﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12678. számú
törvényjavaslat
a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2004. november
2
2004. évi .... törvény
a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról
Első fejezet
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása
1. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
”(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből
fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti
egység köteles pénzben megváltani. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok esetében
a helyben fel nem használt munkaidő-kedvezményt országosan össze kell vonni és az
érintett önkormányzatoknak a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezet
számlájára kell átutalni. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző
naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítani és havonta kell kifizetni
a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel
összefüggő célra használható fel.”
2.	§
A Hszt. 42. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:]
„i) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott, illetve az
Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében
vállalt misszió tagjaként.”
3.	§
(1)	A Hszt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti
megállapodásban foglaltak alapján, illetve a más szerv vezetőjének kezdeményezésére,
valamint a hivatásos állomány tagjának méltányolható kérelme alapján kerülhet sor.
A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv
valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának
megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati beosztást
3
kell biztosítani. Amennyiben ilyen beosztás nem biztosítható - de ettől az időponttól
számított 1 éven belül az várható - akkor egyetértésével rendelkezési állományba
helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelőző szolgálati
beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő korábbi
pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.”
(2)	A Hszt. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a hivatásos állomány tagja számára a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás
nem biztosítható, illetve az alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési
állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát
az 56. § rendelkezéseinek megfelelően felmentéssel kell megszüntetni.”
4.	§
A Hszt. 44. §-nak (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati
beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek
megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik:]
„j) akinek a részére a más szervhez vezénylés, illetve berendelés megszüntetését
követően a 43. § (4) bekezdés, illetve a 248. § d) pontja szerinti beosztás nem
biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig.”
5.	§
(1)	A Hszt. 49.§-ának (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű oktatása/képzése
az oktatás időtartamára vezényléssel történik. Az e célból történő vezénylés időtartama
nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.”
(2)	A Hszt. 49. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti
(4)	bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A nemzetközi szervezetek által békefenntartó (fegyveres vagy egyéb rendészeti)
tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén
a hivatásos állomány tagját vezényelni kell a külföldi szolgálati tevékenység
időtartamára.”
4
6. §
(1)	A Hszt. 56. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt
korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]
„d) berendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi szervezetnél végzett
tevékenység megszűnése után a részére végzettségének, képzettségének és
rendfokozatának megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem
helyezhető.”
(2)	A Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni,
ha]
„a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve - ha ez
feltétel - nemzetbiztonsági szempontból beosztásának ellátására, valamint
a 258. § (3) bekezdésben meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná
vált,”
7.	§
A Hszt. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szülők döntése alapján azt a hivatásos állományú szülőt, aki a 16 évesnél
fiatalabb gyermeket neveli, vagy 16 évesnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő
hivatásos állományú szülőt
a)	egy gyermeke után 2,
b)	két gyermeke után 4,
c)	három, vagy több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg.”
8.	§
A Hszt. 93. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hivatásos állomány azon tagja, akinek a beosztásából történő felfüggesztésének
időtartama alatt az illetményének a 107. § (1) és (2) bekezdés szerinti visszatartását
elrendelték, az (1) bekezdés szerinti keresőképtelenné válása esetén
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján jogosult ellátásra.
Ennek idejét a (2) bekezdés szerinti egy éves határidőbe be kell számítani.”
5
9.	§
A Hszt. 96. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell
engedélyezni:]
„a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek
3.	életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig - tartósan beteg
vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;
b)	a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12 éves
koráig a betegség tartamára;”
10.	§
(1)	A Hszt. 103. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány
illetménykiegészítésének mértéke:]
„b) a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos
parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Nyomozó
Irodánál a beosztási illetmény 40%-a,”
(2)	A Hszt. 103. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány
illetménykiegészítésének mértéke:]
„b) a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos
parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Nyomozó
Irodánál a beosztási illetmény 20%-a,”
11. §
A Hszt. 119. §-nak (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetőeljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában
meghatározott esetben a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából katonának
[Btk. 122. § (1) bek.] tekintendő hivatásos állomány tagjának katonai vétségét
fegyelmi eljárásban kell elbírálni. Amennyiben a folyamatban lévő fegyelmi eljárás
tárgyát képező cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész
határozata ellen nem jelentettek be panaszt, illetve a panaszt elutasították,
-	a Be. 485/A. §-a szabályaira figyelemmel - a fegyelmi eljárást a katonai vétség
tárgyában kell továbbfolytatni és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben
a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem
kell megismételni.”
6
12. §
A Hszt. 120. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli
figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított 3 munkanapon belül
kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.”
13.	§
A Hszt. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„122. § (1) Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés
elkövetése óta 3 év eltelt.
(2)	Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör
gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított
három hónap eltelt.
(3)	Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is
minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje - eltérően az (1) bekezdésben foglaltaktól -
megegyezik a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. törvény 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes
kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott
határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak
a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való
tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.
(4)	Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálásakor a szabálysértésekről szóló
jogszabályokban meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha
az ügyben szabálysértési hatóság járt el és az ügyet fegyelmi eljárásra átteszi,
az állományilletékes parancsnoknak a fegyelmi eljárást az áttételt követő három
hónapon belül meg kell indítania.
(5)	A fegyelemsértés (1) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja:
a)	a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,
b)	ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése
valósítja meg, az a nap amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő
eltelt,
c)	ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg,
az a nap amikor ez a jogellenes állapot megszűnik,
d)	külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén - amennyiben külföldi
szolgálati helyén fegyelmi felelősségre vonására nincs lehetőség - a hazatérés napja.”
7
14.	§
A Hszt. 127. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és
az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(2) Ha a fegyelemsértés elkövetőjének szolgálati helye a fegyelmi eljárás
megindítása, illetve befejezése előtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására,
illetve befejezésére az új szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell
áttenni. Folyamatban lévő fegyelmi eljárás áttétele esetén a 128. § (3) bekezdésében
meghatározott határidő további 30 nappal meghosszabbítható.
(3)	Az országos parancsnok a fegyelmi jogkörrel rendelkező közös elöljáró
az általa irányított szervek tekintetében egyedi ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlását
magához vonhatja; vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkező
elöljárót felhatalmazhatja az illetékességi körén kívül eső ügyben a fegyelmi eljárás
lefolytatására.
(4)	Az országos parancsnok (3) bekezdésben biztosított jogköre - a 274. és 275. §-ra
tekintettel - nem alkalmazható az önkormányzati tűzoltóság állományába tartozó
hivatásos állományú fegyelmi ügyében.”
15.	§
A Hszt. 128. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján
a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, a hivatásos állományúval
szemben a fegyelmi eljárást elrendeli vagy a 120. § (2) bekezdése szerint
figyelmeztetésben részesíti.”
16.	§
A Hszt. 145. §-ának a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi
jogkört gyakorló elöljáró a fenyítés jogerőre emelkedését követően a szükséges
intézkedés megtétele céljából az illetékes szabálysértési hatóságot haladéktalanul
megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak helye nincs.”
17.	§
(1)	A Hszt 146. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fenyítés jogerős, ha
8
a)	az első fokú fegyelmi határozat ellen panaszt, vagy a másodfokú határozat, illetve
a miniszter által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem
nyújtottak be keresetet, a határozat közlésének napjával,
b)	a panaszt vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával,
c)	a bíróság a másodfokú határozat, illetve a miniszter, képviselő-testület
(közgyűlés), polgármester (főpolgármester) határozata ellen benyújtott keresetet
jogerősen elbírálta, a jogerőre emelkedés napjával.”
