﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/13966. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar
Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő
magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Budapesten, 2003. október 21-
én aláírt Egyezmény kihirdetéséről
Előadó: dr. Somogyi Ferenc
külügyminiszter
Budapest, 2005. január
2
2005. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar
Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő
magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Budapesten, 2003. október 21-
én aláírt Egyezmény kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a
Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő
magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Budapesten, 2003. október 21-én
aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
(Az Egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás 2004. szeptember 28.
napján megtörtént, és az Egyezmény hatályba lépett.)
2.	§ Az Egyezmény hiteles, magyar nyelvű szövege a következő:
„E G Y E Z M É N Y
a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között
a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és
a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről
A Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró (a továbbiakban: Szerződő
Felek)
-	elismerve, hogy a nemzeti kisebbségek integráns részét képezik annak az
államnak és társadalomnak, amelynek területén élnek, gazdagítják annak anyagi
és szellemi kultúráját;
-	hangsúlyozva, hogy a nemzeti kisebbségek és az azokhoz tartozó személyek
jogainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét
képezi, és így nemzetközi együttműködés tárgya, továbbá, hogy a nemzeti
kisebbségek támogatása a nemzetközi jog által rögzített határokon belül az
anyaország részéről legitim törekvés;
3
-	abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kisebbségek teljes társadalmi
integrációja csakis közösségeik etnikai, nyelvi, kulturális és vallási identitásának
megőrzésével lehetséges;
-	attól a szándéktól vezérelve, hogy a Magyar Köztársaságban élő szerb
kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség számára
biztosítsák a legmagasabb szintű jogi védelmet, továbbá kedvező körülményeket
biztosítsanak nemzeti identitásuk megőrzésére és fejlesztésére;
-	annak tudatában, hogy a kisebbségi jogok védelmével és a kisebbségek
helyzetének javításával kapcsolatos együttműködésük hozzájárul a jószomszédi
kapcsolatok, a kölcsönös megértés, a barátság és bizalom erősítéséhez, s
egyúttal a nemzetközi biztonság, a stabilitás megszilárdításához;
-	tiszteletben tartva az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelméről szóló
nemzetközi dokumentumokban foglalt elveket és rendelkezéseket, különös
tekintettel az alábbiakra:
-	az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozata,
-	az Oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló
Egyezmény,
-	a Faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló
Nemzetközi Egyezmény,
-	a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,
-	a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya,
-	a Gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezmény,
-	az ENSZ Közgyűlésnek a Vallási megkülönböztetés és intolerancia
minden formájának felszámolásáról szóló Nyilatkozata,
-	az ENSZ Közgyűlésnek a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi
kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozata (47/135.
számú határozat),
-	az EBEÉ-folyamat és az EBESZ keretében született nyilatkozatok,
állásfoglalások és ajánlások, beleértve az emberi dimenzióval foglalkozó
1990. évi koppenhágai találkozó Záródokumentumát, az 1992. évi
helsinki Záróokmányt és az 1999. évi isztambuli Európai Biztonsági
Dokumentumot,
-	az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény
(Európai Emberi Jogi Egyezmény),
-	az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája,
-	az Európa Tanács Kisebbségek védelméről szóló Keretegyezménye;
megállapodtak az alábbiakban.
4
1. Cikk
A Szerződő Felek biztosítják a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a
Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség (a továbbiakban: nemzeti
kisebbségek) nemzeti, nyelvi, kulturális és vallási identitása megőrzését és
fejlesztését az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európai Biztonsági és
Együttműködési Értekezlet/Szervezetnek és az Európa Tanácsnak a
Preambulumban említett dokumentumaiban foglalt elveknek és
rendelkezéseknek megfelelően.
2.	Cikk
(1)	A nemzeti kisebbséghez való tartozás az egyén szabad döntésétől függ.
