﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12494. számú
törvényjavaslat
a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997.
évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény,
valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Budapest, 2004. november
2
2004. évi... törvény
a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997.
évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény,
valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról
l.§
(1)	A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 12. §-ának (2) bekezdése a következő
k) ponttal egészül ki:
[A cégjegyzék szükség szerint tartalmazza]
,,k) azt, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok, illetve a cégiratok fordítása az
Európai Unió melyik hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban.”
(2)	A Ctv. 12. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:
[A cégjegyzékben fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a
hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:]
,,e) a hivatalbóli törlési eljárás kezdő időpontját és befejezését, a cég
megszűntnek nyilvánítását, továbbá, ha a jogi személy megszűntnek nyilvánítására
büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, a bíróság megnevezését,
valamint a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját,”
(3)	A Ctv. 12. §-a (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép, egyben a Ctv. 12. §-ának (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A cégjegyzékben fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a
hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:]
,,k) a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalását, továbbá a cég
tagja (részvényese) vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban
alkalmazott biztosítási intézkedés, illetve zár alá vétel elrendelését,
l) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi
intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozás elrendelését, megszüntetését,
annak megállapítását, hogy intézkedés alkalmazásának a feltételei nem állnak fenn, az
eljárás befejezését, valamint az eljáró hatóság megnevezését, a határozat számát és
keltét, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként
tevékenységének korlátozását rendelte el, a határozat jogerőre emelkedésének napját, a
korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére
vagy jogosítványára terjed ki.”
(4) A Ctv. 12. §-ának a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(6) A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést) elrendelő hatóság
(bíróság) értesítése, illetve a végrehajtást foganatosító hatóság által megküldött
foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé a (3) bekezdés j)-
k) pontjában meghatározott adatokat. A (3) bekezdés l) pontjában szereplő adatokat
a cégbíróság az ügyész, illetve az ügyben eljáró bíróság értesítése alapján
ugyancsak hivatalból jegyzi be és teszi közzé.”
2.	§
A Ctv. 13. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[A cégjegyzék cégformánként, a 12. §-ban meghatározottakon túlmenően az
alábbi adatokat is tartalmazza:]
„(15) közjegyzői iroda esetében
a)	tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a közjegyző tag esetében a
hivatali helyiségének (irodájának) címét is,
b)	a közjegyző tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét;”
3.§
A Ctv. a 13. §-t követően a következő 13/A-B. §-sal egészül ki:
,,13/A. § (1) A cégjegyzék a 12. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi
adatokat is tartalmazza:
a)	európai gazdasági egyesülés esetében
aa)	a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
ab)	az európai gazdasági egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját,
felelősségének esetleges korlátozását;
b)	európai részvénytársaság esetében
ba)	az európai részvénytársaság nyilvános vagy zártkörű működési formáját,
bb)	az európai részvénytársaság ügyvezetésének típusát (igazgatótanács vagy
igazgatóság),
be) részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és
névértékét,
bd)	a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,
be)	a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,
bf)	az európai részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét,
bg)	az európai részvénytársaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá
kerülésének tényét,
bh)	egyszemélyes európai részvénytársaság esetében az alapító, illetve az
egyedüli részvényes cég nevét, székhelyét.
(2)	Ha az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság
székhelyáthelyezés következtében kéri a cégbejegyzését, a cégjegyzékben fel kell
tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai
gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság korábbi nyilvántartási számát.
4
(3)	Ha az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság
törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a cégbíróság a cégjegyzékbe
bejegyzi az európai gazdasági egyesülés vagy az európai részvénytársaság új
székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, illetve
az európai részvénytársaság nyilvántartási számát.
13/B. § (1) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi
telephelyét kell nyilvántartásba venni a Tanács 2137/85/EGK rendeletének 10. cikke
alapján, a cégeljárás szabályait a következő bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell
megfelelően alkalmazni.
(2)	A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye
esetén a cégjegyzék a következőket tartalmazza:
a)	a telephely cégjegyzékszámát,
b)	az európai gazdasági egyesülés székhelye szerinti állam betűjelét,
c)	az európai gazdasági egyesülés nevét,
d)	az európai gazdasági egyesülés székhelyét,	.
e)	az európai gazdasági egyesülés nyilvántartását végző hatóságot és a
nyilvántartási számot,
f)	a telephely magyarországi központi ügyintézésének helyét,
g)	a telephelyet létesítő okirat keltét,
h)	a telephely főtevékenységét a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott
nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében - az
engedély megadása után - az engedély számát és érvényességi időtartamát,
i)	a telephely képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét),
valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló
képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is,
j) a telephely adószámát (közösségi adószámát), valamint statisztikai számjelét,
k) a telephely valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető
pénzügyi intézmények nevét és székhelyét,
1) a cégbejegyzés időpontját.
(3)	A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye
esetében a cégjegyzék szükség szerint tartalmazza a 12. § (2) bekezdésének a)-b)
pontjában foglalt adatokat, valamint, ha a külföldi székhelyű európai gazdasági
egyesülés jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás indult, az eljárás
megindításának és befejezésének időpontját. A külföldi székhelyű európai gazdasági
egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetében a magyarországi telephelyet a
cégbíróság törli a cégjegyzékből.
(4)	A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi
telephelyének bejegyzési kérelméhez a törvény mellékletében felsorolt iratok közül -
az 1/3. pont d)~e) pontjában foglaltak kivételével - az I. alatt megjelölt pontokban
szereplő iratokat kell csatolni. A melléklet II/7. pont a)-b) pontjában előírt iratok
5
csatolására vonatkozó kötelezettség a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés
magyarországi telephelyének bejegyzése során is megfelelően irányadó.
(5)	A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi
telephelyének nyilvántartásba vételére, illetve nyilvántartására a Fővárosi Bíróság mint
cégbíróság rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
(6)	Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés Magyarországra helyezi
át a székhelyét, a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg kezdeményeznie kell a
Fővárosi Bíróságnál a korábban már a cégjegyzékbe bejegyzett magyarországi
telephelye önálló nyilvántartásának megszüntetését is.”
4.§
A Ctv. 22. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetékét és a közzétételi költségtérítést a
bejegyzési kérelem benyújtását követő 2 napon belül - a tanúsítvány számára és a
cégjegyzékszámra hivatkozással - a Magyar Államkincstár elektronikus fizetési
rendszerén keresztül, elektronikus úton is meg lehet fizetni. Az illetéket a Magyar
Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára, a közzétételi költségtérítést pedig
az Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett - külön
jogszabályban meghatározott - számlájára kell utalni. Az illeték és a költségtérítés
befizetéséről, a befizetés összegéről és időpontjáról a Magyar Államkincstár egy
munkanapon belül értesíti a cégbíróságot, és a költségtérítés befizetéséről szóló
értesítést ezzel egyidejűleg a Szolgálatnak is megküldi. Az illeték és a költségtérítés
elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály
határozza meg.”
5.§
A Ctv. a 23. §-t követően a következő 23/A. §-sal egészül ki:
,,23/A. § (1) A cégbejegyzési kérelemhez csatolható a cégjegyzékbe bejegyzendő
adatoknak és a cégiratoknak az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles
fordítása. A cégbíróság ebben az esetben a cégjegyzék adatait és a cégiratokat a cég
által választott hivatalos nyelven is nyilvántartja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben legalább a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok
és a létesítő okirat hiteles fordítását csatolni kell. Változásbejegyzési eljárásban a
cégjegyzékadatok, illetve a létesítő okirat módosítása esetén csatolni kell a cégjegyzék
adatainak, illetve a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt
szövegének hiteles fordítását is.
6
(3)	Hiteles fordításnak minősül az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda
Részvénytársaság, továbbá a szakfordítói vagy szakfordító-lektor képesítéssel
rendelkező személy által készített fordítás.
(4)	Ha a magyar nyelvű cégjegyzékbe bejegyzett adat, illetve cégirat és annak
hiteles fordítása egymástól eltér, a cég harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat
a hiteles fordításra. Harmadik személy azonban hivatkozhat a hiteles fordításra,
kivéve, ha a cég bizonyítja, hogy a-harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett -
magyar nyelven nyilvántartott a fordításban szereplőtől eltérő adatot vagy cégiratot
ismerte.”
6.	§
A Ctv. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elektronikus úton feldolgozott cégiratokat a cégbíróság elektronikus
okirat formájában is nyilvántartja.”
7-§
A Ctv. 29. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A változásbejegyzési eljárás illetékének és a közzétételi költségtérítésnek a
megfizetésére a 22. § (5) bekezdése irányadó azzal, hogy az illeték és a közzétételi
költségtérítés megfizetésekor a cégjegyzékszámra és annak alszámára kell hivatkozni.”
8-§
A Ctv. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végzést a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkeztetésétől számított 10
munkanapon belül postára kell adni, vagy azt a bejegyzést kérőnek e határidőn belül a
cégbíróságon át kell adni. Változásbejegyzési kérelem esetében ez a határidő 20
munkanap.”
9.§
A Ctv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A cégbíróság a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme érdekében
köteles legkésőbb a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított 15
munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy. annak elutasításáról.
Változásbejegyzési kérelem esetében ez a határidő 25 munkanap. A határidők
számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt
idő nem vehető figyelembe.”
7
10. §
A Ctv. 43. §-ának (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A cég bejegyzését követően a cég írásbeli képviselete, illetve hivatalos
levelezése során - ideértve az elektronikus levelezést is -, valamint a cég honlapján fel
kell tüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és székhelyét, a cég
cégjegyzékszámát, továbbá szükség szerint a cég felszámolására, illetve
végelszámolására utaló toldatot.”
11. §
A Ctv. 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljárásra egyebekben a 41. § (2)—(4) bekezdésében, valamint a 42-43. §-
ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a hiánypótlásra
felhívó végzést a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetében 20 munkanapon belül,
változásbejegyzési kérelem esetében 35 munkanapon belül kell postára adni, a cég
bejegyzésére nyitva álló határidő 30 munkanap, a változás bejegyzésére nyitva álló
határidő pedig 45 munkanap.”
12. §
(1)	A Ctv. 48/A. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A cégbírósághoz elektronikus úton benyújtott kérelmek érkezéséről - a cég
bejegyzésére irányuló kérelem kivételével - az e törvényben meghatározott feltételek
fennállása esetén a cégbíróság elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek.”
(2)	A Ctv. 48/A. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő
szöveg lép:
„A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással
és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített
elektronikus aláírás használatára való jogosultság - okirat aláírásának időpontjában'
való - fennállása megállapítható legyen.”
13.	§
A Ctv. 48/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
8
„48/C. § (1) A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a
jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a Szolgálathoz küldi
meg. A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cégformának
megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni.
Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést a Magyar Államkincstár
elektronikus fizetési rendszerén keresztül, elektronikus úton kell megfizetni, a 48/A. §
(1)	bekezdése szerinti elektronikus úton megküldött tanúsítvány, illetve -
változásbejegyzési eljárás esetén - a cégbíróság által megküldött elektronikus igazolás
kézhezvételét követő két napon belül, a tanúsítvány számára, illetve az elektronikus
igazolásban szereplő ügyszámra, valamint a cégjegyzékszámra hivatkozással. Az
illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára, a közzétételi
költségtérítést pedig az Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál
vezetett - külön jogszabályban meghatározott - számlájára kell utalni. Az illeték és a
költségtérítés befizetéséről, a befizetés összegéről és időpontjáról a Magyar
Államkincstár egy munkanapon belül értesíti a cégbíróságot, és a költségtérítés
befizetéséről szóló értesítést ezzel egyidejűleg a Szolgálatnak is megküldi.
(2)	A Szolgálat az elektronikus okiratot informatikai szempontból (így az
elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és
hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében) megvizsgálja. Ha a
bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai szempontból szabályszerűen
került benyújtásra, a Szolgálat azt legkésőbb egy munkanapon belül továbbítja az
illetékes cégbírósághoz. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem és mellékletei
informatikai szempontból hibásak vagy hiányosak, a Szolgálat az iratokat az erre
vonatkozó tájékoztatással továbbítja a cégbírósághoz.
(3)	A Szolgálat a kérelem benyújtásának tényéről, és arról, hogy azt milyen
tájékoztatással továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres
továbbításával egyidejűleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. Az
elektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel
kell ellátni. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó
határidők szempontjából a Szolgálathoz érkezés időpontja irányadó.
(4)	A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő akkor kezdődik, amikor a
Szolgálattól a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik.
Ha ez a nap heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az ezt követő első
munkanapon kezdődik. A cégbíróság tanúsítványt, illetve elektronikus igazolást csak
az informatikai szempontból szabályszerűen érkezett kérelem alapján ad ki. Ha a
Szolgálat által - a (2) bekezdés alapján - továbbított, informatikai szempontból nem
szabályszerűen benyújtott kérelem cégbírósághoz való érkezésétől számított nyolc
napon belül a jogi képviselő által szabályszerűen benyújtott kérelem, továbbá az illeték
és a közzétételi költségtérítés befizetésére vonatkozó értesítés nem érkezik meg a
cégbírósághoz, a cégbíróság a kérelmet az érkezést követő nyolcadik napon - a 26. §
megfelelő alkalmazásával - hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.”
9
14. §
(1)	A Ctv. 48/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48/E. § (1) A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a
cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a Szolgálattól - külön jogszabályban
meghatározott költségtérítés ellenében — hiteles vagy nem hiteles papír alapú másolat
kérhető. A másolat iránti kérelem benyújtható írásban vagy a kormányzati portálon
keresztül, illetve közvetlenül a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus
úton. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a Szolgálat - a
kérelem érkezésétől számított 15 napon belül - az okirat hiteles másolatát adja ki.
