﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12630. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Audiovizuális Archívumról
Előadó: Kovács Kálmán
informatikai és hírközlési
miniszter
Budapest, 2004. november
*
2004. évi... törvény
a Nemzeti Audiovizuális Archívumról
Az Országgyűlés
-	annak érdekében, hogy a jövő nemzedékei korhű képet kapjanak a jelen és a
múlt eseményeiről, társadalmáról és kultúrájáról,
-	a rádiós és televíziós műsorszámok gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és a
nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele céljából
a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
A törvény hatálya
1.	§ (1) A törvény hatálya kiterjed
a)	a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
továbbiakban: Rttv.) 7.§-a (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott,
eredetileg magyar nyelven készült műsorszámokra;
b)	az egyéb magyar vonatkozású műsorszámokra.
(2)	E törvény hatálya nem terjed ki azokra a műsorszámokra, amelyek a
mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. §-ának (3) bekezdése alapján
esnek archiválási kötelezettség alá.
Értelmező rendelkezések
2.	§ E törvény alkalmazásában
a)	műsorszámhoz kapcsolódó dokumentum: a műsorszám előállításához,
bemutatásához szükséges dokumentum (1. melléklet), és a műsorszám
azonosító adatait (2. melléklet) rögzítő dokumentum;
b)	archiválás: a műsorszámnak az archívum gyűjteményében történő
tartós rögzítése, amelynek során a műsorszámhoz hozzárendelik az
előállítására és azonosítására vonatkozó információkat;
2
c)	felújítás: az archivált példányok állagának - a külön jogszabályban
meghatározott módon és feltételek mellett történő - javítása, eredeti
állapotának helyreállítása, ideértve az archiválási célból történő
másolatkészítést is;
d)	audiovizuális kötelespéldány: a közszolgálati műsorszolgáltatók és az
országos földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatók által
nyilvánossághoz közvetített, e törvény hatálya alá tartozó műsorszám.
II.	Fejezet
A Nemzeti Audiovizuális Archívum
3.	§ A Nemzeti Audiovizuális Archívum (a továbbiakban: NAVA) az e törvény
hatálya alá tartozó műsorszámok gyűjtését, nyilvántartását, archiválását és külön
jogszabályban meghatározott módon a nyilvánosság számára történő
hozzáférhetővé tételét biztosító országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek
minősülő audiovizuális archívum.
r
4.	§ A NAVA-t az informatikai és hírközlési miniszter (a továbbiakban:
miniszter) működteti, szakmai felügyeletét a miniszter és a nemzeti kulturális
örökség minisztere közösen látja el.
A NA VA feladatai
5.	§ A NAVA alapszolgáltatásai körében biztosítja
a)	az általa nyilvántartásba vett műsorszámok 2. mellékletben
meghatározott azonosító adatairól történő folyamatos, mindenki számára
hozzáférhető tájékoztatást, azzal, hogy a 2. melléklet 12. pontjában
meghatározott adatok alapján az archívumból adatszolgáltatás nem
teljesíthető;
b)	az általa archivált műsorszámoknak a szerzői jogról szóló 1999. évi
LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 38. §-ának (5) bekezdésében említett
célból, a külön jogszabályban meghatározott módon a nyilvánosság számára
történő hozzáférhetővé tételét.
6.	§ A NAVA a műsorszolgáltatók adataira is kiterjedő módon országos
nyilvántartást vezet
3
a)	a kötelespéldányként szolgáltatott müsorszámok azonosító adatairól,
b)	a rendelkezésére bocsátott egyéb műsorszámok azonosító adatairól,
c)	a más archívumok által gyűjtött és őrzött műsorszámok azonosító
adatairól, amennyiben azok rendelkezésére állnak.
7.	§ (1) A NAVA gyűjti és archiválja az audiovizuális kötelespéldányokat.
(2)	A NAVA - annak érdekében, hogy megvalósuljon a kötelespéldány-
szolgáltatás körén kívül eső műsorszámok nyilvántartása, megőrzése és
felújítása - az Szjt. előírásainak megfelelően gyűjti és egyedi döntés alapján
archiválja a rendelkezésére bocsátott, kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettség
alá nem tartozó műsorszámokat, különösen:
a)	az e törvény hatályba lépése előtt nyilvánossághoz közvetített
műsorszámokat;
b)	azokat a műsorszámokat, amelyeket nem e törvény hatálya alá tartozó
műsorszolgáltatók közvetítettek a nyilvánossághoz;
c)	olyan audiovizuális műsorszámokat, amelyeket nem közvetítettek a
nyilvánossághoz.
(3)	A NAVA rendszeresen és folyamatosan felújítja az általa archivált
műsorszámokat.
(4)	A NAVA által archiválási céllal rögzített műsorszámok az Szjt. 35. § (7)
bekezdése szempontjából rendkívüli dokumentációs értékkel bíró rögzítésnek
minősülnek.
8.	§ Az 5-7. §-ban foglaltakon túlmenően a NAVA feladatai különösen:
a)	a tevékenységi körébe tartozó tudományos kutatások végzése;
b)	a műsorszámok archiválására vonatkozó szabályzat megalkotása, ennek
keretében a technikai előírások kidolgozása;
c)	minőségi előírások kidolgozása a műsorszámok archiválása területén;
d)	a szabad felhasználás körén kívül eső közhasznú szolgáltatások nyújtása a
műsorszolgáltatókkal, az érintett közös jogkezelő szervezetekkel, szükség
szerint az érintett egyéb jogosultakkal történő együttműködés alapján;
e)	vállalkozási tevékenység keretében, ellenszolgáltatás fejében
szolgáltatások nyújtása harmadik személyeknek, a műsorszolgáltatókkal,
az érintett közös jogkezelő szervezetekkel, szükség szerint az érintett
egyéb jogosultakkal kötött felhasználási (licencia) szerződések alapján;
f)	nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás és együttműködés.
9.	§ Az e törvényben foglalt célok hatékony megvalósítása érdekében a NAVA
-	a kötelespéldány-szolgáltatásra vonatkozó kérdéseken túl - együttműködést
4
kezdeményez a kötelespéldány-szolgáltatásra kötelezett műsorszolgáltatókkal,
valamint más műsorszolgáltatókkal és archívumokkal.
A kötelespéldány-szolgáltatás
10.	§ (1) Az e törvény hatálybalépését követően nyilvánossághoz közvetített
audiovizuális kötelespéldányt és a 2. mellékletben meghatározott azonosító
adatokat archiválási célra - a külön jogszabályban meghatározott formában -
a NAVA rendelkezésére kell bocsátani.
(2)	Az audiovizuális kötelespéldányt a NAVA közvetlenül a műsorszórásból
rögzíti. Ha ez technikai akadályok miatt vagy egyéb okból nem lehetséges, a
műsorszámot a műsorszolgáltató a NAVA felszólítására legkésőbb 60 napon
belül külön hordozón köteles rendelkezésre bocsátani.
