﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12493. számú
törvényjavaslat
a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával
összefüggésben szükséges törvénymódosításokról
Előadó: Kiss Péter
Miniszterelnöki Hivatalt vezető
miniszter
Budapest, 2004. november
2
2004. évi........törvény
a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával
összefüggésben szükséges törvénymódosításokról
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi
XI.	törvényt módosító 2004. évi XCV. törvény 5. §-ában foglaltakra
figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló
1991.	évi XXXII. törvény módosítása
1.	§
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991.
évi XXXII. törvény 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) A bizottság elnöke a Kormány által megbízott személy, társelnöke az
egyház képviselőinek vezetője, tagjai a belügyminiszter, az ifjúsági, családügyi,
szociális és esélyegyenlőségi miniszter, az igazságügy-miniszter, az oktatási
miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a pénzügyminiszter és a
Miniszterelnöki Hivatal egy-egy megbízottja, valamint az egyház képviselői a
Kormányt képviselő tagokkal azonos számban.”
II.	Fejezet
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993.	évi III. törvény módosítása
2.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény 132. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy az ifjúsági,
családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel egyetértésben a
közgyógyellátás keretében rendelhető gyógyszerek körét [49. § (2) bekezdés]
rendeletben szabályozza.”
III.	Fejezet
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
3.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. §-a b)
pontjának bevezető rendelkezése és ba) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Felhatalmazást kap)
„b) az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, hogy
rendeletben szabályozza
ba) - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a magasabb összegű
családi pótlékra jogosító betegségek körét, valamint az erről szóló igazolások
kiadásának rendjét,”
IV.	Fejezet
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek
állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
4.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás
szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (a
továbbiakban: Tbir.) 1. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő (2)-(3)
bekezdés lép, egyidejűleg a § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az alapokat a Kormány felügyeli. A 2. § (1) bekezdése szerinti
igazgatási szervek irányítását a Kormány
a)	az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az egészségügyi miniszter,
4
b) a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében az ifjúsági, családügyi, szociális
és esélyegyenlőségi miniszter
útján látja el.
(3)	A járulékfizetéssel kapcsolatos törvényjavaslatok és azok végrehajtási
rendeleteinek tervezetét a pénzügyminiszter
a)	az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az egészségügyi miniszterrel,
b)	a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében az ifjúsági, családügyi, szociális
és esélyegyenlőségi miniszterrel
együttesen terjeszti a Kormány elé.
(4)	Az egészségbiztosítási ellátással kapcsolatos törvényjavaslatok és azok
végrehajtási rendeleteinek tervezetét az egészségügyi miniszter a
pénzügyminiszterrel együttesen terjeszti a Kormány elé. A társadalombiztosítási
nyugellátásokkal kapcsolatos törvényjavaslatok és azok végrehajtási
rendeleteinek tervezetét az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen terjeszti a Kormány elé.”
5.	§
A Tbir. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár a Kormány irányítása alatt álló, országos hatáskörű
központi államigazgatási szerv. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetését főigazgatók végzik. Az
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatóját az ifjúsági, családügyi,
szociális és esélyegyenlőségi miniszter javaslatára, az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját az egészségügyi miniszter javaslatára a
Kormány nevezi ki és menti fel.”
6.	§
A Tbir. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségügyi miniszter a Fővárosi és Pest Megyei
Egészségbiztosítási Pénztárnál, az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszter a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, valamint a
Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál a köztisztviselők
5
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 45. §-ának (8) bekezdésében
foglaltak alapján további egy vezetői szintet állapíthat meg.”
V.	Fejezet
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről
szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
7.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi
költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-ának (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az APEH a járulékbevallásokhoz igazodóan, a bevallások feldolgo-
zása alapján, a bevallásokról és bevételekről havonta adatokat szolgáltat a
pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter, az ifjúsági, családügyi, szociális
és esélyegyenlőségi miniszter, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár
és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére.”
VI.	Fejezet
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
8.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Áht.) 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a felügyelete alá tartozó
fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének, valamint a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői alaponként az egészségügyi
miniszter, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
miniszter közreműködésével elkészített társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
költségvetésének részletes tervezetét a költségvetési irányelvek szerint állítja
össze.”
9. §
Az Áht. 86/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár az irányelvek alapján az ifjúsági, családügyi,
szociális és esélyegyenlőségi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter
közreműködésével elkészítik a kezelésükben lévő társadalombiztosítási
pénzügyi alap költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, és
továbbítják a pénzügyminiszternek az alaponként és összevontan bemutatott
zárszámadási javaslatot.”
10.	§
Az Áht. 86/F. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[(2) A 24. és a 93. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]
„a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében az egészségbiztosítás
központi hivatali szerve esetében az egészségügyi miniszter, a nyugdíjbiztosítás
központi hivatali szerve esetében az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében a
társadalombiztosítás központi hivatali szerveinek vezetői járnak el,”
VII. Fejezet
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló
2004. évi XIX. törvény módosítása
11.	§
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 1. §-a (2)
bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A pénzügyminiszter az irányítási és felügyeleti jogkörének
végrehajtása érdekében:]
„g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a feladat- és hatásköréről szóló
jogszabály önálló vagy a gazdasági és közlekedési miniszterrel, illetve - a
jogszabályok alapján - a külügyminiszterrel egyetértésben gyakorolt
vámigazgatási jogkörébe utal.”
