﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12725. számú
törvényjavaslat
a Szülőföld Alapról
Előadó:
Dr. Draskovics Tibor
pénzügyminiszter
Budapest, 2004. november
2004.	évi ... törvény
a Szülőföld Alapról
Az Országgyűlés
-	a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának,
Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének
előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének céljából,
-	a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül
élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítésére
a következő törvényt alkotja:
Az Alap célja, kedvezményezettjei
1.	§ (1) A Szülőföld Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap. Célja a határon
túli magyarságnak a szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása, anyagi és
szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az
anyaországgal való sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások
nyújtása.
(2)	Támogatás kedvezményezettje lehet:
a)	a Horvát Köztársaságban, az Osztrák Köztársaságban, Romániában, Szerbia és
Montenegróban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy
Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) életvitelszerűen tartózkodó,
magát magyarnak valló természetes személy, vagy az Alap céljait a támogatásából
tevékenyen elősegítő más személy (a továbbiakban: magánszemély),
b)	magyarországi vagy szomszédos államban lévő önkormányzat, továbbá
c)	szomszédos állam területén működő azon szervezet, amelynek Magyarországon
vagy valamely szomszédos állam területén van a székhelye.
(3)	Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott
magánszeméllyel együtt élő házastárs és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek akkor
is lehet kedvezményezett, ha nem vallja magát magyar nemzetiségűnek.
(4)	Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt tulajdonában álló (részesedésével
működő) vállalkozás, valamint bármely azon szervezet, amely közvetlen politikai
tevékenységet folytat.
2.	§ (1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt
kötelezettségeivel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek
tiszteletben tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel az államok területi
szuverenitásának, a szerződések kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az államok
közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére,
beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is.
(2)	E törvényben foglalt támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ
bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű
személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat, s ugyancsak nem
érintik a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a
továbbiakban: kedvezménytörvény) alapján, e törvénytől függetlenül nyújtott támogatásokat.
Az Alapból nyújtandó támogatások lehetséges céljai (a teljesíthető kiadások köre)
3.	§ Az Alapból az 1. § (2) bekezdésében felsorolt alábbi kedvezményezettek a következő
célok körébe tartozóan igényelhetnek támogatást:
a)	magánszemély:
aa)	nevelés-oktatás, képzés, továbbképzés (ideértve a kedvezménytörvény 14. §-ában
foglalt támogatásokat is), továbbá tankönyv- és taneszköz támogatás, felsőoktatási
ösztöndíj;
ab)	szociális jellegű juttatások (rászorultsági alapú jövedelem kiegészítések);
ac)	a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megőrzésével, gyarapításával,
megismerhetővé tételével kapcsolatos célok;
b)	köz- és felsőoktatási, tudományos kutatást-fejlesztést végző intézmény; kulturális,
tömegtájékoztatási (nyomtatott és elektronikus sajtó), egyházi, szociális és egészségügyi
szervezet (ide értve a kedvezménytörvény 18. §-ában említett szervezetet is, de kivéve a
d) pont szerinti vállalkozást), valamint önkormányzat:
alaptevékenységének (alapításának) megfelelő közfeladat ellátása.
c)	települési önkormányzat, azok társulása, szövetsége:
ca)	az Európai Unió által is támogatott határmenti program;
cb)	magyarországi településsel közös infrastruktúra kialakítása, így különösen kisebb utak
építése, kommunális célú támogatások, természetes adottságok fokozott kihasználása,
testvér-települési kapcsolatok kialakítása, erősítése, az Unió külső határszakaszán a
kishatárforgalom feltételeinek megteremtése;
d)	gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban: vállalkozás), ezen belül különösen mikro-,
kis- és közepes vállalkozás:
tevékenységének fejlesztése.
Az Alap pénzügyi forrásai
4.	§ (1) Az Alappal - e törvényben foglaltak figyelembe vételével - a külügyminiszter (a
továbbiakban: miniszter) rendelkezik.