(2) A Hszt. 146. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A másodfokú, vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló
(1)	bekezdés szerinti határidő a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.”
18.	§
(1)	A Hszt. 182. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nem folyósítható a felső korhatár betöltése vagy megrokkanása előtt
a szolgálati nyugdíj annak, akit hivatásos szolgálattal összefüggő kifogásolható
életvitele miatti alkalmatlansága, továbbá méltatlanná válása miatt felmentettek, vagy
akinek a szolgálati viszonya az 53. § b), e), f) pontja, illetve az 59. § (1) bekezdésének
d)	pontja alapján szűnt meg.”
(2)	A Hszt. 182. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hivatásos állomány azon tagjának, aki a szolgálati nyugdíjra jogosultsághoz
szükséges, a 182. § (1) bekezdésében meghatározott 25 év tényleges szolgálati időt
megszerzi, a szolgálati nyugdíja összegét - annak folyósítása nélkül 6 hónapon belül -
hivatalból meg kell állapítani.
(9)	A szolgálati nyugdíj összegének megállapítása alapján a hivatásos állományú nem
minősül nyugdíjasnak.
(10)	Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjának (1) bekezdés szerinti
rögzítését követően legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, a szolgálati
viszonyának megszüntetésekor kiszámított szolgálati nyugdíj helyett - amennyiben
ez számára kedvezőbb - választhatja az (1) bekezdés szerint rögzített nyugdíjának
az évenkénti emelésekkel növelt összegét.”
19.	§
A Hszt. 187. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Tny. Tv. 50. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerinti
özvegyi nyugdíj a 60 %-a, a Tny. Tv. 50. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti
özvegyi nyugdíj a 36 %-a annak a szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági
9
nyugdíjnak, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette
volna.”
20.	§
A Hszt. 196. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A keresetet a hivatásos állományú azzal a jogi személynek minősülő szervvel
szemben indíthatja meg, amelynek vagy az irányítása alá tartozó szervezeti egységnek
az állományába tartozik, akkor is, ha a keresettel megtámadott döntést nem a szervet
irányító állományilletékes parancsnok hozta.”
21. §
A Hszt. 245/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Budapesti Rendőr-főkapitány és a Fővárosi Tűzoltóparancsnok beosztási
illetménye az illetményalap 8,3-szorosa.”
22. §
A Hszt. 245/L. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapilletményen túl a központi tisztet az alábbi mértékű illetménypótlék is
megilleti:]
„a) az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában
vagy a minisztérium hivatali egységeinél, a hivatalok központi szerveinél - berendelés,
vezénylés alapján - szolgálatot teljesítő, valamint a területi besorolású szerveknél
szolgálatot teljesítő főosztályvezető besorolású vezető esetében az alapilletmény
25 %-a,”
23.	§
A Hszt. 247. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes
parancsnok:
a)	országos parancsnok,
b)	főigazgató,
c)	megyei (budapesti) rendőr-főkapitány, és a vele azonos jogállású szervek
vezetői,
d)	határőr igazgató,
e)	Fővárosi Polgári Védelmi igazgató
f)	megyei katasztrófavédelmi igazgató,
g)	önkormányzati tűzoltóparancsnok,
10
h)	városi (kerületi) rendőrkapitány,
i)	határőr kirendeltségvezető,”
24.	§
(1)	A Hszt. 248. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és
a § a következő e) ponttal egészül ki:
[A belügyminiszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját határozott vagy
határozatlan időre - beleegyezésével - a Belügyminisztériumba, illetve a rendvédelmi
oktatási intézményekbe szolgálatteljesítésre berendelheti. A berendeléssel betölthető
szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg. A berendeltre a 43-44. §-ok
szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]
„d) a berendelés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság
miatt történt - az érintett részére az eredeti fegyveres szerv szervezeti egységénél
a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő, de legalább
a berendelést megelőző besorolásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani.
Amennyiben ilyen beosztás nem biztosítható - de 1 éven belül az várható - akkor
egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintett
a berendelését megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére
az adott beosztásból eredő pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.”
„e) Ha a hivatásos állomány tagja számára a d) pont szerinti szolgálati beosztás nem
biztosítható, illetve alacsonyabb beosztást nem fogad el és rendelkezési állományba
helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezései
alapján felmentéssel meg kell szüntetni.”
25.	§
A Hszt. 254. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját
az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol
a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét
az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján
kell meghatározni. A pótlékok mértéke:]
„a) egy hónapra számítva:
-	különleges bevetési pótlék
-	lovasjárőri pótlék
-	kutyavezetői pótlék
-	gépjárművezetői pótlék
-	különleges gépjárművezetői pótlék
-	díszelgési pótlék
-	hajóvezetői pótlék
100-150 %
25 %
20 %
13 %
25 %
25 %
20 %
11
-	nyomozói pótlék
-	zenekari pótlék
-	nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg
mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben
fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők
pótléka
-	veszélyes tűzoltói beosztás pótléka
-	a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata állománya belső
ellenőrzési pótléka.”
20 %
10 %
45 %
45 %
30 %
26.	§
(1)	A Hszt. 258. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Rendőri szolgálati viszony - a 37. § (1) bekezdésében és a 245/B. §-ban
meghatározott feltételeken túl - akkor létesíthető, illetve tartható fenn, ha a jelentkező
(a hivatásos állományú) életvitele kifogástalan, és a szolgálat törvényes és befolyástól
mentes ellátását veszélyeztető körülmény nem áll fenn, továbbá a jelentkező írásban
hozzájárul, hogy a felvételt megelőzően, illetve a hivatásos szolgálata alatt a fegyveres
szerv és az ellenőrzés során a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
(a továbbiakban: RSZVSZ)
a)	7. számú mellékletben meghatározott adatain túl kezelje a bűnügyi személyes
adatait,
b)	életvitelét, lakó, valamint családi környezetét és körülményeit a
(2)	bekezdésben meghatározottakra kiterjedően ellenőrizze (biztonsági ellenőrzés).”
(2)	A Hszt. 258. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti
(3)	bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(3) A biztonsági ellenőrzés során az ellenőrzést folytató fegyveres szerv és
az RSZVSZ kezelheti az ellenőrzöttel egy háztarásban élők nevét, a vele fennálló
kapcsolatuk jellegét, valamint a közeli hozzátartozói nevét, lakcímét, illetve
tartózkodási helyét.
(4)	Ha a 258/A. § alapján elrendelt biztonsági ellenőrzés megállapítja, hogy
az életvitel kifogásolható, vagy a törvényes és befolyástól mentes szolgálatellátást
veszélyeztető körülmény áll fenn,
a)	a felvételt el kell utasítani, illetőleg
b)	a hivatásos állományú szolgálati viszonyát - feltéve, hogy 30 napon belül
a kifogásolt életvitelt nem változtatja meg, illetve a törvényes és befolyástól mentes
szolgálatellátást veszélyeztető körülményt nem szünteti meg - alkalmatlanság miatt
felmentéssel meg kell szüntetni.
12
(5)	Ha a jelentkezést alapján a hivatásos szolgálati viszony nem jön létre, illetve
a szolgálati viszony megszűnik, akkor az (1) bekezdés b) pontjában előírt biztonsági
ellenőrzés során szerzett adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni.”
27.	§
A Hszt. 258/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„258/A. § (1) A 258. §-ban meghatározott követelményeknek való megfelelés
megállapítását célzó biztonsági ellenőrzést, külön jogszabályban meghatározottak
szerint a szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó fegyveres szerv, a szolgálati viszony
fennállása alatti ellenőrzést a fegyveres szerv és az RSZVSZ közösen végzi.
