﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/15264. számú
törvényjavaslat
az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról
Budapest, 2005. március
Előadó:
Draskovics Tibor
pénzügyminiszter
2
2005. évi ... törvény
az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT,
VALAMINT AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§ (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szja tv.) 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő bármely későbbi adóév (de
legkésőbb az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóéve) őstermelői tevékenységéből
származó jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is)
szemben, döntése szerinti megosztásban - a 2003. december 31-éig keletkezett, az őstermelői
tevékenységből származó jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt
veszteséget a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint - számolhatja el.”
(2)	Az Szja tv. 22. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Közösen folytatott őstermelői tevékenység esetében a közös tevékenység megkezdésének
adóévét megelőzően elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő a 6. számú melléklet
rendelkezései szerint megállapított jövedelmével szemben egyénileg számolja el.”
(3)	Az Szja tv. 22. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A mezőgazdasági őstermelő az adóévben elhatárolt veszteségét - a (2) bekezdésben
foglaltaktól függetlenül - az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti
adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy
mindkettőben megszerzett, őstermelői tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az
önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti választása szerinti
mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével.”
2.	§ (1) Az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdése a) pontjának első mondata helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóév (de legkésőbb az
egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve
az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben - döntése szerinti
megosztásban - elszámolhatja.”
(2) Az Szja tv. 49/B. §-ának (7) bekezdés e) pontjának első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt
veszteségét - az a) pontban foglaltaktól függetlenül - az adóévet megelőző két évre
visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a
megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből
származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is)
3
csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt
veszteség összegével.”
3.	§ Az Szja tv. 70. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Személyes használatnak minősül különösen a munkahelyre, a székhelyre, vagy a
telephelyre a lakóhelyről történő bejárás, kivéve, ha az említett útvonalon történő használat
kiküldetés, külföldi kiküldetés, külszolgálat keretében történik.”
4.	§ (1) Az Szja tv. 72. §-a (4) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell
figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések
utáni kamatkedvezményt:/
„f) lakás célú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a
magánszemélynek hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez,
vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől,
vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez,
törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló
jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét; lakáskorszerűsítés a lakás
célú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés;”
(2)	Az Szja tv. 72. §-ának (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
/A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell
figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések
utáni kamatkedvezményt:/
„m) a Munka Törvénykönyve szerinti leltárhiánnyal összefüggésben fennálló követelés.”
5.	§ Az Szja tv. 72/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem kell e § rendelkezéseit alkalmazni az olyan adómentesen kifizetett (juttatott)
összegre (nem pénzbeli vagyoni értékre), amely a kifizető elszámolási kötelezettsége mellett -
akár közvetetten is - az államháztartás valamely alrendszeréből, egyházi forrásból,
nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatásból, segélyből származik.”
6.	§ Az Szja tv. 1. és 11. számú melléklete e törvény 1. és 2. számú melléklete szerint
módosul.
II.	Fejezet
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
7.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 4. §-a a következő 31/c. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„31/c. személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan
gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas,
azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű
személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó; személygépkocsinak minősül továbbá az
a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan
gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva
kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a
4
teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is,
ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor;”
8.	§ A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő ny) ponttal egészül ki:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
„ny) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben
meghatározott, az Európai Gazdasági Térség tagállama által létrehozott kibocsátási egység -
kivéve az adózó részére a törvény szerinti eljárás keretében térítés nélkül kiosztott kibocsátási
egységet - átruházása ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből az átruházott
kibocsátási egység bekerülési értékét meghaladó rész 50 százaléka, továbbá a mást megillető
kibocsátási egységgel kapcsolatos kezelési, bizományosi vagy ügynöki tevékenység
ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből a tevékenység közvetlen önköltségét
meghaladó rész 50 százaléka,”
9.	§ (1) A Tao. 17. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd
vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti
eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére, valamint kedvezményezett
eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó társaságnál keletkezett, az önálló
szervezeti egységnek betudható elhatárolt veszteségre - a jogelődnél, illetve az átruházó
társaságnál eltelt időt is beszámítva - az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza. Ez a rész
kiválás és részleges átalakulás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az
átruházó társaság elhatárolt veszteségét csökkenti.”
(2)	A Tao. 17. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben (átalakulással
létrejött adózónál a jogelőd adókötelezettsége keletkezésének évét és az azt követő adóéveit is
figyelembe véve) és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra, ha az adóévben
az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha
a)	az adóévben a bevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes
értékének 50 százalékát, vagy
b)	az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt
az (1) bekezdés rendelkezése csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható. Az
engedély iránti kérelmet az adóévre vonatkozó bevallás, önellenőrzés esetén az önellenőrzési
lap benyújtásával egyidejűleg, ellenőrzés esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 15
napon belül, felügyeleti intézkedés vagy az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatának
kezdeményezése esetén az eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül kell benyújtani; e
határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adóhatóság
az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az a) és b) pontban foglaltak
elháríthatatlan külső ok miatt következtek be, vagy ha az adózó a negatív adóalap elkerülése,
mérséklése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Ha az
adóhatóság a kérelmet az eljárásra előírt határidőn belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt
adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.”
(3)	A Tao. 17. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt
veszteség teljes körű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az
adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.”
10.	§ A Tao. 21. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
5
„(16) Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló utolsó naptári év nem
azonos az adóévvel, az adózó a (7), (10)-(11) és (13) bekezdés alapján adókedvezményt az
érvényesítésre nyitva álló utolsó előtti adóév vége és utolsó naptári év vége közötti időszakra
ezen időszak napjai számának 365 naphoz viszonyított (két tizedes jegyre számított)
arányával számított adóalap utáni adóból érvényesíthet.”
11.	§ A Tao. 22/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe a
a)	jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
b)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban:
kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási
területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű
beruházás,
c)	jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati
eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai
feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
d)	jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
e)	jelenértéken legalább 100 millió forint értékű szélessávú internetszolgáltatást szolgáló
beruházás,
f)	az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló, a
felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési
szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen üzembe helyezett és
üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
g)	jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló
beruházás,
h)	munkahelyteremtést szolgáló beruházás
üzembe helyezése és azt követő ötéves - az érvényes, jogerős engedélyben foglaltak
szerinti - üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát,
meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti
fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a
termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi; e rendelkezések
alkalmazásában a beruházás megkezdésének a 4. § 9. pontjában megjelölt nap tekintendő,
azzal, hogy a földterület, a telek, a telkesítés, valamint az említett ingatlanhoz kapcsolódó
vagyoni értékű jognak a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását megelőző két évben történő
átvétele nem minősül a beruházás megkezdésének.
(2)	Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírása alapján maga
állapítja meg. A kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt összevonandó,
jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó beruházási érték,
költség, ráfordítás esetén az adózó az adókedvezményt a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott
kérelemre hozott határozat alapján veheti igénybe.
(3)	Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése
előtt
a)	a Pénzügyminisztériumnak bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi
adatot,
b)	az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és
formában benyújtja a Pénzügyminisztériumhoz a kormányrendeletben meghatározott
6
időtartam alatt összevonandó, jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget
meghaladó beruházási érték, költség, ráfordítás esetén.
(4)	A (3) bekezdés a) pontjában előírt bejelentés késedelmes teljesítése ellen igazolási
kérelem előterjesztésének nincs helye, továbbá a beruházás megkezdését követően a
bejelentés nem egészíthető ki, illetve nem módosítható.
(5)	Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a beruházás értékéből
folyó áron
a)	legalább 30 százalékot képviseljen a korábban még használatba nem vett beruházás
értéke;
b)	legfeljebb 20 százalék lehet a felújítás értéke, kivéve, ha az adózó a beruházást a
kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási
területén helyezi üzembe és üzemelteti.
(6)	Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a környezeti elemek
védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás
üzembe helyezését követő öt évben hatályos, jogszabályban vagy hatósági határozatban
megállapított határértéket a tényleges kibocsátási mutató ne haladja meg.
(7)	Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy
döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő kilenc
adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő
tizennegyedik adóévben veheti igénybe.
(8)	Az adózó által a fejlesztési programhoz igénybe vett adókedvezmény, valamint az
ehhez kapcsolódó, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett vagy
egyéb formában igénybe vett, a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás
összege jelenértéken nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan bejelentett,
engedély esetén a határozatban megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen
felmerült
a)	beruházási érték, költség, ráfordítás együttes összegére vetített, a kormányrendeletben
meghatározott aránnyal számított értéket az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti,
b)	az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű
ráfordítására vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket az (1)
bekezdés h) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló
beruházás esetén.
(9)	Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény
igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét
követő négy adóévben
a)	az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 100 fővel - ha az
adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési
önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 50 fővel -
meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi
létszámát, vagy
b)	az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes
minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával - ha az adózó a beruházást a
kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási
területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább háromszázszorosával - meghaladja a
beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltséget, vagy
7
c)	az adózónál keletkezett szállítói kötelezettségek bekerülési értékéből a kötelezettség
alapjául szolgáló szerződés megkötésekor, de legkorábban az adókedvezmény
igénybevételére az adózó döntése szerint vagy határozatban meghatározott első adóévben a
kis- és középvállalkozásnak minősülő személyekkel szembeni kötelezettségek bekerülési
értéke meghaladja a 30 százalékot.
(10)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az
adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem
benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött. Önálló környezetvédelmi
beruházás az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól
szóló 1995. évi LIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti célt szolgál.
(11)	Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény
igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt
évben az üzembe helyezett tárgyi eszköz igénybevételével nem állít elő olyan filmet, amelyet
a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5/B. §-a alapján az V kategóriába
kellene sorolni.
(12)	Az (1) bekezdés h) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az
adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első
igénybevételének adóévét követő harmadik adóévben és az azt követő négy adóévben
a)	az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók legalább 20
százalékát pályakezdőként felvett munkavállalók adják azzal, hogy pályakezdőnek minősül az
a természetes személy, aki a középfokú nevelési-oktatási, vagy a felsőoktatási intézménnyel
nappali képzés keretében fennálló jogviszonya, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség
címén való megszűnését követő egy naptári éven belül első alkalommal létesít
munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, valamint
b)	a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a beruházás megkezdését megelőző
adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát legalább 300 fővel, a beruházás
megkezdését megelőző adóév utolsó napján középvállalkozásnak minősülő adózónál legalább
150 fővel, kisvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 30 fővel - ha az adózó a beruházást
a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat
közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti legalább 150 fővel, a beruházás
megkezdését megelőző adóév utolsó napján középvállalkozásnak minősülő adózónál legalább
75 fővel, kisvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 15 fővel - haladja meg.
(13)	Mezőgazdasági, erdészeti tevékenységet, továbbá mezőgazdasági termékek
feldolgozását és forgalmazását szolgáló, az (1) bekezdés a)-c),valamint h) pontja szerinti
beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a beruházás
feleljen meg a Tanács 1257/1999/EK rendeletében foglalt feltételeknek.
(14)	A kormányrendelet az e törvényben foglaltakon kívüli feltételeket is megállapíthat,
vagy rendelkezhet az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról.
(15)	Az adózó nem jogosult a (8) bekezdés szerinti adókedvezményre, és a már igénybe
vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az e törvényben, a
kormányrendeletben, illetve a határozatban meghatározott bármely feltételt nem teljesíti. Nem
kell e rendelkezést alkalmazni, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta
meg.
(16)	A megvalósított beruházáshoz kapcsolódóan fizetett kamat után az adózó nem veheti
igénybe a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.
8
(17)	Az adózó az igénybe vett adókedvezményt és a beruházáshoz igénybe vett más állami
támogatást, a beruházási értéket, illetve az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott
munkavállalók személyi jellegű ráfordítását, továbbá a kormányrendeletben meghatározott
adatokat adóbevallásában beruházásonként - a kormányrendeletben meghatározott
részletezettséggel - feltünteti.
(18)	Az adóhatóság a (17) bekezdés alapján rendelkezésére álló valamennyi adatról
adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a Magyar Államkincstárat, amely
a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi
szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a Pénzügyminisztérium
részére adatot szolgáltat. A Magyar Államkincstár által a tájékoztatás révén megszerzett
adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(19)	A Pénzügyminisztérium - az illetékes minisztérium véleményét figyelembe véve -
határozatban engedélyezi az adókedvezményt, ha a beruházási érték, költség, ráfordítás
meghaladja a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget és a kérelem megfelel
az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. A határozatot
a benyújtását, hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlást követő 60 napon belül kell
meghozni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.
12.	§ A Tao. 1. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.
III.	Fejezet
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
13.	§ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 5. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat
alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági)
tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a
károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel
kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott
bevételként elszámolt kártérítés összege.”
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉS A FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉSEKET
ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
IV	Fejezet
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról
szóló 2003. évi XCI. törvény módosítása
14.	§ Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények
módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 211. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) A 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások
igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III.3.) FVM rendelet 287. §-ában, a pályakezdő
munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V 15.) Korm. rendeletben,
a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a
9
munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletben, a foglalkoztatást
elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek
kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletben, a munkaügyi
központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű
munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.)
MüM rendeletben, a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan
nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott,
foglalkoztatással kapcsolatos támogatásokban részesülő adóalanynak e támogatásaira -
kizárólag a levonható adó megállapítása tekintetében - az áfa-törvény 2003. december 31-én
hatályos rendelkezéseit kell alkalmaznia.”
V	Fejezet
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása
15.	§ A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 9. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4)
bekezdésre változik:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a közforgalmú
személyszállítási utazási kedvezményeket, valamint azok igénybevételének részletes
szabályait.”
HARMADIK RÉSZ
A HELYI ADÓKAT ÉS AZ ILLETÉKEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
VI.	Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
16.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/A. §-ának (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az
erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell
megtenni az adóhatóságnál.”
17.	§ A Htv. 52. §-a 22. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
/22. nettó árbevétel:/
„a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres
könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem
pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként
elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az
adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások
között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott,
az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így
elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, a b)-j)
alpontokban foglalt eltérésekkel,”
10
VII. Fejezet
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
18.	§ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. §-ának (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés g) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az
ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatal megkeresi az
ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság
igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása
megtörtént, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett
illetéket törli. Törli az illetékhivatal az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a
vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház
felépítését.”
19.	§ (1) Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Mentes az ajándékozási illeték alól:/
„c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat
személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési
kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program
keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként
személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész,
részvény is,”
(2)	Az Itv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az
ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatal megkeresi az
ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság
igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása
megtörtént, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett
illetéket törli. Törli az illetékhivatal az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a
vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház
felépítését.”
20.	§ (1) Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésénekp) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: /
„p) a külön jogszabály alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott
regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély
termőföldvásárlása, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5
évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy
mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A feltételek
vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell
nyilatkoznia az illetékhivatalnál. Ha a vagyonszerző a termőföldet az 5 év letelte előtt
elidegeníti, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra
hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie.”