Ebből a választásából, illetve az ezzel összefüggő jogainak gyakorlásából
számára semmiféle hátrány nem származhat. Tilos a nemzeti kisebbséghez való
tartozás miatti hátrányos megkülönböztetés minden formája.
(2)	A Szerződő Felek biztosítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek
törvény előtti egyenjogúságát és a mindenkit egyformán megillető törvényes
védelmét.
(3)	A Szerződő Felek megfelelő intézkedéseket hoznak a gazdasági, társadalmi,
politikai és kulturális élet területén a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek
egyenlő esélyeinek megteremtése érdekében. Ennek során megkülönböztetett
figyelmet fordítanak a nemzeti kisebbségek sajátos szükségleteire. Ezeket az
intézkedéseket nem lehet a többi állampolgárral szemben diszkriminatívnak
tekinteni.
(4)	A jelen Egyezményben rögzített jogok mindkét nemzeti kisebbséget
megilletik. A Szerződő Felek tudatában vannak annak, hogy e jogok
megvalósításának módja függhet az adott kisebbség számától, úgy, hogy
ugyanakkor a jogok lényegi elemei nem korlátozhatók.
(5)	A Szerződő Felek tartózkodnak a nemzeti kisebbségekhez tartozó
személyek asszimilációját célzó politikától és intézkedésektől, és védelmezik
ezen személyeket az asszimilációra irányuló minden cselekménnyel szemben. A
nemzeti kisebbségek által lakott területeken nem hoznak olyan intézkedéseket,
amelyek megváltoztatják a lakosság összetételét, és amelyek korlátozzák a
nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak gyakorlását és érvényesítését.
(6)	A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy állami szinten és a helyi
közigazgatásban nem változtatják meg a közigazgatási vagy választási
körzeteket olyan céllal, hogy abból a nemzeti kisebbségeknek hátránya
származzon.
5
3. Cikk
(1)	A nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van egyénileg vagy
közösségük más tagjaival együtt szabadon kinyilvánítani, megőrizni és
fejleszteni saját etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat.
(2)	A Szerződő Felek megkülönböztetett figyelemmel kísérik a nemzeti
kisebbségek oktatási, kulturális, tájékoztatási és hitéleti szükségleteinek
kielégítését. Biztosítják a kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségek egyéb
intézményeinek, szervezeteinek és alapítványainak működési feltételeit, és
szorgalmazzák kisebbségi oktatási, tájékoztatási és kulturális központok
létesítését. Támogatják az ilyen kisebbségi önkormányzatok, alapítványok,
társadalmi szervezetek részére könyvek, folyóiratok, művészeti kiadványok,
kép- és hanghordozók nem kereskedelmi jellegű, vám- és illetékmentes
küldését, a kisebbségek független kiadói tevékenységét, hivatásos és amatőr
művészegyütteseik vendégszereplését, valamint minden olyan kulturális és
művészeti rendezvény megszervezését, amely az érintett kisebbségek
kultúrájának és identitásának gazdagítását szolgálja.
(3)	A Szerződő Felek együttműködnek a nemzeti kisebbségek kultúrájához és
történelméhez kapcsolódó műemlék- és kulturális örökség védelmében.
Megteremtik a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek
megőrizhessék tárgyi és építészeti emlékeiket, emlékhelyeiket, s azon egyéb
műtárgyaikat, amelyek részei kulturális örökségüknek és hagyományaiknak. A
kisebbségi önkormányzatok és egyéb kisebbségi szervezetek képviselői részt
vesznek a kisebbségi kulturális örökség védelmére és megóvására irányuló
program kidolgozásában.
(4)	A Szerződő Felek elismerik a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek
jogát hitük kinyilvánításához és gyakorlásához, s ennek szellemében lehetővé
teszik hitéleti anyagok megszerzését, birtoklását és használatát, valamint vallási
intézmények, szervezetek és egyesületek alapítását. A Szerződő Felek
tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy vallásukat és
hitoktatási tevékenységüket anyanyelvükön gyakorolják, és ebben az értelemben
támogatást nyújtanak. A Szerződő Felek belső jogszabályaikkal összhangban és
a területükön működő többi egyház jogi státuszával egyenjogú alapon rendezik
a nemzeti kisebbségek egyházi közösségeinek jogi helyzetét. Lehetővé teszik a
nemzeti kisebbségek egyházi közösségei részére papok küldését és fogadását.
