﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/13143. számú
törvényjavaslat
az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről
Előadó: Dr. Persányi Miklós
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Budapest, 2004. november
évi
törvény
az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről
A törvény célja
1.	§
A törvény célja, hogy az Európai Közösség kibocsátási egység-kereskedelmi rendszerében,
valamint más, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekt tevékenységekben való
részvétel feltételeinek megteremtésével a Magyar Köztársaság elősegítse az emberi
tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozás kockázatának csökkentését.
A törvény hatálya
2.	§
(1)	A törvény hatálya
a)	- a (2) bekezdésben megjelölt kivételekkel - az 1. számú mellékletben
meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységekre;
b)	a Kiotói Jegyzőkönyv alapján nemzetközi együttműködéssel megvalósuló
projekt tevékenységekre, valamint
c)	a kibocsátási egységek kereskedelmére (forgalmára)
terjed ki.
(2)	Nem terjed ki a törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre, valamint új
termékek és eljárások kipróbálására irányuló tevékenységekre.
Alapfogalmak
3.	§
E törvény alkalmazásában:
a)	üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O),
a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-
hexafluorid (SF6);
b)	szén-dioxid egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező éghajlat-
módosító potenciált megtestesítő mennyiségű üvegházhatású gáz;
c)	kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére
felhasználható, egy tonna szén-dioxid egyenérték meghatározott időn belül történő
kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog;
d)	létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, e
törvény 1. számú mellékletében felsorolt tevékenység vagy bármely más, azzal
1
technológiailag összefüggő tevékenység, valamint az adott telephelyen folytatott
tevékenységhez műszakilag kapcsolódó tevékenység folyik, és amely az 1. számú
mellékletben meghatározott üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi vagy
arra közvetlenül hatással van;
e)	üzemeltető (környezethasználó): a környezethasználat feltételeit megállapító
engedély jogosultja;
f)	Kiotói Jegyzőkönyv: az 1995. évi LXXXII. törvény által kihirdetett ENSZ
Éghajlatváltozási Keretegyezményhez kapcsolódó, 1997-ben Kiotóban elfogadott
jegyzőkönyv;
g)	új belépő: azon üzemeltető, amely a Nemzeti Kiosztási Tervnek az Európai
Bizottság részére jóváhagyás céljából történt benyújtását követően
ga)	kapott kibocsátási engedélyt, vagy
gb)	a létesítmény jellegének, működésének megváltozása, továbbá - a Nemzeti
Kiosztási Tervben megállapított mértékű - bővítése következében kapott új
kibocsátási engedélyt.
A kibocsátási engedély
4.	§
A 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység a környezetvédelmi hatóság által
külön jogszabály szerint kiadott jogerős kibocsátási engedély alapján folytatható.
A kibocsátások nyomon követése, jelentése és a jelentések hitelesítése
5.	§
(1)	Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gáz
kibocsátását külön jogszabály szerint nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság
részére a tárgyévet követő év március 31-ig hitelesített jelentést tenni.
(2)	A kibocsátási jelentések (1) bekezdés szerinti hitelesítését az üzemeltető külön
jogszabály alapján feljogosított független hitelesítővel külön jogszabályban megállapított
módon végezteti el. Az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában feljogosított
hitelesítő által a magyar jogszabályoknak megfelelően hitelesített jelentést a
környezetvédelmi hatóság érvényesnek fogadja el. Külföldi hitelesítő jogosultságát az
üzemeltetőnek kell igazolnia a környezetvédelmi hatósághoz az (1) bekezdés szerint
benyújtott jelentésében.
2
A Nemzeti Kiosztási Terv és a Nemzeti Kiosztási Lista
6.	§
(1)	Az egyes kereskedési időszakok alatt kiosztható kibocsátási egységek mennyiségének
és a kiosztás módszerének meghatározása céljából a Kormány - kereskedési időszakonként -
Nemzeti Kiosztási Tervet (a továbbiakban: Kiosztási Terv) állapít meg.
(2)	A Kiosztási Terv - e törvény 2. számú mellékletében foglalt alapelvekkel összhangban
-	különösen az alábbiakat tartalmazza:
a)	a kereskedési időszak alatt létrehozott kibocsátási egységek teljes mennyiségét;
b)	az egyes ágazatok részére kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyiségét;
c)	a térítés nélkül kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyiségét;
d)	a térítés nélkül kiosztásra nem kerülő kibocsátási egységek mennyiségét;
e)	a Kiosztási Terv hatálya alá tartozó létesítmények előzetes listáját és
üzemeltetőik részére kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségét;
f)	a tartalékként elkülönített kibocsátási egységek mennyiségét, különös
tekintettel az új belépők részére elkülönített kibocsátási egységekre;
g)	a kiosztás alkalmazandó módszereit.
(3)	A Kormány a Kiosztási Terv alapján - az üzemeltetőkkel külön jogszabály szerint
lefolytatott egyeztetés eredményeire figyelemmel - az egyes létesítmények üzemeltetői
számára kiosztott kibocsátási egységek mennyiségének meghatározása céljából - kereskedési
időszakonként - Nemzeti Kiosztási Listát (a továbbiakban: Kiosztási Lista) állapít meg.
(4)	Kiosztási Tervet és Kiosztási Listát a Kormány első alkalommal a 2005. január 1-től
2007. december 31-ig terjedő időszakra állapít meg (első kereskedési időszak).
(5)	A Kormány a 2008. január 1-től 2012. december 31-ig terjedő időszakra (második
kereskedési időszak), valamint 2012-től kezdődően ötéves időszakokra állapít meg Kiosztási
Tervet és Kiosztási Listát.
