﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/13634. számú
törvényjavaslat
a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2004. december
2005. évi.....törvény
a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól
E törvény célja, hogy - a közrend, a közbiztonság javítása, s ezek részeként a
személy- és vagyonvédelem, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása érdekében -
erősítse a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a
magánnyomozói szolgáltatás törvényességét, és további garanciát nyújtson a
társadalom számára az e szolgáltatásokat igénybevevők, illetve az e szolgáltatások
gyakorlása során érintettek személyhez fűződő jogai, vagyoni érdekei
sérthetetlenségére irányuló igényeinek érvényesítéséhez. E cél elérése érdekében az
Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
l.§
(1)	E törvény hatálya az egyéni, valamint a társas vállalkozás (a továbbiakban:
vállalkozás) keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a
magánnyomozói tevékenységre teljed ki.
(2)	E törvény személyi hatálya a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet
folytatóra, a magánnyomozóra teljed ki.
(3)	Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek egyéni vállalkozás és bármely
gazdasági társaság keretében is végezhetők.
(4)	A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység
egyidejűleg is folytatható.
2-§
A 22-34. §-ok rendelkezései irányadók a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet
munkajogi vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás keretében
folytató személy tevékenységére, ide nem értve a fegyveres erők és a rendvédelmi
szervek állományába tartozó személyek által e jogviszonyukkal összefüggésben
végzett, illetve más, hatósági eljárás keretében, külön törvény rendelkezései alapján
végzett tevékenységet.
2
3-§
(!) Vállalkozás személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, valamint
magánnyomozói tevékenységet akkor folytathat — amennyiben e törvény kivételt nem
tesz - ha a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (a
továbbiakban: kamara) nyilvántartásba vette. Vállalkozás keretében természetes
személy ilyen tevékenységet - ha e törvény kivételt nem tesz - csak a kamara
tagjaként folytathat.
(2)	A szolgálati viszony fennállása alatt a Rendőrség — ide értve a Rendvédelmi
Szervek Védelmi Szolgálatát is a Vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási
szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami és a hivatásos
önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, a Határőrség és a Magyar
Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai, továbbá — munkaviszonyuk,
illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk tartama alatt - a Rendőrségnek a
személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik
tevékenységét érintő, a hatósági feladatok ellátásában közreműködő, nem hivatásos
állományú munkatársai nem lehetnek vezető tisztségviselői, tagjai a kamara által
nyilvántartásba vett vállalkozásnak, valamint olyan gazdasági társaságnak, amely tagja
valamely, a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak, illetve egyéni
vállalkozóként e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem folytathatnak.
(3)	A (2) bekezdésében meghatározott személyek e törvény hatálya alá tartozó
személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet nem végezhetnek.
4-§
(1)	Az e törvényben szabályozott, a Rendőrség hatáskörébe tartozó eljárásokban első
fokon a vállalkozás székhelye, illetve a kérelmező lakóhelye szerint illetékes
rendőrkapitányság jár el.
(2)	Amennyiben a vállalkozás székhelye nem Magyarországon van, illetve a
kérelmezőnek nincsen magyarországi lakóhelye, az ügyben a tevékenység
gyakorlásának helye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el első fokon. Ha a
tevékenységet több helyszínen gyakorolják, az első fokú eljárás lefolytatására az a
rendőrkapitányság illetékes, amelynél az eljárás előbb megindult (megelőzés).
A működési engedély és az igazolvány
5-	§
(1)	Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói
tevékenység — ha e törvény kivételt nem tesz — a Rendőrség által a vállalkozás részére
kiadott működési engedély birtokában végezhető.
(2)	A Rendőrség - a vállalkozás kérelmére — akkor ad ki engedélyt, ha a kérelmező
igazolja, hogy
3
a)	a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység végzésében
személyesen közreműködő vagy közreműködni kívánó tagja, munkavállalója vagy
-	egyéni vállalkozás esetében - a segítő családtag, illetve a vállalkozással kötött tartós
polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy - ide értve a
tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is - rendelkezik a
tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvánnyal;
b)	~ ha e törvény kivételt nem tesz - rendelkezik az általa végezni kívánt
tevékenységre vonatkozó, a szerződésen belül és az azon kívül okozott károk
megtérítését szolgáló, külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalommal bíró
felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: felelősségbiztosítási szerződés);
c)	jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.
(3)	A (2) bekezdés c) pontja szerint nyilvántartott adatokat törölni kell, ha a
kérelmező kérelmét visszavonja.
(4)	A Rendőrség a működési engedély kiadását megtagadja, ha az egyéni vállalkozó,
illetve a vállalkozás vezető tisztségviselője büntetett előéletű vagy a 6. § (3)
bekezdésében meghatározott korlátozó rendelkezés hatálya alá esik, illetve ha a jogi
személy vállalkozást jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható
büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és
vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltotta.
6. §
(1)	Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység (ide értve a
magánnyomozói tevékenység szervezését és irányítását is) - ha e törvény kivételt nem
tesz - személyre szóló, a Rendőrség által kiadott igazolvány (a továbbiakban:
igazolvány) birtokában végezhető.
(2)	Igazolványt kaphat írásbeli kérelmére
a)	az a büntetlen előéletű, a 3. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás hatálya alá nem
eső, nagykorú, cselekvőképes személy, aki valamely az Európai Gazdasági Térségről
szóló Megállapodásban részes tagállam (a továbbiakban: EGT tagállam) állampolgára
(a továbbiakban: EGT állampolgár), külön jogszabályban meghatározott
szakképesítéssel, és magánnyomozó esetében ezen kívül legalább középiskolai
végzettséggel rendelkezik;
b)	nem folyik ellene két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel
fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás; és
c)	nem tiltották el jogerős bírói ítélettel e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól.
(3)	Ha a kérelmezőt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Btk.) szerinti állam és emberiség elleni bűncselekmény (Btk. X-XI.
fejezet), személy elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XII. fejezet, I. cím, II. cím
174-176. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XIV. fejezet, II. cím
197. §, 198. §, 200.§, 207. § (3) bekezdés b) pont), hivatali bűncselekmény (Btk. XV.
fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, V. cím),
4
terrorcselekmény (Btk. 261. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk.
263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), fegyvercsempészet
(Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), visszaélés radioaktív
anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk.
264/A.§), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés
nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), garázdaság (Btk. 271. §),
önbíráskodás (Btk. 273. §), vagy visszaélés kábítószerrel bűncselekmény (Btk. 282-
283. §), továbbá vagyon elleni bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet) miatt elítélték,
vagy vele szemben intézkedést alkalmaztak, az igazolvány kiadása iránti kérelem a
büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi
nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő
három évig nem teljesíthető.
7.§
A működési engedély és az igazolvány határozatlan ideig érvényes.
Rendőrségi nyilvántartás, a tevékenység ellenőrzése
8-§
(1)	A Rendőrség a kiadott működési engedélyekről, igazolványokról, a kiadásuk
alapjául szolgáló adatokról, az adatváltozásról, a működési engedély visszavonásáról,
bevonásáról, az igazolvány bevonásáról, visszavonásáról, illetve a kamara által
szolgáltatott adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha
nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellenőrzésének céljából nem szükséges.
(2)	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység hatósági
ellenőrzését a Rendőrség végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a
kamarai tagsági viszony, illetve a vállalkozás kamarai nyilvántartásának meglétére, a
felelősségbiztosítási szerződés meglétére, a Rendőrség által nyilvántartott adatok
valódiságára, a Rendőrség által hitelesített naplóba (a továbbiakban: napló) bejegyzett
adatokra, az engedélyezés feltételeiben beállott változások vizsgálatára terjed ki.
9.§
(1)	Ha a magánnyomozói tevékenységet folytató vállalkozás tulajdonosa, vezető
tisztségviselője nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet tagjaként teljesített
szolgálatot, a szolgálati viszonya megszűnésétől számított két éven belül a vállalkozást
nem ellenőrizheti a Rendőrségnek az ellenőrzésre jogosult azon szerve, amelynek
illetékességi területén az érintett - szolgálati viszonya megszűnéséig - szolgálatot
teljesített.
(2)	A Rendőrségnek a magánnyomozói tevékenység ellenőrzésére jogosult szerve a
magánnyomozó tevékenységét nem ellenőrizheti, ha
5
a)	az érintett - szolgálati viszonya megszűnésekor - a rendőri szerv illetékességi
területén működő nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet tagjaként teljesített
szolgálatot vagy - munkaviszonya megszűnésekor e szervezet nem hivatásos
állományú tagjaként - a rendőrhatósági feladatok ellátásában való közreműködés
munkakörébe tartozott és
b)	szolgálati, illetve munkaviszonya megszűnésétől két év még nem telt el.
(3)	A Rendőrségnek a személy-és vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzésére
egyébként jogosult szerve a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó
tevékenységét nem ellenőrizheti, ha
a)	ha az érintett - szolgálati viszonya megszűnésekor - a személy- és vagyonvédelmi
tevékenységet folytató vállalkozás működésére vonatkozó rendőrhatósági feladatokat
ellátó szervezet tagjaként teljesített szolgálatot vagy - munkaviszonya megszűnésekor,
e szervezet nem hivatásos állományú tagjaként - a rendőrhatósági feladatok
ellátásában való közreműködés munkakörébe tartozott és
b)	szolgálati, illetve munkaviszonya megszűnésétől két év még nem telt el.
(4)	A (2)—(3) bekezdésben meghatározott esetekben a magánnyomozást, illetve
személy- és vagyonvédelmi tevékenységet a Rendőrségnek az országos
rendőrfőkapitány által kijelölt más szerve ellenőrzi.
10. §
(1)	A kamara és a Rendőrség — e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából
-	adatkezelést folytat a (2)-(3) bekezdésekben megjelölt adatokat illetően.
(2)	A kamara nyolc napon belül írásban értesíti a Rendőrséget
a)	a kamarai tagság létesítésének, megszűnésének, szüneteltetésének, szünetelésének,
valamint — etikai vétség esetén — tagság meghatározott időre szóló felfüggesztésének,
illetve a kamarából való kizárásnak a tényéről;
b)	a vállalkozás nyilvántartásba vételéről, a kamarai nyilvántartásból való törlés
tényéről.
(3)	A Rendőrség nyolc napon belül írásban értesíti a kamarát
a)	a működési engedély, az igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, bevonásáról.
b)	a 67. § (2) bekezdése és a 70. § (2) bekezdése alapján hozott határozatról.
A működési engedély és az igazolvány visszavonása, bevonása, elvétele
11.	§
(1)	A Rendőrség a működési engedélyt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra
jutástól számított nyoic napon belül határozattal visszavonja, ha
a)	kiadásának feltételei megszűntek;
b)	a vállalkozást a kamarai nyilvántartásból törölték.
6
(2)	A Rendőrség a működési engedélyt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra
jutástól számított nyolc napon belül határozattal bevonja, ha a vállalkozás e törvény
szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte.
(3)	Az igazolványt a Rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól
számított nyolc napon belül határozattal visszavonja, ha
a)	kiadásának valamely jogszabályi feltétele már nem áll fenn;
b)	az igazolvány tulajdonosának kamarai tagsága megszűnt.
(4)	Az igazolványt a Rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól
számított nyolc napon belül határozattal bevonja, ha
a)	az igazolvány tulajdonosának kamarai tagságát felfüggesztették;
b)	az igazolvány tulajdonosa e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan
megszegte;
c)az	igazolvány tulajdonosa ellen vagyon elleni, illetve más, két évi vagy ennél
hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény
elkövetése miatt indult büntetőeljárás.
(5)	Ha a (4) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az eljárás az igazolvány
tulajdonosának büntetőjogi felelőssége megállapítása nélkül zárul, a Rendőrség az
igazolványt tulajdonosának visszaadja.
(6)	E törvény szabályainak ismételt vagy súlyos megszegése esetén az engedély,
illetve az igazolvány meghatározott időre, de legfeljebb két évre vonható be. A
meghatározott idő elteltével a Rendőrség az engedélyt, illetve az igazolványt
tulajdonosának visszaadja.
(7)	A kamarai tagság felfüggesztéséről szóló határozatban meghatározott idő
elteltével a Rendőrség az igazolványt tulajdonosának visszaadja.
12. §
Az engedély, illetve az igazolvány visszavonása, illetve bevonása esetén, illetve ha a
jogosult az engedélyt, illetve az igazolványt a Rendőrségnek visszaadja, a személy- és
vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység nem gyakorolható.
13.	§
(1)	Ha a személy- és vagyonőrt, a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőt,
szerelőt, illetőleg a magánnyomozót szándékos bűncselekmény vagy a
foglalkozásának az e törvényben meghatározott szabályai megszegésével
megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rendőr jogosult az igazolványt a
helyszínen átvételi elismervény ellenében elvenni. Az elvett igazolványt a rendőr
köteles — az elvétel okának megjelölésével - az igazolványt kiállító rendőri szervnek
haladéktalanul megküldeni.
7
(2)	Az igazolványt kiállító rendőri szerv az igazolványnak a beérkezésétől számított
nyolc napon belül határozatot hoz az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról, vagy
arról, hogy az igazolványt a tulajdonosa visszakapja.
(3)	Az elvétel után a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói
tevékenység nem gyakorolható, kivéve, ha az igazolványt a tulajdonosa visszakapta.
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató
kötelezettségei
14.	§
(1)	A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység
szolgáltatására irányuló szerződést írásba kell foglalni.