(2)	Az Itv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az
ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatal megkeresi az
ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság
11
igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása
megtörtént, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett
illetéket törli. Törli az illetékhivatal az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a
vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház
felépítését.”
21.	§ Az Itv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az első fokú államigazgatási eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem
rendelkezik - 2200 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).”
22.	§ (1) Az Itv. 76. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően a közlekedési hatóságnál
(okmányirodánál) beszerzett készpénzátutalási megbízás útján, illetve - amennyiben erre
lehetőség van - az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes illetékhivatal
illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába
megfizetni.”
(2)	Az Itv. 76. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2)
bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A házipénztárba befizetett illetékről az ügyfél számára számviteli bizonylatot kell
kiállítani és a befizetett illetékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a
vagyonszerző nevét, lakóhelyét (székhelyét) és az illeték összegét. A nyilvántartás alapján az
okmányiroda készpénzátutalási megbízással naponta fizeti meg az illetéket az illetékes
illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára. Az okmányiroda a bankkártyával megfizetett,
valamint a házipénztárba befizetett illetékről hetente kimutatást készít a vagyonszerző
nevének, lakóhelyének (székhelyének) és a befizetett összeg feltüntetésével és azt a tárgyhetet
követő hét 5. napjáig az illetékes illetékhivatalhoz eljuttatja.”
NEGYEDIK RÉSZ
VIII.	fejezet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
23.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 23. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében felsorolt
adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles
tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. Az adózó az üzleti év
mérlegforduló napjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül
tesz bejelentést.”
24.	§ Az Art. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő
(3)-(4) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5)
bekezdésre változik:
„(2) A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi
bankszámlával kell rendelkeznie. Az első pénzforgalmi bankszámlát a bankszámla nyitásra
kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó
12
bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon pénzforgalmi bankszámlájának
számát, melyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.
(3)	A bankszámlanyitásra kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az
adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára történő átutalással
teljesítheti. A bankszámlanyitásra nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az
adóhatóság belföldi bankszámlára történő átutalással vagy posta útján fizeti ki az adózónak. A
belföldi bankszámlanyitásra nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-
visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi
bankszámlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem
esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott
árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell
figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adózót terheli.
(4)	Költségvetési támogatás faktorálása esetén - amennyiben az adózó bevallásához az
erről szóló szerződést mellékeli - az adóhatóság a költségvetési támogatás összegét a
faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézmény bankszámlájára átutalással teljesíti. Az
adóhatóság visszatartási jogát az adózó tartozása tekintetében gyakorolhatja. Az adózó
bevallásában nem rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság
az általa megjelölt adó megfizetésére számolja el. Késedelmes kiutalás esetén a késedelmi
kamat a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézményt illeti meg.”
25.	§ Az Art. 54. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(5)-(9) bekezdések számozása (6)-(10) bekezdésekre változik:
„(5) Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez,
illetve a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi az általa
nyilvántartott adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózók
nevét, elnevezését, adószámát.”
26.	§ Az Art. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § A külföldről érkező behajtási megkeresés esetén a végrehajtáshoz való jog elévülése
tekintetében a megkereső hatóság államának joga az irányadó. A magyar adóhatóságnak a
megkeresés teljesítése érdekében tett intézkedése az elévülési idő számítása, megszakadása,
nyugvása szempontjából - külföldi jog eltérő rendelkezése hiányában - a megkereső hatóság
intézkedésének tekintendő.”
27.	§ (1) Az Art. 85/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján
vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló
adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén törölt, de el nem évült
adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési
kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a
mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési
kötelezettségét teljesítette. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás
kiállításának napján vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál
nyilvántartott adótartozása nincs.”
(2)	Az Art. 85/A. § (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a
munkáltatói, adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági, vagy utólagos adómegállapítás, valamint
a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó
jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező adófizetési kötelezettséget.”
13
28.	§ (1) Az Art. 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átvizsgálást az ellenőrzést végző területi szerv vezetője határozattal rendeli el. Az
átvizsgálás lefolytatásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, kivéve, ha alapos okkal
feltehető, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenőrzés céljának meghiúsulását
eredményezné. Előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül lefolytatott átvizsgálás esetén az
adóhatóság az átvizsgálást elrendelő határozat, valamint az arról készített jegyzőkönyv
másolati példányának megküldésével utólag értesíti az ügyészséget a foganatosított
intézkedésről. Közjegyzői, ügyvédi, adószakértői, adótanácsadói, illetve könyvviteli
szolgáltatást végző iroda átvizsgálása kizárólag előzetes ügyészi jóváhagyás alapján történhet.
Az átvizsgálást elrendelő határozatban - ha ez lehetséges - meg kell jelölni azokat a tárgyi
bizonyítási eszköznek minősülő dolgokat, amelyek megtalálása érdekében az átvizsgálás
szükséges.”
(2)	Az Art. 103. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott határozatok, intézkedések ellen
jogszabálysértésre hivatkozással az adózó az intézkedéstől, illetve a határozat közlésétől
számított 8 napon belül - az ügyész által előzetesen jóváhagyott, átvizsgálást elrendelő
határozat kivételével - panasszal élhet. A panaszt az adóhatóság felettes szerve a benyújtástól
számított 15 napon belül elbírálja. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó
hatálya.”
29.	§ Az Art. 122. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„122. § Akinek az eljárás során a személyes meghallgatása szükséges, a székhelyéhez,
telephelyéhez, lakóhelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségbe, illetve az adóhatóság
székhelyére idézhető. E szabályt kell alkalmazni az ellenőrzési eljárás során is.”
30.	§ Az Art. 124/A. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A végrehajtási eljárás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem
előterjesztésének - a visszatartásról rendelkező határozat, a 153. § alapján hozott határozat, az
árverési vevőt vételár-különbözet megfizetésére kötelező határozat, illetőleg a végrehajtás
során felmerült költségekről rendelkező határozat kivételével - nincs helye.”
31.	§ Az Art. 131. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésekre változik:
„(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő
tudomásszerzést követően örökrésze arányában haladéktalanul külön határozatban kötelezi az
adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési
támogatás, adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő
kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adóvisszaigénylést,
adóvisszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell
megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás
összegéig az adóhatóság visszatarthatja.”
32.	§ Az Art. 168. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért
kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a
göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az
önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet.”
33.	§ Az Art. 172. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„(9) Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján
előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint
amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai
alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.”
34.	§ Az Art. 176. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/E. §-a
alapján adókedvezményt igénybe vevő adózó 2006. április 30-ig adóévenkénti bontásban
bejelenti az állami adóhatóságnál a 2004. január 1-jétől 2005. december 31-éig - a naptári
évtől eltérő üzleti évet választó adózó a 2003. évben kezdődő adóéve első napjától a 2005.
évben lezárt adóéve utolsó napjáig - tartó időszakra
a)	elszámolt azon költségeinek, ráfordításainak összegét, a nyilvántartásba vett
immateriális javak, az üzembe helyezett tárgyi eszközök értékét, amelyek megfelelnek a
34/2002. (XI. 26.) PM rendeletben, valamint az e tárgyban külön törvényben adott
felhatalmazás alapján kiadott pénzügyminiszteri rendeletben foglaltaknak,
b)	a központi költségvetésből, illetve önkormányzati forrásból a Római Szerződés 87. cikk
(1)	bekezdésének hatálya alá tartozó, megítélt támogatásának összegét az Európai Közösséget
létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos
eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1.
számú mellékletében meghatározott támogatási kategóriák szerinti bontásban,
c)	igénybe vett helyi iparűzési adókedvezményének összegét települések szerinti
bontásban.”
35.	§ Az Art. 2., 4. és 6. számú melléklete e törvény 4-6. számú melléklete szerint
módosul.
ÖTÖDIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
IX.	Fejezet
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
36.	§ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának o)
pontja a következő 4. alponttal egészül ki:
[o)	Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó: az a természetes személy,
aki]
„4. harmadik állam állampolgára, illetőleg a hontalan személy, ha a magánnyugdíjpénztári
tagságát az 5. §-ban meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy a 34. §
(1)	bekezdése szerinti nyugellátásra jogosultságot eredményező érvényes megállapodása
fennállásának időtartama alatt írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi.”
15
X. Fejezet
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
37.	§ (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV.	törvény (a továbbiakban: Flt.) 46/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező
jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem
vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban
részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és
társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg heti 36 órát
elérő munkaviszonyban is áll, illetőleg aki oktatási intézmény nappali tagozatán
tanulmányokat folytat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló
munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.”
(2)	Az Flt. 46/B. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot az (1) bekezdésben meghatározott
járulékalap figyelembevételével a társas vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a
tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben (a
továbbiakban: Art.) előírt bevallási gyakoriságnak megfelelően vallja be az illetékes állami
adóhatóságnak. A vállalkozói járulékot éves szinten - a Tbj. 28. §-ának (1) bekezdésében
foglaltakra is tekintettel - a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó
részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán, a tárgyhónapig bezárólag a
megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék összegét.
(4)	Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak
az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Amennyiben a biztosított társas vállalkozó
egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot
abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben a Tbj. 31. §-ának (4) bekezdése szerint
járulékfizetésre kötelezett.”
(3)	Az Flt. 46/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 42. § (1), (5), valamint (7)-(8) bekezdésében foglaltakat a vállalkozói járulékfizetési
kötelezettség teljesítésére vonatkozóan megfelelően alkalmazni kell. Az egyéni vállalkozó a
vállalkozói járulékot forintban fizeti meg, vallja be. A társas vállalkozás a tárgyévet követő év
február 15-éig, a tagsági jogviszony év közben történő megszűnése esetén a tagsági
jogviszony megszűnésekor adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az adóévre levont,
megfizetett vállalkozói járulékról, megjelölve a társas vállalkozó nevét, adóazonosító jelét, a
járulékalapot, a járulékfizetés időtartamát, a befizetett vállalkozói járulék teljes összegét,
ebből az érintett vállalkozóra vonatkozó összeget.”
16
HATODIK RÉSZ
XI.	Fejezet
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
38.	§ § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény (a továbbiakban: Mpt.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
/Pénztár tagjává válhat önkéntes döntése alapján az a természetes személy, aki/
„d) a Tbj-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára illetőleg hontalan, ha
a magánnyugdíjpénztári tagságot - a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel
járó jogviszonya, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti nyugellátásra jogosultságot
eredményező megállapodása fennállásának időtartama alatt - írásban tett belépési
nyilatkozatával kezdeményezi.”
(2)	Az Mpt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
/A pénztártag tagsági jogviszonya/
„g) a törvény 3. § (1) bekezdésének b), illetve c) pontja, valamint (2) bekezdésének c),
illetve d) pontja alapján magánnyugdíjpénztárba belépett személy - amennyiben harmadik
állam állampolgára vagy hontalan - döntése szerint, a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási
jogviszonya, illetve a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnésének
napjával”
/szűnik meg./
(3)	Az Mpt. a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) Amennyiben a pénztártag a 23. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti
választási lehetőségével élve magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja
szüntetni és az egyéni számlán felhalmozott összeget - bármely országban működő - időskori
megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztár részére a Tbj. 5. §-a
szerinti biztosítási jogviszony, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás
megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni a
pénztártag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét
és bankszámlaszámát.
(2)	A pénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, az (1) bekezdés szerinti
nyilatkozat pénztárhoz történő megérkezésének napját magában foglaló negyedév fordulónapi
követelésének összegét - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a fordulónapot
követő 50 napon belül köteles átutalni a tag nyilatkozatában megjelölt intézmény részére. Az
átutalt összeg más jogszabályok alkalmazásában a magánnyugdíjpénztár által nyújtott
nyugdíjszolgáltatással esik egy tekintet alá.
(3)	A (2) bekezdés szerinti követelés összegét a pénztár a tagsági jogviszony
megszüntetésének tényleges költségeivel csökkentheti.”
(4)	Az Mpt. 29. §-a (10) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a tagsági
jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a
17
tagdíjkiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére köteles átutalni a
fordulónapot követő 50 napon belül, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítése alapján az értesítést követő 15 napon belül.”
HETEDIK RÉSZ
XII.	Fejezet
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
39.	§ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha
két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három
mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a)	a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,
b)	az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,
c)	a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.”
NYOLCADIK RÉSZ
XIII.	Fejezet
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
40.	§ (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése
szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf. törvény) 5. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) lezárt, nevével,
lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, egy postai szabvány méretű borítékban
elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal
egyező méretű és adattartalmú lapon), illetőleg az elektronikus úton bevallást benyújtó adózó
elektronikus űrlapon is tehet. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a
kedvezményezett adószámát (a 4/A. §-ban említettek esetében a technikai számot), továbbá
feltüntethető a kedvezményezett elnevezése is. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot
(nyilatkozatokat) tartalmazó
a)	borítékot az adóbevallási csomagjában helyezi el, vagy
b)	borítékot az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás
esetén legkésőbb az adóévet követő április 25-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át, vagy
c)	borítékot az adóhatósági adómegállapítás esetén az adózó nyilatkozatához csatolva
február 15-éig küldi meg az adóhatóságnak, illetőleg
d)	borítékot, illetőleg elektronikus űrlapját az elektronikus úton benyújtott személyi
jövedelemadó bevallás benyújtására előírt határidőig küldi meg az adóhatóságnak.”
(2)	Az Szf. törvény 5. § (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
18
„(4) Az adóhatóság - az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével -
a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) a boríték
felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el, és azokat egymástól
elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon - dolgozza
fel, ellenőrzi, illetve őrzi. Az adóhatóság informatikai rendszere az elektronikus űrlapon
beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait a bevallástól elválasztja és kódjellel látja el. Az
adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező
magánszemély és a kedvezményezettek adatait. Az adóhatóság egyébként csak a rendelkező
nyilatkozatok teljesítését érintő jogvita esetén, az abban eljáró felhatalmazott személynek
engedélyezheti - a jogvita jogerős határozattal történő lezártáig - az egymástól elkülönített
adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.
(5)	Az adóhatóság (4) bekezdésben említett őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat
évét követő ötödik év végéig áll fenn, illetőleg ezt meghaladóan is az ezen időpontig
megkezdett - a (4) bekezdésben említett - jogvita jogerős lezárultáig. Ezen időpontot
követően a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat, illetőleg az elektronikus űrlap adatait
az APEH elnöke által meghatározott eljárási rend szerint meg kell semmisíteni.”
(3)	Az Szf. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adókötelezettségét elektronikus úton teljesítő adózó rendelkező nyilatkozata
elektronikus űrlapjának feldolgozását, valamint a nyilatkozat alapján a rendelkező személlyel
kapcsolatos eljárást a rendelkezőnek a nyilatkozat megtételekor illetékes adóhatósága végzi
el.”
