﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12722. számú
törvényjavaslat
a büntető jogszabályok módosításáról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Budapest, 2004. november
2
2004. évi ... törvény
a büntető jogszabályok módosításáról
1. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 122. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állo-
mányú, a Határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagja, valamint a Rendőr-
ség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állományú tagja."
2.	§
A Btk. 122/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelke-
zés lép:
[A XX. fejezet rendelkezései szerint büntetendő az a katona, aki az ott megha-
tározott bűncselekményt]
"b) az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi szervezet felkérésére külföldi
hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy hu-
manitárius művelet keretében, illetőleg egyéb külföldi szolgálat során más állam ka-
tonájával szemben"
[szolgálati feladat közös ellátása alatt követi el.]
3.	§
A Btk. 122/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"122/B. § A XX. fejezet szerint büntetendő az a katona is, aki az ott meghatá-
rozott bűncselekményt a szövetséges fegyveres erőkben teljesített szolgálata során,
illetve az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi szervezet felkérésére külföldi
hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy hu-
manitárius művelet keretében követi el."
4.	§
A Btk. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha az elítélt a szolgálatban megtartható, katonai fogdában kell végrehaj-
tani a katonára kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztést a 44. §-ban
meghatározott esetben."
3
5.	§
A Btk. 132. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"132. § A szolgálati viszony megszüntetésének akkor van helye, ha az elköve-
tő a szolgálatra méltatlanná vált."
6.	§
(1)	A Btk. 137. §-ának 2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy:]
"b) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,"
(2)	A Btk. 137. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
"10. háború:
a)	rendkívüli állapot, valamint az alkotmányos rend megdöntésére vagy a ha-
talom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet-
és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegy-
verkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények miatt elrendelt szükségállapot
[Alkotmány 19. § (3) bek. g) és h) pontja, valamint i) pontjának első és második for-
dulata],
b)	a XI. fejezet II. címében, illetve a XX. fejezetben meghatározott bűncselek-
mények esetében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazása is [Alkotmány 19. § (3)
bek. j) pontja];"
(3)	A Btk. 137. §-a a következő 18. és 19. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
"18. szövetséges fegyveres erő: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötele-
zettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársaság-
gal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott
közös katonai szervezetek,
19.	külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységen, béke-
fenntartáson, humanitárius műveleten a honvédelemről szóló törvényben meghatáro-
zott tevékenységet kell érteni."
7.	§
A Btk. 154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4
"154. § (1) Aki a Magyar Köztársaság területén idegen fegyveres szervezetbe
-	szövetséges fegyveres erőn kívül - katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szol-
gálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntettet követ el, és
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a magyar állampolgár, aki - szövet-
séges fegyveres erőn kívül - nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeüt-
közésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik,
vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt."
8.	§
A Btk. 282/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelke-
zés lép:
[A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt]
"c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a büntetés-végrehajtási
szervezet létesítményében"
[követik el.]
9.	§
A Btk. a XIX. fejezet jelenlegi címét követően a következő 333/A. §-sal egé-
szül ki:
"333/A. § E fejezet rendelkezéseit megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli
állapotban bevezetett hadkötelezettség elrendelését követően kell alkalmazni."
10.	§
A Btk. 334. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"334. § (1) Az a hadköteles, aki katonai bevonulási kötelezettségének nem
tesz eleget, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
11.	§
A Btk. 335. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
5
"335. § (1) Az a hadköteles, aki abból a célból, hogy a katonai szolgálat alól
kivonja magát, jelentkezési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, bűn-
tettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az a hadköteles, aki az (1) bekezdésben meghatározott célból
a)	testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást
tanúsít,
b)	engedély nélkül külföldre távozik vagy tartósan külföldön marad,
öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
12.	§
A Btk. 336. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"336. § Az a hadköteles, aki katonai szolgálatának teljesítését megtagadja,
bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
13.	§
A Btk. 336/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"336/A. § (1) Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki
megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy abból a célból, hogy a pol-
gári szolgálat teljesítése alól végleg kivonja magát,
a)	jelentkezési vagy megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, ebből a
célból testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást ta-
núsít, két évtől nyolc évig,
b)	engedély nélkül külföldre távozik vagy tartósan külföldön marad, öt évtől tíz
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt azért követi el,
hogy polgári szolgálatának teljesítése alól ideiglenesen kivonja magát, bűntett miatt
egy évtől öt évig, ha az ideiglenes kivonás tartama meghaladja a hat napot, két évtől
nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
14.	§
A Btk. 336/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
6
"336/B. § Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki a
polgári szolgálat teljesítését megtagadja, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesz-
téssel büntetendő."
15.	§
A Btk. 337. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"337. § Az a hadköteles, aki megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
16.	§
A Btk. 338. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"338. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja annak meghiúsítá-
sa, hogy a hadköteles a 334. §-ban, 336/A. §-ban, 336/B. §-ban, illetve a 337. §-ban
megjelölt kötelezettségét teljesítse, bűntettet követ el, és az e §-okban meghatározott
büntetéssel büntetendő.
(2)	Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja, hogy hadkötelest a 335. §-
ban meghatározott módon a katonai szolgálat alól kivonjon, az ott írt megkülönbözte-
tés szerint büntetendő."
