﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12682. számú
törvényjavaslat
a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Németh Imre
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2004. november
2004. évi... törvény
a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez
kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról
l.§
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez
kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 2. §-ának a) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
/E törvény hatálya kiterjed:/
„aj az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) garancia
részéből finanszírozott támogatások igénybevételével, valamint az Európai Unió
Közös Agrárpolitikájának magyarországi alkalmazásához közvetve vagy közvetlenül
kapcsolódó egyéb intézkedések végrehajtásával összefüggő feladatokra;”
2. §
(1)	A törvény 6. §-ának (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
/Az MVH az ügyfél azonosítása, a támogatási jogosultság megállapítása céljából
adatokat vesz át/
,j) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti
előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről szóló 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet
szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezetektől az általuk nyilvántartott
termelők nyilvántartásaiból.”
(2)	A törvény 6. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(7) Az MVH megkeresésére az állami adóhatóság adatot szolgáltat a megkeresésben
megjelölt adózónak az állami adóhatóságnál nyilvántartott, hatvan napot meghaladó,
lejárt esedékességű köztartozásának összegéről, vagy arról a tényről, hogy az
adózónak ilyen tartozása nincs. A megkeresésnek tartalmaznia kell az érintett adózó
adószámát vagy adóazonosító jelét. Az adatszolgáltatás módját, időpontját és
gyakoriságát a két szerv megállapodásban rögzíti.
(8) Az MVH az (1) és (2) bekezdések alapján általa kezelt adatállományokat
egymással, valamint az (5) és a (7) bekezdések alapján átvett adatokkal a
feladatkörében végzendő ellenőrzés céljából összevetheti.”
2
3.§
(1)	A törvény 10. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmet jogszabály vagy pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában az
MVH Központi Hivatalához kell benyújtani”
(2)	A törvény 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező
külföldi természetes személy, továbbá a külföldi, a Magyar Köztársaság területén
székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kérelmét - ha jogszabály, pályázati
felhívás másként nem rendelkezik - az MVH Központi Hivatalához kell benyújtani.”
(3)	A törvény 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kérelem beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a
kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, amennyiben jogszabály
másként nem rendelkezik.”
(4)	A törvény 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A támogatási kérelmet, a kifizetési kérelmet, valamint a pályázatot -
jogszabály, pályázat esetében pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában - az
MVH a kérelem hiánytalan benyújtását követően bírálja el és a hiánytalan benyújtást
követő hatvan napon belül döntéséről az értesítést kiadja.”
4-§
(1)	A törvény 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Jogosulatlanul veszi igénybe az ügyfél a támogatást, ha
a)	valótlan tényeket közöl,
b)	adatot vagy adatokat eltitkol,
c)	a támogatás céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot vagy
ellenőrzést akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a jogszabályban vagy pályázati
felhívásban előírt adatszolgáltatási vagy fizetési kötelezettségét megszegi,
d)	a támogatást rendeltetéstől eltérően használja fel, illetve
e)	a jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban meghatározott támogatási
feltételeket megszegi.”
(2)	A törvény 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(4) A jogosulatlanul igénybe vett támogatások, valamint az egyéb tartozások adók
módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek és az MVH-val történő megállapodás
alapján azokat az állami adóhatóság hajtja be.”
5.	§
A törvény a következő 15/B-15/D. §-sal egészül ki:
,,15/B. § (1) Az eljárásban végrehajtható okirat a fizetési kötelezettséget megállapító
jogerős határozat, amely okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs
szükség.
(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás miatt felszámított pótlék, kamat a
tartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.
15/C. § (1) Az MVH a tartozás megfizetésére az ügyfelet felhívhatja, eredménytelen
felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás az MVH külön
határozata nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
(2) A tartozás behajtása érdekében az MVH a fizetési kötelezettséget megállapító
jogerős határozat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.