KILENCEDIK RÉSZ
XIV.	Fejezet
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
41.	§ Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 13/A. §-ának (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás - a 12. § (4) bekezdésében
foglalt támogatás kivételével - nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének
adóhatóságnál vagy vámhatóságnál nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása
van. A támogatás iránti kérelem benyújtója ezért a támogató által meghatározott határidőig
nyilatkozik arról, hogy adóhatóságnál vagy vámhatóságnál nyilvántartott adó-, járulék-,
illeték- vagy vámtartozása nincsen, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e
nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje a 18/C. § (13)-(15) bekezdésében
meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül adóhatóságtól vagy vámhatóságtól. Az
illetékfizetési kötelezettség keletkezése szempontjából e nyilatkozat az eljárás megindítása
iránti kérelemnek minősül azzal, hogy az általános tételű eljárási illetéket azon adóhatóságok
számára tekintettel kell leróni, amelyektől nyilatkozattétel hiányában külön-külön igazolást
kellene beszerezni a támogatás folyósítása érdekében. Nyilatkozattétel hiányában a támogatás,
vagy az egyes támogatási részletek folyósítását megelőzően a támogatóhoz, az általa
meghatározott határidőig be kell nyújtani az adóhatóság vagy a vámhatóság 30 napnál nem
régebbi igazolását arról, hogy a támogatás kedvezményezettjének adóhatóságnál vagy
vámhatóságnál nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen.”
19
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42.	§ Ez a törvény - a 43-65. §-ban foglaltak figyelembe vételével - a kihirdetés napján
lép hatályba.
43.	§ (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(10) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és
keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Szja tv.
a)	3. §-a 10. pontjában „a munkábajárás” szövegrész helyébe „a munkahelyre, a
székhelyre, vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás” szövegrész,
b)	21. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és 49/B. §-a (6) bekezdésének e) és g) pontjaiban
a „nincs köztartozása” szövegrész helyébe a „nincs az állami vagy az önkormányzati
adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása” szövegrész,
c)	58. §-a (7) bekezdésében a „40 ezer forintot’ szövegrész helyébe az „50 ezer forintot’
szövegrész,
d)	63. §-a (2) bekezdésének e) pontjában „az (5) bekezdésben meghatározott” szövegrész
helyébe „a (6) bekezdésben meghatározott” szövegrész,
e)	1. számú mellékletének 4.6. alpontjában „a Nobel-, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-
díjhoz” szövegrész helyébe „a Nobel-díjhoz, az Európai Unió Descartes-díjához, továbbá a
Kossuth- és a Széchenyi-díjhoz” szövegrész
lép, azzal, hogy e bekezdés b) és c) pontjainak rendelkezéseit 2005. január 1-jétől kell, az
e bekezdés d) pontjának rendelkezéseit 2005. január 1-jétől lehet, az e bekezdés e) pontjának
rendelkezéseit 2004. január 1-jétől lehet alkalmazni.
(3)	E törvénynek az Szja tv. 22. §-ának (2) és (5) bekezdését módosító rendelkezéseit,
továbbá az Szja tv. 49/B. §-át módosító rendelkezéseit 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.
(4)	E törvénynek az Szja tv. 22. §-ának (3) bekezdését kiegészítő rendelkezése 2006.
január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a magánszemély - döntése szerint - a
2005.	évi adókötelezettségének megállapításánál is alkalmazhatja.
(5)	Az e törvénnyel az Szja tv. 72. §-a (4) bekezdésébe iktatott rendelkezéseket 2004.
január 1-jétől lehet alkalmazni.
(6)	Az e törvénnyel az Szja tv. 72/A. §-ába iktatott (5) bekezdés rendelkezései bármely, a
hatálybalépését megelőzően adómentesen kifizetett, juttatott összegre, nem pénzbeli vagyoni
értékre is alkalmazhatók.
(7)	Az e törvény 1. számú mellékletével megállapított, az Szja tv. 1. számú melléklete 8.12.
alpontját módosító rendelkezést a hatályba lépést megelőzően juttatott szénjárandóság
esetében is alkalmazni lehet.
(8)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 11. számú
melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 6. pontjában „, a vállalkozói
osztalékalap után fizetett egészségügyi hozzájárulás” szövegrész.
(9)	Az e törvény 2. számú mellékletével megállapított, az Szja tv. 11. számú melléklete II.
Fejezete 2. pontjának p) alpontját megállapító rendelkezését 2005. január 1-jétől lehet
alkalmazni.
(10)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az adókról, járulékokról és egyéb
költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 300. §-
a (11) bekezdésében a „2005. december 31-éig kifizetett’ szövegrész helyébe a „2005.
20
december 31-éig - ha az üzleti év 2004. június 30.-a után kezdődött, akkor 2006. május 31-ig
-	kifizetett’ szövegrész lép.
44.	§ (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével - első ízben a 2005. évben kezdődő adóévi társasági adóalap
megállapítására és a 2005. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek a Tao. 21. §-át módosító rendelkezése 2006. január 1. napján lép
hatályba, ezzel egyidejűleg a Tao. 21. §-ának (7) és (11) bekezdésében az „üzembe helyezését
követő 10 adóévben” szövegrész helyébe az „üzembe helyezését követő 10 naptári évben”
szövegrész lép.
(3)	E törvénynek a Tao. 22/B. §-át módosító rendelkezése 2005. július 1. napján lép
hatályba, azzal, hogy a 2005. június 30-áig benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti
kérelem elbírálására és igénybevételére a 2005. június 30-án hatályos jogszabályi
rendelkezések alkalmazandóak.”
(4)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a Tao. 7. § (1) bekezdésének x) pontjában „az adózónak az adóév utolsó napján nincs
köztartozása,” szövegrész helyébe „az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy
önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása,” szövegrész,
b)	a Tao. 7. § (1) bekezdésének y) pontjában „az adózónak az adóév végén nincs
köztartozása,” szövegrész helyébe „az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy
önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása,” szövegrész,
c)	a Tao. 7. §-ának (14) bekezdésében „az (1) bekezdés e), k) és s) pontjában” szövegrész
helyébe „az (1) bekezdés e), k), ny) és s)pontjában” szövegrész,
d)	a Tao. 9. §-a (3) bekezdésének ca) alpontjában és a Tao. 13. §-a (1) bekezdésének d)
pontjában „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van” szövegrész helyébe
„az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van” szövegrész,
e)	a Tao. 9. §-a (3) bekezdésének cb) alpontjában „az adózás rendjéről szóló törvény
szerinti köztartozása” szövegrész helyébe „az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál
nyilvántartott adótartozása” szövegrész,
f)	a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV törvény 118.
§ (6) bekezdésében „a 2004. december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített
bevallásában is lehet a társasági adóalap megállapítására és társasági adókötelezettségre
alkalmazni.” szövegrész helyébe „a 2004. december 31-ét követően készített társasági
adóbevallásában is lehet a társasági adóalap megállapítására és a társasági
adókötelezettségre alkalmazni, ha az adózó adóévének utolsó napja 2004. december 31-e
vagy ezt követő nap.” szövegrész
lép.
(5)	E törvény hatálybalépésének a napján hatályát veszti a Tao. 29/F. § (6) bekezdése,
azzal, hogy rendelkezéseit a 2005-ben kezdődő adóév társasági adókötelezettségének
megállapításakor már nem kell alkalmazni.
45.	§ (1) E törvénynek az Eva tv. 5. § (5) bekezdését módosító rendelkezéseit az adózó
2004.	január 1-jétől alkalmazhatja.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Eva tv. 10. §-ának (2) és (4) bekezdésében
a „, végrehajtható köztartozása” szövegrész helyébe „adótartozása” szövegrész lép.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Eva tv. 22. §-ának (10) bekezdésében a
„2004. évre” szövegrész helyébe a „2005. évre” szövegrész, a „2004. január 1-jén”
21
szövegrész helyébe a „2005. január 1-jén” szövegrész lép, azzal, hogy az adózó e
rendelkezés előírásait 2004. december 1-jétől alkalmazhatja.
46.	§ (1) E törvénynek a Htv. 52. §-a 22. pontjának a) alpontját módosító rendelkezése
2006.	január 1-jétől lép hatályba.
(2) A Htv. e törvénnyel módosított 39/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltak a 2004-ben
kezdődő adóévre is alkalmazhatóak.
47.	§ (1) E törvénynek az Itv-t módosító rendelkezéseit - a (3)-(6) bekezdésben foglaltak
kivételével - azokban a vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket a törvény
hatálybalépését követően jelentettek be illetékkiszabásra, vagy amelyek e törvény
hatálybelépését követően más módon jutottak az illetékhivatal tudomására. Az eljárási
illetékre vonatkozó rendelkezést e törvény hatályba lépését követően kezdeményezett
elsőfokú államigazgatási eljárások eljárási illetékére kell alkalmazni.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény 10. §-a (3) bekezdéséből „az általános tételű államigazgatási eljárási
illeték” szövegrész, és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. § e) pontja hatályát
veszti.
(3)	E törvénynek az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének c) pontját megállapító rendelkezését
2005. január 1. napjától kell alkalmazni.
(4)	E törvénynek az Itv. 16. §-a (2) bekezdését, 17. §-a (2) bekezdését, valamint 26. §-a (2)
bekezdését megállapító rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell,
amelyekben a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő - öröklés esetén a hagyaték
jogerős átadásától, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzés
esetén a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától - e törvény kihirdetéséig még nem
telt el.
(5)	E törvénynek az Itv. 26. §-a (1) bekezdésénekp) pontját megállapító rendelkezését - a
vagyonszerző nyilatkozata alapján - azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell,
amelyeket 2005. január 1-je és e törvény hatálybalépése között jelentettek be
illetékkiszabásra.
(6)	A termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó 2005. június 30-ig
illetékkiszabásra bejelentett termőföld vásárlására az Itv. 26. §-a (1) bekezdésep) pontjának e
törvény kihirdetésének napját megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.
48.	§ Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények
módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény e törvénnyel megállapított 211. §-ának (22)
bekezdését 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.
49.	§ E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az adókról, járulékokról és egyéb
költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 305. §-
a hatályát veszti.
50.	§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. 13. § (4) bekezdése hatályát veszti.
51.	§ (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 17. §-ának (5) bekezdése, a
26.	§ (3) bekezdés b) pontjában a „vagy a fogyasztási adó” szövegrész, a 140. §-ának (3)
bekezdése, a 172. § (1) bekezdés e) pontjából a „számlát helyettesítő okmány” szövegrész,
illetőleg a „számlát helyettesítő okmányt” szövegrész, a 176. § (16) bekezdésének utolsó
mondata, a 178. § 30. pontjának utolsó két mondata, az 1. számú melléklet I./A)/7. pontjából a
„fogyasztási adóról termékcsoportonként, a” szövegrész, a 2. számú melléklet I. Határidők 4.
22
pontja, valamint a 7. számú melléklet 1. és 3. pontjából „az erre a célra rendszeresített
nyomtatványon, illetve ” szövegrész hatályát veszti.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 4. § (4) bekezdésének első
mondatában „a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról” szövegrész helyébe „a
közösségi vámjog végrehajtásáról” szövegrész, 37. §-ának (4) bekezdésében a „ha a
visszaigényelt adó összege az 500 ezer forintot meghaladja,” szövegrész helyébe „ha a
visszaigényelhető adó összege az 500 ezer forintot meghaladja, ” szövegrész, 52. §-ának (9)
bekezdésében a „Magyar Ügyvédi Kamara” szövegrész helyébe a „területi ügyvédi kamara”
szövegrész, 100. §-ának (5) bekezdésében a „felettes adóhatósághoz” szövegrész helyébe
„felettes szervhez”, a „felettes adóhatóság” szövegrész helyébe „felettes szerv” szövegrész,
103. §-ának (1) bekezdésében a „gépjármű” szövegrészek helyébe „jármű” szövegrészek, a
175. § (1) bekezdésének utolsó mondatában a "benyújtja." szövegrész helyébe "benyújtja,
illetőleg elektronikus úton küldi meg az adóhatósághoz." szövegrész, a 175. § (3)
bekezdésének első mondatában az "irat" szövegrész helyébe "irat, illetőleg az elektronikus
úton benyújtott irat" szövegrész, a 4. számú melléklet 5. pont utolsó mondatában a „belföldi
forintszámlára” szövegrész helyébe „bankszámlára” szövegrész, valamint az 5. számú
melléklet 1. pontjában „Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező” szövegrész helyébe
„Az egyéni vállalkozó” szövegrész lép.
(3)	E törvénynek az Art. 4. számú mellékletét módosító rendelkezéseit az e törvény
hatálybalépését megelőzően teljesített osztalékfizetésekre is alkalmazni kell.
(4)	A területi ügyvédi kamara, illetőleg a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara a
tevékenységüket 2005. január 1-jét megelőző időponttól szüneteltető ügyvédekről, illetőleg
szabadalmi ügyvivőkről az adókötelezettségek alóli mentesség megállapíthatósága érdekében
[Art. 14. § (8) bekezdés] 2005. május 31-ig adatot szolgáltat az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő
illetékes állami adóhatóságához. Az adatszolgáltatás az ügyvéd, illetve a szabadalmi ügyvivő
természetes azonosító adatait (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, lakóhely) és a
tevékenység szüneteltetése kezdő napját tartalmazza. Az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő 2004.
évről benyújtott adóbevallása a szüneteltetés miatt benyújtandó soron kívüli bevallásnak
minősül.
(5)	A közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara az
adókötelezettségek alóli mentesség megállapíthatósága érdekében [Art. 14. § (8) bekezdés]
2005. május 31-ig adatot szolgáltat a közjegyző illetékes állami adóhatóságához azokról a
közjegyzőkről, akiknek közjegyzői szolgálata 2005. január 1-jét megelőző időponttól
szünetel. Az adatszolgáltatás a közjegyző természetes azonosító adatait (név, születési hely és
idő, anyja leánykori neve, lakóhely) és a szolgálat szünetelésének kezdő napját tartalmazza. A
közjegyző 2004. évről benyújtott adóbevallása a szünetelés miatt benyújtandó soron kívüli
bevallásnak minősül.
52.	§ A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/I. §-ának (12)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a
Kormány rendeletben állapítja meg.”
53.	§ A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény 115/A. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a
Kormány rendeletben állapítja meg.”
23
54.	§ A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény 126/A. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a
Kormány rendeletben állapítja meg.”
55.	§ Az Szf. törvény e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az adóhatósághoz
megküldött rendelkező nyilatkozatok tekintetében 2004. évre vonatkozóan is alkalmazni kell.