17.	§
A Btk. 339. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"339. § (1) Aki a polgári védelmi szolgálatát nem látja el, bűntettet követ el, és
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncse-
lekmény súlyos veszélyt idéz elő.
(3)	Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból
követi el, vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
18.	§
A Btk. 341. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"341. § Aki gazdasági vagy anyagi szolgáltatásban álló honvédelmi kötelezett-
ségét súlyosan megszegi vagy kijátssza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő sza-
badságvesztéssel büntetendő."
7
19. §
A Btk. 368. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"368. § E fejezet alkalmazásában harchelyzeten a Magyar Honvédség katonai
szervezetének külföldi alkalmazását is érteni kell."
20.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 470. §-a (1) bekezdésé-
nek b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Katonai büntetőeljárásnak van helye]
"b) a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely
bűncselekmény,
c)	a Határőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a büntetés-
végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetőleg a
szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény,"
[esetén.]
21.	§
A Be. 478. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"478. § (1) A katonai szolgálatot teljesítő tanú különösen indokolt esetben kér-
heti más szolgálati helyre történő vezénylését vagy áthelyezését. A kérelemről a vád-
irat benyújtásáig a katonai ügyész, azt követően a bíróság határoz. A kérelem eluta-
sítása ellen a tanú jogorvoslattal élhet.
(2)	A vezénylést, illetve az áthelyezést az illetékes személyügyi szerv a hatá-
rozat kézbesítésétől számított hetvenkét órán belül hajtja végre."
22.	§
A Be. 481. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Magyar Honvédség tényleges állományú tagjának előzetes letartóztatá-
sa kivételesen, a bíróság határozata alapján legfeljebb harminc napig - ha a nyomo-
zási cselekmény elvégzése ezt indokolttá teszi, a katonai ügyész határozata alapján
kétszer, alkalmanként legfeljebb tizenöt napig - helyőrségi fogdában is végrehajtha-
tó."
8
23.	§
A Be. 591. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye az
elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet,
illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani."
24.	§
(1)	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 30. §-a (1) be-
kezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A fegyveres szervek (honvédség, határőrség, rendőrség, polgári védelem,
vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, állami és hivatásos ön-
kormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos (szerződé-
ses) állományú tagja által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illető-
leg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás kereté-
ben kell elbírálni."
(2)	Az Sztv. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel együtt polgári személy-
lyel szemben is szabálysértési eljárást kell indítani, az eljárást a szabálysértési ható-
ság folytatja le. A felelősség megállapítását követően a szabálysértési hatóság fe-
gyelmi fenyítés kiszabása végett megkeresi a fegyveres szerv illetékes elöljáróját."
25.	§
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvény-
erejű rendelet (Bv. tvr.) 55. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
"(3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt a hivatásos és a szerződéses ál-
lományú elítélteket is el kell különíteni egymástól."
26.	§
A Bv. tvr. 58. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
"Különös gondot kell fordítani az elítéltek szakmai ismereteinek szinten tartá-
sára, illetve fejlesztésére, továbbá arra, hogy az elítéltek az alakulatukkal való kap-
csolatukat fenntartsák és fejlesszék."
9
27. §
A Bv. tvr. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha az elítélt gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási se-
gélyben részesül, a büntetést kiszabó bíróság a közérdekű munka végrehajtásának
megkezdésére halasztást engedélyez; illetőleg a büntetés-végrehajtási bíró a közér-
dekű munka végrehajtását félbeszakítja; a halasztás vagy félbeszakítás időtartama
egy év."
28. §
Ez a törvény 2005. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg
a)	a Btk. 122. §-ának (3) bekezdése, 122/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjából
és 148. §-ából a "(368. §)" szövegrész, 263/A. §-a (4) bekezdésének c) pontja,
336/C. §-a az azt megelőző alcímmel,
b)	a Be. 137. §-ának (4) bekezdéséből a "hivatásos és szerződéses állomá-
nyú" szövegrész, a 207. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és a 210. §-a (1) bekez-
désének a) pontjában a zárójelben lévő törvényhelyek felsorolásából a "483. §," szö-
vegrész, 483. §-a, 489. §-ának c) pontja, 491. §-a, 591. §-ának (5) bekezdése és a
604. §-a (4) bekezdésének a) pontjából a "a szoros felügyelet alá helyezés végrehaj-
tási szabályait, valamint" szövegrész,
c)	a fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló 1994. évi XCIII. törvény,
d)	a Bv. tvr. 66. §-ának (2) bekezdéséből az "az elítélt a szolgálatból leszerel,
illetve" szövegrész és a 66. § (3) bekezdésének a) pontja, valamint
e)	az 1996. évi XLIII. törvény 332. §-ának (5) bekezdése, az 1998. évi
LXXXVII. törvény 32., 33. és 81. §-a, a 2001. évi CXXI. törvény 18. §-a, a 2002. évi I.
törvény 232. §-ának (1) bekezdése, 239. §-a, 243. §-a és a 2003. évi XIV. törvény
33. §-ának (2) bekezdése
a hatályát veszti.
