﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/15267. számú
törvényjavaslat
a felsőoktatásról
Előadó: Dr. Magyar Bálint
oktatási miniszter
Budapest, 2005. március
2005. évi ....
törvény
a felsőoktatásról
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz
történő csatlakozásával a magyar felsőoktatás az Európai Gazdasági Térség felsőoktatási
rendszerének részeként a megváltozott körülmények között úgy legyen képes ellátni a
korszerű ismeretek létrehozásában, közvetítésében és átadásában, a társadalmi kohézió, a
fenntartható fejlődés erősítésében, a nemzetközi versenyképesség, a technológiai innováció
kívánatos mértékének fenntartásában kijelölt feladatait, hogy - hagyományai és az európai
egyetemek Magna Chartájában rögzített szellemi értékek megőrzése mellett - javuljon
versenyképessége, erősödjék az oktatással, a kutatással és a gazdasággal való
együttműködésének hatékonysága, a képzés minősége, a társadalom, a gazdaság és a
környezeti fenntarthatóság igényeihez, a költségvetés feltételeihez való alkalmazkodás
képessége, megvalósuljon a hallgatói és oktatói mobilitás, növekedjék a hallgatói
esélyegyenlőség, továbbá, hogy a felsőoktatási rendszer és az egyes intézmények
működésében a tanulás, tanítás, tudományos kutatás szabadsága, valamint a minőségre való
törekvés folyamatosan és egyre fokozottabban érvényesüljön, a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. §
(1)	E törvény célja a tanítás és a tanulás alkotmányos jogának érvényesüléséhez
szükséges jogi garanciák megteremtése. A tanuláshoz való jog alapján a Magyar Köztársaság
minden állampolgárának joga, hogy igénybe vegye a felsőoktatás által nyújtott
szolgáltatásokat, feltéve, hogy képességei alkalmassá teszik a felsőfokú tanulmányokra. A
tanítás, a kutatás és a művészeti élet szabadsága a felsőoktatásban a felsőoktatási intézmények
autonómiáján keresztül valósul meg.
(2)	E törvény célja megteremteni a jogi feltételeket ahhoz, hogy a felsőoktatási
intézmény az e törvényben biztosított autonómia szerint működhessék, azzal élhessen,
továbbá biztosítsa az autonómia gyakorlásában való részvételt az oktatók, a kutatók és a
hallgatók számára. Az autonómia (3) bekezdésben felsorolt elemeit a törvények által
meghatározott keretben lehet gyakorolni. Az autonómiát érintő rendelkezéseket csak
törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján lehet szabályozni. Az autonómia
gyakorlásánál figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat is.
(3)	A felsőoktatási intézmény - oktatási, kutatási, szervezeti és működési,
gazdálkodási - autonómiája
a)	jelenti az intézményre és személyekre bízott szellemi és anyagi javakkal való
gazdálkodás lehetőségét és felelősségét,
2
b)	magában foglalja azt a jogot, hogy a felsőoktatási intézmény meghatározza képzési
rendszerét, kialakítsa szervezetét, továbbá megalkossa szabályzatait, valamint döntsön a
hallgatói ügyekben, a foglalkoztatás kérdéseiben és a feladatai ellátásához kapcsolódó
gazdasági kérdésekben,
c)	kiterjed az oktatásban, kutatás-fejlesztésben, a művészi alkotómunkában - a
rendelkezésre álló feltételek mellett - a téma és az alkalmazott oktatási, kutatási módszer
kiválasztására az oktató, kutató és az intézmény vonatkozásában egyaránt,
d)	magában foglalja az intézményben alkalmazottak szabad megválasztását,
munkaköri feladatainak meghatározását az intézményi követelményrendszer, a teljesítmény és
minőségelv alapján,
e)	tartalmazza az intézmény belső szervezeti rendjének és működésének kialakítását,
beleértve a különböző (oktatási, kutatási, szolgáltató, gazdálkodási és más) egységek
létrehozásának, átalakításának és megszüntetésének, továbbá a szervezeti és működési
szabályzat megalkotásának jogát,
f)	kiterjed az intézmény vezetőinek pályázati rendszerben történő kiválasztására,
demokratikus megválasztására,
g)	biztosítja az önálló gazdálkodás lehetőségét a fenntartó által rendelkezésre bocsátott
és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal,
h)	garantálja a hallgatói egyéni és közösségi jogok érvényesülését.
(4)	Az oktató a felsőoktatási intézmény oktatási autonómiájának megvalósításában
azzal a kötelezettséggel vesz részt, hogy feladatait magas színvonalon, korszerűen,
tárgyilagosan végzi.
(5)	A kutató a felsőoktatási intézmény kutatási autonómiájának megvalósításában
azzal a kötelezettséggel vesz részt, hogy a munkájához szükséges tudományos eredmények és
módszerek rendszeres megismerése mellett - a tudományos etika szabályai szerint - új
eredmények elérésére törekszik, azokat szakmájának szabályai szerinti közzéteszi, és az
oktatói tevékenységében alkalmazza, továbbadja.
(6)	A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési autonómiáját e törvényben és
szabályzataiban előírt demokratikus eljárási és döntési rend szerint valósítja meg.
(7)	A felsőoktatási intézmény a gazdálkodási autonómiáját a törvényesség, a
hatékonyság, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a személyi felelősség biztosításával
együttesen érvényesíti, e körben biztosítja a jogszabályok megtartását, az ellenőrzési
feladatok megtartását és a mulasztás jogkövetkezményeinek érvényesítését.
(8)	A hallgatók és a hallgatói közösség autonómiája az eredményes és a sikeres
szakember- és értelmiségképzést szolgálja.
3
(9)	A felsőoktatási intézménynek az autonómia gyakorlása során meg kell teremtenie
az oktatás, a tudományos, a művészeti élet szabadsága és a hallgatók tanuláshoz való joga
gyakorlásának összhangját.
(10)	A felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási autonómiájának
megvalósítását - az e törvényben meghatározottak szerint - segíti a Magyar Akkreditációs
Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács.
2.	§
(1)	E törvény célja továbbá
a)	a magyar felsőoktatás Európai Felsőoktatási Térségbe, valamint az Európai Kutatási
Térségbe történő beilleszkedése keretfeltételeinek megteremtése, regionális dimenziójának
erősítése,
b)	a felsőoktatásban végzett kutatás támogatása, feltételeinek biztosítása;
megteremteni az oktatás és a kutatás egységét, erősíteni a magyar felsőoktatás és a
nemzetközi kutatás kapcsolatát, biztosítani, hogy a felsőoktatási intézmények a kutatás-
fejlesztés egyik legjelentősebb bázisát képezzék,
c)	a magyar felsőoktatás társadalmi-gazdasági beágyazottságának erősítése, valamint
programjaiban és működésében a fenntartható fejlődés biztosítása, egészségtudatos,
környezettudatos szemlélet és értékek közvetítése,
d)	az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, ennek keretei között a
felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségének szélesítése, a kiemelkedő képességgel
rendelkezők tudományos szintű felkészítése, hogy a korszerű ismeretek átadása járuljon hozzá
a tudásalapú társadalom létrejöttéhez,
e)	a hallgatók felkészítése a nemzeti, az európai és az egyetemes értékek
megismerésére, vállalására, az általános műveltség megszerzésére, az autonóm
gondolkodásra, a szociális és morális kérdések iránt nyitott gondolkodásra, a civil
társadalommal való együttműködésre, a szakmai és értelmiségi hivatás iránti
elkötelezettségre,
f)	a hallgatók és az oktatók jogainak, valamint kötelességeinek meghatározása,
g)	az egyenlő bánásmód követelményének és az esélyegyenlőség szempontjainak
érvényesítése a felsőoktatásban,
h)	a felsőoktatás képzési szerkezetének átalakításával lehetővé tenni a - hallgató
munkaerő-piaci megjelenését biztosító - szakképzettség rövid képzési idő alatt történő
megszerzését, a kimagasló képességűek részére a magasabb szintű tanulmányok folytatását,
további végzettség, újabb szakképzettség megszerzését,
i)	a felsőoktatás rendszerének, az egyes felsőoktatási intézmények szakszerű,
hatékony, törvényes működéséhez, gazdasági önállóságához szükséges jogi feltételek
meghatározása, a társadalom és a gazdaság, valamint a környezeti fenntarthatóság igényeihez
való alkalmazkodási, együttműködési képességének erősítése,
4
j) a felsőoktatás finanszírozási rendszerének kialakítása oly módon, hogy az elősegítse
az intézményrendszer és az egyes intézmények ésszerű, a leghatékonyabb működést biztosító,
finanszírozható átalakulását, a versenyképesebb, magasabb színvonalú képzést folytató
felsőoktatási intézmények hatékony működését, az állami költségvetés mellett külső források
bevonását,
k) a felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszerének
fejlesztésével annak biztosítása, hogy a felsőoktatási intézmények a hazai és a nemzetközi
munkaerőpiacon hasznosítható, magas színvonalú és továbbfejleszthető ismereteket
közvetítsenek hallgatóik részére.
(2)	A magyar felsőoktatás - az intézményeiben folyó kutató-, alkotó művészeti
munka, az új tudományos eredmények és alkotások létrehozása, a korszerű ismeretek átvétele
és továbbadása, továbbá a kiemelkedő képességű tehetségek tudományos szintű felkészítése
révén - hozzájárul az egyetemes tudomány fejlődéséhez.
A törvény hatálya
3.	§
E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén folytatott felsőoktatási, a
felsőoktatással összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, a feladatellátásban
közreműködő szervezetekre, intézményekre, azok alapítóira és fenntartóira, a felsőoktatás
feladataiban közreműködő oktatókra, tudományos kutatókra és más, a felsőoktatásban
alkalmazottakra, a felsőoktatásba jelentkezőkre és a hallgatókra, továbbá a felsőoktatás
támogatóira, arra a felsőoktatási tevékenységre, amelyet a magyar felsőoktatási intézmények a
Magyar Köztársaság területén kívül folytatnak.
A törvény alapelvei
4.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás, a
művészeti alkotó tevékenység.
(2)	A felsőoktatás oktatási alaptevékenysége magában foglalja az alapképzést, a
mesterképzést, a doktori képzést, a felsőfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést. A
felsőoktatás feladatait - e törvényben meghatározottak szerint - a felsőoktatási intézmények
látják el, együttműködve egymással, illetőleg a társadalom, a gazdaság, a tudományos kutatás
és a művészeti élet további szereplőivel. A felsőoktatási intézmény e törvényben, a
szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: szakképzésről szóló
törvény), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: közoktatásról
szóló törvény) és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben (a továbbiakban:
felnőttképzésről szóló törvény) foglaltak szerint részt vehet a közoktatási, továbbá a
felsőoktatásnak nem minősülő szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb
képzési feladatok megvalósításában.
5
5. §
(1)	A felsőoktatás kutatási alaptevékenysége magában foglalja az alap-, alkalmazott és
kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, a technológiai innovációt, valamint az oktatást
támogató egyéb kutatásokat.
(2)	A felsőoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint gondoskodnak a
tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás neveléséről. A képzés során fejlesztik a hallgatók
jártasságát a kutatási-fejlesztési munkában, a megszerzett ismeretek gyakorlati
hasznosításának készségét, a vállalkozási készséget, a szellemi tulajdon védelmével és
hasznosításával kapcsolatos ismereteket.
(3)	A felsőoktatási intézmény kutatási-fej lesztési-innovációs stratégiát készít,
amelyben meg kell tervezni különösen a kutatási programokat, a pályázati eljárási rendet,
tudományos rendezvényeket, hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatokat, tudományos
művek kiadását, a kutatási tevékenység folytatásának feltételeit, a tudományos eredmények
hasznosításának módját.
(4)	A felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának kialakítását
és megvalósítását tudományos tanács irányítja, amelyben a főiskolai, egyetemi tanárok, a
főiskolai, egyetemi docensek, továbbá a tudományos fokozattal rendelkező kutatók és a
doktori képzésben részt vevő hallgatók (a továbbiakban: doktorandusz) képviselői vesznek
részt.
(5)	A felsőoktatási intézményekben folytatott kutatásokhoz - pályázati rendszerben -
hozzájárul az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram és a Kutatási és Technológiai
Innovációs Alap is.
(6)	A tudományos életben kiemelkedő és elismert, az Európai Kutatási Térség kutatási
tevékenységéhez kapcsolódó egyetem - a Kormány által meghatározott feltétételekkel -
„kutatóegyetem” minősítést kaphat.
(7)	A felsőoktatási intézmény a kutatási-fejlesztési feladatainak ellátása során
együttműködhet a Magyar Tudományos Akadémiával és annak intézményeivel. Ennek keretei
között különösen támogatott kutatócsoportot hozhatnak létre és tarthatnak fenn, az akadémiai
intézet felsőoktatási intézménybe kihelyezett szervezeti egysége tanszékként működhet,
továbbá részt vehet a doktori képzésben.
6.	§
(1)	A felsőoktatási intézménynek biztosítania kell az ismeretek, információk
tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az állami, a helyi és az országos kisebbségi
önkormányzati felsőoktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, vagy világnézet
mellett sem. Az állami, a helyi és az országos kisebbségi önkormányzati felsőoktatási
intézményben biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk
tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az állami, a helyi és az országos kisebbségi
önkormányzati felsőoktatási intézmény működése, tevékenysége és irányítása vallási és
világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben
semlegesnek kell maradnia.
6
(2)	A felsőoktatási intézmény szervezete és működése pártoktól független, azoknak
anyagi támogatást nem nyújthat. A felsőoktatási intézmény helyiségeit politikai célú
szervezet, mozgalom vagy ezekhez kötődő szervezet részére működési célra nem engedheti
át.
(3)	A felsőoktatási intézmények nyilvánossá teszik, a honlapjukon bemutatják
oktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységüket, azok legfontosabb területeit, az
aktuális eredményeket.
7.	§
(1)	Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen
a)	a magyar állam, helyi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat,
b)	a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, beleértve a
jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét is (a továbbiakban: egyházi jogi személy),
c)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet [a
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) 685. § c) pont],
d)	a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett alapítvány vagy közalapítvány
alapíthat.
(2)	Az alapítói jogok gyakorlásának joga az e törvényben meghatározottak szerint
átruházható. Az, aki az alapítói jogot gyakorolja, ellátja a felsőoktatási intézmény
fenntartásával kapcsolatos feladatokat (a továbbiakban: fenntartó; az államon kívül minden
más fenntartó: nem állami intézmény fenntartója). Ha a fenntartói jogot közösen gyakorolják,
szerződésben kell rögzíteni a joggyakorlás és a kötelezettségek teljesítésének kérdéseit.
(3)	Költségvetési szervként működik a felsőoktatási intézmény, ha az (1) bekezdés a)
pontjában meghatározottak tartják fenn. Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak közösen,
illetve az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározottak közösen is gyakorolhatják a
fenntartói jogokat.
(4)	Az állam nevében a fenntartói jogokat - ha e törvény másként nem rendelkezik -
az oktatási miniszter gyakorolja.
(5)	A felsőoktatás rendszerének működtetése az állam, a felsőoktatási intézmény
működtetése a fenntartó feladata.
(6)	Az állam a nem állami intézmény fenntartója részére - az e törvényben
meghatározottak szerint - költségvetési támogatást nyújt.
(7)	A fenntartó felelőssége, hogy - az e törvényben meghatározottak szerint,
költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény fenntartója az államháztartás
működésének követelményeit érvényesítve - biztosítsa az intézmény autonóm működésének
tárgyi, pénzügyi, személyi feltételeit.
7
(8)	A fenntartó az e törvényben meghatározott jogosítványainak gyakorlását állami
felsőoktatási intézmények esetén - az e törvényben meghatározott körben - az irányító
testületre átruházza, nem állami intézmény esetén az irányító testületre vagy a felsőoktatási
intézményre átruházhatja.
8.	§
(1)	A felsőoktatás által nyújtott képzésbe állampolgárságára való tekintet nélkül
mindenki bekapcsolódhat. A hallgató szabadon választhatja meg azt a felsőoktatási
intézményt, amelyben tanulmányokat kíván folytatni.
(2)	A felsőoktatásban folyó képzés nyelve a magyar. A nemzeti vagy etnikai
kisebbséghez tartozó hallgató - az e törvényben meghatározottak szerint - anyanyelvén,
illetőleg anyanyelvén és magyarul vagy magyar nyelven folytathatja tanulmányait. A
felsőoktatásban a képzés - részben vagy egészben - nem magyar nyelven is folyhat.
9.	§
(1)	A felsőoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak
végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsőoktatásban
dolgozókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód
követelményét kötelesek megtartani.
(2)	Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni
kell, amely azonban nem járhat mások jogainak megsértésével, csorbításával.
(3)	Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására - a hallgatókat ért
sérelem esetén - az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az eljárás
lefolytatása nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének
lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas
eljárás megindítását, beleértve az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését
ellenőrző országos hatáskörű közigazgatási szerv előtti eljárást.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi
CXXV. törvény (a továbbiakban: egyenlő bánásmódról szóló törvény) rendelkezéseit is
alkalmazni kell.
10.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény a Ptk. 29. §-ának (1) bekezdése alapján, az e törvényben
meghatározottak szerint létrehozott és működő jogi személy. A felsőoktatási intézmény - a
fenntartó személyétől függően - a költségvetési gazdálkodás rendje szerint, az egyházi
gazdálkodás rendje szerint, vagy a magán felsőoktatási intézmény gazdálkodási rendje szerint
működik.
(2)	Az állami felsőoktatási intézmény tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: államháztartásról szóló törvény), valamint a
költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények tekintetében a közalkalmazottak
8
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: közalkalmazottak jogállásáról
szóló törvény) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	A felsőoktatási intézmény a fenntartó által biztosított és az államháztartás
alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszköz, valamint államháztartáson kívüli
forrásból származó bevételei felhasználásával gondoskodik feladatainak ellátásáról.
(4)	A felsőoktatási intézmény feladatainak ellátására, működésére, fejlesztésére
szolgáló költségek fedezetét az évente összeállított intézményi költségvetésben kell
előirányozni.
(5)	A felsőoktatási intézmény 36. § szerinti átalakulása nem tartozik a tisztességtelen
piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 1. §-ának (1)
bekezdése szerinti piaci magatartás körébe.
11.	§
(1)	A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési
ciklusai:
a)	az alapképzés,
b)	a mesterképzés,
c)	a doktori képzés.
(2)	Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, illetve
jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. A
ciklusokra bontott, osztott és az egységes, osztatlan képzések szerkezetét a Kormány
határozza meg.
