﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12721. számú törvényjavaslat
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2004. november
2004. évi ... törvény
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról
1.	§ (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-ának
(5)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá:
a)	a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vizek kutatása és kitermelése,
b)	az építés, tereprendezés és a vizek medrének - a külön törvényben
meghatározott - vízgazdálkodási célból végzett alakítása, továbbá a kézi
erővel végzett aranymosás,
c)	a katasztrófák elhárításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelése, ha
azt - külön jogszabály szerint - katasztrófahelyzetben végezték.”
(2)	A Bt. 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az építésügyi, illetve talajvédelmi hatósági engedély alapján végzett
tereprendezéssel, továbbá a vízjogi engedély alapján végzett mederalakítással
összefüggő ásványi nyersanyag kitermelésre az e törvény 20. és 41. §-ának
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
2.	§ A Bt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási
helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi
nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a
hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A föld alatti gáztárolóban,
mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén
tulajdonjogát, kérelemre, a bányavállalkozó a 20. § (3) bekezdésének a) pontja
alapján meghatározott bányajáradék-összeg megfizetésével a kitermelést
megelőzően is megszerezheti.”
3.	§ A Bt. 14. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett kutatási időszak 4 évnél hosszabb
nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti
kutatási időszak felével meghosszabbítható.
(2)	A bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított 1 év időtartamon belül
kezdeményezheti a bányatelek megállapítását. Az 1 éves időtartamba nem számít
bele a környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
ideje.”
2
4.	§ (1) A Bt. 20. §-ának (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/(2) Bányajáradékot köteles fizetni:/
„b) az 1. § (2) és (7) bekezdés szerinti tevékenységet végző,”
(2)	A Bt. 20. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag
értékének e törvényben vagy koncessziós, illetőleg a 26/A. § (5) bekezdése szerinti
szerződésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja a
bányanyíláson kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre
visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke.”
(3)	A Bt. 20. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A bányateleknek az 5. § (2) bekezdés szerinti kiterjesztése, valamint bányatelek
föld alatti gáztárolásra történő engedélyezése során a bányafelügyelet a Magyar
Geológiai Szolgálat szakvéleményének figyelembevételével állapítja meg annak a
föld alatti gáztárolóban lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogénnek a mennyiségét,
amelyre a bányatelek jogosultja tulajdonjogot szerezhet. A bányavállalkozó a föld
alatti gáztárolásra megállapított bányatelekről rendelkező határozat jogerőre
emelkedésétől számított 180 napon belül kérheti a föld alatti gáztárolóban levő,
állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonba adását. A kérelemről a
bányafelügyelet határozattal dönt. A bányajáradékot az első műszaki üzemi terv
jóváhagyását követő 30 napon belül meg kell állapítani.”
(4)	A Bt. 20. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A bányavállalkozó, bányászati jogának fennállása alatt - ide értve a
szüneteltetést is - köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni, ha ellene a bíróság
felszámolási eljárást indított, vagy az arra jogosult végelszámolást rendelt el.”
5.	§ (1) A Bt. 22. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) Meghatározott ásványi nyersanyag kutatására
a)	zárt területen koncesszió keretében a miniszter a koncessziós
szerződésben,
b)	nyílt területen a bányafelügyelet
kutatási jogot adományoz.
(2)	A kutatási jog a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az
ásványi nyersanyag jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv benyújtására, és ennek
alapján végzett kutatására és elfogadott kutatási zárójelentés alapján a bányatelek
megállapításának kezdeményezésére.
(3)	A kutatási tevékenység az (1) bekezdésben meghatározott feltételen túlmenően
csak jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg. A kutatási
műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a külön jogszabályban meghatározott
szakhatóságok hozzájárulásával, és a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleményére
figyelemmel hagyja jóvá. Ha a kutatási tevékenység kivett helyet (49. § 16. pont)
3
érint, a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező hatóság szakhatósági
közreműködése során a kivett helyre vonatkozóan külön is mérlegeli hozzájárulását,
hozzájárulásához feltételeket állapíthat meg.”
(2)	A Bt. 22. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tervezett kutatási időszakra, valamint a bányatelek megállapításának
kezdeményezésére a koncessziónál előírt határidőket (14. §) a kutatási jog
adományozás esetében is alkalmazni kell. E határidők elmulasztása esetén a (2)
bekezdésben a bányavállalkozó részére biztosított kizárólagos jog megszűnik.”
(3)	A Bt. 22. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a bányavállalkozó a munkavégzés során olyan ásványi nyersanyagokra
bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a
bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a szerződésnek, engedélynek e
nyersanyagra történő kiterjesztését. A kutatási jog a 22. § (1) bekezdésben
meghatározott ásványi nyersanyagtól eltérő más ásványi nyersanyagra csak akkor
terjeszthető ki, ha a kérelemben megjelölt ásványi nyersanyag szempontjából a
kutatási terület nem minősül zártnak. A kiterjesztéssel érintett ásványi nyersanyag
bányászatára a bányavállalkozót elsőbbség illeti meg.”
(4)	A Bt. 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján adományozott kutatási jog megszűnik, ha a
jogosult a kutatási jogot adományozó koncessziós szerződés aláírásától, illetve
határozat végrehajthatóságától számított 6 hónapon belül a kutatási műszaki üzemi
terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kezdeményezi, illetve a műszaki üzemi
terv jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelet jogerős határozatában
elutasította, és a határozat végrehajtható.”
6.	§ A Bt. 22. §-át követően új alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki:
„A szénhidrogén-kutatás, - feltárás és - kitermelés engedélyezésének sajátos
szabályai
22/A. § (1) A miniszter a 9. §-ban foglaltak alapján kijelöli azokat a zárt területeket,
amelyeken a szénhidrogének kutatásának, feltárásának és kitermelésének
koncesszió keretében történő engedélyezése a területeknek két országos terjesztésű
napilapban, a Bányászati Közlönyben és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt
közzétételét (hirdetmény) követő 90 nap elteltével, a benyújtott pályázatok egyidejű
elbírálásával kezdődik meg.
(2)	A hirdetmény közzétételéről a Magyar Bányászati Hivatal elnöke intézkedik.
(3)	A hirdetményben meg kell határozni, hogy a koncesszió milyen tevékenységekre
vonatkozik, azt a földrajzi területet, amelyre pályázatot lehet benyújtani, továbbá az
elbírálás tervezett időpontját vagy határidejét, illetőleg az előnyben részesítés
esetleges szempontjait. E szempontok meghatározásánál az egyenlő bánásmód
követelményét meg kell tartani. A hirdetményben fel kell tüntetni azt is, hogy a
területre és az engedélyezési eljárásra vonatkozóan hol lehet részletes információkat
kapni.
4
(4)	Nem kell alkalmazni az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit, ha egy területnél
geológiai és termelési szempontok alátámasztják, hogy a területen már megállapított
bányatelek jogosultja kezdeményezi bányatelkének bővítése céljából kutatási jog
adományozását. Nem kell alkalmazni az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit akkor sem,
ha egy területnél geológiai és termelési szempontok alátámasztják, hogy a
szomszédos terület engedélyese kapjon arra kutatási jogot. Ez esetben a
bányafelügyelet tájékoztatja a szomszédos terület engedélyeseit arról, hogy 30
napon belül kutatási jog adományozása iránt kérelemmel élhetnek.
(5)	A Magyar Bányászati Hivatal elnöke gondoskodik azon területeknek a Bányászati
Közlönyben és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételételéről is,
a)	amelyek nem tartoznak az (1)-(3) bekezdés szerint kijelölt területek közé, mert
ezek bármely vállalkozás részére kutatási engedélykérelem szempontjából
állandóan rendelkezésre álló területnek minősülnek;
b)	amelyekre az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárást követően nem került engedély
kiadásra;
c)	amelyekre az engedélyesek a kutatási területeket visszaadták;
d)	amelyek a 26/A. § (6) bekezdése alapján szabadultak fel.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott területeket ismertető hirdetményben fel kell
tüntetni azt is, hogy a területre és az engedélyezési eljárásra vonatkozóan hol lehet
részletes információkat kapni. A hirdetményben fel kell tüntetni továbbá az előnyben
részesítés esetleges szempontjait. E szempontok meghatározásánál az egyenlő
bánásmód követelményét meg kell tartani. A hirdetmény bármely jelentős
változásáról újabb hirdetményt kell kiadni. E területekre vonatkozó, engedélyezésre
irányuló kérelmet csak a hirdetmény megjelenését követően, a kérelmeknek a
bányafelügyelethez történt beérkezésének sorrendjében lehet elbírálni.
(7)	Nemzetbiztonsági okokból megtagadható vagy visszavonható az engedély olyan
vállalkozás esetében, amely az Európai Unió tekintetében harmadik országok vagy
harmadik országok állampolgárainak irányítása alatt áll.
(8)	Szénhidrogének esetében a kutatási jog adományozására, a kutatás műszaki
üzemi tervének jóváhagyására, illetőleg a bányászati jog átruházására irányuló
eljárásban az e törvényben és a külön jogszabályban megállapított általános
követelményeken túl a bányafelügyeletnek vizsgálnia kell
a)	a kérelmezők műszaki és pénzügyi alkalmasságát;
b)	azt, hogy a kérelmezők mikor és milyen módon tervezik a kutatást (feltárást,
illetőleg kitermelést) megkezdeni, illetve végrehajtani,
c)	azt, hogy a kérelmezők a korábbi engedélyeik alapján tevékenységüket
milyen hatékonysággal és felelősséggel végezték,
d)	átruházási szándék esetén az a)-c) pontokban foglaltak mellett azt is, hogy a
kérelmező átvevő milyen összeget vállal fizetni az engedély elnyerése
érdekében.
(9)	Nem minősül az (1) és (6) bekezdés szerinti engedély megadásának:
a)	a kutatási jogadomány, valamint a bányatelek jogosultjának névátírása, ha az
a meglévő engedéllyel rendelkező vállalkozás névváltozásából vagy
tulajdonosváltozásából, vagy az ilyen vállalkozás tulajdonosi összetételének
változásából ered,
b)	kutatási jogadományt, vagy bányatelek megállapítását követően a kutatási,
illetve feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása;
c)	a bányafelügyelet olyan eljárás keretében hozott határozata, amely a
tevékenységek megkezdésére, félbeszakítására, meghosszabbítására vagy
5
megszüntetésére, illetve magának az engedélynek a meghosszabbítására
vonatkozik.”
