﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/14698. számú
törvényjavaslat
a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről
Előadó:
Dr. Draskovics Tibor
pénzügyminiszter
Budapest, 2005. február
2005. évi ... törvény
a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről
A törvény hatálya
1. §
(1)	E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási
szerződésekre terjed ki.
(2)	Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében, amelyek egy
alapmegállapodás alapján egymást követő ügyleteket, vagy azonos jellegű, de időben
elkülönülten végrehajtott műveletsort foglalnak magukba, a törvény rendelkezéseit csak az
alapmegállapodásra kell alkalmazni.
(3)	Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés alakiságára vonatkozó
előírásait e törvény rendelkezései nem érintik.
Értelmező rendelkezések
2.	§
(1)	E törvény alkalmazásában:
a)	alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely
egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövőben
megkötendő ügyletek, illetve műveletsor lényeges feltételeit;
b)	fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére - gazdasági vagy szakmai
tevékenységének körén kívül eső célból - a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a
szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje;
c)	pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásról szóló 1996.
évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi
szolgáltatás, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási
szaktanácsadói szolgáltatás, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban:
Tpt.) hatálya alá tartozó befektetési, kiegészítő befektetési és árutőzsdei szolgáltatás, a lakás-
takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó
lakás-takarékpénztárak által nyújtott szolgáltatás, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító
Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott
tagsági jogviszony keretében a pénztártagot megillető jogosultságok biztosítása;
d)	szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást gazdasági vagy szakmai
tevékenysége keretében nyújtja;
1
e)	tartós adathordozó', olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetővé teszi a neki címzett
adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok
változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;
f)	távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés: a c) pontban
meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződés (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári
tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat), amelyet szolgáltató és
fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés
megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlő eszközt alkalmaz;
g)	távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés
megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére.
(2)	Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minősül szervezett távértékesítésnek
egyedi szerződéseknek távközlő eszköz útján történő megkötése.
A fogyasztók tájékoztatása
3.	§
(1)	A szolgáltató a fogyasztó szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelőzően -
tekintettel a szolgáltatás és a távközlő eszköz jellegére -, kellő időben köteles a fogyasztót a
(2)	bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.
(2)	A szolgáltató a következő adatokról köteles tájékoztatást adni:
a)	a szolgáltatóra vonatkozóan:
aa)	a szolgáltató cégnevéről (nevéről), székhelyéről, fő tevékenységi köréről,
cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyilvántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való
kapcsolattartás címéről,
ab)	szolgáltató - a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező -
esetleges képviselőjének nevéről, címéről, a fogyasztóval való kapcsolattartása
címéről,
ac)	szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltatónak a szerződés megkötésében
közreműködő képviselőjétől eltérő, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a
szolgáltató érdekében eljáró közreműködő nevéről, címéről, illetve a szolgáltatóval
való kapcsolat jellegéről,
ad)	a szolgáltató tevékenységét engedélyező vagy a szolgáltatót nyilvántartó felügyelő
hatóság nevéről, székhelyéről,
ae)	a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szervezetről, és a szolgáltató
nyilvántartási számáról;
b)	a szolgáltatásra vonatkozóan:
ba)	a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről,
bb)	az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési
kötelezettségeket is, illetve - amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem
állapítható meg - a díjkalkuláció alapjáról,
2
bc)	az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő egyéb fizetési kötelezettség (ideértve
az adókat) felmerülésének lehetőségéről,
bd)	a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges különleges kockázatairól, valamint
arról a körülményről, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától
függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek garanciát a jövőben
várható teljesítésekre nézve,
be)	a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról,
bf)	a fizetés és a teljesítés feltételeiről,
bg)	a távközlő eszköz használatának a fogyasztót terhelő esetleges többletköltségéről;
c)	a szerződésre vonatkozóan:
ca)	a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illetve annak fenn nem állásáról;
az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és
jogkövetkezményeiről, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címről
(elektronikus levelezési címről, telefax számról), amelyre a fogyasztónak elállási
(felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,
cb)	a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak
teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor,
cc)	a szerződés lejárata előtti egyoldalú megszüntetésének lehetőségéről és
következményeiről,
cd)	a feleket a szerződés létrejöttét megelőző időszakban terhelő együttműködési és
tájékoztatási kötelezettségre alkalmazandó jogról, az előzetes tájékoztatás nyelvéről,
ce)	a kapcsolattartás nyelvéről, valamint az esetleges jogválasztásról, kizárólagos
hatáskör, illetékesség kikötéséről;
d)	a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:
da)	a szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról,
db)	arról, hogy létezik-e olyan - az Országos Betétbiztosítási Alaptól és a Befektető-
védelmi Alaptól eltérő - speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetőség),
amelyhez a fogyasztó fordulhat.