7
VIII. Fejezet
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. módosítása
12.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban:
Fgytv.) 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint az ifjúsági,
családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter (a továbbiakban: miniszter)
közreműködik a közoktatás intézményei számára készülő fogyasztóvédelmi
tantervi követelmények meghatározásában.”
13.	§
Az Fgytv. 56/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56/A. § (1) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a
miniszterrel egyetértésben a gyógyászati segédeszközök és az orvostechnikai
termékek fogyasztói forgalmazásának ellenőrzésére és az ellenőrzésben való
szakhatósági közreműködésre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben
meghatározza.
(2)	Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,
hogy a miniszterrel, a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint az
egészségügyi miniszterrel egyetértésben a dohánytermékek előállításának,
forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki törvény szabályozási körébe nem
tartozó feltételeit rendeletben meghatározza.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kizárólag használati és kezelési
útmutatóval együtt forgalomba hozható áruk körét rendelettel meghatározza.”
IX.	Fejezet
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
2004. évi XXXIV. törvény módosítása
14.	§
(1)	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004.
évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) 16. §-a (2) bekezdésének a)
8
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A VT tagja:]
„a) az egészségügyi miniszter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az ifjúsági,
családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, az igazságügy-miniszter, az
informatikai és hírközlési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, az
oktatási miniszter, a pénzügyminiszter, az európai ügyekért felelős miniszter, a
regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter, valamint a
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egy-egy képviselője,”
(2) A KKVtv. 16. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[(3) Tanácskozási joggal vesznek részt a VT munkájában:]
„a) a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke, a Nemzeti
Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, a Nemzeti Sporthivatal elnöke, a
Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Hitelgarancia Egyesülés igazgatója
vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy,”
X.	Fejezet
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló
1994.	évi XLII. törvény módosítása
15.	§
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar
Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a
továbbiakban: Eximtv.) 14. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Az igazgatóságok tagjait - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a
pénzügyminiszter, a külügyminiszter, valamint a földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszter véleményének figyelembevételével - a gazdasági és
közlekedési miniszter jelöli ki.”
9
16. §
Az Eximtv. 15. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Ezen felügyelő bizottságok tagjait - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető
miniszter, a pénzügyminiszter és a külügyminiszter véleményének
figyelembevételével - a gazdasági és közlekedési miniszter jelöli ki.”
17.	§
Az Eximtv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Eximbank és a Mehib Rt.
a)	igazgatóságának elnökét és a vezérigazgatót - a Miniszterelnöki
Hivatalt vezető miniszter és a pénzügyminiszter véleményének
figyelembevételével - a gazdasági és közlekedési miniszter javaslatára,
b)	felügyelő bizottságának elnökét - a gazdasági és közlekedési miniszter,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a pénzügyminiszter
véleményének figyelembevételével - az Állami Számvevőszék javaslatára
a miniszterelnök határozatlan időre nevezi ki és menti fel.”
XI. Fejezet
A sportról szóló
2004. évi I. törvény módosítása
18.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 38. §-a (4)
bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A MOB feladatai a Miniszterelnökség fejezetben fejezeti jogosítvá-
nyokkal rendelkező Nemzeti Sporthivatal (a továbbiakban: NSH) költségvetési
címből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e
törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:”
10
19.	§
(1)	Az Stv. 48. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy
tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az MPB, egy tagját a
Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját az NSH elnökének - a
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján tett -
javaslatára a Kormány nevezi ki, akik közül egy főre a diáksport és a főiskolai-
egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot.”
(2)	Az Stv. 48. §-a (4) bekezdésének negyedik mondata helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A kuratórium tagjait az NSH elnökének a miniszter útján tett javaslatára a
Kormány nevezi ki.”
20.	§
Az Stv. 50. §-a (3) bekezdése b) pontjának második mondata helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Előkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó
nemzetközi szerződéseket, valamint a miniszter - az NSH elnöke véleményének
kikérését követően tett - javaslata alapján a nemzetközi sportszervezetek által
megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények (olimpia,
speciális világjátékok, világbajnokság, Európa-bajnokság) magyarországi
megrendezéséhez,”
21. §
(1)	Az Stv. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos, e
törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásáról a
miniszter - a (3) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel - az NSH útján
gondoskodik.”
