﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/13673 számú
törvényjavaslat
a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről
Előadó: dr. Kolber István
regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős
tárca nélküli miniszter
Budapest, 2004. december
1
2005. évi... törvény
a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
l-§
(1)	A törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a Budapesti
Agglomerációhoz tartozó településeire, illetve települési önkormányzataira (a
továbbiakban együtt: Budapesti Agglomeráció) teljed ki. A Budapesti Agglomeráció
területéhez tartozó települések felsorolását az 1/1. számú melléklet tartalmazza.
(2)	Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a
továbbiakban: OTrT) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a
Budapesti Agglomeráció területén alkalmazni.
A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve
2.§
A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve
a)	a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét (a továbbiakban: Szerkezeti Terv),
valamint
b)	a Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervét (a továbbiakban: Övezeti Terv)
tartalmazza.
II.	Fejezet
Szerkezeti Terv
3.§
(1)	A Szerkezeti Terv a településrendszert, valamint a térségi
területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúra-rendszereknek térbeli rendjét
határozza meg, M = 1 : 50 000 méretarányban.
(2)	A Szerkezeti Tervet a 2. számú (térképi) melléklet tartalmazza.
2
A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái
4-§
A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái a következők:
a)	települési térség, ezen belül:
aa)	városias települési térség,
ab)	városias települési térség részét képező nagy kiteijedésű zöldterület,
ac)	hagyományosan vidéki települési térség,
ad)	magas zöldfelületi arányú települési térség,
b)	erdőgazdálkodási térség,
c)	mezőgazdasági térség,
d)	zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség,
e)	műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló
terület,
f)	egyéb rendeltetésű terület.
Települési térség
5.§
(1)	Települési térség nem beépített területe abban az esetben minősíthető át
beépítésre szánt területté, illetve vehető igénybe a tervezett célra, ha erre az érintett
településen belül a beépített területek helyreállításával és a helyi építési szabályzatban,
szabályozási tervben azonos funkcióra kijelölt területek hasznosításával már nincs
lehetőség.
(2)	A település szerkezeti tervében beépítésre tervezett lakó-, vegyes, gazdasági
és üdülőterület akkor vehető igénybe, ha
a)	a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez,
b)	nem sért táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint kulturális
örökségvédelmi érdeket és
c)	a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra egyidejűleg
létrehozható.
(3)	Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200m-nél
közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi
(környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja.
(4)	A települési térség hullámtéri területe beépítésre szánt területté akkor
minősíthető, ha az árvízvédelem jogszabályban előírt mértékű biztosítása
következtében a terület hullámtéri jellege megszűnik.
(5)	A városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldterület az 5
hektárnál nagyobb összefüggő olyan városi és települési jelentőségű zöldterület,
valamint zöldfelület jellegű intézményterület, amely megkülönböztetett védelmet és
szabályozást igényel, és amely a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű
eleme.
(6)	A magas zöldfelületi arányú települési térségbe - elsősorban rekreációs
funkcióval rendelkező - Összességében alacsony beépítettségű területek tartoznak.
(7)	A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-án beépítésre
szánt településközponti vegyes, üdülő- és különleges terület, legalább 70%-án pedig
beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület,
mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület alakítható ki.
Erdőgazdálkodási térség
6-§
(1)	Az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-át erdőterület kategóriába kell
sorolni. Legfeljebb 10%-án egyéb beépítésre nem szánt terület alakítható ki, amelynek
során a meglévő védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületek kiterjedése nem
csökkenhet.
(2)	Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága - a település közigazgatási
területére vetítve - összességében nem csökkenhet.
Mezőgazdasági térség
7.§
(1)	A mezőgazdasági térség legalább 75%-át mezőgazdasági terület kategóriába
kell sorolni. Legfeljebb 15%-án erdőterület és legfeljebb 10%-án bármely települési
területfelhasználási egység kialakítható.
(2)	A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre
vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg
az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre
szánt terület 3%-át.
Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség
8-§
(1)	A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség a zöldövezetnek az
erdőgazdálkodási térségen és a zöldterületen kívüli területe.
4
(2)	A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre
nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési
területfelhasználási egység kialakítható.
Műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló terület
9.§
(1)	Az országos és a térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok
térbeli rendjét és az építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a
térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú
melléklet tartalmazza.
(2)	Az országos és a térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok
kialakítását az OTrT 1/1-8. számú, valamint e törvény 1/2. számú mellékletében
megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi)
melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
(3)	Budapesten a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá kell tenni a nagysebességű
vonatok, valamint az elővárosi vasúti hálózat fogadására.
(4)	Az MO gyorsforgalmi út 10-es főút és az Ml autópálya közötti szakasza, az
M2 gyorsforgalmi út Váctól az országhatárig tartó szakasza, valamint a Pomáz
települést elkerülő út tekintetében a nyomvonal kijelöléséhez a külön jogszabályban
meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot is el kell
készíteni.
