főorvos jelöli ki.
16.	§
(1)	A sorozóbizottság az egészségi állapot alapján dönt a hadköteles katonai
alkalmasságának fokozatáról, a személyi adottságok és a képzettség figyelembe-
vételével megállapítja a tervezett beosztását, a behívás tervezett idejét és helyét.
(2)	A sorozáskor megállapítható katonai alkalmassági fokozatok: „katonai
szolgálatra alkalmas”, „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” és „katonai
szolgálatra alkalmatlan”.
(3)	A katonai alkalmassági fokozatok ismérveit a honvédelmi miniszter és az
egészségügyért felelős miniszter együttes rendeletben állapítja meg.
(4)	Ha a sorozáskor a hadköteles katonai alkalmassági fokozatát múló jellegű
betegsége miatt nem lehet megállapítani, a hadkötelest felgyógyulása után a
hadkiegészítő parancsnokság ismételt sorozásra rendelheti.
17.	§
(1)	A sorozóbizottság a sorozás eredményéről határozatot hoz, amelyet a
sorozóbizottság elnöke kihirdet. A határozatot a hadkötelesnek írásban is kézbesíteni
kell. Az elsőfokú sorozóbizottság határozata ellen fellebbezésnek van helye. A
fellebbezési határidőt a hadköteles részére való kézbesítéstől kell számítani. A
hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtott fellebbezést a másodfokú sorozóbizottság
bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló
keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a
fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti.
(2)	A másodfokú sorozóbizottság elnöke a Honvéd Vezérkar főnöke által
kijelölt hivatásos katona, tagja a Honvédség központi egészségügyi szervezetének
alkalmasságvizsgáló orvosa és pszichológusa, a hadköteles lakóhelye szerinti
hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa és a hadkiegészítő parancsnok által
kijelölt hivatásos katona.
(3)	Besorozott az a hadköteles, akinek a katonai szolgálatra való alkalmasságát
megállapították és katonai szolgálatra alkalmas fokozatot kapott.
(4)	A hadköteles a hadkötelezettségének tartama alatt kérheti katonai
szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását, ha egészségi
állapotában olyan változás állt be, amely a katonai szolgálatra való alkalmasságát
érinti. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megváltozását tanúsító orvosi
igazolást. A kérelmet a hadkiegészítő parancsnok által kijelölt elsőfokú
sorozóbizottság, az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést pedig a másodfokú
sorozóbizottság bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára
11
irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó
hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti.
A megjelenési kötelezettség egyéb esetei
18.	§
(1)	A hadköteles a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásával
összefüggő orvosi (szakorvosi) vizsgálatnak köteles magát alávetni, és e célból a
hadkiegészítő parancsnokság, a sorozóbizottság, illetőleg a jegyző által meghatározott
gyógyintézetben és időpontban köteles megjelenni.
(2)	A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság felhívására köteles megjelenni
a katonai okiratok átvétele, illetve visszaadása céljából. A hadköteles az okiratok
átvételét, megőrzését, illetőleg visszaadását nem tagadhatja meg.
A tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettséghez
kapcsolódó egyéb rendelkezések
19.	§
(1)	A külföldön tartózkodó hadköteles tájékoztatási, bejelentési és megjelenési
kötelezettségére az e törvényben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
(2)	A sorozás lebonyolításához, a katonai nyilvántartás egyeztetéséhez és
ellenőrzéséhez, valamint a bevonulás végrehajtásához megfelelően berendezett
helyiséget és a sorozásnál közreműködő - a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott -
kisegítő személyzetet a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester által
kijelölt polgármester biztosítja.
(3)	Aki megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a
hadkiegészítő parancsnokság vezetőjének határozata szerint a rendőrség elővezeti. Aki
kötelezettségének azért nem tesz eleget, hogy ezáltal kivonja magát a katonai szolgálat
teljesítése alól, büntetőjogi felelősséggel tartozik.
A szolgálati kötelezettség
20.	§
A szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres katonai szolgálatot
teljesít.
A katonai szolgálat
21.	§
(1)	A katonai szolgálatot a Honvédség szervezeteinél kell teljesíteni.
(2)	A katonai szolgálat célja a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok
végrehajtása érdekében a hadkötelesek kiképzése, felkészítése a katonai feladatokra,
illetőleg a Honvédség védelmi képességének erősítése.
(3)	A katonai szolgálat időtartama megelőző védelmi helyzet idején legfeljebb
12 hónap. Ez a korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli állapot idejére.
(4)	A hadköteles katonát a hadkötelezettség megszüntetését követő 30 napon
belül le kell szerelni.
12
Behívás és bevonulás katonai szolgálatra
22.	§
(1)	A behívásra tervezhető létszámot, a katonai szolgálat időtartamát, a katonai
szolgálatra való behívás időpontjait a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg,
a hadköteleseket fogadó katonai szervezeteket pedig a Honvéd Vezérkar főnöke jelöli
ki.
(2)	A hadkötelesek behívása behívóparanccsal történik, amelyet a hadkiegészítő
parancsnokság a behívottnak kézbesít.
(3)	A behívásra kerülőket a hadkiegészítő parancsnokság a Honvédség
szervezeteinek igénye alapján választja ki a besorozottak közül.
(4)	Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles, aki(t)
a)	katonai szolgálatra alkalmatlan,
b)	polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak elbírálásáig,
c)	saját háztartásában három vagy ennél több kiskorú vér szerinti,
örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik. E rendelkezés
alkalmazása szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles legalább egy éve tart
el saját háztartásában,
d)	a vele közös háztartásban élő állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló
egyenes ági rokonát vagy házastársát (élettársát) egyedül ápolja, gondozza,
e)	a vele közös háztartásban élő 18 éven aluli gyermekét egyedül tartja el,
f)	országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati
képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati
képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg
mandátuma (megbízatása) fennállásáig,
g)	meghagyásban részesült,
h)	a Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos vagy szerződéses
állományú tagja, továbbá
i)	akinek közös háztartásban élő házastársa (élettársa) katonai szolgálatot
teljesít.
23.	§
(1)	A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott behívóparancsra,
az azon megjelölt okirataival, a parancsban meghatározott időpontban és helyre
köteles a katonai szolgálat teljesítése céljából bevonulni.
(2)	A járóképes hadköteles a behívóparancsnak akkor is köteles eleget tenni, ha
a katonai szolgálatra való bevonulását az időközben keletkezett múló fogyatékossága
vagy megbetegedése nehezíti.
(3)	A hadköteles - járóképtelensége esetén - az akadályoztatását köteles
haladéktalanul írásban bejelenteni a hadkiegészítő parancsnokságnak.
(4)	A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a kezelőorvos, illetőleg a
hadkötelest gyógykezelésben részesítő intézet igazolását. Az igazolásnak tartalmaznia
kell a gyógyulás várható időpontját is.
13
24.	§
(1)	Bevonuláskor a hadköteles személyazonosító igazolványát és útlevelét a
bevonulás helyén a hadkiegészítő parancsnokság képviselője a fogadó katonai
szervezet részére átadja. A katonai szolgálat teljesítése alatt a személyi igazolványt és
az útlevelet az állományilletékes parancsnokság őrzi. Az átvett személyi okiratokat a
leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni.
(2)	A hadköteles katonai szolgálata akkor kezdődik, amikor őt a hadkiegészítő
parancsnokságtól a katonai szervezet képviselője átvette.
(3)	Az átvétel előtt a hadkötelest - kérésére - orvosi vizsgálatnak kell alávetni.
Ha a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság minden kétséget kizáróan
megállapítható, a hadkötelest át kell adni a fogadó katonai szervezet képviselőjének.
A katonai szolgálat félbeszakítása
25.	§
(1)	Az állományilletékes parancsnok félbeszakítja azon hadköteles katona
szolgálatát,
a)	akinek megelőző védelmi helyzet idején, 30 napon túl gyógyuló betegségét a
katonai szolgálat alatt állapították meg, betegsége megszűnéséig;
b)	akinek a 22. § (4) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezettségét a
bevonulása után állapították meg, e kötelezettsége fennállásáig;
c)	akinek előzetes letartóztatását rendelték el.
(2)	A katonai szolgálatot az arra vonatkozó határozat kézhezvételétől számított
8 napon belül kell félbeszakítani.
(3)	A szolgálat félbeszakítása iránti beadványhoz a félbeszakítás okát bizonyító
okiratot csatolni kell.
(4)	A szolgálatnak az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség miatti
félbeszakítását a katona vagy az eltartásra szoruló hozzátartozó is kezdeményezheti az
állományilletékes parancsnoknál.
(5)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti félbeszakítás a katonai büntetőeljárásban
elrendelt előzetes letartóztatás esetén a Katonai Ügyészség javaslatára mellőzhető.
(6)	Akinek a szolgálatát félbeszakították, azt a szolgálatból el kell bocsátani. A
félbeszakítás tartama a katonai szolgálati idejébe nem számít be.
26.	§
A hadkiegészítő parancsnokság a katonai szolgálat félbeszakítását megszünteti,
ha tudomására jut, hogy a félbeszakítás oka már nem áll fenn, illetve, ha a
családfenntartói okból adott kedvezmény esetén a hadköteles a családfenntartói
kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.
Leszerelés a katonai szolgálatból
27.	§
(1)	A katonai szolgálat időtartamának letöltése után a hadkötelest a honvédelmi
miniszter rendelete alapján az állományilletékes parancsnok parancsban leszereli.
14
(2)	Az állományilletékes parancsnok saját hatáskörében leszereli azt a
hadkötelest, aki(nek),
a)	megszületett a harmadik gyermeke, a letöltött szolgálati időtől függetlenül,
haladéktalanul,
b)	katonai szolgálatra való végleges alkalmatlanságát - szükséges
gyógykezelést követően - állapították meg, a megállapítást követő 8 napon belül,
c)	szabadságvesztés büntetése végrehajtását a bíróság nem katonai büntetés-
végrehajtási intézetben rendelte el, amennyiben annak végrehajtása nem halasztható el,
vagy
d)	aki a hadkötelezettség felső korhatárát elérte.
A polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése
28.	§
(1)	A polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmet a
behívóparancs kézbesítését követő 3. munkanapig lehet benyújtani.
(2)	A kérelmet a hadkiegészítő parancsnokság vezetőjéhez vagy a lakóhely
szerinti megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez a
jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatványt csatolni kell. Az
a hadköteles, akinek a polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelmét elutasították,
újabb kérelmet nem nyújthat be.
(3)	A kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési
kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti.
29.	§
(1)	A polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a
lakóhely szerinti megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal bírálja el. A hadkiegészítő
parancsnokság az eljárásban ügyfélként vehet részt.
(2)	A polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell
utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága
megállapítható.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazása, szempontjából lelkiismereti oknak kell tekinteni
minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó
valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel.
30.	§
(1)	Az a hadköteles, aki polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, katonai
szolgálatot kérelmére sem teljesíthet.
(2)	A polgári szolgálat időtartama a katonai szolgálat időtartamával
megegyezik.
(3)	A polgári szolgálatot a honvédelem érdekében működő szervezetnél,
intézménynél kell teljesíteni. Polgári szolgálat nem teljesíthető a Honvédségnél és a
rendvédelmi szerveknél, valamint az e szerveket irányító közigazgatási szerveknél,
továbbá a közigazgatási szerv honvédelmi (rendvédelmi) igazgatási koordinációs,
15
védelmi felkészülési feladatot ellátó szervezeti egységénél. A polgári szolgálatot a
határozat kézhezvételét követő 15 napon belül meg kell kezdeni.
(4)	A polgári szolgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény
határozza meg.
A hadkötelezettségből való elbocsátás
31.	§
A hadköteles kor felső határának betöltésekor [6. § (1) bek.] a hadköteles a
hadkiegészítő parancsnokságtól írásos értesítést kap arról, hogy a hadkötelezettség már
nem terheli. Az értesítéssel egyidejűleg ki kell adni részére a hadkötelezettség alapján
letöltött katonai szolgálatról szóló igazolást.
A polgári védelmi kötelezettség
32.	§
(1)	A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar
állampolgárokat polgári védelmi kötelezettség terheli.
(2)	A polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak
veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben
maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok
hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározottak érdekében a polgári védelmi
kötelezettség férfiakra 18-55., nőkre 18-50. éves korukig terjed ki.
(4)	A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény állapítja
meg.
A honvédelmi munkakötelezettség
33.	§
(1)	Az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett rendkívüli állapot esetén
honvédelmi munkakötelezettség rendelhető el.
(2)	A honvédelmi munkakötelezettség alapján a Magyar Köztársaság területén
lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok - a férfiak 18-60., a nők 18-55. éves
korukig - tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak
megfelelő fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők.
(3)	A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen
teljesíti.
(4)	Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól:
a)	a várandós nő a terhesség megállapításától kezdve,
b)	az anya a gyermek 3 éves koráig,
c)	aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra
szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát (élettársát) egyedül ápolja, gondozza,
d)	az az egyedül élő nő vagy férfi, aki 14 éven aluli gyermeket tart el saját
háztartásában,
e)	aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi
állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan,
16
f)	akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter - a munkaügyi
miniszterrel egyetértésben - a kötelezettség alól mentesít,
g)	a hivatását gyakorló lelkész.
(5)	A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a Honvédség és a
rendvédelmi szervek tényleges állományú tagjaira, köztisztviselőire és
közalkalmazottaira.
A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség
34.	§
(1)	A honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében az 5. § (3) bekezdésében
felsorolt személyek és szervezetek az alábbiakra kötelezhetők:
a)	meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a
szolgáltatás igénybevételének tűrésére,
b)	valamely tevékenységtől való tartózkodásra,
c)	a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre,
d)	az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére
[a továbbiakban az a)-d) pontban foglaltak együtt: szolgáltatás].
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében elrendelt
adatszolgáltatás során - a rendkívüli állapot és szükségállapot időszakán kívül - nem
kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely
nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Így nem kérhetők:
a)	a vállalkozás gazdaságossági mutatóira,
b)	a hitel- és tőkekapcsolatokra,
c)	az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra,
d)	a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra,
e)	a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó, továbbá
f)	a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási
adatok.
(3)	A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a
közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a
szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit.
35.	§
(1)	Ha a honvédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelő időben,
illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével
kell biztosítani:
a)	a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges anyagi
javakat és szolgáltatásokat,
b)	az ország kormányzati és közigazgatási rendszerének zavartalan működését,
c)	a nemzetgazdaság működőképességét, szükség esetén a működőképesség
helyreállítását,
d)	a polgári védelmi feladatok ellátását,
e)	a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres
erők ellátását.
17
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már a
honvédelmi felkészülés békeidőszakában, e törvény alapján elrendelhető a
szolgáltatásra kötelezett részére:
a)	a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlanok, továbbá ingó dolgok
és ezek adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas
állapotban tartása,
b)	a gazdaság működőképességének fenntartásához, a lakosság alapellátásához
szükséges tartalékok és készletek képzése,
c)	a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a
tervezési feladatokat és a szervezetek létrehozását is,
d)	a bejelentések valódiságának, a szolgáltatások teljesíthetőségének helyszíni
ellenőrzése, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése,
e)	a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a védelmi igazgatás működéséhez,
gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes
igénybevétele.
(3)	A szolgáltatás igénybevételének tervezése érdekében beszerzett adatokat
honvédelmi rendeltetésüktől eltérő célra nem lehet felhasználni.
A szolgáltatás alóli mentesség
36.	§
(1)	Mentesek a szolgáltatások alól:
a)	az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az
Állami Számvevőszék, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, a Miniszterelnöki Hivatal,
a minisztériumok, a Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
Hivatala, a Legfőbb Ügyészség és a jegybank,
b)	a Honvédség és a rendvédelmi szervek,
c)	a közigazgatási és igazságügyi szervek alaprendeltetésük, valamint
honvédelmi feladataik ellátásához szükséges mértékben,
d)	az egyházak, felekezetek és vallási közösségek azon dolgok és jogok
tekintetében, amelyek közvetlenül az egyházi, hitéleti feladatokat szolgálják,
e)	az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok, az országgyűlési képviseleti
tevékenységhez szükséges mértékben,
f)	a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek azon dolgok és jogok
tekintetében, amelyek érdek-képviseleti feladatuk ellátásához nélkülözhetetlenek,
g)	azok a közforgalmú személyszállító, továbbá árufuvarozó szervezetek,
amelyeket e tevékenység végzésére hoztak létre, illetve amelyek e tevékenységet
koncessziós szerződés alapján végzik a létfontosságú közlekedés és szállítás
fenntartásához szükséges mértékben,
h)	a közszolgáltató vagy közüzemi tevékenységet folytató szervezetek vagy
személyek, különösen az áram-, víz-, gáz-, távhőszolgáltatást, szennyvízelvezetést,
kommunálishulladék-eltávolítást végzők, illetve ezek üzemvitelét biztosító üzemek a
rendeltetésszerű feladataik teljesítéséhez nélkülözhetetlen mértékben, beleértve a
hozzájuk tartozó védő és biztonsági területeket is,
i)	a lakosság létfenntartása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb termelési és
szolgáltatási tevékenységet végzők, ha az igénybevételi hatóságtól mentesítésben
részesültek.
18
(2)	A tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi
szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély
alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség
nélküli szervezet (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltatók) e minőségükben;
a gyógyszertárak, valamint ezek egészségügyi célt szolgáló berendezései csak
egészségügyi szolgáltatás céljára vehetők igénybe.
(3)	A katasztrófák elhárítására szakosodott állami szervek eszközei - a
honvédségi célra történő igénybevételt kivéve - csak a polgári védelem céljára
vehetők igénybe.
Az igénybevételt elrendelő hatóságok
37.	§
(1)	A szolgáltatások igénybevételét elrendelheti
a)	az ország egész területére a kormány vagy a kormány felhatalmazása alapján
az adott tevékenységért felelős miniszter,
b)	illetékességi területén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a
főpolgármester, valamint a polgármester,
c)	a törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a hadkiegészítő
parancsnokság vezetője [a továbbiakban az a)-c) pontban felsoroltak együtt:
igénybevételi hatóság].
(2)	A kormány
a)	megállapítja az igénybevételi eljárás szabályait,
b)	elrendeli a honvédelem szempontjából fontos, országos jelentőségű
szolgáltatások teljesítését,
c)	a szövetséges fegyveres erőkkel történő hazai együttműködés esetében,
ellátásuk céljából elrendeli a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget.
(3)	A feladattal érintett miniszter
a)	megállapítja a feladatkörébe tartozó szolgáltatások előkészítésének és
teljesítésének szakmai szabályait,
b)	elrendeli a kormány hatáskörébe nem tartozó, országos jelentőségű termelési,
ellátási szolgáltatások, valamint az infrastrukturális hálózatok igénybevételét.
(4)	A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester
a)	elrendeli a területi közigazgatás működéséhez szükséges ingók és ingatlanok
igénybevételét,
b)	megállapítja a területi jellegű szolgáltatások és a szolgáltatásra kötelezettek
körét, valamint elrendeli a szolgáltatás igénybevételét,
c)	elrendeli a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges
ingók és ingatlanok igénybevételét.
(5)	A polgármester
a)	elrendeli a települési közigazgatás működéséhez és a lakosság polgári
védelméhez, ellátásához szükséges szolgáltatások teljesítését,
b)	igénybe veszi a személyek vagy dolgok elhelyezésére szolgáló ingatlanokat,
c)	dönt minden olyan esetben, amely nem tartozik más igénybevételi hatóság
hatáskörébe.
19
(6)	A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére biztosított technikai
eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelésére a hadkiegészítő parancsnokság
vezetője jogosult.
(7)	Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején, ha a megyei közgyűlés
elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a hadkiegészítő parancsnokság vezetője vagy a
polgármester intézkedése által bekövetkező időveszteség miatt a honvédségi érdekek
sérelmének súlyos és közvetlen veszélye áll fenn, az illetékes katonai szervezet
parancsnoka közvetlenül a szolgáltatásra kötelezettel közölt határozattal elrendelheti a
gépjárművek, műszaki munkagépek, üzemanyag-edényzet, (üzemanyag-technikai
eszközök), valamint a szükséges üzemanyag igénybevételét. Az igénybevételről
határozatot kell hozni.
38.	§
(1)	Az egyedileg meghatározott szolgáltatás teljesítését a szolgáltatásra
kötelezettnek a fővárosban a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy a
polgármester határozatban írja elő.
(2)	A határozat tartalmazza az igénybevételi hatóság, valamint a szolgáltatásra
kötelezett megnevezését, a szolgáltatás tárgyának azonosítására alkalmas adatokat, a
szolgáltatás teljesítésének időpontját vagy határidejét és a szolgáltatás tényleges
teljesítésének követelésére, átvételére jogosult megjelölését.
39.	§
(1)	A szolgáltatást elrendelő határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
(2)	A szolgáltatásra kötelezett a határozat ellen a kézhezvételtől számított 8
napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.
A kártalanítás
40.	§
(1)	A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért - a törvényben
meghatározott esetek kivételével - kártalanítás jár.
(2)	Amennyiben a törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, a károk
megtérítésére a polgári jog szabályai az irányadók.
(3)	Nem jár kártalanítás, ha
a)	az igénybevétel nem akadályozta a szolgáltatás tárgyának rendeltetésszerű
használatát,
b)	a kár az igénybevételtől függetlenül is bekövetkezett volna,
c)	a kárt idegen hatalom a fegyveres összeütközés során okozta.
41.	§
(1)	Az elsőfokú kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének
megállapítására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult.
20
(2)	A miniszter által elrendelt szolgáltatás esetén az illetékes minisztérium, a
tárca nélküli miniszter, illetőleg a kormány által elrendelt szolgáltatás esetén a
Pénzügyminisztérium folytatja le az elsőfokú eljárást.
(3)	Ha igénybevételi hatóságként első fokon a polgármester járt el, a
fellebbezést a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester bírálja el.
(4)	Ha első fokon a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester
járt el, másodfokon a honvédelmi miniszter jogosult a kártalanítási igény elbírálására.
(5)	Ha első fokon a hadkiegészítő parancsnokság vezetője vagy a 37. § (7)
bekezdésében meghatározott illetékes katonai szervezet parancsnoka rendelte el az
igénybevételt, másodfokon a Honvéd Vezérkar főnöke dönt.
(6)	A kormány vagy az illetékes miniszter által elrendelt szolgáltatásért járó
kártalanítás összegét megállapító határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(7)	A kártalanítás ügyében hozott közigazgatási határozat ellen a határozatot
sérelmező fél 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A fellebbezésnek,
illetve a kereset benyújtásának a szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya.
(8)	A kártalanítási eljárás részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja
meg.
III.	fejezet
A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK
42.	§
(1)	A rendvédelmi szervek jogszabályban meghatározott alapvető feladataik
mellett közreműködnek egyes honvédelmi feladatok ellátásában.
(2)	A rendvédelmi szervek a jogszabályban meghatározott hatáskörükben,
illetékességi területükön:
a)	ellátják a honvédelem érdekében meghatározott feladataikat,
b)	ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét,
c)	támogatják a Honvédséget egyes feladatainak végrehajtásában,
d)	részt vesznek a polgári védelmi feladatok ellátásában,
e)	közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában,
f)	együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel a honvédelmi feladatok
ellátásában.
43.	§
(1)	A honvédelemi felkészülés egyes feladatainak ellátásában részt vesznek:
a)	a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek,
b)	a települési önkormányzatok irányítása alatt álló szervek,
c)	a bírósági és ügyészi szervezet,
d)	az igazságügyi szervek,
e)	az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek,
f)	az oktatási, kulturális, tudományos intézmények,
g)	a műsorszóró rádió- és televízióállomások, a nemzeti hírügynökség,
h)	a közlekedési, szállítási, elektronikus hírközlési, informatikai szervek és a
posta szervei,
21
i)	a jegybank,
j) a közellátást, illetve a közüzemi szolgáltatást végző szervek, továbbá
k) minden olyan szerv, amely jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására
vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.
(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt szervek az ott meghatározott feladataik
végrehajtása keretében, működési területükön
a)	felkészülnek a jogszabályban meghatározott honvédelmi feladataik
teljesítésére,
b)	ellátják a polgári védelmi feladataikat,
c)	folyamatosan biztosítják a honvédelmi célú működésük feltételeit, beleértve
az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is,
d)	gondoskodnak a lakosság védelméről, ellátásáról és a nélkülözhetetlen
közüzemi szolgáltatások fenntartásáról,
e)	közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában, szükség
esetén a riasztásában,
f)	teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket,
g)	közreműködnek a XIV. fejezetben meghatározott rendeletek és intézkedések
végrehajtásában.
44.	§
A honvédelemben közreműködő szervek feladatát és hatáskörét - e törvény
keretei között - a tevékenységi körrel érintett miniszter a honvédelmi miniszterrel
egyetértésben, annak hiányában a kormány rendeletben állapítja meg.
45.	§
(1)	A társadalmi szervezetek, egyházak, felekezetek, vallási közösségek és
karitatív szervezetek - önkéntes alapon - a védelmi igazgatás szervei által
koordináltan részt vehetnek a honvédelmi feladatok ellátásában.
(2)	A Magyar Vöröskereszt a rá vonatkozó törvény és nemzetközi egyezmények
szerint működik közre a honvédelemmel kapcsolatos humanitárius feladatok
ellátásában.
IV.	fejezet
A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA
A központi irányítás
46.	§
(1)	A honvédelem irányítására békében - az Alkotmányban és e törvényben
meghatározottak szerint - az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány, a
honvédelmi miniszter, valamint egyes honvédelmi feladatok végrehajtásának
irányítására - feladat- és hatáskörének megfelelően - az illetékes miniszter jogosult.
(2)	Rendkívüli állapot idején a honvédelem központi irányítása az Országgyűlés
és a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartozik.
22
Az Országgyűlés
47.	§
(1)	Az Országgyűlés állapítja meg
a)	a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit,
valamint az azokban előírt feladatok végrehajtásának főbb irányait és feltételeit,
b)	a Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányait,
c)	a Honvédség részletes bontású létszámát, fejlesztésének főbb haditechnikai
eszközeit, és az éves költségvetési törvényben biztosítja az ezekhez szükséges anyagi
forrásokat.
(2)	Az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet idején dönt a hadkötelezettség
bevezetéséről.
Az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága
48.	§
(1)	Az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri a
Honvédség feladatainak megvalósítását, felkészültsége és felszereltsége színvonalát, a
rendelkezésre bocsátott anyagi erőforrások felhasználását.
(2)	A rendkívüli intézkedések tervezeteit a kormány a Honvédelmi bizottságnak
évente bemutatja. A Honvédelmi bizottság javaslatot tehet az Országgyűlésnek arra,
hogy a kormány számára a rendkívüli intézkedések kidolgozásával kapcsolatos
feladatot állapítson meg.
(3)	A honvédelmi miniszter a Honvédséget érintő szervezeti intézkedések
(jogszabályok, döntések) tervezeteit az Országgyűlés Honvédelmi bizottságának
bemutatja, ha az
a)	legalább 1000 főt érint, vagy
b)	a Honvédség egészét érintő, valamely stratégiai jelentőségű (haderőnemi,
fegyvernemi, szolgálati ági) tevékenység megszüntetését vagy új tevékenység
megindítását tartalmazza.
(4)	Az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága a Honvéd Vezérkar főnökének
jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít.
A köztársasági elnök
49.	§
(1)	A köztársasági elnök
a)	a miniszterelnök előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének
tervét,
b)	a honvédelmi miniszter javaslatára kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar
főnökét,
c)	a honvédelmi miniszter előterjesztésére a katonai szervezeteknek
csapatzászlót adományoz.
(2)	A köztársasági elnök - az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének i)
pontjával összhangban - a honvédelmi miniszter javaslatára dönt a Honvédség
tábornokainak
a)	kinevezéséről, előléptetéséről,
23
b)	szolgálatból elbocsátásáról, nyugállományba helyezéséről,
c)	szolgálatba visszavételéről,
d)	fegyelmi fenyítésként a szolgálati viszony megszüntetéséről, továbbá
lefokozásáról, ha az nem bírósági ítélettel történik.
(3)	A 48. § (3) bekezdésében foglalt szervezeti intézkedések tervezeteit a
köztársasági elnöknek tájékoztatásul meg kell küldeni.
(4)	A köztársasági elnök a Honvédség működését érintő bármely ügyben
tájékoztatást kérhet a kormánytól.
A kormány
50.	§
(1)	A kormány az ország védelmi felkészültségének biztosítása céljából
a)	az Országgyűlés elé terjeszti a Magyar Köztársaság biztonság- és
védelempolitikai alapelveiről szóló határozati javaslatot,
b)	dönt a nemzetközi szerződésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítéséről,
összehangolja azok kormányzati megvalósítását,
c)	gondoskodik a szövetségi kötelezettségből eredő védelmi tervezési feladatok
elvégzéséről,
d)	meghatározza a nemzetgazdaság felkészítésével kapcsolatos
követelményeket, az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint az
infrastruktúra honvédelmi célú felkészítésének és fejlesztésének állami feladatait, dönt
a gazdaság mozgósításáról,
e)	meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait,
f)	dönt a Honvédség készenléte fokozásának elrendeléséről,
g)	meghatározza és összehangolja a honvédelemben közreműködő szervek
honvédelmi feladatait,
h)	összehangolja a minisztériumok és országos hatáskörű szervek honvédelmi
tevékenységét,
i)	gondoskodik a Honvédelmi Tanács és a kormány speciális működésének
feltételeiről.