A bevallásnak 2005. február 15-ig elektronikus úton történő benyújtására kötelezett adózó a
2004.	évre vonatkozó jövedelemadójával összefüggő rendelkező nyilatkozatát (nyilatkozatait)
2005.	május 20-ig lezárt, nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, egy postai
szabvány méretű borítékban elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által rendszeresített
nyomtatványon (vagy azzal egyező méretű és adattartalmú lapon) postai úton juttatja el az
adóhatósághoz.
56.	§ (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tbj. 4. § o) pontja 3. alpontjának
első mondata a „3.” alpont jelölése után a „- a 4. alpontban foglaltak kivételével —”
szövegrésszel egészül ki; hatályát veszti a Tbj. 5. §-a (1) bekezdése a) pontjának „a katonai
szolgálatot teljesítő tartalékos katona,” szövegrésze.
(2) A Tbj. 4. §-a o) pontjának 4. alpontjában meghatározott feltételek szerint a
magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozhat az a személy, akinek a Tbj. 5. §-a
szerinti biztosítási jogviszonya, illetőleg a nyugellátásra jogosító megállapodása e törvény
hatálybalépését megelőzően jött létre.
57.	§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulásról szóló
1998. évi LXVI. törvény 6. §-a (3) bekezdésének e) pontja a „munkanélküli-járadék,”
szövegrész után kiegészül a „vállalkozói járadék,” szövegrésszel.
58.	§ (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 45. §-a (1) bekezdésének utolsó
mondata „az állami adóhatóság” szövegrész után kiegészül az „ - egyéni vállalkozó esetében
a bevallás, társas vállalkozó esetében a társas vállalkozás adatszolgáltatása alapján-’
szövegrésszel.
(2) Az Flt. 46/B. §-ának e törvénnyel megállapított (1) és (4) bekezdésének rendelkezéseit
visszamenőlegesen 2005. január 1-jétől kell alkalmazni. A társas vállalkozás - az Flt 46/B. §
(3)	bekezdésében foglaltaktól eltérően - 2005. évben a vállalkozói járulékot első ízben a
második negyedévre vonatkozóan állapítja meg, vonja le, 2005. július 12-éig fizeti meg. Az
Art. szerint havi és negyedéves bevallásra kötelezett a 2005. év második negyedévére
vonatkozó kötelezettséget a 2005. július 20-áig esedékes, az éves bevallásra kötelezett az éves
bevallásában vallja be. A társas vállalkozás 2005. évre vonatkozó adatszolgáltatása
tartalmazza a társas vállalkozó nyilatkozata alapján a 2005. év első negyedévi járulék
kötelezettségével összefüggő adatokat is.
59.	§ E törvénynek a Tbj. 4. § o) pontját, illetve az Mpt-t módosító rendelkezései 2005.
július 1-jén lépnek hatályba.
60.	§ E törvény Mpt-t módosító rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg az Mpt.
3.	§ (2) bekezdésének c) pontja az „első ízben” szövegrészt megelőzően kiegészül „a d)
pontban foglaltak kivételével” szövegrésszel.
61.	§ (1) Az Mpt. 24/A. §-ának e törvénnyel megállapított rendelkezését a hatályba
lépését megelőzően létrejött biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetve megkötött
megállapodás esetén is alkalmazni kell.
24
(2)	Amennyiben a pénztártag Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonya, illetve Tbj. 34. §
(1) bekezdés szerint kötött megállapodása 2005. július 1-jét megelőzően szűnt meg, és a
pénztártag az Mpt. 23. § (1) bekezdés g) pontja alapján pénztártagságát megszüntetheti, az
Mpt. 24/A. §-ának e törvénnyel megállapított rendelkezése szerinti nyilatkozattételre 2005.
szeptember 30-áig van lehetősége.
62.	§ (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló 2004. évi
LIV. törvény (a továbbiakban: Mptm.) 3. §-ának (3) bekezdése a következő szövegrésszel
egészül ki:
„Ha az (1) bekezdés szerinti személy a magánnyugdíjpénztártól korábban közterhekkel
csökkentett mértékű egyösszegű kifizetésben részesült, de azt e bekezdés alapján a
magánnyugdíjpénztárhoz visszafizette, a kifizetést úgy kell tekinteni, mintha az részére nem
történt volna meg. Ez esetben az (1) bekezdés szerinti személy az adózás tekintetében az
egyösszegű kifizetés adóévére vonatkozóan az önellenőrzés szabályai szerint járhat el.”
(2)	Az Mptm. 3. §-ának e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e törvény hatályba
lépését megelőzően történt egyösszegű kifizetések visszafizetése esetén is alkalmazni kell.
63.	§ E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX.
törvény 2. §-ának (2) bekezdéséből „Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetését főigazgatók végzik. Az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatóját az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszter javaslatára a Kormány nevezi ki és menti fel. ” szövegrész hatályát
veszti.
64.	§ A számvitelről szóló törvény e törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése
rendelkezéseit a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
65.	§ (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Televízió Rt.-t, hogy közbeszerzési
eljárás lefolytatása mellett a köz- és magánszféra partnerségén alapuló szolgáltatás-vásárlási
konstrukció (PPP) keretében valósítsa meg saját székházának és gyártóbázisának beruházását
és üzemeltetését.
(2)	A 2005. III. negyedévtől kezdődő program jelen értéke legfeljebb 75 milliárd forint, az
állami szolgáltatás-vásárlás kezdete 2007. II. negyedév, időtartama legfeljebb 20 év, a
magánpartner a szolgáltatásért az induló évben legfeljebb 5,5 milliárd forint díjat kap, amely a
későbbi években legfeljebb a KSH által számított fogyasztói árindex mértékével emelkedhet.
A magánpartner az ingatlan és a hozzá tartozó gyártóbázis jó állapotát megőrzi, egyéb
díjazásban nem részesül, az ingatlan és a hozzá tartozó gyártóbázis megvásárlására a Magyar
Televíziót a szerződés lejártakor elővásárlási jog illeti.
25
1. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.12. az erdőgazdálkodásban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély
évi öt tonnát meg nem haladó tűzifajuttatása, továbbá a Munka Törvénykönyvének az ipari és
kereskedelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló rendelet alapján adható, a
munkavállalónak (a nyugdíjas volt munkavállalónak) természetben juttatott évi 5 tonna szén
vagy azzal egyenértékű más háztartási tüzelőanyag;”
26
2. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
Az Szja tv. 11. számú melléklete II. Fejezetének 2. pontja a következőp) alponttal egészül
ki:
„p) A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még
használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a
járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz bekerülési értéke esetében 100 százalék
értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés
kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés
szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. Az
értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 50 százalékának, jármű esetében 80
százalékának a 49/B. § (9) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami
támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
pa) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy, az
adózó döntése szerint
pb) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami
támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglaltakkal
összhangban vehető igénybe.”
27
3.	számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
1.	A Tao. 1. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:
„14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még
használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a
járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz bekerülési értéke esetében 100 százalék
értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés
kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés
szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. Az
adózás előtti eredmény csökkentéseként így figyelembe vett összeg 50 százalékának, jármű
esetében 80 százalékának a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami
támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
a)	az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy, az
adózó döntése szerint
b)	az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami
támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglaltakkal
összhangban vehető igénybe.”
28
4.	számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
Az Art. 2. számú melléklet II./A)/2./c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő
kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a várható
éves fizetendő adó összegére
az adóév december 20. napjáig
kell kiegészítenie.”
29
5. számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
1.	Az Art. 4. számú mellékletének 2. pontja a következő második mondattal egészül ki:
„A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a
külföldi személy, illetőleg a képviseletében eljáró személy az e melléklet szerinti igazolásokat
és nyilatkozatokat csatolja.”
2.	Az Art. 4. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Az adó-visszatérítésre irányuló eljárásban a külföldi osztalékban részesülőt az
adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, a kifizető részvénykönyvébe az
osztalékfizetés időpontjában részvényesi meghatalmazottként bejegyzett személy is
képviselheti. A letétkezelő, illetőleg a részvényesi meghatalmazott az erre jogosult
személynek a képviseletre további meghatalmazást, megbízást adhat.”
3.	Az Art. 4. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, illetve a
melléklet a következő új 10. ponttal egészül ki, egyidejűleg a 10-12. pontok számozása 11-13.
pontokra változik:
„9. Ha a külföldi személyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi
meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés
naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen
aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi személy nevéről (elnevezéséről), lakóhelyéről,
székhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, illetőleg
kifizetett forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást
kiállítja és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi
meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az
igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető
az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a részvényesi meghatalmazott a kifizetői
igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig nyilatkozik és az
illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. Amennyiben az osztalékjövedelemben
részesülő külföldi személyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a
részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén
adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti adatszolgáltatási
kötelezettségét.
10.	Ha az osztalékjövedelemben részesülő magánszemély külföldi illetőségű, a kifizető a
kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.”
30
6.	számú melléklet a 2005. évi ... törvényhez
1.	Az Art. 6. számú melléklet 2. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti előlegkiegészítésre
kötelezett adózó a társasági adó előlegét a várható éves fizetendő adó összegére az adóév
utolsó hónapjának 20. napjáig egészíti ki. Az előlegkiegészítésre kötelezett adózó az adóév
utolsó havi, negyedévi előlegét az előlegkiegészítéssel egyidejűleg teljesíti.”
2.	Az Art. 6. számú melléklet 3. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő
kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a várható
éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie.”
31
INDOKOLÁS
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT,
VALAMINT AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A módosítások között említést érdemel az elhatárolt veszteség felhasználásával kapcsolatos
szabályok pontosítása, amely lehetővé teszi az adóhatósági ellenőrzés, önellenőrzés során
feltárt jövedelemmel szemben is az elhatárolt veszteség elszámolását. Az iparűzési adóhoz
kapcsolódó adóalap-csökkentés, továbbá a mikrovállalkozások létszámnöveléséhez
kapcsolódó kedvezmény feltétele, hogy az azt igénybe vevőnek ne legyen köztartozása. E tág
tartalmú kategória helyett a módosuló szabályozás szerint az állami vagy az önkormányzati
adóhatóságnál fennálló adótartozást kell figyelembe venni. A Javaslat meghatároz néhány
olyan új esetet is, amikor a követeléssel összefüggésben a magánszemélynek nem keletkezik
kamatkedvezményből származó jövedelme, valamint 40 ezer forintról 50 ezer forintra emeli
az ingóértékesítés adókedvezményét. A civil szféra szervezeteit érinti kedvezően, hogy az
adómentes kifizetések korlátozására hivatott szabályozás szigora enyhül, így pl. az
államháztartási, egyházi forrásból folyósított adómentes juttatásokra e korlátozó szabályok a
jövőben nem érvényesülnek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat szerint az őstermelők számára lehetővé válik az adóalap utólagos - bármilyen
okból, így adóhatósági ellenőrzés vagy önellenőrzés miatt bekövetkező - növekedése esetén a
meglévő elhatárolt veszteség adózói döntés szerinti felhasználása.
A Javaslat szabályt alkot a közös őstermelői igazolvánnyal tevékenységet végzők, családi
gazdálkodók esetén a közös tevékenység megkezdését megelőzően elhatárolt veszteség
elszámolására.
a 2. §-hoz
A Javaslat az őstermelőkre vonatkozó szabályozásnak megfelelően módosítja az egyéni
vállalkozók veszteségelhatárolási szabályait is, ez esetben is lehetővé téve az elhatárolt
veszteség felhasználását az adóhatósági ellenőrzés, illetve önellenőrzés során feltárt
jövedelemmel szemben.
a 3.§-hoz
Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a Javaslat pontosítja a cégautó személyes
használatának fogalmát, kimondva, s ezzel megerősítve az eddigiekben jogértelmezéssel
levezethető azon álláspontot, hogy nem minősül személyes használatnak a munkahely, vagy a
székhely, vagy a telephely és a lakóhely közötti útvonalon történő használat, ha az kiküldetés,
külföldi kiküldetés, külszolgálat keretében történik.
32
a 4. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az Szja törvény azon rendelkezéseit, amelyek meghatározzák, hogy
milyen esetekben nem keletkezik kamatkedvezmény címén jövedelem. Az új szabályok
alapján ilyennek minősül a korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez az
új munkáltató által nyújtott hitel, továbbá a leltárhiányért felelős személyt terhelő
kötelezettség miatti követelés is.
az 5. §-hoz
A Javaslat az Szja törvény adómentes kifizetések korlátozására vonatkozó előírásait új, e
rendelkezések szigorát oldó rendelkezéssel egészíti ki, amely megszünteti az államháztartási,
egyházi forrásból, nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatásból, segélyből, akár
közvetetten is finanszírozott adómentes juttatások korlátozó szabályát.
a 6. §-hoz
Az Szja törvény 1. és 11. számú melléklete a Javaslat 1. és 2. számú mellékletében foglaltak
szerint módosul.
II.	Fejezet
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint egyes
kapcsolódó törvények módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A társasági adózást érintő módosítások egyszerűsítéseket (elhatárolt veszteség, fejlesztési
adókedvezmény, egyes adóalap-kedvezmények érvényesítéséhez szükséges köztartozás
tartalma), valamint könnyítéseket (a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózók számára
a naptári és az üzleti év eltérése miatt az utolsó naptári év végén kieső beruházási
adókedvezmény igénybe vételének lehetővé tétele), illetve új kedvezményt (az üvegházhatású
gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmét támogató szabály) fogalmaznak meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 7. §-hoz
A Javaslat fogalmat határoz meg a személygépkocsira a 100 százalékos értékcsökkenési
leírási szabály alkalmazásához.
a 8. §-hoz
A Javaslat az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme révén elért
jövedelem felének a társasági adóalapból történő levonását fogalmazza meg. Ezzel
Magyarország e kereskedelem központjává válhat. A kedvezmény a kibocsátási egységhez az
államtól térítés nélkül jutó adózókra nem vonatkozik. A Javaslat megvalósulása esetén
költségvetési bevételnövelő hatással is lehet számolni.
a 9. §-hoz
A Javaslat az átalakulás, illetve a kedvezményezett eszközátruházás esetére a jogutód számára
előírt adóhatósági engedély törlését kezdeményezi. Ennek elfogadása azt jelenti, hogy a
jogutód a jogelődnél, illetve az átvevő társaság az átruházó társaságnál keletkezett elhatárolt
veszteséget adókötelezettsége megállapításakor feltétel nélkül levonhatja az adóalapjából.
A másik javasolt módosítás szerint a veszteségelhatároláshoz akkor sem kell adóhatósági
engedély, ha az adózónál az adóalap ugyan negatív, de az adózás előtti eredmény nulla vagy
nyereség, hiszen ekkor a negatív adóalap az adórendszer természetéből következik. Azokban
33
az esetekben, amikor az adóhatósági engedély továbbra is szükséges, a költséget, ráfordítást
az árbevétel helyett a - pénzügyi műveletek bevételét is tartalmazó, tehát az adózó számára
kedvezőbb - bevételhez kell viszonyítani.