(2)	A cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a Szolgálattól - külön jogszabályban
meghatározott költségtérítés ellenében - az elektronikus okiratok (ideértve a
cégjegyzékadatokról kiállított elektronikus okiratot) elektronikus úton történő
megküldése is kérhető. A kérelem benyújtható írásban vagy a kormányzati portálon
keresztül, illetve közvetlenül a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus
úton.
(3)	Az elektronikus úton benyújtott kérelmet - kivéve, ha azt a kormányzati
portálon keresztül nyújtják be - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással
kell ellátni. A Szolgálat a kérelem érkezéséről a kérelmet benyújtó személynek
elektronikus igazolást küld, amelyet fokozott biztonságú elektronikus aláírással és
időbélyegzővel kell ellátni.
(4)	Ha a kérelmet elektronikus úton terjesztik elő, az illetéket, illetve a
költségtérítést - a (3) bekezdés szerinti igazolásban szereplő ügyszámra hivatkozással
- a Magyar Államkincstár elektronikus fizetési rendszerén keresztül elektronikus úton
kell megfizetni. Az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi
számlára, a költségtérítést pedig az Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar
Államkincstárnál vezetett - külön jogszabályban meghatározott - számlájára kell
utalni. Az illeték befizetéséről, a befizetés összegéről és időpontjáról a Magyar
Államkincstár egy munkanapon belül értesíti a cégbíróságot, a költségtérítés
befizetéséről, a befizetés összegéről és időpontjáról pedig a Szolgálatot.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben a cégbíróság, illetve a Szolgálat, a
kérelem alapján az okiratot a kérelem érkezésétől számított 15 napon belül megküldi.
Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a Szolgálat által kiadott
okirat a cégbíróság, illetve a Szolgálat által elhelyezett elektronikus aláírást és
időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a cégbíróság, illetve a Szolgálat - a kérelem alapján -
az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, az
elektronikus közokiratnak minősül. Az elektronikus közokirat kiállításával a
cégbíróság, illetve a Szolgálat azt tanúsítja, hogy a megküldött elektronikus okirat
tartalma megegyezik az eredeti okiratéval.”
(2) A Ctv. 48/E. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
10
„(6) Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében, a cég minden
1997. január 1. után keletkezett, cégnyilvántartásban elhelyezett cégiratáról a
cégbíróságtól elektronikus okirati formában kiállított másolat kérhető. A kérelem
benyújtható írásban vagy a kormányzati portálon keresztül, illetve közvetlenül a
Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus úton. A cégbíróság a kérelem
alapján a cégiratot - az erre irányadó külön jogszabály szerint - elektronikus okirati
formába alakítja,'és a kérelem érkezésétől számított -15 napon belül megküldi. Ha a
kérelemből más nem következik, a cégbíróság által kiadott okirat a cégbíróság által
elhelyezett elektronikus aláírást és időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a cégbíróság - a
kérelem alapján - az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és
időbélyegzővel látja el, az elektronikus közokiratnak minősül. Az elektronikus
közokirat kiállításával a cégbíróság azt tanúsítja, hogy a megküldött elektronikus
okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval. A (3)-(4) bekezdésben foglalt
rendelkezések megfelelően irányadóak. ”
15.	§
A Ctv. 48/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elektronikus okiratként készült beszámolót a cég képviselője vagy jogi
képviselője, a (3) bekezdés szerint átalakított beszámolót pedig a jogi képviselő
elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a Szolgálathoz küldi meg, és a
közzétételi költségtérítést ezzel egyidejűleg a Magyar Államkincstár elektronikus
fizetési rendszerén keresztül elektronikus úton megfizeti. A költségtérítést az
Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett - külön
jogszabályban meghatározott - számlájára kell utalni. A költségtérítés befizetéséről, a
befizetés összegéről és időpontjáról a Magyar Államkincstár egy munkanapon belül
értesíti a Szolgálatot.”
16.	§
(1)	A Ctv. 48/G. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg
lép:
„A Szolgálat ellenőrzi, hogy a beszámolót a 48/F. § (2) bekezdésében megjelölt
személy küldte-e meg, és az elektronikus okiratot informatikai szempontból (így az
elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és
hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében) megvizsgálja.”
(2)	A Ctv. 48/G. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő
szöveg lép:
„Az elektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és
időbélyegzővel kell ellátni.”
11
(3)	A Ctv. 48/G. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a beszámolót nem a 48/F. § (2) bekezdésében megjelölt személy küldi
meg, a Szolgálat a (2) bekezdés szerinti elektronikus igazolásban a benyújtó személyt
arról is tájékoztatja, hogy a beszámoló megküldésének ezen módjára figyelemmel a
céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi
kötelezettségnek nem tett eleget. Ebben az esetben a Szolgálat a cégbíróságot a letétbe
helyezés tényéről nem értesíti.”
17.	§	.
(1)	A Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság dönt a
törvényességi felügyeleti kérelemről és indokolt esetben - az intézkedésre okot adó
körülmény súlyától függően - a következő intézkedést hozza:
a)	írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására,
b)	a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a
vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig
terjedő pénzbírsággal sújtja,
c)	a cég határozatának végrehajtását meghatározott időre felfüggeszti, illetve
megsemmisíti a határozatot, és szükség esetén új határozat hozatalát írja elő,
d)	a cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívja a cég legfőbb
szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására - a cég költségére - megfelelő
személyt vagy szervezetet rendel ki,
e)	a gazdasági társaságokról szóló törvényben a gazdasági társaság törvényes
működésének biztosítása céljából a cégbíróság által érvényesíthető kisebbségvédelmi
jogokra vonatkozó szabályokat más cégformák esetében is megfelelően alkalmazhatja,
f)	meghatározott időre felfüggeszti a cég működését,
g)	a céget eltiltja a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilvánítja.”
(2)	A Ctv. 54. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A cég megszűntnek nyilvánítására az intézkedések súlyához igazodó
fokozatosság betartása nélkül is sor kerülhet, ha az (1) bekezdésben meghatározott, a
cégbíróság által választott intézkedés eredménytelensége alapján a cégbíróság úgy ítéli
meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések
sem vezetnének eredményre.”
(3)	A Ctv. 54. §-a a következő (7)—(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) A cégbíróság más hatóság eljárásának lefolytatását kezdeményezi, ha azt a
cégjogszabálysértő működése vagy a vezető tisztségviselők jogellenes tevékenysége
12
miatt a tagok (részvényesek) érdekeinek, illetve a hitelezők jogainak védelme céljából
szükségesnek látja. A kezdeményezett eljárást lefolytató hatóság harminc napon belül
köteles tájékoztatni a cégbíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e, a
későbbiekben pedig a megindított eljárás befejezéséről, illetve a megtett
intézkedésekről.
(8)	Ha a cégbíróság hivatalos tudomására jut, hogy a cég vagy annak tagja
nemzetközi jogi kötelezettségeiralapuló, kihirdetett vagy az Európai Unió közvetlenül
hatályosuló jogi aktusában (pl. 881/2002/EK rendelet) elrendelt vagyoni (gazdasági)
korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a cégbíróság a cég működését felfüggeszti és
a cég vagyonára biztosítási intézkedést, illetve zárlatot rendel el. Ennek során a bíróság
felhívja a cég számláját vezető pénzügyi intézményt, hogy a felhívás kézhezvételét
követően sem a cég, sem más javára kifizetést ne teljesítsen, ide nem értve a számlán
elhelyezett összegre vonatkozó, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili.
törvényben (Vht.) rögzített mentességi szabályok szerinti kifizetéseket.
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott esetben a cégbíróság a cég vagyonára
zárlatot elrendelő végzésében zárgondnokot rendel ki. A zárgondnok betekinthet a cég
könyvvezetésébe, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a vezető
tisztségviselőktől, illetve a cég vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. A
zárgondnok a cég üzleti titkait köteles megőrizni. A zárgondnoknak a kirendelését
követő 8 napon belül a cégbírósághoz benyújtott jelentése alapján a cégbíróság a cég
ingatlanaira vonatkozó zárlat bejegyzése céljából haladéktalanul megkeresi a
földhivatalt. Egyebekben a cég ingó és ingatlan vagyonára elrendelt zárlat
foganatosítására, a vagyon kezelésére, a zárgondnok működésére a Vht. 194. §-ának
(3)	bekezdésében, valamint a 198. és 199. §-ában foglaltak megfelelően irányadóak
azzal az eltéréssel, hogy a zárgondnok a működéséről a cégbíróságnak köteles
beszámolni, és a cég ingó és ingatlan vagyonából származó jövedelmet - a felmerült
költségek levonása után - a cég pénzforgalmi számláján kell elhelyeznie.”
18. §
A Ctv. a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. § (1) A cég cégjegyzékében bejegyzett személy kérelmére törvényességi
felügyeleti eljárást kell lefolytatni, ha a kérelmező igazolja, hogy a cég vezető
tisztségviselőjétől írásban kérte a céggel fennálló jogviszonya megszűnésének
cégbírósághoz történő bejelentését, ennek azonban a cég vezető tisztségviselője 60
napon belül nem tett eleget. A felhívás, elküldését igazoló iratot a kérelemhez csatolni
kell.
(2)	A cég tagja (részvényese) és vezető tisztségviselője az (1) bekezdésben
meghatározott kérelem előterjesztésére nem jogosult, a kézbesítési megbízott esetében
pedig a 23. § (4) bekezdésében foglaltak irányadók.
13
(3)	A cégbíróság a kérelmezőt, illetve a 23. § (4) bekezdésében foglalt esetben a
kézbesítési megbízottat törli a cégjegyzékből, és ezzel egyidejűleg az 54. §-ban
foglaltak szerint jár el.”
19.	§
A Ctv. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény
a)	a Tanácsnak az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalók
bevonására vonatkozó kiegészítéséről szóló 2001/86/EK irányelvével,
b)	az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a meghatározott jogi formájú
társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/15 l/EGK
tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/5 8/EK irányelvével
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
20.	§
(1)	A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
195. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy
más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított
ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot,
továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban
foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.”
(2)	A Pp. 195. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, e § a
következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3)—(5) bekezdés számozása
(5)-(7) bekezdésre változik:
„(2) Az eredeti papír alapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van a
közokiratról - általában műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép-,
film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült
okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy
más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más szervezet
készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl.
levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a
közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján
nyert adatok alapján készített okiratnak.
(3)	Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje
van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat
kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen
minősített elektronikus aláírást, valamint - ha jogszabály így rendelkezik -
időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak
14
az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön
jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény
elektronikus közokiratnak nyilvánít.
(4)	A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a
megszabott közokirati alakban készített okirat - ideértve az elektronikus okiratot is -
teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.
Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is, hogy a
közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített elektronikus aláírással és - ha
jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által
meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban készített
okirat bizonyító ereje - a magánokirat tartalmát illetően - megegyezik az eredeti
okiratéval.”
21. §
A Pp. 196. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel
[195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat teljes bizonyító
erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a
gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve
őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó
szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor
bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval,
ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és -
ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által
meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy
őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti
okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű
magánokiratéval azonos.”
22. §
(1)	A Pp. 197. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás, vagy bizonyított,
illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás ellenőrzésének
eredményéből más nem következik, az aláírást megelőző szöveget - elektronikus
okirat esetén az aláírt adatokat - az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak
kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet
megdöntik.”
(2)	A Pp. 197. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
15
„(4) Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott
elektronikus okirat aláírójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges,
ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz tartozó
tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz
kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság
elsősorban az időbélyegzést végző szolgáltatót keresi meg.”
23.	§
A Pp. 271. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Pp.
271. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
[Nincs helye felülvizsgálatnak]
„i) választási eljárásban, illetve a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek összeférhetetlensége ügyében hozott határozat ellen;
p) ha törvény azt kizárja.”
24.	§
A Pp. 349/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fegyveres erők és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának
szolgálati viszonyával összefüggő perben a sérelmezett döntést hozó első fokon eljárt
szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság, a polgári, illetve a katonai
nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendőrség nem nyílt hivatásos állományú
tagjai perében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jár el.”
25.	§
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 57. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„57. § A bíróság eljárására egyebekben a Pp. rendelkezései irányadók azzal, hogy a
bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, felülvizsgálati kérelem azonban
előterjeszthető.”
26.	§
(1)	E törvény - a (2)—(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2005. január 1-jén
lép hatályba. A 8-9. §-ban, valamint all. §-ban foglalt rendelkezéseket a törvény
hatálybalépését követően benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek
esetében kell alkalmazni.
(2)	E törvény 1. §-ának (1) bekezdése, 4. §-a, 5. §-a, 7. §-a, 12. §-a, 13. §-a és 14.
§-ának (1) bekezdése 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.
16
(3)	E törvény 14. §-ának (2) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.
(4)	Az a devizakülföldi minősítését elvesztett cég, amely a számvitelről szóló
2000.	évi C. törvény 177. §-ának (11) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve az éves
beszámolóját változatlanul konvertibilis devizában készíti el, a jegyzett tőkéjét a Ctv.
19. §-ának (2) bekezdése szerint - a devizakülföldi társaságokkal egyezően - továbbra
sem köteles forintban meghatározni.
27. §
(1)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
-	a Ctv. 4. §-ának (3) bekezdése, 13. §-ának (16) bekezdése és 23. §-ának (5)
bekezdése,
-	az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 29. §-ának (2)
bekezdése,
-	az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló
1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról
szóló 2003. évi XLIX. törvény 18. §-ának (3) bekezdése, 19. §-ának (3) bekezdése, 22.