(3)	A műsorszámok 2. melléklet szerinti azonosító adatait a műsorszolgáltató
köteles rendelkezésre bocsátani, a műsorszám nyilvánossághoz közvetítését
követő három napon belül. Változatlan formában történő ismételt
nyilvánossághoz közvetítés esetén csak az azonosító adatokban esetlegesen
bekövetkezett változásokat kell közölni a kötelespéldány archívummal. A 2.
melléklet 15. pontjában meghatározott személyes adatokat csak az érintettek
előzetes, önkéntes és tájékozott hozzájárulása esetén lehet a NAVA
rendelkezésére bocsátani.
11.	§ A kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan értékű műsorszám, vagy az
azt tartalmazó hordozó megsemmisülésének, elveszésének,
megrongálódásának, károsodásának veszélye esetén a műsorszámot
tartalmazó hordozó birtokosát a NAVA felszólítja, hogy azt - archiválás
céljából - 30 napon belül bocsássa rendelkezésre.
Együttműködés a műsorszolgáltatókkal és más archívumokkal
12.	§ (1) A műsorszámok és a kapcsolódó dokumentumok elhelyezéséről, a
kötelespéldány-szolgáltatás módjáról és feltételeiről, valamint a műsorszámok
gyűjtésével és archiválásával összefüggő más kérdésekről - amennyiben
jogszabály eltérően nem rendelkezik - a NAVA szolgáltatási szerződésben
állapodhat meg a műsorszolgáltatókkal és más archívumokkal.
(2) A NAVA szolgáltatási szerződést köt a nála önkéntesen elhelyezett
műsorszámokra és kapcsolódó dokumentumokra vonatkozó jogokról és
kötelezettségekről, így különösen a felújítás részletszabályairól, a
5
nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételről és hasznosításról, a
műsorszámok archívumból történő ideiglenes kiemeléséről, a
műsorszámokban bekövetkezett károsodás miatt fennálló felelősségről, és a
helyreállítás feltételeiről.
13.	§ A NAVA együttműködést kezdeményez más archívumokkal és -
megállapodás vagy viszonosság alapján - más országok archívumaival,
különösen az alábbi területeken:
a)	információcsere müsorszámokról;
b)	európai audiovizuális dokumentációs adatbázis felállítása;
c)	egységes eljárás kidolgozása a müsorszámok és a hozzájuk rendelt
adatok tárolására, megosztására és frissítésére;
d)	egységes szabvány kidolgozása az elektronikus információcsere
területén;
e)	a műsorszámok érzékelhetővé tételét szolgáló berendezések, eszközök
megőrzése;
f)	a szolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése;
g)	a veszélyeztetett műsorszámok feltárása és archiválásuk
f
kezdeményezése a NAVA-nál.
III.	Fejezet
Az Audiovizuális Örökség Tanácsadó Testület
r
14.	§ (1) A NAVA-t az e törvényben meghatározott feladatok ellátásában
az Audiovizuális Örökség Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Testület)
segíti.
(2)	A Testület feladatai különösen:
a)	javaslatot tesz az audiovizuális kulturális örökség megőrzésére, így
különösen a műsorszámok védelmét szolgáló szakmai programokra,
továbbá - a kötelespéldányok körén kívül - a műsorszámok gyűjtendő
körének meghatározására (bővítésére, szűkítésére);
b)	javaslatot tesz a 7. § (2) bekezdésében meghatározott műsorszámok
archiválására;
c)	javaslatot tesz a kiemelkedő jelentőségűnek vagy pótolhatatlannak
minősülő műsorszámok körére;
d)	közreműködik az audiovizuális kulturális örökség védelmére irányuló
nemzetközi együttműködésben;
e)	évente jelentést tesz közzé az audiovizuális kulturális örökség
védelmének helyzetéről;
6
j) véleményt nyilvánít a NAVA gyűjteményének nyilvánosság számára
történő hozzáférhetővé tételét érintő kérdésekben.
15.	§ (1) A Testület tizenegy - az audiovizuális örökség védelme és a szerzői
jog területén szakértelemmel rendelkező, független - tagból áll. A Testület
tagjait a miniszter bízza meg.
(2)	A Testületbe egy-egy tagot a miniszter, a nemzeti kulturális örökség
minisztere, az igazságügy-miniszter, az Országos Rádió és Televízió
Testület (ORTT) és a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSzH) delegál. Öt tag
személyére a kötelespéldány szolgáltatásra kötelezett műsorszolgáltatók,
egy tag személyére a gyűjtemény hozzáférhetőségét biztosító intézmények
képviseletében a nemzeti kulturális örökség minisztere tesz javaslatot.
(3)	A Testület tagjainak megbízatása ötéves időtartamra szól, amely további
öt évre meghosszabbítható.
16.	§ (1) A Testület a miniszter által jóváhagyott Ügyrend szerint működik. A
Testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az
elnök szavazata dönt.
(2)	A Testület elnökét a tagok maguk közül választják.
IV.	Fejezet
Záró rendelkezések
17.	§ (1) E törvény 2006. január 1. napján lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a sajtótermékek
kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III.
27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a kulturális örökség védelméről
szóló 2001. évi LXIV. törvény 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § E törvény alapján a muzeális intézményekben, a levéltárakban, a
közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban - valamint a
könyvtárakban muzeális dokumentumként - őrzött kulturális javak védettnek
minősülnek.”
7
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a muzeális intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL.
törvény 1. melléklete a következő e) ponttal egészül ki, az eredeti e)-w) pontok
számozása f)-x) pontokra módosul:
,,e) Kép- és hangarchívum: az Rttv. 2. § 28. pontja szerinti műsorszámokat
gyűjtő audiovizuális archívum, valamint az olyan audiovizuális archívumok,
amelyeknek gyűjteményét védetté nyilvánították;”.
Felhatalmazások
18.	§ Felhatalmazást kap a miniszter, és a nemzeti kulturális örökség
minisztere, hogy együttes rendeletben állapítsa meg:
a)	az audiovizuális kötelespéldányok szolgáltatásának részletes szabályait,
b)	a műsorszámok felújításának, valamint szolgáltatásának műszaki,
minőségi és egyéb követelményeit.
8
1. melléklet a 2004. évi.... törvényhez
A műsorszámhoz kapcsolódó dokumentumok	A műsorszám előállítását, bemutatását szolgáló eszközök
szerzői kézirat	kamera
színpadi terv és a kameraállások leírása	vetítőberendezés
a mű reklámja	
kimutatás a mű megvalósításáról (pl. ütemterv, költségvetés, gyártási terv)	
felhasználási szerződés (megfilmesítési, sugárzási szerződés stb.)	
egyéb (pl. kritika, műismertető, filmográfia, forgatókönyvek, fotók)	
9
2. melléklet a 2004. évi.
törvényhez
I. KÖTELEZŐADATSZOLGALTATAS
A törvény 10. §-ának (1) bekezdése alapján a kötelespéldány szolgáltatással egyidejűleg a szolgáltató a
következő adatokat köteles eljuttatni a sugárzást követő három napon belül:
A műsorszám adatai
1. Cím
Meghatározás *
A műsorszámban szereplő szó, kifejezés vagy egyéb jelcsoport,
amely a műsorszám megnevezésére szolgál
Sorozat cím
A sorozat keretében megjelent műsorszámoknak a sorozatra
vonatkozó főcíme
3.	Eredeti cím
4.	Kiadó
A műsorszám eredeti nyelvű első kiadásának címe
Az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság, aki / amely anyagi és / vagy
irányítási, igazgatási felelősséget vállal a műsorszám
nyilvánossághoz közvetítéséért.