(6)	A Kiosztási Tervet és a Kiosztási Listát az Európai Bizottság (a továbbiakban:
Bizottság) jóváhagyását követően a Kormány rendeletben hirdeti ki.
A kibocsátási egység keletkezése, érvényessége, megszűnése
7.	§
(1)	A kibocsátási egység a 15. § szerinti forgalmi jegyzékben való bejegyzéssel jön létre a
Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó vagyoni értékű jogként.
(2)	A kibocsátási egység a kiosztás szerinti kereskedési időszakra érvényes. A kibocsátási
egység a forgalmi jegyzékből való törléssel szűnik meg.
(3)	A második és az azt követő kereskedési időszakokat követően a 11. § szerinti
kötelezettség teljesítése után fennmaradó kibocsátási egységek törlésével egyidejűleg a
kibocsátási egységek jogosultjának 15. § (2) bekezdés szerinti számláján külön jogszabály
szerint új kibocsátási egységek kerülnek nyilvántartásba vételre (jóváírás).
3
(4)	Az Európai Gazdasági Térség tagállamai által létrehozott kibocsátási egységet a
környezetvédelmi hatóság a 11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítéséhez érvényesnek ismeri
el.
A kibocsátási egységek kiosztása, értékesítése, hasznosítása
8.	§
(1)	Az első kereskedési időszakban a létesítmények számára kiosztható kibocsátási
egységek teljes mennyiségének legalább 95%-át, a második kereskedési időszakban a teljes
mennyiség legalább 90%-át térítés nélkül kell kiosztani az üzemeltetők részére. A kiosztás
átruházásnak minősül.
(2)	A fennmaradó kibocsátási egységek felhasználásáról a Kormány külön jogszabály
szerint rendelkezik.
9.	§
(1)	A Kiosztási Tervben szereplő, kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmény
üzemeltetője - a Kiosztási Lista alapján - kibocsátási egységekre jogosult e törvényben és
végrehajtási rendeleteiben foglalt feltételek szerint.
(2)	Az új belépő a Kiosztási Tervnek megfelelően kibocsátási egységekre jogosult.
(3)	Az első kereskedési időszak alatt az üzemeltető további ingyenes kibocsátási egységek
kiosztását kezdeményezheti a környezetvédelmi hatóságnál, amennyiben a 11. § szerinti
kötelezettségének teljesítéséhez olyan, a tevékenységi körén kívül álló, elháríthatatlan külső
ok folytán van szüksége, mely a kibocsátási egységek kiosztása után merült fel (vis maior
kiosztás). A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi és vízügyi miniszter útján vis
maior kiosztást kérhet a Bizottságnál.
10.	§
(1)	A Kiosztási Listán szereplő létesítmények részére kiosztott kibocsátási egységeknek az
üzemeltető számláján való jóváírásáról a környezetvédelmi hatóság gondoskodik.
(2)	A 8. § (2) bekezdésének megfelelően értékesített kibocsátási egységek jóváírásáról a
környezetvédelmi hatóság gondoskodik.
(3)	Az új belépő részére az adott kereskedési időszak alatt kiosztott kibocsátási egységek
mennyiségét a környezetvédelmi hatóság határozatban állapítja meg, és gondoskodik a
kibocsátási egységeknek az üzemeltető számláján történő jóváírásáról.
(4)	A vis maior kiosztás keretében kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét a
környezetvédelmi hatóság a Bizottság döntésének megfelelően határozatban állapítja meg, és
gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltető számláján történő jóváírásáról.
4
(5)	A (3) és (4) bekezdés szerinti kiosztási határozatot a villamos energiáról szóló 2001.
évi CX. törvény vagy a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény alapján termelői
engedélyköteles tevékenységek tekintetében a környezetvédelmi hatóság a Magyar Energia
Hivatal szakvéleményének figyelembevételével hozza meg. A határozat a fellebbezésre
tekintet nélkül végrehajtható.
(6)	A kibocsátási egység kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány
rendeletben állapítja meg.
A kibocsátási egység visszaadása
11.	§
Az üzemeltető köteles az 5. § (1) bekezdés szerint nyomon követett és hitelesített tárgyévi
kibocsátásainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-
ig külön jogszabály szerint visszaadni a Magyar Állam javára.
A kibocsátási egység átruházása
12. §
(1)	A kibocsátási egység az Európai Gazdasági Térség tagállamai, az ott lakóhellyel
rendelkező bármely természetes személy, illetőleg székhellyel rendelkező jogi személy és jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet részére szabadon átruházható. A vis maior kiosztás
keretében kiosztott kibocsátási egység nem ruházható át.
(2)	Az Európai Gazdasági Térség tagállamain kívüli állam (a továbbiakban: harmadik
ország), az ott lakóhellyel rendelkező természetes személy, illetőleg székhellyel rendelkező
jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére a kibocsátási egység az
Európai Közösség által a harmadik országgal kötött megállapodás feltételei szerint ruházható
át.
Közös teljesítés
13.	§
(1)	Üzemeltetők megállapodhatnak, hogy egy adott kereskedési időszak tartama alatt a
kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségüket közösen teljesítik. Az
üzemeltetők megállapodását a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi és vízügyi
miniszter útján jóváhagyás céljából továbbítja a Bizottsághoz.
(2)	A közös teljesítés a megállapodásban résztvevő üzemeltetőknek a kibocsátási engedély
megszerzésére, valamint a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés
hitelesítésére irányuló kötelezettségét nem érinti.
5
(3)	A közös teljesítésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja
meg.
Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekt tevékenységek
14.	§
(1)	A Magyar Köztársaság területén a Kiotói Jegyzőkönyv 6. cikke szerint nemzetközi
együttműködéssel megvalósuló projekt tevékenységre vonatkozó szabályokat a Kormány
rendeletben állapítja meg.