§-ának a Ctv. 23. § (5) bekezdését megállapító része és 33. §-ának (2) bekezdése,
-	az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő
megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény 2. §-ának (2) bekezdése, 8. §-ának a
Ctv. 48/F. §-ának (2) bekezdését, 48/G. § (1) bekezdésének első mondatát, (2)
bekezdésének harmadik mondatát, továbbá (3) és (5) bekezdését megállapító
rendelkezése és 11. §-a,
-	az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 60. §-ának (2)
bekezdése,
-	a Pp. 271. §-ának első mondata, a Pp. 333. §-a (1) bekezdésének a) pontjából az
„ideiglenes hatállyal” szövegrész, és a Pp. 340. §-a (2) bekezdéséből „az
idegenrendészeti kiutasítás és” szövegrész,
-	a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező
1997. évi LXXII. törvény 32. §-ából a Pp. 349/B. § (3) bekezdését megállapító
rendelkezés, illetve 37. §-ának (5) bekezdése, valamint
-	az egyes polgári eljárásjogi szabályok módosításáról szóló 1979. évi 31.
törvényerejű rendelet 8-9. §-a
a hatályát veszti.
(2)	2005. szeptember 1-jén az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok
elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény 5. §-ának
(1)	bekezdése, 7. §-ának a Ctv. 48/A. §-a (2) bekezdésének első mondatát, a Ctv. 48/C.
§-át és a Ctv. 48/E. §-át megállapító rendelkezése hatályát veszti.
17
Módosuló jogszabályok
28. §
(1)	A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló
2001.	évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbi.) 10. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„10. § (1) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés
alkalmazásának lehet helye, az ügyész
a)	a nyomozás elrendeléséről, illetve folytatásáról;
b)	a nyomozás megszüntetéséről, valamint arról, ha azt állapítja meg, hogy az
intézkedés alkalmazásának a 2. § szerinti feltételei nem állnak fenn;
c)	vádemelés esetén arról, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés
alkalmazását indítványozta
haladéktalanul értesíti azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba
vette.
(2)	Az eljárás jogerős befejezéséről, valamint az alkalmazott intézkedésről a
bíróság haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető bíróságot.
(3)	Á nyilvántartást vezető bíróság az értesítést felveszi a jogi személyről vezetett
nyilvántartásba.
(4)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eseményekről értesíteni kell a jogi
személy felett törvényességi, illetőleg szakmai felügyeletet gyakorló szervet is,
amennyiben ez nem azonos a jogi személy nyilvántartását vezető bírósággal.”
(2)	A Jszbi. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3)-(4)
bekezdések számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
„(3) Ha a nyomozás adatai alapján az állapítható meg, hogy a jogi személlyel
szemben az intézkedés alkalmazásának a feltételei nem állnak fenn, az ügyész erről
egyidejűleg értesíti a 10. § (1) bekezdése szerinti bíróságot.”
(3)	A Jszbi. 26. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtására bírósági
végrehajtási eljárás indult, és annak megindulásától számított hat hónapon belül a
végrehajtás nem vezetett eredményre, a bírósági végrehajtó erről írásban értesíti az
intézkedést alkalmazó bíróságot. A bíróság haladéktalanul kezdeményezi a jogi
személlyel szemben a felszámolási eljárást.”
18
29. §
(1)	A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.
évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 22. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (1) bekezdés az alábbi d) ponttal egészül
ki:
[A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén]
,,c) a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszűntnek
nyilvánította, vagy a hivatalbóli törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását
kezdeményezte),
d) a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel
szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem
vezetett eredményre)
folytatható le.”
(2)	A Cstv. 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás
elrendelésére a 25-26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor.”
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A törvényjavaslat szabályozása a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és
a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.), a
Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.), valamint
más kapcsolódó törvények módosítására irányul.
A Ctv. módosításának egyik - jelentős - része az elektronikus cégeljárásról és a
cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Ectv.) szabályainak pontosítását végzi el, figyelemmel arra, hogy ezen,
Európában is új jogterületre vonatkozó törvény végrehajtási jogszabályának
kidolgozásakor felmerült a törvényi szabályok egyes pontjai technikai jellegű
korrekciójának igénye is. Az elektronikus cégeljárás szabályainak módosítását
szükségessé teszi az a tény is, hogy mind erőteljesebb igény van - mind az állam
részéről, mind a jogalkalmazók részéről - az elektronikus fizetési lehetőség általánossá
tételére. Ennek rendszerére vonatkozó elképzelések jelentősen megváltoztak az Ectv.
megalkotása óta. Ennek értelmében a törvényjavaslat új fizetési „kaput” épít be az
elektronikus cégeljárás rendjébe, mely szerint az illetéket, illetve a közzétételi
költségtérítést a Magyar Államkincstár elektronikus fizetési rendszerén keresztül kell
majd teljesíteni. Miután az illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésének rendje
nemcsak az elektronikus cégeljárás keretében, hanem pl. a számviteli törvény szerinti
beszámolók megismerhetőségére vonatkozó rendelkezések körében is szabályozott, ez
az időközben bekövetkezett szabályozási igény a törvény számos pontját érinti.
2.	A törvényjavaslatban a Pp. szabályainak módosítása túlnyomórészt az
elektronikus cégeljárás szabályozási köréhez kapcsolódik, mivel a Pp.-ben kell
általános jelleggel rendelkezni arról a kérdésről, hogy az egyes okiratfajtákról készített
elektronikus okiratok (másolatok) mit bizonyítanak, milyen bizonyító erővel
rendelkeznek. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény Vészben már
kísérletet tett ennek a kérdésnek a szabályozására, de az a jelenleg már meglévő
gyakorlati tapasztalatok alapján megállapíthatóan nem volt teljes körű és megfelelő
pontosságú.
3.	Hazánknak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében szintén
felmerültek olyan további jogharmonizációs jellegű szabályozási kötelezettségek,
amelyek más témában ugyan, de ugyancsak a Ctv. szabályainak viszonylag sürgős
megváltoztatását igénylik.
így fontos feladat, hogy azokra a közösségi jogalanyokra vonatkozóan, amelyek
működését illetően a magyar jogalkotás már megteremtette a szükséges jogi kereteket,
feltételeket, pontosításra kerüljenek a cégeljárás rendjének azon szabályai, amelyek az
európai részvénytársaság, illetve az európai gazdasági egyesülés egyik tagállamból a
másikba történő székhely-áthelyezési jogát biztosítják, vagy lehetőséget adnak a másik
tagállamban - székhelyáthelyezés nélkül - kizárólag telephely létrehozására.
2
Ugyancsak jogharmonizációs feladat végrehajtásaként született meg a jogi
személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV.
törvény szabályozása. A jogi eszköz alkalmazási lehetőségének megteremtése mellett
azonban olyan szabályok megteremtésére is szükség van, amelyek alapján a jogi
személyre vonatkozó közhiteles nyilvántartásból a büntetőbíróság által meghozott
intézkedés kitűnik, harmadik személyek számára is ellenőrizhetővé válik. A gazdasági
forgalomban részt vevő jogi személyek jelentős része a cégnyilvántartásban szerepel,
így ennek a feladatnak a végrehajtása is a Ctv.-ben a cégjegyzékadatok körének
módosítását igényli.
Nemzetközi és közösségi jogi kötelezettségek alapján, a terrorizmussal szembeni
eredményes fellépés érdekében a cégbíróság számára lehetővé kell tenni az ezzel a
tevékenységgel kapcsolatba hozható személyek vagy szervezetek vagyonának
befagyasztását. A szabályozás a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörének
erősítése, kiszélesítése útján végezhető el. Ehhez szükségképpen kapcsolódik más
törvény, így a csődtörvény módosítása is.
r
4.	Értelemszerű, hogy az egyébként már érintett, módosításra kerülő
törvényekben felmerülő más jellegű pontosítást is célszerű egyszerre, egy törvényben
végrehajtani.
A törvénymódosítás tárgyát képező változások tehát a jogrendszer különböző,
fontos elemeit érintik, ennek ellenére elmondható, hogy azok koherens egészet
alkotnak, a szabályozási területek egymással szoros összefüggést mutatnak. A
törvényjavaslat által elvégzendő legfontosabb módosítások, immár a törvények
szabályozási területeire vetítve a következőkben foglalhatók össze:
a)	Az 1. társasági jogi irányelv (68/151/EGK) módosításáról szóló 2003/58/EK
irányelv implementációjával kapcsolatos rendelkezések:
A cégnyilvántartásra és cégnyilvánosságra vonatkozó alapvető közösségi jogi
követelményeket az 1. társasági jogi irányelv tartalmazza. A vállalkozások
alapításának megkönnyítése és gyorsítása, továbbá az elektronikus kommunikáció
eszközeinek igénybevétele érdekében - az 1. társasági jogi irányelv módosításaként -
született meg a 2003/58/EK irányelv.
Az új irányelv lehetővé teszi a hatálya alá tartozó társaságok számára, hogy
cégbejegyzés iránti kérelmüket, illetve az annak mellékletét képező iratokat -
választásuk szerint - elektronikus vagy papír alapú dokumentum formájában
juttathassák el regisztráló hatóságukhoz (a cégbírósághoz).
A jogszabály azt is előírja, hogy 2007. január 1-jétől azokat az okiratokat is
elektronikus formában kell nyilvántartani, amelyeket a társaság hagyományos
formában, papír alapú iratként nyújt be a cégbírósághoz. Az irányelv nemcsak a
jövőben benyújtandó iratok vonatkozásában, hanem a cégek cégbíróságon tárolt, 2006.
december 31-ét megelőző - legalább - tíz évben keletkezett összes iratait illetően
3
előírja, hogy azokat az ügyfél kérelmére nemcsak papír alapú másolat, hanem
elektronikus okirat formájában is rendelkezésére kell bocsátani. Az ismertetett
kötelezettségek teljesítése a tagállamokat 2007. január 1-jétől terheli.
Az Ectv. az új irányelvi követelmények jelentős részét átültette a hazai jogba, a
Ctv. módosítása útján. A törvényi normák 2003. évi (tehát a kötelezettség
teljesítésének végső időpontjához képest viszonylag korai) megalkotását az indokolta,
hogy a cégbírósági információs rendszerben jelentős változtatásokat igénylő
fejlesztések minél előbb megkezdhetők legyenek. Ezen munka elvégzése során
azonban felmerült néhány olyan kérdés, amely a törvényi szabályok további
pontosítását igényli.
b)	A cégjegyzék adatkörének változásai:
A Ctv. 12. §-a határozza meg a cégjegyzékben valamennyi cégforma esetén
bejegyzendő adatok körét, a Ctv. 13. §-a pedig a cégjegyzék cégformától függő adatait
rögzíti. A jelenleg hatályos szabályozás a 12. §-ban valamennyi cégforma, így a
magyarországi székhelyű, sui generis közösségi jogi jogalanyok (európai gazdasági
egyesülés és az európai részvénytársaság) esetén bejegyezendő adatok körét is
megállapítja.
E jogalanyokat azonban közösségi jogi jogalanyiságuk és az ebből fakadó sajátos
cégeljárási rend folytán (pl. áthelyezhetik székhelyüket egy másik tagállamba
jogalanyiságuk megszűnése nélkül) célszerű a többi cégformától elkülönítetten
kezelni. Ezért a törvénymódosítás az európai gazdasági egyesülés és az európai
részvénytársaság cégbejegyzésére és a cégjegyzékben szereplő adataikra vonatkozó
szabályokat külön szakaszokban helyezi el.
E rendelkezéseknek egy részét jelenleg a végrehajtási rendelet tartalmazza, de
garanciális okokból célszerű, ha ezek a fontos előírások a törvényben kerülnek
elhelyezésre.
A 2137/85/EGK rendelet 10. cikke szerint az európai gazdasági egyesülésnek a
székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található minden telephelyét be kell
jegyezni a cégnyilvántartásba, mégpedig abban a tagállamban, amelyben az adott
telephely működik. Ilyen esetben a cégeljárás általános szabályait a törvényben
részletezett eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a közjegyző - választása alapján -
tevékenységét társas jogviszonyban, ún. közjegyzői iroda keretében folytathassa. A
cégjegyzékbe bejegyzendő adatok körét a Ctv.-ben kell meghatározni, tehát az új
cégforma speciális adataival a Ctv. 13. §-át ki kell egészíteni.
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001.
évi CIV. törvény alapján a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedés
fontos információul szolgálhat az üzleti partnerek, hitelezők számára. Ezek a jövőben
4
nem csupán a cégiratok közé kerülnek, hanem a Ctv. 12. §-ának megfelelő
módosításával a cégjegyzék részévé válnak.
A hatályos szabályok csak a bírósági végrehajtás elrendelésére vonatkozó adatok
cégjegyzékben történő nyilvántartását írják elő. Ugyanakkor más bíróság, hatóság is
elrendelhet a cég ellen vagy a tagjának üzletrészére (részvényére) vonatkozó
végrehajtást (biztosítási intézkedést), amely a hitelezők szempontjából épp olyan
fontos információ. Ezt az ellentmondásos helyzetet oldja fel a Ctv. 12. §-ának
módosított (6) bekezdésében foglalt szabályozás.
c)	A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörének változása:
A Kormány olyan döntést hozott, hogy a cégbíróságok törvényességi felügyeleti
jogkörét, eszköztárát mielőbb meg kell erősíteni annak érdekében, hogy ha a
cégbíróság észleli vagy a tudomására jut, hogy valamely cég vezető tisztségviselői a
céget jogszabályba ütköző módon működtetik, hatékonyabban léphessen fel a cég
törvényes működésének helyreállítása érdekében, illetve a cégbíróság ne legyen
kénytelen - a jelenlegi bírói gyakorlatnak megfelelően - az egyes intézkedések
elrendelése során a fokozatosságot betartani akkor is, amikor nyilvánvaló, hogy a
következő lehetséges intézkedés elrendelése sem fog valószínűleg eredményre vezetni.
A Ctv. 54. §-ának új szabályozása átveszi, megőrzi a hatályos Ctv.-ből azokat az
eszközöket, amelyek eddig a cégbíróság rendelkezésére álltak, de emellett új
lehetőségeket teremt, amelynek szükségességére gyakorlati igények mutattak rá. Pl. az
új törvényi szabályozás lehetőséget ad a cégbíróságnak arra, hogy a cég legfőbb
szervét ne maga hívja össze, hanem erre a feladatra a cég költségére megfelelő
személyt bízhasson meg.