5.	Nyilvánosságra	hozó
(műsorszolgáltató) csatorna
megnevezése
6.	Nyelv	A műsorszámban előforduló szövegek nyelve
7.	Adás nap	Az a naptári nap, amikor adott adásmenet alapján a
nyilvánossághoz közvetítik a műsorszámot.
A műsorszám sugárzásának
időpontja (óra, perc)
Adásidő
Az adáshossz
10. Műfaj (típus)
A műsorszám típusát, műfaját, általánosabb sajátosságait jelölő
kifejezés vagy besorolási szám (EBU-TV)
11.
Létrehozó/alkotó
Az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a műsorszám vagy
annak fő része tartalmának alkotója, aki/amely a tartalomért
felelős
11*1	író, költő
11 *2	Műfordító
11 *3	Forgatókönyvíró
11 *4	Szövegíró (R)
10
11 *5	Publicista (R)
11 *6	Fordító
11*7	Dramaturg
11*8	Rendező
11*9	Zeneszerző
11*10	Zenei rendező (R)
11*11	Felelős szerkesztő
11*12	Operatőr (TV)
11*13	H íradó blokk operatőre(TV)
11*14	Díszlettervező (TV)
11*15	Bábtervező (TV)
11*16	Jelmeztervező (TV)
11*17	Animátor (TV)
11*18	Koreográfus (TV)
11*19	Átdolgozó (R)
11*20	Feldolgozó (R)
11 *21	Hangszerelő (R)
11 *22	Összeállító (R)
11 *23	Hírszerkesztő (R)
11 *24	Híradó blokk riportere (TV)
11*25	Riporter
11 *26	Rádióra alkalmazó (R)
11*27	Tudósító
11 *28	Műsorvezető
11*29	Producer (TV)	Az a személy vagy testület, aki vagy amely a műsorszám
létrehozásáért anyagi felelősséget vállal, és magát producerként
nevezi meg
11 *30 Szerkesztő
11*31 Előadó
11 *32 Színész
12.	Közreműködő	Az a természetes vagy jogi személy, aki / amely a műsorszám
szellemi tartalmának létrehozásában részt vesz, és a létrehozóhoz
képest alárendelt, illetve járulékos szerepet tölt be, illetve aki /
amely a műsorszám valamely járulékos részének létrehozója
12*1	Vágó (TV)
12*2	Főgyártásvezető (TV)
12*3	Gyártásvezető (TV)
12*4	Műsorszervező (R)
12*5	Zenei szerkesztő
12*6	Zenei munkatárs (R)
* az NDA terminológiai meghatározása
** Reklámok esetében a fenti adatszolgáltatás nem kötelező.
11
11.	ÖNKÉNTES ADATSZOLGÁLTATÁS
Nem kötelező az adatszolgáltatás az alább felsoroltakra, de a műsorszolgáltatónál meglévő adatot a NAVA
befogadja:
A műsorszám Meghatározás *
adatai
12.	Közreműködő:
Hangmérnök
Műszaki vezető
Fővilágosító
13.	Tartalom,
cselekmény
leírása
14.	A	felvételi
helyszínek leírása
15.	Riportalany/ok
16.	Kapcsolat	Hivatkozás egy kapcsolódó fonásra, kapcsolat más műsorszámokkal
12
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Nemzeti kulturális örökségünk hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan,
egyedi és meg nem újítható forrása, amelynek feltárása, tudományos
feldolgozása, megóvása, védelme, fenntartható használata és közkinccsé tétele a
rendszerváltozást követő jogi szabályozás egyik hangsúlyos kérdésköre volt. A
magyar kulturális örökség audiovizuális része rohamosan gyarapszik, főként a
televíziós műsorszolgáltatás révén terjesztett tartalom növekedése miatt. Nem
csupán e tartalom korszerű és rendszeres gyűjtése általános nemzeti érdek,
hanem - a digitális feldolgozási és tárolási technikák és a számítógépes hálózat
biztosította lehetőségek (Internet) alkalmazásával - a hozzáférhetővé tétele is. A
célkitűzés tehát egy nyitott, mindenki számára elérhető digitális multimédia
archívum létrehozása.
A magyar nemzeti kultúrkincs audiovizuális részének gyűjtésében és
hozzáférhető tételében központi szerepet tölt be a Nemzeti Audiovizuális
Archívum (a továbbiakban: NAVA), amely a műsorszolgáltatói
kötelespéldányok archívuma és a hang és/vagy kép (multimédia) archívumok
digitális adatbázis központja lenne egyszerre.
A gyűjtéshez, a szolgáltatásokhoz, valamint a központi adatbázis funkció
megvalósításához beruházások, átgondolt szellemi és anyagi fejlesztések
szükségesek.
A NAVA közgyűjteményi státusszal és a működését, fejlődését biztosító anyagi
háttérrel rendelkező szervezet - amelynek létrehozása az Európa Tanács
Audiovizuális örökség védelméről szóló, 2001. szeptember 19-én elfogadott
Európai Egyezmény1 (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezésein alapul.
Annak ellenére, hogy a nemzeti kulturális örökség szerves részét képezik a
széles értelemben vett műsorszámok, a hazai törvényalkotás e terület átfogó
szabályozásával mindezidáig adós maradt. Problémát jelent az is, hogy
miközben az elmúlt években látványos fejlődés tapasztalható az audiovizuális
műsorszámok katalogizálásával, digitalizálásával kapcsolatban, e törekvések
eltérő technológiájú és egymástól elszigetelt archívumok létrejöttét
eredményezik, s az ezekben felhalmozott kulturális értékek nemzeti szinten nem
hasznosulnak. A műsorszámok mind teljesebb körű gyűjtése, nemzeti szintű
számbavétele, rendszerezése és hozzáférhetőségének biztosítása indokolja a
NAVA megalapítását, illetve mindezek törvényi szintű szabályozását.
1	European Convention for the protection of the Audiovisual Heritage and its Explanatory Report and Protocol
on the Protection of Television Productions and its Explanatory Report, Adopted by the Committee of Ministers
at the 765th meeting On 19 September 2001.
13
1.	A NA VA alapgondolata
Az elektronikus médiában (analóg és digitális televízió és rádió) keletkező
audiovizuális anyagok a nemzeti kulturális és történelmi örökség részét képezik,
ezek a nemzeti kultúra és történelem dokumentumai, ezért megőrzésük a jövő
számára és hozzáférhetővé tételük a kutatás és az oktatás céljaira ugyanolyan
fontos, mint a nyomtatványoké, a képzőművészeti alkotásoké, a filmeké és a
zenemüveké.