(2)	a) Az Stv. 51. §-a (2) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a
következő rendelkezés lép:
11
„Az NSH:”
b)	Az Stv. 51. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[(2) Az NSH:]
„b) az 56. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel ellátja a sportcélú
központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos, e törvényben és külön
jogszabályokban meghatározott feladatokat, meghatározza a pénzeszközök
elosztásának részletes előírásait, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását,
gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás
visszafizettetéséről,”
c)	Az Stv. 51. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[(2) Az NSH:]
„k) közreműködik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben, a
miniszter hatáskörébe tartozó feladatok teljesítésében, valamint a sport szakmai
(oktatási, továbbképzési, kutatási, sporttudományos, sportegészségügyi)
hátterének biztosítása érdekében együttműködik az e feladatokat ellátó
intézmények felügyeletét ellátó minisztériumokkal,”
(3)	Az Stv. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A miniszter az NSH elnöke útján irányítja az NSH költségvetési
címhez tartozó költségvetési szerveket.”
22. §
(1)	Az Stv. 53. §-a (3) bekezdésének bevezető rendelkezése és a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Tanács - elnökkel és társelnökkel együtt - tizennyolc tagból áll.
Tagjai:
a) az egészségügyi miniszter, az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszter, az oktatási miniszter,”
(2)	Az Stv. 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(4) A (3) bekezdés c) pontjában megjelöltek és a Tanács elnöke csak
személyesen vehetnek részt a Tanács munkájában, a (3) bekezdés a) pontjában
megjelölteket a politikai államtitkár, a b) pontban megjelölteket az alelnök, a
Tanács társelnökét a miniszter által kijelölt politikai államtitkár helyettesítheti.”
23.	§
Az Stv. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tanács adminisztratív és gazdálkodási feladatait az NSH-ban
működő Titkárság látja el. A Tanács működési költségeit az NSH költségvetési
címen belül elkülönítve kell megállapítani.”
24.	§
Az Stv. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A miniszter a Nemzeti Sporttanács - NSH elnöke útján tett - javaslata
alapján rendeletben határozza meg az NSH költségvetési címhez tartozó állami
sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.”
25.	§
Az Stv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járadékra jogosultságot és a járadékot az NSH a jogosult kérelmére
államigazgatási eljárás keretében állapítja meg és gondoskodik annak havonta
történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit az NSH
költségvetési cím alatt az éves költségvetésben kell biztosítani.”
XII.	Fejezet
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló
1996. évi LXV. törvény módosítása
26.	§
(1)	Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló
1996. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Sptv.) 5. §-a (1) bekezdésének b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A 3. és 4. § szerinti jogosult az ingatlan tulajdonjogát a következő, rá
13
vonatkozó feltételek együttes fennállása esetén szerezheti meg:]
„b) a sportszervezet, illetve az önkormányzat vállalja, hogy a
tulajdonszerzéstől számított legalább 15 évig az ingatlant - repülőtér esetében a
Nemzeti Sporthivatal elnöke, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter által
előzetesen a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti sportszervezet
véleményének megismerését követően meghatározott feltételekkel - sportcélra,
elsősorban a tulajdonszerzésig gyakorolt sporttevékenység céljára, illetve
sportlétesítményként használja, hasznosítja;”
(2)	Az Sptv. 5. §-a (4) bekezdésének második és harmadik mondata
helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az elidegenítéshez, illetőleg a terheléshez e törvény szerint a Nemzeti
Sporthivatal (a továbbiakban: NSH) elnöke méltányosságból hozzájárulhat. A
hozzájárulásról a zárszámadás keretén belül az NSH elnöke a Miniszterelnöki
Hivatalt vezető miniszter útján ad tájékoztatást.”
(3)	Az Sptv. 5. §-a (5) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Az NSH elnöke méltányosságból hozzájárulhat az ingatlan”
27.	§
Az Sptv. 7. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az e törvény alapján átadott ingatlanok működtetését, az 5. § (1)
bekezdésében foglalt feltételek teljesülését az NSH elnöke ellenőrzi.”
28.	§
Az Sptv. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. §-ban meghatározott ingatlanok értékesítéséből befolyt bevétel -
a költségek levonása után - az NSH-t illeti meg, az átutalásról a
pénzügyminiszter, illetőleg a privatizációért felelős miniszter intézkedik. Az
NSH a bevételt a külön törvényben meghatározott célokra fordíthatja.”
29.	§
Az Sptv. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„(2) A használati jog (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnéséről az
NSH elnöke határoz.”
XIII.	Fejezet
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló
1996. évi XXI. törvény módosítása
30.	§
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
(a továbbiakban: Tftv.) 6. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés)
„a) az országos fejlesztési koncepcióhoz illesztve határozattal elfogadja az
országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a
területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú
prioritásokat;”
31.	§
(1)	A Tftv. 8. §-a (2) bekezdésének ab) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A Tanács munkájában
a)	szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt:]
„ab) a Kormány részéről: a területfejlesztésért és területrendezésért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a Kormány által meghatározott
további nyolc miniszter, illetve politikai államtitkár;”
(2)	A Tftv. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Tanács elnöke a miniszter.”
32.	§
(1) A Tftv. 9. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
15
(A miniszter)
„g) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési
tervek és a településrendezési tervek összhangját;”
(2)	A Tftv. 9. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A miniszter)
j) benyújtja a Kormánynak - a belügyminiszterrel együttesen - a
kistérségek lehatárolásának megváltoztatásával kapcsolatos előterjesztést.”