6
4.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek biztosítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek
számára az intézményes anyanyelvű képzést és anyanyelvoktatást az oktatás
minden szintjén. Gondoskodnak a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató óvodák,
általános- és középiskolák, illetve felsőoktatási intézmények működtetéséről,
valamint támogatják új, ilyen intézmények létrehozását. Ezen jogok
megvalósítását az ország jogszabályai szabályozzák.
(2)	A jelen Cikk (1) bekezdésében említett célok megvalósítása érdekében a
Szerződő Felek lehetővé teszik és ösztönzik azoknak az állami, felekezeti vagy
magán oktatási intézmények munkáját, amelyekben a tanítás a nemzeti
kisebbség anyanyelvén megszervezhető - csak anyanyelven, kétnyelvű
formában vagy nyelvoktató jelleggel.
(3)	A Felek támogatják a kisebbségi szervezeteknek, felekezeteknek és a
szülőknek az anyanyelven folyó oktatásra irányuló kezdeményezéseit.
(4)	A Szerződő Felek támogatják a nemzeti kisebbségek nyelvét oktató
tanszékek és lektorátusok munkáját.
(5)	A Szerződő Felek támogatják a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató
intézményekben a nemzeti kisebbségek soraiból kikerülő pedagógusok
alkalmazását. Lehetővé teszik állami és alapítványi ösztöndíjak odaítélését a
kisebbségek iskoláztatása, szakmai képzése és továbbképzése céljából, különös
tekintettel a pedagógus- és teológusképzésre. Támogatják szakmai továbbképző
tanfolyamok szervezését a nemzeti kisebbségekhez tartozó oktatók számára
mindkét országban.
(6)	A Szerződő Felek támogatják diákok és oktatók kölcsönös cseréjét, és
biztosítják a feltételeket szakképzésükhöz, illetve továbbképzésükhöz.
(7)	A Szerződő Felek lehetővé teszik a nemzeti kisebbségek anyanyelvű
oktatásában hiányzó pedagógusok anyaországból történő pótlását. Ezen
szakemberek alkalmazásának feltételeit közösen kidolgozzák.
(8)	A Szerződő Felek támogatják - a kisebbségi oktatás minden szintjén - a
nemzeti kisebbség és anyaországa nyelvének, kultúrájának és történelmének
oktatását, és segítik az ehhez szükséges könyvek és oktatási segédanyagok
beszerzését.
(9)	A Szerződő Felek szorgalmazzák a többséghez tartozó személyek körében a
nemzeti kisebbségek történelmével és kultúrájával kapcsolatos ismeretek
terjesztését és oktatását.
5.	Cikk
(1)	A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, egyénileg vagy
közösségük tagjaival együtt, szóban és írásban, a magán- és közéletben
szabadon, korlátozás nélkül használni anyanyelvüket.
7
(2)	A Szerződő Felek vállalják, hogy belső jogukban elismerik a nemzeti
kisebbséghez tartozó személyek azon jogát, hogy család- és utónevüket
anyanyelvükön és annak helyesírása szerint használhassák a személyazonossági
okmányokban, hivatalos nyilvántartásokban és a személyi adattárakban. A
nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek személyi okmányainak anyanyelven
történő kiadását a Szerződő Felek vonatkozó előírásai szabályozzák.
(3)	A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek, a belső jogrenddel
összhangban, joguk van az általuk hagyományosan vagy jelentős számban lakott
területeken anyanyelvüket használni a hivatalos szervekkel való
kapcsolattartásban, beleértve a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. Ezen
eljárások során joguk van ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül - ha szükséges,
ingyenes tolmács segítségével - anyanyelvükön kapjanak tájékoztatást.