A sugárzott hang és kép rögzítésére, a pillanat megragadására már vannak
módszereink, és az ilyen tartalmak szabályozott gyűjtése és széles körű,
könyvtárszerű elérhetőséget biztosító rendszerbe foglalása már az Európai
Unióban sem példa nélküli. Az általunk felvázolt megoldás a nyugati
modelleknél hatékonyabb és olcsóbb működést eredményez.
Az audiovizuális archívum létrehozásának szükségessége hazánkban két
egymással összefüggő felismerés eredménye:
-	a magyarországi műsorszolgáltatók által sugárzott és gyártott műsorszámok a
fennálló intézményrendszer és szabályozás szerint nem tartoznak ugyanabba a
kulturális örökség kategóriába, mint a nyomtatványok vagy a filmek, azaz nem
vonatkozik rájuk a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és
hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet, és azok az archívumok,
amelyek ezek gyűjtésével foglalkoznak, a nyilvánosság számára
hozzáférhetetlenek;
-	megvalósítható a legkülönfélébb közgyűjtemények, múzeumok, kulturális
adattárak összekapcsolása és egy egységes nyilvántartási, katalogizálási rendszer
létrehozása.
1.1.	A NAVA előkészítése
A NAVA alapgondolata 1999. májusában merült fel először a Budapesti
Műszaki Egyetem Informatikai Központ Média Laboratóriumának munkatársai
körében, és 2000. márciusában már el is készült az Előkészítő tanulmány, amely
tárgyalta az intézmény felépítésével, funkciójával kapcsolatos kérdéseket, a
NAVA műszaki rendszerét, jogi feltételeit, valamint a leíró adatbázis
alapkoncepcióját. Az előkészítő tanulmányban foglalt elvek gyakorlati
vizsgálata céljából kísérleti (pilot) rendszert fejlesztettek ki, amely mintegy
százórányi archív és friss műsorszórói digitalizált, tartalmilag feldolgozott
műsorszámot tartalmazott.
A mintarendszert szakmai viták sorozatán mutatták be az informatika, az
országos médiumok, a könyvtáros szakma, valamint az audiovizuális
archívumok vezető képviselőinek. Bebizonyosodott, hogy az archívum
koncepciójával a szakma egyetért.
14
2002 januárjában fölállították az érdekelt szakmák tájékoztatására és
kommunikációs fórumául szolgáló NAVA portált, és „Digitális archívum
kézikönyv” címmel összefoglalót készítettek az archívumot tervezők,
üzemeltetők számára.
A jogszabályalkotás megalapozására és segítésére jött létre 2001-ben -
egyrészről a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma (a továbbiakban: NKÖM), az Országos Rádió és Televízió
Testület, másrészről a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia
Központ Kht. közötti megállapodás alapján - a NAVA Projekt, amelynek
kiemelt célja a műsorszámokkal kapcsolatos jogi szabályozás, gyűjtés,
nyilvántartás, megőrzés, széleskörű hozzáférés kérdésköreinek vizsgálata és a
lehetséges megoldási módozatainak kimunkálása volt.
A projekt keretében működő munkacsoportok jogi, szabványosítási,
informatikai és technológiai szempontból végezték el e kérdéskörök elemzését
és fogalmazták meg javaslataikat a kodifikációs munkához.
A vizsgálatok során számba vették mindazon nemzetközi és hazai
tapasztalatokat, amelyek az audiovizuális műsorszámokkal kapcsolatos jogi
szabályozás és a tényleges gyakorlatot tekintve a magyar törvényhozásnak
releváns szempontként szolgálhat, annak érdekében, hogy a meghozandó
jogszabály harmonizáljon a nemzetközi szabályozással, mindenekelőtt az
Egyezménnyel, illetve az EU irányelveiben foglaltakkal.
Az egyik legfontosabb feladat a terminológiai szótár kidolgozása (azaz a
„tartalmi” szabványosítás) volt. Az újonnan kidolgozott definíciók használata
alkothatja meg a közös nevezőt a különböző területeken dolgozó szakemberek
között. A terminológiai munka a Dublin Core szabvány hazai adaptálására,
illetve a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvény (a továbbiakban:
törvény) 2. mellékletének kidolgozására is kiterjedt.
2.	A NA VA koncepciója
A NAVA technológiai szempontból egy jelentős méretű médiatároló és
médiavagyon-kezelő műszaki rendszer: gyűjt, tárol és a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé tesz audiovizuális anyagokat.
A mai kor követelménye az, hogy egy ilyen tároló rendszer digitális és on-line
elérhető legyen. Ezen belül többféle szakmai, műszaki megközelítés képzelhető
el. Kulcsfontosságú, hogy a NAVA a nemzetközi műszaki szabványokkal
összhangban legyen. Gyorsan változó területről van szó, ezért a szabványosság
követelményének biztosítása nem könnyű, folyamatosan figyelni szükséges a
trendeket és nem csak a már elfogadott, hanem az előkészületben álló
szabványokra is tekintettel kell lenni.
15
Az előkészítő projektek áttekintették az elvi alapokat, a rendszertechnikai
lehetőségeket és a nemzetközi törekvéseket. A rendszertervezés fontos kiinduló
adatai: a tárolni kívánt anyagok mennyisége és minősége (mennyi műsort és
milyen rögzítési minőségekben kívánunk megőrizni). Az előkészítő
projektekben becsléseket is adtak a szakemberek a feldolgozandó audiovizuális
anyagok mennyiségéről és erre alapozva méretezési becsléseket is tettek. Ezek
alapján szakmailag megalapozott javaslatok készültek a megőrzési
minőségekről. Legalább két minőségben érdemes tárolni valamennyi
megőrzésre szánt anyagot: egy a TV/rádió műsorszórásban foghatónál valamivel
jobb, ún. „nézési” minőségben és egy “böngésző” (az Interneten is ésszerű
költségen átvihető) minőségben. Felmerül természetesen egy nagyon magas
minőségű (szerkeszthető) megőrzés is, legalábbis az anyag egy részére. A
tárolási minőség erősen befolyásolja a NAVA működésének költségét. Az
audiovizuális anyagok távközlési kábeleken, műsorszórás útján vagy off-line
r
adathordozón kerülhetnek a NAVA-ba. Fontos szempont a 24 órás, heti 7 napos
megbízható, védett üzemeltetés.
A NAVA egyik nemzetközi szempontból is értékelhető újdonsága, hogy on-line
biztosítja a kijelölt anyagok kereshetőségét, fellelhetőségét is, a szerzői jogi
szabályozás keretein belül.
A nyilvános hozzáférésnek a jövőbeli történelem-, irodalom- kultúrtörténeti és
politológia oktatás és a kutatás szempontjából felbecsülhetetlen jelentősége van.
A katalógus (szakmailag pontosabb kifejezéssel: a meta-adat bázis) felépítése és
karbantarthatósága a NAVA működésének kulcsfontosságú feladata. A meta-
adat bázis terve (mint minden műszaki alkotás) kompromisszumok eredménye.
