﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12497. számú
törvényjavaslat
a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkavállalók, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők
foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról
Előadó:	Csizmár Gábor
foglalkoztatáspolitikai
és
munkaügyi miniszter
Budapest, 2004. november
2004. évi ....törvény
a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkavállalók, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról
A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a
munkaerő-piactól tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük
kiegyenlítése, a munkáltatóknak ezen csoportok foglalkoztatására való hajlandósága
növelése, továbbá a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének
megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése érdekében az
Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
1. §
(1)	E törvény hatálya kiterjed
a)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV.	törvény hatálya alá tartozó munkaadóra,
b)	a (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott munkaerő-piactól tartósan
távollévő személyre,
c)	a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra,
d)	az ösztöndíjas foglalkoztatottra, valamint az őt foglalkoztatóra.
(2)	E törvény alkalmazásában
1.	munkaerő-piactól tartósan távollévő személy:
a)	a pályakezdő fiatal,
b)	a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: gyes), a gyermekgondozási díj (a
továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyet), valamint az
ápolási díj folyósítása megszűnését követően foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő
személy;
2.	pályakezdő fiatal: aki 25. életévét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létesítésekor még nem töltötte be, és tanulmányai befejezését követően első ízben létesít
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt;
3.	foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó
munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és
igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony,
a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának
szolgálati viszonya;
4.	ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony: az e törvény szerinti, szakmai készségek
megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni
szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony;
2
5.	négy órát elérő részmunkaidő: a napi négy órát, illetve - munkaidőkeret
megállapítása esetén a munkaidőkeret átlagában - a heti húsz órát elérő munkaidő;
6.	ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási
jogviszony létesítésének időpontjában
-	a 30. életévét még nem töltötte be, és
-	akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került
kiadásra, és
-	munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati
jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt:
munkaviszony) nem áll;
7.	foglalkoztató: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
[a továbbiakban: Mt.], a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
[a továbbiakban: Ktv.], vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény [a továbbiakban: Kjt.] hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
8.	munkaügyi törvény: az Mt., a Ktv. és a Kjt.
I.	FEJEZET
A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK, VALAMINT A GYERMEK
GONDOZÁSÁT, ILLETVE A CSALÁDTAG ÁPOLÁSÁT KÖVETŐEN
MUNKÁT KERESŐK FOGLALKOZTATÁSÁNAK KEDVEZMÉNYE
2.	§
Kedvezmény illeti meg a munkaadót a munkaerő-piactól tartósan távollévő, e
törvény 1. §-a (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott személynek e törvény 3-4. §-
a szerint történő foglalkoztatása esetén.
Pályakezdő fiatal foglalkoztatásának kedvezménye
3.	§
(1)	A munkaadót akkor illeti meg kedvezmény a pályakezdő fiatal foglalkoztatása
esetén, ha a foglalkoztatásra legalább kilenc hónapig az 1. § (2) bekezdésének 3. pontja
szerinti jogviszonyban, teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő
részmunkaidőben kerül sor, és a munkaadó vállalja a pályakezdő fiatalnak legalább három
hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatását.
(2)	A kedvezmény - a 6. § (3) bekezdésében foglalt korlátozással - újból igényelhető,
feltéve, hogy a pályakezdő fiatal államilag elismert végzettséget, szakképesítést szerez, és
3
a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére e végzettség, illetőleg szakképesítés
megszerzését követő egy éven belül kerül sor.
(3)	Amennyiben a pályakezdő fiatal szakképzettséggel rendelkezik, a kedvezmény az
(1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően akkor illeti meg a munkaadót,
ha a pályakezdő foglalkoztatására olyan munkakörben kerül sor, amely betöltésének
feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése előtt megszerzett szakképzettség.
Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj,
gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj
folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás kedvezménye
4.	§
(1)	A munkaadót kedvezmény illeti meg az 1. § (2) bekezdés 1. pontjának b)
alpontjában meghatározott, a munkaerő-piactól tartósan távollévő személy foglalkoztatása
esetén, feltéve, hogy
a)	foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll, és
b)	a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére a gyes, gyed, gyet, továbbá
ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül kerül sor,
c)	a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy legalább kilenc hónapon keresztül
történő foglalkoztatására teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő
részmunkaidőben kerül sor, valamint
d)	a munkaadó legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást
vállal.
(2)	A kedvezmény az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - a 6.
§ (3) bekezdésében foglalt korlátozással - annyi alkalommal vehető igénybe, ahány
esetben a gyes, gyed, gyet és az ápolási díj a munkaerőpiactól tartósan távollévő személyt
különböző személyekre tekintettel megillette.
A kedvezmény alapja, mértéke
5.	§
(1)	A kedvezmény alapja: a munkaadó által az 1. § (2) bekezdésének 1. pontjában
meghatározott személyek után megfizetett társadalombiztosítási járuléknak a
társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében
meghatározottak alapján számított összege, legfeljebb havi 90 000 forint bruttó kereset
figyelembevételével.
(2)	A kedvezmény mértéke: a kedvezmény (1) bekezdésben meghatározott kilenc
hónapra számított összegének ötven százaléka.
4
A kedvezmény érvényesítése
6.	§
(1)	A munkaadónak a kedvezményhez való joga akkor nyílik meg, ha a munkaerő-
piactól tartósan távollévő személyt legalább kilenc hónapon keresztül megszakítás nélkül
foglalkoztatta.
(2)	A munkaadó a kedvezmény iránti igényét az adózás rendjéről szóló 2003.
évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) költségvetési támogatásokra vonatkozó
szabályai alapján kilenc hónap megszakítás nélkül történő foglalkoztatást követően
egyösszegben érvényesítheti.
(3)	A kedvezmény azonos munkaadó és a munkaerő-piactól tartósan távollévő
személy között újból létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetén - amennyiben a
munkaadó a kedvezményt korábban a munkavállalónak munkaerő-piactól tartósan
távollévő személyként történő foglalkoztatására tekintettel igénybe vette - három év
elteltével vehető ismételten igénybe. Az igénybevétel időpontjának azt az időpontot kell
tekinteni, amikor a munkaadó a kedvezmény iránti kérelmét az adóhatósághoz
benyújtotta.
(4)	A jogosulatlanul érvényesített kedvezményt a munkaadó önadózással, az
igényjogosultság megszűnését követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.
(5)	A kedvezmény igénylésével, ellenőrzésével, kiutalásával, átvezetésével
kapcsolatos kérdésekben - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az Art. rendelkezéseit
kell alkalmazni.
7.	§
(1)	A kedvezmény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem érinti. Az
igénybevett kedvezmény összegét - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a
továbbiakban: APEH) által havonta összesített kimutatás alapján - a Munkaerőpiaci Alap
havonta utalja át az e célra nyitott számla javára.
(2)	Az adóellenőrzés során megállapított jogszerűtlen igénylés
jogkövetkezményeként beszedett, valamint a munkaadó által jogosulatlanul igénybevett
kedvezménynek önadózással történt bevallásával egyidejűleg esedékes járulék a
Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.
5
II. FEJEZET
AZ ÖTVEN ÉV FELETTI MUNKANÉLKÜLIEK
FOGLALKOZTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
8.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 18/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Támogatásként a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint
munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak
megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egy évi időtartamra. Az
átvállalt összeg ötven év feletti személy esetében nem lehet kevesebb a keresetet terhelő
egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő
egészségügyi hozzájárulás átvállalható legmagasabb mértéke összegének ötven
százalékánál.”
III.	FEJEZET
AZ ÖSZTÖNDÍJAS FOGLALKOZTATÁS
9.	§
(1)	Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesíthető az 1. § (1) bekezdés 7.
pontjában szereplő foglalkoztatónál pályakezdővel létesített foglalkoztatásra.
(2)	Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt a pályakezdő a felsőfokú végzettség
megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig
terjedő határozott időre létesíthet.