(2)	Más állam területén a Kiotói Jegyzőkönyv 6. és 12. cikke szerint megvalósuló projekt
tevékenységekben a Magyar Köztársaságban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet részvételének szabályait a Kormány rendeletben
állapítja meg.
(3)	A Kiotói Jegyzőkönyv 6. és 12. cikke szerinti projekt tevékenységek kapcsán kiadható
kibocsátási jogosultságok a 11. § szerinti kötelezettség teljesítéséhez külön jogszabály szerint
felhasználhatóak.
A forgalmi jegyzék
15.	§
(1)	A kibocsátási egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének
nyilvántartására a Bizottság rendeletében és külön jogszabályban meghatározottak szerint
közhiteles és nyilvános forgalmi jegyzékben kerül sor.
(2)	A kibocsátási egység megszerzése, visszaadása, átruházása és törlése a forgalmi
jegyzékben vezetett kibocsátási egység-forgalmi számlán történő nyilvántartásba vétellel
teljesül.
(3)	A Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységek a forgalmi
jegyzékben külön számlán kerülnek nyilvántartásba.
A kibocsátási egység-kereskedelem nyilvánossága
16.	§
A kibocsátási egység-kereskedelemmel és a 14. § szerint nemzetközi együttműködéssel
megvalósuló projekt tevékenységekkel kapcsolatos környezeti adatok, így különösen a
a)	kiadott kibocsátási engedélyekre;
b)	hitelesített kibocsátási jelentések és a hitelesítő kapcsolódó jelentésére;
c)	kiosztási határozatokra;
d)	14. § szerinti projekt tevékenységekre;
e)	17. § szerint alkalmazott jogkövetkezményekre, valamint
6
f)	18. § szerinti jelentésekre
vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek.
Jogkövetkezmények
17.	§
(1)	Amennyiben az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a változások
bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére,
valamint a kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy
egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt külön jogszabályban
meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a
környezetvédelmi hatóság - a kötelezettségszegés súlyára figyelemmel - a tevékenységet
korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az
üzemeltető a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, illetőleg a kibocsátási egységek
visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a
megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig nem jogosult kibocsátási egységek
értékesítésére.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az
üzemeltető a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, illetőleg a kibocsátási egységek
visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a
környezetvédelmi hatóság az üzemeltető nevét és a kötelességszegés tényét nyilvánosságra
hozza.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül az üzemeltető köteles a
visszaadni elmulasztott kibocsátási egységekkel egyező mennyiségű kibocsátási egységet a
tárgyévet követő második év április 30-ig visszaadni. Ennek elmulasztása esetén a tárgyévet
követő harmadik évben az üzemeltető számláján a mulasztással érintett mennyiséggel
csökkentett mennyiségű kibocsátási egység kerül jóváírásra.
(5)	A bírságra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
Nemzetközi jelentéstétel
18.	§
(1)	A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Bizottság határozata és külön jogszabály
szerint jelentést készít a Bizottság számára a kibocsátási egység-kereskedelmi rendszer
működéséről.
(2)	A 14. § (1) bekezdésben megjelölt projekt tevékenységeknek a Magyar Köztársaság
területén történő megvalósításával kapcsolatos nemzetközi jelentéstételi kötelezettség
teljesítése a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladata.
7
Felügyeleti díj
19.	§
(1)	Az üzemeltető a kibocsátási engedély jogerőre emelkedésétől éves felügyeleti díjat
köteles fizetni. A környezetvédelmi hatóság a felügyeleti díjat a kibocsátási egység-
kereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja.
(2)	A felügyeleti díj mértéke az első kereskedési időszak alatt az üzemeltető részére
kiosztott minden egyes kibocsátási egység után évi 3 forint. A második és az azt követő
kereskedési időszak alatt fizetendő felügyeleti díj mértékét a költségvetésről szóló törvény
állapítja meg.
Záró rendelkezések
20.	§
(1)	E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti hatásköröket első fokon
az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség látja el.
(3)	Az első kereskedési időszak vonatkozásában új belépő az egyes létesítmények
üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről szóló
272/2004. (TX. 29.) Korm. rendelet szerinti új létesítmény üzemeltetője.
(4)	A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a 18. § (1) bekezdés szerinti első jelentést
2005. június 30-ig küldi meg a Bizottságnak.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	a Nemzeti Kiosztási Tervre és a Nemzeti Kiosztási Listára vonatkozó részletes
szabályokat, a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályait, a
Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységekkel való
rendelkezés részletes szabályait, a forgalmi jegyzék vezetésének szabályait, a
közös teljesítés részletes szabályait, valamint a hitelesítőre vonatkozó személyi
és szakmai követelményeket;
b)	az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos nemzetközi
együttműködéssel megvalósuló projekt tevékenységekre vonatkozó részletes
szabályokat; valamint
c)	az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek
megszegéséért fizetendő bírság szabályait.
(6)	Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy a hitelesítés
szabályait rendeletben állapítsa meg.
(7)	Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter,
hogy a felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat együttes rendeletben állapítsa meg.
8
(8)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108. §-
ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
/Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári
vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a
helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában
meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon
feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha
törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak
nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére
lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:/
„f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben
meghatározott kibocsátási egységre.”
(9)	Az Áht. 109/B. § a következő f) ponttal egészül ki:
/A kincstári vagyonba tartozik:/
„f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben
meghatározott kibocsátási egység, annak - külön törvényben szabályozott - kiosztásáig.”