Egyéb rendeltetésű terület
10. §
(1)	Az egyéb rendeltetésű területbe olyan települési (közlekedési vagy
különleges területek) területek tartoznak, amelyek - nagy kiterjedésük révén -
térszerkezeti jelentőségűek.
(2)	A térségi szerkezeti tervben Ferihegy fejlesztésére fenntartott egyéb
rendeltetésű területen kizárólag közlekedési, ipari, szolgáltató és kereskedelmi célú
építmények elhelyezésére szolgáló területfelhasználás jelölhető ki a településrendezési
eszközökben.
5
III. Fejezet
Övezeti Terv
11- §
(1)	Az Övezeti Terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos
területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket
M = 1 : 50 000 méretarányban határozza meg.
(2)	Az Övezeti Tervet a 3. számú (térképi) melléklet tartalmazza, amely 3/1-10.
jelű övezeti tervlapokból áll.
Kiemelt térségi övezetek
12.	§
A kiemelt térségi övezetek a következők:
a)	zöldövezet
b)	az országos és térségi ökológiai hálózat, ezen belül
ba)	védett természeti területek,
bb)	védett természeti területek védőövezete,
be) természeti területek,
bd) ökológiai zöldfolyosó,
c)	térségi tájrehabilitációt igénylő területek,
d)	kertgazdasági területek,
e)	tájképvédelmi területek,
f)	vizek védelme érdekében védendő területek,
g)	komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek,
h)	térségi hulladékkezelő létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek,
i)	kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek,
j) honvédelmi és katasztrófavédelmi területek.
Zöldövezet
13.	§
(1)	A zöldövezetet a térség olyan (védett és nem védett) területei alkotják,
amelyek biológiailag aktív, rendszeresen növényzettel fedett területek.
(2)	A zöldövezethez tartozik:
a)	az erdőgazdálkodási térség egy része, amely legalább 90%-ban erdőterület;
b)	a mezőgazdasági térség egy része, amely legalább 90%-ban távlatban is
mezőgazdasági, illetve erdőterület;
6
c)	a térszerkezeti jelentőségű, a beépítésre szánt területbe ékelődő erdő- és zöldterület.
(3)	A zöldövezeten a „zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség”-be
tartozó területek kivételével beépítésre szánt települési terület nem jelölhető ki.
(4)	A zöldövezet a bányászati tevékenységről szóló 1993. évi XLVIII. törvény
alkalmazásában kivett helynek minősül.
Országos és térségi ökológiai hálózat
14.	§
Az „országos és térségi ökológiai hálózat” részét képező védett természeti
területek övezetébe az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek
tartoznak. Az övezetben a kialakult hagyományos beépítési módot megváltoztatni nem
szabad.
Térségi tájrehabilitációt igénylő területek
15.	§
(1)	A „térségi tájrehabilitációt igénylő területek” övezetébe olyan - több
településre kiteijedő - területek tartoznak, amelyek az ipari vagy bányászati
tevékenység következtében roncsoltak.
(2)	E területeken a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett
települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott
újrahasznosítási cél alapján történhet.
Kertgazdasági területek
16.	§
(1)	Az övezetbe az olyan kertgazdasági területek tartoznak, amelyek a fekvésük,
szerkezetük és telekstruktúrájuk miatt távlatban sem fejleszthetők települési térséggé,
ugyanakkor a hasznosításuk módja és intenzitása, valamint a beépítettségük jelentősen
eltér a mezőgazdasági területétől.
(2)	Az övezet területe nem minősíthető beépítésre szánt területté.
7
Vizek védelme érdekében védendő területek
17.	§
(1)	A „vizek védelme érdekében védendő területek” övezetébe tartoznak:
a)	azok a karsztos területek, amelyeken a felszínen vagy a felszín alatt 10 m-en belül
mészkő, dolomit, mész-, illetve dolomitmárga képződmények találhatók,
b)	az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló
vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt vagy kijelölés alatt álló belső és
külső hidrogeológiai védőterületei.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti területeken belül:
a)	a kijelölt belső védőterületeket vízműterületként kell fenntartani, a külső
védőterületeken pedig csak olyan külterjes hasznosítású mező-, erdőgazdasági vagy
zöldterületi hasznosítás engedhető meg, amely nem jár a terület beépítésével,
b)	a településrendezési eszközökben a területfelhasználás feltételeit hidrogeológiai
szakvélemény alapján kell meghatározni,
c)	új beépítésre szánt terület igénybevétele csak a csatornázás, a szennyvízelvezetés, -
tisztítás és a hulladékártalmatlanítás egyidejű megoldásával engedhető meg.
Komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek
18.	§
A „komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek” övezetébe tartozó
területekre vonatkozóan komplex - térségi összefüggéseket, környezetvédelmi és
tájvédelmi szempontokat is figyelembe vevő - rehabilitációs terveket kell készíteni az
érintett települések településrendezési eszközeinek alátámasztó munkarészeként.
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek
19. §
A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete a bányászati
tevékenységről szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint kivett helynek minősül.
