﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/14601. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló
1997.	évi CXIV. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Németh Imre
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2005. február
2
2005.	évi ... törvény
az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról
1.	§
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény (a
továbbiakban: törvény) preambuluma helyébe a következő szöveg lép:
„Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a magyar agrárgazdaság hosszú távra
szóló, környezeti szempontból fenntartható és széles körű közmegegyezésen alapuló
fejlődését elősegítse; megteremtse az agrárfejlesztés kiszámítható és konjunkturális
okokból meg nem kérdőjelezhető tartós kereteit; kijelölje a gazdasági és társadalmi
célokat, meghatározza ezek alapvető fejlesztési elveit és eszközeit; segítse a
mezőgazdasági foglalkoztatást, és hozzájáruljon a mezőgazdasági termelők
életszínvonala javításához, jövedelemszerzési lehetőségeinek a társadalmi átlaghoz
való közelítéséhez, erősítse a vidék lakosságmegtartó-képességét; elősegítse az
Európai Unió keretei között a versenyképes gazdálkodást, a szükséges
szerkezetváltást, az agrár-környezetgazdálkodás szélesebb körű bevezetését, valamint
az ehhez szükséges adatbázis és intézményrendszer működtetését, továbbá
figyelemmel arra, hogy a kedvező természetföldrajzi adottságok, a kialakult termelési
feltételek és eredmények alapján a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termékek
feldolgozása, az erdő-, hal- és vadgazdálkodás, a halászat (a továbbiakban együtt:
agrárgazdaság) továbbra is fejlesztendő nemzetgazdasági ágazat, valamint arra, hogy a
nemzetgazdaság fejlődése, folyamatos modernizálása az agroökológiai adottságokon
alapuló, környezettudatos gazdálkodás mellett lehetséges, a következő törvényt
alkotja:”
2.	§
A törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A központi költségvetés évenkénti elfogadása során az Országgyűlés
biztosítja, hogy a 2005. évi költségvetési törvény szerinti támogatási összeghez képest
az agrárgazdaság nemzeti hatáskörben nyújtható támogatása - beleértve az Európai
Unió által biztosított közvetlen termelői támogatás nemzeti kiegészítését is - (a
továbbiakban: nemzeti agrártámogatás) reálértéke a támogatások kiegyenlítődésének
időpontjáig megőrzésre kerül.
(2)	A Kormány az agrártámogatások részletes feltételeinek kidolgozásánál
érvényesíti az Európai Unió erre vonatkozó alapelveit és rendelkezéseit, az
agrártámogatási rendszer működtetése során gondoskodik az (1) bekezdésben foglaltak
érvényesüléséről.”
3
3.	§
A törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A Kormány kialakítja és az Országgyűlés elé terjeszti a középtávú agrár-
és vidékfejlesztési stratégiát, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
útján jelentésben évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a
mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok
megvalósulásáról, a tett intézkedésekről, az 1. § (1) bekezdése szerint biztosított
költségvetési támogatás felhasználásáról, a 3. § teljesítéséről, továbbá az Európai
Unióval történt elszámolásról. A jelentést a miniszter a tárgyévet követő év október
15-ig terjeszti az Országgyűlés elé. A 9. § (1) bekezdése szerinti Agrárgazdasági
Tanács jelentéssel kapcsolatos állásfoglalását a tanács elnöke a jelentés
beterjesztésével egyidejűleg hozza nyilvánosságra.”
4.	§
A törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az agrárgazdaságban az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának fő
célkitűzéseivel összhangban a következő célok érvényesülnek:
a)	a termelés versenyképességének javítása, a mezőgazdasági termelés és a
piaci szabályok feltételeinek olyan alakítása, amelynek eredményeként megfelelő
mennyiségben és minőségben legyen kielégíthető a lakosság élelmiszerszükséglete, a
környezetkímélő gazdálkodás és az élelmiszerbiztonság szakmai szabályai szerint;
b)	a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőség
megteremtése, továbbá annak elősegítése, hogy az agrártermelésből élők arányos tőke-
és munkajövedelmet szerezhessenek meg;
c)	a kedvező agráradottságoknak - a viszonylagos előnyöket kínáló természeti
és a gazdasági erőforrások - a gazdaságos, külpiaci versenyképességet megőrző
termelés szolgálatába állítása;
d)	a foglalkoztatás b) pont szerinti ösztönzésével - a vidékfejlesztési
célkitűzésekkel összhangban - történő hozzájárulás a vidék lakosságmegtartó
képességének, életminőségének javításához;
e)	olyan szabályozási, ösztönzési, támogatási feltételek biztosítása, amely
elősegíti a termelő tevékenység, a természeti környezet megőrzéséhez fűződő
össztársadalmi érdek, valamint az agrárgazdaság környezeti szempontból fenntartható
fejlődése közötti összhang megteremtését, a környezetkímélő gazdálkodás és a
vidékfejlesztési célok megvalósulását;
f)	a gazdaság emberi erőforrásainak fejlesztése, az agrár-innováció elősegítése;
g)	a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének megalapozása a környezet- és
természetvédelem szempontjainak integrálásával;
h)	alternatív jövedelemforrások létrehozásának ösztönzése, elősegítése.”