10
INDOKOLÁS
a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános Indokolás
1.	Az Országgyűlés a 2004. november 8-i ülésnapján elfogadta az önkéntes
haderő kialakításához szükséges Alkotmánymódosítást, valamint a honvédelemről
és a Magyar Honvédségről szóló törvényt. Az önkéntes haderőre történő áttérés érin-
ti a büntető jogszabályokat is, ezért ez a törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat)
elvégzi a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek (Btk.), a büntetőel-
járásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (Be.), a szabálysértésekről szóló 1999. évi
LXIX. törvénynek (Sztv.), valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról
szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletnek (Bv. tvr.) az önkéntes haderőre való át-
téréssel szükségképpen együtt járó módosítását.
A Javaslat rendelkezéseinek lényege abban foglalható össze, hogy a hadköte-
lezettség békeidőben történő megszüntetése miatt egyrészt szükséges a Btk.-nak a
katonákra vonatkozó általános részi rendelkezéseit magába foglaló VIII. fejezetének
egyes szabályait, másrészt a Btk.-nak a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselek-
ményeket tartalmazó XIX. fejezetét átalakítani, ezzel egyidejűleg pedig a Btk. további
rendelkezéseit is módosítani szükséges, egyrészt az elfogadott Alkotmány-
módosításra, másrészt a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló új törvény-
re (a továbbiakban: új Hvt.) figyelemmel.
A büntető anyagi jogi változásokkal egyidejűleg a sorkötelezettség megszűnése
miatt szükségképpen módosítani kell a büntetőeljárási, a büntetés-végrehajtási és a
szabálysértési jogi rendelkezéseket is.
2.	Az új Hvt. XIV. Fejezete, ezen belül is a 178. §-ának (1) és (2) bekezdése,
valamint 184. §-ának (2) bekezdése adja meg az elvi lehetőséget arra, hogy minősí-
tett helyzetben a Honvédelmi Tanács, illetőleg a Köztársaság Elnöke a Btk.-tól, a
Be.-től és a jelenleg hatályos Bv. tvr.-től rendeleti úton eltérő büntető szabályokat
állapítson meg. Az új Hvt. az igazságszolgáltatás körébe tartozó ezen rendkívüli in-
tézkedéseket csak hadiállapot (rendkívüli állapot) és szükségállapot idejére teszi be-
vezethetővé. A hadkötelezettség háború idején történő visszaállítása esetén az akkor
követendő sajátos büntetőjogi rendelkezéseket tehát a minősített helyzetben beveze-
tendő rendeleti szabályok állapíthatják meg.
3.	A büntető jogszabályok módosítása a sorkötelezettség és a békeidejű hon-
védelmi kötelezettségek rendszerének, illetve a Határőrség fegyveres erőként való
meghatározásának megszűnése miatt szükséges. Ennek folytán a Btk. honvédelmi
kötelezettségek elleni bűncselekményeket tartalmazó XIX. fejezete a jövőben béke-
időben nem lesz alkalmazható, tehát ilyen bűncselekmények miatt nem indul eljárás
(2003-ban egyébként 347 ilyen büntetőeljárás indult).
A sorkötelezettség megszűnése miatt a jövőben a Btk. XX. fejezete szerinti
katonai bűncselekményt sorállományú katonák értelemszerűen nem követnek majd
11
el, így a katonai bűncselekmények miatt indult büntetőeljárások száma a jövőben
csökkenni fog. A Magyar Honvédség tekintetében, ahol a Javaslat továbbra is a tel-
jes katonai büntetőeljárási hatáskörrel számol, némi ügycsökkenés mindenképpen
várható. A katonai bűncselekmények vonatkozásában 2003-hoz képest a sorkatona-
ság megszüntetésével számos katonai bűncselekmény és emiatt mintegy 140 elkö-
vető felelősségre vonására nem lesz szükség. A katonai bűncselekmények száma
nem csupán a honvédség létszámának csökkenéséből adódik, de az évek óta jelent-
kező trend is ezt mutatja. Ugyanakkor a katonai bűncselekmények elkövetői számá-
nak csökkenése nem feltétlenül hozza magával az összes katonai bűncselekmény
jelentős változását, mert a sorkatonák feladatainak jó részét a hivatásos és a szerző-
déses állománynak kell átvenni.
Az adatok azt igazolják, hogy a katonai bűncselekmények szinte évtizedes
tendenciájú csökkenése mellett a köztörvényi bűncselekmények száma nemcsak
hogy nem lett kevesebb, sőt a bűncselekmények struktúrájában évről évre arányuk
növekedett. Ez független volt attól, hogy a Magyar Honvédség létszáma miként ala-
kult. Így tehát, a mintegy 1800 fő sorkatona leszerelése akkor sem okoz érdemi vál-
tozást a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek számában, ha ennek hatását a köz-
törvényi bűncselekmények tekintetében is figyelembe lehet venni. A Határőrséget
illetően a Javaslat eleve azzal számol, hogy az Alkotmány módosítása folytán e
szervezet nem a fegyveres erők része. E testület hivatásos, szerződéses állományá-
nak tagjai - a Javaslat szerint - a jövőben kizárólag a szolgálati helyen, illetve a
szolgálattal összefüggésben elkövetett bűncselekmény elkövetése miatt tartoznának
a katonai büntetőeljárás hatálya alá. A statisztikai adatok szerint a magánéletben
elkövetett bűncselekmények nem jelentik szignifikáns részét a katonai büntetőeljá-
rásnak.