(3)	Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre.
(4)	Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés alapján
a)	az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által
kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső
szabályzatai, valamint a foglalkoztató utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató
által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb
programokon részt venni;
b)	a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek
megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban
foglaltak szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a
szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. A foglalkoztató
6
köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a
biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.
(5)	Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	a felek nevét, illetve megnevezését és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony
szempontjából lényeges adatait,
b)	ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keletkezésének és megszűnésének napját,
c)	az ösztöndíjat és annak kifizetése időpontját, módját,
d)	a munkavégzés helyét, feltételeit,
e)	a munkatapasztalat szerzés egyéni programját,
f)	a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazottai közül
kijelölt szakmai segítő megjelölését, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal
összefüggő jogait és kötelezettségeit.
(6)	Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni. Az
ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés írásba foglalásáról a foglalkoztató köteles
gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak az
ösztöndíjas foglalkoztatott - legkésőbb a jogviszony megszűnését követő harminc napon
belül - hivatkozhat.
(7)	Az ösztöndíjas foglalkoztatott a jogviszony létesítésekor köteles jognyilatkozatot
tenni, melyben vállalja, hogy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a)	az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt tartózkodik olyan
magatartás tanúsításától, amely veszélyeztetheti a foglalkoztató jogos gazdasági érdekeit;
b)	a tevékenysége során tudomására jutó állam- és szolgálati titkot külön
jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.
(8)	Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést a foglalkoztató és az
ösztöndíjas foglalkoztatott csak közös megegyezéssel módosíthatja. Erre a (6) bekezdést
megfelelően alkalmazni kell.
10. §
(1)	A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem
irányulhat az ösztöndíjas foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító
rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.
(2)	Az (1) bekezdés alapján az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat
láthat el, amelyek a munkatapasztalat szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül
kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló
munkakör ellátásával nem bízható meg. A Ktv. hatálya alá tartozó foglalkoztató által
létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében hatósági, igazgatási
tevékenység nem látható el.
7
(3)	A munkatapasztalat szerzés egyéni programját a törvény 1. számú melléklete
alapján kell meghatározni.
11.	§
A szakmai segítő
a)	kapcsolatot tart a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott között, a
foglalkoztató nevében utasítást ad;
b)	az ösztöndíjas foglalkoztatott számára szakmai támogatást nyújt,
c)	folyamatosan irányítja és értékeli az ösztöndíjas foglalkoztatott tevékenységét,
d)	elkészíti az ösztöndíjas foglalkoztatott egyéni programját és ajánlólevelét.
12. §
Az foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta - az Mt. 117/B. § (1) bekezdésében
meghatározott teljes munkaidő esetén - nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb
kötelező munkabérnél.
13.	§
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor a munkaügyi
törvények szerinti próbaidő kikötésére, az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől
eltérően való foglalkoztatásra, munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, más
munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.
14.	§
(1)	Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnik:
a)	az ösztöndíjas foglalkoztatott halálával,
b)	a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével,
c)	az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésben meghatározott időpontban.
(2)	Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntethető:
a)	a felek közös megegyezésével,
b)	azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a jogviszonyból származó
lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben
megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását
lehetetlenné teszi. A foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott azonnali hatályú
felmondása esetén a szerződés megszűnéséig még hátralévő időre járó ösztöndíjat egy
összegben megfizeti.
(3)	Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló
megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.
8
(5)	Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató az
ösztöndíjas foglalkoztatott részére
a)	kifizeti foglalkoztatási ösztöndíját, esetleges egyéb járandóságait,
b)	a (6) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást, továbbá
c)	a (7) bekezdésben meghatározott ajánlólevelet
ad ki.