’ 123/ 1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről
8
Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek
20. §
A honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító
védőterületeket - a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint - ki
kell jelölni az érintett települések településrendezési eszközeiben.
IV.	Fejezet
Hatályba léptető és vegyes rendelkezések
21.§
(1)	Ez a törvény a kihirdetést követő második hónap 1. napján lép hatályba,
egyidejűleg hatályát veszti a Budapesti Agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt
üdülőkörzete lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet.
(2)	E törvény hatályba lépésétől az 1027/1986. (V. 22.) MT határozattal
jóváhagyott Budapesti Agglomeráció regionális rendezési tervét nem lehet alkalmazni.
(3)	Amennyiben a településrendezési eszközökben foglalt szabályok ellentétesek
e törvényben foglaltakkal, úgy a törvény hatályba lépését követően indult ügyekben e
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	Ezen törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket e
törvény hatálybalépését követő három éven belül összhangba kell hozni e törvénnyel.
(5)	E törvény szabályait azokban a közigazgatási ügyekben kell alkalmazni,
amelyek e törvény hatálybalépését követően indultak.
(6)	A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét legalább 5 évente felül
kell vizsgálni.
(7)	E törvény végrehajtására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló
1996. évi XXI. törvényben foglalt eljárási szabályok irányadóak.
(8)	E törvény alkalmazásában - a főváros esetében - település alatt a főváros
közigazgatási területe értendő.
9
A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések
Budapest
Alsónémedi
Biatorbágy
Budajenő
Budakalász
Budakeszi
Budaörs
Csobánka
Csornád
Csömör
Csörög
Délegyháza
Diósd
Dunabogdány
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunavarsány
Ecser
Erdőkertes
Érd
Felsőpakony
Fót
Göd
Gödöllő
Gyál
Gyömrő
Halásztelek
Herceghalom
Isaszeg
Kerepes
Kistarcsa
Kisoroszi
Leányfalu
Majosháza
Maglód
Mogyoród
Nagykovácsi
Nagytarcsa
Ócsa
Orbottyán
Páty
Perbál
Pécel
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisj ászfalu
Pilisszántó
Pilisszentiván
Pilisszentkereszt
Pilisszentlászló
Pilisvörösvár
Pomáz
Pócsmegyer
Pusztazámor
Remeteszőlős
Solymár
Sóskút
Szada
Százhalombatta
Szentendre
Szigethalom
Szigetmonostor
Szigetszentmiklós
Sződ
Sződliget
Tahitótfalu
Taksony
Tárnok
Telki
Tinnye
Tök
Tököl
Törökbálint
Üllő
Üröm
Vác
Vácrátót
Vecsés
Veresegyház
Visegrád
Zsámbék
1/1. számú melléklet
10
1/2. számú melléklet
A közúthálózat elemei*
1.	Gyorsforgalmi utak
1.1.	A "Helsinki közlekedési folyosók" hazai szakaszai
M6	OTrT szerint-Erd*-Százhalombatta*-OTrT szerint
1.2. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak
M0 Budapest körüli gyűrű	Az OTrT szerinti nyomvonal kiegészül Bp. III. kér.*, IV. kér.*, XV. kér.* és Biatorbágy területével.
Megjegyzés: / alapján a véde	vl M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat tt természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni.
M31 (MO- MS összekötés)	Bp. XVII. ker.*-Nagytarcsától OTrT szerint
M4	Vecsés*-Ullő*-Gyömrő*-OTrT szerint
M10	OTrT szerint-Solymár*-Pilisvörösvár*-Pilisszántó*-OTrT szerint
Helikopter úti fővárosi bevezetés	Ecser*-Maglód*-Gyömrő*-(csatlakozik az M4 nyomvonalához)
2.	Főutak
2.1.	A főúthálózat elemei
1. sz. főút	Budapest-Budaörs-Biatorbágy-Herceghalom-OTrT szerint
2. sz. főút	Budapest-Fót-Dunakeszi-Göd-Sződ-Sződliget-Vác-OTrT szerint
3. sz. főút	Budapest-Fót-Mogyoród-Szada-Gödöllő-OTrT szerint
4. sz. főút	Budapest-Vecsés*-Üllő*-OTrT szerint
5. sz. főút	Budapest-Alsónémedi*-Ocsa*-OTrT szerint
6. sz. főút	Budapest-Érd- Százhalombatta-OTrT szerint
7. sz. főút	Budapest-Diósd-Érd-Támok-OTrT szerint
10. sz. főút	Budapest-Üröm-Pilisborosjenő-Solymár-Pilisvörösvár-Piliscsaba- Pilisjászfalu-OTrT szerint
11. sz. főút	Budapest-Budakalász- Szentendre-Leány falu-T ahitótfalu- Dunabogdány-Visegrád-OTrT szerint
A tervezendő elemek *-gal szerepelnek.
OTrT=Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény.