Részletes Indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat módosítja a Btk.-nak a katona fogalmát meghatározó rendelkezé-
sét, amely azzal függ össze, hogy az Alkotmány módosítása szerint a fegyveres erők
gyűjtőfogalma megszűnik, és a Határőrség a jövőben rendvédelmi szerv lesz. Ez a
közjogi változás azonban a Javaslat szerint nem hat ki arra, hogy a Határőrség hiva-
tásos és szerződéses állományú tagja továbbra is - büntetőjogi értelemben - katona
maradjon.
A 2. §-hoz
A Btk. 122/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja az Egyesült Nemzetek vagy más
nemzetközi szervezet felkérésére külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius
vagy békefenntartó tevékenység keretében, illetőleg egyéb külföldi szolgálat során
más állam katonájával szemben elkövetett, a Btk. XX. fejezetének valamely törvényi
tényállását magyar katona által megvalósító cselekményt rendeli büntetni. A Javaslat
az új Hvt. 204. §-a (1) bekezdésében meghatározott értelmező rendelkezések alap-
ján ezt a rendelkezést módosítja, illetve egészíti ki a humanitárius művelet felsoro-
12
lással. A külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység, a béke-
fenntartás és a humanitárius művelet fogalmaira értelemszerűen az új Hvt. szerinti
értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.
A 3. §-hoz
A Javaslat - a 2. §-hoz fűzött indokok alapján - módosítja a Btk. 122/B. §-
ának szövegét is. Míg a Btk. 122/A. §-a az olyan katonai bűncselekményeket rendeli
büntetni, amelyet valamely konkrét (meghatározott) sértett sérelmére követ el a kato-
na, a Btk. 122/B. §-a azon katonai bűncselekmények tekintetében tágítja ki a Btk.
alkalmazási körét, amelyeknek meghatározott sértettje nincs, hanem közvetlenül a
katonai szolgálati rendet, a függelmi viszonyokat sérti vagy veszélyezteti.
A 4. §-hoz
A Btk. 127. §-a szerint, ha a katona elkövető a szolgálatban megtartható, ka-
tonai fogdában kell végrehajtani a hivatásos, szerződéses és a sorállományú katoná-
ra kiszabott, egy évet meg nem haladó fogházbüntetést. A katonai fogdában végre-
hajtandó fogházbüntetés kiszabása esetén az elítélt szolgálati viszonya - pusztán
amiatt, hogy végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték - nem szűnik meg, büntetése
letöltése után a szolgálatot folytathatja. A hadkötelezettség megszűnése miatt a jö-
vőben a hadköteles (sorállományú) katonára utalni a Btk. szövegében szükségtelen,
ezért a Javaslat a Btk. 127. §-ának (1) bekezdéséből törli az állományviszonyra tör-
ténő valamennyi utalást.
E rendelkezés módosítása nem érinti a katonai fogda jogintézményét, mint a
tényleges katonákra kiszabható szabadságvesztési végrehajtási formát, amely to-
vábbra is fennmarad.
Az 5. §-hoz
A Btk. 132. §-a szerinti szolgálati viszony megszüntetése olyan katonai mel-
lékbüntetés, amelyet a bíróság akkor alkalmaz, ha az elkövető a szolgálatra méltat-
lanná vált ugyan, azonban valamilyen körülmény nem indokolja sem a közügyektől
eltiltás, sem a lefokozás kimondását. A szolgálati viszony megszüntetése egyébként
önállóan, főbüntetés helyett is alkalmazható mellékbüntetés, amelyet már a hatályos
törvény értelmében is csak értelemszerűen hivatásos és szerződéses állományú ka-
tonával szemben lehet kiszabni, az önkéntes haderőre történő áttérés ezen nem vál-
toztat. A Javaslat az állományviszonyokra utaló szövegrészt, minthogy azt a törvény-
ben a továbbiakban szerepeltetni szükségtelen, törli a Btk.-ból.
A 6. §-hoz
A Javaslat módosítja a Btk. értelmező rendelkezései közül a közfeladatot ellá-
tó személyek felsorolásánál a katona meghatározását, valamint a háború fogalmát,
és új értelmező rendelkezéseket is beiktat a törvénybe.
13
1.	A Btk. 137. §-a 2. pontjának b) alpontja szerint a biztonsági feladatot teljesí-
tő katona közfeladatot ellátó személy. Ez a rendelkezés, bár a gyakorlatban ez al-
kalmazási gondot nem okozott, hibás: egyrészt a Btk. 122. §-ának (1) bekezdése
szerint a katona fogalma alatt az említett törvényhelyben felsorolt személyeket kell
érteni, másrészt a biztonsági feladat fogalma nem szerepel a Btk.-ban, így az bizony-
talan tartalmú meghatározás. A Javaslat ezért a kérdéses rendelkezést akként mó-
dosítja, hogy közfeladatot ellátó személyként a Magyar Honvédség szolgálati felada-
tot teljesítő katonáját határozza meg. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a Btk. 122. §-ának
(1)	bekezdése szerinti, többi, katonának minősülő személy nem "közfeladatot ellátó"
személy, mert pl. a rendőrség, a határőrség vagy a büntetés-végrehajtási szervezet
hivatásos állományú tagja, akiknek a reájuk vonatkozó törvények szerint az állam-
polgárokkal szemben intézkedési joga van. Egyébként e személyi kör a Btk. 137. §-
ának 1. k) alpontja alapján "hivatalos személy" (ha pedig intézkedési joguk nincs,
akkor a fokozott büntetőjogi védelmet, illetve a speciális büntetőjogi alanyiságot nem
indokolja semmilyen körülmény). Másrészt a Javaslat azzal, hogy "biztonsági feladat"
helyett a "szolgálati feladatot" teljesítő katonában határozza meg a közfeladatot ellátó
személy fogalmát, kifejezi azt, hogy külső szemlélőben annak tudata szükséges,
hogy a katona szolgálati feladatot lát el - a biztonsági feladat teljesítésének felisme-
rése ugyanis az állampolgároktól, a külső szemlélőktől nem várható el, ellentétben
azzal, ha a Magyar Honvédség katonája szolgálati feladatot lát el. Természetesen,
ez a minősítés a Magyar Honvédség katonáját csak olyan személyekkel szemben
illeti meg, akik maguk nem katonák: ez utóbbiak és a szolgálati feladatot ellátó kato-
na viszonylatában a "szolgálati közeg" minősítés (Btk. 355. §) állapítható meg.
