﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/14338. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről
és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény és az azzal összefüggő
egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2005. február
1
2005. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről
és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény és az azzal összefüggő
egyes törvények módosításáról
1.	§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 3. §-a
a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 1. és 2. számú mellékletben megjelölt gyorsfogalmi utak
tervezéséhez, mérnöki lebonyolításához és építéséhez felhasznált központi
költségvetési támogatást a Kormány - a magántőke bevonásával, piaci forrásból
finanszírozni kívánt szakaszok esetén - határozatában visszafizetendő állami
támogatásnak minősítheti.”
2.	§
Az Aptv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges területnek az (1) és (2)
bekezdés, továbbá a 6. § (2) bekezdése alapján történő megszerzésével
összefüggő fizetési kötelezettség fedezetét a Magyar Állam biztosítja.”
3.	§
Az Aptv. 17. §-a a következő (3)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben megjelölt miniszteri rendeletben megállapított
nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított négy
éven belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a
tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami
tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn.
(4)	Az (1) bekezdésben megjelölt miniszteri rendeletben megállapított
nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított négy
éven belül -
2
a)	más hatóság hatáskörébe tartozó építési, vagy egyéb sajátos
építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység
csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható,
b)	a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet
megváltoztatni,
ha azt előzetesen a KKF engedélyezte.
(5)	A (4) bekezdésben foglalt korlátozás a megjelölt időtartamon belül csak
az (1) bekezdés szerinti területsávban levő ingatlannak állami tulajdonként való
birtokbavételéig áll fenn.
(6)	A (4) bekezdés szerinti engedélyt a KKF megadja, ha
a)	a tevékenység bontási munka, vagy az állékonyságot, életet, egészséget,
köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, illetve a károk
elhárítását szolgálja, továbbá
b)	a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan,
de a tulajdonos - kisajátítás vagy az autópálya építtetővel kötendő adásvételi
szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás
körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről.
(7)	A (3)-(4) bekezdés szerinti tilalom, illetve használati korlátozás nem
terjed ki a nyomvonal megállapítását megelőzően jogerősen engedélyezett
építési munkákra.
(8)	A (3)-(4) bekezdés szerinti tilalommal, illetve használati korlátozással
bekövetkező akadályoztatás (az ingatlannak gyorsforgalmi út céljára történő
rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos (haszonélvező) javára az
akadályoztatás (rendelkezésre tartás) időtartamára, jellegére, az akadályoztatást
megelőző használathoz képest megállapítható mértékére figyelemmel egyszeri
kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan gyorsforgalmi út céljára történő
megszerzése adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos
(haszonélvező) közötti megállapodás tárgya, kisajátítás esetén pedig a
kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során, a kisajátítással
kapcsolatos értékveszteség körében kell figyelembe venni.
(9)	A (8) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási
eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére az illetékes megyei (fővárosi)
közigazgatási hivatal vezetője határozattal állapítja meg a gyorsforgalmi
úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás
megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell
alkalmazni.
3
(10)	Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9.
§-ában foglaltakra tekintettel, a miniszter kezdeményezésére, az (1)
bekezdésben említett jóváhagyott tanulmánytervet az érintett települési
önkormányzatoknak a - külön jogszabályban meghatározott -
településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük és amennyiben
szükséges, azt a 18. §-ban említett miniszteri rendelet hatálybalépésétől
számított hat hónapon belül a települési rendezési tervükben, illetve a helyi
építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi
fedezetet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány a
gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keretből [3. § (1)
bekezdés] biztosítja az önkormányzatok számára.”
4.	§
Az Aptv. a 17. §-át követően III/A. Fejezettel, a következő alcímmel és
17/A.-17/E. §-sal egészül ki:
„III/A. Fejezet
Cél-kitermelőhelyek létesítésének, üzemeltetésének, megszüntetésének és
hatósági felügyeletének különös szabályai
17/A. § (1) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott gyorsforgalmi utak
földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi
nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - (a továbbiakban
együtt: töltésanyag) kitermelésére a 18. § (7) bekezdése alapján kiadott
rendeletben, vagy a jogerős építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10
km szélességű környezetében cél-kitermelőhely létesíthető.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott töltésanyag kivételével más ásványi
nyersanyag kitermelésére cél-kitermelőhely nem létesíthető.
(3)	A cél-kitermelőhely létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges
földterület igénybevétele, használata, illetve hasznosítása érdekében annak
tulajdonosával (vagyonkezelőjével) - az igénybevételre, a használatra, illetve a
hasznosításra, valamint az ezzel kapcsolatos előzetes vizsgálatokra is kiterjedő -
megállapodást kell kötni azzal, hogy az ingatlanon folytatott tevékenységgel
összefüggésben okozott károk megtérítése vonatkozásában a bányászatról szóló
1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 37. §-ának rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
4
17/B. § (1) A cél-kitermelőhely létesítését az építtető kérelmére a Magyar
Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) a kérelemhez mellékelt komplex
műveleti terv jóváhagyásával engedélyezi [17/C. § (2) bekezdése].
(2)	A jóváhagyás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	a kérelmező megnevezését, székhelyét,
b)	a 18. § (7) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet megjelölését,
c)	a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét, amennyiben az nem a
kérelmező,
d)	a felelős műszaki vezető és helyettese nevét, lakcímét.
(3)	A komplex műveleti terv a cél-kitermelőhely létesítésére, üzemeltetésére
és megszüntetésére vonatkozó tervezett tevékenységeket határozza meg. A terv
műszaki leírásból, térképi dokumentációból és mellékletekből áll.