(3)	A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen,
közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget
tenni. A szolgáltató köteles szerződéskötési szándékát egyértelművé tenni.
(4)	Ha más jogszabály - a (2) bekezdés szerinti tájékoztatáson túl - a szerződés megkötése
előtt további tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a szolgáltató a további tájékoztatást is az (1)
bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.
(5)	A más jogszabály által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatás megadásával a
szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezettségének
is eleget tesz.
(6)	Amennyiben az egymást követő ügyletek, illetve az azonos jellegű elkülönült műveletek,
amelyek időbeli kapcsolatban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétől eltérően,
alapmegállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra, az (1)-(5)
bekezdések rendelkezéseit kizárólag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni. Ha egy
évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegű művelet teljesítésére, az ezt
3
követő ügyletet vagy műveletet új ügyletnek, illetve egy újabb műveletsor első műveletének
kell tekinteni, és arra az (1)-(5) bekezdések rendelkezéseit ismét alkalmazni kell.
4.	§
(1)	Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi
felhívást, annak megtétele előtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és telefonszámát köteles
közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötési
szándékára.
(2)	Telefonon tett szerződéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a
fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól
eltérően a következőkről köteles tájékoztatást adni:
a)	a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevéről és a szolgáltatóhoz fűződő
viszonyáról,
b)	a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről,
c)	az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési
kötelezettségeket is, illetve - amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem
állapítható meg - a díjkalkuláció alapjáról,
d)	az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő egyéb fizetési kötelezettség (ideértve
az adókat) felmerülésének lehetőségéről,
e)	a fizetés és a teljesítés feltételeiről,
f)	a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illetve annak fenn nem állásáról;
az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és
jogkövetkezményeiről, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címről
(elektronikus levelezési címről, telefax számról), amelyre a fogyasztónak elállási
(felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,
g)	arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékoztatást kap, illetve ezen további
tájékoztatás jellegéről.
5.	§
(1)	A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fogyasztó szerződéskötésre irányuló
jognyilatkozatát megelőzően - tekintettel a szolgáltatás és a távközlő eszköz jellegére - kellő
időben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésre vonatkozó
szerződési feltételeket és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papíron vagy más, a
fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.
(2)	Ha a szerződés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlő eszköz útján történt,
amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a szolgáltató a szerződés megkötését
követően haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni.
(3)	A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerződés fennállása alatt bármikor köteles a
szerződési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani.
(4)	A szerződés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a távközlő eszköz fajtáját megváltoztatni,
ha ez a megkötött szerződéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethető.
4
Elállási, illetve felmondási jog
6.	§
(1)	A fogyasztó a szerződéstől - a (2)-(9) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - a
szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.
(2)	Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési
nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő a belépési nyilatkozat
pénztár általi elfogadása napjától számított harminc nap.
(3)	Biztosítási szerződés esetében a fogyasztó a szerződést a szerződéskötés napjától számított
tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
(4)	Életbiztosítási szerződés esetében a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő attól
a naptól számított harminc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerződés létrejöttéről
tájékoztatja.
(5)	Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tájékoztatást az 5. § (2) bekezdése
alapján a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)-(4)
bekezdésekben meghatározott időponttól kezdődően a tájékoztatás kézhezvételétől számított,
az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott határidő elteltéig gyakorolhatja.
(6)	Ha a szolgáltató az 5. § (1) illetve (2) bekezdése szerinti kötelezettsége ellenére a
fogyasztónak semmiféle tájékoztatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az
(1)-(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdődően a törvénynek megfelelő
tájékoztatás kézhezvételétől számított, az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott határidő, de
legfeljebb az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott időponttól számított egy éves jogvesztő
határidő elteltéig gyakorolhatja.
(7)	Ha a szolgáltató az 5. § (1)-(2) bekezdései szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem
megfelelő tartalommal tesz eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)-(4)
bekezdésekben meghatározott időponttól kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás
kézhezvételétől számított, az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott határidő, de legfeljebb az
(1)-(4) bekezdésekben meghatározott időponttól számított három hónapos jogvesztő határidő
elteltéig gyakorolhatja.