15/D. § (1) Az MVH az ügyfelet megillető támogatást a nyilvántartásaiban szereplő
tartozás összegéig visszatarthatja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül.
(2)	A visszatartásról az ügyfelet az MVH határozattal értesíti.
(3)	Az MVH a visszatartási jogának gyakorlását az ügyfél írásbeli kérelmére akkor
mellőzheti, ha a támogatás elmaradása az ügyfél gazdálkodási tevékenységét
ellehetetleníti.
(4)	Ha az igénybe vehető támogatás összege az ügyfelet terhelő tartozások
mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az MVH a nyilvántartott tartozás
kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű
tartozások esetén a tartozás arányában.
6.§
(1)	A törvény 33. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
,,(1) A pályázat kedvezményezettjével az MVH a támogatási szerződést írásban köti
meg vagy részére támogatási okiratot állít ki. A támogatás folyósítása hatályos
szerződés vagy a támogatási okirat alapján történik.
4
(2) Az MVH ajánlati kötöttsége a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételétől
számított, a pályázati felhívásban meghatározott időtartamig áll fenn. Szerződés
alapján folyósított támogatás esetében, amennyiben a pályázó ezen időtartam alatt nem
köti meg a szerződést, az MVH támogatási döntése hatályát veszti.”
7.§
A törvény 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,34. § A támogatás csak a pályázatban és a támogatási okiratban, illetve támogatási
szerződésben rögzített célok megvalósítására használható fel.”
8.§
A törvény 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MVH - a (2) bekezdésben foglaltakra is tekintettel - a minisztérium, egyes
közösségi támogatások esetében pedig az Irányító Hatóság, illetve az adott program
irányításáért felelős szerv egyetértésével meghatározza, kidolgozza és közzéteszi a
rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, az ahhoz kapcsolódó
tájékoztatókat, és gondoskodik arról, hogy az ügyfelek számára megfelelő időben,
könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre.”
9.§
A törvény a következő 37/A-37/B. §-sal egészül ki:
„Jogkövetkezmények
37/A. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabályban
meghatározott díj, valamint a határozattal előírt fizetési kötelezettség késedelmes
megfizetése esetén az esedékesség napjától, a támogatásnak az esedékesség előtt
történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell
fizetni.
(2)	A késedelmi pótlék mértéke - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - minden
naptári nap után az esedékesség időpontjában érvényes jegybanki alapkamat
kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani
nem lehet.
(3)	Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az ügyfél a
késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet
elháríthatatlan külső ok idézte elő.
5
(4)	A késedelmi pótlék felszámítása esetén a pótlék alapját jogcímenként
(támogatásonként) külön-külön kell figyelembe venni. Az MVH összehasonlítja az
ügyfél jogszabályban meghatározott vagy határozattal előírt fizetési kötelezettségét
az ügyfél által teljesített befizetéssel és ennek alapján a késedelmi pótlékot
megállapítja. Utólagos ellenőrzés során megállapított késedelmi pótlék az eredeti
esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre
számítható fel. Az ügyfél a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, az értesítéstől
függetlenül is megfizetheti.
(5)	Az MVH hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított késedelmi
pótlékot. Ha az ügyfél a pótlék összegét továbbra is vitatja, jogorvoslati kérelmet
nyújthat be.
37/B. § (1) A magánszemély ügyfél százezer forintig, más ügyfél kétszázezer forintig
terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvény felhatalmazása alapján
kihirdetett jogszabály szerinti
a)	bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési) adatszolgáltatási
kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy hiányosan
teljesíti,
b)	bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési) adatszolgáltatási
kötelezettségét nem teljesíti,
c)	támogatás igénybevételével összefüggésben a jogszabályokban előírt
bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a
bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat
hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti,
d)	iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,
e)	a nyilatkozattételt elmulasztja vagy megtagadja,
f)	támogatás igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú
nyilatkozatot tesz,
g)	az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az
együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság
megállapításának, ha az ügyfél késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(3)	A bejelentkezési, bejelentési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség
elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az MVH az
ügyfelet - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét
kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező előző
határozatban előírt határidőt az ügyfél elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése
esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
(4)	Az ellenőrzés akadályozásáért az (1) bekezdés g) pontja alapján az ügyfélnek
nem minősülő természetes személy, illetve jogi személy is szankcionálható.
