﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/14709. számú
törvényjavaslat
a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról
Előadó: dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Budapest, 2005. február
2005. évi ... törvény
a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosítására a következő
törvényt alkotja:
1.	§
(1)	A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 4. és 5. pontjai helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„4. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint
jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy
kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma
alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret,
függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;
5.	közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden
olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét
természetes személy esetében törvény, egyéb esetben jogszabály elrendeli;”
(2)	Az Avtv. 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. harmadik ország: minden olyan ország, amely nem tagja az Európai
Gazdasági Térségnek.”
2
2. §
Az Avtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Személyes adat (beleértve a különleges adatot is) az országból - az
adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül - harmadik országban lévő
adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha
a)	ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy
b)	azt törvény lehetővé teszi, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése,
illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.
(2)	A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor biztosított, ha
a)	az Európai Közösségek Bizottsága - külön törvényben meghatározott jogi aktus
alapján - megállapítja, hogy a harmadik ország megfelelő szintű védelmet nyújt,
b)	a harmadik ország és a Magyar Köztársaság között az érintetteknek a 11. §
szerinti jogai érvényesítésére, a jogorvoslati jog biztosítására, valamint az
adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás független ellenőrzésére vonatkozó
garanciális szabályokat tartalmazó nemzetközi szerződés van hatályban, vagy
c)	a harmadik országbeli adatkezelő vagy adatfeldolgozó az adatkezelés vagy
adatfeldolgozás szabályainak ismertetésével igazolja, hogy az adatkezelés vagy
adatfeldolgozás során megfelelő szinten biztosítja a személyes adatok védelmét, az
érintettek jogait és azok érvényesítését, különösen, ha az adatkezelést vagy az
adatfeldolgozást az Európai Unió Bizottsága külön törvényben meghatározott jogi
aktusának megfelelően végzi.
(3)	Személyes adatok nemzetközi jogsegélyegyezmény végrehajtása érdekében, az
egyezményben meghatározott célból és tartalommal továbbíthatók harmadik
országba.
(4)	Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell
tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor.”
3
3.	§
Az Avtv. 19. § (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az (1)
bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladat-
körével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e
feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek
a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)	Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a jogszabály
vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján
kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó
szervek vagy személyek kezelésében levő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes
vagy közérdekű adatnak nem minősülő adat.”
4.	§
Az Avtv. a következő új 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A 19. § (1) bekezdésében meghatározott szerv feladat- és hatáskörébe
tartozó döntés meghozatala előtt készített vagy rögzített, a döntés megalapozását
szolgáló, így különösen elemzésben, tervezetben, véleményben, javaslatban,
felkészítőben, valamint a szerv belső működésére vonatkozó felmérésben,
ellenőrzési jelentésben vagy más munkaanyagban szereplő adat a keletkezésétől
számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését az azt kezelő szerv
vezetője engedélyezheti.
(2)	A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - az (1)
bekezdésben meghatározott időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően
akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét
vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így
különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során
4
történő szabad kifejtését veszélyeztetné. E bekezdés nem alkalmazható a szerv
vezetőinek felkészítését szolgáló feljegyzésekre.
(3)	Jogszabály egyes adatok megismerhetőségének korlátozására az (1)
bekezdésben meghatározottnál rövidebb időtartamot állapíthat meg.”
5.	§
Az Avtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A közérdekű adat megismerése iránt bárki - szóban, írásban vagy
elektronikus úton - igényt nyújthat be.
(2)	A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az
igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15
napon belül tesz eleget.
(3)	Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak
tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő szerv a
másolat készítéséért - legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig
terjedő - költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegét az igénylő kérésére
előre közölni kell.
(4)	Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem
ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot
felismerhetetlenné kell tenni.
(5)	Az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben az aránytalan
költséggel nem jár - az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell
eleget tenni.
(6)	Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt, 8 napon belül
írásban vagy - amennyiben az igényben elektronikus levelezési címét közölte -
elektronikus úton értesíteni kell az igénylőt.