(2)	A Honvédség működésének irányítása körében a kormány meghatározza
különösen
a)	a Honvédség felső szintű irányításának és vezetésének rendjére vonatkozó
szabályokat,
b)	a Honvédség területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének
alapvető követelményeit,
c)	az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokat,
továbbá
d)	megelőző védelmi helyzet kihirdetése esetén, illetve az Alkotmány 19/E. §-a
szerinti váratlan támadás elhárítására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és
vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a szükséges
intézkedéseket.
(3)	A kormány az éves költségvetési tervben
a)	megtervezi a Honvédség fenntartásának és fejlesztésének költségeit,
b)	az a) pontban foglaltaktól elkülönítve tervezi a honvédelmi felkészítéssel -
ezen belül a nemzetgazdaság felkészítésével, a Honvédelmi Tanács és a kormány
24
speciális működési feltételeinek és a lakosság légi riasztásának biztosításával -
kapcsolatos költségeket, valamint gondoskodik a jóváhagyott költségvetési
átcsoportosítások végrehajtásáról.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak végrehajtására a kormány
rendeletet, illetőleg határozatot ad ki.
(5)	A kormánynak az (1) és (2) bekezdés szerint gyakorolt hatáskörében eljárva
megfelelően biztosítania kell az épített és a természetes környezet védelmét.
(6)	A kormány - az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével - dönt a
Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásainak
engedélyezéséről.
(7)	A kormány nevében a miniszterelnök vagy az általa megbízott miniszter
évente köteles a honvédelmi politika megvalósításáról, a Magyar Honvédség
felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek.
A honvédelmi miniszter
51.	§
A honvédelmi miniszter a kormánynak az ország honvédelmi feladatai
végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős
szakminisztere. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések
előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a
Honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések
meghozataláért, illetőleg e döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel
összefüggő jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem
utal más szerv vagy személy hatáskörébe.
52.	§
(1)	A honvédelmi miniszter a honvédelem ágazati irányítása körében
a)	kidolgozza a nemzeti katonai stratégiát, ellenjegyzi az ország fegyveres
védelmének tervét,
b)	előkészíti a kormány számára a lakosságnak, az anyagi javaknak, a
közigazgatásnak az ország külső támadás elleni fegyveres védelmére történő
felkészítésére vonatkozó döntéseket,
c)	összehangolja a honvédelemben részt vevő szervek honvédelmi feladatokra
való felkészítését, a szövetséges fegyveres erőkkel történő kollektív védelmi
tervezéssel és a haderőfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységet,
d)	együttműködik az illetékes miniszterekkel
da)	a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok kutatásában,
fejlesztésében, gyártásában, a szükséges hadiipari kapacitások biztosításában,
beszerzésében, javításában, felújításában, rendszerből való kivonásában,
megsemmisítésében,
db)	a légtér légi közlekedési és egyéb célú igénybevétele feltételeinek, valamint
a polgári légiforgalmi szolgálatok és az illetékes katonai szervezetek közötti
együttműködés szabályainak megállapításában,
dc)	a katonai védelem szempontjából fontos létesítmények elhelyezésében,
fenntartásában, továbbá az egészségügyi, a környezetvédelmi, a közlekedési, a
25
hírközlési és informatikai hálózat, valamint a légi, meteorológiai, a vegyi és
sugárfigyelő jelző- és riasztási rendszer működőképességének - a kiépítettségétől
elvárható módon történő - biztosításában,
e)	meghatározza a centrális alárendeltségű közigazgatási és a helyi védelmi
igazgatási szervek honvédelmi igazgatási feladatait és felügyeli tevékenységüket,
f)	előkészíti a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos törvények, országgyűlési
határozatok, kormányrendeletek, kormányhatározatok, valamint nemzetközi
szerződések tervezeteit, rendelettel és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel
szabályozza a honvédelmi feladatok végrehajtását,
g)	törvényben vagy kormányrendeletben megállapított hatáskörében hatósági
jogkört gyakorol,
h)	ellátja a katonai felsőoktatási intézmény felügyeletét,
i)	előkészíti a kormány számára a nemzetközi szerződésekben vállalt katonai
kötelezettségek teljesítésére vonatkozó döntéseket.
(2)	A honvédelmi miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény
előírásai szerint irányítja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat.
A miniszter vagy a kormány irányítása alá tartozó országos hatáskörű szerv
vezetője
53.	§
(1)	A miniszter vagy a kormány irányítása alá tartozó országos hatáskörű szerv
vezetője (a továbbiakban együtt: miniszter) a jogszabály rendelkezésének megfelelően
irányítja az alárendelt vagy felügyelete alá tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó
szakágazatok honvédelemmel kapcsolatos tevékenységét.
(2)	A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében
a)	meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának
szakmai követelményeit, valamint az irányítása alá tartozó szervek és a helyi védelmi
igazgatási szervek együttműködésének rendjét,
b)	a honvédelmi miniszterrel együttműködve biztosítja az 52. § (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott feladatok végrehajtását,
c)	a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a
honvédelmi feladatok végrehajtásának költségeit.
(3)	A miniszter a (2) bekezdésben, illetőleg a honvédelmi feladatát és hatáskörét
szabályozó kormányrendeletben meghatározottak tervezése és végrehajtása céljából a
megyei (fővárosi) védelmi bizottságtól, a honvédelemben közreműködő szervtől,
illetve az adattal rendelkező hatóságtól vagy az adatgyűjtésre feljogosított szervtől a
törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet. Az adat más célra
nem használható fel. Az adattal rendelkező szerv az adatszolgáltatást köteles
térítésmentesen teljesíteni.
(4)	A miniszter részletes honvédelmi feladatait és hatáskörét kormányrendelet
állapítja meg.
26
A területi és helyi igazgatás
54.	§
(1)	A honvédelem helyi igazgatása, az e törvényben és kormányrendeletben
meghatározottak szerint, a honvédelem területi és helyi igazgatási szerveinek, valamint
a hadkiegészítő parancsnokságoknak a feladatkörébe tartozik.
(2)	A honvédelem területi és helyi igazgatási szervei a közigazgatás részei,
amelyek a honvédelem hatékonyságának érdekében összefogják a társadalom erőit,
továbbá biztosítják a területi és helyi szinten felmerülő honvédelmi feladatok
végrehajtását.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányítására
megyei (fővárosi) és helyi védelmi bizottságok működnek. A települések
polgármesterei illetékességi területükön végzik a honvédelmi feladatok
végrehajtásának irányítását.
A megyei (fővárosi) védelmi bizottságok
55.	§
(1)	A megyei (fővárosi) védelmi bizottság centrális alárendeltségben működő
közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben, illetve
kormányrendeletben számára megállapított honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos
feladatokat.
(2)	A kormány közvetlenül, illetőleg az illetékes miniszter útján irányítja a
megyei (fővárosi) védelmi bizottságok honvédelmi feladatainak végrehajtását.
(3)	A honvédelmi feladatok végrehajtásakor a rendkívüli állapot, megelőző
védelmi helyzet, szükségállapot, veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti
helyzet idején bevezetett intézkedések végrehajtása során a megyei (fővárosi) védelmi
bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a főpolgármester
gyakorolja.
(4)	A megyei védelmi bizottság elnöke a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi
védelmi bizottság elnöke a főpolgármester. Tagjai:
a)	a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője,
b)	a megyei (fővárosi) főjegyző,
c)	a megyei jogú város polgármestere,
d)	az illetékes hadkiegészítő parancsnokság vezetője, képviselője,
e)	a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány,
f)	a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője, a fővárosban a Fővárosi
Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója és a Fővárosi Tűzoltó- parancsnokság
parancsnoka,
g)	az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi)
intézete vezetője,
h)	a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vezetője,
i)	a megyei (fővárosi) védelmi bizottság titkára.
(5)	A megyei (fővárosi) védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal
meghívottak köréről külön jogszabály rendelkezik.
(6)	A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt vesz a helyi
védelmi bizottság elnöke is.
27
(7)	A megyei (fővárosi) védelmi bizottság testületi szerv. Szervezeti és
működési rendjét maga állapítja meg.
(8)	A megyei (fővárosi) védelmi bizottság működési költségeinek fedezetét a
megyei, fővárosi önkormányzat részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított
költségvetési összegből, céltámogatásból, illetve az illetékességi területhez tartozó
településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában
meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.
56.	§
(1)	A megyei (fővárosi) védelmi bizottság a honvédelmi igazgatási jogkörében
a)	irányítja a helyi védelmi bizottságokat,
b)	irányítja a polgármesterek honvédelmi tevékenységét,
c)	ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat,
d)	meghatározza a honvédelemben közreműködő szervek részére a honvédelemi
felkészítés követelményeit és feladatait, összehangolja azok végrehajtását,
e)	kijelöli a Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a honvédelemben
közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingatlanokat, és erről a polgármestert
értesíti,
f)	megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket,
g)	biztosítja a védelmi igazgatási szervek működésének feltételeit, és irányítja a
rendkívüli intézkedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását,
h)	a honvédelmi felkészítés feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a
kormány jóváhagyásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a
honvédelemben közreműködő szervek közreműködésével.
(2)	A megyei (fővárosi) védelmi bizottság az (1) bekezdésben megállapított
feladatainak tervezése és végrehajtása céljából a polgármestertől, a honvédelemben
közreműködő szervtől, illetve az adattal rendelkező hatóságtól vagy az adatgyűjtésre
feljogosított szervtől a törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot
kérhet. Az adat más célra nem használható fel. Az adattal rendelkező szerv az
adatszolgáltatást köteles térítésmentesen teljesíteni.
(3)	A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester a védelmi igazgatási
feladatait a főjegyző, valamint a főpolgármesteri hivatal, illetőleg a megyei
önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása
érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a megyei
önkormányzati hivatal, illetőleg a főpolgármesteri hivatal minden köztisztviselője,
közalkalmazottja, munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető.
A helyi védelmi bizottság
57.	§
(1)	A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi
bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik.
(2)	A helyi védelmi bizottság illetékességi területét (a továbbiakban:
honvédelmi körzet) a kistérségi igazgatás rendszerének, valamint az érintett
polgármesterek véleményének figyelembevételével a megyei védelmi bizottság
állapítja meg.
28
(3)	A honvédelmi körzetben levő települések polgármestereit a helyi védelmi
bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg.
(4)	A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a
megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere. Tagjai:
a)	a megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben a jegyző,
b)	a honvédelmi körzethez tartozó polgármesterek által megválasztott
polgármester,
c)	a rendvédelmi szervek és a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek
honvédelmi körzet szerint illetékes vezetői.
58.	§
(1)	A helyi védelmi bizottság centrális alárendeltségben működő közigazgatási
szerv, amely a honvédelmi körzetben irányítja és összehangolja a honvédelmi
felkészítés helyi feladatainak végrehajtását.
(2)	A helyi védelmi bizottság
a)	irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő
közigazgatási feladatok előkészítését, végrehajtását,
b)	közreműködik a honvédelmi körzetben működő szervek honvédelmi
feladatainak irányításában,
c)	összehangolja a honvédelmi körzetre háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási
kötelezettségek teljesítését,
d)	irányítja a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges
tájékoztatási rendszer kialakítását és működését,
e)	közreműködik a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában,
f)	mind béke, mind megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején
szervezi és összehangolja a lakosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos
feladatokat.
(3)	A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a
fővárosi kerület, a megyei jogú város, a város, önkormányzata részére az egyes
honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, célzott támogatásból,
illetve a honvédelmi körzethez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a
lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell
biztosítani.
A polgármester
59.	§
(1)	A polgármester az illetékességi területén ellátja a honvédelmi felkészítéssel
kapcsolatos, törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított feladatokat,
irányítja és összehangolja azok végrehajtását.
(2)	A polgármester a honvédelmi feladatok végrehajtása céljából
a)	biztosítja a honvédelmi kötelezettségekkel összefüggő hatósági, illetőleg más
közigazgatási feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket,
b)	szervezi és irányítja a Honvédség hadkiegészítésével kapcsolatos
közigazgatási feladatokra való felkészülést és azok végrehajtását,
29
c)	összehangolja a honvédelemben közreműködő települési szervek
tevékenységét,
d)	elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség
teljesítését,
e)	részt vesz a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges
tájékoztatási rendszer működtetésében,
f)	irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását,
g)	mind béke, mind megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején
irányítja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatok ellátását,
h)	közreműködik a gazdaságfelkészítés és -mozgósítás helyi feladatainak
szervezésében és ellátásában.
(3)	A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése
érdekében a helyi védelmi bizottság rendelkezései szerint együttműködik más
települések polgármestereivel.
(4)	A polgármester az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében az
állampolgártól, illetve az adattal rendelkező szervtől vagy hatóságtól a törvényben
meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet, melynek térítésmentes
szolgáltatása nem tagadható meg. Az így szerzett adat csak a honvédelem feladatainak
tervezése és végrehajtása érdekében használható fel.
(5)	A polgármester a védelmi igazgatási feladatait fővárosi kerületben,
városban, községben a jegyző vagy a körjegyző, valamint a polgármesteri hivatal
közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges
mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a polgármesteri hivatal minden
köztisztviselője, közalkalmazottja, munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető.
(6)	A polgármester feladatának végrehajtásához szükséges költségek és
kiadások fedezetét, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, a normatív állami
támogatásból kell biztosítani.
A katonai igazgatás területi szervei
60.	§
(1)	A katonai igazgatás területi szervei a hadkiegészítő parancsnokságok.
(2)	A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén - jogszabályban
meghatározott keretek között - ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő
honvédelmi igazgatási feladatokat:
a)	a Honvédség állományának toborzás útján történő kiegészítése,
b)	megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a Honvédség
hadkötelesekkel történő kiegészítése,
c)	a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi
szolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a védelmi igazgatási szervek
tevékenységének segítése,
d)	a hadkötelesek (volt hadkötelesek) és a Honvédség nyugállományú tagjai,
illetve azok hozzátartozói szociális érdekeinek védelme, valamint a kegyeleti
tevékenység.
(3)	A hadkiegészítő parancsnokságok a Honvéd Vezérkar főnökének szolgálati
alárendeltségében működnek.
30
(4)	A hadkiegészítés szakmai irányítása a Honvédelmi Minisztérium illetékes
szerve vezetőjének hatáskörébe tartozik.
V.	fejezet
A HONVÉDELMI TANÁCS
A Honvédelmi Tanács hatásköre
61.	§
(1)	A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a Magyar Köztársaság
honvédelmének és a Honvédségnek legfelsőbb irányítója.
(2)	A Honvédelmi Tanács irányítja
a)	a Honvédség és az ország fegyveres védelmében részt vevő szervek védelmi
tevékenységét,
b)	a védelmi igazgatás működését,
c)	az ország erőforrásainak védelmi célú felhasználását és a védelem anyagi
szükségleteinek kielégítését,
d)	a közrend, a közbiztonság és a belső rend védelmét,
e)	a lakosság támadófegyverek hatása elleni védelmét, valamint a
következmények felszámolását.
(3)	A Honvédelmi Tanács az Alkotmányban meghatározott feladatain túl
a)	meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit,
b)	a békeszerződés kivételével megköti a nemzetközi szerződéseket,
c)	gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi
kötelezettségvállalásból eredő feladatok ellátásáról,
d)	feloszlatja az Alkotmánnyal vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével
ellentétesen működő önkormányzati képviselő-testületet,
e)	meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét,
f)	közkegyelmet gyakorol.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács
hatáskörébe tartoznak mindazok a jogok, amelyek gyakorlásában az Országgyűlés
akadályoztatva van.
62.	§
(1)	A Honvédelmi Tanács külön törvény alapján mentelmi joggal nem
rendelkező tagját a Honvédelmi Tanács működésének időtartama alatt mentelmi jog
illeti meg, kivéve a Honvédelmi Tanács működésével és a szolgálattal összefüggésben
elkövetett bűncselekmény esetén.
(2)	A Honvédelmi Tanács tagja bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható
felelősségre, ellene nem lehet szabálysértési és büntetőeljárást indítani vagy folytatni,
továbbá más hatósági kényszerintézkedést alkalmazni. A Honvédelmi Tanács tagja
mentelmi jogáról nem mondhat le.
(3)	A Honvédelmi Tanács tagja mentelmi jogának felfüggesztéséről a
Honvédelmi Tanács dönt. A határozat érvényességéhez a jelen lévő tagok
kétharmadának a szavazata szükséges.
31
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem jelentik akadályát a Honvédelmi
Tanács tagjai felelősségre vonásának a Magyar Köztársaság által elismert
joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt, az annak joghatósága alá tartozó
büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt.
63.	§
(1)	A Honvédelmi Tanácsban akadályoztatása esetén
a)	a köztársasági elnököt az Országgyűlés elnöke,
b)	az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés által kijelölt alelnök,
c)	az Országgyűlésben képviselettel rendelkező párt képviselőcsoportjának
vezetőjét a képviselőcsoport által megválasztott, az Országgyűlés elnökénél bejelentett
képviselő,
d)	a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter,
e)	a minisztert a politikai államtitkár,
f)	a Honvéd Vezérkar főnökét a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese
helyettesíti.
(2)	A Honvédelmi Tanács elnöke, illetve tagja akkor van akadályoztatva, ha
a)	megbízatása a törvényben meghatározott okból megszűnik,
b)	külföldön tartózkodik,
c)	feladatkörének ellátását lehetetlenné tevő állapotba kerül,
d)	az idő rövidsége, továbbá a rendkívüli állapotot kiváltó események miatt a
Honvédelmi Tanács munkájában való részvétele lehetetlenné válik.
(3)	Az akadályoztatás tényét, továbbá a helyettesítés indokoltságát a
Honvédelmi Tanács állapítja meg.
A Honvédelmi Tanács működése
64.	§
(1)	A Honvédelmi Tanács az Alkotmány és e törvény keretei között
megállapítja ügyrendjét.
(2)	A Honvédelmi Tanács a hatáskörét - az elnök vezetésével - testületként
gyakorolja.
(3)	A Honvédelmi Tanács a döntéseit zárt ülésen hozza.
65.	§
(1)	A Honvédelmi Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele
jelen van.
(2)	A Honvédelmi Tanács határozatának érvényességéhez - a 62. § (3)
bekezdésében meghatározott döntés kivételével - a jelen lévő tagok több mint a
felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3)	A Honvédelmi Tanács tagját akkor is csak egy szavazat illeti meg, ha az
általa betöltött tisztségek alapján több funkció gyakorlására jogosult, vagy mást is
helyettesít. A több minisztériumot vezető minisztert akadályoztatása esetén mindegyik
minisztérium politikai államtitkára szavazati joggal helyettesíti.
32
66. §
(1)	Rendkívüli vagy azonnali döntést igénylő esetben a Honvédelmi Tanács
ülésen kívül is határozhat. Ilyenkor a Honvédelmi Tanács tagjai írásban, távbeszélőn
vagy az információátvitel más módján közlik állásfoglalásukat az elnökkel. A szóbeli
közlést jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2)	A Honvédelmi Tanács ülésen kívül hozott döntésének érvényességéhez a
Honvédelmi Tanács tagjai több mint a felének egyetértése szükséges.
(3)	A Honvédelmi Tanács a soron következő ülésen felülvizsgálja az ülésen
kívüli döntés indokoltságát és jogszerűségét, egyidejűleg dönt az alkalmazott
intézkedés felfüggesztéséről vagy hatályának meghosszabbításáról.
67.	§
(1)	A Honvédelmi Tanács döntését az Országgyűlés, valamint a Honvédelmi
Tanács elnöke vagy tagja kezdeményezheti.
(2)	A Honvédelmi Tanács döntéseit a köztársasági elnök és a miniszterelnök
írja alá.
68.	§
(1)	A Honvédelmi Tanács - általa meghatározott - döntéseit az országban
működő rádiók és televíziók adásaiban, a napilapokban, valamint hirdetmény útján
térítésmentesen, az aláírás napján közzé kell tenni.
(2)	A Honvédelmi Tanács rendeletét a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.
(3)	A Honvédelmi Tanács rendelete - eltérő rendelkezés hiányában - a
kihirdetése napján lép hatályba.
MÁSODIK RÉSZ
A HONVÉDSÉG
VI.	fejezet
A HONVÉDSÉG JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI
69.	§
(1)	A Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és
centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző
védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az önkéntességen és az általános
hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai
igazgatási feladatokat is ellátnak.
(2)	A Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel
együttműködve hajtja végre.
33
70.	§
(1)	A Honvédség feladatai:
a)	a Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének,
lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
b)	a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek
-	különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok - teljesítése,
c)	közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi
terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában,
d)	a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése
és védelme,
e)	a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátása,
f)	közreműködés az Alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdése szerinti fegyveresen
vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában,
g)	talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, illetőleg egyéb tűzszerészeti
feladatok térítés ellenében való végrehajtása,
h)	hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához,
i)	állami szervek részére térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális
eszközöket igénylő feladatok ellátása,
j) részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.
(2)	Az egyes honvédségi szervezetek konkrét feladatait - az (1) bekezdés
keretei között - külön jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint
a belső rendelkezések határozzák meg.
(3)	Az (1) bekezdés g)-j) pontjában meghatározott feladatokat a Honvédség
fegyverhasználati jog nélkül látja el.
71.	§
A Honvédségnek a 70. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti felhasználása
esetén meg kell határozni a felhasználás célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait,
létszámát és eszközeit (fegyverzetét), továbbá a felhasználás földrajzilag körülírt
területét. A kirendelt erők saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre a feladatot.
72.	§
(1)	A 70. § (1) bekezdésének h)-j) pontjában meghatározott feladatok
teljesítésére alárendelt szervezeteitől legfeljebb 100 fő 21 napi időtartamot meg nem
haladó igénybevételéről a Honvéd Vezérkar főnöke, az ezt meghaladó létszámú vagy
időtartamú igénybevételről a honvédelmi miniszter dönt. A 3000 főt meghaladó
igénybevételről a honvédelmi miniszter - a döntéssel egyidejűleg - az Országgyűlést
tájékoztatja.
(2)	A Honvédség szállítóeszközei és műszaki munkagépei - a harcjárművek és
a fegyverzet kivételével - kérelemre, a honvédelmi miniszter engedélyével, az állami
szerveknek jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához megállapodás alapján,
térítés ellenében, ideiglenesen átengedhetők.
34
VII.	fejezet
A HONVÉDSÉG SZERVEZETE
A szervezeti felépítés
73.	§
(1)	A Honvédség szervezeteit a béke és háborús működési rendnek megfelelően
úgy kell kialakítani, hogy azok képesek legyenek a Honvédség egésze, illetve annak
egyes elemei tekintetében a meghatározott feladatok végrehajtására.
(2)	A Honvédség szervezeti felépítésének meg kell felelnie a rendeltetés szerinti
szervezeti hierarchia, haditechnikai eszközökkel és hadfelszereléssel való ellátás,
hadrafoghatóság, létszám, állományarányok, beosztási, rendfokozati és
illetménykategóriák, szabályozott működés, vezetés elveinek és követelményeinek.
(3)	A Honvédség szervezeti felépítését a Honvédelmi Minisztérium, a
honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, valamint a Honvédség
hadrendje szerinti szervezetek összessége képezi.
(4)	A Honvédség szervezetei közül a hadrendbe az állománytábla szerint
szervezett katonai, a hadrenden kívüli szervezetek csoportjába pedig a munkaköri
jegyzék szerint szervezett egyéb szervezetek tartoznak.
(5)	A katonai szervezeteket a szárazföldi csapatok, a légierő csapatai, a
logisztikai és támogató erők, valamint a Honvédség feladatainak végrehajtása
érdekében egyéb szaktevékenységet folytató szervezetek alkotják. A szárazföldi
csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A haderőnemek
fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze.
74.	§
(1)	A Honvédséget rendeltetésük szerint irányító-vezető szervek, csapatok,
igazgatási szervek, hivatalok, intézetek és intézmények alkotják.
(2)	A katonai szervezetek alkalmazás szerinti tagozódása:
a)	az alkalmazás tervezett helye szerint bárhol telepíthető, valamint helyi erők,
b)	az alkalmazásra való készenlét alapján magas készenlétű, alacsonyabb
készenlétű, valamint hosszú megalakítású,
c)	a fő tevékenységük szerint harci erők, harci támogató erők, harci kiszolgáló-
támogató erők és egyéb erők.
(3)	Kettős jogállása szerint a Honvédség szervezeti keretébe tartozik a legfőbb
ügyész irányítása alatt működő katonai ügyészi szervezet.
75.	§
A katonai felsőoktatási intézmény a honvédség és a rendvédelmi szervek
igényeire figyelemmel, autonóm intézményként látja el képzési tevékenységét. A
katonai felsőoktatási intézmény a képzés gyakorlati részéhez szükséges körben és
mértékben haditechnikai eszközöket tarthat fenn.
35
A Honvédség szervezeteinek létrehozása,
átszervezése és megszüntetése
76.	§
(1)	A Honvédség szervezeti elemeinek létrehozása, átszervezése,
megszüntetése, létszámának, állományarányainak, technikai eszközeinek és azok
számának, valamint a hadrendben vagy azon kívül elfoglalt helyének meghatározása a
hadseregszervezés keretébe tartozik.
(2)	A honvédségi szervezetek felépítésének alapvető követelményeit a kormány
határozza meg. A magasabb szintű kötelékek felépítését a honvédelmi miniszter által
jóváhagyott béke- és háborús hadrend tartalmazza.
(3)	A honvédségi szervezetek alapítására és megszüntetésére a honvédelmi
miniszter jogosult. A szervezeteket határozattal kell létrehozni és megszüntetni.
(4)	A Honvédség szervezeteinek felépítését, állományát, technikai eszközeit
állománytáblában, illetve munkaköri jegyzékben kell meghatározni.
A Honvédség szervezeteinek megnevezése
77.	§
(1)	A középszintű irányító szervek megnevezésének a parancsnoksági funkción
kívül ki kell fejeznie a haderőnemet, a szaktevékenységet és az annak keretébe tartozó
katonai szervezetek jellegét.
(2)	A csapatokat hadrendi számmal, a rendeltetésre és a szervezet nagyságára,
valamint szükség szerint a rendeltetésre való utalással kell megnevezni. A megnevezés
kiegészíthető földrajzi nevek és történelmi személyiségek vagy jogelőd katonai
szervezetek nevének felhasználásával.
VIII.	fejezet
A HONVÉDSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA, HADITECHNIKAI
FELSZERELÉSE ÉS INFRASTRUKTÚRÁJA
A Honvédség személyi állománya
78.	§
(1)	A Honvédség katonai szervezeteinek béke- és hadilétszámát az
állománytáblák, illetve a munkaköri jegyzékek tartalmazzák.
(2)	Az állománytáblákban kell meghatározni a katonai szervezetek
rendeltetésének és feladatainak megfelelően a személyi állomány arányos összetételét
állománycsoportok, rendfokozatok és szakképzettség szerint.
(3)	A humánerőforrás-gazdálkodás keretében kell gondoskodni a rendszeresített
létszám meghatározott igények szerinti biztosításáról és tervszerű utánpótlásáról.
79.	§
A Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból,
köztisztviselőkből, közalkalmazottakból és a Munka Törvénykönyvének hatálya alá
36
tartozó munkavállalókból; hadkiegészítési állománya önkéntes tartalékosokból,
kiképzett és kiképzetlen potenciális hadkötelesekből, valamint megelőző védelmi
helyzet és rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után -
hadkötelesekből áll.
A Honvédség tényleges állománya
80.	§
(1)	A törvény alkalmazásában a tényleges katonai állományba tartoznak
a)	a hivatásos katonák,
b)	a szerződéses katonák,
c)	a szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák,
d)	a katonai felsőoktatási intézmény honvédségi ösztöndíjas, valamint
szakképzésben részt vevő hallgatói,
e)	a katonai középfokú oktatási intézmény hallgatói,
f)	megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség
bevezetése után - a hadköteles katonák.
(2)	A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok katonái - külön törvény szerint - a
Honvédség tényleges állományába tartoznak.
81. §
A tényleges katonai állomány tagjai - a szolgálati viszony keletkezése szerint -
békében önkéntes jelentkezés alapján, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot
idején - a hadkötelezettség bevezetése után - ezenkívül hadkötelezettség alapján
teljesítenek katonai szolgálatot.
82. §
A tényleges katonai állomány folyamatos kiegészítése békében a hivatásos,
szerződéses és az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra vagy hallgatói viszony
létesítésére toborzottak felvétele, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot
idején ezen kívül a hadkötelesek behívása útján történik.
A Honvédség tartalékos állománya
83.	§
(1)	A tartalékos állományba békében az önkéntes tartalékosok, megelőző
védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után - a
kiképzett hadkötelesek tartoznak.
(2)	Az önkéntes tartalékos meghatározott ideig szerződés alapján vállalja a
katonai szolgálatra rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot.
37
A Honvédség felszerelése haditechnikai eszközökkel és anyagokkal
84.	§
A Honvédségnek
a)	a békeidejű feladatai ellátásához a normákban és a programokban
meghatározott,
b)	megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején pedig a szükséges
mennyiségben rendelkeznie kell a harc-, harctámogató, harckiszolgáló eszközökkel,
harci, szak- és fenntartási anyagokkal (a továbbiakban együtt: haditechnikai eszközök
és anyagok).
85.	§
A Honvédség haditechnikai eszközeinek és anyagainak fajtáit, minőségét és
mennyiségét az Országgyűlés határozatában előírt kereteken belül kell meghatározni.
86.	§
(1)	A haditechnikai eszközöknek és anyagoknak meg kell felelniük az ellátási,
fenntartási és tartalékolási normáknak, valamint azoknak az igényeknek, amelyek a
haderőnemek, fegyvernemek és szakcsapatok eredményes tevékenységét biztosítják. A
kincstári vagyoni körbe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok katonai
szervezetek közötti elosztását az állománytáblákban kell rögzíteni.
