﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T12724. számú
törvényjavaslat
a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról
Előadó: Dr. Magyar Bálint
oktatási miniszter
Budapest, 2004. november
2004. évi
törvény
a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a magyar gazdaság versenyképességének
és jövedelemtermelő képességének a tudásra, valamint a technológiai innovációra épülő és a
fenntartható fejlődést szolgáló növekedését, a következő törvényt alkotja.
I. fejezet
Általános rendelkezések
A törvény célja
1.	§
(1)	A törvény célja, hogy
a)	a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények létrehozása és hasznosítása
feltételeinek javításával segítse a magyar gazdaság fenntartható fejlődését;
b)	elősegítse a vállalkozások technológiai innováción alapuló versenyképességének
növekedését és a régiókban található kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek minél
teljesebb körű hatékony kihasználását,
c)	ösztönözze a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létrehozását,
d)	előmozdítsa a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javulását
és társadalmi elismertségük növelését,
e)	járuljon hozzá az ország védelmi és biztonsági képességeihez szükséges fejlett
technológiák alkalmazásához.
(2)	A fenti célok megvalósulása érdekében a törvény
a)	rögzíti a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények létrehozását és azok
gazdasági, társadalmi hasznosítását segítő állami feladatrendszer kereteit;
b)	a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció sajátosságaira tekintettel állapítja meg a
közfinanszírozású támogatások felhasználásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat,
c)	megkönnyíti a költségvetési kutatóhelyen létrejött eredmények gazdasági
hasznosíthatóságát,
d)	ösztönzi a vállalkozások önszerveződései - különösen a szakmai érdekképviseletek -
keretében nyújtott innovációt segítő szolgáltató tevékenységeket.
A törvény alapelvei
2.	§
A törvényben érvényesülnek az állam és a piaci szereplők viszonyára vonatkozó következő
elvek és szabályok:
a)	az állam a piaci versenyt nem torzító módon támogatja a vállalkozások kutatás-fejlesztési
és technológiai innovációs tevékenységét,
2
b)	a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció céljaira rendelkezésre álló
közfinanszírozású támogatások - ha törvény, kormányrendelet vagy kormányhatározat
másként nem rendelkezik - nyílt pályázati rendszerben kerülnek elosztásra,
c)	megvalósul a közfinanszírozású támogatások felhasználásának rendszeres ellenőrzése és
független értékelése,
d)	a vállalkozásoknak nyújtott támogatások a saját források kutatás-fejlesztési és technológiai
innovációs célú felhasználásának kiegészítésére és ösztönzésére szolgálnak,
e)	a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programokban a kis- és
középvállalkozások számára kedvezményes feltételek állapíthatók meg,
f)	az állam a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs infrastruktúra, valamint
intézményrendszer fejlesztésének finanszírozásában együttműködik a vállalkozásokkal,
g)	az állam a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt támogató pénzügyi intézkedések
szabályait e tevékenységek sajátosságainak megfelelő módon alakítja.
A törvény hatálya
3.	§
(1)	E törvény hatálya a Magyarországon megvalósuló kutatás-fejlesztésre és technológiai
innovációra, valamint az ezekhez kapcsolódóan Magyarországon nyújtott szolgáltatásokra
terjed ki.
(2)	A törvény hatálya kiterjed továbbá
a)	az olyan, külföldön nyújtott szolgáltatások igénybevételére és külföldről történő
eszközbeszerzésekre is, amelyek közvetlenül Magyarországon megvalósuló kutatás-
fejlesztéshez, technológiai innovációhoz, illetve az (1) bekezdés szerinti
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak, valamint
b)	az Európai Unión belüli és más nemzetközi együttműködés keretében magyar részvétellel
ba)	külföldön végzett, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre és
bb)	külföldön nyújtott, az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokra is.
II.	fejezet
Értelmező rendelkezések
4.	§
E törvény alkalmazásában
1.	a) alapkutatás: elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó
tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti
munka, amely lehet
aa)	tiszta alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem
célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése vagy az eredmények gyakorlati
problémák megoldására történő alkalmazása;
ab)	célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről
valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák
megoldására alapul szolgál;
b)	alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott
gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat (a továbbiakban: alkalmazott kutatás);
c)	kísérleti (vagy pre-kompetitív) fejlesztés: a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból
nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek,
eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévők lényeges
továbbfejlesztése (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés);
3
d)	kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti
fejlesztést;
e)	a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények hasznosítása: ide tartozik mind
a vállalkozások keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás,
mind az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének
és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az
ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének
javítása(a továbbiakban: hasznosítás).
2.	technológiai innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének
javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett
tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek
eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek
létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére
kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott
szervezetnél minősülnek újdonságnak;
3.	nemzeti innovációs rendszer: az országon belül azoknak az intézményeknek,
vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek, valamint azoknak az erőforrásoknak,
szabályoknak, feltételeknek és intézkedéseknek az összessége, amelyek az új tudás és
technológia létrehozását, átadását, terjedését és hasznosítását befolyásolják.
4.	a) kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési
tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó;
b)	költségvetési kutatóhely: költségvetési gazdálkodási rendben működő, alap-, illetve
főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató
szervezet, vagy szervezeti egység;
c)	non-profit kutatóhely: a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott
közhasznú szervezetként, illetve annak keretében működő kutatóhely;
d)	kutató, fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék,
szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt
célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (a továbbiakban: kutató).
5.	konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott
munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs
tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt
közös megvalósítása céljából;
6.	a) vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat,
vízi-közmű társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat;
b)	hasznosító vállalkozás: költségvetési kutatóhelyen - a 20. § alkalmazásában non-profit
kutatóhelyen is - létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely
által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével működő gazdasági társaság;
7.	közfinanszírozású támogatás: az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás, ideértve
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13/A. §
szerinti, az Európai Unióból (a továbbiakban: EU) származó forrásokat is, továbbá a
területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatás és az állami, illetve
önkormányzati részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi
támogatás;
8.	a) kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs program: közfinanszírozású támogatási
forrás kezelője által meghatározott cél elérését szolgáló, vagy meghatározott témakörbe
csoportosítható kutatás-fejlesztési vagy technológiai innovációs projektek megvalósításának
támogatására kiírt pályázat, illetve pályázatok időben megismételt sorozata (a továbbiakban:
program);
b)	projekt: meghatározott kutatás-fejlesztési feladat, technológiai innovációs folyamat
végrehajtására irányuló tevékenység az abban érdekeltek által meghatározott terv alapján.
9.	civil szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi
szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti
4
szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat) és a Polgári Törvénykönyvről szóló
1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt).
III.	fejezet
A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció kormányzati feladatai
5.	§
(1)	A Kormány
a)	megalkotja, és szükség szerint megújítja középtávú tudomány-, technológia- és innováció-
politikai (a továbbiakban: TTI) stratégiáját;
b)	a TTI stratégia megvalósításáról kétévente beszámol az Országgyűlésnek;
c)	az állami költségvetés előkészítése során - az államháztartás forrásaival és egyéb
kötelezettségeivel összhangban - javaslatot tesz a TTI stratégia időarányos céljainak
megvalósításához szükséges feltételekre és forrásokra;
d)	támogatja az EU programjaiban és más nemzetközi tudományos és technológiai
együttműködésekben történő magyar részvételt;
e)	támogatja és ösztönzi a vállalkozásokat annak érdekében, hogy hasznosítsák a hazai
kutatás-fejlesztés eredményeit, valamint a külföldön létrejött tudást és technológiát;
f)	tudomány- és gazdaságdiplomáciai eszközökkel és a fejlett technológia kereskedelmének
ösztönzésével elősegíti a Magyarországon létrehozott szellemi alkotások és technológia hazai
érdekekkel összhangban álló külföldi hasznosítását;
g)	programokat, intézkedéseket kezdeményez és finanszíroz a kutatás-fejlesztés hazai és
nemzetközi infrastruktúrájának kiépítésére, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű kutatás-
fejlesztési, kutatáshasznosítási és technológiai innovációs feladatok megoldására;
h)	meghatározza a támogatási rendszerben érvényesítendő teljesítmény-követelményeket;
i)	meghatározza a támogatási rendszer független értékelésének és ellenőrzésének elveit,
tartalmi követelményeit és rendszerét;
j) gondoskodik a programok és projektek közfinanszírozású támogatására fordított források
összehangolását, számbavételét, átláthatóságát teljes körűen és egységes rendben biztosító, a
nyilvánosság tájékoztatásához és az ország nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségei
teljesítéséhez szükséges tervezési, felhasználási és elszámolási szabályok kialakításáról és
alkalmazásáról.
(2)	A kormányzati TTI stratégia kidolgozásáért és megvalósításának koordinálásáért felelős
országos hatáskörű államigazgatási szerv a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal,
amelynek feladatait és jogállását a Kormány rendeletben határozza meg.
(3)	A TTI stratégia kialakításában a Kormány, illetve a Nemzeti Kutatási és Technológiai
Hivatal együttműködik a tudományos élet képviselőivel, a vállalkozásokkal, valamint a
társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel és más civil szervezetekkel.
6.	§
(1)	A miniszterek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke feladatkörükben - a
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökével együttműködve - részt vesznek a
kormányzati TTI stratégia és megvalósításának eszközrendszere kidolgozásában, valamint
érvényesítésében.
(2)	A miniszterek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára feladatkörükben - a
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökével együttműködve -
a)	felügyelik a fejezetükhöz tartozó költségvetési szervként működő kutatóhelyeket, illetve az
azokat magukban foglaló költségvetési szerveket a rájuk irányadó szabályok szerint;
b)	a forráskoordináció szempontjainak figyelembevételével gondoskodnak a felelősségi
körükbe tartozó kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs feladatok ellátásához szükséges
5
források tervezéséről, rendelkezésre bocsátásáról, kezeléséről és felhasználásáról, valamint
annak ellenőrzéséről;
c)	gondoskodnak a rendelkezési jogosultságukba tartozó előirányzatokból támogatott kutatás-
fejlesztési és technológiai innovációs programoknak a 13. §-ban foglaltaknak megfelelő
értékeléséről;
d)	ellátják a nemzetközi szerződésekből rájuk háruló TTI feladatokat;
e)	támogatják a hasznosítást, kutatás-fejlesztési célú szakmai együttműködések és
technológiai innovációs hálózatok kialakítását, működését;
f)	a szakterületükre irányuló támogatott kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs
programok tekintetében részt vesznek a tartalmi követelmények és a támogatási feltételek
meghatározásában.