4
5. §
A törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az agrárgazdaság működése jogi és gazdasági feltételeinek
kialakításakor a Kormány arra törekszik, hogy:
a)	az agrárgazdaságot döntően a magántulajdonon alapuló változatos
üzemviszonyok jellemezzék, amelyben egyenrangú szereplők az egyéni és családi
gazdaságok, a termeléssel, a termelés és értékesítés szervezésével foglalkozó
szövetkezetek, gazdasági társaságok;
b)	az Európai Unió által nyújtott támogatások legteljesebb kihasználása
érdekében az igénybevételhez szükséges társfinanszírozáshoz az 1. § (1)
bekezdésében megjelölt összegen túlmenően a szükséges költségvetési források
rendelkezésre álljanak;
c)	a versenyképesség és a mezőgazdasági vállalkozások jövedelemszerzési
képessége növeléséhez és a meglévő hátrányok ellensúlyozására az indokolt
mértékben - összhangban az Európai Unió szabályozásával - fennmaradjon az
agrárgazdaság nemzeti forrásból történő támogatása és az ehhez szükséges források
rendelkezésre álljanak;
d)	az agrárvállalkozások és a családi gazdaságok, köztük a mezőgazdasági
tevékenységet élethivatásnak választó fiatal gazdák gazdaságilag erősödjenek és
versenyképessé válhassanak;
e)	a gazdálkodók különböző formákba történő szerveződése, integrációs
együttműködése megfelelő támogatásban részesülhessen;
f)	az agrárjövedelmek növekedjenek, stabilizálódjanak, álljanak arányban a
lekötött tőkével és a befektetett munkával;
g)	a mezőgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegű elemi károk enyhítésére
külön törvényben meghatározott elvek szerint működő kárenyhítési rendszer épüljön
ki, beleértve az e célra felhasználható források biztosításának szabályozását is;
h)	a földtulajdoni és használati viszonyok szabályozása a termőföld
fenntartható hasznosítását eredményezze.
(2)	A Kormány szociálpolitikai megfontolásból támogatja a kisegítő
foglalkoztatást és jövedelemszerzést, valamint az önellátást szolgáló
magángazdálkodást.
(3)	Az agrártámogatásokkal, egyéb állami szabályozási eszközökkel, valamint a
piaci szabályozás külön jogszabályban megfogalmazott eszközrendszerével elő kell
segíteni a mezőgazdasági- és élelmiszertermékek arányos jövedelmet biztosító
termelői árszínvonalának kialakulását.
(4)	A Kormány az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak érvényesüléséről a 2. §
szerinti jelentésében az Országgyűlést tájékoztatja.”
5
6. §
A törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A Kormánynak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján
működtetnie kell az agrár-szakigazgatási, valamint a vidékfejlesztés területi feladatait
ellátó intézményrendszert.
(2)	A gazdasági kamarák, valamint más köztestületek az e törvényben, valamint
más jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően vesznek részt a törvény
végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásában.
(3)	A Kormánynak biztosítania kell, hogy az országos szakmai érdek-
képviseleti tevékenységet folytató szervezetek a szükséges közhasznú információk
rendelkezésre bocsátásával láthassák el az e törvény végrehajtásából eredő
feladataikat.
(4)	A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter reprezentatív képviseleti
elven működő érdekegyeztetési rendszert működtet.”
7.	§
A törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió
követelményeinek teljesítése érdekében állami adatbázist kell működtetni.
(2)	Ennek érdekében:
a)	a Kormány az EUROSTAT előírásaihoz igazodóan teljes körű, illetve
reprezentatív mezőgazdasági összeírást rendel el,
b)	a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
ba)	reprezentatív üzemgazdasági adatbázist működtet, valamint
bb)	a közös agrárpolitika igényeit, a nemzeti agrárigazgatást, továbbá közhasznú,
az önigazgatást és a civil szervezeteket is szolgáló, a résztvevők külön jogszabályban
meghatározott munkamegosztására is támaszkodó adatbázist hoz létre és tart fenn.”