(3)	A felsőoktatás keretében - az (1) bekezdésben foglaltak mellett - felsőfokú
végzettségi szintet nem biztosító képzésként
a)	felsőfokú szakképzés,
b)	szakirányú továbbképzés
is szervezhető.
(4)	A felsőoktatási intézmény az alapító okiratában foglaltak alapján - a felnőttképzési
törvényben meghatározott intézményi akkreditáció nélkül - vehet részt a felnőttképzésben.
9
MÁSODIK RÉSZ
A FELSŐOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE
A felsőoktatási intézmény létesítése
12. §
(1)	Felsőoktatási intézményként az az intézmény működhet, amelyet az e törvényben
meghatározott felsőoktatási feladatok ellátására létesítettek, és a Magyar Köztársaság
Országgyűlésétől megkapta az állami elismerést.
(2)	Állami elismerést az a felsőoktatási intézmény kaphat, amelyik rendelkezik a
feladatai ellátásához szükséges feltételekkel és az a)-d) pontok szerint választható képzési
szerkezetben, legalább egy képzési, illetve tudományterületen vagy művészeti ágban, több
szakon
a)	alapképzést,
b)	alap- és mesterképzést,
c)	alap-, valamint mester- és doktori képzést,
d)	mester- és doktori képzést
folytat.
(3)	A felsőoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges
feltételekkel, ha - az alapító okiratában meghatározott feladatai figyelembevételével - a
folyamatos működéséhez szükséges személyi feltételek, tárgyi és pénzügyi eszközök,
valamint az intézményi dokumentumok rendelkezésére állnak.
(4)	A felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kell állandó székhellyel, továbbá
állandó kutatói, oktatói karral. E rendelkezések alkalmazásában állandó székhely a
felsőoktatási alaptevékenység gyakorlásának, valamint a központi ügyintézésnek a helye,
feltéve, hogy legalább nyolc évig - a Kormány által meghatározottak szerint - a felsőoktatási
intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésre áll. A felsőoktatási intézmény állandó
oktatói, kutatói karral akkor rendelkezik, ha az alaptevékenységének az ellátásához szükséges
oktatók és kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony, illetve közalkalmazotti
jogviszony keretében foglalkoztatja.
13. §
(1)	A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosításához felsőoktatási intézmény részeként
kollégium működtethető, illetve a felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó
intézményként diákotthon hozható létre.
(2)	A kollégium elláthatja a felsőfokú tanulmányok megkezdését elősegítő felkészítés
feladatait, és részt vehet a felsőfokú képzésben is.
(3)	A diákotthon a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján elláthatja a
(2)	bekezdésben meghatározott feladatokat.
10
(4)	A diákotthon - az alapítótól függően költségvetési szervként, vagy nem
költségvetési szervként működő - jogi személy.
(5)	A diákotthon alapítója lehet a felsőoktatási intézmény, valamint az, aki
felsőoktatási intézményt alapíthat.
(6)	A kollégium és a diákotthon az e törvényben meghatározottak szerint
szakkollégiumi tevékenységet is folytathat, szakkollégiumként is működhet.
14.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény - az alapító okiratában meghatározottak szerinti
feladatainak ellátásához - intézményt, szervezeti egységet (például: közoktatási-,
szakképzési-, közművelődési-, igazságügyi szakértői-, könyvtári feladatot ellátó intézmény,
szervezeti egység) hozhat létre és tarthat fenn.
(2)	A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény által fenntartott közoktatási
intézmény részt vehet a hallgatók gyakorlati képzésében (a továbbiakban: gyakorló
közoktatási intézmény).
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak létrehozására, jogállására, működésére és
fenntartására az azonos feladatot ellátó szervezetre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
15.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény a működését akkor kezdheti meg, ha
a)	a nyilvántartásba vétele megtörtént, továbbá
b)	a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megkapta, és
c)	az Országgyűlés megadta az állami elismerést.
(2)	A nyilvántartásba vételt és a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt a
felsőoktatási intézmény fenntartója kérheti az e célra létrehozott regisztrációs központtól.
(3)	A nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján
megállapítható, hogy az alapító okiratban meghatározott feladatok folyamatos ellátásához
szükséges tárgyi és pénzügyi feltételek - a tevékenység megkezdéséhez szükséges arányban -
rendelkezésre állnak, és a teljes működéshez szükséges mértékig fokozatosan
megteremthetők. Ha a regisztrációs központ megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel
feltételei fennállnak, a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba veszi, és meghatározza, hogy
milyen feltételek teljesítése mellett adja meg a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt.
A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt az alapító megkeresésére a
törzskönyvi nyilvántartást vezető szerv is nyilvántartásba veszi. Ha a felsőoktatási intézményt
nyilvántartásba vették, jogosulttá válik minden olyan nyilatkozat megtételére, minden olyan
kötelezettség vállalására, amely ahhoz szükséges, hogy a működés megkezdéséhez az
engedély kiadásának feltételei teljesüljenek. A nyilatkozattételre, a kötelezettségvállalásra, a
felsőoktatási intézmény képviseletére a fenntartó által a szervezési feladatok ellátására
11
megbízott, az intézményvezetői feladatokat ideiglenesen ellátó személy válik jogosulttá. Ilyen
megbízást az kaphat, aki megfelel a rektori feladatok ellátásához e törvényben meghatározott
feltételeknek. Az ideiglenes intézményvezetői megbízás a rektor kinevezéséig szól.
(4)	A felsőoktatási intézmény, ha nem költségvetési szervként működik, a
regisztrációs központ által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel, ha költségvetési
szervként működik, a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel jön létre. A regisztrációs központ
által vezetett nyilvántartás közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát az ellenkező
bizonyításig vélelmezni kell.
(5)	A felsőoktatási intézmény szenátusa megalakulásának előkészítése céljából a
fenntartó előkészítő bizottságot hoz létre. Az előkészítő bizottság ideiglenes szervezeti és
működési szabályzatot készít. Ennek alapján meg kell választani a szenátus tagjait, akik első
ülésükön döntenek a szenátus megalakulásáról, a szervezeti és működési szabályzat
elfogadásáról, valamint az irányító testületi tagok delegálásáról. A szervezeti és működési
szabályzatban kell meghatározni a szenátus tagjaira vonatkozó szakmai követelményeket,
valamint a választás rendjét. Az előkészítő bizottság jogosult valamennyi intézményi
dokumentum előkészítésére.
(6)	A fenntartó a nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény működésének
megkezdéséhez szükséges engedélyt akkor kérheti, ha igazolni tudja, hogy a felsőoktatási
intézmény működéséhez szükséges, e törvény 12. §-ának (2)-(4) bekezdésében meghatározott
valamennyi feltétel rendelkezésre áll, illetve fokozatosan megteremthető.
(7)	A (4) és a (6) bekezdésben szabályozott eljárás egyidejűleg is lefolytatható.
(8)	A működés megkezdéséhez szükséges engedélyben kell meghatározni, hogy a
felsőoktatási intézmény milyen képzési területen, illetve tudományterületen, művészeti ágban,
képzési szinten folytathat képzést, továbbá azt a maximális hallgatói létszámot, amelyet a
felsőoktatási intézmény - figyelembe véve a hallgatók fogadásához és az oktatói tevékenység
folytatásához rendelkezésre álló helyiségeket és más eszközöket - valamennyi évfolyamára
számítva, teljes kihasználtsággal működve felvehet (a továbbiakban: felvehető maximális
hallgatói létszám). Az engedélyezési eljárás magában foglalja a székhelyen kívüli képzés
feltételeinek vizsgálatát is, kiterjed továbbá az intézmény által tervezett képzés, tudományos,
művészeti alkotó tevékenység minőségének biztosításához szükséges feltételek meglétének
vizsgálatára. Pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény esetén a gyakorló közoktatási
intézmény tekintetében is le kell folytatni az engedélyezési eljárást. Ennek során azt kell
vizsgálni, hogy a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók felkészítéséhez szükséges
feltételek rendelkezésre állnak-e. A regisztrációs központ a működési engedélyt azzal a
feltétellel adja ki, hogy az engedélyben foglalt tevékenység megkezdésére az állami
elismerésről szóló törvénymódosítás hatályba lépését követően kerülhet sor. E törvény 1.
számú melléklete tartalmazza azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyek állami
elismeréssel rendelkeznek.
(9)	Az eljárásokkal összefüggő költségeket - kivéve, ha a felsőoktatási intézményt az
állam létesíti - a kérelem benyújtója viseli. Az e §-ban szabályozott eljárásokra a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a működés megkezdéséhez szükséges
engedély kiadásához százhúsz nap áll rendelkezésre.
12
(10)	A diákotthon tekintetében csak a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárást kell
lefolytatni, amelynek keretei között azt kell vizsgálni, hogy a diákotthon rendelkezik-e a
tevékenység ellátásához szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételekkel.
(11)	A regisztrációs központ az e §-ban meghatározott döntéseit az e törvény 106. §-
ában meghatározott eljárás szerint hozza meg.
(12)	A Kormány határozza meg a felsőoktatási intézmény létesítésének és
működésének minimális (kötelező) feltételeit, az alapításhoz szükséges kérelem mellékleteit,
a kérelem elbírálásának szabályait, az eljárási díjat. Minimális (kötelező) feltételként elő kell
írni különösen a feladatellátáshoz szükséges oktatói, kutatói létszám, az oktatáshoz,
kutatáshoz szükséges helyiségek, szociális helyiségek, szabadidős létesítmények, informatikai
háttér, eszközök, könyvtár, felszerelések, a működés fedezetét tükröző költségvetés, az
intézményi dokumentumok meglétét.
16.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény hivatalos nevét,
a fenntartójának nevét és címét, az alap- és kiegészítő tevékenységét, az alaptevékenységéhez
kapcsolódó egyéb feladatokat, azokat a képzési területeket, tudományterületeket, művészeti
ágakat, képzési szinteket, amelyeken a felsőoktatási intézmény képzést folytat, illetve
folytathat, feltüntetve a székhelyen kívüli képzést is, a felsőfokú szakképzés
szakmacsoportjait, az ellátott közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi,
agrár- és vidékfejlesztési, továbbá más feladatokat, a vállalkozási tevékenység megjelölését,
az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, a székhelyen kívüli képzés
címét, az intézmény szervezeti tagolásának elveit, a felsőoktatási intézmény rendelkezésére
bocsátott ingatlanvagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a maximális hallgatói létszámot.
(2)	A regisztrációs központ nyilvántartja az alapító okiratban megjelölt adatokat. A
regisztrációs központ által nyilvántartott adatok az Országos Felsőoktatási Információs
Központ részére továbbíthatók. A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett
adatokban bekövetkezett változásokat be kell jelenteni. Az adatokban bekövetkező változás
esetén a változások tekintetében a 15. §-ban szabályozott eljárásokat le kell folytatni.
(3)	Ha a felsőoktatási intézmény költségvetési szerv, az alapító okiratának tartalmára,
nyilvántartásba vételére és törlésére jogszabály további rendelkezéseket állapíthat meg.
17.	§
(1)	A nem állami felsőoktatási intézmény fenntartói joga megállapodással másik, a
fenntartói jog gyakorlására jogosultnak átadható. Ha a felsőoktatási intézmény fenntartójának
személyében következik be változás anélkül, hogy az érintené a felsőoktatási intézmény
tevékenységét és működését, a regisztrációs központ azt vizsgálja, hogy az új fenntartó
rendelkezik-e a felsőoktatási intézmény folyamatos működtetéséhez szükséges feltételekkel.
A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a regisztrációs központ jogerős
határozatával jön létre.
(2)	A fenntartói jog változása nem érinti a felsőoktatási intézmény állami elismerését.
A felsőoktatási intézmény jogai és kötelezettségei nem változnak. A fenntartói jog változása a
hallgatói jogviszonyt nem érinti. A fenntartói jog változása esetén a felsőoktatási
13
intézményben alkalmazottak további foglalkoztatását - a foglalkoztatási jogviszony
létesítésére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - biztosítani kell.
(3)	A regisztrációs központ az e §-ban meghatározott döntéseit az e törvény 106. §-
ában meghatározott eljárás szerint hozza meg.
18.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet.
(2)	Az „egyetem” vagy „főiskola” elnevezés, valamint ezek idegen nyelvű megfelelői
használatára csak az e törvény 1. számú melléklete szerinti - továbbá az e törvény alapján a
Magyar Köztársaság területén működő külföldi - felsőoktatási intézmény jogosult.
(3)	Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább két képzési területen
jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen, két tudományágban vagy
egy művészeti ágban doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy a
felsőoktatási intézmény oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal
rendelkezik.
(4)	Az egyetem és a főiskola valamennyi képzési ciklusban folytathat képzést.
(5)	Ha az egyetem vagy a főiskola hivatalos neve megváltozik, az erről szóló
bejelentést a regisztrációs központ tudomásul veszi, és kezdeményezi az oktatási miniszter
útján e törvény 1. számú mellékletének módosítását.
A felsőoktatási intézmény működésének alapelvei
19.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény belső szervezetét oly módon kell kialakítani, hogy az
biztosítsa a felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási, művészeti képzés esetén
alkotó művészeti alapfeladatainak, az ezekhez kapcsolódó kiegészítő feladatainak, valamint a
működést biztosító funkcionális és fenntartási feladatainak szakszerű, hatékony, gazdaságos
ellátását.
(2)	A felsőoktatási intézmény feladatait a közpénz és a közvagyon hatékony használata
követelményének érvényesítésével és felelősségével végzi.
(3)	A felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell a
könyvtári szolgáltatást, az anyanyelvi és idegen nyelven a szaknyelvi ismeretek fejlesztését és
a rendszeres testmozgás megszervezését.
20.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény stratégiai döntést hozó és annak végrehajtását ellenőrző
szerve az irányító testület.
(2)	A felsőoktatási intézmény vezetője a rektor.
14
(3)	A felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kérdéseiben döntést hozó és a
döntés végrehajtását ellenőrző testülete a szenátus.
(4)	A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni.
(5)	A felsőoktatási intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni,
és az országos statisztikai adatgyűjtési programban, illetőleg a felsőoktatási információs
rendszerben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.
21.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény meghatározza a működésére és szervezetére vonatkozó
rendelkezéseket (a továbbiakban: szervezeti és működési szabályzat). A szervezeti és
működési szabályzatban minden olyan kérdés szabályozható, amelyről jogszabály vagy
jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni. Ha a felsőoktatási
intézmény költségvetési szervként működik, a szervezeti és működési szabályzat tartalmára
jogszabály további rendelkezéseket állapíthat meg. Minden felsőoktatási intézménynek egy
szervezeti és működési szabályzata lehet. A szervezeti és működési szabályzat részei: a
szervezeti és működési rend, a foglalkoztatási követelményrendszer és a hallgatói
követelményrendszer.
(2)	A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni különösen: a
felsőoktatási intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, az egyes
szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjét,
továbbá a minőségbiztosítás rendszerét.
(3)	A foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni különösen:
a)	az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, a nyilvános
pályázatok elbírálásának rendjét, az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások
feltételeit, az ezzel összefüggő pályázatok rendjét, a habilitációs eljárás követelményeit,
rendjét,
b)	a felsőoktatási intézmény által adományozható munkaköri és egyéb címek
feltételeit,
c)	az oktatók, tudományos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására és
teljesítményére vonatkozó követelményrendszert, a minőség és teljesítmény alapján
differenciáló jövedelemelosztás elveit, a követelmények teljesítésének értékelését és annak
nyilvánosságát, a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményeit,
d)	az oktatók és kutatók részére kiírható kutatási pályázatok elbírálásának rendjét,
e)	az oktatók részvételét a felsőoktatási intézmény döntéshozatali eljárásában, az
oktatók, kutatók és más alkalmazottak intézményi döntések ellen benyújtható jogorvoslatának
rendjét.
(4)	A hallgatói követelményrendszerben kell meghatározni különösen:
a)	e törvény keretei között a felvételi eljárás rendjét,
15
b)	a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, a hallgatói
jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának és a jogorvoslatnak a rendjét,
c)	a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek
elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjét (a továbbiakban: tanulmányi és
vizsgaszabályzat),
d)	a hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a
hallgatói juttatások elosztásának rendjét (a továbbiakban: térítési és juttatási szabályzat),
e)	a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának rendjét,
f)	a kollégiumi jelentkezések elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét,
g)	a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos előírásokat.
(5)	A szervezeti és működési szabályzat kérdéskörei a szervezeti és működési
szabályzat mellékleteként is szabályozhatók.
(6)	A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi
minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének
folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési,
fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell
szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény
évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az
intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
(7)	A szervezeti és működési szabályzatot a helyben szokásos módon nyilvánosságra
kell hozni, és a hallgatók részére hozzáférhetővé kell tenni.
(8)	A szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak módosítását a szenátus
fogadja el, és az irányító testület, annak hiányában a fenntartó hagyja jóvá.
22.	§
(1)	A felsőoktatási intézménynek gondoskodnia kell a képzés egészséges és
biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a hallgatói balesetek megelőzése érdekében az
azokat előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, továbbá a munkavédelemmel
kapcsolatos követelmények érvényesítéséről.
(2)	A felsőoktatási intézmény az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében
szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros
szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével
segíti a hallgató beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején, illetve szakmai előmenetelét
a tanulmányok befejezését követően.
(3)	A felsőoktatási intézmény ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi
elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat, a meghirdetett előadásai nyilvánosak, és
lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az előadások rendjét megismerhessék és látogathassák
azok is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban.
16
(4)	A felsőoktatási intézményben tiszteletben kell tartani a hallgatók és az oktatók
lelkiismereti és vallásszabadságát. A hallgató és az oktató nem késztethető lelkiismereti,
világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. A hallgatót és az
oktatót nem érheti hátrány lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése miatt.
(5)	A felsőoktatási intézmény az e törvényben foglaltak szerint meghatározza és
közzéteszi a hallgatói jogviszony létesítésének követelményeit (a továbbiakban: felvételi
követelmények).
A felsőoktatási intézmény felépítése
Az irányító testület
23.	§
(1)	Az irányító testület a felsőoktatási intézmény feladatainak végrehajtását
megalapozó, a közpénz és a közvagyon hatékony és felelős használatát szolgáló éves
költségvetési, valamint stratégiai döntéseket hozó és végrehajtásukat ellenőrző, a fenntartói
feladatok ellátásában - e törvényben meghatározottak szerint - közreműködő testület. Az
állami fenntartású felsőoktatási intézményben az irányító testületet létre kell hozni, a nem
állami felsőoktatási intézményekben - az alapító okiratban meghatározottak szerint - az
irányító testület létrehozható.
