﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/15265. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggő
egyes ágazati törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Németh Imre
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2005. március
2
2005. évi .... törvény
a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggő egyes
ágazati törvények módosításáról
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása
1. §
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. §-
a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a
továbbiakban: Szolgálat) az általa ellenőrzött növény vagy növényi termék
növényvédő szer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi
anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit külön jogszabály
rendelkezései szerint közzéteszi.”
2. §
A Tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A földhasználó és a termelő köteles]
„b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az
illetékes Szolgálatnak bejelenteni,”
3.	§
A Tv. 7. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(3)-(5) bekezdés számozása (5)-(7) bekezdésre változik:
„(3) A közérdekű védekezést elrendelő Szolgálat, illetve jegyző a közérdekű
védekezés elvégzésével gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: vállalkozó) bíz meg.
(4)	A közérdekű védekezés költségei magukban foglalják a vállalkozó szerződés
alapján megfizetett díját, valamint az eljárás során felmerült valamennyi költséget, így
a közérdekű védekezést elrendelő Szolgálat, illetve jegyző költségeit is.”
4.	§
A Tv. 37. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
3
„ Forgalomba hozatal és felhasználás
37. § (1) A termésnövelő anyagok, termesztő közegek és növénykondicionáló
szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelő anyagok) - az „EK műtrágya”-ként
megjelölt műtrágyák kivételével - csak akkor hozhatók forgalomba, ha
a)	vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvező hatást fejtenek ki a
termőföldre vagy a termesztett növényre, és azok az előírásszerű és szakszerű
alkalmazás során nem okoznak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a termőföldre, az
ember és az állat egészségére, és nem jelentenek megengedhetetlen veszélyt a
környezetre és a természetre,
b)	az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt, külön jogszabályban
meghatározott szerv és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakhatósági
állásfoglalása alapján az engedélyező hatóság által kiadott engedéllyel rendelkeznek.
(2)	Állati hulladékokból készített komposzt mezőgazdasági területen csak akkor
használható fel, ha a felhasználás helye szerint illetékes környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat illetékes megyei/fővárosi intézete és a megyei/fővárosi állategészségügyi és
élelmiszer-ellenőrző állomás szakhatósági állásfoglalása alapján az illetékes Szolgálat
engedélyével rendelkezik.”
5.	§
A Tv. 48. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)
bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A növényvédelmi igazgatás szervezetének keretében működő Zöldség-
Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat a külön jogszabályban foglaltak szerint ellátja
a zöldség, gyümölcs és dísznövény ellenőrzést.”
6.	§
(1)	A Tv. tizenegyedik fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG, KÖLTSÉGEK VISELÉSE ÉS NÖVÉNYVÉDELMI
BÍRSÁG”
(2)	A Tv. a következő 59/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Költségek viselése
59/A. § (1) Amennyiben hivatalból végzett
4
a)	növényegészségügyi ellenőrzés, illetve vizsgálat alapján a növényvédelmi
hatóság növényben, növényi vagy egyéb termékben zárlati károsító vagy
vizsgálatköteles nem zárlati károsító jelenlétét mutatja ki,
b)	ellenőrzés, illetve vizsgálat növényben, növényi termékben vagy azok
felületén nem megengedett vagy határértéket meghaladó növényvédő szer-maradékot
mutat ki,
az ellenőrzés, illetve a vizsgálat költségét az köteles viselni, akinél az ellenőrzést
lefolytatták.
(2)	Az ellenőrzéssel, illetve a vizsgálattal felmerülő költség mértékének
megállapításánál alkalmazni kell a kérelemre végzett ellenőrzések és vizsgálatok díjait
tartalmazó külön jogszabály rendelkezéseit.”
7.	§
(1)	A Tv. 60. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[(1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki]
„c) az 5. § (1) bekezdésében előírt, károsítók elleni védekezési kötelezettségét
elmulasztja;
d)	engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon
előállít, forgalmaz, hirdet, haszonszerzés céljából nagy nyilvánosság számára ajánl,
illetve felhasznál;”
(2)	A Tv. 60. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[(1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki]
„i) a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre,
nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágya-típusokra vonatkozó
előírásait megsérti.”