2.	A Btk. jelenlegi (137. § 10. pont) rendelkezése a háború büntetőjogi fogal-
máról nem felel meg az alkotmányossági követelményeknek, nincs összhangban
sem az Alkotmány tételes rendelkezéseivel, sem az Alkotmánybíróság normavilá-
gosságra (jogbiztonságra) vonatkozó követelményeivel. Ezért a Javaslat a háborút
az Alkotmány szerinti rendkívüli állapot és szükségállapot fogalmaival határozza meg
(ide nem értve az ipari szerencsétlenség miatt kihirdetett szükségállapotot). A Btk. XI.
fejezetének II. címe tartalmazza a háborús bűncselekményeket. E bűncselekménye-
ket, valamint a Btk. XX. fejezete szerinti egyes katonai bűncselekményeket csak há-
ború idején lehet elkövetni, illetőleg a háború idején történő elkövetés az egyes kato-
nai bűncselekmények esetében minősített eset. E fejezetek alkalmazásában indokolt,
hogy ne csak az Alkotmány szerinti minősített helyzetek, hanem az az állapot is a
háború fogalma alá tartozzék, amikor a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról
döntött az Országgyűlés. Fontos megjegyezni, hogy az "alkalmazás" alatt a Magyar
Honvédség rendeltetésszerű használatát, azaz a harctevékenységet kell érteni [új
Hvt. 204. § (1) bek. a) pont].
3.	A Javaslat kodifikációs szempontok miatt - érdemi szövegmódosítás nélkül
-	a Btk. 137. §-ának új 18. pontjába illeszti be a jelenleg a 368. §-ban szereplő értel-
mező rendelkezést a szövetséges fegyveres erőről. Ennek oka az, hogy nemcsak a
Btk. a XX. fejezete, hanem a törvény más fejezetei tekintetében is alkalmazandó ez a
fogalom.
4.	Egyúttal a Javaslat a Btk. 137. §-a új 19. pontjának beiktatásával új értel-
mező rendelkezést ad a Btk. VIII. fejezetében meghatározott egyes fogalmakra is, az
új Hvt. megfelelő meghatározásait hívva fel. A rendelkezés szerint külföldi hadműve-
14
leti területen végzett humanitárius tevékenységen, békefenntartáson, humanitárius
műveleten a honvédelemről szóló törvényben meghatározott tevékenységet kell ér-
teni.
A 7. §-hoz
1.	A Javaslat módosítja a Btk. 154. §-ába felvett tiltott toborzás bűntettének
tényállását. A módosítás egyrészt egyértelművé teszi: a Magyar Köztársasággal szö-
vetséges fegyveres erő szervezetébe történő toborzás esetén nem lehet alkalmazni
ezt a törvényi tényállást. Másrészt a módosítás új (2) bekezdést iktat be a tényállás-
ba, amely azt a magyar állampolgárt rendeli büntetni, aki szövetséges fegyveres erőn
kívül nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő ide-
gen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szer-
vezetben kiképzésen vesz részt.
2.	Az Egyesült Nemzetek keretében, 1989. december 4-én New Yorkban, a
zsoldosok toborzása, felhasználása, finanszírozása és kiképzése tárgyában elfoga-
dott nemzetközi Egyezmény meghatározza a zsoldos fogalmát, és azokat a bünte-
tendő cselekményeket, amelyeket az Egyezményben részes államok a cselekmény
súlyának megfelelő szankcióval kötelesek sújtani. Az Egyezmény 2. cikke értelmé-
ben bűncselekményt követ el az, aki zsoldosokat toboroz, felhasznál, finanszíroz,
vagy őket kiképzi. Bűncselekményt követ el ugyanakkor az Egyezmény 3. cikke ér-
telmében az a zsoldos, aki közvetlenül részt vesz több személlyel szembeni erőszak
alkalmazásában.