A jelenlegi gyakorlat szerint a társasági adóban felhasznált elhatárolt veszteség csak fix
összeg lehet, és ezért adóhatósági revíziók következtében utólag megemelt adóalap
ellentételezésére nem használható fel. A Javaslat szerint az adóalap utólagos - bármilyen
okból, így revízió vagy önrevízió végett történő - növekedése esetén a rendelkezésre álló
elhatárolt veszteségek felhasználhatók, ha azt korábban az adózó adóalap hiánya miatt nem
érvényesíthette.
a 10. §-hoz
A Javaslat a beruházási adókedvezményt érvényesítő vállalkozások számára kedvező szabályt
fogalmaz meg arra az esetre, ha az adózó naptári évtől eltérő üzleti évre tért át az
adókedvezmény érvényesítésének időtartama alatt. A Javaslat szerint a társasági
adókedvezmény igénybevételének időszakában, 10 adóév helyett 10 naptári éven keresztül
érvényesíthető az adókedvezmény oly módon, hogy az igénybevétel utolsó naptári évének
arra a részére, amely már a következő adóév elejét képezi, az adózó az időarányos adóalapból
számított adóból veheti igénybe a kedvezményt.
a 11. §-hoz
A Javaslat a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének egyszerűsítését célozza. A Javaslat
szerint a továbbiakban csak azokhoz a nagyberuházást tartalmazó fejlesztési programokhoz
szükséges engedély az adókedvezmény érvényesítéséhez, amelyekhez meg kell kérni az
Európai Bizottság hozzájárulását. Ez a kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt
(amely 3 év) megvalósított, azonos célú, jelen értéken 100 millió euró feletti beruházásokat
jelenti akkor, ha az igényelt támogatás meghaladja a 100 millió eurós beruházási programhoz
adható támogatást. Más esetben elegendő bejelentési kötelezettség előírása arról, hogy a
vállalkozás hol, mikori kezdéssel, milyen célra, milyen összegű beruházást kíván elkezdeni,
amelyhez fejlesztési adókedvezményt kíván igénybe venni.
a 12. §-hoz
A Tao. 1. számú melléklete a Javaslat 3. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
III.	Fejezet
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 13. §-hoz
A vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközben (pl. személygépkocsiban)
bekövetkezett elemi kár (pl. jégkár) miatt kapott kártérítés összegével jelenleg nem
csökkenthető az eva alapja, ellentétben azzal az esettel, ha az adóalany a károkozótól vagy
annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kap
bevételt. A Javaslat alapján az elemi kárra tekintettel a biztosítótól kapott kártérítés összege
levonható az adóalapból. A módosuló szabály 2004. január 1-jétől alkalmazható.
34
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉS A FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉSEKET
ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
IV.	Fejezet
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról
szóló 2003. évi XCI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása a foglalkoztatást elősegítő
támogatásban részesülő adóalanyok számára jelent könnyítést azáltal, hogy e támogatási
körben a nevesített támogatások után az adóalanynak arányosítási kötelezettsége nem
keletkezik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 14. §-hoz
Az állami támogatások utáni arányosítási kötelezettségből fakadó többletteher különösen
érzékenyen érinti a foglalkoztatást elősegítő - munkahely-teremtési, munkahely-megőrző,
foglalkoztatást bővítő támogatások, stb. - támogatásokban részesülő munkáltatókat. Ez a tény
-	a le nem vonható áfából fakadó, a munkáltatókat sújtó többletterhen túl - azzal a nem kívánt
eredménnyel járhat, hogy a munkáltatók a jövőben inkább nem élnek e támogatási formák
igénybevételének lehetőségével, azaz kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak majd. A
Javaslat alapján a törvényben nevesített támogatások kapcsán megszűnik az arányosítási
kötelezettség.
V.	Fejezet
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény 2005. január 1-jétől hatályos módosításai kapcsán
a jogalkalmazást segítő részletszabályoknak a közforgalmú személyszállítási utazási
kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendeletben történő megjelenését célozza
a módosítás azzal, hogy gondoskodik az ehhez szükséges felhatalmazó rendelkezésről.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 15. §-hoz
A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény 2005. január 1-jétől hatályos módosítása kapcsán
-	pl. nevelési-oktatási intézmények diákbérlet-vásárlásainak szűkítésére, ingyenes utazások
Európai Parlament képviselőire történő kiterjesztésére - a törvény nem adott felhatalmazást a
részletszabályoknak a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló
287/1997. (XII. 29.) Korm. rendeletben történő átvezetésre, ami az árkiegészítés
igénybevételéhez feltétlenül szükséges. A módosítás ezt a felhatalmazó rendelkezést pótolja.
35
HARMADIK RÉSZ
A HELYI ADÓKAT ÉS AZ ILLETÉKEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
VI.	Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvényi
rendelkezések módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 16. §-hoz
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) értelmében a helyi
iparűzési adó alapja egyszerűsített megállapításának bejelentését az adóévet megelőző évről
szóló bevallással egyidejűleg kell megtenni. Sok adózó, könyvelő azonban e határidőt
elmulasztja és tekintve, hogy e bejelentés az adóévben később nem tehető meg, az adózó
elesik az adminisztrációs egyszerűsítés lehetőségétől. Ezért a javaslat a Htv. olyan értelmű
módosítását irányozza elő, amely az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig
hosszabbítja meg az adóévi egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentés
határidejét. Ezen egyszerűsítés már a 2004. évben kezdődő adóévre is kiterjedne.
a 17. §-hoz
A Javaslat Magyarország pénzügyi, üzleti regionális központtá válása érdekében olyképpen
módosítja az iparűzési adóalap legfontosabb elemének tekinthető - általános szabályok szerint
számítandó - nettó árbevételt, hogy kiemeli az adózás alól a kapott kamatok és kamatjellegű
bevételek 50 %-át (melyek a hatályos szabályok az iparűzési adó alapját növelik), valamint a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjakból származó árbevételt. E
változás - az önkormányzatok bevételi érdekeire tekintettel - csak 2006. január 1-jétől válik
hatályossá.
VII.	Fejezet
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításához
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) módosítását az ügyfelek
adminisztrációs terheinek csökkentése és a gépjármű-vagyonszerzési illeték megfizetésnek
könnyítése indokolja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 18. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon (tulajdoni hányad) és
az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése mentes a vagyonszerzési illeték alól, ha az
örökös vállalja, hogy azon 4 éven belül lakóházat épít. E nyilatkozat esetén az illetékhivatal a
kiszabott illetéket a megfizetés tekintetében felfüggeszti. Az illeték törlésének feltétele, hogy
az örökös a lakóház felépítését a 4 év elteltét követő 15 napon belül használatbavételi
engedéllyel igazolja az illetékhivatal felé. Ennek elmaradása esetén a felfüggesztett illetéket
az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Sok
esetben a vagyonszerző a lakóházat a 4 éves határidőn belül felépíti ugyan, de elfelejti ezt az
illetékhivatal felé igazolni, és így kénytelen elszenvedni a mulasztáshoz fűzött
jogkövetkezményt. Ennek elkerülése érdekében a Javaslat e szabály módosításával leveszi az
igazolás terhét a vagyonszerző válláról, és az illetékhivatal feladatává teszi az erre vonatkozó
igazolásnak az építésügyi hatóságtól történő beszerzését. Természetesen fenntartja a
lehetőségét annak, hogy amennyiben a vagyonszerző jóval a 4 év lejárta előtt teljesíti a
lakóház felépítését, úgy a használatbavételi engedélynek az illetékhivatal részére történő
36
megküldésével e tényt igazolja. Az illetékhivatal ebben az esetben is törli a felfüggesztett
illetéket.
a 19. §-hoz
A Javaslat mentesíti az ajándékozási illeték alól a munkavállalói értékpapír-juttatási program
keretében kapott értékpapír, valamint a személyi jövedelemadó-terhet nem viselő dolgozói
részvény és dolgozói üzletrész szerzését. Emellett a lakóházépítésre alkalmas
telektulajdonhoz kapcsolódó, 4 éves feltételes ajándékozási illetékmentesség igazolási rendjét
is az öröklési illetékhez hasonlóan szabályozza.
a 20. §-hoz
A Javaslat a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2005. évi változásával összhangban nem
csak a családi gazdálkodónak, hanem minden regisztrációs igazolással rendelkező
magánszemély termőföld vásárlására illetékmentességet biztosít. A mentesség feltétele, hogy
a vagyonszerző külön jogszabály alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által
kiadott regisztrációs igazolással rendelkezzen, továbbá, hogy a termőföldet a vásárlástól
számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni
vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra
hasznosítja. Emellett e § a lakóházépítésre alkalmas telektulajdonhoz kapcsolódó, 4 éves
feltételes visszterhes vagyonszerzési illetékmentesség igazolási rendjét is az öröklési és az
ajándékozási illetékhez hasonlóan szabályozza.
a 21. §-hoz
Az általános tételű államigazgatási eljárási illeték 2200 Ft-os mértékét jelenleg PM rendelet
állapítja meg. A Tervezet ezt a már meglévő illetékmértéket helyezi törvényi szintre.
a 22. §-hoz
A Javaslat az okmányirodákon megfizetendő gépjármű vagyonszerzési illeték fizetési módját
-	igazodva az okmányirodai eljárások illetékének megfizetési rendjéhez - bankkártyával vagy
az okmányiroda házipénztárába készpénzzel is lehetővé teszi, feltéve, hogy a bankkártyás
fizetés, illetőleg a házipénztárba való készpénzfizetés technikai feltételei fennállnak.
NEGYEDIK RÉSZ
VIII.	fejezet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek (Art.) a törvényjavaslatban szereplő
módosításai garanciát kívánnak nyújtani az adózók jogbiztonságának megerősítéséhez,
adminisztrációs terheik további csökkentéséhez, valamint a már hatályos szabályok
pontosításával segítséget nyújtanak a gyakorlatban felmerült jogértelmezési kérdések
egyértelmű rendezéséhez.
A jóhiszemű adózók védelme és a gazdasági élet tisztaságának elősegítése érdekében az
adótitok szabályok módosítása lehetővé teszi, hogy az érintettek üzleti partnereik adatait (név,
adószám, székhely) az állami adóhatóság honlapján közzétett nyilvános adatbázisból
megismerhessék, illetőleg az általuk ismert információk valóságtartalmáról -
adókötelezettségeik jogszerű teljesítése érdekében - meggyőződhessenek.
Az adminisztráció-egyszerűsítést szolgáló szabályváltozások közül kiemelést érdemel a helyi
adók tekintetében feltöltésre kötelezett adózók körének szűkítése, illetőleg az, a kifizető
helyzetét könnyítő rendelkezés, mely szerint a külföldi illetőségű magánszemélyeknek
juttatott osztalékjövedelem esetén a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást
37
adóazonosító jel hiányában is teljesítheti, s ezzel mentesül az adóazonosító jel beszerzésének
és a kifizetés megtagadásának kötelezettsége alól.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 23. §-hoz
Az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az adózó jelenleg a változás évét
megelőző naptári év augusztus 15. napjáig tesz az adóhatóságnál bejelentést. A változást
azonban sokszor több, mint egy évvel megelőző bejelentési határidő betartása a gyakorlatban
rendkívül sok nehézséget okoz. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 11. §-ában
meghatározott feltételeknek megfelelő adózó ugyanis - ha pl. a tulajdonos váltásra év végén
kerül sor - hiába változtatja meg jogszerűen az üzleti éve mérlegforduló napját, ha a tárgyévet
megelőző naptári év augusztus 15-éig az erre vonatkozó bejelentést az adóhatósághoz nem
teszi meg, mulasztási bírsággal sújtható. Minthogy a mérlegforduló nap megváltoztatásának
feltételeivel kapcsolatosan a számviteli törvény rendelkezései az irányadók, nem indokolt az
Art. bejelentési szabályaiban ennél szigorúbb feltételeket előírni. Ebből következően a
módosítás a mérlegforduló nap megváltoztatásával összefüggésben előírt bejelentési
kötelezettséget a társaságnak a változásról hozott döntésétől számított 15 napon belül rendeli
teljesíteni.
a 24. §-hoz
Az adózó bankszámlaszámát érintő bejelentési kötelezettsége 2005. január 1-jétől megszűnt,
így az első bankszámla megnyitásának határidejére vonatkozóan - amely korábban az
elsőként megnyitott pénzforgalmi bankszámla számának bejelentésére előírt határidőből
következett - az Art. nem tartalmaz rendelkezést. Tekintettel azonban arra, hogy az Art. a
bankszámlanyitási kötelezettség elmulasztását szankcionálja, a kötelezettség teljesítésére
határidő előírása szükséges. Ennek hiányában mind a kötelezettség betartása, mind pedig a
mulasztás szankcionálása jogvitákra adhat okot, illetőleg a szabályozás parttalanná válását
eredményezheti. A módosítás tehát kiegészíti, illetőleg pontosítja a bankszámlanyitási
kötelezettségre vonatkozó előírásokat azzal, hogy meghatározza azt az időpontot, amikortól a
kötelezettek a bankszámla megnyitásának elmulasztása miatt az adóhatóság által
szankcionálhatók.
A hatályos szabályok alapján az adózót megillető költségvetési támogatást (adóvisszatérítést,
adóvisszaigénylést) az adóhatóság csak közvetlenül az adózó számára fizetheti ki postai úton
vagy átutalással. Lehetőséget ad a módosítás ugyanakkor arra, hogy ha a támogatás jogosultja
követelését faktorálás útján eladja, az adóhatóság a támogatás összegét közvetlenül a
faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézménynek utalja. A költségvetési támogatás
kiutalásakor az adóhatóság kizárólag az eredeti jogosult tartozása tekintetében gyakorolhatja
visszatartási jogát, illetőleg az eredeti jogosult kérelme alapján azt az adóhatóság nem
számolhatja el az általa megjelölt adótartozásra.
a 25. §-hoz
A költségvetési támogatásokkal kapcsolatos visszaélések visszaszorítása, a jóhiszemű adózók
biztonsága, és a gazdasági élet tisztaságának elősegítése érdekében felmerült a vállalkozási
tevékenységet adóhatósági regisztrációt követően végző adózókra vonatkozó alapvető
információk nyilvánossá tételének igénye.
