﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/13965. számú
törvényjavaslat
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény jogharmonizációs célú
módosításáról
Előadó:	Csizmár Gábor
foglalkoztatáspolitikai
és
munkaügyi miniszter
Budapest, 2005. január
2
2005. évi.....törvény
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
jogharmonizációs célú módosításáról
l.§
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény [a továbbiakban: Mt.] a
következő 15/B. §-sal egészül ki:
„15/B. § (1) E törvény alkalmazásában:
a)	a munkáltatónak a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) felé
fennálló tájékoztatási kötelezettsége: a munkaügyi kapcsolatokkal, illetve a munkaviszonnyal
összefüggő, e törvényben meghatározott információk átadása, azok megismerését,
megvizsgálását, azokkal kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő
módon;
b)	konzultáció: a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a
munkáltató közötti véleménycsere és párbeszéd.
(2)	A konzultációs kötelezettség legalább a 21. § (2) bekezdésében, 22. § (l)-(2)
bekezdésében, valamint a 65. § (3) bekezdésének a) és f) pontjaiban, továbbá (4)
bekezdésében foglalt, valamint a munkáltató és a szakszervezet, illetve az üzemi tanács
megállapodása szerinti egyéb kérdésekre terjed ki.
(3)	A konzultációt a kezdeményezésben megjelölt célhoz kötötten és megfelelő időpontban
-	a megállapodás érdekében - oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen:
a)	a feleknek a konzultáció tárgyához szükséges szintű képviselete,
b)	a közvetlen, személyes véleménycsere és párbeszéd,
c)	a munkáltató tájékoztatásának, illetve a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi
megbízott) ezzel kapcsolatos álláspontjának, véleményének érdemi megtárgyalása.
(4)	A munkáltató által közölt tájékoztatással, illetőleg véleményezés céljából átadott, a
munkáltató tervezett intézkedésére vonatkozó információval kapcsolatban a szakszervezet,
illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) a tájékoztatás, illetve az információ átadása
időpontjától számított tizenöt napon belül kezdeményezhet konzultációt. A tizenöt napos
határidő kezdetére a szakszervezet tekintetében a 21. § (3) bekezdésében, az üzemi tanács
tekintetében a 66. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5)	A (3)-(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a 21. § (2) bekezdésében, továbbá a 65. §
(3)	bekezdésének a) és f) pontjában foglalt kérdéseket illetően folyamatban lévő konzultáció
tartama alatt, de legalább a kezdeményezés időpontjától számított - az üzemi tanács, illetve a
szakszervezet és a munkáltató hosszabb határidőt tartalmazó eltérő megállapodása hiányában
-	hét napig a munkáltató tervezett intézkedését nem hajthatja végre akkor sem, ha a 66. § (1)
bekezdésében foglalt tizenöt napos határidő már eltelt. Megállapodás hiányában a munkáltató
a határidő lejártakor a konzultációt berekeszti.”
3
2-§
Az Mt. 22. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (2)-(3)
bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:
„(2) Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató köteles tájékoztatni a
szakszervezetet:
a)	legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről,
valamint
b)	a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató
beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,
c)	legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő
likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek
jellemzőiről,
d)	legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és
munkakörük megnevezéséről.”
3.§
Az Mt. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A szakszervezet nevében, illetőleg a szakszervezet érdekében meghatalmazás
alapján eljáró személy azokat az információkat, amelyeket részére a munkáltató kifejezetten
üzleti titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át,
nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e
törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben.
(2)	A szakszervezet, illetőleg a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró
személy a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos
gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak
megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
(3)	Az (1)—(2) bekezdésben foglalt kötelezettség a szakszervezet érdekében eljáró személyt
megbízatása, illetőleg munkaviszonya megszűnése után a 3. § (6) bekezdésében foglalt
megállapodás nélkül is határozatlan időre terheli.”
4.§
Az Mt. 69. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„69. § Az üzemi tanácsnak, illetve tagjának a működése során tudomására jutott adatok,
tények kezelésével kapcsolatosan e törvény 22/A. §-át megfelelően alkalmaznia kell.”
5.§
(1)	Az Mt. 212. §-ának (1) bekezdése felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép, és a következő új f) ponttal egészül ki, egyúttal az e) pont végén szereplő írásjel
pontosvesszőre változik:
„212. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:”
4
j) az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai
Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének
létrehozásáról.”
(2) Az Mt. 212. §-ának (2) bekezdése felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:”
6. §
(1)	Ez a törvény 2005. március 20-án lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény [Kjt.] 7. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a paragrafus
jelenlegi szövegének megjelölése (2) bekezdésre változik:
„7. § (1) A Munka Törvénykönyve Munkaügyi kapcsolatokról szóló Második részének
bevezető rendelkezései közül a 15/B. § (2) bekezdése a közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a következő eltéréssel alkalmazandó: „a 65. § (3) bekezdésének a) és í)
pontjaiban” szövegrészen e törvény 16. § (2) bekezdésének c) pontját kell érteni.”
(3)	A Kjt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a
munkavállalók részvételi jogáról szóló rendelkezései közül (Második rész, IV. fejezet) a 42.