Nem lehet nagyon részletes, mert túl sok leíró adat begyűjtése (adatszolgáltatás)
meghaladja a lehetőségeket. Lehetővé kell tenni összekapcsolását más (hazai és
külföldi) archívumok katalógusaival - amelyeknek ugyanakkor eltérő leíró
fogalmaik, leíró adataik és adatformátumaik vannak. A mai kor és a jövő azt
igényli, hogy a könyvtár, a levéltár, az archívum, a múzeum, stb. adatai nem
elkülönülten, hanem összekapcsolva legyenek elérhetők és használhatók.
Ezért a NAVA meta-adat szerkezetét az előkészítő projektek a lehető
legegyszerűbbre tervezték, olyan elemekkel és olyan szerkezetben, amely
megfelel a legfontosabb nemzetközi szabványoknak (Dublin Core, MARC).
Az összekapcsoláshoz nem elég a szabványos adatszerkezet, az adatcserék
protokolljában és az adatok fizikai formátumában is meg kell egyezni. Végül
nem elég a formátumok és a szerkezetek megfeleltetése, a közösen használt
fogalmak azonos értelmezése is elengedhetetlen. Ezért a projekt legutolsó
szakaszában elkészült a fentiekben említett terminológiai szótár (a leíró adatok
megnevezésével, valamint magyar és angol nyelvű definícióival), egy meta-adat
bázis terv, továbbá ajánlás a különböző meta-adat bázisok együttműködésében
16
használható protokollokra és formátumokra. E munkában igen lényeges volt a
széleskörű szakmai egyeztetés.
Az átfogó - ugyanakkor hangsúlyosan keretjellegű - szabályozást az teszi
indokolttá, hogy bár már szükségessé vált, azonban e tárgykörre vonatkozóan
eddig nem született hazai jogszabály vagy egyéb előírás.
3.	A NA VA nemzetközi jogi háttere
3.1.	Az Audiovizuális örökség védelméről szóló ETEgyezmény (Egyezmény)
A NAVA projekt jogi alapjainak kidolgozásánál meghatározó szerepe van az
Egyezménynek.
Az Európa Tanács audiovizuális örökség promócióját elősegítő átfogó
jogalkotási folyamatába szervesen illeszkedő Egyezmény a szerződő felek
számára meghatározza azokat a kötelezettségeket és lehetőségeket, amelyek
elősegítik az európai audiovizuális örökség megóvását, a mozgóképek kulturális,
tudományos és kutatási célú felhasználásának előmozdítását és annak
hozzáférhetővé tételét a mind szélesebb közönség számára.
Az Egyezmény jelenlegi állapotában az Európai Koprodukciókról szóló 1992.
évi ET Egyezményben definiált filmalkotásokra vonatkozik, de számol azokkal
a speciális, a mozgóképi anyagok fogalomkörébe értendő egyéb kategóriákkal
is, amelyekre a szabályozás a későbbiekben kiterjesztendő. E körbe tartoznak a
televíziós alkotások, amelyeket műsorszolgáltatók készítenek vagy amelyeket
részükre mások készítenek, valamint azok a videokazetták és videolemezek,
amelyek tartalmukat tekintve sem a filmalkotások sem a televíziós műsorok
körébe nem sorolhatók. Az Egyezmény tárgyi hatálya e kategóriákra a 18.
cikkelyben foglalt specifikus protokollok és módosítások révén terjedhet ki. A
televíziós produkciókra vonatkozó speciális protokoll már megszületett az
audiovizuális örökség védelméről szóló európai egyezmény Jegyzőkönyve a
televíziós alkotások védelméről2 címmel (a továbbiakban: Jegyzőkönyv).
Az Egyezmény elválasztja a kötelespéldányok szolgáltatására, illetve az
önkéntes példányok szolgáltatására vonatkozó szabályozást. A kötelespéldány
szolgáltatási kötelezettség mindazon mozgóképi anyagokra kiterjed, amelyeket
önállóan vagy koprodukcióban állítottak elő az adott tagországban. A produkció
honosságát a producer és a koproducer székhelye határozza meg, így egy
filmnek lehet több honossága is.
2	Protocol on the Protection of Television Productions to the European Convention for the protection of the
Audiovisual Heritage
17
A kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettség csak az Egyezmény hatályba lépése
után előállított produkciókra vonatkozik. Lehetőségük van a szerződő feleknek
arra, hogy mentesítést adjanak a kötelespéldány szolgáltatása alól azokban az
esetekben, amikor egy másik tagországban már megtörtént a kötelespéldány
szolgáltatása.
A kötelespéldányok elhelyezésére a kötelespéldány archívum szolgál, amelynek
feladata a mozgóképi anyagok nyilvántartása, megóvása, felújítása, valamint a
hozzáférés biztosítása konzultációs célból. Működési formája szerint lehet
állami vagy magánkézben lévő intézmény is, az egyetlen korlátozó feltétel az,
hogy közvetlen vagy közvetett befolyása nem lehet olyan természetes vagy jogi
személynek, amely a média területén üzleti tevékenységet végez. A tagországok
saját erőforrásaikhoz és céljaikhoz mérten kötelesek gondoskodni az anyagi és
technikai feltételek megteremtéséről.
Az Egyezmény részesei kötelesek meghatározni a példányok szolgáltatásának
feltételeit és biztosítaniuk kell azt, hogy az archívum olyan minőségű anyagot
kapjon, amelynek alapján az eredetivel megegyező minőségű kópiák
sokszorosíthatók. Meghatározandó a szerződő felek részéről, hogy az arra
kötelezettek milyen határidőn belül kötelesek a példányt szolgáltatni. Az
Egyezmény erre nézve iránymutatást ad; a példányokat elsősorban a
nyilvánosságra hozataltól számított 1 éven belül kell szolgáltatni.
A tagországok támogatják az audiovizuális örökség részét képező azon
mozgókép anyagok helyreállítását, amelyeknek fizikai állapota jelentősen
megromlott. Ebből a célból megengedett a műpéldányok többszörözése is.
Az önkéntes példányok archívumába minden olyan archiválási célból releváns
mozgóképi anyag bekerülhet, amely nem tartozik a kötelespéldány körébe. Ez
lehet tehát külföldi anyag, az Egyezmény hatályba lépése előtt keletkezett
anyag, valamint minden, a végleges anyagot megelőző vagy azt kísérő
mozgóképi forgatási, avagy más anyagok. Az önkéntes példányok megőrzésére
és kezelésére szakosodott archívum működhet a kötelespéldány archívumok
intézményén belül, de lehet egy elkülönült szervezet is. Feladata ösztönözni a
kötelespéldány szolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó mozgóképi anyagok
szolgáltatását.
Az Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai, az Európai
Kulturális Egyezmény részesei és az Európai Közösség számára. Megjegyzendő,
hogy az Egyezmény azon részesei, amelyek tagjai az Európai Közösségnek, a
közösségi jogot követik és éppen ezért nem alkalmazzák az Egyezményből
következő szabályokat, kivéve azokat a kérdéseket, amelyeket a közösségi jog
nem érint. Magyarország csatlakozása az Egyezményhez folyamatban van.