(2)	A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás — ide nem értve
a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek tervezésére, telepítésére, szerelésére,
üzemeltetésére, felügyeletére, javítására, karbantartására irányuló tevékenységet
folytató vállalkozást - a szerződés teljesítése érdekében további vállalkozással
kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást
adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szerződésnek
a)	rögzítenie kell a megbízó hozzájárulását további vállalkozások
közreműködéséhez;
b)	nevesítenie kell a megbízott személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató
vállalkozás által a szerződés teljesítése végett a továbbiakban megbízni kívánt
vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a megbízás tárgyát.
(4)	Ha a vállalkozás a megbízás teljesítéséhez más vállalkozás közreműködését veszi
igénybe, köteles a vállalkozó nevét, címét, székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát
a naplóba bejegyezni, és azt az ellenőrzést folytató rendőr rendelkezésére bocsátani.
15.	§
(1)	A vállalkozás a szerződésekről a naplóban nyilvántartást vezet, és e naplót az
utolsó bejegyzés napjától számított öt évig megőrzi.
(2)	A naplóban - vagy más alkalmas módon - kell nyilvántartani a szerződést
ténylegesen teljesítő személy vagy személyek nevét, a megbízó nevét, lakcímét vagy
székhelyét, a 20. § alapján a fizetett egészségügyi szabadság kezdetének és
befejezésének dátumát, az igazolást kiállító háziorvos nevét és pecsétszámát.
(3)	A naplóban, az ahhoz kapcsolódó egyéb nyilvántartásban kiegészítés, javítás csak
úgy végezhető, hogy az eredetileg rögzített szöveg olvasható maradjon.
8
(4)	A vállalkozás köteles biztosítani, hogy - a szerződéses felek érdekeinek sérelme
nélkül - a Rendőrség és a jogszabály alapján erre feljogosított más hatóság, illetve - a
róla vezetett adatokat illetően - az érintett személy a naplót, a (3) bekezdésben
meghatározott nyilvántartási okmányokat megtekinthesse.
16. §
(1)	A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet végző
személy hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja.
(2)	A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató a
fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát,
illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet,
rangjelzést nem használhat.
(3)	A személy- és vagyonőr formaruháján fel kell tüntetni a vállalkozás nevét vagy az
engedélyezett rövidített nevét, valamint a személy- és vagyonőr elnevezést. A
vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, illetve a vagyonvédelmi
biztonságtechnikai szerelő esetében — formaruha hiányában — a vállalkozás nevét vagy
az engedélyezett rövidített nevét, valamint a vagyonvédelmi biztonságtechnikai
tervező, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő elnevezést a kitűzőn kell
megjeleníteni.
17.	§
(1)	Amennyiben a vállalkozás a működési engedély kiadása iránti kérelem
benyújtása idején még nem volt bejegyezve a cégnyilvántartásba, a cégbejegyzésről
szóló bírósági végzésnek másolatát a végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc
napon belül köteles a működési engedély kiadására illetékes rendőrkapitányságnak
megküldeni, kivéve ha a kérelmet időközben elutasították.
(2)	A vállalkozás a nyilvántartáson történő átvezetés céljából köteles a nyilvántartási
adatokban bekövetkezett változást — ideértve a vállalkozás javára tevékenykedő
természetes személyekre vonatkozó és e személyek adataiban bekövetkezett
változásokat is - a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig a működési engedély
kiadására illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni.
(3)	A szolgáltatott adatoknak - a (2) bekezdés szerint szolgáltatott adatokon túl -
tartalmazniuk kell a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személy
a)	nevét;
b)	lakcímét (vállalkozó esetén a székhelyét, ennek hiányában a telephelyét);
c)	igazolványának számát;
d)	kamarai tagságának keltét és kamarai tagnyilvántartásának számát:
e)	foglalkoztatásának kezdő-, illetőleg záró napját.
9
(4)	Az igazolvánnyal rendelkező személy az igazolvány adataiban, kiadásának
feltételeiben bekövetkezett változást a változástól számított nyolc napon belül köteles
bejelenteni a Rendőrség az igazolvány kiadására jogosult szervének.
II.	Fejezet
A vállalkozás által foglalkoztatott egyéni vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések
18. §
(1)	Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység vagy magánnyomozás
folytatásával megbízott vállalkozás (a továbbiakban: fővállalkozó) e tevékenységet
egyéni vállalkozó (a továbbiakban: alvállalkozó) megbízása útján kívánja ellátni, a
szerződésben vállalt kötelezettségeit e fejezetben foglaltak szerint teljesítheti.
(2)	A fővállalkozó és a tevékenységet ténylegesen gyakorló alvállalkozó között
megkötött, a személyvédelemről, a vagyonvédelemről, illetve a magánnyomozásról
szóló szerződésben (a továbbiakban: szerződés)
a)	rögzíteni kell a fővállalkozó által foglalkoztatni kívánt alvállalkozó nevét,
székhelyét, illetve az alvállalkozót tevékenysége végzésére jogosító működési
engedély, valamint igazolvány adatait (az engedély, az igazolvány számát, keltét, a
kiállító hatóság nevét, címét, a kamarai nyilvántartási azonosítási számát);
b)	rendelkezni kell a fővállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának
tartalmáról, kereteiről és az utasításadás korlátairól.
19.	§
(1)	Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen ellátó természetes
személy ilyen szolgáltatást - egybefüggően - legfeljebb 24 óra időtartamban nyújthat.
(2)	Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellátásával megbízott fővállalkozó
az általa e tevékenység tényleges ellátása érdekében foglalkoztatott alvállalkozót
harminc nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő munka végrehajtásával
bízza meg, köteles az alvállalkozó számára huszonnégy órai egybefüggő szolgáltatási
idő után legalább huszonnégy óra, naptári hetenként pedig negyvennyolc óra
egybefüggő pihenőidőt biztosítani.
20.	§
(1)	Ha a fővállalkozó az alvállalkozót harminc nap időtartamot meghaladó,
folyamatosan elvégzendő személy- és vagyonvédelmi tevékenység, illetve
magánnyomozás végrehajtásával bízza meg, úgy az alvállalkozót - feltéve hogy a
keresőképtelen betegség tényét és a betegség időtartamát háziorvos igazolja - évi
tizenkét nyolcórás munkanapnak megfelelő, összesen kilencvenhat munkaóra fizetett
egészségügyi szabadság illeti meg.
10
(2)	Az (1) bekezdés szerint járó egészségügyi szabadság időtartamára a szerződésben
megállapított alap-óradíjat a fővállalkozó fizeti.
21. §
A fővállalkozó az általa folyamatosan foglalkoztatott alvállalkozó javára köteles
balesetbiztosítást kötni. A kötelező felelősségbiztosítási szerződést azonban mind a
fővállalkozó, mind az alvállalkozó köteles a maga javára megkötni. Az alvállalkozó ez
utóbbi kötelezettsége alól akkor mentesülhet, ha a fővállalkozó által megkötött
felelősségbiztosítási szerződés rá is kiterjed.
III.	Fejezet
A tevékenység ellátásának szabályai
22. §
(1)	A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytatót
foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot
illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást.
(2)	Törvény, valamint — saját adatait érintően - a megbízó a titoktartási kötelezettség
alól felmentést adhat.
(3)	A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató a
harmadik személyről a szerződés teljesítése során e törvény alapján jogszerűen
tudomására jutott, a szerződés szerinti ügyben érintett személyes adatokról csak a
megbízót tájékoztathatja, kivéve ha - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti titoktartási
kötelezettségre - bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.
23.	§
(1)	A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó a
szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat — a 31. §
(2)	és (4) bekezdéseiben, valamint a 32. § (3) bekezdésében szabályozott kivételekkel-
a)	a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülésekor azonnal,
b)	ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra
alkalmatlan, haladéktalanul,
c)	legkésőbb a szerződés megszűnésekor
köteles megsemmisíteni.
(2)	A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató
köteles haladéktalanul törölni mindazon személy általa megismert és rögzített adatait,
akik a szerződés szerinti ügyben nem érintettek.
11
24.	§
(1)	Több megbízó érdekében a vállalkozás csak akkor járhat el, ha azok érdekei nem
ellentétesek. Olyan megbízást, amely a korábbi megbízó érdekeit sértheti, csak akkor
teljesíthet, ha a korábbi szerződés megszűnésétől számított három év már eltelt.
(2)	A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató, illetve a magánnyomozó a
tevékenysége végzésekor az igazolványt és a kamarai tagsági igazolványt köteles
magánál tartani és a hatósági ellenőrzéskor azokat bemutatni.
25.	§
(1)	A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy e törvényben
meghatározott jogosultságait a jogos önhatalom keretei között vagy az érintett személy
önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja.
(2)	Az e fejezetben meghatározott jogosultságok gyakorlása során az adott cél
elérésére alkalmas eszközök közül a személyi szabadság, illetve a személyiségi jogok
legkisebb korlátozásával járó eszközt kell választani.
26.	§
(1)	A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy- és vagyonőr a megbízó közterületnek
nem minősülő létesítményét őrzi, ennek során jogosult:
a)	a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés,
illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek
megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén az érintett
belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani;
b)	a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási
okmány bemutatására felhívni;
c)	a területen tartózkodó vagy onnan kilépő személyt - a 28. § rendelkezései szerint
-	csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmánynak bemutatására felhívni;
d)	a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni;
e)	vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert alkalmazni;
J) a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert
alkalmazni és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani.
(2)	A vagyonőr a szerződésben megjelölt ingóságot - a szerződés keretei között - az
őrzött területen (létesítményen) kívül is védheti, ennek során az (1) bekezdésben
meghatározott jogok illetik meg, kivéve hogy elektronikus megfigyelőrendszert
közterületen ilyenkor sem alkalmazhat.
(3)	A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr az (1) bekezdésben
meghatározottakon túl jogosult:
a)	zárt területen vagy helyen tartott rendezvényre belépő személyt - a rendőrség,
illetve a rendezésért felelős személy intézkedése alapján, ha a szerződésből fakadó
12
kötelezettségeit érvényesíteni más módon nem tudja - különösen a testi sérülés
okozására alkalmas tárgyak bevitelének megakadályozása érdekében csomagja
tartalmának bemutatására felszólítani, rajta és csomagján kizárólag fémtáravak
kimutatására alkalmas eszközt alkalmazni, ennek visszautasítása esetén a
rendezvényen való részvételét megtiltani;
b)	a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, annak biztonságát
veszélyeztető, illetve az ott jogellenesen tartózkodó személyt kilétének igazolására
felszólítani, a rendezvényen való részvételét megtiltani, távozásra felszólítani,
amennyiben az érintett személy ennek nem tesz eleget, és az élet- és vagyonbiztonság
érdekében szükséges, a rendezvényről kivezetni.
(4)	Pénz- és értékőrzést, értékszállítást, szállítmány kísérését, valamint szállítást
végző személy- és vagyonőr jogosult a szállítást jogtalanul akadályozó, illetve az
őrzött vagy szállított érték biztonságát veszélyeztető személyt kilétének igazolására, a
tevékenységét akadályozó, veszélyeztető magatartásának abbahagyására felhívni.
(5)	A megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során a személy-
és vagyonőr nem jogosult a belépni kívánó személytől személyazonosító igazolványát
elvenni.
27.	§
(1)	A személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során - e törvényben
meghatározott feltételek fennállása esetén — jogosult az intézkedésében érintett
személyt felhívni kilétének igazolására. Ha az általa erre felkért személy önként és
hitelt érdemlően nem igazolja kilétét, a személyazonosság megállapítására - indokolt
esetben - igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel.
(2)	A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért
személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását
megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből
származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas
eszközt elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni
jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban
értesíteni. így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is.
(3)	A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával
a)	a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;
b)	a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a
jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja;
c)	a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a
rendezvényről eltávolíthatja;
d)	a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a
szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja.
13
(4)	A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt),
gumibotot, őrkutyát, valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint
-	lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál és azokat csak jogos védelmi
helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.
(5)	Közterületen őrkutyát igénybe vevő személy- és vagyonőri tevékenység csak a
belügyminiszter rendeletében meghatározott feltételeknek eleget tevő, engedéllyel
rendelkező kutyavezető-képző iskolák által minősített (vizsgáztatott) kutyával látható
el.
28.	§
(1)	A vagyonőrzési feladatot ellátó személy a csomag tartalmának, jármű és
szállítmány bemutatására a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítése céljából,
a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett akkor hívhat fel, ha
a)	megalapozottan feltehető, hogy az érintett jogsértő cselekményből származó olyan
dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó
kötelezettsége;
b)	e dolgot a felszólítás ellenére sem adja át; és
c)	az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében
szükséges.
(2)	A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőrzési
feladatot ellátó személy - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni
kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó
jelzést, ismertetést elhelyezni
a)	a 26. § (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről, azok lehetőségéről;
b)	a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;
c)	arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert
alkalmaznak (térfigyelés);
d)	az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint
a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel
készítésének, tárolásának céljáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás
időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, továbbá a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvénynek (a továbbiakban: Avtv.) az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére
vonatkozó rendelkezéseiről;
e)	a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy intézkedései által okozott jogsérelem
esetén igénybe vehető eljárásokról.
29.	§
(1)	A 26-28. §-okban szabályozott intézkedések végrehajtása során a vagyonőrzési
feladatot ellátó személynek biztosítania kell, hogy az érintett személy jogszerűen
megszerzett személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének
körülményeit a vagyonőrzési feladatot ellátó vagy más illetéktelen személy
tudomására jutásától megóvja.
