﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/14337. számú
törvényjavaslat
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2005. február
2
2005. évi.....törvény
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról az
Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. §-a
a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (2) bekezdésben meghatározott tanfolyami képzésben az iskolavezető és
a szakoktató, illetőleg a tanfolyami képzést követő vizsgáztatásban a
vizsgabiztos abban az esetben vehet részt, ha erre vonatkozó képesítéssel
rendelkezik és a közlekedési hatóság erre vonatkozó, nyilvános névjegyzékbe
felvette.
(9)	A (2) bekezdésben meghatározott névjegyzékek adattartalma:
a)	név és születéskori név,
b)	születés helye, időpontja (év, hó, nap)
c)	anyja neve,
d)	lakóhelye,
e)	erkölcsi bizonyítvány száma,
f)	továbbképzésen történt részvétel időpontja,
g)	képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
h)	a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
i)	a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,
j) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma,
érvényessége,
k) a névjegyzékből törlés oka és időpontja.
(10)	Az iskolavezetőt, a szakoktatót és a vizsgabiztost a közlekedési hatóság a
névjegyzékből törli, ha:
a)	kötelező továbbképzésen nem vett részt;
b)	nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel;
c)	a névjegyzékbe történő felvételre, külön jogszabályban meghatározott
feltételeknek már nem fel meg;
d)	a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi;
e)	a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott.”
3
2. §
A Kkt. a következő címmel és 18/A-18/J. §-okkal egészül ki:
„Az utazó munkavállalók munkaideje
18/A. §
(1)	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban:
Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni
a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti
szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló
3820/85/EGK rendelet, továbbá a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek
személyzetének munkájáról szóló, a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett Európai
Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.
(2)	A 18/C. §-ban foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell,
ha a munkavállaló munkavégzése nem esik az (1) bekezdésben meghatározott
jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá, azonban a munkaidőkeret
időtartama alatt a munkavállaló az említett jogszabály és közösségi jogszabály
hatálya alá tartozó munkát is végez.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott munkavállalónak az (1) bekezdésben
meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó
munkavégzése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
18/B. §
A 18/B. -18/J. §-ok alkalmazásában:
a)	munkaidő: az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra
figyelemmel különösen
aa)	a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre
fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra
fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött időt, a
jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a
rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a
vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás
felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási
tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás
időtartamát;
ab)	a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek
időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés jelen
rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét
rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás
ideje alatt munkát végez.
b)	rendelkezésre állási idő:
4
ba)	minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és
pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén
tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére,
folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes
érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű
kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a
határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi,
ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő várakozással töltött idő;
bb)	több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a
járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő.
c)	munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás
valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez
használt jármű, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve
árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik.
d)	közúti szállításban közreműködő személy: a munkavállaló és az önálló
vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető.
e)	önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető:
ea)	közúti árufuvarozói vagy autóbuszos személyszállító engedély
alapján önálló vállalkozási tevékenység keretében személyek és áruk
továbbítására jogosult,
eb)	az ea) pontban meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan,
munkaszerződéssel vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal nem
rendelkezik,
ec)	tevékenységét szabadon szervezheti.
f)	a hét: a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint, hétfő 00:00
órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időszak.
18/C. §
(1)	A 18/A. §-ban említett munkavállalók esetében a munkáltatónak
munkaidőkeretet kell megállapítania.
(2)	A 18/A. § (1) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkáltató
legfeljebb négy hónapos, kollektív szerződés legfeljebb hat hónapos
munkaidőkeretet állapíthat meg.
(3)	A 18/A. § (2) bekezdésében említett munkavállalók esetében a
munkaidőkeret hosszát az Mt.-ben foglaltak szerint kell megállapítani, azzal,
hogy hat hónaposnál hosszabb munkaidőkeret nem állapítható meg.
(4)	A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg.
5
(5)	A heti munkaidő - kollektív szerződés, illetve a 18/A. § (1) bekezdésében
meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában - a 60 órát nem haladhatja meg.
(6)	Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, bármely
négy - kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb hat - hónapos
időszakban az egybeszámított munkaidő heti átlagban a 48 órát nem haladhatja
meg, továbbá a munkaidőkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári
héten a munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított
munkaideje - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a 60 órát ne
haladja meg.
(7)	A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni
abban az esetben is, ha a munkavállaló korábbi munkaviszonya megszűnt vagy
megszűnik, de négy hónapnál nem régebben korábbi munkaviszonyában
munkát végzett.