Nemzetközi és közösségi jogi kötelezettségek alapján (pl. 881/2002/EK rendelet),
a terrorizmussal szembeni eredményes fellépés érdekében a cégbíróság számára
lehetővé kell tenni az e normák által megjelölt természetes és jogi személyek, valamint
szervezetek tulajdonában lévő pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását.
Többek között a rendeletnek és a kapcsolódó kormányhatározatnak a végrehajtása
érdekében a Ctv. módosítása előírja, hogy ha a cégbíróság hivatalos tudomására jut,
hogy a cég vagy annak tagja a hivatkozott nemzetközi, illetve közösségi jogi normák
hatálya alá tartozik, úgy a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében a cég
működését felfüggeszti, annak vagyonára biztosítási intézkedést, illetve zárlatot rendel
el.
d)	A Pp. módosítása:
A közokiratok és a magánokiratok fogalmára, bizonyító erejükre vonatkozó
rendelkezéseket a Pp. határozza meg. E normák kiemelkedő jelentőségét jelenti, hogy
-	egyes speciális jogszabályoktól eltekintve, mint pl. a közjegyzői törvény -
valamennyi okiratról, illetve azok bizonyító erejéről rendelkező jogszabály a Pp. által
alkalmazott fogalmakat használja, azokra hivatkozik.
5
Az elektronikus ügyintézés egyre szélesebb körű elterjedésével mind a gazdasági
szférában, mind az államigazgatásban jelentős igény mutatkozik az elektronikus
okiratok, különösen a papír alapú okiratokról készült elektronikus másolatok jogi
státuszának, bizonyító erejének egyértelmű törvényi meghatározására.
A másolat kiállításakor a kiállító főszabályként csak az eredeti okirattal való
egyezőséget igazolja. Ha a közokirat kiállítására jogosult az általa kiállított vagy az
őrzésében lévő közokiratról állít ki okiratot, annak bizonyító ereje megegyezik az
eredeti okiratéval. Ha magánokiratról készít másolatot, nyilvánvaló, hogy a másolat
bizonyító ereje (az okirat tartalmára irányulóan) nem emelkedhet közokirati szintre
csupán azért, mert azt bíróság, hatóság stb. készítette. Az azonban kimondható, hogy a
Pp. 195. § (l)-(2) bekezdése szerinti szervezet által a magánokiratról közokirati
alakban készített másolat teljesen bizonyítja, hogy a másolat tartalma az eredeti
okiratéval megegyezik. A magánokirat tartalmát illetően a másolatnak olyan bizonyító
ereje van, mint ami az eredeti okiraténak lenne. Hasonló logikát követ a Pp. 196. §-
ának (2) bekezdésére irányuló módosítás.
5.	A törvénymódosítás rendelkezései főszabályként 2005. január 1. napján lépnek
hatályba. Vannak azonban olyan szabályok, amelyek hatálybalépésére később, 2005.
szeptember 1. napjával kerül csak sor. Ez utóbbiak az elektronikus cégeljárásra
vonatkozó rendelkezések, mivel az Ectv. egyes rendelkezései is ezzel az időponttal
fognak hatályba lépni.
6
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A cégnyilvántartásra és cégnyilvánosságra vonatkozó alapvető közösségi jogi
követelményeket a Tanács 1968. március 9-i 1. számú irányelve (68/151/EGK), azaz
az 1. társasági jogi irányelv tartalmazza. A vállalkozások alapításának megkönnyítése
és gyorsítása, továbbá az elektronikus kommunikáció eszközeinek igénybevétele
érdekében - az 1. társasági jogi irányelv módosításaként - született meg a 2003/58/EK
irányelv.
A 68/151/EGK irányelv, illetve a 2003/58/EK irányelv átültetése a hazai jogba
(Gt., Ctv.) úgyszólván teljeskörűen megtörtént, azonban a 2003/58/EK irányelv
néhány rendelkezésének adaptációjára csak jelen törvényjavaslattal kerül sor. így pl. a
tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a cégek a bejegyzési (változásbejegyzési)
kérelmüket és az egyéb cégiratokat - a magyaron kívül - bármely más hivatalos
nyelven is benyújthassák. Ebben az esetben a cégjegyzék - figyelemfelhívásként -
tartalmazza, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok, illetve meghatározott cégiratok
nemcsak magyarul, hanem az Európai Unió más hivatalos nyelvén is hozzáférhetőek
[(1) bekezdés]. A részletes szabályokat a törvényjavaslat 5. §-a tartalmazza.
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001.
évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbi.) 10. §-ának hatályos szövege csak azt írja elő,
hogy abban az ügyben, amelyben jogi személlyel szemben intézkedésnek lehet helye,
a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a nyomozás elrendeléséről,
felfüggesztéséről, a vádemelésről, az ügydöntő határozat meghozataláról stb. értesíti -
többek között - azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette. A bíróság
pedig az „értesítést felveszi az általa a jogi személyről vezetett nyilvántartásba”. A
gyakorlatban problémát jelentett e jogszabályhely értelmezése, tehát hogy az értesítést
csupán a cégiratok közé kell-e helyezni vagy azok tartalma a cégjegyzék részévé válik.
Figyelemmel arra, hogy a vonatkozó adatoknak az üzleti partnerek, hitelezők
szempontjából komoly jelentősége lehet, ezért a Ctv. 12. §-a (3) bekezdésének
módosítása - összhangban a Jszbi. megfelelő korrekciójával (törvényjavaslat 28. §) -
meghatározza, hogy azokban az ügyekben, amikor jogi személlyel szemben
intézkedésnek lehet helye, a Jszbi.-ben meghatározott eljárási cselekményeket,
releváns eseményeket a cégnyilvántartásba be kell jegyezni. Természetesen az eljárás
befejezésének tényét is, ha megállapítást nyert, hogy az intézkedés alkalmazásának a
feltételei már nem állnak fenn. Amennyiben pedig a bíróság a jogi személlyel szemben
büntetőjogi intézkedésként a tevékenységének korlátozását rendelte el, a jövőben az
erre vonatkozó adatok is megállapíthatóak lesznek a cégjegyzékből [(3) bekezdés].
A Ctv. 12. § (3) bekezdésének e) pontja pedig már nemcsak a törlési eljárásra,
illetve a megszűntnek nyilvánításra vonatkozó adatokat tartja nyilván, hanem azt is, ha
7
a cég megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került
sor [(2) bekezdés].
A hatályos szabályok csak a bírósági végrehajtás elrendelésére és egyes bírósági
végrehajtási ügyekben annak foganatosítására (a cég tagja vagyoni részesedésének
lefoglalása) vonatkozó adatok cégjegyzékben történő nyilvántartását írják elő. Ezek a
bejegyzések tehát részben a céggel, részben tagjával szemben fennálló polgári jogi
követelések érvényesítéséből eredő végrehajtási ügyeket jelentik. A cég ellen
ugyanakkor nemcsak bírósági végrehajtás lehet folyamatban, hanem azzal szemben
közigazgatási végrehajtás is elrendelhető (az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény VIII. fejezet, az adóigazgatásról szóló 2003.
évi XCII. törvény 144-164. §-a). Ennek a jogkövetkezményei a bírósági
végrehajtáséval lényegében azonosak (a cég vagyonát elvonják a követelés behajtása
érdekében), ezért a közigazgatási végrehajtás ténye a hitelezők szempontjából éppen
olyan fontos információ, mint a bírósági végrehajtás ténye.
Ezek mellett a büntetőeljárás keretében is sor kerülhet olyan intézkedésekre,
amelyek cégnyilvántartásban történő feltüntetése indokolt, hiszen a tagsági jogok
gyakorlását alapvetően befolyásolja. Ezek egyike a büntetőeljárásban a cég tagja
(részvényese) vagyoni részesedésére vonatkozóan elrendelt zár alá vétel, amely időben
megelőzi a zár alá vétel foganatosítása körében eszközölt - és a cégjegyzékben a Ctv.
hatályos rendelkezései alapján is feltüntetendő - végrehajtói foglalást. A zár alá vétel
elrendelésének cégjegyzékben történő feltüntetése egyrészt a zár alá vétel joghatása
okán szükséges [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 159. §-ának (1)
bekezdése értelmében az felfüggeszti az adós vagyoni jogainak gyakorlását], másrészt
azért, mert a Be. 159. §-ának (2) bekezdése kifejezetten ki is mondja, hogy a zár alá
vétel elrendelését a közhiteles nyilvántartásokban fel kell tüntetni. A Be. a zár alá vétel
biztosítására is ad lehetőséget. A Be. 160. §-a értelmében az ügyész, illetőleg a
nyomozó hatóság ennek érdekében biztosítási intézkedést alkalmazhat, amely
lényegében annak ideiglenes megakadályozása, hogy a terhelt vagy más érdekelt a
vagyona feletti - ideértve a gazdálkodó szervezet vagyonából az őt megillető
üzletrészt vagy vagyoni hányadot is - rendelkezési jogát gyakorolja. A biztosítási
intézkedés a vagyontárgyak büntetőeljárás során történő lefoglalásával valósulhat meg,
illetve a vagyon zárolására, valamint a biztosítási intézkedés elvégzésére vonatkozó
megkeresés nyilvántartásba vételére a büntetőügyben eljáró hatóság más hatóságot,
vagy szervezetet is megkereshet. A fentebb említettek cégjegyzékbe történő
bejegyzésére ugyanakkor a hatályos cégjogi rendelkezések alapján nincs jogi
lehetőség. Ezt az ellentmondásos helyzetet oldja fel a Ctv. 12. §-ának módosított (6)
bekezdésében foglalt szabályozás [(4) bekezdés]. A bejegyzéshez, illetve a törléshez
szükséges részletes szabályokat - megkeresés a bejegyzés érdekében, bejegyzés vagy
törlés alapjául szolgáló okiratok stb. - a Ctv. végrehajtási rendelete fogja
megállapítani.
8
A 2. §-hoz
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása folyamatban van,
hatálybalépésének tervezett időpontja: 2005. január 1. A módosítás értelmében
lehetőség nyílna arra, hogy a közjegyző - választása alapján - tevékenységét társas
jogviszonyban, ún. közjegyzői iroda keretében folytathassa. A közjegyzői iroda jogi
személy, alapítására, nyilvántartására a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi
CXLIV.' törvénynek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni, illetve - értelemszerűen - a Ctv. hatálya alá tartozik majd. A
közjegyzői iroda is a cégbejegyzéssel jön létre. A cégjegyzékbe bejegyzendő adatainak
körét tehát a Ctv.-ben kell meghatározni, így az új cégforma speciális adataival a Ctv.
13. §-át ki kell egészíteni. Ennek értelmében a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a
közjegyzői iroda tagjainak nevét és címét, közjegyző tag esetében a hivatali
helyiségének (irodájának) címét is, valamint a közjegyző tag szavazati jogának
terjedelmét. [Az irodában a szavazati jog többsége egyébként a közjegyző tagot
(tagokat) kell, hogy megillesse.]
A 3. §-hoz
A magyarországi székhelyű, sui generis közösségi jogi jogalanyokat (európai
gazdasági egyesülés és az európai részvénytársaság) közösségi jogi jogalanyiságuk és
az ebből fakadó sajátos cégeljárási rend folytán (pl. áthelyezhetik székhelyüket egy
másik tagállamba jogalanyiságuk megszűnése nélkül) célszerű a többi cégformától
elkülönítetten kezelni, ezért a törvénymódosítás az európai gazdasági egyesülés és az
európai részvénytársaság cégbejegyzésére és a cégjegyzékben szereplő adatokra
vonatkozó szabályokat külön szakaszokban helyezi el.
A Ctv. 13/A. § (1) bekezdésének a) pontja az európai gazdasági egyesülés
bejegyzendő adatait határozza meg, változatlan formában, ahogyan az a Ctv.-t
módosító 2003. évi XLIX. törvény 19. §-ának (3) bekezdése alapján történt.
A 13/A. § (1) bekezdésének b) pontja az európai részvénytársaság cégjegyzékben
feltüntetendő adatait rögzíti. Az európai részvénytársaság adatsorát a Ctv.-t módosító
2004. évi XLV. törvény már megállapította, az adatsort azonban indokolt kiegészíteni.
Az európai részvénytársaság a 2157/200l/EK rendelet szerint működhet
egységes irányítási rendszerben, illetve nem egységes irányítási rendszerben. A 2004.
évi XLV. törvény szerint a nem egységes irányítású részvénytársaság ügyvezetését az
igazgatóság látja el, ebben az esetben a részvénytársaság szervezetében felügyelő-
bizottság működik. Az egységes irányítású részvénytársaság ügyvezetése az
igazgatótanács feladata, ilyen esetben a részvénytársaság szervezetében felügyelő-
bizottság nem jön létre. Az ügyvezetés típusa harmadik személyek számára olyan
releváns információ, amelyet indokolt a cégjegyzékben is feltüntetni, ezért a
cégjegyzék a törvénymódosítás alapján tartalmazni fogja az európai részvénytársaság
ügyvezetésének típusát is.
9
Az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság a rájuk
irányadó közösségi rendeletek szerint (2137/85/EGK rendelet, illetve 2157/200l/EK
rendelet) székhelyüket a Közösségen belül egyik tagállamból a másikba helyezhetik át,
anélkül, hogy ez által új jogalany jönne létre. A székhelyáthelyezést követően az új
székhely szerinti tagállam hatóságának, hazánkban a cégbíróságnak be kell jegyeznie a
céget. A cégjegyzékből ki kell derülnie, hogy adott esetben nem újonnan létrejött
cégről van szó, hanem egy korábban már más tagállamban bejegyzett cég folytatja
hazánkban a működését. Erre tekintettel a Ctv. 13/A. § (2) bekezdése rögzíti, hogy
amennyiben az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság
székhelyáthelyezés következtében kéri a cégbejegyzését, a cégjegyzékben fel kell
tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai
gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság korábbi nyilvántartási számát.