A zsoldos meghatározását az Egyezmény 1. cikkének 1. bekezdése adja meg:
eszerint zsoldosnak minősül az a személy, akit belföldön vagy külföldön, kifejezetten
fegyveres összeütközésben való részvétel céljából toboroztak; az erőszakos cselek-
ményekben haszonszerzés végett vesz részt, és az összeütközésben részt vevő ál-
lam ténylegesen olyan összeget vagy előnyt igért vagy juttatott neki, amely lényege-
sen meghaladja az állam fegyveres szervezete tagjaként hasonló rangban, hasonló
szolgálatot ellátó személynek juttatott összeget; továbbá nem a konfliktusban részt
vevő állam állampolgára vagy lakosa (ideértve az ellenőrzés alatt tartott területek
lakosait is), nem tagja az összeütközésben részt vevő állam fegyveres szervezeté-
nek, és nem harmadik állam által a fegyveres szervezet tagjaként, hivatalos szolgálat
teljesítése céljából küldött személy. Az Egyezmény 1. cikkének 2. bekezdése a zsol-
dos fogalmát kiterjeszti azon személyekre, akiket belföldön vagy külföldön, kifejezet-
ten több személlyel szemben alkalmazandó olyan erőszakos cselekményekben való
részvétel érdekében toboroztak, amelynek célja valamely kormány eltávolítása, vagy
az alkotmányos rend más módon való megdöntése, valamely állam integritásának
megsemmisítése; feltéve, hogy e személy jelentős haszon reményében vesz részt e
cselekményekben, és valóban kapott vagyoni jellegű juttatást, vagy ennek igéretét,
továbbá nem harmadik személy kiküldöttjeként teljesít hivatalos szolgálatot, és nem
tagja azon állam fegyveres szervezetének, amelyben a cselekményt véghezviszik.
Az Egyezmény 4. cikke értelmében a bűnrészes is büntetendő.
A Javaslat az Egyezmény 2. és 4. cikkére tekintettel a toborzást és ennek elő-
segítését, vagyis a közvetítést rendeli büntetni. Az idegen fegyveres szervezetbe va-
ló önkéntes belépés, erre való ajánlkozás, vagy ilyen fegyveres szervezetben kikép-
15
zésen való részvétel az Egyezmény 1. cikkének meghatározásán belül esik. Bár az
Egyezmény a zsoldosok esetében a bűncselekményi kört azokra az esetekre szűkíti,
amikor az erőszakos cselekményekben ténylegesen részt vesznek, a Btk.-ban mégis
indokolt a toborzásban részt vevő mindkét fél cselekményét, azaz a "munkaadót"
vagy közvetítőt és a zsoldosnak ajánlkozó személyt is büntetni.
A 8. §-hoz
A Btk. 282/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja a kínálással, átadással, forga-
lomba hozással vagy kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés azon esetét
rendeli súlyosabban büntetni, ha a bűncselekményt a fegyveres erők, a rendvédelmi
szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményében követik el. Figye-
lemmel arra, hogy az Alkotmány módosítása folytán a fegyveres erők gyűjtőfogalma
megszűnik, a Javaslat ezt a kifejezést a Magyar Honvédség fogalomra cseréli ki.
A 9-18. §-hoz
1.	Az új Hvt. az Alkotmány módosításával összhangban békeidőben megszün-
teti a hadkötelezettséget. Fenntartja azonban azt hadiállapotban, valamint a megelő-
ző védelmi helyzetben, ha azt az Országgyűlés elrendeli.
A fejezet alkalmazhatósági körét le kell szűkíteni a megelőző védelmi helyzet-
ben és a rendkívüli állapotban bevezetett hadkötelezettség elrendelését követő idő-
szakra, a fejezetbe foglalt bűncselekmények normaszövegét pedig úgy kell átalakíta-
ni, hogy azokból kerüljön ki a háború idején történő elkövetés, mint minősített eset,
figyelemmel arra, hogy a jövőben az e fejezetbe foglalt bűncselekményeket csak az
Alkotmány szerinti minősített helyzetekben lehet elkövetni.
Ezért a Javaslat 9. §-a a Btk. XIX. fejezetébe egy új rendelkezést iktat be,
amely szerint a Btk.-nak a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményekről szóló
fejezetének rendelkezéseit megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban
bevezetett hadkötelezettség elrendelését követően lehet alkalmazni. Ez a megoldás
összhangban van az Alkotmány módosított 70/H. §-ának (2) bekezdésével, amely
szerint a hadkötelezettség a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező,
nagykorú magyar állampolgárokat rendkívüli állapot idején vagy - ha az Országgyű-
lés ezt a jelenlévő képviselők kétharmadával elrendeli - a megelőző védelmi helyzet-
ben terheli. Magáról a megelőző védelmi helyzetről az Alkotmány 19. §-a (3) bekez-
désének új n) pontja rendelkezik.
2.	A Javaslat egyébként a fejezetben meghatározott bűncselekmények törvé-
nyi tényállásait - egy kivételével - nem módosítja. A kivétel a polgári szolgálat alóli
kibúvás, ahol a jelenleg három szakaszba foglalt rendelkezéseket a Javaslat egysze-
rűsíti, és közelíti a (háború idején elkövetett) katonai szolgálat alóli kibúvás vagy
szolgálatmegtagadás büntetési tételeihez.