7.	§ A Bt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ásványvagyon feltárására és kitermelésére - a 26. § (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - a bányatelek jogosultja kaphat engedélyt. A koncessziós szerződésben
vagy a kutatási jogot adományozó határozatban megállapított kutatási időszak
végétől számított második évet követően a feltárás és termelés szénhidrogén
esetében is csak bányatelken folytatható.”
8.	§ A Bt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Földgázszállító-, elosztóvezetéket, föld alatti gáztárolót a külön törvény alapján
engedéllyel rendelkező szállítói, elosztói, tárolói engedélyes üzemeltethet. A
megépült szénhidrogén-szállítóvezeték használatbavételére akkor adható engedély,
ha a vezeték biztonsági övezetére a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezték.”
9.	§ A Bt. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Üzleti titokként kell kezelni a kutatási jog jogosultja által a kutatási
zárójelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatokat a jogosultság időtartama
alatt, valamint a bányavállalkozó által a kutatási zárójelentésben, készletszámítási
jelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatokat a bányabezárási terv (42. §)
jóváhagyásáig, bányatelek-megállapítás hiányában a kutatási zárójelentés
elfogadását, illetőleg egyéb esetben az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezését
követő egy évig. Ez alatt az időtartam alatt az üzleti titokként kezelt földtani adatok
forgalomképesek, amelyekkel a jogosult szabadon rendelkezik. Nem tartozik az üzleti
titok körébe az elvégzett kutatások helyére és a kutatási adatok birtokosára
vonatkozó információ.”
10.	§ A Bt. 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Bt.
következő 26/A-26/C. §-sal egészül ki:
„26. § (1) Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld
alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e
célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad.
(2)	Nem kell bányatelket megállapítani az ásványi nyersanyagoknak a kutatás
keretében, továbbá a meddőhányónak a hasznosítása során végzett feltárására és
kitermelésére.
(3)	A bányatelket kérelemre - az érintett szakhatóságok hozzájárulása és a Magyar
Geológiai Szolgálat szakvéleménye alapján, az ingatlantulajdonosoknak a
bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az
ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos
észrevételei figyelembevételével - a bányafelügyelet határozatban állapítja meg.
26/A. § (1) A bányatelek megállapításáról szóló határozatot a bányafelügyelet
kézbesítés útján közli a kérelmezővel, a szakhatóságként eljárt hatóságokkal, a
bányatelekkel érintett ingatlanok tulajdonosaival és a jogerős határozatot megküldi
az illetékes földhivatalnak, a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése
6
végett. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz (beleértve
a széndioxid gázt is) kitermelésére megállapított bányatelket. A bányatelek
megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének.
(2)	Bányatelek megállapítását kérheti a bányafelügyelettől
a)	a 22. § (1) bekezdés szerinti kutatási joggal rendelkező bányavállalkozó,
továbbá
b)	az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, aki, vagy amely nem minősül bányavállalkozónak, azonban archív
adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés
alapján végzett felszíni előkutatás adatai alapján készletszámítási jelentést
készít.
(3)	Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet
a bányatelket akkor állapítja meg, ha a kérelmező
a)	kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés vagy készletszámítási jelentés)
igazolja, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért lelőhely kitermelhető
ásványvagyonnal rendelkezik,
b)	ha a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi, illetve - ha azt
külön jogszabály elrendeli -, egységes környezethasználati engedéllyel
rendelkezik,
c)	meghatározza az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technológiát
(mélyművelés, külfejtés, fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolja a
kitermelési feltételek teljesíthetőségét, valamint megjelöli a kitermelés
ütemterv szerinti időpontját,
d)	teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban előírt
követelményeket,
e)	mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében
igazolja, hogy a bányatelekkel lefedni tervezett felszíni ingatlanok tulajdonosait
(vagyonkezelőit, használóit) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 15
nappal írásban tájékoztatta a bányatelek-megállapítási szándékáról, továbbá
külfejtés esetében a bányaműveletekkel érinteni tervezett egyes ingatlanok
bányászati célra történő igénybevételének módjáról és várható időpontjáról,
f)	érintett területre vonatkozó tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási
célját a szakhatóságok, az eljárás során adott hozzájárulásukban elfogadják.
(4)	A bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése
nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát,
rendeltetését és használatát.
(5)	A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles a
kitermelést, üzemszerű földalatti szénhidrogén tárolást megkezdeni. A
bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a
bányafelügyelettől a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére
megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását.
Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni. A térítés alapjául
szolgáló ásványi nyersanyag mennyiségét és az érték után fizetendő százalékos
mértéket, a kérelem időpontjában alkalmazott százalékos mértéknél magasabb, de
legfeljebb az eredeti érték 1,2-szeres mértékben, a miniszter és a bányavállalkozó
között megkötött szerződésben kell megállapítani. A határidő meghosszabbításáról a
bányafelügyelet határozatban dönt. A határozatban a térítésfizetési kötelezettség
szerződésben megállapított mértékét is rögzíteni kell. A meghosszabbításról
rendelkező határozatot mindazokkal közölni kell, akikkel a bányatelek
megállapításáról rendelkező határozatot közölték. A bányavállalkozó egyidejűleg
7
kettőnél több bányatelekre akkor kaphat határidő hosszabbítást, ha legalább 5 éves
időtartamra a szerződésben meghatározott megnövelt bányajáradék alkalmazását
kiterjesztik a bányavállalkozó valamennyi bányatelkére.
(6)	A kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő
engedély hiányában történt elmulasztása esetén, továbbá ha a bányavállalkozó a
meghatározott térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, valamint, ha a
bányavállalkozó jogutód nélkül megszűnik, a bányafelügyelet a bányavállalkozó
bányászati jogát törli, és a bányatelekben fennálló bányászati jogot átruházásra a
Magyar Bányászati Hivatal honlapján, a Bányászati Közlönyben - szénhidrogének
esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában is - meghirdeti.
26/B. § (1) Külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását
követően, a feltárás és kitermelés megkezdéséig, de legkésőbb a 26/A. § (3)
bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt
évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó
építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom
elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő
elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom
kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek.
(2)	Mélyművelésre szolgáló bányatelek esetében a bányavállalkozó akkor jogosult az
építési és telekalakítási tilalom elrendelését kezdeményezni, ha a bányászati
tevékenység előreláthatóan kihat a felszíni ingatlanra.
(3)	A bányatelek megállapítására vagy módosítására (bővítésére, csökkentésére,
egyesítésére vagy megosztására) irányuló kérelem elbírálási eljárásában a
bányafelügyelet a kutatási (készletszámítási) adatok alapján megállapítja a
bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyiségét, haszonanyagként vagy
meddőanyagként történő besorolását. A kutatási területről, a bányatelekről és a
bányaműveléssel érintett területekről a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.
(4)	Ha az ásványi nyersanyagok elhelyezkedése indokolja, a bányafelügyelet a
bányatelket kérelemre, módosíthatja. Ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett bányatelket érint, a módosításról rendelkező jogerős határozat
megküldésével az illetékes földhivatalt is értesíteni kell. A bányatelek bővítésére,
illetve csökkentésére irányuló eljárásban a bányatelek megállapítására [26/A. §
(1)-(4)	bekezdése) szabályait kell alkalmazni.
(5)	A bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányatelket a bányafelügyelet a
nyilvántartásból törli, és erről az érdekelteket értesíti, valamint megkeresi az illetékes
földhivatalt, a bányateleknek az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett.
A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a
tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében
a bányatelek törlését követően is fennállnak.
26/C. § (1) Ha a bányászati munkák végzése során a művelésre engedélyezett
bányatelek területén a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt
olyan természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték válik ismertté, mely más
módon nem védhető meg, az érintett hatóság határozata alapján - melyben
rendelkezni kell a bányavállalkozó kártalanításáról is - a bányafelügyelet a
bányatelket hivatalból csökkentheti.
(2)	A művelés alatt álló bányatelek területének a (1) bekezdés alapján hivatalból
történt csökkentése miatt a bányavállalkozót megillető kártalanításra a Polgári
Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
8
(3)	Ha a már megállapított bányatelek területét a kitermelés befejezése vagy a
koncesszió megszűnése előtt a 49. § 16. pontja szerinti kivett hellyé nyilvánítják, az
ebből eredő károkért a bányavállalkozót kártalanítás illeti meg. A kivett hellyé
nyilvánításról, illetve jogszabály alapján az annak érvényesítésére szolgáló
határozatban a kártalanításról is rendelkezni kell.”
11.	§ (1) A Bt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi
szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a
környezet-, természet és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell
elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti
létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a
bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve
csökkentését, továbbá a tájrendezés teljesítését.”
(2) A Bt. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2) bekezdésben meghatározott
szempontokra és az ingatlan igénybevételi ütemtervre figyelemmel akkor hagyja
jóvá, ha a bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati
tevékenységekkel érinteni tervezett ingatlanokra vonatkozóan igénybevételi
jogosultságát igazolta.”
12.	§ (1) A Bt. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kitermelést 6 hónapot meghaladóan szüneteltetni a bányafelügyelet
engedélyével, a jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján lehet.”
(2)	A Bt. 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kitermelés 3 évnél hosszabb ideig tartó szüneteltetése esetében a
bányafelügyelet hivatalból, illetőleg az érintett szakhatóságok kezdeményezésére
intézkedhet a bánya bezárásáról, a tájrendezés elvégeztetéséről, az ásványi
nyersanyagok kitermeléséből származó hulladék kezeléséről és a bányavállalkozó
bányászati jogának törléséről.”
(3)	A Bt. 30. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szüneteltetésnek gazdaságossági oka van és a bányavállalkozó a kiesett
bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget vállal és a kirótt díjat megfizeti,
nem kezdeményezhető a bányavállalkozó bányászati jogának megszüntetése, illetve
nem rendelhető el a bányabezárás.”
13.	§ (1) A Bt. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan épületet vagy
létesítményt - e törvény hatálya alá tartozó kivételével - elhelyezni, olyan
növényzetet (fát) ültetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték
9
biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti.
A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.”
(2) A Bt. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Közúton, közterületen és vasúti pályán bányászati célú szolgalmat bejegyezni
nem lehet. Az említett területeket érintő biztonsági övezet megállapítása esetén az
érdekelt szervek a műszaki-biztonsági szabályoknak, illetve szabványoknak
megfelelő megállapodást kötnek.”
14.	§ A Bt. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bányakapitányság a bányavállalkozót, valamint a gázipari engedélyest, mint
munkáltatót, határozatban arra kötelezheti, hogy írásban adjon tájékoztatást a
megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről.”