(2)	Az irányító testületnek hét vagy kilenc tagja van. Az irányító testület létszámát a
működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározott hallgatói létszám adatai
alapján kell meghatározni a következők szerint: ha a felsőoktatási intézménybe felvehető
maximális hallgatói létszám
a)	nem éri el a tizenötezret, hét,
b)	eléri a tizenötezret, kilenc
tagból áll. Az irányító testület tagjainak a megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy
alkalommal meghosszabbítható.
(3)	Az irányító testület elnöke a felsőoktatási intézmény rektora.
(4)	Az irányító testületbe a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott sorrend szerint
két, illetve három főt delegál az oktatási miniszter, négy, illetve öt főt a szenátus. A szenátusi
delegáltak körében egy tagot a hallgatói önkormányzat javasol. Ha a szenátus a javaslatot nem
fogadja el, a hallgatói önkormányzat újabb személyre tehet javaslatot. Az oktatási miniszter
által delegált tagokkal szemben - tagonként külön-külön - a szenátus, tagjai legalább
kétharmadának egyhangú szavazatával kifogással élhet. Nem lehet az irányító testület tagja,
akivel szemben a szenátus írásban indokolt kifogással élt, helyére az oktatási miniszter másik
személyt delegál, akivel szemben a szenátus nem élhet a kifogásolás jogával.
(5)	Az oktatási miniszter által delegált tagok közül legalább egynek, a szenátus által
delegált tagok közül legalább kettőnek a felsőoktatási intézmény oktatási, tudományos
kutatási, művészeti tevékenységének megfelelő felsőfokú végzettséggel, továbbá a
17
szakképzettségének megfelelő területen szerzett legalább öt év vezetői gyakorlattal kell
rendelkeznie.
(6)	Nem lehet tagja az irányító testületnek az, aki
a)	büntetett előéletű,
b)	köztisztviselő, vagy polgármesteri tisztséget tölt be,
c)	a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 2002. évi
XVII. törvény hatálya alá tartozik,
d)	politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként
foglalkoztatták, vagy foglalkoztatják, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt
el legalább öt év,
e)	önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő,
f)	a rektor kivételével, az adott felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási, hallgatói
jogviszonyban áll,
g)	tagja más felsőoktatási intézmény irányító testületének,
h)	az állami felsőoktatási intézmények kivételével, az oktatási miniszter felügyelete
alatt álló költségvetési szervvel közalkalmazotti jogviszonyban áll,
i)	betöltötte a hetvenedik életévét.
(7)	Az irányító testület tagjai - a köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezések szerint -
vagyonnyilatkozatot tesznek.
(8)	Az irányító testület tagjai - a felsőoktatási intézménnyel szemben - a polgári jog
szabályai szerint, egyetemlegesen felelnek az irányító testület tagjaként hozott döntéssel
okozott kárért. Mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, illetve aki a
döntés ellen szavazott. A kártérítéssel kapcsolatos ügyekben az oktatási miniszter jár el. A
kártérítési ügyekben a Fővárosi Bíróság az illetékes.
(9)	Az irányító testület tagjait az oktatási miniszter kéri, illetve menti fel. Az irányító
testület tagjait havi rendszerességgel fizetett tiszteletdíj illeti meg, amelynek összege a
költségvetési évet megelőző év utolsó munkanapján érvényes legkisebb kötelező munkabér
(minimálbér) háromszorosa, az elnöké ötszöröse, ha az irányító testület tagjainak száma hét,
illetve négyszerese, az elnöké hatszorosa, ha az irányító testület tagjainak száma kilenc. Az
irányító testület tagjaival az oktatási miniszter köt megállapodást. A tiszteletdíj fedezetét az
Oktatási Minisztérium biztosítja.
(10)	Az irányító testület ülésére - a napirend és az előterjesztések megküldésével, az
ülés előtt legalább öt munkanappal - meg kell hívni a Magyar Államkincstár által delegált
gazdasági tanácsadót, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, és a döntéshozatal előtt
véleményt nyilváníthat minden olyan kérdésben, amelyben a közpénz, közvagyon célszerű és
gazdaságos felhasználása elvárható. A gazdasági tanácsadó részére a felsőoktatási intézmény
köteles a szükséges információkat megadni. Ha az irányító testület a gazdasági tanácsadó
véleményét figyelmen kívül hagyja, kérésére véleményét a felsőoktatási intézmény és az
Oktatási Minisztérium honlapján közzé kell tenni. A gazdasági tanácsadót tiszteletdíj illeti
meg, amelynek havi összege a költségvetési évet megelőző év utolsó munkanapján érvényes
18
legkisebb kötelező munkabér (minimálbér). A tiszteletdíj fedezetét az Oktatási Minisztérium
biztosítja.
24.	§
(1)	Az irányító testület dönt működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy a
testület akkor határozatképes, ha ülésén - a 23. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott
sorrend szerint - legalább öt, illetve hét tag jelen van. Döntéseit tagjai többségének név
szerinti szavazatával hozza. A rektor megbízásával kapcsolatos javaslattételhez legalább öt,
illetve hat támogató szavazatra van szükség. A rektori megbízással kapcsolatos
döntéshozatalkor az irányító testület elnöke nem szavazhat. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell
készíteni, a döntéseket határozatba kell foglalni. Az irányító testület működésének rendjét a
fenntartó hagyja jóvá.
(2)	Az irányító testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja
ülését, amelyen tanácskozási joggal részt vehet a szenátus elnöke, a gazdasági vezető, továbbá
a hallgatói önkormányzat, a doktorandusz önkormányzat, az intézményi reprezentatív
szakszervezet egy-egy képviselője, továbbá az ágazatát érintő kérdések tárgyalásánál a
képzésben érdekelt miniszter képviselője. Az irányító testület elnöke zárt ülést rendelhet el,
illetve titoktartási kötelezettséget írhat elő. Ha az irányító testület elnöke nem írt elő
titoktartási kötelezettséget, az irányító testület határozatát - a helyben szokásos módon -
nyilvánosságra kell hozni.
(3)	Az irányító testület megalakulását a rektor kezdeményezi.
25.	§
(1)	Az irányító testület fogadja el a stratégiai, foglalkoztatási, üzleti tervet (a
továbbiakban: intézményfejlesztési terv). Az intézményfejlesztési tervben kell meghatározni a
fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon
hasznosításával, megóvásával kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat.
Az intézményfejlesztési terv része a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia. Az
intézményfejlesztési tervet középtávra, legalább négyéves időszakra kell elkészíteni,
évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait. Az intézményfejlesztési terv része
a foglalkoztatási terv. A foglalkoztatási tervben kell meghatározni azt a létszámot, amelynek
keretei között a felsőoktatási intézmény megoldhatja feladatait.
(2)	Az irányító testület a jogszabályok keretei között
a)	kiírja a rektori pályázatot, elbírálja a pályázatokat, továbbá előterjesztést tesz a
fenntartó részére a rektor személyére, juttatásaira, jóváhagyja a rektor munkaköri leírását és
értékeli vezetői tevékenységét;
b)	elfogadja a felsőoktatási intézmény
ba)	költségvetését és a számviteli rendelkezések szerinti beszámolóját,
bb)	intézményi minőségfejlesztési programjának végrehajtásáról szóló beszámolót,
bc)	számviteli rendjét;
c)	jóváhagyja a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát;
19
d)	egyetértési jogot gyakorol a szenátus által kezdeményezett képzés indításánál,
illetve megszüntetésénél;
e)	kezdeményezheti a fenntartónál a felsőoktatási intézmény
ea)	alapító okiratának módosítását,
eb)	átalakulását,
ec)	megszüntetését;
f)	dönt
fa)	fejlesztés indításáról,
fb)	gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről,
gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről,
fc)	a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyon hasznosításáról,
továbbá a felsőoktatási intézmény tulajdonában lévő ingatlanvagyon hasznosításáról,
elidegenítéséről,
fd)	ez e törvényben meghatározottak szerint a hitelfelvételről,
fe)	együttműködési megállapodás megkötéséről,
ff)	költségvetésen belüli átcsoportosításról,
fg)	gazdaságtalan tevékenységének és az ahhoz kapcsolódó szervezetének, szervezeti
egységének átalakításáról, megszüntetéséről;
g)	a tárgyi, pénzügyi és személyi feltételek biztosítása mellett kezdeményezi, hogy a
felsőoktatási intézmény indítson új képzést;
h)	egyetértési jogot gyakorol a gazdasági vezető, továbbá a belső ellenőrzési szervezet
vezetőjének megbízásánál, illetve a megbízás visszavonásánál.
(3)	Az irányító testület határozza meg a felsőoktatási intézmény szervezeti
tagozódását, amely alapján a szenátus szabályozza a szervezeti és működési szabályzatban a
működés rendjét.
(4)	A fenntartó az (2) bekezdés e) pontjában meghatározott döntéseket az irányító
testület kezdeményezése alapján hozhatja meg.
(5)	Az irányító testület a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározhatja azt
az összeghatárt, mely felett a kötelezettségvállaláshoz be kell szerezni előzetes egyetértését.
(6)	Az irányító testület döntései során köteles figyelembe venni a közpénz és a
közvagyon hatékony és felelős használatának, rendeltetésszerű igénybevételének
követelményét. E célból figyelemmel kíséri a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában a
szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. Rendszeresen -
de évente legalább két alkalommal - áttekinti a felsőoktatási intézmény működését,
gazdálkodását, az alapító okiratában meghatározott feladatok végrehajtását, e körben
beszámoltatja a gazdasági vezetőt. Figyelemmel kíséri továbbá, hogy a felsőoktatási
intézmény szervezeti rendje igazodik-e a feladatok hatékony ellátásához.
(7)	Az irányító testület indokolt esetben
a)	felhívja a rektort, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg,
20
b)	meghozza a (2) bekezdés fg) pontjában meghatározott döntéseket,
c)	kezdeményezi a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott intézkedéseket.
26.	§
(1)	Az irányító testületi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag halálával, a tag
lemondásával, illetőleg visszahívásával. Az irányító testület elnökének tagsága megszűnik, ha
lejár a rektori megbízatása. A lemondás elfogadása az irányító testület hatáskörébe tartozik. A
lemondás elfogadásáról az irányító testület értesíti az oktatási minisztert és a szenátust.
(2)	Az irányító testület elnökének kezdeményezésére vissza kell hívni azt a tagot,
a)	aki egy éven keresztül az irányító testület ülésének több mint felén nem vett részt,
és mulasztását nem tudta megfelelő módon igazolni,
b)	aki bármilyen okból az irányító testületi tagságból eredő feladatait - több mint fél
éven keresztül - nem tudja ellátni,
c)	akinek visszahívását a többi tag egyhangú szavazással jóváhagyta,
d)	akivel szemben utóbb következik be olyan körülmény, amely miatt az irányító
testületnek nem lehet tagja.
(3)	Lemondás és visszahívás esetén az, aki az érintett tagot delegálta, harminc napon
belül új tagot köteles delegálni. Az eljárásra alkalmazni kell a 23. § (4) bekezdésében
meghatározottakat. Az újonnan megválasztott tag megbízatása öt évre szól függetlenül attól,
hogy a lemondott, illetve visszahívott tag megbízatásából mennyi idő telt el.
(4)	Ha a nem állami felsőoktatási intézményben hoznak létre irányító testületet, az
oktatási miniszter és az Oktatási Minisztérium jogait és kötelességeit a fenntartó gyakorolja,
továbbá a fenntartót terheli az irányító testület díjazásának a költsége. A fenntartó az irányító
testület fenntartói irányítást érintő jogosítványait magához vonhatja, korlátozhatja,
jóváhagyáshoz kötheti. A fenntartó a tiszteletdíj mértékét a 23. § (9) bekezdésétől eltérően
határozhatja meg. Ha a nem állami felsőoktatási intézményben nem hoznak létre irányító
testületet, a 25-26. §-ban meghatározott kérdésekben a fenntartó dönt. Az irányító testület
összetételéről a fenntartó határoz, azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézmény által
delegálható tagokra vonatkozó rendelkezéseket meg kell tartania, a Magyar Államkincstár
által delegált gazdasági tanácsadóra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
A szenátus
27. §
(1)	A szenátus az alapító okiratban meghatározottak és az irányító testület által hozott
stratégiai döntések figyelembevételével határozza meg a képzési és a kutatási feladatokat,
továbbá ellenőrzi azok végrehajtását. A szenátus meghatározza működésének rendjét és - ha e
törvény másként nem rendelkezik - megválasztja elnökét.
21
(2)	A szenátus tagja - a hallgatói önkormányzat és a reprezentatív szakszervezetek
képviselői kivételével - az lehet, aki a felsőoktatási intézményben munkaviszony, illetve
közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be.
(3)	A szenátus fogadja el a felsőoktatási intézmény
a)	képzési programját,
b)	szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát,
c)	a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit.
(4)	A szenátus határozza meg a felsőoktatási intézményben
a)	a hallgatói tanácsadás rendszerét,
b)	az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét.
(5)	A szenátus az a)-g) pont tekintetében dönt, illetve a h)-k) pont tekintetében
dönthet
a)	a kutatási program elfogadásáról,
b)	a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról,
c)	a felsőoktatási intézmény állandó bizottságainak és egyéb tanácsainak
létrehozásáról,
d)	az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról,
e)	az irányító testület tagjainak delegálásáról,
f)	a szenátus képviseletében eljáró személy kiválasztásáról,
g)	köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről,
h)	szervezeti és működési szabályzata által a hatáskörébe utalt kérdésekről,
i)	a doktori iskola létesítéséről és a doktori képzés indításáról,
j) a habilitációs eljárás szabályozásáról,
k) címek és kitüntetések adományozásáról.
(6)	A szenátus hatáskörébe tartozik továbbá
a)	képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezése,
b)	a rektori pályázatok rangsorolása,
c)	az irányító testület által benyújtott kérdések megvitatása,
d)	a felsőoktatási intézmény szakmai tevékenységének értékelése,
e)	az intézményfejlesztési terv véleményezése.
(7)	A felsőoktatási intézmény habilitációs eljárást folytathat azon a tudományterületen,
tudományágban, illetve művészeti ágban, amelyben doktori képzést folytat.
22
(8)	Ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben
is eljár, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselői
is. A szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga és szociális ügyeinek intézésére állandó
bizottságot hoz létre. A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságban biztosítani kell a
hallgatók részvételét, azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek
intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet
kevesebb, mint a bizottság tagjainak ötven százaléka.
(9)	A szenátus esélyegyenlőségi bizottságot hoz létre, amely a felsőoktatási intézmény
működésében figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, javaslatokat tesz az
arányos képviselet elérésére, ellenőrzi az intézkedések eredményességét, feltárja a
megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket, és
kezdeményezi megszüntetésüket.
(10)	A szenátus bármely kérdést megvitathat, bármely kérdésben kialakíthatja
állásfoglalását, bármely kérdésben javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a
döntéshozatalra, intézkedésre jogosultnak, aki köteles arra harminc napon belül, testület
esetén legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ adni.
(11)	A szabályzat, program elfogadásának joga kiterjed annak módosítására és -
kivéve, ha azt jóváhagyás után lehet bevezetni - bevezetésének elrendelésére.
(12)	Az irányító testület 25. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kezdeményezésére a
szenátus köteles módosítani, kiegészíteni a képzési programot.
28. §
(1)	A szenátus létrehozásával, elnökének megválasztásával, a szenátus elnöke és tagjai
megbízatásának megszűnésével, működésével, a szenátus napirendjének előkészítésével
kapcsolatos kérdéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell
meghatározni, a következők figyelembevételével:
a)	a szenátus létszáma - a 23. § (2) bekezdésében meghatározottak
figyelembevételével - nem lehet kevesebb hét, illetve kilenc főnél,
b)	a hallgatói önkormányzat a 78. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint
delegálja képviselőit,
c)	az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek
képviselőinek létszáma nem lehet kevesebb, mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de
legalább egy-egy fő,
d)	a szenátus tagjainak megbízatása legalább három és legfeljebb öt év, a hallgatói
önkormányzat képviselője esetében legalább egy és legfeljebb három év lehet,
e)	a szenátus szükség szerint tart ülést,
f)	a szenátus ülései az intézmény alkalmazottai, hallgatói és az irányító testület tagjai
számára nyilvánosak,
g)	a szenátus ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen
van,
23
h)	a szenátus jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos
szavazást kell tartani,
i)	a szenátus üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a szenátus döntéseit határozatba
kell foglalni, és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint
nyilvánosságra kell hozni,
j) a szenátus ülésére az irányító testület elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni.
(2)	A szenátus a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, meghatározott időre vagy
alkalmilag bizottságot hozhat létre.
(3)	A szenátus döntéseinek meghozatalát és végrehajtását átruházhatja a felsőoktatási
intézmény egyes szervezeti egységeire, illetve a szervezeti egységekben foglalkoztatott
oktatók és hallgatók közösségére, a szervezeti egységekben létrehozott testületekre. Nem
ruházhatók át a 27. § (3)-(4) bekezdésében, az (5) bekezdés a)-c), e)-f) és i)-j) pontjában, a
(6)	bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában meghatározott jogkörök. A hallgatói önkormányzat
részvételét a döntéshozatali eljárásban - az (1) bekezdés b) pontjában, 27. § (8) bekezdésében
meghatározottak szerint - biztosítani kell akkor is, ha a szenátus döntésének meghozatalát
átruházta.
A rektor
29.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény rektora vezeti és képviseli az intézményt, e jogkörében
eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a
kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe.
(2)	A rektor felelős a felsőoktatási intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az
egészséges és biztonságos munkafeltételek, oktatási feltételek megteremtéséért, gyakorolja a
munkáltatói jogokat, és dönt a felsőoktatási intézmény működésével kapcsolatosan minden
olyan ügyben, amelyet jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés
nem utal más személy vagy testület hatáskörébe.
(3)	A rektor felel különösen: a felsőoktatási intézmény vagyonkezelésébe,
használatába adott, illetve a felsőoktatási intézmény tulajdonában lévő vagyon
rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban
meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a felsőoktatási intézmény
gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek
érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért,
annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek
összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos
vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért.
(4)	A rektor a munkáltatói jogokat a foglalkoztatási tervben meghatározott keretek
között, a foglalkoztatási követelményrendszer alapján gyakorolja.
(5)	A rektor az (1)-(4) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek
meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az
átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.
24
(6)	A rektor felel a felsőoktatási intézményben működő testületek munkájához
szükséges feltételek megteremtéséért, az irányító testület és a szenátus jogkörébe tartozó
ügyek előkészítéséért, a hozott döntések végrehajtásáért.