Harmadik személyek (hitelezők, szerződő partnerek stb.) számára alapvető
jelentőségű az is, hogy amennyiben az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai
részvénytársaság hazánkból helyezi át a székhelyét egy másik tagállamba, a cég
hollétére vonatkozóan továbbra is közhiteles információk álljanak rendelkezésre. Ezért
a 13/A. § (3) bekezdése kimondja, hogy amennyiben az európai gazdasági egyesülés,
illetve az európai részvénytársaság törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül
sor, a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés vagy az
európai részvénytársaság új székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai
gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság nyilvántartási számát.
Ezeket a rendelkezéseket a hatályos szabályok szerint a végrehajtási rendelet
tartalmazta, de garanciális okokból célszerű, ha ezek a fontos előírások a törvényben
kerülnek elhelyezésre.
A 2137/85/EGK rendelet 10. cikke szerint az európai gazdasági egyesülésnek a
székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található minden telephelyét be kell
jegyezni, mégpedig abban a tagállamban, amelyben az adott telephely működik. Az
ilyen bejegyzés céljából az egyesülés köteles a tagállam megfelelő nyilvántartásához
benyújtani azoknak a dokumentumoknak a másolatát, amelyeket az egyesülés
székhelye szerinti tagállamnak a nyilvántartásához kell benyújtania, szükség szerint
mellékelve a telephelyet bejegyző nyilvántartás számára a megfelelő fordításukat.
Az európai gazdasági egyesülésnek a 10. cikk szerinti telephelye nem tekinthető
a Ctv. 16. § (2) bekezdése szerinti telephelynek, ugyanis a cég székhelye ebben az
esetben nem Magyarországon található. Ugyanakkor a 10. cikk szerinti telephely nem
azonos a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és
kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben meghatározott
külföldi vállalkozás fióktelepével sem, így e törvény hatálya az európai gazdasági
egyesülés telephelyére nem terjed ki. A 10. cikkben hivatkozott telephely
nyilvántartására ezért mind a hazai székhelyű cégek telephelyének, mind a külföldi
vállalkozások fióktelepének nyilvántartásától eltérő szabályozás megalkotása indokolt.
10
A Ctv. 13/B. §-ának (1) bekezdése ezért kimondja, hogy amennyiben a külföldi
székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyét kell nyilvántartásba
venni a Tanács 2137/85/EGK rendeletének 10. cikke alapján, a cégeljárás szabályait a
törvényben részletezett eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
Fontos eltérés, hogy a cégjegyzék a telephely esetében a kötelezően feltüntetendő
adatok körében csak az ún. általános adatok egy részének bejegyzését írja elő. Nem
kell például - értelemszerűen - feltüntetni a telephely jegyzett tőkéjét, hiszen nem
önálló jogalanyról van szó.
Mindamellett a Ctv. 13/B. §-ának (2) bekezdése szerint a telephely önálló
cégjegyzékszámot kap, és szerepeltetni kell a telephely központi ügyintézésének
helyét, a telephely létesítő okiratát, keltét stb. A cégjegyzék a telephely anyacége, az
európai gazdasági egyesülés tekintetében is tartalmazza az alapvető információkat, így
a nevét, székhelyét és a székhely szerinti állam betűjelét.
A Ctv. 13/B. §-ának (3) bekezdése alapján a cégjegyzék a szükség szerint
feltüntetendő adatok közül a telephely rövidített elnevezését tartalmazhatja,
amennyiben pedig a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli
megszűnésére irányuló eljárás indult, fel kell tüntetni az eljárás megindításának és
befejezésének időpontját. Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód
nélkül megszűnik, a magyarországi telephelyet a cégbíróság - kérelemre vagy
hivatalból- törli a cégjegyzékből.	;
A törvényjavaslat rendezi azt is [Ctv. 13/B. § (4) bekezdés], hogy a külföldi
székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzési
kérelméhez milyen iratokat kell csatolni. A Ctv. mellékletében felsorolt iratok közül -
az 1/3. pont d)-e) pontjában foglaltak kivételével - az I. pontban megjelölt iratokat
csatolni kell. Ezen túlmenően a II/7. pont a)-b) pontjában foglalt iratok csatolására
vonatkozó kötelezettség a telephely bejegyzése során is megfelelően irányadó.
A Ctv. 13/B. § (5) bekezdése a telephely nyilvántartásba vételére és
nyilvántartására a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság hatáskörét és kizárólagos
illetékességét állapítja meg annak érdekében, hogy az új jogintézmény bevezetéséből
adódó esetleges jogalkalmazási kérdések egységes eldöntése biztosított legyen.
Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés székhelyét Magyarországra
helyezi át, az európai gazdasági egyesülés és az addig külföldön levő telephelye már
azonos tagállamban található, ezért a telephelynek a rendelet 10. cikkében előírt önálló
nyilvántartása a továbbiakban nem indokolt, illetve nem is lehetséges, A telephelyet
ezt követően az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelyének kell tekinteni, és
ily módon kell nyilvántartani. Erre tekintettel a Ctv. 13/B. § (6) bekezdése rögzíti,
hogy amennyiben a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés Magyarországra
helyezi át a székhelyét, a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg
kezdeményeznie kell a Fővárosi Bíróságnál a korábban már a cégjegyzékbe bejegyzett
magyarországi telephelye önálló nyilvántartásának megszüntetését is.
11
A 4. §-hoz
Az Ectv. 5. §-a beiktatta a Ctv.-be azon törvényi rendezést igénylő szabályokat,
amelyek a cégbejegyzési eljárás illetékének és a közzétételi költségtérítésnek
elektronikus úton történő megfizetését lehetővé teszik. Az Ectv. szabályai szerint az
illetéket és a közzétételi költségtérítést a bejegyzési kérelem benyújtását követő 2
napon belül - a tanúsítvány számára és a cégjegyzékszámra hivatkozással - a
Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán a kormányzati portál elektronikus fizetési
rendszerén keresztül lehet elektronikus úton megfizetni. Az Ectv. elfogadása óta
azonban világossá vált, hogy a kormányzati portál nem rendelkezik majd elektronikus
fizetési rendszerrel, ezzel szemben a Magyar Államkincstárnál a rendszer kiépítésre
került. A törvényjavaslat ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy a papír alapú
cégbejegyzési eljárásban az illetéket és a költségtérítést elektronikus úton a Magyar
Államkincstár elektronikus fizetési rendszerén keresztül lehet megfizetni. Az illetéket
a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára, a közzétételi
költségtérítést pedig az Igazságügyi Minisztérium számlájára kell utalni. A
befizetésről, annak összegéről és időpontjáról a Magyar Államkincstár 1 munkanapon
belül értesíti a cégbíróságot, a költségtérítés befizetéséről pedig a Szolgálatot is. (A
Szolgálat mint az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egysége az adatot továbbítja a
minisztérium másik egységéhez, a Költségvetési és Gazdasági Főosztályhoz.)
A Ctv. 22. §-a (5) bekezdésének rendelkezései egyebekben változatlanul
maradnak. A papír alapú cégbejegyzési eljárásban az elektronikus fizetés továbbra sem
lesz kötelező. A normaszöveg változatlanul előírja, hogy a cégbejegyzési eljárás
illetékét és a közzétételi költségtérítést a bejegyzési kérelem benyújtását követő 2
napon belül a tanúsítvány számára és a cégjegyzékszámra hivatkozással kell
elektronikus úton megfizetni. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő
megfizetésének részletes szabályait - a pénzügyminiszter és az informatikai és
hírközlési miniszter egyetértésével kiadott - igazságügy-miniszteri rendelet határozza
meg. (Ctv. 61. §)
Az 5. §-hoz
A 2003/58/EK irányelv 3a. cikke kötelezettségként írja elő a tagállamok számára
annak lehetővé tételét, hogy a cégek - a tagállam hivatalos nyelvén készült - irataik
bármely más tagállam nyelvére történő fordítását is benyújtsák a cégbíróságra. Ezen
fordításokra nézve a tagállam hitelesítési kötelezettséget írhat elő. A törvényjavaslat
ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy 2005. szeptember 1-jétől a cégiratok és a
cégadatok hiteles fordítása bármely közösségi tagállam nyelvén benyújtható a
cégbíróságnak. Amennyiben a cég az iratok idegen nyelvű benyújtása mellett dönt,
úgy köteles legalább a cégjegyzékadatok és a létesítő okirat fordítását benyújtani, és
változások bejelentése esetén ezt naprakésszé tenni. A törvényjavaslat hiteles
fordításnak tekinti az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Részvénytársaság
által készített fordítás mellett a szakfordítói vagy szakfordító-lektori képesítéssel
rendelkező személy által készített fordítást is. Az irányelvnek megfelelően a javaslat
12
azt is kimondja, hogy ha a tagállam hivatalos nyelvén készült iratok és a fordítások
szövege között eltérés mutatkozik, ez utóbbira harmadik személlyel szemben nem
lehet hivatkozni. Harmadik személy viszont hivatkozhat a fordításra, kivéve ha a cég
bizonyítja, hogy e személy ismerte az eredeti szöveget. A jövőben a cégjegyzékadatok
között szerepel az is, hogy a cégadatok, illetve a cégiratok fordítása az EU melyik
hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban [1. § (1) bekezdés].
A 6.§-hoz
A 2003/58/EK irányelv rendelkezései alapján az Ectv. előírja a cégbíróság
számára, hogy ha a kérelem benyújtása nem elektronikus úton történt, korlátolt
felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzésére irányuló kérelem esetén, annak
érkezésétől számított nyolc napon belül a bejegyzési kérelem valamennyi mellékletét
elektronikus okirattá kell alakítani (elektronikus úton fel kell dolgozni).
A törvényjavaslat 6. §-a egyértelművé teszi, hogy az utóbbi körbe tartozó
cégiratokat a cégbíróság mind papír alapú okiratként, mind elektronikus okiratként
nyilvántartja.
A 7. §-hoz
A Ctv. 20-28. §-a, valamint 39-48. §-a a cégbejegyzési eljárás szabályait rögzíti,
30. §-a pedig kimondja, hogy a változásbejegyzési eljárásra a cégbejegyzési eljárás
szabályai megfelelően irányadók. A változásbejegyzési eljárás közös szabályairól
szóló alcím pusztán azon kérdéseket szabályozza, amelyek eltérnek a cégbejegyzési
eljárásra vonatkozó általános szabályoktól.
A törvényjavaslat 7. §-a a Ctv. 29. §-át (8) bekezdéssel kiegészítve ilyen eltérő
szabályt iktat be a Ctv.-be, amikor kimondja, hogy papír alapú változásbejegyzési
eljárásban az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő
megfizetése esetén nem a tanúsítvány számára és a cégjegyzékszámra, hanem a
cégjegyzékszámra, és annak alszámára kell hivatkozni, mivel tanúsítvány kiadására
csak a cég bejegyzésére irányuló kérelem benyújtásakor kerül sor.
Egyebekben a változásbejegyzési eljárásban az eljárási illeték és a költségtérítés
megfizetésére a Ctv. 22. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni. (4. §)
A 8-9. §-hoz
A forgalom biztonsága szempontjából alapvető jelentősége van annak, hogy a
bíróság záros határidőn belül döntsön a cég (illetve változás) bejegyzéséről. 1998.
június 16. óta, tehát amióta a Ctv. hatályos, ez a határidő jogi személyiség nélküli
cégek esetében 30 nap. (Ebbe természetesen a hiánypótlásra adott idő nem számít
bele.) Ha a bíróság e kötelezettségének a fenti időtartam alatt mégsem tenne eleget, a
13
bíróság vezetője még további 8 napon belül intézkedhet a bejegyzés elrendeléséről,
vagy a kérelem elutasításáról.
Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azt bizonyították, hogy a cégbíróságok
lényegesen rövidebb időtartam alatt meghozzák döntésüket a cégbejegyzésről
(változásbejegyzésről). Ez a jogi személyiség nélküli cégek esetében átlagosan 8 napot
vesz igénybe, jogi személyiségű cégek esetében pedig (ahol a határidő jelenleg 60 nap)
15 napot. Az elektronikus cégeljárás fokozatos megvalósulása is a határidők további
csökkenését jelentheti majd.
Erre tekintettel indokolttá vált a törvényi határidők közelítése a tényleges
bejegyzési időtartamhoz, annak érdekében, hogy a cégek biztosabban tervezhessék a
jövőjüket. Ez különösen a cégbírósághoz érkező beadványok mintegy 1/3-át jelentő
cégbejegyzési kérelmek esetében igen fontos, hiszen pl. a gazdasági társaságok teljes
körű működésére csak a cégbejegyzést követően nyílik lehetőség.
A jogi személyiség nélküli cégek esetében ezért a törvényjavaslat a cég
bejegyzéséről való döntésre nyitva álló 30 napos bírói határidőt 15 munkanapra
csökkenti. Ezzel együtt - értelemszerűen - csökken az a határidő is, amíg a döntést
megelőzően a bejegyzést kérőt hiánypótlásra lehet felhívni. Ennek értelmében a
végzést a kérelem érkezésétől számított 10 munkanapon belül kell a bíróságnak
postára adnia a hatályos 25 nap helyett, tekintettel a 15 munkanapra csökkenő
bejegyzési határidőre.
A cégbíróság vezetőjének változatlanul joga van arra, hogy az elmulasztott 15
munkanapot követően még 8 napon belül intézkedhessen a kérelem elbírálásáról,
elkerülendő az automatikus cégbejegyzést.
A már működő cégek esetében nincsen olyan sürgető körülmény, ami a
változásbejegyzési kérelemről való döntés határidejének rövidítését az új cégek
bejegyzésére nyitva álló időtartam csökkentésével egyidejűleg feltétlenül indokolná.
