﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány

2005. évi.......törvény
a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról

Az Országgyűlés a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvényt (a továbbiakban: Szatv.) - a
határon túli magyar szervezetek észrevételeinek figyelembe vétele érdekében - az alábbiak
szerint módosítja:
1. §
A Szatv 1. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A Szülőföld Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap. Célja a határon
túli magyarságnak a szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása, anyagi és
szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az
anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése
érdekében támogatások nyújtása.”
2.§
A Szatv. 1. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt vagy közvetlen politikai
tevékenységet folytató szervezet.”
3. §
A Szatv. 3. § a) pontjának ab) alpontja hatályát veszti, egyidejűleg az ac) alpont jelölése ab)
alpontra módosul.
2
4.§
(1)	A Szatv. 3. § b) pontjának számozatlan bevezető része helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,b) köz- és felsőoktatási, tudományos kutatást-fejlesztést végző intézmény; kulturális,
tömegtájékoztatási (nyomtatott és elektronikus sajtó), egyházi, szociális és egészségügyi
szervezet (ideértve a kedvezménytörvény 18. §-ában említett szervezetet is, de kivéve a d)
pont szerinti vállalkozást), valamint önkormányzat a szomszédos államok és a Magyar
Köztársaság között fennálló nemzetközi szerződésekkel összhangban:”
(2)	A Szatv. 3. § c) pontjának számozatlan bevezető része helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,c) települési önkormányzat, azok társulása, szövetsége a szomszédos államok és a Magyar
Köztársaság között fennálló nemzetközi szerződésekkel összhangban:”
(3)	A Szatv. 3. § d) pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,d) gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban: vállalkozás), ezen belül különösen mikro-,
kis- és középvállalkozás a szomszédos államok és a Magyar Köztársaság között fennálló
nemzetközi szerződésekkel összhangban: tevékenységének fejlesztése.”
5.§
A Szatv. 4. § (5) a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti befizetések, adományok előző naptári évi összegével
azonos rendszeres támogatás, amely nem lehet kevesebb, mint amennyi az Alap 1 milliárd
forint összegre való kiegészítéséhez szükséges.”
6.§
A Szatv. 4. § (6) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„Az Alap működésére fordított kiadások az Alap teljes összegének öt százalékát nem
haladhatják meg.
7.§
(1)	A Szatv. 5. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A Tanács tizenöt tagból áll. Hét tagját a miniszter saját hatáskörében jelöli ki és bízza
meg, illetve kéri fel. A Tanács elnökét és további hét tagját a Magyar Állandó Értekezlet
tagszervezeteinek javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki. Tagnak felkérhető, illetve
kinevezhető jelentős közéleti személy is.”
(2)	A Szatv. 6. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az öt, hét vagy kilenctagú Kollégiumot a Tanács véleményének kikérésével, valamint
a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteinek javaslatai alapján a miniszter hozza létre és
3
szünteti meg. A Kollégiumok elnökeit a Kollégiumok tagjai közül a Kollégium javaslata
alapján és a Tanács egyetértésével a miniszter jelöli ki.”
8. §
A Szatv. 6. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„A Kollégiumok munkájuk során együttműködnek a Magyar Állandó Értekezlet illetékes
szakmai bizottságaival.”
9.§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Indokolás

Az Országgyűlés a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való
boldogulásának és a Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének
előmozdítása, illetve magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének céljából megalkotta a
Szülőföld Alapról szóló törvényt.
Időközben a határon túli magyar szervezetek képviselői is áttanulmányozták a törvény
tervezetét és több észrevételt, módosító javaslatot tettek a törvény szövegéhez és
koncepciójához, amelyet a Kormány illetékes képviselőjéhez juttattak el.
Ezen javaslatokat az Országgyűlés már nem tudta figyelembe venni, azonban több javaslat
is figyelemre méltó, és mindenképpen hozzájárul a törvény hatásának megjobbításához.