(4)	A műszaki leírásnak tartalmaznia kell:
a)	a cél-kitermelőhely létesítés szükségességének indokolását, figyelemmel
a már meglévő kitermelőhelyek (bányák) biztosította lehetőségekre, a környezet
és a termőföld, a primer ásványi nyersanyag védelme érdekében a másodlagos
nyersanyagok - elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és
bontási hulladékok - felhasználási lehetőségeire,
b)	a tervezett cél-kitermelőhely lehatárolását (közigazgatási egység,
helyrajzi szám) és a lehatárolás indokolását,
c)	az előzetesen elvégzett talajmechanikai kutatás (vizsgálat) eredményét, a
fellelt ásványi nyersanyag azonosítását, összetételét,
d)	a cél-kitermelőhely teleptani, tektonikai, hidrogeológiai, talajmechanikai
viszonyainak ismertetését,
e)	az igénybevételre tervezett ingatlanok tulajdonosainak név- és
címjegyzékét,
f)	a kitermelni tervezett nyersanyag mennyiségét,
g)	a tervezett kitermelési technológia ismertetését, az üzemeltetés tervezett
időtartamát és a tevékenységek ütemezését,
h)	a kitermelés miatt eltávolított, megőrzendő (mentett) humuszos talaj,
illetve a fel nem használt töltésanyag, illetve egyéb ásványi nyersanyag
lerakásának módját és helyét,
i)	a tevékenység során várható veszélyek ismertetését, és a veszélyek
elhárításához tervezett intézkedéseket,
j) a kitermeléssel érintett ingatlanoknak és építményeknek a kitermelés
káros hatásával szembeni védelme módját,
k) a kitermelés helyének visszahagyási (megszüntetési) módját, a
tájrendezési, rekultivációs feladatokat,
l) a kitermelés környezetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros
környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket,
5
a hatások megfigyelésének módját, az ehhez szolgáló létesítmények, mérési
helyek kialakításának, üzemeltetésének rendjét,
m) a kitermeléssel érintett régészeti örökség megóvásának módozatait (így a
védőpillérbe helyezés, a kitermelés előtt elvégzendő megelőző régészeti
feltárás, stb.).
(5)	A térképi dokumentációnak tartalmaznia kell az út nyomvonalát feltüntető
1:10 000 méretarányú helyszínrajzot, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térkép
hiteles másolatán elkészített műveleti térképet, amelyen fel kell tüntetni:
a)	a tevékenységi terület határoló vonalát,
b)	az érintett ingatlanok helyrajzi számát,
c)	a mellékelt szelvények és metszetek helyét,
d)	a maximális talajvízszintet, illetve a kitermelés tervezett talpmélységének
izovonalas térképét (mB.f.),
e)	a cél-kitermelőhellyel, illetve a kitermelés hatásával érintett
építményeket, álló- és folyóvizeket,
f)	a szállítási útvonalat,
g)	a kitermelés miatt eltávolított humusz, illetve a fel nem használt
töltésanyag lerakásának helyét.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti térképi dokumentációnak tartalmaznia kell a
szükséges jellemző szelvényeket és metszeteket is, valamint a terület
visszahagyás végállapotának térképi ábrázolását.
(7)	A komplex műveleti tervhez mellékelni kell:
a)	az igénybe venni tervezett ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével) az
ingatlanhasználatra kötött megállapodás hiteles másolatát,
b)	termőföld esetében a más célú hasznosítást engedélyező jogerős
földhivatali határozatot,
c)	az út megépítésére vonatkozó jogerős építési engedélyt,
d)	az illetékes szakhatóság nyilatkozatát a terület régészeti érintettségéről.
(8)	A komplex műveleti tervet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági
eljárásban meghatározott szakhatóságok számának megfelelő példányban kell
benyújtani. Az eljárásban szakhatóságként a bányafelügyelet hatáskörébe
tartozó hatósági eljárásban meghatározott másodfokú szakhatóságként megjelölt
szervek járnak el.
(9)	A kérelmet az MBH a Magyar Geológiai Szolgálat (a továbbiakban:
MGSz) részére szakvéleményének megadása céljából megküldi.
17/C. § (1) A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa
az élet, az egészség, a felszíni és a felszín alatti létesítmények, a kulturális
6
örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű termőföldek
megóvását, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve
csökkentését.
(2)	A komplex műveleti tervet az MBH a szakhatóságok hozzájárulása
alapján és az MGSz szakvéleményében foglaltakra tekintettel, továbbá az (1)
bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével határozatban
hagyja jóvá. Az MBH a cél-kitermelőhelyekről nyilvántartást vezet.
(3)	Cél-kitermelőhely létesítése nem engedélyezhető külszíni művelésre
megállapított bányatelek területén, illetve vízbázisok védőterületén, védett
természeti területeken és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken.
(4)	A cél-kitermelőhelyet úgy kell kialakítani, hogy annak művelési mélysége
legfeljebb egy méterre közelítse meg a megelőző 20 év átlagából számított
maximális talajvízszintet.
(5)	Ha a cél-kitermelő hely területén végzett munkák során olyan természeti,
környezeti vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető
meg, az illetékes szakhatóság kezdeményezésére az MBH a cél-kitermelő helyet
hivatalból módosítja.
17/D. § (1) A cél-kitermelőhely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése
során a biztonsági előírások tekintetében a külszíni bányászati tevékenységek
Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló külön jogszabály előírásait kell
megfelelően alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a
bányafelügyelet a Bt. 43. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatósági
felügyeleti feladatokat lát el.
(3)	A cél-kitermelőhelyről kitermelt töltésanyag az	állam tulajdonában
marad, felette az engedélyes tulajdont nem szerez. A	cél-kitermelőhelyről
kitermelt töltésanyag csak a 17/A. § (1) bekezdésében	meghatározott célra
használható fel, kereskedelmi forgalomba nem hozható.