(10)	E törvény - a végrehajtására az (5) és (6) bekezdésekben foglalt felhatalmazások
alapján kiadott jogszabályokkal, valamint az egyes létesítmények üvegházhatású
gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről szóló 272/2004. (IX.
29.) Korm. rendelettel együtt - a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK irányelv módosításáról;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/101/EK irányelve (2004. október 27.) az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv
projekt-mechanizmusaira tekintettel történő módosításáról.
9
1. számú melléklet a.....évi ... törvényhez
A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységek és üvegházhatású gázok
	Tevékenység	Üvegházhatású gáz
	Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek	
I.	Tüzelőberendezések 20 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladék-égető létesítményeket, valamint az atomerőművekben szükségáramforrásként használt dízelgenerátorokat)	Szén-dioxid
II.	Ásványolaj -feldolgozás	Szén-dioxid
III.	Kokszolás	Szén-dioxid
	Fémek termelése és_ feldolgozása	
IV.	Fémércek (beleértve a szulfid ércet) pörkölése és zsugorítása	Szén-dioxid
V.	Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett	Szén-dioxid
	Asványanyag-ipar	
VI.a VI.b VI.c	Cement-klinkernek forgókemencében történő gyártása 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül Mésznek forgókemencében történő gyártása 50 tonna/nap kapacitáson felül Egyéb égetőkemencékben 50 tonna/nap kapacitáson felül	Szén-dioxid
VII.	Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20130 tonna/nap olvasztókapacitáson felül	Szén-dioxid
	Kerámia termékek égetéssel történő gyártása	
VIII.a VIII.b	Tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja Csempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja	Szén-dioxid
	Egyéb tevékenységek	
IX.	Az alábbi termékek gyártása: a) faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok	Szén-dioxid
X.	b) papír és karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül	Szén-dioxid
10
2. számú melléklet a .... évi ... törvényhez
A Kiosztási Terv elkészítésének alapelvei
1.	Az adott kereskedési időszakra kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyiségének
összhangban kell lennie:
a)	a Magyar Köztársaságnak a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kibocsátás-csökkentési
kötelezettségével, figyelembe véve egyfelől azt, hogy a nem e törvény hatálya alá
tartozó forrásokból származó kibocsátásokhoz képest a kibocsátási egységek a teljes
kibocsátás mekkora hányadát képviselik, másfelől pedig a nemzeti energiapolitikát;
b)	a nemzeti éghajlat-változási programmal.
A kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyisége nem lehet több mint amennyi az
e mellékletben meghatározott követelmények szigorú alkalmazásához valószínűleg
szükséges. E mennyiséget 2008 előtt össze kell hangolni a Kiotói Jegyzőkönyv
szerinti célok elérése vagy túlteljesítése érdekében követendő kibocsátás-csökkentési
ütemmel.
2.	A kiosztható kibocsátási egységek mennyiségének összhangban kell állnia az e
törvény hatálya alá eső tevékenységek kibocsátás-csökkentési potenciáljával, beleértve
a technológiai potenciált is. A kiosztás alapja meghatározható az egyes tevékenységek
termékenkénti átlagos üvegházhatású gáz kibocsátása és az egyes tevékenységekben
elérhető eredmények vonatkozásában is.
3.	A Kiosztási Tervnek összhangban kell állnia a vonatkozó európai közösségi jogi
aktusokkal és szakpolitikai eszközökkel. Az új jogszabályi követelmények
következtében felmerülő elkerülhetetlen kibocsátás-növekedést is figyelembe kell
venni.
4.	Az Európai Közösséget létrehozó szerződés, különösen annak 87. és 88. cikke
értelmében a Kiosztási Terv nem részesíthet indokolatlan előnyben bizonyos
vállalkozásokat vagy tevékenységeket.
5.	A Kiosztási Tervnek tartalmaznia kell, hogy az új belépők miként kapcsolódhatnak be
a kibocsátási egység-kereskedelmi rendszerbe.
6.	A Kiosztási Terv kedvezményben részesítheti az e törvény hatályba lépése előtt
megvalósított önkéntes kibocsátás-csökkentő beruházásokat (korai beruházások) és
tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy a korai beruházásokat hogyan veszi
figyelembe. A Kiosztási Terv összeállítása során az elérhető legjobb technológiára
vonatkozó referencia-dokumentumokból származtatott technológiai referencia-értékek
is alkalmazhatók, mely technológiai referencia-értékek előnyben részesíthetik a korai
beruházásokat.
7.	A Kiosztási Tervnek tartalmaznia kell, hogy miként veszi figyelembe a tiszta
technológiákat, beleértve az energiahatékony technológiákat is.
8.	A Kiosztási Tervnek tájékoztatást kell adnia a nyilvánosság bevonásának és az
észrevételek figyelembe vételének módjáról.
11
9.	A Kiosztási Tervnek tartalmaznia kell az e törvény hatálya alá tartozó, kibocsátási
engedéllyel rendelkező létesítmények előzetes jegyzékét és az egyes létesítmények
számára kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségét.
10.	A Kiosztási Terv tájékoztatást adhat arról is, hogy miként veszi figyelembe az Európai
Gazdasági Térségen kívüli országok vagy szervezetek okozta verseny hatásait.
11.	A Kiosztási Terv kitér a kiosztás gazdasági vonatkozásaira, különös tekintettel az
agro-ökológiai potenciál megőrzésének és optimális hasznosításának érdekeire.
12.	A Kiosztási Terv kitér a kiosztás társadalmi vonatkozásaira, különösen tekintettel a
munkaerőpiaci hatásokra.
12
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről
szóló törvényjavaslat indokolása
Általános indokolás
1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-án fogadta el az üvegházhatást
okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének
létrehozásáról szóló irányelvet (a továbbiakban: Irányelv).