(8)	Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában meghatározottakról
nem tájékoztatta, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)-(4) bekezdésekben
meghatározott időponttól kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől
számított, az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott határidő, de legfeljebb az (1)-(4)
bekezdésekben meghatározott időponttól számított egy éves jogvesztő határidő elteltéig
gyakorolhatja.
(9)	Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott elállási (felmondási) jog :
a)	a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 84. pontja szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;
b)	az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid időtartamú biztosítások
vonatkozásában, amennyiben ezek időtartama nem haladja meg az egy hónapot;
c)	a szerződésnek mindkét fél általi teljeskörű teljesítését követően, amennyiben ez a
fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.
5
(10)	Az elállási (felmondási) jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó
az erre vonatkozó nyilatkozatát az (1)-(8) bekezdésekben meghatározott határidő lejárta előtt
postára adja, vagy egyéb igazolható módon a szolgáltatónak elküldi.
7.	§
(1)	A 6. § nem alkalmazható a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.)
Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdése, valamint az ingatlanok időben megosztott használati
jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-
ának (1) bekezdése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerződésekre.
(2)	A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának gyakorlása a szerződéshez
kapcsolódó azon egyéb távollévők között kötött szerződést, illetve távértékesítés keretében
kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződést is felbontja (megszünteti), amely a szolgáltató
által, vagy egy harmadik fél és a szolgáltató előzetes megállapodása alapján a harmadik fél
által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.
8.	§
(1)	Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidő lejárta előtt a szerződés teljesítése csak a
fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg.
(2)	Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag
a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult
követelni. A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített
szolgáltatásért - a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan -
arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A
szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a
ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben
van helye.
(3)	A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) bekezdés szerinti összeg követelésére,
ha igazolja, hogy a fogyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában előírt
tájékoztatást megadta.
(4)	Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidő a 6. § (6)-(8) bekezdései alapján
meghosszabbodott, a szolgáltató a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek
megfelelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértékét nem követelheti.
(5)	Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) határidő lejárta előtt a fogyasztó
előzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben
meghatározott összeg követelésére sem jogosult.
(6)	A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénzösszeget - a (2) bekezdésben
meghatározott összeg kivételével - az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat
kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni.
6
(7)	A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénzösszeget vagy átadott dolgot az
elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de
legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.
Vegyes rendelkezések
9.	§
A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt,
amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.
10.	§
(1)	A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót
(telefaxot), illetve - emberi közreműködés nélkül működő - automata hívókészüléket
használjon.
(2)	Ha más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szolgáltató a fogyasztó kifejezett
tiltakozásának hiányában használhat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen
kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt.
(3)	Az (1)-(2) bekezdések szerinti műveletek a fogyasztóra költségeket nem róhatnak.
11. §
(1)	A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogairól érvényesen nem mondhat le.
(2)	A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kötelezettség teljesítése, és a szerződés
megkötésére, illetve adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájárulás vagy
kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szolgáltatót terheli.
12. §
Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés az Európai Unió
valamelyik tagállamával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a
szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik
ország joga az említett tagállamnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet
átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a
felek által választott jog helyett az említett tagállam jogát kell a szerződésre alkalmazni.
Hatálybalépés
13. §
Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően tett
ajánlattételi felhívásokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre
kell alkalmazni.
Módosuló és hatályukat vesztő rendelkezések
7
14. §
(1)	A Bit. 37. §-ának (1) bekezdése bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés
megkötését megelőzően köteles a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy
az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:”
(2)	A Bit. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30
napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére
teljesített befizetésekkel elszámolni.”
(3)	A Bit. 96. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ügyfelet a (2) bekezdésben meghatározott felmondási jog - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve amennyiben a
megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.”
(4)	A Bit. 166. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos
nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt,
bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást
kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb
adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti
hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a
biztosítási szerződés jellemzőiről. Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban
kikötött más nyelven is történhet. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási
kötelezettsége - a függő biztosításközvetítő adatait és a 10. számú melléklet A) pontjának 17.
alpontjában foglaltakat kivéve - irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban
bekövetkezett változások esetében is. A 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő - ha
törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási
szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre
vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza.”
