﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12720. számú
törvényjavaslat
a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2004. november
2
2004. évi........törvény
a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról
1.	§ A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Tv.) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hősi temetőre és hősi temetési helyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a
Magyar Köztársaság területén levő más nemzetek hősi temetőire, hősi temetési helyeire
is.”
2.	§ (1) A Tv. 3. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„f) hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában
a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek,
továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból
elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére,
hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely;”
(2)	A Tv. 3. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„i) egészségügyi intézmény: egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési
engedéllyel rendelkező személy, illetőleg intézmény.”
3.	§ A Tv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Köztemető esetében a temető használatának rendjéről önkormányzati rendeletben,
egyéb temetők esetében temetőszabályzatban kell rendelkezni.”
4.	§ A Tv. 15. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Nemzeti Kegyeleti Bizottság feladata különösen]
„b) a rendelkezési jog gyakorlása a nemzeti sírkertbe tartozó temetési helyek és
kegyeleti emlékhelyek tekintetében;”
5.	§ (1) A Tv. 16. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„A temető üzemeltetését e törvényben, kormányrendeletben, temető szabályzatban,
továbbá köztemető esetén önkormányzati rendeletben, és a kegyeleti közszolgáltatási
szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni.”
(2)	A Tv. 16. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az üzemeltető]
„a) meghatározza a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb
vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét;”
6.	§ (1) A Tv. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A temetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából - a temetési helyekről az
üzemeltető nyilvántartást vezet. A nyilvántartást a sírboltokról (a továbbiakban: sírbolt
könyv) és az egyéb temetési helyekről (a továbbiakban: nyilvántartó könyv) külön-
külön kell vezetni.
(2)	A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés
(urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja, az elhalt családi neve és utóneve,
születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe,
az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az
eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme, és
a síremlékre vonatkozó bejegyzések.”
(2)	A Tv. 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt
könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.”
7.	§ A Tv. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni]
„c) végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő
házastársa vagy élettársa;”
8.	§ A Tv. 25. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység:
a)	a temetésfelvétel,
b)	az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való - az egészségügyi
szolgáltató halottkezelési feladatkörébe nem tartozó és az egészségügyi intézmény
területén kívül végzett - előkészítése,
c)	a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás,
4
d)	a ravatalozás,
e)	a búcsúztatás,
f)	sírhely nyitás és visszahantolás,
g)	a sírba helyezés,
h)	a halottszállítás,
i)	a hamvasztás és az urnakiadás,
j) az urnaelhelyezés,
k) a hamvak szórása,
l) az exhumálás,
m) az újratemetés.
(2)	A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is
végezhetők (a továbbiakban együtt: temetkezési szolgáltatás).”
9.	§ (1) A Tv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A temetkezési szolgáltató a temető, a hamvasztóüzem és a temetkezési emlékhely
területén kívül
a)	a temetkezési szolgáltatások közül a temetésfelvételt, az elhunyt temetésre való
előkészítését és a temetéshez szükséges kellékekkel történő ellátását, továbbá
b)	a temetkezési szolgáltatás ellátása során az elhunyt hűtését, a halottszállító jármű
tárolását
csak engedélyezett telephelyen végezheti.”
(2)	A Tv. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Temetkezési szolgáltatásról szóló reklámban csak a szolgáltató neve,
elérhetőségének módja és időtartama, logója, valamint a „temetkezés” szó tüntethető
fel.”
10.	§ A Tv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A temetkezési szolgáltatás ellátásához a telephely létesítését a jegyző az
ÁNTSZ területileg illetékes városi (kerületi) intézete és az illetékes építésügyi hatóság
szakhatósági közreműködésével lefolytatott telephely engedélyezési eljárásban
engedélyezi. A jegyző, a telephely engedélyezési eljárása során környezetvédelmi,
vízügyi, tűzvédelmi szakhatóságok közreműködését veheti igénybe.
(2)	A jegyző a telephely engedélyt akkor adja meg, ha a szakhatósági hozzájárulás(ok)
alapján megállapítja, hogy a telephely megfelel a kegyeleti követelményeknek, a
munkavégzésre (munkahelyre) vonatkozó előírásoknak, a környezetben élők egészségét
és a környezetet nem veszélyezteti.”
11.	§ (1) A Tv. 40. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(1) Az önkormányzat rendelete kötelezővé teheti a köztemetőn belüli, az elhunyt
hűtésével, szállításával, ravatalozásával, továbbá a sírhely nyitással és visszahantolással
kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének
igénybevételét (a továbbiakban: az üzemeltető által biztosított szolgáltatás).