(4)	A cél-kitermelőhely engedélyese köteles azt a külszíni területet, amelynek
használhatósága a tevékenység következtében megszűnt, vagy lényegesen
korlátozódott, a komplex műveleti tervnek megfelelően helyreállítani és ezzel a
területet az eredeti rendeltetésének megfelelő hasznosításra alkalmassá tenni,
vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.
7
17/E. § (1) Ha a cél-kitermelőhely engedélyese, vagy megbízásából a
tevékenységet végző a tevékenységet engedély nélkül, az engedélyben
foglaltaktól eltérő módon vagy szabályellenesen gyakorolja, a bányafelügyelet
az engedélyest, illetve a tevékenységet végzőt bírsággal sújthatja, és kötelezi a
szabályellenes állapot megszüntetésére. Amennyiben az engedélyes, illetve a
tevékenységet végző tevékenységével veszélyhelyzetet idéz elő, a
bányafelügyelet a tevékenység folytatását felfüggesztheti, ismételt esetben az
engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy
ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének felső határa 10 000 000 Ft. Ha
a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött
határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság
felső határa 30 000 000 Ft. A bírság összege az eljáró bányafelügyeleti
hatóságot illeti meg. A bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak
minősül.”
5.	§
Az Aptv. 18. §-a (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg
a jelenlegi f) pont jelölése g) pontra módosul:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:]
„f) az építési engedély kiadása,”
6.	§
Az Aptv. 18. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	az 1. mellékletben megjelölt azon gyorsforgalmi utak esetében,
amelyeknél a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően az
építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta ki, a gyorsforgalmi út
nyomvonalát rendeletben hirdesse ki. E rendelettel megállapított nyomvonal
tekintetében a 6. § (2) bekezdését, továbbá a 7. és a 17. § rendelkezéseit
megfelelően kell alkalmazni,
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát - a
környezetvédelemért és a területfejlesztésért felelős miniszterekkel
egyetértésben - rendeletben állapítsa meg,”
8
7.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-a a
következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának
közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Aptv.) 1. és 2. mellékletében meghatározott gyorsforgalmi utak
földművei (töltései) megépítéséhez szükséges cél-kitermelőhelyeken folytatott
kitermelő tevékenységre e törvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók,
amennyiben azt az Aptv. elrendeli.”
8.	§
A Bt. 49. §-a következő 36. ponttal egészül ki:
[49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„36. „Cél-kitermelőhely” a külön törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi
utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag
ásványi nyersanyag (ideértve ezek változatait és keverékeit is) felszín alatti
vizet nem érintő kitermelésére létesített kitermelő hely.”
9.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Telekalakítás - a kisajátításra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak
kivételével - csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető.”
10.	§
(1)	A kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) 3. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi
szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított
kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes.”
9
(2)	A Tvr. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, aki
ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni - ha
nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja - a gyámhatóság
ügygondnokot rendel ki. Ügygondnok kirendelésének van helye a 3. § (2)
bekezdésnek b) pontja esetén is, a közigazgatási hivatal megkeresésére.”
(3)	A Tvr. a 18. §-t követően a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § Amennyiben a gyorsforgalmi út építésével, valamint a Vásárhelyi-
terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények
építésével összefüggésben a kisajátítás az ingatlannak csak egy részét érinti,
nem kell telekalakítási eljárást lefolytatni, azonban a kisajátítási eljárásba az
épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatóságot szakhatóságként be kell
vonni.”
(4)	A Tvr. 21.§-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Gyorsforgalmi út építése esetében előmunkálatnak minősül a
lőszermentesítés és - feltárási engedély birtokában - a megelőző régészeti
feltárás is.”
11.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/G. §-a a
következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés
számozása (8) bekezdésre változik:
„(6) Ha a nem központi költségvetési szerv vagyonkezelő kizárólagos állami
tulajdonba tartozó dolgot kezel, a KVI a vagyonkezelési szerződésben
részletezett feltételekkel elengedheti - a kezelt vagyonnal kapcsolatosan
elszámolt értékcsökkenés bevételeiben meg nem térülő összege erejéig - a
kezelt vagyonnal összefüggő hosszúlejáratú kötelezettségét.
(7)	A (6) bekezdésben foglaltak alkalmazására évente, a vagyonkezelő
tényleges bevételi adatai figyelembe vételével kerülhet sor.”
10
12. §
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV.
törvény 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány által 2005. évben újonnan vállalható egyedi kezességek
együttes összege nem haladhatja meg a 225 000,0 millió forintot.”
13.	§
(1)	Az Aptv. 1. számú mellékletének „M0 Észak, M2-11. sz. főút között (M0
Északi-híd) 10. sz. főút fejlesztése” kezdetű 7. sora a következők szerint
módosul:
A 2004. december végéig átadásra kerülő gyorsforgalmi utak				2005 végéig átadásra kerülő szakasz ok		2006 végéig átadásra kerülő szakaszok		2007 végéig átadásra kerülő szakasz ok	
szakasz	kiépítés	sáv	km	sáv	km	sáv	km	sáv	km
M0 Észak, M2-11. sz. főút között	autópálya							2x 2	3
(M0 Északi-híd) 10. sz. főút fejlesztése	főút							2x 2	8
11
(2)	Az Aptv. 1. számú mellékletének ,,M6 M0 - Dunaújváros 0-60 km”
kezdetű 17. sora a következők szerint módosul:
A 2004. december végéig átadásra kerülő
gyorsforgalmi utak
2005	2006	2007
végéig	végéig	végéig
átadásra	átadásra	átadásra
kerülő	kerülő	kerülő
szakasz	szakaszok	szakasz
ok		ok
Szakasz
kiépítés
sáv
km
sáv
sáv
km
km
sáv
km
M6 M0 - Érdi tető
13,923 - 22,125 km
M6 Érdi tető
Dunaújváros
22,125 - 76,200 km
autópálya
autópálya
2x2
2x2
54
8
(3)	Az Aptv. 2. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
14.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; rendelkezései
közül
a)	a 2. §, valamint a 10. § (1)-(2) bekezdésének rendelkezéseit a folyamatban
levő ügyekben,
b)	a 9. §, valamint a 10. § (3)-(4) bekezdésének rendelkezéseit az első fokú
határozattal még le nem zárt folyamatban levő ügyekben is
alkalmazni kell.