Változik ugyanakkor a bírói döntés törvényi határidejének számítási módja. Ezt
egységesen munkanapokban határozza meg a törvényjavaslat. Ezért a
változásbejegyzési kérelem elintézésére nyitva álló határidő 30 napról 25 munkanapra
módosul. Ennek köszönhetően a cégbíróság számára rendelkezésre álló tényleges
időtartam alapvetően nem változik. Ezzel függ össze változásbejegyzési ügyekben a
hiánypótlást elrendelő végzés kiadására nyitva álló határidő változtatása, 25 napról 20
munkanapra.
A 10. §-hoz
A 2003/58/EK irányelv 4. cikke kimondja, hogy a tagállami jognak
kötelezettségként kell előírnia a cégek számára, hogy az írásbeli képviseletük során,
hivatalos levelezésükben feltüntetendő adatokat (a cégbíróság neve, cégjegyzékszám, a
cég neve és székhelye stb.) a honlapjukon is közzétegyék. Ezt a kötelezettséget a
14
tervezet 10. §-a - a Ctv. 43. §-a (2) bekezdésének módosítása útján - 2005. január 1-
jétől írja elő.
A 11. §-hoz
A 8-9. §-nál kifejtett indokok alapján 60 napról 30 munkanapra csökken az a
határidő, amelyen belül a cégbíróságnak a jogi személyiségű cégek bejegyzéséről
döntenie kell. A már bejegyzett cégeket érintő változásbejegyzési kérelem elintézésére
nyitva álló határidő pedig 60 napról 45 munkanapra változik. A hiánypótlást elrendelő
végzést e határidőkkel összhangban a kérelem érkezésétől számított 20, illetve 35
munkanapon belül kell a bíróságnak postára adnia, attól függően, hogy
cégbejegyzésről vagy változásbejegyzésről van-e szó.
A 12-13. §-hoz
Az Ectv. által a Ctv.-be beiktatott 48/A-48/D. § szabályozza az elektronikus
cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás menetét. A törvényjavaslat 12. és 13. §-a
ezen szabályok pontosítása érdekében tartalmaz néhány rendelkezést, elsősorban olyan
kérdésekben, amelyek az Ectv. elfogadása óta merültek fel, és az eljárás zárt
szabályozása érdekében nem mellőzhetők.
A törvényjavaslat 12. §-a az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési)
eljárás általános szabályait tartalmazó Ctv. 48/A. §-t érinti. A 48/A. § (1) bekezdése
szerint a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzése
(változásbejegyzése) iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtása esetén a
cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési
(változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. Az elektronikus úton közölt
végzést a kézbesítést igazoló elektronikus tértivevényen megjelölt időpontban kell
kézbesítettnek tekinteni. A tanúsítványt, a bejegyző és a bejegyzési kérelmet elutasító
végzést a cégbíróság írásban is megküldi. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények
az elektronikus úton történő érkezéshez fűződnek.
Mivel tanúsítvány megküldésére csak új cég bejegyzése iránti kérelem
benyújtásakor kerül sor [Ctv. 25. § (1) bekezdés], az egyéb kérelmek (változás
bejegyzése, hiánypótlás stb.) benyújtásakor is indokolt, hogy a cégbíróságtól
visszajelzés történjen a kérelem érkezéséről. Ennek érdekében a törvényjavaslat egy új
mondattal egészíti ki a Ctv. 48/A. §-ának (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a
cégbírósághoz elektronikus úton benyújtott kérelmek érkezéséről - a cég bejegyzésére
irányuló kérelem kivételével - az e törvényben meghatározott feltételek fennállása
esetén a cégbíróság elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. A törvényben
meghatározott feltételek akkor állnak fenn, ha a Ctv. 48/C. §-ának (4) bekezdésében
írtak teljesülnek, azaz a kérelem - a Szolgálat informatikai ellenőrzése
eredményeképpen - szabályszerűen benyújtottnak minősül [12. § (1) bekezdés].
15
Az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus
okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni [Ctv. 48/A.
§ (2) bekezdés]. Az időbélyegző elsődleges funkciója ebben az esetben az, hogy annak
alapulvételével megállapítható legyen, hogy az okirat aláírásának időpontjában a
minősített elektronikus aláírás alkalmazására való jogosultság fennáll-e. Fontos az
időbélyegző alkalmazása azért is, mert a törvény a bejegyzési (változásbejegyzési)
kérelmek benyújtását határidőhöz köti, és a határidő elmulasztásához szankciót fűz (pl.
Ctv. 22. §, 29. §, 38. §).
A törvényjavaslat a fenti célok elérése érdekében módosítja a Ctv. 48/A. §-ának
(2)	bekezdését és kimondja, hogy a törvény eltérő rendelkezése hiányában az
elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton
küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly
módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való
jogosultság - okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen.
Ez technikai szempontból több úton is megvalósítható lehet, a törvénynek azonban a
konkrét módszer meghatározása helyett elegendő a követelményt előírnia [12. § (2)
bekezdés].
A törvényjavaslat 13. §-a a Ctv. 48/C. §-a helyébe formai szempontból új §-t
iktat. Erre alapvetően kodifikációs okból kerül sor, a normaszöveg pontosító célú
rendelkezéseket tartalmaz.
A Ctv. 48/C. §-ának (1) bekezdése az elektronikus bejegyzési ■.
(változásbejegyzési) kérelem benyújtásáról rendelkezik. A papír alapú cégbejegyzési
eljárás szabályozásával összhangban [Ctv. 22. § (3) bekezdés] e bekezdés kiegészül
egy mondattal, amely kimondja, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet a
cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt nyomtatványon kell előterjeszteni.
Az Ectv. szabályai szerint az illetéket és a közzétételi költségtérítést az
elektronikus cégeljárásban a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását
követő 2 napon belül - a tanúsítvány számára és a cégjegyzékszámra hivatkozással - a
Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán a kormányzati portál elektronikus fizetési
rendszerén keresztül kell elektronikus úton megfizetni. Az Ectv. elfogadása óta
azonban világossá vált, hogy a kormányzati portál nem rendelkezik majd elektronikus
fizetési rendszerrel, ezzel szemben a Magyar Államkincstárnál ilyen rendszer
kiépítésre került. A törvényjavaslat ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy az
elektronikus cégbejegyzési eljárásban az illetéket és a költségtérítést kizárólag a
Magyar Államkincstár elektronikus fizetési rendszerén keresztül lehet megfizetni. Az
illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára, a közzétételi
költségtérítést pedig az Igazságügyi Minisztérium számlájára kell utalni. A
befizetésről, annak összegéről és időpontjáról a Magyar Államkincstár 1 munkanapon
belül értesíti a cégbíróságot, a költségtérítés befizetéséről pedig a Szolgálatot is. (v.ö.
4.	§) Mivel változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság tanúsítványt nem ad ki (12. §),
ilyenkor az elektronikus igazolásban szereplő ügyszámra és a cégjegyzékszámra
hivatkozva teljesíthető a fizetési kötelezettség.
16
A Ctv. 48/C. §-ának (2) bekezdése a Szolgálatnak a kérelem informatikai
ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeit rögzíti. A bekezdés annyiban módosul, hogy
a normaszöveg a Szolgálat ellenőrzési jogosítványait a benyújtott okiratok
formátumának ellenőrzésére is kiterjeszti. A formátumra vonatkozó részletes
követelmények meghatározására igazságügy-miniszteri rendeletben kerül sor (Ctv. 61.
§)•
A Ctv. 48/C. §-ának (3) bekezdésében, a Szolgálat által a jogi képviselőnek
küldött elektronikus igazolással kapcsolatban a módosuló normaszöveg egyrészt
rögzíti, hogy ilyen igazolás csak a kérelem cégbírósághoz történő sikeres
továbbításakor kerül kibocsátásra, másrészt pedig kimondja, hogy az ilyen igazolást
fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
A Ctv. 48/C. §-ának (4) bekezdése a cégbíróságnak az elektronikus úton érkezett
kérelem kezelésével kapcsolatos feladatait rögzíti. Az Ectv. által beiktatott szöveg
szerint a cégbíróságra irányadó ügyintézési határidő akkor kezdődik, amikor a
bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. E rendelkezést
egészíti ki a törvényjavaslat azzal a kitétellel, hogy ha az érkezés napja heti pihenőnap
vagy munkaszüneti nap, a határidő az ezt követő első munkanapon kezdődik.
A 14. §-hoz
A Ctv. 48/E. §-a tartalmazza a cégiratok elektronikus úton történő
megismerésének szabályait. A §-t a törvényjavaslat kodifikációs okokból
újrafogalmazza, azonban tartalma - az elektronikus fizetésre és a törvényi határidőkre
vonatkozó szabályok kivételével - érdemben nem változik [14. § (1) bekezdés].
A Ctv. 48/E. §-a (l)-(2) bekezdésének újrakodifikálását az indokolta, hogy
elektronikus okiratok esetében fogalmi szempontból helytelen az „elektronikus
másolat” kifejezés használata, hiszen ekkor magának az elektronikus okiratnak a
kiadását lehet kérni. A 48/E. § (1) bekezdése az elektronikus okiratokról a papír alapú
másolatok kiadásának szabályait rendezi. A kérelem teljesítésére a törvényjavaslat 15
napos határidőt állapít meg a cégbíróság, illetve a Szolgálat számára. A 48/E. § (2)
bekezdésének módosítását a hivatkozott fogalmi pontosítás indokolja.
A Ctv. 48/E. §-ának (3) bekezdése előírta, hogy az elektronikus úton benyújtott,
másolat iránti kérelmet legalább fokozott biztonságú aláírással kell ellátni. A
törvényjavaslat kivételt teremt ezen főszabály alól, arra az esetre, ha a kérelmet a
kormányzati portálon keresztül nyújtják be, ahol az ügyfél azonosítása más módon
történik. (Tehát nincsen szükség fokozott biztonságú aláírásra sem.) A módosítás
ebben az esetben is egyértelművé teszi, hogy a kérelem benyújtásáról kiadott
elektronikus igazolást a Szolgálat fokozott biztonságú elektronikus aláírással és
időbélyegzővel látja el.
A Ctv. 48/E. §-ának (4) bekezdése (a 4. és 13. §-ban írtakhoz hasonlóan) rögzíti,
hogy a kérelem elektronikus úton történő benyújtása esetén a másolatért (az okirat
17
kiadásáért) fizetendő illetéket, illetve költségtérítést a Magyar Államkincstár
elektronikus fizetési rendszerén keresztül lehet megfizetni. Az illetéket a Magyar
Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára, a költségtérítést pedig az
Igazságügyi Minisztérium számlájára kell utalni. A befizetésről, annak összegéről és
időpontjáról a Magyar Államkincstár 1 munkanapon belül értesíti a cégbíróságot,
illetve a Szolgálatot.
A Ctv. 48/E. §-ának (5) bekezdése a kérelem elektronikus úton történő
teljesítésére - a papír alapú másolat kiadására irányadó szabályokkal egyezően - 15
napos határidőt ír elő a cégbíróság, illetve a Szolgálat számára. A kiadott másolat,
illetve okirat bizonyító erejére vonatkozó szabályozás az Ectv. rendelkezéseihez képest
nem változott.
A részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok cégiratainak
elektronikus úton való megismerésével kapcsolatban a 2003/58/EK irányelv előírja,
hogy 2007. január 1-jétől kezdve legalább 10 évre visszamenően biztosítani kell a
cégiratok elektronikus úton való lekérdezhetőségét. A törvényjavaslat e feladat
teljesítését - az ésszerűségnek és a költségtakarékosságnak megfelelően - úgy írja elő,
hogy a cégbíróság a kérelem érkezésétől számított 15 napon belül a kért cégiratot
alakítja elektronikus okirati formába és küldi meg [14. § (2) bekezdés]. Természetesen,
a papír alapú cégiratok elektronikus okirattá alakítását csak a cégbíróságtól lehet kérni,
a Szolgálattól nem, hiszen az átalakítandó iratok csak a cégbírósági irattárakban
találhatók meg. A javaslat egyebekben a cégiratok elektronikus úton történő
megismerésére irányadó általános szabályokat rendeli alkalmazni (Ctv. 48/E. §). A
rendelkezés hatálybalépésére 2007. január 1-jén kerül sor.
A 15-16. §-hoz
Az 1. társasági jogi irányelv hatálya kiterjed a beszámolókra is, így az azt
módosító 2003/58/EK irányelv ezekre nézve is előírja az elektronikus benyújtás
lehetőségének biztosítását. A Ctv. 48/F-48/G. §-a állapítja meg a számviteli törvény
szerinti beszámolók elektronikus úton történő benyújtásának eljárási szabályait.
A törvényjavaslat 15. §-a a költségtérítés elektronikus úton történő
megfizetésével kapcsolatban módosítja a Ctv. 48/F. §-ának (2) bekezdését. Kimondja,
hogy a költségtérítést elektronikus úton a beszámoló benyújtásával egyidejűleg kell
megfizetni a Magyar Államkincstár elektronikus fizetési rendszerén keresztül. A
közzétételi költségtérítést az Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál
vezetett számlájára kell utalni. A befizetésről, annak összegéről és időpontjáról a
Magyar Államkincstár 1 munkanapon belül értesíti a Szolgálatot.
Mivel a beszámoló elektronikus úton történő benyújtásának egyik jelentősége,
hogy ezáltal a vállalkozó közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségének egyaránt
eleget tesz (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 154/B. §), e beszámolók nem
kerülnek a cégbíróság irattárába, azokat a Szolgálat őrzi. Ebből következően azonban a
Szolgálatot a törvénynek fel kell hatalmaznia arra, hogy a beszámoló benyújtására való
18
jogosultságot ellenőrizze [16. § (1) bekezdés], és ha az ellenőrzés eredményeként
megállapítja, hogy azt nem a jogosult nyújtotta be, úgy tájékoztassa a benyújtót, hogy
a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és közzétételi
kötelezettségének nem tett eleget [16. § (3) bekezdés].