6
(5)	A mulasztási bírság kiszabásánál az MVH mérlegeli az eset összes körülményét,
az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát,
gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője,
alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható
körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az MVH a mulasztás
súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.”
10. §
(1)	E törvény - a 9. § kivételével - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba,
egyidejűleg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 2. §-ának b) pontja hatályát
veszti. A 9. § a törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a szőlő és gyümölcstermesztésről valamint a borgazdálkodásról szóló 1970.
évi 36. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 1. §-ának helyébe a következő-
rendelkezés lép:
„1. § (1) Az 1500 nr -nél nagyobb területen gyümölcsfaültetvény, valamint 500 m -
nél nagyobb területen bogyósgyümölcs ültetvény csak engedéllyel telepíthető a külön
jogszabályban meghatározott Nemzeti Fajtajegyzékben, vagy Szállítói
Fajtajegyzékben szereplő fajtákkal.
(2)	A telepítési engedély iránti kérelmet a telepítés helye szerint illetékes jegyzőhöz a
telepítés megkezdése előtt legalább egy hónappal kell benyújtani. A kérelemnek
tartalmaznia kell a telepítési terület helyrajzi számát, annak méretét, a telepíteni kívánt
gyümölcsfajt és annak fajtáit, a sor- és tőtávolságot, a termőhely ökológiai
alkalmasságának igazolását, valamint a terméktanácsi javaslatot.
(3)	A jegyző a telepítési engedélyt a (2) bekezdés szerinti tartalommal legfeljebb két
év időtartamra adja ki. A határozat az ingatlan határától meghatározott ültetési
távolságot írhat elő. A telepítési engedély egy példányát a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) megyei kirendeltsége részére,
valamint művelésiág-változás esetén a megyei földhivatalnak is meg kell küldeni.”
b)	a tvr. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,.2. § (1) Az eltelepített ültetvény termőre fordulását az ültetvény használója köteles
bejelenteni az MVH megyei kirendeltségeinek az Országos Mezőgazdasági Minősítő
Intézet igazolásának csatolásával.
(2)	Az 1. § (1) bekezdés szerinti gyümölcsültetvények kivágását a kivágást követően
egy hónapon belül a tulajdonosnak vagy használónak be kell jelentenie az MVH
7
megyei kirendeltségeinek. Ha egy éven belül újratelepítést nem terveznek, a
müvelésiág-változást be kell jelenteni a földhivatalnak.”
c)	a tvr. 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyümölcsös ültetvények katasztere minden, az l.§ (1) bekezdésében megjelölt
ültetvény tekintetében tartalmazza az ültetvények azonosító adatait (település,
helyrajzi szám, területnagyság), az ültetvény használójának azonosító adatait (név,
lakcím, illetve szervezet megnevezése és székhelye), és az MVH által adott
regisztrációs számát, valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének
nagyságát.”
d)	a tvr. a következő 3. és 4. §-sal egészül ki:
„3. § (1) Azok a gyümölcsösültetvény-használók, akik nem járultak hozzá a szőlő- és
gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló 2000. évi CXLIII. törvény alapján felvett
adataiknak a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részéről az MVH
részére történő átadásához, illetve akik a megkeresés ellenére sem jelentkeztek be a
gyümölcs ültetvény kataszterbe, vagy akiket a KSH korábban nyilvántartásba vétel
miatt nem keresett meg, kötelesek a 2/A. § (2) bekezdése szerinti adatokat 2005. május
31-ig az MVH megyei kirendeltségének jelenteni.