15.	§ A Bt. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek
használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy
lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan
helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a
természeti környezetbe illően kialakítani.
(2)	A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a bányavállalkozó
által készített feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásában az
érintett szakhatóságok hozzájárulásával és az érdekeltek meghallgatásával dönt.
(3)	A tájrendezést követően a tulajdonos az érintett ingatlanokkal szabadon
rendelkezik.”
16.	§ (1) A Bt. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények,
szállítóvezetékek, a kutatási műveletekhez szükséges berendezések elhelyezése
céljára - megállapodás hiányában - a bányavállalkozó az ingatlan használatára az
építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, szolgalom alapítását igényelheti. Az
okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. Az ingatlan
rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények és
szállítóvezetékek üzemeltetése - beleértve az üzemelés megszüntetésével járó
tevékenységet is - időtartamára a bányavállalkozó, az ingatlan tulajdonosának
fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalmi jog alapítását igényelheti.”
(2)	A Bt. 38. §-a a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg az
eredeti (4)-(6) bekezdések számozása (6)-(8) bekezdésre változik:
„(4) A szolgalom alapján a bányavállalkozó jogosult a tevékenység végzéséhez
szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, különösen ellenőrzés, javítás,
karbantartás, kapacitás-fenntartás és -bővítés, az üzemelés, a biztonság
fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges
intézkedések végrehajtására.
10
(5)	Az ingatlan igénybevétele során esetenként okozott kárt a bányakárokra
vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. A szolgalom szerinti korlátozással
megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni. A szolgalom
alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak az
ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével, használójával) ajánlat megküldésével
kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Megegyezés hiányában a szolgalom
alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó kérelmére a
megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg. A szolgalom
alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni, az
eljárásban felmerülő költségeket a kérelmező köteles viselni. A megyei, fővárosi
közigazgatási hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton
fellebbezésnek helye nincs. A kártalanítást sérelmező fél a szolgalom alapítását
elrendelő határozat megváltoztatását - annak kézhezvételét követő 30 napon belül -
kérheti a bíróságtól. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a
Ptk. 108. § és 171. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi
CXLI. törvény 16. §-ának f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során
azonos megítélés alá esik.”
17.	§ A Bt. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A bányavállalkozó a 26/B. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül
kérheti a bányafelügyelettől, hogy az kezdeményezze az illetékes építésügyi
hatóságnál a mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre megállapított bányatelek
határai közt fekvő ingatlanra építési és telekalakítási tilalom elrendelését. Az ebből
eredő károkat a bányavállalkozó az ingatlan tulajdonosának (vagyonkezelőjének,
használójának) köteles megtéríteni. Nem kérheti a bányavállalkozó az építési és
telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését, ha a bányatelket az ingatlan-
nyilvántartásba nem jegyezték be.
(2)	A bányavállalkozót, a bányatelket vagy biztonsági övezetet érintő valamennyi
építési vagy telekalakítási eljárásba ügyfélként kell bevonni. Ha a bányavállalkozó az
építéshez vagy telekalakításhoz olyan feltételek előírását kezdeményezi, amelyek
kifejezetten a bányaművelés okozta hátrányok elkerülését célozzák, úgy köteles az
ebből eredő, még meg nem térített károkat az ingatlan tulajdonosának
(vagyonkezelőjének, használójának) megtéríteni.
(3)	A területrendezési tervek, illetőleg a településrendezési eszközök kidolgozásánál
-	a bányafelügyelet megkeresésével - figyelembe kell venni a nyilvántartott ásványi
nyersanyag vagyont tartalmazó területeket. A bányafelügyelet javaslatára a
megállapított bányatelek területén a szabályozási tervekben terület-felhasználási,
illetőleg építési korlátozásokat lehet életbe léptetni.”
18.	§ A Bt. 41. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki, illetőleg amely jogosulatlanul
bányászati tevékenységet végez, vagy végeztet, bírsággal sújthatja, és eltiltja a
tevékenység folytatásától. Abban az esetben, ha a jogosulatlan bányászati
tevékenység vizsgálata során ásványi nyersanyag eltulajdonításának gyanúja merül
fel, a bányafelügyelet büntetőeljárást kezdeményez. Jogosulatlanul az folytat
bányászati tevékenységet, aki
a)	a 4. § szerinti felszíni előkutatást a kötelező bejelentést elmulasztva végzi,
11
b)	bányászati koncesszió vagy bányahatósági engedély nélkül ásványi
nyersanyag kutatását vagy kitermelését végzi,
c)	külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott
tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.
(2)	Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul vagy
engedélytől eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal
sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja,
illetőleg kezdeményezheti a koncessziós szerződés megszüntetését, és elrendelheti
az eredeti állapot helyreállítását, vagy, ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.
(3)	Szabálytalanul gyakorolja a bányászati tevékenységet az a bányavállalkozó, aki
a)	műszaki üzemi terv, illetve kutatási terv nélkül vagy attól eltérően,
b)	e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével, vagy
c)	a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési,
önbevallási vagy befizetési kötelezettségét hibásan, késedelmesen vagy
elmulasztva
gyakorolja.
(4)	A bányafelügyelet azt a természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaságot, aki, illetőleg amely külön jogszabály hatálya alá tartozó, a
bányafelügyelet által kiadott hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenységet
(földgáz tárolása, vezetéken történő elosztása, szállítása, egyéb gázok vezetéken
történő szállítása, cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei vezetéken
történő elosztása, tartályban vagy palackban történő forgalmazása) engedély nélkül
végez, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától.
(5)	Azt a (4) bekezdésben meghatározott gázipari tevékenység végzésére jogosult
engedélyest, aki tevékenységét a jogszabályban vagy az engedélyben foglalt
előírásoktól eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet bírsággal sújthatja,
tevékenységét felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja. Abban az esetben, ha
az intézkedés a külön törvény1 hatálya alá tartozó földgázipari tevékenységet érint, a
bányafelügyelet a javasolt intézkedésről értesíti a Magyar Energia Hivatalt.
(6)	A bírság ismételten kiszabható.
(7)	A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére, különösen a bányakárok
megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére a
miniszter a koncessziós szerződésben a bányavállalkozó ajánlata alapján, a
bányafelügyelet az engedélyben biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték
adását írhatja elő. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének
nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati
tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti.
(8)	A meg nem fizetett bányajáradékot, bírságot és felügyeleti díjat, valamint ezek
késedelmi kamatait adók módjára kell behajtani.
(9)	Amennyiben a (4)-(5) bekezdésben foglalt eljárások során a bányafelügyelet
megállapítja, hogy az ügy más közigazgatási szerv hatáskörébe is tartozik,
haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatáskörrel rendelkező hatóságot. Ha a
bányafelügyelet hatáskörének hiányát állapítja meg, az ügyet haladéktalanul átteszi
a hatáskörrel rendelkező hatósághoz.”
1 A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény
12
19.	§ (1) A Bt. 43. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányászat állami szakigazgatási feladatait a Magyar Bányászati Hivatal és
területi szervei, a bányakapitányságok (együtt: bányafelügyelet) látja el.”
„(3) A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében - az e törvényben és a külön
jogszabályokban meghatározott - műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi
hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási és piacfelügyeleti
hatásköröket gyakorol. A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák föld
alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni részére terjed ki.”
(2)	A Bt. 43. §-a következő (9) - (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A bányafelügyelet működését saját bevételeiből fedezi. A bányafelügyelet
részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosultja, külön jogszabály1 szerint
földgáz tárolói-, szállítói- és elosztói-, PB-gáz forgalmazói engedélyes felügyeleti díjat
köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke a bányatelekből a tárgyévet megelőző
évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,3%-a,
egyebekben az engedélyes tevékenység tárgyévet megelőző évi árbevételének
0,3%-a. A bányafelügyelet eljárásaiért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.
Mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj fizetése alól az, aki (amely szervezet) a
bányafelügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(10)	A bányászati igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, a
hatósági feladatokat ellátó személyek részére az igazolvánnyal azonos sorszámú
szolgálati jelvényt kell biztosítani.”
20.	§ (1) A Bt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A bányafelügyelet műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági,
építés- és piacfelügyeleti hatáskörébe tartozik:
a)	az ásványi nyersanyagok bányászata,
b)	a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló föld alatti létesítmények. valamint
az e cél érdekében végzett mélyfúrás,
c)	a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása és
felhagyása,
d)	a geotermikus energia kutatása, energetikai célra történő kinyerése és
hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése,
használatbavétele és üzemeltetése,
e)	szénhidrogén-termelésben, -előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban
használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén-szállító-, a
földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei
szállítóvezetékeinek építése, használatbavétele, üzemeltetése, elbontása és
felhagyása,
f)	szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra
történő hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések
építése, használatbavétele és üzemeltetése,
g)	a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei töltő és tároló, a
1 A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény és a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei
tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII.
18.) GKM rendelet
13
töltőüzemben lévő nyomáspróbázó és javító létesítményei, azok berendezései,
valamint elosztóvezetékei építése, használatbavétele, üzemeltetése és
elbontása,
h)	a polgári célú robbantóanyag raktárainak építése, használatbavétele és
üzemeltetése,
i)	a meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése,
j) a gyutaccsal nem indítható polgári célú robbanóanyagoknak a felhasználás és
a forgalmazás helyszínén vagy telephelyén keveréssel történő előállítása,
k) a polgári robbantási tevékenység,
l) egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti
tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás) a mélyépítés
kivételével,
m) a robbantástechnikai kutató tevékenység,
n) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekhez alkalmazott nyomástartó
berendezések és rendszerek építése, használatbavétele, üzemeltetése és
elbontása”
(2)	A Bt. 44. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A bányatelek megállapítására indított eljárás elintézési határideje 90 nap, a
kutatási jog adományozásának elintézési határideje 20 nap.
(4)	Azonnali végrehajtást rendelhet el a hatóság, ha a határozata
a)	a műszaki üzemi terv jóváhagyására,
b)	a bányatelek megállapítására,
c)	szolgalom, vezetékjog, használati jog alapítására, biztonsági övezetben
történő kisajátításra,
d)	a 41. § (1)-(7) bekezdés alapján a tevékenység eltiltására vagy
e)	a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának
megszüntetésére irányul.