(2)	A temető tulajdonosa a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan
felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg
a)	a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját,
b)	a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát
végzők által fizetendő temető-fenntartási hozzájárulás díját,
c)	a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások
igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat.”
(2)	A Tv. 40. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:
(3)	„A (2) bekezdésben meghatározott díjfajtákon belül a díjak mértékét köztemető
esetében az önkormányzat rendeletben állapítja meg.”
12.	§ (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a
Tv. 27. §-ának (3) bekezdésében a „kétszavas” szövegrész hatályát veszti.
(2)	A Tv. 2. §-ának (3) bekezdésében a „műemlékvédelemről” szövegrész helyébe
„kulturális örökség védelméről” szövegrész, a Tv. 8. §-ának (2) bekezdésében a
„műemléki” szövegrész helyébe „örökségvédelmi” szövegrész, a Tv. 37. §-ának (2)
bekezdésében a „műemlékvédelmi” szövegrész helyébe „örökségvédelmi” szövegrész
lép.
(3)	A Tv. 40. §-a (2) bekezdésében meghatározott díjfajtákon belüli díjak mértékét az
önkormányzat e törvény hatálybalépését követő harmadik hónap első napjáig állapítja
meg.
(4)	A temetkezési szolgáltatónak az egészségügyi intézmény, így különösen a gyógyító
tevékenységet is folytató egészségügyi felsőoktatási intézmény, továbbá az igazságügyi
orvos-szakértői intézet területén a törvény hatálybalépésekor még működő telephelyét e
törvény hatálybalépését követő hatodik hónap első napjáig meg kell szüntetni.
(5)	Az a temető tulajdonos, amely a Tv. 43. §-ának (2) bekezdésében foglalt
kötelezettségét a határidőn belül nem tudta teljesíteni a 9. § (1) bekezdés f) és h)
pontjában meghatározott temetői létesítményeket és közműveket 2006. december 31-ig,
a 9. § (1) bekezdés a)-e) illetve g) pontjában meghatározott temetői létesítményeket és
közműveket 2009. december 31-éig köteles megépíteni.
13.	§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.
törvény a következő 222/A. §-sal egészül ki:
6
„222/A. § (1) Egészségügyi intézményben végezhető, temetkezési szolgáltatásnak nem
minősülő halottkezelési tevékenység a holttest:
a)	hűtése azt a naptári napot követő naptól, amely naptári napon a holttest eltemetésére
a temetésre kötelezett engedélyt kapott,
b)	egészségügyi intézményen belüli szállítása,
c)	mosdatása,
d)	öltöztetése,
e)	borotválása,
f)	rekonstruálása.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeken kívül az egészségügyi
intézmény a megfelelő egészségügyi szakma végzésére jogosító működési engedély
birtokában halottkonzerválást végezhet. E tevékenység egészségügyi intézmény általi
elvégzésére a temetkezési szolgáltató az egészségügyi intézménnyel megállapodást
köthet.”
7
INDOKOLÁS
a temetőkről és a temetkezésről
szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A törvény a hatálybalépése óta eltelt öt év alatt igazolta, hogy a temetőkkel és a
temetkezéssel kapcsolatos szabályok törvényi szintre emelése és részletes kidolgozása
segíti a temetőfenntartók tevékenységének ellátását, és a korábbinál lényegesebben
tisztább helyzetet teremt a temetkezési szolgáltatások piacán. Mára azonban azt is
igazolták a jogalkalmazói tapasztalatok, hogy a törvény fogalomrendszerében további
pontosítások szükségesek, elsősorban amiatt, hogy még élesebb határvonalat húzzunk a
temető-üzemeltetői és a temetkezési szolgáltatói feladatok, illetve a temetkezési és az
egészségügyi szolgáltatások körébe tartozó feladatok között.
Indokolt a törvény adatvédelmi szabályoknak megfelelő módosítása is, hiszen ma már
az egyes nyilvántartásokat elsősorban nem papír alapon, hanem elektronikusan vezetik,
azonban a személyes adatok védelmét minden körülmények között biztosítani kell és
összhangba kell hozni az eltemettetők kegyeleti igényeivel.