11
2.2. Új főúti kapcsolatok
Ecser*-Pécel*-Maglód*-OTrT szerint
Ecser*-Maglód*-Gyömrő*-OTrT szerint
3.	Térségi j elentőségű úthálózati kapcsolatok
M2 (Vác)-Csörög*-Sződ* -Vácrátót* -Őrbotty án*-Csomád* -Őrbottyán* -
Veresegyház*-Szada*-Mogyoród*-Gödöllő*-M31*
M2 (Göd)-Csomád*
Pilisvörösvár* (M10 és 10. sz. főút közötti kapcsolat)
4.	Térségi jelentőségű mellékutak
(10. sz. főút) Pilisjászfalu*-Uny*-Tinnye*-Perbál*-Tök*-Zsámbék*-Biatorbágy*-
Sóskút*-Támok*-Érd*-Százhalombatta*
Csepel-szigeti gerincűt: Szigetszentmiklós*-Szigethalom*-Tököl*
5.	Településelkerülő szakaszok
Mogyoród
Isaszeg
Pécel
Ecscr
Üllő
Gyál
Ócsa
Alsónémedi
Budakeszi
Szentendre
Pomáz
Budakalász
6.	Térségi jelentőségű Duna-hidak
Váci híd* (Nagy-Duna)
Szigetmonostori híd* (Szentendrei-Duna)
12
7.	Nagysebességű vasútvonalak
OTrT szerint-Törökbálint*-Budapest*-Dunaharaszti*-Taksony*-Dunavarsány*-
Délegyháza*-OTrT szerint
OTrT szerint-Törökbálint*-Budapest*-Vecsés*-Üllő*-OTrT szerint
8.	Térségi jelentőségű nyilvános repülőterek
Dunakeszi
Farkashegy
Gödöllő
Alsónémedi
1
INDOKOLÁS
A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL
SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.A	Budapesti Agglomeráció a fővárost és a városkörnyéki agglomerálódó
településeket egyaránt magába foglaló - múltjában, jelenében és jövőjében -
egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott
térség.
Budapest és agglomerációja Közép-Európa legnagyobb monocentrikus
népességi, termelési és szellemi koncentrációja. Ebben a térségben, az ország
területének mindössze 2,7 %-án él a magyar népesség több mint negyede és itt
termelődik a nemzeti jövedelem mintegy 40 %-a.
A Budapesti Agglomeráció, (a Közép-Magyarországi Régió magterülete) az
ország központi térsége, a magyar térszerkezet sajátos eleme, szerepénél fogva más
régiók fejlődésének is befolyásolója. Mivel az ország egyik legintenzívebben
hasznosított, így leginkább terhelt területe is, ezért csak koordinált fejlesztéssel és
összehangolt tervezéssel lehet megfelelni az európai térszerkezetben is felértékelődő
központi szerepköréből fakadó kihívásoknak.
2.	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
(Tftv.) határozta meg a Budapesti Agglomerációt (és a Balaton Kiemelt
Üdülőkörzetet), mint kiemelt térséget, amelynek területére területrendezési tervet kell
készíteni.
A törvényben megfogalmazott hierarchia értelmében a területrendezési
terveknek összehangolt, egymásra épülő rendszert kell alkotnia. Az Országos
Területrendezési Tervnek (OTrT) és a kiemelt térségek területrendezési tervének
tartalmi elemeit és a bennük megfogalmazott peremfeltételeket a megyei, illetve a
megye egy adott térségére készülő területrendezési tervekbe be kell építeni,
elhatározásaikat pedig a településrendezési tervek készítésénél és elfogadásánál
érvényesíteni kell.
E tervhierarchia a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (a
továbbiakban: agglomerációs terv) készítésében azt jelentette, hogy a tervben
figyelembe kellett venni és be kellett építeni - a terv méretarányának megfelelően
pontosítva - az OTrT elhatározásait a területfelhasználásra, a térszerkezetet
meghatározó elemekre, illetve a területhasználat szabályaira vonatkozóan.
3.	Az agglomerációs terv összhangban van az Országos Területfejlesztési
Koncepcióval és a térség még nem jóváhagyott területfejlesztési koncepciójával,
amelyek a kapu-híd szerep erősítését, a decentralizált koncentrációt, a jelenleginél
kiegyensúlyozottabb (fenntarthatóbb) térbeli fejlődést és kedvezőbb életminőséget
tűztek ki célul. Ennek figyelembevételével az agglomerációs terv fő feladata volt a
térség távlati érdekeinek figyelembevételével:
-	az agglomeráció távlati térszerkezetének meghatározása,
-	az országos és térségi jelentőségű közlekedési és közmű hálózatok helyének, illetve
kapcsolatrendszerének megállapítása,
—	az urbanizált (települési), illetve a mező-, erdőgazdasági, valamint a természeti
területek rendszerének meghatározása, a területek használatára vonatkozó fő
szabályok megállapítása,
—	a természeti erőforrások megőrzéséhez szükséges keretfeltételek, illetve szabályok
megállapítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A javaslat a törvény területi és személyi hatályát egyaránt meghatározza. A
törvényjavaslat területi hatálya a Budapesti Agglomerációra terjed ki. A Budapesti
Agglomeráció Budapest fővárosból és Pest megyének — a javaslat 1/1. sz.