14
(2)	Ha a megbízó meghatározott dolgoknak a közterületnek nem minősülő
létesítményébe, területére, illetve zárt területen, vagy helyen tartott rendezvényére való
bevitelét megtiltja, biztosítani kell ezen dolgok biztonságos és harmadik személytől
elzárt tárolását.
30.	§
(1)	A vagyonőrzési feladatokat ellátó az elektronikus megfigyelőrendszer működése
útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó
szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az
Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben
meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve használhat fel.
(2)	A vagyonőrzési feladatokat ellátó elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag
magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén
alkalmazhat.
(3)	Magánterület közönség számára nyilvános részén kép-, hang-, valamint kép- és
hangfelvételt csak akkor lehet készíteni, ha ahhoz a természetes személy kifejezetten
hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható, és a kezelt személyes
adatok törlése nem kérhető.
(4)	Az (1) bekezdés irányadó a távfelügyeleti rendszer, adat- és informatikai
védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében rögzített adatok
kezelésére és felhasználására.
31.	§
(1)	Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, illetőleg kép- és
hangrögzítést is lehetővé tevő formája akkor alkalmazható, ha a megbízás teljesítése
során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a személy- és vagyonelleni
jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények
megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, vagy e technikai
eszközök alkalmazása nélkül aránytalan nehézségekbe ütközne.
(2)	A magánterület közönség számára nyilvános részén rögzített kép-, hang-,
valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb három munkanap - a
pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, jelzálog-hitelintézeti
tevékenységet, befektetési szolgáltatási, tőzsdei tevékenységet, értékpapírok letéti
őrzését, értékpapír letétkezelését, elszámolóházi tevékenységet, biztosítási,
biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet, illetve postai
pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és
nemzetközi postautal vány-fel vételt és kézbesítést folytatóknak a feladataik ellátásához
szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme esetében pedig
legkésőbb hatvan nap - elteltével köteles megsemmisíteni, illetve törölni.
15
(3)	A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-,
vagy kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági, vagy más hatósági
eljárásban bizonyítékként felhasználják.
(4)	Az, akinek jogát, vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel,
illetve más, személyes adatának rögzítése érinti, a (2) bekezdésben foglaltaknak
megfelelően a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adat
rögzítésétől számított három, illetve hatvan napon belül jogának vagy jogos érdekének
igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne
törölje. Bíróság, vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint
kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak
haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc
napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-,
hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell
semmisíteni, illetve törölni kell, kivéve, ha a (2) bekezdésben foglalt hatvan napos
határidő még nem járt le.
(5)	A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes
adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult
megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez
szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében
mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint
személyes adatot kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és
vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát
és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
32.	§
(1)	Elektronikus belép tető-rendszer az erre vonatkozó megbízási szerződés alapján
akkor alkalmazható, ha a védett területre jogszabály, vagy a terület használatára
jogosult rendelkezése szerint csak arra jogosultak léphetnek be, illetőleg
tartózkodhatnak ott. Az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez felhasznált
személyes adatok kezelése során biztosítani kell az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok
érvényesülését, valamint tájékoztatást kell elhelyezni az adatkezelő személyéről és az
adatok kezelésének módjáról.
(2)	A belépésre jogosultaknak az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez
kezelt azonosító adatait (nevét és lakcímét)
a)	rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor
haladéktalanul,
b)	alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével
meg kell semmisíteni.
(3)	Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat (pl. a
belépés időpontja)
16
a)	rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor, de
legkésőbb az adat keletkezésétől számított hat hónap elteltével,
b)	alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével
meg kell semmisíteni.
(4)	A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetőleg bűncselekmény vagy
szabálysértés gyanújának észlelése esetén, illetőleg megkeresés alapján a nyomozó
hatóságnak, illetőleg a szabálysértési hatóságnak adhatók át.
(5)	A távfelügyeleti rendszer és az adat- és informatikai védelemre irányuló
biztonságtechnikai rendszer működése körében rögzített adatok felhasználása és
kezelése során a 30. § (1) bekezdésében, valamint a 31. § (2) bekezdésében foglaltak
szerint kell eljárni.
33.	§
Rendezvény biztosításával csak külön jogszabályban meghatározott képesítési
követelményeknek megfelelő, rendezvényen való rendfenntartásra felkészített
személy- és vagyonőr bízható meg.
34.	§
(1)	Mechanikai vagyonvédelmi, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert
-	a kamara által meghatározott tervezői jogosultság birtokában, az általa kidolgozott
szakmai követelmények szerint - kizárólag a kamara által kiadott tervezői
névjegyzéken szereplő személy tervezhet.
(2)	A vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer telepítésére, szerelésére irányuló
hálózatépítéssel összefüggő segédmunka igazolvány és kamarai tagság hiányában is
végezhető. A hálózatépítés helyén a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező
személynek jelen kell lennie.
A magánnyomozóra vonatkozó szabályok
35.	§
A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében
a)	adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet;
b)	az igazolvány bemutatását követően - külön jogszabályokban foglaltak szerint -
az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban és a
cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a
megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési
nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a
megbízó is jogosult, feltéve hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg
17
vagy nem kifogásolta, vagy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény
másként nem rendelkezik;
c)	kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, az
A vtv. adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai betartásával készíthet,
illetve használhat fel;
d)	a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak az érintett előzetes
hozzájárulásával ellenőrizheti.
36.	§
A magánnyomozás nem irányulhat
a)	diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi
szervezetek, valamint azok tagjai tevékenységére;
b)	a hivatalos személyek (Btk. 137. § 1. pont) - ide értve a külföldi hivatalos
személyeket is (Btk. 137. § 3. pont) - hivatali tevékenységére;
c)	természetes személyek személyes és különleges adataira, kivéve, ha a személyes
adatok törvény alapján a megbízó számára hozzáférhetőek, illetve, ha az adatgyűjtéssel
érintett ehhez - különleges adatai tekintetében - írásban hozzájárul.
IV Fejezet
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara
37.	§
(1)	A kamara a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenység folytatására jogosult természetes személyek önkormányzattal rendelkező,
közfeladatot és általános szakmai érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete,
amely - a közhasznú szervezetekről szóló törvényben írt feltételek szerint -
kiemelkedően közhasznú szervezetté minősíthető.
(2)	A kamara a feladatait
a)	a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban együtt:
területi szervezet), valamint
b)	országos szervezete
útján látja el.
(3)	Területi szervezetet több megye közösen is létrehozhat. Ez esetben az érintett
megyékben külön megyei szervezetek nem hozhatók létre.
(4)	A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.
(5)	Az országos szervezet székhelye Budapest. Az országos szervezet jogosult a
Magyar Köztársaság címerének használatára. A területi szervezet elnevezésében utalni
kell annak illetékességi területére.
18
38.	§
(1)	A kamara tagjai önkormányzati jogaikat e törvénynek és a kamara
alapszabályának megfelelően gyakorolják.
(2)	A kamara alapszabályában meg kell határozni
a)	a kamara nevét és székhelyét;
b)	a kamara szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;
c)	a testületi szervek, valamint a tisztségviselők feladat- és hatáskörére, választásuk
módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó szabályokat;
d)	a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;
e)	mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.
A kamara feladatai
39.	§
(1)	A kamara
a)	a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel
összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a
magánnyomozói szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai
érdekeit, illetve a hivatásukból eredő, e törvényben biztosított jogaikat, továbbá
elősegíti, hogy a tevékenység végzése a hatályos jogszabályok, valamint a kamara által
megalkotott etikai szabályok alapján történjen;
b)	megalkotja a kamara alapszabályát, kidolgozza a személy- és vagyonvédelmi,
valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit,
ajánlásokat dolgoz ki a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire;
c)	véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenységet érintő jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását;
d)	kidolgozza a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjeit, a
szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban;
e)	megalkotja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenység etikai szabályait;
f)	etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben.
Kivizsgálja az egyes szolgáltatók működésével kapcsolatban benyújtott panaszokat,
határozatban figyelmezteti a megbízók érdekeivel ellentétes tevékenységet folytató és
ezzel a szakma jó hírnevét sértő tagjait, és ezt az etikai szabályzatban meghatározott
esetben és módon nyilvánosságra hozza;
g)	a kamara természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról
nyilvántartást vezet, és ezekről statisztikai adatokat szolgáltat;
h)	véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelem, a magánnyomozás területén
működő szakképzési szakértők és vizsgabizottsági elnökök tevékenységéről,
megbízásukra ajánlást tesz a belügyminiszternek;
i)	vizsgálja, hogy a vállalkozás rendelkezik-e a kamara önkormányzati
szabályzatában meghatározott, a tevékenysége ellátásához szükséges anyagi és
technikai feltételekkel;
19
j) tagjai, valamint az általa nyilvántartott vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó
konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati
szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését,
tevékenységét;
k) hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást
ad tagjainak, az általa nyilvántartott vállalkozásoknak, illetve tagjai és a nyilvántartott
vállalkozások érdekében más személyeknek;
l) kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai
és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;
m) kezdeményezi szabványok kiadását;
n) minősíti és kinevezi a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőket,
meghatározza a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer tervezéséhez szükséges
tervezői jogosultságokat, évenként közzé teszi a szakértői, valamint tervezői
névjegyzéket, ellenőrzi az általa kiadott tervezői engedélyekben foglaltak és a szakmai
előírások betartását;
o)	a pályaalkalmassági rendszer kidolgozására és bevezetésére javaslatot tesz;
p) tagjai támogatására - a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott
szabályok szerint - segélyalapot hoz létre és használ fel;
q) választott bíróságot működtet, mediációs szolgáltatás nyújt;
r) meghatározza a vagyonvédelmi biztonságtechnikai és mechanikai rendszer
telepítése során szükséges, ahhoz kapcsolódó segédmunka és más, kisegítő jellegű
tevékenység azon formáit, amelyek működési engedély és kamarai tagság hiányában
is végezhetők.
(2)	Az (1) bekezdés g) pontja szerinti névjegyzékben fel kell tüntetni a kamarai tag
nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyazonosító igazolványa számát,
lakcímét, levelezési címét, ideiglenes lakcímét, kamarai nyilvántartási számát,
kamarai tagságának keltét, a Rendőrség által kiállított igazolvány számát, a kiadás
időpontját, és a kiállító rendőrkapitányságot.
(3)	Az (1) bekezdés g) pontja szerinti nyilvántartásban fel kell tüntetni a vállalkozást
képviselő természetes személy nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,
levelezési címét személyazonosító igazolványa számát, a vállalkozás nevét, rövidített
nevét, székhelyét, ennek hiányában a telephelyét, kamarai nyilvántartási számát, a
vállalkozás működési engedélyének számát, az engedély kiadásának időpontját és az
engedélyt kiállító rendőrkapitányságot.
A kamarai tagsági viszony
40.	§
(1)	Az igazolvánnyal rendelkező személyek a tagfelvételükről szóló kamarai
határozat keltének napjától a lakóhelyük szerint illetékes területi szervezetnek a tagjai.
20
(2)	A kamarában minden természetes személy - igazolványai számától függetlenül -
csak egy tagsággal rendelkezhet.
(3)	A több igazolvánnyal rendelkező természetes személy az igazolványa
bemutatásakor nyilatkozik arról, hogy melyik igazolványa alapján kívánja a kamarai
tagsággal járó jogait gyakorolni, illetve kötelességeit teljesíteni. Ez a nyilatkozat a
kamara alapszabályában meghatározott időszakonként megváltoztatható.
(4)	A kamara tagja a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát a kamara alapszabályában
meghatározott időszak eltelte előtt is megváltoztathatja, ha a tagságának fennállása
alatt új tevékenység végzésére jogosító igazolványt szerez vagy a korábbi
nyilatkozatában megjelölt tevékenységét bármely okból megszünteti, illetve
szünetelteti, de más igazolványa valamely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység
végzésére jogosult marad.
(5)	A többes tagság elkerülésének, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozat
megtételének részletes szabályait az e törvényben írtak figyelembevételével a kamara
alapszabálya határozza meg.
4L §
(1)	A kamarának az a tagja, aki az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi
tevékenységét szünetelteti - igazolványának a Rendőrség részére történő egyidejű
visszaadása mellett - írásban kérheti kamarai tagságának szüneteltetését.
(2)	A kamarai tagság szüneteltetésének időtartama legfeljebb két év lehet, amely a
tag kérelmére kétévenként meghosszabbítható.
42.	§
(1)	A kamarai tagság szünetel a természetes személy valamennyi igazolványának
bevonása esetén.
(2)	A kamarai tagság szünetelése annak indokoltsága fennállásáig tart, amely a két
évet is meghaladhatja.
43.	§
(1)	A kamarai tagság felfüggesztése, szüneteltetése, illetőleg szünetelése alatt a tag a
tagsági viszonyból eredő jogokat nem gyakorolhatja és a tagsággal járó
kötelezettségek nem terhelik, továbbá személy- és vagyonvédelmi, valamint
magánnyomozói tevékenységet nem folytathat.
(2)	A kamarai tagság szüneteltetésének, illetve szünetelésének részletes szabályait a
kamara alapszabálya határozza meg.
21
44. §
A kamarai tagság megszűnik, ha
a)	a kamara tagja meghal;
b)	a Rendőrség a kamara tagjának valamennyi igazolványát visszavonja;
c)	a kamara tagja valamennyi igazolványának visszaadása mellett a kamarai
tagságáról lemond;
d)	a kamara tagját etikai eljárás lefolytatása során kizárja;
e)	a kamarai tagság szüneteltetésének időtartama a két évet elérte és a tag -
felszólítás ellenére - nem intézkedett kamarai tagságának folytatásáról vagy
megszüntetés érői;
J) a kamara tagja tagdíjfizetési kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére nem
teljesítette, és ezért a kamara tagnyilvántartásából törölte, és erről a tagot értesítette.