5
(7)	A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem tagadható meg
azért, mert a nem magyar anyanyelvű igénylő az igényét anyanyelvén vagy az
általa értett más nyelven fogalmazza meg.
(8)	A 19. § (1) bekezdésében meghatározott szervek évente értesítik az
adatvédelmi biztost az elutasított igényekről, valamint az elutasítások indokairól.”
6. §
Az Avtv. a következő új 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A 19. § (1) bekezdésében meghatározott szervek a közzétett adatok
megismerését személyazonosító adatok közléséhez nem köthetik. Az
elektronikusan közzétett közérdekű adatokhoz történő hozzáférés biztosításához
személyes adat csak annyiban kezelhető, amennyiben az technikailag
elengedhetetlenül szükséges.
(2)	Igénylés alapján történő adatszolgáltatás esetén az adatigénylő
személyazonosító adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény
teljesítéséhez - beleértve az esetleges költségek megfizetését is - elengedhetetlenül
szükséges. Az igény teljesítését, illetőleg a költségek megfizetését követően az
igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell.
(3)	Törvény az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően rendelkezhet.”
7.	§
Az Avtv. 24. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új
e)-g) pontokkal egészül ki, egyben a jelenlegi e) pont jelölése h) pontra változik:
(Az adatvédelmi biztos)
„a) bejelentés alapján vagy - ha az adott ügyben bírósági eljárás nincs folyamatban -
hivatalból ellenőrzi e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok
megtartását;
6
e)	feladatkörében általános jelleggel, valamint meghatározott adatkezelő részére
ajánlást bocsáthat ki;
f)	véleményezési jogot gyakorol az állami vagy helyi önkormányzati feladatot,
valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv
tevékenységével kapcsolatosan külön törvényben meghatározottak szerint
közzéteendő adatokra vonatkozó különös, illetőleg egyedi közzétételi listák
tekintetében;
g)	külön törvényben meghatározott szervekkel vagy személyekkel együttműködve
képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió közös adatvédelmi felügyelő
testületeiben;”
8. §
Az Avtv. a következő új 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) Az adatvédelmi biztos eljárására és intézkedéseire az állampolgári
jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban:
Obtv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az adatvédelmi biztos eljárására az Obtv. 16. § (1) és (2) bekezdését, 17. § (3)
és (4) bekezdését, 18. § (1), (6) és (8) bekezdését nem kell alkalmazni.”
9.	§
Az Avtv. 25. § (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek,
egyben a § a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adatvédelmi biztos tájékoztathatja a nyilvánosságot eljárásának
megindításáról, a jogellenes adatkezelés (adatfeldolgozás) tényéről, az adatkezelő
(adatfeldolgozó) személyéről és a kezelt adatok köréről, valamint az általa
kezdeményezett intézkedésekről, meghozott határozatokról.
7
(4)	Ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó a személyes adatok jogellenes kezelését
(feldolgozását) nem szünteti meg, az adatvédelmi biztos határozatban elrendelheti
a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését,
megtilthatja a jogosulatlan adatkezelést vagy adatfeldolgozást, továbbá
felfüggesztheti az adatok külföldre továbbítását. A határozat ellen közigazgatási
úton jogorvoslatnak nincs helye.
(5)	Az adatkezelő, az adatfeldolgozó vagy az adatkezeléssel érintett személy az
adatvédelmi biztos (4) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát - annak
kézhezvételét követő 30 napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a
bíróságtól, amely a felülvizsgálat során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek
a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint jár el. A bíróság jogerős
döntéséig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem
semmisíthetők meg, az adatok kezelését azonban az adatvédelmi biztos
határozatának kézhezvételekor fel kell függeszteni és az adatokat zárolni kell.”
10. §
(1)	Az Avtv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adatvédelmi biztos a feladatai ellátása során az adatkezelőtől minden olyan
kérdésben felvilágosítást kérhet, az összes olyan iratba betekinthet, illetve iratról
másolatot kérhet, adatkezelést megismerhet, amely személyes adatokkal,
közérdekű adatokkal vagy közérdekből nyilvános adatokkal összefügg.”