(5)	A bányafelügyelet - tudomására jutását követően - haladéktalanul köteles
intézkedni a hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek gyakorlásával
kapcsolatban a 2. §-ban meghatározott közérdek sérelmének megelőzésére, illetőleg
megszüntetésére.”
21.	§ A Bt. 44/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/A. § A vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítására, kotrására vagy
mesterséges vízterek vagy tározók létesítésére irányuló vízjogi engedélyezési
eljárásban - ha a tevékenység e törvényben meghatározott ásványi nyersanyagot,
illetve ásványvagyon-gazdálkodást érint -, valamint a talajvédelmi hatósági, illetve az
építési engedélyhez kötött tereprendezésre irányuló eljárásokban a
bányakapitányság szakhatóságként működik közre.”
22.	§ (1) A Bt. 49. §-ának 1., 4., 16., 18. és 22. pontja helyébe a következő pontok
lépnek:
/E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:/
„1. „Ásványi nyersanyag": olyan ásványi anyag, mely a fennálló tudományos-
technikai fejlettségi szinten hasznosítható. Nem minősül ásványi nyersanyagnak a
külön törvény hatálya alá tartozó talaj és halmazállapotától függetlenül a víz.”
14
„4. „Bányászat (bányászati tevékenység)”: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása
és kitermelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati tevékenységnek
minősül:
a)	a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett előkészítése, osztályozása, a
szénhidrogén-bányászatban elsődleges feldolgozása,
b)	a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása,
c)	a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,
d)	a szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra
történő kialakítása és hasznosítása, továbbá
e)	a felszín alatti víz kutatásával és kitermelésével nem járó geotermikus energia
kutatása és energetikai célú hasznosítása is.”
„16. „Kivett hely’: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint
hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön
feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a
külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető,
vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védő
övezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt
védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti
terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a
honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint
amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.”
„18. „Kutatási terület”: a koncessziós szerződésben vagy a kutatási jogot
adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag kutatására
körülhatárolt terület.”
„22. „Szénhidrogén szállítóvezeték” (távvezeték): tartozékaival és alkotórészeivel
együtt az a csővezeték, amely a földgázt, kőolajat vagy ezek termékeit a termelés
(előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kőolaj, földgáz előkészítő üzem, kőolaj-
finomító, gázfeldolgozó üzem), indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a
felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, illetve
az országhatárig szállítja.
A szállítóvezeték alkotórészei:
-	indító- és átadóállomás,
-	a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények
(nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a
nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés,
-	a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló
létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a
távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.
A bányavállalkozó tulajdonában lévő távadat-átviteli eszközök a szállítóvezeték
tartozékai.”
(2)	A Bt. 49. §-a a következő 28 - 34. ponttal egészül ki:
/E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:/
„28. „Ásványi anyagok”: a földkéregben előforduló, természetes eredetű, szilárd,
folyékony vagy gáznemű, szerves vagy szervetlen vegyületek, valamint kémiai
elemek (együttesen: ásványok), illetve ezek térben összefüggő testet alkotó, azonos
genetikájú társulásai (kőzetek).
15
29.	„Haszonanyag”: az az ásványi nyersanyag, amelyre a bányatelek megállapítása
elsődlegesen irányul, amely olyan értéket képvisel, ami az adott földtani-teleptani,
műszaki és gazdasági viszonyok között indokolttá teszi kitermelését. Egy
bányatelken belül több haszonanyag is lehet.
30.	„Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes
mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel
(számbavételi kondíciókkal) - műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül -
határoznak meg.
31.	„Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a
pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló
tudományos-technikai fejlettségi szinten kitermelhető része.
32.	„Meddőanyag”: egy adott ásványinyersanyag-lelőhely (bányatelek)
vonatkozásában az olyan ásványi anyag, mely nem minősül ásványi nyersanyagnak,
illetve a haszonanyaggal szemben olyan ásványi nyersanyag, mely a haszonanyag
alkotta telep (kőzettest) fölött, alatt, mellett vagy azon belül, de elkülönült
kőzettestben fordul elő, és önmagában gazdaságosan nem termelhető ki, viszont a
haszonanyag leművelése szükségessé teszi bizonyos mértékű kitermelését.
33.	„Mélyépítés”: e törvény alkalmazásában az a felszín alatti építési tevékenység,
ahol az építmény felett nem marad természetes állapotú kőzetréteg, azaz a felszín
alatti létesítmény építése a felszínig történő kitakarással történik meg.
34.	„Polgári robbantási tevékenység”: a polgári felhasználású robbanóanyag
gyártása, megszerzése, tárolása, felhasználása, megsemmisítése.”
23.	§ A Bt. A következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány
a)	a bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatásra,
b)	e törvény hatálya alá tartozó, hatósági engedély alapján végezhető
tevékenységekre,
c)	a koncessziós pályázatok elbírálására, a koncesszió átruházásával
kapcsolatos kérelemre,
d)	a bányajáradékra,
e)	a biztonsági övezetre és a védőpillérre,
f)	a bányatérképekre,
g)	a bányászati és gázipari tevékenység biztonságára és üzemi felügyeletére,
h)	a felszíni ingatlantulajdon korlátozására,
i)	az intézkedésekre, biztosítékokra, a bírság felső határára, a bírság mértéke
megállapításánál mérlegelendő szempontokra,
j) a 43-46. §-okban foglaltakra,
k) a bányajáradék kiszámítása kapcsán a szilárd ásványi nyersanyagok és a
geotermikus energia fajlagos értékére, illetve az érték számítására,
l) az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire,
m) a vízgazdálkodásról szóló külön törvény rendelkezései figyelembevételével a
bányászat befejezését követően fennmaradó vagy keletkező, a felszín alatti
vízkészletet érintő tóval kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre
vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.
16
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter
a)	a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez
szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra vonatkozó rendelkezéseknek,
b)	egyes munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátására
jogosult személyek szakképesítési követelményeinek,
c)	a hites bányamérőre vonatkozó szabályoknak,
d)	a bányatérképek méretarányának és tartalmi követelményeinek,
e)	a bányászati hűségjutalomra vonatkozó szabályoknak,
f)	a polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit
tartalmazó szabályzatnak,
g)	a bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésére, így különösen a szakmai
utánpótlásra, a hagyományőrzésre és az egyéb sajátos juttatásokra vonatkozó
rendelkezéseknek, a juttatások körének, jogosultjainak és mértékének,
valamint
h)	a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatoknak,
i)	az Európai Unió irányelveiben előírt, az ásványi nyersanyagkutatásról,
feltárásról és termelésről szóló, továbbá az ásványvagyon-gazdálkodással
kapcsolatos jelentés elkészítésének, az Európai Bizottsághoz történő
továbbítás és a közzététel rendjének
rendeletben történő megállapítására.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a
43. § (9) bekezdésében megállapított felügyeleti díj fizetésének részletes szabályait,
valamint az igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét és a díjak beszedésének,
kezelésének, nyilvántartásának szabályait rendeletben állapítsa meg.
(4)	A miniszter a hatósági engedély alapján bányászati jogot gyakorló
bányavállalkozóval a 26/A. § (5) bekezdése alapján szerződést köt.”
24.	§ A Bt. a következő 50/B. §-sal egészül ki:
„50/B. § (1) A már megállapított külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek
jogosultja e rendelkezés hatálybalépését követő két éven belül köteles a bányatelek
még igénybe nem vett részére vonatkozóan ütemtervet készíteni, és azt a
bányafelügyeletnek megküldeni. Az ütemtervnek tartalmaznia kell az egyes
ingatlanok bányászati célra történő igénybevételének módját és várható időbeli
ütemezését. A bányafelügyelet az ütemtervet 30 napos határidő tűzésével,
nyilatkozattételi felhívással megküldi az érintett ingatlanok tulajdonosai részére. Az
ütemterv elfogadásáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A bányafelügyelet az
érintett ingatlantulajdonos ingatlanának használati, hasznosítási, illetve rendelkezési
joga szempontjából lényeges, a várható igénybevételi időponttal kapcsolatos
nyilatkozatát köteles a döntéshozatal előtt érdemben vizsgálni.
(2)	Az e rendelkezés hatálybalépése előtt megállapított olyan bányatelek esetében,
amelyre vonatkozóan a bányavállalkozó még nem rendelkezik környezetvédelmi,
illetve amennyiben azt a külön jogszabály elrendeli, az egységes környezethasználati
engedéllyel, a bányavállalkozó a feltárásra vagy kitermelésre szóló első műszaki
üzemi tervét jóváhagyásra csak a bányatelekre vonatkozó jogerős környezetvédelmi,
illetve amennyiben azt a külön jogszabály elrendeli, az egységes környezethasználati
engedéllyel együtt nyújthatja be a bányakapitánysághoz.
(3)	E rendelkezés hatálybalépésekor a bányatelekre vonatkozóan a bányafelügyelet
által jogerős határozatban már jóváhagyott tájrendezési műszaki tervet a műszaki
17
üzemi terv elkészítésekor, illetve annak jóváhagyási eljárásában érvényesként
figyelembe kell venni.
(4)	E rendelkezés hatálybalépésekor föld alatti gáztárolásra bányatelekkel
rendelkező bányavállalkozó 2005. június 15-ig kérheti a földalatti gáztárolóban lévő,
állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonba adását [3. § (1) bekezdés], amelyről
a bányafelügyelet - a bányajáradék mértékére vonatkozó általános szabályok [20. §
(3)	bekezdésének a) pontja] alkalmazásával - határozattal dönt. A föld alatti
gáztárolóban lévő állami tulajdonú szénhidrogén tulajdonjogának a 3. §
(1)	bekezdése alapján történő megszerzése során a számvitelről szóló 2000. évi C.
törvény 50. §-ának (4) bekezdése szerint többletként föllelt eszköznek minősül,
amely eszköz ismert piaci értéke a 24. §-ának u) pontja alapján a Kormányrendelet
által meghatározott érték.
(5)	A 2004. január 1-jét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe
helyezett gázelosztó vezetékek esetében, amennyiben azok elhelyezésére és
biztonsági övezetére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, a földgázellátásról
szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti elosztói engedélyes - anélkül, hogy az érintett
ingatlan tulajdonosával egyezség létrehozását kísérelné meg - az ingatlan fekvése
szerint illetékes megyei, illetve fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjétől, legkésőbb
2006. július 31-ig kérheti, hogy a szolgalmi jog fennálltát határozatában állapítsa
meg. A közigazgatási hivatal vezetőjének jelen rendelkezés szerinti eljárására, illetve
a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a 38. § (3)-(5) bekezdései
megfelelően irányadók azzal a különbséggel, hogy amennyiben az érintett
gázelosztó vezetékhez kapcsolódó szolgalmi jog alapítása miatt járó kártalanítási
igény elévült, úgy a közigazgatási hivatal a szolgalmi jogról hozott határozatában
kártalanítást nem állapít meg. A közigazgatási hivatal vezetőjének a szolgalmi jog
fennálltáról rendelkező határozata ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre
alkalmas okirat.”