(7)	Rektori megbízást az kaphat, aki vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és
gyakorlattal rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló
munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt
létesítenek. A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, főiskola esetén egyetemi
tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutató professzori
munkakörben történő alkalmazás szükséges.
(8)	A szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor
visszahívását. Az irányító testület a kezdeményezést, ha azzal valamennyi tagja egyetért,
megküldi a fenntartónak.
A felsőoktatási intézmény szervezeti egységei
30.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény a 19. § (1) bekezdésében meghatározottak - továbbá a
gazdaságosság, hatékonyság és finanszírozhatóság - figyelembevételével
a)	oktatási, tudományos kutatási,
b)	szolgáltató,
c)	funkcionális
szervezeti egységeket hozhat létre és működtethet oly módon, hogy ne keletkezzen
indokolatlan párhuzamosság a feladatellátás megszervezésekor.
(2)	A felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei
különösen: a kar, a tanszék, az intézet, a botanikuskert, a klinika, a kutatóintézet, a
kutatócsoport, a tangazdaság.
(3)	A felsőoktatási intézményben kollégiumi, informatikai, szociális, kulturális, sport,
könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb (például: közoktatási, gyakorlati képzést biztosító
tanműhely, művészeti gyakorlóhely, gyógyító-megelőző, valamint termelő) feladatot ellátó
szolgáltató szervezeti egység hozható létre.
(4)	A felsőoktatási intézmény működtetési feladatainak ellátásához gazdasági, továbbá
belső ellenőrzési feladatot ellátó funkcionális szervezeti egységet hoz létre, valamint
igazgatási, szervezési (a továbbiakban: igazgatási feladatot ellátó hivatal), műszaki
szolgáltató és más, a működést biztosító funkcionális szervezeti egységet hozhat létre. A
gazdasági és ellenőrzési szervezet irányítását a rektor látja el.
(5)	A felsőoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi,
információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyűjtemény,
amely könyvtári feladatokon túl levéltári és múzeumi funkciót is elláthat.
25
(6)	A felsőoktatási intézményben kart létesíteni a Magyar Akkreditációs Bizottság
előzetes véleményének kikérése után lehet. A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra a 32. §
(10)	bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(7)	A felsőoktatási intézmény szervezeti egységei - az e törvényben meghatározottak
szerint - regionális központtá, illetve centrummá szervezhetők.
(8)	A kar létesítésének elveit a Kormány határozza meg.
A felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodása
31.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátása
céljából együttműködési megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt hazai
vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. Az együttműködési megállapodást
írásba kell foglalni. Az együttműködés irányulhat különösen: képzési programok vagy más
programok, tantervek kidolgozására, képzés, gyakorlati képzés megszervezésére, a
tanulmányok beszámítására, pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, kutatási és fejlesztési
feladatok megoldására.
(2)	A felsőoktatási intézmény megállapodhat különösen
a)	a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel és más
kutatóintézetekkel közös kutatási, képzési feladatok ellátására,
b)	másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására,
c)	középiskolával felsőfokú szakképzés feladatainak ellátására,
d)	gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal, kamarával oktatási, tudományos kutatási
szervezeti egység finanszírozására, támogatására, továbbá ösztöndíj létesítésére.
(3)	A felsőoktatási intézmény a régió gazdasági, tudományos, civil és önkormányzati
szerveivel együttműködve innovációs parkot, technológiai központot, inkubációs házat (a
továbbiakban együtt: tudásközpont) hozhat létre.
A felsőoktatásban folyó képzés rendszere
32.	§
(1)	A felsőoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési
program a szenátus általi elfogadással válik érvényessé. A képzési program részeként a
tantervet alap- és mesterképzésben az oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti
követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsőoktatási
intézmény.
(2)	A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmény által készített és a szenátus által
elfogadott szakképzési program szerint folyik. A szakképzési program az Országos Képzési
26
Jegyzékben meghatározott felsőfokú szakképzésre készíthető, a szakképesítésért felelős
miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján.
(3)	A felsőoktatási intézmény és a gazdasági (szakmai) kamara a szakképesítésért
felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján - az országos gazdasági érdekképviseleti
szervezetekkel együttműködve - kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt és
kezdeményezi a felsőfokú szakképzésnek az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvételét.
A felsőfokú szakképzést fel kell venni - egyszerűsített és gyorsított akkreditációs eljárást
követően - az Országos Képzési Jegyzékbe, ha azzal a szakképesítésért felelős miniszter
egyetért.
(4)	A szakképzési program tartalmazza a megegyező tartalmú szakképzésben
elsajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, továbbá a felsőfokú szakképzésben szerzett
krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A
beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzési idő négy
félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt
állapít meg.
(5)	Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség
szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a
mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban
meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti
követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az
alapképzésben. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet kell és legfeljebb
kétszáznegyven kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.
(6)	A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető.
A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti
követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A
mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör
betöltésére jogosít. A mesterképzésben - figyelembe véve a (7) bekezdésben
meghatározottakat - legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet
megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.
(7)	Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egységes,
osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb
háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét
félév.
(8)	A szakirányú továbbképzésben - az alap- vagy a mesterfokozatot követően további
-	szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan
kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két,
legfeljebb négy félév lehet.
(9)	A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését
követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább
száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idő hat félév lehet.
(10)	Az alap- és mesterszak indításával kapcsolatos dokumentációt, illetve a doktori
iskola szabályzatát a rektor megküldi a Magyar Akkreditációs Bizottságnak. A képzés akkor
27
indítható, ha azt a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében támogatta,
továbbá az indítás tényét a felsőoktatási intézmény a regisztrációs központnak bejelentette. A
Magyar Akkreditációs Bizottság támogatásának hiányában képzés akkor indítható, ha ahhoz a
felsőoktatási intézmény a 106. §-ban meghatározott eljárásban az engedélyt megkapta.
(11)	A Kormány határozza meg
a)	az alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz
rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá a külső,
nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés képzési idejét,
b)	a felsőfokú szakképzés szervezésének rendjét,
c)	a doktori fokozat megszerzésének feltételeit, a doktori iskola létesítésének eljárási
rendjét, továbbá az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágakat, amelyeken a doktori
képzés folyhat.
33.	§
(1)	A felsőoktatásban a képzés megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős
képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz
tanórából áll.
(2)	A teljes idejű képzést - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nappali
képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A nappali képzés munkarendje szerinti
képzést heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E
rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el
lehet térni.
(3)	A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett
képzés. A részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc,
legfeljebb ötven százaléka lehet. Az esti és a levelező képzés munkarendje szerinti képzést a
hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt
esetben a heti pihenőnapon.
(4)	A felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzés csak teljes idejű képzés formájában
szervezhető meg, a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint.
Adatkezelés a felsőoktatási intézményekben, a felsőoktatás információs rendszere
34.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény azokat az adatokat tarthatja nyilván, amelyek az
intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a munkáltatói jogok gyakorlásához, a képzés
megszervezéséhez nélkülözhetetlenek, továbbá amelyek a jogszabályokban és a felsőoktatási
intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való
igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok
kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való
jogosultsága.
28
(2)	A felsőoktatási intézmény nyilvántartja a beiratkozott hallgatókat. A beiratkozott
hallgatóról törzslapot állít ki, amelyen feltünteti a hallgató személyes adatait, valamint a
tanulmányok folytatásával, a hallgatói jogviszonyból adódó kötelezettségek teljesítésével
kapcsolatos adatokat.
(3)	A felsőoktatási intézmény az alkalmazottak és a hallgatók személyes adatait csak a
foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és
teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan,
nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a
célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A felsőoktatási intézmény az
alkalmazottak személyes adatait - ha a társadalombiztosítási szabályok eltérően nem
rendelkeznek - a foglalkoztatás megszűnésétől számított tíz évig kezelheti. A felsőoktatási
intézmény a hallgatók személyes adatait a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított
nyolcvan évig kezelheti.
(4)	Adattovábbításra a felsőoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei
között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A felsőoktatási
intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az adatkezelés és
-továbbítás intézményi rendjét.
(5)	Önkéntes adatszolgáltatás esetén az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy az
adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.
(6)	A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alapján - ellátják a
pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerőpiaci
helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet.
(7)	E törvény 2. számú melléklete határozza meg a felsőoktatási intézmények által
kezelhető adatokat, amelyek statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás
céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
35. §
(1)	A felsőoktatási intézmények által kezelt adatok alapján létre kell hozni a
felsőoktatási információs rendszert. A felsőoktatási információs rendszer - központi
nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói,
intézményi, foglalkoztatási, hallgatói, oktatói és más alkalmazotti adatokat tartalmazza. A
felsőoktatási információs rendszert - az oktatási miniszter által létrehozott - Országos
Felsőoktatási Információs Központ működteti. A felsőoktatás információs rendszeréből -
törvény eltérő rendelkezésének hiányában - személyes adat csak az érintett kérése, illetve
hozzájárulása esetén, az érintett egyidejű értesítése mellett adható ki. Ahol e törvény központi
nyilvántartásról rendelkezik, azon a felsőoktatási információs rendszert kell érteni. A
felsőoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatási
miniszter felelős. A felsőoktatási információs rendszerbe az érintett - saját adatai tekintetében
-	jogosult betekinteni és kérni adatainak helyesbítését, törlését. Az információs rendszerbe
történő betekintés, az adatok helyesbítése, törlése minden esetben ingyenes.
(2)	A felsőoktatási információs rendszerbe - kormányrendeletben meghatározottak
szerint - kötelesek adatot szolgáltatni az intézményfenntartók, illetve a felsőoktatási
29
intézmények. A felsőoktatási intézmény a felsőoktatási alaptevékenységének megkezdését
követő harminc napon belül köteles bejelentkezni a felsőoktatási információs rendszerbe. Az
Országos Felsőoktatási Információs Központ a bejelentkezéstől számított tizenöt napon belül
OM-azonosító számot ad a felsőoktatási intézménynek.
(3)	Az Országos Felsőoktatási Információs Központ annak, akit oktatói, kutatói, illetve
tanári munkakörben foglalkoztatnak, azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a tanári, az
oktatói, illetve a kutatói munkakörben történő foglalkoztatás figyelemmel kísérésére szolgál.
A felsőoktatási információs rendszer tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító
számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az
azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét
és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül
-	csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének
megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának
ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett
foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni,
kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
(4)	Az Országos Felsőoktatási Információs Központ a hallgatóknak hallgatói azonosító
számot ad ki. Az azonosító szám a hallgatói jogviszonnyal összefüggő jogok és
kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kísérésére szolgál. Nem kell új azonosító
számot adni annak, aki a közoktatásban kapott tanulói azonosító számot. A felsőoktatás
információs rendszere tartalmazza a hallgatói nyilvántartást. A hallgatói nyilvántartás
tartalmazza a hallgató nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét,
lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az
érintett felsőoktatási intézmény adatait, a tanulmányi idő hosszát. A hallgatói nyilvántartásból
személyes adat - az érintetten kívül - csak a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás,
illetőleg a hallgatói hitel jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a
szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A
hallgatói nyilvántartásban adatot a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől
számított nyolcvan évig lehet kezelni.
(5)	A munkáltató a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott
tanárnak, oktatónak, kutatónak - kérelemre - oktatói, kutatói, tanári igazolványt (a
továbbiakban: oktatói igazolvány) ad ki. Az oktatói igazolványt az Országos Felsőoktatási
Információs Központ készítteti el, és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. Az
oktatói igazolvány tartalmazza az igazolvány számát, a jogosult nevét, anyja nevét, születési
helyét és idejét, a felsőoktatási intézmény nevét, címét és OM-azonosítóját, a jogosult
fényképét és aláírását. Az oktatói igazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell
igényelni. Az igényléshez szükséges adatok továbbíthatók. Az oktatói igazolvány elkészítője
az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti.
(6)	A felsőoktatási intézmény a hallgató részére diákigazolványt ad ki. A
diákigazolványt az Országos Felsőoktatási Információs Központ készítteti el, és küldi meg a
felsőoktatási intézményen keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a
hallgató nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét,
állampolgárságát, a hallgató aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a hallgató
fényképét, azonosító számát, a felsőoktatási intézmény nevét, címét és OM-azonosítóját. A
diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további - nem személyes
adatok - is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell
30
igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók.
A diákigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő
öt évig kezelheti.
(7)	Az Országos Felsőoktatási Információs Központ kezelheti a felsőoktatási
intézmények felvételi eljárásával összefüggő adatokat. A Közoktatási Információs Központ
szolgáltathatja az Országos Felsőoktatási Információs Központ részére a felvételi kérelmek
elbírálásához szükséges érettségi adatokat. Ehhez kapcsolódóan megküldi a tanulói azonosító
számot is.
(8)	Az Országos Felsőoktatási Információs Központ tartja nyilván a kiadott
okleveleket és doktori fokozatokat.
(9)	Az Országos Felsőoktatási Információs Központ - megkeresésre - az általa kezelt
adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon a regisztrációs központ részére
továbbíthatja.
(10)	Az oktatói igazolvány és a diákigazolvány elektronikus adattárolásra és
adatellenőrzésre alkalmas eszközzel (adatchip) látható el. Az Országos Felsőoktatási
Információs Központ köteles biztosítani, hogy az oktatói igazolvány és a diákigazolvány
tulajdonosa megtekintse az adatchip tartalmát, és kérje azok helyesbítését. A megtekintéssel
és a helyesbítéssel kapcsolatos eljárás minden esetben ingyenes.
(11)	Az adattovábbítás eljárási kérdéseit, továbbá a diákigazolvány, az oktatói
igazolvány, az oktatói azonosító szám és a hallgatói azonosító szám elkészítését, kiadását a
Kormány határozza meg. A Kormány határozza meg a felsőoktatási intézmények
iratkezelésének alapvető szabályait.
A felsőoktatási intézmények átalakulása (egyesülés, szétválás, kiválás, csatlakozás és
beolvadás)
36.	§
(1)	A felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az
intézményeket egyesíteni lehet (a továbbiakban: egyesülés).
(2)	Az egyesülés - ha előfeltételei fennállnak - nem tagadható meg, ha az érintett
felsőoktatási intézmények irányító testületei együttesen kezdeményezik azt.
(3)	Az egyesülés előkészítése az irányító testület tagjaiból álló előkészítő bizottság
feladata. Minden irányító testület egy-egy tagot delegál az előkészítő bizottságba.
(4)	Az egyesülés eredményeképpen új felsőoktatási intézmény jön létre, amely
jogutódja az egyesüléssel érintett felsőoktatási intézményeknek. Az új intézmény létrejöttére
alkalmazni kell a 7. §-ban, a 12-18. §-ban, valamint a 37-38. §-ban meghatározottakat.
(5)	Az új felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételével az egyesülésbe bevont
felsőoktatási intézmények megszűnnek, és az új intézmény oktatási, kutatási szervezeti
egységeként működnek tovább. Ha az egyesülésbe bevont felsőoktatási intézmények
31
különböző településen működnek, az új felsőoktatási intézmény székhelyén kívüli településen
működő, megszűnő felsőoktatási intézmény az új felsőoktatási intézmény regionális
központjaként működhet tovább. A felsőoktatási intézmény alapító okiratában a regionális
központot fel kell tüntetni.
(6)	A regionális központhoz további szervezeti egységek tartozhatnak.
(7)	Felsőoktatási intézmény szétválása esetén az eredeti felsőoktatási intézmény
megszűnik, és új felsőoktatási intézmények jönnek létre. A létrejövő intézmények a megszűnő
felsőoktatási intézmény jogutódai. A jogutódlásról a megszűnéssel és az alapítással
kapcsolatos eljárásban kell dönteni a 7. §-ban, a 12-18. §-ban, valamint a 37-38. §-ban
meghatározottak szerint.
(8)	Kiválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény tovább folytatja működését, a
kiváló szervezeti egységet új intézményként lehet megalapítani, vagy másik felsőoktatási
intézményhez lehet csatlakoztatni. Az eljárásra a 7. §-ban, a 12-18. §-ban, valamint a 37-38.
§-ban meghatározottakat kell alkalmazni.
(9)	Beolvadás esetén a beolvadó felsőoktatási intézmény megszűnik, és a befogadó
felsőoktatási intézmény - jogutódként - látja el a beolvadt felsőoktatási intézmény feladatait.
Az eljárásra a 7. §-ban, a 12-18. §-ban, valamint a 37-38. §-ban meghatározottakat kell
alkalmazni.
(10)	Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény költségvetési szervvel
egyesülhet, költségvetési szervhez csatlakozhat és költségvetési szervvel olvadhat össze.
(11)	A Kormány határozza meg a felsőoktatási intézmények egyesülésének,
kiválásának, szétválásának, csatlakozásának, beolvadásának eljárási rendjét.
A felsőoktatási intézmény megszűnése
37.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény a 15. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásból
való törlés napjával megszűnik. Törölni kell a nyilvántartásból a felsőoktatási intézményt, ha
a)	az e törvényben meghatározottak szerint a bíróság a törlését elrendelte,
b)	a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
c)	megszűnik a fenntartó joga ahhoz, hogy felsőoktatási intézményt tartson fenn,
d)	a fenntartó e jogának gyakorlásával felhagy, kivéve ha a fenntartói jog új
fenntartóra száll át.
(2)	Törölni kell a nyilvántartásból továbbá azt a felsőoktatási intézményt is, amelyet a
fenntartója megszüntetett.
(3)	Az e törvényben foglaltak szerint megszűnik a felsőoktatási intézmény, ha másik
felsőoktatási intézménnyel egyesül, beolvad vagy szétválik.
32
(4)	A fenntartó a felsőoktatási intézményt - az (1) bekezdésben meghatározottakon
kívül - a következő esetekben szüntetheti meg:
a)	ha a felvételi eljárás három egymást követő évben sikertelen volt. E rendelkezés
alkalmazásában sikertelen a felvételi eljárás, ha ennek következtében a felsőoktatási
intézményben a hallgatói létszám adott évben nem éri el a felvehető maximális hallgatói
létszám hetven százalékát;
b)	ha a felsőoktatási intézmény működése a fenntartó többszöri felhívása ellenére
jogszabálysértő vagy az alapító okirattal ellentétes;
c)	ha a felsőoktatási intézmény figyelmen kívül hagyta az ésszerű és takarékos
gazdálkodás követelményeit, és emiatt a költségvetését túllépte, hatvan napon túli lejárt
adósságállománya több mint egy költségvetési éven keresztül elérte az éves költségvetésének
húsz százalékát;
d)	ha a működő felsőoktatási intézmény helyett egy vagy több, másik felsőoktatási
intézményt létesít;
e)	ha a felsőoktatási intézmény a folyamatos működéshez szükséges feltételekkel már
nem rendelkezik.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben a megszűnésre kifutó rendszerben
kerülhet sor, oly módon, hogy azok a hallgatók, akik megkezdték a tanulmányaikat az adott
képzési szinten, azt be tudják fejezni. Megszüntethető a felsőoktatási intézmény az adott
félévet követő vizsgaidőszak utolsó napján is, feltéve, hogy a hallgatók tanulmányaikat másik
felsőoktatási intézményben folytatni tudják. A felsőoktatási intézményt megszüntető
fenntartónak döntése meghozatala előtt megállapodást kell kötnie azzal a felsőoktatási
intézménnyel, amelyikben a hallgatók a megkezdett tanulmányaikat folytatni tudják.