Az Irányelv közvetlen célja, hogy az EU tagállamokat hozzásegítse az ENSZ
Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez fűzött Kiotói Jegyzőkönyvben (a továbbiakban:
Jegyzőkönyv) foglalt, illetve a Jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő
jóváhagyásáról és közös teljesítéséről szóló 2002/3 5 8/EK határozatban rögzített kibocsátás-
csökkentési vállalásai teljesítéséhez.
2.	A fenti célok megvalósítása érdekében az Irányelv 2005. január 1-i hatállyal az
Európai Unió szén-dioxid kibocsátásának mintegy felét lefedő vállalatok kötelező
részvételével létrehoz egy összeurópai kibocsátási egység-kereskedelmi rendszert.
A kibocsátási egység-kereskedelmi rendszer lényege, hogy a résztvevő vállalatok
kormányzati szinten rögzített - az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által
jóváhagyott - kiosztási terv szerint évente kibocsátási egységeket (kibocsátási kvótákat)
kapnak. A kiosztott egységekkel a vállalatoknak minden év április 30-ig az előző tárgyévi
kibocsátásaik mértékéig el kell számolniuk (az egységeket vissza kell adniuk). A rendszer
lehetővé teszi, hogy a vállalatok a részükre kiosztott, kibocsátásaik mértékét meghaladó
egységekkel egy európai piacon szabadon kereskedjenek. Az egységeket az Európai Közösség
tagállamaiban honos jogi személyek és szervezetek szabadon megszerezhetik. A kibocsátási
egység-kereskedelem egy bevezető hároméves, majd azt követő ötéves időszakok keretei
között folyik: ezen kereskedési időszakokra kell kiosztási terveket készíteni (amelyek
meghatározzák az adott időszak alatt kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét), illetve
ezen időszakok alatt érvényesek a kibocsátási egységek. A kibocsátási egységek kizárólag
elektronikus formában léteznek, azokat egy egységes elektronikus adatbázisokból: nemzeti
forgalmi jegyzékekből álló rendszerben tartják nyilván.
Az Irányelv 2004-es módosítása lehetővé teszi a Jegyzőkönyv szerinti projekt tevékenységek
eredményeképpen kiadott nemzetközi kibocsátási jogosultságoknak a kibocsátási egység-
kereskedelmi rendszerben való felhasználását.
3.	A Javaslat az Irányelv által előírt kereskedelmi rendszer bevezetésén túl megalapozza
a Jegyzőkönyv szerint végrehajtható ún. projekt alapú mechanizmusokban (projekt
tevékenységekben) való hazai részvétel szabályozását. Ezen projekt tevékenységek: az ún.
együttes végrehajtás és a tiszta fejlesztési mechanizmus lehetővé teszik a Jegyzőkönyv részes
államaiban a kibocsátás-csökkentés eltérő költségében megtestesülő komparatív előnyök
környezetvédelmi kiaknázását. A kedvezményezett ország a területén számára ingyenesen
megvalósított beruházás ellenében elismeri a beruházó jogosultságát a Jegyzőkönyv szerinti
eljárásban kiadható nemzetközi kibocsátási jogosultságokra, melyek - végső soron - az
Irányelv által meghatározott rendszerben is felhasználhatók.
13
Tekintve, hogy Magyarországon a nyugat-európai átlaghoz képest még mindig számottevően
olcsóbb a kérdéses gázok kibocsátásának csökkentése, komoly nemzetgazdasági érdek
fűződik a kérdéses projektek végrehajtását megalapozó jogszabályi háttér megteremtéséhez.
4.	A Javaslat minél korábbi elfogadása előfeltétele annak, hogy a magyar vállalatok
sikeresen aknázzák ki az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerben való részvételből
származó előnyöket.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat egy nagyléptékű európai üvegházhatású gáz-kibocsátási intézkedési programnak -
az Európai Éghaj latváltozási Programnak - az egyik központi elemét hajtja végre. Ennek
megfelelően a szabályozás célja, hogy a kibocsátás-kereskedelem hazai feltételeinek
megteremtésével hozzájáruljon a kérdéses gázok légköri koncentrációjának csökkentéséhez.
A Javaslat elsődleges szabályozási tárgyát az 1. számú mellékletében meghatározott
üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységek képezik. Ennek körét az Irányelv
határozza meg. A Javaslat hatálya a fentieken túl értelemszerűen kiterjed a kibocsátási
egységek kereskedelmére is.
A Javaslat másodlagos szabályozási tárgyát a Jegyzőkönyv 6. és 12. cikke alapján nemzetközi
együttműködés keretében végrehajtható projekt tevékenységek (az ún. együttes végrehajtás,
valamint a tiszta fejlesztési mechanizmus) képezik.
A 3. §-hoz
A Javaslat alapvetően az Irányelv által meghatározott fogalmakat veszi át. A Javaslat által
létrehozott rendszer központi eleme a kibocsátási egység (kvóta). A kibocsátási egység olyan
vagyoni értékű jog, mely lehetővé teszi a hatály alá tartozó gázok kibocsátását, s amellyel - a
polgári jog szabályai szerint - annak jogosultja kereskedhet. Ezen túlmenően kiemelt szerepet
játszik a „létesítmény” illetve az „üzemeltető” fogalmának a meglévő jogszabályokkal -
elsősorban a 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelettel - összhangban történő meghatározása.