18
Az Audiovizuális örökség védelméről szóló európai egyezmény aláírásáról szóló
2074/2003. (IV. 9.) Korm. határozat 1. pontja szerint a Kormány egyetért az
Audiovizuális örökség védelméről szóló európai egyezmény aláírásával; a 4.
pontja felhívja a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy az egyezmény
aláírását követően nyújtson be kormány-előterjesztést az egyezménynek az
Országgyűlés által történő megerősítése érdekében.
A megerősítésről szóló előterjesztés elfogadása folyamatban van.
3.2.	A 2001/29/EK irányelv
A NAVA projekt vonatkozásában az Európai Parlament és a Tanács az
információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes
kérdésekben történő összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelvének (az ún.
INFOSOC-irányelvnek) van a legnagyobb jelentősége. A szerzői jogról szóló
1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) jogharmonizációs célú
módosítása során a NAVA tervezett tevékenységéből adódó törvénymódosítási
szükségleteket is figyelembe vették.
Az irányelv egyik célját a Preambulum (14) bekezdése fogalmazza meg, amikor
kimondja: "Ennek az irányelvnek az is célja, hogy ösztönözze a tanulást és a
kultúrát a művek és más teljesítmények védelme által; ezzel párhuzamosan
rendelkezni kell az oktatás és nevelés terén a közérdeket szolgáló kivételekről és
korlátozásokról." E célok megvalósítása érdekében az irányelv egyes
felhasználási módok tekintetében a jogok alóli, a tagállamok által bevezethető
kivételeknek és korlátozásoknak a teljes körű felsorolását adja.
Az irányelv által megengedett szabad felhasználási módok közül a művek
(műsorok) belső intézményi célra való többszörözését, illetve korlátozott
nyilvánossághoz való közvetítését kell kiemelni, mivel a NAVA tevékenysége
szempontjából ezeknek van kiemelkedő jelentősége.
Végül az irányelv szól az ideiglenes felvételek archiválásának kérdéséről is,
amely szerint a műsorszolgáltató által készített, kizárólag az általuk végzett
egyszeri sugárzást lehetővé tevő ideiglenes felvételeknek a hivatalos
archívumokban való megőrzését a tagállamok a szabad felhasználások körébe
utalhatják, amennyiben azok rendkívüli dokumentációs értékkel bírnak.
19
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény pozitív és negatív megközelítésben is meghatározza a törvény tárgyi
hatályát. Eszerint a szabályozás az eredetileg magyar nyelven készült televíziós
és rádiós műsorszámokra [ez a rendelkezés a rádiózásról és televíziózásról szóló
1996.	évi I. törvény (a továbbiakban Rttv.) definícióját veszi alapul], illetve a
magyar vonatkozású műsorszámokra terjed ki. Ez utóbbi széles kategória,
magyar vonatkozásnak pl. azok a - nem magyar műsorszolgáltató által
előállított - műsorszámok, amelyek alapjául a magyar művészet, irodalom,
tudomány eredményei szolgálnak; magyar vonatkozású lehet a műsorszám
akkor is, ha Magyarországon vagy Magyarországról készítették, de ilyen pl. egy
magyar részvétellel zajló sportesemény közvetítése is. A fogalom tehát magában
foglal minden olyan műsorszámot, amely hazánk történelme, kultúrája vagy a
magyar társadalom bemutatása szempontjából a jövőben kortörténeti
dokumentumként szolgálhat.
A tárgyi hatály szempontjából tehát az audiovizuális dokumentumok
származásának és jellegének van jelentősége.
Lényeges kiemelni, hogy a törvény hatálya nem terjed ki azon alkotásokra,
amelyek mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény alapján esnek archiválási
kötelezettség alá, azaz a nemzeti filmvagyonra, amelyet a Magyar Nemzeti
Filmarchívum gyűjt és archivál.
A 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések a fontosabb fogalmak és tevékenységek
meghatározását tartalmazzák.
A 3-4. §-hoz
A törvény 3-4. §-a a NAVA alapvető feladatait foglalja össze. A muzeális
intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997.	évi CXL. törvény (a továbbiakban: kulturális tv.) 59. §-ának (5) bekezdése
alapján a NAVA közgyűjteményként látja el az audiovizuális kulturális örökség
védelmével összefüggő feladatokat. A NAVA létrehozását egyrészt az
Egyezmény előírásai, másrészt az egyes műsorszolgáltatók archiválási
tevékenységének, az egyéb helyeken meglévő audiovizuális dokumentumok
megőrzésének és védelmének összehangolása teszik szükségessé.
20
A NAVA feladatai között a gyűjtés és megőrzés mellett jelentős súllyal szerepel
a nyilvánosságra hozatal is, amely ugyancsak egységes rendszert és szabályozást
igényel.
A műsorszámok országos nyilvántartása vezetésének feladata nemcsak a NAVA
által őrzött műsorszámok, hanem - együttműködés alapján - a más
archívumokban tárolt műsorszámok adataira is kiterjed.
A NAVA-t az informatikai és hírközlési miniszter működteti, a nemzeti
kulturális örökség minisztere szakmai felügyelete mellett, mivel a NAVA a
jelenlegi legkorszerűbb technológiával kialakított digitális audiovizuális
archívum, ugyanakkor feladata kifejezetten kulturális természetű.
Az 5-6. §-hoz
A Tervezet 5. §-a meghatározza azokat az alapszolgáltatásokat, amelyeknek
biztosítása a NAVA feladata és kötelessége, és amelyeket a széles nyilvánosság
is igénybe vehet. Ebbe beletartozik az audiovizuális kulturális örökség részét
képező audiovizuális műsorszámok azonosító adatairól való tájékozódás és a
gyűjtött műsorszámok megismerése.
A NAVA kettős információs feladatot lát el. Egyrészt számon tartja a
magyarországi gyártású és magyar vonatkozású műsorszámok lehető
legszélesebb körét - anélkül azonban, hogy a különféle egyéb archívumokban
(pl.: televíziós archívumok, Magyar Nemzeti Filmarchívum) őrzött anyagok
mindegyikét maga is archiválná - és ezen műsorszámok központi adatbázisát
mindenki számára elérhetővé teszi az Interneten.
Másrészt biztosítja annak technikai hátterét is, hogy az általa archivált
műsorszámokat - a vonatkozó jogszabályok, elsősorban az Szjt. szabta keretek
között - tudományos kutatás, egyéni tanulás céljára, iskolai oktatás célját
szolgáló intézményekben, levéltárakban, kép- és hangarchívumokban, muzeális
intézményekben, nyilvános szolgáltatást nyújtó könyvtárakban felállított
számítógépes terminálokon bárki megtekinthesse.
A NAVA fontos feladata - és alapszolgáltatásai ellátásának egyik feltétele - az
általa és a többi audiovizuális archívumban őrzött műsorszámok
nyilvántartásának egységes rendszerbe foglalása.