8.	§
A törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az európai uniós forrásokból és a nemzeti költségvetésből nyújtott
agrártámogatás igénybevevője jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatására
köteles.”
6
9. §
A törvény 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - a törvény
végrehajtásával összefüggő kérdésekben - véleményező és javaslattevő tevékenységet
ellátó Agrárgazdasági Tanácsot működtet.”
10.	§
A törvény 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap:
a)	a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az agrártámogatások
igénybevételének általános feltételeit;
b)	a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy
ba)	rendeletben megállapítsa a (2) bekezdés a) pontja szerinti agrártámogatások
igénybevételének részletes feltételeit, az e törvény végrehajtásával összefüggő
központi feladatok ellátására az általa létrehozott intézmény feladat- és hatáskörét,
valamint az e törvény végrehajtásával összefüggő szakmai feltételeket;
bb)	a 7. § (2) bekezdés bb) pontjában meghatározott adatbázis létrehozása
érdekében operatív, igazgatási célú adatszolgáltatást rendeljen el.”
11.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2)	A törvény „földművelésügyi miniszter” szövegrészei helyébe a
„földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” szövegrész lép.
7
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az 1997. évi CXIV. törvény módosításának alapvető indoka Magyarország 2004.
május 1-i csatlakozása az Európai Unióhoz, mely szükségessé tette a csatlakozásból
adódó követelményekkel történő harmonizációt.
Ennek értelmében a törvény eredeti felépítését megőrizve, az aktuális agrárpolitikai
célokra, az EU-s és nemzeti források biztosítására, az előírt intézményi és statisztikai
rendszerek működtetésére, az éves beszámoló készítésének és a szakmai-
érdekképviseleti szervekkel történő egyeztetés kötelezettségére figyelemmel készült el
a módosítási javaslat. A módosítások többsége technikai jellegű, amelyet a törvény
megalkotása óta bekövetkezett változások, az EU-csatlakozás miatt bekövetkező új
helyzet, illetve az ezekkel összefüggő jogszabályi szerkezetmódosulás indokol.
Magyarország EU csatlakozását követően is létezik nemzeti agrárpolitika, amelynek
megalapozását, főbb alapelveit és célkitűzéseit magas szintű jogszabályban indokolt
rögzíteni, ezért az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény fenntartása továbbra is
szükséges.
A törvénymódosítás kidolgozása figyelemmel volt a Nemzeti Agrár Kerekasztal
(NAK) vonatkozó javaslataira is. A NAK által elfogadott, az Agrár- és Vidékfejlesztés
Nemzeti Stratégiája című dokumentumban megfogalmazott felvetéssel (a nemzeti
költségvetésből finanszírozandó agrártámogatás újraértelmezése, a nem biztosítható,
katasztrófa jellegű elemi károk részbeni kompenzálását célzó, külön törvényben
szabályozott pénzügyi forrás biztosítása, az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásának
képviseletével kapcsolatos szabályok felülvizsgálata) kiegészítésre került a
törvénymódosítási javaslat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A preambulum a hatályos törvényben megfogalmazott célokat - a megváltozott
körülményekhez igazodóan - kiegészíti az Európai Unióhoz történt csatlakozás
következtében, az új keretek közötti versenyképes gazdálkodás, a szerkezetváltás, az
agroökológiai követelmények, valamint a környezettudatos gazdálkodás
szükségességének céljaival.
A 2. §-hoz
Az agrárgazdaság támogatására szolgáló nemzeti hatáskörben nyújtható költségvetési
források (beleértve az Európai Unió által biztosított közvetlen termelői támogatás
nemzeti kiegészítését is) évenkénti növelésének arányára vonatkozó szövegrész az
uniós tagságból adódó megváltozott körülményekhez igazodik. Konkrétan: az
8
agrárgazdaság fejlődése és a versenyképesség megalapozása érdekében a nemzeti
költségvetési forrásból finanszírozott támogatási körben a támogatások
kiegyenlítődésének időpontjáig meg kell őrizni a támogatások reálértékét.