(2)	A biztonsági ellenőrzés elrendelésére a felvételt megelőzően az illetékes miniszter
által meghatározott szerv, a szolgálati viszony fennállása alatt az állomány illetékes
parancsnok jogosult.
(3)	A szolgálati viszony fennállása alatt a biztonsági ellenőrzést az illetékes miniszter
által meghatározott beosztásokban legalább ötévente végre kell hajtani. Soron kívüli,
illetve más beosztásban levők ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha
az állományilletékes parancsnok tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre,
vagy a törvényes és befolyásolástól mentes szolgálatellátást veszélyeztető körülményre
lehet következtetni.”
28.	§
A Hszt. 258/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„258/B. § Az RSZVSZ az ellenőrzés végrehajtásáról - az ellenőrzött személy előtt
leplezett módon - kép- és hangfelvételt készíthet, amelyek csak az ellenőrzés célja
érdekében használhatók fel.”
29.	§
A Hszt. 293. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját
az illetményalap százalékában meghatározva pótlékok illetik meg. Azon
illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg,
a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános
munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni.
A pótlék mértéke:
Egy hónapra számítva:
-	személyi pótlék	50-100 %
-	tanácsosi pótlék	50 %
13
- főtanácsosi pótlék	100 %
- gépjárművezetői pótlék	13 %
- a 285. § (2) bekezdésében meghatározott szerv állományának	
pótléka:	30 %
Teljesített óránként:	
- délutáni pótlék	0,25 %
- éjszakai pótlék	0,5 %
- készenléti pótlék	0,25 %
- akciószolgálati pótlék	0,5 %
Szolgálatonként:	
- ügyeleti díj	3,5-7,4 %
- egyéb veszélyességi pótlék	2,1 %.”
30.	§
A Hszt. 328. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban
ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a sor, a tartalékos, a póttartalékos,
a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szerveknél, valamint
a Magyar Honvédségnél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi
oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelőzően hallgatói (növendéki)
viszonyban töltött időt.”
31.	§
(1)	A Hszt. 342. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]
„f) A 258. §-ban meghatározott biztonsági ellenőrzés végrehajtásának szabályait.”
(2)	A Hszt. 342. §-ának (2) bekezdése az alábbi o) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon
belül, a törvény alapján rendeletben részletesen szabályozza:]
„o) a felügyelete alá tartozó képzések, továbbképzések, valamint a rendészeti
szakvizsga rendjét.”
32.	§
A Hszt. 2. számú mellékletének helyébe e törvény melléklete lép.
14
Második fejezet
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
33.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
1. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és
törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési,
bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:]
„c) végzi a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és letelepedésével,
továbbá a menekültügyi eljárással kapcsolatos külön törvényben meghatározott
feladatait,”
34.	§
(1)	Az Rtv. 54. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendőr lőfegyvert használhat ]
„i) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz
letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver
vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására
utal;”
(2)	Az Rtv. 54. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[A rendőr lőfegyvert használhat ]
„j) az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján
fogvatartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására,
az azt megkísérlővel szemben.”
35.	§
Az Rtv. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[Adatkérés]
„(1) A Rendőrség titkos információgyűjtésre felhatalmazott nyomozó szervének
vezetője az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel
büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő
adatok szolgáltatását igényelheti az adóhatóságtól; a szolgáltatást nyújtó postai
szolgáltatótól, elektronikus hírközlési szolgáltatótól; az egészségügyi és a hozzá
15
kapcsolódó adatot kezelő szervtől; továbbá a banktitoknak, értékpapírtitoknak,
pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó
szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás
ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra
használható fel.”
36.	§
Az Rtv. 86. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott feladataik
teljesítése érdekében - a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek
a)	a nyomozó hatóság,
b)	a bíróság,
c)	az ügyészség,
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok,
e)	a határőrség illetékes szerve,
f)	a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szerve,
g)	a Külügyminisztérium illetékes szerve,
h)	a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,
i)	a törvényben meghatározott más szervezet.”
37.	§
Az Rtv. 93. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén az
elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül az eljáró szervnél a
mulasztási ok, vagy akadály megjelölésével igazolási kérelmet lehet előterjeszteni,
amelynek elfogadásáról az eljáró szerv vezetője határoz. Ha a mulasztás az
érdekeltnek később jutott a tudomására, vagy az akadály később szűnt meg,
a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.
A mulasztástól számított 3 hónap eltelte után igazolási kérelmet nem lehet
előterjeszteni.”
38.	§
Az Rtv. 94. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata útján gondoskodik]
„a) a Rendőrség, a Határőrség, a katasztrófavédelem hivatásos szervei, az állami és
hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási
szervezet, továbbá a
b)	az a) pontban felsorolt szervek irányítását ellátó minisztériumoknak a felsorolt
szervek irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos szervezeti egységei belső
bűnmegelőzési célú ellenőrzéséről és a bűnfelderítésről.”
16
Harmadik fejezet
A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosítása
39.	§
A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény
58.	§-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A határőr lőfegyvert használhat az Rtv. 52-53. §-ában és az 55-57. §-ában
meghatározott módon, az alábbi esetekben:]
„g) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz
letételére irányuló határőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver
vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására
utal;”
Negyedik fejezet
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény módosítása
40.	§
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 26. §-ának (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felhatalmazott szervek vezetői az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél
súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése
érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik az adóhatóságtól,
a szolgáltatást nyújtó postai-, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és
a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, értékpapírtitoknak,
pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől.
A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg.
Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak
a megjelölt célra használható fel.”
Ötödik fejezet
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
1996.	évi XXXI. törvény módosítása
41.	§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
17
[Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg]
„e) a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat, munkaköröket és a
szakvizsga részletes szabályait;”
Hatodik fejezet
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló
1999. évi LXXIV. törvény módosítása
42. §
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
52.	§-a a következő d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza:]
„d) az Országos Katasztrófavédelmi Szabályzat részletes szabályait.”
Záró rendelkezések
43. §
(1)	Ez a törvény 2005. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a
Hszt. 125. §-ának (2) bekezdése, a 145. §-ának (2) bekezdése, a 245/H. §-a (5)
bekezdésének c) pontjában a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjére vonatkozó
első francia bekezdés, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXVI.
törvény 3. §-a, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi
Igazgatósága megszűnéséről szóló 2002. évi LXVI. törvény, és a külföldiek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 90. §-a
(2)	bekezdésének g) pontja.
(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében és a 44. §-ának (1) bekezdésében
az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szerve megnevezés „Nemzeti
Nyomozó Irodára” módosul.
(3)	E törvény alkalmazásában a 7. §, 9. §, 25. §, és 29. §-ában meghatározott
szabadságra, illetménypótlékra vonatkozó szabályokat 2004. január 1-jétől
visszamenőleg kell alkalmazni.
(4)	E törvény 18. §-ában szabályozott szolgálati nyugdíj összegének megállapítására
vonatkozó rendelkezést, azon hivatásos állományúak esetében, akik e törvény hatályba
lépésekor már elérték, vagy meghaladták a 25 éves szolgálati idejüket, azzal
18
az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e törvény hatálybalépésekor megszerzett szolgálati
idejük szerint kell megállapítani a szolgálati nyugdíjuk összegét.
(5)	E törvény 19. §-ában szabályozott özvegyi nyugdíjra vonatkozó rendelkezést
2004. november 1-jétől visszamenőleg kell alkalmazni.