A kamara tagjának jogai és kötelességei
45.	§
(1)	A kamara tagjának joga van arra, hogy
a)	szavazati joggal részt vegyen a területi szervezet küldöttválaszíó gyűlésén,
illetőleg közgyűlésén;
b)	részt vegyen a területi szervezet küldötteinek megválasztásában, továbbá arra,
hogy - feltéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik - tisztségviselőnek vagy
küldöttnek megválasszák;
c)	igénybe vegye a kamara szolgáltatásait;
d)	a kamara tisztségviselőitől a kamara működéséről érdemi felvilágosítást kéijen;
e)	az alapszabályt sértő határozat felülvizsgálatát kezdeményezze a felügyelő
bizottságnál.
(2)	A kamara tagjának kötelessége, hogy
a)	megtartsa a kamara alapszabályában foglalt rendelkezéseket;
b)	megfizesse a kamarai tagdíjat;
c)	az előírt továbbképzéseken részt vegyen, a szükséges vizsgákat letegye;
d)	tevékenysége során a szakmai irányelveknek, valamint az etikai szabályoknak
megfelelően járjon el.
A vállalkozások nyilvántartása; a vállalkozás jogai és kötelezettségei
46.	§
(1)	A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatni kívánó vállalkozást a
kamara nyilvántartásba veszi és arról igazolást ad a vállalkozás számára.
(2)	A vállalkozás köteles a kamara alapszabályában megállapított nyilvántartási díjat
fizetni.
22
(3)	A vállalkozás jogosult
a)	tanácskozási, illetve javaslat- és indítványtételi joggal részt venni a kamara
döntéseinek meghozatalában;
b)	a kamara által szervezett konferenciákon, kiállításokon, vásárokon és más
rendezvényeken részt venni;
c)	a kamara által ismert hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkról
tájékoztatást kérni;
d)	az alapszabályt sértő határozat felülvizsgálatát kezdeményezze a felügyelő
bizottságnál.
(4)	Az a vállalkozás, amely az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi
tevékenységét szünetelteti - engedélyének a Rendőrség részére történő egyidejű
visszaadása mellett - írásban kérheti, hogy a kamarai nyilvántartásból ideiglenesen
töröljék. Erre az esetre a kamarai tagság szüneteltetésének szabályai irányadók.
(5)	A működési engedély bevonásának időtartama alatt a vállalkozás a (3)
bekezdésben foglalt jogait nem gyakorolhatja, és nyilvántartásidíj-fizetési
kötelezettség nem terheli.
(6)	A kamara a vállalkozást a nyilvántartásból törli és erről a vállalkozást értesíti, ha
a)	a nyilvántartási díjat az írásbeli figyelmeztetés ellenére sem fizeti meg;
b)	a tevékenység végzésére való jogosultsága az e törvényben meghatározott okból
megszűnt, kivéve ha a vállalkozás működési engedélyét bevonták és a (4)
bekezdésben foglalt esetet.
A kamara szervezete és működése
47.	§
(1)	Az országos szervezet a kamara országos képviseleti, ügyintéző szervezeteiből,
a felügyelő bizottságból, valamint az etikai bizottságból áll.
(2)	A kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek küldötteiből álló
országos küldöttgyűlés.
(3)	A küldöttek számát az alapszabály határozza meg.
48.	§
(1)	Nem választható küldötté, illetve a kamarában tisztséget nem viselhet a
köztisztviselő, valamint a 3. § (2) bekezdésében megjelölt más személy.
(2)	A kamarában nem választott tisztséget nem tölthet be az a személy, aki tagi a
valamely személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató
vállalkozásnak, vagy ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként folytat.
23
(3)	Választott tisztséget csak az tölthet be, aki a választás előtt a tagság számára
nyilvánossá teszi, hogy mely személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve
magánnyomozást folytató vállalkozásnak tagja, vezető tisztségviselője vagy folytat-e
ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként.
49.	§
(1)	Választásra a kamara tagja jogosult.
(2)	A területi szervezet megválasztott elnöke küldöttként vesz részt az országos
küldöttgyűlésen.
(3)	Az országos szervezetben elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagnak és az e törvény
szerint megválasztandó bizottság elnökének csak országos küldött választható.
(4)	A területi szervezetben elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagnak és az e törvény
szerint megválasztandó bizottság elnökének csak területi küldött választható.
50.	§
(1)	A felügyelő bizottság, az etikai bizottságok és a pénzügyi ellenőrző bizottságok
tagjainak azok a kamarai tagok választhatók, akik országos, illetve területi küldöttnek
is megválaszthatok. A felügyelő bizottság, az etikai és a pénzügyi ellenőrző
bizottságok tagjai megbízatásuk ideje alatt más tisztségeket nem tölthetnek be.
(2)	Tisztségviselő egyszerre legfeljebb egy országos és egy területi tisztséget tölthet
be.
51.	§
(1)	Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)	a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és
módosítása;
b)	a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg)
elfogadásáról való döntés;
c)	titkos szavazással a kamara elnökének (alelnökének vagy alelnökeinek), az
elnökség, az etikai és a felügyelő bizottság tagjainak (a továbbiakban együtt:
tisztségviselők) továbbá más, az alapszabály alapján titkos szavazással létrehozható
bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;
d)	a tagdíjfizetés elveinek, a kamarai tagsági díj, továbbá a vállalkozás által fizetendő
nyilvántartási díj mértékének megállapítása az alapszabályban meghatározott módon
és keretek között;
e)	a területi szervezetek tagjai által fizetett tagsági díjból és a nyilvántartási díjból az
országos szervezetnek járó rész meghatározása.
24
(2)	Az országos küldöttgyűlést az elnök évenként legalább egy alkalommal, továbbá
akkor köteles összehívni, ha a küldöttek legalább egyötöde vagy a felügyelő bizottság
-	az ok és cél megjelölésével - írásban kéri.
(3)	Az alapszabály az országos küldöttgyűlés összehívásának más eseteit is
előírhatja, illetve az elnökön kívül más személyt is feljogosíthat annak összehívására.
(4)	Az országos küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint
fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti
napirendben szereplő ügyekben akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint
egynegyede jelen van.
(5)	Az országos küldöttgyűlés határozatait a jelen lévő küldöttek szavazattöbbségével
hozza. Az alapszabály elfogadásához vagy módosításához, a kamara éves
költségvetésének meghatározásához, az éves beszámoló (mérleg) elfogadásához a
jelenlévő küldöttek kétharmados szavazattöbbségével meghozott határozata szükséges.
(6)	Az országos küldöttgyűlés összehívására, lefolytatására, határozatainak
meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat a kamara alapszabálya állapítja meg.
52.	§
(1)	A kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú tagból álló testületi
szerv. Az elnökség feladata a kamara működésének irányítása a küldöttgyűlések közti
időszakban.
(2)	Az elnökség összehívására, működésére, határozatainak meghozatalára
vonatkozó szabályokat a kamara alapszabálya állapítja meg.
53.	§
(1)	A bizottságok testületi szervként, a maguk által összeállított ügyrend szerint
működnek.
(2)	A bizottság ülései határozatképesek, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen
van.
(3)	A bizottságok évenként kötelesek tevékenységükről beszámolni a
küldöttgyűlésnek.
54.	§
(1)	A felügyelő bizottság azt vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása
megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és a kamara más
önkormányzati szabályzatainak.
25
(2)	A felügyelő bizottság a kamara tisztségviselőitől, tagjaitól és ügyintéző
szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet és minden olyan iratot
megtekinthet, amely a feladatának ellátásához szükséges. A felügyelő bizottság
tevékenységét a kamara tagjai támogatni kötelesek.
(3)	A küldöttgyűlés az elnökség beszámolójáról, a kamara költségvetéséről
(pénzügyi tervéről) és éves beszámolójáról csak a felügyelő bizottság véleményének
ismeretében dönthet.
(4)	Ha a felügyelő bizottság megállapítja, hogy a kamara valamely szervének vagy
tisztségviselőjének tevékenysége, működése, továbbá az általuk elkészített jelentés,
pénzügyi terv, éves beszámoló nem felel meg a jogszabályoknak, a kamarai
alapszabálynak vagy a kamara egyéb önkormányzati szabályzatainak, felhívja az
elnökséget a szükséges intézkedés megtételére.
(5)	Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, a felügyelő bizottság
kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását.
(6)	A felügyelő bizottság tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem
adható.
(7)	Nem választható a felügyelő bizottság tagjának:
a)	az elnökség tagja;
b)	a kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban álló
személy;
c)	az a) vagy b) pontban említett személy közeli hozzátartozója és élettársa.
55.	§
(1)	A kamara tisztségviselői a kamara elnöke, alelnökei, az országos elnökség tagjai,
a felügyelő, valamint az etikai bizottság elnökei és tagjai, akiket az alapszabályban
meghatározott módon, időtartamra és létszámban titkos szavazással választanak.
(2)	A területi szervezet tisztségviselői a területi szervezet elnöke, az elnökség tagjai,
az etikai és a pénzügyi ellenőrző bizottságok elnökei és tagjai, akiket a területi
küldöttgyűlés az alapszabályban meghatározott módon, időtartamra és létszámban
titkos szavazással választ.
(3)	A kamara tisztségviselőire vonatkozó részletes szabályokat az alapszabály
határozza meg.
26
A területi szervezet
56.	§
(1)	A területi szervezet illetékességi területén ellátja a jogszabályban és az
alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.
(2)	A területi szervezet képviseleti, ügyintéző szervekkel, továbbá etikai
bizottsággal, pénzügyi ellenőrző bizottsággal, valamint önálló költségvetéssel
rendelkezik.
(3)	A területi szervezet képviseleti szerve a tagok által választott küldöttekből álló
területi küldöttgyűlés. Amennyiben a tagok száma a kétszáz főt nem éri el, a
küldöttgyűlés feladatait a közgyűlés látja el, a küldöttek jogai és kötelességei
értelemszerűen a tagokra vonatkoznak.
(4)	A területi küldöttgyűlés
a)	meghatározza a területi szervezet önkormányzati és működési szabályait e törvény
és az alapszabály keretei között;
b)	dönt a területi szervezet éves költségvetéséről és az éves beszámoló (mérleg)
elfogadásáról;
c)	titkos szavazással megválasztja a területi szervezet elnökét, alelnökét, az elnökség
alapszabályban meghatározott számú tagját, az etikai, a pénzügyi ellenőrző és a
felvételi bizottság elnökét és tagjait, illetve dönt a velük szemben benyújtott
visszahívási indítványról;
d)	megválasztja az országos küldöttgyűlés küldötteit.
(5)	A területi küldöttgyűlés összehívására, a határozathozatalra és a választásra az
országos küldöttgyűlés szabályai irányadók.
57.	§
(1)	Az alapszabály a kamarán belül a képviselt szakmáknak megfelelően tagozatokat
hozhat létre.
(2)	A tagozatok feladatait és működését az alapszabály határozza meg.
Felelősségi szabályok
58.	§
(1)	Etikai vétséget követ el az a tag, aki
a)	az etikai szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít;
b)	e törvény hatálya alá tartozó tevékenységei oly módon gyakorolja, amely alkalmas
arra, hogy a szakma jó hírnevét, továbbá munkáltatója vagy az általa folytatott
27
tevékenység végzésére megbízó, illetve harmadik személy személyhez fűződő jogait
sértse.
(2)	Az etikai eljárás lefolytatásának nem akadálya, ha ugyanabban az ügyben állami
szervek is eljárást folytatnak.
59.	§
(1)	A tag etikai vétsége esetében alkalmazható intézkedések:
a)	írásbeli figyelmeztetés;
b)	tisztségből való visszahívás kezdeményezése;
c)	pénzbírság;
d)	a tagság 1-6 hónapig teijedő időre szóló felfüggesztése;
e)	a kamarából való kizárás.
(2)	A kamarából kizárt tag a kizárástól számított két éven belül nem létesíthet új
kamarai tagsági jogviszonyt.
(3)	A kamara tagjával szemben legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének
ötszöröséig teijedő pénzbírság szabható ki. A pénzbírság összege a kamarát illeti meg.
60.	§
(1)	A kamara etikai szabályait, az etikai vétségeket és az etikai eljárás részletes
szabályait a kamara etikai szabályzata rögzíti.
(2)	A másodfokú etikai eljárásban hozott határozat ellen a bejelentő, az etikai eljárás
alá vont, vagy más, a határozattal érintett személy a kézbesítéstől számított harminc
napon belül - a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint - bírósághoz
fordulhat.
Törvényességi felügyelet
61. §
(1)	A kamara felett a belügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol.
(2)	Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem teljed ki olyan
ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
(3)	A belügyminiszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy
a)	az alapszabály és a kamara egyéb önkormányzati szabályzatai megfelelnek-e a
jogszabályoknak,
b)	a kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt és
az egyéb önkormányzati szabályzatokat,
28
c)	a kamara működése megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és az egyéb
önkormányzati szabályzatoknak.
(4)	Ha a belügyminiszter az ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, a
törvényesség helyreállítására - határidő megjelölése mellett - felhívja a kamara
elnökét. Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a
belügyminiszter a határidő leteltétől számított harminc napon belül bírósághoz
fordulhat.
62. §
(1)	Ha a bíróság a belügyminiszter a 61. § (4) bekezdése szerint előteijesztett
keresete alapján jogsértést állapít meg,
a)	hatályon kívül helyezheti a kamara testületi szervének jogsértő határozatát és új
határozat hozatalát rendelheti el;
b)	felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését és a
kamara irányítására - a felfüggesztés tartamára - felügyelő biztost rendelhet ki.