További - életszerű - módosítási igényként merült fel a temetésről történő
gondoskodásra kötelezettek sorrendjét érintően az, hogy a házassági kapcsolatban nem
élő elhunytak, illetve a különélő házastársak esetén az elhunyt elhalálozása előtt vele
együtt élő élettárs is kötelezetté és jogosulttá váljon az elhunyt eltemettetésére.
A hatályos rendelkezéshez képest a módosítás szűkíti a telephelyengedély-köteles
temetkezési szolgáltatások körét. A kötelezés azokra a szolgáltatási elemekre terjed ki,
amelyek sérthetik mások kegyeleti érzését, illetőleg azokra, amelyek szakmai,
közegészségügyi szempontból szigorú hatósági feltételekkel végezhetők.
A hatályos törvény tiltja az egészségügyi intézményben temetésfelvétel céljára
telephely létesítését. A módosítással a tiltás kiterjed az egészségügyi felsőoktatási
intézményekre, a klinikákra és az igazságügyi orvostani intézetekre is. Ez az elem a
törvény egyik legfontosabb koncepcionális kérdése. A kegyeleti igények sérelmének
egyik legjellemzőbb oka, a kórházakban végzett temetkezési szolgáltatással összefüggő,
a piaci előny megszerzéséért vagy megtartásáért folytatott tisztességtelen verseny. Ezért
a módosítás még markánsabban elválasztja ezeket a tevékenységeket, amikor azt
szabályozza, hogy minden egészségügyi intézmény területén tilos a temetkezési
szolgáltatás.
Indokolt a temetkezési szolgáltatási tevékenység körébe tartozó feladatok pontosítása.
Ennek megfelelően a temetőkről és a temetkezésekről szóló 1999. évi XLIII. törvény
(a továbbiakban: Tv.) értelmező rendelkezései közé beépül az egészségügyi intézmény
fogalma, illetve annak a 25. §-ában meghatározottakhoz képest pontosításra kerül a
8
temetkezési szolgáltatási tevékenység felsorolása. Ezzel összhangban az egészségügyről
szóló 1997. évi CLIV. törvényben is szükséges meghatározni azon halottkezelési
feladatokat, amelyek azonban nem minősülnek temetkezési szolgáltatásnak. Ezen
feladatokat az egészségügyi intézmény falain belül, a halottvizsgálattal és a halottakkal
kapcsolatos orvosi eljárásokkal összefüggésben döntően egészségügyi szakképesítéssel
rendelkező személy (boncmester) végzi.
Módosítást igényelt az a gyakorlati kényszer, amely a szolgáltatások piacán a díjak
megállapításából, a díjfajták különbözőségéből, és így jelentősen eltérő mértékéből
fakadt. A módosítás ezért három, kifejezetten megnevezett és a megfizetésére köteles
szempontjából is definiált díjfajtát nevez meg. E díjfajtákon belül csak a temető
fenntartása és üzemeltetése tényleges költségei alapján állapíthatók meg a díjmértékek.
A díjak mértékében tehát a temetői infrastruktúra fejlettsége és az üzemeltetői
szolgáltatások minősége eredményezhet különbséget.
Az üzemeltetői és a temetkezési szolgáltatói feladatok még következetesebb
elhatárolásának igényét az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
utólagos vizsgálatáról szóló 40/2003. (VII. 2.) AB határozatában foglaltak is
megerősítik, és a piaci verseny tisztaságának megőrzése is megköveteli.
A temetőtulajdonosok a Tv-ben előírt, még hiányzó temetői létesítményeket
erőfeszítéseik ellenére határidőre nem tudják pótolni, ennek határidejét meg kell
hosszabbítani.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-okhoz
1.	A Javaslat kiterjeszti a törvény tárgyi hatályát annak érdekében, hogy a más
nemzetek Magyarországon található hősi temetői és hősi temetési helyei is a magyar
elesettek sírhelyeivel azonos jogi védelemben részesüljenek.
A hősi temető, hősi temetési hely korábbi fogalma számos háborúban elesett áldozat
temetési helyének indokolatlan mellőzéséhez vezetett. Indokolt a fegyveres-, illetve a
fegyver nélküli szolgálatteljesítés szétválasztása, annak meghatározása, hogy a
szolgálatteljesítést követően, a szolgálatteljesítéssel közvetlenül összefüggésbe hozható
okból elhunytak, a háborúban kényszermunkára elhurcoltak és elhunytak temetési helye
is hősi temetőnek, illetve hősi temetési helynek minősüljön.