19
Melléklet
„ a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény 2. számú melléklete:”
TÁBLÁZAT
a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről
A hatáskör területe	A munkáltatói intézkedés tartalma	A munkáltatói jogkör gyakorlója	
		miniszter	országos parancsnok
Szolgálati	Hivatásos állományba vétel		
viszonnyal kapcsolatos	- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz	X	
Intézkedések	- főtiszt, tiszt esetében	X	X
	Szolgálati viszony megszüntetése		
	- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz	X	
	- főtiszt, tiszt esetében		X
	Hivatásos szolgálat meghosszabbítása		
	- tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében	X	
	Szolgálati viszony szüneteltetése		
	- tábornokok esetében	X	
	- főtisztek, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek esetében	X	X
	Hivatásos állományba visszavétel		
	- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz	X	
	- főtiszt, tiszt esetében	X	X
Rendfokozatot	Első tiszti kinevezés	X	
érintő döntések	Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés		
	- tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz	X	
	- ezredesi előléptetés	X	
	- főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése	X	X
Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések	Minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása	X	
	Beosztásba történő kinevezés		
	- Határőrség parancsnokának kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a KE-höz	X	
	- országos rendőrfőkapitány kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a miniszterelnökhöz	X	
20
	- tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás	X	
	- ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás	X	X
	- tábornokok, főtisztek, tisztek más fegyveres szervhez történő áthelyezése	X	
	- zászlósok, tiszthelyettesek más fegyveres szervhez történő áthelyezése	X	X
Fegyelmi hatáskörök	Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása		
	- tábornokokra vonatkozó előterjesztés a KE-höz	X	
	- főtisztek, tisztek esetében	X	X
	Egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása		
	- tábornokok esetében	X	
Vezényléssel kapcsolatos intézkedések	- tábornokok, főtisztek, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek külszolgálatra történő vezénylése	X	
	- tábornokok, főtisztek, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek külföldi tanintézetbe, tanfolyamra történő vezénylése	X	
	hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés		
	- tábornokok esetében	X	
	- főtisztek, tisztek esetében	X	X
	- zászlósok, tiszthelyettesek esetében	X	X
Egyéb döntések	Egyenruha viselési jog engedélyezése, megvonása		
	- tábornokok esetében	X	
	Illetménynélküli szabadság engedélyezése		
	- tábornokok esetében	X	
	Elhunytak minősítése		
	- hősi halottá, szolgálati halottá nyilvánítás	X	
	- a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás		X
	Elismerések adományozása		
	- kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz	X	
	miniszteri elismerések odaítélése	X	
	Összeférhetetlenség feloldása	X	
	Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés”	X	
21
INDOKOLÁS
a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A Javaslat az Alkotmánybíróság 8/2004. (III. 25.) AB határozatából,
a 9/2004. (III. 30.) AB határozatból adódó kötelezettségekkel összhangban;
a Rendőrségnél és a Határőrségnél végrehajtott szervezeti korszerűsítés, a rendvédelmi
szakszervezetek és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és
a Belügyminisztérium között létrejött megállapodásokra tekintettel; illetve
az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének ajánlása, és
a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Szakszolgálatának felhívása alapján
módosítja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Hszt.), a Rendőrségről szóló
1994. évi XXXIV. törvényt (a továbbiakban: Rtv.), a határőrizetről és Határőrségről
szóló 1997. évi XXXII. törvényt (a továbbiakban. Hőr. tv.), a Vám-és Pénzügyőrségről
szóló 2004. évi XIX. törvényt (a továbbiakban: VP. tv.) a tűz elleni védekezésről,
a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényt, és
a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényt.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az önkormányzatok által működtetett önkormányzati tűzoltóságok esetében nem
lehetséges a munkaidő-kedvezmény országos szintű összevonása. A módosítással az
önkormányzati tűzoltóságoknál a munkaidő-kedvezmény pénzbeni megváltása
szempontjából hátrányos helyzetben lévő szakszervezetek kedvezőbb helyzetbe
kerülnek.
A 2. §-hoz
A Hszt. 42. §-a tételesen felsorolja azokat a szerveket (más szerv), ahol a hivatásos
állomány szolgálatot teljesíthet. A felsorolásban nem szerepelnek az Európai Unió
intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott és az Európai Unió, illetve
a NATO szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként
szolgálatot teljesítő hivatásos állományúak. Az Európai Unió intézményeiben nemzeti
szakértőként foglalkoztatottakról azért kell külön rendelkezni, mert a Hszt. 342. §-a
(2)	bekezdésének n) pontja meghatározza ezt a kört, mint olyat, akiknek a személyzeti
eljárásuk rendjét a miniszternek kell rendeletben meghatároznia.
22
A 3. §-hoz
A fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának az eredeti szervhez történő
visszahelyezésekor alkalmazott szabályozás bővül. A 43. § (1) bekezdésben
meghatározott megállapodáson kívül megszűnhet a vezénylés más szerv (pl: a
vezénylést megelőző szolgálati hely) vezetőjének a kezdeményezésére, illetve a
hivatásos állományú kérelmére. Megszűnik - az előmeneteli szabályok
figyelembevételével történő - kötelező szolgálati beosztásba történő visszavétel. A
hivatásos állományú vezénylésének megszűnésével a fegyveres szerv valamely
szervezeti egységénél végzettségének, képzettségének, rendfokozatának megfelelő
szolgálati beosztást kell számára biztosítani. Ez a beosztás, nem lehet alacsonyabb a
vezénylését megelőző szolgálati beosztásánál.
Abban az esetben, ha ilyen beosztás nincsen de 1 éven belül várható - pl. más
hivatásos állományú nyugállományba vonulása miatt, - akkor a hivatásos állományú
rendelkezési állományba helyezhető addig, amíg a beosztás meg nem üresedik.
Abban az esetben, ha a fentiek alapján megfelelő szolgálati beosztás nem várható, az
érintett nem helyezhető rendelkezési állományba. Ilyen esetben a fenti követelmények
figyelembevételével alacsonyabb beosztást kell neki felajánlani. Ha ezt nem fogadja
el, akkor az érintett szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, kivéve,
ha a Hszt. 44. §-ának (1) bekezdése alapján nem kerül rendelkezési állományba.
A 4. §-hoz
Abban az esetben ha a hivatásos állományú vezénylése, berendelése megszűnt, és
nincs végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő szolgálati
beosztás, de az várható, akkor 1 évig rendelkezési állományba tartható. Ha az 1 év
eredménytelenül telik el és számára megfelelő szolgálati beosztás nincs, vagy
alacsonyabb beosztást nem fogad el, szolgálati viszonya felmentéssel megszűnik.
Az 5. §-hoz
A Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja alapján a hivatásos állományú, ha
átképzésén vesz részt, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat
folytat, a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik. Ezzel párhuzamosan
a Hszt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint rendelkezési állományba nem tartozók
esetében az iskolarendszerű oktatása/képzése az oktatás időtartamára, vezényléssel
történik. A Hszt. 49. §-a kiegészül egy új bekezdéssel, amely a nemzetközi szervezetek
által békefenntartó és a miniszter által is támogatott pályázatra vonatkozik. Ebben
az esetben a hivatásos állomány tagját a külföldi szolgálati tevékenység tartamára
vezényelni kell.
23
A 6. §-hoz
A vezénylés, vagy berendelés megszűnésekor előfordulhat olyan eset, hogy a hivatásos
állomány tagjának az eredeti szervénél nem biztosítható megfelelő beosztás, és az nem
is várható, illetve alacsonyabb beosztást sem fogad el, és rendelkezési állományba
helyezésére sem kerül sor. Ebben az esetben szolgálati viszonya felmentéssel
megszűntethető.