A NAVA tehát országos nyilvántartást vezet mindazokról a műsorszámokról,
amelyeket - akár a kötelespédány-szolgáltatás keretében, akár önkéntesen - a
rendelkezésére bocsátottak, valamint a más archívumok által gyűjtött és őrzött
műsorszámokról, ha azok azonosító adatait az archívum együttműködés
21
keretében átadta. A nyilvántartás a műsorszámok 2. mellékletben foglalt
azonosító adatait tartalmazza, kereshető és nyilvános, azzal azonban, hogy
bizonyos adatok alapján az adatbázisból nem teljesíthető lekérdezés. Ennek oka,
hogy a műsorszámok alkotói (létrehozói) és a közreműködők nem eshetnek
ugyanazon megítélés alá. Nem indokolt ezért, hogy utóbbiak adatai ugyanolyan
mértékben hozzáférhetőek legyenek a nyilvánosság számára, mint az alkotóké.
A 7. §-hoz
A NAVA elsődleges feladata és kötelezettsége a beérkező kötelespéldányok
gyűjtése, archiválási célú megőrzése és feldolgozása. A NAVA ezen felül
befogadja és egyedi döntés alapján archiválja a kötelespéldány-szolgáltatás alá
nem tartozó, tehát önkéntesen rendelkezésre bocsátott audiovizuális
dokumentumokat. Ennek célja, hogy gondoskodjon a kötelespéldány
szolgáltatás körén kívül eső, elsősorban e törvény hatályba lépése előtt készült,
és különféle hordozókon található jelentős kulturális értéket képviselő
műsorszámok tervszerű megőrzéséről. Az archiválásra vonatkozó döntés
meghozatalához az Audiovizuális Örökség Tanácsadó (a továbbiakban:
Testület) tesz szakmai javaslatot, az adott műsorszám dokumentációs értékét, az
audiovizuális kulturális örökségben elfoglalt helyét mérlegelve.
A 7. § felsorolása tartalmazza, hogy mely műsorszámokat lehet önkéntesen a
NAVA rendelkezésére bocsátani. E felsorolás azonban csak példálódzó jellegű,
tehát az önkéntes szolgáltatás tárgya lehet gyakorlatilag bármely magyar
előállítású vagy magyar vonatkozású audiovizuális dokumentum, amennyiben
az nem kötelespéldány és nem tartozik a Nemzeti Filmarchívum gyűjtőkörébe.
Az archivált műsorszámok folyamatos, a technológiai változásokkal lépést tartó
felújítása magától értetődő feltétele a törvény célja megvalósulásának: annak,
hogy a jövő nemzedékei is megismerhessék napjaink televíziós és rádiós
műsorszámait, és hiteles képet kapjanak jelenkori társadalmunk kultúrájáról,
fontos történéseiről.
Az Szjt. 35. §-ának (7) bekezdése értelmében közgyűjteménynek minősülő kép-
illetve hangarchívumban (ilyen a NAVA is) korlátlan ideig megőrizhetők azok a
-	szabad felhasználásnak minősülő - efemer rögzítések (a rádió- vagy
televíziószervezetek által saját műsoraikról készített ideiglenes rögzítések),
amelyeket külön törvény rendkívüli dokumentációs értékű rögzítésnek minősít.
A kötelespéldányként szolgáltatott dokumentumokat a törvény kivétel nélkül
ilyennek minősíti - ezt indokolja a kötelespéldány-szolgáltatás és -archiválás
általános célja: az, hogy a legfontosabb műsorszolgáltatók műsorszámai a jövő
generációi számára is megismerhetők és kutathatók legyenek.
22
Az önkéntesen rendelkezésre bocsátott műsorszámok esetében a rendkívüli
dokumentációs érték kritériumainak mérlegelésénél a Testületnek van jelentős
szerepe.
A 8-9. §-hoz
A NAVA feladatai közé tartozik az audiovizuális archiválás általános
szabályainak, minőségi előírásainak kidolgozása, az audiovizuális archiválás
technológiáinak kutatása, és - az érintettekkel történő megállapodás keretében -
közhasznú és piaci szolgáltatások nyújtása, valamint a külföldi archívumokkal
való együttműködés kezdeményezése.
Természetesen a NAVA elsődleges célja az audiovizuális kulturális örökség
védelme, megőrzése, vállalkozási tevékenysége kizárólag a vonatkozó
jogszabályok - így különösen az Szjt. - rendelkezéseinek maradéktalan
betartásával lehetséges.
Az audiovizuális örökség hatékony védelme kizárólag az ebben érintett
archívumok szoros együttműködésével valósulhat meg. Ennek célja, hogy a
különféle audiovizuális archívumok összehangolt módon, egységes elvek
alapján és rendszer szerint végezzék az audiovizuális kulturális örökség
megőrzését. A NAVA nemcsak részese az együttműködést megalapozó
megállapodásoknak, hanem az audiovizuális kulturális örökség megóvásáért
elsősorban felelős központi archívumként aktív kezdeményező szerepet is vállal.
Az együttműködés részletes tartalmát, a műsorszolgáltatókkal és más
archívumokkal kötött szolgáltatási szerződések lehetséges és kötelező elemeit a
törvény 12-13. §-ai rögzítik. Természetesen a kötelespéldány-szolgáltatásra
vonatkozó kogens rendelkezésektől e megállapodások sem engedhetnek eltérést,
azonban az együttműködő feleknek széles mozgásteret biztosíthatnak a törvény
rendelkezéseiben foglalt célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítására.
A 10-11. §-hoz
A törvény - összhangban az Egyezmény és a Jegyzőkönyv előírásaival -
különbséget tesz az audiovizuális dokumentumok kötelező és önkéntes
rendelkezésre bocsátása között. E §-ok a kötelespéldány-szolgáltatásra
vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket határozza meg.
A kötelespéldányként szolgáltatandó műsorszámokat és ezek szolgáltatására
kötelezettek körét az értelmező rendelkezések tartalmazzák. Audiovizuális
23
kötelespéldány-szolgáltatásra kötelezettek eszerint a közszolgálati
műsorszolgáltatók (Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt., Magyar Rádió
Rt.) és az országos földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatók (MTM-
SBS Televízió Rt. és a Magyar RTL Televízió Rt.) E műsorszolgáltatók
műsorfolyamának valamennyi, e törvény hatálya alá tartozó műsorszáma
audiovizuális kötelespéldánynak minősül.
Az audiovizuális dokumentum kötelespéldányának „begyűjtésére” (a
tulajdonképpeni szolgáltatásra) úgy is sor kerülhet, hogy az archívum maga
rögzíti a műsorszolgáltató által előállított jeleket. Ez megfelel annak az
elvárásnak, hogy a kötelespéldány szolgáltatás ne járjon többletkiadással a
műsorszolgáltatók számára. A törvény a kötelespéldányok gyűjtésének ezt a
módját teszi alapesetté.