2.	Az egészségügyi szakellátást biztosító intézmények, illetve azok az oktatási,
szakértői tevékenységet folytatók, akiknek a tevékenységi köre az elhunytakkal
kapcsolatos feladatokat foglal magában - a Javaslat szerint - azonos megítélés alá esnek.
Ezért a Tv. értelmező rendelkezéseit ki kell egészíteni az egészségügyi intézmény
fogalmával, amelybe beleértendők az egyéb gyógyító, illetve orvosi szakértői feladatot
ellátó intézmények is.
9
A 3-5. §-okhoz
A temető használatának rendjét a temetőtulajdonosnak szabályozni kell. A Javaslat
pontosítja, hogy köztemető esetében önkormányzati rendeletben, egyéb (egyházi)
temetők esetében temetőszabályzatban kell rendezni ezekről a szabályokról. A törvény
fogalomrendszeréhez igazodó, pontosítást szolgáló módosítások váltak szükségessé a
temetési hely, a kegyeleti emlékhely és a temetőszabályzat tekintetében.
A 6. §-hoz
Az üzemeltető által vezetett nyilvántartó könyv, sírboltkönyv alapján történő
adatkezelés szabályait indokolt összhangba hozni a hatályos adatvédelmi szabályok
rendelkezéseivel.
A 7. §-hoz
A polgári jog közeli hozzátartozóra vonatkozó szabályai szerint indokolt az elhunyt
eltemetéséről gondoskodni jogosultak és kötelezettek körébe az élettársat is felvenni.
A 8. §-hoz
A Javaslat a tevékenység fajták felsorolásával egyértelművé teszi, melyek azok a
résztevékenységek, amelyeket a temetkezési szolgáltatáson belül el kell látni. E
tevékenységek a vállalkozások szempontjából teljes körűen, illetve részenként is
gyakorolhatók, de a törvény a teljes körű feladatellátást preferálja. A szabályozás így
még inkább alkalmassá válik arra, hogy a temetkezési szolgáltatásokat más, így
különösen az egészségügyi intézményekben végzett hasonló tevékenységektől
elhatároljuk.
A 9-10. §-okhoz
A Javaslat szerint szűkül a telephelyengedélyhez kötött szolgáltatások köre. A temető
területén kívül is ellátható tevékenységek vonatkozásában a temetkezési szolgáltatások
közül a temetésfelvétel, az elhunyt temetésre való előkészítése és a temetéshez
szükséges kellékekkel történő ellátása, a temetkezési szolgáltatás ellátása során az
elhunyt hűtése, a halottszállító jármű tárolása lesz telephely engedély birtokában
végezhető. A korábbi rendelkezések szerint a telephelynek alapvető kegyeleti
feltételeknek és a tevékenység méltóságát nem sértőnek kellett lennie. Hiányzott
azonban a törvényből az a garanciális követelmény, hogy a tevékenység mások
kegyeleti érzését ne sértse, feleljen meg a közegészségügyi, építésigazgatási és
környezetvédelmi szempontoknak.
A temetőben, temetkezési emlékhelyen, hamvasztóüzem ingatlanán létesített telephelyet
nem kell engedélyeztetni. E létesítmények temetkezési szolgáltatás céljából épültek. A
temetőnek, a temetkezési emlékhelynek, a hamvasztóüzem ingatlanának meg kell
10
felelnie az építésügyi előírásoknak, az építmények megépítéséhez építési engedély
szükséges, amit szakhatósági közreműködéssel végeznek.
A temetkezési szolgáltatásról szóló reklám szabályait indokolt azzal kiegészíteni, hogy
a szolgáltató elérhetőségének módja, annak időtartama is feltüntethető legyen a
reklámban. A reklám tevékenység alapvetően alkalmas az eltemettető befolyásolásán túl
arra, hogy a kegyeleti jogokat sértse. A Javaslat szándékosan nem kívánja bővíteni
azokat az elemeket, amelyek a temetkezési szolgáltató elérhetőségén kívül esnek. A
temetkezési szolgáltatás nem hasonlítható össze más szolgáltatásokkal, nem kínálható
olyan „portékaként”, mint más tevékenységek. A reklámnak szándékosan
visszafogottnak, csak a tényekre szorítkozónak kell lennie annak érdekében, hogy az
elsősorban a kegyeleti jogokat, másrészt a közízlést a legcsekélyebb módon sem
sérthesse.