A Hszt. 258. §-a rendelkezik arról, hogy a kifogástalan életvitelt a szolgálati viszony
fennállása alatt is ellenőrizni lehet, azonban a törvény nem rendelkezett arról, hogy
a kifogásolható életvitel megállapításának milyen lehetséges jogkövetkezményei
vannak. A kifogásolható életvitel lehetséges jogkövetkezménye a szolgálati viszony
felmentéssel történő megszűntetése lehet, ezért a felmentési jogcímek között is
szerepeltetni kell.
A 7. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 8/2004. (III. 25.) AB határozatával alkotmányellenesnek
minősítette a Hszt. 91. §-ának (1) bekezdését, mert az Alkotmány a férfiak és nők
egyenjogúságát deklaráló 66. §-ának (1) bekezdésébe, és a nemre alapított hátrányos
megkülönböztetés tilalmát kimondó 70/A. §-ába ütközik. Az új szövegrész nem tesz
megkülönböztetést a szülők neme között. A szülők döntésére bízza azt, hogy melyikük
kíván élni a 16 évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság lehetőségével.
A 8. §-hoz
A rendelkezés értelmében annak a hivatásos állományúnak, akinek a szolgálati
viszonyát felfüggesztették és ezzel együtt illetménye egy részének, vagy egészének
a visszatartását is elrendelték, a felfüggesztés alatt bekövetkezett egészségügyi
keresőképtelenné válása idejére társadalombiztosítási ellátás (táppénz, illetve orvosi
ellátás) jár a törvényben felsorolt eseteken kívül legfeljebb 1 évig.
A 9. §-hoz
A szülési szabadság letöltése után, illetve a gyermek betegsége esetén járó otthoni
ápolás érdekében - a meghatározott esetekben járó - illetménynélküli szabadság
idejének a gyermek 12 éves koráig történő módosítására azért volt szükség, mert
a többi munkaviszonyt szabályozó jogszabállyal ellentétben a hivatásos állományú
csak a gyermeke 10 éves koráig maradhatott otthon gyermekével.
A 10. §-hoz
A Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: NNYI) 2005. január 1-jével
az Országos Rendőr-főkapitányság részben önálló területi besorolású szervvé alakul át.
Ennek következtében az NNYI állományában szolgálatot teljesítő felsőfokú
végzettséggel rendelkező hivatásos állományú tagjainak illetménykiegészítése
24
a 2005. január 1-jét megelőző 40 %-ról 35 %-ra, a középfokú végzettséggel rendelkező
hivatásos állományú tagjainak illetménykiegészítése 20 %-ról 15 %-ra csökkenne. A
módosítás alapján az NNYI-nél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúak továbbra is
a központi besorolású szervek illetménykiegészítését kapják.
A 11. §-hoz
A törvényből következő joggyakorlat szerint a parancsnoknak a büntetőeljárás
elrendelésétől függetlenül intézkednie kell a fegyelmi eljárás elrendelésére. A katonai
vétségek esetén a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
lehetővé teszi a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálását. Egy ügyben
nem folyhat két fegyelmi eljárás, ezért rendelkezni kell arról, hogy a már folyamatban
levő fegyelmi ügyben az eljárás a katonai vétség miatt a Be. 485/A. § eltérő
szabályainak (pl. jogorvoslat) figyelembe vételével, de fegyelmi eljárás keretében
folytatódjon tovább. A büntetőeljárásban végrehajtott eljárási cselekményeket nem
kell az ugyanazon cselekmény miatt folytatott fegyelmi eljárásban megismételni.
A 12. §-hoz
A figyelmeztetés alkalmazása is a fegyelmi felelősség egyfajta megállapítása, ezért
rendelkezni kell a további eljárásról arra az esetre, ha az érintett nem ért egyet
a figyelmeztetéssel. A rendes fegyelmi eljárás elrendelése lehetőséget ad
a körülmények, mindenekelőtt az eljárás alá vont védekezésének tisztázására.
A 13. §-hoz
Fő szabály szerint a fegyelemsértés elévülési ideje (abszolút elévülés) három év.
Amennyiben a Hszt. 122. §-ának (5) bekezdésében meghatározott határidőtől számítva
3 év eltelt, akkor a fegyelemsértés elévült. A (2) bekezdés rendelkezik az ún.
szubjektív elévülési határidőről, ami a fegyelemsértés tényéről, a fegyelmi jogkör
gyakorlójának tudomásra jutásától számított 3 hónapban határozza meg a fegyelmi
eljárás elindításának a határidejét.
Tehát a Hszt. 126. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az állományilletékes
parancsnok tudomásra jutását követő 3 hónapon belül meg kell indítani a fegyelmi
eljárást, ellenkező esetben - függetlenül attól, hogy az a 3 éves határidőn belül
van-e - elévül.
Eltérő a helyzet, ha a fegyelemsértés egyben bűncselekményt is megvalósít. Ebben az
esetben a fegyelemsértés elévülési határideje megegyezik a bűncselekmény elévülési
idejével. Abban az esetben ha a fegyelmi jogkör gyakorlója
a fegyelemsértésre vonatkozó elévülési határidő után szerzett tudomást az olyan
fegyelemsértésről, ami egyben bűncselekmény is, akkor a bűncselekmény elévülési
idejéig jogosult fegyelmi eljárást indítani. Ha a fegyelemsértést is megvalósító
bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul és a hivatásos állományút gyanúsítottként
hallgatják ki, három hónapon belül meg kell indítani a fegyelmi eljárást,
25
ha a gyanúsításról - amit a hivatásos állományúnak írásban kötelessége jelentenie
a szolgálati elöljárójának - a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomást szerez. Fontos,
hogy nem a közvetlen parancsnoknak kell a fegyelemsértéssel kapcsolatos tényekről
tudomást szereznie, hanem a fegyelmi jogkör gyakorlójának. Tehát, ha
a közvetlen parancsnok (pl. osztályvezető) tud a fegyelemsértésről és ezt az
állományilletékes parancsnoknak nem jelenti, az elévülés nem szakad meg. Szolgálati
viszonnyal kapcsolatban elkövetett szabálysértés esetén az elévülési időre
a szabálysértésre vonatkozó elévülési szabályok vonatkoznak. Ez fő szabály szerint hat
hónap, de vannak olyan szabálysértési tényállások is, amik ettől eltérhetnek.
A 14. § -hoz
A javaslat pontosítja és kiegészíti a Hszt. jelenlegi 127. §-át azzal, hogy rendelkezik a
fegyelmi eljárás áttételéről a szolgálati hely megváltozása esetén és lehetővé teszi,
hogy az országos parancsnoknál alacsonyabb szintű vezető (pl. megyei rendőr-
főkapitányság vezetője) is magához vonhassa a fegyelmi eljárást, illetve más
állományilletékes parancsnokra bízhassa a fegyelmi eljárás lefolytatását, ha azt
a körülmények indokolják.
A 15. §-hoz
A módosítás pontosító jellegű, a Be.-hez történő közelítés céljából a fegyelmi
eljárásban is a megalapozott gyanúhoz kötődik a fegyelmi eljárás megindításának
lehetősége.
A 16. §-hoz
A módosítás pontosító jellegű. A szabálysértési hatóságot a fegyelmi határozat
jogerőre emelkedése után kell intézkedésre megkeresni, szemben az eddigi szabállyal,
amely azt az első fokú határozat meghozatalához kötötte.