(2)	Az Alap bevételei:
a)	állampolgárságától, illetve lakhelyétől (székhelyétől) függetlenül bármely jogi
személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy önkéntes
befizetései, adományai,
b)	költségvetési támogatások,
c)	egyéb bevételek.
(3)	A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek Alap
javára történő önkéntes befizetései a kiemelkedően közhasznú szervezetek részére juttatott
adománynak minősülnek, és a társasági adóról, illetve az osztalékadóról szóló törvényben,
valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott kedvezmények vehetők
igénybe.
(4)	A meghatározott céllal juttatott vagy feltételhez kötött befizetések, adományok
elfogadásáról a Tanács (5. §) a miniszter jóváhagyásával dönt.
(5)	Költségvetési támogatásként
a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti befizetések, adományok előző naptári évi összegével
azonos rendszeres támogatás,
b)	eseti céltámogatás
illeti meg az Alapot.
(6)	Az Alap működtetésének kiadásait az Alap finanszírozza.
Az Alap működésének irányítása
5.	§ (1) A Tanács az Alap elvi irányító testülete.
(2)	A Tanács tizenöt tagból áll. Hét tagját a miniszter saját hatáskörben jelöli ki és bízza meg,
illetve kéri fel. A Tanács elnökét és további hét tagját a határon túli magyar szervezetekkel
folytatott egyeztetést követően a miniszterelnök nevezi ki. Tagnak felkérhető, illetve
kinevezhető jelentős közéleti személy is.
6.	§ (1) A Kollégiumok a 3. §-ban illetve a Kormány rendeletében meghatározott támogatási
célok alapján külön-külön megszervezett támogatási döntéshozó testületek. A Kollégium
döntései a miniszter jóváhagyásával válnak érvényessé.
(2)	Az öt, hét, vagy kilenc tagú Kollégiumot a Tanács véleményének kikérésével a miniszter
hozza létre és szünteti meg. A Kollégiumok elnökeit a Kollégiumok tagjai közül a Kollégium
javaslata alapján és a Tanács egyetértésével a miniszter jelöli ki.
7.	§ (1) A Tanács és a Kollégiumok tagjainak megbízatása négy évre szól, annak lejártával a
tagok legfeljebb egy alkalommal újra jelölhetők.
(2) A Tanács tagja vagy a Tanács tagjának közeli hozzátartozója nem lehet Kollégium tagja.
8.	§ A Tanács és a Kollégiumok tagjait és elnökeit tevékenységükért díjazás nem illeti meg,
viszont jogosultak az Alap tevékenységével közvetlenül összefüggő, igazolt utazási- és
szállásköltségeik megtérítésére.
9.	§ (1) A Tanács, illetve a Kollégium tagjának megbízatása megszűnik:
a)	a megbízatás időtartamának lejártával,
b)	amennyiben a kizárási (összeférhetetlenségi) okot a miniszter által kitűzött
megfelelő határidőn belül nem szünteti meg,
c)	amennyiben megbízatását kilencven napon túl nem képes ellátni,
d)	a megbízatásról történő lemondással,
e)	a tag halálával.
(2)	Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a Kollégium tagjának megbízatása
megszűnik az adott Kollégium megszűnésével is.
(3)	A Tanács, illetve a Kollégium tagja és elnöke megbízatásáról a miniszterelnökhöz
(miniszterhez) címzett írásbeli bejelentéssel mondhat le.
Az Alap működése
10.	§ (1) A támogatások legalább kilencven százaléka nyilvános pályázat keretében, a
fennmaradó támogatásrész egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések alapján
nyerhető el.
(2)	A pályázati felhívásokat a 11. § (2) bekezdése szerinti internetes honlapon, és legalább két
országos napilapban (ide értve a szomszédos államban terjesztett országos napilapot is) közzé
kell tenni.