(8)	A (4)-(7) bekezdések alkalmazása során az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének
b)	pontja szerinti rendkívüli munkavégzés időtartamát is figyelembe kell venni.
(9)	Az (6) és (7) bekezdésben foglalt kötelezettségek munkáltatói teljesítése
céljából a munkavállaló köteles havonta, illetve a munkáltató által előírt
gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött
időről.
18/D. §
(1)	A munkáltató a munkavállalót személyszállítási, illetve árufuvarozási
tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá
a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra
vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a munkavégzés
szervezése során a munkáltatónak - a rendelkezésre álló lehetőségeken belül
-	törekednie kell arra, hogy a munkavállaló pihenőidejének minél nagyobb
részét az általa megválasztott helyen tudja eltölteni.
(3)	A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a
szakmai szabályok, a menetrend, és a munkáltató utasításainak keretei között
maga osztja be.
18/E. §
(1)	A munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti
munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani,
illetve a beosztást a munkavállalóval közölni.
6
(2)	Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató
egyoldalú intézkedésével az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérhet,
ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő első
12 órája rendkívüli munkavégzésnek minősül.
(3)	A rendelkezésre állási időnek minősülő időszakot és előrelátható időtartamát
-	az indulás előtt vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idő kezdetét
megelőzően - a munkavállalóval ismertetni kell.
18/F. §
(1)	Amennyiben a 18/A. §-ban megjelölt jogszabály és közösségi jogszabály
eltérően nem rendelkezik, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett
munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés
ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja
a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani.
(2)	A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces időszakokra a
munkavállaló feloszthatja.
(3)	A rendelkezésre állási idő és az ezt közvetlenül követő munkaidő együttes
időtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve, ha a munkavégzés
határátlépéshez vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik.
Ebben az esetben a (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4)	Ha a munkavégzési idő és az azt követő rendelkezésre állási idő együttes
tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követő első lehetséges
időpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenőidőt kell tartani.
18/G. §
(1)	Amennyiben a munkavégzés - a munkavégzés helye szerinti helyi
időszámítás szerint - részben a 00.00 és 04.00 óra közötti időszakra esik (a
továbbiakban: éjszakai időszak), a napi munkaidő - ha kollektív szerződés
illetve munkaszerződés eltérően nem rendelkezik - a tíz órát nem haladja meg.
(2)	Éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti
bérpótlék illeti meg.
18/H. §
A munkáltató az Mt. 140/A. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre
állási idejét köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást három évig
megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló
részére - kérésre - átadni.
7
18/I. §
A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 148. §-a (1) bekezdésében
az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg.
18/J. §
A 18/A. §-ban meghatározott munkavállalókra az Mt. 117/B. §-ának (3)
bekezdése, 126. §-a (1) bekezdésének a), c) és d) pontja, 127. §-a (1)
bekezdésének első mondata, továbbá 147. §-ának (6) bekezdése nem
alkalmazható, kivéve a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkavállalók
olyan munkavégzését, amelyre a jelen törvény szerinti eltérő rendelkezéseket
nem kell alkalmazni.”
3.	§
A Kkt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban megjelölt közútkezelők, vagy az általuk
megállapodás alapján megbízott, külön jogszabályban meghatározott
gazdálkodó szervezetek, az autópályák használatáért az autópályák és az
autóutak üzemeltetésére, fenntartására és felújítására fordítandó úthasználati
díjat szedhetnek, valamint kezelhetik - a követelés elévülésének időpontjáig - az
úthasználati díjjal, illetve pótdíjjal összefüggő külön jogszabályban megjelölt
személy- és járműazonosító adatokat. A díjfizetéssel érintett autópályákat -
ideértve erre irányuló szerződés esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti
kezelő által működtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a díj,
valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját
és feltételeit valamint a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét - a Kormány
által jóváhagyott elvek alapján - a miniszter a pénzügyminiszterrel
egyetértésben, rendeletben állapítja meg.”
4.	§
A Kkt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére az a)
pont tekintetében a rendőrhatóság; a b)-h) pontok tekintetében a közlekedési
hatóság, illetőleg külön jogszabály alapján a rendőrhatóság, illetve a határőrség
(a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) jogosult. A közúti közlekedési
szolgáltatás végzésének ellenőrzésére a külön jogszabályban meghatározott
szervek jogosultak. A külföldi járművek ellenőrzését a rendőrhatóság, a
határőrség, illetve a közlekedési hatóság (a tengelyterhelés és az össztömeg
helyszíni ellenőrzését a közlekedési hatóság a rendőrhatóság
közreműködésével) végzi.”