(2)	A törvény hatálybalépését megelőzően kiadott, nyomvonalat megállapító
miniszteri rendelettel érintett ingatlanok esetében az Aptv. 17. §-ának e törvény
3.	§-ával beiktatott (3)-(9) bekezdése szerinti tilalom e törvény
hatálybalépésétől számított négy évig áll fenn.
(3)	Az Aptv. 17. §-ának e törvény 3. §-ával megállapított (10) bekezdése
szerinti hat hónapos határidőt a törvény hatálybalépése előtt kiadott,
12
nyomvonalat megállapító miniszteri rendelet esetében e törvény
hatálybalépésétől kell számítani.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosításáról rendelkező 1999. évi CXV. törvény 13. §-ának az Étv. 23. §-a (2)
bekezdését megállapító szövegrésze.
13
Melléklet a 2005. évi ... törvényhez
„2. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez
A 2003-2007 között előkészítés alatt álló gyorsforgalmi utak
M2 Budapest-Vác-országhatár autóút
M6 Dunaújváros-Szekszárd szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa szakasz, autópálya
M30 Miskolc-Tornyosnémeti szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M43 Szeged-Makó-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
10.	sz. főút Dorog-Budapest közötti szakasz
M0 útgyűrű 11. sz. főút - 10. sz. főút közötti szakasz, autóút
M0 útgyűrű 10. sz. főút - 1. sz. főút közötti szakasz a forgalom igénye szerinti
keresztmetszettel
M3 Nyíregyháza-országhatár szakasz, autóút
M5 Szeged-Röszke-országhatár szakasz, autópálya
M4 Szolnok-országhatár szakasz, autóút
M8 Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros és Dunavecse-Szolnok autóút
szakaszok
M9 Sopron-Kaposvár-Szekszárd-53. sz. főút közötti autóút szakaszok
M15 autópálya
M25 autóút M3-Eger között
M6 Bóly-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M44 Szarvas-Tiszakürt közötti szakasz, autóút”
14
Általános indokolás
A törvényjavaslat tervezete a gyorsforgalmi utak építésének gyorsítását szolgáló
legfontosabb jogszabályok módosítására tesz javaslatot.
Az Országgyűlés 2004. január 1-jei hatálybalépéssel fogadta el a Magyar
Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
szóló 2003. évi CXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Aptv.), amely beváltotta a
hozzáfűzött reményeket, hiszen a közlekedési hatóság 2004. január és március
hónapja között - mintegy 4800 ügyfelet érintően - már 4 autópálya szakasz
engedélyét tudta a társhatóságokkal összehangoltan és zökkenőmentesen kiadni,
ugyanakkor a gyorsforgalmi utak építésének gyorsítása érdekében egyes további
módosításokra van szükség.
A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
rendelkező 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet szerint a kisajátítási kérelemhez
mellékelni kell a kisajátítást kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz
szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Ennek a jogszabályi előírásnak a
teljesítése a gyorsforgalmi utak építtetője szempontjából nehézkes, hiszen
egyidejűleg több autópálya szakasz épül folyamatosan, amelyekre nézve a
kisajátítási kérelmek benyújtása is különböző időpontokban történik meg. Ezért
indokolt az Aptv. adott §-ának kiegészítése oly módon, hogy a gyorsforgalmi út
megépítéséhez szükséges terület megszerzésével összefüggő fizetési
kötelezettség az államot terheli. Ezzel a megoldással az építtetőnek nem kell
minden egyes kisajátítási kérelemhez a hatályos jogszabály szerinti
nyilatkozatot mellékelnie.
Új rendelkezés a tervezetben, hogy gyorsforgalmi út építése esetében
előmunkálatnak minősül a megelőző régészeti feltárás és lőszermentesítés is.
Az Aptv. 1. és 2. mellékletében meghatározott gyorsforgalmi utak földművei
(töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag
(ideértve ezek változatait és keverékeit is) mennyiségét - a konkrét
nyomvonalak kijelölésének hiányában - számításokkal pontosan meghatározni
még nem lehet. A tervezet szerint az útépítésekhez igényelt töltésanyagot ún.
„cél-kitermelőhely”-ről kell biztosítani. A tervezet részletesen szabályozza az
ehhez szükséges engedélyezés feltételeit és meghatározza az eljárás különös
szabályait, hatósági hatáskört telepítve biztosítja a tevékenység hatósági
felügyeletét. A tervezett szabályozás célhoz és időhöz kötöttségére tekintettel e
kérdéseket nem a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben (a
továbbiakban: Bt.), hanem az Aptv.-ben kell szabályozni.
15
Az utak megépítéséhez elengedhetetlenül szükséges földmű töltésanyag
biztosításánál kiemelten három tényezőt kell figyelembe venni:
-	álljon rendelkezésre a szükséges, igényelt töltésanyag-mennyiség,
-	az építés üteméhez igazított időütemben legyen az elérhető, továbbá
-	a szállítási költség-érzékenységre tekintettel a lehetséges legkisebb
távolságban legyen kitermelhető.