A 4. §-hoz
A 4. § az érintett létesítmények üzemeltetését kibocsátási engedélyhez köti. A kibocsátási
engedély elsősorban annak előzetes hatósági ellenőrzésére szolgál, hogy az üzemeltető képes-
e a kibocsátásait megfelelően nyomon követni. A kibocsátási engedély sajátossága, hogy az
nem állapít meg kibocsátási határértékeket: arra kötelezi az engedélyest, hogy éves
kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet adjon vissza a 11. § szerint. A
kibocsátási engedély iránti kérelemben adja meg az üzemeltető azokat az adatokat, melyek
alapul szolgálnak a Nemzeti Kiosztási Terv és Nemzeti Kiosztási Lista (6. §)
megállapításához.
14
A kibocsátási engedélyezés szabályait, a környezet védelmének általános szabályairól szóló
1995. évi LIII. törvény alapján elfogadott, az egyes létesítmények üvegházhatású gáz-
kibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről szóló 272/2004. (IX.
29.) Korm. rendelet állapítja meg.
Az 5. §-hoz
A kibocsátások megfelelő nyomon követése és az arról való éves jelentéstétel a visszaadandó
(11. §) kibocsátási egységek mennyiségét határozza meg. A visszaélések elkerülése érdekében
az üzemeltetőnek éves jelentését független, külön engedély szerint működő hitelesítővel
hitelesíttetnie kell. A nyomon követés és jelentés szabályait a 272/2004. (IX. 29.) Korm.
rendelet tartalmazza, míg a hitelesítő személyére vonatkozó szakmai és személyi feltételeket
kormányrendelet fogja megállapítani, míg a hitelesítés technikai szabályait a
környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.
A szolgáltatások szabad áramlásának elvével összhangban az EU más tagállamában
feljogosított hitelesítő által a hazai szabályoknak megfelelően elkészített jelentését el kell
elfogadni.
A 6. §-hoz
A kibocsátási egységek kiosztásának alapja a Nemzeti Kiosztási Terv (a továbbiakban:
Kiosztási Terv). Ez az a dokumentum, melyben a Kormány megállapítja, hogy a törvény
hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetői között az egyes - az Irányelv által megállapított
-	kereskedési időszakokban mennyi kibocsátási egységet lehet kiosztani országos és ágazati
szinten. A Kiosztási Terv a kiosztás ezen sarokszámai mellett meghatározza a különféle
célokra elkülönített tartalékokat, a kiosztás módszereit, valamint egy - a kiosztási
módszerekből következő - indikatív listát tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mennyi a
rendszer hatálya alá tartozó egyes létesítményekre jutó kibocsátási egységek mennyisége. A
Kiosztási Tervet a Kormány rendeletben állapítja meg.
A Kiosztási Tervben szereplő keretszámok és módszerek alapján az egyes létesítmények
részére kiosztandó kibocsátási egységek konkrét mennyiségét és a kiosztás ütemezését a
Kormány által elfogadott Nemzeti Kiosztási Lista (a továbbiakban: Kiosztási Lista) állapítja
meg. A Kiosztási Listát a Kormány rendeletben hirdeti ki. A Kiosztási Lista normatív aktussal
való elfogadásának kiemelkedő garanciális jelentősége van: a Kormány szakmai és politikai
felelősséget vállal a többmilliárd forint értékű kincstári vagyonba tartozó jogok szétosztásáért.
Kiosztási Tervet és Kiosztási Listát a Kormány első ízben az Irányelv által mintegy
próbaidőszaknak tartott 2005-2008 közötti időszakra, azt követően pedig ötéves időszakokra
(ún. kereskedési időszakokra) fogad el. Kiemelendő, hogy a 2008-2012 közé eső második
kereskedési időszak egybe esik a Jegyzőkönyv szerinti teljesítési időszakkal.
Az Irányelv által felállított fontos garancia, hogy mind a Kiosztási Tervet, mind pedig a
Kiosztási Listát a Bizottság annak Kormány általi kihirdetését megelőzően jóváhagyja.
15
A 7. §-hoz
A Javaslat ezen kiemelkedő garanciális jelentőségű rendelkezései meghatározzák a
kibocsátási egység mint vagyoni értékű jog keletkezésének, érvényességének és
megszűnésének szabályait.
A kibocsátási egység a forgalmi jegyzékben való nyilvántartásba vételével (bejegyzésével)
keletkezik. Csak a keletkezés szerinti kereskedési időszak alatt érvényes, ezt követően
azonban a visszaadási kötelezettség (11. §) teljesítéséhez a következő év április 30-ig
felhasználható. A második és az azt követő időszak végén törlésre kerülő egységek helyett a
kiosztásért felelős hatóság a jogosult számláján új egységeket ír jóvá. Kiemelendő, hogy az
Irányelv nem teszi kötelezővé az egy az egyben történő átváltást, az átváltás mértéke majdani
kibocsátáskereskedelem-politikai döntés függvénye.
Az összeurópai kereskedelem alapja a Javaslat által előírt ekvivalencia: minden olyan
kibocsátási egységet, amelyet az Európai Gazdasági Térség tagállamai jogszabálya alapján
hoztak létre, a hazai kereskedelmi rendszerben érvényesnek kell elfogadni.
A 8. §-hoz
A 8. § rendelkezik arról, hogy az első kereskedési időszakban a kibocsátási egységek legalább
95%-át, míg a második kereskedési időszakban legalább 90%-át ingyenesen kell kiosztani az
üzemeltetők részére. A kiosztott, illetve árverésen értékesített kibocsátási egység a jogosult
vagyonába kerül, míg a ki nem osztott egységek a Magyar Állam kincstári vagyonába
tartoznak. A ki nem osztott egységekről való rendelkezés szabályait a Kormány állapítja meg.