(5)	A Bit. 166. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A biztosító - ha törvény ettől elérően nem rendelkezik - a szerződés megkötése előtt
bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a (2)
és (3) bekezdésekben meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia
kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási
szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg.”
(6)	A Bit. 185. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az adatok nyilvántartása,
meghatározása és a bevonási módszerek tekintetében az Szmt. 10. §-ának (4) bekezdését
figyelmen kívül kell hagyni.”
8
15.	§
(1)	A Hpt. 94. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az adatok nyilvántartása, meghatározása és a bevonási módszerek tekintetében az Szmt. 10.
§-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.”
(2)	A Hpt. 203. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénzügyi intézmény - ha törvény ettől elérően nem rendelkezik - a szerződés
megkötése előtt köteles az ügyfelet arról tájékoztatni, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita
esetén nem a magyar jog alkalmazását, illetve nem a magyar bíróság kizárólagos
illetékességét kötik ki.”
16.	§
A Tpt. 181/E. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az adatok nyilvántartása, meghatározása és a bevonási módszerek tekintetében az Szmt. 10.
§-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.”
17.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. §-a (1) bekezdésének l) pontja
hatályát veszti.
18.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló 2004. évi XVI.
törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Az Fgytv. 55. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„k) a határon átnyúló fogyasztói panaszok tekintetében a fogyasztó igényérvényesítésének
előmozdítása, valamint az ilyen jogviták peren kívüli elintézését elősegítő alternatív
vitarendezési fórumok európai hálózatában való részvételre
[vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.]”
Az Európai Unió jogának való megfelelés
19.	§
Ez a törvény a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról,
valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv
módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
9
Általános indokolás
2002.	szeptemberében az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a fogyasztói pénzügyi
szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásról szóló 2002/65/EK irányelvet. A
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a hazai szabályozást hozza összhangba a közösségi
irányelvvel, biztosítva az annak való teljes megfelelést.
Ahhoz, hogy a fogyasztók a pénzügyi szférában távértékesítéssel kínált szolgáltatásokat
vegyenek igénybe, a fogyasztói bizalom erősítésére van szükség. A bizalom erősítésének egyik
eszköze a fogyasztóvédelem magas szintű biztosítása. A jogi keretek megteremtése megnöveli a
távértékesítés új módszereibe, így például az elektronikus kereskedelembe vetett fogyasztói
bizalmat. Természetesen az elektronikus úton történő szerződéskötés esetében alkalmazni
szükséges az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseit.
Ugyancsak alkalmazni szükséges a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2003.	évi XV. törvényt. E törvény rendelkezései alapján távértékesítés keretében olyan pénzügyi
ágazati szolgáltatás megkötésére, amelyre a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló 2003. évi XV. törvény hatálya kiterjed, csak azt követően kerülhet sor, hogy a szolgáltató a
fogyasztót már korábban, tipikusan egy másik ügylet során azonosította.
A szolgáltatók és a fogyasztók közötti jogviták rendezése a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvényben foglalt eljárás szerint történik.
A jogviták rendezésére természetesen nyitva áll a fogyasztóvédelmi törvényben és egyéb
jogszabályban (pl.: a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény) rögzített panasz- és
jogorvoslati eljárás is.
A Javaslat előírásainak maradéktalan betartatása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének
a feladata. Ennek érdekében a szaktörvények által előírt intézkedéseket hozhatja.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat hatálya az Európai Parlament és a Tanács a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások
távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK
irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK
irányelve (a továbbiakban: Irányelv) alapján került meghatározásra.
Az Irányelv a banki, hitel-, biztosítási, magán-nyugdíjpénztári, befektetési vagy fizetéssel
kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozik. Ezzel összhangban a Javaslat hatálya a pénzügyi
ágazati szolgáltatásokra terjed ki, amelynek pontos körét a 2. § határozza meg.
Amennyiben a szolgáltató és a fogyasztó között szolgáltatási alapmegállapodás jön létre, a
Javaslat rendelkezéseit kizárólag ezen alapmegállapodásra kell alkalmazni, az
alapmegállapodás, mint egyfajta keretszerződés alapján megkötött szerződésekre, tipikusan
megbízási szerződésekre nem.
10
Miután az ágazati törvények a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződések megkötéséhez
kapcsolódóan speciális követelményeket rögzítenek, szükséges annak egyértelművé tétele,
hogy a Javaslat a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződések alakiságára vonatkozó
rendelkezéseket nem érinti, azok a Javaslat hatálya alá tartozó szerződések megkötésének
továbbra is követelményei maradnak.