IV.	fejezet
A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció közfinanszírozású támogatása
7.	§
(1)	A Kormány a TTI stratégia megvalósítása érdekében kutatóhelyeket létesíthet, és azokat a
központi költségvetés keretében támogathatja.
(2)	A Kormány a TTI stratégia megvalósítása keretében külön jogszabályban meghatározott
pályázati rendszerben támogatja az alapkutatást.
(3)	A Kormány a TTI stratégiából fakadó hasznosítási célok megvalósítása érdekében
pályázati úton közfinanszírozású támogatást nyújt, különösen
a)	kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek előkészítéséhez és
megvalósításához;
b)	a kutatás-fejlesztéssel és technológiai innovációval kapcsolatos szervező, közvetítő,
tanácsadó és hálózatépítő tevékenységhez;
c)	a nemzetközi együttműködés keretében Magyarországon folytatott kutatás-fejlesztési és
technológiai innovációs tevékenységhez;
(4)	A (3) bekezdés szerinti támogatások során a közfinanszírozású támogatások hatékony
hasznosulása érdekében előnyben kell részesíteni azokat a kutatás-fejlesztési és technológiai
innovációs projekteket, amelyek
a)	megvalósításából származó eredmények a közvetlen gazdálkodói érdekeltség körén túl,
nemzetgazdasági vagy társadalmi szinten is jelentkeznek;
b)	alapvető tudományos és technológiai áttörést hozó eredményeket ígérnek, és ennek
érdekében célzott alapkutatási tevékenységet is magukban foglalhatnak;
c)	a nemzeti innovációs rendszer több résztvevője - különösen költségvetési kutatóhely és
vállalkozás - együttműködését igénylik;
d)	regionális, illetve határon átnyúló kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs
együttműködést valósítanak meg;
e)	a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak szakmai, illetve vállalkozási felkészültségének
javítását szolgálják;
f)	a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastruktúráját regionális, illetve
nemzetgazdasági szinten fejlesztik.
(5)	Az elbírálás során előnyben kell részesíteni azokat a pályázatokat, amelyek résztvevői
korábban hatékony kutatás-fejlesztési, illetve technológiai innovációs tevékenységet végeztek,
így különösen:
a)	kutatás-fejlesztési eredményeik alkalmazásával a nemzetközi versenyképességet
számottevően javító innovációt valósítottak meg,
b)	kutatás-fejlesztési eredményeikre iparjogvédelmi oltalmat szereztek, és azt fenntartották,
c)	eredményesen valósítottak meg kutatás-fejlesztési projekteket.
6
8. §
A központi költségvetésből és annak alrendszereiből folyósított támogatás a támogatási
szerződésben - az irányadó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban - rögzített, a projekt
végrehajtásának erőforrás-igényével összhangban álló pénzügyi és időbeli ütemezésben
vehető igénybe.
9.	§
A közfinanszírozású támogatással megvalósuló azonos típusú kutatás-fejlesztési és
technológiai innovációs projektek esetében egységes pénzügyi tervezési, felhasználási és
elszámolási szabályokat kell alkalmazni, amelyek
a)	teljes körűen és egységes rendben biztosítják a közfinanszírozású támogatásokra fordított
források összehangolását, számbavételét, felhasználásuk átláthatóságát;
b)	biztosítják a források tervezésének megalapozottságát, számon kérhetőségét, valamint
illeszkedését az államháztartás tervezési és beszámolási rendjébe;
c)	alapul szolgálnak a nyilvánosság tájékoztatásához és az ország nemzetközi
adatszolgáltatási kötelezettségei teljesítéséhez.
10.	§
(1)	Költségvetési kutatóhely nemzetközi szerződés alapján, illetve európai uniós forrásból
kapott támogatás esetén az előleggel nem finanszírozott költségek fedezésére a költségvetési
előirányzatában szereplő támogatásból előfinanszírozásban részesülhet.
(2)	A költségvetési kutatóhely az előfinanszírozást az (1) bekezdés szerinti támogatásról szóló
szerződés megkötését követően igényelheti.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti előfinanszírozásra vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben
határozza meg.
11. §
(1)	Amennyiben kis- és középvállalkozás vagy non-profit kutatóhely kutatás-fejlesztési,
illetve technológiai innovációs projektjéhez nemzetközi szerződés alapján, illetve európai
uniós forrásból támogatást kap, és ezen projekt végrehajtása érdekében felmerült költségeinek
fedezésére kölcsönt vesz fel, akkor pályázati úton kamattámogatásban részesülhet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kamattámogatás a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott teljes hiteldíj részbeni vagy teljes fedezésére
terjedhet ki. A kamattámogatás mértékét és feltételeit a pályázati kiírás határozza meg.
12. §
A támogatások elnyerésére irányuló pályázati eljárás során a pályáztató szervezetnek az
alábbi követelményeket kell érvényesítenie:
a)	a támogatásban részesíthetők körét - az EU tagságból és nemzetközi szerződésekből eredő
kötelezettségeket is alapul véve - a pályázati kiírásban kell meghatározni;
b)	a pályázati eljárás általános szabályait, valamint az egyes pályázati kiírásokban szereplő
tartalmi és formai követelményeket, továbbá a pénzügyi tervezés és elszámolás szabályait a
kutatás-fejlesztési és a technológiai innovációs folyamat sajátosságainak megfelelő módon
kell kialakítani, érvényesítve a közpénzek igénybevételével kapcsolatos általános
követelményeket;
7
c)	a pályázathoz és a szerződéskötéshez, valamint a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási
Rendszerhez nyújtott adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeit - az azonos tartalmú,
többszörös adatszolgáltatás elkerülése érdekében - össze kell hangolni;
d a kis- és középvállalkozások számára az általánostól eltérő pályázati feltételeket lehet
meghatározni az EU vonatkozó előírásaival összhangban;
e)	a pályamű bírálatának szempontjait és a bírálati eljárásra vonatkozó általános szabályokat a
pályázati felhívás és útmutató tartalmazza;
f)	a támogatásról szóló döntést nyilvánosságra kell hozni;
g)	a 18. § (1) bekezdésében meghatározott kutatóhely esetében a pályamű és a támogatási
szerződés kötelező eleme a nyilatkozat arról, hogy rendelkezik a 18. § szerinti
szellemitulajdon-kezelési szabályzattal;
13.	§
(1)	A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs támogatási programokban kitűzött célok
megvalósítását rendszeresen értékelni kell. A programértékelést a támogatási döntést hozó, és
a támogatást nyújtó szervezettől egyaránt független értékelő végzi. A további programok
kialakítása során a programértékelés eredményeit figyelembe kell venni.
(2)	A programértékelés költségeit az adott program forrásából kell elkülöníteni.
(3)	A programértékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni.
(4)	A programértékelés rendszerét és tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben
szabályozza.
14.	§
(1)	A közfinanszírozású kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek
eredményességét, valamint a projekt céljának és jellegének megfelelő gazdasági és társadalmi
hasznosulását a projekt lezárása után értékelni kell.
(2)	A projektértékelés ki kell térjen a projekt eredménye közérdekű hasznosításának
lehetőségeire, valamint a hasznosítás esetleges társadalmi kockázataira is.
(3)	A projektértékelés költségeit az adott program forrásából kell elkülöníteni.
(4)	A projektértékelés eredményét - nem veszélyeztetve az iparjogvédelmi oltalom
megszerzését és a pályázó üzleti érdekeit - nyilvánosságra kell hozni.
(5)	A projektértékelésről, és ennek keretében szükség szerint független szakértők felkéréséről
a pályázat kiírója gondoskodik.
(6)	A projekt támogatására vonatkozó szerződésben meg kell határozni a projekt
értékeléséhez szükséges információk körét és az információ-szolgáltatásnak a projekt
befejezésétől számított időpontját, illetve gyakoriságát.
(7)	A projektértékelés és a nyilvánossá tétel szempontrendszerét, valamint az ehhez
kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget -a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szabályainak megfelelően - a
pályázati kiírás tartalmazza.
15.	§
(1)	A közfinanszírozású támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztési és technológiai
innovációs projektek (témák) nyilvántartása, ennek révén az átláthatóság növelése, a
párhuzamos, illetve halmozott pénzügyi támogatások azonosítása, a tudományos és szakmai
együttműködés megkönnyítése, valamint a hasznosítás elősegítése céljából Nemzeti Kutatás-
nyilvántartási Rendszert (a továbbiakban: NKR) kell működtetni.
(2)	Az NKR-nek minden olyan személy vagy szervezet, amely közfinanszírozású kutatás-
fejlesztési támogatásban vagy ilyen megrendelésben részesül, az ilyen forrásból támogatott
8
kutatásairól - a támogató szervezeten keresztül - a mellékletben meghatározott adatokat
köteles szolgáltatni.
(3)	A támogatási szerződésnek ki kell terjednie arra, hogy a kutatás-fejlesztést végző
szervezet köteles az előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a kutatást támogató szervezet
részére teljesíteni.
(4)	Az NKR-t a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke felügyeli.
(5)	Az NKR adatbázisában szereplő adatok nyilvánosak.
(6)	Az NKR az adatokat a projekt lezárását követő tíz évig őrzi meg.
(7)	Az NKR-rel kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.