(2)	Az Avtv. 26. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi
(3)-(4)	bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
„(3) Az adatkezelő köteles a részére kibocsátott ajánlásra harminc napon belül
érdemben válaszolni.”
8
11. §
Az Avtv. a következő új 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § Ez a törvény a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének
védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i
95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
12. §
(1)	E törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Avtv. 4/A. § (5) bekezdése, 19. § (2)
bekezdésének második mondata, 35. §-a, valamint 36. § (2) bekezdése hatályát veszti.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Avtv. 2. § 8. és 9. pontjaiban „a
személyes” szövegrész helyébe az „az” szöveg, 3. § (8) bekezdésében a „fizikai
cselekvőképtelensége” szövegrész helyébe a „fizikai okból vagy
cselekvőképtelensége” szöveg, 8. § (1) bekezdésében „Az adatok” szövegrész
helyébe „A személyes adatok” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „adatot”
szövegrész helyébe a „személyes adatot” szöveg, a 19. § (2) bekezdésében az
„említett” szövegrész helyébe a „meghatározott”, továbbá a „közzé- vagy más
módon” szövegrész helyébe az „elektronikusan vagy más módon közzéteszik,
továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint” szöveg, 21. § (1)
bekezdésében a „kérését” szövegrész helyébe az „igényét” szöveg, valamint „a
kérelmező” szövegrész helyébe „az igénylő” szöveg, 21. § (3) bekezdésében „a
megtagadás közlésétől” szövegrész helyébe „a megtagadás közlésétől, illetve ennek
elmaradása esetén a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen
elteltétől” szöveg, 25. § (1) bekezdésében az „és a közérdekű adatok” szövegrészek
helyébe az „ , a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok” szövegek,
27. § (1) bekezdésében a „vagy a közérdekű” szövegrész helyébe az „ , illetve a
közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az
9
„Az” szövegrész helyébe „A személyes adatokat kezelő” szöveg, 32/A. § (1)
bekezdésében a „nem dolgozhatók fel és” szövegrész helyébe az „a külön törvény
szerinti levéltári kutatás kivételével nem dolgozhatók fel, továbbá” szöveg lép.
13. §
(1)	Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi
Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A Közös Nemzetközi Adatvédelmi Ellenőrző Testületben Magyarországot az
adatvédelmi biztos - az adatvédelmi felelőssel együttműködve - képviseli.”
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a
magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 24/A. § (1)
bekezdésében az „azonos védelmét” szövegrész helyébe a „megfelelő szintű
védelmét” szöveg lép.
(3)	Az Avtv. 9. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogi aktuson a személyes adatok
feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad
áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 25. cikk (6) bekezdése alapján kiadott jogi aktust kell érteni.
(4)	Az Avtv. 9. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogi aktuson a 95/46/EK irányelv
alapján a személyes adatok harmadik országokba irányuló továbbítására vonatkozó
általános szerződési feltételekről szóló, 2001. június 15-i 2001/497/EK bizottsági
határozatot, valamint a személyes adatoknak harmadik országbeli adatfeldolgozók
részére történő továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételekről szóló,
2001. december 27-i 2002/16/EK bizottsági határozatot kell érteni.
(5)	Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy az Avtv. egységes szövegét
a Magyar Közlönyben közzétegye.
INDOKOLÁS
a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	Az Alkotmánybíróság a 12/2004. (IV. 7.) AB határozatában (a
továbbiakban: ABh.) mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított
meg, mert a törvényhozó nem biztosította azokat a jogállami garanciákat, amelyek
ahhoz szükségesek, hogy a döntés-előkészítő és a belső használatú adatokkal
kapcsolatban csak az alkotmányosan elfogadható mértékben korlátozza a jogalkotó
a közérdekű adatok megismeréséhez való alapvető jogot. Jelen törvényjavaslat (a
továbbiakban: Javaslat) ezt a tárgykört az ABh.-ban meghatározott
követelményeknek megfelelően szabályozza újra.