(4)	A kisebbségek önkormányzati szerveinek joguk van saját ügyeiket
anyanyelvükön is intézni.
(5)	A Szerződő Felek, belső jogrendjükkel összhangban, a nemzeti kisebbségek
által jelentős számban lakott, vagy számukra különleges kultúrtörténeti
jelentőséggel bíró helyeken lehetővé teszik, hogy a kisebbségek anyanyelvén és
helyesírása szerint feltüntessék településeik, az utcák és egyéb közterületek
neveit, helyrajzi adatokat, feliratokat és közterületi információkat. A nemzeti
kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van, hogy anyanyelvükön
nyilvánosan cégtáblákat, feliratokat és egyéb magántermészetű információkat
helyezzenek el.
6.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az állami
tömegtájékoztatási eszközök használatára, valamint saját tömegtájékoztatási
eszközök alapítására és működtetésére.
(2)	Elismerik e két nemzeti kisebbség jogát az anyanyelvükön való
tájékozódásra a sajtó, a rádió, televízió és elektronikus adatátviteli eszközök
útján.
(3)	A Szerződő Felek országaik belső jogszabályaival összhangban:
-	a rádióban és televízióban lehetővé teszik az anyanyelvű műsorok gyártását és
rendszeres sugárzását, megfelelő időtartammal, időpontban és a kisebbség
területi elhelyezkedésével összhangban,
-	elősegítik az anyaországi rádió- és tv-műsorok átvételét és sugárzását,
-	támogatják a nemzeti kisebbségek saját tájékoztatási tevékenységét.
7.	Cikk
A Szerződő Felek támogatják a nemzeti kisebbségek múltjának és jelen
helyzetének tudományos kutatását és tanulmányozását. Támogatják a nemzeti
kisebbségek részvételét e kutatásokban, tudományos intézményeik létrehozását,
8
működését és együttműködését. Lehetővé teszik egymás területén a
kisebbségkutatást, valamint, az ország belső jogrendjével összhangban, a
levéltári és más anyagokba való betekintést.
8.	Cikk
A Szerződő Felek, országaik belső jogrendjével összhangban, elismerik a
nemzeti kisebbségek jogát a közéletben való részvételhez, valamint ezzel
összefüggésben megfelelő intézkedések révén biztosítják:
-	a nemzeti kisebbségek érdemi részvételét a közügyekben, különösen az őket
érintő döntések meghozatalában;
-	helyi, regionális és állami szinten a nemzeti kisebbségek megfelelő részvételét
a közszolgálatokban, beleértve a rendőrséget is, és a foglalkoztatáskor
figyelembe veszik a lakosság nemzeti összetételét és a szerv vagy szolgálat
illetékességi területén beszélt nyelv ismeretét;
-	a kisebbségi szervezetek képviselői számára az anyagi és egyéb feltételeket a
képviselő-testületekben való munkavégzéshez, illetve azok soraiba történő
választáshoz minden szinten.
9.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek, belső jogrendjükkel összhangban, lehetővé teszik a
nemzeti kisebbségek számára saját önkormányzatok, szervezetek, egyesületek
megalakítását, és segítik azok működését.
(2)	A Szerződő Felek a nemzeti kisebbségek helyzetét, szabadság- és kisebbségi
jogait szabályozó belső jogrendjükkel összhangban garantálják a nemzeti
kisebbségekhez tartozó személyek számára a kisebbségi önkormányzatiság,
valamint a kulturális és perszonális autonómia megfelelő formáit.
(3)	Megkülönböztetett figyelemmel támogatják továbbá a Szerbia és
Montenegró-i Magyar Nemzeti Tanács és a magyarországi Szerb Országos
Önkormányzat tevékenységét.