mellékletében meghatározott - 80 településéből áll. A törvényjavaslat személyi hatálya
pedig a megyei (fővárosi) területrendezési tervek, illetve a településrendezési eszközök
készítőire, vagyis az önkormányzatokra terjed ki. Az állampolgárokra a
törvényjavaslat hatálya a javaslat szerint közvetlenül nem terjed ki; a
törvényjavaslatban megállapított jogok és kötelezettségek rájuk (illetve az ő
vonatkozásukban) a megyei területrendezési terven, illetve a településrendezési
eszközökön, valamint az azokon alapuló egyes hatósági döntéseken keresztül
érvényesülnek.
a 2. §-hoz
Az agglomerációs terv a térség kiegyensúlyozott távlati fejlődése és a természeti
erőforrások megőrzése érdekében meghatározza a távlati térszerkezetet, a térségi
jelentőségű közlekedési és közmű hálózatok helyét, az urbanizált, a mezőgazdasági,
erdőgazdasági és a természeti területek rendszerét, továbbá átfogóan szabályozza azok
használatát.
Ennek megvalósításához két tervi eszköz áll a jogalkotó rendelkezésére: egyrészt
a térszerkezet (Szerkezeti Terv), másrészt a térségi övezetek (Övezeti Terv)
meghatározása.
3
a 3. §-hoz
A Szerkezeti Terv a Budapesti Agglomeráció területén a térszerkezet javítása,
valamint a területfelhasználás és a környezethasználat egyensúlya érdekében mind a
műszaki infrastruktúra hálózatokat, mind a területfelhasználást alakítja. Ennek
eszközeként területfelhasználási kategóriákat jelöl ki, amelyekre a térség sajátosságai
folytán szabályokat és korlátokat állít fel.
a 4. §-hoz
A Szerkezeti Terv az OTrT törvény kiemelt térségekre meghatározott
területfelhasználási kategóriáit szükség szerint kiegészíti további kategóriákkal, illetve
megfelelő eltéréssel alkalmazza azokat. Az OTrT törvény területfelhasználási
kategóriáitól való eltérés szükségességét a Budapesti Agglomeráció területi
sajátosságai (valamint a települési területeknek az elmúlt évtizedben tapasztalt
kedvezőtlen, koordinálatlan kiterjedése miatt szükségessé váló zöldövezet
kialakításának igénye) indokolják.
A települési térségen belüli területfelhasználási kategóriák az OTrT törvényben
meghatározott jellemzők alapján, illetve ezen paramétereknek a Budapesti
Agglomeráció térségi, településrendszerbeli sajátosságainak figyelembevételével
történt további differenciálásával kerültek meghatározásra.
az 5. §-hoz
A Szerkezeti Tervben települési térségként lehatárolt területen a
területfelhasználás módjáról és részletes szabályairól természetesen a helyi
önkormányzatok döntenek, de az általános alapvető követelményeket, amelyeket
figyelembe kell venniük, rögzíti a törvényjavaslat. A beépítésre nem szánt területek
beépítésre szánt területté való átminősítése és tényleges igénybevétele során
követelmény, hogy bebizonyosodjon: a tervezett funkció elhelyezésére adott
településben sem a beépített (műszakilag már korábban igénybe vett) területek
helyreállításával (rehabilitálásával), sem a jóváhagyott helyi építési szabályzatban,
szabályozási tervben a beépítésre szánt területként kijelölt területek hasznosításával
nincs lehetőség.
A települési térség igénybevételének és bővítésének fontos kritériuma, hogy az
csak a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kialakításának
biztosítása esetén lehetséges.
A települések beépítésre szánt területeinek összenövését gátló szabály, amely
szerint új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki a település közigazgatási határához
200 m-nél közelebb, fontos - lényegében egyedüli - eszköze a strukturált térszerkezet
alakításának, a települési identitás erősítésének, valamint a zöldövezet kialakításának.
A szabály csak az új beépítésre szánt területek kijelölését korlátozza, és a főváros
4
esetében a főváros településszerkezeti tervében és a szabályozási kerettervében kell
érvényesíteni Budapest közigazgatási határán.
A területi hatásvizsgálatra alapozott kivételes eltérés lehetőségét a
területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és az egyes
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXV. törvény vezette be. (Lásd
a módosított törvény 23/A. §-ában foglaltakat.) Ez alkalmazható jelen esetben is. A
területi hatásvizsgálatot követően területrendezési hatósági eljárás indul, amely az
eltérésre vonatkozó hatósági engedéllyel zárul. Az elsőfokú területrendezési hatósági
feladatokat a törvény a területi főépítészekre telepítette. Másodfokon a
területfejlesztésért és a területrendezésért felelős miniszter jár el. A térségi
területfelhasználási engedély tartalmi követelményeire és eljárási szabályaira
vonatkozó jogszabályok megalkotására a törvény felhatalmazásokat tartalmaz. Ezzel
az eljárással a 200 m-es szabálytól való eseti eltérés kezelhetővé válik.