2.	A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) elfogadása óta az
információs társadalom rohamos fejlődésnek indult, erre azonban a magyar
jogalkotás mindeddig nem, illetve csak a személyes adatok védelmével
összefüggésben reagált. Az internet elterjedése kiemelt fontosságúvá tette a
közérdekű adatok elektronikus igénylésére vonatkozó szabályozás megalkotását,
valamint a személyes adatok kezelésének az elektronikusan közzétett közérdekű
adatok megismerésével kapcsolatos szabályozását is.
3.	Az elmúlt évek jogalkalmazásának tapasztalatai szükségessé teszik több
ponton az Avtv. rendelkezéseinek pontosítását annak érdekében, hogy azok
megfelelő garanciákat nyújthassanak a személyes adatok védelméhez való jog,
2
illetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesüléséhez. A Javaslat
ezért pontosítja a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat fogalmának
meghatározását, ehhez kapcsolódva dogmatikailag tisztázza az állami,
önkormányzati vagy egyéb, jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv
vagy személy feladat- és hatáskörében eljáró személy e feladatkörével összefüggő
adataira vonatkozó szabályozást, valamint egyértelműsíti az adatvédelmi biztosnak
a közérdekből nyilvános adatokkal összefüggő hatáskörét. A személyes adatok
külföldre történő továbbítására vonatkozó szabályok kibővítésével a Javaslat
rugalmas, a közösségi jog szabályainak is megfelelő, ugyanakkor a személyes
adatok védelméhez való jog érvényesülését is biztosító szabályozást tartalmaz.
4. Az adatvédelmi biztos jogállása az Avtv. jogharmonizációs módosítását
elvégző 2003. évi XLVIII. törvény hatálybalépése óta részben megváltozott, mivel
a személyes adatok védelmével kapcsolatban immár ügydöntő jogkörrel is
rendelkezik. A jogállásnak ez a kettőssége megkívánja ugyanakkor annak
egyértelmű szabályozását, hogy az adatvédelmi biztos eljárására mennyiben, és
milyen eltérésekkel kell alkalmazni az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról
szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) rendelkezéseit. A gyakorlati
tapasztalatok alapján emellett pontosítani szükséges az adatvédelmi biztos
ügydöntő hatáskörére vonatkozó eljárási szabályokat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közérdekű adat e minősége nem függ az
adatkezelés módjától, az adat önálló vagy gyűjteményes jellegétől: minden, állami
vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb
3
közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére
vonatkozó, bármilyen adathordozón - ideértve terjedelmétől függetlenül minden
dokumentumot - rögzített információ vagy ismeret közérdekű adatnak minősül. A
Javaslat ezzel pótolja a közérdekű adat fogalmából eddig hiányzó adatdefiníciót, és
kifejezi, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában adaton nemcsak számadatot,
hanem bármilyen rögzített információt vagy ismeretet érteni kell.
A Javaslat egyértelműen megkülönbözteti továbbá a közérdekű adattól a
közérdekből nyilvános adatot. Világossá teszi, hogy közérdekből nyilvános adat
csak olyan adat lehet, amely nem minősül közérdekű adatnak: vagy azért nem,
mert nem állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban
meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében van, vagy
pedig azért nem, mert személyes adatnak minősül. Ennek megfelelően az állami
vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb
közfeladatot ellátó szervek vagy személyek kezelésében levő, valamint e
tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő valamennyi adat
nyilvánosságát a közérdekű adatokra vonatkozó szabályok szerint kell megítélni,
hiszen ezek az adatok fogalmilag nem lehetnek közérdekből nyilvános adatok.
A Magyar Köztársaság a 4/2004. (III. 2.) OGY határozatra tekintettel részt
vesz az Európai Gazdasági Térségben, ezért a személyes adatok továbbítása
szempontjából nem csupán az Európai Unió tagállamaiba való adattovábbítást kell
úgy tekinteni, mintha az a Magyar Köztársaság területére irányulna, hanem a nem
uniós tag, de az Európai Gazdasági Térségben részt vevő Izland, Liechtenstein és
Norvégia esetében is. A Javaslat ennek megfelelően módosítja a harmadik ország
Avtv.-beli definícióját.