Az igényelt töltésanyag hagyományos biztosítási forrásai, a már működő
bányák termékei és az újszerű másodlagos haszonanyagok, mint a bánya-
meddő, kohósalak és erőműi pernye előre jelezhetően nem mindig biztosítanak
elégséges mennyiségű töltésanyagot ésszerű szállítási távolságon belül. E fontos
tényező lassíthatja az építést, költségeit jelentősen növelheti.
A tervezet olyan, a nemzetközi gyakorlatban ismert, s a hazai gyakorlatban is
korábban már alkalmazott megoldást tartalmaz, amely szigorúan szabályozott
keretek között lehetővé teszi az útépítésekhez igényelt töltésanyag cél-
kitermelőhelyről történő biztosítását. Garantálja a természeti környezetbe
történő legkisebb beavatkozást, az állam által képviselt más fontos érdekek, így
a természet- és környezetvédelem, a vízvédelem, a kulturális örökségvédelem, a
talajvédelem érdekeinek érvényesülését, kizárja a tisztességtelen piaci versenyt.
A tervezet végül meghatározza a tevékenység munkavédelmi, műszaki-
biztonsági feltételeit az élet, az egészség és a vagyon védelmének
érvényesítésére.
A témakör komplex vizsgálata alapján indokolt a Bt. kiegészítése is azzal a
rendelkezéssel, hogy a gyorsforgalmi utak földművei megépítéséhez szükséges
ásványi nyersanyag kitermelésére vonatkozó előírásokra a Bt. rendelkezéseit
annyiban kell alkalmazni, amennyiben az Aptv. erről rendelkezik. A Bt.-ben
található fogalom-meghatározásokat a tervezet kiegészíti a cél-kitermelőhely
fogalmának meghatározásával.
A tervezet szerint módosul az épített környezet alakításról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény is, mégpedig úgy, hogy telekalakítás - a
kisajátításra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak kivételével - csak jogerős
telekalakítási engedély alapján végezhető. Ennek a tervezett rendelkezésnek az
elfogadása esetén a nyomvonalas beruházáshoz szükséges ingatlanok
megszerzéséhez a kisajátítás mellett telekalakítási engedély beszerzésére már
nincs szükség.
Indokolt a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet pontosítása. A
tervezet szerint a kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi
szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított
kártalanítással esik egy tekintet alá. Ez azt jelenti, hogy ha a közérdekű cél
16
megvalósításához szükséges	terület tulajdonjogának megszerzése adásvételi
szerződéssel történik, az	eladót megilletik mindazok az illeték- és
adókedvezmények, amelyek	abban az esetben illetnék meg, ha ingatlanát
kisajátítanák.
17
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Aptv. 3. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy gyorsforgalmi utat
központi költségvetési támogatásból, az EU támogatási alapjaiból, vagy
magántőke bevonásával kell építeni, amelyről a Kormány gondoskodik. A
módosítás biztosítja a törvény mellékleteiben felsorolt autópálya szakaszokra
fordított költségvetési támogatás visszatérülését.
A 2. §-hoz
A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
rendelkező 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet szerint a kisajátítási kérelemhez
mellékelni kell a kisajátítást kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz
szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Ennek a jogszabályi előírásnak a
teljesítése, a gyorsforgalmi utak építtetője szempontjából nehézkes, hiszen
egyidejűleg több autópálya szakasz épül folyamatosan, amelyekre nézve a
kisajátítási kérelmek benyújtása is különböző időpontokban történik meg. Ezért
indokolt az Aptv. 7. §-ának kiegészítése oly módon, hogy a gyorsforgalmi út
megépítéséhez szükséges terület megszerzésével összefüggő fizetési
kötelezettség az államot terheli. Ezzel a megoldással az építtetőnek nem kell
minden egyes kisajátítási kérelemhez a hatályos jogszabály szerinti
nyilatkozatot mellékelnie.
A 3. §-hoz
Az Aptv. 17.§-ának új, (3)-(10) bekezdéssel való kiegészítése a következők
miatt szükséges és indokolt:
Jelenleg gyakran előfordul, hogy ha egy új autópálya nyomvonala szélesebb
körben ismertté válik, megkezdődik az érintett ingatlanok felvásárlása, ezáltal
lehetőség nyílik az ingatlanárak felverésére, a telekspekulációra. Ennek
megakadályozására tartalmazza a törvényjavaslat 3. §-a, hogy a 17. § (1)
bekezdésében megjelölt miniszteri rendeletben megállapított nyomvonallal
érintett területsávon - a rendelet hatálybalépéséről számított négy éven belül -
tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni, ugyanezen idő alatt a
KKF előzetes engedélyével szabad más hatóság hatáskörébe tartozó építési
munkát kezdeni, illetve folytatni, továbbá a földrészlet művelési ágát és
minőségi osztályát megváltoztatni.
18
Szükséges azonban, hogy az e §-ban megjelölt négy éves tilalom ne legyen
feltétlen, ne akadályozza azokat a munkákat, amelyek nem eredményeznek
értéknövekedést, és ezzel az autópálya-építés céljára fordítandó összegek
indokolatlan emelkedését. A bontási, illetve a kárelhárítási munkálatok
végzésének lehetőségét szintén biztosítani kell.