(3)	A Tv. 60. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A bírságot a Szolgálat jogosult kiszabni]
„b) az (1) bekezdés a), d)-i) pontjai, valamint a (2) bekezdés a), d)-g) pontjai
esetében.”
8.	§
A Tv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(1) A Szolgálat térítés nélkül elkobozhatja azokat a növényeket, növényi
termékeket, növényvédő szereket, termésnövelő anyagokat, termesztőközegeket,
növénykondicionáló szereket, segédanyagokat, amelyek nem felelnek meg a gyártásra,
forgalomba hozatalra, illetve felhasználásra vonatkozó rendelkezéseknek. A
Szolgálatnak az elkobzással, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel
kapcsolatban felmerült költségeit a gyártó, a forgalmazó, az engedélyre kötelezett vagy
a jogosulatlan felhasználó köteles megtéríteni.”
9.	§
A Tv. 63. §-a valamint az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
63. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja,
illetve végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a)	a Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek
forgalomba hozataláról,
b)	a Bizottság 92/90/EGK irányelve (1992. november 3.) a növények, növényi
termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint
nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról,
c)	a Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi
termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a
Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről, valamint az azt
módosító, a Tanács 2002/89/EK irányelve (2002. november 28.),
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.)
a műtrágyákról.”
10.	§
(1)	A Tv. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a közérdekű védekezés költségei megállapításának és a járvány elhárítási
célkeretből való igénylésének,
b)	a növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes
szabályait,
c)	a növényvédelmi bírság tételes mértékét
rendeletben állapítsa meg.”
(2)	A Tv. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az
egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel
egyetértésben rendeletben szabályozza
a)	a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának
engedélyezésére, a növényvédő szer hatóanyagokra, a növényvédő szerek
osztályozására, tárolására, csomagolására, jelölésére, szállítására, visszaadására,
visszavételére, a növényvédő szerek kísérleti célú felhasználására és annak feltételeire,
valamint a növényvédő szer engedélyfenntartási díjára és az engedélyezési eljárás
díjának megosztására,
b)	a termésnövelő anyagok engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és
felhasználására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá
c)	az állati hulladékokból készített komposztok mezőgazdasági területen történő
felhasználásának feltételeit.”
11.	§
A Tv. 3. § 35. pontjában és a 42/A. §-t megelőző alcímben az „EC jelzéssel
ellátott műtrágya” kifejezés helyébe „„EK műtrágya”-ként megjelölt műtrágya”
kifejezés, a 42/A. §-ban pedig az „EC jelzéssel forgalmazni kívánt műtrágyákat”
szövegrész helyébe „„EK műtrágya”-ként megjelölt műtrágyákat” szövegrész lép.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV.
törvény módosítása
12.	§
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi
LXXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése a következő p) és q) pontokkal egészül ki:
[(3) A Kamara az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak megvalósítása érdekében a
következő feladatokat látja el:]
„p) a növényvédelmi szakterületen véleményezi a mezőgazdasági
tevékenységhez kapcsolódó szakértői működéshez benyújtott kérelmeket és kiállítja a
szakértői engedélyeket;
q) nyilvántartást vezet a növényvédelmi szakértői tevékenységet folytatókról, és
névjegyzéküket évente közzéteszi.”
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény módosítása
13.	§
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 11. §-ának (1) bekezdése a
következő d) ponttal egészül ki:
7
[(1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés szakterületek szerint megosztott, külön
jogszabályban meghatározott feladatait]
„d) a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, a megyei növény- és
talajvédelmi szolgálatok, valamint a növényvédelmi igazgatás szervezetének keretében
működő Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat”
[látják el.]
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
14.	§
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 45. §-a (2) bekezdésének
második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 6. § előírásainak be nem tartása esetén a tenyésztési hatóság a szervezőt
legfeljebb a kiállításon, az árverésen részt vevő állatok létszámának és az egyes állatok
forgalmi értékének szorzatával megegyező mértékű bírsággal sújtja.”