A 2. §-hoz
A Javaslat az egységes jogértelmezés és joggyakorlat érdekében meghatározza az alapvető
fogalmak tartalmát, jelentését.
Alapmegállapodásnak minősül az a megállapodás, amely meghatározza azokat a feltételeket,
amelyek alapján a felek között a jövőben szerződések, tipikusan megbízási szerződések
létrejönnek. Ezen megállapodások, egyoldalú nyilatkozatok az alapmegállapodás
szempontjából műveletnek minősülnek. Jellemző alapmegállapodás egy bankszámlaszerződés
megkötése, ennek keretén belül adott átutalási megbízások pedig műveletsornak vagy annak
elemének minősülnek.
A fogyasztó fogalmának meghatározása a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
2. §-ának e) pontja és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának d)
pontja szerinti fogalomhoz képest szűkebb, amennyiben csak a természetes személyekre
terjed ki. A szűkítést a pénzügyi ágazati jogviszonyok jellege indokolja. A fogalom
szűkítése azonban mégsem bonja meg a hatályos törvényekben követett koncepciót, ugyanis
itt nem másról van szó, minthogy a fogalom a gyakorlatnak megfelelő értelmezése jogalkotói
szinten történt meg. Jogi személy pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződést gazdasági vagy
szakmai tevékenysége körén kívül eső célból életszerűen nem köthet.
A Javaslat teljeskörűen felsorolja azokat a jogviszonyokat, amelyek az alkalmazása
szempontjából pénzügyi ágazati szolgáltatásnak minősülnek, a hazai szabályozásba szervesen
beillesztve az Irányelv alkalmazási körét.
Szolgáltató az a szervezet vagy személy, aki a Javaslat szerint pénzügyi ágazati szolgáltatást
végez. Így a Javaslat rendelkezéseit kell alkalmazni adott esetben jelzálog hitelintézet vagy
befektetési alapkezelő által végzett szolgáltatás esetében is, amennyiben ők e törvényben
meghatározott pénzügyi ágazati szolgáltatást végeznek.
A tartós adathordozó lényege, hogy lehetővé teszi bizonyos adatok tárolását és a tárolt adatok
változatlan formában és tartalommal az adat céljának megfelelő ideig történő megjelenítését.
Tartós adathordozónak minősülnek különösen a floppy-lemezek, CD-ROM-ok, DVD-k, az
elektronikus levelek tárolására alkalmas felhasználó számítógépek merevlemezes meghajtója,
és adott esetben internetes weboldalak is, amennyiben a Javaslatban foglalt kritériumoknak
megfelelő tárhelyet biztosítanak.
Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan
szerződéskötési módot és eljárást, amelyre a felek, vagyis a szolgáltató és a fogyasztó
egyidejű fizikai jelenléte nélkül kerül sor. A Javaslat hatálya nem terjed ki azon esetekre,
amelyeknél a szerződéskötés folyamata során, annak bármely szakaszában a felek egyidejű
jelenlétében történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a szerződés megkötésére
irányuló magatartás, vagyis a felek „face to face” kapcsolatba kerülnek egymással. A
11
szervezett távértékesítés egyfajta rendszert feltételez, így nem minősül szervezett
távértékesítésnek egyedi szerződéseknek távközlő eszköz útján történő megkötése
A távközlő eszköz lényege, hogy alkalmas a szerződési nyilatkozat megtételére a felek
távollétében. Távközlő eszköznek minősül különösen a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló
címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány és szabványlevél, a sajtótermékben közzétett
hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a
videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy
érintőképernyővel, az internetes honlap, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax),
a televízió és a szöveges vagy képi telefoni üzenetküldés.
A 3. §-hoz
A Javaslat pontokba szedve, egzakt módon határozza meg az adatok és információk azon
körét, amelyeket a szolgáltatónak a szerződés megkötését megelőző szakaszban kell
megadnia. Ezeket az információkat a fogyasztónak a szerződéskötésre irányuló
jognyilatkozatát megelőzően, kellő időben kell rendelkezésére bocsátani. A kellő idő
meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás jellegére és a távközlő eszköz
jellegére.
A tájékoztatás körét a Javaslat négy csoportba gyűjti, ezek: a szolgáltatóra, a szolgáltatásra, a
szerződésre, és a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozó tájékoztatási körök.