33.	§
A Tftv. 17. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A regionális fejlesztési tanács tagjai:)
„b) a miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a
környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a belügyminiszter, a gazdasági és
közlekedési miniszter, az egészségügyi miniszter, a foglalkoztatáspolitikai és
munkaügyi miniszter, az oktatási miniszter, az informatikai és hírközlési
miniszter, a pénzügyminiszter, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszter egy-egy képviselője;”
XIV.	Fejezet
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
1992.	évi LXXXIX. törvény módosítása
34.	§
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992.
évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) a következő 21/E. §-sal egészül ki:
„21/E. § A címzett és céltámogatások biztosításának kormányzati
előkészítése és összehangolása során a területfejlesztésért felelős miniszter - a
belügyminiszternek az önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő feladataira
tekintettel - együttműködik a belügyminiszterrel.”
16
XV.	Fejezet
Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek éspszichotrop
anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt
Egyezmény kihirdetéséről szóló
1998. évi L. törvény módosítása
35.	§
Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop
anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt
Egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi L. törvény 3. §-ának (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény végrehajtásáról a belügyminiszter, az egészségügyi
miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és
közlekedési miniszter, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
miniszter, az igazságügy-miniszter, a külügyminiszter és a pénzügyminiszter
gondoskodik.”
XVI.	Fejezet
A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás
hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény módosítása
36.	§
A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás
hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 50. §-ának (1) és (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági
főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki
Hivatalt vezető miniszternek, a XX. Oktatási Minisztérium fejezeten belül az
oktatási miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a
pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének -
tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszol-
gáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés
fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 8. EU
integráció cím, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári
Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, 12. Tartalékok cím, 15. Nemzeti
17
Sporthivatal cím, 16. Sporttal kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok cím, a
XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 3. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
cím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete cím előirányzatokra.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I.
Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a
X.	Miniszterelnökség fejezeten belül a 8. EU integráció cím esetében az európai
ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és a regionális fejlesztésért és
felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, a 10. Kormányzati Ellenőrzési
Hivatal cím esetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke, a XX. Oktatási
Minisztérium fejezet, 3. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal cím esetében
a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, valamint a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím
felett a Felügyeleti Tanács elnöke látja el. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető
miniszter ugyanezen jogkört a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím
felett a Szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár, a 15.
Nemzeti Sporthivatal cím és a 16. Sporttal kapcsolatos fejezeti kezelésű
előirányzatok cím esetében a Nemzeti Sporthivatal elnöke útján gyakorolja.”
XVII.	Fejezet
Záró rendelkezések
37.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről
szóló 1997. évi CXXIV. törvény 8. §-ának (1) és (3) bekezdésében a
„Miniszterelnökség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma” szövegrész lép;
b)	az Áht. 124. §-a (6) bekezdésében az „európai integrációs ügyek
koordinációjáért felelős tárca nélküli” szövegrész helyébe a „feladatkör szerint
illetékes” szövegrész lép;
c)	a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 19. §-ának
szövegéből az „európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli”
szövegrész helyébe az „európai ügyekért felelős” szövegrész lép;
18
d)	az Stv.
da)	39. §-ának (4) bekezdésében a „gyermek-, ifjúsági és sportminiszter (a
továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Sporthivatal elnöke (a
továbbiakban: NSH elnöke)” szövegrész,
db)	40. §-a (1) bekezdésének második mondatában, 42. §-ának (1)
bekezdésében, 43. §-ának (1) bekezdésében, 44. §-ának (1) bekezdésében,
valamint 64. §-a (1) bekezdésének első mondatában, továbbá 64. §-ának (3)
bekezdésében szereplő „a minisztérium” szövegrész helyébe „az NSH”
szövegrész,
dc)	40. §-ának (4) bekezdésében, 42. §-ának (4) bekezdésében, 43. §-ának
(3)	bekezdésében, valamint 44. §-ának (3) bekezdésében szereplő „a
minisztérium fejezetéből” szövegrész helyébe „az NSH költségvetési címből”
szövegrész,
dd)	41. §-ának (4) bekezdésében, 45. §-ának (3) bekezdésében és 64. §-
ának (2) bekezdésében „a miniszter” szövegrész helyébe „az NSH elnöke”
szövegrész,
de)	42. §-a (3) bekezdésének c) és h) pontjában, 43. §-a (2) bekezdésének
e)	pontjában, valamint 44. §-a (2) bekezdésének f) pontjában szereplő „a
minisztériummal” szövegrész helyébe „az NSH-val” szövegrész,
df)	51. §-a (2) bekezdésének i) pontjában a „miniszterrel” szövegrész
helyébe a „minisztériummal” szövegrész,
dg)	53. §-a (2) bekezdésének második mondatában „a minisztérium
közigazgatási államtitkára” szövegrész helyébe „az NSH elnöke” szövegrész,
dh)	56. §-ának (2) bekezdésében a „minisztérium költségvetési
fejezetében” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség fejezetben fejezeti
jogosítványokkal rendelkező NSH költségvetési címben” szövegrész,
di)	57. §-ának (4) bekezdésében, valamint 64. §-a (1) bekezdésének
második mondatában szereplő „A minisztérium” szövegrész helyébe „Az NSH”
szövegrész,
dj) 62. §-ának (1) bekezdésében „a miniszter javaslatára” szövegrész
helyébe „az NSH elnökének a miniszter útján tett javaslatára” szövegrész,
19
dk) 64. §-ának (4)-(6) bekezdésében szereplő „a miniszter” szövegrész
helyébe „az NSH elnökének” szövegrész
lép;
e)	az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény
ea)	50. §-a (1) bekezdésének záró rendelkezésében a
„Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség”, 2005. január
1-jétől a „Területfejlesztés” szövegrész,
eb)	50. §-a (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a
„Miniszterelnökség”, 2005. január 1-jétől a „Területfejlesztés” szövegrész
lép;
f)	a Cct.