25.	§ A Bt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. §) Ez a törvény a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:
a)	a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó
engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 1994. május
30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint
b)	a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. június 26-i 2003/55/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv.”
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26.	§ (1) E törvény a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a Bt. 6. §-ának (1) bekezdése, 20. §-a (2) bekezdésének d) pontja és (5)
bekezdése, a 21. §-ának (3) bekezdése, a 27. §-ának (3) bekezdése, a 40. §-a
és annak címe, a 43. §-ának (8) bekezdése, a 47. §-a és annak címe,
a 49/A. §-ának (4) bekezdése, továbbá az 50. §-ának (12)-(14) bekezdései;
b)	a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról és
kiegészítéséről szóló 1997. évi XII. törvény 2-3. §-a, 6. §-ában a Bt. 6. §-ának
(1)	bekezdését megállapító része, 11. §-ában a Bt. 20. §-a (1) bekezdésének
18
d)	pontját megállapító része, 12. §-a, 13. §-ában a Bt. 25. §-ának
(3)	bekezdését megállapító része, 14. §-a, 16. §-ának (2) bekezdése, 18. §-a,
20.	§-a, 23. §-ának (1) bekezdésében a Bt. 49. §-ának 4. pontját megállapító
része, továbbá 23. §-ának (3) bekezdése, valamint 24. §-ában a Bt. 49/A. §-
ának (4) bekezdését megállapító része;
c)	az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény 36. §-ának (6)
bekezdése;
d)	a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi
CXXXIII. törvény 86. §-ának (3) bekezdése;
e)	a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 64. §-a, 66. §-ának (2)
bekezdésében a Bt. 20. §-ának (5) bekezdését megállapító része, 66. §-ának
(3)	bekezdése, 67. §-ának (2) bekezdése, 68-69. §-a, 70. §-ában a Bt. 32. §-
ának (3) bekezdését megállapító része, továbbá 72. §-a, a 75. §-ának (4)
bekezdése, a 76-78. §-a, valamint a 82. §-a.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. 4.
§-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:]
„t) szénhidrogén-szállító, gázelosztó vezeték és tartozékaik létesítése, ha a létesítés
másként nem biztosítható.”
19
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az ágazati-szakmai törvények közül a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt
(a továbbiakban: Bt.) az Országgyűlés 1993. április 20-i ülésnapján fogadta el.
Az eltelt 11 év alatt a Bt. jelentősebb módosításáról, a bányászatról szóló 1993. évi
XLVIII. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 1997. évi XII. törvény, majd a
földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény rendelkezett. A földgázellátásról szóló
törvénnyel elrendelt módosítás a bányatörvény földgáziparral kapcsolatos
szabályrendszerét érintette. Ebben a törvényjavaslatban kidolgozott módosítási
javaslatnak az alapvető indokai a következők:
a)	A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága az 1/2004. (II. 12.) AB
határozatában a Bt-vel kapcsolatban megállapította: az Alkotmány 2. § (1)
bekezdésében szabályozott jogállamiságból folyó jogbiztonságot, valamint az
Alkotmány 13. § (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenes helyzet keletkezett annak következtében, hogy az
Országgyűlés a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben nem teljes
körűen állapította meg a bányatelek területén fekvő ingatlanok tulajdonosai
tulajdonhoz való jogának védelmét szolgáló, a tulajdonkorlátozás
arányosságát biztosító garanciális rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság a
mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet azzal indokolta, hogy
„...a törvényalkotó a Bt-ben a bányatelek megállapítása során - a bányatelek
rendeltetésének és használatának megfelelően - az érintett
ingatlantulajdonosok részére a differenciálatlan szabályozás miatt a
tulajdonhoz való jog garanciáit az egyes tulajdoni korlátozásokkal szemben
teljeskörűen nem biztosította (az eljárásra vonatkozó érdemi nyilatkozattétel,
felszíni bányászati tevékenységre alapított bányatelek esetén azonnali
kártérítési kötelezettség az építési korlátozás vagy tilalom elrendelésének
kezdeményezésénél stb.).” Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést,
hogy szabályozási feladatának 2004. december 15-ig tegyen eleget. Ez a
módosítási javaslat tartalmazza az Alkotmánybíróság határozatában előírt
követelményeknek megfelelő kiegészítő és módosító rendelkezéseket.
b)	A nemzeti fejlesztési programok, így különösen a gyorsforgalmi úthálózat
építésének elősegítése érdekében, az építéshez szükséges nyersanyagokhoz
történő gyorsabb hozzáférés biztosítása oly módon, hogy a kapcsolódó
ügyintézés, az engedélyezési eljárások egyszerűsödjenek, intézési idejük
pedig - egyéb érdekek sérelme nélkül - lerövidüljön. Ezt a célt szolgálják
különösen:
-	a „kutatási jog adományozás” intézmény bevezetése, amely a kutatási
engedély megszüntetésével legkevesebb 60 nappal rövidíti az eljárást;
-	a készletszámítási jelentés elfogadása, amely az MGSZ által meglévő
adatok alapján ismert nyersanyag lelőhelyeinek esetében, a terület
újrakutatásának mellőzésével jelentősen rövidíti az ásványinyersanyag-
előfordulás feltárását;
-	a vállalkozások és a bányavállalkozók az autópálya-földművek építésére is
alkalmas meddőhányók hasznosítását a javaslat szerint bányatelek
megállapítása nélkül végezhetik;
20
-	a tájrendezési terv jóváhagyási eljárásának beépítése a műszaki üzemi
terv jóváhagyási eljárásába, amely az intézési időt további, legkevesebb 60
nappal rövidíti; végül
-	a tervezet a műszaki üzemi terv jóváhagyásának eljárási idejét 90 napról
30 napra csökkenti.
c)	A módosítással érintett egyéb szabályok a jogalkalmazási gyakorlat során
feltárt hibák kiszűrésével, a törvényen belüli összhang megteremtésével,
néhány hiányzó szabály pótlásával és a szabályozási pontatlanságok
javításával a jogalkalmazás egyszerűsítését, valamint a bányászattal
kapcsolatos jogok és felelősségek hatékonyabb érvényesítését szolgálják.
A tervezetben - többek között - megtalálhatók
-	a szükségtelen, átfedő eljárási szakaszok kizárására irányuló
szabályok,
-	a különös érdeket kifejező kivett hely jogintézmény fogalmi pontosítása,
-	az Európai Parlamentek és a Tanácsnak a szénhidrogének kutatására,
feltárására és termelésére vonatkozó engedélyekről és azok
felhasználási feltételeiről szóló 94/22/EK irányelvének érvényesítése,
-	a bányatelkek termelésbe vonásának késedelme esetére előírt
intézkedések,
-	a megállapított bányatelekben megnyilvánuló jog korlátozása esetén az
értékgarancia érvényesítése,
-	a jogosulatlanul, illetve szabálytalanul végzett bányászati és gázipari
tevékenységgel összefüggő hatósági eszközök áttekintő szabályozása,
valamint
-	a bányafelügyelet működési feltételeinek, szervezetének, feladat-és
hatósági hatásköreinek pontosítása.
21
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A pontosítás ásványvagyon-gazdálkodási és bányajáradék-bevételi érdeket szolgál.
Az építésügyi hatósági engedély alapján végzett tereprendezésből kitermelt ásványi
nyersanyag értékesítése, üzletszerű hasznosítása, szabályozási pontatlanság miatt
eddig - versenyellenesen - nem keletkeztetett bányajáradék-fizetési kötelezettséget,
és így a központi költségvetés is bevételtől esett el.
A javaslat tartalmazza a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló
1999. évi LXXIV. törvénnyel összhangban álló követelmény megjelenítését.
A 2. §-hoz
A földalatti gáztárolókban, mint természetes előfordulási helyükön található, állami
tulajdonban lévő (eredeti) párnagáz mennyisége ismert és nyilvántartható, de a
tevékenység lényegéből adódóan, kevert állapotban van a folyamatban bevitt (nem
állami tulajdonú) földgázzal. Ennek az állami tulajdonú ásványi nyersanyagnak a
tulajdonosváltozása bekövetkezhet - mint az egyéb kitermelési tevékenységek során
-	a kitermelés bekövetkeztével, tényével, de indokolt arra is lehetőséget biztosítani,
hogy az üzemszerű gáztárolás során elkerülhetetlen keveredés miatt egyébként is
„eggyé” vált összletből az állami tulajdonú párnagáz tulajdonjogát - a bányajáradék
megfizetése mellett - a gáztárolásra meghatározott bányatelek bányavállalkozója
már a kitermelés előtt is megszerezhesse.
A 3. §-hoz
Az (1) bekezdésben átvezetett pontosítás azért szükséges, mert a jelenlegi
fogalmazás bizonytalanságot tartalmaz, nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy
mennyi a kutatási időszak hosszabbításának lehetséges időtartama.
A (2) bekezdés módosítása elengedhetetlen, mert a környezetvédelmi-, egységes
környezethasználati engedélyezés a jelenleg hatályos szabályozástól eltérően,
(amely szerint az, az első műszaki üzemi terv benyújtása előtt történik meg), a
javaslat 26/A. § (3) bekezdés b) pontja szerint, már a bányatelek megállapítási
eljárást is megelőzi. A nyugvó idő beillesztése, e rendkívül fontos eljárásokra biztosít
kellő időt.
A 4. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A módosítás a Javaslat 10. §-ával bevezetett 26/A. § (5)-(6)
bekezdésével teremti meg az összhangot.
A (2) bekezdéshez: A föld alatti gáztárolóban meglévő, s időben változó mennyiségű
és összetételű párnagázban az állami tulajdoni hányad is változik. Az MGSZ által
vezetett ásványvagyon-nyilvántartás és a bányavállalkozónak a Műszaki Üzemi Terv
teljesítéséről szóló jelentései alapján a párnagáz aktuális állami tulajdoni hányada
megállapítható. Szabályozni szükséges a gáztárolóban lévő párnagáz tulajdonba
adásának, módját, rendjét és időpontját.