(2)	A Honvédség katonai szervezeteit haditechnikai eszközökkel és anyagokkal
a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetének előirányzatai terhére, valamint
más központi költségvetési források igénybevételével kell felszerelni.
87. §
(1)	A haditechnikai beszerzési eljárás során biztosított haditechnikai eszközöket
és anyagokat rendszeresítési eljárás útján kell a Honvédség rendszerébe bevonni,
hadrendjébe állítani.
(2)	A rendszeresített, de elavult vagy feleslegessé vált haditechnikai eszközök
és anyagok kivonási eljárás útján kerülnek ki a Honvédség szervezeti rendszeréből.
(3)	A haditechnikai eszközök és anyagok rendszeresítésekor, kivonásakor
készített intézkedési tervben fel kell tüntetni azok környezetvédelemmel kapcsolatos
adatait különös tekintettel:
a)	a rendszerbe állításhoz szükséges környezeti feltételek meglétére, illetve
megteremtése belátható hatásaira,
b)	az üzemeltetési élettartama alatt várható környezeti hatásaira (karbantartás,
üzemanyag-, szennyezőanyag-kibocsátások, tárolás stb.),
c)	a rendszerből való kivonással kapcsolatos mentesítési, megsemmisítési
feladatokra, hulladékainak veszélyességére,
d)	rendszeres vagy egyszeri hozzávetőleges költségkihatásaira.
(4)	A korábban rendszeresített (meglévő) haditechnikai eszközök és anyagok
további működtetésével, korszerűsítésével kapcsolatos döntéseknél a környezeti
hatások elemzésénél a (3) bekezdés alapján kell eljárni.
38
88. §
(1)	A haditechnikai eszközök és anyagok rendeltetés szerinti használatának
szabályait, továbbá a szakági normákat szakutasítások határozzák meg.
(2)	A haditechnikai eszközöket és anyagokat a katonai szervezeteknek
mindenkor az előírt hadrafoghatósági, illetve hadihasználhatósági állapotban kell
tartaniuk.
(3)	A készletek megalakítását és lépcsőzését a NATO-ban alkalmazott elvek és
eljárási módszerek, valamint a nemzeti sajátosságok figyelembevételével kell
végrehajtani.
A Honvédség szervezeteinek elhelyezése
89.	§
(1)	A Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, illetve feladatai ellátásához
rendelkezésre bocsátott ingatlanok állami tulajdonban, a Honvédelmi Minisztérium
vagyonkezelésében állnak, és a kincstári vagyon részét képezik.
(2)	A katonai szervezetek kijelölés alapján használatba kapják az ingatlanokat.
90.	§
(1)	A katonai szervezetek a feladattól függően elhelyezhetők - a katonai
diszlokáció elveinek megfelelően - az ország területén vagy külföldön állandó
jelleggel helyőrségekben, ideiglenesen állomáshelyeken. A csapatok állandó jellegű
elhelyezésére szolgáló katonai objektumok a laktanyák.
(2)	A helyőrség olyan kijelölt település, amelynek közigazgatási területén
katonai szervezet kerül elhelyezésre. A helyőrséghez tartoznak a település
közigazgatási területén kívül eső kiképzőbázisok, lő- és gyakorlóterek, raktárak és más
katonai objektumok (utalt ingatlanok), továbbá azok megközelítési útvonalai is. Egy
helyőrségbe több katonai szervezet is települhet.
91.	§
A katonai szervezetek helyőrségen kívül tábori körülmények között is
elhelyezhetők.
IX.	fejezet
A HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE
A Honvédség függelmi viszonyai
92.	§
(1)	A katonák a szolgálatukat a Honvédségnél fennálló függelmi rendszerben
teljesítik. E rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák
tevékenységének irányítása: elöljáró vagy felettes, akire pedig ez a jogkör kiterjed:
alárendelt.
39
(2)	Az elöljárói és felettesi, illetve alárendeltségi viszonyban az egyszemélyi
felelős vezetés (parancsnoklás) elve a szolgálati és a szakmai elöljárói, illetve a
hivatali és a szakmai felettesi irányítás és vezetés során érvényesül.
93.	§
(1)	Az általános hatáskörű elöljáró, illetőleg felettes: a szolgálati elöljáró,
illetőleg hivatali felettes, a neki alárendelt katonák: a szolgálati, illetőleg hivatali
alárendeltek. Szolgálati elöljáró az eseti szolgálati feladat teljesítésének irányítására,
vezetésére kijelölt katona is.
(2)	A szolgálati elöljárót a Honvédség szervezeti rendszerében elfoglalt
beosztásánál fogva a vezetése alá tartozó katonai szervezet tevékenységére és e
szervezet személyi állományára vonatkozóan a jogszabályokban és a hatásköri
szabályokban megállapított rendelkezési jog illeti meg.
94.	§
(1)	Az olyan elöljáró, illetőleg felettes, aki csak a saját szakterületén van
felruházva rendelkezési jogkörrel: szakmai elöljáró, illetőleg szakmai felettes, akikre
vonatkozóan rendelkezési jogkörrel rendelkezik - állományviszonyuktól függetlenül -
szakmai alárendeltek.
(2)	A különböző vezetési szinteken a szakmai elöljáró gondoskodik az elöljárói
döntéseknek megfelelő szakmai feladatok végrehajtásáról. A szakterületi vezetők
vezetői jogosultságait hatásköri szabály, illetve a szolgálati elöljáró állapítja meg.
(3)	A Honvédség irányítása és vezetése - a hadrend és az állománytáblák
szerinti szervezeti alá-fölé rendeltségi viszonyon, valamint a szolgálati elöljárók
rendelkezésein alapuló - szolgálati út betartásával történik. A szolgálati út betartása -
a külön jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - valamennyi elöljáró,
felettes és alárendelt részére kötelező.
A Honvédség felső szintű irányítása és vezetése
95.	§
(1)	A Honvédséget békében az Alkotmányban és e törvényben
meghatározottak szerint az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány és a
honvédelmi miniszter irányítja.
(2)	Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a
Honvédelmi Tanács.
(3)	A honvédelmi miniszter önállóan gyakorolja a törvényben meghatározott
hatáskörét, az Országgyűlés és a kormány döntései szerint irányítja és vezeti a
Honvédséget.
96.	§
A honvédelmi miniszter a Honvédség irányítását a 97. §-ban meghatározott
hatáskörének gyakorlásával, szakirányítását a 100. §-ban meghatározottak szerint a
40
közigazgatási államtitkár útján, vezetését a 101. §-ban meghatározottak szerint a
Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el.
97.	§
(1)	A honvédelmi miniszter:
a)	a Honvédség irányítása és felső szintű vezetése rendjének részletes
szabályairól szóló kormányhatározatban foglaltak szerint a Honvédelmi Minisztérium
Szervezeti és Működési Szabályzatában megállapítja a Honvédség szakirányításával és
katonai vezetésével kapcsolatos részletes feladat- és hatásköröket,
b)	a kormány határozatának megfelelően meghatározza a Honvédség vezetési
szintjeit, szakirányítási és vezetési rendjét,
c)	szabályozza a Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjét, a
kormány döntése alapján intézkedik a Honvédség egésze készenlétének fokozására,
illetve - saját jogkörben - az egyes katonai szervezetek készenlétének fokozására,
d)	szabályozza az ország területének a Honvédség légvédelmi készenléti erőivel
való oltalmazásának rendjét,
e)	megállapítja a Honvédség béke idején történő kiegészítésének, továbbá
megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot kihirdetése és a hadkötelezettség
bevezetése esetén hadkötelesekkel történő hadkiegészítésének feladatait és rendjét,
valamint ez utóbbival összefüggő ingatlanok és ingó dolgok gazdasági és anyagi
jellegű szolgáltatás címén történő igénybevételének módját,
f)	megállapítja a Honvédség felkészítésének követelményeit, szabályozza a
felkészítés és kiképzés rendjét, intézkedik annak végrehajtására,
g)	dönt a Honvédség létszámára - ezen belül az állományarányokra -,
szervezetére, felszerelésére, valamint az ország területének védelmi célú előkészítésére
vonatkozó javaslatok elfogadásáról és előterjesztéséről; az Országgyűlés, illetőleg a
kormány döntése után intézkedik annak végrehajtására,
h)	megállapítja a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos
közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási
rendszerek működőképességének biztosítása érdekében folytatott együttműködési
feladatokat és végrehajtásuk rendjét,
i)	megállapítja a nemzetközi szerződésekből fakadó katonai kötelezettségeket,
intézkedik azok végrehajtására,
j) gondoskodik a szövetséges fegyveres erőkkel kapcsolatos egységes védelmi
előírások és szabványosítási egyezmények kidolgozásáról és végrehajtásáról,
k) az Egységes Védelmi Szakfeladatrendszerhez kötött erőforrás és
költségvetési rend alapján irányítja a Honvédség költségvetési javaslatának
elkészítését, a költségvetés elfogadása után - kormányrendelet keretei között - dönt a
részletes (intézményi) költségvetésről; irányítja a költségvetési előirányzatok
jogszabályok szerinti felhasználását, előterjeszti az éves költségvetésről szóló
beszámolójelentést, ellenőrzi a költségvetési pénzeszközök célszerű és jogszerű
felhasználását,
l) meghatározza a Honvédség gazdálkodására, valamint a honvédségi
ingatlanok - beleértve a lakóépületeket és a lakásingatlanokat is - és ingók
vagyongazdálkodására vonatkozó szabályokat, intézkedik azok végrehajtására,
41
m) megállapítja a személyügyi hatásköröket, szabályozza azok gyakorlásának
módját,
n) kiadja a Honvédség anyagi-technikai, közlekedési, logisztikai, pénzügyi,
egészségügyi, igazgatási és jogi tevékenységére vonatkozó alapvető rendelkezéseket,
gondoskodik a végrehajtásukról rendelkező szakutasítások kiadásáról, intézkedik a
végrehajtás tervezésére, szervezésére és irányítására, irányítja a haditechnikai
eszközök és anyagok beszerzését, valamint a katonai szervezetek ezekkel történő
ellátását,
o)	szabályozza a személyi állomány élet-, szolgálati és munkakörülményeinek
feltételeit,
p) meghatározza a szövetségi követelményeknek és a nemzeti sajátosságoknak
megfelelően a Honvédség ellenőrzésének rendszerét, a vezetés biztosítása érdekében a
híradással és az informatikai fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, kiadja azok
tervezésére, szervezésére és irányítására vonatkozó rendelkezéseket, gondoskodik az
adat- és információvédelemről,
r) meghatározza a hadtudományi kutatás-fejlesztés főbb irányait és rendjét,
s) megállapítja a Honvédség személyi állománya munkavédelmének és baleset-
elhárításának részletes szabályait; gondoskodik az érdekvédelmi követelmények
érvényesüléséről, együttműködik a személyi állomány által létrehozott társadalmi,
érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervekkel,
t) megállapítja a Honvédség tevékenységével, diszlokációjával kapcsolatban a
természetes és épített környezet védelmének részletes szabályait, gondoskodik azok
végrehajtásáról,
u) ellátja a jogszabály, országgyűlési és kormányhatározat által megállapított
egyéb feladatokat.
(2)	A honvédelmi miniszter az (1) bekezdés szerinti hatáskörében hozott
döntések előkészítéséről és végrehajtásáról - a közigazgatási államtitkárnak és a 101. §
(3)	bekezdésére figyelemmel a Honvéd Vezérkar főnökének közreműködésével - a
Honvédelmi Minisztérium főosztályai és csoportfőnökségei útján gondoskodik.
98.	§
(1)	A honvédelmi miniszter felelős a Honvédség törvényes működéséért,
gondoskodik a jogszabálysértések megszüntetéséről. A miniszter e körben
a)	rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását,
b)	jogszabálysértő gyakorlat észlelése esetén törvényes eljárásra utasítja a
jogszabálysértőt,
c)	megsemmisíti vagy megváltoztatja a jogszabálysértő intézkedéseket,
d)	megsemmisíti vagy megváltoztatja az egyedi ügyben hozott jogszabálysértő
döntéseket.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás a
Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép hatályba, ha
az intézkedést a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a Honvéd Vezérkarhoz tartozó elöljáró
adta ki. Egyéb intézkedés esetén a hatálybalépés időpontja az intézkedés kiadója
részére való kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem
sérti, a megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően
is meghatározható.
42
(3)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti döntés nem változtatható és nem
semmisíthető meg, ha
a)	a döntést a bíróság felülvizsgálta,
b)	a döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és
gyakorolt jogot sértene,
c)	a döntés meghozatalától, illetve jogerőre emelkedésétől számítva egy év
eltelt,
d)	azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti.
(4)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti döntést a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt
jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha
a)	az ügy nem tartozott a döntéshozó hatáskörébe,
b)	a döntéshozó vagy a döntés-előkészítésben közreműködött személy a
kötelességét bűncselekményt megvalósító módon megszegte, és ez a döntést érdemben
befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította,
vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.
(5)	A (4) bekezdés alapján való megsemmisítésnek a döntés meghozatalától,
illetve jogerőre emelkedésétől számított három éven belül lehet helye.
99.	§
A Honvédelmi Minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítése
tervezésének, szervezésének központi közigazgatási, valamint - az e törvényben,
illetőleg a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó
kormányhatározat, továbbá a honvédelmi miniszter által megállapított hatásköri
szabályok szerint - a Honvédség irányításának és vezetésének szerve.
100.	§
(1)	A Honvédelmi Minisztérium hivatali szervezetének vezetője a közigazgatási
államtitkár. A Honvéd Vezérkar kivételével vezeti a Honvédelmi Minisztérium
szerveinek tevékenységét.
(2)	A közigazgatási államtitkár a 101. § (3) bekezdésében meghatározottak
kivételével irányítja a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, valamint
végrehajtásuk tervezését, szervezését. Az e törvényben, a Honvédség irányítása és
felső szintű vezetése rendjének szabályaira vonatkozó kormányhatározatban, valamint
a honvédelmi miniszter által megállapított hatáskörének gyakorlásával felelős a
honvédelem központi közigazgatási és a Honvédség felső szintű szakirányítási
feladatainak ellátásáért.
(3)	A közigazgatási államtitkár a szakirányítási hatáskörében intézkedést és
szakutasítást ad ki.
(4)	A közigazgatási államtitkár a feladatának ellátása során együttműködik a
Honvéd Vezérkar főnökével.
43
101. §
(1)	A Honvéd Vezérkar békében - a Honvédelmi Minisztérium szervezetének
részeként - az ország katonai védelemre való felkészítésének felső szintű tervező-
szervező, illetőleg a Honvédség katonai tevékenységének felső szintű vezető szerve.
(2)	A Honvéd Vezérkart és a hadrendbe tartozó katonai szervezeteket a Honvéd
Vezérkar főnöke vezeti, aki az utóbbiak tekintetében hatáskörét részben átruházhatja.
Szolgálati elöljárója a vezetése alá tartozó szervezetek teljes személyi állományának.
Felelős azok hadrafoghatóságáért, kiképzéséért és felkészítéséért, továbbá magas fokú
fegyelméért.
(3)	A Honvéd Vezérkar főnöke:
a)	kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét, továbbá a Honvédség
minősített időszaki feladatai tervezésének és vezetésének rendjét,
b)	kidolgozza a Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjét,
gondoskodik annak végrehajtásáról, beleértve a készenlét fokozásának ellenőrzését is,
c)	tervezi és vezeti a Honvédség kiegészítését, valamint a kiegészítéshez
szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét,
d)	kidolgozza a Honvédség felkészítésének és kiképzésének rendjét, és
biztosítja annak végrehajtását,
e)	javaslatot tesz béke, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idejére
vonatkozóan a Honvédség fejlesztésére, létszámára - ezen belül állományarányaira -,
szervezetére, felszerelésére, békeidejű működéséhez a normákon alapuló, illetve a
szükséges erőforrásokra, valamint az ország területének védelmi célú előkészítésére,
f)	közreműködik a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos
közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási
rendszerek működőképességének biztosításában,
g)	tervezi és szervezi a nemzetközi szerződésekből eredő katonai
kötelezettségek teljesítését, a feladatkörébe tartozó ügyekben képviseli a Honvédséget,
h)	intézkedik az ország területének légvédelmi készenléti erőkkel való
oltalmazására,
i)	gyakorolja a jogszabály által megállapított személyügyi hatásköröket,
j) a szakirányú döntések alapján irányítja a Honvédség fogyasztói logisztikai
rendszerét, tervezi, szervezi a katonai szervezetek logisztikai, egészségügyi
biztosítását, valamint igényeket támaszt a személyi állomány megfelelő szolgálati,
élet- és munkakörülményeinek biztosítása érdekében,
k) a parancsnokságok, csapatok békeidőszaki vezetési rendszere működésének
biztosítása érdekében tervezi, szervezi a híradással, az informatikával és a vezetés
egyéb területeivel kapcsolatos feladatokat,
l) gyakorolja a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a
honvédelmi miniszter által meghatározott elöljárói és egyéb hatásköröket.
(4)	A Honvéd Vezérkar főnöke a vezetési hatáskörében parancsot, intézkedést
és szakutasítást ad ki.
(5)	A Honvéd Vezérkar főnöke a hatáskörének gyakorlása során együttműködik
a közigazgatási államtitkárral.
44
A katonai szervezetek középszintű irányítása
102. §
(1)	A haderőnemük, szaktevékenységük, illetve célszerűségi okok miatt a
Honvédség hadrendje szerint közös parancsnokság szolgálati alárendeltségébe tartozó
katonai szervezeteket a középszintű irányító szervek vagy más magasabb szintű
parancsnokságok élén álló parancsnokok irányítják.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti parancsnokok irányítói hatáskörét a Honvédség
irányításának és felső szintű vezetésének rendjéről szóló kormányhatározatnak
megfelelően a honvédelmi miniszter határozza meg.
(3)	Külföldi szolgálatot teljesítő egyes katonai szervezetek a szövetséges
fegyveres erők közös parancsnoksága vagy más nemzetközi parancsnokság élén álló
parancsnok hadműveleti irányítása alá helyezhetők.
(4)	A (3) bekezdés szerinti hadműveleti irányítás alá helyezett katonai szervezet
adminisztratív irányítását (illetmény, szolgálati időszámítás, idő utáni és más kötelező
elismerések, személyi anyagok kezelése) az egy évnél rövidebb külföldi szolgálati idő
esetén a hazai középszintű irányító, ezen időtartam felett a vezénylés helye szerinti
állományilletékes parancsnok gyakorolja.
(5)	A katonai szervezetek hadműveleti irányítására és vezetésére vonatkozó
előírásokat a szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságának alárendeltségébe
kerülő magyar katonai szervezetek vezetése során a szövetséges fegyveres erőkre
vonatkozó szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.
A katonai szervezetek vezetése
103.	§
(1)	A katonai szervezet élén a parancsnok, vezető (a továbbiakban együtt:
parancsnok) áll, aki a jogszabályok és az elöljárók által meghatározott keretek között
vezeti a katonai szervezetet. A parancsnok szolgálati hatásköre kiterjed az általa
vezetett katonai szervezet működésének minden területére. A parancsnok a katonai
szervezet szolgálati viszonyban álló állományának szolgálati elöljárója, a más
jogviszonyban álló állományának felettese. A parancsnokot az arra hatáskörrel
rendelkező elöljáró nevezi ki.
(2)	A parancsnok teljes és oszthatatlan felelőséggel tartozik a katonai szervezet
hadrafoghatóságáért, a személyi állomány felkészítéséért és kiképzéséért, a működés
mindenoldalú biztosításáért, az állomány fegyelméért, a neki alárendelt katonai
szervezet eredményes tevékenységéért, az elöljárók parancsainak végrehajtásáért és a
törvényesség betartásáért.
(3)	A parancsnoki beosztás átadás-átvétele az erre vonatkozó jogszabály szerint
történik.
(4)	A vezetés folyamatossága érdekében a parancsnokot távolléte esetén a
szervezetszerű helyettes, annak hiánya vagy távolléte esetén az arra kijelölt személy
helyettesíti.
45
104.	§
(1)	Több együtt tartózkodó katona közül a legmagasabb beosztású a rangidős.
Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb rendfokozatú, ha a rendfokozatok is
azonosak, akkor az, aki régebben viseli az adott rendfokozatot, ha pedig a
rendfokozatot is azonos ideje viselik, az idősebb katona a rangidős.
(2)	Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb
rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak feljebbvalója.
(3)	A rendfokozat nélküli katona nem elöljárója és nem feljebbvalója azoknak a
katonáknak, akik nála később kezdték meg a szolgálatot.
A parancs és a parancsadás joga
105.	§
(1)	A parancs meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására
vonatkozó, szóban vagy írásban kifejezett akaratnyilvánítás (rendelkezés).
(2)	Parancs meghatározott személy vagy személyek egyértelműen
meghatározott köre részére adható ki.
(3)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában parancsban kell kiadni a katonai
szervezetekre és a személyi állományra vonatkozó egyedi döntéseket is.
106.	§
(1)	A szolgálati elöljáró parancsok kiadásával érvényesíti akaratát
alárendeltjeivel szemben.
(2)	A szolgálati elöljáró alárendeltjeinek a hatáskörébe tartozó és jogszabályba
nem ütköző parancsot kiadhat.
(3)	A szükséges mértékben megilleti a parancsadás joga a rangidőst is, ha több
katona együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnokul
kijelölve.
(4)	A katonai rendészeti járőr parancsnoka a rend fenntartása és helyreállítása
érdekében - külön jogszabályban megállapított hatáskörében - a katona részére
parancsot adhat.
(5)	A feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szükséges
mértékben parancsot adhat, ha a katona bűncselekményt, fegyelemsértést vagy
szabálysértést követ el, így különösen:
a)	szolgálatteljesítési helyét engedély nélkül elhagyja,
b)	futárszolgálat közben a menetvonaláról letér,
c)	a katonai udvariasság vagy a tiszteletadás szabályait megszegi,
d)	az egyenruha-viseléssel kapcsolatos előírásokat megszegi,
e)	mások előtt a közerkölcsöt durván sértő módon beszél, hangoskodik vagy
hasonló magatartást tanúsít,
f)	szolgálatteljesítés közben szeszes italt fogyaszt.
46
107.	§
(1)	A parancsot adó katona a parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás
jogával visszaélni tilos.
(2)	A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajtásának feltételét és
a végrehajtást a szükséges mértékben ellenőriznie kell.
(3)	A parancsnak összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az egyéb
rendelkezésekkel és az elöljárók parancsaival.
(4)	A parancs nem irányulhat az alárendelt indokolatlan zaklatására, emberi
méltóságának megsértésére.
(5)	Tilos az olyan parancs kiadása, amely
a)	a külön törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi
épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné,
b)	bűncselekmény elkövetésére irányul,
c)	a katona magáncélú igénybevételét valósítaná meg.
108.	§
(1)	A katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró
parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a katona a jogszabálysértő parancs,
rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége
felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az
elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre
írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag
az azt kiadó felel.
Az utasítás
109.	§
(1)	Miniszteri utasításban (az állami irányítás egyéb jogi eszköze) kell
meghatározni a miniszter irányítása és vezetése alá tartozó szervezetek tevékenységére
vonatkozó szabályokat.
(2)	A hivatali felettes egyedi utasítással érvényesíti az akaratát alárendeltjeivel
szemben. Részükre a hatáskörébe tartozó és jogszabály által nem tiltott bármilyen
utasítást kiadhat.
(3)	Utasítás kiadása a 107. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben tilos.
A belső rendelkezések
110.	§
(1)	Szakutasításban kell meghatározni a Honvédség szakmai feladatai
ellátásának alapvető szabályait, valamint a haditechnikai eszközök és anyagok
üzemeltetésével, karbantartásával, javításával kapcsolatos szakmai-technikai
szabályokat. Egy-egy szakterület alapvető szabályait meghatározó szakutasítás
kiadására a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, illetve a Honvéd
Vezérkar főnöke, a részletes és a technikai szabályokat meghatározó szakutasítás
47
kiadására a Honvédelmi Minisztérium illetékes szakmai elöljárója, szakmai felettese
jogosult.
(2)	Intézkedésben állapíthatók meg egyes rendszeresen ismétlődő
tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai vagy eljárási szabályai, ideértve a
katonai szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi
tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is annyiban, amennyiben azokat
jogszabály nem rendezi. Intézkedés kiadására hatáskörének megfelelően a szolgálati
elöljáró, a hivatali felettes, valamint a szakmai elöljáró, illetőleg a szakmai felettes
jogosult. Az intézkedés kiadására jogosult akadályoztatása esetén - ha a jogosult
eltérően nem rendelkezik - helyettese adhat ki intézkedést.
(3)	A szakutasítás és az intézkedés nem lehet jogszabállyal vagy miniszteri
utasítással ellentétes, nem érinthet jogalkotási tárgyat, és nem vezethet jogszabályban
biztosított jogok és járandóságok gyakorlásának, illetve igénybevételének
megnehezítésére.
(4)	A Szolgálati Szabályzat alapján egységparancsnoki intézkedésben kell
meghatározni az egység napirendjét és az ügyeleti, a készenléti, valamint az
őrszolgálatra vonatkozó szabályokat.
A vezetés egyéb feltételei
111.	§
(1)	A Honvédség vezetésének technikai feltételeit a híradó, informatikai és
rejtjelző rendszerek működtetése képezi. A híradást a Honvédség zártcélú hálózatán, a
különcélú, továbbá a közcélú távközlő hálózatok szolgáltatásainak felhasználásával
kell biztosítani.
(2)	A Honvédség által használt híradó és informatikai eszközökön,
rendszereken továbbításra vagy tárolásra kerülő minősített adatok, információk
védelmét az információvédelmi szervezetek biztosítják.
112.	§
(1)	Minősített adatot tartalmazó küldeményt és külföldi minősítésű küldeményt
külföldre és külföldről a katonai futárszolgálat diplomáciai vagy konzuli futárral
azonos kiváltságot és mentességet élvező részlege is továbbíthat.
(2)	A katonai futárszolgálat szerveit, részletes feladatait, felszerelését a
honvédelmi miniszter rendeletben szabályozza.
A közzététel
113.	§
(1)	A honvédelmi miniszter normatív utasításait, a Honvédség szakirányítása és
vezetése keretében kiadott normatív intézkedéseket, továbbá a szabályzatokat,
szakutasításokat hatályba léptető rendelkezéseket, amelyek a személyi állomány
egészét érintik, vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén érinthetik - az állam-
és szolgálati titkot tartalmazók kivételével - a Honvédelmi Minisztérium hivatalos
lapjában közzé kell tenni.
48
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti rendelkezést nem teszik közzé, annak számát és
címét közölni kell a hivatalos lapban.
(3)	A hivatalos lapban közzétett vagy a (2) bekezdés szerint közölt rendelkezés
jogszabálysértés miatti megsemmisítése esetén a megsemmisítést is közölni kell a
hivatalos lapban.
(4)	A közzé nem tett rendelkezést az érintett katonai szervezetek vezetői részére
meg kell küldeni, akik a rendelkezésben vagy jogszabályban előírt módon
gondoskodnak annak az érintett körben való megismertetéséről, illetve oktatásáról.
(5)	A hivatalos lapban a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedése szerint a
szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és
intézkedések is közzétehetők.
X.	fejezet
A HONVÉDSÉG KÉSZENLÉTI ÉS SZOLGÁLATI RENDSZERE
114.	§
(1)	A Honvédség rendeltetés szerinti feladatai végrehajtásához szükséges
állapotának, hadiszervezetre való áttérésének és hadiállományra való feltöltésének,
illetve a haditechnikai eszközök alkalmazhatósági szintjének szervezett és fokozatos
elérését a készenléti rendszer biztosítja.
(2)	A készenléti rendszer a Honvédség rendeltetés szerinti feladatai
végrehajtása érdekében megkövetelt készenléti szint fenntartásának, fokozásának és az
alkalmazási képességének elérését biztosító szervezeti, személyi, tárgyi és információs
feltételeknek, valamint a szabályozott működési rendnek az összessége.
(3)	A készenlét fenntartásának és fokozásának feltételeit békeidőszakban kell
megteremteni.
(4)	A Honvédség készenlétének fokozása a rendeltetés szerinti feladatra való
képesség elérése érdekében, a veszélyeztetettséggel arányosan történik.
115.	§
(1)	A Honvédség irányítása és vezetése, a riasztás végrehajtása, a készenlét
fokozásával kapcsolatos feladatok szervezett megkezdése, valamint a bekövetkezett
vagy várhatóan bekövetkező eseményekre való rugalmas reagálás biztosítása
érdekében szolgálati rendszer működik, amelynek a napi szolgálatteljesítés körén
kívüli megvalósulása esetén az állomány tagja ellentételezésre jogosult.
(2)	A szolgálati rendszer elemei:
a)	ügyeleti szolgálat,
b)	készenléti szolgálat:
ba)	fegyveres készenléti szolgálat:
-	NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálat,
-	nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálat,
-	szárazföldi fegyveres készenléti szolgálat,
bb)	egyéb készenléti szolgálat,
c)	őrszolgálat,
49
d)	katonai rendészeti szolgálat,
e)	futárszolgálat.
(3)	A szolgálati rendszerrel kapcsolatos alapvető szabályokat a honvédelmi
miniszter rendeletben állapítja meg.
XI.	fejezet
AZ ŐRZÉS-VÉDELEM, A FEGYVER ÉS MÁS KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK
HASZNÁLATA
Az őrzés-védelem
116.	§
(1)	A katonai szervezetek objektumait, létesítményeit, szállítmányait, javait
fontosságuknak megfelelően őrizni, személyi állományát pedig védelmezni kell.