A telephelyet (fióktelephelyet) főszabályként továbbra is a telephely fekvése szerint
illetékes jegyző engedélyezi a közegészségügyi, az építésügyi szakhatóság kötelező, a
környezetvédelmi, vízügyi, tűzvédelmi szakhatóságok tevékenység fajtának megfelelő
közreműködésével. A jegyző az engedélyt akkor adja meg, ha a telephely a
szakhatósági hozzájárulások alapján a kegyeleti, műszaki, munkavédelmi, egészségügyi
és környezetvédelmi követelményeknek megfelel. Az eljárás részleteit, az egyes
tevékenységek közötti differenciált követelményeket a kormányrendelet tartalmazza.
A 11. §-hoz
A Javaslat pontosítja a temetői díjak fogalomkörét. Három díjcsoport különböztethető
meg: a sírhelydíj, a temető-fenntartási hozzájárulás díja, a létesítmények igénybevételi
díja.
A temető olyan speciális „üzem”, amelynek működtetéséért a fenntartó felel. A temetői
infrastruktúra működőképességét akkor lehet biztosítani, ha a folyamatos használat
azonos feltételek mellett történik. Ezért az önkormányzati temetőkben - önkormányzati
rendelettel - egyes üzemeltetői tevékenységek kötelező igénybevételét lehet előírni. A
temetkezési hely első alkalommal történő temetésre való előkészítése, azaz a sírhely
kijelölése, a sírásás üzemeltetői feladat. Az ezen túlmenő sírnyitás és visszahantolás
már temetkezési szolgáltatói feladat is lehet, azonban - egyebek mellett - ennek az
üzemeltető részére történő kizárólagos fenntartását önkormányzati rendelet kötelezővé
teheti. Fennmarad az a garancia, hogy az önkormányzat a díjak megállapításakor
köteles kikérni a fogyasztók területileg illetékes érdekképviseleti szerveinek
véleményét.
A 12. §-hoz
A Javaslat a műemlékvédelemhez kapcsolódóan pontosít: a törvény rendelkezéseit
fogalmilag a megújult örökségvédelmi szabályokkal összhangba hozza.
11
Felkészülési időt kell biztosítani az önkormányzatnak arra, hogy temető használatának
rendjéről szóló rendeletét a törvényi előírásoknak megfelelően módosítsa. Átmeneti
időre van szükség a temetkezési szolgáltatóknak is, hogy a klinikán, a patológián, és az
igazságügyi orvostani intézetekben működő temetés-felvételi irodát megszüntessék,
továbbá a telephelyi feltételekre vonatkozó előírásokat teljesítsék.
A hatályos törvény tiltja telephely létesítését egészségügyi intézményben, ugyanakkor
számos temetés-felvételi iroda működik gyógyító tevékenységet is folytató
egészségügyi felsőoktatási intézményben (klinikákon), továbbá az igazságügyi orvos-
szakértői intézetben. A temetés megrendelés megszerzése esélyegyenlőségének
biztosítása, valamint az egészségügyi és a temetési szolgáltatói tevékenységek még
pontosabb elhatárolása érdekében a módosítással a tiltás az oktatási, illetve az orvos-
szakértői intézményekre is kiterjed.
A hatályos törvény előírta, hogy a hiányzó temetői létesítményeket, infrastruktúrát a
temetőtulajdonosoknak 2004. október 1-ig kell megépíteni. Az előírt felszereltség
ugyan csak alapvető igények kielégítésére szorítkozik, azonban a temetőtulajdonosok,
főleg a kistelepülések erőfeszítéseik ellenére sem képesek a követelményeknek eleget
tenni. A problémát csak a határidő meghosszabbításával lehet megoldani, ugyanakkor
törekedni kell az infrastrukturális beruházások ösztönzésére is. Ennek érdekében a
határidő meghosszabbítása két lépésben indokolt: a vízvételi lehetőség, illemhely,
hulladéktároló tekintetében 2006. december 31-éig, az út, ravatalozó, a halottak
ideiglenes elhelyezésére szolgáló tároló és hűtő, a temető kerítés megépítése, a
parkosítás megvalósítása tekintetében 2009. december 31-ig.
A 13. §-hoz
A Javaslat a korábbiakhoz képest még élesebb határvonalat húz az egészségügyi és a
temetkezési szolgáltatások körébe tartozó feladatok közé azzal, hogy az egészségügyről
szóló 1997. évi CLIV. törvény halottakkal kapcsolatos XII. fejezetét kiegészíti az
egészségügyi intézményben végzett és egészségügyi szolgáltatásnak minősülő
halottkezelési feladatok részletes meghatározásával.