8
5. §
A Kkt. a következő címmel és 44/A. §-sal egészül ki:
"A gépjárművezetőkre vonatkozó szociális előírások ellenőrzése
44/A. § (1) A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló,
1985. december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: a
tachográfokra vonatkozó közösségi rendelet) meghatározott illetékes hatóság a
Magyar Köztársaság tekintetében a közlekedési hatóság.
(2)	A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok
összehangolásáról szóló, 1985. december 20-ai 3820/85/EGK tanácsi
rendeletben, valamint a tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben a
gépjármű vezetőjére, a gépjármű üzembentartójára, valamint a menetíró
készülék (tachográf) beépítését, javítását és illesztését végző műhelyre
vonatkozó követelmények ellenőrzése, valamint az ellenőrzéshez szükséges
tachográf kártyák (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya
és az üzembentartói kártya) kiadása és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás
kezelése a közlekedési hatóság feladata.
(3)	A tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartás (a továbbiakban:
tachográf kártya nyilvántartás) a tachográf kártyán rögzített - a tachográfokra
vonatkozó közösségi rendeletben meghatározott - adatokat tartalmazza.
(4)	A tachográf kártya nyilvántartásból az Európai Közösség más tagállamának
illetékes hatóságai, valamint a külön jogszabály alapján ellenőrzési feladatkörrel
rendelkező magyar hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott közösségi
jogszabályok szerinti ellenőrzési feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatot.
(5)	A közlekedési hatóság a tachográf kártya érvényességi idejének lejártát
követő öt naptári évig kezeli a tachográf kártya nyilvántartásban szereplő
adatokat.
(6)	A (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogi normák rendelkezései
végrehajtásának ellenőrzése során a nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes
járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló
külön jogszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
6.	§
A Kkt. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 33. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott közútkezelők,
vagy az általuk megállapodás alapján megbízott külön jogszabályban
meghatározott gazdálkodó szervezetek az úthasználati díj megfizetésének
ellenőrzése és a pótdíj behajtása, valamint az e törvényben meghatározott
9
feladataik ellátása céljából olyan elektronikus ellenőrzési rendszer
működtetésére is jogosultak, amely az érvényes matricával nem rendelkező
gépjármű rendszámát, áthaladásának helyét és időpontját az adatellenőrzést
követően rögzíti.”
7.	§
A Kkt. 47. §-a a következő u), v) és w) ponttal egészül ki:
[47. § A törvény alkalmazásában:]
„u) Iskolavezető: a közlekedési hatóság engedélyével végzett tanfolyami
képzést irányító személy.
v) Szakoktató: a közúti járművezetők képzését végző személy.
w) Vizsgabiztos: a közúti járművezetők vizsgáztatását végző személy.”
8.	§
(1)	A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdés b) pontjának 19. alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[(3) Felhatalmazást kap
b)	a miniszter, hogy]
„a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985.
december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtási
szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2)	A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[(3) Felhatalmazást kap]
„g) a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a díjfizetéssel érintett
autópályákat - ideértve erre irányuló koncessziós szerződés alapján
működtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint
megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és
feltételeit, valamint a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét - a Kormány
által jóváhagyott elvek alapján - ”
[rendeletben állapítsa meg.]
10
9.	§
A Kkt. a következő címmel és 49. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
49. § Ez a törvény a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző
személyek munkaidejének szervezéséről szóló, 2002. március 11-ei
2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálja.”
10.	§
Záró rendelkezések
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2005. március 23.
napján lép hatályba.
(2)	Az e törvény 2. §-ával megállapított 18/A-18/J. §-okban foglalt
rendelkezéseket a 18/B. § e) pontjában meghatározott önálló vállalkozói
tevékenységet folytató gépjárművezetőkre 2009. március 23-tól kell alkalmazni.
(3)	Az e törvény 2. §-ával megállapított 18/A-18/J. §-okban foglalt
rendelkezéseket a hatálybalépés napját követően megkezdett közúti szállítási
feladatokra kell alkalmazni.