(2)	Az őrzés katonai erővel, fegyveres biztonsági őrséggel, illetve őrzés-
védelmi szolgáltatás igénybevételével, technikai rendszer telepítésével, őrkutyákkal,
illetve ezek kombinált alkalmazásával biztosítható.
(3)	A katonai őrzés a parancsnok parancsa alapján vezényelt, az őrségleírás
szerint meghatározott létszámú és összetételű alegység fegyveres szolgálata.
(4)	A katonai őrség őrzés-védelmi feladatának ellátásához biztosítani kell a
szükséges állományt, fegyverzetet, technikai feltételeket, védőeszközöket, valamint a
megfelelő szolgálati körülményeket.
(5)	Az őrzés-védelmet szervezetszerű feladatként ellátó szakalegységeket,
valamint az eseti intézkedéssel vezényelt őröket őrzés-védelmi feladataik ellátására fel
kell készíteni. Ennek keretében biztosítani kell a szükséges ismeretek készségszintű
elsajátítását. Az őrzés-védelemre való felkészülést és a szolgálatteljesítést
rendszeresen ellenőrizni kell.
A katonai szervezetek fegyverhasználata
117.	§
(1)	A katonai szervezetek harci feladataik végrehajtására rendszeresített
fegyverzetüket a törvényben, a nemzetközi szerződésekben, valamint a
jogszabályoknak megfelelő elöljárói parancsokban meghatározottak szerint használják.
(2)	A katonai szervezetek a 70. §-ban meghatározott feladatok végrehajtására
való felkészülés érdekében a harckiképzés során is használják, működtetik
fegyverzetüket.
(3)	Kötelékben a katona csak a kötelék parancsnokának parancsára használhatja
fegyverét.
118.	§
(1)	A honvédelmi miniszter által kijelölt katonai szervezetek fegyveresen
(fegyverhasználati joggal) teljesítik a nemzetközi szerződésben foglalt katonai
kötelezettségeket. E műveletekre az e fejezetben foglalt rendelkezések a (2)-(4)
bekezdésben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.
50
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti műveletet folytató többnemzetiségű katonai
szervezet műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma és
az ezek alapján kiadott parancsok szerint harctevékenységet kell végezni, a
fegyverhasználat és más kényszerítő eszközök alkalmazása során ezen
dokumentumoknak a hazai jogszabályokban nem szabályozott előírásait is
érvényesíteni kell.
(3)	Ha a műveletek jellege nem teszi lehetővé, hogy a katona az ellenséget
egyedileg is megadásra szólítsa fel, és ellenállás esetén a fegyverhasználatot kilátásba
helyezze, illetőleg, ha az arra irányuló figyelmeztetés nem járt eredménnyel, akkor a
fegyverhasználatát az általa kezelt harceszköz használatára vonatkozó szabályzatok
szerint, az ellenállás leküzdéséhez szükséges és arányos erőt alkalmazva, a nemzetközi
hadijogban foglalt előírások és elvek figyelembevételével végezze.
(4)	A fegyverhasználat kilátásba helyezését tartalmazó szóbeli és írásbeli
figyelmeztetést, céljától függően (például ellenség megadásra felszólítása, őrzött
objektum megvédése) lehetőleg az ellenség vagy a helyi lakosság nyelvén kell
megtenni.
119.	§
(1)	A 117. § (1) bekezdése szerinti fegyverzet: a Honvédségnél rendszeresített
valamennyi lőfegyver és minden olyan egyéb harceszköz - tekintet nélkül műszaki
jellemzőire és alkalmazási módjára -, amely alkalmas a szemben álló erők és eszközök
leküzdésére.
(2)	A Honvédség szervezetei - a cél eléréséhez feltétlenül szükséges és arányos
mértékben - törvényben meghatározott feltételek szerint más kényszerítő eszközt is
alkalmazhatnak.
A katona fegyverhasználata
120.	§
(1)	A lőfegyverhasználat a legsúlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása,
amelynek során a fegyveres szolgálatot teljesítő katona - saját elhatározásából vagy
parancsra - szándékosan személyre irányított (célzott) lövést ad le.
(2)	Fegyveren az (1) bekezdés alkalmazásában a Honvédségnél rendszeresített
egyéni lőfegyvert kell érteni. A lőfegyver használhatatlanná válása vagy hiánya esetén
fegyvernek kell tekinteni a testi sérülés okozására vagy az élet kioltására alkalmas
bármely más eszközt is.
121.	§
(1)	A fegyveres szolgálatot teljesítő katona - amennyiben más kényszerítő
eszközt nem alkalmazhat, vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati
feladatának teljesítéséhez feltétlenül szükséges - a jogos védelem és a végszükség
esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert használni.
(2)	Az (1) bekezdés alapján fegyverhasználatra sor kerülhet:
a)	őr-, ügyeleti, futár- vagy más fegyveres szolgálat ellátása során a maga vagy
társa, az őrzött (védett) személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát
51
veszélyeztető, bárki részéről elkövetett támadás vagy az őrzött objektumba, lezárt
területre történő jogellenes behatolás megakadályozására,
b)	fogoly őrzésére (kísérésére) irányuló szolgálatban, ha a fogvatartott vagy
bárki az őrt megtámadja,
c)	katonai rendészeti szolgálatban a katona vagy polgári személy részéről a
katonai rendészt ért támadás elhárítására, illetőleg a jogszerű intézkedéssel szembeni
tettleges ellenállás leküzdésére.
122.	§
A támadás az a tevékenység, amely a támadó részéről közvetlenül:
a)	a fegyveres szolgálatot teljesítő katona élete vagy testi épsége ellen irányul,
vagy a katonát a szolgálata ellátására képtelen állapotba helyezi, vagy ilyen
cselekményt megkísérel, veszélyezteti az őrzött (védett) személyek, létesítmények
vagy tárgyak biztonságát, vagy az őrzött objektumba, lezárt (védett és biztosított)
területre való jogellenes behatolásra, illetve
b)	a fogoly kiszabadítására, az őrhely, az őrzött objektum, illetőleg tárgyak
megrongálására, használhatatlanná tételére, megszerzésére és birtoklására vagy
megsemmisítésére irányul.
123.	§
(1)	Katonával szemben lőfegyver használható - ha más intézkedésre,
kényszerítő eszköz alkalmazására nincs mód vagy az eredménytelen volt - a 121. §-
ban meghatározottakon túl:
a)	lőfegyver, robbanóanyag (robbantó szerkezet) vagy azt magában foglaló
haditechnikai eszköz, illetőleg az élet kioltására vagy élő erő harcképtelenné tételére
rendszeresített más anyag erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény
megakadályozására,
b)	élet, a testi épség elleni bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal
(robbantó szerkezettel) való elkövetésének megakadályozására,
c)	szándékos emberölés elkövetésének megakadályozására vagy
megszakítására,
d)	közveszélyokozás, terrorcselekmény elkövetésének megakadályozására vagy
megszakítására,
e)	a fegyver és az élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló
felszólítás eredménytelensége esetén, ha a magatartás annak ember elleni közvetlen
felhasználására utal.
(2)	Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a
lőfegyvert tömegben levő katonával szemben kell alkalmazni, a katona köteles a
rendőrség segítségét kérni, kivéve, ha az eset összes körülményei folytán erre már
nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a katona vagy más személy
életét, testi épségét veszélyezteti.
52
A fegyverhasználat módja és tilalma
124.	§
(1)	A fegyverhasználatot meg kell előznie:
a)	felszólításnak valamely cselekvésre vagy a kifogásolt jogellenes magatartás
abbahagyására,
b)	más (katona, rendőr vagy polgári) személy segítségül hívásának,
c)	lehetőség esetén más kényszerítő eszköz alkalmazásának,
d)	figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik és
e)	figyelmeztető lövésnek.
(2)	A fegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen
mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán azokra már nincs idő, és a
késedelem az intézkedés eredményességét, az intézkedő katona vagy más személy
életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
(3)	Fegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.
(4)	Tilos fegyvert használni:
a)	ha annak indoka már megszűnt,
b)	megtorlásként,
c)	ha a támadás elhárítása tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető,
d)	ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a
fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,
e)	magatehetetlen személlyel, terhes nővel és gyermekkorúval szemben, ha e
körülményekről az intézkedőnek tudomása van, azok számára nyilvánvalóan
felismerhetők,
f)	jogellenesen összegyűlt, illetőleg fegyvertelenül jogellenes magatartást
tanúsító tömeg, katonai csoportosulás szétoszlatására,
g)	a Honvédség feladatairól szóló 70. §-ban foglalt olyan esetben, amikor a
feladatait fegyverhasználati jog nélkül hajtja végre.
(5)	Tömegben, katonai csoportosulásban levő katona ellen fegyver használata
kizárólag akkor jogszerű, ha vele szemben a fegyverhasználat feltételei fennállnak. A
fegyverhasználatnak az egyes katona ellen kell irányulnia.
(6)	A tömegben, katonai csoportosulásban levő katonával szembeni
fegyverhasználatot - a következő sorrendben - meg kell előznie:
a)	a tömeg vagy katonai csoportosulás szétoszlatására, illetőleg a jogellenes
magatartás megszüntetésére irányuló felhívásnak,
b)	a tömeg vagy katonai csoportosulás szétoszlatására irányuló egyéb
kényszerítő eszköz alkalmazásának, valamint
c)	az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltaknak.
Az egyéb kényszerítő eszközök alkalmazása
125.	§
(1)	Katonával szemben az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot
teljesítő katona, továbbá a szolgálati elöljáró, illetve parancsára alárendeltje egyéb
kényszerítő eszközt is alkalmazhat.
53
(2)	Polgári személlyel szemben egyéb kényszerítő eszközt az őr-, ügyeleti,
rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona abban az esetben alkalmazhat,
ha az őt megtámadja vagy szolgálati feladata teljesítésében egyéb módon akadályozza.
(3)	Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy
használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, amennyiben a
helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak, és az alkalmas az
intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására.
(4)	Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés
megtört, vagy az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.
(5)	E törvény alkalmazásában - súlyosságuk sorrendjében - a lőfegyveren kívül
kényszerítő eszközök a következők:
a)	testi kényszer,
b)	könnygázszóró készülék (spray),
c)	gumibot,
d)	bilincs,
e)	szolgálati kutya.
A testi kényszer
126.	§
A katona testi erővel a támadás elhárítására, valamely cselekvés
kikényszerítésére vagy abbahagyására, valamint a jogszerű intézkedéssel szembeni
ellenszegülés megtörésére testi kényszert (megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés,
önvédelmi fogás) alkalmazhat.
A könnygázszóró készülék, gumibot, bilincs használata
127.	§
(1)	Ha a testi kényszer a célját nem érte el vagy alkalmazására nincs lehetőség,
a cél elérésére könnygázszóró készülék vagy gumibot használható.
(2)	Bilincs alkalmazható a személyi szabadságában korlátozott vagy korlátozni
szükséges katona (polgári személy)
a)	támadásának vagy
b)	ellenszegülésének megtörésére, valamint
c)	szökésének, engedély nélküli eltávozásának (megkísérlésének) vagy
d)	önkárosításának megakadályozására.
A szolgálati kutya alkalmazása
128.	§
(1)	A katona szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül -
kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának
feltételei fennállnak.
(2)	A katona szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat,
ha intézkedésével szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges.
(3)	A katona szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat
a)	súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,
54
b)	személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül
fenyegető magatartás elhárítására,
c)	az őrzött objektumok megtámadásának elhárítására, illetőleg illetéktelen
behatolás megakadályozására.
A segítségnyújtás
129.	§
A fegyver és egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérült személy
részére, a szolgálat megszakítása nélkül, szükség esetén mások segítségül hívásával,
segítséget kell nyújtani, és gondoskodni kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa,
kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló
személy erről értesüljön.
A fegyver és más kényszerítő eszközök alkalmazásának
kivizsgálása és jelentése
130.	§
(1)	A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul
jelenteni kell, aki a kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét köteles
megvizsgálni, majd álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc
napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a
kényszerítő eszközt utasításra alkalmazták, annak jogszerűségéről a Honvéd Vezérkar
főnöke foglal állást.
(2)	A kényszerítő eszköz jogszerűtlennek minősített használatáról a katonai
ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy
halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.
(3)	Az intézkedést elszenvedett személynek - függetlenül a használat
jogszerűségéről való állásfoglalásról - joga van az intézkedéssel kapcsolatban
feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy
szervnél.
A légierőre vonatkozó különös fegyverhasználati szabályok
131.	§
(1)	A Magyar Köztársaság légterének oltalmazásában részt vevő szövetségi és
nemzeti légvédelmi készenléti erők feladatköre a légteret megsértő (jogosulatlanul
igénybe vevő), az azonosítatlan, ismeretlen szándékkal repülést végző vagy ott
ellenséges tevékenységet folytató, illetőleg repülési szabályt sértő, továbbá a
bajbajutott légi járművekre terjed ki.
(2)	A szövetség által meghatározott NATO felelősségi körzet légterének
oltalmazásában részt vevő, NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti erők
a stratégiai parancsnok alárendeltségében, a NATO regionális illetékes
parancsnokának irányítása alatt teljesítik szolgálatukat.
55
132.	§
(1)	A Magyar Köztársaság légterének oltalmazásában részt vevő nemzeti és
szövetséges légvédelmi készenléti erők fegyvereivel figyelmeztető vagy
megsemmisítő tűz nyitható az ország légterében tartózkodó légi járműre, ha az
a)	fedélzeti fegyverzetét alkalmazza, vagy
b)	más módon (más fegyverrel vagy eszközzel) az élet- és vagyonbiztonságot
veszélyeztető súlyos, erőszakos cselekményt követ el, illetve katasztrófát idéz elő,
vagy
c)	egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az a) vagy a b) pont szerinti
cselekmény elkövetésére törekszik, és a légvédelmi készenléti erők felszólításának
szándékosan nem tesz eleget.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felszólítás, illetve a
figyelmeztető tűz mellőzhető, ha az eset összes körülményei folytán arra már nincs
idő, és a késedelem az élet- és vagyonbiztonság sérelmével járna.
(3)	A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar vagy a szövetség más
tagállama légvédelmi készenléti erői figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze
kiváltására vonatkozó parancs (a fegyver alkalmazása előtt) csak a Magyar Honvédség
Légierő Parancsnokság (a továbbiakban: MH LEP) ügyeletes tábornokának
megerősítésével adható ki.
(4)	A nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők
figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot az MH LEP
ügyeletes tábornoka adhat.
(5)	Az elfogást végrehajtó repülőgép vezetője az ellene irányuló közvetlen
támadás elhárítása érdekében - azonnali jelentési kötelezettség mellett - saját
elhatározása alapján tüzet nyithat.
(6)	Az (1)-(5) bekezdés szerinti eseményekről haladéktalanul jelentést kell
tenni a honvédelmi miniszternek, aki tájékoztatja a miniszterelnököt. Az eseményről
és a megtett intézkedésekről a kormány az Országgyűlést és a köztársasági elnököt
haladéktalanul tájékoztatja.
XII.	fejezet
A HONVÉDSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS
TÁRSADALMI KAPCSOLATAI
A katonai szervezetek közötti együttműködés
133.	§
(1)	A mellérendeltségi viszonyban levő katonai szervezetek együttműködnek. A
mellérendelt katonai szervezetek együttműködését egyes konkrét esetekben a közös
elöljáró parancsnok határozza meg.
(2)	Az együttműködést közös helyőrségi (laktanyai) elhelyezés esetén a
helyőrség (laktanya, objektum) parancsnoka biztosítja.
56
134.	§
A katonai szervezetek a Honvédségnél működő érdek-képviseleti, valamint
társadalmi szervezetekkel is együttműködnek.
A külső kapcsolatok
135.	§
(1)	A Honvédség szervezetei az állami, társadalmi és politikai szervezetekkel
szabályozott módon tartanak kapcsolatot.
(2)	A lakosságot érintő katonai feladatokról, a jelentősebb csapatmozgásokról,
az adott településre kiható szervezeti változásokról és a lakosság nyugalmát
befolyásoló rendezvényekről a katonai szervezetek parancsnokai (a
helyőrségparancsnokok) kötelesek tájékoztatni a helyi védelmi bizottságot, valamint a
helyi önkormányzatot.
136.	§
(1)	A Honvédség a feladatainak végrehajtása során más államok hadseregeivel,
illetve nemzetközi szervezetek keretében létrehozott többnemzetiségű katonai
szervezetekkel (a továbbiakban együtt: külföldi fegyveres erő) két- vagy többoldalú
kapcsolatot tart.
(2)	Nemzetközi kapcsolat a Honvédség vagy a külföldi fegyveres erő
kezdeményezése alapján nemzetközi szerződéssel létesíthető.
(3)	A Honvédség nemzetközi kapcsolatban állhat külföldi fegyveres erőkkel,
külföldi állami, valamint nemzetközi szervezetekkel többoldalú nemzetközi
megállapodás szerint is.
137.	§
(1)	A Honvédség - az Alkotmány rendelkezéseinek keretein belül - részt vesz
az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezet és a NATO keretében szervezett, továbbá nemzetközi
szerződés alapján más katonai műveletekben.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti katonai művelet keretébe tartozik:
a)	a Honvédség katonai szervezetei meghatározott feladatainak külföldön
történő végrehajtása,
b)	a külföldi fegyveres erővel közös feladat külföldön vagy a Magyar
Köztársaság területén történő végrehajtása,
c)	a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi fegyveres erő saját
feladatai végrehajtásának segítése.
138.	§
(1)	A nemzetközi együttműködés a következőkre terjed ki:
a)	diplomáciai és nemzetközi szervezetben, illetve nemzetközi katonai
parancsnokságon a Honvédség képviselete,
57
b)	együttműködés vegyes bizottságokban és más közös szakmai
szervezetekben,
c)	békefenntartói, katonai megfigyelői, összekötő és szakértői feladatok
végzése,
d)	humanitárius és katasztrófaelhárító műveletekben való részvétel,
e)	kiképzés, felkészítés (saját, közös),
f)	gyakorlat, [békepartnerségi, törzsvezetési gyakorlat, hadijáték stb. (saját,
közös)],
g)	katonai létesítmények katonai célú igénybevétele, rendelkezésre bocsátása,
h)	légtér igénybevétele, ellenőrzése, rendelkezésre bocsátása,
i)	katonai szállítmányok őrzése, kísérése, határátlépésének elősegítése, átadása,
átvétele,
j) oktatásban, képzésben, tudományos munkában, haditechnikai fejlesztésben
való részvétel, közreműködés,
k) látogatás, tapasztalatcsere, konzultáció, bemutatók,
l) hagyományőrzés,
m) kegyeleti tevékenység, hadisírgondozás,
n) nemzetközi szerződés alapján meghatározott egyéb feladatok.
(2)	A Honvédség közreműködik a külföldi fegyveres erőknek a Magyar
Köztársaság területén az (1) bekezdés szerinti feladatai végrehajtásához szükséges
feltételek biztosításában.
(3)	A Honvédség és a külföldi fegyveres erők együttműködését nemzetközi
egyezmények szabályozzák.
139.	§
(1)	A Honvédség békeidejű eseti vagy időszakonként ismétlődő nemzetközi
tevékenységének szervezése és végrehajtása a honvédelmi miniszter által jóváhagyott
éves terv alapján történik.
(2)	A nemzetközi kapcsolatoknak a Honvédség részéről való fenntartása, a
kapcsolattartásból adódó feladatok végrehajtásának szervezése a kapcsolat tárgya
szerinti illetékes minisztériumi, illetve honvédségi szervek vezetőinek hatáskörébe
tartozik.
(3)	A nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket a Honvédség
a nemzetközi szerződésekben megjelölt irányító szervek, illetve a (2) bekezdés szerinti
vezetők által meghatározottak szerint teljesíti.
XIII.	fejezet
A JELKÉPEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁS ÉS KATONAI RENDEZVÉNYEK
A katonai jelképek és jelzések
140.	§
(1)	Katonai jelképek: a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, az
árbocszalag, a történelmi zászlósor és a felségjel.
58
(2)	A személyi állomány, a csapatok és a járművek megkülönböztetésére
jelzéseket kell alkalmazni. Ezek: a katonai egyenruha, a katonai rendfokozati jelzés, a
csapatkarjelzés, a Honvédség meghatározott közúti, légi és vízi járműveinek jelzései.
141.	§
(1)	A csapatzászlót a köztársasági elnök az egységek és ezek elöljáró
parancsnokságai, illetve vezető szervei részére okirattal adományozza. Átadása
nemzeti, állami vagy katonai ünnepen ünnepélyes keretek között történik.
(2)	Az adományozó a csapatzászlóra az átadás alkalmával zászlószalagot köt. A
csapatzászlóra elismerésként ünnepélyes alkalmakkor a honvédelmi miniszter vagy
nevében a Honvéd Vezérkar főnöke zászlószalagot köthet.
142.	§
(1)	A Honvédség hadihajói az állami felségjog jelzésére hadilobogót
használnak.
(2)	A hadihajók árbocjelvénye: az árbocszalag, a rangidős parancsnoki lengő és
a miniszteri lengő.
143.	§
A történelmi zászlósor a magyar történelem kiemelkedő hadieseményeinek,
valamint állandó hadseregeinek zászlóiból áll. A történelmi zászlósor nemzeti ünnepek
állami rendezvényein, illetve kiemelkedő katonai rendezvényen katonai
tiszteletadással vonultatható fel.
144.	§
A Honvédség szárazföldi, légi és vízi járművei (katonai járművek) - a
hadviselés szabályaira vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően - a
nemzeti hovatartozásuk jelzésére messziről felismerhető jelvényt (felségjel) viselnek.
145.	§
(1)	A tényleges állomány tagjai szolgálati beosztásukhoz és feladataik
végrehajtásához, az öltözködésre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a
Honvédségnél rendszeresített egyenruhát viselnek. A tartalékosok és a
nyugállományúak egyenruha-viselését külön rendelkezés állapítja meg.
(2)	A Honvédség tényleges állományú tagjának rendfokozatát az egyenruhán
elhelyezett rendfokozati jelzések fejezik ki.
(3)	A csapatkarjelzés a Honvédség tényleges állományú tagja karjelzés szerinti
katonai szervezethez való tartozásának megkülönböztető jele. Viselésére a csapatoknál
és a katonai oktatási intézményeknél, illetve ezek parancsnokságainál, felső szintű
vezető szerveinél kerülhet sor.
59
A hagyományápolás
146.	§
(1)	A katonai hagyományápolás keretébe tartozik különösen a katonai
szervezetek névadása, a csapattörténeti emlékek gyűjtése és a katonasírok gondozása.
(2)	A történelmi, helyőrségi hagyományok, események, a névadó emlékének
megörökítése céljából a csapatok és a katonai oktatási intézmények elnevezhetők a
magyar történelem kiemelkedő személyiségeiről, településekről, táj- vagy földrajzi
egységről vagy jogelődként vállalt katonai szervezetről.
(3)	A felkutatott, összegyűjtött és feldolgozott fegyvernemi, csapat-
(intézmény-)történeti emlékek megóvására és közreadására a csapatok csapattörténeti,
illetőleg fegyvernemi szakgyűjteményt létesíthetnek.
(4)	A Honvédség gondoskodik a nemzetközi megállapodásban vagy
jogszabályban meghatározott hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával
kapcsolatos feladatok végrehajtásáról és a kegyeleti tevékenységről.
Katonai megemlékezések, rendezvények
147.	§
(1)	A katonai rendezvény meghatározott célból és alkalomból a katonai
szervezeten belül vagy azon kívül tartott összejövetel, esemény.
(2)	A katonai szervezeten kívüli katonai rendezvényre rendszerint állami,
nemzeti és katonai ünnep vagy kiemelkedő más esemény alkalmából kerül sor.
Ilyenek: a Magyar Köztársaság zászlajának fel- és levonása, félárbocra eresztése, a
díszszemle, a tisztavatás, a légibemutató, víziparádé, technikai bemutató, a koszorúzás,
emlékműavatás, valamint az állami vezetők fogadása és a katonai gyászszertartás.
(3)	A katonai szervezeten belüli rendezvények ünnepek, illetve a katonai
szervezet életének kiemelkedő eseményei alkalmából tarthatók.
HARMADIK RÉSZ
RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK
XIV.	fejezet
MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET, RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT,
SZÜKSÉGÁLLAPOT, AZ ALKOTMÁNY 19/E. §-A SZERINTI ESET ÉS
VESZÉLYHELYZET IDEJÉN ALKALMAZHATÓ SZABÁLYOK
Általános rendelkezések
148.	§
A megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot, az Alkotmány
19/E. §-a szerinti eset, valamint veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályokat, a
bevezethető rendkívüli intézkedéseket ez a fejezet állapítja meg.
60
149.	§
(1)	A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a 153-201. §-ban
meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezetheti be.
(2)	A köztársasági elnök szükségállapot idején a 153-159., 161-186., 191-195.,
197-201. §-ban, valamint más törvényekben meghatározott rendkívüli intézkedéseket
vezetheti be.
(3)	A kormány
a)	megelőző védelmi helyzetben, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott esetben és veszélyhelyzetben a 153-156., 158-160., 165-170., 172-
173., 186., 195., 196-201. §-ban meghatározott rendkívüli intézkedéseket,
b)	a megelőző védelmi helyzet kihirdetését megelőzően, annak
kezdeményezését követően, az állampolgárok alapvető jogainak lényeges tartalmát
nem érintve a 201. §-ban meghatározott intézkedéseket
vezetheti be.
150.	§
(1)	Ahol a 152-198. § rendeletet említ, azon rendkívüli állapot idején a
Honvédelmi Tanács rendeletét, szükségállapot idején a köztársasági elnök rendeleti
úton bevezetett rendkívüli intézkedését, megelőző védelmi helyzetben, az Alkotmány
19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, illetve veszélyhelyzetben a
kormány rendeletét kell érteni. Ezekkel ellentétes jogszabály nem alkalmazható.
(2)	A rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács által kiadott rendeletek,
szükségállapot idején a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések,
megelőző védelmi helyzet idején, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott esetben, illetve veszélyhelyzetben a kormány által bevezetett rendkívüli
intézkedések végrehajtásának területi követelményeit és feladatait illetékességi
területén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester rendeletben
állapítja meg.
151.	§
A megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején, az
Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, illetve
veszélyhelyzetben bevezetett egyedi rendkívüli intézkedéssel ellentétes jogszabály
nem alkalmazható.
152.	§
(1)	Felhatalmazást kap a kormány, hogy a jogalkotás rendjére előírt szabályok
megfelelő alkalmazásával, kihirdetésre alkalmas állapotba előkészítse a Honvédelmi
Tanács, illetve a köztársasági elnök rendeletének tervezeteit.
(2)	A tervezeteket a döntésre jogosult, illetve a végrehajtásért felelős személyek
(szervek) részére meg kell küldeni.
61
A honvédelmi igazgatás körében alkalmazható
rendkívüli intézkedések
153.	§
A Honvédség tényleges katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben - a békeidőszakban
irányadó szabályoktól eltérően - állapíthatók meg (rendkívüli szolgálat).
154.	§
(1)	Rendelet alapján:
a)	szünetel a Honvédség hivatásos állományába történő felvétel,
b)	a hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonyukról nem mondhatnak le,
c)	a katonai szolgálatra behívottak a szükséges ideig a szolgálatban
visszatarthatók,
d)	a rendkívüli szolgálati idő kezdete és vége a megelőző védelmi helyzethez,
rendkívüli állapothoz vagy szükségállapothoz igazodóan szabályozható,
e)	a rendfokozatba történő előléptetésre külön szabályok állapíthatók meg,
f)	a beosztásba történő kinevezés és felmentés, az áthelyezés, a vezénylés, a
kirendelés, az ellátás, a szabadság és a fegyelmi felelősség, továbbá a rendkívüli
szolgálat egyéb szabályai a hatályos szabályoktól eltérően is megállapíthatók,
g)	a rendkívüli szolgálati kötelezettségüket teljesítők érdekvédelmének
szabályait a megbecsülés, az anyagi támogatás, valamint érdekeik elismerése és
védelme érdekében kell megállapítani.
(2)	A Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjainak a rendkívüli szolgálat alatt
szerzett jogosultsága és kedvezménye a megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot
vagy a szükségállapot megszűnését követően is érvényesíthető.
155.	§
Jogszabály a megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy a
szükségállapot idejére a felsőoktatásra vonatkozó törvényektől eltérő szabályokat
állapíthat meg.
156.	§
(1)	A rendkívüli szolgálatot teljesítők érdekvédelmére az általánosnál
kedvezőbb szabályokat rendelet állapíthat meg.
(2)	A törvény érdekvédelmi szabályai kiterjeszthetők az egyéb honvédelmi
kötelezettséget teljesítőkre is.
(3)	Rendelet alapján:
a)	a rendkívüli szolgálatot teljesítők illetménye a szolgálat sajátosságaira
tekintettel a békeidőszak szabályaitól eltérően állapítható meg, az illetmény egy részét
pedig a hozzátartozónak kell folyósítani, vagy letétként kell kezelni,
b)	a rendkívüli szolgálatot teljesítők ellátatlan hozzátartozóit családi segélyben
kell részesíteni,
62
c)	a rendkívüli szolgálatból sebesülés, baleset vagy megbetegedés miatt
leszereltek hozzátartozóit a betegség időtartamára családi segély illeti meg,
d)	további érdekvédelmi szabályok állapíthatók meg.
157.	§
A Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjai részére a rendkívüli szolgálat
teljesítéséért és a szolgálatuk során szerzett érdemeik elismeréséül rendeletben
érdemrendek, érdemérmek és emlékérmek alapíthatók.
158.	§
(1)	Rendelet a Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjainak a testülettel
szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló jogszabályoktól eltérően a rendkívüli
szolgálatot teljesítőkre nézve kedvezőbb felelősségi és egyszerűsített káreljárási
szabályokat állapíthat meg.