A 17. §-hoz
A Hszt. módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény alapján 2003. július 1-jével elvált
egymástól a jogerő és a végrehajthatóság. Azt megelőzően a másodfokú fegyelmi
határozat végrehajtható volt annak ellenére, hogy azt a munkaügyi bíróságon keresettel
támadták meg. Ezt követően felesleges a végrehajthatóságról külön rendelkezni, mert
az megegyezik a jogerővel.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokok hatáskörében hozott intézkedése
ellen benyújtott panaszt a polgármester bírálja el, illetve hivatásos önkormányzati
tűzoltóparancsnokok esetében hozott munkáltatói döntést első fokon polgármester
(főpolgármester), vagy a képviselő-testület (közgyűlés) hozza.
Az eddigi jogalkalmazás során gyakran okozott gondot, hogy a 30 napos végrehajtási
határidő és a keresetindítási határidő egybeesett, és a határidő lejártakor nem lehetett
26
tudni, hogy az eljárás alá vont élt-e a keresetindítási jogával, vagy már jogerőre
emelkedett a fegyelmi döntés. A Hszt. 146. §-ának (3) bekezdése szerint ez a határidő
a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.
A 18. §-hoz
A módosítás egyrészt arról rendelkezik, hogy nem jár szolgálati nyugdíj a felső
korhatár betöltése vagy megrokkanása előtt annak, akinek szolgálati viszonyát a Hszt.
258. §-ban előírt rendelkezések alapján kifogástalan életvitelére vonatkozó kifogás
miatt felmentéssel megszüntették, illetve akinek a Hszt. 56. §-ának (6) bekezdése
alapján szolgálatra való méltatlanságát megállapították, aki a hivatásos állományáról
lemondott, továbbá hivatásos állománya szolgálati viszony megszüntetése, vagy
lefokozás fenyítés alapján szűnt meg, valamint akivel szemben büntetőeljárásban
szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás vagy közügyektől eltiltást alkalmaztak, és
azzal szemben akinek azért kellett megszüntetni a szolgálati viszonyát, mert az azzal
összefüggő összeférhetetlenségre vonatkozó egyéb jogviszonyát nem szüntette meg.
A (2) bekezdés a Hszt. alá tartozó szerveknél a szolgálati nyugdíj folyósítás nélküli
megállapításának jogintézményét vezeti be (rögzített nyugdíj). A rendelkezés célja,
hogy aki elérte a nyugdíjjogosultság szempontjából rá vonatkozó időtartamot (25 év
hivatásos állomány tagjaként eltöltött szolgálati időt) az ne kerüljön hátrányosabb
helyzetbe azzal, hogy ennek ellenére tovább dolgozik, és későbbi időpontban megy
nyugdíjba. Ennek értelmében a 25 év tényleges szolgálati idő megszerzésekor az
akkori adatok és rendelkezések szerint kerül rögzítésre az érintett szolgálati nyugdíja.
Ezt az összeget 6 hónapon belül meg kell állapítani. Amennyiben a hivatásos
állományú a szolgálati nyugdíjának rögzítését követően 1 év szolgálati időt szerez,
a nyugállományába vonulásakor választhat, hogy az akkor érvényes szabályok szerint
járó nyugdíjat igényli-e, vagy a 25 év szolgálati viszony után megállapított
nyugdíjának az évenkénti emelésekkel növelt összegét. A két összeg a tényleges
nyugállományba helyezéskor eltérhet és a hivatásos állományúnak lehetősége van
a számára előnyösebb nyugdíjat választani.
A 19. §-hoz
A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény
97. §-ának (5) bekezdése módosította a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997.	évi LXXXI. törvény. 50. §-ának (2) és (3) bekezdését, amely szerint
2004. november 1-jei hatállyal 20 %-kal emelte a sajátjogú nyugellátással együtt
folyósított özvegyi nyugdíj mértékét. Tekintettel a fentiekre a hivatásos állományra
vonatkozóan az eddig megállapított 30%-os kiegészítés 2004. november 1-jei hatállyal
20 %-kal - 36 %-ra - növekszik.
A 20. §-hoz
A szolgálati viszony egyik sajátossága, hogy a bíróság előtt megtámadható
munkáltatói intézkedéseket gyakran nem az állományilletékes parancsnok, hanem
27
magasabb színtű elöljáró (vezető) hozza meg. A rendelkezés szerint annak a szervnek
a székhelye szerinti munkaügyi bírósághoz kell benyújtani a keresetet, amelyik
szervnek az állományába tartozik a hivatásos állományú.
A 21. §-hoz
A rendelkezés szerint a Budapesti Rendőr-főkapitány és Fővárosi Tűzoltóparancsnok
kiemelésre kerül a főosztályvezető besorolású vezetők közül és beosztási illetményük
magasabb, (az illetményalap 8-szorosáról, 8,3-szorosára emelkedik) de az országos
parancsnok-helyettesénél alacsonyabb mértékben kerül megállapításra.
A 22. §-hoz
A rendelkezés egységesíti a központi tisztek alapilletményen túli illetménypótlékra
való jogosultságát. Megszűnik az országos parancsnok és az országos
parancsnok-helyettes privilegizált helyzete. A törvényben felsorolt helyeken
szolgálatot teljesítő központi tiszteket egységesen 25 %-os illetménypótlék illeti meg.
A 23. §-hoz
A rendelkezés pontosítás jellegű, amelyben az állományilletékes parancsnokok
felsorolása szerepel.
A 24. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz képest megszűnik - az előmeneteli szabályok
figyelembevételével történő - kötelező szolgálati beosztásba történő visszavétel.
A hivatásos állományú berendelésének megszűnésével a fegyveres szerv valamely
szervezeti egységénél végzettségének, képzettségének, rendfokozatának megfelelő
szolgálati beosztást kell biztosítani. Ez a beosztás nem lehet alacsonyabb a vezénylését
megelőző szolgálati beosztásánál. Abban az esetben, ha ilyen beosztás nincs, de 1 éven
belül várható - pl. más hivatásos állományú nyugállományba vonulása
miatt - akkor, a hivatásos állományú rendelkezési állományba helyezhető addig, amíg
a beosztás meg nem üresedik.
Amennyiben a fentiek alapján megfelelő szolgálati beosztás nem várható, nem
helyezhető rendelkezési állományba. Ilyen esetben a fenti követelmények
figyelembevételével alacsonyabb beosztást kell neki felajánlani. Ha ezt nem fogadja
el, akkor az érintett szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, kivéve,
ha a Hszt. 44. §-ának (1) bekezdése alapján nem kerül rendelkezési állományba.
A 25. §-hoz
A Hszt. 103. §-ának korábbi módosítása a berendeltek kivételével megemelte
a hivatásos állomány tagjának illetménykiegészítését. A berendelt hivatásos
állományúak többségében közigazgatási feladat végrehajtására vannak a minisztérium
28
állományába berendelve. Az 50 %-ot meghaladó illetménypótlékuk esetén megtörne a
központi közigazgatási szervben közszolgálatot teljesítő köztisztviselők és hivatásosok
illetménypótléka közötti összhang. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
(a továbbiakban: RSZVSZ) állománya berendelt rendőrökből áll, viszont ők nem
igazgatási, hanem rendvédelmi feladatokat látnak el. Erre tekintettel
az illetménykiegészítés 5 %-ának megfelelő 30 %-os illetménypótlékot kapnak a többi
rendvédelmi feladatot ellátó hivatásoshoz hasonlóan.