4
A 2. §-hoz
A külföldre történő adattovábbítás vonatkozásában - jogharmonizációs
okokból - a személyes adatok védelmének az Európai Unió szervei által
megállapított vagy nemzetközi szerződésen alapuló megfelelő szintje esetén meg
kell könnyíteni az adattovábbítást. A megfelelő szint biztosításának
megállapításával kapcsolatos uniós jogi aktusok pontos hivatkozását azonban nem
a stabilitást kívánó, minősített többséggel módosítható Avtv.-ben, hanem a Javaslat
egyszerű többséggel elfogadandó, záró rendelkezései között célszerű elhelyezni
annak érdekében, hogy pusztán azok számának esetleges megváltozása miatt ne
kelljen az Avtv. rendelkezéseit módosítani.
Rendezni kell emellett a nemzetközi jogsegélyek teljesítésével összefüggő adat-
továbbítási szabályokat, mivel a jelenlegi szabályozás szerint azokba az országokba,
amelyek a megfelelő védelmet nem biztosítják, a személyes adatok kezelésével járó
jogsegély a hatályos nemzetközi szerződések ellenére sem lenne teljesíthető.
A 3. §-hoz
Az Avtv. jelenleg dogmatikailag pontatlanul és részben ellentmondásosan
szabályozza az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban
meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy hatáskörében eljáró
személy e feladatkörével összefüggő személyes adatainak jogi megítélését, amikor
egyrészt úgy rendelkezik, hogy az a közérdekű adat megismerését nem korlátozza,
ugyanakkor csak a név, a beosztás vagy besorolás és a munkakör esetében minősíti
azokat kifejezetten közérdekből nyilvános adattá. A Javaslat az állami vagy helyi
önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot
ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő
személyes adatát, továbbá valamennyi más - tehát akár nem jogszabályban
5
meghatározott - közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes
adatát is közérdekből nyilvános adatnak minősíti, és megismerésükre a közérdekű
adatok megismerésére vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.
A Javaslat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel
kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem
elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében levő, e
tevékenységükre vonatkozó, személyes vagy közérdekű adatnak nem minősülő
adatokat közérdekből nyilvános adattá minősíti. A módosítást a kötelezően igénybe
veendő szolgáltatásokat nyújtó szervek esetében az indokolja, hogy ezen
közszolgáltatások nyújtása olyan állami, illetve önkormányzati szervek aktusain
alapul, amelyek kezelésében levő nem személyes adatok közérdekűnek
minősülnek, a más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek esetében
pedig a monopolhelyzet tényével támasztható alá a működés fokozottabb
nyilvánosságának előírása.
A 4. §-hoz
Az ABh. - követve az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát - nem
tekintette alkotmányellenesnek a döntés-előkészítő és belső használatú adatok
automatikus, külön minősítési eljárás nélküli nyilvánosságkorlátozását. A határozat
szerint ugyanakkor biztosítani kell ezen adatok esetében is „a
nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget,
melynek a formai kritériumok vizsgálatán túlmenően ki kell terjednie a
nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára”.
A Javaslat tartalmi meghatározást ad az automatikus nyilvánosságkorlátozás
alá eső adatok körére, amikor az állami vagy helyi önkormányzati feladatot,
valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy
személy feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatala előtt készített vagy
6
rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adatok esetében a keletkezésüktől
számított tíz évig ad lehetőséget az adatok megismerésének korlátozására. A
‘döntés megalapozását szolgáló’ fordulat az adat készítése vagy rögzítése céljára
utal, vagyis az Avtv. javasolt új 19/A. §-ának alkalmazhatósága nem függ attól,
hogy ténylegesen születik-e döntés az azt megalapozó adatok alapján.
A Javaslat példálózó jelleggel felsorolja azokat az adathordozókat (elemzés,
tervezet, vélemény, javaslat, felkészítő, a szerv belső működésére vonatkozó
felmérés, ellenőrzési jelentés, más munkaanyag), amelyek tartalmazhatják a döntés
megalapozását szolgáló adatokat, azonban természetesen nem valamennyi, ezen
adathordozókon található adat esik az automatikus nyilvánosságkorlátozás alá,
hanem értelemszerűen csak azok, amelyek megfelelnek az Avtv. javasolt új
19/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott tartalmi meghatározásnak is, vagyis
döntés megalapozását szolgálják.