(2)	A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából
haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés
törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara más testületi szervének és
tisztségviselőinek működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.
(3)	Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában nem viselhet
tisztséget.
(4)	A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a
bíróságot, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó minisztert.
(5)	A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg.
V. Fejezet
Felügyeleti bírság
63.	§
(1)	A Rendőrség a személy- és vagyonvédelmi vagy magánnyomozói tevékenységet
jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó, e törvényben
meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozást felügyeleti
bírsággal sújthatja.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a vállalkozás jogosulatlanul végzi
tevékenységét, ha azt
a)	működési engedély hiányában folytatja;
b)	a működési engedély kiadásához szükséges feltételek hiányában folytatja;
29
c)	működési engedéllyel nem rendelkező vállalkozással vagy igazolvánnyal nem
rendelkező személlyel végezteti, illetve az ilyen tevékenységet végzőt a Rendőrségen
nem jelenti be;
d)	kamarai nyilvántartás hiányában folytatja.
(3)	A felügyeleti bírság összege a Rendőrséget illeti meg. A felügyeleti bírságot a
Rendőrségnek a határozatában megjelölt számlájára kell befizetni.
(4)	Ha az egyéni vállalkozóval szemben mind a felügyeleti bírság, mind az egyes
szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a szerint minősülő
jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói tevékenység
szabálysértése miatti bírság kiszabásának feltételei fennállnak, kizárólag a felügyeleti
bírság megállapítására irányuló eljárásnak van helye.
64.	§
(1)	A vállalkozással szemben százezer forinttól kétmillió forintig terjedő felügyeleti
bírság szabható ki.
(2)	Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése óta két
év eltelt.
(3)	Ha másodfokú határozat, illetve a bíróság határozata az eljáró hatóságot új eljárás
lefolytatására utasítja, a kétéves határidőt a másodfokú határozat, illetőleg a bíróság
határozatának jogerőre emelkedése napjától kell számítani.
(4)	Ha a szabályszegés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul
meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg a jogellenes állapot
fennáll.
(5)	Ha a szabályszegés kötelesség elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő
azon a napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy kötelezettségének még
jogszerűen eleget tehetett volna.
65.	§
Az e törvényben előírt szabályok súlyos megsértésének minősül
aj a 3. § (2)-(3) bekezdéseiben, az 5. § (1) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, a
16. § (1) bekezdésében, a 18-32. § bekezdésében foglalt rendelkezések megszegése,
valamint
b)	a 14-15. §-ban, a 16. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott szabályoknak a
hatóság figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése.
30
VI. Fejezet
A más EGT tagállamban alapított vállalkozás működésére, illetve az EGT
állampolgár magyarországi tevékenységére vonatkozó különös rendelkezések
Az EGT más tagállamban alapított vállalkozás működésére vonatkozó különös
szabályok
66. §
A más EGT tagállamban alapított, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet
folytató vállalkozás (e cím alkalmazásában továbbiakban: EGT vállalkozás)
magyarországi működésére e törvény rendelkezéseit a 67-68. §-okban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
67.	§
(1)	Az EGT vállalkozás Magyarország területén az e törvény hatálya alá tartozó
tevékenységet a Rendőrség működési engedély kiadására illetékes szervének a (2)
bekezdésben foglaltak szerint hozott határozata alapján kezdheti meg és gyakorolhatja.
E tevékenység végzésének nem feltétele, hogy az EGT vállalkozást a kamara
nyilvántartásba vegye.
(2)	A Rendőrség az EGT vállalkozás kérelmére magyarországi tevékenységét akkor
engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, hitelesen lefordított okiratokat
megvizsgálva meggyőződik arról, hogy az EGT vállalkozás rendelkezik olyan, az EGT
más tagállamában kiadott, valódi és érvényes okirattal, amely a vállalkozást e törvény
hatálya alá tartozó tevékenység végzésére feljogosítja.
(3)	Az EGT vállalkozás magyarországi tevékenységét a Rendőrség határozatlan
időre, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló
okirat érvényességének idejéig engedélyezi.
(4)	A Rendőrség nyilvántartást vezet azon EGT vállalkozásokról, amelyek számára a
magyarországi tevékenységet engedélyezte, a (2) bekezdés szerinti határozat
meghozatalának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontjáról és érvényességének
idejéről, a határozat visszavonásáról és az EGT vállalkozás magyarországi
tevékenységének határozott időre való megtiltásáról. A nyilvántartott adatot törölni
kell, ha nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellenőrzésének céljából nem
szükséges.
68.	§
(1)	A Rendőrség a 67. § (2) bekezdése szerint hozott határozatot haladéktalanul, de
legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, és az EGT
vállalkozás magyarországi tevékenységét megtiltja, ha a tevékenység
engedélyezésének valamely feltétele már nem áll fenn.
31
(2)	A Rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc
napon belül az EGT vállalkozás magyarországi tevékenységét meghatározott időre
megtiltja, ha az EGT vállalkozás e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan
megszegte.
(3)	A 63. § (1) bekezdésének alkalmazásában az EGT vállalkozás jogosulatlanul
végzi magyarországi tevékenységét, ha
a)	azt a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat hiányában folytatja;
b)	azt a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadásához szükséges valamely feltétel
hiányában folytatja;
c)	azt olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység
végzésére nem jogosult.
Az EGT állampolgárok magyarországi tevékenységére vonatkozó különös szabályok
69.	§
A más EGT tagállamban kiadott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére
jogosító okirattal rendelkező EGT állampolgárnak e törvény hatálya alá tartozó,
Magyarországon folytatott tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 70-72. §-okban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
70.	§
(1)	A más EGT tagállamban kiadott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység
végzésére jogosító okirattal rendelkező EGT állampolgár Magyarország területén e
törvény hatálya alá tartozó tevékenységet a Rendőrség igazolvány kiadására illetékes
szervének a (2) bekezdésben foglaltak szerint hozott határozata alapján kezdheti meg
és gyakorolhatja. E tevékenység végzésének nem feltétele, hogy a kérelmező a kamara
tagja legyen.
(2)	A Rendőrség az EGT állampolgár kérelmére magyarországi tevékenységét akkor
engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, hitelesen lefordított okiratokat
megvizsgálva meggyőződik arról, hogy a kérelmezőt e törvény hatálya alá tartozó
tevékenység végzésére feljogosító, az EGT más tagállamában kiadott okirat valódi és
érvényes.
(3)	Más EGT tagállamban kiadott okirat alapján az EGT állampolgár magyarországi
tevékenységét a Rendőrség határozatlan időre, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti
határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat érvényességének idejéig
engedélyezi.
(4)	A Rendőrség nyilvántartást vezet azon EGT állampolgárokról, akik számára a
magyarországi tevékenységet a (2) bekezdés szerint engedélyezte, a (2) bekezdés
szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontjáról és
érvényességének idejéről, a határozat visszavonásáról és a magyarországi tevékenység
32
határozott időre való megtiltásáról. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha
nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellenőrzésének céljából nem szükséges.
71.	§
(1)	A Rendőrség a 70. § (2) bekezdése szerint hozott határozatot haladéktalanul, de
legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, és az EGT
állampolgár magyarországi tevékenységét megtiltja, ha a tevékenység
engedélyezésének valamely feltétele már nem áll fenn.
(2)	A Rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc
napon belül az EGT állampolgár magyarországi tevékenységét meghatározott időre
megtiltja, ha
a)	e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte;
b)	ellene vagyon elleni vagy más, két évi vagy ennél hosszabb tartamú
szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt
büntetőeljárás indult.
72.	§
(1)	Ha a személy- és vagyonőrt, a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőt,
szerelőt, illetve magánnyomozót, aki a 70. § (2) bekezdése alapján jogosult
Magyarországon folytatni tevékenységét, szándékos bűncselekmény vagy a
foglalkozásának az e törvényben meghatározott szabályainak megszegésével
megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rendőr jogosult a helyszínen
számára a további tevékenységet megtiltani. A rendőr köteles a tiltásról - a tiltás
okának megjelölésével — a 70. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadására jogosult
rendőrkapitányságot értesíteni.
(2)	A 70. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadására jogosult rendőrkapitányság a
tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozatot hoz a határozat
visszavonásáról vagy a tevékenység határozott időre való megtiltásáról.
VII. Fejezet
Vegyes és értelmező rendelkezések
73. §
Az e törvényben meghatározott hatósági eljárásra és ellenőrzésre az államigazgatási
eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
33
74. §
E törvény alkalmazásában:
1.	személy- és vagyonvédelmi tevékenység:
a)	ingatlan, illetve ingóság őrzése;
b)	rendezvény biztosítása;
c)	szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása;
d)	természetes személyek életének és testi épségének védelme;
e)	a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek
tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, javítása, karbantartása, ide
értve az elektronikus gépjármű védelem, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal
üzemeltetett vagy - törvény felhatalmazása alapján — a hang- vagy képrögzítést is
lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés), továbbá a beléptető-
rendszer, a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a
térfigyeléshez, a távfelügyelethez kapcsolódó reagáló-szolgálat működésének körében
végzett ilyen tevékenységeket is;
j) az a)-d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása.
2.	vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező: az a természetes személy, aki —
tevékenységéből eredően — ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi
biztonságtechnikai rendszer működéséről, az ilyen rendszer (eszköz, berendezés)
tervezését személyesen végzi, illetve azt — szakmailag — közvetlenül szervezi vagy
irányítja;
3.	vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő: az a természetes személy, aki -
tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi
biztonságtechnikai rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés)
telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását
személyesen végzi, illetve azt — szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;
4.	mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki -
tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi
rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen
végzi, illetve azt — szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;
5.	mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az személy, aki - tevékenységéből
eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer
működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését,
üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi,
illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;
6.	vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási
szerződésben megjelölt ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített
elektronikus jelző és képi megfigyelőrendszer, ide értve a gépjárművédelem során
alkalmazott elektronikus biztonságtechnikai rendszert, a rögzítés nélküli, megfigyelési
céllal üzemeltetett, avagy a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus
megfigyelőrendszert (térfigyelés), az elektronikus beléptető-rendszert, a betörésjelző-
rendszert, a távfelügyeleti rendszert, az adat- és informatikai védelemre irányuló
biztonságtechnikai rendszert, továbbá az egyéb, jel és kép továbbítását vagy fény-,
illetve hangjelzését is lehetővé tevő elektronikus műszaki megoldást;
34
7.	távfelügyeleti rendszer: meghatározott területen elhelyezett vagy járműbe
telepített olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai rendszer, amely - a szerződés
keretei között, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, a bűncselekmény
elkövetésén tetten ért jogsértő elfogása érdekében, elektromos úton - az érintett
területre vagy járműre vonatkozó, a vagyonvédelem szempontjából jelentőséggel bíró
információkat továbbít a védett területet vagy járművet folyamatosan figyelő,
vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez;
8.	betörésjelző-rendszer. vagyonvédelmi célból ingatlanon telepített, az illetéktelen
behatolást elektronikusan vagy más módon (jellel, fénnyel, illetve hangjelzéssel) jelző
műszaki megoldás;
9.	mechanikai vagyonvédelmi rendszer: vagyonvédelmi célból ingatlanon vagy
gépjárművön telepítendő vagy telepített, emberi vagy elektronikus felügyeletet, illetve
energia-utánpótlást nem igénylő vagyonvédelmi rendszer vagy egyéb műszaki
megoldás;
10.	közterület: a közhasználatra szolgáló olyan állami vagy önkormányzati
tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően mindenki korlátozás
nélkül igénybe vehet, ideértve a közterületnek közútként szolgáló részét is;
11.	magánterület közönség számára nyilvános része: olyan magánterület, amely
mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ide értve a közterület azon részét
is, amelynek birtokába a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására
megbízó valamely polgári-jogi jogügylet, különösen bérleti vagy haszonbérleti
jogviszony keretében jut, feltéve ha
a)	a területrész igénybevétele, használata a személy- és vagyonvédelmi
tevékenységet folytató által őrzött magánterület nyilvános részén folyó
tevékenységhez szervesen kapcsolódik, annak folyamatosságát, segítését szolgálja
vagy
b)	a megbízó (megrendelő), avagy a magánterület nyilvános részét igénybe vevő
közönség ingóságainak elhelyezésére szolgál;
12.	tettenérés: jogsértő cselekmény elkövetésének közvetlen észlelése, ide értve a
jogsértésnek elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) útján történő, az
eseménnyel egyidejű észlelését is;
13.	csomag: mindazon, az érintett személy birtokában lévő, általa fogott vagy testére
rögzített, azon viselt olyan tárgy, amely a benne elhelyezett dolgok szállítására avagy
azok szállításának megkönnyítésére szolgál és amely alkalmas arra, hogy e dolgok a
külső szemlélő elől — részben vagy egészben — elfedve maradjanak;
14.	csomag tartalmának, a járműben elhelyezett dolognak, a szállítmánynak
bemutatása: annak lehetővé tétele, hogy a személy- és vagyonőr megbizonyosodjon
arról, hogy a csomagban, a járműben, a szállítmányban elhelyezett, a külső szemlélő
elől egyébként rejtett dolgok között nincs olyan, amely az általa megakadályozandó
jogsértő cselekményből származik vagy amelynek a területre történő bevitele tilos;
15.	közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontjában
meghatározott személy;
16.	vállalkozó: egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja.