V.	fejezet
A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelme, a szellemi alkotások hasznosításának
támogatása
16. §
(1)	A közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósított projekt
kedvezményezettje köteles gondoskodni arról, hogy projekt keretében létrejött szellemi
alkotással kapcsolatos, a jogszabály adta keretek közötti lehető legteljesebb jogosultságok a
kedvezményezettre szálljanak át, oly módon, hogy ez lehetővé tegye a projekt eredményének
a (2) bekezdéssel összhangban történő átengedését is. Amennyiben a projekt
megvalósításában többen működnek közre, úgy köztük az ilyen módon átszállt szellemi
alkotással kapcsolatos jogokban való részesedés arányát polgári jogi szerződésben kell
rögzíteni.
(2)	Amennyiben a támogató megköveteli a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással
megvalósított projekt eredményeként létrejött szellemi alkotás közcélú felhasználásra
ellenérték nélkül történő átengedését, azt a pályázati kiírásnak és a támogatási szerződésnek is
tartalmaznia kell.
17.	§
(1)	Amennyiben azt a projekt célja, eredményének jellege lehetővé teszi, közfinanszírozású
kutatás-fejlesztési támogatás esetében a pályázati kiírásban előírható, hogy a pályázó az
elvárható gondossággal eljárva törekedjen
a)	a projekt keretében létrehozott eredmény magyarországi, illetve Magyarországra kiterjedő
iparjogvédelmi oltalmának megszerzésére, fenntartására, megújítására;
b)	a támogatott projekt keretében létrejövő eredmények magyarországi hasznosítására.
(2)	Több személy vagy szervezet együttes pályázása esetén a pályázat kiírója megkövetelheti
az együttműködésben részes feleknek (a konzorcium tagjainak) a projekt eredményeként
létrejött szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogokra vonatkozó előzetes - a hasznosítást is
elősegítő - megállapodását.
(3)	A támogatási szerződésben meg kell határozni a pályázó (1) bekezdésben foglaltak szerint
előírt kötelezettsége felróható elmulasztásának jogkövetkezményeit.
18.	§
(1)	A kutatóhelynek minősülő költségvetési szervnek, és közalapítványnak, valamint az
államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott, kutatóhelynek minősülő
közhasznú társaságoknak szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkezniük.
(2)	A szabályzatnak - figyelemmel a 19. § előírásaira - ki kell terjednie különösen
9
a)	a kutatóhelyen létrejött és az ellenszolgáltatás fejében szerzett szellemi alkotások
értékelésének és nyilvántartásának elveire, beleértve a szellemi alkotások létrehozásához
felhasznált ráfordítások kimutatását,
b)	a szellemi alkotásnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába
adásának (apportálásának) vagy egyéb módon történő hasznosításának feltételeire, valamint a
szellemi alkotás apportálásával szerzett részesedés megszüntetésének vagy mértéke
csökkentésének feltételeire, továbbá a kezelésére vonatkozó elvekre és feladatokra,
figyelemmel a szellemi alkotás a) pont szerint meghatározott értékére is;
c)	a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos elvekre és követelményekre;
d)	ha a vonatkozó jogszabályok a felek eltérő rendelkezését lehetővé teszik, a kutatóhellyel
köztisztviselői, közalkalmazotti, munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb, valamint
polgári jogi jogviszonyban álló, a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő kutatók
jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folyamatában;
e)	a kutatóhely jogosultságába tartozó szellemi alkotásokkal összefüggő értékelési,
nyilvántartási és hasznosítási eljárások elveire;
f)	az a)-e) pontokkal kapcsolatos felelősség és hatáskör telepítésére.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti szervezet, ha több, a kutatás-fejlesztési alap-, illetve
főtevékenységét megvalósító vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet is
végző szervezeti egységet foglal magában, egyetlen szabályzatot készít, amelynek lehetnek az
egyes szervezeti egységek sajátos feltételeinek megfelelő kiegészítései.
(4)	A szabályzatot a költségvetési szerv vezetője (át nem ruházható hatáskörben),
közalapítvány esetében a kezelő szerv (szervezet), közhasznú társaság esetében a legfőbb
szerv hagyja jóvá azzal, hogy a Kormány rendeletében meghatározott körben az arra
jogosultak egyetértési jogot gyakorolnak.
(5)	A szabályzatot e törvény hatálybalépését követő tizenkét hónapon belül kell elkészíteni és
jóváhagyni, illetve elfogadni.
(6)	A hasznosító vállalkozásban történő részesedés-szerzést, a részesedés megszüntetését
vagy mértéke csökkentését - az (1) bekezdés szerinti szabályzattal összhangban - a
költségvetési szerv vezetője (át nem ruházható hatáskörben), közalapítvány esetében a kezelő
szerv (szervezet), közhasznú társaság esetében a legfőbb szerv hagyja jóvá a Kormány
rendeletében meghatározott feltételekkel.
(7)	A szellemi alkotás értékének meghatározására vonatkozó eljárást, a nem pénzbeli
hozzájárulás szolgáltatásának részletes feltételeit, valamint a (hasznosító vállalkozásban való)
tulajdon megszüntetése vagy mértéke csökkentésének feltételeit a Kormány rendeletben
szabályozza.
19. §
(1)	Ha költségvetési szerv hasznosító vállalkozást kíván alapítani, abban tagsági (részvényesi)
jogviszonyt létesíteni, illetve részesedést szerezni, akkor az Áht. 95. §-ában foglaltakat az e §-
ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a részesedés (tulajdon) mértéke az Áht.
95. §-ának (1) bekezdésében foglaltnál kisebb is lehet.
(2)	Ha költségvetési szerv szellemi alkotás jogosultja, a szellemi alkotást nem pénzbeli
hozzájárulásként - kormányrendeletben meghatározott feltételekkel - gazdasági társaság
(hasznosító vállalkozás) tulajdonába adhatja (apportálhatja).
(3)	A költségvetési szerv akkor válik jogosulttá a (2) bekezdés szerinti tulajdonba adásra,
amennyiben rendelkezik a 18. § szerinti szabályzattal.
(4)	Hasznosító vállalkozás - amennyiben határozott időre alapítják - három évnél rövidebb
időre nem hozható létre. Költségvetési szerv olyan határozott időre létrejött vállalkozásban,
amelynek a létesítő okiratában meghatározott megszűnési időpontig a tervezett belépéstől,
illetve részesedésszerzéstől számított három évnél kevesebb van hátra, tagsági jogviszonyt
nem létesíthet, illetve részesedést nem szerezhet.
10
(5)	A költségvetési szerv felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét,
az osztalékból való részesedése pedig nem lehet annál kisebb arányú.
(6)	Költségvetési szerv hasznosító vállalkozásba pénzbeli hozzájárulást csak akkor teljesíthet,
ha az egy naptári évben összesen teljesített pénzbeli hozzájárulások összege nem haladja meg
a költségvetési szerv előző évi költségvetési beszámolójában kimutatott vállalkozási
tevékenység eredményének ötven százalékát. Ez a korlátozás nem vonatkozik a 20. § szerinti
támogatásra.
(7)	A hasznosító vállalkozás létesítő okirata nem írhat elő pótbefizetési kötelezettséget a
résztvevő költségvetési szerv terhére.
(8)	A költségvetési szerv a hasznosító vállalkozásban fennálló tagsági viszonyát, illetve
részesedését csak az azt megtestesítő vagyoni jogok értékének könyvvizsgáló általi
megállapítását követően, és legalább a megállapított értéken történő visszterhes átruházással
szüntetheti meg vagy csökkentheti. Kormányrendelet további feltételeket is meghatározhat e
körben.
(9)	A költségvetési szerv évente jelentést készít felügyeleti szerve részére arról, hogy az általa
alapított, vagy részvételével működő hasznosító vállalkozásokban hogyan valósultak meg a
hasznosítási célok.
(10)	A 18-19. §-ban, illetve a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében
meghatározott kötelezettségei tekintetében a költségvetési szerv közalkalmazottaira a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény kártérítési felelősségre
vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
20. §
(1)	Költségvetési és non-profit kutatóhelyek részére szellemi alkotásaik hasznosítása céljából
hasznosító vállalkozás létrehozásához, illetve ilyenben tagsági jogviszony létesítéséhez vagy
részesedés szerzéséhez pályázati úton közfinanszírozású támogatás nyújtható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti támogatásra pályázhat az a kutató, illetve egyetemi, főiskolai
oktatói munkakörben foglalkoztatott személy (e bekezdés alkalmazásában: kutató) is, aki a
költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotásnak a költségvetési kutatóhellyel
együttesen jogosultja és szellemi alkotás hasznosítása céljából az együttesen jogosultak
önállóan vagy bármely kívülálló harmadik személlyel gazdasági társaságot alapítanak, illetve
gazdasági társaságban - a 19. §-ban foglaltak figyelembe vételével - tagsági jogviszonyt
létesítenek vagy részesedést szereznek. A támogatásra irányuló pályázat befogadásának
feltétele a költségvetési kutatóhely és a kutató között a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra és
a hasznosításból származó jövedelmek megosztására vonatkozó érvényes szerződés megléte.
21.	§
A költségvetési kutatóhely közalkalmazotti jogállású munkatársa a hasznosító vállalkozásnak
-	a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával - tagja vagy vezető tisztségviselője lehet,
illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet.
VI.	fejezet
A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció emberi erőforrásai
22.	§
A kutatás-fejlesztési és a technológiai innovációs pályázati rendszerek keretében támogatás
nyújtható
11
a)	a közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a felnőttképzésben részt vevők műszaki és
tudományos ismereteinek fejlesztésére, tehetséggondozására a kutatói pálya iránti érdeklődés
előmozdítása érdekében;
b)	a középiskolai tanárok tudományos továbbképzésére;
c)	a költségvetési kutatóhelyek, valamint a vállalkozások együttműködésében szervezett -
különösen a doktori iskolák keretében folyó - kutatóképzésre;
d)	a kis- és középvállalkozásokban történő kutatói munkahelyteremtésre;
e)	a nemzetközi kutatóáramlás és -kutatócsere ösztönzésére;
f)	a költségvetési kutatóhelyeken alkalmazott kutatók ideiglenes foglalkoztatására a
vállalkozásoknál, valamint a vállalkozásoknál alkalmazásban álló kutatók ideiglenes
foglalkoztatására a költségvetési kutatóhelyeken.