fa)	1. §-ának (4) bekezdésében, 9. §-a (3) bekezdésének bevezető
rendelkezésében, 11. §-ának (6) bekezdésében, 14. §-ának (2) bekezdésében,
valamint (10) bekezdésének második és negyedik mondatában, 17. §-ának (1)
bekezdésében, 20. §-ának (2) bekezdésében, 21/D. §-ának (4) bekezdésében
szereplő „Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „Magyar Terület- és
Regionális Fejlesztési Hivatal” szövegrész,
fb)	1/A. §-ának (3) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető
miniszter” szövegrész helyébe „a területfejlesztésért felelős miniszter”
szövegrész,
fc)	3. §-ának (3) bekezdésében és 21/F. §-ának (4) bekezdésében szereplő
„Belügyminisztériumnak” szövegrész helyébe a „Magyar Terület- és Regionális
Fejlesztési Hivatalnak” szövegrész,
fd)	3. §-ának (8) bekezdésében és 19. §-ának (4) bekezdésében szereplő
„Belügyminisztériumhoz” szövegrész helyébe a „Magyar Terület- és Regionális
Fejlesztési Hivatalhoz” szövegrész,
fe)	14. §-ának (6) bekezdésében a „Belügyminisztériumot” szövegrész
helyébe a „Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt” szövegrész,
ff)	11. §-ának (5) bekezdésében, 17. §-ának (5) bekezdésében, 21/D. §-a (4)
bekezdésének második mondatában és 21/D. §-ának (6) bekezdésében, 21/F. §-
20
ának (5) bekezdésében a „belügyminiszter” szövegrész helyébe a
„területfejlesztésért felelős miniszter” szövegrész
lép;
g)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §-ának (4)
bekezdésében a „gyermek-, ifjúsági és sportminiszter” szövegrész helyébe a
„Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a Nemzeti Sporthivatal elnöke útján”
szövegrész lép.
(3)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló
1995.	évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) mellékletében a
aa)	„Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: egészségügyi, szociális és
családügyi miniszter” alcím helyébe a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
egészségügyi miniszter” szövegrész lép,
ab)	„Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: gazdasági és közlekedési
miniszter” alcím alatti felsorolás a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 50%+1 szavazat”,
ac)	„Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: területfejlesztésért és
területrendezésért felelős miniszter” alcím alatti felsorolás a következő
rendelkezéssel egészül ki:
„Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. 50%+1 szavazat”;
b)	a Priv.tv. melléklete a következő új alcímmel és az alcímet követő
rendelkezéssel egészül ki:
„Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Nemzeti Sporthivatal elnöke”
„Sportlétesítmények Vállalat Rt. 75%”.
(4)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben
szükséges törvénymódosításokról szóló 2002. évi XLVII. törvény 23-24. és 27-
28.	§-a, 31. §-ának (1) bekezdése, 34. §-a, 35. §-ának a külföldi bizonyítványok
és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (Dtv.) 67. §-a (4)
21
bekezdésének b) pontját módosító rendelkezése, 36-39. §-a, 41-42. §-a, 43. §-
ának az Áht. 86/F. §-a (2) bekezdésének a) pontját megállapító rendelkezése és
44-46. §-a,
b)	az Stv. 51. §-a (2) bekezdésének g) pontja,
c)	a Priv.tv. mellékletében a „Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv:
gazdasági és közlekedési miniszter és a külügyminiszter együttesen” alcím,
továbbá ezen alcím alatt szereplő „Nemzeti Befektetési és
Kereskedelemfejlesztési Kht. 50%+1 szavazat” szövegrész,
d)	a Priv.tv. mellékletében a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter” alcím és az alcím
alatt szereplő „Sportlétesítmények Vállalat Rt. 75%” szövegrész,
e)	a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000.
évi CXXXIII. törvény 109. §-ának (4) bekezdése, valamint
f)	az Fgytv. módosításáról rendelkező 2004. évi XVI. törvény 25. §-a és 27.