(6)	Az igazolás tartalmazza:
a)	az ösztöndíjas foglalkoztatott személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve,
születési hely, év, hónap, nap);
b)	az ösztöndíjas foglalkoztatott TAJ számát;
c)	a foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő tartamát;
d)	az foglalkoztatási ösztöndíjból jogerős határozat vagy jogszabály alapján
levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát, vagy azt, hogy az ösztöndíjat tartozás
nem terheli;
e)	az ösztöndíjas foglalkoztatott pénztártag által választott magánnyugdíj-pénztár
megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett ösztöndíjas
foglalkoztatott nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az
illetékes területi pénztár megnevezését, címét.
(7)	Az ajánlólevél tartalmazza:
a)	az egyéni programban kitűzött, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatott által
ellátott feladatok leírását,
b)	az ösztöndíjas foglalkoztatott kérésére tevékenységének értékelését,
c)	a foglalkoztató döntésétől függően az ösztöndíjas foglalkoztatott munkavégzésre
való ajánlását más munkáltatók részére.
15. §
(1)	Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra
a)	megfelelően alkalmazni kell az Mt. Első részének 3. § (1)-(4) bekezdését, 4-12.
§-át, Harmadik részének 72. § (2) és (6) bekezdését, 73. §-át, 75. §-át, 76. § (3), valamint
(7)-(8) bekezdését, 76/B-78/A §-át, 84/A. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdését, 85-
85/A. §-át, 97. §-át, 102. § (3) bekezdését, 103-104. §-át, 107. §-át, 108. § (1) bekezdését,
110-115. §-át, 117/B. § (1) és (5) bekezdését, 118. §-át, 118/A § (1)-(2) bekezdését, (3)
bekezdésének a)-c) pontját, (4)-(5) bekezdését, 119. § (1)-(6), valamint (8) bekezdését,
120-125. §-át, 131. § (1) bekezdését, (2) bekezdésének a)-c) pontját, továbbá (3)
bekezdését, 132-133 §-át, 134. § (1)-(2), valamint (4)-(5) bekezdését,
b)	az Mt. 74. §-át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni,
c)	Az Mt. 105. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kiküldetés
elrendelésére csak a munkatapasztalat-szerzés érdekében kerülhet sor,
d)	az Mt. 119. § (7) bekezdését az „illetve készenléti jellegű munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében a napi 24 órát” szövegrész figyelmen kívül
hagyásával kell alkalmazni.
9
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a)	Kjt. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási
jogviszonyra alkalmazni kell a Kjt.43. §-át, valamint 55. §-át;
b)	a Ktv. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási
jogviszonyra alkalmazni kell a Ktv. 7. § (1) bekezdésének első mondatát, (8) bekezdését
37.	§-át, 39. § (1) és (4) bekezdését.
16.	§
(1)	Az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját megilleti az 5. §-ban
megállapított kedvezmény, függetlenül az 1. § (2) bekezdésének 2. pontjában a
pályakezdőre meghatározott életkor betöltésétől. A kedvezményre való jogosultság
szempontjából a foglalkoztatót nem terheli a 3. § (1) bekezdésében meghatározott
továbbfoglalkoztatási kötelezettség.
(2)	A kedvezmény érvényesítésére, folyósítására, elszámolására a 6-7. §-ban
foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
IV.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. §
(1)	E törvény 2005. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és
munkaügyi miniszter, hogy az APEH és a Munkaerőpiaci Alap közötti elszámolás
tartalmát és részletes szabályait együttes rendeletben megállapítsa.
(3)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a
k) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[4. § E törvény alkalmazásában :
k) Járulékalapot képezőjövedelem:]
„1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből
származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell
figyelembe venni, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó
jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként
megállapított értéke (ide nem értve az Szja tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti
ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást), valamint a
munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a
10
tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas
foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,”
(4)	A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[5.§ (1) E törvény alapján biztosított]
„a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti
képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi
szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati
viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a fegyveres erők, a
rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományú tagja, a fegyveres erők szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot
teljesítő tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló
személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes
vagy részmunkaidőben történik,”
(5)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 72.
pontja a következő új ö) ponttal egészül ki:
[Adóterhet nem viselőjárandóság:]
„ö) az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból
származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke.”