Az Art. adótitoknak minősít minden, az adóhatóság által nyilvántartott adózást érintő tényt,
adatot és körülményt, amelyek csak a törvényben meghatározott módon és mértékben
ismerhetők meg. E rendelkezés alapján az adózók neve, elnevezése, illetőleg adószáma, mint
adózást érintő adat adótitok, melyet az arra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján lehet
38
csak kezelni. Ezt a korlátot hasonló célból a törvény már enyhítette, lehetővé téve a regisztrált
adózók alapadatainak - adószám, név, székhely - egyedi lekérdezését. A módosítás azzal,
hogy az Art. adótitok szabályait kiegészíti egy olyan rendelkezéssel, amely lehetővé teszi az
adóhatóság által nyilvántartott adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak
minősülő adózók nevének, elnevezésének, adószámának az adóhatóság honlapján történő
közzétételét, megkönnyíti az adatokhoz történő hozzájutást.
a 26. §-hoz
A behajtási jogsegéllyel kapcsolatos elévülési szabályok (Art. 67. §) nem egyeztek a
rendelkezés alapjául szolgáló közösségi irányelv vonatkozó rendelkezésével, ezért a §
pontosítása vált szükségessé. A külföldről érkező behajtási megkeresés esetén a
végrehajtáshoz való jog elévülése tekintetében (ide értve az elévülés nyugvását,
meghosszabbodását is) a megkereső hatóság államának joga az irányadó. A magyar
adóhatóságnak a megkeresés teljesítése érdekében tett intézkedése e szempontból - külföldi
jog eltérő rendelkezése hiányában - a megkereső hatóság intézkedésének tekintendő.
a 27. §-hoz
A hatályos szabályozás az adóigazolás kiadását az igazolás kiállításának napján fennálló
állapotnak megfelelően engedi meg. A módosítás lehetővé teszi, hogy az adózó
adótartozásáról vagy annak hiányáról korábbi időpontban fennálló állapotnak megfelelően is
kérhessen igazolást. A jövedelemigazolás tartalmát a Javaslat kiegészíti a soron kívüli
adómegállapítás keretében megállapított jövedelemmel.
a 28. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a jármű, helyszín, helyiség, lakás átvizsgálás haladéktalan,
adóhatóság által történő elrendelése esetén utólagosan be kell szerezni az ügyész
jóváhagyását. Az utólagos jóváhagyásban az ügyész megállapíthatta, hogy az átvizsgálás
haladéktalan elrendelése és foganatosítása jogszerűen történt-e vagy a jogszabályi feltételek
hiányában az elrendelés nem volt megalapozott.
A tervezett szabályozás megszünteti az utólagos jóváhagyás intézményét, azonban ez nem
jelenti azt, hogy ezzel az ügyészségi kontroll is megszűnik. A Javaslat előírja, hogy az
előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül lefolytatott átvizsgálás esetén az adóhatóság az
átvizsgálást elrendelő határozat, valamint az arról készített jegyzőkönyv másolati példányának
megküldésével utólag értesíti az ügyészséget a foganatosított intézkedésről. Ezzel
egyszerűsödik az eljárás, mert nem minden átvizsgálás esetében kell az ügyészségnek
kötelezően eljárnia és alakszerű döntést hoznia, azonban ha az ügyészség a részére
megküldött határozat és jegyzőkönyv alapján az átvizsgálás elrendelésénél vagy
foganatosításánál törvénysértést észlel, akkor az ügyészségről szóló törvény szerint az
általános törvényességi felügyelet keretei közt hivatalból intézkedik a törvénysértő eljárás
vagy annak következményeinek megszüntetése iránt. Az ügyész által előzetesen jóváhagyott,
átvizsgálást elrendelő határozat ellen panasz benyújtásának nincs helye, tekintettel arra, hogy
a másodfokú adóhatóság az ügyész döntését nem bírálhatja felül.
a 29. §-hoz
Az adóigazgatási eljárásban nem csak az adózó, hanem más érintett személy személyes
meghallgatására is sor kerülhet. A meghallgatást célszerű mind az idézett személy, mind az
adóhatóság számára a legoptimálisabban megközelíthető helyen tartani. Ennek az elvnek az
érvényesülését azonban a hatályos szabályozás csak az adózók tekintetében rendezte
egyértelműen, melyet a módosítás kiterjeszt a nem adózóként meghallgatandó személyekre is.
39
a 30. §-hoz
A végrehajtási eljárás során az Art. a Vht. meghatározott szabályait rendeli alkalmazni. A
Vht.-ben külön szabályok rendelkeznek a kézbesítési vélelem megdöntéséről, mely alapján a
végrehajtás során a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem nem terjeszthető elő. Ez
alól kivételt képez az az eset (ezen a ponton a Vht. továbbutal a Pp. 99/B. §-ára), amikor a
végrehajtási eljárás alapját képező, fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat
kézbesítése tekintetében terjesztik elő a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet.
A Javaslat megszünteti ezt az utaló típusú szabályozást, és egy helyen, az Art. kézbesítési
szabályai között rendezi a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem előterjesztésének,
illetőleg kizárásának szabályait. Fő szabály szerint az adóvégrehajtásban sincs helye a
kézbesítési vélelem megdöntésének, de ha az adózó fizetési kötelezettségét az adóhatóság pl.
mögöttes felelősként a végrehajtási eljárásban állapítja meg, a megállapító határozat
kézbesítésének elmaradása esetén a vélelem megdöntését a törvénymódosítás lehetővé teszi.
a 31. §-hoz
Az adózó halála esetén a jogutód az adójogviszony tekintetében kötelezettségeket és jogokat
egyaránt örökölhet. A hatályos szabályozás csak az örökölt adótartozások tekintetében rendezi
a követendő eljárást, a tartozások behajtásának rendjét, míg az elhunyt adózót megillető jogok
(kiutalandó támogatások, adóvisszatérítések) sorsáról nem rendelkezik. A módosítás ezt a
hiányt pótolja, amikor meghatározza az örökölt támogatások (adóvisszatérítések) örökösök
részére történő kiutalásának szabályait.
a 32. §-hoz
Az általános forgalmi adóban a levonható adó göngyölítése esetén előfordul, hogy egy hiba
több egymást követő bevallás önellenőrzését is szükségessé teszi. Ezekre az esetekre a
hatályos törvény méltányos önellenőrzési pótlékszámítási szabályt ír elő, melynek
alkalmazását azonban az adóhatóságtól külön kérnie kell az adózónak. Tekintettel arra, hogy
az adóhatóságnak objektív feltételek meglétét kell vizsgálnia és mérlegelési lehetősége nincs,
indokolatlan külön adóhatósági eljárást előírni a pótlékmérséklésre. Ezért a módosítás
megszünteti a pótlékmérséklésre irányuló adóhatósági eljárást, melynek következtében az
önellenőrzést végző adózó a feltételek fennállta esetén közvetlenül alkalmazhatja a mérsékelt
pótlékszámítási előírásokat.
a 33. §-hoz
Az előlegfizetésre kötelezett adózónak lehetősége van arra, hogy az előző időszak adatai
alapján fizetendő előlegének mérséklését kérje, amennyiben számításai alapján a tárgyévi
kötelezettsége attól kevesebb lesz. Ha utóbb kiderül, hogy indokolatlan volt az
előlegmérséklés, 20%-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki. A módosítás a bírság alapját
teszi egyértelművé annak kimondásával, hogy az az előző időszak adatai alapján számított és
a mérsékelt adóelőleg különbözete.
a 34. §-hoz
Az Európai Unió által biztosított csekély összegű támogatásban részesülő adózót - az uniós
előírásoknak megfelelően - nemcsak a 2003. év, hanem 2004-2005. évek vonatkozásában is
adatszolgáltatási kötelezettség terheli, amelynek teljesítési határideje 2006. április 30-a.
a 35. §-hoz
Az Art. mellékleteinek módosításáról szóló technikai rendelkezés.
40
ÖTÖDIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
IX.	Fejezet
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A társadalombiztosítási szabályok a versenysemlegesség érdekében járulékkötelezettséget
állapítanak meg az uniós tagállamokon kívüli, nem egyezményes országok állampolgáraira is.
Ezen országok állampolgárainak helyzete a járulékfizetés ellenében szerezhető jogosultságok
tekintetében viszont kedvezőtlenebb, melynek kiküszöbölését szolgálja a Javaslat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 36. §-hoz
A harmadik állam állampolgárainak magyarországi biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszonya esetére célszerű szélesebb körben biztosítani a magánnyugdíjpénztári önkéntes
belépés feltételeit annak érdekében, hogy befizetett járulékai ellenében nyugdíjszolgáltatáshoz
jusson. A Tbj. ezen módosítása összhangban van az Mpt. vonatkozó módosításával.
X.	Fejezet
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A foglalkoztatási törvény módosítása a vállalkozói járulék megfizetésének, bevallásának
szabályait egyszerűsíti, egyben a jogalkalmazást elősegítő pontosításokat tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 37. §-hoz
A vállalkozói járulék fizetésének szabályai pontosító, értelmező rendelkezésekkel egészültek
ki, melyek értelmében egyértelművé vált, hogy pl. a nyugdíjas vállalkozóhoz hasonlóan annak
a vállalkozónak sem kell vállalkozói járulékot fizetnie, aki e tevékenységével egyidejűleg
legalább heti 36 órát elérő munkaviszonyban is áll, amely munkaviszonyok
összeszámíthatóak, továbbá aki vállalkozói tevékenysége mellett közoktatási intézmény
nappali tagozatán tanulmányokat folytat.
A társas vállalkozó adminisztrációs terheinek egyszerűsítése érdekében alapvetően változnak
a vállalkozói járulék megfizetésére, bevallására vonatkozó rendelkezések. A társas vállalkozót
terhelő vállalkozói járulékot a jövőben a társas vállalkozás köteles megállapítani, levonni,
megfizetni és bevallani. A vállalkozói járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig
kell megfizetni, a bevallási kötelezettség pedig a társas vállalkozás Art. szerinti bevallási
kötelezettségéhez igazodik.
A társas vállalkozás a tárgyévben megfizetett vállalkozói járulékról a tárgyévet követő február
15-éig - a tagi jogviszony év közben történő megszűnése esetén a jogviszony megszűnésekor
-	kellő részletezettségű adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak, amely alapján az
adóhatóság igazolást állít ki a megfizetett vállalkozói járulékról és a járulék alapjáról.
41
Az egyidejűleg fennálló, több biztosítási jogviszony esetén, amennyiben az egyéni vállalkozó
társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell
megfizetnie. Ha több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja a vállalkozó, úgy a
vállalkozói járulékot csak abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben a Tbj. szerint
legalább a minimálbér alapján járulékfizetésre kötelezett.
HATODIK RÉSZ
XI.	Fejezet
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magánnyugdíjpénztári szabályok módosítása az EGT-n kívüli, továbbá Magyarországgal
kétoldalú szociális biztonsági egyezménnyel nem rendelkező államok állampolgárait
hátrányosan érintő rendelkezéseket korrigálja. A javaslat szerint esetükben eltörlésre kerülnek
a magánnyugdíjpénztárba történő önkéntes belépésre vonatkozó korlátok, és a magyarországi
munkavállalás megszűnésekor már a korhatár betöltése előtt is lehetővé válik a pénztári
megtakarításhoz való hozzáférés. A módosítás több ezer - a jövőben várhatóan növekvő
számú - migráns munkavállalót érint kedvezően.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 38. §-hoz
A javaslat rugalmasan szabályozza harmadik állam polgárai esetében a
magánnyugdíjpénztárba történő belépés feltételeit. A belépéshez elegendő feltétel biztosítási
jogviszony létesítése Magyarországon, vagy nyugellátásra jogosultságot eredményező
megállapodás megkötése. Ugyanígy lehetővé válik a harmadik állam polgárai részére -
életkoruktól függetlenül - a pénztártagsági jogviszony megszüntetése a biztosítási jogviszony,
vagy a megállapodás megszűnésekor. Ez esetben a pénztárban felhalmozott megtakarítást az
érintettek más időskori megtakarítási formába utalhatják át.
A Tbj.-vel történő összhang megteremtése érdekében - a kedvezményezett részére történő
kedvezőbb összegű hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén - pontosításra kerülnek a
felhalmozott összeg Nyugdíjbiztosítási Alapba történő visszautalásának szabályai.
HETEDIK RÉSZ
XII.	Fejezet
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 39. §-hoz
A számviteli törvény rendelkezései bizonyos értékhatár alatt lehetővé teszik, hogy a
vállalkozások éves beszámoló helyett egyszerűsített éves beszámolót készítsenek. Az
egyszerűsített éves beszámoló nemcsak formájában egyszerűbb (összevont adatokat
tartalmaz), hanem számos tartalmi egyszerűsítést is jelent, így - többek között - egyszerűsített
éves beszámoló készítése esetén egyes értékelési előírásokat nem kell alkalmazni, jelentősen
42
egyszerűbb kiegészítő mellékletet kell készíteni Cash-flow kimutatás nélkül, üzleti jelentést
sem kell készíteni és egyszerűbbek a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek is.
Jelenleg az egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetősége akkor áll fenn, ha az alábbi
három mutatóérték közül kettő nem haladja meg két egymást követő évben a megjelölt
határértékeket:
-	a mérlegfőösszeg a 150 MFt-ot,
-	az éves nettó árbevétel a 300 MFt-ot, illetve
-	a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Az első két mutatóérték nem éri el az európai uniós felső korlátot, bár e tekintetben
figyelembe kell venni azt is, hogy a hazai vállalkozási méretek sem feleltethetőek meg az
európai átlagnak.
A megjelölt mutatóértékek,
-	a mérlegfőösszeg 500 MFt-ra,
-	az éves nettó árbevétel 1000 MFt-ra
történő emelésével, valorizációjával a vállalkozások egy részénél érzékelhető adminisztrációs
egyszerűsítés érhető el, a megemelt értékek még mindig nem érik el az európai uniós felső
határt (3.650.000 EUR, illetve 7.300.000 EUR) és még mindig tükrözik a hazai vállalkozási
struktúra (méret) sajátosságait is. A létszámra vonatkozó mérték nem emelhető, azt az európai
uniós szabályozás 50 főben maximalizálta.
NYOLCADIK RÉSZ
XIII.	Fejezet
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 40. §-hoz
2005. április 1-jétől bármely adózó önkéntesen elektronikus úton teljesítheti adóbevallási és
adatszolgáltatási kötelezettségeit. Ezért szükségessé vált annak szabályozása, hogy ezek az
adózók a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló nyilatkozatot is elektronikus úton tehessék meg. Egyidejűleg szükséges
annak az inkonzisztenciának a megszüntetése, amely abban áll, hogy az adózó az adóhatósági
adómegállapítás választásáról február 15-éig teheti meg a nyilatkozatát, de a hatályos
szabályozás szerint adója 1%-ának felhasználásáról január 15-éig kellene nyilatkoznia.
43
KILENCEDIK RÉSZ
XIV.	Fejezet
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 41. §-hoz
Az államháztartás működési rendjéről szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/A. § (5)
bekezdése előírja, hogy a kedvezményezett esedékessé vált, és meg nem fizetett köztartozása
esetén támogatás folyósítására nincsen lehetőség. A módosított, jelenleg hatályos szabály
vagylagos felhatalmazottságot biztosít a támogatást igénylők számára, lehetőséget adva arra
is, hogy igazolás benyújtása helyett nyilatkozzanak a köztartozásokkal összefüggésben.