(2)	Hiányos adatszolgáltatás, illetve a regisztrációs és a kataszteri rendszerbe
bejelentett adatok eltérése esetében az MVH hiánypótlásra szólítja fel az
ültetvényhasználót.
(3)	Az ültetvényhasználó a nyilvántartásba vételt követően az adataiban bekövetkezett
változást harminc napon belül köteles bejelenteni az MVH megyei kirendeltségénél.
4. § (1) A gyümölcsös ültetvény kataszterbe bejelentett adatok valódiságát az MVH
megyei kirendeltsége a FÖMI közreműködésével ellenőrzi.
(2)	Aki valótlan adatokat jelent, vagy az adatszolgáltatást felszólítás ellenére sem
teljesíti, az MVH 20 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.”
e)	a tvr. 2/B. §-a (1) bekezdésének második mondata, valamint 2/C. §-a hatályát veszti.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A jelen törvényjavaslat-tervezet célja, hogy a Magyar Köztársaság területén a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások, illetve egyéb intézkedések
igénybevétele, illetve végrehajtása a korábbi szabályozáshoz képest egyszerűbb,
gyorsabb és átláthatóbb legyen, valamint a korábbi szabályozásban nem szereplő
hatékony szankciórendszert vezessen be, figyelemmel az ügyfelek és a Mezőgazdasági
és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jogaira és kötelezettségeire.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény hatálya az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA)
garancia részébe tartozó intézkedésekre szűkül, így az EMOGA orientációs részbe
tartozó Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, illetve Halászati Orientációs
Pénzügyi Eszközök körébe tartozó intézkedések a többi strukturális alap
szabályozásával egységesen lesznek kezelve, ami elősegíti a gyorsabb, átláthatóbb
ügyintézést.
A 2. §-hoz
Az MVH-nak feladatai ellátásához és az ellenőrzések végrehajtásához több olyan
adatbázisból kellene adatokat átvennie, amelyek a törvényben nincsenek meghatározva
(APEH - köztartozásokra vonatkozóan, ökológiai termelést ellenőrző szervezeteknél
nyilvántartott termelők adatai - kísérő intézkedésekhez kapcsolódóan). Mivel
elképzelhető, hogy a későbbiek során is felmerülhet ilyen adatok átvételének
szükségessége, az új pont általánosságban ad felhatalmazást adatátvételre.
A 3. §-hoz
A belpiaci, export, illetve intervenciós jogcímek központilag kerülnek végrehajtásra,
ezért az ügyintézést jelentősen lelassíthatja, illetve ellehetetlenítheti, ha a kérelmeket a
kirendeltségeknél nyújtják be az ügyfelek.
Az MVH eljárásrendjének kialakítása során a Fővárosi- és Pest Megyei Kirendeltsége
helyett az MVH Központi Hivatala látja el a végrehajtó tevékenységhez kapcsolódó
koordináló feladatokat és a megyei kirendeltségek eljárásrendje egységes. A Központi
Hivatal a legalkalmasabb az egyedi ügyek kezelésére, ezért ennek megfelelően kerül a
törvény módosításra. A közösségi jogszabályok sok esetben - így különösen az
intervenciós és külpiaci intézkedéseknél, de egyes belpiaci jogcímeknél - ettől
eltérően szabályozzák a benyújtás módját és az ahhoz kapcsolódó határidőt. Az adott
határidő lejártát követően, összesített formában a Bizottság részére továbbítandó
ajánlatok vagy kérelmek esetében - ahol kizárólag a fizikailag is beérkezett,
9
adminisztratív ellenőrzésen átesett kérelmek vehetők figyelembe - a javasolt
módosítás nélkül kezelhetetlen állapot alakulna ki.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a törvényben foglalt egyes eljárási
garanciák megtartása mellett előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a támogatás
igénybevétele során az általánostól eltérő feltételeket kell alkalmazni a gyorsabb
ügyintézés biztosítása érdekében. Erre figyelemmel lehetővé kell tenni, hogy
jogszabály, illetve a pályázati felhívás az általános szabályoktól eltérést