(6)	A Ktv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, közszolgálati,
közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi,
hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási
jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni
azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot
meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai,
valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a
tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli
szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.”
(7)	A Kjt. 87/A. § (1) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki:
[87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek
kell tekinteni]
„f) az e törvény, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban”
[töltött időt.]
11
(8)	A Kjt. 87/A. § (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyúttal a bekezdés a következő új d) ponttal egészül ki:
[(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen
túlmenően figyelembe kell venni:]
„c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban,
valamint
d)	az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas
foglalkoztatási jogviszonyban
eltöltött időt.”
12
1. számú melléklet
A munkatapasztalat-szerzés egyéni programja
Az ösztöndíjas foglalkoztatott neve:
Az ösztöndíjas foglalkoztatott születési helye és ideje:
Az ösztöndíjas foglalkoztatott legmagasabb iskolai végzettsége:
Az ösztöndíjas foglalkoztatott szakképzettsége:
A felsőfokú végzettséget igazoló oklevél száma:
A felsőfokú végzettséget kibocsátó felsőoktatási intézmény:
A legmagasabb iskolai végzettség megszerzésének időpontja:
Szakképzettség megszerzésének időpontja:
A munkatapasztalat-szerzést biztosító munkaadó:
A munkaadónak a munkatapasztalat-szerzés során érintett szervezeti egységei:
Szakmai segítő neve:
I.	Az egyéni program célkitűzései:
A munkatapasztalat-szerzés általános célja:
A munkatapasztalat-szerzés részletes céljai:
Az ösztöndíjas foglalkoztatott kialakítandó, fejlesztendő képességei:
Az ösztöndíjas foglalkoztatott által tanulmányozásra és gyakorlásra javasolt
munkafolyamatok:
13
II.	Az egyéni program végrehajtásának értékelése
A gyakorlat értékelése:
Az ösztöndíjas foglalkoztatott képességeinek, ismereteinek, valamint azok gyakorlat alatti
fejlődésének értékelése:
Szakmai segítő véleménye:
Munkaadó ajánlása:
Dátum
Munkaadó (cégszerű) aláírása
14
Általános indokolás
Néhány éve tapasztalt jelenség, hogy - miközben évről-évre emelkedik a
diplomával munkaerő-piacra lépő fiatalok száma - elhelyezkedésük megnehezült.
1996. óta a pályakezdők - külön kormányrendelet alapján - kiemelt munkaerő-piaci
támogatásban részesülhetnek, melynek tapasztalatai kedvezőek. A kormányrendeletben
foglalt támogatások azonban nehézkesen érik el a felsőfokú végzettségűeket. A
munkaügyi központok beszámolói alapján a diplomás pályakezdő munkanélküliek
jelentős része nem regisztráltatja magát, de ha mégis, akkor a szokásos
foglalkoztatáspolitikai eszközök - így pl. az átképzés - esetükben csak nehezen
alkalmazhatók, ezért speciális megoldásokat célszerű kidolgozni.
Egyes munkaerő-piaci csoportok, rétegek számára nem a munkatapasztalat hiánya
okoz nehézséget az elhelyezkedésben, hanem a munka világából való tartós kiesés. Ide
tartozik általában a nőknek a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli
szabadság leteltét, illetve a hozzátartozó ápolása címén igénybe vett ápolási díj
megszűnését követően a munkaerő-piacra visszatérni szándékozók nagy része, továbbá az
ötven év feletti munkavállalók csoportja. Gyakran akkor is nehezen találnak munkát, ha
képzettségük keresett, vagy az adott térségben munkaerőhiány is tapasztalható. Ezen
csoportokhoz tartozók munkaerő-piaci belépését, visszatérését szintén indokolt támogatni.