(3)	Az Alap terhére támogatás vissza nem térítendő, illetve részben vagy egészben
visszatérítendő formában nyújtható, amiről a támogatást megállapító határozatban kell
rendelkezni.
(4)	A támogatási rendszer egészének koordinálása, szabályszerű működése és nyilvánossága
céljából a bevételekről, a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és a Tanács (Kollégiumok)
Alappal kapcsolatos döntéseiről, a kiadásokról központi nyilvántartást kell vezetni.
(5)	A miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, április 30-ig tájékoztatja a
Kormányt az Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény
alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót honlapon nyilvánosságra kell hozni.
11.	§ (1) A Tanács és a Kollégiumok ülései általában nyilvánosak. A zárt ülésen hozott
határozatot is nyilvánosan ki kell hirdetni.
(2)	Az Alap működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja. A honlapon közzé
kell tenni a Tanács és a Kollégiumok döntéseit, azok meghozatalától (elfogadásától) számított
15 napon belül. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni továbbá az Alap működésével
kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alap és kezelő szervének működésére vonatkozó
valamennyi rendelkezést, valamint a Tanács és a Kollégiumok tagjainak nevét. A döntések
nyilvánosságra hozataláról a Tanács, illetve a Kollégium elnöke gondoskodik.
Záró rendelkezések
12.	§ (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy a 4. § (5)
bekezdés a) pontjában megjelölt hozzáadott támogatást első ízben a 2006. évi állami
költségvetésben kell előirányozni.
(2)	Az e törvény hatálybalépését követően 90 napon belül meg kell tartani a Tanács első
ülését.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	az Alap működésének, forrásai kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, a
nyújtható támogatások rendező elveit, valamint a támogatási szerződés kötelező
tartalmi elemeit, a vezetendő nyilvántartások tartalmát,
b)	az e törvény szerinti vállalkozások fejlesztési és más támogatásának céljait, feltételeit,
c)	a Tanács és a Kollégiumok feladatainak és működésének részletes szabályait
rendeletben határozza meg.
(4)	A Kormány felhatalmazást kap a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló
törvényben határon túli magyarok támogatására szolgáló fejezeti előirányzatok
átcsoportosítására az Alap javára.
(5)	A 2005. évben az Alapból 500 millió forintot a Külügyminisztérium fejezetben határon
túli magyarok programjainak támogatására szolgáló előirányzatokban meghatározott célokra
kell fordítani.
13.	§ E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az
örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,
valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a
jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. § (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság
felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal
való kapcsolatuk ápolását.
A Magyar Köztársaság és a határon túli magyar közösségek egyaránt abban
érdekeltek, hogy a magyar nemzet polgárai szülőföldjükön boldogulva legyenek részesei és
gyarapítói az egész Európára kiterjedő társadalmi és gazdasági felvirágzásnak. A magyar
nemzet polgárait, éljenek a határokon belül vagy kívül, összekötik a közösen megélt
történelem, a nemzeti hagyományok, a magyar nyelv és kultúra. A magukat magyarnak valló
személyek jellemzője az erős nemzeti azonosságtudat megléte, a magyar nyelvhez és
kultúrához való kötődés, valamint a kulturális, gazdasági és családi kötelékek megtartása a
Magyar Köztársasággal, illetőleg annak állampolgáraival.
A törvény a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi
gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok
megvalósítására „Szülőföld Alap” elnevezéssel pénzügyi forrás képzésére és felhasználási
céljaira tesz javaslatot.
A törvény hatálya a Magyar Köztársasággal közvetlenül szomszédos hét államban
életvitelszerűen tartózkodó, magukat magyarnak valló személyekre, illetve a törvényben
megfogalmazott célok megvalósításában szerepet vállaló személyekre, illetve olyan
szervezetekre és önkormányzatokra terjed ki, melyek székhelye Magyarországon vagy
valamely szomszédos ország területén van.