23.	§
Középfokú nevelési-oktatási intézményben főállásban, pedagógusi munkakörben
foglalkoztatott, tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező személyt a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezései szerint
legfeljebb hat hónap fizetés nélküli alkotói szabadság illeti meg, amelynek időtartamára
ösztöndíjra pályázhat. Az ösztöndíj fedezetét a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból
kell biztosítani.
24.	§
A Magyarországon végzett kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységhez
szükséges magas vagy speciális képzettségű külföldi ösztöndíjasok, illetve munkavállalók
beáramlásának támogatására pályázati úton közfinanszírozású támogatás nyújtható.
25.	§
1) Költségvetési kutatóhelyen foglalkoztatott közalkalmazott kutató, annak munkáltatója,
valamint a munkáltatónál végzett kutatás-fejlesztési munka eredményének hasznosításában
érdekelt vállalkozás megállapodása alapján, a megállapodásban foglalt időtartam alatt a
közalkalmazott kutató munkáltatója helyett a vállalkozásnál végezhet munkát.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglalt időtartamra a közalkalmazott kutatót
fizetés nélküli szabadság illeti meg.
VII.	fejezet
A kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt elősegítő szolgáltatások
26.	§
(1)	A kutatás-fejlesztés és technológiai innováció ösztönzési rendszere keretében támogatás
nyújtható azokra a szolgáltató tevékenységekre, amelyek előmozdítják
a)	technológiai innovációt végző vállalkozások alapítását, működését, tőkeellátását;
b)	a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti - hasznosítási célú - kutatás-fejlesztési és
technológiai innovációs együttműködést;
c)	a szellemi alkotások jogi védelmét és hasznosítását;
d)	a piaci információkhoz jutással kapcsolatos esélyegyenlőség megvalósulását;
e)	a kutatás-fejlesztést, a technológiai innovációt, valamint a hasznosítást segítő ismeretek
megszerzését, terjesztését;
f)	a kutatás-fejlesztést és technológiai innovációt segítő infrastruktúra fejlesztését.
12
(2)	Az (1) bekezdés szerinti célra irányuló szolgáltató tevékenységek közül - akár az azt
végző, akár az azt igénybevevő szervezetnek nyújtott - támogatásban részesíthető különösen
a)	a hasznosítást segítő technológiaátadás;
b)	a technológiák átadását és elterjesztését segítő közvetítő tevékenység;
c)	a hasznosítás hozamairól és kockázatairól a befektetők számára műszaki, gazdasági,
iparjogvédelmi és piaci információkat nyújtó, tanácsadó tevékenység;
d)	a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét, valamint a hasznosítást segítő
szakmai szolgáltatások, különösen a marketing, az üzleti tervezés és az értékelemzés
tekintetében;
e)	a hasznosító vállalkozások alapítását segítő tanácsadó tevékenység;
f)	adott szakmai terület vagy régió tudományos, illetve technológiai háttereként szolgáló
tudásközpont, innovációs park, technológiai központ és inkubátorház innovációs
szolgáltatásai;
g)	vállalkozások szakmai szövetségei, konzorciumai keretében végzett tudományos és
technológiai információszolgáltatás, valamint kutatás-fejlesztési együttműködésre,
pályázatokon való részvétel előkészítésére és segítésére irányuló szervezési és közvetítő
tevékenység.
(3)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti támogatás szabályait úgy kell kialakítani, hogy azok az itt
szereplő szolgáltatások piacán erősítsék a versenyt és ezáltal a felhasználók meghatározó
szerepét.
27.	§
(1)	A 26. §-ban megjelölt szolgáltatásokat úgy kell fejleszteni, hogy azok az igénybevevők
számára a saját régiójukban elérhetők legyenek.
(2)	A regionális fejlesztési tanácsok gondoskodnak arról, hogy a regionális fejlesztési
ügynökségek, vagy a régióban működő más szervezetek alkalmasak legyenek a regionális
innovációs funkciók fejlesztésének és az e körbe tartozó tevékenységek koordinálására,
beleértve a szolgáltatást nyújtó szervezetek hálózatszerű együttműködésének elősegítését is.
28.	§
(1)	A szellemi alkotások kis- és középvállalkozások által történő üzleti hasznosítását állami
résztulajdonnal működő pénzügyi vállalkozás (garancia intézmény) segítheti.
(2)	A garanciaintézmény működésének, a tőkerészesedés-szerzés feltételeinek, a nyújtható
garanciák körének és azok igénybevételének részletes szabályait a Kormány rendeletben
határozza meg.
29.	§
(1)	Külföldi kutatási infrastruktúra szolgáltatásainak igénybevételéhez pályázati úton
közfinanszírozású támogatás nyújtható.
(2)	Pályázati úton vagy a Kormány döntése alapján támogatás nyújtható külföldi kutatási
infrastruktúra működtetéséhez, fejlesztéséhez, ha szerződés garantálja, hogy annak
szolgáltatásait magyarországi kutatóhelyek és vállalkozások is igénybe vehetik.
(3)	A Kormány döntése alapján támogatás nyújtható nemzetközi együttműködés keretében
Magyarországon létrehozott kutatási infrastruktúra létesítéséhez, működtetéséhez,
fejlesztéséhez.
13
VIII. fejezet
A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció társadalmi megítélésének,
elfogadottságának és megbecsülésének javítása
30.	§
A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció társadalmi megítélésének, elfogadottságának
és megbecsülésének javítása, valamint a természettudományos és műszaki pályák
vonzerejének növelése érdekében támogatni kell
a)	a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységről, annak eredményeiről szóló
ismeretterjesztő, népszerűsítő, azok előnyös hatásait és esetleges kockázatait feltáró
tevékenységet, a téves nézetek elleni küzdelmet, a társadalmi ellenőrzést elősegítő fórumokat;
b)	a tehetségkutatást és a tehetséggondozást;
c)	kutatásetikai kódex kidolgozását;
d)	a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció, valamint a társadalom más szereplői
közötti párbeszéd erősítését.
IX. fejezet
Záró rendelkezések
31.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2005. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 12. §-ának g) pontja, valamint a 20. § (2) bekezdése 2006. január 1-jén lép
hatályba, a rendelkezést az azt követően kiírt pályázatokon elnyert támogatásokról
megkötendő szerződések esetén kell alkalmazni.
32.	§
Az Áht. 94. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(4) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben jóváhagyott
fejezeti kezelésű előirányzatokból, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból
államháztartáson kívüli szervezetek részére
a)	címzetten külön-külön megtervezett, vagy
b)	közösen szereplő és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint, pályázat útján
odaítélt, vagy
c)	a Kormány rendeletében meghatározott értékhatárt el nem érő támogatásokra.”
33.	§
(1)	A Kt. a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) A középfokú nevelési-oktatási intézmény tudományos fokozattal vagy
tudományos címmel rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusa hétévenként
-	tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez -
legfeljebb hat havi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet
igénybe. A hét év számításánál csak a pedagógus munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe
venni.
(2)	A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és
pótszabadság nem számítható be.
14
(3)	Eltérő megállapodás hiányában az alkotói szabadság során elkészült mű tekintetében
alkalmazni kell a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ában foglaltakat.”
(2)	Az (1) bekezdéssel megállapított Kt. 17/A. §-ában meghatározott alkotói szabadságra
jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása szempontjából valamennyi ott
meghatározott feltétel együttes beálltától eltelt időtartam vehető figyelembe azzal, hogy az
alkotói szabadság legkorábban az e törvény hatályba lépését követő harmadik tanévben
vehető igénybe.
34. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a)	az e törvényben meghatározott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikke (1)
bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások nyújtásának és igénybevételének
feltételeit;
b)	költségvetési kutatóhely nemzetközi szerződés alapján, illetve európai uniós forrásból
kapott támogatása esetén az előleggel nem finanszírozott költségek előfinanszírozásának
módját;
c)	a programok értékelésének tartalmi követelményeit és rendszerét;
d)	a kis- és középvállalkozások hasznosítási tevékenységét segítő garancia intézmény
működését;
e)	a hasznosítás érdekében a kutatóhelyeken foglalkoztatott közalkalmazottaknak a
vállalkozásoknál, a vállalkozások alkalmazottainak a költségvetési kutatóhelyeken ideiglenes
jelleggel végzett kutatási tevékenységének pénzügyi támogatására irányuló rendelkezéseket;
f)	a szellemi alkotás értékének meghatározására vonatkozó eljárást, a nem pénzbeli
hozzájárulás szolgáltatásának részletes feltételeit, valamint a költségvetési kutatóhely
(hasznosító vállalkozásban birtokolt) tulajdoni részesedése megszüntetésének vagy mértéke
csökkentésének feltételeit.
15
Melléklet a...... törvényhez.
A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszernek szolgáltatandó adatok köre
1.	a kutatás-fejlesztési projekt címe;
2.	a pályázati felhívás (kutatási főprogram) azonosítója;
3.	a projektről készült legfeljebb 8-10 soros olyan tartalmi összefoglaló, amely a témavezető
nyilatkozata szerint nyilvánosságra hozható;
4.	a projekt azonosítására alkalmas (a témavezető által megadott) szabad kulcsszavak és kötött
tárgyszavak;
5.	a projekt tudományági, társadalmi-gazdasági cél szerinti és gazdasági ág szerinti
besorolása;
6.	a projektet megvalósító szervezet(ek), szervezeti egység(ek) neve, címe, telefonszáma,
telefaxszáma, honlapcíme, adószáma;
7.	a projekt kezdési és befejezési időpontja;
8.	a projekt megvalósítása során kitűzött fontosabb feladatok, elérendő eredmények;
9.	a projekt megvalósításában foglalkoztatott kutatók száma teljesidő-egyenértékre (FTE)
átszámolva;
10.	a projekt teljes költségvetése; ebből a pénzügyi támogatások összege és a támogatások
források szerinti megoszlása;
11.	a projekt lezárásakor az elért eredményekről készült, legfeljebb 800 leütésből álló tartalmi
összefoglaló, ami a témavezető véleménye szerint nyilvánosságra hozható;
12.	a projekt eredményeként létrejött hazai és külföldi közlemények, valamint hazai és
külföldi szabadalmi bejelentések és megadott szabadalmak száma;
13.	a projekt eredményének hasznosításáról a témavezető által készített 8-10 soros leírás;
14.	amennyiben a projekt lezárásának időpontja, a felhasznált közfinanszírozású támogatás
nagysága vagy forrása eltér a projekt indítását bejelentő adatlapon megadottaktól, a
tervezettektől eltérő tényadatok.