A munkaadók számára normatív jellegű kedvezményeket indokolt biztosítani a
jelenleg hatályos járulékfizetési szabályokhoz képest, továbbá bővíteni kell a
munkatapasztalat-szerzés lehetőségeit. A Javaslat nem az elhelyezkedők támogatására
irányul közvetlenül, hanem a munkaadókat kívánja ösztönözni azáltal, hogy a
társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában foglalt munkaadói
járulékfizetési kötelezettséghez képest kedvezményes mértékű járulékfizetési
kötelezettséget állapít meg a munkaadók számára a munkaerő-piaci szempontból
kedvezőtlen helyzetben lévő csoporthoz tartozó személyek foglalkoztatásának esetére. A
jogalkotó törekvése arra irányul, hogy lehetőség szerint a munkaadók tartós
foglalkoztatásra törekedjenek, ezért a járulékkedvezmény alapvető feltétele az, hogy a
foglalkoztatás időtartama legalább kilenc hónapos időtartamot elérjen.
A jogalkotó számol azzal, hogy a munkaviszony létesítésének a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben [a továbbiakban: Mt.] előírt
korhatárából eredően a Javaslatban, a fiatal pályakezdők esetében megkívánt életkoron
belül, több tanulmány elvégzésére kerülhet sor. Azonban a törvényalkotó nem kívánja
leszűkíteni a kedvezmény nyújtását a középfokú vagy a felsőfokú tanulmány
elvégzésének egyszeri esetére. Kedvezmény nyújtására a törvényben meghatározott
életkor betöltéséig több alkalommal nyílik lehetőség, feltéve, hogy állam által elismert
tanulmány elvégzéséről és azt igazoló oklevél megszerzéséről van szó. A Javaslat ezen
felül csak egy abszolút korlátot állapít meg a kedvezmény folyósítása oldaláról, mégpedig
azt, hogy a kedvezmény nyújtására a tanulmány befejezését, illetőleg az ezt igazoló
oklevél megszerzésének időpontját követő három éven belül csak egy alkalommal
kerülhet sor.
15
A munkaerő-piacra gyermekgondozási díjról (gyed), gyermekgondozási segélyről
(gyes), gyermeknevelési támogatásról (gyet), valamint ápolási díjról visszatérők
járulékkedvezménye annyiszor vehető igénybe, ahány alkalommal különböző személy
gondozása, ápolása címén a munkavállaló az ellátást igénybe vette. Erre az esetre is
alkalmazandó az a folyósítási szabály, hogy a kedvezmény igénybevételére
háromévenként kerülhet sor.
A Javaslat a foglalkoztatás új jogi eszközeként megteremti a lehetőségét, hogy a
gyakorlati ismeretekkel nem rendelkező, foglalkoztatási jogviszonyban még nem állt
pályakezdő a szükséges gyakorlat megszerzése céljából, garanciális jelleggel törvényben
meghatározott időtartamig (1 év) speciális jogviszonyban álljon. Az ún. ösztöndíjas
foglalkoztatási jogviszony törvény által meghatározott speciális foglalkoztatás, amely
gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzést is tartalmaz a felsőfokú végzettségű
pályakezdők számára. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra érvényesek a
munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony bizonyos kötöttségei (pl.
munkahelyen való jelenlét kötelezettsége, utasítások teljesítése), kapcsolódó jogosultságai
(szolgálati idő szerzése), más kötöttségek (pl. felmondási idő, kártérítési
felelősségvállalás) azonban enyhébbek mindkét fél számára. A munkavégzés
munkatapasztalat-szerzési céljánál és a feladatok speciális jellegénél fogva, az ösztöndíjas
foglalkoztatási jogviszony jogszabály (törvény) által meghatározott speciális,
foglalkoztatással, gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzési formát is jelent a
felsőfokú végzettségűek számára.