§-ának (3) bekezdése
a hatályát veszti.
(5)	A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi
XI. törvényt módosító 2004. évi XCV. törvény 3. §-ában és 4. §-ának (2)
bekezdésében foglalt rendelkezés az e törvény 37. §-a (2) bekezdésének f)
pontjában foglalt törvénymódosítással összefüggésben is megfelelően irányadó.
22
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi
XI.	törvényt módosító 2004. évi XCV. törvény 2004. október 21-én hatályba
lépett. A törvény az új Kormány megalakulásával összefüggésben szükséges
szervezeti és hatásköri változtatások legalapvetőbb közjogi kereteit jelöli ki.
A törvény 5. §-a szerint a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával
összefüggésben szükséges részletes törvénymódosításokról külön törvény, az
ún. hatásköri törvény rendelkezik.
A törvényjavaslat - a szervezeti és hatásköri módosulásoknak a szakmai,
ágazati törvényeken való részletes átvezetésével - e kötelezettség teljesítését
célozza.
A törvénynek az érintett minisztériumok elnevezésének megváltozásával,
illetőleg a feladatellátási rend részleges átalakításával összefüggő előírásai a
feladat- és hatáskörök túlnyomó többségénél ágazati hovatartozásukat illetően
egyértelmű helyzetet eredményeztek. Erre tekintettel a törvényjavaslat nem
tartalmazza azoknak a törvényi előírásoknak a módosítását, amelyek esetében a
minisztériumok elnevezésének, illetőleg a hatáskör gyakorlójának névátvezetése
a törvény ilyen tartalmú rendelkezése folytán automatikusan megtörtént.
Szabályozási tárgykörében azokat a - szervezeti és feladatköri
változásokkal szorosan összefüggő - hatásköri kérdéseket rendezi, amelyek
hiányában az adott feladatellátás törvényeknek való maradéktalan megfelelése
nem biztosítható vagy a struktúraváltozásból következő hatáskör gyakorlást
eltérő törvényi előírás akadályozza.
Így például egyes hatáskörök esetében a hatáskör gyakorlójának
megállapítása nem kezelhető egyszerű névváltozási, illetőleg jogértelmezési
kérdésként. Ezekre az esetekre az általános törvényi rendezés nem elegendő,
ezért az érintett előírásoknak az új feladatellátási rendhez igazodó szövegszerű
módosítása szükséges.
További szabályozási igény jelentkezik akkor is, ha egy-egy feladat
esetében az értelmezés eredményeként több lehetséges jogutód is adódna vagy
ha egy-egy törvényi rendelkezésből nem következik egyértelműen, hogy a
feladatátcsoportosítást követően melyik miniszter, minisztérium érintett
elsődlegesen. Előfordulhat az is, hogy egy-egy feladatkör ellátásához szükséges
hatáskörök több miniszter, illetőleg minisztérium között oszlanak meg.
23
A törvényjavaslat a hatásköri egyértelműsítés igényével, a könnyebb
áttekinthetőség és az egységes szabályozás követelményét is szem előtt tartva,
egy javaslat keretében, csomagszerűen tartalmazza a jelzett körben szükséges
törvénymódosításokat, biztosítva ezáltal azok egy eljárásban történő parlamenti
tárgyalását és azonos időpontban történő hatálybalépését.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1. §-hoz
A rendelkezés az egyházügyi hatáskörök gyakorlásához kapcsolódóan a
volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére létrehozott egyeztető
bizottságok személyi összetételét érintően tartalmaz a hatásköri változásokat
érvényesítő módosítást.
A 2-3. §-hoz
A törvényjavaslat az egészségügyi és szociális hatáskörök minisztériumi
különválasztásából adódóan egyes feladatok tekintetében a rendeletalkotásra
való felhatalmazások körében ad a felhatalmazás jogosultját egyértelművé tevő
szabályozást.
Ennek keretében egyrészt a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
szóló törvénynek a közgyógyellátás keretében rendelhető gyógyszerek körének
miniszteri rendeletben történő megállapítására ad felhatalmazást az
egészségügyi miniszternek, aki ezt a jogkörét az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszterrel egyetértésben gyakorolja.
Emellett - a módosítás szerint - a családok támogatásáról szóló törvényben
a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek körének rendeleti
meghatározására az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter
az egészségügyi miniszterrel egyetértésben, míg a családtámogatási ellátások
igényléséhez szükséges formanyomtatványok tartalmának meghatározására
önálló jogosultságként kapna felhatalmazást.
A 4-10. §-hoz
A törvényjavaslat e rendelkezései a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletével
kapcsolatosan az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter,
valamint az egészségügyi miniszter közötti - a nyugdíjbiztosítási ágazat és az
24
egészségbiztosítási ágazat szerinti - hatáskörmegosztásból adódó, az
államháztartásról szóló törvény vonatkozó szabályozását is érintő technikai
jellegű változásokat vezeti át a tárgykör szerint érintett törvényeken.