A törvényjavaslat szerinti - az ingatlanoknak az autópálya-építés céljára történő
legfeljebb négy éves időtartamú rendelkezésre tartásával összefüggő -
változtatási és létesítési tilalmak az ingatlan tulajdonosa számára veszteséget
okozhatnak, amelyet az építtető az ingatlan megvásárlásakor kompenzál,
kisajátítás esetén pedig a kisajátítással kapcsolatos értékveszteség részeként kell
a kártalanítás megállapításakor figyelembe venni.
Amennyiben a négy éves időtartam alatt az autópálya-építés a tilalommal
érintett szakaszokon nem valósul meg, a tulajdonos (haszonélvező) kérelmére a
kártalanítást - adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában - az
illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője határozattal állapítja
meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére.
A (10) bekezdés szerint az OTrT-ről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában
foglaltakra tekintettel a miniszter kezdeményezésére az (1) bekezdésben említett
jóváhagyott tanulmánytervet az érintett települési önkormányzatoknak, az
országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.
20.) Korm. rendeletben (OTÉK), mint külön jogszabályban meghatározott
településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük és ha szükséges, azt a
tervezet szerinti időponton belül a települési rendezési tervükben illetve a helyi
építési szabályzatukban át kell vezetniük. Ez az új rendelkezés ugyancsak az
autópályák építésének gyorsítását szolgálja.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat 4. §-a szerint az Aptv. a 17/A.-17/E. §-sal egészül ki.
A 17/A. § (1) bekezdéséhez: a definitív jellegű rendelkezés fontos alapvetésként
határozza meg a cél-kitermelőhely telepítési feltételeként, hogy azt
-	kizárólag a közérdeket megtestesítő, a tv. hatálya alá tartozó és a tv.
mellékleteiben megnevezett gyorsforgalmi utak földműveinek (töltéseinek)
megépítéséhez szükséges,
-	meghatározott ásványi nyersanyagok (kavics, homok, agyag),
-	jogszabályban megállapított földrajzi területen belül behatárolt területen lehet
létesíteni.
19
A (2) bekezdéshez: a rendelkezés ásványvagyon- és piacvédelmi érdeket
érvényesít.
A (3) bekezdéshez: a rendelkezés a cél-kitermelőhelyekkel érintett felszíni
ingatlanok igénybevételének jogi szabályozását a Polgári Törvénykönyvről
szóló 1959. évi IV. törvény ide vonatkozó általános szabályainak alkalmazása
alá rendeli, míg a tevékenységgel okozott károk esetében az azonnali, feltétlen
és teljes kártalanításhoz a szigorúbb, a veszélyes üzemi felelősséget figyelembe
vevő bányakár szabályainak alkalmazását követeli meg.
A 17/B. § (1) bekezdéshez: meghatározóan fontos, garanciális feltétel, hogy a
cél-kitermelőhely létesítésének engedélyezése iránti kérelmet csak a törvényben
meghatározott, e tekintetben az államot képviselő építtető terjeszthet elő. Az
elsőfokú engedélyezési hatáskörnek a bányafelügyeleti eljárásokban felettes
szervként meghatározott Magyar Bányászati Hivatalhoz (MBH) történő
telepítése, a törvény egyéb különös hatáskört telepítő rendelkezéseivel
összhangban, az eljárások gyorsítása érdekében történt. Az engedélyezési
eljárást gyorsító tényező az is, hogy a kérelem egyben már tartalmazza a
tevékenység engedélyezhetőségének elbírálását megalapozó komplex műveleti
tervet is.
A rendelkezésből - figyelemmel a (2)-(8) bekezdésben foglaltakra is -
következik, hogy cél-kitermelőhely létesítésére irányuló engedély benyújtására
akkor kerülhet sor, ha
-	a törvényben meghatározott építtető kijelölésre került,
-	az építendő út nyomvonalát miniszteri rendelet meghatározta,
-	az építtető jogerős építési engedély birtokában van.
Az építtető a továbbiakban - az egyéb, jogszabályban, vagy szerződésben
meghatározott feltételek keretei között - szabadon dönthet arról, hogy a cél-
kitermelőhely létesítésével, üzemeltetésével, megszüntetésével összefüggő
tevékenységet maga végzi, vagy azzal más vállalkozót bíz meg. A tevékenység
végzésének mindkét esetben feltétele, hogy a tevékenység végzőjének
rendelkeznie kell a jogszabályban, a tevékenység végzésére előírt személyi és
tárgyi feltételekkel.
A (2)-(8) bekezdéshez: a kérelem tartalmi követelményeinek előírása, a
komplex műveleti terv definíciója és a terv tartalmi követelményeinek
meghatározása az előzőekben előírt garanciális követelmények érvényesítése
érdekében. Az eljárást gyorsítja az elbírálást megalapozó terv-dokumentáció
szakhatóságként érdekelt hatóságok száma szerinti példányszámban történő
benyújtása. A szakhatósági jogkörnek a másodfokú hatáskört ellátó felettes
szervekhez telepítése az eljárás gyorsítását szolgálja.
20
A 17/B. § (7) bekezdéséhez: Amennyiben a cél-kitermelőhely termőföld
igénybe vételét teszi szükségessé, alapvetően arra kell törekedni, hogy a
kitermelés befejezését követő rekultiváció nyomán a terület eredeti funkció
szerint művelésre alkalmas maradjon. Ehhez a letermelt felszín egyenletessé
tételére, a csapadék-lefolyási viszonyok helyreállítására, az eredeti humuszréteg
visszatöltésére, előírás szerint növényzet telepítésére stb. van szükség. Ennek
értelmében a kitermelésnek a terület hasznosítása szempontjából döntő részben
ideiglenes jellegűnek kell lennie. Különleges esetben (pl. a környező terület
speciális geológiai-, vagy terepadottságai miatt) azonban olyan helyzet is
előállhat, hogy a termőföld-jelleg a kitermelést követően ésszerű és gazdaságos
módon nem állítható helyre. Ebben az esetben - kivételesen - lehetőséget kell
adni arra, hogy a földhivatal a más célú hasznosítást nem ideiglenes, hanem
végleges jelleggel engedélyezze.