10.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek kormányzati, köz- és magánjogi szervezetei, állampolgárai
az Egyezményben megjelölt célok megvalósulása érdekében, a nemzetközi jog
által megszabott kereteken belül, támogatást nyújthatnak a másik Fél területén
élő nemzeti kisebbség szervezeteinek és a nemzeti kisebbségekhez tartozó
személyeknek, azok pedig jogosultak a támogatás elfogadására.
(2)	A Szerződő Felek biztosítják nemzeti kisebbségeik számára az intenzív,
szabad és közvetlen kapcsolattartás lehetőségét a velük azonos nyelvet beszélő
és azonos kultúrájú, de más állam keretei között élő közösségekkel, azok
intézményeivel és szervezeteivel.
9
11.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy gazdasági fejlesztési terveikben
figyelembe veszik a nemzeti kisebbségek érdekeit, és a kisebbségek által lakott
területeken lehetőségeik szerint biztosítják azt az arányos gazdasági és
társadalmi fejlődést, amely méltányos, egyenlő gazdasági esélyeket teremt a
kisebbségek számára. Ennek szellemében olyan gazdaságfejlesztési
tevékenységeket támogatnak, amelyek megszüntethetik a nemzeti kisebbségek
elvándorlásának okait, és elejét veszik a lakosság etnikai összetétele
megváltoztatásának.
(2)	A Szerződő Felek nemzeti kisebbségeik érdekében támogatják a határon
átnyúló és regionális együttműködés minden formáját, különös tekintettel a
gazdasági, kereskedelmi, területfejlesztési és kulturális együttműködésre, és
törekednek arra, hogy ezen területen is kiaknázzák kisebbségeik közvetítő
szerepét.
(3)	A Szerződő Felek készek javítani a határok átjárhatóságát. Ebből a célból, a
lehetőségek keretein belül, újabb határátkelőket nyitnak, és gondoskodnak a
közlekedési összeköttetés javításáról.
12.	Cikk
A Szerződő Felek maximális erőfeszítéseket tesznek annak érdekében arra, hogy
a kisebbségi közösségek, illetve a nemzeti kisebbségek egyházi közösségeinek,
illetve szervezeteinek a múltban kisajátított, vagy más intézkedéssel elvett
javait, vagyontárgyait, ingatlanjait, dokumentációit és irattárait eredeti
tulajdonosaiknak visszaszolgáltassák.
13.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a jelen Egyezményből eredő
kötelezettségeiket a kétoldalú megállapodások és együttműködési programok
tárgyalása során figyelembe veszik.
(2)	A Szerződő Felek arra törekszenek, hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségek
szervezetei képviselőinek részvételét azon szerződések előkészítésében és azon
nemzetközi tárgyalásokon, amelyek közvetlenül érintik a helyzetüket és
jogaikat.
14.	Cikk
A Szerződő Felek a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeik
teljesítéséhez biztosítják a megfelelő pénzügyi forrásokat és egyéb eszközöket.
10
15.	Cikk
(1)	A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető vagy hajtható
végre úgy, hogy azáltal a már eddig is biztosított és gyakorolt jogok szintje
csökkenjen.
(2)	A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető vagy hajtható
végre úgy, hogy feljogosítana az állami szuverenitás és területi integritás
elvének tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségekkel és
általánosan elismert nemzetközi elvekkel, rendelkezésekkel ellentétes
magatartásra.
16.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek külön kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottságot (a
további szövegben: Bizottság) hoznak létre és működtetnek, amely figyelemmel
kíséri jelen Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását. A Bizottságba
mindkét Fél kormánya azonos számú tagot nevez ki, a nemzeti kisebbségek
képviselőinek kötelező részvétele mellett. A Szerbia és Montenegróban élő
magyar kisebbséget képviselő bizottsági tagokat a Szerbia és Montenegró-i
Magyar Nemzeti Tanács javaslatára, a magyarországi szerb kisebbség
képviselőit a Bizottságban a Szerb Országos Önkormányzat javaslatára nevezik
ki.
(2)	A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, felváltva a
Magyar Köztársaság, illetve Szerbia és Montenegró területén.