A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által
veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.)
Korm. rendelet szerint e területeket természeti területként kell kezelni, melyre a
természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásai az irányadók. E
törvényjavaslat alapján a hullámtereken a települési térségként jelölt területeket csak
akkor lehet beépítésre szánt területként kijelölni és igénybe venni, ha az árvízvédelem
megfelelő szintű biztosításával a terület hullámtérként történő hasznosítása megszűnik.
A települések szerkezetének meghatározó jelentőségű eleme a városias települési
térség részét képező nagy kiterjedésű zöldfelület is (pl. Margitsziget, Népliget),
amelyek védelme törvényi szinten is indokolt.
A magas zöldfelületi arányú, alacsony beépítettségű települési térségek
elsősorban a rekreációt szolgáló területfelhasználás kialakítását segítik. Míg e terület
(legalább) 70%-a változatlanul beépítésre nem szánt területként kerül hasznosításra
(erdősítésre vagy zöldterületi kialakításra), a továbbtervezés során a településrendezési
eszközökben meghatározásra kerülő (legfeljebb) 30%-án a pihenést, rekreációt
szolgáló létesítmények elhelyezésére alkalmas beépítésre szánt területek alakíthatók
ki. A szabályozás eredményeként e területek tényleges beépítésének mértéke távlatban
sem haladhatja meg az összterület 10%-át.
a 6. §-hoz
Az erdőgazdálkodási térség esetében a törvényjavaslat a pontosabb tervezés
lehetőségét kihasználva az erdőterületek védelme érdekében az OTrT törvényhez
képest valamivel szigorúbb szabályt alkalmaz (85% helyett 90%-ban határozza meg a
területfelhasználási kategórián belül a ténylegesen erdőterületként kijelölendő terület
arányát). A meglévő erdőterület mennyiségét abszolút értékben is védi a törvény, de
rugalmas módon, mert lehetőséget nyújt a visszapótlásra.
5
a 7-8. §-hoz
A mezőgazdasági térségi területfelhasználási kategóriák - a terv léptékéből
adódóan, illetve a mezőgazdasági területek rovására történő új, koordinálatlan
területfelhasználás kezelhető keretek között tartására - az OTrT törvénynél jobban
differenciálják a mezőgazdasági területeket, illetve az ott más célra történő
területfelhasználás területnagysághoz viszonyított arányát.
A térségben jelentős kiterjedésű kertgazdasági területek a hasznosítás módja
alapján szintén a mezőgazdasági felhasználású területek közé sorolódnak. Ezen
területek közül azok, amelyek nem kapcsolódnak szervesen a települési térségekhez,
illetve amelyek táji-természeti szempontból érzékeny területen találhatókba távlatban
sem válhatnak települési területté. Ezeket „kertgazdasági területek” övezete védi.
A Budapesti Agglomeráció térségének sajátosságai azt kívánják meg, hogy
Szerkezeti Terve az általános mezőgazdasági térségi területfelhasználási kategória
mellett egy sajátos új, úgynevezett zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség
kategóriát állítson fel. Ez utóbbira vonatkozó szabályok célja, hogy a terület ne
válhasson beépítésre szánt területté és megmaradjon ökológiailag aktív zöldfelületként
mező- és erdőgazdasági művelésben.
a 9. §-hoz
A Budapesti Agglomeráció országon belüli elhelyezkedése és központi szerepe
megkívánja, hogy a főváros és agglomerációjának közlekedése és egyéb
infrastruktúrája mind a nemzetközi, mind az országos rendszerekkel összehangolt
legyen.
A törvényjavaslat egyik célja, hogy a tervezett, még meg nem épült közlekedési
útvonalak és más infrastrukturális létesítmények helyigényét biztosítsa.
A közlekedési hálózatok és építmények által érintett településeket a
törvényjavaslat szöveges melléklete tételesen is felsorolja. A Kelenföldi pályaudvar
távlati szerepére vonatkozó előírás a főváros településszerkezeti tervében és
közlekedésfejlesztési koncepciójában foglaltakat erősíti meg.
E törvényjavaslat a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat
készítés kötelezettségét kiterjeszti az MO gyorsforgalmi út 10-es főút és az Ml
autópálya közötti szakaszára, az M2 gyorsforgalmi út Váctól az országhatárig tartó
szakaszára, valamint a Pomáz települést elkerülő út esetében a nyomvonal kijelölésére.
A területi hatásvizsgálat a nyomvonallal érintett települések igazgatási területén
nagyobb mozgásteret biztosít a minden szempontból megfelelő végleges nyomvonal
kijelöléséhez.