Az egyszerűbb, pályázóbarát eljárást megcélzó szabály azonban eljárástechnikai
bizonytalanságokat eredményezett, valamint esetenként a korábbinál is súlyosabb
kötelezettségeket rótt a pályázókra és a pályáztatókra. Nyilatkozattételre ugyanis a támogatási
kérelem benyújtásával egyidejűleg kötelezte a kedvezményezetteket, amelyek/aki ebben az
eljárási szakaszban még csak támogatást igénylők, így egy bizonytalan kimenetelű
pályázathoz kötődően írt elő adminisztratív kötelezettségeket a pályáztatók számára, valamint
ekkor még felesleges és bizonyára nem szándékolt adminisztratív és anyagi kötelezettséget a
pályázókra nézve. Ebben az eljárási szakaszban ugyanis még nem kell vizsgálni a köztartozás-
mentességet, hiszen a szabály első mondata szerint az csak a támogatás folyósításának
feltétele. Ezen kívül a jogszabály szerint az adóhatóságok számára kell megfizetniük a
pályázóknak kapcsolódó eljárási illetéket, ami több hatóság vonatkozásában jelent
együttműködési kötelezettséget, felesleges munkaterhet, mivel a nyilatkozatokat a pályázók a
pályáztatóknál nyújtják be és nem az adóhatóságoknál, amelyek a pályáztatók általi értesítés
nélkül nem is szerezhetnének tudomást a nyilatkozatok megtételéről, a pályázókat pedig több
hatóságnál történő eljárásra kötelezi.
A közérzetjavító intézkedések között ezért feltétlenül indokoltnak tartjuk a probléma
megfelelő orvoslását, hiszen a pontatlanságok, ellentmondások megszüntetésével javítható
volna a szabály végrehajthatósága, az önkéntes jogkövetési hajlandóság. Az adó-, járulék-,
illeték- vagy vámtartozással összefüggő eljárás egyszerűsítésével az államháztartás
alrendszereiből folyósítandó támogatásokhoz egyszerűbb eljárásban juthatnának hozzá a
kedvezményezettek, mivel az egyablakos rendszer igénybevételi lehetőségének
megteremtésével jelentősen csökkenthető a pályázók, a pályáztatók, valamint az
adóhatóságok adminisztrációs terhelése.
Mindezeknek megfelelően - a különböző támogatási eljárási rendekre tekintettel - a támogatás
folyósítójának kíván lehetőséget adni a szabály a nyilatkozattétel határidejének
meghatározására, lehetőséget biztosítva ezzel arra, hogy a támogatás folyósításáig azon
eljárási szakaszban kerüljön sor a nyilatkozatok bekérésére, amikor ez a lehető legkisebb
adminisztratív, és a szükségesnél nem több anyagi terhet jelenti a kedvezményezettnek.
A § utolsó mondatának módosítása is a bekezdés első mondatával kíván összhangot
teremteni, hiszen az szerint a támogatás folyósításának, és nem a szerződés megkötésének
feltétele az adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozás-mentesség. Tekintettel arra, hogy több
támogatás esetében kerül sor részletekben, vagy egy a szerződésben meghatározott későbbi
időpontban történő folyósításra, arról szükséges rendelkezni, hogy nyilatkozattétel hiányában
minden kifizetést megelőzően, a támogató által meghatározott időpontig kell a támogatottnak
az igazolásokat benyújtania.
44
A tekintettel szócska beiktatása pedig az egyablakos eljárás lehetőségét hivatott megteremteni
az illetékfizetési kötelezettségekkel összefüggésben, hiszen a kedvezményezettek az
adóhatóságok számára tekintettel megállapított illetéket bélyegben róhatják le a támogatóhoz
benyújtott nyilatkozaton.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
a 42. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosítások főszabályként a kihirdetés napján lépnek hatályba.
a 43. §-hoz
A Javaslat pontosítja az Szja törvény szerinti hivatali, üzleti utazás fogalmát.
Az egyéni vállalkozók és az őstermelők esetében a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó
adóalap-csökkentés feltétele, hogy az adózónak az adóév utolsó napján nincs köztartozása.
Figyelembe véve, hogy a köztartozás fogalmi körébe nemcsak az adótartozás tartozik bele,
nehezen értelmezhető és alkalmazható e rendelkezés. A Javaslat szerint a jövőben nem az Art.
szerinti köztartozás, hanem az állami és önkormányzati adóhatóság felé fennálló adótartozás
lesz a kizáró ok. Hasonlóan indokolt változtatni a mikrovállalkozások létszámnöveléséhez
kapcsolódó kedvezmény (az ún. 5 fős kedvezmény) igénybevételét kizáró köztartozás
meghatározását is. Ez utóbbi módosítás az egyéni vállalkozókat érinti.
A Javaslat - a külön adózó jövedelmek 2005. január 1-jétől 25 százalékra emelt adókulcsával
összhangban - 40 ezer forintról 50 ezer forintra emeli az ingóértékesítés adókedvezményét.
A Javaslat adómentessé teszi az Európai Unió Descartes-díjához kapcsolódó pénzjutalmat.
a 44. §-hoz
A Javaslat a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap-csökkentés köztartozás tilalmára
vonatkozó feltételének módosítását fogalmazza meg a végrehajtás egyszerűsítése érdekében.
A köztartozás fogalma ugyanis nemcsak adótartozást jelent, hanem például illetéket,
adórendszeren kívüli bírságot, kamarai tagdíjat is, amely nehézkessé, és nehezen
értelmezhetővé teszi a rendelkezés alkalmazását. Ezért a Javaslat az Art. szerinti köztartozás
helyett az állami és önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adótartozás esetén nem
teszi lehetővé az adóalap-kedvezmény érvényesítését. Hasonló változtatást fogalmaz meg a
Javaslat a mikrovállalkozások létszámnöveléséhez kapcsolódó kedvezménynél is.
A Javaslat a nem realizált árfolyamnyereség kezelésére vonatkozó rendelkezés pontosításával
az eredeti szándéknak megfelelően biztosítja, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó
adózók is élhessenek e lehetőséggel a 2004-ben kezdődő adóévi adóbevallásban.
A kamat, jogdíj, előadói, művészeti és sporttevékenységért, bemutatókért (kiállításokért) járó
díjak után a külföldi illetőségű nem magánszemélynek (külföldi szervezetnek) 2004. január 1-
jétől nem keletkezik társasági adókötelezettsége. E rendelkezéshez átmeneti előírás
kapcsolódik, amely azt hivatott szolgálni, hogy az adókötelezettség megszűnése miatt a 2004.
előtt esedékes kötelezettségeket ne ütemezzék 2004-re. Ez a cél az átmeneti rendelkezéssel
teljesült, a 2004. év már lezárult. Erre tekintettel a Javaslat a szabály hatályon kívül helyezését
tartalmazza.
A Javaslat a fejlesztési adókedvezmény új eljárási rendjét 2005. július 1-jétől javasolja
hatályba léptetni oly módon, hogy az említett időpontig benyújtott kérelmeket még a
korábbiak szerint kell elbírálni.
45
a 45. §-hoz
Az Eva törvény kedvezően módosuló szabálya 2004. január 1-jétől alkalmazható. Az evába
történő bejelentkezés esetben követelmény, hogy az adózónak ne legyen köztartozása, az
egyszerűsítés érdekében a javaslat köztartozás helyett adótartozásra vonatkozó utalást
tartalmaz. Továbbá egyértelművé válik, hogy ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság a 2003. évre történő bejelentéskor az új tag (új tagok) szavazati jogot
biztosító részesedése tekintetében megfelelt a 2003. január 1-jén hatályos rendelkezésben
meghatározott feltételnek, akkor a 2005. évre - az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén
-	jogosult volt az adóalanyra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választani, ha e
tekintetben nem felelt meg az említett pont 2005. január 1-jén hatályos rendelkezésében
foglalt feltételnek.
a 46. §-hoz
A Htv-hez kapcsolódó átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy az adózó már a 2004. évre
vonatkozóan is élhessen az egyszerűsített adóalap-megállapítás lehetőségével, feltéve, ha arra
egyébként jogosultságot szerzett. A helyi iparűzési adó alapjára vonatkozó korrekció - a már
elfogadott önkormányzati költségvetésekre tekintettel - csak 2006. január 1-jén lép hatályba.
a 47. §-hoz
A Javaslat szerint a gépjármű vagyonszerzési illeték megfizetésének új módozatait e törvény
hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett ügyekben kell alkalmazni. Az általános
tételű államigazgatási eljárási illeték mértékének törvényi szinten történő megállapítása nem
jelent szigorítást, így erre is az Itv.-t módosító rendelkezések hatálybalépésére vonatkozó
főszabály - mely szerint az e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett eljárások
esetében kell alkalmazni - érvényesül. Ugyanakkor szükséges az Itv. általános tételű
államigazgatási eljárási illeték mértékének PM rendeletben történő meghatározására
vonatkozó felhatalmazó rendelkezésének hatályon kívül helyezése.
Eltérő rendelkezést tartalmaz a feltételes illetékmentességi igazolás rendjére vonatkozóan,
ezen új szabályokat ugyanis azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyek
már folyamatban vannak - illetékkiszabásra bejelentésük e törvény hatályba lépése előtt
megtörtént -, de a 4 éves beépítési határidő e törvény hatályba lépésekor még nem járt le. A
munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében kapott értékpapír, valamint a személyi
jövedelemadó-terhet nem viselő dolgozói részvény és dolgozói üzletrész szerzésére vonatkozó
illetékmentességi szabályt a 2005. január 1-jétől illetékkiszabásra bejelentett
vagyonszerzésekre kell alkalmazni.
A termőföldet vásárló nyilatkozata alapján a regisztrációs igazolással rendelkező
magánszemély termőföld vásárlására vonatkozó illetékmentességet 2005. január 1. és e
törvény hatálybalépése között illetékkiszabásra bejelentett vagyonszerzési ügyekben is
alkalmazni kell, ugyanakkor a családi gazdálkodó termőföld szerzésére - amennyiben azt
2005.	június 30-ig bejelentik illetékkiszabásra - az e törvény hatálybalépése napját megelőző
napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
a 48. §-hoz
A Javaslat szerint az általános forgalmi adó kapcsán az arányosítási kötelezettség alól
mentesülő, foglalkoztatást elősegítő támogatások esetén a mentesülés 2004. január 1-jére
visszamenőlegesen érvényesül.
a 49. §-hoz
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény
megszüntette a távolsági tömegközlekedés fogyasztói árkiegészítésének felülről korlátos
46
szabályozását, de annak átmeneti rendelkezését nem helyezte hatályon kívül. Mivel a két
jogszabályhely egymásra épült, ezért a koherenciazavar megszüntetése érdekében szükséges a
2004. évi CI. törvény 305. §-ának hatályon kívül helyezése.
az 50. §-hoz
A kormányzati struktúrában bekövetkezett változással összefüggésben az esélyegyenlőségi
feladatokat - a korábbiaktól eltérően - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
miniszter látja el. A 2005. évi költségvetési törvény a működtetéshez szükséges
előirányzatokat e tárcánál biztosítja, ugyanakkor a most hatályon kívül helyezni javasolt
törvényi szabályozás a Miniszterelnökség fejezetet nevesíti. A javasolt változtatás a törvények
közötti összhangot kívánja biztosítani.
az 51. §-hoz
A fogyasztási adóról szóló törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától
hatályát vesztette, ezért indokolt az ehhez kapcsolódó eljárási szabályok hatályon kívül
helyezése.
2004.	május 1-jétől a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi
C. törvény helyébe a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény
lépett, ezért a jogszabályi megjelölést tartalmazó törvényi hivatkozást ennek megfelelően ki
kell cserélni.
Az Art. 2005. január 1-jétől mentesíti a tevékenységét szüneteltető közjegyzőt, ügyvédet,
szabadalmi ügyvivőt tevékenysége szünetelésének tartamára az adókötelezettségek teljesítése
alól. Tekintettel azonban arra, hogy a szabályhoz átmeneti rendelkezés nem kapcsolódott, a
tevékenységét 2005. január 1-jét megelőző időponttól szüneteltető közjegyző, ügyvéd,
szabadalmi ügyvivő esetében nem volt egyértelmű a követendő eljárás. Ezt a hiányosságot
pótolja a módosítás azzal, hogy az adómentesség megállapítása érdekében az illetékes állami
adóhatósághoz teljesítendő adatszolgáltatásra kötelezi a területi ügyvédi kamarát, a Magyar
Szabadalmi Ügyvivői Kamarát, illetve a közjegyző székhelye szerint illetékes területi
közjegyzői kamarát a tevékenységét szüneteltető közjegyzőkről, ügyvédekről, szabadalmi
ügyvivőkről. Ezzel összefüggésben a soron kívüli adóbevallási kötelezettség teljesítésével
egyenértékű a tevékenységét szüneteltető közjegyző, ügyvéd, szabadalmi ügyvivő 2004. évről
benyújtott adóbevallása.
a 52-54. §-okhoz
A közszféra dolgozóinak lakáshiteleihez kapcsolódó állami kezességvállalásból eredő
helytállási kötelezettséget a hatályos törvényi rendelkezések alapján a pénzügyminiszter a
Magyar Államkincstár útján teljesíti. A kezességbeváltáshoz kapcsolódó ellenőrzések
lefolytatásához azonban a MÁK nem rendelkezik megfelelő apparátussal, e feladatot ezért
célszerű az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra telepíteni. E hatáskör törvényi alapját
megteremti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, az eljárás részletszabályait
pedig kormányrendeleti szinten célszerű szabályozni. Erre ad felhatalmazást a Javaslat.
az 55. §-hoz
2005.	január 1-jétől a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó adóbevallási
és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Ezek között az adózók között
egyéni vállalkozók is találhatók, akik mint magánszemélyek jogosultak adójuk 1%-áról
rendelkezni. Ebben az elektronikus rendszerben még nem lehetséges elektronikus úton
megtenni a rendelkező nyilatkozatot tekintettel annak speciális adatvédelmi igényeire. Ezért a
47
Javaslat lehetővé teszi, hogy ezek az adózók nyilatkozataikat bevallásuktól függetlenül postai
úton juttassák el az adóhatósághoz.
az 56-58. §-okhoz
A hatálybaléptető és záró rendelkezésekben a Tbj. és az egészségügyi hozzájárulás
szabályainak a jogszabályi környezet miatti módosítása, valamint a vállalkozói járulék
megfizetésére vonatkozó rendelkezések visszamenőleges alkalmazásának feltételei kerültek
meghatározásra. Meghatározásra került az is, hogy a társas vállalkozás első ízben - a
főszabálytól eltérően - mely időtartamra és mely időpontig köteles a vállalkozói járulékot
megállapítani, levonni, megfizetni és bevallani, továbbá, hogy a társas vállalkozás 2005. évre
vonatkozó adatszolgáltatása tartalmazza a társas vállalkozó 2005. év első negyedévi járulék
kötelezettségével összefüggő adatokat is.
az 59-61. §-hoz
Indokolt, hogy az Mpt. e törvény szerinti, valamint a Tbj. 4. § o) pontjának ezzel összefüggő
módosításai 2005. július 1-jén lépjenek hatályba. Ez a pénztárak, illetve a PSZÁF
felkészülése, valamint az új belépési és kilépési jogcímek zökkenőmentes bevezetése
érdekében szükséges. A módosítás lehetővé teszi az új rendelkezések visszamenőleges
alkalmazását is.
a 62. §-hoz
A rendelkezés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe a 2004. évi LIV. törvény alapján
visszalépő személyek adófizetésének rendezését teszi lehetővé.
a 63. §-hoz
A módosítás megteremti a Kormány számára a szervezet irányítási jogkör rugalmas
gyakorlásának lehetőségét.
a 64. §-hoz
A számvitelről szóló törvény módosításának hatályba léptető rendelkezése és alkalmazási
szabálya.
a 65. §-hoz
A Kormány a 2179/2004 (VII.19.) számú határozatával - megerősítve a korábbi 2296/2000.