(3)	A Bizottság feladatai a következők:
-	megvitatja a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdéseket,
-	áttekinti és értékeli a jelen Egyezményből eredő kötelezettségek
megvalósítását,
-	ajánlásokat terjeszt elő a kormányok számára az Egyezmény megvalósításával,
szükség esetén módosításával kapcsolatban.
A Bizottság határozatait a két Fél egyetértésével fogadja el.
17.	Cikk
Jelen Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek
diplomáciai úton kölcsönösen értesítették egymást, hogy teljesítették az
Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső alkotmányos követelményeket.
11
18. Cikk
(1)	Jelen Egyezmény a hatálybalépésének napjától öt évig marad hatályban. Ha
a Szerződő Felek egyike sem mondja fel írásban az Egyezményt legalább hat
hónappal a lejárta előtt, akkor az Egyezmény hatálya további ötéves időszakra
automatikusan meghosszabbodik.
(2)	A Szerződő Felek jelen Szerződést az ENSZ Alapokmánya 102. cikke
szerint nyilvántartásba vetetik.
Készült: Budapesten, 2003. október 21-én két eredeti példányban, magyar, szerb
és angol nyelven. Mindegyik példány egyaránt hiteles. Vita esetén az angol
nyelvű változat a mérvadó.
(Aláírások) ”
3. § (1) E törvény kihirdetése napján lép hatályba, az Egyezmény rendelkezéseit
azonban 2004. szeptember 28-tól kell alkalmazni.
(2)	E törvény végrehajtásáról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
gondoskodik.
12
I N D O K O L Á S
Az Országgyűlés a 46/1990. (V. 24.) OGY határozatában felhívta a
kormányt, hogy „kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos országok
kormányaival a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló kétoldalú,
illetve regionális szerződések kidolgozásáról”. Ennek nyomán létrejöttek a
kisebbségvédelmi egyezmények Szlovéniával, Horvátországgal, Szlovákiával és
Ukrajnával.
Szerbia és Montenegróval a 2001. októberében átadott magyar tervezet
alapján indultak meg a tárgyalások. A magyar fél 2002. május 19-én adta át az
előző két szakértői egyeztetés nyomán elkészített szövegtervezetet, amelyre a
szerb-montenegrói választ ugyanazon év szeptemberében küldték meg.
Az egyeztetés során négy szakértői tárgyalásra került sor. Az Egyezmény
aláírására a felhatalmazást a 2252/2003. (X. 15.) Korm. határozat adta meg,
mely 2003. október 21-én Budapesten, Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök
hivatalos látogatásán történt meg. Az Egyezményt 2004. június 15-én a szerb-
montenegrói parlament ratifikálta. Az Egyezményt a magyar Országgyűlés
2004. szeptember 27-én ratifikálta, melynek megtörténtéről a külügyminiszter
2004. szeptember 28-án a szerb-montenegrói felet értesítette. Az Egyezmény 17.
Cikke alapján az Egyezmény 2004. szeptember 28. napján hatályba lépett.
Az Egyezmény 16. Cikkének megfelelően megalakult a Kisebbségi
Vegyes Bizottság, mely figyelemmel kíséri az Egyezmény rendelkezéseinek
megvalósítását, és ajánlásokat terjeszt elő a kormányok számára az Egyezmény
megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban.
Az Egyezmény megjeleníti a magyar kisebbség által megfogalmazott
igényeket: szerepelteti az autonómiát, tiltja az asszimiláció bármilyen formáját,
szól a Magyar Nemzeti Tanács szerepéről és támogatásának szükségességéről,
részletesen tárgyalja a nyelvhasználati, oktatási, közigazgatási területen
biztosítandó jogokat. Átfogó jellegét tekintve hivatkozási alap lehet a kétoldalú
együttműködés más területeit érintő, jövőben megkötendő megállapodásokhoz,
valamint a magyar érdekek nemzetközi fórumokon való következetes
képviseletéhez.