törvényjavaslat
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága
megszűnéséről
|
|
Előadó: |
Dr. Lamperth Mónika belügyminiszter |
2002. évi … törvény
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága megszűnéséről
1.
§ (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal (a továbbiakban: APEH) Bűnügyi Igazgatósága megszűnik, ezzel
egyidejűleg az APEH Bűnügyi Igazgatósága bűnüldözési és nyomozó hatósági
feladatainak (a továbbiakban együtt: pénzügyi nyomozás) ellátására az Országos
Rendőr-főkapitányság
(a továbbiakban: ORFK) szervezetében a belügyminiszter nyomozó szervet
(a továbbiakban: ORFK pénzügyi nyomozó szerve) hoz létre.
(2) Az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a vezetőjét az országos rendőrfőkapitány nevezi ki az APEH elnöke véleményének kikérése után.
(3) A pénzügyi nyomozást az ORFK pénzügyi nyomozó
szervének a tagja
(a továbbiakban: pénzügyi nyomozó) végzi.
2. § Ahol jogszabály adónyomozóról, az APEH bűnügyi igazgatójáról, illetve az APEH nyomozó hatóságáról, az APEH Bűnügyi Igazgatóságáról rendelkezik, az alatt e törvény hatályba lépésének napjától pénzügyi nyomozót, az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a vezetőjét, illetve az ORFK pénzügyi nyomozó szervét kell érteni.
3. § Az ORFK az APEH jogutódja az APEH Bűnügyi Igazgatóságát érintő vagyoni jogok és kötelezettségek, továbbá az APEH Bűnügyi Igazgatóságánál alkalmazásban állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és az APEH Bűnügyi Igazgatósága alkalmazottai közszolgálati jogviszonyának fennállása, valamint az APEH Bűnügyi Igazgatósága által folytatott büntetőeljárás és titkos információgyűjtés tekintetében.
4. § (1) Az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a feladat elvégzéséhez szükséges vagyonnal történő ellátását az APEH vagyonából kell biztosítani.
(2) Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve feladatainak ellátásához szükséges pénzeszközöket az APEH Bűnügyi Igazgatósága 2003. évi költségvetési előirányzatainak átcsoportosításával kell biztosítani.
(3) Az APEH Bűnügyi Igazgatósága vagyonának átadása – átvétele ügyében 2003. június 30-ig a pénzügyminiszter és a belügyminiszter külön megállapodást köt.
5. § (1) Ez a törvény 2003. január 1-én lép hatályba.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvény továbbá az ezt módosító 1999. évi LXXV. törvény 78. §-a, az 1999. évi XCIX. törvény 186. §-a;
b) A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény Melléklete 1. pontjának f) alpontjában, valamint az ezt módosító 1999. évi CX. törvény 171. §-ának (5) bekezdésében a “valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága állományába tartozó adónyomozó által” szövegrész;
c) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének r) pontjában a “valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bűnügyi igazgatója” szövegrész, továbbá az Államtitokköri Jegyzékről szóló Mellékletének 137/A. pontjában az “és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál” szövegrész, 137/B. pontjában az “és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal” szövegrész;
d) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI. törvény 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja, (2) bekezdésében a “valamint az APEH Bűnügyi Igazgatóság vezetője (a továbbiakban együtt: országos parancsnok)” szövegrész;
e) a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 38. §-ának (2) bekezdésében “az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal” szövegrész;
f) az állampolgári
jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban.
Obtv.) 18. §-a (6) és (8) bekezdésében az “az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal nyomozó hatóságánál”, (7) bekezdésében az “az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága” szövegrész, továbbá Mellékletének V.
pontja, valamint az Obtv.-t módosító 2001. évi XC. törvény 3. §-a (2)
bekezdésének az Obtv. 18. §-a (6) bekezdését megállapító rendelkezésében az “az
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatóságánál”, a (7) bekezdését
megállapító rendelkezésében az
“az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága”, a
(8) bekezdését megállapító rendelkezésében az “az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal nyomozó hatóságánál”, valamint az Obtv.-t módosító 2001. évi XC.
törvény 5. §-a (2) bekezdésének az Obtv. Mellékletét V-VII. ponttal kiegészítő
rendelkezésében az V. pontot megállapító szövegrész;
g)
a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az “az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal Nyomozó Hatósága”, b) pontjában az “az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatalnak” szövegrész, valamint az Rtv.-t módosító 1999. évi LXXV. törvény 71.
§-a (2) bekezdésének az Rtv. 94. §-a (1) bekezdésének
a) pontját megállapító rendelkezésében az “az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal Nyomozóhatósága,” az Rtv. 94. §-a (1) bekezdésének b) pontját
megállapító rendelkezésében az “az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak”
szövegrész.