A tájékoztatás módját illetően a Javaslat az egyértelműséget, a közérthetőséget, a pontosságot,
valamint az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módot írja elő mint követelményt. Ez
a rendelkezés a szaktörvényekben foglalt előírásokkal összhangban van.
Amennyiben más jogszabály további tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a szolgáltató ezen
adatokról is a Javaslatban meghatározottak szerint köteles tájékoztatást adni.
Annak elkerülése érdekében, hogy a szolgáltató ne kétszeresen kelljen, hogy nyújtsa a
szaktörvényekben előírt, a Javaslattal összhangban lévő tájékoztatást, a Javaslat rögzíti, hogy
más jogszabály által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatás megadásával a szolgáltató a
Javaslat által előírt azonos tartalmú tájékoztatásnak is eleget tesz.
Alapmegállapodás nélkül egymást követő vagy azonos jellegű, de időben elkülönülő
szolgáltatási szerződések vagy műveletek esetén a Javaslatnak a fogyasztó tájékoztatására
vonatkozó rendelkezéseit kizárólag az első ilyen jellegű szerződés vagy művelet megkötése
vagy megtétele előtt kell alkalmazni. Nem vonatkozik ez arra az esetre, amikor az egyes
szerződések vagy műveletek között több mint egy év eltelt, mert akkor a soron következő
szerződés vagy művelet előtt a szolgáltató a Javaslat szerinti tájékoztatási kötelezettségének
ismételten eleget kell, hogy tegyen.
A 4. §-hoz
A Javaslat külön szabályozza azokat az eseteket, amelyeknél az ajánlattétel vagy az
ajánlattételre felhívás telefonon történik. Főszabály szerint a tájékoztatást ilyen esetben is a 3.
§-ban foglaltak szerint kell megadni. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a fogyasztó
kifejezetten hozzájárul a korlátozott, egyszerűsített tájékoztatáshoz. A szolgáltató által
12
kötelezően nyújtandó tájékoztatás minimális tartalmát ebben az esetben is meghatározza a
Javaslat.
Az 5. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a szerződés megkötését megelőzően adott tájékoztatást a szolgáltató
főszabály szerint papíron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón is
köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ezeket az információkat a fogyasztónak a
szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelőzően, kellő időben kell rendelkezésre
bocsátani. A kellő idő meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás jellegére és a
távközlő eszköz jellegére.
Amennyiben a fogyasztó kezdeményezi a szerződéskötést, méghozzá olyan távközlő eszköz
útján, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a szolgáltató a szerződés megkötését
követően haladéktalanul köteles a papír alapú vagy más tartós adathordozón tett tájékoztatást
megadni.
A Javaslat előírja, hogy a szolgáltató - a fogyasztó ilyen irányú kérése esetén - bármikor
köteles a tájékoztatást papír alapon rendelkezésre bocsátani.
A Javaslat lehetővé teszi a távközlő eszköznek bizonyos feltételek megléte esetén a fogyasztó
általi megváltoztatását.
A 6. §-hoz
A távértékesítés keretében létrejött pénzügyi ágazati szolgáltatási jogviszonyok esetében a
fogyasztó számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a szerződés jogkövetkezményeit
annak megkötése után felmérje, és adott esetben attól visszalépjen. Ezt biztosítja az elállási,
illetőleg felmondási jog.
Az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő tizennégy nap, önkéntes kölcsönös biztosító
pénztári tagság esetén harminc nap.
Miután a biztosító szolgáltatása a rendelkezésre állás, és ez a szolgáltatás jellegét tekintve
visszafordíthatatlan, azaz nem lehet meg nem történtté tenni, a biztosítási jogviszonyoknál az
elállási jog helyett azonnali hatályú felmondási lehetőséget biztosít a Javaslat. A felmondási
jog gyakorlására nyitva álló határidő tizennégy nap, életbiztosítások esetén harminc nap.
Miután a fogyasztó az elállási, illetőleg felmondási jogát csak azt követően tudja gyakorolni,
hogy részére a szolgáltató valamennyi szükséges információt megadta, szükségszerű az
elállási, illetőleg felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidőt meghosszabbítani abban az
esetben, ha a szolgáltató ezen kötelezettségének határidőben nem tett eleget, mégpedig azzal
az időtartammal, amely alatt a szolgáltató nem tett eleget a Javaslat rendelkezéseinek.