Az adatszolgáltató az 1-10. pontokban foglalt adatokat a projekt megkezdésekor, amennyiben
pedig azokban változás következett be, később is szolgáltatja. A 11-14. pontokban foglalt
adatokat kizárólag a projekt befejezésekor kell szolgáltatni.
16
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzetközi piaci versenyben az egyes nemzetgazdaságok versenyképessége elsősorban a
társadalom és a gazdaság innovatív képességén és vállalkozási készségén múlik.
1990. óta a magyar gazdaság szerkezete jelentősen átalakult, technológiai színvonala
látványosan nőtt, termelékenysége és versenyképessége sokat javult. Az alkalmazott új
technológiák fő forrását elsősorban a tőkejavak importja és a közvetlen külföldi
tőkebefektetések képezték. Az átalakulás kiteljesedésével az e tényezőkből fakadó növekedés
és termelékenység-javulás hamar eléri határait, ha nem társul hozzájuk hazai kutatás-fejlesztés
(a továbbiakban: K+F) és itthon létrehozott szellemi hozzáadott értéket tartalmazó
technológia. Ezért Magyarország számára olyan fejlődési pálya kívánatos, amely nem
egyszerű bérelőnyök alapján, hanem a szellemi hozzáadott érték előállításán és piaci
értékesítésén keresztül, növekvő hazai jövedelmek mellett eredményez előrelépést a piaci és a
társadalmi hatékonyság versenyében. Ennek érdekében erősíteni kell a hasznosításra irányuló
kutatás-fejlesztést, javítani kell a főtevékenységű kutató-fejlesztő helyek és a vállalkozások
együttműködését, ösztönözni kell a vállalkozásokat a hazai és külföldi eredetű szellemi
alkotások alkalmazására és piaci bevezetésre a termelésben és szolgáltatásban. Ez a
megfontolás teszi elsősorban szükségessé a kutatás-fejlesztésről és a technológiai
innovációról szóló törvény megalkotását.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat) a Kormány programjában - az utóbbi években
lejátszódó reformfolyamatokkal összhangban - meghatározott tudomány- és
technológiapolitikai, valamint innováció-politikai célok megvalósítását szolgálja. Alapvető
feladata az, hogy segítse a magyar gazdaság versenyképességének növekedését, fejlessze a
nagy hozzáadott értéket létrehozó, magas szintű tudáson alapuló termelést és szolgáltatásokat,
hozzájáruljon a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt fenntartható
fejlődési pálya kialakításához, ezzel a magyar lakosság életszínvonalának és életminőségének
javításához. Mindez megfelel az EU lisszaboni, barcelonai és göteborgi célkitűzéseinek is.
A törvényjavaslatban foglalt szabályozás és javaslat elfogadásából fakadó intézkedések
hozzájárulnak az európai uniós közösségi kutatási források, valamint a 2007-2013 között
elosztandó strukturális alapok jelentősen megnövekvő K+F és innovációs célú forrásainak
eredményes hazai felhasználásához is.
Annak érdekében, hogy az innováció jelentősége a társadalom széles körében ismertté váljon,
a tudománnyal és a technológiai innovációval kapcsolatos társadalmi szemlélet formálására is
szükség van. A fejlett országok innovációval összefüggő törvényei ilyen hatást is kiváltottak,
és Magyarországon is várható, hogy a törvény létrejötte - valamint a létrehozásához kötődő
célok és érvek - kedvező hatást gyakorolnak a kutatás-fejlesztési, valamint technológiai
innovációs tevékenységek ismertségére és elismertségére.
A javaslat megalapozott törvényi kereteket teremt az innovációs folyamat számára a
kormányzati feladatok, a költségvetési finanszírozás szabályai, a szellemi alkotások
hasznosítása, valamint a K+F és az innováció célzott támogatási eszközrendszere területén. A
javaslat céljainak megfelelően kialakuló, a dinamikus és hatékony vállalkozásokra, tudás-
előállító és -hasznosító hálózatokra épülő nemzeti innovációs rendszer önmagában is ösztönzi
az új technológiák alkalmazását és K+F-re orientált további tőkebefektetéseket.
A törvény kifejezi a magyar innovációs politikának azt a szándékát, hogy a kutatási-fejlesztési
tevékenység mellett támogassa mindazokat a cselekvési formákat, amelyekben az új
ismeretek elterjesztése, az új technológiák felhasználása, és az ezekhez kapcsolódó új
szervezeti megoldások felértékelődnek.
17
E törvény feladata, hogy a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció területén a közszféra
és az üzleti szektor sokirányú kapcsolódásait segítse. Védi a közpénzeket, és eközben
messzemenően igyekszik figyelembe venni, hogy a kutatási eredmények hasznosítása
vállalkozási, piaci gazdálkodási szemléletet igényel. Azt a szemléletet képviseli, hogy a
közvagyonnak a köz érdekében gazdaságilag is hasznosulnia kell, és szabályozott viszonyok
között hozamot kell termelnie. A költségvetési kutatóhelyek vezetőitől elvárja, hogy a rájuk
bízott vagyon növekedéséért dolgozzanak. Ennek érdekében lehetővé teszi, hogy az
eddigieknél jobban tudjanak alkalmazkodni a piaci feltételekhez.
A javaslatban érvényesül a szabályozás egyszerűsítésére, a kutatói és vállalkozási mozgástér
bővítésére irányuló törekvés, ami egyben feltételezi mind a költségvetési fenntartású
kutatóhelyek vezetőinek, mind a támogatásban részesülő vállalkozásoknak a nagyobb
felelősségét a közösségi források jogszerű és hatékony felhasználásában. Ez a törekvés
összhangban van az Európai Unió versenyképesség javítására irányuló politikájával.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	fejezet
A törvény céljai, alapelvei és hatálya
Az 1-2. §-hoz
A javaslat céljai összhangban vannak a Kormányprogramnak a kutatás-fejlesztéssel és az
innovációval kapcsolatban megfogalmazott célkitűzéseivel, továbbá figyelembe veszik az
Európai Uniónak a közösségi kutatási-fejlesztési tevékenységre vonatkozó általános
követelményeit is.
A törvény elő kívánja mozdítani a technológiai innovációt és ennek érdekében úgy szabályoz,
hogy a költségvetési szektorban végzett K+F minél inkább a hasznosításra irányuljon.
Kifejezi azt a jogalkotói szándékot, hogy a K+F állami támogatásában és az ezt segítő
intézményrendszer működésében a K+F teljesítmény (kínálat) ösztönzésének és
színvonalemelésének szempontjait megtartva a hangsúlyt a hasznosításra és az ezt szolgáló
kapcsolatrendszerek támogatására kell helyezni (kereslet-szemléletű ösztönzési politika). Az
innovációs infrastruktúra és intézményrendszer fejlesztésben a kormány és a magángazdaság
szereplőinek együttműködése a fejlett piacgazdaságokban jellemzően érvényesülő ún. „Public
Private Partnership” elvei alapján történik. A javaslat elősegíti az ilyen típusú együttműködés
hazai elterjedését a technológiai innováció területén.
A javaslat a közpénzből nyújtott támogatások tekintetében a nyílt pályázatok alkalmazását írja
elő, kivéve, ha törvény, kormányrendelet vagy kormányhatározat másként nem rendelkezik.
Az állami költségvetésben feladatfinanszírozás címén jóváhagyott támogatások a címzettek
részére ugyanakkor továbbra is pályázat nélkül hozzáférhetők. A törvény és a
kormányrendelet mellett az indokolja a kormányhatározat, mint kivételes lehetőség
szerepeltetését, hogy a Kormány saját kezdeményezésű kiemelt projektjeiről
kormányhatározattal is születhessen döntés - elsősorban a K+F infrastruktúra és az általános
innovációs szolgáltatások fejlesztése területén.
18
A 3. §-hoz
A törvény hatálya
A javaslat a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységet, és nem az
innovációs folyamatban résztvevő szervezeteket kívánja szabályozni, ezért nem személyi,
hanem tárgyi hatályt határoz meg. Lényeges szempont, hogy a magyarországi technológiai
innováció nem csak a hazánkban létrejött tudásra, hanem a világ bármely részén létrejött
tudásra épül. A javaslat ezért a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció területén a
nemzetközi együttműködésre is kiterjed. Az intézkedések összhangban állnak az európai
közösségi joganyag kutatás-fejlesztésre vonatkozó rendelkezéseivel.
II.	fejezet
Értelmező rendelkezések
A 4. §-hoz
Annak érdekében, hogy a kutatás-fejlesztés (K+F) és a technológiai innováció
fogalomrendszere összhangban legyen az OECD és az EU fogalomrendszerével - valamint az
azzal harmonizált hazai jogszabályokkal - a javaslat a fogalmak közül a lehető legtöbbet az
OECD 2002-ben kiadott Frascati Kézikönyvével (a kutatás-fejlesztés fogalmai körében), az
1997-ben kiadott Oslo Kézikönyvével (az innováció fogalmai körében), valamint az Európai
Unió közösségi joganyagával összhangban határoz meg.
A javasolt fogalomrendszer ugyanakkor nem csupán átvétele a más ajánlásokban
megtalálható definícióknak, hanem a fogalmaknak azokat a jellemzőit emeli ki, amelyekre a
jogalkotó hatni kíván. Ily módon a definíciók több esetben szemléletformáló, szakmai
kultúrateremtő, a K+F és a technológiai innováció mindenkori szabályozását és gyakorlatát
átfogóan alakító jellegűek.