6. § A
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az
országgyűlési biztos hivatalaiban, az Országos Rádió és Televízió Testület
Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia
Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési
Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban,
a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, a Közigazgatásszervezési
és Közszolgálati Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a
területi szervek kivételével -, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél,
az Államháztartási Hivatalnál, a Szerencsejáték Felügyeletnél, a Nemzeti
Földalapkezelő Szervezetnél, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó
szervénél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a
Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított
központi költségvetési szerveknél, valamint
- a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási
Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az
illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő
esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő
esetében az alapilletményének 15%-a.”
7. § Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvénynek az Államtitokköri Jegyzékről szóló Melléklete 137/H. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
“137/H. A személyi védelemről szóló jogszabály szerint a Vám- és Pénzügyőrség által személyi védelemben részesített személy személyazonosító adatai, valamint - ha a tanúvédelmi törvény szerint a programszerű védelmet a Vám- és Pénzügyőrség kezdeményezte - a Védelmi Programba felvett személy személyazonosító adatai, illetve a védelem kezdeményezésével, a tanúvédelmi törvény végrehajtásával összefüggésben keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban:
APEH) Bűnügyi Igazgatóságát az APEH egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII.
törvény
(a továbbiakban: APEH tv.) hívta életre, működését 1999. február 1-jén kezdte
meg. A törvény megszületésekor az alapvető cél a gazdasági szférában
megnövekedett és szervezetté vált bűnözés elleni hatékonyabb felderítő és
nyomozati tevékenység biztosítása volt, egy kifejezetten erre szakosodott,
speciálisan felkészült nyomozói állománnyal rendelkező nyomozó hatóság
létrehozásával.
A Bűnügyi Igazgatóság nem tartozott a rendvédelmi szervek körébe, az APEH elnökének irányítása alatt álló ún. civil nyomozó hatóság volt, amelynek adónyomozói köztisztviselők.
Az
APEH Bűnügyi Igazgatósága hatáskörébe a büntetőeljárásról szóló törvény alapján
kilenc bűncselekmény nyomozása tartozott. /A jogosulatlan gazdasági előny
megszerzése (Btk. 288. §), a számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §), a
csődbűntett (Btk. 290. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt az
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra vagy járulékra
követik el (Btk. 310. §), a Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési
kötelezettség megszegése (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási
vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése
(Btk. 310/B. §), a csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el
(Btk. 318. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben
elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) és magánokirat-hamisítás (Btk.
276. §)./
AZ APEH Bűnügyi Igazgatóságát az APEH tv. titkos információgyűjtési jogosultsággal ruházta fel. Az Alkotmánybíróság 31/2001. (VII. 11.) AB határozata alkotmányellenesnek minősítette és 2002. december 31-i hatállyal megsemmisítette az APEH tv. ezen rendelkezéseit.
Az APEH Bűnügyi Igazgatósága hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását korábban – egy kivételével – a Rendőrség, mint általános nyomozó hatóság látta el. A tapasztalatok alapján nem indokolt az APEH szervezetében egy olyan önálló nyomozó hatóság fenntartása, amely nem rendelkezik titkos információgyűjtési jogosultsággal, az APEH Bűnügyi Igazgatósága működéséhez fűzött elvárásoknak a Rendőrség keretén belül működő szervezet tud leginkább megfelelni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az APEH Bűnügyi Igazgatósága és ezzel együtt az APEH bűnüldözési és nyomozó hatósági feladatai a törvény hatályba lépésével megszűnnek, ezzel egyidejűleg az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) szervezetében egy új nyomozó szervet kell létrehozni.
A korábban az APEH Bűnügyi Igazgatósága hatáskörébe utalt bűncselekmények felderítése és nyomozása az általános nyomozó hatóságként működő rendőrség feladatává válik. / A büntetőeljárásról szóló törvény 1973. évi I. törvény (Be.) 16. §-a (5) bekezdésének, illetve a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (új Be.) 36. §-a (4) bekezdésének ezzel összhangban történő hatályon kívül helyezéséről a büntetőjogszabályok módosításáról szóló törvény rendelkezik. /
A rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 15/1994. (VII. 14.) BM rendelet értelmében az ORFK a rendőrség központi nyomozó hatósága, melynek nyomozó szervekre történő tagozódását e rendelet állapítja meg. Az Országos Rendőr-főkapitányság szervezetén belül létrehozott új nyomozó szervet, annak hatáskörét és illetékességét a belügyminiszteri rendelet módosítása állapítja meg, megtartva azt a szervezeti tagozódást, hatásköri- és illetékességi szabályozást, amely szerint az APEH Bűnügyi Igazgatósága működött, garantálva a pénzügyi nyomozó szerv önállóságát.
Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve hatáskörébe tartozó bűncselekmények speciális jellege miatt, a szakmai munka folyamatossága érdekében az országos rendőrfőkapitány a nyomozó szerv vezetőjének kinevezése előtt kikéri az APEH elnökének a véleményét.
Az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a tagja
a pénzügyi nyomozó.