Szigorúbban szankcionált a tájékoztatás hiánya, ha az egyáltalán nem történt meg, vagy ha az
elállási, illetőleg felmondási jogra vonatkozó tájékoztatást érinti. A jogvesztő határidő ezen
esetekben egy év. Amennyiben a fogyasztó a tájékoztatást megkapta, de nem teljes körűen,
az elállási, illetőleg felmondási jog gyakorlására nyitva álló jogvesztő határidő három hónap.
13
A Javaslat szabályozza azokat az eseteket, ahol a fogyasztót elállási, illetőleg felmondási jog
nem illeti meg, továbbá meghatározza, hogy mikor tekinthető érvényesítettnek az elállási,
illetve felmondási jog gyakorlása.
A 7. §-hoz
Az elállásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandóak azon fogyasztási
kölcsönszerződésekre, amelyek a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.
5.) Korm. rendelet, illetve az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére
irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet által szabályozott
szerződésekhez kapcsolódnak, tekintettel arra, hogy ezen viszonyok az említett
jogszabályokban már szabályozást nyertek.
A Javaslat szabályozza a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekhez kapcsolódó,
ugyancsak a felek távollétében létrejött szerződések jogi sorsát.
A 8. §-hoz
A Javaslat pontosan rögzíti az elállási, illetőleg felmondási jog gyakorlását követő
elszámolási szabályokat. Az elállásra, illetőleg felmondásra nyitva álló idő alatt a teljesítés
feltétele a fogyasztó részéről történő hozzájárulás.
Az elszámolás az arányosság elve alapján történik, azaz a ténylegesen teljesített
szolgáltatásnak megfelelő, arányos ellenérték követelésének van helye. A mellékszolgáltatás
minden esetben osztja a főkövetelés jogi sorsát.
Az elállási, illetőleg felmondási jognak a Javaslat előírásainak nem megfelelő tájékoztatás
miatti meghosszabbított ideje alatt teljesített szolgáltatás ellenértékére a szolgáltató nem
jogosult, mint ahogyan akkor sem jogosult az ellenértékre, ha a teljesítéshez a fogyasztó
hozzájárulását nem adta meg. Ez utóbbi esetben azonban az elállási, illetőleg felmondási jog
ideje alatt teljesített szolgáltatásainak ellenértékére sem jogosult.
A törvény az elállási, illetőleg felmondási jog gyakorlása esetére a felek közötti elszámolásra
legfeljebb harminc napos határidőt tűz.
A 9-10. §-okhoz
Ezen rendelkezések általánosságban védik a fogyasztó személyét, helyzetét a vele történő
kapcsolatfelvétel során.
A fogyasztó hallgatása - a törvényben szabályozott kivételtől eltekintve - nem tekinthető az
ajánlat elfogadásának minősülő ráutaló magatartásnak. Ez a kivétel a biztosítási jogviszony
kötvény kiállításával történő létrejöttéhez kapcsolódik olyan esetben, amikor a szerződő
korábbi nyilatkozata az utóbb kiállított kötvény tartalmától eltér.
A távközlő eszközök szolgáltató általi alkalmazása a fogyasztónál nem eredményezhet
költséget.
A 11. §-hoz
14
A Javaslat a fogyasztók védelmének biztosítása céljából telepíti a bizonyítási terhet bizonyos
esetekben a szolgáltatóra. A Javaslatban biztosított jogosultságok a fogyasztót minden esetben
megilletik, azokról nem mondhat le.
A 12. §-hoz
E rendelkezés célja, hogy a fogyasztó nem veszítse el a Javaslat, illetve az annak alapját
képező Irányelv által biztosított védelmet harmadik ország jogának választása által.
A 13. §-hoz
A Javaslat a hatálybalépés időpontját a szerződéskötés folyamatára tekintettel határozza meg.
A 14-18. §-hoz
A Javaslat összhangot teremt az egyes szaktörvények tájékoztatást szabályozó rendelkezései
és a Javaslat rendelkezései között, valamint szükség szerint tartalmaz hatályon kívül helyezést
is.
A számviteli szabályok módosulása következtében - három szaktörvényben - a prudenciális
konszolidáció alap-szabályait pontosítani szükséges.
A 19. §-hoz
Az Európai Közösségek jogára történő hivatkozás a jogszabályszerkesztésről szóló IM
rendeletnek megfelelően történik, biztosítva egyben az Irányelv vonatkozó rendelkezésének
való megfelelést.
15