11.	§
Ez a törvény a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek
munkaidejének szervezéséről szóló, 2002. március 11-ei 2002/15/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
11
Általános indokolás
Az AETR Megállapodáshoz és a Tanács 3820/85/EGK rendeletéhez
kapcsolódó, az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve a
gépjárművezetők vezetési- és pihenőidejének meghatározására tartalmaz
rendelkezéseket, amelyeket hazánknak 2005. március hó 23-áig hazai
jogrendbe kell illesztenie, a Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezésekkel
történő megfelelő összhang megteremtése mellett.
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve egyes
rendelkezéseinek egységes értelmezése céljából - a tagállamok szakértőinek
részvételével - Brüsszelben 2004. november 26-án az irányelv nemzeti jogba
történő ültetésével kapcsolatosan egyeztető megbeszélésre került sor. Az
Európai Bizottság állást foglalt az irányelv egyes rendelkezéseinek értelmezése
tárgyában.
A gépjárművezetők vezetési- és pihenőidejére vonatkozó, a Tanács
3820/85/EGK rendeletével meghatározott szabályok megtartásának
ellenőrzésére szolgáló ellenőrző eszköz, a menetíró készülék tekintetében
jelentős változást vezetett be a Tanács 3821/85/EGK rendeletét módosító, a
Tanács 2135/98/EK rendelete, valamint a Tanács 1360/2002/EK rendelete.
A menetíró készülékek új generációját jelentő ún. digitális tachográfok
bevezetéséhez kapcsolódóan tagállami szintű szabályozásban kell
meghatározni a vezetők, a beépítő műhelyek, a jármű üzemeltetők és az
ellenőrök számára történő digitális tachográf kártya kibocsátásáért és
nyilvántartásáért felelős intézményt, valamint a nemzeti végrehajtás feladatai
részletes szabályainak jogszabályban történő meghatározására fel kell
hatalmazni a közlekedésért felelős minisztert.
Az adatvédelmi biztos hivatalból vizsgálta az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK
Rt.) matrica ellenőrzéssel kapcsolatos adatkezelési gyakorlatát, és
észrevételezte, hogy a hatályos közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
alapján az ÁAK Rt. a koncessziós formában működtetett M5 autópályán a
matrica ellenőrzéssel összefüggésben nem végezhetne adatkezelést, ezért
ezen ellenőrzési tevékenység további folytatásához szükségessé válik a
törvény egyes rendelkezéseinek módosítása.
Az Alkotmánybíróság 52/2004. (XII. 10.) AB határozatával 2005. június 30.
napjával megsemmisítette a közúti járművezetők képzésről, vizsgáztatásáról és
szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHvM rendelet 16. §-ának (4)
bekezdését, 20. §-ának (5) bekezdését és 21. §-ának (4) bekezdését.
Ezek a rendelkezések a közúti járművezetők képzésében résztvevő
szakoktatók, iskolavezetők és vizsgabiztosok hatósági névjegyzékből való
törlésére vonatkoznak. Az AB indokolása szerint a megnevezett tevékenységek
gyakorlói a névjegyzékből való törléssel a foglakozáshoz való jogukat veszítik
el. E jognak a korlátozása az AB megállapítása szerint csak törvényi
12
szabályozás keretében valósítható meg. Ennek érdekében új rendelkezéssel
kell kiegészíteni a Kkt. 18. §-át és 47. §-át.
Részletes indokolás
Az 1. és 7. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 52/2004. (XII. 10.) AB határozatával 2005. június 30.
napjával megsemmisítette a közúti járművezetők képzésről, vizsgáztatásáról és
szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet 16. § (4)
bekezdését, 20. § (5) bekezdését és a 21. § (4) bekezdését.
Ezek a rendelkezések a közúti járművezetők képzésében résztvevő
szakoktatók, iskolavezetők és vizsgabiztosok hatósági névjegyzékből való
törlésére vonatkoznak. Az AB indokolása szerint a megnevezett tevékenységek
gyakorlói a névjegyzékből való törléssel a foglakozáshoz való jogukat veszítik
el. E jognak a korlátozása az AB megállapítása szerint csak törvényi
szabályozás keretében valósítható meg. Ennek érdekében új rendelkezéssel
kell kiegészíteni a Kkt. 18. §-át és 47. §-át.
A hivatkozott KHVM rendelet helyébe lépő - 2005. június 30-ig hatályba lépő -
GKM rendelet előkészítése folyamatban van.