A közszolgálati jogviszonyban álló /köztisztviselő/ pénzügyi nyomozó a
büntetőeljárásról szóló törvény alapján, mint a nyomozó hatóság tagja látja el
feladatát, értelemszerűen nem rendelkezik a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvényben (a továbbiakban: Rtv.) a hivatásos állományú rendőr számára biztosított
intézkedési, illetve kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó
jogosultsággal. A bűnüldözési és nyomozó hatósági feladatok ellátásában azonban
ez a köztisztviselő jogállású pénzügyi nyomozó számára akadályt nem jelent,
mivel egyrészt ezek a jogosultságok nem a nyomozó hatósági működéshez, hanem a
rendvédelmi feladatok ellátásához, a Rendőrség, mint fegyveres rendvédelmi
szerv működéséhez köthetők, jogalapjuk ezen nyugszik, másrészt a Rendőrség
szervezetében működő pénzügyi nyomozó szerv állományába a későbbiek során
hivatásos szolgálati viszonyban álló nyomozók is tartozhatnak, akik
rendelkeznek a rendőr számára biztosított eszközökkel. Megjegyzendő, hogy a
tisztán nyomozó hatósági feladatot ellátó ügyészségi nyomozó hivatalok nyomozó
ügyészei, illetve ügyészségi nyomozói sem rendelkeznek intézkedési, illetve
kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó jogosultsággal.
A 2–4. §-okhoz
Az ORFK az APEH jogutódja mindazokban a jogviszonyokban, amelyekben az APEH a Bűnügyi Igazgatóságot érintően jogosult vagy kötelezett, azaz mind a vagyoni jogok és kötelezettségek, mind az alkalmazottak feletti munkáltatói jog gyakorlása és az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyának fennállása tekintetében. A törvény alapján az APEH Bűnügyi Igazgatósága alkalmazottainak közszolgálati jogviszonya megmarad, illetményüket, egyéb járandóságaikat és juttatásaikat tekintve hátrány nem éri őket.
Az APEH Bűnügyi Igazgatósága köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának fennállása tekintetében a jogutódlás kimondása az Rtv. 7. §-ának (1) bekezdésén alapul, amely szerint a Rendőrség személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, köztisztviselőkből és közalkalmazottakból állhat. E törvényi rendelkezés alapján az Országos Rendőr-főkapitányság állományában jelenleg is vannak köztisztviselők.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. §-ának (3) bekezdése értelmében a miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré, a köztisztviselői, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati beosztássá átminősítheti, illetőleg az állománytáblában megjelölt beosztást, munkakört a hivatásos állomány tagjával, köztisztviselővel vagy közalkalmazottal betöltheti.
Az ORFK a jogutód az APEH Bűnügyi
Igazgatósága által folytatott büntetőeljárás és titkos információgyűjtés
tekintetében is, ez által biztosított a bűnüldözési és nyomozó hatósági
feladatok ellátásának folyamatossága.
Ezt garantálja az is, hogy a feladatoknak a Rendőrséghez való visszatelepítése
nem igényli a személyi állomány köztisztviselői jogállásának megváltoztatását,
amelynek következtében az új szervezetnél marad a jelenlegi adónyomozói
állomány. Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve ugyanakkor az ezt meghatározó belügyminiszteri
rendelet értelmében megőrzi az APEH Bűnügyi Igazgatósága hatáskörét,
jogosítványait, szervezeti felépítését.
Az Rtv. VII. fejezete a Rendőrséget, mint szervezetet jogosítja fel a titkos információ gyűjtésére, így az ORFK pénzügyi nyomozó szerve a Rendőrség részeként a titkos információgyűjtés folytatására jogosult.
Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve feladatai ellátáshoz szükséges vagyont és pénzeszközöket az APEH Bűnügyi Igazgatósága vagyonából és 2003. évi költségvetési előirányzataiból kell biztosítani. A két költségvetési fejezet közötti átcsoportosításról és a vagyon átadásáról az érintett minisztereknek 2003. június 30-ig meg kell állapodni.
Az 5–7. §-okhoz
Mivel az APEH Bűnügyi Igazgatósága 2002. december 31. után az Alkotmánybíróság határozata értelmében titkos információgyűjtést nem folytathat, a feladat ellátásnak folyamatossága és az eredményesség megőrzése érdekében a törvény 2003. január 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az APEH tv. és más törvények azon paragrafusai és szövegrészei, amelyek az APEH nyomozó hatóságával kapcsolatban rendelkezéseket tartalmaznak.
A
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1)
bekezdése módosításával az 50 %-os illetménykiegészítés megállapítására
jogosult szervek körébe beillesztésre kerül az ORFK pénzügyi nyomozó szerve. A
módosítás eredményeképpen az APEH Bűnügyi Igazgatóságánál korábban
50 %-os illetménykiegészítésben részesült köztisztviselők továbbra is
jogosultak lesznek erre.