22
A (3) bekezdéshez: A bányavállalkozónak, a bányászati tevékenység végzésével
összefüggésben keletkezett kötelezettségei teljesítése, e teljesítés szükség szerinti
hatósági kikényszeríthetősége függhet a vállalkozó (gazdasági társaság) társasági
jogi státuszától. Ezért elengedhetetlen a (15) bekezdésben előírt rendelkezés
érvényesítése.
Az 5. §-hoz
Az (1)-(2) bekezdésben lévő módosítási javaslat elsődleges célja a felesleges,
egymást megismétlő hatósági eljárás megszüntetése. A jelenleg hatályos
rendelkezés szerint ugyanis nyílt területen az ásványi nyersanyag kutatását a
bányafelügyelet kutatási engedély kiadásával engedélyezi. A kutatási engedély jelen
szabályozás szerinti jogintézménye nem juttatja kifejezésre, hogy e jog csak elvi
jellegű. A hatályos szabályozás már a kutatási engedély kiadását, mint elvi
jogkeletkeztetést is olyan hatósági eljáráshoz köti, amelyet kizárólag tevékenység
engedélyezése indokolna. A törvény szelleméből adódik, hogy a kutatási jog
adományozása olyan aktus, melynek során a kérelmező (nyílt területen)
meghatározott területre és időtartamra kizárólagos jogot szerez arra, hogy a kutatási
tevékenység tervét elkészítse, a kutatási tevékenység elvégzésére jogosító külön
engedélyt megszerezze, s annak birtokában a kutatási tevékenységet elvégezze.
A (3) bekezdéshez: A kutatási műszaki üzemi terv tartalmazza mindazokat a
tevékenységeket, a tevékenység elvégzéséhez tervezett módszereket és
eszközöket, amelyekkel megfelelő ismeretek szerezhetők az ásványi nyersanyag
elhelyezkedésére, települési viszonyaira, mennyiségére és minőségére vonatkozóan.
A kutatási műszaki üzemi tervnek kell tartalmaznia mindazokat az intézkedéseket is,
amelyekkel a kérelmező biztosítani tervezi a tevékenység káros hatásainak
megelőzését, az óhatatlanul okozott károk megtérítésének módját. A jóváhagyási
eljárásban tehát nélkülözhetetlen a speciális felkészültséggel rendelkező hatóságok,
szakhatóságként történő közreműködése. A kiemelt fontosságú érdekek
érvényesítésére szolgáló kivett helyek érintettsége esetében a kivettség tárgya
szerint hatáskörrel rendelkező hatóság, a képviselt kiemelt érdekek védelme
érdekében, a kivett helyre vonatkozóan egyedi mérlegelési jogkörrel rendelkezik,
hozzájárulásához külön feltételeket állapíthat meg.
Az (5) bekezdéshez: A koncesszióval szerzett és a hatósági engedélyen (kutatási jog
adomány) alapuló jogok egyenlőségét, a versenysemlegesség és az azonos
elbírálás érdekében kell biztosítani.
A (7) bekezdéshez: Az (1) bekezdés indokolásában már ismertetett kutatási jog
adományozás jogintézményével kiegészített szövegpontosítás.
A (8) bekezdéshez: Figyelemmel arra, hogy az adományozott kutatási jog
kizárólagos, mindenki mást kizáró jogosultságot keletkeztet, ezért szükséges törvényi
szinten intézkedni arról, hogy a kutatási jog megszűnjön, ha a jogosult kutatási terv
jóváhagyása iránti kérelmét jogerős és végrehajtható határozatban elutasították. Ki
kell zárni az indokolatlan jogfenntartás, a foglalás lehetőségét.
A 6. §-hoz
Az Európai Parlament és a Tanács Bt. 51. §-ban felhívott 94/22/EK irányelve
„a szénhidrogének kutatására, feltárására és termelésére vonatkozó engedélyekről
és azok felhasználási feltételeiről” érvényesítése elengedhetetlen a tárgyi
szabályozásban, a módosítás eleget tesz az irányelvben megfogalmazott
23
követelményeknek a következők szellemében. A Tanács az 1986. szeptember 16-án
kelt állásfoglalásában a Közösség és a tagállamok energiapolitikájának céljaként
határozta meg a belső energiapiac nagyobb integrációját és korlátozásoktól mentes
kereskedelmét, az ellátás biztonságának fokozása, a költségek csökkentése és a
gazdasági versenyképesség javítása érdekében. A Közösség a saját szénhidrogén-
ellátása érdekében nagymértékben behozatalra szorul, ennek következtében
célszerű támogatni a Közösség területén belül található készletek kutatásának,
feltárásának és kitermelésének lehető legjobb módszereit. A tagállamok a saját
területükön található szénhidrogén-készletekre vonatkozóan szuverenitással és
szuverén jogokkal rendelkeznek. Ennek megfelelően lépéseket kell tenni, hogy
diszkriminációtól mentesen lehessen hozzájutni a szénhidrogének kutatásához,
feltárásához és kitermeléséhez, valamint ezek gyakorlásához, olyan feltételek
mellett, amelyek nagyobb versenyre ösztönöznek ebben az ágazatban, és hogy
támogassák a tagállamok készletei kutatásának, feltárásának és kitermelésének a
lehető legjobb módszereit, valamint erősítsék a belső energiapiac integrációját.
Ebből a célból közös eljárási szabályokat szükséges alkotni annak érdekében, hogy
a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére jogosító engedélyek
kiadására vonatkozó eljárások nyitva álljanak valamennyi, a szükséges
alkalmassággal rendelkező vállalkozás előtt; mivel az engedélyek megadásának
objektív és nyilvános kritériumok alapján kell történnie; mivel egyébként az
engedélyek megadásának feltételeit az eljárásban részt vevő vállalkozásoknak már
előzetesen ismerniük kell.
A 7. §-hoz
A kutatási jog adományozás jogintézményével kiegészített szövegpontosítás.
A 8. §-hoz
A hatályos szabályozás rendelkezik arról, hogy a szénhidrogén-szállítóvezeték
biztonsági övezetében alkalmazandó korlátozások és tilalmak érvényesítésére
szolgalmat kell alapítani. A szolgalom-alapítás legkésőbbi időpontját ugyanakkor a
szabályozás elmulasztotta meghatározni. Ezt pótolja a javasolt, kiegészítő
rendelkezés.
A 9. §-hoz
A kutatási adatokhoz a kutatást finanszírozó és a kutatási adatok alapján üzleti
tevékenységet folytató bányavállalkozónak üzleti érdeke fűződik. Szükséges tehát
rendelkezni ezen adatok üzleti titokká minősítéséről, de a hatályos rendelkezést
kiegészítve oly módon, hogy a törvény e titokkör terjedelmét és érvényességi idejét
pontosan határozza meg.
A 10. §-hoz
A (2) bekezdéshez: A meddőhányók hasznosítása, az azokból történő
ásványinyersanyag-kitermelés nem kötődhet bányatelek-megállapításhoz,
figyelemmel arra, hogy a meddőhányók nem a természetes állapotú földkéreg részei,
az itt felhalmozott ásványi anyagok sem természetes állapotukban fordulnak elő.
24
A Bt. 26. §-ának a javasolt (2) bekezdéssel történő kiegészítése a meddőhányóban
lévő anyagok útépítési célokra történő hasznosítását egyszerűsíti, a szabályozás
pontosítása, pedig a jogbiztonságot növeli.
A 26. § (3) bekezdésének módosítására és a kiegészítésre kidolgozott 26/A. §-ban
lévő javaslat a már hivatkozott AB határozatban megállapított azt a hiányosságot
pótolja, amely szerint a hatályos törvény a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok
tulajdonosai tulajdonosi jogosítványai gyakorlásának szempontjából „...nem
szabályozza a bányatelek kijelölésének anyagi jogi szabályait,” és „.semmiféle
határidőt nem állapít meg, hogy milyen határidőn belül kell a bányatelekké
nyilvánítása után megkezdeni a bányaművelést.”
Az AB határozat indoklásából következik, hogy az Alkotmánybíróság a bányatelek
megállapításához elengedhetetlenül szükséges, azokat a minimális feltételeket
hiányolja a Bt-ből, amelyek biztosítják a bányatelek megállapítása során - a
bányatelek rendeltetésének és használatának megfelelően - az érintett
ingatlantulajdonosok részére a tulajdonhoz való jog garanciáit, „az eljárásra
vonatkozó érdemi nyilatkozattétel” formájában.
A javasolt szabályozás révén a tervezett bányatelekkel érintett ingatlan-tulajdonosok
már a bányatelek megállapítására irányuló hatósági eljárás megindulása előtt
tudomást szereznek a bányavállalkozó terveiről, illetőleg külfejtés esetén arról, hogy
a bányatelekkel lefedni kívánt egyes ingatlanokat a bányavállalkozó mikor és milyen
módon kívánja igénybe venni. Az előzetes tájékoztatás arra is módot ad, hogy
tisztázódjanak a tényleges tulajdoni viszonyok, illetőleg az érintett ingatlan-
tulajdonosok megkapják a szükséges tájékoztatást, továbbá lehetőségük nyílik az
ingatlanuk használati, hasznosítási, illetve rendelkezési joga szempontjából
lényeges, az ingatlan várható igénybevételi ütemtervével kapcsolatos észrevételeik
közlésére, az „érdemi nyilatkozattételre”.
A módosítási javaslat lényegi eleme, hogy a bányászati tevékenység
végezhetőségét, annak műszaki-technológiai, ásványvagyon-ellátottsági
szempontjain túlmenően, az a kérdés, hogy a bányászati tevékenység,
környezetvédelmi, környezethasználati szempontból megengedhető-e, a
környezetvédelmi-, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban -
amelyben az érdekérvényesítésre széles körben lehetőséget kapnak az érintett
önkormányzatok, a civil szervezetek és a lakosság is - már eldől. Ezzel érvényesül
az AB erre vonatkozóan megfogalmazott követelményrendszere is.
Az (5)-(6) bekezdésben javasolt módosítás öt évet ad a bányavállalkozónak arra,
hogy a bányatelek megállapítását követően megkezdje a kitermelést. Ezzel eleget
tesz az AB határozat azon kívánalmának, mely szerint „semmiféle határidőt nem
állapít meg, hogy milyen határidőn belül kell a bányatelekké nyilvánítás után
megkezdeni a bányaművelést.” Ugyanakkor a kiegészítéssel javasolt módosítás az
AB határozat azon kifogásának is eleget tesz, amely szerint a jelenlegi Bt. a határidő
„megállapításának hiányában nem teremti meg teljes körűen a tulajdon védelem
garanciáit”, és „nem differenciál a bányászati tevékenységek szerint a bányatelki
minősítéshez kapcsolódó korlátozások tekintetében.”