15.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15.
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 6-8. §-a a kihirdetését követő 45. napon, 12. §-a 2006. január 1-jén
lép hatályba.
16.	§
Ez a törvény az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK (2003. október
13.), a műtrágyákról szóló rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényt (a továbbiakban: Nvt.) az
Országgyűlés a 2000. május 2-i ülésnapján fogadta el. Az Európai Unióhoz történő
csatlakozással összefüggésben felmerült jogalkotási feladatok végrehajtása érdekében
az egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról szóló 2003. évi CXII.
törvénnyel, valamint az egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való
részvétellel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX.
törvénnyel az Nvt. módosításra került, azonban a közösségi joganyag időközben
bekövetkezett változása, illetve a módosítások óta eltelt időszakban felmerült
jogalkalmazási tapasztalatok ismételten szükségessé teszik az Nvt. módosítását.
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggő
egyes ágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat)
szerinti módosítások indokát képező közösségi jogszabály, a műtrágyákról szóló, az
Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/2003/EK rendelete (a
továbbiakban: 2003/2003/EK rendelet) a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi
aktus hazai alkalmazhatóságát biztosító nemzeti előírások megállapítását, illetve
terminológiai változtatásokat tesz szükségessé.
Így a Javaslat a közösségi rendelet fogalomhasználatával való összhang
biztosítása érdekében a termésnövelő anyagok tekintetében az Nvt.-ben szereplő „EC
jelzéssel ellátott műtrágya” kifejezést az „EK műtrágya”-ként megjelölt műtrágya
kifejezésre módosítja, illetve a rendeletben a tagállamok számára 2005. június 11-ig
teljesítendő kötelezettséggel összhangban megállapítja a rendelet előírásainak
megsértése esetén alkalmazandó szankciókat.
A jogalkalmazás során felmerült gyakorlati tapasztalatok a növényvédőszer-
maradék ellenőrzés mintavételi jegyzőkönyveinek nyilvánosságára vonatkozó
előírások, a komposztként felhasználni kívánt állati eredetű hulladékok engedélyezése
hatósági szintjének meghatározása és a növényvédőszer-maradék és növény-
egészségügyi hatósági vizsgálatok költségeinek megtérítését szabályozó rendelkezések
körében teszik szükségessé az Nvt. Javaslat szerinti módosítását.
A Javaslat a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növény orvosi Kamaráról szóló
2000. évi LXXXIV. törvény módosításával a közigazgatás korszerűsítésének
koncepciójával összhangban a növényvédelmi szakértői kérelmek elbírálását és az
engedélyek kiadását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyett a
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarához delegálja.
A Javaslat a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálatnak és feladatainak
az állami állategészségügyi szolgálattól a növényvédelmi igazgatáshoz történő
áttelepítésével kapcsolatban módosítja az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII.
törvény élelmiszer-ellenőrző hatóságokat kijelölő rendelkezését.
9
A Javaslat módosítja továbbá az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV.
törvényt az annak korábbi - a 2004. évi LXXIV. törvénnyel történt - módosításával
fellépett belső kollízió kijavítása és a normaszöveg pontosítása érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény 2. §-ának 4. pontja alapján a növényvédőszer-maradék
ellenőrzés keretében végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei közérdekű adatnak
minősülnek, ezért azokat közzé kell tenni. A közzététel jogi hátterének megteremtését
szolgálja az Nvt. kiegészítése.
A 2. §-hoz
A § az Nvt. kodifikációs jellegű módosítását hajtja végre, arra tekintettel, hogy a
megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatok rövidítését a Javaslat 1. §-ával
beiktatott rendelkezés tartalmazza.
A 3. §-hoz
A Javaslat a közérdekű védekezés szabályozásának pontosítása érdekében
egészíti ki az Nvt. 7. §-át a közérdekű védekezést szerződés alapján elvégző
gazdálkodó szervezetre, illetve a költségekre vonatkozó előírások megállapításával.