§-a, a 43. §-ának (l)-(3) bekezdése, valamint (6) bekezdése, a 44. §-a, az 50. §-ának (1)
bekezdése, az 53. §-ának (3) bekezdése, az 57. §-ának (2) bekezdése, a 64/A. és a 65. §-a,
valamint a Második rész V. fejezete nem alkalmazható.”

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció
általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv az általános keretek
meghatározásával kialakítja a Közösség egész területén alkalmazandó
minimumkövetelményeket. A direktíva célja a szociális párbeszéd erősítése, a kölcsönös
bizalom kialakítása annak érdekében, hogy a kockázatokat idejében felismerjék, a szervezet
rugalmasabbá váljon. Ennek megvalósítására az irányelv az alábbi területeket szabályozza:
személyi hatály, a tájékoztatás és a konzultáció kérdéskörei, a tájékoztatás és konzultáció
lebonyolításával kapcsolatos gyakorlati szabályok, a bizalmas információk (üzleti titok)
kezelése, a munkavállalók képviselőinek védelme, az irányelvben biztosított tájékoztatáshoz
és konzultációhoz való jogok megsértése esetén követendő eljárás.
Hatályos munkajogunk az irányelv követelményeinek nagyrészt jelenleg is megfelel, így a
jogharmonizációs kötelezettség teljesítése csak kiegészítő rendelkezése megalkotását teszi
szükségessé.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az irányelvnek való minél teljesebb körű megfelelés érdekében szükséges volt a tájékoztatás
és a konzultáció fogalmának kifejezett meghatározása, bár ennek hiánya eddig a hazai
jogalkalmazásban gondot nem okozott.
A Javaslat az irányelvben foglaltaknak megfelelően pontosítja a hatályos, a munkavállalók
tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó magyar szabályozást a konzultáció
lefolytatásának elveivel. A konzultáció rendeltetésszerűségét annak rögzítése garantálja, hogy
azt célhoz kötötten, a tárgyalásra való felkészüléshez elegendő időt biztosító időpontban és a
megállapodás szándékával kell lefolytatni. Ennek során biztosítani kell a felek szükséges
szintű képviseletét, a közvetlen, személyes véleménycsere lehetőségét, valamint az érdemi
tárgyalás követelményét. A konzultációs kötelezettség tárgyköreit az irányelv előírásainak
megfelelően a Javaslat részletesen felsorolja.
Az irányelv előírja, hogy a konzultációt a célnak megfelelő időben kell lefolytatni. Ezzel
összefüggésben a Javaslat a konzultációs határidők alkalmazását mind az üzemi tanáccsal,
mind a szakszervezettel való konzultáció esetére előírja.
A 2. §-hoz
A Javaslat a munkavállalók tájékoztatáshoz való jogának érvényesülése érdekében előírja,
hogy üzemi tanács hiányában a szakszervezet felé köteles a munkáltató a gazdasági és
foglalkoztatási helyzetét érintő legfontosabb kérdésekről információkat adni.
A 3-4. §-hoz
A munkáltató üzleti érdekeit érintő bizalmas információk kezelésével kapcsolatos irányelvi
előírás alapján a Javaslat szerint a munkáltató köteles tájékoztatást nyújtani, illetőleg
6
konzultálni, azonban ehhez szükséges hozzákapcsolni az ezen adatok megismerőit terhelő
titoktartási kötelezettséget. A Javaslat - az európai előírásoknak megfelelően - kiegészíti a
munkajogi szabályozást a szakszervezet, valamint a képviseletében meghatalmazás alapján
eljáró személyek titoktartási kötelezettségével. Az irányelv ugyanis kimondja, hogy a
tájékoztatás és a konzultáció vállalkozási vagy üzemi szinten nem csupán jogokat, hanem
kötelezettségeket is jelent a szociális partnerek számára, ebben a körben a tagállam által előírt
titoktartási kötelezettség „az említett képviselők és szakértők esetében tartózkodási helyüktől
függetlenül, hivatali megbízásuk lejártát követően is érvényben marad”. Ezen előírásnak
megfelelően a titoktartási kötelezettség külön ilyen tartalmú megállapodás hiányában is
határozatlan időre terheli a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró
személyeket a munkaviszony megszűnése után is az ún. „harmadik személyekkel” - vagyis a
munkáltatón, valamint a titoktartási kötelezettséggel terhelt körön kívül eső személyekkel -
szemben.
A Javaslat az üzemi tanács és a munkáltató viszonylatában is a titoktartásra vonatkozó
szabályok alkalmazását rendeli el.
Az 5. §-hoz
A jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 2004. május 1-jétől hatályos
szövege alapján a záró rendelkezések között már nem a Társulási Megállapodás, hanem az
uniós tagságunk alapján kell megjeleníteni, hogy a jogszabály milyen európai uniós jogi
aktusnak megfelelő előírást tartalmaz. Ennek megfelelően az Mt. vonatkozó paragrafusa
felvezető szövegét az új előírásnak megfelelően módosítani szükséges, továbbá az kiegészül
az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció
általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelvvel.
A 6. §-hoz
A Javaslat 2005. március 20-án lép hatályba, tekintettel arra, hogy az irányelv
rendelkezéseinek az Európai Unió tagállamai legkésőbb 2005. március 23-ig kötelesek
jogrendszerüket megfeleltetni. A hatálybalépéssel egyidejűleg szükséges a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben a hivatkozások számozását hozzáigazítani a
változásokhoz.