(6)	A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény költségvetési hiányának
felszámolására, a költségvetési hiány megszüntetésével összefüggő eljárásra az
államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.
(7)	Amennyiben a (4) bekezdés a) pontja szerinti arány állami felsőoktatási intézmény
esetében eléri a hetvenöt százalékot, az oktatási miniszter a hallgatói létszám csökkenéséről,
várható alakulásáról és javaslatáról tájékoztatja a Kormányt.
(8)	A törlésről a regisztrációs központ hatósági eljárás keretében határoz. Ha a
megszűnő felsőoktatási intézmény költségvetési szervként működött, a fenntartó a jogerős
határozatot megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek is.
(9)	A regisztrációs központ a törlésről szóló jogerős határozat egy példányát megküldi
az oktatási miniszternek, aki kezdeményezi az érintett felsőoktatási intézmény e törvény 1.
számú mellékletéből történő törlését.
(10)	Ha a felsőoktatási intézmény megszűnik, a tulajdonában lévő vagyon, illetve az őt
megillető vagyonkezelői jog a jogutód felsőoktatási intézményre száll át. A jogutód
felsőoktatási intézményre szállnak át a megszűnő felsőoktatási intézmény jogai és
kötelezettségei is. A jogutód nélküli megszűnés esetén a vagyon a felsőoktatási intézmény
fenntartóját illeti meg. Ha a felsőoktatási intézménynek több fenntartója van - eltérő
megállapodás hiányában - vagyoni hozzájárulásuk arányában száll át rájuk a megszűnő
felsőoktatási intézmény vagyona.
33
38. §
(1)	A regisztrációs központ a felsőoktatási intézmény megalakulásával, átalakulásával,
megszűnésével kapcsolatos jogerős határozatát a Kormány által meghatározottak szerint,
továbbá az Oktatási Minisztérium honlapján közzéteszi.
(2)	A regisztrációs központ jogerős határozatának egy példányát megküldi a
felsőoktatási információs rendszer részére is.
(3)	A regisztrációs központ a Magyar Köztársaság területén engedéllyel működő
külföldi felsőoktatási intézményekről nyilvántartást vezet, melyet évente - december
hónapban - közzé kell tenni a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, valamint az Oktatási
Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.
HARMADIK RÉSZ
A HALLGATÓ
A hallgatói jogviszony keletkezése
39.	§
(1)	Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott
feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, államilag támogatott
vagy költségtérítéses képzésben. Ez a jog megilleti
a)	az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait,
b)	a Magyar Köztársaság területén élő menekültet, menedékest, bevándoroltat,
letelepedettet,
c)	az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország magyarországi munkavállaláshoz
szükséges tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárát, továbbá annak családtagját,
feltéve, hogy a Magyar Köztársaság területén lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
van,
d)	nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá
eső külföldit,
e)	azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a
viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait.
(2)	Aki nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározottak hatálya alá, tanulmányait
kizárólag költségtérítéses formában folytathatja.
(3)	A felsőoktatási intézményben az kezdheti meg tanulmányait, aki felvételt nyert. A
felvétel jelentkezés alapján, az e célra szolgáló jelentkezési lap benyújtásával történik. A
felsőoktatási intézménybe jelentkező korlátlan számú jelentkezési lapot nyújthat be. A
felvételi jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a jelentkező milyen munkarend szerinti
képzésre, továbbá hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre jelentkezik. Ha a
jelentkező több lehetőséget jelöl meg, azokat rangsorolnia kell.
34
(4)	Az, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott
felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a
beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsőoktatási intézmény törzslapot állít ki.
(5)	A felsőoktatási jelentkezések rangsorba állításának és a jelentkezők meghatározott
felsőoktatási intézménybe való besorolásának feladatait az Országos Felsőoktatási
Információs Központ végzi.
(6)	A jelentkezések elbírálásának rendjét, a jelentkezések rangsorba állítását és ennek
alapján a jelentkezők rangsorolását, továbbá a felvételi követelmények teljesítésének
feltételeit, a felvételhez szükséges szintet, valamint a felvételi eljárás során kérhető eljárási díj
megállapításának rendjét és a díj legmagasabb összegét, illetőleg a díj befizetése alóli
mentesülés eseteit a Kormány határozza meg.
(7)	A Kormány előnyben részesítési követelményt állapíthat meg
a)	hátrányos helyzetű hallgatói csoport,
b)	gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi-
gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy
gyermekgondozási díjban részesülők,
c)	fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók
részére azzal, hogy az előnyben részesítés kizárólag az előnyben részesítés alapjául szolgáló
körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben az
oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által
tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli
felmentéshez.
40.	§
(1)	A hallgató
a)	kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés,
illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson,
b)	kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe,
c)	másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet,
d)	másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt
létesíthet.
(2)	A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó
résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a
felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A
hozzájárulást a felsőoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói
jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A
35
további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése
céljából létesíthető.
(3)	A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A
hallgatónak - a képzési időszak megkezdése előtt - a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározottak szerint be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott
képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti (a továbbiakban: bejelentkezés).
(4)	Az átvétel és a vendéghallgatói jogviszony létesítésének, a további szakképesítés,
illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokba való bekapcsolódás
feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.
41. §
(1)	A felsőfokú szakképzésre történő felvétel feltétele - a (2)-(4) bekezdésben
meghatározott kivétellel - az érettségi vizsga sikeres teljesítése.
(2)	Felsőfokú szakképzésre történő jelentkezéshez a felsőoktatási intézmény határozza
meg, hogy a felvételi kérelem elfogadásához az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból
milyen szintű vizsga letétele szükséges, továbbá milyen érettségi vizsga-eredmény és milyen
középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség. A felsőfokú szakképzésre történő
jelentkezés szakképesítés meglétéhez is köthető.
(3)	Ha a felsőoktatási intézmény olyan felsőfokú szakképesítés megszerzésére készít
fel, amelyhez egészségügyi követelménynek, pályaalkalmassági követelménynek kell
megfelelni, a felsőfokú szakképzésbe azt lehet felvenni, illetve átvenni, aki megfelelt az
egészségügyi, illetve pályaalkalmassági követelményeknek.
(4)	Ha a felsőoktatási intézmény olyan felsőfokú szakképesítés megszerzésére készít
fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a hallgatót akkor
lehet felvenni, illetve átvenni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. A
szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a szakképzési programban kell meghatározni.
Ha a felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmény gazdálkodó szervezettel közösen
szervezi, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény és a
gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg. Ha a felsőfokú szakképzést a
felsőoktatási intézmény középiskolával közösen szervezi meg, a szakmai alkalmassági vizsga
követelményeit a felsőoktatási intézmény a középiskolával közösen állapítja meg.
(5)	Nem utasítható el a felsőfokú szakképzésre történő felvétele annak, aki hallgatói
szerződést kötött, feltéve, hogy az előírt pályaalkalmassági, egészségügyi és szakmai
alkalmassági követelményeknek megfelelt, és teljesítette a jogszabályban meghatározott
minimális felvételi feltételeket.
(6)	A pályaalkalmassági, az egészségügyi és a szakmai alkalmassági követelményeket
a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.
(7)	A pályaalkalmassági követelmények és az egészségügyi követelmények
meghatározására, megállapítására a szakképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
36
42. §
(1)	Alapképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése.
(2)	Alapképzésre történő jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató
felsőoktatási intézmények közösen határozzák meg, hogy melyik vizsgatantárgyból és milyen
szintű vizsga letétele szükséges. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy milyen
érettségi vizsga eredményre és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van
szükség a felvételi kérelem teljesítéséhez. Ha az alapvető tanulmányi követelmények
teljesítéséhez egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, alkalmazni
kell a 41. § (3) és (6) bekezdésében foglaltakat. A Kormány határozza meg, hogy mely
esetben lehet megkövetelni az egészségügyi, illetve a pályaalkalmassági vizsgálaton való
részvételt.
(3)	Az alapképzésre történő felvételre benyújtott jelentkezési kérelmeket - a (4)
bekezdésben meghatározott kivétellel - az egyes képzési területekre meghatározott egységes
felvételi követelmények alapján, képzési áganként, szakonként kell rangsorba állítani. A
felvételi feltételeket teljesítők felvételi kérelmét a felvételi rangsorban elért helyük alapján
kell teljesíteni, oly módon, hogy a felvételi rangsorban előbb állók kérelmét kell az általuk
megadott intézményi rangsor szerint teljesíteni.
(4)	A felsőoktatási intézmény a tanulmányokhoz szükséges különleges képesség vagy
a megszerezhető szakképzettséggel betölthető munkakör sajátosságai miatt szakmai
alkalmassági, illetőleg gyakorlati vizsgát jogosult tartani, amennyiben e képességekről az
érettségi vizsga keretében nem vagy nem megfelelő módon lehet meggyőződni. Ha a
felsőoktatási intézmény gyakorlati vizsgát tart, akkor a felvételi jelentkezéseket a vizsga
figyelembevételével rangsorolja.
(5)	A Kormány határozza meg, hogy a felsőoktatási felvételi kérelmek rangsorolásánál
a sporteredményeket, illetve a középiskolai tanulmányi versenyeken vagy más tudományos
célú versenyen elért eredményeket milyen módon és milyen feltételek mellett lehet
figyelembe venni, továbbá, hogy mely esetben lehet szakmai alkalmassági, illetve gyakorlati
vizsgát tartani.
43. §
(1)	Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget
tanúsító oklevelet szerzett.
(2)	Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben
szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében
felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai
gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető.
(3)	Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és
szakképzettséggel rendelkezik.
(4)	A mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre történő
felvétel további feltételeit a felsőoktatási intézmény határozhatja meg, azzal a megkötéssel,
37
hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a
jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét.
44.	§
(1)	Ha a felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásához e törvény
felhatalmazása alapján vizsgán való részvételt ír elő, fogyatékossággal élő jelentkező esetén a
középiskolai tanulmányok során nyújtott mentesítést, a vizsgázás sajátos formáját biztosítani
kell. Megilleti ez a jog azt is, akinek a középiskolai tanulmányai során nem biztosítottak ilyen
lehetőségeket, de igazolja, hogy fogyatékossággal élő.
(2)	A felvételi eljárásban a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkező
használhatja anyanyelvét, amennyiben a középiskolai tanulmányait az adott nyelven folyó
vagy két tanítási nyelvű kisebbségi oktatásban végezte, és az érettségi vizsgán az anyanyelvén
vizsgázott.
(3)	A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét a Kormány határozza
meg.
45.	§
(1)	Az Országos Felsőoktatási Információs Központ - a felsőoktatási intézmények
adatközlése alapján - az esedékesség évét megelőző évben, legkésőbb december 15-éig
felvételi tájékoztatót tesz közzé, amely tartalmazza a felsőoktatási intézményekben induló
képzések adatait, illetve mindazokat az információkat, amelyek a hallgatói jogviszony
létesítéséhez szükségesek.
(2)	A felvételi tájékoztatót az Oktatási Minisztérium honlapján is hozzáférhetővé kell
tenni.
A hallgató egyéni jogai és kötelességei
46.	§
(1)	A hallgató joga, hogy szabadon megválassza, melyik felsőoktatási intézményben
kívánja folytatni tanulmányait.
(2)	A hallgató joga, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák, e körben különösen,
hogy
a)	személyiségi jogát, ezen belül személyisége szabad kibontakoztatásához való jogát,
önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák,
feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem korlátoz másokat, e jogának érvényesítésében nem
veszélyezteti a saját és társai, illetve a felsőoktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi
épségét,
b)	az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden
kérdésről, az oktatók munkájáról, a felsőoktatási intézmény, a kollégium működéséről,
c)	tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről,
38
d)	javaslattal éljen, kérdést intézzen a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium
vezetőihez, oktatóihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül
érdemi választ kapjon,
e)	véleményezze az oktatói munkát,
f)	vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez
tartozását tiszteletben tartsák és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása
nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz
való jogának érvényesülését,
g)	levelezéshez, továbbá a kollégiumban a lakhatáshoz való jogát tiszteletben tartsák,
feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak hasonló jogát és nem korlátozza társai
tanuláshoz való jogának gyakorlását.
(3)	A hallgató joga, hogy a felsőoktatási intézményben biztonságban, egészséges
környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől
függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy
a)	igénybe vegye a felsőoktatási intézményben, illetve a kollégiumban rendelkezésre
álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai
eszközök, sport- és szabadidő-létesítmények, egészségügyi tanácsadás stb.),
b)	a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét,
megválassza a tantárgyakat, ennek keretei között szabadon igénybe vegye a felsőoktatási
intézmény által nyújtott képzési lehetőségeket,
c)	látogassa a felsőoktatási intézmény által szervezett előadásokat, szemináriumokat,
d)	válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és
más foglalkozások, az oktatók, doktoranduszként a témavezetők között,
e)	teljes körű és tárgyilagos tájékoztatást nyújtsanak részére,
f)	állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban
részesüljön,
g)	segítséget kapjon az intézményi közösségi életbe való beilleszkedéshez, fizikai
állapotának megőrzéséhez, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életviteléhez,
h)	tagja legyen tudományos diákkörnek, részt vegyen annak munkájában, részt
vehessen a felsőoktatási intézmény kutató, fejlesztő tevékenységében,
i)	tudományos, kutatói ösztöndíjban részesüljön,
j) tudományos, művészeti célú pályázatot nyújtson be, tudományos, művészeti
eredményét közzétegye, a szakdolgozatának, diplomamunkájának témáját megválaszthassa,
k) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadást részére megszervezzék, és a szolgáltatásait
igénybe vegye,
l) szüneteltesse hallgatói jogviszonyát,
m) vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje az átvételét másik felsőoktatási
intézménybe, további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen.
(4)	A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e
célból az Európai Gazdasági Térség országaiban működő felsőoktatási intézményekben
39
folytathasson résztanulmányokat, és ehhez igénybe vegye a hallgatói hitelt, illetőleg -
amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesz részt - ösztöndíjban részesüljön.
(5)	A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi
eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesüljön, e körben
különösen
a)	kollégiumi ellátást vagy lakhatási támogatást biztosítsanak részére,
b)	szociális vagy más ösztöndíjban (így különösen tanulmányi, doktorandusz,
köztársasági) szociális, tankönyv-, jegyzetvásárlási támogatásban részesüljön (a továbbiakban
az a)-b) pontban felsoroltak együtt: hallgatói juttatások),
c)	fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt,
halasztást kapjon,
d)	diákigazolványt állítsanak ki részére, s igénybe vegye az ahhoz kapcsolódó
szolgáltatásokat, kedvezményeket,
e)	a felsőoktatási intézményben munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói
munkadíj illesse meg,
f)	a felsőoktatási intézmény által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaság
tagja legyen, illetve abban munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj
illesse meg,
g)	jogszabályban meghatározottak szerint tanulmányi szerződést, hallgatói szerződést
kössön, munkavégzés melletti tanulmányok esetén igénybe vegye a tanulmányi szabadságot.
(6)	Az (5) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott hallgatói munkadíj - külön
törvényben meghatározottak szerint - mentes a közterhektől, a mindenkori legkisebb kötelező
munkabér (minimálbér) mértékéig.
(7)	A hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga, e körben
különösen, hogy
a)	hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz,
b)	személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések
meghozatalában, a felsőoktatási intézmény, a kollégium irányításában,
c)	jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,
d)	az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon,
e)	igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot,
f)	választó és választható legyen a hallgatói önkormányzatba.
(8)	A hallgató - a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint -
hallgatói hitelt vehet igénybe. A hallgatói hitel eltérő összegben és eltérő feltételek mellett - a
hallgató választásától függően - vehető igénybe. A költségtérítéses képzésben részt vevő
hallgató magasabb összegű hallgatói hitelt vehet igénybe. A hallgatói hitel a határnapot
megelőzően a Ptk. 292. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával is visszafizethető.
40
(9)	A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában jogszabály
alapján nem kötelező hallgatói juttatás igénybevételének lehetőségét közösségi célú
tevékenységben való részvételhez kötheti.
(10)	A hallgató hallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatói
munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató
foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
47.	§
(1)	Az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben folyó
gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót
megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók
részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. §
(2)	bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja]. A hallgató foglalkoztatására - a
szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell a Munka
Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-
(2)	bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A hallgató a
gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára
vonatkozó rendelkezések szerint - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában
a munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a
hallgatói jogviszonyt kell érteni.
(2)	A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató a szakképzésre vonatkozó
jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és
kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani.
(3)	A hallgatói szerződés megkötésére, az abból eredő jogokra és kötelezettségekre a
szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A hallgatói szerződés
megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód
követelményeit meg kell tartani.
(4)	A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató javára az, aki a gyakorlati képzést
szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.
48.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény, a kollégium, valamint a hallgatók közötti eltérő
megállapodás hiányában a hallgató jogutódjaként a felsőoktatási intézmény, a kollégium
szerzi meg a tulajdonjogát - a szellemi alkotások (Ptk. 86. §) kivételével - minden olyan, a
birtokába került dolog felett, amelyet a hallgató állított elő a hallgatói jogviszonyából,
kollégiumi jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve,
hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a felsőoktatási
intézmény, kollégium biztosította. A hallgatót díjazás illeti meg, ha a felsőoktatási intézmény,
kollégium a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A
megfelelő díjazásban a hallgató és a felsőoktatási intézmény, kollégium állapodik meg, ha
alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a
bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként, rendszeresen elkészített dolog
esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban résztvevők által végzett tevékenység
41
-	költségekkel csökkentett - bevétele terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti
és működési szabályzatban kell meghatározni, oly módon, hogy a szabályozás figyelembe
vegye a hallgatók teljesítményét.