A 3. §-hoz
Az agrárgazdaság helyzetéről szóló éves Jelentés benyújtási határideje módosul. Bővül
a Jelentés tartalma is, mivel az uniós tagságból fakadóan biztosítani kell az Európai
Unióval történő (a támogatásokkal összefüggően a költségvetést érintő) elszámolás
kötelezettségének előírását is. Az Agrárgazdasági Tanács Jelentéssel kapcsolatos
állásfoglalását a tanács elnökének nyilvánosságra kell hoznia.
A 4. §-hoz
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának fő célkitűzéseivel összhangban lévő
agrárgazdasági célok meghatározásának megfogalmazásánál a felszólító mód
kifogásolt használata megszűnik. A megváltozott prioritások következtében a célok
kiegészítése szükségszerű a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének megalapozását-,
a környezetkímélő gazdálkodás-, az élelmiszerbiztonság-, a vidék életminőségének
javítását, valamint az alternatív jövedelemforrások létrehozásának ösztönzését,
elősegítését célzó követelmények beépítésével. Az Unió alapelveivel összhangban a
továbbiakban nem lehet a hazai termékek fogyasztására vonatkozó ösztönzést
törvényben előírni.
Az 5. §-hoz
Az agrárgazdaság működésére irányuló kormányzati törekvések megfogalmazásánál
megszűnik a felszólító mód kifogásolt használata. A Kormány törekvéseit az uniós
tagságból fakadó, megváltozott agrártámogatási rendszer miatt kell kiegészíteni
-	az Európai Unió által nyújtott támogatások legteljesebb kihasználása
érdekében a szükséges társfinanszírozáshoz, valamint az agrárgazdaság indokolt és az
Európai Unió szabályozásával összhangban lévő nemzeti forrásból történő
támogatásához szükséges források biztosításának előírásával,
-	a mezőgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegű elemi károk enyhítésére
vonatkozó, külön törvényi szintű szabályozás deklarálásával.
A mezőgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegű károk enyhítésére külön
törvényben meghatározott elvek szerint működő kárenyhítési rendszer kiépülése,
illetve az e célra felhasználható források biztosításának szabályozása elkerülhetetlen,
mivel a mezőgazdasági termelés - sajátosságaiból következően - fokozottan kitett a
katasztrófa jellegű elemi károk bekövetkezésének.
A (3) bekezdésben az agrárolló mozgására vonatkozóan az Európai Unióban
elfogadott - az eddigiektől eltérő - metodika következtében új megfogalmazás vált
szükségessé.
9
A 6. §-hoz
A korábbi törvényi szövegezés idejét múlta, hiszen már létrejöttek azok az
intézmények, amelyek az EU csatlakozással összefüggő feladatokat ellátják. Ezen
intézmények útján teljesítjük azokat a feladatokat, amelyeket az EU hazánktól, mint
tagállamtól megkövetel.
A 7. §-hoz
Az agrárgazdaság megalapozott irányításához szükséges adatbázis létrehozása és
működtetése a továbbiakban az Európai Unió statisztikai rendszerének (EUROSTAT)
előírásaihoz is igazodik, illetve a nemzeti agrárigazgatást és egyéb szervezeteket
szolgáló adatbázisoknak a továbbiakban a közös agrárpolitika információs igényeit is
ki kell elégíteniük.
A 8. §-hoz
Az EU csatlakozással bővültek azok a pénzügyi források, amelyek biztosítják
agrártámogatások kifizetéseit. A nemzeti költségvetés mellett ma már az európai uniós
források is rendelkezésre állnak, ezért mindkettőt nevesíteni kell a törvényben.
A 9. §-hoz
Az Agrárgazdasági Tanács működtetésével kapcsolatos szabályozás, létszámának
kötelező előírása kivételével változatlan. A kötöttséget az eddigi működés tapasztalatai
a továbbiakban nem indokolják.
A 10. §-hoz
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek (az uniós csatlakozás által
megváltozott támogatási rendszer sajátosságaira is tekintettel) törvény általi
felhatalmazást kell kapnia az eddigieken kívül, az e törvényben korábban
meghatározott célok teljesítése érdekében operatív, igazgatási célú adatszolgáltatások
elrendelésére. Erre azért van szükség, mert az OSAP-ból (ahol eddig jogi
megalapozásuk biztosítva volt) a 2003-ban a KSH koordinációjában megkezdett
revízió során kikerülnek a nem statisztikai célú adatgyűjtések.
A 11. §-hoz
E § rendelkezik a törvény hatályba léptetéséről, illetve - általános jelleggel - a
minisztérium és a miniszter elnevezésének megváltozásából eredő korrekcióról is.