A 4. §-hoz
A termésnövelő anyagok tekintetében az „EC jelzéssel ellátott műtrágya”
kifejezést a „EK műtrágya”-ként megjelölt műtrágya kifejezésre kell módosítani. A
2003/2003/EK rendelet 11. cikke ugyanis előírja, hogy „a címkét, a csomagolási
egységen feltüntetett jelöléseket és a kísérőokmányokat legalább annak a tagállamnak
a nemzeti nyelvén vagy nyelvein kell kiállítani, amely tagállamban az EK-műtrágya
forgalomba kerül.”
Azok az állati eredetű hulladékok, amelyek az állati hulladékok kezelésének és a
hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi
szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendeletben előírt kezelés után
komposztálhatók, alkalmasak lehetnek arra, hogy mezőgazdasági területen talajjavítás,
szervesanyag-pótlás céljából felhasználásra kerüljenek. Ezek komposztként
termésnövelő anyagnak minősülnek. Felhasználásuk engedélyezése jelenleg az
Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján történik a 8/2001. (I. 26.) FVM
10
rendeletnek megfelelően. Tekintettel arra, hogy egyre inkább növekszik az igény
ezeknek az anyagoknak a mezőgazdasági területen történő felhasználására, szükséges
az engedélyezési eljárás módosítása olyan módon, hogy a felhasználás engedélyezése
a megyei szintű hatóságokhoz kerüljön. Így a kizárólag felhasználásra irányuló
engedélyeket az illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat a megyei első fokú
szakhatóságok állásfoglalása alapján, a mezőgazdasági terület talajtani, vízügyi
állapotát figyelembe véve adná ki.
Az 5. §-hoz
A § a zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés tekintetében bekövetkezett
szervezeti változásokat jeleníti meg az Nvt. szövegében.
A 6. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az Nvt.-t a növényegészségügyi ellenőrzéssel, illetve
vizsgálattal kapcsolatos költségek viselésére vonatkozó rendelkezésekkel, beiktatva
egyidejűleg az Nvt.-be egy új alcímet. A hivatalból végzett növényvédőszer-maradék
és növényegészségügyi ellenőrzések és vizsgálatok során a vizsgálatok költségeinek
megtérítésére az ellenőrzött személyt akkor kell kötelezni, ha a hatóság a jogszabályi
előírásoktól való eltérést (nem megengedett vagy határérték feletti szermaradék,
karantén károsító előfordulása) állapítja meg.
A 7. §-hoz
A § (1) bekezdése szövegpontosító módosításokat tartalmaz, így az Nvt. 60. §-a
(1)	bekezdésének c) pontját kiegészíti az Nvt. 5. §-ának (1) bekezdésére vonatkozó
utalással, valamint az ugyanezen bekezdés d) pontjában foglalt jogszabálysértő
magatartások körét bővíti az engedélyköteles termékek engedély nélkül vagy
engedélytől eltérő módon haszonszerzés céljából a nagy nyilvánosság számára történő
ajánlásával, illetve az ilyen termékek felhasználásával.
A § (2) bekezdése jogharmonizációs célú módosítást hajt végre az Nvt.
szövegében. A 2003/2003/EK rendelet 36. és 37. cikke alapján a tagállamoknak 2005.
június 11-ig nemzeti szabályozásukban kell megállapítaniuk a rendelet előírásainak
megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Mivel a hivatkozott EK rendelet alapján
az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően nem volt fenntartható az EK
műtrágyák körébe tartozó műtrágyák korábbi engedélyezése, a joganyag feltételeinek
nem megfelelő termésnövelő anyag forgalmazása vagy gyártása esetén a bírság lehet a
szankcionálás legmegfelelőbb formája.