A javaslat az innováció átfogó értelmezésén alapul. Az innováció a gazdasági fejlődést
megalapozó változások kifejezésére szolgáló igen sokrétű fogalom, amelyet a
szakirodalomban és a gazdasági folyamatok megfigyelésénél alkalmazott nemzetközi
módszertani ajánlásokban a megfigyelés tárgyától és céljától függően eltérő hangsúlyokkal és
eltérő részletességgel határoznak meg. Az innováció fogalmának alkalmazása során általában
megkülönböztetik a műszaki vagy technológiai innovációt, amelyen új termékeket és
folyamatokat (technológiákat), valamint a termékek és folyamatok jelentős műszaki
változásait értik. Az innováció akkor tekinthető megvalósultnak, ha a terméket bevezették a
piacra. Ehhez a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés mellett szervezési, pénzügyi és
kereskedelmi tevékenységre is szükség van.
A javaslat nem terjed ki az innováció egészére. A fenti átfogó fogalom körébe tartozó
tevékenységek közül a technológiai innovációt vonja a szabályozás hatálya alá. Egyes
szakirodalmi forrásoktól eltérően itt e fogalom értelmezése nem szűkül le az eljárás-innováció
mozzanataira, hanem abba beleértendő valamennyi műszaki vonatkozású innovációs
tevékenység, így például a termék-innováció, az eljárás-innováció, a szervezési innováció,
valamint a mindezeket megalapozó kutatás és kísérleti fejlesztés. Nem tartoznak a
technológiai innováció fogalmába azok a szervezési, pénzügyi, piaci és társadalmi innovációs
tevékenységek, amelyek nem függnek össze közvetlenül a technológiai jellegű változások
megvalósításával.
A javaslat a hazai jogalkotási gyakorlatban először vezeti be a tiszta alapkutatás és a célzott
alapkutatás fogalmainak megkülönböztetését. Erre az OECD Frascati Kézikönyv legújabb,
2002. végén közzétett változata, tehát a legtöbbet hivatkozott nemzetközi módszertani ajánlás
már lehetőséget és definíciót ad. A megkülönböztetés jelentősége abban áll, hogy az eredeti
19
újdonságok létrehozására indított kutatási-fejlesztési projektekben számos esetben szükség
van arra, hogy az alapkutatást egy meghatározott szűkebb területre, valamely gyakorlati
feladat megoldását megalapozó elméleti probléma megoldására irányítsák, és ezzel bővítsék
az adott kérdések megválaszolásához rendelkezésre álló tudományos ismereteket. Ezt a
megközelítést például az a tapasztalat is alátámasztja, hogy a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési
Programok számos projektje a célzott alapkutatásra építve ért el jelentős, hasznosítható
eredményeket. Az alapkutatási tevékenység fogalmi minősítésének jelentősége van a
vállalkozásoknak államháztartási forrásból nyújtható K+F támogatás mértéke szempontjából.
A fenti megkülönböztetés nem alkalmazható fenntartás nélkül bármely tudományterületen, de
különösen a műszaki- és a természettudományokban növekszik a célzott alapkutatások
jelentősége.
A javaslat a hazai jogalkotásban első ízben definiálja a fejlett országokban széles körben
alkalmazott, szemléletformáló nemzeti innovációs rendszer fogalmat.
A javaslat a konzorcium meghatározásával nem teremt új, önálló jogalanyiságú entitásként
értékelendő szervezeti formát, hanem - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - az egyes
projektekben való együttműködés szinonimájaként tartalmazza azt.
A vállalkozás fogalmának meghatározása a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi
XXXIV. törvénnyel megegyező módon történik.
A hasznosítás fogalma e törvény alkalmazásában széles: a kutatás-fejlesztési eredmények
gazdasági és társadalmi hasznosítását egyaránt magában foglalja.
A javaslat a hazai gyakorlatban új fogalomként vezeti be a hasznosító vállalkozás fogalmát.
Ez a vállalkozás-típus a fejlett piacgazdaságokban elterjedt és sikeres, többek között a
közfinanszírozású kutatóhelyekhez kapcsolódó, úgynevezett „spin-off" vagy „spin-out”
vállalkozási forma megfelelője.
Ugyancsak új fogalomként jelenik meg a közfinanszírozású támogatás. Ez a hazai
államháztartási forrásokon kívül magában foglalja az államháztartás alrendszerei részére
juttatott, az Európai Unióból származó forrásokat is. A javaslatban használt
„közfinanszírozású” kifejezés megfelel az angol „public" fogalomnak.
III.	fejezet
A kutatás-fejlesztés és technológiai innováció kormányzati feladatai
Az 5. §-hoz
Az Alkotmány a Kormány feladatává teszi a tudományos fejlesztés állami feladatainak
meghatározását és az ezek megvalósításához szükséges feltételek biztosítását. A
törvényjavaslat 5. § (1) bekezdése részletezi a Kormányra e tárgyban ruházott feladatokat,
figyelembe véve, hogy a nemzeti innovációs rendszer több meghatározó intézményi
komponensét - felsőoktatási intézményrendszer, a Magyar Tudományos Akadémia kutatói
hálózata - külön törvények szabályozzák.
A közös európai versenyképességi célok elérése mind az Európai Unió intézményei, mind az
egyes tagországok részéről átfogó, stratégiai megközelítést igényel. Az Európai Tanács és az
Európai Bizottság vonatkozó dokumentumai (például a 2003. évi Növekedési
Kezdeményezés) az együttműködésre, a források koncentrálására, a tudomány és a
technológia eredményeinek hasznosítására, a tudomány- és technológiapolitikák fokozódó
koherenciájára, stratégiai összehangolására, valamint a társadalom részvételére helyezik a
hangsúlyt.
A javaslat rendelkezései elsősorban a nemzeti innovációs rendszer működésének javítására, a
hasznosításra irányuló K+F tevékenység és a vállalkozásoknál folyó technológiai innováció
támogatására, az eredmények társadalmi és üzleti hasznosításának segítésére irányulnak. A
tudomány-, technológia- és innováció-politika egyik fontos eleme - mind hazai, mind
20
nemzetközi szinten - az együttműködés, a partnerség. Alapvető fontosságú, hogy a tudomány,
a technológia és az innováció szakterületének szereplői (a tudományos szféra, a gazdasági
élet, a társadalmi, szakmai és civil szervezetek) ne csak az adott szakpolitika végrehajtása
során, hanem már annak kialakítása során is együttműködjenek egymással és a kormányzati
szereplőkkel.
A támogatási programok végrehajtásának alapvetően fontos eleme a rendszeres ellenőrzés és
a független értékelés. Lényeges, hogy az ellenőrzés és az értékelés folyamatában megfelelő
súllyal részt vegyenek a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció területén érdekelt
szereplők. Különösen fontos, hogy az értékelés mind a szakmai és a társadalmi, mind az
államigazgatási szervezetek különböző szintjein, fórumain megtörténjen, a vélemények
integrálódjanak, és a visszacsatolás hatékony legyen. Az ellenőrzési és értékelési folyamatot
az Országgyűlésnek benyújtott beszámoló teljesíti ki.
A (2) bekezdés megemlíti a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt, mint a kormányzati
tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia kidolgozásáért és megvalósításának
koordinálásáért felelős kormányhivatalt. Ugyancsak szerepel az intézmény a 7. §-ban, a
miniszterekkel és a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, illetve főtitkárával történő
együttműködés kapcsán. A Hivatal jogállásával és működésével kapcsolatos részleteket a
216/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.
A 6. §-hoz
A törvénytervezetnek nem célja a tárcák közötti forrás-, feladat- és hatáskör-centralizáció.
Ehelyett a javaslat biztosítja, hogy az érintett miniszterek együttműködjenek az országos
jelentőségű kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs kérdésekben, megtartva
felelősségüket saját tárcájuk szakma-specifikus kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs
feladatai tekintetében. A miniszterek mellett értelemszerűen megjelenik a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke [az (1) bekezdés vonatkozásában], illetve a Magyar
Tudományos Akadémia főtitkára, mint az MTA költségvetési fejezetéért felelős vezető [a (2)
bekezdés vonatkozásában]. Az Akadémia ezen túlmenően - szervezetként - a
törvénytervezetben nem szerepel, mert az MTA tekintetében a Magyar Tudományos
Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény az irányadó. A törvénytervezet által támogatott
tevékenységek viszont számos szakaszban, közvetve vagy közvetlenül segítik az Akadémia
munkáját.
IV.	fejezet
A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció közfinanszírozású támogatása
A 7. §-hoz
A törvénytervezet elvi szinten utal a közfinanszírozású kutatóhelyek fenntartásával, és a külön
jogszabályban (az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi
CXXXVI. törvény) meghatározott pályázati rendszerben az alapkutatás támogatásával
kapcsolatos állami kötelezettségre.
A hasznosítási célú kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció elsősorban pályázati úton
kaphat közfinanszírozású támogatást. A javaslat felsorolja azokat a K+F és technológiai
innovációs célokat, amelyekre a Kormány támogatást nyújthat, előírja az egységes
szabályozás alkalmazását és összefoglalja a közfinanszírozású támogatási pályázatokkal
kapcsolatos általános követelményeket.
A javaslat fenntartja az egyes költségvetési fejezetek kutatási feladataihoz rendelt forrásainak
tervezési és döntési rendszerét, valamint a K+F többcsatornás támogatási rendszerét, de
21
kifejezi azt a követelményt, hogy az azonos típusú feladatok támogatása azonos kritériumok
alapján, harmonizált szabályrendszer mellett történjen, függetlenül a támogatást nyújtó
intézmény hovatartozásától.
A javaslat a közfinanszírozású támogatások nyújtása során előnyben kívánja részesíteni
azokat a tevékenységeket, amelyek amellett, hogy a gazdálkodó szervezet számára
kifizetődőek, egyben szűkebb vagy tágabb környezetük számára is előnyösek (pozitív
externális hatásúak), technológiai áttörés jellegű eredményeket ígérnek, több szereplő
együttműködése révén hatékonyabb forrásfelhasználást tesznek lehetővé. A támogatás
elnyerésénél előnynek számít a pályázók korábbi eredményes kutatói és innovációs
tevékenysége. Ezek a követelmények a közfinanszírozású támogatások felhasználásának
hatékonyságát és hasznosítás-orientációját szolgálják.