Ennek során a jelenleg hatályos törvényi terminológiát következetesen
átvéve és a hatáskörrendezésen túlmenő módosításokat nem tartalmazva oldja
meg az eddig egy miniszterhez telepített hatásköröknek az új kormányzati
struktúra szerint illetékes miniszterek (a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében
az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, az
egészségbiztosítási ágazattal összefüggésben az egészségügyi miniszter) közötti
megosztását.
A 11-17. §-hoz
Az itt szereplő előírások a külgazdasági feladatkörnek a külügyminisztertől
a gazdasági és közlekedési miniszter feladatkörébe kerülésével, illetőleg a
fogyasztóvédelmi feladatoknak a gazdasági és közlekedési minisztertől az
ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez való
átkerülésével összefüggésben szükséges törvénymódosítási javaslatokat
tartalmazzák.
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény módosítását az teszi
szükségessé, hogy a külgazdasági feladatok terén bekövetkezett hatásköri
módosulást követően is indokolt a külügyminiszter nemzetközi jogi
szempontokat érintő egyetértési jogának biztosítása.
A fogyasztóvédelmi törvény felhatalmazó rendelkezéseinek módosítását
egyrészt az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium feladatkörének
két minisztérium közötti megosztása, másrészt a fogyasztóvédelemmel
kapcsolatos feladat- és hatásköröknek a gazdasági és közlekedési minisztertől az
ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez való átkerülése
indokolja. A módosítás értelmében a gyógyászati segédeszközök és az
orvostechnikai termékek fogyasztói forgalmazásának ellenőrzésére és az ezzel
kapcsolatos szakhatósági közreműködésre vonatkozó szabályok rendeleti szintű
megalkotására az egészségügyi miniszter az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszterrel egyetértésben kapna felhatalmazást. A
dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki
törvény szabályozási körébe nem tartozó feltételeinek meghatározására pedig a
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az ifjúsági, családügyi, szociális
és esélyegyenlőségi miniszterrel, valamint az egészségügyi miniszterrel
egyetértésben kapna felhatalmazást.
25
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
törvénynek a Vállalkozásfejlesztési Tanács tagjait felsoroló rendelkezésének
módosítását egyrészt a felesleges duplikáció elkerülése indokolja. A Tanácsnak
ugyanis a hatályos szöveg értelmében a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter,
valamint az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter egyaránt tagja.
Emellett a tagi összetételre vonatkozó előírásokat meg kell feleltetni a
kormányzati struktúrában bekövetkezett egyéb változásoknak is.
A Vállalkozásfejlesztési Tanács feladata a KKV-fejlesztési stratégia
kialakításában való részvétel. Eddigi tagjai között - tekintettel a KKV-fejlesztés
külgazdasági vonatkozásaira is - a külügyminiszter is szerepelt. Külgazdasági
feladatkörének megszűnésére tekintettel azonban a Tanács tagjaként való
további részvétele már nem indokolt. Feladataiból adódóan ugyanakkor
szükséges, hogy a testületben képviseltesse magát a regionális fejlesztésért és
felzárkóztatásért felelős miniszter, továbbá a sport célú kis- és
középvállalkozások tevékenységére tekintettel a Tanács munkájában
tanácskozási joggal vegyen részt a Nemzeti Sporthivatal elnöke.
A hatályos törvényi előírások értelmében a Magyar Export-Import Bank
Részvénytársaságra és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra
alapvetően a részvénytársaságokra irányadó általános szabályozás érvényes,
azonban a két szervezet igazgatóságának tagjait a makro- és külgazdasági
folyamatokért felelős intézmények képviselői alkotják. Ennek
figyelembevételével, az új hatásköri rendnek megfelelően, az igazgatóság és a
felügyelő bizottság tagjait a jövőben a gazdasági és közlekedési miniszter jelöli
ki.
E megfontolások alapján a gazdasági és közlekedési miniszter tesz
javaslatot a miniszterelnöknek az igazgatóság elnöke és a vezérigazgató
személyére vonatkozóan. A felügyelő bizottság elnökének személyére az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95/A. §-ának (2) bekezdése
alapján az Állami Számvevőszék tesz javaslatot, indokolt azonban, hogy ehhez
kapcsolódóan a gazdasági és közlekedési miniszter véleményt nyilváníthasson.
A 18-29. §-hoz, valamint
a 37. § (2) bekezdésének d) pontjához
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi
XI.	törvényt módosító 2004. évi XCV. törvény 2. §-ának b) pontja értelmében
ahol jogszabály gyermek-, ifjúsági és sportminisztert említ, ott a sportügyekkel
kapcsolatos feladatkör tekintetében az e feladatokat ellátó közigazgatási szervet,
illetve az e szervet felügyelő minisztert kell érteni. A törvény általános
26
értelemben kimondja azt is, hogy a más szervhez átkerülő feladat- és hatáskörök
tekintetében a feladatot, hatáskört átvevő szerv tekintendő jogutódnak.
A sporttal kapcsolatos kormányzati feladatok ellátására időközben létrejött
a Nemzeti Sporthivatal, mint országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely
felett a felügyeleti jogkört a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
gyakorolja.