A (9) bekezdéshez: a Magyar Geológiai Szolgálat (MGSz) jogszabályban
meghatározott feladataként vezeti az Országos Ásványvagyon Nyilvántartást és
ellátja az állam egyes földtani hatósági igazgatási feladatait. A cél-
kitermelőhelyek létesítése ez által érinti feladatkörét, szakvéleménye a
döntéshozatalban elengedhetetlenül szükséges.
A 17/C. § (1) bekezdéséhez: a rendelkezés a komplex műveleti terv
elkészítésénél, kidolgozásánál figyelembe veendő alapvető szempontokat
határozza meg az érdekharmonizáció megteremtésére.
A (2) bekezdéshez: a komplex műveleti terv jóváhagyásának - a cél-
kitermelőhely létesítés engedélyezésének - feltétele az állam által képviselt
érdekeket érvényesítő szakhatóságok jóváhagyáshoz történő hozzájárulása, a
hozzájárulás feltételeinek meghatározása.
A (3) bekezdéshez: a rendelkezés összhangot teremt a bányászatról szóló 1993.
évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) azon alapvetésével, hogy a
bányavállalkozó (a bányatelek jogosítottja) kizárólagosan jogosult a
bányatelekben elhatárolt ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére.
A 17/D. § (1) bekezdéséhez: elengedhetetlen feltétel, hogy a cél-
kitermelőhelyeken végzett tevékenységhez alkalmas munkavédelmi, műszaki-
biztonsági szabályok kerüljenek megállapításra. A tevékenység jellege követeli
meg a bányászati tevékenység biztonságára előírt követelmény, a külszíni
bányászati tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazásának elrendelését.
A (2) bekezdéshez: a rendelkezés a tevékenység hatósági felügyeletére telepíti a
bányafelügyelet építéshatósági, építés-felügyelet, munkavédelmi, műszaki-
biztonsági és piac-felügyeleti hatáskörét.
21
A (3) bekezdéshez: figyelemmel a Bt. 3. §-ában meghatározott rendelkezésre,
amely szerint az ásványi nyersanyagok természetes állapotukban az állam
tulajdonában vannak, e bekezdés rendelkezik arról, hogy a cél-
kitermelőhelyekről kitermelt ásványi nyersanyag - ellentétben a
bányavállalkozó által a bányatelekből kitermelt és ez által a bányavállalkozó
tulajdonába kerülő ásványi nyersaggal - az állam tulajdonában marad, az csak
az e törvényben meghatározott célra használható fel, kereskedelmi forgalomba
nem hozható.
Miután az Aptv. szerinti építtető vagy megbízottja kérheti meg a cél-kitermelő
hely létesítésére az engedélyt, kérelmében meg kell jelölnie e tevékenységet
végző vállalkozást. A cél-kitermelő helyről kitermelt ásványi nyersanyag
tekintetében tulajdonosváltozás nincs, az anyag változatlanul az állam
tulajdonában marad. A kitermeléssel stb-vel kapcsolatos költségek tekintetében
az építtetőnek és a tényleges kitermelőnek egymással külön kell
megállapodniuk.
Az (4) bekezdéshez: a rendelkezés alapvető kötelezettséget fogalmaz meg. A
cél-kitermelőhely megszüntetésekor az érintett területet, amelynek
használhatósága korlátozott vagy megszűnt, az eredeti rendeltetésnek
megfelelően újra használható állapotba kell hozni, vagy - amennyiben az nem
lehetséges - a komplex műveleti tervben meghatározott és jóváhagyott módon,
tájba illeszkedően rendezni kell. E felelőssége az engedélyesnek (az e törvény
szerinti építtetőnek) másra át nem ruházható, harmadik személy felelősségét
kizáró.
A 17/E. § (1)-(2) bekezdéséhez: a jogszabályban, vagy az engedélyben
meghatározott előírások, illetve feltételek megsértése esetére biztosít a
rendelkezés hatósági intézkedési, illetve szankcionálási hatáskört.
Az 5. §-hoz
Az Aptv. 18. §-ának (3) bekezdésének új ponttal való kiegészítését az teszi
szükségessé, hogy az építési engedély iránti kérelem beadása és az út
forgalomba helyezése időben jelentős különbséget jelent, ez alatt is történnek
eljárási cselekmények.
22
A 6. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a miniszter számára, hogy a) az 1.
mellékletben megjelölt gyorsforgalmi utak nyomvonalát - a környezetvédelmi
engedély jogerőre emelkedését követően - a jogerős építési engedély kiadását
megelőzően rendeletben kihirdesse, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó
gyorsforgalmi utak nyomvonalát pedig - a környezetvédelemért és a
területfejlesztésért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendelettel
megállapítsa.
A 7. §-hoz
E § kiegészíti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt (a továbbiakban:
Bt.) azzal a rendelkezéssel, hogy a gyorsforgalmi utak földművei megépítéséhez
szükséges ásványi nyersanyag kitermelésére vonatkozó előírásokra a Bt.
rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben az Aptv. erről
rendelkezik. E módosítás a témakör komplex vizsgálata alapján vált indokolttá.
A 8. §-hoz
A cél-kitermelőhely fogalmát a Bt.-ben indokolt meghatározni.
A 9. §-hoz
Az Ét. tervezett módosítása a kettős eljárás - kisajátítási, egyidejűleg
telekalakítási eljárás - elkerülése érdekében szükséges.