A pályakezdőknek az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egyéves gyakorlati
képzést, jövedelemszerzési lehetőséget jelent, a társadalombiztosítási jogszabályok
alapján biztosítottá válnak, és szolgálati időt szereznek, így könnyebbé válik a kezdés, az
első munkahely megszerzése. A munkatapasztalat szerzés egyéni program alapján
történik, az ösztöndíjas foglalkoztatás végén a munkáltató értékelést készít, amely a
továbblépésnél - „ajánlólevélként” - is felhasználható. Az ösztöndíjas foglalkoztatási
jogviszony ugyanakkor sokszoros előnyt jelent a munkáltatók számára is, mert az
érdekeltségük megteremtése érdekében - a munkaadói terheket illetően -
kedvezményekben részesülnek és egyben „előválogatási lehetőséget” kapnak, mivel a
legtehetségesebb fiatalok közül választhatják ki a legjobbakat.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat személyi hatályt megállapító rendelkezést tartalmaz. A rendelkezés
értelmében a Javaslat szabályait alkalmazni kell az Flt. hatálya alá tartozó munkaadóra, a
törvényben meghatározott munkaerő-piactól tartósan távollevő személyre, valamint a
kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatottra
és az őt foglalkoztatóra. A § megfogalmazza a Javaslat alkalmazásához szükséges
értelmező rendelkezéseket.
16
A 2. §-hoz
A § meghatározza a munkaadót megillető kedvezmény alapfeltételét. Eszerint
kedvezmény akkor illeti meg a munkaadót, ha olyan személyt foglalkoztat, aki a Javaslat
értelmében munkaerő-piactól tartósan távollévőnek minősül.
A 3. §-hoz
A pályakezdő fiatal foglalkoztatásához fűződő kedvezmény igénybevételének sajátos
feltételeiről rendelkezik. A kedvezmény igénybevételének feltétele az, hogy a munkaadó a
pályakezdő fiatalt legalább kilenc hónapon át foglalkoztassa, ezt követően pedig vállalja a
pályakezdőnek legalább három hónapig történő továbbfoglalkoztatását. A foglalkoztatás
mind teljes, mind részmunkaidőben történhet, ez utóbbi esetben a napi munkaidőnek a
négy órát el kell érnie. A kedvezmény több alkalommal vehető igénybe, feltéve, hogy a
Javaslatban a pályakezdő fiatalra meghatározott életkor eléréséig az érintett különböző
állam által elismert tanulmányokat végzett el, képesítést szerzett meg. A kedvezmény
többszöri igénybevételének feltétele az, hogy a pályakezdő foglalkoztatására a
tanulmányok elvégzését követő egy éven belül kerüljön sor. A kedvezmény igénybevétele
szempontjából ebben az esetben is alkalmazandó az az általános feltétel, hogy a támogatás
három éves időtartamon belül csak egy alkalommal nyújtható.
A 4. §-hoz
A § a gyermekgondozási díjról, gyermekgondozási segélyről, gyermeknevelési
támogatásról és ápolási díjról a munkaerő-piacra visszatérők foglalkoztatása
kedvezményének feltételeiről rendelkezik. E körben rögzíti, hogy a kedvezmény a
munkaerő-piacra visszatérőre tekintettel a munkáltatót annyi alkalommal illeti meg, ahány
alkalommal a visszatérőt különböző személyekre tekintettel jár a gyermek, illetőleg a
hozzátartozó ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. Ez azt
jelenti, hogy a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadsága ideje alatt a
munkahelyét elvesztő személy legalább kilenc hónap időtartamig történő foglalkoztatása,
azt követően pedig további három hónapig történő továbbfoglalkoztatásának vállalása
esetében a munkaadó igénybe veheti a kedvezményt. Ha a kilenc és három, összesen
tizenkét hónap elteltét követően a munkavállaló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya
megszűnik, időközben ismét gyermeket szül, ezt követő munkaerő-piaci visszatérése
során a kedvezmény - a három éves általános korlát figyelembe vételével - ismét igénybe
vehető. A kedvezmény tehát háromévente annyiszor vehető igénybe, ahány személyre
tekintettel az ellátást folyósították.
Az 5. §-hoz
A kedvezmény alapját és mértékét megfogalmazó rendelkezéseket tartalmazza. A
kedvezmény alapja a munkaadó által fizetett nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási
járuléknak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott összege, legfeljebb 90 000 forint. A kedvezmény mértéke a munkaadó által
90 000 forint járulékalapnak megfelelő összeg után fizetendő járulék 50 %-a.