engedélyezzen. Bár az MVH jogosult bizonyos technikai kérdéseket saját
hatáskörében közlemény formájában is megjelentetni, azonban az eltérés lehetőségét
nem indokolt a javaslatban szereplőnél alacsonyabb szintre vinni. A jogszabály, illetve
a pályázati felhívás esetén ugyanis érvényesül a földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter, illetve egyes közösségi támogatások esetében pedig az Irányító Hatóság,
illetőleg az adott program irányításáért felelős szerv megfelelő kontrollja. Eljárási
garanciát jelent, ha a támogatási kérelmet, a kifizetési kérelmet, valamint a pályázatot
fő szabályként 60 napon belül kell elbírálni. E kötelezettség alól csak jogszabály,
illetve pályázati felhívás adhat eltérést. A speciális határidő megállapítási szabály
felhatalmazást ad mind rövidebb, mind pedig hosszabb elbírálási határidő
megállapítására. E határidők ugyanis intézkedés típusonként eltérőek lehetnek
különösen olyan esetben, amikor várhatóan nagy vagy csekély számú kérelem
elbírálására kell sort keríteni.
A 4. §-hoz
A módosításra elsősorban azért van szükség, mert amennyiben elmulasztják a
cukorilleték vagy egyéb kiszabott illeték (pl. tej esetében), díj, költség befizetését, az
MVH-nak nincs lehetősége jogkövetkezményt alkalmazni.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 146. § (2) bekezdése szerint az
adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján
magánszemély esetében a belföldi lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely, ennek
hiányában szokásos fellelhetőségi helye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,
míg jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság jár el,
kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja. A módosítás
célja, hogy az MVH részére valamennyi tartozást az állami adóhatóság hajtsa be,
mivel az eljárás gyorsaságát és hatékonyságát növeli, ha ezeket a feladatokat egy szerv
látja el és azok nem oszlanak meg az állami és a nagyszámú önkormányzati
adóhatóságok között.
A technikai szövegpontosítás egyértelművé teszi, hogy a jogosulatlanul igénybevett
támogatás esetében a visszafizetési kötelezettség nem általában az ügyfél, hanem
annak a kötelezettsége, akinek támogatási kérelmét, illetve pályázatát kedvezően
elbírálták (támogatásra jogosult). Ezen túlmenően pontosítani kell, hogy nem csak az
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén kell a jogosulatlan
igénybevételt megállapítani, hanem ha a jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban
meghatározott támogatási feltételeket nem teljesíti a támogatásra jogosult.
10
Az 5. §-hoz
Az eredményes végrehajtás egyik feltétele a gyorsaság, ezért a törvény az MVH-t a
tartozások behajtása érdekében szükséges intézkedések, végrehajtási cselekmények
haladéktalan megtételére kötelezi. A végrehajtási eljárás főszabály szerint a
végrehajtható okirat alapján elrendelt végrehajtási cselekmény foganatosításával -
arról szóló külön határozat meghozatala nélkül - indul meg.
Ha az ügyfél támogatást igényel, ugyanakkor az MVH nyilvántartása szerint az
ügyfélnek tartozása áll fenn, az MVH visszatartási jogát gyakorolva az igényelt összeg
átutalását megtagadhatja. A tartozás erejéig az MVH az igényelt támogatást
visszatarthatja, mellyel a tartozás megfizetettnek minősül. A visszatartási jog
gyakorlása során az önként, határidőben nem teljesített fizetési kötelezettség
teljesítésének kikényszerítéséről van szó, ezért az nem más, mint az tartozás
érvényesítése érdekében alkalmazott kényszerintézkedés. Funkcióját tekintve tehát a
visszatartási jog gyakorlása végrehajtási cselekménynek minősül, ezért azt a törvény -
rendeltetésének megfelelően - a végrehajtási eljárásról szóló részben szabályozza.