A 2. §-hoz
Az AETR Megállapodás és a Tanács 3820/85/EGK rendelete, valamint a
hozzájuk kapcsolódó, az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve
a gépjárművezetők utazó munkavállalók vezetési- és pihenőidejéről
rendelkezik. A 2002/15/EK irányelv rendelkezéseit 2005. március 23. napjától
hazánknak is alkalmazni kell. E közösségi rendelkezéseken alapuló ágazati
szabályozás érinti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
rendelkezéseit is. E törvény 117/A. §-ának (3) bekezdése a munka- és
pihenőidő tekintetében ágazati szabályozás megalkotását teszi lehetővé. Erre
alapozottan - a hivatkozott közösségi rendelkezések hazai alkalmazhatósága
érdekében - a gépjárművezetők munka- és pihenő idejének meghatározására a
Kkt.-t új 18.A.-18/J. §-okkal kell kiegészíteni.
Az EU állásfoglalás összefoglalása:
I.
Az irányelv hatálya a 3820/85/EGK rendelet, illetve az AETR Megállapodás
hatálya alá tartozó közúti fuvarozásban résztvevő vállalkozások által
foglalkoztatott utazó munkavállalókra terjed ki, ezzel szemben az irányelvet
harmonizáló hazai jogszabály rendelkezéseit a 3820/85/EGK rendelet, illetve az
AETR Megállapodás hatálya alá tartozó munkát végző munkavállalókra
13
kívánjuk kiterjeszteni. A Bizottság tájékoztatása szerint ez a jogi megoldás
elfogadható, az irányelv rendelkezésével összeegyeztethető.
II.
A Bizottság jogi álláspontja szerint - a korábbi általánosan elterjedt nézettel
szemben - a hazai fogalmak szerinti „határvárakozás” munkaidőnek minősül. A
Bizottság az irányelvek azon rendelkezését, hogy a határvárakozás nem
munkaidőnek, hanem rendelkezésre állási időnek minősül, úgy értelmezi, hogy
az irányelv értelmezésekor „határvárakozáson” csak a határon rendelkezésre
állással eltöltött időt kell tekinteni, tehát a határon vagy annak közelében
munkával töltött időt nem.
A Bizottság előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az irányelv
értelmezésekor a közlekedési korlátozásokon a „kamionstop” intézményét kell
érteni.
Szintén elhangzott, hogy a Bizottság álláspontja szerint minden olyan idő,
amelyet a gépkocsivezető a gépkocsiban köteles tölteni, még ha munkavégzési
kötelezettség nem is terheli, munkaidőnek minősül.
III.
A Bizottság megerősítette, hogy éjszakai időszaknak a 00.00 és 07.00 óra
közötti legalább négy órás időszak minősül, amelynek pontos időtartamát a
tagállamok nemzeti jogszabályaikban határozzák meg. Tisztázásra került
továbbá, hogy az éjszakai munkavégzésre vonatkozó szabályok abban az
esetben is alkalmazandóak, ha a munkavégzésnek csak egy töredéke esik az
éjszakai időszakra.
IV.
A Bizottság tájékoztatása szerint a munkaidőnek minősülő tevékenységek
felsorolását nem tervezik további elemekkel bővíteni.
A jövőre nézve lényeges, hogy a Bizottság álláspontja szerint a gépkocsivezető
„önfoglalkoztatóvá” minősítésének minimális feltétele, hogy az általa vezetett
gépkocsi a tulajdonában álljon. Ezt kiegészítendő egyes tagállamok részéről
elhangzott, hogy a lízing is elfogadható. (A magyar jog ismeri a „gépkocsi
üzemben tartója” kategóriát, amely ebben az esetben alkalmazható.)
A 3. és 6. §-hoz
Az autópályák használatának díjáról szóló 26/2004. (III. 11.) GKM rendelet 1. §-
ának (1) bekezdése szerint az M1, az M3, az M30 és az M7 autópálya, továbbá
-	a kezelő és az Állami Autópálya Kezelő Részvénytársaság közötti
megállapodás alapján - az M5 autópálya használatáért - a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel - díjat, továbbá a díjfizetés elmaradása esetén pótdíjat kell
fizetni, amelyet az áAk Rt. szed be. Ez a jogszabályhely tehát feljogosítja az
ÁAK Rt.-t díj és pótdíj beszedésére. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a
közeljövőben további koncessziós formában megépült autópályákat helyeznek
14
forgalomba, ahol a matricás rendszerű díjszedést - megállapodás alapján - az
ÁAK Rt. fogja végezni. A díj és pótdíj beszedése azonban személyes adatok
kezelésével jár, amelyre az ÁAK Rt. a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján 3. §-
ának (1) bekezdésében rögzítettek szerint, törvényi felhatalmazás, vagyis a Kkt.