6
a 10. §-hoz
Az egyéb rendeltetésű területbe a nagyságrendjük miatt önállóan térszerkezetet
alakító, más térségi területfelhasználási kategóriába nem besorolható, nagykiterjedésű
létesítmények területe tartozik (repülőterek, pályaudvarok, Hungaroring, regionális
jelentőségű szennyvíztisztítók, hulladéklerakók). A ferihegyi repülőtér esetében a
Szerkezeti Terv egyéb rendeltetésű területként jelöli meg a repülőtér potenciális
bővítéséhez szükséges csatlakozási területeket, egyúttal a törvényjavaslat előírja, hogy
az érintett települések rendezési terveiben olyan területfelhasználási kategóriákat kell
ezen területen kijelölni, amelyek funkcionális szempontból összhangba hozhatók a
bővítést céljával, illetve a térség repülési és logisztikai központ szerepével.
a 11-12. §-hoz
A Budapesti Agglomeráció területrendezésének további eszköze a térségi övezeti
rendszer (Övezeti Terv), amely speciális védelmi és funkcionális szempontok
figyelembevételével határoz meg követelményeket az agglomerációs térség egyes
területeire. Az agglomerációs terv követi az OTrT törvényben meghatározott kiemelt
térségre vonatkozó övezeti felosztást azzal a különbséggel, hogy ahol a térség
sajátosságai megkívánják, ott új övezeteket állapít meg. A törvényjavaslat a rajzi
mellékletekben rögzíti a különböző övezetek lehatárolását M = 1 :50 000
méretarányban.
Az agglomeráció településeinek az övezeti szabályokat is érvényesíteni kell
településrendezési eszközeikben.
A terv által lehatárolt országos és térségi ökológiai hálózat övezetén belül a
védett természeti területre, a védett természeti területek védőövezetére, a természeti
területre, az ökológiai zöldfolyosó területére, a tájképvédelmi területek övezetére,
amelyben tájalkotó elemként jelenik meg a kulturális (műemléki és régészeti) örökség
is, valamint a térségi hulladékkezelő létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható
terület övezetére az OTrT törvény előírásait kell alkalmazni. Ezen övezetekre ezért a
törvényjavaslat külön előírást nem tartalmaz.
Az övezeteket egymást átfedő térképlapokként kell elképzelni, tehát egy adott
terület egyidejűleg több övezetbe is tartozhat.
a 13. §-hoz
A településrendezési eszközök vizsgálataiban regisztrált zöldfelület-vesztés
dinamizmusa, a beépítésre tervezett területek növekedése, a fővároson belüli és az azt
körülvevő zöldövezet kialakítási esélyének csökkenése, (földrajzilag egyre távolabbi
kialakítás lehetősége) térségi együttműködést és összehangolást tesz szükségessé,
amelynek megfelelő területrendezési kezelési módja a térségi zöldövezet rendszerének
kialakítása.
7
A Budapesti Agglomeráció zöldövezete egyrészt területi kapcsolatot teremt a
főváros és az érintett települések belterületeinek zöldterületeivel, másrészt az
agglomeráció, illetve a zöldövezet tervezett kiterjedésén túlmutató - hasonló elvek
szerint Pest megye teljes területén létrehozható - ökológiai folyosók rendszerével is.
A Budapesti Agglomeráció térségének sajátossága folytán alapvető kívánalom,
hogy olyan egységes zöldövezeti rendszer alakuljon ki, amelyen a biológiailag aktív
területek arányának növekedése biztosíthatja a hosszú távú fenntartható fejlődést. Az
összefüggő zöldövezet kialakításának célja a térség ökológiai és környezeti
terhelésének mérséklése, a környezetminőség javítása, illetve nem utolsó sorban a
térszerkezet és a városszerkezet tagolása.
A zöldövezet sajátossága, hogy benne a biológiailag aktív, növényzettel fedett
területek aránya legalább 90%. A törvényjavaslat szigorú előírásaival ezen területek
megtartását és megóvását kívánja hosszú távon biztosítani. Ennek érdekében
rendelkezik a törvényjavaslat arról, hogy zöldövezeti terület még távlatban sem válhat
beépítésre szánt területté. Ez alól kivételt képeznek az övezetbe tartozó mezőgazdasági
területek, ahol minimális mértékben a beépített területté alakítás megengedhető.
a 14. §-hoz
Az ökológiai hálózat övezeteinek elsődleges rendeltetése a táji, természeti
értékek fennmaradásának, illetve esetleges visszaállításának biztosítása. Általánosan
elmondható, hogy az ökológiai hálózat egyes övezeteinek szabályait a
természetvédelemről szóló 1996. évi Lili. törvény, valamint az OTrT törvény erre
vonatkozó előírásaival összhangban kell alkalmazni.
A fenti törvényekben foglaltak kiegészítéseként, az országos és a helyi
jelentőségű védett természeti területek védelme érdekében korlátokat szab a
törvényjavaslat a terület beépítése tekintetében úgy, hogy annak jellege nem térhet el a
már meglévő beépítési módtól.
a 15. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza, hogy melyek azok a területek, amelyek a
térségi tájrehabilitációt igénylő területek övezetébe tartoznak. Ezek az ipari vagy
bányászati tevékenység következtében roncsolt területek, amelyek felhasználására az
OTrT törvény szerinti szabályok szerint kerülhet sor (az érintett települések egymással
összehangolt településrendezési eszközeiben kell megfogalmazni az újrahasznosítási
célokat).
a 16. §-hoz
Az agglomeráció térségének sajátos problémája az 1960-1970-es években
kialakított zártkertek területrendezési kezelésének kérdése. A terv azokat a területeket,
amelyek kapcsolódnak a település beépítésre szánt területeihez, műszaki
8
infrastruktúrával ellátottak, vagy elláthatók (és amelyek belterületi felhasználását az
egyeztetés során az adott települési önkormányzat is támogatta), települési területként
rögzíti.