A 9. §-hoz
Az üzemeltetők a Kiosztási Terv, illetve a Kiosztási Lista alapján kiosztási egységekre
jogosultak. A kiosztás lehet ingyenes, illetve a Kormány által lefolytatott árverés
eredményeképpen visszterhes (ld. 8. §). Ingyenes kibocsátási egységekre jogosultak a
Kiosztási Listán megjelölt létesítmények és az ún. új belépők - a Kiosztási Tervben
megállapított keret erejéig - valamint azon létesítmények, melyek az első kereskedési
időszakban valamely tevékenységi körükön kívüli elháríthatatlan külső ok folytán csak
pótlólagos kibocsátási egységek birtokában tudnak megfelelni kvóta-visszaadási
kötelezettségüknek (vis maior kiosztás). Garanciális okokból az üzemeltető ezen utóbbi esetre
vonatkozó kérelmét esetileg bírálja el a Bizottság.
A 10. §-hoz
Azon létesítmények üzemeltetői, melyeket a Kiosztási Terv és a Kiosztási Lista nevesít, a
Kiosztási Listában meghatározott mennyiségű kibocsátási egységet kapnak. A forgalmi
jegyzék vezetője külön hatósági aktus nélkül - más jogszabályban meghatározott módon és
határidőre - a kibocsátási egységet jóváírja az üzemeltető számláján.
16
Hasonló az eljárás árverés esetén: az árverési jegyzőkönyv alapján a jegyzék vezetője
gondoskodik a jogosult javára történő jóváírásról (ez nem szükségszerűen a magyar forgalmi
jegyzékben történik, ha pl. a vevő külföldi és nincs a hazai jegyzékben vezetett számlája).
Vis maior kiosztás esetén és új belépő kapcsán a kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét a
környezetvédelmi hatóság egyedi határozatban állapítja meg. A megállapítás kereteit és
módszereit a Kiosztási Terv állapítja meg. Amennyiben a tevékenység a villamos energiáról,
illetve a távhőszolgáltatásról szóló törvények alapján termelési engedély köteles, akkor a
környezetvédelmi hatóságnak a határozat meghozatala előtt ki kell kérnie a Magyar Energia
Hivatal szakvéleményét. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (azaz a
hatóság a határozat kiadása után a hatóság haladéktalanul intézkedik az egységeknek az
üzemeltető számláján való jóváírásáról). Ennek hiányában a hosszadalmas jogorvoslati eljárás
de facto megakadályozná az üzem működését, mert az eljárás tartama alatt nem juthatna
hozzá a kibocsátásait fedező kibocsátási egységekhez.
A 11. §-hoz
A kibocsátási egységek visszaadása (egy e célra létrehozott számlára való visszautalása) az
üzemeltetőnek a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben fennálló elsődleges kötelezettsége.
Amennyiben az üzemeltető tárgyévi kibocsátásait egységet nem tud visszaadni, akkor a 17. §
szerint bírságot kell fizetnie, nevét és a jogsértés tényét a hatóság nyilvánosságra hozza stb.
Amennyiben az üzemeltető a visszaadott mértéken túl további kibocsátási egységekkel
rendelkezik, akkor azokat értékesítheti, tartalékolhatja stb.
A 12. §-hoz
A kibocsátási egység az Európai Gazdasági Térség tagállamaira, illetve az ott lakóhellyel
rendelkező természetes személyek között, illetve az ott székhellyel rendelkező jogi személyek
és egyéb szervezetek között szabadon átruházható. Harmadik államok, illetve az ott
lakóhellyel rendelkező személyek viszonylatában az átruházás csak az Európai Közösség és
harmadik államok kötött létrejött megállapodás alapján érvényes (jelenleg ilyen megállapodás
nem létezik).
A 13. §-hoz
A kibocsátási egységekre vonatkozó visszaadási kötelezettség (11. §) teljesítésének egy
sajátos formája az ún. közös teljesítés. Ennek lényege, hogy egyes üzemeltetők a
létesítményeik önálló jogi státuszát fenntartva visszaadási kötelezettségüket egy
meghatalmazott útján a kérdéses létesítmények összessége tekintetében együttesen teljesítik.
A hatóság felé így kötelezettként a meghatalmazott jelenik meg. Ez a teljesítési forma
különösen hasznos lehet a több önálló létesítménnyel rendelkező azon vállalatcsoportok
számára, melyek központi kvótagazdálkodást kívánnak folytatni. A közös teljesítést -
garanciális okokból - végső soron a Bizottság engedélyezi, a Kormány által rendeletben
meghatározott eljárás keretében.
17
A 14. §-hoz
A Jegyzőkönyv 6. cikke szerinti együttes végrehajtási projekteknek Magyarország fontos
potenciális kedvezményezettje. Várhatóan mind a 6. cikk szerinti együttes végrehajtási, mind
a 12. cikk szerinti tiszta fejlesztési mechanizmusokban való hazai részvétel iránti érdeklődés
növekedni fog a Jegyzőkönyv hatályba lépésének eredményeképpen. Ennek megfelelően a
Javaslat felhatalmazza a Kormányt, hogy ezen projekt tevékenységekben való részvétel
szabályait rendeletben állapítsa meg.
Az Irányelv 2004 őszi módosításával összhangban a Javaslat lehetővé teszi a fent említett
projekt tevékenységek eredményeképp kiadott nemzetközi kibocsátási jogosultságoknak a
kibocsátási egység-kereskedelmi rendszerben való felhasználását. Ennek részletes szabályait
kormányrendelet állapítja meg.
A 15. §-hoz
A kibocsátási egységek kiosztását, forgalmát, törlését stb. külön jogszabály szerint nyilvános
és közhiteles elektronikus nyilvántartás rögzíti (forgalmi jegyzék). A forgalmi jegyzékben
való nyilvántartásba vétel konstitutív hatályú: a kibocsátási egységgel kapcsolatos műveletek
a bejegyzéssel teljesülnek.