A 8. §-hoz
A javaslat jogalapot teremt arra, hogy a központi költségvetésből és annak alrendszereiből
folyósított támogatás részletes szabályozása mind a költségvetési kutatóhelyek, mind a non
profit szervezetek és a vállalkozások esetében a projektek erőforrás-igényeihez illeszkedő
kifizetéseket tegyen lehetővé.
A 9. §-hoz
Az (1) bekezdés a közfinanszírozású támogatásokkal kapcsolatos összehangolási,
átláthatósági, beszámolási és tájékoztatási követelményeket tartalmazza.
A (2) bekezdés célja, hogy az adminisztrációs feladatok mind a támogatást nyújtó, mind a
támogatott szervezeteknél a feltétlenül indokolt és szükséges mértékre korlátozódjanak.
A 10. §-hoz
A javaslat az előfinanszírozás lehetőségének megadásával törvényi szinten biztosítja az EU-
ból származó támogatási források utófinanszírozási jellegéből eredhető likviditási nehézségek
áthidalását.
A 11. §-hoz
Egyes pályázati támogatások (például a GVOP kutatás-fejlesztési pályázatai) esetében csak a
költségvetési kutatóhelyek kaphatnak előleget. Ez a szakasz lehetővé teszi, hogy a kis- és
középvállalkozások, valamint a non-profit kutatóhelyek e pályázati támogatások
előfinanszírozása céljából felvett kölcsön esetén pályázati úton kamattámogatásban
részesülhessenek. Az intézkedés pénzügyi forrása és felhasználási jogcíme egyaránt
rendelkezésre áll. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
8.	§ (1) e) pontja lehetővé teszi a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással
összefüggő likviditási probléma áthidalásának támogatását az Alapból.
A 12. §-hoz
A javaslat rögzíti valamennyi, a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció területén
pályáztató szervezet által érvényesítendő követelményeket, amelyek elsősorban az
összehangolásra, az átláthatóságra és a nyilvánosságra vonatkoznak.
A g) pont a támogatás kötelező feltételéül szabja a 18. § alapján elkészítendő intézményi
szellemitulajdon-kezelési szabályzat megalkotását. A javaslat türelmi időt tartalmaz: a záró
rendelkezések 30. § (2) szakasza e feltétel alkalmazását csak 2006. január 1. után rendeli el.
22
A 13-14. §-hoz
A K+F ösztönzése területén jelentős és kezdeményező jellegű állami szerepvállalás
szükséges. Az állami szerepvállalás módját, eredményességét átlátható módon értékelni kell.
Ennek megszervezése a pályázat kiírójának, illetve bonyolítójának felelőssége, végrehajtását
azonban független (tehát sem a projektekben, sem a pályáztatásban nem résztvevő)
szakértőkre kell bízni. Ezt az indokolja, hogy az értékelés nemcsak a projektet végrehajtó
szervezetek, hanem a pályáztató szervezetek munkáját is ellenőrzi (hogyan ítélik meg az
értékelők a célok, a prioritások, a pályázati feltételek meghatározását, hol lehetne javítani).
Nyilvánvalóan nem érhető el a kívánt cél, ha ezt a feladatot maga a pályáztató szervezet
végezné.
Az értékelés átfogóbb szintje a támogatási programokra vonatkozik. Az értékelés eredménye
nyilvános, és ezen keresztül az Országgyűlés, a Kormány és a közvélemény képet kap a
kormányzat által alkalmazott tudomány- és technológiapolitikai eszközök hatékonyságáról és
társadalmi-gazdasági hatásairól. A tapasztalatokat figyelembe kell venni a további támogatási,
pályázati formák kialakítása és fejlesztése során (visszacsatolás).
Értékelni kell az egyes támogatott projekteket is. A projektek esetében a nyilvánosság jóval
árnyaltabban értelmezendő, mint a programok esetében. A nyilvánosságra hozatal
követelménye nem a projekt eredményére, hanem a projekt végrehajtásának az értékelők által
adott minősítésére vonatkozik. Ennek során is mindenkor mérlegelni kell, hogy a
nyilvánosságra hozott információ nem sérti-e a K+F feladatot teljesítő egyes szervezetek
szellemi alkotáshoz fűződő érdekeit, például az idő előtti nyilvánosságra hozatal nem
újdonságrontó-e a szabadalmaztatás szempontjából.
A 15. §-hoz
A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszert (NKR) a 160/2001 (IX. 12.) Korm. rendelet
hozta létre. Az adatkezelés céljának és feltételeinek, a kezelendő adatok körének és
megismerhetőségének, az adatkezelés időtartamának, valamint az adatkezelő személyének
törvényi meghatározása az adatvédelmi rendelkezések aggálytalan érvényesülését szolgálja, a
szolgáltatandó adatok körét a javaslat melléklete határozza meg.
V.	fejezet
A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelme, a szellemi alkotások hasznosításának
támogatása
A 16. §-hoz
A rendelkezés jogalkotási célja az, hogy a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással
megvalósítandó projekt esetében a projekt eredményeként létrejött szellemi alkotáshoz
kapcsolódó jogosultságok a lehető legteljesebb mértékben a pályázat nyertesét, azaz a
támogatás kedvezményezettjét illessék meg. Fontos, hogy ezen jogok olyan személy, illetve
szervezet birtokába kerüljenek, aki a pályázat kiírója számára is ismert a pályázat
elbírálásának időpontjában, és ez a körülmény is mérlegelhető legyen a támogatás
odaítélésekor. Ez biztosítja a pályázat kiírójának azt a lehetőséget, hogy ha a projekt
eredményeként létrejövő szellemi alkotás hasznosítási jogát másnak (is) biztosítani akarja,
akkor a kedvezményezett legyen abban a jogi helyzetben, hogy az átruházást, illetve a
hasznosítási jog átadását jogszerűen meg tudja tenni.
23
A 17.§-hoz
A támogatási szerződés - ha azt a projekt természete indokolja - a támogatást elnyerő pályázó
számára kötelezettségként írhatja elő az innováció eredményének iparjogvédelem alá
helyezését és hasznosítását. Ez a szabály ösztönzi, hogy a közfinanszírozású forrásból
megvalósuló kutatási eredményeket a pályázó hasznosítsa, és ennek megfelelően az oltalomra
érdemes technológiai vívmányokba történt befektetés megtérülhessen. A javaslat e tárgyban
általánosan követendő szabályokat fogalmaz meg. Az ezen túlmenő részletes és egyedi
rendelkezések a mindenkori pályázati kiírás, illetve azzal összhangban a támogatási szerződés
részét kell, hogy képezzék. A konkrét kötelezettségek előírásában, a teljesítés feltételeinek és
körülményeinek megítélésben a szerződő feleknek mérlegelési lehetőségük van.
A 18. §-hoz
A szellemitulajdon-kezelési szabályzat a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmének,
hasznosításának, a szellemi alkotások tudatos, felelős és előrelátó kezelésének fontos eszköze,
és mint ilyen, az innovációs és vagyongazdálkodási kultúra fejlődésének megnyilvánulása.
A szabályzat megléte mind a szervezet vezetése, mind a felügyeleti és ellenőrző szervezetek
számára nem csak annak megítélését segíti elő, hogy a szellemi alkotás hasznosítására tett
intézkedések során kellően figyelembe vették-e a hasznosításra kerülő szellemi alkotás
létrehozásának közfinanszírozásból fedezett ráfordításait, a közfinanszírozású kutatóhely
alaptevékenységének folytatásához fűződő érdekeit, hanem azt is, hogy egyáltalán milyen
mértékben hasznosulnak a költségvetési források igénybevételével keletkezett szellemi
alkotások. A költségvetési vagyon védelmét szolgáló garanciális elem, hogy a Kormány
rendeletben szabályoz egyes kérdéseket, amelyek az intézmények felelős vezetői, illetve
vezető szervei által jóváhagyott szellemitulaj don-kezelési szabályzatok kötelező elemei
lesznek.
A szellemi alkotások hasznosításával összefüggő feladatok és felelősség rögzítése révén
elvárhatóan erősödnek a közfinanszírozású kutatóhelyek hasznosító kezdeményezései.
A 19-21. §-hoz
A javaslat lényegesen egyszerűsíti, ezáltal felgyorsítja a költségvetési kutatóhelyek
tulajdonában lévő szellemi alkotások hasznosításával összefüggő gazdasági társaság, az ún.
hasznosító ( „spin-off”, „spin-out”) vállalkozás alapítását, egyben szabályozza az abban
történő részesedésszerzés feltételeit. Így a javaslat lehetővé teszi, hogy a költségvetési
kutatóhely szellemi alkotásának apportálásával létrejött gazdasági társaságban a Kormány,
vagy a felügyeleti szerv és a pénzügyminiszter jóváhagyása nélkül is részt vehessen.
Az egyszerűsítést az indokolja, hogy a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységére
vonatkozó érvényes szabályozás, azaz a miniszteri, illetve kormányszintű engedélyeztetési
kötelezettség jelentősen nehezíti és lassítja a hasznosítás piaci folyamatait. A költségvetési
kutatóhelyek szellemi alkotásainak létrehozását az államháztartás éppen a potenciális
gazdasági és társadalmi hasznosítás érdekében finanszírozza. Ha ezt a jogrend nehezíti, akkor
a közkiadás alapvető célja szenved sérelmet. A szellemi alkotások gazdasági társaságba való
apportálásával nem fenyegeti veszély a közvagyont, mert ezáltal rugalmasabb és hatékonyabb
lehet a K+F eredmények hasznosítása, ami a költségvetési kutatóhelyek forrásait bővítve
nemzetgazdasági szintű hozadékot is jelent. A kincstári vagyon védelmére emellett garanciát
jelent az, hogy kormányrendelet fogja szabályozni a vagyonnal kapcsolatos alapvető
kérdéseket.