25
A 26/B. §-ba felvett javaslat szerint külfejtés esetén a bányatelek megállapítását
követően a feltárás és kitermelés megkezdéséig, de legkésőbb a terület-
igénybevételt rögzítő és a bányafelügyelet által jóváhagyott ütemtervben megjelölt
időpont előtt öt évvel van lehetősége a bányavállalkozónak arra, hogy a
bányatelekkel fedett beépíthető ingatlanok területére a Bt. 39. § (1) bekezdésében
meghatározott építési és telekalakítási tilalom elrendelését kezdeményezze.
Az ásványi nyersanyagok, így különösen a szilárd ásványi nyersanyagok
mélyműveléses vagy külfejtéses művelési módú kitermelése haszon- és
meddőanyagok együttes kitermelését eredményezheti. Ásványvagyon-gazdálkodási
és bányajáradék-bevételi érdek, hogy a kitermelt ásványi nyersanyagok besorolása
már a bányatelek megállapításával egyidőben megtörténjen, a tervezhetőség és
ellenőrizhetőség érdekében. Ennek a követelménynek tesz eleget a (6) bekezdés
módosítása.
A 26/C. §-ba felvett javaslat azt szabályozza, hogy egyes esetekben elkerülhetetlen
a már megállapított (forgalomképes vagyoni jogot hordozó) bányatelek területét
utólagosan, különös prioritást élvező érdekből, csökkenteni, a bányavállalkozóra
nézve hátrányos módon módosítani kelljen. A kiegészítésben lévő módosítási
javaslat a hatályos rendelkezés pontosítására törekszik, a jogbiztonság növelése
érdekében.
A 11. §-hoz
Az (1) bekezdésben átvezetett pontosítás a 36. §-ban érvényesített módosításhoz
történő illesztést végzi el.
A (2) bekezdésben javasolt módosítás az AB határozattal megkövetelt kiegészítő
szabályozás rendszerébe illeszkedik, biztosítva az ingatlantulajdonosoknak az
ingatlantulajdonban megtestesülő jogait, a rendelkezés, a birtoklás, a hasznosítás
jogának zavarhatatlanságát, azzal, hogy a műszaki üzemi terv jóváhagyási
előfeltételeként határozza meg a tevékenységgel érinteni tervezett ingatlanokra
vonatkozóan a bányavállalkozó igénybevételi jogosultságának igazolását.
A 12. §-hoz
Adott esetben a kitermelés szezonalitása, átmeneti piaci nehézségek és a
bányavállalkozótól független egyéb okok miatt rövid ideig kényszerűen szünetelhet a
kitermelés. Alsó időkorlát megállapítása nélkül az eljárás megindításának időpontja is
vitatható. Indokolatlan a csak rövid ideig tartó átmeneti termeléskiesés esetén az
eljárást kötelezően lefolytatni.
A 13. §-hoz
A jogalkalmazás során egyre több gondot okoz az a jogalkalmazói szemlélet, amely
a törvényi rendelkezés tartalmának formai megközelítése alapján kizárja azt, hogy a
Bt. hatálya alá tartozó létesítmény biztonsági övezetében ugyancsak a Bt. hatálya
alá tartozó másik létesítményt elhelyezzenek. Ez a jogszabály értelmezés különösen
sok nehézséget okozhat az elhelyezési szolgalmi eljárásban. A körülmények
feltétlenül indokolják a szabályozás javasolt módon történő megváltoztatását.
Közúton, közterületen és vasúti pályán nem célszerű bányászati célú szolgalmat
26
alapítani. Az említett területeket érintő biztonsági övezet megállapítása esetén
célszerű, ha az érdekeltek a műszaki-biztonsági követelményeket megállapodásban
határozzák meg. A 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 37. §-ának (3) bekezdése által
hatályon kívül helyezett 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 64. §-a kifejezetten tiltotta a
közúton, közterületen és vasúti pályán a bányaszolgalom bejegyzését. Ezt követően
a Bt. 38. §-ának (3) bekezdése és a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági
övezetéről szóló 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet előírásaira figyelemmel a
szállítóvezetékek üzemeltetői szolgalmi jog bejegyzésére váltak jogosulttá, miközben
bányabiztonsági igényeikkel szemben a közlekedésbiztonsági és a közlekedési
létesítményekhez fűződő egyéb közérdekek érvényesítésére a közút és a vasút
kezelőjének a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben biztosított jogai
sérülnek. Ezen helyzet feloldását szolgálja a hatályon kívül helyezett jogszabály erre
vonatkozó rendelkezésének beemelése a Bt. szövegébe.
A 14. §-hoz
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 84. § (1) bekezdés a) pontja csak
a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelőjét ruházta fel a
törvényjavaslat 14. §-ába felvett jogokkal. A bányafelügyelet munkavédelmi
tevékenysége hatékonyságának növeléséhez is szükséges az azonos jogokkal
történő feljogosítás.
A 15. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A bányatelek megállapítási eljárásban elfogadásra kerül a
tájrendezés alapját jelentő, az újrahasznosítási célt meghatározó tájrendezési
előterv.
A hosszú, esetenként akár több évtizedre is kiterjedő bányaművelési időtartamra
kidolgozott egyetlen (a jelenleg hatályos szabályozás szerint, a bányatelek
megállapítását követő 3 éven belül elkészítendő) műszaki tervben meghatározni a
tájrendezés részletes tervét, nem életszerű követelmény. Figyelemmel arra, hogy a
bányászati tevékenységgel szorosan összefügg a tájrendezés végrehajtása, indokolt
a tájrendezési feladatoknak az előtervben meghatározott újrahasznosítási célra
figyelemmel, a műszaki üzemi tervben történő kidolgozása és a szerinti végrehajtása.
A (2) bekezdéshez: A bányavállalkozó által készítendő terv és a kapcsolatos eljárás
egyértelmű meghatározása indokolja a terv szabatos megnevezését.
A (3) bekezdéshez: A tulajdonnal való rendelkezési joggal összhangban a
bányavállalkozó helyett a tulajdonost szükséges megnevezni és feljogosítani arra,
hogy a tájrendezést követően az érintett ingatlanokkal szabadon rendelkezhet.
A 16. §-hoz
A módosítást az teszi szükségessé, hogy a szolgalom megállapítására hatáskörrel
felruházott közigazgatási hivatal vezetője részére a hatályos szabályozás nem jelölt
ki eljárási rendet, továbbá elmulasztotta meghatározni az eljárásban felmerülő
költségek viselőjét. Az eredeti bekezdés kiegészítő új bekezdésekbe tördelését az
eredeti bekezdés rendkívüli hosszúsága indokolta.
27
A 17. §-hoz
A már hivatkozott AB határozat indokolása rámutatott: „A korlátozó jogosítványok egy
része tekintetében (méghozzá a leggyakrabban előforduló jogosítványok esetén) [a
törvény] nem szabályozza pontosan, hogy mely esetekben, milyen feltételek mellett
élhet a bányavállalkozó a bányatelek határai között fekvő ingatlan tulajdonjogát
korlátozó jogosítványaival (mely feltételek esetén tagadhatja meg az építéshez,
telekalakításhoz való hozzájárulását, mikor kérheti építési tilalom elrendelését).
A bányavállalkozó hozzájárulása az építési és telekalakítási tevékenységhez
egyébként is problematikus. A bányavállalkozónak nem érdeke, hogy az építési
tilalom elrendelését kérje, mert akkor a Bt. 39. § (2) bekezdése alapján kártalanítási
kötelezettsége van. Sokkal egyszerűbb, ha az építkezéshez nem járul hozzá, mivel
ott a Bt. nem mondja ki a kártalanítási kötelezettséget. Ezzel a szabályozással (se
feltételek, se kártalanítás) vissza lehet élni.”
A módosítási javaslat ezt a helyzetet megszünteti, a bányavállalkozónak a művelési
időütemtervhez igazodó korláttal csak a telekalakítási és építési tilalom
kezdeményezésére ad lehetőséget, megteremtve ezzel a jogbiztonságot és
kártalanítás fizetésére kötelezi a bányavállalkozót, ha az építéshez, telekalakításhoz
feltételek megállapítását kezdeményezi.
A 18. §-hoz
A Bt. 41. §-ának jelentős módosítását indokolják a hatályos szabályozás alapján
folytatott gyakorlatból származó tapasztalatok és az e tárgyban keletkezett
közigazgatási határozatok felülvizsgálatával összefüggésben kialakult bírósági
ítélkezési gyakorlat is.
A hatályos szabályozás jelenleg is tiltja, és szankcionálni rendeli a jogosulatlanul
folytatott bányászati tevékenységet. E tevékenység felderítésére és a tiltás
kikényszerítésére a bányafelügyelet megfelelő hatásköri eszközökkel rendelkezik.
Ugyanakkor nyomozati jogkör és eszközrendszer hiányában nem, vagy csak
korlátozottan alkalmas a kitermelés tényének megállapításán túl arra, hogy
bizonyítsa az eltulajdonítást, az eltulajdonító személyét, az annak felróható
mennyiséget. A hatályos szabályozás szerint ugyan az eltulajdonító az eltulajdonított
érték megtérítésére bányajáradék formájában kötelezett, viszont bizonyítási eszköz
hiányában elkerülhetetlen, hogy a költségvetés jelentős bevételtől essen el.
A bányajáradék formájában történő térítés egyébként is aggályos, mert azt a
képzetet kelti, hogy ezzel megtörtént a reparáció, mintegy legitimálja a jogosulatlan
tevékenységet. Erre figyelemmel az (1) bekezdés módosításával egyidőben, amely
az eltulajdonítás gyanúja esetén a hatáskörrel rendelkező rendőrhatósághoz rendeli
az ügy büntetőjogi részének intézését, a 20. § (2) bekezdésének d) pontja és az
(5)	bekezdés is hatályát veszíti.