A 26. §-hoz
A kifogástalan életvitel ellenőrzése a rendvédelmi szerveknél speciális jogosultság,
amely a rendvédelmi szerv mint munkáltató helyzetéből adódik. A rendvédelmi szerv
speciális közhatalmi jogosultságai következtében az állományába jelentkezőktől és
tartozóktól nem általános életvitelt vár el, hanem ún. kifogástalan életvitelt, amely
megalapozza az e szerveknél elvárt fegyelmet. Ennek alapján a fegyveres szerv és
az ellenőrzést végrehajtó RSZVSZ ellenőrzi és kezeli a jelentkező, illetve a hivatásos
állományú személyes, valamint büntetőeljárásra és büntetésekre vonatkozó adatait.
A fentieken kívül lehetőség van jelentkező, illetve hivatásos állományú életvitelének,
valamint lakó- és családi környezetének és körülményeinek ellenőrzésére, amely
az adatok beszerzésére vonatkozóan nem terjedhet túl az ellenőrzöttel egy háztartásban
élők nevének, vele való kapcsolatának ellenőrzésére. A közeli hozzátartozók
tekintetében adatkezelés a névre, lakcímre és a tartózkodási helyre terjedhet ki. Ennek
alapján az ellenőrzöttel egy háztatásban élő közeli hozzátartozóra vonatkozó
környezeti körülményekre vonatkozó ellenőrzésen túl az adatok kezelésére is
lehetőség van. A nem egy háztartásban élő közeli hozzátartozó esetében csak
a felsorolt adatok kezelésére van lehetőség.
Abban az esetben, ha a biztonsági ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az életvitel
kifogásolható, akkor a felvételiző esetében a szolgálatra történő jelentkezést el kell
utasítani, a más hivatásos állományú esetén szolgálati viszonyát a Hszt. 56. §-a
(2)	bekezdésének a) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni, kivéve ha a
kifogásolt életvitelét 30 napon belül megváltoztatja.
Amennyiben a szolgálati viszony nem jön létre, mert a jelentkező jelentkezését
elutasítják, vagy mert attól eláll, illetve a hivatásos állományú szolgálati viszonya
megszűnik, az ún. biztonsági ellenőrzésből származó adatokat haladéktalanul meg kell
semmisíteni.
A 27. §-hoz
A biztonsági ellenőrzést az adott szerv vezetője és az RSZVSZ közösen végezheti. Az
ellenőrzés elrendelésére a hivatásos szolgálatra történő jelentkezés esetén
az illetékes miniszter által meghatározott szerv, az állományba tartozó esetén az
állományilletékes parancsnok jogosult.
29
A rendelkezés meghatározza, hogy meghatározott beosztásokban a biztonsági
ellenőrzést legalább 5 évente végre kell hajtani, egyéb esetekben csak akkor, ha az
állományilletékes parancsnok tudomására olyan információk jutnak, amelyekből arra
lehet következtetni, hogy a hivatásos állományú életvitele a törvényes és befolyástól
mentes szolgálatellátást veszélyezteti.
A 28. §-hoz
A rendelkezés alapján az RSZVSZ a biztonsági ellenőrzés során leplezett módon kép
és hangfelvételt készíthet. E felvételek kizárólag az ellenőrzés célja érdekében - tehát
az ennek alapján folytatott munkaügyi eljárásban - és az ellenőrzés alapján indult
büntetőeljárásban használhatóak fel.
A 29. §-hoz
A rendelkezés szerint azokat a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatoknál hivatásos
állományban lévőket, akiket valamely oknál fogva vezényeltek, berendeltek, az
illetményalapjuk 30 %-os pótléka illeti meg.
A 30. §-hoz
A rendelkezés módosítására azért van szükség, mert a felsorolásból kimaradtak
a Magyar Honvédségnél hivatásos szolgálati viszonyban foglalkoztatottak. Ennek
alapján a nyugdíjra jogosultság szempontjából problémát jelenthetett az, hogy
a honvédségnél eltöltött hivatásos szolgálati idő, más rendvédelmi szervhez történő
átkerülés esetén nem számít bele a hivatásos szolgálati időbe. A módosítás alapján
minden hivatásos állományúnak egységesen kell számolni a nyugdíjra jogosultság
szempontjából a szolgálati idejét. Azaz a hivatásos állományban eltöltött
idő - bármelyik fegyveres szervnél is töltötte azt az érintett - szolgálati időnek számít.
A 31. §-hoz
A Hszt. 258. §-a és a 258/A - 258/C. §-ai meghatározzák a kifogástalan életvitelnek és
ellenőrzésének alapvető tartalmi, hatásköri és adatvédelmi szabályait. A Kormány
felhatalmazást kap arra, hogy ennek keretei között meghatározza azt az eljárási rendet,
hatásköri, együttműködési szabályokat, amelyeket biztosítják az ellenőrzés
eredményessége mellett, a személyes adatok, a személyiségi jogok megfelelő védelmét
is.
A belügyminiszter felügyelete alá tartozó képzések egységes szabályozása érdekében
szükségessé vált egy átfogó BM rendelet kiadása, amelyhez szükséges a miniszter
hatáskörébe tartozó felhatalmazó rendelkezések kiegészítése a miniszter felügyelete
alá tartozó képzések, továbbképzések, a rendészeti szakvizsgára vonatkozó
rendelkezéssel.
30
A 32. §-hoz
A kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről szóló 2. számú mellékletben
szereplő táblázat, szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések, szolgálati viszony
megszüntetésére vonatkozó része nem rendelkezett a tisztekről és főtisztekről.
A rendelkezés szerint a tisztek és főtisztek szolgálati viszonyának megszüntetése
az országos parancsnok hatáskörébe tartozik.
A 33. §-hoz
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
1. §-a (2) bekezdésének c) pontja módosítását a megváltozott idegenrendészeti
jogintézmény teszi szükségessé.
A 34. §-hoz
Az Alkotmánybíróság az Rtv. 54. §-ának i) pontjában a „vagy más veszélyes eszköz”
szövegrészt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint a rendőr
részéről abban az esetben is helye lehet lőfegyver használatnak,
ha a lőfegyverhasználattal érintett személy magatartása a nála lévő - élet kioltására
nem alkalmas, de az intézkedő rendőr értelmezése szerint más veszélyes eszköznek
minősülő - tárgy ember elleni közvetlen felhasználására utal.
A „más veszélyes eszköz” túl tág értelmezést tesz lehetővé, amely olyan esetekben is
megalapozhatja a lőfegyverhasználatot, amikor az egyébként szükségtelen.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint „a más veszélyes eszköz” szövegrész
nemcsak jogbizonytalanságot eredményez, hanem egyúttal indokolatlan kockázati
tényezőnek minősül az élethez való joggal összefüggésben. Az Alkotmánybíróság
megállapítása szerint a lőfegyver használat kizárólag fegyver, valamint az élet
kioltására alkalmas más eszköz esetén lehet alkotmányos. Az Rtv. 54. §-ának i) pontja
a fentiek alapján került meghatározásra.
Az Rtv. 54. §-ának j) pontját az Alkotmánybíróság megsemmisítette, mert
megállapította a fogva tartottal szembeni lőfegyverhasználat alkotmányellenességét, de
egyúttal rámutatott arra, hogy a fogolyszöktetést erőszakos módon végrehajtókkal
szembeni lőfegyverhasználat nem alkotmányellenes.
A fogva tartott erőszakos kiszabadításának megakadályozása esetén indokolt
a lőfegyver használat biztosítása. Az indokoltságot az teremti meg, hogy az erőszakos
kiszabadítás során szükségképpen megvalósul a mások életének vagy testi épségének
veszélyeztetése.