Ennek megfelelően a törvény több szakaszát is módosítani kell, hogy az a határon túli
magyar szervezetek érdekeit jobban szolgálja, illetve hozzájáruljon ahhoz, hogy a Szülőföld
Alap pénzügyi működőképessége fennmaradjon.
A fenti módosítások mellett figyelembe kell venni, hogy a szomszédos államokban élő
magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény kapcsán a szomszédos államok megkeresésére a
Velencei Bizottság és az Európai Unió Jogi Szolgálata is felülvizsgálta a törvény
rendelkezéseit, és a jövőre nézve is irányadó véleményt bocsátottak ki. Ennek megfelelően a
magyar Országgyűlésnek módosítania kellett a fent említett törvényt, hogy az megfeleljen az
ott lefektetett elveknek.
Ugyanezen elvek miatt szükséges a Szülőföld Alapról szóló törvény olyan kiigazítása is a
támogatások meghatározása kapcsán annak érdekében, hogy a törvény nemzetközi téren
hatékonyabban alkalmazható legyen, és a célok megvalósítását az egyes államok tiltakozása
ne hátráltassa.
Részletes indoklás
Az 1. §-hoz
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) is
javasolta, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás fogalma egészüljön ki a
„nemzetrészekkel” való kapcsolattartásra, hiszen a szomszédos államokban élő magyaroknak
4
egymás közötti kapcsolattartása is elérendő cél. A Velencei Bizottság a kedvezménytörvény
értékelése kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a „az egységes magyar nemzethez tartozás”
kifejezés a politikai kötelék kialakulásának veszélyét hordozza, ezért elfogadhatatlan. A
kedvezménytörvény hivatkozott szövegrészét ezért „Magyarországgal való kapcsolattartásra”
kellett módosítani.
A fenti elvet figyelembe véve a „nemzetrész” említése a törvényben nem lehetséges,
ugyanakkor a javaslatok logikáját követve az anyaországgal való kapcsolattartásra történő
utalás kiegészül az egymás közötti kapcsolattartás fogalmával. Ezáltal a támogatandó célok
közé kerülhet nem csak a magyar határ mentén történő együttműködés, hanem adott esetben
például két szomszédos állam határa által elválasztott magyarok kapcsolattartásának
megkönnyítése.
A 2.§-hoz
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) felvetette azt a kérdést, ami már
korábban is felmerült, hogy szükséges-e megvonni a támogatást minden politikai
tevékenységet folytató párthoz vagy egyesülethez köthető szervezettől.
A határon túli magyar szervezetek legtöbbje kifejezett politikai tevékenységet folytat,
ugyanakkor ők tartják fenn azokat a szervezeteket is, amelyek kulturális, oktatási, média és
egyéb nem politikai tevékenységgel segítik a határon túli magyarokat. Ezen szervezetek a
törvény eredeti szövege alapján elestek volna a támogatásoktól, amit semmi nem indokol.
Ennek megfelelően a módosított rendelkezés csak a politikai pártokat és szervezeteket
veszi ki a támogatási körből, a hozzájuk köthető - nem politikai jellegű - egyéb jogosultak
körét kibővíti.
A 3. §-hoz
A Velencei Bizottság véleménye szerint, ha egy ország kedvezményes elbánást nyújt egy
másik állam állampolgárainak, ezzel diszkriminációt valósít meg. Hátrányos
megkülönböztetést eredményező támogatást oktatás és kultúra körén kívül csak kivételes
esetben lehet nyújtani, például akkor, ha ezek az oktatáshoz és kultúrához való hozzájutást
segítik és más állampolgárok számára is hozzáférhetők.
Az eredeti rendelkezés megfogalmazott szociális támogatás többszörösen sérti a Velencei
Bizottság által megállapított elveket. Egyrészt a támogatási forma csak a törvény
kedvezményezettjei számára hozzáférhető, vagyis a hátrányos megkülönböztetés fennáll mind
a magyar á llampolgárok, mind a szomszédos államok állampolgárai, mind pedig az egyéb,
harmadik államok állampolgáraival szemben. Ez utóbbi a Velencei Bizottság véleményén
kívül az Európai Uniós diszkrimináció tilalmára vonatkozó általános alapelvét is sérti.