A törvény megteremti a nemzeti szolidaritás önkéntes befizetésekben és
adományokban megnyilvánuló kifejezésének lehetőségét állampolgárságtól és lakóhelytől,
illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és
természetes személy számára, és a Magyar Köztársaság költségvetésében meghatározott
forrásokat is biztosít.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az 1. § (1) bekezdése meghatározza a Szülőföld Alap jogállását: az államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) IV. fejezete szerinti elkülönített
állami pénzalap. Az Áht. szerint: „54. § (1) Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben
meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét,
valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert.”
A törvény céljaként az Alap rendeltetéseként meghatározza, hogy az a határon túli
magyarságnak (a szülőföldjén való boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének
és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való sokoldalú
kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében) támogatások nyújtása.
A támogatás körébe tartozó juttatások nem járnak automatikusan, azok iránt pályázat útján
egyedi kérelmet kell benyújtania az érintettnek. Ez a megoldás biztosítja, hogy az erre
feljogosítottak által kért támogatásokat az Alap támogatási céljainak, illetve bevételeinek és
az ország teherbíró képességének figyelembevételével rangsorolni, illetőleg differenciáltan
kielégíteni lehessen.
A támogatások megszerzői a kedvezményezettek, akiknek az első csoportját a
szomszédos államban életvitelszerűen tartózkodó, magát magyarnak valló természetes
személy, vagy az Alap céljait a támogatásából tevékenyen elősegítő más személy képezheti.
Ezen kívül a kedvezményezettek további csoportjai: a magyarországi vagy szomszédos
államban lévő önkormányzat, továbbá szomszédos állam területén működő azon szervezet,
amelynek Magyarországon vagy valamely szomszédos állam területén van a székhelye.
A 2. §-hoz
E törvényt megelőzően, a határon túli magyarság rendszerszerű támogatásának precedensét
képezve a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény
(kedvezménytörvény) lépett hatályba. Mivel e törvénnyel párhuzamosan támogatások
nyújtására ad módot, így szükséges elhatárolni, és e törvénytől függetlenné tenni a másik
jogszabály alapján nyújtott támogatásokat.
A 3. §-hoz
A 3. §-ban a törvény célcsoportonként (a potenciális kedvezményezettek szerint) elkülönítve,
külön-külön határozza meg az Alapból nyújtható lehetséges támogatási jogcímeket, célokat
(„az Alapból teljesíthető kiadások körét”).
Ez alapján négy kedvezmény ezetti célcsoportot különít el a törvény, és e körökhöz rendeli
külön-külön a támogatási célokat.
A 4. §-hoz
Az Áht. 54. §-a alapján meghatározza a törvény, hogy a külügyminiszter „a
felhasználásért felelős miniszter”. Ez a törvény más rendelkezéseinek figyelembe vételével
történő rendelkezési jogot jelent. A támogatások felhasználásáról való döntésekben két fontos
testület kap szerepet.
Az Alap bevételi forrásai alapvetően két fő csoportba sorolhatók. Egyrészt az
állampolgárságától, illetve lakhelyétől (székhelyétől) függetlenül bármely jogi személy, jogi
személyiség nélküli szervezet és természetes személy önkéntes befizetéseket, adományokat
juttathat az Alapba. Másik csoportként az állami költségvetés ugyancsak két alcsoportba
osztható módon nyújthat támogatást: egyrészt (az átmeneti rendelkezés alapján 2006-tól)
rendszeresen és kötelezően az önkéntes befizetések, adományok előző naptári évi összegével
azonos rendszeres támogatást, másrészt eseti jelleggel, az Alap rendeltetésével összhangban
lévő céltámogatást.
A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek
Alap javára történő önkéntes befizetései a kiemelkedően közhasznú szervezetek részére
juttatott adománynak minősülnek. Ennek megfelelően a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló törvényben, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt igazolás
alapján, e törvényekben részletesen szabályozott kedvezményezettség érvényesül.