Lehetővé kell tenni azonban azt is, hogy a közvetlen rögzítésben esetlegesen
beálló technikai problémák esetén is biztosított legyen a NAVA rendeltetésszerű
működése, ezért ez esetben a NAVA felszólítására a műsorszolgáltatónak külön
hordozón kell az adott műsorszámot rendelkezésre bocsátania, mégpedig azon
határidőn belül, amelyet az Szjt. számára a műsorszám ideiglenes (efemer)
rögzítésére enged.
Az audiovizuális kötelespéldány-szolgáltatásra vonatkozó kötelezettség nem
teljesítése esetén a NAVA a szabálysértésről szóló Korm. rendeletben
meghatározott szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti.
A (3) bekezdés a kötelespéldány-szolgáltatásra kötelezett műsorszolgálatók
adatszolgáltatási kötelezettségét állapítja meg (elemeit a 2. melléklet részletezi -
ezeket az azonosító adatokat rendeli hozzá az archívum a műsorszámhoz a tartós
rögzítés esetén), amelyet a szolgáltatónak ismételt nyilvánossághoz közvetítés
esetén, vagy az archívum általi, közvetlenül a műsorszórásból történő rögzítés
esetén is teljesítenie kell - azzal azonban, hogy a műsorszám ismétlése esetén
(ha az már a NAVA archívumába bekerült) csak az esetleges változásokat kell
közölnie. A személyes adatok védelme megkívánja, hogy ha a műsorszolgáltató
önkéntes adatszolgáltatás keretében a műsorszámban szereplő riportalanyok
személyes adatait is át kívánja adni az archívum részére, az Avtv. 6. § (2)
bekezdésével összhangban a riportalanyt és a műsorszámban közreműködő
természetes személyt előzetesen tájékoztatnia kell az adatkezelés, valamint a
NAVA felé történő adattovábbítás részleteiről. Az adatok átadása csak ezt
követően, az érintett(ek) önkéntes és tájékozott hozzájárulása esetén történhet
meg.
Vannak olyan, pótolhatatlan vagy kivételes, adott esetben felbecsülhetetlen
értéket képviselő műsorszámok, amelyek ugyan nem tartoznak a
kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettség körébe - hiszen ezeket a törvény
24
hatálybalépését megelőzően közvetítették a nyilvánossághoz - azonban
megőrzésük alapvető érdek. Ez esetben a NAVA élhet azon jogával, hogy a
műsorszámot tartalmazó hordozó birtokosát — legyen az az azt előállító
műsorszolgáltató vagy egy másik audiovizuális archívum - felszólítsa, hogy a
műsorszámot archiválási céllal bocsássa rendelkezésre.
A 12-13. §-hoz
A NAVA által összehangolt együttmüködés célja, hogy a műsorszolgáltatók és
különféle audiovizuális archívumok összehangolt módon, egységes elvek
alapján és rendszer szerint végezzék az audiovizuális kulturális örökség részét
képező műsorszámok rendelkezésre bocsátását és megőrzését. Ennek az
együttműködésnek részesei lehetnek egyrészről a műsorszámaikat kötelezően
vagy önkéntesen a NAVA rendelkezésére bocsátó műsorszolgáltatók, illetve
azok az archívumok, amelyek rádiós és televíziós műsorszámokat őriznek.
A 12. § a műsorszolgáltatókkal és archívumokkal kötendő szolgáltatási
szerződés kötelező és nem kötelező eseteit fogalmazza meg.
Az együttműködés többek között lehetőséget biztosít arra, hogy egyedi
szerződésekkel a NAVA olyan felhasználási jogokat is megszerezhessen az
általa tárolt audiovizuális dokumentumokkal kapcsolatban, amelyek
meghaladják az Szjt. 35. §-ának (4) bekezdésében és 38. §-ának (5)
bekezdésében meghatározott szabad felhasználási esetköröket; arra, hogy a
kötélespéldány-szolgáltatás jogszabályban foglalt keretszabályain túlmenően a
felek további jogokat és kötelezettségeket kössenek ki; továbbá arra, hogy - az
eredeti jogtulajdonos és a NAVA közös megegyezése esetén - a NAVA részt
vehessen az általa őrzött audiovizuális dokumentumok hasznosításában. Mindez
szabad mozgásteret biztosít a NAVA és a műsorszolgáltatók számára a
megőrzés, újrafelhasználás, felújítás megtervezésének tekintetében.
A szolgáltatási szerződés szükséges tartalmi elemei az önkéntesen rendelkezésre
bocsátott műsorszámok gyűjtésére, megőrzésére, felújítására, helyreállítására,
valamint a kárfelelősségre vonatkozó részletes rendelkezések.
A 13. § példálódzó felsorolása tartalmazza azon területeket, amelyekre - akár
hazai, akár nemzetközi viszonylatban - az audiovizuális archívumok
együttműködése kiterjedhet.
25
A 14-16. §-hoz
A NAVÁ-t az audiovizuális kulturális örökség megóvásával kapcsolatos
feladatok ellátásában a Testület, mint kezdeményező, javaslattevő, véleményező
szerv segíti. A Testületre azért van szükség, mert az audiovizuális archiválás
egyes tartalmi, jogi, gazdasági kérdései folyamatos szakmai ellenőrzést és
egyeztetést igényelnek, és ezekkel kapcsolatban szükséges a szakmai
konszenzus kialakítása és folyamatos fenntartása. A Testület legfontosabb
feladatait a 14. § (2) bekezdése rögzíti példálózó jelleggel.
A 15. § tizenegy főben határozza meg a Testület létszámát. A Testületben
meghatározott számban és arányban képviseltetik magukat a területért felelős
kormányzati szervek (IHM, NKÖM, Igazságügyi Minisztérium, Magyar
Szabadalmi Hivatal), az Országos Rádió és Televízió Testület, valamint az
országos műsorszolgáltatók és a NAVA gyűjteményéhez való hozzáférést
biztosító intézmények. A Testület tagjait a miniszter bízza meg ötéves
időtartamra, a kinevezés további öt évre meghosszabbítható. A testület tagjai
nem válnak köztisztviselőkké, javadalmazásukról a miniszter dönt.
A 17. §-hoz
A 17. § a hatályba lépés időpontját, a hatályon kívül helyezendő jogszabályi
rendelkezéseket, valamint a módosuló törvényi szabályokat tartalmazza.
Hatályon kívül kell helyezni a sajtótermékek kötelespéldányainak
szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet 6. §
(1) bekezdésének a) pontját, amely szerint nem kell kötelespéldányokat
szolgáltatni a kizárólag sugárzással vagy vezetékes továbbítással nyilvánosságra
hozott rádió- és televízióműsorból.
A (3) bekezdés - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.
törvény 46. §-ának módosításával - védettnek nyilvánítja a muzeális
intézményekben, a levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és
hangarchívumokban - valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként -
őrzött kulturális javakat. A (4) bekezdés meghatározza a „kép- és
hangarchívum” fogalmát, beillesztve a definíciót a kulturális törvény
értelmező rendelkezései közé.
26
A 18. §-hoz
A 18. § határozza meg a végrehajtás részletes szabályait tartalmazó miniszteri
rendeletek körét.
27