﻿Országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány

2004.	évi.... törvény
az újszülöttek egészségügyi intézmény által működtetett inkubátorban történő elhelyezése érdekében egyes törvények módosításáról

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása
1.§
(1)	A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.)
48. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c)-d) pont jelölése d)-
e)	pontra változik:
[Nincs szükség]
„ c) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel -
személyazonosságának feltárása nélkül - az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el,
feltéve, hogy hat héten belül a gyermekéért nem jelentkezik;”
(2)	A Csjt. 48. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az örökbefogadási eljárás a (3)-(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott esetben titkos.”



A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
2.§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39. §-a (2)
bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő
nevelésének elősegítése érdekében]
„ c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya
ca) támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása,
eb) tájékoztatása a gyermeknek a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező
egészségügyi intézménynél elhelyezett inkubátorban, örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával
történő elhelyezésének lehetőségéről,
cc) számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás
szervezése.”

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosítása
3.§
A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 9. §-a (1) bekezdésének d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkatárs a terhességmegszakítási kérelem bejelentését követően — lehetőleg a magzat apja
jelenlétében tiszteletben tartva az állapotos nő érzéseit és méltóságát, a magzat megtartása érdekében
tájékoztatja őt, illetve — a8.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben - a törvényes képviselőt]
,,d) a válsághelyzet feloldására alkalmas állami, helyi önkormányzati vagy társadalmi
segítségnyújtási formákról, és felajánlja közreműködését ezek igénybevételéhez, egyidejűleg tájékoztatást
nyújt a gyermeknek a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egészségügyi
intézménynél elhelyezett inkubátorban, örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő
elhelyezésének lehetőségéről;”