(2)	Ha a hallgató által az (1) bekezdésben meghatározottak alapján előállított dolog
szellemi alkotás, az (1) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a szellemi alkotásnak a felsőoktatási intézmény, kollégium részére történő átadására a
munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató
részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat
hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb
kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói
munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a
felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a
hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak.
(4)	A hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségekkel függ össze az a munkavégzés
is, amikor a doktorandusz részt vesz a felsőoktatási intézménynek az oktatással, kutatással
összefüggő tevékenységében. A munkavégzés doktorandusz-szerződés alapján folyik. Az ily
módon végzett munka ideje - egy tanulmányi félév átlagában - nem haladhatja meg a heti
teljes munkaidő ötven százalékát. A hallgató munkaidő-beosztását oly módon kell
meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget
tudjon tenni. A doktorandusz-szerződés alapján hallgatói munkadíj kerül kifizetésre, melynek
havi összege nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér). A
doktorandusz-szerződésből eredő vitás ügyek elbírálására a munkaügyi viták rendezésére
vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
49.	§
A hallgató kötelessége, hogy
a)	teljesítse a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában
meghatározott kötelezettségeket,
b)	megtartsa a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium szervezeti és működési
szabályzatában foglaltakat,
c)	megtartsa a felsőoktatási intézmény helyiségei, továbbá a felsőoktatási
intézményhez tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megőrizze,
illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rá bízott eszközöket, óvja a felsőoktatási
intézmény létesítményeit, felszereléseit, óvja saját és társai testi épségét, egészségét,
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket,
d)	tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint a felsőoktatási
intézmény alkalmazottai és hallgatótársai emberi méltóságát.
50. §
(1)	Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói
kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói
jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató
42
több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szünetelésre -
ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat eltérően nem rendelkezik - csak az első félév sikeres
teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos további
kérdéseket - beleértve az első félév sikeres teljesítése előtti szünetelés lehetőségét - a
tanulmányi és vizsgaszabályzat szabályozza.
(2)	Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból
eredő kötelezettségeinek baleset, betegség, szülés vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül
nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (1)
bekezdésben meghatározott korlátozásokat.
(3)	Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a
tanulmányok folytatásától [70. § (2) bekezdés d) pont].
51.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott hallgatói jogokat és kötelezettségeket
rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A felsőoktatási intézmény
döntései, intézkedései, dokumentumai nem vezethetnek az e törvényben, a szakképzésről
szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályban biztosított
hallgatói jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a
véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására.
(2)	A hallgatói jogviszonyból eredő jogok - ha e törvény vagy a felsőoktatási
intézmény szervezeti és működési szabályzata korábbi időpontot nem állapít meg - a
felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás napjától gyakorolhatók.
(3)	A Kormány határozza meg
a)	az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés
feltételeit, ennek során a kedvezményeket, támogatásokat ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a
hallgató a nappali oktatás munkarendje szerint készüljön fel, vagy államilag támogatott
képzésben vegyen részt,
b)	a diákigazolvány kiadásával, a kollégiumi ellátás igénybevételével és a lakhatási
támogatással, az egyes tanulmányi ösztöndíjak igénybevételével kapcsolatos feltételeket,
továbbá egyes, a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatásokért való fizetés elveit,
c)	a rászorultsági alapon adható juttatásokat.
(4)	A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg, hogy
a hallgatói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve végrehajtani.
A szervezeti és működési szabályzat - az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói
juttatások tekintetében - kormányrendeletben meghatározott keretek között meghatározza az
egyes juttatásokhoz való hozzájutás feltételeit, valamint a hallgatók részére további jogokat és
kötelezettségeket állapíthat meg.
43
A kollégiumi elhelyezés
52.	§
(1)	A hallgató kollégiumi elhelyezése jelentkezés alapján történik. Kollégiumi
elhelyezését kérheti mindenki, aki felvételi kérelmet nyújtott be a felsőoktatási intézménybe,
illetve aki hallgatói jogviszonyban áll, függetlenül attól, hogy milyen képzési szakaszra,
milyen tanulmányi rend szerinti képzésre kéri a felvételét, illetve létesített hallgatói
jogviszonyt.
(2)	A kollégiumi jelentkezések elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a hátrányos
helyzetű hallgatót, aki kollégiumi elhelyezés hiányában felsőfokú tanulmányait nem tudja
megkezdeni, illetve folytatni.
(3)	A kollégiumi elhelyezésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a lakhatási
feltételek biztosításáért és az ahhoz kapcsolódó, a rendeltetésszerű használatot biztosító
alapszolgáltatásokért kell fizetni. Az alapszolgáltatások összegét a kollégium komfortfokozata
alapján kell meghatározni. A kollégium további kiegészítő szolgáltatásokat nyújthat, melyek
igénybevételéről a hallgató dönt.
(4)	A kollégiumi felvételkor meg kell határozni a térítési díj összegét, valamint hogy a
kollégium milyen kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, és ezekért a hallgató milyen fizetési
kötelezettséggel tartozik.
(5)	A felvételi ügyekben a kollégiumi bizottság dönt.
(6)	A kollégiumi felvétellel kollégiumi tagsági jogviszony jön létre.
(7)	A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a kollégiumi tagsági
jogviszonyból származó hallgatói jogokat és kötelezettségeket, a kollégium működésének a
rendjét, az általa nyújtott kiegészítő szolgáltatások igénybevételének feltételeit, a kollégiumi
együttélés szabályait, a felvételi kérelmek elbírálásának rendjét.
(8)	Az állami fenntartásban működő kollégium esetében az elhelyezés keretében
biztosított lakhatási feltételekért és az ahhoz kapcsolódó kötelező szolgáltatásokért (a
továbbiakban: alapszolgáltatás) kérhető térítési díj legmagasabb összegét, a kollégium
komfortfokozat szerinti osztályba sorolásának feltételeit, az alapszolgáltatások körét a
Kormány határozza meg.
(9)	A felsőoktatási intézményben a kollégiumi hallgatók érdekképviseletét a hallgatói
önkormányzat látja el.
(10)	Az e §-ban foglaltakat - a (2) és (8)-(9) bekezdésben meghatározottak kivételével
-	alkalmazni kell a diákotthonra is, ha az a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás
alapján vesz részt a lakhatási feltételek biztosításában.
44
Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés
53.	§
(1)	A felsőoktatási intézményben folyó képzés lehet államilag támogatott vagy
költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeit - ha e törvény másképp
nem rendelkezik - az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli.
(2)	Bármely képzési ciklusban, felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben
folyó képzés lehet államilag támogatott, függetlenül annak munkarendjétől. A további
(párhuzamos) hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés.
(3)	A Kormány - az esedékesség évét megelőzően egy évvel (a továbbiakban:
esedékesség éve) - határozatban meghatározza az első évre felvehető államilag támogatott
hallgatói létszámkeretet (a továbbiakban: az új belépők létszámkerete). Az új belépők
létszámkerete magában foglalja a felsőfokú szakképzésbe felvehetők létszámát, az
alapképzésbe felvehetők létszámát, valamint az egységes, osztatlan képzésre felvehetők
létszámát. Az új belépők létszámkerete nem haladhatja meg az esedékesség évében nappali
rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a középiskola utolsó évfolyamára járó tanulók e
törvény szerint meghatározott arányát.
(4)	A mesterképzésre felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeret az adott
évet megelőző harmadik évben megállapított új belépők létszámkeretének harmincöt
százaléka. A doktori képzésre és a szakirányú továbbképzésre felvehetők létszámkerete a
mesterképzésre felvehető létszámkeret tíz százaléka.
(5)	Az új belépők, a mesterképzés, valamint a szakirányú továbbképzés és doktori
képzés létszámkeretét a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci igények mérlegelésével kell
meghatározni oly módon, hogy az szolgálja a gazdasági versenyképesség növelését. Az
államilag támogatott hallgatói létszámkeret meghatározásánál figyelembe kell venni azokat a
képzéseket is, amelyek nem kapcsolódnak a munkaerő-piaci igényekhez (a továbbiakban: kis
létszámú szak).
(6)	A Kormány - az esedékesség évét megelőzően - évenként állapítja meg az új
belépők létszámkeretét az egyes képzési területek és a képzés munkarendje szerint. A
Kormány döntését a munkaerő-piaci szereplők e törvényben meghatározottak szerinti
bevonásával, a munkaerő-piaci előrejelzések, a pályakövetési rendszer tapasztalatainak, a
diplomás munkanélküliség helyzetének értékelésével hozza meg, azzal a megkötéssel, hogy
figyelembe kell venni a döntéshozatal évében benyújtott jelentkezések számát. Az előző
évhez képest biztosított létszámkeret növelése, illetve csökkentése - adott képzési területen
belül - nem haladhatja meg a tíz százalékot.
(7)	Nem kell a (6) bekezdés szerinti létszámkorlátozást alkalmazni, amennyiben a
döntéshozatal évében benyújtott jelentkezések számának előző évhez viszonyított változása
meghaladja a tíz százalékot. A Kormány a mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a
doktori képzésre együttesen rendelkezésre álló kereten belül, a meghatározott arányoktól egy-
tíz százalékkal eltérést engedélyezhet.
45
54. §
(1)	Az alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben az államilag támogatott hallgatói
helyeket a felvételi jelentkezések rangsora és a jelentkezési lapokon felállított intézményi
rangsorok alapján kell elosztani. Az adott felsőoktatási intézmény annyi államilag támogatott
hallgatót fogadhat, ahány felvételi kérelem teljesítése az adott felsőoktatási intézményre jut.
(2)	A mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben és a doktori képzésben a
felsőoktatási intézmény bírálja el és rangsorolja a felvételi kérelmeket. Az oktatási miniszter
határozza meg, hogy e körben hány államilag támogatott hallgatói hellyel rendelkezik a
felsőoktatási intézmény.
(3)	A felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni, hogy az adott képzési területre,
felsőfokú szakképzésre a Kormány hány államilag támogatott hallgatói helyet biztosított.
55.	§
(1)	Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a
tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait
költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére a felsőoktatási intézményben a
költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet, a felsőoktatási intézmény
tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott eljárás szerint.
(2)	Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat
államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú
szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető.
A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha
betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a
félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére
teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a
tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási
intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai
folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem
ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan
képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz
félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel
meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb
további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt
nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a
megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban
záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott
képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.
(3)	Ha a hallgató kimerítette a - (2) bekezdésben meghatározottak szerint -
rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat
tanulmányokat a felsőoktatásban.
(4)	A támogatási idő nem lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha
a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési
formában folytathatja.
46
(5)	Az Országos Felsőoktatási Információs Központ tartja nyilván a felsőoktatásban
megkezdett tanulmányokat, a megkezdett féléveket, az egyes személyek által igénybe vett,
illetve fel nem használt támogatási időt.
(6)	A támogatási idő nyilvántartásának rendjét a Kormány határozza meg.
56.	§
(1)	Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, hallgatói jogviszonyából eredő
jogaira és kötelezettségeire alkalmazni kell az e törvényben meghatározottak mellett a
felnőttképzésről szóló törvény 20-27. §-ában foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy a
szerződésnek tartalmaznia kell a következőket is: a költségtérítés összegét, a költségtérítésért
járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit.
(2)	A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A
hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet
igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma - beleértve az
államilag támogatott képzés idejét is - meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt
a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít
új hallgatói jogviszonyt.
(3)	A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő
számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató egyidejűleg több felsőoktatási
intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben
egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.
A tanulmányi kötelezettségek teljesítése
A hallgatók teljesítményének értékelése
57.§
(1)	A képzési időszak szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A hallgató teljesítményét a
felsőoktatási intézmény a szorgalmi időszakban és a vizsgaidőszakban értékeli.
(2)	A hallgató teljesítményének értékelése lehet:
a)	ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés,
b)	háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítés,
c)	a felsőoktatási intézmény által bevezetett, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban
rögzített más értékelési rendszer, amennyiben az biztosítja az összehasonlíthatóságot.
(3)	A felsőoktatási intézmény a beiratkozáskor átadja a hallgatónak a tanulmányai
folytatásához, megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó tájékoztatót.
47
(4)	A hallgató részére a beiratkozáskor át kell adni a leckekönyvet. A leckekönyv a
tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely
tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat.
(5)	A Kormány határozza meg a kreditrendszerű képzés általános szabályait, továbbá
azt, hogy meghatározott tanulmányokban való előrehaladáshoz, a tanulmányok sikeres
teljesítéséhez hány kreditet kell elérni, valamint a kreditek intézményi nyilvántartásának
rendjét és a tanulmányi tájékoztató összeállítására vonatkozó alapelveket.
58.	§
(1)	A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi
követelmények teljesítését -- az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt -
tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott
képzésben végzett tanulmányaiban történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege
fejezi ki.
(2)	Kredit a felsőoktatási intézmény által meghatározott tanulmányi követelmények
teljesítésével szerezhető.
(3)	A kredit értéke - feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták - nem függ
attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.
(4)	A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél
megszerzéséhez előírt összes kreditmennyiség legalább öt százalékáig szabadon választható
tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditmennyiséget legalább húsz százalékkal
meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben
biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében - költségtérítés fizetése nélkül -
az összes előírt kreditmennyi séget tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen
fel.
(5)	A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsőoktatási
intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mint
vendéghallgató bármelyik felsőoktatási intézményben folyó képzésben felveheti.
(6)	A felsőoktatási intézmény ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend
összeállításához. A hallgató tanulmányai tervezése során eltérhet a felsőoktatási intézmény
által ajánlott tantervtől. A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési
időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezheti.
(7)	Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel
elismert tanulmányi teljesítményt - ha annak előfeltétele fennáll - bármelyik felsőoktatási
intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen
felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték
azt. Az elismerés - tantárgyi program alapján - kizárólag a kredit megállapításának alapjául
szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett
ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a
felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság)
végzi.
48
(8)	Az (5)-(7) bekezdésben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a
tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni.
(9)	Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő
rendszerben kerülhet sor.
59.	§
(1)	A vizsgát oly módon kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni
tudjon és vizsgázhasson. A felsőoktatási intézménynek biztosítania kell, hogy az adott képzési
időszakban a hallgató a sikertelen vizsgát megismételhesse (a továbbiakban: javítóvizsga). A
tanulmányi és vizsgaszabályzat megengedheti, hogy a sikertelen javítóvizsgát megismételjék
(a továbbiakban: ismétlő javítóvizsga), illetve hogy a javítóvizsgát és az ismétlő javítóvizsgát
a képzési időszak lejárta után teljesítsék.
(2)	Ha az ismétlő javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán
ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az ismétlő
javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. Ez a jog akkor is megilleti a
hallgatót, ha a vizsga letételére új képzési időszakban kerül sor. A vizsgáról való
távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent
meg a vizsgán, tudása nem értékelhető, azonban a felsőoktatási intézmény a felmerült
költségek megfizetésére kötelezheti, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt.
(3)	A felsőoktatási intézmény a szorgalmi időszak megkezdésekor a tanulmányi
tájékoztatójában köteles - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra hozni a képzési
időszak ismeret-ellenőrzési formáit és azok ütemezését, továbbá a vizsgaidőszak rendjét, így
különösen a kezdő és zárónapot. A felsőoktatási intézmény - a helyben szokásos módon -
köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel az egyes
vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közreműködők nevét, a jelentkezés idejét és módját, a
vizsgaeredmények közzétételének napját, a vizsgaismétlés lehetőségét.
(4)	A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg
a)	a képzési időszakokat és azok belső ütemezését, valamint a tanulmányi
kötelezettségek teljesítésének szabályait, illetőleg az ismeretek ellenőrzésének és
értékelésének módját,
b)	a vizsgákra történő jelentkezésnek, a vizsgák megszervezésének és
lebonyolításának rendjét,
c)	hány kreditet kell összegyűjtenie a hallgatónak ahhoz, hogy tanulmányait az
államilag támogatott képzésben folytathassa.
60.	§
(1)	A felsőfokú szakképzésben a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint
szakmai vizsgát kell tenni.
(2)	A hallgató tanulmányait az alap- és mesterképzésben, a szakirányú
továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.
49
(3)	A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és
képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell
tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak
szerint több részből - szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli,
írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből - állhat.
(4)	A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése.
Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben
előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga
letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt
krediteket megszerezte. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő
vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése
után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények
szerint letehető.
(5)	A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább
még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja
egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá
legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási
intézménnyel. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
(6)	A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg a
záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét,
eredményének kiszámítási módját. Záróvizsgát a felsőoktatási intézmények közösen is
szervezhetnek.
61.	§
(1)	A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz
igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy
teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben
mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége
alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje
alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé
kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli
beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő
felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló
körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az
oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által
tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli
felmentéshez.
(2)	A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket a Kormány
határozza meg. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg
a fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásának
rendjét.
50
Az oklevél, a bizonyítvány
62.	§
(1)	A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a
sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga
letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél
kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy
a)	alapképzésben egy középfokú, általános nyelvi,
b)	mesterképzésben egy középfokú „C” típusú általános nyelvi vagy egy felsőfokú
általános nyelvi
államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A
tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett
nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által
tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi
nyelvvizsgaként köteles elfogadni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat - a záróvizsga kivételével - nem kell alkalmazni,
ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv.
(3)	Az előírt nyelvvizsga letételét igazoló okiratot - ha a tanulmányi és
vizsgaszabályzat hosszabb időt nem határoz meg - a záróvizsga vizsgaidőszakának utolsó
napjától számított hét éven belül kell bemutatni. Az oklevelet, illetve a bizonyítványt a
nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és
kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett.
(4)	Oklevél kiállítására csak az e törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmény
jogosult. Az oklevél megnevezést csak a felsőoktatási intézmények által e törvény alapján
kiállított, végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló okiratra lehet használni.
(5)	Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a
kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél
tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt
fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás
helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény
vezetőjének (illetőleg a vizsgaszabályzatban meghatározott vezetőnek) és a záróvizsga-
bizottság elnökének eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát. Ha
a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért
az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság
elnöke helyett a vizsgaszabályzatban meghatározott vezető is aláírhatja az oklevelet. A
felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata további - a személyes adatok körébe
nem tartozó - adatok feltüntetését írhatja elő. A kiadott oklevelekről központi nyilvántartást
kell vezetni.
(6)	A felsőoktatási intézmény az oklevelet hagyományainak megfelelő formában is
kiadhatja. Ha a felsőoktatási intézmény szétválás vagy kiválás útján jött létre, az érintett
51
hallgatók oklevelében - a hallgató kérelmére - a jogelőd felsőoktatási intézményt fel kell
tüntetni.