35
Hatályba léptető, felhatalmazó rendelkezések
75.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő
harmincadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény
a)	14-16. §-ai és 18-21. §-ai 2005. július 1. napján,
b)	2-13. §-ai, 17. §-a, 33. §-a, 37-72. §-ai, és 77. §-ának (1) bekezdése 2006. január
1.	napján lépnek hatályba.
(3)	E törvényt - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - a
hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(4)	Az e törvény hatályba lépését megelőzően kiadott működési engedélyek és
igazolványok 2006. július 1-jéig érvényesek.
76.	§
(1)	A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a
magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és
Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény
a)	13-20. §-ai és 46-49. §-ai e törvény hatályba lépésével egyidejűleg;
b)	10-12. §-ai 2005. július 1. napján;
c)	1-10. §-ai, 20/A-45. §-ai 2006. január 1. napján
hatályukat vesztik.
(2)	A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló
1998. évi LXXII. törvény 7. §-a 2006. január 1. napján hatályát veszti.
(3)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény és a kapcsolódó
jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény, továbbá a vállalkozás
keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozó
tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai
Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXIII. törvény
a)	2. §-a és 4. §-ának b) pontja 2006. január 1. napján;
b)	3. §-a e törvény hatályba lépésével egyidejűleg
hatályát veszti.
(4)	A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 21. §-ának (4)
bekezdése 2006. január 1. napján hatályát veszti.
36
77. §
(1)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a sportról szóló 2004. évi I. törvény 70.
§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Rendező szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi, és magánnyomozói
tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó - külön jogszabályban meghatározott
képesítési követelményeknek megfelelő, és sportrendezvényen való rendfenntartásra
felkészített - egyéni vagy társas vállalkozás vezetője vagy alkalmazottja, rendezőnek
csak személy-, vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói képesítéssel rendelkező
személy bízható meg.”
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a fegyveres biztonsági őrségről, a
természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 2. §-ának
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban:
kötelezett)a fegyveres biztonsági őrséget saját szervezetében, illetve többségi
tulajdonában lévő szervezettel köteles létrehozni, működtetni, fenntartani vagy az
őrzést más fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szerv útján biztosítani és viselni
annak költségeit.”
78. §
Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy
a)	a működési engedélyre és igazolványra, a kiadásuk iránti kérelemre,
b)	— a pénzügyminiszterrel egyetértésben - e törvény hatálya alá eső tevékenység
engedélyezésével és az igazolvány kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási
díjra,
c)	a felelősségbiztosítási szerződésre,
d),	az e törvény alapján a Rendőrség és a kamara által folytatott adatkezelésre,
kölcsönös adatszolgáltatásra, a nyilvántartások vezetésére, a működési engedély és az
igazolvány jogosultjának a nyilvántartott adatok változása bejelentésének
kötelezettségére,
e)	az e törvény hatálya alá eső tevékenységet folytatók rendőrhatósági ellenőrzésére,
a jogsértés esetén alkalmazható intézkedésekre,
j) a 31. § (5) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvre
vonatkozó részletes szabályokról rendeletet alkosson.
INDOKOLÁS
a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet e Javaslat
hatályba lépése előtt a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi,
valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és
Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény (a továbbiakban:
VSzVMt.) szabályozta, melynek hatályon kívül helyezéséről e Javaslat gondoskodik.
Rendelkezéseinek felülvizsgálata több szempontból is időszerűvé vált.
Hatályba lépése óta számos kritika érte a jogalkalmazók részéről, ügyészi
törvényességi vizsgálat alapján módosítását kezdeményezte a legfőbb ügyész, és egyéb
jogalkalmazási tapasztalatok alapján a törvény módosítására tett javaslatot a Személy-,
Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (a továbbiakban: kamara) is. A
Belügyminisztérium a kamara tevékenységének törvényességi felügyelete során is
feltárt olyan működési zavarokat - így a kamara választása és a kamara által folytatott
etikai eljárások vizsgálata kapcsán - amelyek szükségessé tették az újraszabályozást.
A VSzVMt. 14.§-ának (1) bekezdése b) pontját — a csomagellenőrzésre vonatkozó, a
titok- és adatvédelmi rendelkezéseket mellőző hatályos szabályozás
alkotmányellenessége okán, 2004. december 31-i hatállyal — a 22/2004. (VI. 19.) AB
határozat megsemmisítette. Ezen kívül az Alkotmánybíróság mulasztásban
megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, mivel a VSzVMt. nem
szabályozta a személy-, vagyonőrök tevékenységével kapcsolatban a titoktartás és az
adatkezelés kérdését. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést az
alkotmányellenes állapot megszüntetésére.
A Javaslat felszámolja a VSzVMt.-ben bevezetett profilkényszert. A bevezetésére
irányuló eredeti jogalkotási törekvések, s e jogintézményt megjelenítő különös
szabályok - jobbára e szabályozás céltévesztése okán — pusztán részben érvényesültek,
érvényesülnek a mindennapok gyakorlatában. Utóbb bizonyossá vált, hogy - jobbára a
magyar gazdaság realitásai, különösen pedig a vagyonvédelmi piacon uralkodó
sajátságos érdekviszonyok okán - e szabályozás igen nehéz helyzetbe sodorta a több
lábon állni kénytelen egyéni-, illetve a kisebb társas vállalkozások ezreit.
A Javaslat a személy-és vagyonvédelmi tevékenységet érintően szigorú foglalkozási-
foglalkoztatási összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy
a Rendőrség hivatásos állományú tagjai, valamint a személy- és vagyonvédelmi,
valamint magánnyomozói tevékenységet folytatók (és foglalkoztatottjaik)
38
tevékenységét érintő hatósági feladatok ellátásában bármilyen módon közreműködő,
nem hivatásos állományú munkatársai munkaidőn kívül ilyen tevékenységet ne
végezhessenek. Az alkotmányossági követelményekre, illetve a szabályozás eredendő
céljaira tekintettel ugyanakkor a tevékenység folytatását - a Rendőrség munkatársain
túl - meg kell tiltani Határőrség, a Honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a
Vám- és pénzügyőrség, az állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, illetve a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai számára is.
A Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységet gyakorlókat egyrészt a Rendőrség,
másrészt a kamara felügyeli. A Rendőrség adja ki a működési engedélyt és a
tevékenység személyes végzésére jogosító igazolványt. A természetes személy csak
akkor végezhet a Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységet, ha az igazolványon kívül
kamarai tagsággal is rendelkezik, a vállalkozásnak pedig nyilvántartásba kell magát
vetetnie a kamaránál. A Rendőrség a hatósági ellenőrzés során mind az
engedély/igazolvány meglétét, mind a kamarai tagságot/nyilvántartásba vételt
vizsgálja. E célból a Rendőrség és a kamara együttműködik, a hatékony ellenőrzés
érdekében.
A Javaslat határozott lépéseket kíván tenni a személy-, vagyonvédelmi tevékenységet,
illetve magánnyomozást folytató vállalkozásokkal megkötött polgári jogi szerződések
szerint ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozók védelme érdekében is.
A VSzVMt. a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, illetve
magánnyomozói tevékenység folytatásának előfeltételeként — garanciális
megfontolásból - a szolgáltatási felelősségbiztosítás meglétét is megkövetelte a
vállalkozótól. Ez a biztosításforma a szerződésen belül okozott károk megtérítését
jelenti. A VSzVMt. ugyanakkor nem követelte meg a szerződésen kívül okozott károk
megtérítését, enyhítését szolgáló biztosítás-forma meglétét.
E Javaslat kétségtelenné teszi, hogy a tevékenység csak a jogszabályokban előírt,
kötelező tartalommal bíró felelősségbiztosítási szerződés megkötését követően
kezdhető meg, majd folytatható, s e szerződésnek a tevékenység végzésének teljes
időtartama alatt fenn kell állnia.
A Kamara elmúlt ötévi működése azt bizonyította, hogy e köztestület működésére
szükség van. Ugyanakkor úgy tűnik, nem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött
reményeket, nem töltötte be azt a funkcióját, amelyet a jogalkotó e köztestület
működésétől elvárt és nem szolgálta tőle elvárható módon a kamarai tagság igényeit
sem. Ebben jelentős szerepe volt a VSzVMt. hiányosságainak is. A Javaslat hatályba
lépésével módosul, bővül a Kamara feladatköre, hatásköre, új alapokra helyeződik a
Kamara és a Rendőrség együttműködése is. A szabályozás - a közérdeket szolgálva -
igen fontos, az érintett tevékenységformák tisztaságát, jogszerűségét biztosítani
hivatott további, a szakmai felügyelet körébe tartozó feladatokat ír elő a Kamara
számára.
39
A Javaslat különös figyelmet fordít a társadalom önvédelmi tevékenységének körébe
tartozó tevékenység szabályozására, valamint arra, hogy a vállalkozás keretében
végzett személy- és vagyonvédelemre, illetve magánnyomozásra vonatkozó
szabályozás - többek között a szakmai érdekképviseleti, felügyeleti tevékenység
előmozdításával, erősítésével — határozottan elkülönüljön a hatósági jogviszonyok
keretein belül folytatott tevékenységformáktól.
Annak érdekében, hogy a kamara hatékonyabb kontrollt gyakorolhasson a tagság
irányában - az etikai vétség megvalósulása esetére - differenciált büntetési rendszert
vezet be a Javaslat, amely magába foglalja - többek között - a tagság meghatározott
időre szóló felfüggesztését lehetővé tevő jogkörét is. (A VSzVMt. szerint etikai vétség
miatt a Kamara csak figyelmeztetést vagy kizárást alkalmazhatott.)
A Javaslat az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkból következően rendezi azt a
kérdést, hogy milyen feltételekkel végezhetnek Magyarországon személy-,
vagyonvédelmi tevékenységet, magánnyomozást azok a természetes személyek és
vállalkozások, akik az Európai Gazdasági Térség valamely országában szereztek erre
jogosító engedélyt, igazolványt, egyéb okiratot.
40
Részletes indoklás
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat hatálya a vállalkozás keretében végzett személy-, vagyonvédelmi és
magánnyomozói tevékenységre terjed ki az 1. § szerint. A 2. §, bár a Javaslat személyi
hatályát nem terjeszti ki azokra, akik a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet
munkajogi vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás keretében
folytatják, de elöíija, hogy a jogszabály bizonyos rendelkezései az ilyen személyek
tevékenységére is irányadók. Ilyen rendelkezések a tevékenység ellátásának
szabályai,a titoktartási kötelezettségre, a létesítményőrzésre és a
rendezvénybiztosításra, a térfigyelésre és a beléptető rendszerekre vonatkozó
előírások. Ez a szabály nem vonatkozik a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek
állományába tartozó személyek által e jogviszonyukkal összefüggésben végzett, illetve
más, hatósági eljárás keretében, külön törvény rendelkezései alapján végzett
tevékenységre.
A 3. §-hoz
Kötelező a kamarai tagság azon természetes személyek számára, akik e Javaslat
hatálya alá tartozó tevékenységet kívánnak folytatni. Vállalkozás (ide értve az egyéni
vállalkozókat és a társas vállalkozásokat is) nem lehet kamarai tag, kötelező azonban a
kamarai nyilvántartásba vétele, enélkül nem folytatható a Javaslat hatálya alá tartozó
tevékenység.
A Javaslat foglalkozási összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg annak érdekében,
hogy elzáija azon személyek elől a személy- és vagyonvédelmi, valamint
magánnyomozói cégekben való tulajdonszerzés, illetve a vezető tisztségviselői pozíció
betöltésének, az ilyen cégekben való munkavégzésnek a lehetőségét, akik olyan
tevékenységet folytatnának az érintett cégek érdekében, vagy azok alkalmazásában,
amely őket befolyásolhatná szolgálatuk, hatósági teendőik ellátásában. Ezek a
személyek egyéni vállalkozóként sem folytathatnak ilyen tevékenységet.
A 4.§-hoz
A 4. § a Rendőrség hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokkal kapcsolatban határozza
meg, mely szerv az illetékes, és melyiknek van hatásköre az első fokú eljárásban. A
Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény ( a továbbiakban: Rtv.) 23. §-a szerint a
Rendőrség hatáskörébe tartozó ügyben — ha jogszabály másként nem rendelkezik —
első fokon a rendőrkapitányság, másodfokon a rendőr-főkapitányság jár el. Ehhez
igazodik jelen Javaslat is, amikor kimondja, hogy első fokon a rendőrségi hatósági
eljárásokban a vállalkozás székhelye, illetve a kérelmező lakóhelye szerint illetékes
rendőrkapitányság jár el.
41
Az 5. §-hoz
A tevékenység végzéséhez a Magyarországon alapított vállalkozások számára -
ideértve az egyéni vállalkozókat is - elengedhetetlen a működési engedély beszerzése.
Ezt az engedélyt a Magyar Köztársaság Rendőrsége adja ki a vállalkozás kérelmére.
Az 5. § (2) bekezdése meghatározza az engedély kiadásának feltételeit, amelyeknek a
teljesülését a kérelmezőnek kell igazolnia.
A 6-7. §-hoz
A személy-, vagyonvédelmi vagy magánnyomozói tevékenységet végezni kívánó
természetes személy részére - kérelemre - a Rendőrség igazolványt ad ki, a
tevékenység csak ennek birtokában végezhető. Az 5. § (3) és (4) bekezdése
meghatározza, mely körülmények fennállása esetén adhat ki a Rendőrség a kérelmező
számára igazolványt. Ezek a körülmények főként a kérelmező büntetőjogi előéletére
vonatkoznak, különös tekintettel bizonyos kiemelten súlyos bűncselekmények
elkövetésére. A közérdek az ugyanis, hogy a személy- és vagyonőrök, valamint a
magánnyomozók tevékenységét, akikre az állampolgárok személyük, testi épségük,
vagyonuk, titkaik megőrzését bízzák rá, hogy ezt a tevékenységet csak a jogszabályi
előírásoknak megfelelő, megbízható személyek lássák el, illetve e tevékenységek
területén ne szerezzenek pozíciókat bűnöző elemek, továbbá ezen szakmákat ne vonja
ellenőrzése alá a szervezett bűnözés.