Azok a területek, amelyek távlatban sem válhatnak települési területté, speciális
rendezési szabályozást igényelnek a földrészletek elaprózódásának, a beépítés
sűrűsödésének elkerülése, a mezőgazdasági hasznosítási jelleg fenntartása érdekében.
Ezen - alapvetően termelési célú - területeken a törvényjavaslat a beépítésnek állít
korlátokat azzal a rendelkezéssel, hogy az ilyen területet beépítésre szánt területté
minősíteni nem szabad.
a 17. §-hoz
A törvényjavaslat az ivóvízbázisok távlati védelme érdekében, a geológiai
adottságok figyelembevételével térségi szinten meghatározza az ebből a szempontból
védendő területeket. A területek pontos lehatárolását, külső és belső védőterületeinek
kialakítását, valamint a szükséges szabályok meghatározását a településrendezési
eszközök hatáskörébe utalja. A felszín alatti vizek védelmét településrendezési
eszközökben kell biztosítani, amely védőterületek fenntartásával, beépítési
korlátokkal, szennyvízelvezetési és tisztítási követelmények érvényre juttatásával
valósul meg.
a 18. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza azokat a különböző szennyezéssel terhelt
területeket, amelyek valamilyen ipari, honvédelmi, bányászati vagy kommunális
tevékenység következtében szennyezettségük miatt komplex környezeti rehabilitációt
igényelnek. Előírja komplex környezeti rehabilitációs terv elkészítését, amely alapjául
szolgálhat a szennyezés megszüntetésére vonatkozó programoknak.
a 19. §-hoz
A kiváló termőhelyi értékű szántóterületek övezete az Országos Területrendezési
Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/3. sz. mellékletét pontosítva olyan
szántóföldi területeket foglalja magában, amelyek agroökológiai adottságaikat tekintve
kimagaslóak és környezeti szempontból a legkevésbé érzékenyek, ezért árutermelésre
a legalkalmasabbak. Az övezet kijelölésének az alapja a Nemzeti Agrár-
kömyezetvédelmi Program megalapozó vizsgálata, amelyet a Szent István Egyetem
készített el kutatási eredményekre alapozva. Az övezet területeit azok a szántóterületek
alkotják, amelyek a fenti kutatás által felállított úgynevezett „kömyezetérzékenységi
agrártermelési értékskálán” az igen kedvező besorolást jelentő 150 pontot
meghaladták.
Az övezeti szabály szerint e területek a bányászati tevékenységről szóló külön
jogszabály szerint kivett helynek minősülnek.
9
a 20. §-hoz
A törvényjavaslat fokozottan szolgálja a honvédelem érdekeit a védőterületek
kijelölésére vonatkozó szabály kimondásával. A hivatkozott „külön jogszabályok”
csak részben állnak rendelkezésre, a Honvédelmi Minisztérium (HM) a hiányzó
jogszabályok elkészítését tervbe vette. Ezek megjelenéséig a településrendezési
eszközök készítése és egyeztetése során - érdekelt államigazgatási szervként - a HM
esetileg foglal állást a szükséges védőterületekről.
a 21. §-hoz
A törvényjavaslat hatálybalépésének tervezett időpontja a kihirdetést követő
második hónap 1. napja.
A törvényjavaslat elfogadásával aktualitását veszti a Budapesti Agglomeráció és
a Balaton kiemelt üdülőkörzet lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet,
valamint a térségre 1985-ben készült, a 1027/1986. (V. 22.) MT határozattal
jóváhagyott terv, ezért a törvényjavaslat a hatályba léptető rendelkezések körében
rendelkezik a fenti jogszabályok hatályon kívül helyezéséről, illetve
alkalmazhatóságáról. (A Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó településekről
időközben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és
a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény
már rendelkezett.)
A már elkészült településrendezési eszközök és a törvényjavaslat közötti
összhangot a törvényjavaslat hatálybalépését követő három éven belül kell
megteremteni.
Az agglomerációs terv felülvizsgálatát a térségben tapasztalható dinamikus
területi folyamatok nyomon követése és a terv érvényesülésének vizsgálata érdekében
5 év elteltével el kell végezni.
Az agglomerációs törvény valamennyi előírására érvényes az, hogy
alkalmazásuk a főváros esetében a főváros településszerkezeti tervében és
szabályozási kerettervében történik, ennek egyértelművé tétele érdekében a
törvényjavaslat 21. § (8) bekezdésében ki kellett mondani azt, hogy a település
fogalma alatt e törvény vonatkozásában a főváros közigazgatási területe értendő.