A 35. §-hoz
A Rtv. 68. §-ának (1) bekezdésében a titkos információgyűjtés keretében
az adatszolgáltatók között a postai szervezet megnevezés nem szerepelt, viszont a
31
postai szolgáltatók által kezelt adatok körében számos olyan található, amely
szükséges lehet a titkos információgyűjtő tevékenység végzéséhez. Az előbbieken
kívül a hatályos rendelkezések elektronikus hírközlési szolgáltató megnevezést
használják, ezért célszerű ezt a terminológiát alkalmazni az Rtv.-ben is.
A 36. §-hoz
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Áptv.)
4. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve az 5. §-a szerint a honosítás és
a visszahonosítás egyik általános feltétele, hogy a külföldi személy
állampolgárságának a megszerzése a Magyar Köztársaság érdekeit ne sértse.
E diszkrecionális eljárás során Magyarország törekszik arra, hogy az állampolgárságra
nem méltó külföldiek ne nyerjék el a magyar állampolgárságot. Az Áptv. 19. §-ának
(3)	bekezdése lehetővé teszi, hogy a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
(a továbbiakban: BM BÁH) adatot kérjen a rendőrségtől.
A magyar állampolgárságért folyamodó külföldi esetében bármely olyan információt
szükséges felhasználni a kérelem elbírálásánál, amely a kérelmező méltatlanságára,
bűnözői körökkel fennálló kapcsolatára, a beilleszkedés hiányára utal. Ezért szükséges
az adatot kérelmező szervek között a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben
eljáró szervét felsorolni. Ezt a tevékenységet a BM Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal látja el.
A 37. §-hoz
Az Rtv. 93. §-a szabályozza az Rtv. V. és VI. fejezetében felsorolt rendőri
intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazása miatt előterjesztett jogorvoslati
eljárás szabályait. A szabályozás szerint a jogorvoslatra irányuló panaszt,
az intézkedést követő 8 napon belül lehet előterjeszteni, amit az intézkedést
foganatosító szerv vezetője 15 napon belül határozattal bírál el. Ezen határozat ellen
8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. Az Rtv. 93-ának új (10) bekezdése
lehetőséget ad arra, ha valaki menthető okból elmulasztotta a fenti határidő
valamelyikét, igazolási kérelmet terjeszthessen elő. Az igazolás kérelem benyújtásának
határideje nem korlátlan arra a panaszra okot adó rendőri intézkedés, vagy kényszerítő
eszköz használatát követő 3 hónapig van lehetősége.
A 38. §-hoz
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága megszűnéséről szóló
LXVI. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján az APEH Bűnügyi Igazgatósága
2003.	január 1-jével megszűnt, ezért az RSZVSZ belső bűnmegelőzési célú
tevékenységet az APEH Bűnügyi Igazgatósága felé nem tud végezni.
32
A 39. §-hoz
Az Alkotmánybíróság az Rtv. 54. §-ának i) pontjában a „vagy más veszélyes eszköz”
szövegrészt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint a rendőr
részéről abban az esetben is helye lehet lőfegyver használatnak, ha a
lőfegyverhasználattal érintett személy magatartása a nála lévő - élet kioltására nem
alkalmas, de az intézkedő rendőr értelmezése szerint más veszélyes eszköznek
minősülő - tárgy ember elleni közvetlen felhasználására utal. A „más veszélyes
eszköz” túl tág értelmezést tesz lehetővé, amely olyan esetekben is megalapozhatja
a lőfegyverhasználatot, amikor az egyébként szükségtelen.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint „a más veszélyes eszköz” szövegrész
nemcsak jogbizonytalanságot eredményez, hanem egyúttal indokolatlan kockázati
tényezőnek minősül az élethez való joggal összefüggésben.
Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a lőfegyver használat kizárólag fegyver,
valamint az élet kioltására alkalmas más eszköz esetén lehet alkotmányos.
A Hör. tv. 58. §-a (1) bekezdésének g) pontja a fentiek alapján került meghatározásra.
A 40. §-hoz
A Vám-és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: VPOP. tv.)
26.	§-ának (1) bekezdésében a titkos információgyűjtés keretében az adatszolgáltatók
között a postai szervezet megnevezés nem szerepelt, viszont a postai szolgáltatók által
kezelt adatok körében számos olyan található, amely szükséges lehet a titkos
információgyűjtő tevékenység végzéséhez. Az előbbieken kívül a hatályos
rendelkezések elektronikus hírközlési szolgáltató megnevezést használják, ezért
célszerű ezt a terminológiát alkalmazni a VPOP. tv-ben is.
A 41. §-hoz
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv. ) felhatalmazó rendelkezései között
nem szerepelt a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályainak megállapítására
vonatkozó felhatalmazás, ezért szükséges a Ttv. kiegészítése a tűzvédelmi szakvizsga
részletes szabályinak kidolgozásra vonatkozó belügyminiszteri felhatalmazással.
A 42. §
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
felhatalmazó rendelkezései között nem szerepelt az Országos Katasztrófavédelmi
Szabályzat kiadására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés, ezért szükséges rendelkezni
annak kiadására vonatkozó felhatalmazásról.
33
A 43. §-hoz
A Hszt. 125. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka, hogy
a Magyar Honvédség kikerült a Hszt. hatálya alól, ezért a rendelkezés értelmét
vesztette. A Hszt. hatálya alá tartozó fegyveres szervek tekintetében a Hszt. nem
határoz meg az állományilletékes parancsnoknál alacsonyabb szintű vezető részére
önálló részhatáskört.
A Hszt. 145. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a korábbi
rendelkezéssel ellentétben lehetővé teszi a súlyos megítélésű szolgálati tevékenység
során elkövetett szabálysértés miatt (pl: vagyon elleni szabálysértés, titoksértéssel
kapcsolatos szabálysértés stb.) a pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi büntetés
kiszabását.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága megszűnéséről szóló
2002.	évi LXVI törvényt hatályon kívül kell helyezni.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben szereplő „Országos
Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szerve” megnevezés 2004. július 2-ától nem
megfelelő, ugyanis ez a szerv megszűnt és beintegrálódott az NNYI-be. Az NNYI
állományába tartozó köztisztviselők 50 %-os illetménykiegészítésben részesülnek,
tekintettel arra, hogy korábban az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság
Pénzügyi Nyomozó szervének illetménykiegészítését 50 %-os mértékben határozták
meg. Az NNYI 2005. január 1-jével történő átszervezése miatt ez az
illetménykiegészítés 35 %-ra csökkenne, ezért szükséges a kiegészítő rendelkezésben
határozni az 50 %-os illetménykiegészítésről.
Az Alkotmánybíróság döntése alapján járó pótszabadságra, illetve az illetménynélküli
szabadságra vonatkozó rendelkezések, továbbá az RSZVSZ és Nemzetbiztonsági
Szolgálatok állományának illetménypótlékára vonatkozó szabályokat 2004.
január 1-jétől visszamenőlegesen kell alkalmazni.
A rögzített nyugdíjra vonatkozó szabályok esetében, annak a hivatásos állományúnak,
aki már elérte, vagy meghaladta a 25 év szolgálati viszonyt a törvény
hatálybalépésekor meglévő szolgálati ideje szerinti állapot szerint kell rögzíteni
a nyugdíja összegét. Ennek értelmében a rögzített nyugdíj megállapítása nem
visszamenőleges hatályú, tehát ha valaki már elérte, vagy meghaladta a 25 éves
szolgálati időt, akkor nem lehet visszamenőlegesen megállapítani a szolgálati
nyugdíjat, hanem a törvény hatálybalépésekor meglévő szolgálati idő alapján kell
rögzíteni a szolgálati nyugdíj összegét. Az özvegyi nyugdíj 20 %-os emelésére
vonatkozó rendelkezést 2004. november 1-jétől visszamenőlegesen kell alkalmazni.