A 8-10. §-hoz
A Rendőrség hatósági ellenőrzést végez a jogosult tevékenységével kapcsolatban.
Azért, hogy ezt a feladatát hatékonyan tudja ellátni, nyilvántartást vezet bizonyos
adatokról, amelyeknek kezelése a feladatellátáshoz szükséges. Az Rtv. 1. §-a (2)
bekezdésének h) pontja szerint a Rendőrség engedélyezi és felügyeli a személy- és
vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet. Az Rtv. 28. §-ának (1)
bekezdése szerint a Rendőrség — a külön jogszabályban megállapított feltételek szerint
-	hatósági engedélyt ad az egyéni és a társas vállalkozás keretében folytatandó
személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre.
A 9. § olyan összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz, amelyek azt hivatottak
megakadályozni, hogy a Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységet a Rendőrségnek
olyan szerve ellenőrizze, amelynek tagjai esetleg elfogultak lehetnek a tevékenység
végzőjével szemben, tekintettel annak a Rendőrség kötelékében teljesített szolgálatára.
A Kamara a 39. § (1) bekezdésének g) pontja alapján, a Rendőrség a 8. § (1)
bekezdése alapján nyilvántartást vezet. A Kamara és a Rendőrség feladatainak
hatékony ellátáshoz szükséges az együttműködés, az adatkezelés is ehhez igazodik.
42
A 11-12. §-hoz
A Javaslat 11-12. §-ai a működési engedély és az igazolvány visszavonásáról és
bevonásáról rendelkeznek. A visszavonás és a bevonás közötti különbségtétel alapja,
hogy míg a bevonás ideiglenes, és meghatározott idő elteltével az
engedélyt/igazolványt a jogosult visszakapja, a visszavonás végleges. A véglegesség
sem jelenti azonban automatikusan, hogy akitől visszavonták az
engedélyt/igazolványt, ne kérelmezhetné azt újra, feltéve hogy a kiadás feltételeinek
meg tud felelni. Ha azonban a természetes személy kamarai tagsága etikai eljárásban
hozott intézkedéssel, a kamarából történő kizárással szűnt meg, a megszűnéstől
számított két évig .nem létesíthet újabb kamarai tagságot. A kamarai tagság
megszűnésével az igazolványa is visszavonásra kerül, és hiába is kérelmezne új
igazolványt, a két év alatt kamarai tagság hiányában nem lesz jogosult a tevékenység
végzésére.
A 13. §-hoz
A rendőrségi ellenőrzés csak akkor lehet hatékony, ha az intézkedő rendőrnek joga van
a szándékos bűncselekmény vagy a foglalkozásának az e Javaslatban meghatározott
szabályainak megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten ért
személy-, vagyonőrtől, magánnyomozótól a helyszínen elvenni az igazolványát, ezzel
is megakadályozva a tevékenység további jogsértő gyakorlását. Az elvételt követően
az igazolványt kiadó rendőrkapitányság határozatot hoz az igazolvány további
sorsáról, tipikusan a visszavonásáról. Az igazolvány tulajdonosa ez ellen a határozat
ellen élhet jogorvoslati jogával.
A 14-15. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a tevékenység szolgáltatására irányuló szerződést írásba kell
foglalni, és rendelkezik a kötelező tartalmi elemekről. Amennyiben a vállalkozás a
szerződés teljesítése érdekében alvállalkozót kíván igénybe venni, ehhez szükséges a
megrendelést adó szerződő fél előzetes hozzájárulása. Ez a megrendelő számára
eszköz ahhoz, hogy a szerződés teljesítésének folyamatát kontrollálhassa.
A vállalkozás az általa kötött szerződésekről naplót köteles vezetni, amely naplóba
(valamint a nyilvántartási okmányokba) a Rendőrség és a munkaügyi felügyelőség
betekinthet. Ez előmozdítja a rendvédelmi és munkaügyi szervek feladatainak
hatékonyabb teljesítését, valamint az állam bűnmegelőzési célkitűzéseit is szolgálja.
Ugyanis azzal, hogy a hatósági ellenőrzést végző szervek a naplóba betekinthetnek,
nyomon követhető a kötelezően vezetett bejegyzésekből, hogy ki végzi a
tevékenységet, a (4) bekezdés szerint ugyanis nyilván kell tartani a megbízott
vállalkozás által alkalmazott alvállalkozásokat.
43
Aló. §-hoz
A személy- és vagyonőröknek, magánnyomozóknak nincsenek hatósági
jogosítványaik. Tevékenységük során jogaik a megbízási szerződésből származnak,
csak olyat tehetnek, amit a megbízó is megtehetne a jogos önhatalom körében, a
Polgári Törvénykönyvnek a birtokvédelemről rendelkező szabályai alapján. A
bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogására a büntetőeljárásról szóló
1998. évi XIX. törvény 127. §-ának (3) bekezdése alapján van lehetőségük, de ez a jog
nem terjeszkedik túl bármely természetes személy jogán. Pontosan azért, hogy a külső
szemlélő számára is egyértelmű legyen, hogy nincs szó hatósági jogkörrel való
felruházással, fontos, hogy a személy- és vagyonőrök ne viseljenek nyomozói
tevékenységet folytató, a fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló
elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb
jelzést vagy címet, rangjelzést. Ezen kívül formaruhájukon fel kell hogy tüntessék a
vállalkozás nevét és a személy- és vagyonőr megnevezést. A vagyonvédelmi
biztonságtechnikai tervezőknek és szerelőknek azonban nincs formaruhájuk, ezért
kitűzőn kell a vállalkozás nevét és a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező/
szerelő elnevezést megjeleníteniük.
A 17. §-hoz
A Rendőrség munkájának hatékonyságát segítik elő azok a rendelkezések, amelyek
rögzítik, hogy a vállalkozás milyen adatszolgáltatással tartozik a Rendőrségnek. Ez az
adatszolgáltatás a rendőrségi ellenőrzés végzéséhez szükséges.
A 18-21. §-hoz
A vállalkozások keretében végzett személy- és vagyonvédelem, illetve
magánnyomozás körében ma igen gyakori, hogy valamely vállalkozás (többnyire
társas vállalkozás) - újabb magánjogi szerződést kötve — egyéni vállalkozó
közreműködésével teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ilyen esetekben a
vállalkozás és az egyéni vállalkozó között a munkajogi jogviszonyra jellemző
elemeket is óhatatlanul tükröző, ilyen elemeket is igénylő jogviszony létesül.
A munkajogi jogviszony keretében végzett szeméiy-és vagyonvédelmi tevékenység
gyakorlása során a munkáltató széleskörű utasítás-adási jogával élhet, s így képes a
védendő személyt, az őrzött, őrizendő vagyont fenyegető veszély vagy éppen a
jogellenes támadás elhárítását szolgáló, a pillanatnyi veszélyhelyzethez igazodó,
legmegfelelőbb intézkedések mihamarabbi megszervezésére, megtételére. A megbízott
vállalkozó és a vele polgári jogi szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozó
közötti viszony - éppen a magánjogi jogviszony jellege okán - csak úgy alkalmas erre,
hogy e Javaslat széleskörű, a munkajogi jogviszonyban megjelenített utasításadási
joggal rokonítható jogosultságokat is biztosít az egyéni vállalkozóval (mint
alvállalkozóval) szerződést kötő vállalkozó számára; természetesen hasonló
korlátozások keretei között, mint a munkaviszony esetében. Mindez a lehető
44
leghatékonyabb védelem, a védelem folyamatossága, zavartalansága, a védelem
hatékonyságát csökkenteni képes körülmények elhárítása érdekében történik.
A személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatásával megbízott vállalkozás és a
munkát ténylegesen ellátó egyéni vállalkozó között megkötendő szerződésben ezért -
kötelező tartalmi elemként - rendelkezni kell fővállalkozó utasításadási jogáról, e
jogosultságának tartalmáról, kereteiről, az utasításadás korlátjairól.
A Javaslat ezen egyéni vállalkozások működését illetően speciális, munkajogi jellegű,
éppen az egyéni vállalkozó érdekeit, védelmét szolgáló további rendelkezéseket is meg
jelenít. (Ilyenek a pihenőidőre, a keresőképtelen betegség esetére járó szabadságra
vonatkozó speciális rendelkezések, a balesetbiztosítás, illetve a kötelező
felelősségbiztosítás meglétét megkövetelő előírások is.) A pihenőidőre vonatkozó
rendelkezésektől az alvállalkozó javára el lehet térni a szerződésben.
A 22-23. §-hoz
A személy- és vagyonőrök, magánnyomozók tevékenységük ellátása során személyes
adatok, bizalmas információk birtokába juthatnak. A 22/2004. (VI. 19.) AB határozat
felhívta az Országgyűlést, hogy szüntesse meg a mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenességet, és alkosson előírást a titoktartásról és az adatkezelésről.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 82. §-a (1) bekezdésének c) pontja
szerint a tanúvallomást megtagadhatja, aki foglalkozásánál fogva titoktartásra
kötelezett, ha a tanúvallomással titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve ha ez
alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a
bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási
kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező.
Ezzel összhangban a Javaslat 22. §-ának (1) bekezdése titoktartási kötelezettséget ír
elő a magánnyomozó számára az olyan tényeket és adatokat illetően, amelyről a
megbízás teljesítése során szerzett tudomást. Harmadik személy személyes adatairól a
magánnyomozó csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve ha tanúvallomást tesz, amihez
az szükséges, hogy a titoktartás alól felmentést kapjon. A titoktartás alól törvényi
rendelkezés mentheti fel, illetve a megbízó, de csak saját adatait illetően.
A 24. §-hoz
A hatósági ellenőrzés eredményessége érdekében a személy- és vagyonőr, a
magánnyomozó köteles az igazolványt, mely őt a tevékenység személyes végzésére
jogosítja, és a kamarai tagságot igazoló okiratot magánál tartani.
A 25-29. §-hoz
Amikor a Javaslat meghatározza, hogy milyen jogosultságai vannak az e Javaslat
hatálya alá tartozó tevékenységet végző személynek harmadik személlyel szemben
45
létesítmény őrzése, rendezvény biztosítása során, abból indul ki, hogy a vagyonőri
jogosítványok a megbízási szerződésből, vagyis konkrétan abból fakadnak, hogy a
megbízó érdekében eljárva a vagyonőr az általa őrzött vagyontárgyak
tulajdonvédelmét, illetve a rendezvény résztvevőinek személyi biztonságát biztosítja.
A vagyonőr tehát nem lépheti át a jogos önhatalom kereteit, illetve a tevékenységét
csak az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolhatja, hatósági
jogosítványai nem lévén.
A Javaslat a jogosultságok meghatározásánál egyrészt a szerződésben vállalt feladat
alapján differenciál, másrészt pedig a iétesítményőrzési tevékenységen belül eltérő
lehetőségei vannak a vagyonőrnek aszerint, hogy az intézkedéssel érintett harmadik
személy a területre be kíván lépni, ott tartózkodik, vagy onnan távozni szándékozik. A
különbségtétel oka, hogy a három különböző szituáció a szerződés teljesítése, a
vagyonvédelem szempontjából különböző kockázatot hordoz magában. A rendezvény
biztosítását végző személyt megilletik a létesítményt őrző vagyonőr jogosítványai,
valamint egyéb intézkedési lehetőségei is vannak.
Mivel a vagyonőr nem hatósági személy, igazoltatásra sem jogosult. Bizonyos
esetekben felhívhat a személyazonosság igazolására, de az érintett önkéntessége
szükséges ahhoz, hogy a személyazonosságról megbizonyosodhasson anélkül, hogy
igazoltatásra jogosult hatóság segítségét kémé.
A 30-32. §-hoz
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény részletesen szabályozza a személyes adatok kezelését, ezeket a
rendelkezéseket is alkalmazni kell az elektronikus megfigyelőrendszer, a
távfelügyeleti rendszer, adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai
rendszer, elektronikus beléptető-rendszer működtetése során.
A 33. §-hoz
Rendezvény biztosításával csak külön jogszabályban meghatározott képesítési
követelményeknek megfelelő, rendezvényen való rendfenntartásra felkészített
személy- és vagyonőr bízható meg.
A 34. §-hoz
Mechanikai vagyonvédelmi, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert
kizárólag a kamara által kiadott tervezői névjegyzéken szereplő személy tervezhet,
azonban a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer telepítésére, szerelésére
irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunka igazolvány és kamarai tagság
hiányában is végezhető, feltéve hogy a hálózatépítés helyén a munkát irányító,
igazolvánnyal rendelkező személy van jelen.
46
A 35-36. §-hoz
E §-ok azt határozzák meg, mit tehet, és mit nem tehet meg a magánnyomozó
tevékenysége során, A magánnyomozó jogállása a megbízóéhoz igazodik,
tevékenysége abban merül ki, hogy ellenérték fejében gyűjt információkat megbízása
tárgyáról anélkül, hogy valóságos nyomozati jogkörrel rendelkezne. A hatályos
titokvédelmi szabályok tehát a magánnyomozót éppúgy kötik, ahogy a megbízót. A
36.	§ három olyan esetkörben tiltja kifejezetten az ilyen jellegű információgyűjtést,
ahol az adott tevékenységet végzők személye, illetve maga a tevékenység vagy annak
valamely eleme esik különleges jogszabályi védelem alá.