Másrészt pedig a rászorultsági alapú szociális jellegű juttatás az oktatáshoz és a kultúrához
egyáltalán nem köthető.
A fenti indokok alapján - megelőzendő Magyarország esetleges elmarasztalását
nemzetközi fórumok előtt - szükséges, hogy a törvénybe foglalt, a nemzetközi jogot és
gyakorlatot sértő rendelkezés törlésre kerüljön.
A 4. §-hoz
A Velencei Bizottság szerint az oktatás és kultúra tevékenységén kívül támogatások csak
kivételes esetben nyújthatóak. Ezért minden egyéb támogatást, mint például egészségügyi
vagy szociális szervezetnek nyújtott, illetve az infrastrukturális fejlesztéséket érintő
támogatások, a törvényjavaslatban célszerű megindokolni. A Magyar Köztársaságnak a
szomszédos államokkal számos, különböző tárgyú bilaterális megállapodása van, melyek a
5
3.§ b) c) d) pontjaiban felsorolt támogatási formákhoz kötődnek. Ilynek például az
úgynevezett alapszerződések Romániával, Szlovákiával, Ukrajnával és Horvátországgal; a
kisebbségi egyezmények, illetve a szociális, egészségügyi és a közös térségfejlesztési
megállapodások.
A kétoldalú szerződések történő utalás elejét veszi annak, hogy Magyarországot a Velencei
Bizottság és az Európai Unió Jogi Szolgálata véleményében foglaltakra hivatkozva
nemzetközi fórumokon támadják, ugyanakkor a már létező nemzetközi megállapodások a
szomszédos államokkal elégséges alapul szolgálhatnak a támogatások nyújtására.
Az 5. §-hoz
A MKP és a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is javasolta, hogy a
Szülőföld Alap mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvény írja elő egy
minimális költségvetési támogatás kötelezettségét. Tekintve, hogy a költségvetési támogatás
az eredeti törvényben eseti támogatásként és az önkéntes adományok mértékéhez igazodó
kiegészítő támogatásként van meghatározva, valós veszély, hogy az Alap tartalékai elfogynak,
ezért képtelen a határon túli magyarokat tovább támogatni. Ennek megelőzésére az RMDSZ
szövegjavaslata alapján a törvény kötelezően előírja, hogy minden költségvetési évben
legalább egy milliárd forintra ki kell egészíteni az Alap pénzeszközeit.
A 6. §-hoz
Az Alap céljainak elérése és működőképessége megőrzése érdekében elő kell írni, hogy a
működési költségekre csak a rendelkezésére álló pénzösszeg meghatározott részét
használhatja fel.
A 7. §-hoz
Több határon túli magyar szervezet is javasolta a Tanács és Kollégiumok tagjainak
kijelölési módját oly módon megváltoztatni, hogy az a határon túli szervezetek érdekeit
jobban figyelembe vegye. A módosítás az RMDSZ szövegjavaslatát tartalmazza, ami alapján
a k ijelölésre a M agyar Állandó É rtekezlet (MÁÉRT) t agszervezetei t ehetnek j avaslatot. E z
egyben azt is jelenti, hogy a kinevezés során nem csupán konzultatív funkciót kapnak.
A MÁÉRT tagszervezetei azok a reprezentatív szervezetek, amelyeket indokolt a
támogatásokkal kapcsolatos döntéshozatalba bevonni.
A 8. §-hoz
A MKP általános javaslata, hogy a MÁÉRT szakmai bizottságai kerüljenek felélesztésre és
működjenek együtt az Alap irányító testületeivel. Tekintve, hogy a Kollégiumoknak a konkrét
támogatások elbírálása során erős szakmai háttérrel kell bírniuk, a módosítás deklarálja, hogy
munkájuk során együttműködnek a MÁÉRT szakmai bizottságaival. Az együttműködés
konkrét formáját a 12. § (3) c) pont alapján a törvény végrehajtásáról szóló rendelet fogja
megállapítani.
Budapest, 2005. február ”
fajiul' 3
Dr. Avarkeszi Dezső
MSZP