A forgalmi jegyzék a Bizottság megbízása alapján üzemeltett összeurópai központi tárhoz
kapcsolódik, mely automatikusan ellenőrzi a jegyzékben megjelenő tranzakciókat. A forgalmi
jegyzék működésének szabályait, annak kapcsolatát a központi tárral stb. a Bizottságnak
várhatóan 2004 decemberében megjelenő rendelete fogja szabályozni. Ezen rendelet
határozza meg a jegyzék tartalmát, a benne vezetett számlák típusait stb. A hazai
üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat (a forgalmi jegyzék vezetőjének megállapítása,
informatikai védelem stb.) kormányrendelet fogja rögzíteni.
A 16. §-hoz
Mind környezetvédelmi okokból, mind a piaci átláthatóság szempontjából fontos érdek
fűződik a kibocsátási egység-kereskedelem nyilvánosságához. A kibocsátási engedély, a
hitelesített jelentések, a kiosztási határozatok, a kiszabott szankciók, a miniszter által készített
nemzetközi jelentések, valamint a Jegyzőkönyv alapján végrehajtott projekt tevékenységek
adatai közérdekű adatok, azok a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint megismerhetők. (A Kiosztási Terv és
Kiosztási Lista kormányrendeletként értelemszerűen nyilvánosak.)
A 17. §-hoz
A Javaslatban foglalt kötelezettségek megtartását az alábbi szankciórendszer hivatott
garantálni:
(1)	bírság megfizetése az eljárási kötelezettségek (engedély beszerzése, nyomon követés,
változás-bejelentés stb.) és a 11. § szerinti visszaadási kötelezettség nem teljesítése esetén (az
eljárási bírságokhoz lásd a 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendeletet);
18
(2)	moratórium a kibocsátási egységek forgalmára: amennyiben az üzemeltető nem
nyújtja be határidőre hitelesített kibocsátási jelentését, illetve nem ad vissza határidőre az
igazolt kibocsátásainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet, akkor nem jogosult
kibocsátási egységek értékesítésére;
(3)	a jogsértés tényének nyilvánosságra hozatala a hitelesítési és a visszaadási
kötelezettség elmulasztása esetén: amennyiben az üzemeltető nem nyújtja be határidőre
hitelesített kibocsátási jelentését, illetve nem ad vissza határidőre az igazolt kibocsátásainak
megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet, akkor a hatóság a jogsértés tényét nyilvánosságra
hozza. Mivel a kérdéses jogsértés jelentősen befolyásolja az adott vállalat hitelképességét,
pénzügyi pozícióit, a nyilvánosságra hozatal komoly visszatartó erővel bíró szankció.
Mind a (2) szerinti moratórium, mind a (3) szerinti nyilvánosságra hozatal az (1) szerinti
bírságokkal párhuzamosan alkalmazandó jogkövetkezmény.
A 18. §-hoz
Az Irányelv alapján a Kormányt széleskörű jelentéstételi kötelezettség terheli. Ennek,
valamint a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekt tevékenységekkel kapcsolatos
jelentéstételnek a teljesítését a Javaslat a miniszter feladataként állapítja meg.
A 19. §-hoz
A kibocsátási egység-kereskedelmi rendszer költségeinek fedezetét az üzemeltetőktől, illetve
a kibocsátási egységek jogosultjától beszedett különféle díjak képezik. Ezen díjak közül
kiemelkedik az adó jellegű ún. felügyeleti díj, melyet eljárási cselekményektől függetlenül
fizetnek az egyes üzemeletetők. Az eljárási díjakkal ellentétben a felügyeleti díj figyelembe
veszi az üzemeltetők gazdasági súlyát: annak mértéke az első kereskedési időszakban évi 3
forint minden egyes kiosztott kibocsátási egység után. Ez a kisebb - és esetleg gazdasági
tevékenységet nem folytató - kibocsátók számára is elfogadható anyagi megterhelés. A
második és további kereskedési időszakokra a felügyeleti díj mértékét a költségvetési
törvényben kell meghatározni.
A 20. §-hoz
A záró rendelkezések az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséget (a továbbiakban:
Főfelügyelőség) jelölik meg a kibocsátási egység-kereskedelmi hatósági feladatok első fokú
hatóságaként. Ezt elsősorban a klasszikus hatósági és a kereskedelem-felügyeleti feladatok
szoros kapcsolata, és ezek egységes országos kezelése indokolja. A Főfelügyelőség kijelölése
összhangban van továbbá a kibocsátási engedélyezésről szóló 272/2004. (IX. 29.) Korm.
rendelettel és más tagállamok gyakorlatával.
A 20. § rendezi, hogy az első kereskedési időszakban ki minősül új belépőnek.
A záró rendelkezések felhatalmazást adnak a Kormánynak, illetve a miniszternek a
kibocsátási egység-kereskedelem üzemeltetéséhez, a nemzetközi projekt tevékenységek
végrehajtásához szükséges jogszabályok elfogadásához, valamint a bírság megállapításához.
19
A záró rendelkezések módosítják az Áht.-t a kibocsátási egységnek a megfelelő pénzügyi jogi
elhelyezése érdekében.
Az 1. számú melléklethez
A Javaslat 1. számú melléklete az Irányelv I. számú mellékletével összhangban meghatározza,
hogy mely tevékenységek és az ezekből származó mely üvegházhatású gázok (jelenleg egy:
szén-dioxid) tartoznak a kibocsátási egység-kereskedelmi rendszer hatálya alá.
A 2. számú melléklethez
A Javaslat 2. számú melléklete az Irányelv III. számú mellékletével összhangban
meghatározza, hogy melyek a Kiosztási Terv összeállítása során figyelembe veendő
szempontok.
20