A 37-39. §-hoz
A kamara a személy-, vagyonőrök és magánnyomozók szakmai érdekképviseleti
testülete. Kényszertársulás, mivel az e Javaslat hatálya alá tartozó tevékenység
személyes gyakorlására kizárólag a kamarai tagok jogosultak. Működésére azért is
szükség van, mert a személy-, vagyonőri, magánnyomozói hivatás olyan speciális
bizalmi viszonyt testesít meg, amely közvetlen kihatással van az állampolgárok
személyi és vagyoni biztonságára. Tagjai csak természetes személyek lehetnek, a
vállalkozásokról pedig nyilvántartást vezet. A természetes személyek számára a
kamarai tagság, a vállalkozások számára a regisztráció a tevékenység végzésére való
jogosultság feltétele. A kamara a Rendőrség mellett az a szervezet, amely kontrollt
gyakorol a tevékenységet végző vállalkozások és természetes személyek felett, ennek
megvalósítása érdekében pedig a Rendőrséggel együttműködik. A cél a tevékenység
tisztasága, tiszta piaci viszonyok teremtése, a jogszerűség betartatása a közérdek szem
előtt tartásával.
A kamara megfelel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben
foglalt feltételeknek, melyek megalapozzák a kiemelkedő közhasznúság
megállapítását. A kamara országos és területi szervezetből áll. Az országos szervezet
székhelye Budapest. A Javaslat nem határozza meg a területi szervezetek számát,
illetve hogy mekkora tagság esetén lehet területi szervezetet alkotni. A kamara
önkormányzatiságának legfontosabb dokumentuma az alapszabály, amelynek kötelező
tartalmi elemeit a Javaslat meghatározza. Az alapszabályt az országos küldöttgyűlés
fogadja el kétharmados szavazattöbbséggel.
A 40. §-hoz
A kamarai tagság igazolására a tagsági igazolvány szolgál. A Javaslat rendelkezéseket
tartalmaz a kettős, többes tagság elkerülése érdekében. Egy természetes személynek
ugyanis több igazolványa is lehet, kamarai tagsága viszont csak egy, ehhez
kapcsolódóan kamarai választójoga sem lehet többszörös.
47
A 41-43. §-hoz
A kamarai tagság szüneteltetésének intézménye arra az esetre szolgál, ha a természetes
személy kamarai tag úgy akarja tevékenységét felfüggeszteni, hogy kamarai tagsága
ne szűnjön meg, ne kelljen újra kamarai felvételét kérelmeznie. A szüneteltetés ideje
alatt kötelezettségek a kamara felé nem terhelik, így például nem kel! tagdíjat fizetnie,
és jogai sem gyakorolhatja, például nem választhat. A szüneteltetés időtartama két év
lehet, amely két év meghosszabbítható, azonban ha a tag nem intézkedik a
meghosszabbításról két év után, a tagsága megszűnik.
A tagság szünetelésének időtartama meghaladhatja a két évet is. A szünetelésre akkor
kerül sor, ha a természetes személy tag valamennyi igazolványát bevonja a Rendőrség.
Erre például akkor kerül sor, ha a kamarai tag ellen büntetőeljárás indul olyan
bűncselekmény miatt, amelyet a Javaslat legalább kétévi szabadságvesztéssel fenyeget.
A 44. §-hoz
A kamarai tagság többek közt akkor is megszűnik, ha a tagdíjat írásbeli felszólítás
ellenére nem fizetik be. A jelen Javaslat hatályba lépését megelőzően hatályos
szabályozás szerint a tagdíjfizetés elmaradása esetén etikai eljárást kellett indítani a
fizetési kötelezettségét nem teljesítő tag ellen. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták,
hogy a kötelezően megindítandó etikai eljárásnak csak formális szerepe volt, érdemi
nem.
A 45-46. §-hoz
A kamara tagjának és a nyilvántartott vállalkozásnak egyaránt vannak jogai és
kötelességei a kamarával szemben, de ezek a jogok nem teljesen azonosak. A
regisztrált vállalkozásnak nincsen választójoga, tevékenysége miatt nem
kezdeményezhető ellene etikai eljárás, ellentétben a természetes személy kamarai
taggal. A vállalkozások nyilvántartásánál is van olyan intézmény, amely a kamarai
tagságnál létező szüneteltetéssel, illetve szüneteléssel mutat analógiát.
A 47-50. §-hoz
A kamara szervezetei választott és nem választott tisztviselőkkel működnek. A
választott tisztviselőket a területi/országos küldöttgyűlés választja. Az országos
küldöttgyűlés az országos küldöttekből áll, akiket a területi küldöttgyűlések
választanak meg. A területi küldöttgyűlések résztvevői a területi küldöttek, illetve a
területi szervezet nagyságától függően a területi küldöttgyűlés helyett közgyűlés
működik. A választott és nem választott tisztviselőkre a Javaslat összeférhetetlenségi
szabályokat állapít meg a tisztességes érdekképviselet céljából. A Javaslat annak is
elejét kívánja venni, hogy a kamarai tisztségeket halmozni lehessen, ezért írja elő,
hogy tisztségviselő egyszerre legfeljebb egy országos és egy területi tisztséget tölthet
be. Mivel az országos/területi küldött! pozíció nem számít kamarai tisztségnek, az
egyáltalán nem kizárt, hogy valaki egyszerre legyen például országos küldött és egy
48
bizottság tagja. Ellenkezőleg: az országos szervezetben elnöknek, alelnöknek,
elnökségi tagnak és az e Javaslat szerint megválasztandó bizottság elnökének csak
országos választható, valamint a területi szervezetben elnöknek, alelnöknek, elnökségi
tagnak és az e Javaslat szerint megválasztandó bizottság elnökének csak területi
küldött választható.
Az 51. §-hoz
Az országos szervezetben a legfontosabb döntések meghozatalát a Javaslat az országos
küldöttgyűlésre bízza.
Az 52. §-hoz
A kamara elnökségének összehívására, működésére, határozatainak meghozatalára
vonatkozó szabályokat a kamara alapszabálya állapítja meg.
Az 53-54. §-hoz
A felügyelő és a pénzügyi ellenőrző bizottságok a kamara működésének belső
felügyeletét látják el törvényességi szempontok alapján.
Az 55. §-hoz
A kamara tisztségviselői a kamara elnöke, alelnökei, az országos elnökség tagjai, a
felügyelő, valamint az etikai bizottság elnökei és tagjai. Őket az alapszabályban
meghatározott módon, időtartamra és létszámban titkos szavazással választják.
Az 56. §-hoz
A területi szervezet funkciója, hogy illetékességi területén ellássa a jogszabályban és
az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat. A területi szervezet
képviseleti, ügyintéző szervekkel, továbbá etikai bizottsággal, pénzügyi ellenőrző
bizottsággal, valamint önálló költségvetéssel rendelkezik.
Az 57. §-hoz
A kamarán belül a képviselt szakmáknak megfelelően tagozatokat lehet létrehozni, a
tagozatok feladatait és működését az alapszabály határozza meg.
Az 58-60. §-hoz
A kamara a természetes személy tagjai felett és az általa nyilvántartott vállalkozások
felett szakmai felügyeletet lát el, amelynek legfontosabb eszköze a tagokkal szemben
alkalmazható etikai eljárás. A Javaslat az etikai szabályzatra bízza az etikai vétségek
meghatározását, valamint az etikai eljárás szabályainak kidolgozását, tág teret engedve
49
a kamarai önkormányzatiságnak. Meghatározza azonban a taggal szemben etikai
vétség esetén alkalmazható intézkedéseket, amelynek során figyelembe kellett venni,
hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint erős igény mutatkozik arra, hogy az intézkedés
megválasztásánál az etikai bizottság differenciálhasson az etikai vétség súlya szerint.
A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy - például az ügyvédekről szóló 1998. évi XI.
törvény rendelkezéséhez hasonlóan - a másodfokú etikai eljárásban hozott határozat
ellen a bejelentő, az etikai eljárás alá vont, vagy más, a határozattal érintett személy a
közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhasson.
A 61-62. §-hoz
A kamara köztestületi önkormányzat, és mint ilyen, szükségképpen állami felügyelet,
törvényességi felügyelet alatt áll. A Javaslat a belügyminiszter számára törvényességi
ellenőrzési jogkört biztosít. Ennek keretében a belügyminiszter, ha jogsértést észlel,
megszüntetésére felhívja a kamara elnökét, meghatározott esetben bírósághoz
fordulhat.
A 63-64. §-hoz
A felügyeleti bírság mint szankció alkalmazása például akkor indokolt, ha a Rendőrség
olyan vállalkozás nyomára bukkan, amely tevékenységét működési engedély
hiányában végzi. Ebben az esetben a működési engedély visszavonása/bevonása mint
szankció nem jöhet szóba, nincs értelme annak, hogy a Rendőrség megtiltsa a
tevékenység további folytatását, mivel a vállalkozás eddig sem volt jogosult rá. A
felügyeleti bírság összege százezertől kétmillió forintig terjedhet a Rendőrség
mérlegelése alapján a jogsértés súlyával arányban. Nincs helye felügyeleti bírság
kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt. A felügyeleti bírságot
kiszabó határozat ellen természetesen van helye jogorvoslatnak. Az eljárásra az a szerv
az illetékes, amelyet e Javaslat 4. §-a ilyenként megjelöl. Hatásköre a másodfokú
eljárás lefolytatására az Rtv. rendelkezéseinek megfelelően a rendőr-
főkapitányságoknak van. Az államigazgatási eljárás szabályainak megfelelően
lehetőség van a jogorvoslat keretében bírósághoz fordulni. Ha a másodfokú határozat,
illetve a bíróság határozata az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, a
kétéves határidőt - amelynek letelte után felügyeleti bírság kiszabásának nincs helye -
a másodfokú határozat, illetőleg a bíróság határozatának jogerőre emelkedése napjától
kell számítani.
A 65. §-hoz
Ez a § meghatározza, melyek a Javaslatnak azok a szabályai, amelyeknek a
megszegése esetén a működési engedély és az igazolvány bevonható. A Javaslat ezen
szabályai két csoportba sorolhatók: az a) pontban hivatkozott szabályok egyszeri
megsértése is kiválthatja a bevonást, míg a b) pontban hivatkozott rendelkezések első
alkalommal történő megsértése esetén a hatóság figyelmeztetést alkalmaz, és csak az
ismételt jogsértés váltja ki a bevonást.
50
A 66-68. §-hoz
Az Európai Unióhoz és az EGT-hez történt csatlakozásunk nyomán a jogalkotó
feladata, hogy rendelkezzen azokról a vállalkozásokról is, amelyeket az EGT más
tagállamaiban alapítottak, és Magyarország területén e Javaslat hatálya alá eső
tevékenységet kívánnak folytatni. Amennyiben az ilyen vállalkozás rendelkezik
valamely EGT tagállamban kiadott okirattal, amely őt e Javaslat hatálya alá tartozó
tevékenységre jogosítja, a Rendőrség — ha az okirat valódi és érvényes — határozatban
engedélyezi a magyarországi tevékenységet, és a vállalkozást nyilvántartásba veszi.
A 69-72. §-hoz
Az EGT más tagállamában alapított vállalkozáshoz hasonlóan a Javaslat rendelkezik
az EGT valamely tagállamának olyan állampolgárairól is, akik Magyarországon
kívánnak e Javaslat hatálya alá eső tevékenységet folytatni.
A 73. §-hoz
Ez a § a hatósági eljárásra és ellenőrzésre az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló törvény előírásait rendeli alkalmazni.
A 74. §-hoz
Ez a § a Javaslatban használt lényeges fogalmakat határozza meg.
A 75-76. §-hoz
E Javaslat rendelkezései három lépcsőben lépnek hatályba. A legsürgetőbb azoknak a
szabályoknak a hatályba lépése, melyeknek megalkotását a 22/2004. (VI. 19.) AB
határozat tette elkerülhetetlenné. Ezek a titoktartás, az adatvédelem, a
csomagátvizsgálás szabályai. A második lépcsőben, 2005. július 1-jén azok a
rendelkezések lépnek hatályba, amelyek a megbízási szerződés kötelező tartalmi
elemeit határozzák meg, alvállalkozó foglalkoztatásának feltételeit rendezik. Utoljára
maradnak azok a §-ok, amelyek alkalmazására a Rendőrségnek, a kamarának fel kell
készülnie, ezek 2006. január 1-jén lépnek hatályba. A VSzVMt. rendelkezései ehhez
igazodva, szintén három lépcsőben vesztik hatályukat, ügyelve arra, hogy mielőtt jelen
Javaslat teljes egészében hatályba lép, mindig legyenek hatályos szabályok azokban a
kérdésekben, amelyeket e két törvény rendez. A 76. § rendezi a VSzVMt.-t módosító
törvények hatályon kívül helyezését is.
A 77. §-hoz
A Javaslat két másik jogszabály módosítását is tartalmazza.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása alapján sportrendezvényen csak az
lehet rendező szerv, aki — e Javaslat hatálya alá tartozó — egyéni vagy társas
51
vállalkozás vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, olyan képesítéssel rendelkezik,
amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, ezen felül pedig
sportrendezvényen való rendfenntartásra is felkészítették.
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény módosítása alapján a kötelezett a fegyveres biztonsági
őrséget ezentúl nem csak saját szervezetében, hanem többségi tulajdonában lévő
szervezettel is létrehozhatja, működtetheti, fenntarthatja.
78. §-hoz
E §-ban a belügyminiszter felhatalmazást kap rendeletalkotásra.