(2)	Rendelet alapján:
a)	kártérítési kötelezettséget megállapítani csak a rendkívüli szolgálatot teljesítő
által szándékosan vagy bűncselekménnyel okozott kár miatt lehet,
b)	az a) ponton kívüli kár esetén csak a károkozóval és a károkozás
tényállásával kapcsolatos adatokat kell jegyzőkönyvbe foglalni,
c)	a káreljárás során elháríthatatlan külső oknak kell tekinteni az ellenség
tevékenysége folytán bekövetkezett kárt és hiányt,
d)	a rendkívüli szolgálat idején kártérítés nem hajtható végre.
A közigazgatásra, közrendre és közbiztonságra vonatkozó
rendkívüli intézkedések
159.	§
(1)	A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot
rendelet is megállapíthat.
(2)	A települési önkormányzat képviselő-testületének, illetőleg a fővárosi,
megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét - a helyi önkormányzatokról szóló
törvény 10. §-a (1) bekezdésének k) pontjában foglaltak kivételével - a polgármester
gyakorolja.
(3)	A polgármester és a jegyző a honvédelmi igazgatási, valamint a rendkívüli
intézkedésekből adódó feladatait a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a
főpolgármester utasításai szerint látja el.
160.	§
A közigazgatási eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel
módosítható:
a)	a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások köre,
b)	a hatáskör és illetékesség megállapítása,
c)	az eljáró közigazgatási szerv kijelölésének rendje,
d)	a megkeresés szabálya,
63
e)	az elintézési és egyéb határidő,
f)	a képviselet rendje,
g)	az elővezetés szabálya,
h)	az eljárás felfüggesztése,
i)	a jogorvoslat rendje,
j) a végrehajtás szabálya.
161.	§
(1)	A honvédelmi szabálysértések miatt rendeletben elzárás büntetés is
megállapítható.
(2)	Rendeletben más szabálysértési jogszabályok is módosíthatók.
162. §
(1)	Az újságíró, a tudósító és a sajtóterméket előállító (a továbbiakban: tudósító)
csak az arra feljogosított szervek, hivatalos szóvivő, a Magyar Rádió, a Magyar
Televízió, Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda által közölt adatokat
használhatja fel tudósításához.
(2)	A tudósító csak olyan tájékoztatón vagy hivatalos rendezvényen vehet részt,
amelyre a rendező szervtől meghívást kapott.
163.	§
(1)	Elrendelhető a sajtótermékek és a tömegtájékoztatást szolgáló más
közlemények előzetes ellenőrzése és a megjelenésük közzétételi engedélyhez kötése.
(2)	A közzétételi engedélyt a sajtóterméket ellenőrző katonai szerv (katonai
cenzúra) adja ki.
164.	§
A nyomdák és más sokszorosításra alkalmas eszközök üzemeltetői szigorított
biztonsági rendszabályok bevezetésére és megtartására kötelezhetők.
165.	§
(1)	A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott
tartamára, illetőleg meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország
egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható.
(2)	A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester a védelmi és a
lakossági ellátási érdekekre tekintettel - a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az
illetékes ágazati miniszter hozzájárulásával - az (1) bekezdés alapján megállapított
korlátozástól, illetőleg tilalomtól eltérően rendelkezhet.
64
166. §
(1)	Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való
tartózkodását (kijárási tilalom).
(2)	A kijárási tilalmat és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény
útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.
167.	§
(1)	Közterületen tartandó rendezvényt, nyilvános gyűlést csak előzetes engedély
alapján lehet tartani.
(2)	A nyilvános rendezvény tartására vonatkozó engedély kiadása az illetékes
rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik.
(3)	A rendőrfőkapitány a nyilvános rendezvény engedélyezése iránti kérelmet a
védelmi érdekek sérelme esetén a tény közlését meghaladó egyéb indokolás nélkül
elutasíthatja.
168.	§
(1)	Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a
szükséges időtartamra el kell hagynia (kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új
tartózkodási helye.
(2)	A lakosság elszállításáról a polgármester gondoskodik.
169.	§
Elrendelhető,
a)	az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozása, illetve
engedélyhez kötése,
b)	hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan
kiutazni csak engedéllyel szabad.
170.	§
(1)	Korlátozható, illetve megtiltható
a)	a magyar állampolgárok külföldre utazása,
b)	a külföldiek beutazása.
(2)	Elrendelhető az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési
kötelezettsége, a tartózkodásukra vonatkozóan pedig külön szabályok vezethetők be.
171.	§
(1)	A nem honvédelmi célt szolgáló robbanóanyagok gyártása, forgalomba
hozatala, vásárlása, szállítása, tárolása korlátozható, illetve engedélyhez köthető.
(2)	Az ország egész területén vagy bármely részén
65
a)	megtiltható a vadászat, valamint a vadász- és sportlövő fegyverek tartása,
cseréje, fegyver és lőszer árusítása, vadászati és sportcélra történő behozatala,
valamint a nem katonai célú lőterek használata,
b)	elrendelhető a polgári felhasználású lőfegyverek beszolgáltatása,
összegyűjtése és biztonságba helyezése.
172.	§
(1)	Elrendelhető a folyamatos polgári védelmi szolgálat ellátása.
(2)	Rendeletben állapíthatók meg a támadófegyverek hatása elleni védekezés
szabályai. Ennek keretében meghatározhatók:
a)	a felkészítésre, a lakosság riasztására, az óvóhelyekre és az épületekre
vonatkozó szabályok,
b)	a vasúti, közúti, vízi és légi járművek fényeinek, illetve a forgalmuk
irányítására szolgáló fényforrások elsötétítésére vonatkozó követelmények,
c)	a lakosság magatartására vonatkozó szabályok.
173.	§
(1)	A veszélyeztetett területekről - a megelőző polgári védelmi intézkedés
keretében - a honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak
elszállítását biztonságba helyezésük végett el lehet rendelni (kiürítés).
(2)	A visszamaradó lakosság és a tovább termelő üzemek szükségleteinek
kielégítésére biztosítani kell a megfelelő visszamaradó készletet (állatállományt),
egészségügyi anyagokat és termelési készleteket. A visszamaradó készletek nagyságát
a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester intézkedésének
megfelelően a polgármester határozza meg.
(3)	A vagyontárgyak elszállítását:
a)	polgári védelmi indokból a belügyminiszter,
b)	egyéb fontos okból az illetékes ágazati miniszter,
c)	a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a
megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,
d)	egyéb szükség esetén az illetékes katonai szervezet parancsnoka
rendelheti el.
(4)	A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (3)
bekezdésben megjelölt elrendelő határozza meg.
(5)	A vagyontárgyak elszállításával, illetőleg biztonságba helyezésével
kapcsolatos munkához szükséges munkaerő a honvédelmi munkakötelezettség alapján
vehető igénybe.
174.	§
Korlátozni lehet a külföldi természetes és jogi személyekkel, valamint a jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel és intézményekkel való érintkezést és
kapcsolattartást.
66
175.	§
Rendeletben szabályozható a diplomáciai mentességekkel és kiváltságokkal
kapcsolatos nemzetközi szerződések egyes rendelkezéseinek alkalmazása során vagy
viszonosság alapján követendő eljárás.
Az igazságszolgáltatásra vonatkozó
rendkívüli intézkedések
176.	§
(1)	Rendeletben új bíróságok és ügyészségek létesíthetők, a már működő
bíróságok és ügyészségek összevonhatók, szétválaszthatók és megszüntethetők,
illetékességi területük megváltoztatható.
(2)	Rendelet a vonatkozó jogszabályoktól eltérően állapíthatja meg a bírák és az
ügyészek kinevezését és felmentését, a bírósági és ügyészségi vezetők kinevezési
rendjét. A bírói és ügyészségi önkormányzati szervek működése felfüggeszthető.
(3)	A bírót igazságszolgáltatási érdekből, bírói beosztásba, ideiglenesen más
bírósághoz lehet kirendelni.
177.	§
(1)	Rendelet egyes nagyobb helyőrségekben katonai bíróság felállítását írhatja
elő.
(2)	A katonai bíróság a hatáskörébe utalt büntetőügyekben általános hatáskörű
elsőfokú bíróságként jár el.
178.	§
(1)	Rendeletben megállapított esetben a helyi bírósági hatáskörbe tartozó kisebb
jelentőségű bűncselekmények miatt büntetőeljárás nem indítható és nem folytatható le,
e bűncselekmények szabálysértésnek minősülnek.
(2)	Rendeletben módosíthatók más büntető anyagi jogi rendelkezések is, így új
bűncselekmények állapíthatók meg, egyes bűncselekmények büntetési tételei
(tételkeretei) módosíthatók, rendelet azonban új büntetési nemet nem állapíthat meg.
(3)	A helyi bíróságok hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben bírósági eljárásnak
csak rendelet által meghatározott körben van helye.
179.	§
A bíróság első fokon egyesbíróként jár el, kivéve azokat a polgári és
büntetőügyeket, amelyeknek elbírálását a rendelet a bíróság tanácsának jogkörébe
utalja.
67
180. §
A rendelet hatálybalépését megelőzően bírósági útra utalt olyan ügyekben,
amelyekben bírósági eljárásnak nincs helye - és az ügy elbírálása nem tartozik más
szerv hatáskörébe -, az elévülés nyugszik.
181. §
(1)	Rendeletben fel kell függeszteni a folyamatban levő eljárást:
a)	azokban az ügyekben, amelyekben rendelet alapján bírósági eljárásnak nincs
helye, és az elbírálásuk nem tartozik más szerv hatáskörébe,
b)	ha a vádlott vagy a peres felek a hadkötelezettségüket teljesítik, vagy a per
tárgya hadműveleti területen van,
c)	ha a rendkívüli körülmények az eljárás lefolytatását nem teszik lehetővé.
(2)	A felfüggesztés ideje alatt az elévülés nyugszik. Jogszabályban
megállapított eljárási határidők felfüggesztés miatti elmulasztása nem járhat
jogvesztéssel vagy egyéb joghátránnyal.
182. §
A bíróság első fokon hozott határozata ellen a rendeletben megállapított esetben
lehet fellebbezést benyújtani.
183.	§
(1)	Rendeletben megállapított esetben:
a)	az ország egész területén vagy egy részén, illetve a katonai büntető-
bíráskodás hatálya alá tartozó területen rögtönbíráskodás rendelhető el,
b)	a rögtönbíráskodás hatálya kiterjeszthető a nemzet biztonságát, a Honvédség
készenléti állapotát, a függelmi viszonyokat és az állampolgárok életét sértő súlyos
bűncselekményekre, valamint a háborús bűncselekményekre,
c)	a rögtönbíráskodás hatálya alá tartozó bűncselekmények büntetési tétele
életfogytig tartó vagy tíztől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. Kivételes esetben a
büntetési tétel csökkenthető.
(2)	A rögtönbíráskodás bevezetését a sajtóban, rádióban, televízióban és egyéb,
helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(3)	A rögtönbíráskodás a megyei (fővárosi) és a katonai bíróságok hatáskörébe
tartozik.
184.	§
(1)	Rendelet a katonai büntetőeljárásra külön szabályokat állapíthat meg.
(2)	Rendeletben módosíthatók a büntetőeljárás, büntetés-végrehajtás, a polgári
peres és peren kívüli eljárás (ezen belül a holtnak nyilvánítási és a halál tényének
megállapításával kapcsolatos eljárás), a bírósági végrehajtás és a közjegyzői eljárás
szabályai.
68
A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségre vonatkozó
rendkívüli intézkedések
185.	§
(1)	A termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében az
igénybevételi hatóság a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek
részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő.
(2)	A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és
szolgáltatások körét rendelet határozza meg.
186.	§
(1)	Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő
rendelkezések állapíthatók meg.
(2)	Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között átcsoportosítás hajtható
végre, egyes kiadási előirányzatok felfüggeszthetők, a költségvetési törvényben nem
szereplő kiadások teljesíthetők, és rendkívüli fizetési kötelezettség írható elő.
187.	§
(1)	Elrendelhető a deviza és valuta kötelező vételre felajánlása. A mentességek
megszüntethetők.
(2)	A deviza és valuta kiutalása, átutalása vagy felhasználása engedélyhez
köthető, illetve ideiglenesen felfüggeszthető.
188.	§
A takarék- és nyereménybetétekből, valamint az értékpapírok alapján történő
kifizetések teljesítése korlátozható, illetve ideiglenesen felfüggeszthető.
189.	§
Az adók és illetékek mértéke rendeletben módosítható.
190.	§
A külkereskedelmi tevékenység engedélyhez köthető, a kiadott engedély
visszavonható, a korábban engedélyhez kötött áruk és szolgáltatások forgalma
megtiltható. Egyes termékek behozatala vagy kivitele kötelezően előírható.
191.	§
Rendeletben tilalmat vagy egyéb korlátozó intézkedést lehet alkalmazni az
olyan országgal szemben, amely magyar árut vagy járművet hátrányosabb elbírálásban
részesít, mint más országból származó árut vagy járművet.
69
192.	§
(1)	Rendeletben kötelezővé tehető a nemesfémek és nemesfémtárgyak vételre
való felajánlása.
(2)	Nemesfém kiutalása, forgalmazása engedélyhez köthető, illetve
felfüggeszthető.
193.	§
Elrendelhető az ország védelme szempontjából fontos termékek, fogyasztási
cikkek, energiahordozók forgalmának korlátozása.
194.	§
Rendeletben kötött munkaerő-gazdálkodás vezethető be. Elrendelhető, hogy
munkaviszonyt csak a kijelölt szerv közvetítésével lehet létesíteni.
195.	§
(1)	Az élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas
bármely jármű, műszaki és földmunkagép igénybevétele.
(2)	Halasztást nem tűrő esetben az igénybevételt határozattal elrendelheti a
megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a polgármester vagy az
illetékes katonai szervezet parancsnoka.
196.	§
A lakosság védelmének biztosítása érdekében életvédelmi létesítmények
(óvóhelyek) kialakítása, építése rendelhető el.
197.	§
Honvédelmi érdekből a 35. § (2) bekezdésében előírt szolgáltatásokon felül
elrendelhető:
a)	az ingatlan egészének vagy egy részének használatra vagy hasznosításra való
átengedése, illetve honvédelmi célú átalakítása,
b)	üzemi szolgáltatások teljesítése, ezen belül különösen termelő-, szállító-,
forgalmazó- és ellátó tevékenység végzése, ha ezeket a szolgáltatásra kötelezett a
rendes gazdasági tevékenysége során folytatja,
c)	az üzemi szolgáltatások mellőzése, megszüntetése,
d)	a közlekedési eszköz birtokosát terhelően közlekedési szolgáltatás teljesítése,
e)	az ingó dolgok használatra, hasznosításra való átengedése,
f)	elektronikus hírközlő berendezés használatra való átengedése, illetve
használatának mellőzése,
g)	rádió, televízió és egyéb tömegkommunikációs intézmény helyiségeinek,
stúdióinak, műsorszóró adóinak, berendezéseinek és létesítményeinek igénybevétele,
használatra való átengedése vagy ezek használatának mellőzése,
70
h)	gazdasági szakértői szervezetek közreműködése a szolgáltatásra kötelezettek
tevékenységének szakszerű irányításában.
198.	§
Elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a
javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele
vagy használatának korlátozása.
199.	§
Elrendelhető a postai, az elektronikus hírközlési szolgáltatások szüneteltetése,
korlátozása és ellenőrzése, továbbá a távközlési és informatikai hálózatok és
berendezések igénybevétele.
200.	§
A lakosság alapvető élelmiszerrel, ruházati és iparcikkekkel, valamint egyéb
közszükségleti cikkekkel történő ellátása érdekében rendeleti úton jegy- vagy
utalványrendszer vezethető be.
A megelőző védelmi helyzet bevezetésével összefüggő rendszabályok és
intézkedések
201.	§
A kormány külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi
kötelezettség teljesítése érdekében az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdése m) pontjának,
illetve (3) bekezdésének alkalmazása során megelőzés céljából elrendelheti
a)	a szövetséges államokkal egyeztetett és összehangolt információk, hivatalos
állásfoglalások kötelező kiadását a közszolgálati műsorszórók részére,
b)	az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók,
fogyasztási cikkek készletezését, forgalmuk szabályozását, illetve korlátozását,
c)	a közigazgatás, a védelmi igazgatás, a Magyar Honvédség, a honvédelemben
közreműködő szervek működése szempontjából fontos beosztások, munkakörök -
egyszerűsített eljárásban történő - feltöltését, túlmunka végzését,
d)	a közigazgatás, azon belül az államigazgatás egyes ágazatai fokozott
védelmi, honvédelmi szakirányítását, az irányítási, vezetési rendszerek egyszerűsítését,
a közigazgatási szervek munkarendjének, a hatósági eljárás - az ügyintézési határidők,
hatáskör, illetékesség megváltoztatását, szakhatóságok közreműködési - szabályainak
módosítását,
e)	a frekvenciagazdálkodás és a műsorszórás terén korlátozó rendszabályok
bevezetését, speciális üzemmódok előkészítését,
f)	a polgári légi közlekedésben a katonai légiforgalmi irányítás bevezetését,
g)	az ország védelme, a honvédelem szempontjából fontos, kritikus
infrastruktúra védelmére a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek erői és eszközei
kirendelését,
71
h)	a nemzetközi békét, illetve az ország biztonságát veszélyeztető államok,
természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek
érdekeltségeinek zárolását, tulajdonjoguk korlátozását,
i)	speciális tartalékok képzését, az importból történő beszerzések felgyorsítását,
exportkorlátozást, kereskedelmi kvóták bevezetését, a közbeszerzési eljárás
felfüggesztését,
j) az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó speciális
feladatok végrehajtását, a megvalósításukra vonatkozó hatósági előírásoktól történő
eltérést,
k) speciális terrorelhárító intézkedések bevezetését,
l) az államhatár forgalma ellenőrzésének nemzetközi előírásoktól és
egyezményektől eltérő szigorítását,
m) az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatok alkalmazását,
n) a közintézményekbe és a közforgalmú helyekre különleges beléptető
eljárások és technikai ellenőrzések alkalmazását,
o)	a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a védelemben közreműködő szervek
telephelyeire, épületeibe, létesítményeibe a személyek vagy a gépjárművek beléptetési
szabályainak szigorítását, feltételhez kötését vagy megtiltását, a megközelítési
útvonalaik kiürítését, a közforgalmuk korlátozását vagy elterelését,
p) a fenti objektumokban, illetve megközelítési útvonalukon közlekedők
ruházata, gépjárművei átkutatását, ismeretlen eredetű, őrizetlenül hagyott dolgok
felkutatását, megsemmisítését,
r) a levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XV.	fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
Diplomáciai mentesség
202.	§
E törvény rendelkezései nem érintik a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon
alapuló egyéb személyes mentességet élvező személyeknek nemzetközi szerződésben,
jogszabályban vagy viszonosság alapján biztosított kiváltságait és mentességeit.
Illetékmentesség
203.	§
Illetékmentes
a)	az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabály alapján indított
államigazgatási és bírósági eljárás,
b)	az olyan közokirat, amelyet e törvény alkalmazásával hatósági igazolás
céljára állítanak ki.
72
Értelmező rendelkezések
204.	§
(1)	A honvédelmet érintő törvények alkalmazásában
a)	alkalmazás: a fegyveres erők rendeltetésszerű használata, harctevékenység,
b)	állomásozás: a Honvédség szervezeteinek átvonulásához szükséges időt,
illetve a gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár-átlépés időtartamát meghaladó
tartós külföldi, illetve külföldi fegyveres erők esetében magyarországi jelenlét a
Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 46. §-a (3) bekezdésének b) pontja
kivételével,
c)	államhatár átlépése: az alakulatok Magyarország területére történő belépése,
az országból való kilépése, valamint az átvonulás,
d)	külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a
Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt
veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az
életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében,
e)	békefenntartás: a Honvédség nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló
felek hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása
végrehajtásának elősegítése, valamint közreműködés a lakosság biztonságos
életfeltételeinek helyreállításában,
f)	humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével a Honvédség által
vagy annak érdemi közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely olyan (pl.
fegyveres konfliktus, természeti, civilizációs katasztrófa által okozott) helyzet
elhárítására és következményeinek csökkentésére irányul, amely emberek életét,
egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet súlyos
mértékben veszélyezteti, károsítja,
g)	műveleti terület: az a földrajzi terület és a felette levő légtér, ahol a szemben
álló felek konkrét fegyveres cselekményei megvalósulnak vagy ennek veszélye
fennáll, illetve a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett
terület,
h)	ország területéről induló külföldi alkalmazás: külföldi fegyveres erők olyan
alkalmazása, melynek indítása az ország területéről befogadó nemzeti támogatás
mellett, nem az átvonulás technikai részcselekményeként történik,
i)	szövetségi légtér: több szövetséges állam légterét békében is átfedő, védelmi
célú, légtér-szuverenitási felségjog-érvényesítési terület,
j) befogadó nemzeti támogatás: az ország, a Honvédség és a honvédelemben
részt vevő más szervek által, külföldi fegyveres erőknek az ország területén
tartózkodásuk vagy azon átvonulásuk során, béke vagy fegyveres összeütközés
időszakában egyaránt nyújtott egyoldalúan vállalt, illetőleg nemzetközi szerződéseken
és azok végrehajtási megállapodásain alapuló támogatás,
k) NATO Válságreagálási Rendszer: a NATO készültségi és tervezési rendje a
különböző fokozatú válságkezelési és szükség esetén kollektív védelmi feladatok
előkészítése érdekében,
l)	szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai segítségnyújtás
kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar
73
Köztársasággal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján
létrehozott közös katonai szervezetek,
m) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja:
azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket e Szervezet
védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és megvalósít. Ezen
beruházások érdekében a NATO által elfogadott, részben vagy egészben finanszírozott
képességcsomagok, fejlesztési programok megvalósításához szükséges termékek,
szolgáltatások beszerzése, továbbá a beruházások során elkészült eszközök mentesek
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. §-a
szerinti közterhek alól, illetőleg - a külön jogszabályok szerint - a befizetett
környezetvédelmi termékdíj visszaigényelhető. E mentesség nem terjed ki a jogszabály
alapján fizetendő bírságokra.
(2)	Ahol nemzetközi szerződés fegyveres erőkről rendelkezik, a Magyar
Köztársaság vonatkozásában a Magyar Honvédséget kell érteni.
Hatálybalépés
205.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésének napján a hadkötelezettség alapján katonai
szolgálatot teljesítőket le kell szerelni, illetve a polgári szolgálatot teljesítőket a
szolgálatból el kell bocsátani.
Átmeneti rendelkezések
206.	§
(1)	E törvény hatálybalépése előtt a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és
hozzátartozóik részére megállapított társadalombiztosítási és állami ellátásokat
(betegségi ellátás, baleseti ellátás, rokkantsági nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás,
házastársi pótlék, táppénzpótló segély) változatlan feltételekkel kell továbbfolyósítani,
illetőleg a szociális és kegyeleti gondoskodás körében a honvédelemről szóló 1993. évi
CX. törvény alapján felmerülő igényeket a hivatkozott törvény rendelkezései szerint
kell megállapítani és folyósítani.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a katonai és rendvédelmi
felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatói, valamint a katonai szakképzésben
részt vevő tényleges állományú hallgatók esetében is alkalmazni kell.
Felhatalmazás
207.	§
(1)	Felhatalmazást kap a kormány, hogy a törvény alapján rendeletben állapítsa
meg
a)	a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési
rendszer elemeit, feladatait, eljárási rendjét, a közreműködők kötelezettségeit,
b)	váratlan légitámadás esetére a légiriasztási rendszer szabályait,
c)	a miniszterek honvédelmi igazgatási feladatait,
74
d)	a helyi védelmi igazgatási szervek szakmai felügyeleti, ellenőrzési rendszerét
és rendjét, továbbá a hadkiegészítő parancsnokságok illetékességi területeit,
e)	a Honvédelmi Tanács és a kormány speciális működési feltételeinek
biztosítását szolgáló szabályokat,
f)	a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezeteknek az Észak-atlanti
Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő
pályázatokon való részvételi jogosultsága feltételeit, a jogosultság megszerzésével
kapcsolatos eljárás szabályait és az eljáró szervezetet, valamint az Észak-atlanti
Szerződés Szervezete vonatkozó szabályanyagának figyelembevételével a Magyar
Köztársaság területén kivitelezendő Biztonsági Beruházási Programok
megvalósításában közreműködő belföldi és külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek
kiválasztásának módját,
g)	a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatait,
h)	a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása (erőforrásainak
védelmi célú igénybevétele) feladatai végrehajtásának szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a)	rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben a hadkötelesek
katonai szolgálatra behívásának, katonai szolgálatának és leszerelésének rendjét,
b)	a potenciális hadkötelesek, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatás alá
eshető ingók és ingatlanok katonai nyilvántartásának körét és rendjét béke időszakára
vonatkozóan,
c)	a katonai futárszolgálat feladatait,
d)	a kényszerítő eszköz alkalmazásának, illetve az alkalmazás kivizsgálásának
részletes szabályait,
e)	a szolgálati tevékenység és a katonai rendészeti tevékenység teljesítését
(Szolgálati Szabályzat).
(3)	Felhatalmazást kap az érintett szerv szerinti illetékes miniszter, hogy a
meghagyás szabályait a honvédelmi miniszterrel egyetértésben szabályozza.
(4)	Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító
miniszter, hogy a honvédelmi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok állományának a 8. § (4) bekezdése szerinti
adatszolgáltatása rendjét.
Módosuló rendelkezések
208.	§
(1)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú
mellékletének 4.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4.5. a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas
hallgatója illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása;”
(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 9. §-
ának b) pontja a következők szerint módosul:
[A nemzetbiztonsági szolgálatok]
„b) ellátják a rendkívüli állapottal, a megelőző védelmi helyzettel és a
szükségállapottal összefüggő külön törvényben meghatározott feladatokat;”
(3)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak
és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény
75
a)	27. §-ának második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A kiképzésen a hallgató a Hjt. szerint esküt tesz.”;
b)	28. §-ának a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója katonai kiképzésben
vagy szakmai gyakorlaton köteles]
„a) részt venni a Hvt. 70. §-ának (1) bekezdése szerinti feladatok
végrehajtásában,”;
c)	29. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„29. § A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának jogaira és
kötelezettségeire a katonai kiképzés és a szakmai gyakorlat ideje alatt az általa ellátott
beosztásnak a Hjt. szerinti szabályai irányadóak azzal, hogy a hallgató fenyítési és
elismerési jogkört nem gyakorolhat, illetményre pedig e törvény szabályai alapján
jogosult.”;
d)	30. §-ának (3) bekezdésében a „hadköteles” szó helyébe a „szerződéses” szó
lép;
e)	38. §-ának (4) bekezdésében a „sorkatonák” szövegrész helyébe a
„szerződéses katonák” szöveg lép;
f)	38. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
„A pótlékok feltételeit és mértékét a Hjt.-nek a szerződéses katonákra
vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani.”;
g)	41. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az ösztöndíjas hallgató a szerződéses katonai szolgálatot teljesítő
személyekre vonatkozó szabályok szerint jogosult természetbeni ellátásként ruházati
és élelmezési ellátásra, illetve kiküldetés esetén napidíjra.”
(4)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvény 50. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A túlfizetés nem követelhető vissza, ha a szolgálati viszony az igazságügyi
alkalmazott halála, nyugdíjazása alapján szűnt meg.”
(5)	A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV.
törvény 8. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közvetlen katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetén a kormány az
Országgyűlés és a köztársasági elnök tájékoztatása mellett:]
„b) intézkedik a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek bevonásáról.”
(6)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény
a)	1. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Az állomány kötelezettségeire és jogaira az e törvényben
meghatározottakat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló ... évi ...
törvényben (a továbbiakban: Hvt.) foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.”;
b)	14. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az állomány tagja a szolgálati elöljárótól
a)	a Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének a), c) és f) pontjában meghatározott
feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles
végrehajtani;
76
b)	a Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének b), d) és g)-h) pontjában, valamint a Hvt.
121.	§-ának (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot
akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan
veszélyezteti.”;
c)	133. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének a)-d), f) és h) pontjában, továbbá a 121. §-
ának (2) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok végrehajtásával együtt járó
veszély során az állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.”
Hatályukat vesztő rendelkezések
209.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
1.	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.
évi LXVI. törvény 27. §-a (4) bekezdésének a) pontjából a „sorkatonai vagy tartalékos
katonai szolgálat teljesítése, illetve” szövegrész,
2.	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
50.	§-a (1) bekezdésének d) pontja,
3.	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről
szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdés c) pontjának 5. alpontja és az 5.
§-a (3) bekezdés c) pontjának 7. alpontja,
4.	a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény,
5.	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 71. §-a és a 74. §-ának
k)-m) pontjai,
6.	a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról
szóló 1994. évi LXIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének h) pontja, (4) bekezdésének b)
pontja, 63. §-ának (1) és (2) bekezdése,
7.	az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
1994. évi LXXX. törvény 8. §-a (6) bekezdésének c) pontja,
8.	a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 48. §-ának (16)
bekezdésében „a sorkatonai szolgálatra bevonuló vagy a polgári szolgálat teljesítését
megkezdő” szövegrész és az 1. számú melléklet 1.3. alpontjában „a sorkatona és a
polgári szolgálatot teljesítő hozzátartozójának járó családi segély” szövegrész,
9.	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 91. §-a,
10.	a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
1996. évi XXXI. törvény 38. §-ának első gondolatjeles bekezdése,
11.	a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 43. és 44. §-a,
12.	a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény 332. §-ának (2) bekezdése,
13.	a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény,
14.	a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak
és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény preambulumában az „és a
hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényre” szövegrész és e törvény
51.	§-a,
15.	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1996.