Az 5-6. §-hoz
Az Alapból teljesíthető kiadások meghatározásában két fontos testület kap szerepet. A
döntési rendszert az jellemzi, hogy a Tanács elvi irányítást gyakorol. A Tanácsban az átfogó
szabályozás történik, az általános és szervezeti kérdéseket, valamint a támogatási stratégiai
jellegű döntéseket hozzák meg a Tanács tagjai.
A Kollégiumokban történik a rendelkezésre álló források felhasználásának
meghatározása. Így e testület hatáskörébe tartozik a konkrét pályázatok tárgyainak
meghatározása és kiírása, a támogatási döntések meghozatala azzal, hogy ezek
érvényességének feltétele a miniszter jóváhagyása, ami garantálja a döntés törvényességét,
szabályszerűségét, ügyrendnek és a pályázatnak való megfelelőségét.
A Tanács és a Kollégiumok működésének részletszabályait, valamint a 3. §-ban
általános jelleggel felsorolt támogatási célok részletezését kormányrendelet szabályozza. A
Kollégiumokat a Tanács javaslatára a miniszter hozza létre és szünteti meg.
A 7-9. §-hoz
A Tanács és a Kollégiumok tagjainak megbízatása kinevezésüktől számított négy évre
szól, annak lejártával a tagok legfeljebb egy alkalommal újra jelölhetők.
A Kollégium tagja bárki lehet elvileg, kivéve a Tanács tagjait és a Tanács tagjának
közeli hozzátartozóját.
A tanácsi és a kollégiumi tagság (elnökség) társadalmi jellegű, nagy közbizalmat
megtestesítő és feltételező megbízatás. Tevékenységükért díjazás nem illeti meg őket, viszont
a méltánytalan helyzetbe hozás, illetve az indokolatlan nehézségek elkerülése miatt jogosultak
az Alap tevékenységével közvetlenül összefüggő, igazolt utazási- és szállásköltségeik
megtérítésére.
A 9. § határozza meg a megbízatások megszűnésének eseteit, és főbb szabályait. E
körben is a törvény végrehajtási rendelete (kormányrendelet) határozza meg a
részletszabályokat, az eljárási kérdéseket.
A 10-11. §-hoz
Az Alap működését tekintve a nyilvánosság és a pályázati úton történő támogatás-
elosztás alapelvként érvényesülnek. Az elosztható pénzkeret 10 %-a fordítható csupán
egységes elvek alapján történő, előre nem tervezhető, nyomós indokból adott kiadásokra.
A támogatási rendszer egészének koordinálása, szabályszerű működése és
nyilvánossága céljából a bevételekről, a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és a Tanács
(Kollégiumok) Alappal kapcsolatos döntéseiről, a kiadásokról központi nyilvántartást kell
vezetni.
Az Alapból nyújtott támogatások a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon
használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével
összefüggő egyes törvények módosításáról 2003. évi XXIV. törvény alapján közérdekű,
illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.
Az Alap működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja.
A 12-13. §-hoz
A záró rendelkezésekbe kerültek a hatályba léptető, az egyes átmeneti jellegű, a
törvény gördülékeny, hatékony bevezetését lehetővé tévő, a felhatalmazó és az értelmező
rendelkezések. A Tanács így a törvény elfogadását követően ésszerű határidőn (90 nap) belül
meg kell, hogy kezdje működését.
A Kormány felhatalmazást kap, hogy végrehajtási rendeletében szabályozza az Alap
működésének, forrásai kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, a nyújtható
támogatások rendező elveit, valamint a támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a
vezetendő nyilvántartások tartalmát, az e törvény szerinti vállalkozások fejlesztési és más
támogatásának céljait, feltételeit, valamint a Tanács és a Kollégiumok feladatainak és
működésének részletes szabályait. Ezen kívül a Kormány felhatalmazást kap meghatározott
2005.	évi költségvetési előirányzatokra vonatkozó intézkedésekre, végül a törvény egyszeri
elosztási döntést is tartalmaz.