A törvényjavaslat 16. §-ának (2) bekezdése (a 13. és 14. §-sal összhangban)
egyértelművé teszi, hogy a Szolgálat által kibocsátott elektronikus igazolást fokozott
biztonságú-elektronikus-aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
A 17. §-hoz
A befektetési szövetkezetekkel, így különösen a BAUMAG Szövetkezet ügyével
kapcsolatban a Kormány részére készült tájékoztató alapján - többek között - olyan
döntés született, hogy a cégbíróságok törvényességi felügyeleti jogkörét, eszköztárát
mielőbb meg kell erősíteni annak érdekében, hogy ha a cégbíróság észleli vagy a
tudomására jut, hogy valamely cég vezető tisztségviselői a céget jogszabályba ütköző
módon működtetik, hatékonyabban lehessen fellépni a cég törvényes működésének
helyreállítása érdekében, illetve a cégbíróság ne legyen kénytelen - a jelenlegi
gyakorlatnak megfelelően - az egyes intézkedések elrendelése során a fokozatosságot
betartani akkor is, amikor nyilvánvaló, hogy a következő lehetséges intézkedés
elrendelése sem fog valószínűleg eredményre vezetni.
Természetesen a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörének erősítésére
nemcsak a befektetési szövetkezetek működésével kapcsolatos anomáliák miatt van
szükség. A társasági törvény és a cégtörvény átfogó újraszabályozására, az új
törvények kidolgozására vonatkozó koncepció is úgy foglal állást, hogy erre a lépésre
más okokból is komoly szükség van. A befektetési szövetkezetek ügye, valamint
nemzetközi jogi kötelezettségeink miatt azonban ez a jogalkotói feladat sürgősebbé
vált, így a szabályozás átalakítása megelőzi az új cégtörvény megalkotásának, illetve
hatálybalépésének időpontját, amely 2006. őszén lesz csak esedékes.
A Ctv. 54. §-ának új szabályozása átveszi, megőrzi a hatályos Ctv.-ből azokat az
eszközöket, amelyek eddig a cégbíróság rendelkezésére álltak, de emellett új
lehetőségeket is teremt, amelyek szükségességére a gyakorlati igények mutattak rá [(1)
bekezdés].
A törvényességi felügyeleti szankciók közé tartozik a pénzbírság, melynek
mértéke a Ctv. hatálybalépése óta változatlan, 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjed. A
pénzbírság - elvben - hatékony eszköz lehet arra, hogy a céget a törvényes működés
helyreállítására késztesse, azonban a kiszabható összegnek még a felső határa sem
elegendő ahhoz, hogy - különösen a tőkeerős cégek esetében - rábírja az érintetteket a
cégbíróság által jelzett jogszabálysértő helyzet megszüntetésére.
A kiszabható pénzbírság jelentős emelése (a felső határa 10 millió forint lesz)
eléggé erős késztetést jelenthet a cégek számára arra, hogy a bírság kifizetésével
egyidejűleg a szükséges lépéseket megtegyék a törvényes működés helyreállítása
19
érdekében, különös tekintettel arra, hogy a pénzbírság több alkalommal, emelkedő
összegben is kiszabható, illetve ezáltal az esetek többségében az is elérhető, hogy
súlyosabb szankció (pl. a működés felfüggesztése) alkalmazására ne kerüljön sor.
Az új szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy a cégbíróság a pénzbírságot a cég
vezető tisztségviselőjével szemben szabja ki, ha a törvényességi felügyeleti eljárásra
az ő magatartása adott okot.	•
Az új törvényi szabályozás szerint a cég legfőbb szervét, amely adott esetben sok
száz emberből vagy szervezetből áll, nem a cégbíróság köteles összehívni, mivel ez a
cég tagjainak értesítésével és szervezési munkával jár, hanem erre a feladatra a cég
költségére megfelelő személyt bízhat meg. A törvényjavaslat nem korlátozza a
cégbíróságot e személy vagy szervezet kiválasztásában, az rendelhető ki erre a
feladatra, akit a cégbíróság - figyelemmel a cég nagyságára, helyzetére - megfelelő
személynek talál.
Tekintettel arra, hogy a cég valamely döntés meghozatala során kisebbségben
maradt tagjainak védelmében a cégformák közül igazán csak a társasági törvény a
gazdasági társaságokat illetően tartalmaz részletesebb szabályozást, lehetőséget ad a
törvénymódosítás arra, hogy a cégbíróság ezeket a kisebbségvédelmi rendelkezéseket
más cégformák (pl. szövetkezet) esetében is megfelelően alkalmazza (lsd. pl. Gt. 51.
§). Ennek keretében mód nyílhat arra is, hogy a szavazatok 1/10-ed részét képviselő
tagok a cég legfőbb szervének összehívását kérhessék, vagy a Gt. 230-231. §-ának
megfelelő alkalmazásával valamely kérdés napirendre tűzését indítványozhassák. Ezek
a jogi lehetőségek a gazdasági társaság cégformán kívüli cégek esetében is hasznosak
lehetnek.
A Ctv. új rendelkezései kifejezetten kimondják azt is, hogy a cég megszűntnek
nyilvánításához nem szükséges az egyes törvényességi felügyeleti intézkedések
fokozatosságának betartása, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés
helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre, tehát a
végső eszközzel, a cég megszűntnek nyilvánításával lehet csak biztosítani, hogy a
közhiteles nyilvántartásban csak jogszerűen működő cégek legyenek bejegyezve [(2)
bekezdés].
Sokszor előfordul a gyakorlatban, hogy a cégbíróság észleli, hogy más hatósági
intézkedésre is szükség lenne a vezető tisztségviselők, illetve a cég jogellenes
működésére tekintettel. A törvénymódosítás megfogalmazza azt a cégbíróság számára
informálisan eddig is adott lehetőséget, hogy más szervezet intézkedését
kezdeményezze, az eljáró szerv vonatkozásában pedig előírja azt a kötelezettséget,
hogy harminc napon belül tájékoztassa a cégbíróságot az eljárás megindításáról, illetve
a későbbiekben pedig az eljárás eredményéről, illetve annak befejezéséről is.
Természetesen a megkeresett szerv részére a cégbíróság jelzése nem jelenti a
kezdeményezett eljárás kötelező lefolytatását. Ebben a kérdésben a szerv önállóan
dönt.
20
Az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal
összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott
szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások
Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az
afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról
szóló 467/200l/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002/EK
tanácsi rendelet I. melléklete felsorolja azokat a természetes és jogi személyeket,
valamint szervezeteket, akiknek (amelyeknek) a tulajdonában lévő pénzeszközöket és
gazdasági erőforrásokat be kell fagyasztani. Számukra közvetlen, és közvetett módon
is tilos pénzeszközt, illetve bármely gazdasági erőforrást rendelkezésre bocsátani.
(Hasonló korlátozást elrendelhet az ENSZ Biztonsági Tanácsa is.)
A Tanács rendeletének végrehajtása, illetve általános jelleggel, nemzetközi jogi
előírásokon alapuló kötelezettségeink teljesítése érdekében a Ctv. módosítása előírja,
hogy ha a cégbíróság hivatalos tudomást szerez arról, hogy a cég vagy annak
valamelyik tagja a vonatkozó nemzetközi határozatban előírt korlátozás vagy
közösségi aktus (így pl a 881/2002/EK rendelet) hatálya alá tartozik, a cégbíróság
törvényességi felügyeleti jogkörében a jövőben nemcsak a cég működésének
felfüggesztéséről dönthet, hanem a cég vagyonára biztosítási intézkedést vagy zárlatot
is elrendelhet a Ctv. szabályaiban foglaltak szerint, valamint a bírósági végrehajtásról
szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezete egyes
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával. Ennek keretében pl. a cégbíróság
felhívhatja az érintett cég számláit vezető pénzügyi intézményeket, hogy a számláról
senki (közöttük a számlatulajdonos cég) javára ne teljesítsenek kifizetéseket, a cég
ingatlanainak lefoglalása végett pedig a bíróság megkeresi az illetékes földhivatalt stb.
A zárlat foganatosítására a cégbíróság zárgondnokot rendel. A Ctv. rögzíti, hogy
a bíróság által kirendelt zárgondnok betekinthet a cég könyvvezetésébe, szerződéseit,
bankszámláit megvizsgálhatja, a vezető tisztségviselőktől, illetve a cég vezető állású
munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, azonban a cég üzleti titkait köteles megőrizni.
A cégbíróság a zárgondnok jelentése alapján rendeli el - a megjelölt konkrét ingatlanra
vonatkozóan - a zárlat ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.
Fontos eltérés a Vht. szabályozásától, hogy a zárgondnok a cégbíróságnak
számol be a tevékenységéről és az ebből származó esetleges jövedelmet és a költséget
-	ideértve a zárgondnok díját is - levonás után a cég pénzforgalmi számlájára helyezi
el. A zárgondnok, mint új jogintézmény bevezetése ebben a szűk körben lehetőséget
ad arra, hogy annak gyakorlati tapasztalatai alapján a Ctv. újraszabályozása során
általános törvényességi felügyeleti eszközként való bevezetése is megfontolásra
kerülhessen [(3) bekezdés].
A 18. §-hoz
Törvényességi felügyeleti eljárásra kerül sor jelenleg is akkor, ha valamely, a
cégjegyzékbe bejegyzett személy jogviszonya a cégnél megszűnik, a vezető
tisztségviselő azonban elmulasztja ennek változásként történő bejelentését. Ilyen
21
esetben a megszűnt jogviszonnyal rendelkező személy (pl. könyvvizsgáló,
felügyelőbizottsági tag) a cégbírósághoz fordul a törvényes működés helyreállítása
érdekében.
A törvényjavaslat biztosítja azt a lehetőséget, hogy az ilyen helyzetbe került
személy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását kezdeményezve érje el a
törlését a cégjegyzékből. A kézbesítési megbízottra vonatkozó önálló
változásbejegyzési kérelem benyújtására történő feljogosítás szabályozása ugyanakkor
nem változik, figyelemmel arra is, hogy a kézbesítési megbízott a cég működésében
nem vesz részt, a jogviszonya nem elsősorban a céghez, hanem az abban közreműködő
valamely személyhez köti őt. Az érintett személy cégjegyzékből való törlését követően
a cégbíróság feladata természetesen ugyanaz, helyreállítani a cég törvényes
működését.
A 19. §-hoz
A § a jogharmonizációs klauzulát tartalmazza.
A 20. §-hoz
Az elektronikus ügyintézés egyre szélesebb körű elterjedésével mind a gazdasági
szférában, mind az államigazgatásban jelentős igény mutatkozik az elektronikus
okiratok, különösen a papír alapú okiratokról készült elektronikus másolatok jogi
státuszának, bizonyító erejének egyértelmű törvényi meghatározására. Az elektronikus
okiratok megjelenése tette szükségessé, hogy a törvény világosan megkülönböztesse
azt, hogy az eredeti okirat bizonyító ereje és az arról kiállított okirat (másolat)
bizonyító ereje „mire irányul”. A gyakorlatban ez a különbségtétel természetesen
létezik, azonban jogos igény mutatkozik ennek törvényi megjelenítésére.
A Pp. 195. §-ának (1) bekezdése szerint „az olyan okirat, amelyet bíróság,
közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott
alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy
határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az
okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen
bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak
nyilvánít.” A közokirat jelleg tehát az okiratban foglaltak (az okirat tartalmának)
valóságát, megtörténtét stb. bizonyítja. Ez a megállapítás vonatkozik mind a papír
alapú formában, mind pedig az elektronikusan készített közokiratra. A Pp. 195. § (1)
bekezdésének módosítása ez utóbbi tételt jeleníti meg a normaszövegben.
A Pp. 195. § (2) bekezdésének tartalma lényegében nem változik, a módosítás
csak a normaszöveg pontosítását célozza. A rendelkezés rögzíti, hogy az eredetileg
papír alapú közokiratról készült másolatok - bármilyen technikai eszközzel készültek
is azok - a másolatot készítő személyére (bíró, közjegyző, hatóság, közigazgatási szerv
22
stb.) tekintettel megőrzik az eredeti közokirat bizonyító erejét, azzal azonos bizonyító
erejük van.
A törvényjavaslat a másolatok bizonyító erejének tisztázása érdekében a Pp. 195.
§-át új (3)—(4) bekezdésekkel egészíti ki. A 195. § (3) bekezdésében foglalt szabály az
ún. elektronikus „másolatok” bizonyító erejének kérdését rendezi. Ha az eredeti akár
papír alapú, akár elektronikus közokiratról elektronikus okirat készül, az eredeti
közokiratéval azonos bizonyító ereje akkor van ennek az okiratnak, ha a közokirat
kiállítására jogosult azt a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően állította
ki és azon minősített elektronikus aláírást és - ha jogszabály így rendelkezik -
időbélyegzőt helyezett el, illetve ha azt külön jogszabályban előírt más eljárási rend
szerint készíti el, továbbá ha törvény az okiratot elektronikus közokiratnak minősíti.
Differenciáltabb szabályozást igényel, ha a közokirat kiállítására jogosult - az
őrzésében lévő vagy más - akár papír alapú, akár elektronikus magánokiratról készít
„másolatot”. [Pp. 195. § (4) bekezdés] A „másolat” ugyancsak készülhet papír alapú
vagy elektronikus formában. A másolat bizonyító ereje (az okirat tartalmára
irányulóan) nem emelkedhet közokirati szintre azért, mert azt bíróság, hatóság stb.
készítette. Az azonban kimondható, hogy a Pp. 195. § (l)-(2) bekezdése szerinti
szervezet által a magánokiratról közokirati alakban készített okirat teljesen bizonyítja,
hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Az egyezőség bizonyítása tehát
közokirati erővel történik. A magánokirat tartalmát illetően a másolatnak, illetve az
elektronikus okiratnak („másolatnak”) olyan bizonyító ereje van, mint ami az eredeti
okiratnak.