évi LXII. törvény 104. §-ának (3) bekezdése,
77
16.	az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi
azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI.
törvény 25-31. §-a,
17.	a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény,
18.	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 22. §-a (5) bekezdésének c) pontja és 93. §-a (1) bekezdésének d) pontja,
19.	az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvény 22. §-a (2) bekezdésének d) pontja és az 50. §-ának (1) bekezdéséből
az „illetve a sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor” szövegrész,
20.	a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
módosításáról szóló 1997. évi LXXV. törvény,
21.	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a (1)
bekezdésének a) pontjából a „továbbá a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona”
szövegrész, 8. §-a a) pontjának 3. alpontja, 9. §-a (3) bekezdésének c) pontja, 16. §-a
(1)	bekezdésének j) pontja, 23. §-ából a „tartalékos” szó, 24. §-a (3) bekezdésének
második mondatából a „sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesített” szövegrész, 26. §-
ának (5) bekezdése, 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja és 29. §-a (4) bekezdésének b)
pontja,
22.	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. §-ának (4)
bekezdéséből az „és a sorkatonai szolgálatot töltő személy” szövegrész,
23.	az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 7. §-a (1)
bekezdésének e) pontja,
24.	a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-ának a)
pontja,
25.	a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi
LXXXIX. törvény 1-22. §-a,
26.	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló
1998. évi XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésének c), g) és i) pontja,
27.	a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-a (1) bekezdéséből
a „továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítő” szövegrész, 30. §-ának (3) bekezdése, 68.
§-ának (6) bekezdéséből a „továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítőt” szövegrész és
77.	§-ának (7) bekezdéséből a „továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítő személy”
szövegrész,
28.	a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV.
törvény 8. §-ának c) pontja és 54. §-ának (1)-(5) bekezdése,
29.	az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programjában
való részvételhez szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi XXXVI. törvény
1.	és 2. §-a,
30.	a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosításáról szóló 2000. évi
XCII. törvény,
31.	a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjával érintett
törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIII. törvény 1-16. és 18-21. §-a,
78
32.	a sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával
érintett törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIV. törvény,
33.	a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 62. §-ának (3) bekezdése, valamint a 76. §-
a,
34.	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról
szóló 2003. évi XLV. törvény 125., 126. §-a,
35.	az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi
LXXXIV. törvény 16. §-ának (3) bekezdése.
79
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	Magyarország történetében a honvédelem ügye mindvégig a nemzet, az
ország, az állam fennmaradásának kulcskérdése volt.
A honvédelem modern értelemben vett jogi szabályozásának történetét a
nemzeti őrseregről szóló 1848. évi XXI. törvénycikktől számítjuk. E folyamat egyik
jelentős alkotása az 1939. évi II. törvénycikk, amely kisebb módosításokkal egészen
1960-ig hatályban volt. Az 1960. évi IV. törvénnyel a hadsereget az MSZMP Politikai
Bizottsága mint legfőbb vezető szerv, s a párt első embere mint főparancsnok alá
rendelték anélkül, hogy ezt ténylegesen kodifikálták volna.
Az 1970-es években a haderő fejlesztése, a gazdasági és politikai változások,
továbbá a nemzetközi enyhülés folyamatának együttes hatása vezetett az 1976. évi I.
törvény megalkotásához. A részletkérdésekben történt - többségükben pozitív irányú -
változások azonban nem érintették a legalapvetőbb koncepcionális kérdéseket.
Ennélfogva változatlanul fennmaradt a hadsereg közvetlen pártirányítása, továbbá a
megszálló szovjet hatalom érdekeit tükröző, s általa vezetett, támadó doktrínájú
katonai szövetségi rendszer igényeinek feltétlen kiszolgálása.
A rendszerváltoztatással párhuzamosan a honvédelem intézményrendszerében
is - ezen belül elsősorban a hadseregben - alapvető változtatásokra került sor, amelyek
többsége a törvény módosítását is igényelte. Az említett változások közül ki kell
emelni a rendszerváltozás előtti kormányzat egyik utolsó lépéseként a Magyar
Néphadsereg Parancsnokságának létrehozását, amely együtt járt az akkori Honvédelmi
Minisztérium átszervezésével és létszámának jelentős csökkenésével.
A Magyar Köztársaság - a szovjet csapatok kivonulása után - visszanyerte
teljes függetlenségét; szuverén állammá vált. Ezzel összhangban, valamint a
megváltozott társadalmi, politikai és gazdasági viszonyoknak megfelelően kellett
kialakítani a honvédelem rendszerét.
2.	A szuverén államiság, a plurális demokrácia, a jogállamiság és a
piacgazdaság kialakítása igényelte a társadalom és a nemzetgazdaság alapvető
viszonyaira vonatkozó szabályozások módosítását, illetőleg újak megalkotását. Ezek
sorába tartozott a honvédelemről szóló - többpárti konszenzussal kialakított - 1993.
évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) elfogadása. A Hvt. össztársadalmi ügyként
kezelve meghatározta többek között a honvédelem célját, a fegyveres erők irányítását,
vezetését, a fegyveres erők feladatait, a honvédelmi feladatok ellátásának rendjét,
különös tekintettel a hadkötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá
külön részben a rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat.
A Hvt. hatálybalépése óta számos alkalommal módosításra került. Ezek közül
kiemelendő a szolgálati törvények elfogadásával, a NATO-csatlakozással, a 12-ről 9
hónapos, illetve a 9-ről 6 hónapos sorkatonai szolgálatra történő átállással, a Magyar
Honvédség vezetési és irányítási rendszerének korszerűsítésével (a Honvéd Vezérkar
integrálása a Honvédelmi Minisztériumba) kapcsolatos módosítások.
80
2002-ben a kormány programjában célul tűzte ki a hadkötelezettség béke idején
történő megszüntetését és az ehhez kapcsolódó honvédelmi intézményrendszer
átalakítását azzal, hogy ha a haza veszélybe kerül, minden arra kötelezett
honfitársunknak a honvédelem szolgálatába kell állnia. Az önkéntes haderő
megteremtéséhez és az új haderő működéséhez szükséges törvényi szintű szabályozás
azonban nem oldható meg a Hvt. további módosításával. A jelenleg hatályos Hvt. 244
§-ából hatályon kívül kellene helyezni 56 §-t (23%), és módosítani indokolt 124 §-t. E
nagy számú változás indokolja egy új, átfogó és korszerűbb honvédelmi törvény
megalkotását, amelyet a jelen javaslat tartalmaz. Elfogadásával - a honvédelem
rendszerváltásaként - az új Hvt. az állampolgárokat terhelő katonai szolgálati és az
ehhez kapcsolódó számos részkötelezettséget szüntetné meg béke idejére. Ebben az
időszakban az ország biztonságát és a nemzetközi katonai kötelezettség teljesítését a
reguláris haderőt felváltó professzionális honvédség garantálná.
3.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban: Javaslat) a hatályos Hvt. rendszerének az idő próbáját kiálló
rendelkezéseinek megőrzése mellett az önkéntes haderőre történő áttéréshez, továbbá a
haderőreform követelményeihez igazodó szabályozást célzott meg. A megőrzendők
között újraszabályozásra kerültek többek között a Magyar Honvédség irányítására és
vezetésére, továbbá a rendkívüli intézkedésekre vonatkozó normák.
A kapcsolódó Alkotmánymódosító javaslat rendelkezéseinek keretei között
részletesen szabályozza a Javaslat a hadkötelezettség újbóli bevezetése esetére a
katonai szervezetek és a hadkötelesek feladatait, a honvédelmi kötelezettségeket és
azok részkötelezettségeit, az abban foglaltak teljesítésének módját, illetőleg a
hadkötelezettség helyett vállalható polgári szolgálati kötelezettségre vonatkozó
leglényegesebb rendelkezéseket.
Az Alkotmánymódosító javaslat megszünteti a fegyveres erők fogalmát. A haza
katonai védelmével kapcsolatos alkotmányos feladatot a jövőben kizárólag a
Javaslatban részletezettek szerint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség)
látja el.
A Javaslat négy részből és 15 fejezetből áll.
Az első rész A honvédelem alapjai, a második rész A Honvédség, a harmadik
rész a Rendkívüli intézkedések, a negyedik rész pedig a Záró rendelkezések címet
viseli.
Az első rész I-V. fejezete a honvédelmi képesség biztosítékaira, a honvédelmi
kötelezettségekre, a honvédelemben közreműködő szervekre, a honvédelem
irányítására és a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A második rész VI-XIII. fejezete a honvédség jogállásáról, feladatairól,
szervezetéről, személyi állományáról, haditechnikai felszereléséről, infrastruktúrájáról,
irányításáról, vezetéséről, készenléti és szolgálati rendszeréről, az őrzés-védelemről, a
fegyver és más kényszerítő eszközök használatáról, az együttműködésről, a társadalmi
81
kapcsolatokról, valamint a jelképekről, a hagyományápolásról és a katonai
rendezvényekről szóló szabályozást rögzíti.
A harmadik és negyedik rész XIV-XV. fejezete a rendkívüli intézkedésekre
vonatkozó szabályokat és záró rendelkezéseket tartalmazza.
4.	A Javaslat a honvédelmi felkészülés igénye szerint állapítja meg az
Alkotmányban szabályozott és az annak megfelelően kihirdetett megelőző védelmi
helyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot, valamint az Alkotmány 19/E. §-a szerinti
eset és veszélyhelyzet idején bevezethető intézkedésekre vonatkozó alapvető
rendelkezéseket (rendkívüli jogrend).
RÉSZLETES INDOKOLÁS
ELSŐ RÉSZ
A HONVÉDELEM ALAPJAI
I.	fejezet
A HONVÉDELMI KÉPESSÉG BIZTOSÍTÉKAI
Az 1-4. §-hoz
A Javaslat 1. §-a alapelvként rögzíti, hogy a honvédelem nemcsak a Honvédség,
hanem az egész nemzet ügye (nemzeten ebben az összefüggésben az ország lakosságát
kell érteni). Az Észak-atlanti Szerződéshez, valamint az Európai Unióhoz való
csatlakozásunk következményeként az ország egyéni védelmi képességének
fenntartása és fejlesztése mellett a Javaslat kifejezésre juttatja a Washingtoni
Szerződés szerinti kollektív védelmi képesség fenntartását és fejlesztését, továbbá az
Európai Unió tagállamainak és azok fegyveres erőinek együttműködését is. Ezek
vonatkozásában a Javaslat kifejezi, hogy a Magyar Köztársaság nemzeti és szövetségi
védelmi képességének fenntartásában saját erejére: a nemzetgazdaság erőforrásaira, a
Honvédség felkészültségére, valamint az állampolgároknak a haza védelme iránti
hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és
fegyveres erőik együttműködésére és segítségnyújtására, valamint az Európai Unió
tagállamai és azok fegyveres erői együttműködésére épít.
Szintén alapelvi tétel, hogy a honvédelemi feladatokat a legszükségesebb
ráfordítással kell megvalósítani, továbbá a honvédelmi kötelezettség teljesítése az
érintettek számára békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.
A Javaslat 3. §-a határozza meg a törvény főbb szabályozási tárgyait.
Figyelemmel arra, hogy e törvény alapján valósul meg egyrészt a honvédelemre való
felkészülés, másrészt maga a honvédelem, tehát a haza fegyveres védelme, az időbeli
hatály mind béke, mind megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot időszakára
vonatkozik. Külön határozza meg a Javaslat azokat a rendelkezéseket, amelyek csak
rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején alkalmazhatók.
82
Nem rendelkezik a Javaslat sem a hadiállapot, sem a háború időszakáról,
tekintettel arra, hogy az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően e két időszak
megkülönböztetése a rendkívüli állapot keretében, annak részeként történhet. Ezért
azokra nézve a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályok érvényesülnek.
II.	fejezet
A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK
Az 5. §-hoz
A honvédelmi kötelezettségek rendszerében lényeges változást jelent, hogy e
kötelezettségek rendszerét az Alkotmány határozza meg, továbbá a hadkötelezettség
békeidőszakban nem terheli az állampolgárokat, annak bevezetésére a megelőző
védelmi helyzet, illetve rendkívüli állapot kihirdetését követően kerül sor. A
hadkötelezettség bevezetése rendkívüli állapot idején automatikus, míg megelőző
védelmi helyzetben az Országgyűlés külön kétharmados döntésétől függ.
Az Alkotmány 70/H. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar
Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú férfi magyar állampolgárok
rendkívüli állapot, valamint - az Országgyűlés döntése alapján - megelőző védelmi
helyzet idején hadkötelezettséget vagy törvényben meghatározott feltételek szerint
polgári szolgálatot teljesítenek. Emellett fennmarad továbbra is honvédelmi
kötelezettségként a polgári védelmi kötelezettség és a honvédelmi munkakötelezettség.
Mivel a fenti kötelezettségek mindegyike csak személyesen, más által történő
helyettesítés kizárásával teljesíthető, a Javaslat a személyes honvédelmi
kötelezettségek gyűjtőfogalma körébe vonja azokat.
Mind a természetes személyek - beleértve a külföldieket is -, mind a jogi
személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi
szolgáltatásra kötelezhetők. E kötelezettségek közös jellemzője, hogy a kötelezett - aki
a szolgáltatás tárgyával tulajdonosi vagy birtokosi viszonyban van - vagyoni
viszonyait érintik, ezért vagyoni szolgáltatásként foglalhatók össze. E szolgáltatások a
személyes honvédelmi kötelezettségek teljesítését nem befolyásolják.
A gazdasági és anyagi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás valamennyi
gazdasági területre kiterjedően biztosítja mind a felkészülés időszakában, mind a
minősített időszak idején a védelem gazdasági szükségleteinek kielégítéséhez
szükséges jogi feltételeket.
A Javaslat a gazdasági és anyagi szolgáltatás fogalmi körébe vonja a termelő, a
szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet, továbbá a tartalékképzést és -kezelést.
Természetes személyen, jogi személyen és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezeten a Polgári Törvénykönyv által meghatározottakat kell érteni.
A tervezetben szereplő gazdasági és anyagi szolgáltatásokat a Javaslat
részletezi, amelyek kiterjednek:
83
-	meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a
szolgáltatás igénybevételének tűrésére;
-	valamely tevékenységtől való tartózkodásra;
-	a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységekre;
-	az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére.
Mindezek alapján már békeidőszakban biztosított a honvédelmi feladatokra
való felkészülés (a tervezés, az ingó és ingatlan dolgok lebiztosítása, a szolgáltatásokra
való kijelölés stb.), továbbá a befogadó nemzeti támogatással összefüggésben
jelentkező infrastrukturális jellegű szövetségi feladatok teljesítése.
A 6. §-hoz
A Javaslat szerint a hadkötelezettség teljesítésére csak a megelőző védelmi
helyzet és rendkívüli állapot időszakában kerülhet sor. Bevezetése esetén minden
magyar állampolgárságú nagykorú férfire kiterjed, feltéve, ha a Magyar Köztársaság
területén lakóhellyel rendelkezik. Az a magyar állampolgár, aki egyidejűleg más
országnak is állampolgára, akkor hadköteles, ha Magyarország területén lakóhellyel
rendelkezik. Az Alkotmány szintjén megjelenő hadkötelezettség férfiakra történő
korlátozása a női nem sajátosságait értékelő pozitív diszkriminációt jelent a
honvédelmi kötelezettségek rendszerében.
A hadkötelezettség alsó korhatárát a 18. év betöltéséhez köti a Javaslat. A felső
korhatár a korábbi 50 évről 40 évre csökken. A hadkötelezettség időbeni szűkítését az
önkéntes haderő nagyságrendileg lecsökkenő létszámszükséglete indokolja, tekintettel
arra, hogy a katonai szervezetek békeidőszaki feltöltöttsége magas. A NATO-nak
felajánlott szervezetek békében is 100%-os feltöltöttségűek, de a többi szervezet
feltöltöttsége is 90-95% körüli. Megelőző védelmi helyzet vagy rendkívüli állapot
időszakában a korábbi több tízezres mozgósítandó létszám helyett - a magas
feltöltöttség következtében - várhatóan néhány ezer fő hadköteles behívására lesz csak
szükség.
A Javaslat meghatározza a hadkötelezettség részkötelezettségeit, amelyek közül
a tájékoztatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség részletes szabályozása a
szolgálati kötelezettség teljesíthetőségének tervezését, szervezését segíti elő.
A polgári szolgálat a honvédelmi kötelezettségek rendszerében a
hadkötelezettség alternatívájaként jelenik meg, ezért a Javaslat mentesíti a
hadkötelezettség alól azokat, akik kérelmük alapján e törvény hatálybalépését
megelőzően vagy azt követően polgári szolgálat teljesítésére kaptak engedélyt.
A 7-9. §-hoz
A Javaslat megtartotta a korábbi szabályozás azon elemét, hogy - a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvénnyel összhangban -
teljes körűen felsorolja azokat a személyazonosító, lakcím- és egyéb adatokat, amelyek
84
a hadkötelezettséggel kapcsolatban a katonai szervezetek nyilvántartásában
szerepelhetnek. Meghatározza emellett az adatok kezelésének módját, időtartamát,
továbbá azokat a szerveket, amelyek részére az adatok megküldhetők.
A potenciális hadkötelesek békeidőszaki nyilvántartása annyiban tér el a
hadkötelesek nyilvántartásától, hogy az állampolgárokra semmilyen terhet nem ró,
minimumra csökkenti az adatszolgáltatásra kötelezett szervek számát, egyetlen
központi helyre koncentrálja a nyilvántartást, azzal a deklarált céllal, hogy a
hadkötelezettség bevezetésének feltételei biztosítottak legyenek.
A 10. §-hoz
A Hvt. vezette be a tájékoztatási kötelezettséget. E kötelezettséget a
hadkötelezettség bevezetése utáni időszakban továbbra is indokolt fenntartani.
A tájékoztatási kötelezettség abban különbözik a bejelentési kötelezettségtől,
hogy míg az utóbbinak a hadköteles a jogszabály rendelkezése alapján az okot adó
körülmény, változás bekövetkeztekor, felhívás nélkül köteles eleget tenni, addig a
tájékoztatási kötelezettséget csak a hatóság konkrét felhívására köteles teljesíteni.
A 11. §-hoz
A Javaslat - megtartva a Hvt. azon rendelkezését, hogy a bejelentési
kötelezettség a hadkötelezettség részkötelezettsége - szűkíti a korábbi előírások szerint
bejelentési kötelezettség alá eső változások körét néhány nagyon fontos adattal (pl.
név, lakcím). Ezeket ugyanis a 8. és 9. § alapján hivatalból szolgáltatja az arra
kötelezett szerv a katonai nyilvántartáshoz. Ez által is csökken a hadköteles
kötelezettsége és egyszerűsödnek az eljárási szabályok.
A 12. §-hoz
A megjelenési kötelezettség a hadkötelezettség részkötelezettsége. A Javaslat
szerint a hadkötelest megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a
hadkiegészítő parancsnokság felhívására terheli e kötelezettség, amelynek célja adatok
ellenőrzése, egyeztetése, katonai alkalmasság megállapítása, orvosi vizsgálat, valamint
gyógykezelés végrehajtása lehet.
A 13-18. §-hoz
A Javaslat értelmében megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején
csak azokat a hadköteleseket kell sorozásra rendelni, akiknek a katonai szolgálatra
történő behívását tervezik, és egészségi alkalmassága még nem került megállapításra,
továbbá akik polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be. A Javaslat
a sorozást - mint a megjelenési kötelezettség alapvető részét - nem terjeszti ki
valamennyi hadkötelesre. Ennélfogva továbbra is mentesülnek a sorozás alól azok a
hadkötelesek, akik meghatározott fogyatékosságuk miatt katonai szolgálatra nem
alkalmasak. Ezek közé tartoznak a mozgásképtelenek, a cselekvőképességet érintő
85
gondnokság alatt állók stb. Az emberiességi szempontok is indokolják, hogy az ilyen
állapotban lévő személyeket a hatóságok kíméljék meg a szükségtelen eljárásoktól.
Rendelkezik a Javaslat a sorozás eljárási rendjéről, a sorozóbizottság
összetételéről is. A sorozás eredményéről államigazgatási határozatot kell hozni. E
határozat ellen jogorvoslatnak van helye. A sorozás eljárási rendjének, az első fokú
sorozóbizottság határozatával szembeni fellebbezési lehetőségnek a meghatározásával
a hadköteles tiszta képet kap arról, hogy a sorozással, illetve a katonai alkalmassága
megállapításával kapcsolatban milyen kötelességek terhelik, illetve jogok illetik meg.
Garanciális jogként biztosítja a Javaslat, hogy a hadköteles a hadkötelezettség
teljes tartama alatt kérheti - a katonai szolgálatra való egészségi állapotában való
változásra tekintettel - az egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását.
A 19. §-hoz
A Javaslat a külföldön tartózkodó hadkötelesek tájékoztatási, megjelenési,
bejelentési kötelezettségére a törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását írja
elő. A sorozás és más egyéb megjelenési kötelezettség teljesítéséhez a megfelelő
helyiséget, valamint a szükséges kisegítő személyzetet a megyei közgyűlés elnöke, a
fővárosban a főpolgármester által kijelölt polgármester biztosítja.
Fontos honvédelmi érdek fűződik ahhoz, hogy a hadkötelesek a
hadkötelezettség érvényesítése érdekében kiadott felhívásra megjelenjenek a
meghatározott helyen és időben. Ezt az érdeket sérti a megjelenési kötelezettségét
önhibájából megszegő hadköteles. Az elővezetés lehetővé tételével biztosítható a
kötelességteljesítés kikényszerítése.
A 20-24. §-hoz
A szolgálati kötelezettség a hadkötelezettség legfontosabb részkötelezettsége. A
Javaslat rögzíti, hogy a szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres
katonai szolgálatot teljesít, amelynek helyszíne a Honvédség valamely szervezeti
egysége. A hadkötelesek kiképzése, felkészítése a nemzeti és a szövetségi védelmi
feladatok végrehajtása érdekében szükséges. A szolgálat időtartama megelőző védelmi
helyzetben legfeljebb 12 hónap, míg a rendkívüli állapot (háború) időszakában a
szabályozás nem tartalmaz korlátot. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a
hadkötelezettség megszűnését követően 30 napon belül kell a hadköteles katonát
leszerelni.
A Javaslat rendelkezik a katonai szolgálatra való behívás és bevonulás alapvető
kérdéseiről.
A katonai szolgálatra történő behívási létszámot, a szolgálat időtartamát és a
bevonulás időpontját a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg, a szolgálat
helyét illetően a Honvéd Vezérkar főnöke intézkedik.
86
A Javaslat meghatározza a be nem hívható hadkötelesek körét, e tekintetben
teljes körű felsorolást tartalmaz. Az esetek többségében a behívási tilalom előírása (pl.
alkalmatlanság) magától értetődő. Más esetekben meghatározott, társadalmilag
elismert érdek érvényesítését biztosítja. Ilyen érdek miatt nem hívhatók be pl. a 3 vagy
ennél több gyermekesek, azok, akiknek házastársa, élettársa katonai szolgálatot
teljesít, akik európai parlamenti, országgyűlési és helyi, illetve kisebbségi
önkormányzati képviselőjelöltek, illetőleg megválasztott képviselők, a polgári
munkakörükben meghagyott hadkötelesek. E felsorolás egyrészt a hadkötelezettség
általánosságának pozitív diszkrimináció általi indokolt feloldását, másrészt az alapjogi
arányosság követelményét jeleníti meg. Mindez nem jelenti azt, hogy a behívás alól ki
nem zárt teljes állományt be is kell hívni katonai szolgálatra.
Tekintettel arra, hogy katonai szolgálati kötelezettség csak megelőző védelmi
helyzet és rendkívüli állapot idején terheli a nagykorú férfi magyar állampolgárokat, a
Javaslat a hatályos szabályozástól eltérően nem rendelkezik a szolgálathalasztás
jogintézményéről.
A 25-26. §-hoz
A katonai szolgálati kötelezettség csak megelőző védelmi helyzetre, valamint
rendkívüli állapotra való korlátozására figyelemmel, a Javaslat a katonai szolgálat
félbeszakításának okait leszűkíti. Így a szolgálat félbeszakítására kizárólag a
hadköteles katona egészségi állapota, családfenntartói kötelezettsége miatt, valamint
előzetes letartóztatása elrendelése esetén kerülhet sor.
A Javaslat fenntartja azt a lehetőséget, hogy a családfenntartói okból a szolgálat
félbeszakítása iránt az eltartásra szoruló hozzátartozó is nyújthasson be kérelmet. Ezt a
kérelmet azonban - célszerűségi okból - neki is annál a katonai szervezetnél kell
előterjeszteni, amelynek állományában a katona szolgálatot teljesít. Figyelemmel arra,
hogy a katonai szolgálat félbeszakítására e törvényben meghatározott esetek fennállása
esetén, a katonai büntetőeljárásban elrendelt előzetes letartóztatás kivételével
mérlegelés nélkül kerül sor, a félbeszakítással kapcsolatos döntést a Javaslat az
állományilletékes parancsnok hatáskörébe utalja.
A katonai büntetőeljárásban elrendelt előzetes letartóztatás során a katonai
ügyész javaslatára a félbeszakítás mellőzhető.
A honvédelem érdekét biztosító szabály, hogy a hadkiegészítő parancsnokság a
szolgálat félbeszakítását megszüntetheti, ha annak oka megszűnik vagy a hadköteles a
családfenntartói kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.
A 27. §-hoz
A Javaslat rögzíti a katonai szolgálatból történő leszerelés alapvető kérdéseit. A
leszerelés a szolgálati idő letelte után a honvédelmi miniszter rendelete alapján
történik. A Javaslatban meghatározott egyéb esetekben az állományilletékes
parancsnok saját hatáskörében köteles leszerelni a szolgálatot teljesítő hadkötelest.
87
A 28-30. §-hoz
A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a szabályozás továbbra is
lehetőséget ad a polgári szolgálat teljesítésére. A Javaslat a polgári szolgálatot a
hadkötelezettség alternatívájának tekinti. Az állampolgár alkotmányos joga, hogy a
lelkiismereti meggyőződésével összeegyeztethetetlen katonai szolgálat helyett
"békésebb" polgári szolgálat teljesítésének engedélyezését kérje. A polgári szolgálat
csak lelkiismereti okból kapott engedély alapján teljesíthető. A polgári szolgálat
szabályozása során tehát nem a kötelesség és jog közötti választásról, hanem a
kötelesség elsőbbsége mellett egy alapvető emberi jog érvényesülésének biztosításáról
van szó. Ebben a felfogásban a polgári szolgálat teljesítésének lehetősége nem alanyi,
hanem elismert és érvényesíthető jogként jelentkezik. A polgári szolgálat időtartama a
katonai szolgálat időtartamával egyezik meg.
A polgári szolgálat engedélyezésének alapvető eljárási szabályait a Javaslat
tartalmazza, a teljesítésre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény határozza
meg.
A 31. §-hoz
A Javaslat továbbra is törvényi szinten szabályozza azt a gyakorlatot, hogy a
hadkötelest - a hadkötelezettség felső korhatárának elérésekor - értesíteni kell arról,
hogy a hadkötelezettség már nem terheli. Az értesítésre azonban csak a
hadkötelezettség fennállása esetén kerül sor.
A 32. §-hoz
A személyes jellegű honvédelmi kötelezettségek keretében a Javaslat
meghatározza a polgári védelmi kötelezettség célját, az arra kötelezettek körét,
valamint a kötelezettség terjedelmét. Ennek megfelelően a polgári védelmi
kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet
esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása,
valamint az állampolgárok felkészítése a túlélés feltételeinek megteremtésére.
Minthogy a polgári védelmi kötelezettség a béke időszakára is kiterjed, ez
lehetőséget biztosít arra, hogy a polgári védelmi szervezetek már békeidőben
felkészítsék az állampolgárokat a polgári védelmi feladataik ellátására.
A polgári védelmi kötelezettség férfiakra 18-55., nőkre 18-50. éves korukig
terjed ki. A Javaslat mind a férfiak, mind a nők polgári védelmi kötelezettsége felső
korhatárát a kormányprogramnak megfelelőn 5 évvel leszállította. Ez összességében
kedvezményt jelent az érintett állampolgároknak. Kifejezésre jut az állam arra irányuló
törekvése is, hogy a lehetőségekhez képest a legkevesebb áldozatot igényelje
polgáraitól. A polgári védelmi kötelezettség tartalmát, a kötelezettség alól mentesek
körét, valamint az egyéb szabályokat külön törvény állapítja meg.
88
A 33. §-hoz
A honvédelmi munkakötelezettségről szóló rendelkezés - a polgári védelmi
kötelezettséghez hasonlóan - csak az alapvető és az állampolgárokat érintő garanciális
rendelkezéseket tartalmazza. A javasolt alkotmányos szabálynak megfelelően rögzíti,
hogy a honvédelmi munkakötelezettséget csak rendkívüli állapot idején lehet
elrendelni.
A honvédelmi munkakötelezettség - a feladat természetére tekintettel, eltérően
a polgári védelmi kötelezettség személyi terjedelmétől - férfiakra 18-60., nőkre 18-
55. éves korukig terjed ki. A Javaslat - a polgári védelmi kötelezettség keretében már
említett okból - a honvédelmi munkakötelezettség felső határát mind a férfiak, mind a
nők vonatkozásában leszállította. Időtartama szerint e kötelezettség lehet tartós vagy
időleges, jellege szerint pedig a kötelezettek egyaránt igénybe vehetők fizikai vagy
szellemi munkára.