A javaslat az Áht. 95. § (1) bekezdésben adott kivétel lehetőségével élve - a többségi befolyás
kötelező előírása helyett - nem korlátozza a tulajdoni részesedést. Ennek indoka, hogy a
költségvetési kutatóhely által bevitt közvagyon legjobb hasznosulása ezen vagyonérték
24
növekedésétől függ. Ehhez elsősorban hatékony vállalkozásszerű működés, nem pedig
valamely költségvetési szerv szavazati súlya a biztosíték.
A javaslat korlátozza a szellemi alkotáson felül a gazdasági társaságba vihető pénzbeli
hozzájárulás teljesítését, és garanciát tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a költségvetési szervre
további terhek ne háruljanak. Ugyanakkor a 20. § pályázati támogatást helyez kilátásba arra
az esetre, ha mérlegelt közérdek fűződik a hasznosító vállalkozás létrehozásához vagy az
abban történő részvételhez.
A szellemi alkotások eredményes hasznosítása általában akkor valósul meg, ha abban
közreműködnek az azt legjobban ismerő, a létrehozásában meghatározó szerepet játszó
kutató-fejlesztő szakemberek. Az eredményes és hasznosítás-orientált kutatásnak ugyancsak
feltétele, hogy a kutatók ipari alkalmazási és piaci tapasztalatokkal rendelkezzenek. A javaslat
ezért a költségvetési kutatóhely közalkalmazotti jogállású foglalkoztatottja számára lehetővé
teszi a hasznosító gazdasági társaságban vezető tisztségviselőként, vagy munkavégzésre
irányuló további jogviszonyban való részvételt. A javaslat megnyitja a támogatás iránti
pályázás lehetőségét, amennyiben a kutatóhely közalkalmazottja, mint a kutatóhelyen létrejött
szellemi alkotás jogosulja, munkáltatójával közösen hasznosító vállalkozást alapít.
VI.	fejezet
A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció emberi erőforrásai
A 22. §-hoz
A javaslat preferenciát ad a kutatói pályához való hozzáférésnek, a kutatók nemzetközi
mobilitásának, a hazai vállalati és költségvetési szektor közötti átmeneti, tapasztalatszerzést
biztosító kutatói átjárásnak az ösztönzésére.
A 23. §-hoz
A középiskolai tanárok tudományos továbbképzése a középfokú oktatás egyik történelmi
hagyományokkal bíró nagy értékének, a XX. században nemzetközi tudományos pályát
befutott kutatók valamikori kiváló, tudós felkészültségű középiskolai tanárai utánpótlásának
feltételeit kívánja javítani. A javaslat bevezeti az alkotói szabadság intézményét a középfokú
oktatásban dolgozó, tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező főállású
tanárok részére. (Hasonló lehetőséget a felsőoktatásban dolgozók részére a felsőoktatási
törvény biztosít.) A javasolt intézkedés erősítené a tanárok kutatói munka iránti érdeklődését
és a tudományos fokozat megszerzésére irányuló motiváltságát. Ennek célja, hogy gyarapítsa
a tudományos igényű, a diákokban kutatói, alkotói ambíciókat felkelteni képes „mester-
tanárok” számát a középiskolákban. Az alkotói szabadság időtartamára a pedagógus
ösztöndíjra pályázhat, amelyre a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap nyújt fedezetet
(2003. évi XC. tv. 8. § (1) bekezdés f) pont).
A 24. §-hoz
A magyar gazdaság innováción alapuló fejlődésének egyik legfontosabb akadályává vált a
képzett szakemberek hiánya néhány területen. Kevés tudományos fokozattal rendelkező
külföldi kutató dolgozik Magyarországon, holott az ország érdeke lenne, hogy a magasan
képzett emberek áramlása ne csak a külföld irányában, hanem hazánk felé is megvalósuljon.
Annak érdekében, hogy Magyarország a nemzetközi szakember-áramlásban ne csak
kibocsátó, hanem fogadó ország is legyen, szükséges a képzett szakemberek beáramlásának
ösztönzése. Ez a cél támogatható a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (2003. évi
XC. tv. 8. § (1) bekezdés f) pont).
25
A 25. §-hoz
Az intézkedés célja egyrészt az, hogy a közalkalmazottak ideiglenes foglalkoztatása révén
erősödjön a kapcsolat a költségvetési kutatóhelyek és a vállalkozások között az eredmények
hasznosításában (ún. nem kodifikált tudás áramlásában). Az intézkedés másrészt biztonságot
ad annak a közalkalmazottnak, aki a jelenlegi szabályok alapján nem meri kockáztatni állami
munkahelyét azzal, hogy vállalkozásnál próbálja ki magát. A fizetés nélküli szabadság lejárta
után - amennyiben nem kíván tartósan a vállalkozásnál maradni - a közalkalmazott
mindenféle hátrányos következmény nélkül visszatérhet állandó munkahelyére.
VII.	fejezet
A kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt elősegítő szolgáltatások
A 26. §-hoz
E szakasz felhatalmazást ad a K+F-et és a technológiai innovációt segítő szolgáltatások
támogatására, felsorolva a technológiai innováció legfontosabb, a kutatás-fejlesztésen kívüli
támogatható elemeit. A javaslat a támogatást különösen a szolgáltatást igénybevevők részére
kívánja biztosítani, ezzel is erősítve az innovációs rendszer kereslet-vezérelt jellegét.
A 27. §-hoz
Az intézkedés célja, hogy az előző §-ban megjelölt innovációs szolgáltatások minden
régióban elérhetők legyenek. Célszerű a jelentős fejlődés előtt álló regionális fejlesztési
tanácsok támogatása abban, hogy ennek intézményeit megteremtsék. A regionális innovációs
koordináció feladataihoz a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból pályázati támogatás
nyújtható.
A 28. §-hoz
A túlnyomórészt új kutatás-fejlesztési eredmények kidolgozásával, átvételével és
alkalmazásával foglakozó innovatív kis- és középvállalkozások hitelellátása - tekintettel a
tevékenység speciális kockázataira - az általánosnál is nehezebb. Az ilyen vállalkozások
vagyonának jelentős része szellemi alkotásokban és szakembereinek tudásában,
tapasztalataiban testesül meg. Ezt az értéket a hitelintézeti gyakorlat hitelbiztosítékként nem
tudja kezelni. Az újdonságok megvalósításával összefüggő piaci kockázatok megítélése
speciális tudományos és technológiai ismereteket is igényel, amire a banki kockázatkezelők és
az általános garancia intézmények nincsenek felkészülve. Az intézkedés célja olyan
intézmény létrehozása, amely megfelelő szakértői hálózattal rendelkezik az új technológiák
tekintetében minőségi ugrásokat megvalósító projektek speciális kockázatainak értékelésére
is.
A 29. §-hoz
A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek esetében - különösen a
legigényesebb, különlegesen nagy értékű vagy egyedi műszereket, nagyberendezéseket
igénylő témáknál - gyakran nem célszerű vagy nem is lehetséges, hogy a hozzáférés
Magyarországon valósuljon meg. Ezekben az esetekben az a gazdaságos - vagy adott esetben
az egyetlen - megoldás, ha az érdekeltek külföldi kutatási infrastruktúrát vesznek igénybe.
Ugyanakkor a (3) bekezdés teremti meg annak a lehetőségét, hogy Magyarországon is
létrejöjjenek olyan nagy nemzetközi kutatási infrastruktúrák, amelyeket a későbbiekben -
térítés ellenében - más országok kutatói is igénybe vehetnek. A hazai K+F-re és innovációra
26
jelentős kisugárzó hatása lehet az ezáltal átmenetileg Magyarországon dolgozó, vagy itt
végleg letelepedő magasan képzett munkaerőnek.
VIII.	fejezet
A tudomány és a műszaki fejlesztés társadalmi megítélésének, elfogadottságának és
megbecsülésének javítása
A 30. §-hoz
Az esélyteremtés, a tudáshoz és az innovációhoz való hozzáférés elemeként a Kormány
feladata, hogy támogassa a műszaki és tudományos ismeretterjesztést, az új ismeretek
befogadását elősegítő médiumok, bemutatók, fórumok, programok működtetését. Ez egyben
az innováció emberi erőforrásait is fejleszti a potenciális utánpótlás, a „merítési alap” ettől
remélhető bővülésével.
A törvény céljainak megvalósításához szükséges a szakmai szervezetekkel (például a Magyar
Innovációs Szövetség, a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége és
szakegyesületei, a Magyar Mérnökakadémia, egyéb tudományos és szakmai testületek)
folytatott párbeszéd, bevonásuk a döntések előkészítésébe, a hatások elemzésébe, illetve az
állampolgárok rendszeres tájékoztatása arról, hogy hol, kik, milyen célok eléréséért
dolgoznak, és milyen eredmények születnek. A tájékoztatásra és a társadalmi kapcsolatokra
vonatkozó akcióterv részét képezi a tudomány, technológia és innováció-politikai
stratégiának. Az innovációra fogékony társadalmi közeg megteremtése várhatóan hozzájárul a
technológiai innováció utánpótlásának bővüléséhez, a kutatás-fejlesztés és az innováció
társadalmi megítélésének javulásához.
IX. fejezet
Záró rendelkezések
A 31-34. §-hoz
A törvény - két rendelkezés kivételével - 2005. január 1-jén lép hatályba : a szellemitulajdon-
kezelési szabályzat meglétére vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség előírása az annak
elkészítésére és elfogadására, illetve jóváhagyására a 17. §-ban biztosított határidőhöz
igazodik.
A javaslat rendelkezései nagy részének érvényesüléséről a Kormány gondoskodik, ezért
felhatalmazást kap, hogy egyes speciális területeken saját hatáskörben alakítsa ki a működés
szabályait, illetve a javaslat keretei között a részletes intézkedéseket előkészítse és bevezesse.
A Kormány által szabályozásra kerülő területeken is követelmény a kutatás-fejlesztési és
innovációs folyamat sajátosságaihoz igazodó, az ügyintézést egyszerűsítő eljárások
meghatározása.
27