Természetesen a törvényjavaslat mind a közokiratról, mind a magánokiratról
készített másolat bizonyító erejének feltételéül támasztja, hogy a közokirat kiállítására
jogosult szerv az okiratot az ügykörén belül, a megszabott alakban készítse el,
elektronikus okirat készítése esetén pedig azt minősített elektronikus aláírással és - ha
jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel köteles ellátni. Elektronikus okirat
kiállítására külön jogszabályban rögzített technikai szabályok alkalmazása révén is
lehetőség lesz.
A 21. §-hoz
A Pp. 196. §-a a magánokiratok bizonyító erejéről rendelkezik. A § (1)
bekezdésének d) pontja szerint a magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes
bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette,
illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, ha a gazdálkodó szervezet
által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. A 196. § (2) bekezdése
szerint „gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195.
§ (2) bekezdés], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat bizonyító ereje
az eredeti okiratéval, közokiratról készült másolat esetében pedig a teljes bizonyító
erejű magánokiratéval azonos, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt
készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát
szabályszerűen igazolta”.
23
A Pp. tehát a gazdálkodó szervezetek által kiállított magánokiratok bizonyító
ereje tekintetében tartalmaz speciális szabályt, azonban - a 20. §-ban írtakhoz
hasonlóan - e körben is szükségessé vált az okiratok tartalmi bizonyító erejének, és az
egyezőségre irányuló bizonyító erejének a megkülönböztetése.
A törvényjavaslat tehát különbséget tesz az okirat tartalmára irányuló bizonyító
erő, és az eredeti okirat és az arról készült okirat (másolat) egyezőségének igazolása
között. így a gazdálkodó szervezet által az általa kiállított vagy őrzésében lévő
bármilyen okiratról készített másolat az egyezőséget teljesen (teljes bizonyító erővel)
bizonyítja, feltéve, hogy azt szabályszerűen aláírták. Az elektronikus okirat akkor
rendelkezik ezen bizonyító erővel, ha a másolatot készítő azt minősített elektronikus
aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve ha azt
külön jogszabályban meghatározott technikai szabályok szerint készítette el. Az okirat
tartalmának bizonyító erejét illetően a hatályos szabályozás nem változik, tehát
gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje
-	az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat
esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
A 22. §-hoz
A törvényjavaslat 22. §-a néhány pontosító szabályt tartalmaz, tekintettel arra,
hogy az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) a minősített
elektronikus aláírás alkalmazásához fűződő bizonyító erőre nézve is megdönthető
vélelmet állít feí [Eat. 4. § (2) bekezdés]. Ebből következően a Pp. okirati bizonyításra
vonatkozó szabályaiból is ki kell derülnie, hogy a minősített elektronikus aláírással
ellátott dokumentummal szemben is van helye ellenbizonyításnak.
A 23. §-hoz
A felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslati lehetőség megengedhetősége
tekintetében több szempontból is szükséges az egyes törvények közötti összhang
megteremtése, illetve a fennálló koherenciazavar megszüntetése. A Pp. 271. §-ának
hatályos szövege kimondja, hogy a felülvizsgálat kizárásáról csak maga a Pp.
rendelkezhet. így az egyes külön jogszabályokban szereplő azon kitétel, hogy további
jogorvoslatnak nincs helye, a Legfelsőbb Bíróság helyes jogértelmezése szerint - ha a
felülvizsgálat kizártságára a Pp. nem utal - csak a fellebbezés kizártságát jelentheti.
Ugyanakkor a jogorvoslati jogot kizáró egyes törvények rendelkezései általában
korábban megszülettek már, mint a Pp. 271. §-ának tiltó szabálya és szabályozási
céljuk az volt, hogy a jogvita véglegesen záródjon le: az adott ügyben ne csak
fellebbezésnek, hanem felülvizsgálatnak se legyen helye. Ennek a kérdésnek az
egyértelmű rendezését szolgálja a Pp. 271. §-a i) pontjának kiegészítése.
Az a jogalkotói cél, hogy az összes, a felülvizsgálat lehetőségét kizáró
rendelkezés egy helyen, a Pp.-ben szerepeljen, a jogalkalmazók munkájának
megkönnyítését szolgálta volna, valójában azonban a gyakorlatban ennek ellenkezője
24
következett be, vagyis nem egyértelmű egyes esetekben, hogy a rendkívüli jogorvoslat
lehetősége rendelkezésre áll-e. Célszerű ezért a Pp. 271. § első mondatának elhagyása,
aminek következtében a külön jogszabályokban a jogorvoslat kizárására vonatkozó
rendelkezések mind a rendes, mind a rendkívüli jogorvoslat kizártságát jelentik
ismételten és egyértelműen. A megoldást alátámasztja a törvények egyenrangúságának
elve is. A módosítás megszünteti azt a jogi állapotot, hogy az eljárási törvény látszólag
a többi törvény fölé emelkedik. A hatályon kívül helyezésre irányuló szabály
megalkotása ugyanakkor megköveteli, hogy a Pp. tegye lehetővé, hogy a
felülvizsgálatot a Pp.-ben felsorolt tipikus esetek mellett más törvény is kizárhassa.
Hasonló szabályozást tartalmaz a közigazgatási perekre vonatkozó Pp. fejezet is,
amikor a bíróságnak a határozat megváltoztatására vonatkozó jogkörét felsoroló 339.
§-ban utal arra, hogy ilyen szabályt más törvény is megállapíthat.
A 24. §-hoz
A törvényjavaslat 24. §-a ugyancsak a különböző jogszabályok közötti összhang
megteremtését szolgálja. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) hatálybalépésével
egyidejűleg módosításra került a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 1. §-a, mely meghatározta a Pp.
vonatkozásában is a fegyveres szervek fogalmát, amely fogalmi körbe korábban a
Magyar Honvédség is beletartozott. A Hjt. a fegyveres szervek fogalma alól kivonta a
Magyar Honvédséget, ezáltal a fegyveres szervek fogalmát megváltoztatta, de ennek
megfelelően nem egészítette ki a Pp. megfelelő bekezdését a fegyveres erők
fogalmával. E hiányt pótolja a törvényjavaslat 24. §-a.
A 25. §-hoz
A Pp. felülvizsgálatot szabályozó rendelkezései és a választottbíráskodásról szóló
1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 57. §-a közötti összhang megteremtése a 23. §-nál
ismertetett elvek szerint történik meg. A Vbt. 54. és 57. §-a szerint a választottbíróság
ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye; csak az ítélet érvénytelenítése kérhető a
bíróságtól az 55. §-ban felsorolt okokból. A bíróság eljárására egyebekben a Pp.
rendelkezései irányadók azzal, hogy a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.
A rendelkezések értelmezésével megállapítható, hogy a „fellebbezés” szó használata
miatt és tekintettel arra, hogy a választottbírósági ügyben hozott bírósági ítélet a Pp.
271. §-ában mint a felülvizsgálatból kizárt határozat nem szerepel, az ilyen ítélet ellen
felülvizsgálat elvileg megengedett lenne. Ugyanakkor a Pp. 271. §-ának a) pontja
szerint az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen nincs helye felülvizsgálatnak,
kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi. Fellebbezési jog hiányában az ítélet első fokon
jogerős, tehát a felülvizsgálati lehetőséget a Vbt.-ben kifejezetten ki kell mondani.
25
A 26-27. §-hoz
A törvényjavaslat 26. §-a a hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket
tartalmazza, a 27. § pedig a hatályon kívül helyezéseket.
A törvényjavaslat rendelkezéseinek többsége 2005. január 1-jén lép hatályba.
Azok a rendelkezések azonban, amelyek az Ectv. egyes paragrafusait pontosítják,
egészítik ki, az Ectv. eredeti, többlépcsős hatálybalépéséhez igazodva 2005. január 1-
jén, szeptember 1-jén, illetve 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárást gyorsító határidőket tartalmazó
rendelkezések (törvényjavaslat 8-9. §-a és 11. §-a) 2005. január 1-jén lépnek hatályba.
Az ebben az időpontban már folyamatban lévő ügyekben azonban a cégbíróságokra
irányadó csökkentett határidők - értelemszerűen - nem alkalmazhatóak. Ezt mondja ki
a 26. § (1) bekezdése, amikor úgy rendelkezik, hogy a 8-9. §-ban, valamint a 11. §-
ban meghatározott, a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásra, illetve a
hiánypótlási felhívásra vonatkozó új törvényi határidők csak a törvény hatálybalépése
után indult cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásokban alkalmazhatóak.
A Ctv. 19. §-ának (2) bekezdése értelmében a devizakülföldi társaságoknak a
jegyzett tőkéjüket nem kell forintban meghatározniuk. A devizakülföldinek minősülő
körből az Európai Unióhoz történt csatlakozással a vámszabadterületi társaságok
kikerültek, ugyanakkor a számviteli törvény 177. §-ának (11) bekezdése lehetőséget
biztosít számukra, hogy - ilyen irányú döntésük esetén - a Gazdasági és Monetáris
Unióhoz történő csatlakozásunkig az éves beszámolójukat változatlanul konvertibilis
devizában készíthessék el. A Ctv. módosítása - átmeneti rendelkezésként -
egyértelművé teszi, hogy ilyen esetben, amennyiben a gazdasági társaság él a
számviteli törvény szerinti lehetőséggel, nem szükséges a jegyzett tőkére vonatkozó
cégjegyzékadatot megváltoztatni (a jegyzett tőkét forintban feltüntetni), tehát a
számviteli törvény nyújtotta lehetőség alapján a vonatkozó cégjegyzékadat továbbra is
meghatározható konvertibilis devizában.
A törvényjavaslat 27. §-a a hatályon kívül helyezésre kerülő rendelkezéseket
tartalmazza. Ezek alapvetően a Ctv.-t és a Pp.-t érintik, illetve e törvényeket módosító
jogszabályokat. Egyes esetekben a hatályon kívül helyezésre azért kerül sor, mivel a
szabályozás a törvényben máshol, részben módosuló tartalommal nyer elhelyezést (pl.
az európai részvénytársaság esetében), máshol a hatályon kívül helyezés érdemi
jellegű [pl. a Pp. 271. §-ának (1) bekezdése esetében, a felülvizsgálattal
összefüggésben].
A 28. §-hoz
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001.
évi CIV. törvény a csatlakozási szerződés kihirdetéséről szóló törvény
hatálybalépésével, vagyis 2004. május 1-jével lépett hatályba. A Ctv. 12. §-a (3)
bekezdésének új 1) pontjával összhangban azonban indokolttá vált a törvénynek az
26
értesítésekre és az intézkedések végrehajtására vonatkozó részének a felülvizsgálata is,
és ennek eredményeként a büntetőeljárásról való értesítésre vonatkozó 10. §
újraszabályozása. Ezt valósítja meg a törvényjavaslat 28. §-a, egyértelművé téve, hogy
mely eljárási momentumokról és ki értesíti a jogi személyről nyilvántartást vezető
bíróságot, a szakmai felügyeletet gyakorló szervet, illetve a törvényességi felügyeletet
ellátó szervezetet, amennyiben ez nem azonos a nyilvántartást vezető bírósággal.
Tekintettel arra, hogy a céget a gazdasági életben hátrány érheti abból, hogy a
cégjegyzék szerint vele szemben olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi
intézkedés alkalmazásának lehet helye, indokolt, hogy a cégjegyzék mindig aktuális
adatokat tartalmazzon. A törvény jelenleg nem teszi lehetővé azt, hogy amennyiben
már a nyomozás során kiderül, hogy a céggel szemben az intézkedés alkalmazásának a
feltételei nem állnak fenn, erről még a vádemelés előtt értesítést kapjon a
nyilvántartást vezető bíróság. A törvényjavaslat úgy tesz eleget ennek az elvárásnak,
hogy a Ctv. 12. §-ába olyan rendelkezést iktat be, miszerint, ha a nyomozás adatai
alapján az állapítható meg, hogy az intézkedés alkalmazásának a feltételei nem állnak
fenn, az ügyész erről értesíti a nyilvántartást vezető bíróságot. Ezáltal elkerülhető,
hogy a cégre vonatkozóan a cégjegyzék a továbbiakban szükségtelenül tartalmazza a
büntető eljárásra vonatkozó bejegyzést.
A jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtásával kapcsolatos
szabályozás jelenleg az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapot jelöl meg,
amely időszak alatt kiderülhet a végrehajtás eredménytelensége. Ugyanakkor a vagyon
felkutatását célzó tevékenységét a végrehajtó csak a bírósági végrehajtási eljárás
megindulásával kezdi meg, és ez önmaga legalább hat hónapnyi időt feltételez. Ezen
túlmenően szükségtelen a nyilvántartást vezető bíróság értesítése a végrehajtás
eredménytelenségéről, hiszen a felszámolás kezdeményezését a büntetőügyben eljáró
bíróság maga is megteheti. A törvényjavaslat ennek megfelelően pontosítja a 26. § (5)
bekezdését. Egyrészt a végrehajtás eredménytelenségének megállapíthatóságát a
végrehajtási eljárás megindulásától számított hat hónapban határozza meg, továbbá a
büntetőügyben eljáró bíróságot hatalmazza fel a felszámolási eljárás
kezdeményezésére.
A 29. §-hoz
A törvényjavaslat a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
szóló 1991. évi XLIX. törvény 22. §-át kiegészíti a felszámolási eljárás hivatalból
történő megindításának egy újabb esetére vonatkozó ponttal, melyre a jogi személlyel
szemben alkalmazott pénzbírság - mint büntetőjogi intézkedés - behajtásának
eredménytelensége esetén kerül sor, a büntetőügyben eljárt bíróság értesítése alapján.
Kimondja továbbá, hogy a felszámolás elrendeléséhez a formai kellékek és .a
fizetésképtelenség külön vizsgálata ebben az esetben nem szükséges.