A 6. és 7. §-okhoz
A támogatási okirat fogalmának bevezetése meggyorsítja egyes támogatási jogcímek
esetén az elbírálás és a folyósítás folyamatát.
A 8. §-hoz
Az ügyfelek gyorsabb és hatékonyabb tájékoztatását segíti elő, hogy az MVH-n túl
az irányító hatóságnak is joga és kötelezettsége a megfelelő nyomtatványok,
tájékoztatók kiadása.
A 9. §-hoz
Az Európai Unió költségvetési érdekeit veszélyeztető jogosulatlan
támogatásigényléshez visszatartó erejű jogkövetkezményeket rendel a törvényjavaslat.
A tartozás késedelmes megfizetése esetén, illetőleg a támogatás esedékesség előtti
igénybevétele esetén a jogosulatlan pénzhasználatért késedelmi pótlékot kell fizetni.
Pótlékot a késedelemben töltött napokra kell felszámítani és az minden késedelemben
töltött nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat
kétszeresének 365-öd része. A pótlékszámítás során a pótlék alapját támogatásonként
kell figyelembe venni. A törvény pontosan meghatározza a késedelmi pótlékszámítás
kezdő- és végpontját. Késedelmes fizetés esetén a törvény lehetővé teszi a késedelem
igazolását, azonban pótlék alóli mentesülést csak az eredményezhet, ha a késedelmet
elháríthatatlan külső ok idézte elő. A mulasztási bírságra vonatkozó szabályozás
taxatív módon határozza meg azokat az eseteket, amikor a ügyfél a törvényben
meghatározott mértékig mulasztási bírsággal sújtható. A törvény a tételes bírságra
helyezi a hangsúlyt és egységesen határozza meg a bírság maximális mértékét 100
11
ezer, illetve 200 ezer forintban, attól függően, hogy a mulasztást elkövető
magánszemély-e vagy sem. A mulasztási bírság szabályok minden esetben az MVH
által kiszabható legmagasabb bírság összegét határozzák meg, mely nem jelenti azt,
hogy bármely jogszabálysértés esetén a törvényben meghatározott legmagasabb
összeget kellene bírságként megállapítani. A kiszabott bírságnak minden esetben
arányban kell állnia az elkövetett jogszabálysértéssel, ezért az MVH-nak a
szankcionáláskor nem csupán joga, hanem kötelezettsége az eset összes körülményét
mérlegelni és azok tükrében meghatározni a bírság összegét. Ez tehát akár nulla forint
is lehet, azaz az MVH méltányolható esetben eltekinthet a szankcionálástól. Egyes
kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén nem szabható ki mulasztási bírság, ha a
mulasztó késedelmét azzal igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható.
A 10. §-hoz
A 2001/109/EK parlamenti és tanácsi irányelv az egyes gyümölcsfafajok ültetvényei
termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendő
statisztikai felmérésekről valamennyi tagállamnak feladatul írja elő a gyümölcs
ültetvények felmérését, az adatok változásának nyomon követését, és a Bizottság
évenkénti tájékoztatását. A feladat végrehajtása érdekében ki kell alakítani a gyümölcs
ültetvények kataszteri rendszerét. Az egyes agrár tárgyú törvények jogharmonizációs,
célú módosításáról szóló 2003. évi LXXVII. törvény a gyümölcskataszter kialakítását
és vezetését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz telepítette a szőlő- és
gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű
rendelet módosításával. A módosított tvr. azonban csak az alma, körte és őszibarack
kataszter vezetését írja elő, és nem tartalmazza a bejelentések módját, a telepítések,
kivágások ellenőrzésére vonatkozó előírásokat. Ahhoz, hogy megfelelő jogszabályi
felhatalmazás alapján legyen kialakítható a gyümölcs ültetvények katasztere, és az
mind a hazai szakirányítás igényeinek, mind a brüsszeli jelentési kötelezettségek
teljesítéséhez megfeleljen, szükséges a fenti tvr. módosítása.
12