(7)	Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga bizonyítványt
nem tudták bemutatni, a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és
szakképzettéget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott
igazolásokról központi nyilvántartást kell vezetni.
63. §
(1)	Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és
etnikai kisebbségi képzés esetében magyar nyelven és a nemzeti vagy etnikai kisebbségek
nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell
kiadni. Az oklevél a hallgató kérésére és költségére más nyelven is kiadható.
(2)	Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az
Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és
angol nyelven, valamint nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés esetében - a hallgató
kérésére - az érintett kisebbség nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat.
(3)	Az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az egységes, osztatlan képzésben,
szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél - jogszabályban meghatározottak szerint -
munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.
(4)	A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol
nyelvű jelölése:
a)	alapfokozat „Bachelor” (rövidítve: BA, BSc),
b)	mesterfokozat „Master” (rövidítve MA, MSc).
(5)	A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt
az "okleveles" megjelölést használják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles
tanár stb.).
(6)	Az orvosok, a fogorvosok, az állatorvosok, a jogászok oklevele doktori címet
tanúsít. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.
64.	§
(1)	A felsőfokú szakképzésben tett sikeres szakmai vizsga alapján a felsőoktatási
intézmény az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló
bizonyítványt - továbbá a hallgató kérésére bizonyítvány kiegészítő lapot - ad ki. A kiállított
bizonyítvány - jogszabályban meghatározottak szerint - munkakör betöltésére, tevékenység
folytatására jogosít. A bizonyítvány elkészítésére, kiállítására, tartalmára, a kiadott
bizonyítványok nyilvántartására a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A
szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt
használ.
52
(2)	A felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány kiadásának előfeltételeként a szakmai
és vizsgakövetelmény, illetve a szakképzési program előírhatja a nyelvvizsga letételét. A
kiadott bizonyítványokról központi nyilvántartást kell vezetni.
65.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény rektora - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával
-	Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, akinek a
középiskolában és a felsőoktatási intézményben, valamint a doktori képzésben folytatott
tanulmányai során a teljesítményét mindig a legmagasabbra értékelték, feltéve továbbá, hogy
a doktori fokozatszerzési eljárás során is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A kitüntetéses
doktorrá avatás részletes feltételeit a Kormány állapítja meg.
(2)	A felsőoktatási intézmény rektora tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa)
avathatja azt, aki a doktori szabályzatában foglaltak alapján arra érdemessé vált.
(3)	A felsőoktatási intézmény rektora - a szervezeti és működési szabályzatában
meghatározott feltételek szerint - arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevelet
adományozhat annak, aki ötven, hatvan, hatvanöt vagy hetven éve szerezte meg az oklevelét a
felsőoktatási intézményben, és életpályája alapján közmegbecsülésre méltó.
A tehetséggondozás
66.	§
(1)	A hallgató tehetségének kibontakoztatását a minőségi oktatás, a tudományos
diákkör, a szakkollégium és a doktori képzés segíti.
(2)	A minőségi oktatás keretében a kiemelkedő képességű hallgató a tehetségének
kibontakoztatását segítő többletkövetelmények teljesítéséhez kap segítséget.
(3)	A tudományos diákkör a kötelező tananyaggal kapcsolatos tudományos és
művészeti ismeretek elmélyítését, bővítését, a hallgatók kutatómunkáját, illetve
alkotótevékenységét szolgálja.
(4)	Ha a kollégiumot azzal a céllal hozzák létre, hogy részt vegyen a
tehetséggondozásban, szakkollégiumként működik. A kollégium részt vehet a
tehetséggondozásban, a szakkollégiumi feladatok ellátásában. A szakkollégium - a felsőfokú
tanulmányokhoz kapcsolódó - saját program kidolgozásával és megvalósításával segíti a
minőségi képzést, a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, a közéleti
szerepvállalás, a kulturált életvitel, az egészséges életmód elsajátítását, az értelmiségi
feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését. A
szakkollégiumban tudományos diákkör is működhet. A szakkollégium szolgáltatásait igénybe
veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági jogviszonnyal.
(5)	A szakkollégiumi jelentkezéseket - szervezeti és működési szabályzatában
meghatározottak alapján - a hallgató szakmai kiválósága alapján kell elbírálni.
53
(6)	A felsőoktatási intézmény mentor program keretében nyújt segítséget a hátrányos
helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához. A mentor program megszervezésének
elveit a Kormány határozza meg.
(7)	Az e §-ban meghatározott feladatokban a diákotthon a felsőoktatási intézménnyel
kötött megállapodás alapján közreműködhet.
A doktori képzésre vonatkozó külön szabályok
67.	§
(1)	Doktori képzésre az a felsőoktatási intézmény szerezhet jogosultságot, amelyikben
mesterképzés folyik az adott tudományterületen vagy művészeti ágban.
(2)	A felsőoktatási intézmény doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a
tudományterületen, azon belül tudományágban vagy művészeti ágban jogosult, amelyre a
működési engedélye kiterjed. A művészetek területén a tudományos fokozatszerzésre
felkészítő PhD-képzésre, illetve a „Doctor of Liberal Arts” művészeti fokozatszerzésre
felkészítő DLA-képzésre (a továbbiakban: doktori képzés) és fokozatadásra lehet
jogosultságot szerezni.
(3)	A doktori képzésben szerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozat a
„Doctor of Philosophy” (rövidítve: PhD), a művészeti képzésben a „Doctor of Liberal Arts”
(rövidítve: DLA). Az oklevelet a rektor és a doktori tanács elnöke írja alá.
(4)	A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése (a továbbiakban:
doktori eljárás) a felsőoktatási intézmény doktori tanácsának a jogkörébe tartozik. A doktori
tanács tudományterületenként és művészeti áganként tagozódhat.
(5)	A doktori tanács valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A
doktori tanács tagjainak kiválasztásánál biztosítani kell, hogy legalább két olyan tagja legyen,
aki az érintett felsőoktatási intézménnyel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban. A doktori
tanács egy tagját a doktori képzésben részt vevő hallgatók választják.
(6)	A doktori eljárásban nem vehet részt az, aki a pályázó közeli hozzátartozója [Ptk.
685. § b) pont], vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.
68.	§
(1)	A doktori képzés egységes, harminchat hónapos képzési időből áll, amely
felosztható beszámoltatási szakaszokra.
(2)	A doktori képzés a tudományág sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez
igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási
tevékenység. A doktori képzésben az vehet részt, aki mesterfokozatot szerzett.
(3)	A doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás
keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban résztvevő a doktorjelölt.
Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt doktori képzésben, egyénileg készült fel. Ha a
54
doktorandusz a képzési időn belül megkezdi és befejezi a fokozatszerzési eljárást, akkor a
hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is.
(4)	A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel
és annak elfogadásával jön létre. Nem utasíthatja el a jelentkezését a felsőoktatási intézmény
annak, aki az adott felsőoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést. A
doktorjelölti jogviszony keretében kell teljesíteni az (5) bekezdésben meghatározott
követelményeket. A doktorjelölti jogviszony megszűnik a fokozatszerzési eljárás lezárásával,
illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésének napjától számított két éven belül
nem nyújtotta be a doktori értekezését. A doktorjelölt jogaira és kötelezettségeire - ha
jogszabály másként nem rendelkezik - egyebekben a hallgatói jogokra és kötelezettségekre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5)	A doktori fokozat megszerzésének feltételei:
a)	a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori
szigorlat eredményes letétele;
b)	két idegen nyelv - a tudományterület műveléséhez szükséges - ismeretének a
doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása;
c)	az önálló tudományos munkásság - cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon
történő - bemutatása; művészeti (DLA) fokozat megszerzésének feltételeként önálló
művészeti alkotó tevékenység eredményeinek a művészeti ág sajátosságainak megfelelő
módon történő bemutatása;
d)	a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló
megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.
69.	§
(1)	Doktori szigorlatot szigorlati vizsgabizottság előtt kell tenni. A szigorlati
vizsgabizottság legalább három tagból áll. A szigorlati vizsgabizottságot a doktori tanács
hozza létre. A szigorlati vizsgabizottság tagjainak tudományos fokozattal kell rendelkezniük.
A szigorlati vizsgabizottság összeállításánál biztosítani kell, hogy legyen legalább egy olyan
tagja, aki nem áll foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel.
(2)	A doktori értekezést bírálóbizottság előtt, nyilvános vitában kell megvédeni. A
doktori értekezés bírálóbizottságának elnöke a felsőoktatási intézmény szakmailag illetékes
egyetemi tanára vagy professzor emeritusa lehet. A bírálóbizottság létrehozására egyebekben
az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(3)	Az odaítélt doktori fokozatokról központi nyilvántartást kell vezetni, amelybe
bárki betekinthet. Biztosítani kell a nyilvántartás internetes hozzáférhetőségét.
(4)	A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait a felsőoktatási
intézmény doktori szabályzata állapítja meg.
(5)	A PhD fokozattal rendelkező személyek nevük mellett feltüntethetik a „PhD” vagy
a „Dr.” rövidítést, a DLA fokozattal rendelkezők pedig a "DLA" vagy a "Dr." rövidítést.
55
A hallgató fegyelmi és kártérítési felelőssége, a felsőoktatási intézmény kártérítési
felelőssége
70.	§
(1)	Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás
alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárásban a
hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el.
(2)	A fegyelmi büntetés lehet
a)	megrovás,
b)	szigorú megrovás,
c)	a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások
csökkentése, illetőleg megvonása,
d)	határozott időre - legfeljebb két félévre - szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától,
e)	kizárás a felsőoktatási intézményből.
(3)	A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire - így
különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás
ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára kell figyelemmel lenni. A (2) bekezdés c)
pontjában meghatározott büntetés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg; a d)
pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfeljebb két félév lehet. A (2) bekezdés c)
pontjában meghatározott fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. A
(2)	bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott büntetés kiszabása együtt jár a hallgatói
jogviszonnyal összefüggő juttatások, kedvezmények végleges, illetve időszakos
megvonásával. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés ideje alatt a
hallgatói jogviszony szünetel. A fegyelmi eljárás megindítását, illetve a fegyelmi büntetés
kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja.
(4)	Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés
óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta három hónap már eltelt. E rendelkezések
alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás
megindítására jogosult tudomására jutott.
(5)	A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a hallgatót és
meghatalmazottját értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni, és
biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a hallgató
vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként is indokolja,
tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a hallgatót meg kell hívni. A fegyelmi tárgyalást akkor is
meg lehet tartani, ha a hallgató, illetve a meghatalmazott ismételt, szabályszerű értesítés
ellenére sem jelent meg. Ha a hallgató kezdeményezte a fegyelmi eljárást, azt meg kell
indítani, és le kell folytatni. Ha a hallgató bizonyítási kérelmét elutasítják, annak indokát a
fegyelmi határozatban meg kell jelölni, kivéve, ha azt állapítják meg, hogy a hallgató nem
követett el fegyelmi vétséget.
(6)	A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást a
felsőoktatási intézményben kell lefolytatni.
56
(7)	Az e §-ban foglaltakat a kollégiumban is alkalmazni kell, a (2) bekezdés d)
pontjában meghatározott kivétellel. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott büntetés
helyett a kizárás a kollégiumból büntetés alkalmazható.
71.	§
(1)	A fegyelmi eljárás megindítását az intézmény vezetője vagy a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározott személy rendelheti el.
(2)	Az elsőfokú fegyelmi jogkört a felsőoktatási intézmény - legalább háromtagú -
fegyelmi bizottsága gyakorolja. A fegyelmi eljárás lefolytatásának e törvényben nem
szabályozott kérdéseit a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, beleértve a
mentesítési eljárást, az intézményi fegyelmi bizottság megalakítását, a tárgyalás és a
bizonyítás szabályait, a védelem biztosításának, továbbá a fegyelmi tárgyalás
nyilvánosságának kérdéseit, azzal a megkötéssel, hogy a fegyelmi bizottság tagjainak
legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja.
(3)	Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntető eljárás
folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(4)	A fegyelmi eljárást - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - egy hónapon belül
be kell fejezni.
(5)	Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet.
(6)	A hallgatót a fegyelmi büntetés idejének lejárta előtt mentesíteni lehet a kiszabott
büntetés alól.
(7)	Az e §-ban foglaltakat a kollégiumban is alkalmazni kell.
72.	§
(1)	Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a
felsőoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz -
az e törvényben meghatározott eltéréssel - a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés
mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér
(minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott
kárt meg kell téríteni.
(3)	A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy
elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési
felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja
vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.
(4)	A felsőoktatási intézmény, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a
hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, kollégiumi felvételi jogviszonnyal, gyakorlati
képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.
A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a
57
felsőoktatási intézmény, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól
csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok
idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(5)	Ha a hallgató - a szakképzésről szóló törvény 27. § (1) bekezdése szerint -
hallgatói szerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a hallgatónak okozott
kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A jogorvoslat joga
73.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit - e törvényben,
kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben,
valamint ha a hallgató kéri - írásban közli a hallgatóval.
(2)	A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve
intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek
hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal élhet, kivéve a
tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével
kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott
követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és
működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó
rendelkezéseket. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-
223. §) járhat el.
(3)	A jogorvoslati kérelem tárgyában - a felsőoktatási intézmény szervezeti és
működési szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint - a felsőoktatási intézmény
vezetője vagy az általa létrehozott bizottság jár el (a továbbiakban a felsőoktatási intézmény
vezetője és a bizottság együtt: jogorvoslati kérelem elbírálója). A bizottság létszámáról,
összetételéről, működéséről a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik, azzal a
megkötéssel, hogy a bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat
delegálja. A felsőoktatási intézmény vezetője a jogorvoslati kérelmet akkor bírálhatja el, ha
azt egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtották be.
(4)	A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az,
a)	aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,
b)	aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],
c)	akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.
5) A jogorvoslati kérelem elbírálója a következő döntéseket hozhatja:
a)	a kérelmet elutasítja,
b)	a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
c)	a döntést megváltoztatja,
d)	a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.
58
(6)	A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. Az eljárás során a
határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, és az eljárás során a
hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve
meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén,
akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja
észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését.
(7)	A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági
felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre,
illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági
eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni.
A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.
(8)	A felsőoktatási intézmény döntése jogerős, ha a (2) bekezdésben meghatározott
határidőn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról
lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat
végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte.
(9)	E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések:
jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések,
amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.
(10)	A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat
alakjára, tartalmára és közlésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
74.	§
(1)	A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés
során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis.
A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.
(2)	A semmisség megállapítását, ha a döntést a felsőoktatási intézmény hozta, a 73. §
(2)-(9) bekezdésében szabályozott eljárás keretében, illetve, ha a döntést a gyakorlati képzés
résztvevője vagy a fenntartó hozta, a bíróságtól lehet kérni.
(3)	A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem
állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető,
feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott előzetes
egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
(4)	A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell
bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok.
(5)	A semmisség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.
(6)	Semmisség megállapítása esetén a bíróság elrendelheti
a)	a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől,
59
b)	hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek
a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson,
c)	a jogsértés előtti állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a
jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását.
(7)	A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka
megszüntethető.
(8)	A bíróság elrendelheti a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának
részben vagy egészben történő felfüggesztését, ha a felsőoktatási intézmény, illetve az
intézmény fenntartója az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit a
jogsértést megállapító bírósági ítéletben meghatározott időpontig nem orvosolja. A
felfüggesztés az ítéletben meghatározottak végrehajtásáig szólhat. A bíróság ebben a
kérdésben harminc napon belül dönt.
75.	§
(1)	Nincs helye a 73. §-ban meghatározottak szerinti jogorvoslatnak azokban az
esetekben, amikor a felsőoktatási intézmény és a hallgató megállapodik szolgáltatás
nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél
bírósághoz fordulhat.
(2)	A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az Oktatásügyi Közvetítői
Szolgálatot.
(3)	A hallgató az oktatási jogok miniszteri biztosának az eljárását akkor
kezdeményezheti, ha az e törvényben szabályozott jogorvoslati eljárás indítási jogát - a
bírósági eljárás kivételével - kimerítette.
(4)	A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi kérelmek elbírálásával
kapcsolatos eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga
megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt.
A hallgatói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megszűnése
76.	§
(1)	Megszűnik a hallgatói jogviszony,
a)	ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján,
b)	ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés
napján,
c)	ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben és
költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni,
d)	az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési
időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési
idejének utolsó napján,
60
e)	felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján,
f)	felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg
alkalmatlanná vált, és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelő felsőfokú
szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges
feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre
emelkedésének napján,
g)	ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató
eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a
megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
h)	a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
(2)	A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a
hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki
a)	a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a
tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,
b)	egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi
félévre,
c)	a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait,
feltéve minden esetben, hogy a hallgatót - legalább két alkalommal - írásban felhívták arra,
hogy kötelezettségének tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.
(3)	Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból.
(4)	A hallgató kollégiumi tagsági jogviszonya megszűnik
a)	a hallgatói jogviszony megszűnésével,
b)	a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével,
c)	ha a hallgató kollégiumi elhelyezését fizetési hátralék miatt - a hallgató
eredménytelen felszólítása és szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntetik, a
megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
d)	ha a hallgató kollégiumi tagságáról írásban lemond, a nyilatkozatban megjelölt
napon,
e)	ha a hallgatót másik kollégium átvette, az átvétel napján.
(5)	Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés
következő szakaszában vagy a felsőfokú szakképzést követően az alapképzésben folytatja
tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következő tanulmányi
félévben, ugyanabban a felsőoktatási intézményben folytatja tovább.
61
A hallgatók közösségei, a hallgatói önkormányzatok, a hallgatók országos képviselete
77.	§
(1)	A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére - a felsőoktatási
intézmény részeként - hallgatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak
minden hallgató tagja. A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintő
valamennyi kérdésre kiterjed. Az e törvényben szabályozott eljárásokban a hallgató
képviseletében - megbízás alapján - a hallgatói önkormányzat is eljárhat. A hallgatói
önkormányzat az e törvényben meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha
megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát.
(2)	A hallgatói önkormányzat dönt saját működéséről, a hallgatói önkormányzat
működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az
intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A hallgatói önkormányzat
részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. A hallgatói
önkormányzat megválasztja tisztségviselőit, ennek során minden érintett hallgató választó,
illetve választható. Érvényes a választás, ha azon a hallgatók legalább húsz százaléka részt
vett.