33. §-ának(2) bekezdése alapján jogosult.
A jelenlegi törvényi szabályozás értelmében az M5 autópályát kezelő AKA
Alföld Koncessziós Autópálya Rt. (a továbbiakban: AKA) koncessziós társaság
-	illetve a későbbiekben más autópályákon más koncessziós társaság -
azonban nem szedhet be az autópálya-használat után járó díjat és pótdíjat, és
a Kkt. 33. §-ának (2) bekezdés alapján az adatkezeléshez szükséges törvényi
felhatalmazással sem rendelkezik. Így az AKA koncessziós társaság, mint az
M5 autópálya kezelője, nem minősül adatkezelőnek, és ennek megfelelően - ha
nem adatkezelő - nem adhat megbízást az ÁAK Rt. részére adatfeldolgozásra.
Ugyanakkor az AKA által kezelt M5 autópályán a 26/2004. (III. 11.) GKM
rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az ÁAK Rt. csak a kezelővel
kötött megállapodás alapján jogosult az autópálya használatért díjat, illetve a
díjfizetés elmulasztása esetén pótdíjat beszedni. A Kormány által jóváhagyott
elvek alapján a PM egyetértésével GKM rendelettel kell szabályozni, hogy a
megállapodás alapján beszedett díjak és pótdíjak kit illetnek meg.
Tekintettel a fentiekre, annak érdekében, hogy az M5 autópályán az erre
jogszabályilag feljogosított ÁAK Rt. az úthasználatért díjat, illetve a díjfizetés
elmulasztása esetén pótdíjat szedhessen be, és az ehhez szükséges
adatellenőrzést az AKA Rt. megbízásából elvégezhesse, szükséges a Kkt. 33.
§-a (2) bekezdésének és 45. § -a (5) bekezdésének módosítása.
A 4. §-hoz
A törvény 44. §-ában szabályozott ellenőrzéseket végző hatóságok köre kibővül
a határőrséggel, tekintettel arra, hogy a vámhatóságok csak az Európai Unió
külső határán végeznek ellenőrzést, a belső határos (szlovén, osztrák, szlovák
viszonylatú) átkelőhelyeken nem tartózkodnak állandóan, így ezeken az
átkelőhelyeken a határőrség részvételével biztosítható az ellenőrzés.
A 5. és 8. §-okhoz
A gépjárművezetők vezetési- és pihenőidejéről szóló 3820/85/EGK rendeletben
meghatározott szabályok betartásának ellenőrzésére szolgáló ellenőrző eszköz,
a menetíró készülék tekintetében jelentős változást vezetett be a Tanács
3821/85/EGK rendeletét módosító, a Tanács 2135/98/EK, valamint a Tanács
1360/2002/EK rendelete. E közösségi jogszabályok nemzeti végrehajtása
szükségessé teszi, hogy a digitális tachográf kártyák kibocsátásáért és
nyilvántartásáért felelős intézmény kerüljön kijelölésre, amely felelős egyben az
ellenőrző hatóságok szakmai tevékenységének koordinálásáért is, valamint
elvégzi a nemzetközi szintű ellenőrzési, adatszolgáltatási feladatokat is. A
közlekedési ágazatban tevékenységet végző vállalkozások, valamint a
15
gépjárművezetők és járműveik alkalmassági feltételeiért felelős közlekedési
hatóság kijelölése indokolt e feladatra.
Ez összhangban áll a szakmai tartalmában közel azonos szabályozást
tartalmazó - a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének
munkájáról szóló - Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi
IX. törvény, valamint annak végrehajtásáról rendelkező, a nemzetközi közúti
fuvarozást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének
ellenőrzéséről szóló 54/2001. (IV. 10.) Korm. rendeletben meghatározott feladat
felosztással is.
Tekintettel arra, hogy a menetíró készülékek új generációját jelentő ún. digitális
tachográfok bevezetéséhez tartozóan tagállami szintű szabályozásban kell
meghatározni a nemzeti végrehajtás részletes szabályait, ezért a szabályozás
kiadására a szakterületért felelős közlekedési miniszter felhatalmazása indokolt.
Az ismertetett körülmények miatt a Kkt.-t új 44/A. §-sal kell kiegészíteni és
módosítani kell a Kkt. 48. §-ának (3) bekezdés b) pontjának 19. alpontja
rendelkezését.
A Kkt. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási lehetőséget a
felhatalmazó rendelkezések között a 48. § (3) bekezdésének új g) pontjaként fel
kell tüntetni.