A 19. §-hoz
16
A Javaslat a Btk. 368. §-a helyébe új értelmező rendelkezést iktat be, mely
szerint a Btk. XX. fejezetébe felvett katonai bűncselekmények alkalmazásában a Btk.
eredeti szövege szerinti harchelyzeten a Magyar Honvédség szervezetének külföldi
alkalmazását is érteni kell. A rendelkezés indoka, hogy a Magyar Honvédség külföldi
alkalmazása során a magyar katonák ténylegesen harci körülmények között hajtják
végre szolgálati feladataikat, ezért indokolt, hogy a külföldi alkalmazás során a Btk.
szigorúbb rendelkezései érvényesüljenek. Itt is fontos hangsúlyozni, hogy az "alkal-
mazás" alatt nem az egyszerű külföldi jelenlétet (pl. gyakorlatozást vagy állomáso-
zást), hanem a Magyar Honvédség rendeltetésszerű használatát, azaz a harctevé-
kenységet kell érteni [új Hvt. 204. § (1) bek. a) pont].
A 20. §-hoz
A Javaslat módosítja a Be.-nek a katonai büntetőeljárás hatályára vonatkozó
rendelkezését. Ez egyrészt szükségszerűen fakad abból, hogy az Alkotmány módo-
sítása szerint a fegyveres erők mint gyűjtőfogalom megszűnik, és a jövőben a Határ-
őrség rendvédelmi szervvé válik. Ezért a Be. 470. §-a (1) bekezdésének jelenlegi b)
és c) pontja módosításra szorul.
A jövőben is indokolt fenntartani azt a jogi állapotot, miszerint a Magyar Hon-
védség tényleges katonai (hivatásos, szerződéses) állományú tagja által megvalósí-
tott minden bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik.
Azzal, hogy a Határőrség fegyveres erőből rendvédelmi szervvé válik, indo-
kolt, hogy a Határőrség is ossza a többi rendvédelmi szerv sorsát a katonai büntető-
eljárás hatályát illetően. A hatályos törvény a rendvédelmi szervek tekintetében - a
rendőrség kivételével - a katonai büntetőeljárás hatályát az e szervezetek tagjai által
elkövetett katonai bűncselekmények mellett a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálat-
tal összefüggésben elkövetett más bűncselekményekre ismeri el. A Javaslat tehát a
Határőrség esetében is ezt a rendezőelvet követi, és a Határőrség hivatásos és
szerződéses állományú tagjai által elkövetett nem katonai, és nem a szolgálati he-
lyen, illetve a szolgálattal össze nem függő bűncselekmények esetén a katonai bün-
tetőeljárás hatályát megszünteti.
A 21. §-hoz
A Javaslat módosítja a Be. 478. §-ába foglalt azon speciális katonai tanúvé-
delmi szabályt, amely a vezénylés, illetve az áthelyezés lehetőségét biztosítja tanú-
védelmi szempontok alapján. A jövőben ezt az intézkedést a szerződéses és a hiva-
tásos katonák esetén is el lehet rendelni.
A 22. §-hoz
A Be.-nek a katonai állományú terhelt előzetes letartóztatási helyét meghatá-
rozó rendelkezése egyenes következménye a Határőrség rendvédelmi szervvé törté-
nő minősítésének, illetve a Magyar Honvédségnél a sorállomány megszüntetésének.
17
A 23. §-hoz
A Javaslat 28. §-a hatályon kívül helyezi a Be. 591. §-ának (5) bekezdését,
amely szerint ha a hadkötelessel szemben a katonai szolgálatának megkezdése előtt
elkövetett bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztést szab-
tak ki, amely a katonai szolgálata alatt emelkedett jogerőre, a szabadságvesztés vég-
rehajtását az elítélt leszereléséig hivatalból el kell halasztani. E rendelkezés hatályon
kívül helyezése folytán szükséges a Be. 591. §-ának (6) bekezdését is módosítani,
ahol a törvény visszautal a hatályon kívül helyezendő törvényhelyre.
A 24. §-hoz
1.	A Javaslat a szabálysértési törvény 30. §-ának (1) bekezdéséből elhagyja a
"sorkatonai szolgálatot teljesítő" szövegrészt, valamint pontosítja a rendelkezést any-
nyiban, hogy mivel a honvédség és a határőrség keretei között a jelenlegi törvények
szerint szerződéses állomány is teljesíthet szolgálatot, a normaszövegben erre a hi-
vatásos állományviszony mellett utalni kell.
2.	A Javaslat új rendelkezésként iktatja be azt az esetet, amikor a katona pol-
gári személlyel együtt követ el szabálysértést, ekkor a civil szabálysértési hatóság
folytatja le az eljárást, és ezt követően a fenyítés kiszabása végett keresi meg az
elöljárót.
A 25. §-hoz
A Javaslat a Bv. tvr. szövegében is végrehajtja a szükséges korrekciókat. A
Bv. tvr. 55. §-ának jelenlegi (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a katonai fogdá-
ban a szabadságvesztés végrehajtása alatt a hivatásos, a továbbszolgáló és a sorál-
lományú elítélteket is el kell különíteni egymástól. A sorállományú elítéltekre vonat-
kozó rendelkezést a törvény szövegéből a Javaslat elhagyja.
A 26. §-hoz
A Bv. tvr. 58. §-a (1) bekezdésének második mondata jelenleg arról rendelke-
zik, hogy a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés során különös gondot
kell fordítani a sorállományú elítéltek nevelésére, valamint arra, hogy az elítéltek az
alakulatukkal való kapcsolatukat fenntartsák és fejlesszék. Ehelyett a Javaslat azt írja
elő, hogy az elítéltek szakmai ismereteinek szinten tartására, illetve fejlesztésére,
továbbá arra kell gondot fordítani, hogy az elítéltek az alakulatukkal való kapcsolatu-
kat fenntartsák és fejlesszék.