A tízéves védelmi idő letelte előtt az adatot kezelő szerv vezetője
engedélyezheti az adat megismerését. A döntés meghozatalát követően azonban a
megismerésre irányuló igény elutasítására a szerv vezetőjének a Javaslat szerint csak
akkor van lehetősége, ha - figyelemmel az Avtv. 21. § (2) bekezdésére - bizonyítani
tudja, hogy az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és
hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot
keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését
veszélyeztetné. A Javaslat felállítja azt a vélelmet, hogy a szerv vezetőinek
felkészítését szolgáló feljegyzéseknek a védelmi időn belül történő megismerése az
adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad
kifejtését veszélyeztetné, ezért ezen adatok vonatkozásában a szerv vezetője
diszkrecionális jogkörébe utalja a megismerésre irányuló igény teljesítését.
A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy jogszabály egyes adatok megismerését a
főszabályként érvényesülő tízéves időtartamnál rövidebb időkorláttal tegye
lehetővé. Mivel a rövidebb időkorlát alsó határát a Javaslat nem határozza meg,
7
jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy egyes, döntés megalapozását szolgáló adatok
a keletkezésüket követően azonnal megismerhetőek.
Az 5. §-hoz
A Javaslat deklarálja, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog
kiterjed arra is, hogy a közérdekű adat megismerése iránt bárki bármilyen
formában (szóban, írásban vagy elektronikus úton) igényt nyújthasson be,
amelynek teljesítését, a közérdekű adat hozzáférhetővé tételét csak az Avtv.-ben
meghatározott esetekben lehet elutasítani. Annak kifejezése érdekében, hogy a
közérdekű adatok megismeréséhez joga van mindenkinek, a közérdekű adathoz
hozzáférni kívánó személyt a Javaslat - az eddig használt kérelmező kifejezés
helyett - igénylőnek nevezi.
A közérdekű adat hordozójáról az adatot megismerni kívánó személy az
eddigi szabályozás szerint is kérhetett másolatot. A Javaslat egyértelműsíti, hogy a
másolat kiadása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adathordozó nem
közérdekű adatot vagy jogszerűen nem megismerhető közérdekű adatot is
tartalmaz; ezekben az esetekben a meg nem ismerhető adatot a másolaton
felismerhetetlenné kell tenni. A Javaslat a közérdekű adat adathordozójáról
készített másolatért felszámított költségtérítés összegét a másolat készítésének
költségében maximálja. A Javaslat emellett biztosítja az anyanyelvhasználat jogát
a közérdekű adatok igénylésének eljárása során.
A 6. §-hoz
Mivel a közérdekű adatok megismeréséhez bárkinek joga van, az azokhoz
való hozzáférés során főszabályként nincs alkotmányos lehetőség az adatot
megismerni kívánó személy azonosítására. Közzétett közérdekű adatok esetében
8
személyes adat csak a technikailag objektíven kikerülhetetlen esetekben (ilyen
lehet a felhasználó számítógépének IP-címe) kezelhető, ennek megfelelően az
elektronikusan közzétett közérdekű adatokhoz való hozzáférés regisztrációhoz nem
köthető. Közérdekű adat igénylése esetében az azonosítást valamely jogszerű
szempont, így például a másolat költségének megfizetése megalapozhatja, azonban
személyes adatok kezelésére ebben az esetben is csak a cél eléréséhez feltétlenül
szükséges adatok vonatkozásában, és csak addig van lehetőség, amíg az adott
szempont érvényesülése ezt elkerülhetetlenné teszi.
A 7. §-hoz
A Javaslat az adatvédelmi biztos hatáskörének pontosítása érdekében
összhangba hozza az Avtv. 24. § a) pontját az Avtv. 25. § (2) bekezdésével,
valamint 27. § (1) bekezdésével, amikor rögzíti, hogy a biztos ellenőrzési
feladatkörében bejelentés alapján vagy - ha az adott ügyben bírósági eljárás nincs
folyamatban - hivatalból jár el.