A Javaslat utal a munkakötelezettség teljesítésének helyére is, amelyre
vonatkozóan általános elv, hogy a tartós munkakötelezettséget a kötelezettnek
rendszerint az eredeti munkahelyén kell teljesítenie.
A honvédelmi munkakötelezettség alóli mentességi okokat is meghatározza a
Javaslat. Tételesen felsorolja azokat a személyes akadályozó tényezőket, amelyek
miatt az e körbe tartozó állampolgárok (elsősorban anyák) nem tudják e
kötelezettségüket teljesíteni. A Javaslat a honvédelmi munkakötelezettséget nem
terjeszti ki a Honvédség és a rendvédelmi szervek személyi állományára. E személyek
ugyanis a rendkívüli állapotban a kiemelkedően fontossá váló rendeltetésszerű
feladatokat teljesítik.
A 34-35. §-hoz
A honvédelmi feladatok szükségessé teszik a Honvédség és a rendvédelmi
szervek, az állami anyagi tartalékok mellett az ország összes erőforrásának
honvédelmi célokra való igénybevételét.
A Javaslat ennek megvalósítása érdekében az ország területén életvitelszerűen
tartózkodó természetes személyek, továbbá az ott működő jogi személyek, valamint a
jogi személyiség nélküli szervezetek terhére különböző gazdasági és anyagi
szolgáltatási kötelezettségeket állapít meg. Ezeket a Javaslat szolgáltatásoknak nevezi.
A Javaslat amellett, hogy általánosságban rögzíti a szolgáltatás teljesítésének
kötelezettségét, meghatározza azokat a társadalmilag kiemelt célokat, amelyeket a
szolgáltatások teljesítésével biztosítani kell.
Az alkotmányos követelmények szem előtt tartásával a Javaslat a jogállamiság
és a piacgazdaság viszonyaihoz igazodva meghatározza az elrendelhető szolgáltatások
körét. Így a szolgáltatási kötelezettség keretében elrendelhető többek között ingó és
ingatlan dolgok igénybevétele, igénybevételre alkalmas állapotban tartása, anyagi
89
eszközökből tartalékok és készletek képzése, szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos
előkészületi tevékenység végzése.
A 36. §-hoz
A mentességi szabályok és a mentesítettek körének meghatározásával a Javaslat
elősegíti a társadalmi-politikai intézményrendszer zavartalan működését, illetve a
lakosság alapellátásához nélkülözhetetlen közellátási, közszolgáltatási funkciók
fenntartását. Ennek érdekében előírja, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtására és
az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni
egészségügyi vállalkozók, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek,
valamint a gyógyszertárak csak egészségügyi szolgáltatásra; a természeti, ipari és
társadalmi katasztrófák szakosított eszközei - a katonai célra való igénybevételt kivéve
-	csak a polgári védelem céljára vehetők igénybe.
A 37-39. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szolgáltatások igénybevételére jogosult szerveket, az
ún. igénybevételi hatóságokat és az igénybevételnél érvényesítendő szempontokat.
A Javaslat szerint a szolgáltatási kötelezettséget:
-	az egész ország területén a kormány vagy felhatalmazása alapján az illetékes
miniszter,
-	illetékességi területén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a
főpolgármester, valamint polgármester, továbbá törvényben meghatározott feltételek
fennállása esetén a hadkiegészítő parancsnok,
-	rendkívüli vagy szükségállapot esetén, ha szükséges, a felsoroltakon kívül az
illetékes katonai szervezet parancsnoka rendelheti el.
Részletesen meghatározza a Javaslat a különböző igénybevételi hatóságok
szabályozási feladatait és az igénybevétel elrendelésével kapcsolatban azok ágazati és
helyi hatáskörét is.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltatási kötelezettségeket és az azok
igénybevételének elrendelésével kapcsolatos jogköröket a Javaslat - garanciális okból
-	tételesen felsorolja, azt is biztosítja, hogy a szolgáltatásra kötelezetteket ezen túl más
szolgáltatásra kötelezni nem lehet.
A 40-41. §-hoz
A Javaslat abból az alapelvből indul ki, hogy a honvédelmi kötelezettség
teljesítése miatt a szolgáltatásra kötelezettek nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe,
mint a szolgáltatás tárgyával nem rendelkezők. Ezért előírja, hogy meghatározott
esetek (pl. ellenség által okozott kár) kivételével a szolgáltatással kapcsolatban az
államot kártalanítási kötelezettség terheli.
90
A kártalanítási eljárás lefolytatására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi
hatóság jogosult és kötelezett. A Javaslat meghatározza a másodfokú döntéssel
rendelkező hatóságot is. A másodfokú döntés ellen, illetőleg azon döntések ellen, ahol
a törvény a fellebbezést kizárja, bírósághoz lehet keresetet benyújtani. A Javaslat azt is
előírja azonban, hogy a honvédelmi érdekek megóvása érdekében a jogorvoslatnak az
igénybevételt elrendelő határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
III.	fejezet
A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK
A 42-45. §-hoz
A honvédelem nemzeti ügy, ezért a Javaslat a honvédelem irányító szervei és a
Honvédség feladatai mellett meghatározza a honvédelemben érintett más szervek
feladatait is. Ezeket két nagy csoportba foglalja.
Egyik csoportba a rendvédelmi szervek tartoznak, amelyek a 8. § szerint a
Határőrség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási
szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, valamint a hivatásos
önkormányzati tűzoltóság.
A rendvédelmi szervek a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott
feladataik mellett közreműködnek egyes honvédelmi feladatok ellátásában. E
feladatokat a Javaslat tételesen felsorolja.
A Javaslatnak ez a rendelkezése alapozza meg, hogy meghatározott
rendvédelmi szervek közreműködése is szükséges a honvédelmi, különösen a
hátországvédelmi feladatok végrehajtásában.
A 43. § állapítja meg a honvédelemben érintett szervek másik nagy csoportját,
amely különböző rendeltetésű és más-más szinteken elhelyezkedő polgári hatóságokat,
intézeteket, intézményeket, vállalatokat és más szerveket foglal magában.
E szervek is a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint végzett alaptevékenységük
mellett részt vesznek az azzal összefüggő honvédelmi feladatok ellátásában. A Javaslat
tételesen meghatározza e feladatköröket.
Mindkét szervcsoportra vonatkozóan a részletes feladatokat és az azokhoz
kapcsolódó hatásköröket a kormány, illetőleg a tevékenységi kör szerint illetékes
miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
A 45. § rendelkezései szerint vehetnek részt a honvédelmi feladatok
megvalósításában a társadalmi szervezetek, együttműködve a helyi védelmi igazgatás
szerveivel. E szervezetek autonómiájuk érintetlenül hagyásával, önkéntesség alapján
elsősorban az országvédelem jelentőségének tudatosításával, a társadalom szerveinek
és az állampolgároknak erre történő mozgósítása elősegítésével kapcsolatos
91
feladatokban működhetnek eredményesen közre, mivel átfogják a lakosság széles
rétegeit.
E körben kiemelkedő szerepe van a Magyar Vöröskeresztnek, amely a
nemzetközi egyezmények és a törvény rendelkezései alapján ellát egyes, a
honvédelemmel is kapcsolatos humanitárius feladatokat. Tevékenysége különösen
háború idején kerülhet előtérbe, amikor a nemzetközi humanitárius jog szellemének és
szabályainak megfelelően közreműködik a betegek, a sebesültek, a hadifoglyok és
ezek hozzátartozói, valamint a polgári lakosság gyámolításában, hazai és nemzetközi
segélyezésének és más irányú megsegítésének szervezésében és végrehajtásában.
IV.	fejezet
A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA
A 46. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a honvédelem irányítására az Országgyűlés, a
köztársasági elnök, a kormány, a honvédelmi miniszter, valamint feladat- és
hatáskörének megfelelően az illetékes miniszter jogosult.
A Honvédelmi Tanácsnak a honvédelem központi irányítására vonatkozó
jogkörét a Javaslat az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett rendkívüli állapot
körülményei között szabályozza.
A 47. §-hoz
A honvédelem irányításában kiemelkedő szerep hárul az Országgyűlésre mint a
legfelsőbb államhatalmi szervre. A Javaslat tételesen felsorolja az Országgyűlés
irányítási hatáskörét.
Döntési hatáskörébe utalja a Magyar Köztársaság biztonság- és
védelempolitikájának alapelveit és az ezekből fakadó feladatok végrehajtása főbb
irányainak és feltételeinek megállapítását.
Elengedhetetlen, hogy a társadalom egészére kiható, a nemzetgazdaság
lehetőségeire épülő és az ország védelmi képességét hosszú távon meghatározó, nagy
jelentőségű kérdésekről a legfelsőbb államhatalmi szerv döntsön, ezért az
Országgyűlés hatáskörébe tartozik a Honvédség hosszú távú fejlesztési irányának
meghatározása is.
Az európai demokráciákhoz hasonlóan - a fentiekkel szoros összhangban -
ugyancsak az Országgyűlés hatáskörébe kell hogy tartozzon a Honvédség
nagyságrendjének (részletes bontású létszámának), a védelmi képességre kiható főbb
haditechnikai eszközeinek meghatározása, és az ezekhez szükséges anyagi források
éves költségvetési törvényben történő biztosítása.
92
Az önkéntes haderőre történő áttérésből adódóan az Országgyűlés új hatáskörét
képezi a hadkötelezettség megelőző védelmi helyzet idején történő bevezetése.
A szabályozás elhagyja az Országgyűlés jogkörei közül az önkéntes haderő
kialakításával megszűnő mozgósításra utaló feladatokat.
A 48. §-hoz
Az Országgyűlés Honvédelmi bizottságának kitüntetett szerepe van a
Honvédség feladatai végrehajtásának ellenőrzésével, a rendkívüli intézkedések
tervezeteinek megvitatásával, illetve a Honvédséget érintő szervezeti kérdések előzetes
megismerésével, továbbá a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt személy
meghallgatásával és véleményezésével összefüggésben.
A 49. §-hoz
A Javaslat a köztársasági elnök Alkotmányban meghatározott hatásköréhez
igazodva - a kormány működésirányítási hatáskörét alapul véve - rögzíti, hogy az
ország fegyveres védelmi tervének jóváhagyásra történő előterjesztése a
miniszterelnök feladata. A védelmi tervet a Honvéd Vezérkar főnöke dolgozza ki,
amely terv magában foglalja a fegyveres küzdelem megvívásának, minden oldalú
biztosításának és a hadszíntér - amely alatt védelmi hadműveletek esetén az ország
területe értendő - előkészítésének valamennyi kérdését. A védelmi terv nem
nélkülözheti a kormányzat - ezen belül a honvédelmi miniszter - felelősségét. Ezért a
köztársasági elnöknek jóváhagyásra történő előterjesztése csak a miniszterelnök útján,
a honvédelmi miniszter ellenjegyzése feltételével történhet.
A Javaslat az alkotmányos rendnek megfelelően a tábornoki kinevezési és
felmentési jogkör gyakorlását a honvédelmi miniszter előterjesztéséhez köti. A
köztársasági elnök hatáskörébe tartozik a tábornokok szolgálatba való visszavétele
(reaktiválása) is. Szimbolikus jellegű jogosítványa a köztársasági elnöknek, hogy a
miniszter előterjesztésére a Honvédség katonai szervezeteinek katonai csapatzászlót
adományoz.
Garanciális jellegű az a jogosítványa, miszerint a jogszabálytervezeteket és
intézkedések tervezeteit tájékoztatásul megkapja, illetve bármely kérdésben
információt kérhet a kormánytól.
A fegyveres erők fogalmának megszűnésével annyiban szűkül a köztársasági
elnök jogköre, hogy a Határőrség a rendvédelmi szervek csoportjába kerül.
Az 50. §-hoz
A Javaslat megtartja a kormánynak a hatályos honvédelmi törvényben a
honvédelemmel, illetőleg a Honvédség működésének irányításával kapcsolatos
hatáskörét. Abból indul ki, hogy a Honvédség működésének irányítása a kormánynak
mint a végrehajtó hatalom kizárólagos letéteményesének a feladata, amelyet politikai
93
felelősség terhel a Honvédség hadrafoghatóságáért, tevékenységéért. A működés-
irányítás minden olyan irányítási hatáskört felölel, amely nem tartozik az
Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe.
A kormány az Alkotmány vonatkozó rendelkezése szerint közvetlenül, illetőleg
a honvédelmi miniszter útján irányítja a Honvédséget.
A kormány feladata a hosszú távra szóló biztonság- és védelempolitikai
alapelvek kidolgozása és az Országgyűlés elé terjesztése.
A kormány hatáskörébe tartozik a gazdaság honvédelmi célú felkészítésének és
fejlesztésének meghatározása, illetőleg a gazdaságmozgósításról való döntés, a
részletes honvédelmi feladatok meghatározása, összehangolása.
A Javaslat a kormány hatáskörébe utalja a polgári védelmi felkészítés
feladatainak meghatározását azzal a céllal, hogy a támadó fegyverek és más
események által okozott károk megelőzésére, felszámolására, az ezzel összefüggő
mentésre és mentesítésre, továbbá a lakosság anyagi javainak háború idején történő
védelmére már béke idején kell felkészülni. E feladatokat - hasonlóan a
gazdaságmozgósítás feladataihoz, a védelmi célú tartalékok kialakításához stb. - már
békeidőszakban meg kell kezdeni.
A kormány döntési hatáskörébe tartozik a Honvédség készenléte fokozásának
elrendelése is.
A kormány évente beszámol az Országgyűlésnek a honvédelmi politika
megvalósításáról, a Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről.
A működés-irányítás egyik alapvető eleme a Honvédség felső szintű vezetési
rendjének meghatározása. Ez a hatáskör magában foglalja a hatékonyság
követelményének és a politikai felelősségnek leginkább megfelelő felső szintű katonai
vezetési szervezet kialakításának lehetőségét is. A működés-irányítás körébe tartozik a
honvédség területi elhelyezkedése, felszerelése, felkészítése alapvető elveinek és a
hadszíntér-előkészítés főbb követelményeinek meghatározása is. Ez utóbbi jelentősége
elsősorban abban nyilvánul meg, hogy békeidőben az ország területén létesített
nagyobb állami beruházások - pl. utak, autósztrádák, hidak építése, a hírközlés
korszerűsítése - megvalósításánál a Honvédség védelmi hadművelethez igazodó
igénye is kielégítést nyerjen.
Fel kell készülni az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott feladatainak
ellátására, ami a váratlan támadás elhárításával, illetve az alkotmányos rend, az
állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és közbiztonság védelmével függ
össze.
A kormány irányítja, illetve összehangolja a minisztériumok és az országos
hatáskörű szervek, a helyi közigazgatási, valamint más szervek honvédelmi
94
tevékenységét, továbbá kiadja a honvédelmi felkészüléssel és a gazdaságmozgósítással
kapcsolatos szükséges - feladatkörébe tartozó - jogszabályokat.
A kormánynak hatásköre gyakorlása során figyelemmel kell lennie a
környezetvédelmi szempontokra is.
Az 51-52. §-hoz
A honvédelemre vonatkozó irányítási hatáskörök megosztása úgy történik, hogy
a honvédelmi miniszter a honvédelmi feladatok végrehajtásáért felelősen gyakorolja
mindazokat az irányítási jogokat, amelyeket az Alkotmány vagy törvény nem utal
másnak a hatáskörébe.
A miniszterek hatáskörére vonatkozó szabályozási gyakorlattól eltérően törvény
állapítja meg a honvédelmi miniszter részletes feladat- és hatáskörét. Ezt a szabályozás
tárgya, azaz a miniszternek a honvédelem ágazati igazgatásában, illetőleg a Honvédség
irányításában betöltött szerepe indokolja. A Javaslat voltaképpen a honvédelmi
miniszter irányító tevékenységét két szférában fogalmazza meg. Az első az ún. külső
honvédelmi igazgatási funkció, amely maga is több feladatcsoportból áll. A Javaslat
ezeket az összefüggő, de jól elhatárolható feladatcsoportokat foglalta rendszerbe. E
rendszerezésből kitűnik, hogy a honvédelmi minisztert terhelő feladatok egy része a
honvédelem felsőbb irányító szerveinek tevékenységét, döntéseit hivatott elősegíteni.
E feladatkörben a honvédelmi miniszter a honvédelem országos méretű szervezésére,
fejlesztésére vonatkozó javaslatait, terveit terjeszti elő döntés végett. Másrészben
feladatai a társminisztériumok és országos hatáskörű szervek sajátos honvédelmi
feladatai megvalósításának elősegítésére irányulnak, míg az ún. külső funkció
harmadik csoportjába a felügyeleti és hatósági jellegű feladatok tartoznak. A másik
szféra a Honvédség működésének irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatokat
foglalja magába, amelyet a 97. és 98. § részletez.
Az 53. §-hoz
A honvédelem társadalmi méretű megszervezése és átfogó irányítása sokrétű és
jelentős feladatot ró a honvédelmi igazgatásban részt vevő szervekre.
Ezért a Javaslat meghatározza a többi miniszter, illetőleg a kormány irányítása
alá tartozó országos hatáskörű szerv vezetője honvédelemmel kapcsolatos ágazati
feladatait. A miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői a jogszabályok alapján,
a kormányzati feladatok és a tárcahatáskörök megosztása szerint irányítják a
minisztérium, illetve az irányításuk, felügyeletük alá tartozó szervek honvédelemmel
kapcsolatos tevékenységét.
A Javaslat alapján a miniszterek, valamint a kormány irányítása alá tartozó
országos hatáskörű szervek vezetői részletes honvédelmi feladatainak meghatározása a
kormány hatáskörébe tartozik.
95
Az 54-59. §-hoz
A Javaslat szabályozza a védelmi igazgatás rendszerét, szervezeti és működési
alapjait. Legfontosabb eleme, hogy a fővárosi, megyei védelmi bizottságok
hatáskörébe utalja az illetékességi területükön a honvédelmi tevékenységgel
kapcsolatos közigazgatási feladatok irányítását, illetve koordinálását. Ezáltal
biztosítható a honvédelmi tevékenység irányításának hatékonysága, szakszerűsége és
egységes szervezeti feltételrendszere.
A védelmi igazgatás működése érdekében a bizottságok hatáskörét minősített
helyzetben, honvédelmi ügyekben a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a
főpolgármester gyakorolja.
A törvény tételesen határozza meg a védelmi bizottság összetételét és
keretszerűen a működésének szabályait.
A főváros kerületeiben, a megyei jogú és a védelmi bizottság által kijelölt
városokban (körzetekben) a városi (kerületi) polgármester vezetésével helyi védelmi
bizottságok látják el a helyi honvédelmi feladatokat.
A helyi védelmi bizottságok megalakítását az teszi szükségessé, hogy egy-egy
megyéhez tartozó nagyszámú polgármester, valamint a védelemben közreműködő
számos szerv egyetlen központból nem irányítható. Emellett vannak olyan honvédelmi
feladatok is, amelyeket egy-egy település önállóan nem képes megoldani, ezért
indokolt, hogy a természetes gazdasági-közigazgatási kapcsolatok figyelembevételével
kialakított, több települést összefogó honvédelmi körzetben helyi védelmi bizottságok
kerüljenek létrehozásra.
A helyi feladatok szervezése és irányítása a polgármester hatáskörébe tartozik.
E feladatok egy része közigazgatási-szervezési hatáskör, nagyobb része pedig a más
állami, továbbá gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok honvédelmi
kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos hatósági hatáskör (pl. ingatlan
igénybevételének elrendelése, a honvédelmi kötelezettséget teljesítők és
hozzátartozóik szociális ellátása).
Ez a szabályozás biztosítja, hogy a honvédelmi érdekek hatékony érvényesítése
érdekében a központi döntéshozó és a végrehajtásért felelős önkormányzati szervek
közé irányító-koordináló szerv illeszkedjék.
A Javaslat tételesen meghatározza a helyi védelmi bizottságok, valamint a
polgármesterek honvédelemmel és gazdaságmozgósítással kapcsolatos feladat- és
hatáskörét, garanciát teremtve arra, hogy egységesen és maradéktalanul teljesüljenek a
honvédelmi feladatok.
96
A 60. §-hoz
A Javaslat szerint a katonai közigazgatás területi szervei a hadkiegészítő
parancsnokságok. Ezek kormányrendeletben meghatározott illetékességi területükön
végzik a Honvédség állományának toborzás útján történő kiegészítésével, megelőző
védelmi helyzet, illetőleg rendkívüli állapot idején a Honvédség hadkötelesekkel
történő kiegészítésével, a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésével,
a védelmi igazgatási szervek tevékenységének segítésével, továbbá a hadkötelesek
(volt hadkötelesek), a Honvédség nyugállományú tagjainak, illetve azok szociális
ellátásával, érdekvédelmével összefüggő honvédelmi igazgatási feladatokat. A
Javaslatban meghatározott ügyekben elsőfokú hatósági jogkört is gyakorolnak.
V.	fejezet
A HONVÉDELMI TANÁCS
A 61-63. §-hoz
A Javaslat szerint a rendkívüli állapot kihirdetésével egyidejűleg létrehozandó
Honvédelmi Tanács az Alkotmány által meghatározott személyi összetételű, kivételes
hatáskörrel rendelkező szerv, amely működése idején gyakorolja az Országgyűlés által
átruházott, e törvényben felsorolt jogokat, továbbá a köztársasági elnök és a kormány
jogait.
A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején az ország honvédelmének és a
Honvédségnek legfelsőbb irányító szerve.
Ezzel összhangban a Javaslat meghatározza a Honvédelmi Tanács irányítási
feladatait és hatáskörét, a tagjainak mentelmi jogával és helyettesítésével kapcsolatos
szabályokat.
A 64-68. §-hoz
A Javaslat rögzíti a Honvédelmi Tanács működésére vonatkozó szabályok
között, hogy ügyrendjét maga állapítja meg, hatáskörét testületként gyakorolja. Akkor
határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A határozat érvényességéhez -
a Honvédelmi Tanács tagja mentelmi jogának felfüggesztéséről való döntés
kivételével - a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Döntéseit a
köztársasági elnök és a miniszterelnök írja alá, és azokat az országban működő
műsorszóró rádió- és televízióadók, napilapok és hirdetmények útján kell közzétenni,
rendeletét pedig a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.
A Honvédelmi Tanácsra vonatkozó további rendelkezések azt célozzák, hogy a
működésének előkészítése szempontjából alapvető jelentőségű feladatokat már béke
idején elvégezzék, annak érdekében, hogy a Honvédelmi Tanács létrehozását követően
azonnal képes legyen a reá háruló feladatokat megoldani.
97
MÁSODIK RÉSZ
A HONVÉDSÉG
VI.	fejezet
A HONVÉDSÉG JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI
A 69. §-hoz
A Javaslat az önkéntes haderőre történő áttérésből adódó változásokat is
figyelembe véve meghatározza a Honvédség jogállását, jellegét. E szerint a Honvédség
olyan függelmi rendszerben működő és centrális vezetésű fegyveres állami szervezet,
amely polgári irányítás alatt áll. Békében az önkéntességen, megelőző védelmi
helyzetben és rendkívüli állapotban pedig az önkéntesség mellett a hadkötelezettségen
alapuló haderő. A honvédelem nemzeti ügy, ezért a Honvédség feladatait a
honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve hajtja végre.
A 70-72. §-hoz
A Javaslat a védelmi felülvizsgálat következtetéseinek megfelelően, a
nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségekre is tekintettel fogalmazza meg a
Honvédség feladatait. Kiemelkedően legfontosabb feladat a védelem: a Magyar
Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának, anyagi javainak
védelme. A Honvédség feladatai közé tartozik a nemzetközi szerződésből eredő
katonai kötelezettségek teljesítése, amelyeket a felsorolás komplex egységként kezel.
A Javaslat szabályozza a katonai részvétel engedélyezését a katasztrófavédelmi
feladatok ellátásában, továbbá az Alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdése szerinti
fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában.
A Honvédség feladatát képezi egyes „nem katonai jellegű” tevékenységek
elvégzése (tűzszerészeti, katonai szakértelmet, speciális ismereteket igénylő feladatok
térítés ellenében történő ellátása).
A felsorolás beemeli a Honvédség feladatai közé a nemzetközi terrorizmus
elleni harc, valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai feladataiban, illetve az
állami protokolláris feladatok ellátásában való részvételt is.
A szabályozás a feladatok végrehajtásának részleteit és garanciális
fegyverhasználati korlátait is rögzíti.
VII.	fejezet
A HONVÉDSÉG SZERVEZETE
A 73-75. §-hoz
A Honvédség szervezeti felépítése törvényi szinten nyer szabályozást. A
Javaslat meghatározza a Honvédség szervezetei kialakításának általános
98
követelményeit. E szerint e szerveket a béke és háborús működési rendnek
megfelelően kell létrehozni úgy, hogy a Honvédség egésze, illetőleg annak egyes
elemei is képesek legyenek a meghatározott feladatok végrehajtására. A Javaslat
rögzíti a szervezeti felépítés konkrét követelményeit is.
A Honvédség szervezeti struktúrája három részre osztható: Honvédelmi
Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervek,
valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek. A Javaslat a katonai szervezetek
szervezeti struktúráját is részletezi.
A szabályozás a Honvédség szerveit - a szervezeti hierarchiát is figyelembe
véve - rendeltetésük szerint, a Honvédség katonai szervezeteit alkalmazásuk szerinti
tagozódásuk alapján csoportosítja.
A Javaslat tisztázza a katonai ügyészi szervezetnek a Honvédség szervezeti
struktúrájában való elhelyezését, valamint utal a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetem sajátos szervezeti jellegére.
A 76. §-hoz
A Honvédség szervezeteinek létrehozása, átszervezése, megszüntetése
költségvetési tényező is. Ezért az alapítással, megváltoztatással vagy megszüntetéssel
kapcsolatos szabályokat a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok
figyelembevételével kell megállapítani. Ennek megfelelően a honvédségi szervezetek
alapítása, megszüntetése okirattal történhet, és az alapításra, illetőleg megszüntetésre a
honvédelmi miniszter jogosult.
Garanciális szempontok alapján a Javaslat rögzíti, hogy a honvédelmi
szervezetek felépítését, állományát, technikai eszközeit állománytáblának, illetve
munkaköri jegyzéknek kell tartalmazni.
A 77. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a Honvédség rendeltetés szerinti felosztásában a
középszintű irányító szervek, valamint a csapatok megnevezésének feltételeiről. E
szabályozás alapján a Honvédség szervezeteinek elnevezése az egymástól való
megkülönböztetésen túl kifejezi azok szervezeti struktúrában elfoglalt helyét,
tevékenységét és jellegét.
VIII.	fejezet
A HONVÉDSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA, HADITECHNIKAI
FELSZERELÉSE ÉS INFRASTRUKTÚRÁJA
A 78. §-hoz
Törvényi szinten nyer szabályozást, hogy a katonai szervezetek béke- és
hadilétszámát az állománytáblák, illetve munkaköri jegyzékek tartalmazzák. A
99
Javaslat a személyi állomány vonatkozásában meghatározza az állománytáblák,
munkaköri jegyzékek tartalmi követelményeit (személyi állomány arányos összetétele
állománycsoportok, rendfokozatok és szakképzettség szerint).
A személyi állomány biztosítását, utánpótlását a humánerőforrás-gazdálkodás
keretébe utalja a Javaslat.
A 79-83. §-hoz
A Honvédség személyi állománya az önkéntes haderőre történő áttérésből
adódóan eltér a korábbiaktól. A Honvédséget tényleges szolgálatot teljesítő katonák,
köztisztviselők, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállalók
alkotják; a hadkiegészítési állományát önkéntes tartalékosok, potenciális hadkötelesek,
valamint megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a hadkötelesek
képezik.
Tételesen meghatározza a Javaslat a tényleges katonai állományba tartozók
körét, akik önkéntes jelentkezés alapján, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli
állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után - az önkéntes jelentkezés mellett
hadkötelezettség alapján teljesítenek katonai szolgálatot.
A Javaslat a Honvédség katonai állományába sorolja az önkéntes tartalékos
katonákat is, tekintettel arra, hogy NATO-tagságunkkal, valamint az önkéntes
haderőre történő áttéréssel összefüggésben a haderő megváltozott feladatai indokolttá
teszik a szerződéses katonai szolgálatot teljesítőkön kívül olyan állomány létrehozását,
amely mind hazai, mind külföldi katonai kötelezettségek teljesítése céljából igénybe
vehető.
A 84-88. §-hoz
A Honvédség a törvényben meghatározott feladatait csak akkor tudja
végrehajtani, ha az ahhoz szükséges harc-, harctámogató, harckiszolgáló eszközökkel,
harci, szak- és fenntartási anyagokkal rendelkezik, ezért indokolt a Honvédség
haditechnikai eszközökkel és anyagokkal való felszerelésének törvényi szintű
szabályozása. A Javaslat követelményként írja elő a Honvédség haditechnikai
eszközökkel és anyagokkal történő felszerelését, amelyet - az Országgyűlés által előírt
kereteken belül - nemcsak mennyiségi, hanem minőségi jellemzőkkel is meg kell
határozni.
A haditechnikai eszközök és anyagok a védelmi képesség szempontjából hosszú
távra meghatározó jelentőséggel bírnak. Beszerzésük forrásigénye is igen jelentős.
Ezekre tekintettel a Javaslat rögzíti, hogy a haditechnikai eszközöket és anyagokat a
Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetének előirányzatai terhére, valamint
más központi költségvetési források igénybevételével kell biztosítani.
A haditechnikai eszközök, anyagok rendszeresítése, működtetése,
korszerűsítése, kivonása környezetünkre is befolyásoló hatással bír. Ezért a Javaslat
100
ezen eljárások vonatkozásában a környezetvédelemmel kapcsolatos adatok intézkedési
tervben való feltüntetését írja elő.