A 10. §-hoz
E § pontosítja a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletet, amely
szerint a kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződés
alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással
esik egy tekintet alá. Ez azt jelenti, hogy ha a közérdekű cél megvalósításához
szükséges terület tulajdonjogának megszerzése adásvételi szerződéssel történik,
az eladót megilletik mindazok az illeték- és adókedvezmények, amelyek abban
az esetben illetnék meg, ha ingatlanát kisajátítanák.
E § szabályozza az ügygondnok kirendelésének feltételeit a kisajátítási
eljárásában. Rendelkezést tartalmaz továbbá arra vonatkozóan, hogy ha a
23
kisajátítás az ingatlannak csak egy részét érinti, telekalakítási eljárást nem kell
lefolytatni, de a kisajátítási eljárásba az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerint
építésügyi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.
A tervezet szerint gyorsforgalmi út építése esetében előmunkálatnak minősül a
megelőző régészeti feltárás és a lőszermentesítés is. Ez a rendelkezés ugyancsak
a gyorsforgalmi utak területe megszerzésének és az építés megkezdésének
gyorsítását szolgálja.
A 11. §-hoz
A nem költségvetési szerv vagyonkezelő (pl. gazdasági társaság) a kezelt
kincstári vagyont mérlegében az eszköz oldalon a befektetett eszközök között, a
forrás oldalon állammal szembeni kötelezettségként mutatja ki. A vagyonkezelő
használja a kincstári vagyont, ennek megfelelően értékcsökkenést számol el rá.
Amennyiben ez megtérül a bevételekben, a vagyonkezelő értéknövelő (az
eredeti értéket visszapótló) beruházást eszközöl, így nem változik az eszköz
értéke. Az elszámolt értékcsökkenés sok esetben nem térül meg a bevételekben,
így nem valósulhat meg az értékcsökkenésnek megfelelő beruházás sem. Így
eszköz oldalon egy folyamatos csökkenés mutatkozik a bevételekben meg nem
térülő összegben, míg az állammal szembeni kötelezettség mértéke nem
csökken a kezelt vagyon avulásával megegyező mértékben. Ez számviteli
szempontból a kincstári vagyont érintő eszköz-forrás egyensúly
megbomlásához vezet. Ezzel összefüggésben tőkepótlásra van szükség, mert az
elszámolt értékcsökkenésből adódó veszteség olyan nagy lehet, hogy hosszú
távon a saját tőke jogszabály által megkövetelt minimuma alá csökken. Ennek
érdekében szükséges, hogy az értékcsökkenés bevételekben meg nem térülő, így
beruházásra nem fordítható részével az állammal szembeni kötelezettség is
csökkenthető legyen. Ezzel a könyvekben a kezelt vagyon, illetve a vele
kapcsolatos kötelezettség mind az eszköz, mind a forrás oldalon, a valós értékén
kerül kimutatásra. Az állami kötelezettség elengedésének mértéke rendkívüli
bevételként kerül könyvelésre, eredmény szempontjából semlegesíti az
elszámolt, de meg nem térülő értékcsökkenést. A tranzakció pénzmozgás nélkül
valósul meg.
A 12. §-hoz
A költségvetésen kívüli forrás bevonásán alapuló autópálya-építési rendszer
átmeneti költségigényének finanszírozására érdekében a Nemzeti Autópálya Rt-
nek legfeljebb 125 milliárd forint összegű kereskedelmi banki hitelt kell
felvennie. Ehhez azonban szükséges a Magyar Köztársaság 2005. évi
24
költségvetéséről szóló törvény 33. §-ának (1) bekezdésében szereplő
összeghatár 100 000,0 millió forinttal (125 000,0 millió forintról 225 000,0
millió forintra) történő megemelése (az egyéb kötelezettségvállalások miatt).
A 13. §-hoz
Az Aptv 1. számú melléklete módosításának indoka:
Az Aptv 1. számú mellékletének 7. sorában levő, az M0 Északi-hídjának
engedélyeztetési eljárásra az érintett önkormányzatok és civil szervezetek által
megindított peres eljárások következtében elhúzódott. Az építésre vonatkozó
közbeszerzési eljárást csak az építési engedély felülvizsgálatát kérő keresetek
jogerős elutasítása után 2004. november hónapban lehet kiírni. A minimálisan
szükséges kivitelezési idő három év, ezért a törvény mellékletében előírt 2006.
év végi határidőt módosítani kellett.
Az Aptv 1. számú mellékletének 17. sorában az M6 autópálya Budapest -
Dunaújváros közötti szakasza egy ütemben megvalósítandó beruházásként
szerepel. A Kormány döntése értelmében Érd és Dunaújváros között 54 km
hosszban az autópálya koncessziós szerződés alapján épül, az M0-ig tartó
bevezető szakasz azonban nem képezi a koncesszió részét. Ezt a további 8 km
hosszúságú autópálya szakaszt költségvetési forrásból kell megépíteni,
elsősorban azért, mert a projekt érinti a Metallochémia kármentesítő területét,
ahol a munkaterület átadása csak ütemezetten, a szennyezőanyagok
semlegesítését követően történhet meg.
Az Aptv. 2. számú mellékletének módosítása a következők miatt szükséges.
Az M0 útgyűrű északi szektorának továbbépítése a 11. sz. főút és a 10. sz. főút
között a 2. sz. főút és a 11. sz. főút közötti szakasz forgalomba helyezése után
folytatódik. Az M0 körgyűrű ezt követő nyugati szektorának építése ettől
időben jelentősen eltérve kezdődhet csak meg. Ezért szükséges az M0 útgyűrű
11.	sz. főút-1. sz. főút szakaszának két részre bontása.
A 14. §-hoz
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.