4.§
Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Általános indokolás

A Javaslat az újszülöttjüket a kórház előtti inkubátorban elhelyező anyák, illetve az inkubátort
működtető egészségügyi szolgáltató alkalmazottainak jogi helyzetének rendezésére irányul. Jelenleg -
mint arra az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos is felhívta a figyelmet -
azoknak az édesanyáknak a cselekménye, akik az egészségügyi intézmények által működtetett
inkubátorokban helyezik el gyermeküket, kimeríti a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Btk.) 193. §-ában szabályozott családi állás megváltoztatásának büntetőjogi
tényállásában foglaltakat, az egészségügyi szolgáltató alkalmazottai pedig e bűncselekmény bűnsegédi
alakzatát követik el.
A gyermek életének és egészségének védelme megköveteli, hogy az anya, illetve az egészségügyi
alkalmazott e magatartása ne legyen büntetőjogi fenyegetettség tárgya. Azt a jelenlegi humánus
gyakorlatot, hogy a kórházak inkubátorokat helyeznek ki, mindenképpen legalizálni szükséges.
A büntetőjogi fenyegetettség elhárítására elvileg két megoldás kínálkozik. Az egyik, hogy a Btk.
az érintett magatartást büntethetőséget kizáró okként nevesítse, a másik, hogy a Btk-án kívüli más
jogszabály minősítse jogszerűnek ezt a cselekményt. A Btk. módosítása önmagában azért nem elegendő,
mert olyan komplex, a kérdéskör egészét átfogó szabályozásra van szükség, amely mind az anya, mind az
egészségügyi szervek szempontjaira tekintettel rendezi a kérdést. A Javaslat ennek érdekében három
törvény, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.), a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban:
Gyvt.), valamint a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosítását tartalmazza.
Azáltal, hogy e törvények jogszerű cselekményként ismerik el az inkubátorok működtetését, és az
inkubátorokba újszülöttek elhelyezését, nem valósul meg a családi állás megváltoztatásának
bűncselekménye. A bűncselekmény fogalom elengedhetetlen eleme a társadalomra veszélyesség [Btk. 10.
§ (1) bek.]. A tényállásszerűség önmagában nem elegendő a bűncselekmény megvalósulásához, valamely,
a társadalomra veszélyességet kizáró ok fennállása akadályát képezi a büntetőjogi felelősségre vonásnak.
A jogszabály parancsát vagy engedélyét mind a jogtudomány, mind a gyakorlat a társadalomra
veszélyességet kizáró okok közé sorolja. (Ugyanez az elv érvényesül például a terhesség-megszakítás
szabályozásánál is. Bár a terhesség-megszakítást végző orvos cselekménye kimeríti a magzatelhajtás
büntető törvényi tényállásában foglaltakat, e magatartás a magzati élet védelméről szóló törvény
rendelkezéseire tekintettel nem minősül bűncselekménynek, így nem is büntetendő.)
A Javaslatnak a Csjt. módosítására irányuló rendelkezésével egyértelművé válik, hogy az az anya,
aki gyermekét a kórház által működtetett inkubátorban helyezi el, egyfajta ráutaló magatartással,
hozzájárul gyermeke örökbefogadásához.
A Gyvt. és a magzati élet védelméről szóló törvény módosítása a gyermekjóléti szolgálat és a
Családvédelmi Szolgálat feladatává teszi, hogy tájékoztassák a válsághelyzetben lévő várandós anyát az
újszülött egészségügyi intézményeknél elhelyezett inkubátorban történő elhelyezésének lehetőségéről.
A törvényi rendelkezéseken túl az egészségügyi intézményeknek az inkubátorok működtetésével
kapcsolatos feladatait alacsonyabb szintű, ágazati jogszabálynak kell rendeznie.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
A Csjt. tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor az örökbefogadás során a szülő
hozzájáruló nyilatkozata mellőzhető (a szülő szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet
hatálya alatt áll, cselekvőképtelen, ismeretlen helyen távol van stb.). A Javaslat ezeknek az esetköröknek a
kibővítésére irányul. A jövőben azon szülő hozzájárulására sem lenne szükség, aki gyermekét az
egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezné el. A Javaslat biztosítja az anyának, hogy mindezt
személyazonosságának feltárása nélkül, anonim módon tegye meg. Az örökbefogadáshoz való
hozzájárulás e ráutaló magatartással való megadásának további feltétele, hogy arra abból a célból kerüljön
sor, hogy a gyermeket más nevelje fel, illetve, hogy a szülő hat héten belül a gyermekért ne jelentkezzen.
Az örökbefogadásnak ez a formája - természetéből adódóan - titkos örökbefogadásnak minősül.
A 2. §-hoz:
A Javaslat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak kiegészítésére irányul. A gyermekjóléti
szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely - többek
között - a gyermek testi-lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését szolgálja. A
gyermekjóléti szolgálat ezirányú feladatai között már eddig is szerepelt a szociális válsághelyzetben lévő
várandós anyák támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása. E tanácsadás egészül ki most a
gyermeknek az egészségügyi intézmény által működtetett inkubátorban történő elhelyezésének
lehetőségéről való tájékoztatással. A gyermekjóléti szolgálat munkatársának természetesen arra is fel kell
hívnia az anya figyelmét, hogy e cselekményével egyben a gyermek örökbefogadásához való
hozzájárulását is kifejezi.
A 3. §-hoz:
A magzati élet védelméről szóló törvény értelmében a terhesség-megszakítást megelőző
tanácsadáson a súlyos válsághelyzetben lévő nő számára a Családvédelmi Szolgálat munkatársának -
többek között - tájékoztatást kell adnia a válsághelyzet feloldására alkalmas állami vagy társadalmi
segítségnyújtási formákról. A Javaslat ezt az előírást rendeli kiegészíteni azzal, hogy a tájékoztatásnak a
gyermeknek az egészségügyi intézménynél elhelyezett, örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával
történő elhelyezés lehetőségére is ki kell terjednie.
Budapest, 2004. év
ío ./...'/.nap
aláírás
- // _
! ít & Uaiií G-Yó IcCrV (
(h