A törvényjavaslat az említett előírások alapulvételével a felügyelő
miniszter és a Nemzeti Sporthivatal közötti feladat- és hatáskörmegosztás
eredményeként a sportügyekkel kapcsolatos állami feladatok ellátását - az adott
feladat jellegétől függően - hatáskörileg vagy a miniszterhez vagy a Nemzeti
Sporthivatalhoz, illetőleg annak elnökéhez telepíti. A javaslat ily módon
biztosítja, hogy a korábbi Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium sporttal
kapcsolatos feladatai a továbbiakban is zökkenőmentesen és folyamatosan
elláthatók legyenek.
A hatásköri előírásokkal szoros összefüggésben a sportügyek kiemelt
kormányzati kezelését, valamint a Nemzeti Sporthivatal szakmai önállóságát
hivatott biztosítani az a rendelkezés, miszerint a Hivatal költségvetésileg a
Miniszterelnökség fejezeten belül, önálló költségvetési címként, fejezeti
jogosítványokkal rendelkezik. Ez egyben jogi oldalról megteremti az NSH
költségvetési címhez tartozó intézmények sportszakmai szempontból szükséges
irányításának lehetőségét.
A törvényjavaslat a miniszter és az NSH közötti feladat- és
hatáskörmegosztási rend egyértelművé tétele és a hatályos törvényeken való
átvezetése érdekében e tárgykörben a sportról szóló 2004. évi I. törvény,
valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló
1996.	évi LXV. törvény szükséges mértékű módosítását tartalmazza.
A 30-34. §-hoz, valamint
a 37. § (2) bekezdésének f) pontjához
A területfejlesztést és területrendezést érintő módosítások közvetlenül a
minisztériumok felsorolásáról szóló törvényből következő, valamint az ehhez
szorosan kapcsolódó koherencia jellegű módosításokat foglalják magukban.
A törvényjavaslat ennek megfelelően az Országos Területfejlesztési Tanács
vezetését és összetételét illetően tartalmaz pontosításokat, illetőleg a regionális
fejlesztési tanácsba tagokat delegáló miniszterek feladat- és hatáskörének,
illetőleg az érintett minisztériumok elnevezésének megváltozásából adódó
módosítási igényeket érvényesíti.
27
A területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos, eddig politikai
államtitkári közreműködéssel megvalósuló hatáskörök közvetlen miniszteri
szintre kerülése és a területfejlesztéssel összefüggő feladatok komplex
megvalósulásának igénye indokolja a területfejlesztés rendszerébe szorosan
illeszkedő önkormányzati címzett és céltámogatási rendszer hatásköri
átcsoportosítását a belügyminiszter és területfejlesztésért felelős miniszter
között. A módosítás a belügyminiszternek az önkormányzatokkal kapcsolatos
feladat- és hatáskörét, illetőleg az önkormányzati alapjogokat nem érinti.
A címzett és céltámogatási rendszer kormányzati működtetésével
összefüggő hatásköri módosítás nem terjed ki a továbbra is a belügyminiszternél
maradó vis maior keret felhasználásával és a decentralizált támogatásokkal
kapcsolatos jogkörökre.
A 35. §-hoz
Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop
anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt
Egyezmény kihirdetéséről szóló törvény végrehajtásáért felelősök között -
külgazdasági feladatkörével összefüggésben - a gazdasági és közlekedési
minisztert is nevesíteni kell.
A 36. §-hoz
A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás
hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény módosítása azért
szükséges, mert a szervezeti és hatásköri változások itt szabályozott
költségvetési vonatkozásainak rendezése nélkül a Nemzeti Sporthivatal, illetőleg
a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter
előirányzat-felhasználási jogkört nem gyakorolhat. A javasolt rendelkezés
emellett a költségvetési törvénynek az érintett ágazati törvénymódosításokkal
való tartalmi koherenciáját is biztosítja.
A 37. §-hoz
A 37. §-ban foglalt rendelkezések a törvény hatálybalépésével és
alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a hatályukat vesztő
törvényi előírások felsorolását tartalmazzák.
A kodifikációs előírásoknak megfelelően - a korábbiakban már jelzett
módosítások mellett - itt szerepelnek továbbá az e törvényjavaslatban érintett
28
ágazati törvények tekintetében szükséges, egy-egy szó, elnevezés vagy kifejezés
szövegszerű cseréjét tartalmazó módosítások is.
A törvényjavaslat 37. §-ának (3) bekezdése az új kormányzati feladat- és
hatáskörgyakorlási rendnek megfelelően, az állami vagyonnal kapcsolatos
tulajdonosi joggyakorlás körében, a privatizációs törvény mellékletében
szükséges hatásköri átvezetéseket érvényesíti.
A záró rendelkezések között a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi
költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-a (4) bekezdésének
hatályon kívül helyezése azért szükséges, mert 2004. május 1-jét követően
nemzeti hatáskörben kiadható exporttámogatás nem lehetséges, így a
továbbiakban az erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés hatályban tartása
indokolatlan.