A 8. §-hoz
A Javaslat az Nvt. 62. §-ának (1) bekezdését kiegészíti a gyártásra, illetve a
gyártóra történő utalással, így a jövőben lehetőség nyílik a gyártásra vonatkozó
rendelkezéseknek meg nem felelő növényvédő szerek, termésnövelő anyagok,
11
termesztőközegek, növénykondicionáló szerek, segédanyagok térítés nélküli
elkobzására, valamint az elkobzással összefüggésben felmerülő költségek gyártó általi
megtéríttetésére is.
A 9. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az Nvt. jogharmonizációs záradékát a 2003/2003/EK
rendeletre történő utalással, valamint annak szövegezését a hatályos
jogszabályszerkesztési előírások értelmében módosítja.
A 10. §-hoz
A § módosítja a végrehajtási rendeletek kiadására vonatkozó, az Nvt.-ben
szereplő felhatalmazó rendelkezéseket, megteremtve a Kormány számára annak
lehetőségét, hogy a növényvédelmi bírság húszezer forinttól kétmillió forintig terjedő
összegén belül meghatározza a törvényben felsorolt szabálysértési esetekre tételesen
kiszabható bírság mértékét. A 65. § (3) bekezdésének módosításával a Javaslat a
földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert felhatalmazza az állati hulladékból
készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználása feltételeinek
rendeletben történő megállapítására.
A 11. §-hoz
A § a 2003/2003/EK rendelet 11. cikke alapján szükséges szövegpontosításokat
hajtja végre.
A 12. §-hoz
A közigazgatás korszerűsítését szolgáló intézkedések egyik alapvető célja az első
fokú hatósági feladatok delegálása az államigazgatás alsóbb szintjeire. A
növényvédelmi területet illetően az első fokú operatív tevékenységek zömmel a
háttérintézményekhez (a központi és megyei növény- és talajvédelmi szolgálatokhoz)
kerültek, a növényvédelmi szakértői kérelmek elbírálását és az engedélyek kiadását
azonban továbbra is a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium végzi. Mivel
a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatásának előfeltételei - közvetve - a
kamarai tagságot is megkövetelik, célszerű lenne a feladatot - törvényi felhatalmazás
alapján - a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarához delegálni.
Ehhez a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi
LXXXIV. törvény II. fejezet 2. § (3) bekezdésének módosítása szükséges.
A kamara a következő delegált állami feladatokat látja el jelenleg:
-	részt vesz a növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazási engedély, illetve a
növényvédelmi szolgáltatói és szaktanácsadói vállalkozói engedély kiadásában,
-	nyilvántartást vezet a növényvédelmi szolgáltatói és növényvédő szer
kereskedelmi tevékenységet folytatókról,
12
-	szervezi a növényvédő szert használó mezőgazdasági termelők nem iskolai
rendszerű szakmai képzését,
-	rendszeresen adatot szolgáltat a károsító-helyzetről a Növényvédelmi
Információs Rendszer országos hálózatának,
-	szervezi a kötelező növényvédelmi-növényorvosi továbbképzéseket és azokról
nyilvántartást vezet.
A 13. §-hoz
A Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálatnak és feladatainak az állami
állategészségügyi szolgálattól a növényvédelmi igazgatáshoz történő áthelyezésével
kapcsolatban további törvénymódosítás vált szükségessé, így a Javaslat kiegészíti az
élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény azon rendelkezését, amely az
élelmiszer-ellenőrző hatóságokat sorolja fel. A Javaslat alapján élelmiszer-ellenőrző
hatóságnak minősül a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, a megyei növény-
és talajvédelmi szolgálatok, valamint a növényvédelmi igazgatás szervezetének
keretében működő Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat is.
A 14. §-hoz
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról készült 2004.
évi LXXIV. törvény módosította az állattenyésztési bírság szabályait. A módosítás
következtében a normaszövegben belső kollízió lépett fel egy hibás hivatkozás miatt.
A Javaslat szerinti módosítás ezen hiba kijavítását és a normaszöveg pontosítását
szolgálja.
A 15. §-hoz
A § a törvény hatálybalépésére vonatkozó előírásokat állapítja meg.
A 16. §-hoz
A § az Európai Unió jogának való megfelelésre utaló rendelkezést tartalmazza.