17
A 6. §-hoz
A Javaslat a kedvezmény érvényesítésének szabályairól rendelkezik. Az
igényérvényesítés feltétele a kilenc hónapon át történő foglalkoztatás mellett az, hogy a
foglalkoztatásra folyamatos jelleggel, megszakítás nélkül kerüljön sor. Az
igényérvényesítés az adóhatósághoz benyújtandó kérelemre történik. A
járulékkedvezményre való jogosultságot megalapozó dokumentumokat a munkaadónak
meg kell őriznie. A megőrzésre, valamint az járulékkedvezmény igénylésére, a
járulékkedvezmény elszámolására, ellenőrzésére - beleértve az adóellenőrzés során
alkalmazható szankciókat is -, kiutalására, átvezetésére az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 7. §-hoz
A Javaslat a járulékkedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó elszámolásra vonatkozó
szabályt fogalmaz meg az APEH, valamint a Munkaerőpiaci Alap viszonylatában,
deklarálva azt, hogy a kedvezmény nyújtása a társadalombiztosítási alapokat nem érinti.
Rögzíti egyben, hogy a nem jogszerű igénylések esetében a Munkaerőpiaci Alap által
„finanszírozott” kedvezménynek az adóhatóság utólagos adóellenőrzése alapján vagy
önadózással történő megfizetése esetén az utólag megfizetett járulék a Munkaerőpiaci
Alapot illeti meg.
A 8. §-hoz
A § módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény járulékkedvezményeket szabályozó rendelkezéseit. Ezáltal az ötven
év feletti munkanélküli foglalkoztatását vállaló munkáltató számára biztosítható
kedvezmény összege nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség- és
nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő
egészségügyi hozzájárulás átvállalható legmagasabb mértéke összegének ötven
százalékánál.
A 9-16. §-okhoz
A Javaslat az ún. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony vonatkozásában garanciális
jelleggel írja elő, hogy a jogviszony határozott, legfeljebb egy évre szóló határozott időre
létesíthető. A Javaslat kitér a jogviszony létesítésére, megszűnésére és megszüntetésére
vonatkozó szabályaira, az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés kötelező tartalmi
elemeire, a jogviszonyból a foglalkoztatót és az ösztöndíjas foglalkoztatottat illető jogokra
és az őket terhelő kötelezettségekre, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatottat sajátos
jogviszony keretében foglalkoztató által a jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor
kiállítandó igazolás tartalmára. Tekintettel arra, hogy a munkatapasztalattal nem
rendelkező gyakornok tevékenységének irányításához, végzéséhez, fokozott
ellenőrzéséhez szakmai segítő támogatása indokolt, meghatározásra kerülnek e személy
feladatai is.
Az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját megilleti a pályakezdő fiatal
foglalkoztatásának esetére megállapított járulékkedvezmény. Ebben az esetben nem
feltétel az, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatott a 25. életévét ne töltse be, és a jogalkotó
nem kívánja meg a továbbfoglalkoztatást sem. A kedvezmény a munkaerő-piactól tartósan
18
távollévő személyeket megillető járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabályok
szerint igényelhető, az elszámolásra szintén e rendelkezéseket kell alkalmazni.
A 17. §-hoz
A Javaslat 2005. január 1-jén lép hatályba. A Javaslat egyúttal felhatalmazza a
pénzügyminisztert valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy az
Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Munkaerőpiaci Alap közötti elszámolás
tartalmát és részletes szabályait együttes rendeletben megállapítsa. Módosítja azon
társadalombiztosítási törvényi rendelkezéseket, amelyek az ösztöndíjas foglalkoztatott
biztosítotti jogállásának rendezéséhez, a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság
megszerzéséhez szükségesek, továbbá meghatározza az ösztöndíjas foglalkoztatási
jogviszony alapján fizetett ösztöndíj személyi jövedelemadóhoz való kapcsolódásának
szabályait. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony később a közalkalmazotti,
közszolgálati jogviszonyban a besorolás alapjául figyelembe veendő időszaknak számít.
19