(XII. 17.) számú korábbi határozatát - egyetértett a Magyar Televízió új központjának és
gyártóbázisának felépítésével, magánbefektető közreműködésével, további költségvetési
forrás bevonása nélkül.
A Magyar Televízió Rt. a Millenniumi Média Kft-vel együttműködve elkészítette a
kormányhatározatnak megfelelő, úgynevezett PPP konstrukcióban történő pályázati felhívást,
amelynek közzétételéhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22.§(2) bekezdése alapján.
A speciálisan televíziós célokra tervezett központ és az abban kialakítandó új, korszerű
műsorkészítési technológia, valamint az ügyviteli és vállalatirányítási informatikai rendszer a
Magyar Televízió közszolgálati működésének megújítását, hatékonyságának és
gazdaságosságának jelentős növelését fogja szolgálni. Az új televíziós infrastruktúra szorosan
kapcsolódik a területen már működő televíziós létesítményekhez, s technológiai egységet
képez a felújítandó Bojtár utcai digitális Stúdiókomplexummal, valamint az ennek
tőszomszédságában üzemelő műhold állomással.
48
Az MTV új infrastruktúrájában kialakításra kerülő technológiai és informatikai rendszereknek
a régi épületben működő felújított rendszerekkel együtt a következő fő funkciókat kell majd
ellátniuk:
-	a Magyar Televízió fő műsorcsatornájának (mtv), műholdas műsorcsatornájának (m2)
és tematikus műsorprogramjának (m3) legyártása, illetve beszerzése, valamint
összeállítása és adásba tétele - előirányozva további (digitális, interaktív, tematikus)
programcsatornák indításának lehetőségét is;
-	a Magyar Televízió Internetes portáljának működtetése, valamint alternatív on-line
(multimédiás, mobil) csatornáinak „adásba tétele”;
-	az EBU által szervezett nemzetközi műsorcserékben az MTV-re háruló feladatok
ellátása;
-	a Magyar Televízió teletext- és adatszolgáltatásának hozzáillesztése az mtv, valamint a
tematikus műsorprogramokhoz, illetve az on-line Internet-es csatornához;
-	valamennyi erre kijelölt műsor, műsoranyag katalogizálása és archiválása, illetve az
ország nemzeti kincsét képező jelenlegi és jövőben keletkező archív műsorállomány
szakszerű kezelése és bővítése, nagyon hosszú távra szóló tárolása; ezen belül: az elmúlt
évtizedekben keletkezett felbecsülhetetlen értékű TV-műsorok mentése, restaurálása,
újrafeldolgozása (a katalógus kiegészítése), s áttétele a nagyon hosszú tárolást lehetővé
tévő digitális archívumba.
Az új tv-központ a Finta Iroda által 2001-ben megtervezett és a projekt keretében
megvalósuló épületkomplexumban kap helyet. Az új épületkomplexumba integrálódik a
területen jelenleg is működő MTV-s stúdióépület. Az új tv-központot a projekt keretében új,
korszerű, nagy hatékonyságú, információs technológia alapú műsorgyártó, archiváló és
vállalatirányítási informatikai rendszerrel szerelik fel.
A beruházás közvetlen állami források felhasználása nélkül, PPP projekt keretében kerül
megvalósításra. A projekt lebonyolítására két szakaszból álló közbeszerzés keretében kerül
sor. Az első lesz a részvételi szakasz, a második pedig az ajánlattételi szakasz.
A projekt tartalmi része magában foglalja az új épületkomplexum felépítését és integrálását a
meglévő épülettel, valamint a televíziós technológia tervezését, szállítását és telepítését. A
Magyar Televízió Rt. a projekt keretében megépülő új tv-központot, beleértve az épületet és
teljes tv-technológiát is, valamint a tv-központ üzemeltetésével összefüggő szolgáltatásokat is
20 éves időtartamra bérelni fogja a kétfordulós közbeszerzési tender alapján kiválasztott
befektető-tulajdonostól.
A projekt megvalósítása egyidejűleg teszi lehetővé
-	a nemzeti közszolgálati televíziózáshoz méltó körülmények és a közszolgálati
működés megújulását elősegítő alkotó környezet megteremtését;
-	a még jelenleg is szétszórt televíziós munkahelyek koncentrálását egy speciálisan
erre a célra felépített, korszerű és racionálisan működtethető épületkomplexumban;
-	az elavult és elkopott műszaki rendszerek és technológiák kiváltását korszerű,
nagyhatékonyságú és gazdaságos technológiákkal;
-	az archívumban tárolt felbecsülhetetlen értékű, nemzeti kincset képező
műsoranyagok nagyon hosszú távú megőrzéséhez szükséges feltételek, ugyanakkor a
teljes hozzáférésüket is biztosító körülmények megteremtését;
-	a Magyar Televízió működési költségeinek jelentős csökkentését.
49
Az új TV-központ megépítésének alapvető célja, hogy a közszolgálati Magyar Televízió
számára évtizedes távlatokra megteremtődjenek a feltételek a korszerű, gazdaságos és
hatékony működéshez.
A beruházás nettó jelenértékét a beruházás tervezett költségei, valamint a 20 évre szóló
üzemeltetés feltételezett költségei figyelembe vételével került meghatározásra. Ez praktikusan
azt jelenti, hogy az építés és a technológiai, technikai eszközök beszerzésén és beépítésén
túlmenően a technikai-technológiai eszközök átlagosan 8 évente szükséges megújítását és az
üzemeltetés költségeinek egy részét is magába foglalja.
A számítás 21,3 milliárd értékű beruházási költségen és a szolgáltatás első teljes évében 2,9
milliárd forintos éves üzemeltetési költséget feltételez.
A nettó jelenérték számítása az alábbi táblázatban összefoglalt diszkonttényezők
alkalmazásával készült.
2005	8,75 %	2017	6,56%
2006	8,33%	2018	6,53%
2007	8,09%	2019	6,54%
2008	7,89%	2020	6,60%
2009	7,71%	2021	6,60%
2010	7,52%	2022	6,60%
2011	7,35%	2023	6,60%
2012	7,17%	2024	6,60%
2013	7,01%	2025	6,60%
2014	6,86%	2026	6,60%
2015	6,73%	2027	6,60%
2016	6,63%	2028	6,60%
50
MELLÉKLETEK
az 1. számú melléklethez
A bányászati ágazatban hagyományosan adható szénjárandóságot a Munka
Törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló rendelet
alapján nem csak szénben, hanem más háztartási tüzelőanyagban is ki lehet adni. A Javaslat
ezzel összhangban az említett rendelet szerint meghatározható személyi kör esetében -
mintegy szerzett jogként - kiterjeszti az adómentességet a más tüzelőanyagban kiadott
juttatásra is.
a 2. számú melléklethez
A társas vállalkozásokra vonatkozó - a 3. számú mellékletben megállapított - új, kedvezőbb
amortizációs szabályokkal összhangban módosulnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó
szabályok. E szabályokat alkalmazhatják a mezőgazdasági őstermelők is.
a 3. számú melléklethez
Abban a 48 kistérségben, amelyek a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb
helyzetben vannak, a kis- és középvállalkozások számára a Javaslat lehetőséget ad a
tevékenységet közvetlenül szolgáló, újként beszerzett, előállított gépek és berendezések
(műszaki gépek és berendezések), valamint a személygépkocsi kivételével a járművek
bekerülési értékének egyösszegű elszámolására adózási szempontból. A területfejlesztés
szempontjából kedvezményezett térségek közül azok a kistérségek tartoznak a 48 kistérségbe,
amelyeknek komplex mutatója nem éri el Budapest komplex mutatójának 60%-át.
A Javaslat szerinti kedvezmény hozzájárulhat az érintett vállalkozások eszközállományának
megújulásához és ezen keresztül jövedelmezőségük javulásához. Tekintettel arra, hogy e
kedvezmény szelektív (mivel nem minősül általános intézkedésnek, hiszen csak bizonyos
kistérségekben lévő vállalkozások egy csoportja, a kis- és középvállalkozások
alkalmazhatják), a közösségi szabályok szempontjából támogatásként kell kezelni, azaz a
megfelelést biztosítani kell. Erre a Javaslat az adózó választása szerint két lehetőséget kínál:
1.	A csekély összegű, ún. de minimis támogatásokra vonatkozó bizottsági rendeletnek
történő megfelelés, vagy
2.	A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó csoportmentességi rendelet szabályainak
alkalmazása.
Mindkét közösségi szabály tartalmaz azonban speciális, a szállítási ágazatra vonatkozó, az
általános szabályozásnál szigorúbb rendelkezéseket. A két szabály előnyei-hátrányai az
alábbiak szerint alakulnak.
A csekély összegű támogatásokról szóló rendelet értelmében a szállítási ágazat tekintetében
jelenleg hasonló a helyzet, tekintettel arra, hogy a szállítási ágazatban tevékenykedő
vállalkozások részére támogatás ezen a jogcímen egyáltalán nem nyújtható. További hátrányt
jelenthet, hogy a csekély összegű támogatások esetében mind a támogatást nyújtót, mind a
kedvezményezettet összetett adminisztrációs kötelezettség terheli. A konstrukció előnye
azonban, hogy a hatályos de minimis szabályozás módosításának hatályba lépését az Európai
Bizottság a közeljövőre tervezi, amelynek köszönhetően a szállítási ágazatban tevékenykedő
vállalkozások is - a gördülőeszközöket kivéve - részesülhetnek ilyen jogcímen támogatásban.
Ez utóbbi szabály hatályba lépésének időpontja bizonytalan, már közel egy éve folyik róla az
egyeztetés.
A KKV csoportmentességi rendelet alapján beruházási célra lehetne támogatást nyújtani,
amely konstrukció előnyét a relatíve kevesebb adminisztrációs teher jelentené mind a
51
támogatást nyújtó részére, mivel a de minimis korlát betartását nem kellene figyelemmel
kísérni. A szállítási ágazat tekintetében azonban hátrány, hogy a rendelet értelmében a
szállítási eszközöket és berendezéseket nem lehet az elszámolható költségek közé sorolni.
Továbbá szintentartás sem támogatható. Ez a rendelkezés valamennyi KKV-ra,
tevékenységtől, ágazattól függetlenül érvényesül.
Bármely fenti szabály kerül alkalmazásra, a kizárólag belföldi közúti áruszállításra használt
„műszaki gép, berendezés, jármű” beszerzés már jelenleg is támogatható, tekintettel arra,
hogy a Csatlakozási Szerződés a csatlakozás időpontját követően három évig ún. kabotázs
tilalomról rendelkezik. Így a kabotázs támogatása nem érinti a tagállamok közötti
kereskedelmet, ezért esetükben a közösségi állami támogatási rendelkezéseket nem kell
figyelembe venni.
a 4. számú melléklethez
A Javaslat az adózókat terhelő adókötelezettségek számának csökkentése érdekében a helyi
iparűzési adó és a vállalkozók kommunális adója tekintetében is csak azokat az adózókat
kötelezi előlegfeltöltésre, akiket a társasági adó törvény szabályai alapján a társasági adó
tekintetében hasonló kötelezettség terhel. Ennek értelmében kizárólag annak a kettős
könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak kell a helyi
kommunális és iparűzési adó előlegét az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére
kiegészítenie, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele
meghaladta az 50 millió forintot.
a 5. számú melléklethez
2005.	január 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvény lehetővé teszi, hogy részvényesi
meghatalmazott eljárása esetén a kifizető a kifizetésről szóló igazolást a részvényesi
meghatalmazott nyilatkozata alapján legkésőbb az adóév végéig állítsa ki. Ugyanakkor a
törvény a külföldi állampolgárságú magánszemélyek esetében is általánosságban kötelezővé
tette az adóazonosító jel megállapítását és az ezen történő adóhatósági nyilvántartást. Ez a
szabályozás a külföldi illetőségű osztalékjövedelemben részesülő haszonhúzók esetében
rendkívüli módon megnehezítené a külföldieket képviselő letétkezelők vagy részvényesi
meghatalmazottak eljárását, ezért a Javaslat kivételesen eltekint az adóazonosító jel kötelező
használatától.
A Javaslat a kettős adózást kizáró egyezmények érvényre jutását már a kifizetéskor biztosítja
azáltal, hogy ha a kifizető a kifizetéskor ismeri az osztalékjövedelem jogosultjának adóügyi
illetőségét, akkor az e szerinti egyezményt alkalmazva állapítja meg és vonja le a
jövedelemadóját.
Amennyiben az osztalékjövedelem tulajdonosát a részvényesi meghatalmazott a kifizetés
pillanatában nem ismeri, és erről nyilatkozni sem tud, a kifizető a belföldi jog szerint vonja le
az adót, és csak akkor állítja ki az igazolást, ha a részvényesi meghatalmazott, letétkezelő
cégszerűen aláírt nyilatkozatában adja meg a jövedelemtulajdonos adatait és adóügyi
illetőségét. Az igazolás birtokában a részvényesi meghatalmazott, letétkezelő vagy az általuk
meghatalmazott képviselő jogosult eljárni az adókülönbözet visszatérítésére irányuló
eljárásban.
A Javaslatban foglalt rendelkezéseket a törvény hatálybalépését megelőzően teljesített
kifizetések tekintetében is alkalmazni kell, ezzel elkerülhető az, hogy a 2005. évben
különböző időpontokban teljesített kifizetések vonatkozásában eltérő szabályok
érvényesüljenek.
52
az 6. számú melléklethez
Az egységes szabályozás érdekében a Javaslat az eltérő üzleti évet választó adózók
tekintetében is az általános szabályokkal analóg módon rendezi a társasági adóval, a helyi
iparűzési adóval és a vállalkozók kommunális adójával kapcsolatos előlegfeltöltési
kötelezettséget.