A (2) és (6) bekezdés módosítását az indokolja, hogy a jogszabályban vagy a
hatósági határozatban adott engedélyben meghatározott feltételektől eltérő
tevékenység már eleve olyan hatású és jellegű, amely intézkedési kötelezettséget
keletkeztet, nem indokolt és veszélyhelyzetet teremthet, ha a szabályellenes állapot
észlelése esetén a hatóság csak figyelemfelhívásra jogosult, s ennek
eredménytelensége esetén intézkedésre, valamint szankcionálásra. A 41. § (4) és
(7)	bekezdésének hatályon kívül helyezését egyrészt a (2) és (6) bekezdés javasolt
módosítása, másrészt a kialakult bírói ítélkezési gyakorlat indokolja, amely szerint a
28
„közvetlen és súlyos veszélyhelyzet” értelmezhetetlen, objektivitás hiányában
alkalmazhatatlan.
A javasolt kiegészítés az engedély nélkül, jogosulatlanul végzett kitermelés
visszaszorítására ad lehetőséget, amikor a jogosulatlan kitermelővel azonos
felelősséget állapít meg az ingatlan tulajdonosára vonatkozóan, a tulajdonból
következő kötelezettségekre figyelemmel, egyben meghatározza a kimentés
feltételeit is.
A 19. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A kibontás a bányafelügyelet meglévő szervezeti felépítésének
közérthetőbb rögzítése.
A (2) bekezdéshez: A Bt. 43. § (3) bekezdésbe felvenni javasolt piacfelügyeleti
hatáskört - a 44. § (1) bekezdés a) pontjában deklarálva -a földgázellátásról szóló
2003.	évi XLII. törvény már 2004. január 1-től a bányafelügyelet hatáskörébe utalta,
de elmulasztotta annak teljes körű harmonizációját, a bányafelügyelet hatósági
felügyeletéről szóló 43. § (3) bekezdésbe történő felvételét. A javasolt rendelkezés
ezt a hiányosságot pótolja.
A (9) bekezdéshez: A javaslat szerint a Hivatal önállóan gazdálkodó központi
költségvetési szerv, mely saját bevételeiből fedezi működését. A Bt. jelenlegi
előírásai szerint a Hivatal központi költségvetési támogatásból fedezi a bányászati,
földgáz- és PB-gázipari engedélyesek tevékenysége felett gyakorolt építésügyi
hatósági, építés-felügyeleti, műszaki-biztonsági, tűzvédelmi és piacfelügyeleti
hatósági felügyeletével összefüggő költségeit is. Kiemelt figyelemmel arra, hogy a
bányafelügyelet által ellátott igazgatási és hatósági felügyeleti feladatok nem a
társadalom széles rétegeit érintik, hanem azok egy jól körülhatárolható szakmai
jellegű gazdálkodói körre terjednek csak ki, indokolt a közteherviselésből létrejövő
központi költségvetés támogatási terhének csökkentése és a teherviselésnek az
abban érdekelt körre hárítása. A felügyeleti díj a bányászati, földgázipari és PB-gáz
ipari szektorban engedélyesként tevékenykedők fokozott és teljes körű
felügyeletének, ellenőrzésének, a hivatalból indult eljárások és a Hivatal
feladatkörébe utalt más feladatok ellátásának fedezetét szolgálja.
Az említett céllal és az illetékekről szóló törvényben foglaltakkal áll összhangban az
is, hogy a bányafelügyeletet megillető igazgatási szolgáltatási díjat a miniszter - a
pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.
Ez a - nem a központi költségvetésen keresztüli - finanszírozási forma az
EU gyakorlathoz illeszkedve a politikai hatalomtól való pénzügyi függetlenséget is
hivatott erősíteni.
A (10) bekezdéshez: A bányafelügyelet igazgatási és hatósági feladatait ellátó és
hatósági jogköreit gyakorló személyek eljárási jogosultságának igazolása
elkerülhetetlen. A kiegészítés a hivatalos szolgálati jelvény és igazolvány
bevezetését biztosítja.
A 20. §-hoz
A Bt. 44. §-ának (1) bekezdésébe felvett, a bányafelügyelet hatósági hatásköreinek
meghatározását - a külön jogszabályoknak a bányafelügyelet hatáskörét érintő
rendelkezéseire is figyelemmel - módosítani szükséges, egyrészt a kiürült
hatáskörök miatt (bányászati vizsgálóállomások, tanbánya stb.), másrészt a meglévő
hatáskörök pontatlan, jogbizonytalanságot hordozó megfogalmazása, továbbá a
29
bányafelügyelet hatáskörébe jogszabállyal utált új hatáskörök miatt. Az (1) bekezdés
a)	és b) pontjainak összevonását az indokolja, hogy a különbségtételt megalapozó
építésügyi- és építésfelügyeleti bányafelügyeleti hatásköröket az Étv. alapján külön
jogszabály is részletezi.
A (3) bekezdés módosítását, egyes bányászati igazgatási eljárások intézési idejének
az Áe. szerinti időre mérséklését, a gyors ügyintézés igénye indokolja.
A (4) bekezdés, amely az előzetesen végrehajtható határozatok körét állapítja meg,
kiegészül a közérdeket érintő gázelosztó vezetékek biztonsági övezetére vonatkozó
vezetékjogot, illetve használati jogot engedélyező határozattal.
Az (5) bekezdés módosítása azért szükséges, mert elengedhetetlen, hogy
bányafelügyelet ne csak a közérdek már bekövetkezett sérelme esetén rendelkezzen
intézkedési jogkörrel, hanem annak megelőzésére is.
A 21. §-hoz
A Bt. 44/A. §-ának pontosítása a jogalkalmazás zavartalansága érdekében
elengedhetetlen, mert a tereprendezési tevékenység engedélyezésére irányuló
eljárás lefolytatására nem a földhivatal, hanem az építésügyi, illetve a talajvédelmi
hatóság rendelkezik törvényben adott hatáskörrel.
A 22. §-hoz
A 22. § a Bt. 49. §-ába felvett egyes fogalmak tartalmának módosítására, valamint a
törvény alkalmazása szempontjából fontos új fogalmak meghatározására vonatkozó
javaslatokat tartalmazza.
A 23. §-hoz
A hatályos Bt. és más jogszabályok, valamint jelen javaslat módosító rendelkezései
jogalkotói feladatokat határoznak meg, de a felhatalmazások nehezen fellelhetően, a
törvényben tagoltan helyezkednek el. E módosítási javaslat a jogalkotói
felhatalmazásokat a jogalkotásról szóló jogszabályoknak és az irányelvben
foglaltaknak megfelelően egységes, áttekinthető szerkezetbe gyűjti.
A 24. §-hoz
Az (1)-(3) bekezdésekhez: Az Alkotmánybíróság határozatából következik, hogy
mindazokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanát külfejtésre szolgáló
bányatelek érinti, azonos jogbiztonság illeti meg, tekintet nélkül arra, hogy ez már
fennáll, vagy arra a törvény hatálybalépését követő bányatelek megállapítás idején
kerül sor. Átmeneti szabályozás szükséges azokra az esetekre is, amikor már
megállapított bányatelek esetében a bányászati tevékenység végzésére a
bányavállalkozó még nem rendelkezi környezetvédelmi (egységes
környezethasználati) engedéllyel, illetve rendezni kell a már jóváhagyott tájrendezési
műszaki tervek további alkalmazásának feltételeit. Az átmeneti rendelkezések e
követelmény érvényesítésének tesznek eleget, figyelemmel a feladatok időigényére
is.
30
A (4) bekezdéshez: Az egyenlő elbánás elvének érvényesítése érdekében az állami
tulajdonban álló párnagázok megváltásának lehetőségét a törvény hatálybalépésekor
már földalatti gáztárolóval rendelkező bányavállalkozók számára is lehetővé kell
tenni.
Az (5) bekezdéshez: A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény
(a továbbiakban: GET) hatálybalépésével módosult a bányászatról szóló 1993. évi
XLVIII. törvény és 2004. január 1. napjától szolgalmi jog helyett az elosztói
engedélyes idegen ingatlan használatára előmunkálati jogot, vezetékjogot, használati
jogot, illetve kisajátítást kérhet.
A GET 85. §-ának (7) bekezdése kötelezővé teszi, hogy a törvény hatálybalépését
megelőzően épült gázelosztó-vezeték ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi
joggal még nem rendelkező idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére a szolgalmi
jogot a jogosultnak a törvény hatályba lépésétől számított három éven belül be kell
jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
A Get ismertetett rendelkezésével érintett vezetékek nagy része több mint öt éve
épült, az építéskor a szolgalom létesítését az ingatlan tulajdonosok és a vezeték
építtetői, tulajdonosai nem rendezték, és sok esetben időközben az ingatlanok
tulajdonosainak személyében is változás következett be. A GET hivatkozott
rendelkezésének végrehajthatósága érdekében ezért szükséges a kérdés átmeneti
jellegű, speciális rendezése.
A javaslat alapján lehetőség nyílik arra, hogy a gázipari engedélyesek a helyzet
mielőbbi rendezése érdekében, az érintett ingatlanok tulajdonosaival történő
hosszadalmas előzetes egyeztetési eljárás mellőzésével közvetlenül forduljanak az
ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal vezetőjéhez, aki az átmeneti
szabályoknak megfelelően az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas
okiratnak minősülő közigazgatási határozat formájában döntést hoz a szolgalom
alapításáról, illetőleg fennállásnak megállapításáról, továbbá a kártalanítás
összegéről, vagy a kártalanítás megállapításának mellőzéséről.
A kártalanítás megállapításának esetleges mellőzését az indokolja, hogy a
Legfelsőbb Bíróság vonatkozó határozata értelmében a szolgalmi jog alapításával
kapcsolatban az ingatlan használatának korlátozása miatti kártalanítási követelés öt
év alatt elévül. Így olyan esetekben, amikor a vezetéképítés óta az öt éves elévülési
idő már eltelt, és az ingatlan bármely tulajdonosa az elévülési időn belül kártalanítási
igénnyel nem lépett fel, indokolt, hogy a közigazgatási hivatal vezetője vonatkozó
határozatában az elévülésre figyelemmel a kártalanítás megállapítását mellőzze,
illetőleg ennek okairól a határozat indokolásában a feleket tájékoztassa.
A 25. §-hoz
A zavartalan jogalkalmazás feltétele az áthelyezett, illetőleg kiürült szabályhelyeknek
az új rendelkezések hatálybalépésével egyidejű hatályon kívül helyezése.
A GET hatálybalépésével már módosított, a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr.
biztosítja a közérdekű földgázelosztó vezetékek és azok tartozékai megépítése,
üzemeltetése céljára a kisajátítás lehetőségét, a szénhidrogén-szállítóvezeték
részére azonban nem. Az együttműködő földgázrendszer alaprendszerét képező
szállítóvezetékek megépíthetősége és üzemben tarthatósága indokolja a tvr. javasolt
módosítását.
31
32