Az Avtv. és az Obtv. közötti kapcsolat egyértelműsítése érdekében a
Javaslat kimondja, hogy az adatvédelmi biztos ajánlást általános jelleggel, illetve
meghatározott adatkezelő részére egyaránt kibocsáthat.
Az Avtv. 19. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy külön jogszabály
meghatározza, mely közérdekű adatokat kell közzétenni. Az adatvédelmi biztos
számára a Javaslat a közzéteendő adatok körének meghatározása során
véleményezési jogot biztosít.
A Javaslat szerint az adatvédelmi biztos képviseli a Magyar Köztársaságot az
Európai Unió közös adatvédelmi felügyelő testületeiben. Ez a rendelkezés az
EUROPOL Egyezmény 24. cikkének való megfelelést szolgálja. A Javaslat 13. § (1)
bekezdése úgy módosítja az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a
9
Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló
együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a
továbbiakban: NEBEKtv.) 11. § (3) bekezdését, hogy az adatvédelmi biztos e
képviselet ellátása során együttműködik a NEBEKtv. II. fejezete szerinti adatvédelmi
felelőssel, aki ellátja az EUROPOL Egyezmény 23. cikke szerinti feladatokat.
A 8-10. §-okhoz
Az Avtv. 23. § (2) bekezdése az adatvédelmi biztos jogállása tekintetében már
eddig is egyértelműen szabályozta az Avtv. és az Obtv. közötti kapcsolatot, a Javaslat
ezt a tisztázást az adatvédelmi biztos eljárására és intézkedéseire vonatkozó
rendelkezések tekintetében is elvégzi, amikor kimondja, hogy az Avtv. eltérő
rendelkezése hiányában a biztos eljárására és intézkedéseire az Obtv. rendelkezéseit
kell alkalmazni. A Javaslat meghatározza az Obtv. azon rendelkezéseit, amelyeket az
adatvédelmi biztos speciális jogállásából következően eljárására nem kell alkalmazni.
A Javaslat szerint az adatvédelmi biztos az eljárásával kapcsolatban
tájékoztathatja a nyilvánosságot magának az eljárásnak a megindításáról.
A Javaslat egyértelműsíti, hogy az adatvédelmi biztos a jogosulatlanul kezelt
személyes adatokkal kapcsolatos ügydöntő hatáskörében eljárva határozatot hoz,
amelynek bírósági felülvizsgálatát a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a
közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint lehet kezdeményezni.
A Javaslat biztosítja az adatvédelmi biztos számára, hogy az adatkezelőtől
egyes iratok vonatkozásában másolatot kérjen.
10
A 11-12. §-okhoz
A Javaslat pótolja az Avtv. hiányzó jogharmonizációs záradékát, továbbá
számos pontosítást tartalmaz, így összhangba hozza az Avtv. 1/A. §-ával az
adatkezelésre vonatkozó fogalommeghatározást, magyar jogi terminológiával
határozza meg a közösségi jog ‘fizikai cselekvőképtelenség’ fogalmát,
egyértelműsíti, hogy a közérdekű adat közzététele nem mentesíti az adott szervet
az alól, hogy erre irányuló igény alapján az Avtv. 20. §-ának rendelkezései szerint
hozzáférhetővé tegye az adott közérdekű adatot, továbbá az adatvédelmi biztos
hatáskörét a közérdekből nyilvános adatokra is kiterjeszti, valamint lehetővé teszi a
statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott adatok levéltári kutatását.
A 13. §-hoz
A Javaslat egyszerű többséggel elfogadható rendelkezése végzi el a
NEBEKtv.-nek a 7. §-hoz fűzött indokolás szerinti módosítását, valamint a
köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény adatvédelmi rendelkezéseinek - a Javaslat 2. §-ával
összefüggő - jogharmonizációs célú pontosítását.
A Javaslat egyszerű többséggel elfogadható rendelkezése jelöli meg a 2. §-
ban megjelölt uniós jogi aktusok pontos hivatkozását, mivel így pusztán azok
számának esetleges megváltozása miatt nem kell a stabilitást kívánó Avtv.
rendelkezéseit módosítani.