A 27. §-hoz
A Bv. tvr. 66. §-ának rendelkezései szerint a közérdekű munka végrehajtásá-
nak elhalasztása, illetve a már megkezdett közérdekű munka végrehajtásának félbe-
18
szakítása hivatalból két esetben lehetséges: egyrészt, ha az elítélt sorkatonai (tarta-
lékos katonai) szolgálatra vonul be, a szolgálat időtartamára a büntetést kiszabó bí-
róság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére halasztást engedélyez;
illetőleg a büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakítja.
Ha az elítélt gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben része-
sül, a halasztás vagy félbeszakítás időtartama egy év. A hatályos rendelkezések sze-
rint a büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, illetőleg folytatni kell,
ha az elítélt a szolgálatból leszerel, illetve a gyermekgondozási díj, illetőleg a
gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik. A törvény
arról is rendelkezik, hogy a közérdekű munka, illetőleg a hátralevő része nem
hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt legalább hat hónapig
sorkatonai szolgálatot teljesített.
Az ismertett rendelkezések közül a Javaslat 28. §-a a Bv. tvr. 66. §-ának (2)
bekezdéséből a sorkatonákra vonatkozó rendelkezést ("ha az elítélt a szolgálatból
leszerel", a büntetés végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell), illetve a 66.
§ (3) bekezdésének a) pontját (a közérdekű munka végrehajtását megszüntető okot)
hatályon kívül helyezi, a Bv. tvr. 66. §-ának (1) bekezdését pedig a Javaslat 27. §-a
megfelelően módosítja. A jövőben tehát a közérdekű munka végrehajtásának nem
lesz akadálya az, ha az elítélt sorkatonai szolgálatra vonul be.
A 28. §-hoz
1.	A Javaslat az Alkotmány módosításával és az új Hvt. hatálybalépésével
egyidejűleg, 2005. január 1. napján lép hatályba.
2.	A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket is tartalmaz. Így a Javas-
lat hatályon kívül helyezi a Btk. 122. §-ának (3) bekezdését, mivel a hadkötelezettség
megszüntetése miatt már annak elvi lehetősége sem fordulhat elő, hogy a Btk. sze-
rint katonának minősülő elkövető egyben fiatalkorú is legyen. Szintén a hadkötele-
zettség megszűnése miatt válik feleslegessé a lőszerrel visszaélés vétsége tényállá-
sánál a hadköteles katonai szolgálatot teljesítő elkövetőre vonatkozó rendelkezés. A
Btk. 336/C. §-ra a továbbiakban azért nincs szükség, mert a polgári szolgálat teljesí-
tésének akadályozását a Btk. Javaslat szerinti új 338. §-a rendeli büntetni a jövőben.
3.	Figyelemmel arra, hogy a hadkötelezettség megszűnik, a Be.-ből hatályon
kívül kell helyezni azokat a rendelkezéseket, amelyek kizárólag a sorállományú kato-
nákra vonatkoznak. Ezek: a Be. hadköteles katona tanú védelmére vonatkozó 478.
§-a (amelyet a Javaslat átalakít), a szoros felügyelet alá helyezést szabályozó 483.
§-a, a védő kötelező tárgyalási részvételét előíró 489. §-ának c) pontja, a bűnügyi
költségre vonatkozó 491. §-a, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának sorka-
tonával szembeni elhalasztását előíró 591. § (5) bekezdése.
4.	A hadkötelezettség megszüntetése folytán az új Hvt.-vel egyidejűleg nem-
csak a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvényt kell
hatályon kívül helyezni, hanem a fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló
1994. évi XCIII. törvényt is.
19
A Javaslat ezenkívül hatályon kívül helyezi azokat a törvényhelyeket is, ame-
lyek a Javaslattal egyébként hatályon kívül helyezett törvényhelyeket megállapították.
5.	A Javaslat a Be. módosításával összefüggésben nem tartalmaz átmeneti
rendelkezést. A Határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak azon
bűncselekményei tekintetében, amelyek e Javaslat értelmében a jövőben nem tar-
toznak a katonai büntetőeljárás hatálya alá, a Javaslat hatálybalépésének napján e
külön eljárás hatásköri alapja megszűnik, és a vádemelés előtti szakaszban lévő
büntetőügyeket a Be. általános rendelkezései értelmében a nyomozás továbbfolyta-
tására a rendőrséghez, illetve a Be. 29. §-ában felsorolt esetekben az ügyészséghez
(ügyészségi nyomozó hivatalokhoz) kell áttenni, azokban az ügyekben pedig, ahol
már vádemelés történt, az iratokat át kell tenni az általános hatáskörű bíróságokhoz.
Ha viszont az ügyben másodfokú bírósági eljárás folyik, a másodfokú eljárást még a
katonai büntetőeljárásra hatáskörrel rendelkező bíróság folytatja le, mivel a Be. álta-
lános rendelkezései szerint olyan ügyben, amelyben első fokon - törvényesen - a
katonai tanács folytatta le az eljárást, általános hatáskörű másodfokú bíróság nem
járhat el.