A 89-91. §-hoz
A Javaslat törvényi szinten szabályozza a Honvédség szervezetei
elhelyezéséhez, illetve a feladatok ellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanok
tulajdonosi viszonyait, vagyonkezelésének kérdését. Tartalmazza az egyes katonai
szervezetek elhelyezésére vonatkozó alapvető szabályokat és az elhelyezés módjait.
IX.	fejezet
A HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE
A 92-94. §-hoz
A Honvédség jogállásából következően a katonai szolgálat teljesítése függelmi
rendszerben történik. E függelmi viszonyok alanyai az elöljáró vagy felettes, illetőleg
az alárendelt. A Javaslat tisztázza a szolgálati elöljáró, hivatali felettes, illetve szakmai
elöljáró, szakmai felettes fogalmát, és meghatározza jogosultságaikat, valamint azok
korlátjait. A Honvédségnél fennálló függelmi rendszer sajátossága, hogy a függelmi
jogviszonyokban az egyszemélyi felelős vezetés (parancsnoklás) elve alapján
szolgálati és a szakmai elöljárói, valamint a hivatali és a szakmai felettesi irányítás és
vezetés érvényesül. Ezekre tekintettel a szabályozás a Honvédség irányítására,
vezetésére a szolgálati út betartását írja elő, amelytől csak külön jogszabályban
meghatározott esetekben lehet eltérni.
A 95-97. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a Honvédség irányítására az Országgyűlés, a
köztársasági elnök, a kormány és a honvédelmi miniszter jogosult, továbbá rögzíti a
Honvédelmi Tanács legfelsőbb irányító szerepét az alkotmányosan kihirdetett
rendkívüli állapot idején.
A 96. § határozza meg és határolja el a miniszter jogosultságát az ágazat és a
Honvédség irányításában, továbbá a közigazgatási államtitkár szakirányítási, valamint
a Honvéd Vezérkar főnöke katonai vezetési feladatát. E szabály azt az irányítói és
vezetői munkamegosztást takarja, amely szerint a Honvédség irányítása és vezetése a
miniszter kezében összpontosul, a Honvédelmi Minisztérium hivatali szervezetének
vezetője (a közigazgatási államtitkár) gyakorolja a Honvédség nem katonai
működésére irányuló szakirányítási hatásköröket, míg a Honvéd Vezérkar főnöke látja
el a Honvédség katonai vezetését mint annak első számú katonája, illetve szolgálati
elöljárója. A 97. § ennek megfelelően a részletes miniszteri hatásköröket tartalmazza.
A 98. §-hoz
A Honvédség jogszerű működéséért a honvédelmi miniszter a felelős. A
Javaslat biztosítja az ehhez szükséges intézkedési lehetőségeket, és garanciális jogként
101
szabályozza az intézkedések egy része meghozatalának nyilvánosságát, illetve
feltételrendszerét.
A 99. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a Honvédelmi Minisztérium jogállásáról, amely szerint e
minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítésének és tervezésének,
szervezésének központi közigazgatási, valamint a Honvédség irányításának és felső
szintű vezetésének szerve.
A 100-101. §-hoz
A Javaslat az irányítói és vezetői munkamegosztás szabályának megfelelően
tartalmazza a közigazgatási államtitkár szakirányítási és a Honvéd Vezérkar főnöke
vezetési hatáskörét. A közigazgatási államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke
egymásnak mellérendelt vezetők, a Honvédség szakirányítási és katonai vezetési
kérdéseiben együttműködésre kötelezettek.
A 102. §-hoz
A Javaslat törvényi szintre emeli a Honvédség szervezeti struktúrájának részét
képező katonai szervezetek középszintű irányítására vonatkozó alapvető szabályokat.
Ezen irányítás a középszintű irányító szervek, más magasabb szintű parancsnokságok
parancsnokainak a hatáskörébe tartozik. E hatásköröket a honvédelmi miniszter
határozza meg.
Az Észak-atlanti Szerződésben való részvételünkre figyelemmel a szövetségi
feladatok végrehajtása során, magyar katonai szervezetek vagy szervezeti egységek a
szövetséges fegyveres erők közös magasabb kötelékének keretében, annak
alárendeltségében működnek. Ilyen együttműködés történhet a szövetségbe nem
tartozó fegyveres erőkkel való viszonylatban is. E sajátos szolgálati alárendeltség
esetén, a közös kötelékbe tartozó nemzeti egységek vezetése során a magasabb kötelék
vezetési rendjére vonatkozó külföldi szabályok az elsődlegesek. A nemzeti szabályok
csak akkor és olyan mértékben alkalmazhatók, ha egyes konkrét esetekre a szövetséges
fegyveres erők szabályai nem megfelelők vagy nincsenek ilyen szabályok. A Javaslat
ezért rendelkezik a külföldi szolgálatot teljesítő egyes katonai szervezetek szövetséges
fegyveres erők közös parancsnoksága vagy más nemzetközi parancsnokság
parancsnokának hadműveleti irányítása alá helyezésének lehetőségéről, az ilyen
szervezetek adminisztratív irányításáról, illetőleg hadműveleti irányításáról és
vezetéséről.
A 103-104. §-hoz
A Javaslat a Honvédség jogállására, illetőleg szervezetrendszerében fennálló
függelmi viszonyokra figyelemmel az egyszemélyi felelős vezetés (parancsnoklás)
elvéből kiindulva szabályozza a katonai szervezetek vezetését, a katonai szervezet élén
álló parancsnok feladat- és hatáskörét, illetőleg helyettesítésének rendjét, és
102
meghatározza a rangidős fogalmát. Garanciális szabályként rögzíti, hogy a
parancsnoklás gyakorlása, a vezetés csak a jogszabályok és az elöljárók által
meghatározott keretek között történhet.
A 105-110. §-hoz
A Javaslat szabályozza a Honvédség szervezeteiben alkalmazott vezetési
eszközöket. Ezek az eszközök a parancs, a miniszteri utasítás, illetve a belső
rendelkezés (a szakutasítás és az intézkedés). A törvény tisztázza a vezetés e jogi
eszközeinek tartalmát, kiadásának szabályait és korlátait, valamint kiadásának tilalmát.
A 111-113. §-hoz
A Honvédség vezetésének hatékony működési feltétele, hogy az irányítás-
vezetés jogi eszközeinek tartalmát az érintettek megismerjék. Ezért a Javaslat
szabályozza a vezetés technikai feltételeit, továbbá a vezetés normatív eszközeinek
közzétételét. Szövetségi kötelezettségünkből eredő feladatokra figyelemmel a
szabályozás rendelkezik arról, hogy a szövetséges fegyveres erők közös
parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők.
X.	fejezet
A HONVÉDSÉG KÉSZENLÉTI ÉS SZOLGÁLATI RENDSZERE
A 114-115. §-hoz
A Javaslat régi szabályozási mulasztást pótol azzal, hogy a Honvédség
készenléti és szolgálati rendszerének alapvető szabályait törvényben határozza meg. A
szabályozás szerint a Honvédség rendeltetés szerinti feladatai végrehajtásához
szükséges képességek elérése a készenléti rendszer útján történik. A készenlét
fokozására a veszélyeztetettséggel arányosan kerül sor. A Javaslat rendelkezik a
szolgálati rendszer szerepéről és annak elemeiről is. A részletes szabályok végrehajtási
rendeletben fejthetők ki.
XI.	fejezet
AZ ŐRZÉS-VÉDELEM, A FEGYVER ÉS MÁS KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK
HASZNÁLATA
A 116. §-hoz
Az őrzés-védelem olyan tevékenység, amely a katonai szervezetek
objektumainak, létesítményeinek, szállítmányainak, javainak őrzését, személyi
állományának védelmét szolgálja. Fontosságára figyelemmel szükséges törvényi
szinten rendelkezni azokról a főbb követelményekről, amelyekre e tevékenység
részletes szabályozása épülhet. A Javaslat szabályozza a feladat ellátásának alapvető
feltételeit, módjait, eszközeit (katonai erő, fegyveres biztonsági őrség, őrzés-védelmi
szolgáltatás igénybevétele, technikai rendszer telepítése, őrkutyák alkalmazása).
103
A 117-119. §-hoz
A Honvédségnek mint fegyveres állami szervnek a jellege indokolja, hogy - az
alaptevékenysége lényegével összefüggő - fegyverhasználatát törvény szabályozza. A
Javaslat kimondja, hogy a katonai szervezetek a harci feladataik végrehajtására
rendszeresített fegyverzeteiket törvényben, nemzetközi szerződésekben, valamint
jogszabályoknak megfelelő elöljárói parancsokban meghatározottak szerint használják.
A fegyverzet működtetése, használata a törvényben meghatározott feladatok
végrehajtására való felkészülés során is elengedhetetlen, ezért a tervezet ennek
lehetőségét is normába foglalja.
A Honvédség feladatai közé tartozik a nemzetközi szerződésekből fakadó
katonai kötelezettségek teljesítése is. A kötelezettségek teljesítése során a honvédelmi
miniszter által kijelölt katonai szervezetek fegyverhasználati joggal, fegyveresen
teljesítik feladataikat. E műveletek sajátosságaira figyelemmel a Javaslat a
fegyverhasználat eltérő, speciális rendelkezéseit is tartalmazza.
A Javaslat garanciális szabályként meghatározza, hogy a Honvédség mint
fegyveres szerv tekintetében mi minősül fegyvernek (fegyverzetnek), rendelkezik -
törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - más kényszerítő eszközök
alkalmazásának a lehetőségéről.
A 120-123. §-hoz
A Javaslat törvényi szinten részletezi az egyes katona lőfegyver-használatára és
az egyéb kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat.
A lőfegyver használata az élethez és a testi épséghez való jog sérelme
szempontjából a legsúlyosabb kényszerítő eszköz, ezért alkalmazására törvényi
szabályozás szükséges, igénybevételét pedig különleges garanciákhoz kell kötni.
Lőfegyverhasználatnak minősíti a Javaslat azt az esetet, ha fegyveresen teljesített
szolgálati feladat ellátása során - saját elhatározásból vagy parancsra - a katona
szándékosan személyre irányított (célzott) lövést ad le.
A Javaslat meghatározza azoknak a fegyveres szolgálatoknak a körét,
amelyekben - amennyiben más kényszerítő eszköz nem alkalmazható vagy az nem
vezetett eredményre, és a szolgálati feladat teljesítéséhez feltétlenül szükséges - a
katona jogosult és egyben köteles fegyvert használni. A fegyverhasználat alapvetően
védelmi jellegű (pl. őr-, ügyeleti, futár-, fogoly őrzésére rendelt) szolgálatokban bárkit,
tehát katonát és polgári személyt egyaránt érinthet. Külön szabályozza a Javaslat
azokat az eseteket, amikor csak katonával szemben kerülhet sor a fegyverhasználatra.
Ezek döntően a katona által elkövetett meghatározott bűncselekmények
megakadályozására szolgálnak.
104
A 124. §-hoz
Garanciális szabályként rögzíti a Javaslat a fegyverhasználat módjára és
tilalmára vonatkozó rendelkezéseket. A fegyverhasználatot megelőző intézkedések
célja egyrészt az, hogy az intézkedéssel érintett személy számára felismerhető legyen,
hogy vele szemben milyen intézkedés történik, az intézkedés foganatosítása tőle
milyen magatartást kíván, és ezáltal a lőfegyverhasználat megelőzhető vagy
elkerülhető legyen. Az előzetes figyelmeztetés annak tudatosítására irányul, hogy a
felszólítottal szemben - további engedetlensége esetén - lőfegyvert fognak alkalmazni.
A Javaslat tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor tilos fegyvert
használni, illetőleg külön rendelkezik a tömegben, katonai csoportosulásban lévő
katonával szembeni fegyverhasználat esetköréről.
A 125-128. §-hoz
A Javaslat az egyéb kényszerítő eszközök között szabályozza a testi kényszer,
könnygázszóró készülék, gumibot, bilincs, illetőleg szolgálati kutya alkalmazásának
feltételeit. A szabályozás - a Honvédség feladataira figyelemmel - különbséget tesz a
polgári személlyel, illetőleg katonával szembeni alkalmazhatóság esetkörei között.
A testi kényszer a támadás elhárításának, valamely cselekvés kikényszerítésére
vagy abbahagyására irányuló intézkedésnek, valamint jogszerű intézkedéssel szembeni
ellenszegülés leküzdésének a legenyhébb, valamint legegyszerűbb módja, amelynek
során a fizikai erőfölényben lévő katona testi kényszerítést alkalmaz.
A bilincs a további támadás, az ellenszegülés, a szökés, valamint az önkárosítás
megakadályozására szolgáló megelőző, védelmi jellegű kényszerítő eszköz.
Alkalmazásának törvényi feltétele, hogy kizárólag személyi szabadságában korlátozott
vagy korlátozni szükséges katonával (polgári személlyel) szemben alkalmazható.
A könnygázszóró készülék, valamint a gumibot használatára csak abban az
esetben kerülhet sor, ha a testi kényszer nem érte el célját vagy alkalmazására nincs
lehetőség.
A szolgálati kutya kényszerítő eszközként való alkalmazása szintén törvényi
szintű szabályozást igényel. A szolgálati kutya az előzőekben részletezetteknél
súlyosabb kényszerítő eszköznek minősül, így alkalmazásának módjait és feltételeit a
Javaslat részletesen szabályozza.
A 129-130. §-hoz
Garanciális rendelkezést jelent a Javaslatban az, hogy a kényszerítő eszköz
alkalmazása során megsérült személy részére segítséget kell nyújtani, továbbá az
alkalmazást minden esetben - a szolgálati elöljárónak történő jelentési kötelezettség
mellett - ki kell vizsgálni. A Javaslat a kényszerítő intézkedést elszenvedett
105
személynek - a kényszerítő eszköz használatára vonatkozó állásfoglalástól függetlenül
-	jogorvoslatot biztosít (feljelentés, kereset, bejelentés, panasz).
A 131-132. §-hoz
A Javaslat új eleme a Hvt.-hez képest a légierő fegyverhasználati szabályainak
meghatározása.
A Honvédség légvédelmi erőire az általánostól eltérő fegyverhasználati
szabályok megállapítása indokolt, amelyet a légierő alkalmazása körülményeinek
sajátosságai határoznak meg (jelentős pusztító erő, illetve annak elhárítására való
képesség, az ellentevékenységre rendelkezésre álló rendkívül rövid idő, összetett - a
NATO-ban egységes kialakítású - vezetési és együttműködési rendszer, a lakosság és
az ország anyagi javainak védelméhez fűződő kiemelt érdek stb.).
Az Észak-atlanti Tanács által jóváhagyott alkalmazási követelményekkel
összhangban meghatározásra kerül a légvédelmi készenléti erők feladatköre, azok
alárendeltsége.
A fegyverhasználat szabályai megfelelnek a NATO Kiterjesztett Integrált
Légvédelmi Rendszere (NATINEADS) kialakítása során a szövetségben elfogadott
elveknek, biztosítják az ellenséges tevékenységnek minősülő - a fegyverhasználat
alapjául szolgáló - cselekmények, helyzetek pontos, a jogállami követelményeknek
megfelelő meghatározását.
A fegyverhasználatra kizárólag az MH Légierő Parancsnokság ügyeletes
tábornoka megerősítésével (ill. kifejezett parancsára) kerülhet sor, amely alól csak az
elfogást végrehajtó légi jármű önvédelmi célú fegyverhasználata jelent kivételt. Ez a
megoldás a szövetségi rendszeren belül is biztosítja az állami felségjog érvényesítését.
A Javaslat lehetővé teszi az ellentevékenység végrehajtását a NATO
alárendeltségébe tartozó, légvédelmi feladatokat ellátó erők mellett a nemzeti
alárendeltségbe tartozó erők részére is, amely a nemzetek nemzetközi jog által elismert
önvédelemhez való jogának érvényesítését is jelenti.
Figyelemmel a légierő fegyverhasználata esetleges (hazai, szövetségi, egyéb
nemzetközi) következményeire, indokolt a megjelölt állami vezetők tájékoztatása.
XII.	fejezet
A HONVÉDSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATAI
A 133-139. §-hoz
E fejezet tartalmazza a katonai szervezetek külső kapcsolattartására vonatkozó
alapvető rendelkezéseket. Ennek körében a Javaslat meghatározza a más katonai
szervezetekkel, a Honvédségnél működő társadalmi szervezetekkel történő
106
együttműködés, az állami, társadalmi, politikai szervezetekkel való kapcsolattartás,
valamint a nemzetközi együttműködés szabályait.
Az egymással szolgálati alá- és fölérendeltségi viszonyban nem lévő katonai
szervezetek kapcsolattartásának rendező elve az egyenjogúság. (A szabályozás a közös
helyőrségben lévő mellérendeltségi viszonyban álló katonai szervezetek zavartalan
együttműködését kívánja biztosítani.)
A lakosság tájékoztatása érdekében a katonai szervezetek parancsnokai a
lakosságot érintő feladataik ellátásáról folyamatosan kötelesek tájékoztatni a helyi
önkormányzatot, valamint a helyi védelmi bizottságot.
A Javaslat kiemelten foglalkozik a Honvédség katonai szervezetei nemzetközi
együttműködésének kérdéseivel. A Honvédség nemzetközi megállapodás (nemzetközi
szerződés) alapján két- vagy többoldalú nemzetközi kapcsolatot létesíthet saját vagy
más állam haderejének kezdeményezésére más államok hadseregeivel, illetve
nemzetközi szervezetek keretében létrehozott többnemzetiségű katonai szervezetekkel.
A Javaslat utal a NATO mellett azokra a nemzetközi szervezetekre (ENSZ, EU,
EBESZ) és nemzetközi megállapodásokra, amelyek keretében a Honvédség
nemzetközi együttműködést folytathat. A Javaslat részletezi a nemzetközi
együttműködés területeit is.
XIII.	fejezet
A JELKÉPEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁS ÉS KATONAI RENDEZVÉNYEK
A 140-145. §-hoz
A haderő fegyveres szerv jellegét, egységbe tartozását és eltérő külső
megjelenését a különböző katonai jelképek és jelzések szimbolizálják. Jelentőségük
indokolja, hogy a rájuk vonatkozó főbb szabályokat törvény állapítsa meg.
A jelképek közül kiemelkedik a csapatzászló, amely a hazához, a nemzethez, az
eskühöz és a csapathoz való kitartó hűség, valamint a bátorság, a katonai becsület és a
bajtársiasság jelképe. Hasonló jelentőségű a történelmi zászlósor. E rendelkezések
között nyert elhelyezést az állami felségjog jelzésére szolgáló hadilobogó használatára
vonatkozó szabály is. A honvédség szárazföldi, légi és vízi járműveit a hadviselés
nemzetközi szabályainak megfelelően felségjellel kell ellátni.
A katonai jelzések a személyi állomány, a csapatok és a járművek
megkülönböztetésére szolgál.
A katonai egyenruha a Honvédség tényleges állományába való, az egyenruhán
viselt rendfokozat az állománycsoportba tartozás és a feljebbvalói viszony, a
csapatkarjelzés az azonos katonai szervezethez tartozás külső megnyilvánulási
formája.
107
A 146-147. §-hoz
A Javaslat a hagyományápolás körében rendelkezik különösen a katonai
szervezetek névadása, a csapattörténeti emlékek gyűjtése, valamint a katonasírok
gondozására vonatkozó alapvető szabályokról.
Szintén törvényi szinten nyernek szabályozást a katonai megemlékezések,
rendezvények alapvető kérdései.
HARMADIK RÉSZ
RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK
XIV.	fejezet
MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET, RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT,
SZÜKSÉGÁLLAPOT, AZ ALKOTMÁNY 19/E. §-A SZERINTI
ESET ÉS VESZÉLYHELYZET IDEJÉN ALKALMAZHATÓ
SZABÁLYOK
A 148-152. §-hoz
A rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, az Alkotmány
19/E. §-a szerinti helyzet és a veszélyhelyzet az ország életének kivételes időszakai,
amelyekben az Alkotmányban meghatározott feltételek esetén kivételes hatalom
(rendeleti kormányzás) érvényesül.
A rendkívüli intézkedések bevezetése és alkalmazása teszi lehetővé, hogy az
ország összes személyi és dologi erőforrása a haza fegyveres katonai védelme vagy az
alkotmányos rend megóvása érdekében maximális mértékben igénybe vehető legyen.
Ezek az intézkedések biztosítják az ország egész területén a közrend és közbiztonság
fenntartását, valamint a lakosság védelmét és alapvető életszükségleteinek folyamatos
kielégítését.
A Javaslat meghatározza azokat a rendkívüli intézkedéseket, amelyeket
szükségállapot idején a köztársasági elnök, rendkívüli állapot idején a Honvédelmi
Tanács, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet vagy az Alkotmány 19/E. §-a
szerinti helyzet idején a kormány rendeleti úton vezethet be. Ezen intézkedések
végrehajtásának területi követelményeit és feladatait a Javaslat szerint illetékességi
területükön a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester állapítja meg.
A Javaslat felhatalmazza a kormányt a Honvédelmi Tanács és a köztársasági
elnök rendelettervezeteinek előkészítésére, és azoknak a végrehajtásáért felelősök
részére történő megküldésére.
108
A 153-158. §-hoz
A fegyveres küzdelem fokozott követelményeinek megfelelően a Honvédség és
a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó
szabályok a Javaslat szerint rendkívüli vagy szükségállapot kihirdetése esetén
lényegesen módosíthatók. Ezek alapján rendkívüli szolgálati viszony keletkezik.
Ennek megfelelően a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyukról,
rendfokozatukról nem mondhatnak le, a hadkötelesek a szükséges ideig a szolgálatban
visszatarthatók, a rendfokozatba való előléptetésre, kinevezésre, felmentésre stb.
vonatkozó szabályok a békeidőszaktól eltérően állapíthatók meg.
A rendkívüli szolgálatot teljesítők hazafias, önfeláldozó cselekedeteinek
elismerése, megbecsülése és a követésükre való buzdítás érdekében érdemeik
elismerésével és a szociális érdekeik védelmével kapcsolatban az általánosnál
kedvezőbb szabályok (kitüntetések alapítása, illetmény, hozzátartozók ellátása stb.)
állapíthatók meg.
A 159-175. §-hoz
A hadműveleti tevékenység zavartalan végrehajtása, a lakosság életének
kímélése és a nemzeti vagyon megóvása érdekében a Javaslat szerint a közigazgatás, a
közrend és a közbiztonság szabályai is megváltoznak.
Ezek keretében többek között kijárási tilalom, meghatározott területekről a
személyek és a vagyontárgyak elszállítása (kitelepítés, kiürítés) rendelhető el,
korlátozható a személy- és áruforgalom, valamint az idegenforgalom. Megtiltható és
korlátozható a sajtótermékek előállítása és terjesztése, a rádió és a televízió működése
stb. (katonai cenzúra).
A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatokat a
Javaslat szerint rendelet is megállapíthat, feladataikat a megyei közgyűlés elnöke,
fővárosban a főpolgármester utasításai szerint látják el.
A 176-184. §-hoz
A rendkívüli vagy szükségállapot körülményei indokolják az
igazságszolgáltatással összefüggő rendelkezések módosítását is.
Ezzel összhangban a Javaslat szerint rendelet alapján új bíróságok és
ügyészségek létesíthetők, egyes nagyobb helyőrségekben katonai bíróságok állíthatók
fel, és megállapíthatók a katonai büntetőeljárás külön szabályai. Módosulhatnak a
bírósági eljárás szabályai is. Így többek között egyes bűncselekmények
szabálysértésnek minősülnek, a kisebb súlyú bűncselekmények miatti bírósági
eljárásnak nincs helye, az elsőfokú bíróság rendszerint egyesbíróként jár el stb.
A bírósági eljárás során a Javaslat alapján meghatározott ügyekben fel kell
függeszteni a folyamatban lévő eljárást. Az ország egész területén vagy egy részén
109
rögtönbíráskodás (statárium) vezethető be, és a hatáskörébe tartozó ügyekben
életfogytig tartó vagy 10-15 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Módosíthatók
továbbá a büntető- és szabálysértési eljárás, a polgári peres és nem peres eljárás,
valamint a közjegyzői eljárás szabályai.
A 185-200. §-hoz
Rendkívüli vagy szükségállapot idején szükségessé válik az ország összes
személyi és dologi erőforrásának a haza fegyveres védelme vagy az alkotmányos rend
megóvása érdekében történő mozgósítása.
A Javaslat ennek jegyében meghatározza a honvédelem felkészítésének
időszakára vonatkozó gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek körét, valamint
a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek szabályait.
A rendkívüli vagy szükségállapot idején a szolgáltatási kötelezettség biztosítása
érdekében a Javaslat számos intézkedés bevezetését teszi lehetővé. Így többek között a
szolgáltatásra kötelezettek részére rendeletben szerződéskötési kötelezettség írható elő,
elrendelhető a devizaforgalom, a takarékszolgálat, az adók és illetékek szabályainak
módosítása, a külkereskedelmi forgalom korlátozása, továbbá kötött munkaerő-
gazdálkodás bevezetése.
A Javaslat a fentieken kívül felhatalmazást ad a honvédelmi feladatok
megvalósítása érdekében egyes gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségekre
vonatkozó rendkívüli intézkedések megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet,
valamint az Alkotmány 19/E. §-a szerinti helyzet idején történő bevezetésére is.
A 201. §-hoz
NATO-tagsággal vállalt kötelezettségünk a szövetség alkalmazási, eljárási
elveivel, szabályaival harmonizáló nemzeti rendszer és szabályozás kialakítása.
A 201. §-ban foglaltak - a kormány részére adott felhatalmazással együtt -
tükrözik a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelvét, amely szerint a
szélesebb értelemben vett biztonság a hagyományos politikai és katonai tényezőkön túl
egyéb dimenziókat is magába foglal. A Javaslat - garanciák mellett - a korábbi
szabályozás által nem nevesített, megfelelő jogosítványokkal hatékony cselekvési
lehetőséget biztosít a kormány számára a társadalmi lét széles területén a felkészülés
időszakában, megelőző védelmi helyzetben, illetve annak kezdeményezésétől az
Országgyűlés döntéséig.
A Javaslat elkülönítve határozza meg azokat a rendszabályokat és
intézkedéseket, amelyek - a NATO Válságreagálási Rendszerével összefüggésben, az
Alkotmány felhatalmazása alapján - megelőző védelmi helyzetben, illetve kihirdetését
megelőzően is bevezethetők.
110
A rendelkezések alkalmazásával összefüggésben kiemelendő, hogy - a
megelőző védelmi helyzet kezdeményezését követően, annak kihirdetése előtt - azok
csak a közigazgatási és rendvédelmi szerveket, illetve a Magyar Honvédséget
érinthetik, az állampolgárokra közvetlen kihatásuk nem lehet.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XV.	fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
A 202-209. §-hoz
Ez a rész tartalmazza a diplomáciai és az egyéb mentességekre, az
illetékmentességre, az egyes kifejezések értelmezésére, a hatályba léptetésre, a
hatálytalanításra, valamint a Javaslat által érintett törvény módosítására vonatkozó
rendelkezéseket.
A 202. § kizárja a Javaslat hatálya alól a nemzetközi szerződés, jogszabály vagy
viszonosság alapján diplomáciai, illetőleg egyéb mentességet élvezők körét.
A 203. § értelmében illetékmentes a törvény, valamint a végrehajtásáról szóló
jogszabály alapján indított államigazgatási és bírósági eljárás, hatósághoz benyújtott
beadvány (jogorvoslat), továbbá a hatósági igazolás céljára kiállított közokirat.
Méltánytalan lenne ugyanis, ha a honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy a jogai
érvényesítése során nem élvezne tárgyi illetékmentességet.
A 204. § az értelmező rendelkezéseket a honvédelmet érintő valamennyi
törvény alkalmazása során egységesen határozza meg. A fogalmak egy része az
Alkotmány csapatmozgásokra vonatkozó terminológiáit egyértelműsíti, illetve a
nemzetközi katonai együttműködés által érintett fogalmakat határozza meg.
Rendelkezni kellett arról is, hogy a nemzetközi szerződésekben szereplő fegyveres
erők fogalmat a továbbiakban a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Magyar
Honvédségre kell alkalmazni.
A 205. § a törvény hatálybalépéséről rendelkezik azzal, hogy a hatálybalépés
időpontjáig a szolgálatot teljesítő katonákat le kell szerelni, illetve a polgári
szolgálatosokat a szolgálatból el kell bocsátani.
A 206. § a Hvt. alapján megállapított szociális és kegyeleti igények
továbbélésére és folyósíthatóságára állapít meg rendelkezéseket.
A 207. § a Hvt.-től eltérően nem ad általános végrehajtási rendeleti
felhatalmazást a kormánynak, hanem - az időbeli hatály szerint is - differenciálva
határozza meg az egyes szabályozási tárgyköröket. Ennek indoka, hogy a hatályos
Hvt. végrehajtási kormányrendeletének túlnyomó része a békeidőre megszűnő
111
személyes szolgálati kötelezettségekkel függ össze. A miniszteri végrehajtási rendeleti
felhatalmazások közül több az új Szolgálati Szabályzat kiadása során egységes
szerkezetbe foglalva kezelhető.
A 208. § szerinti módosuló rendelkezéseket alapvetően a sorkatonai szolgálat
megszűnése miatt szükséges a Javaslatban felsorolni. A katonai és rendvédelmi
felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló
1996. évi XLV. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény részletesebb
módosítása is indokolt, mivel az ösztöndíjas hallgatókra vonatkozó háttérjog a jövőben
a szerződéses katonák jogállása lesz, illetve a Magyar Honvédség feladatrendszerének
változásával egyes utaló rendelkezések összefüggnek.
A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a 209. § kiiktatja a különböző
törvények korábbi honvédelmi törvényre, illetve sorkatonákra vagy polgári szolgálatot
teljesítőkre utaló szövegrészeit.