(3)	A hallgatói önkormányzat alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat
működésének a rendjét. Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése fogadja el,
és a szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor
tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és
működési szabályzatával. Az alapszabály jóváhagyásáról a szenátusnak legkésőbb a
beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell. Az
alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a szenátus a meghatározott
határidőn belül nem nyilatkozott.
(4)	A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a felsőoktatási
intézmény biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A
hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási
intézmény, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsőoktatási
intézmény, kollégium működését.
(5)	A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogainak megsértése
esetén - beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják - tizenöt napon
belül törvényességi kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz. A fenntartó döntése ellen a közléstől
számított harminc napon belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakba
ütközésre hivatkozással a hallgatói önkormányzat a bírósághoz fordulhat.
(6)	A törvényességi kérelem elbírálásának rendjére, a hozott döntés megtámadására a
73.	§ (3)-(9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
78.	§
(1)	A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési
szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben:
a)	tanulmányi- és vizsgaszabályzat,
62
b)	térítési és juttatási szabályzat,
c)	az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje.
(2)	A hallgatói önkormányzat közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének
hallgatói véleményezésében, továbbá egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és
hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.
(3)	A hallgatói önkormányzat tesz javaslatot az irányító testület egy tagjára, továbbá
egy képviselője részt vehet az irányító testület ülésén.
(4)	A hallgatói önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott -
a szenátus létszáma legalább egynegyedének, legfeljebb egyharmadának megfelelő - számú
tagot delegálhat a szenátusba. Ha a hallgatói önkormányzat választásában a hallgatók
legfeljebb egynegyede vett részt, a hallgatói önkormányzat egy tag delegálására jogosult a
szenátusba. Amennyiben a hallgatói önkormányzat egynél több tag delegálására jogosult, egy
tagot a doktorandusz hallgatók önkormányzata delegálhat.
(5)	A hallgatói önkormányzat
a)	javaslattal élhet a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére;
külső oktató (előadó) meghívására;
b)	részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok
közzétételében; a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési
kapcsolatainak építésében;
c)	a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint részt vehet a
szociális, kulturális, sport vagy más szabadidős tevékenység szervezésében, és gondoskodik
az e célból rendelkezésére bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról
és megóvásáról,
d)	véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések
használatának rendjét;
e)	gondoskodik a delegálásról, ha e törvény vagy más jogszabály, illetve a szervezeti
és működési szabályzat szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell;
f)	dönt a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott ügyekben, továbbá a térítési
és juttatási szabályzatban meghatározottak szerint közreműködik a hallgatók tanulmányi
ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében,
g)	véleményezi a felsőoktatási intézmény sportlétesítményeinek hasznosítását,
h)	a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint közreműködik a kollégium
vezetésében.
(6)	A hallgatói önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a felsőoktatási
intézmény működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A felsőoktatási
intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg azokat a további ügyeket,
amelyekben a hallgatói önkormányzat véleményét ki kell kérni, egyetértését be kell szerezni,
illetve amely ügyekben dönt.
63
(7)	A hallgatói önkormányzat a jogait az alapszabályában rögzített módon gyakorolja.
(8)	A felsőoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a hallgatói
önkormányzat javaslatára harminc napon belül - az irányító testület, illetve szenátus esetén a
harmincadik napot követő első ülésen - érdemi választ köteles adni.
79.	§
(1)	A hallgatók országos képviseletét - a (4)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel
-	a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája látja el, amely véleményt
nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást érintő bármely kérdésben. A Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciája ellátja a hallgatók képviseletét a felsőoktatás
országos szervezeteiben.
(2)	A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a hallgatói
önkormányzatokból álló testület, amely elfogadja alapszabályát.
(3)	A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alapszabálya határozza
meg azt a rendet, amely alapján a hallgatói önkormányzatok képviseltetik magukat a
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján.
(4)	A felsőoktatási intézmények doktori képzésben részt vevő hallgatóinak
képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el. A Doktoranduszok Országos
Szövetsége a doktoranduszokat érintő kérdésekben gyakorolja az (1) bekezdésben
meghatározott jogköröket.
(5)	A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok
Országos Szövetsége üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Magyar Rektori
Konferencia képviselőjét.
(6)	A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók és az őket támogató oktatók
szakmai szervezete az Országos Tudományos Diákköri Tanács. Az Országos Tudományos
Diákköri Tanács feladata a felsőoktatási intézményekben folyó hallgatói tudományos és
művészeti tevékenység, a diákköri mozgalom országos képviselete és összehangolása,
valamint az országos jellegű tudományos és művészeti diákfórumok szervezése. Az Országos
Tudományos Diákköri Tanács működését - az általa megalkotott - szervezeti és működési
szabályzat határozza meg.
NEGYEDIK RÉSZ
A FELSŐOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK,
MUNKAVÁLLALÓK)
A felsőoktatásban alkalmazottak köre és a foglalkoztatás általános szabályai
80.	§
(1)	A felsőoktatási intézményben az oktatással összefüggő feladatokat
64
a)	oktatói (tanársegéd, adjunktus, főiskolai docens, egyetemi docens, főiskolai tanár,
egyetemi tanár),
b)	tanári (így különösen nyelvtanár, testnevelő tanár, művésztanár, gyakorlati oktató,
kollégiumi tanár, mérnöktanár, műszaki tanár) munkakörökben foglalkoztatottak (a
továbbiakban a b) pontban felsoroltak együtt: tanári munkakörök) látják el.
(2)	A felsőoktatási intézményben az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos
kutatói munkakör létesíthető.
(3)	Az oktatók, tudományos kutatók és a tanárok munkáját ügyvivő-szakértői,
ügyintézői munkakörben foglalkoztatottak segítik. Az e bekezdésben meghatározott
munkakörökben alkalmazottak foglalkoztatási feltételeit a Kormány határozza meg.
(4)	A felsőoktatási intézmény működésével összefüggő feladatok ellátására pénzügyi-
gazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmai-szolgáltató, ügyviteli, kisegítői munkakör létesíthető.
(5)	Ha a felsőoktatási intézmény közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi,
egészségügyi, szociális vagy más feladat ellátására intézményt, szervezeti egységet hoz létre,
az ott foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott
rendelkezéseket kell alkalmazni (a továbbiakban az (1)-(5) bekezdésben felsoroltak együtt:
alkalmazottak).
(6)	Ha az (5) bekezdésben felsorolt szervezeti egységben alkalmazott felsőoktatási
intézményi feladatokat is ellát, a munkaszerződésében, közalkalmazotti kinevezésében kell
meghatározni, hogy az egyes feladatokat - teljes vagy rész - munkaidejének milyen
hányadában kell ellátnia.
81.	§
(1)	Az alkalmazottak foglalkoztatására költségvetési szervként működő felsőoktatási
intézmény esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, más felsőoktatási
intézményekben a Munka Törvénykönyvét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A felsőoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott
a)	rendelkezzék az előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel,
b)	büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.
Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei
82.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény minden alkalmazottjának joga, hogy
a)	a felsőoktatási intézmény működésével összefüggésben javaslattal éljen, s arra a
megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon,
65
b)	az e törvényben és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában
meghatározottak szerint részt vegyen a felsőoktatási intézmény testületeinek
megválasztásában, továbbá megválasztása esetén a testület munkájában,
c)	az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon,
d)	igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot.
(2)	A felsőoktatási intézmény minden alkalmazottjának kötelessége, hogy
a)	megtartsa a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában
foglaltakat,
b)	a munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellássa feladatait.
(3)	A felsőoktatási intézmény a foglalkoztatási követelményrendszerben határozza
meg - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - az egyes munkakörökhöz tartozó
feladatokat, továbbá az egyes munkakörök betöltéséhez az e törvényben meghatározottakon
kívül további szakmai feltételeket állapíthat meg, gyakorlati idő meglétét írhatja elő,
összeférhetetlenségi szabályokat állapíthat meg, korlátozhatja, hogy az alkalmazott másik
felsőoktatási intézményben a nála betöltött munkakörhöz hasonló munkakört töltsön be.
Az oktatókra vonatkozó külön szabályok
Az oktatói munkakörök, a munkaköri címek
83.	§
(1)	Az oktatói feladat - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - oktatói
munkakörben látható el, költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményben az
oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban, más felsőoktatási intézményben
pedig az oktatói munkakörre létesített munkaviszonyban. Oktatói munkakörben nem magyar
állampolgár is alkalmazható.
(2)	Oktatói munkakörben - az e törvényben meghatározott egyéb feltételek megléte
mellett - az alkalmazható, aki mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkezik.
(3)	Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is
elláthatók, ebben az esetben a munkaszerződésben, közalkalmazotti kinevezésben kell
meghatározni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás - teljes vagy rész - munkaidejének
milyen hányadában kell ellátni.
(4)	Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató
által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem
haladja meg a teljes munkaidő hetven százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Az óraadó
oktató alkalmazásánál a 81. § (2) és e § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. A
66
felsőoktatási intézmény a vele közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló személlyel a
munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet.
84.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény a foglalkoztatási követelményrendszerben határozza
meg az oktatókkal szemben támasztott alkalmassági, előmeneteli és teljesítmény
követelményeket, valamint azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket akkor kell alkalmazni,
ha a követelményrendszerben foglaltakat az oktató nem teljesíti.
(2)	Az oktató a heti teljes munkaidejéből - két tanulmányi félév átlagában - legalább
heti tíz órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat,
konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató
tudományos kutatást folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos
kutatással le nem kötött munkaidőben - munkaköri feladatként - a munkáltató rendelkezései
szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény
működésével, és igénylik az oktató szakértelmét.
(3)	A munkáltató a tanításra fordított időt - a foglalkoztatási követelményrendszerben
meghatározottak szerint - hetven százalékkal megemelheti, illetve huszonöt százalékkal
csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben az oktatói munkakörben
foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő - a (4) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve
heti tizenkét óránál. A tanítási idő meghatározásának elveit a foglalkoztatási
követelményrendszerben kell meghatározni, azzal, hogy a tanításra fordított idő
megállapításánál a vizsgáztatással, tudományos kutatással összefüggésben végzett
tevékenységet figyelembe kell venni. A csökkentés, emelés összefüggő időtartama legfeljebb
két félévre szólhat.
(4)	Ha az oktatót nem teljes munkaidőben foglalkoztatja a felsőoktatási intézmény, a
tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését a foglalkoztatási idővel arányosan kell
meghatározni.
(5)	Az oktató - függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói
feladatot - az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során legfeljebb kettő,
illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy
felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató - írásban adott - nyilatkozata
határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben
meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató
egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe.
85.	§
(1)	Az egyetemi és a főiskolai docens, valamint az egyetemi és a főiskolai tanár a
tudományos kutatás, illetve művészi alkotó tevékenység végzéséhez, egyéni tudományos
továbbképzéshez - a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint -
hétévenként alkotói szabadságra jogosult. Az alkotói szabadság ideje legfeljebb egy év lehet.
A szabadság ideje alatt távolléti díj jár.
67
(2)	Ha az alkotói szabadságot tudományos kutatás, művészi alkotó tevékenység céljára
biztosították, a munkáltatónak és az oktatónak megállapodásban kell rögzíteniük az elérendő
célt és a mulasztás jogkövetkezményeit.
Az oktatói munkakör létesítése és megszüntetése
86.	§
(1)	A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök a következők:
a)	tanársegéd,
b)	adjunktus,
c)	főiskolai, illetve egyetemi docens,
d)	főiskolai, illetve egyetemi tanár.
(2)	Oktatói munkakörben - a tanársegédi munkakör kivételével - munkaviszony,
közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki megfelel az előírt követelményeknek.
(3)	Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör
megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának
jogával. Tanársegédi munkakörben az oktató három évig, mint gyakornok, munkaköri cím
nélkül is foglalkoztatható.
(4)	A főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy
az érintettet a miniszterelnök főiskolai tanárrá, illetve a köztársasági elnök egyetemi tanárrá
kinevezze.
(5)	Az alkalmazás megszűnésével - a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével -
megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím
használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök nem menti
fel.
87. §
(1)	Ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb
előírást nem tartalmaz,
a)	a tanársegédi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori képzés
megkezdése,
b)	az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorjelölti jogviszony
létesítése.
(2)	A főiskolai docensi munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett
rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi,
tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá rendelkezzék megfelelő
szakmai gyakorlattal.
68
(3)	A főiskolai tanári és az egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazás
feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a
doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi
munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, továbbá
rendelkezzék megfelelő, az oktatásban szerzett szakmai tapasztalattal.
(4)	Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett
rendelkezzék doktori fokozattal, továbbá az adott tudomány- vagy művészeti terület olyan
nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi
munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai
alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi,
tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál,
szemináriumot, előadást tart. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.
(5)	A felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell
meghatározni, hogy a főiskolai és az egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazáshoz, a
főiskolai és az egyetemi tanári kinevezés kezdeményezéséhez szükséges feltételek meglétéről
a szenátus milyen okiratok alapján, milyen eljárás keretében győződik meg. Ennek keretei
között a felsőoktatási intézmény előírhatja a habilitációs eljárás lefolytatását.
88. §
(1)	Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi és főiskolai docensi, egyetemi és
főiskolai tanári munkaköröket nyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni. A
felsőoktatási intézmény - függetlenül attól, hogy főiskola vagy egyetem - bármelyik oktatói
munkakörre pályázatot hirdethet. A pályázatot a rektor írja ki, a foglalkoztatási
követelményrendszerben meghatározottak figyelembevételével. A tanársegédi, illetve az
adjunktusi munkakörre nyilvános pályázat írható ki. A nyilvános pályázaton részt vehetnek a
felsőoktatási intézménnyel alkalmazásban állók, továbbá azok is, akik nem állnak
munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban a felsőoktatási intézménnyel. A
benyújtott pályázatokat a szenátus bírálja el. A szenátus azokat a pályázatokat, amelyek
megfelelnek a munkakör elnyeréséhez szükséges feltételeknek, rangsorolja. A szenátus az e
bekezdésben szabályozott döntését tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával hozza.
A rektor a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet munkaviszonyt, közalkalmazotti
jogviszonyt, illetve kezdeményezheti a főiskolai tanári, egyetemi tanári kinevezést.
(2)	Ha a szenátus által elfogadott rangsorban olyan pályázó is található, aki a
felsőoktatási intézményben oktatói munkakörben dolgozik (a továbbiakban: foglalkoztatott
oktató), az (1) bekezdésben foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a)	a rektor döntése alapján nem munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt kell
létesíteni, hanem a munkaszerződést, közalkalmazotti kinevezést kell módosítani,
b)	a foglalkoztatott oktatót a rektor csak akkor mellőzheti, ha olyan pályázót választ
ki, aki a rangsorban megelőzi a foglalkoztatott oktatót.
(3)	A nyilvános pályázati felhívásokat - a Kormány által meghatározottak szerint -
közzé kell tenni. A pályázat előkészítésével, lebonyolításával, elbírálásával kapcsolatos
kérdéseket a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni, azzal a megkötéssel,
hogy a pályázat benyújtására rendelkezésre álló időszak nem lehet rövidebb harminc napnál.
69
89. §
(1)	A rektor a főiskolai tanári kinevezésre, illetve az egyetemi tanári kinevezésre szóló
javaslatát megküldi a felsőoktatási intézmény fenntartójának, abból a célból, hogy továbbítsa
a kinevezésre jogosultnak.
(2)	A főiskolai tanári kinevezést a nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója - az
oktatási miniszter útján - kezdeményezi a miniszterelnöknél.
(3)	Az egyetemi tanári kinevezést a nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója -
az oktatási miniszter útján - kezdeményezi a köztársasági elnöknél.
90.	§
(1)	Az, aki jogosult a főiskolai tanári vagy az egyetemi tanári cím használatára, másik
munkáltatónál is létesíthet oktatói munkakört újabb kinevezés nélkül.
(2)	Ha az oktató munkahelyet változtat, új vagy további munkaviszonyt,
közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a munkáltató az előző munkáltatónál elért vagy annál
alacsonyabb munkaköri címnek megfelelő munkakörben is foglalkoztathatja.
91.	§
(1)	Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába állásának napjától
számított
a)	harmadik év elteltéig a tanársegédi munkakör,
b)	nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakör
betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette. Nem foglalkoztatható továbbá az az
oktató sem, aki a munkába állásának napjától számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett
tudományos fokozatot. E határidőkbe nem számít be az az időszak, amely alatt a
munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési
szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából,
keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben való
munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. A határidő elteltével az oktató
munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A
megszűnésről a rektor írásban értesíti az oktatót. A munkáltató a kinevezési okmányban,
illetve a munkaszerződésben köteles meghatározni, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges
feltételeket az oktatónak milyen ütemezésben kell teljesítenie, továbbá fel kell hívnia a
figyelmet az e bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekre. E törvény erejénél fogva
megszűnik az oktató közalkalmazotti jogviszonya, illetve munkaviszonya akkor is, ha az
oktató betölti a hetvenedik életévét.
(2)	A munkáltató rendes felmondással, illetve felmentéssel - a Munka
Törvénykönyvében és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon
túl - az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató
a)	nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakat,
70
b)	részére a tanítási időre eső munkavégzést - két félév átlagában - legalább ötven
százalékában nem tudja biztosítani,
c)	nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a
munkáltató - megfelelő határidő biztosításával - a munkaszerződésben, illetve a kinevezési
okmányban előírt.
(3)	E törvény erejénél fogva megszűnik a főiskolai tanári, illetve az egyetemi tanári
munkakörben történő foglalkoztatás, ha a miniszterelnök a főiskolai tanárt, a köztársasági
elnök az egyetemi tanárt felmentette. A főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár felmentését a
89. §-ban meghatározott eljárás szerint a rektor kezdeményezi. A rektor köteles
kezdeményezni a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár felmentését, ha azt az érintett kéri,
a főiskolai tanárral, illetve az egyetemi tanárral szemben jogerősen elbocsátás fegyelmi
büntetést szabtak ki, a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta, vagy az
érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
Ha a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár cím viselésére jogosult nem áll felsőoktatási
intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban, a felmentés kezdeményezésére az oktatási
miniszter jogosult.
Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek
92.	§
(1)	Annak, aki főiskolai, illetve egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására
tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, a szenátus Professor Emeritus vagy Professor
Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus) címet adományozhat. A Professor
Emeritus címmel járó jogokat és kötelezettségeket, juttatásokat, azok időtartamát a
felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni.
(2)	A szenátus az óraadó oktatónak, ha
a)	rendelkezik doktori fokozattal: magántanári,
b)	országosan elismert szaktekintély: címzetes egyetemi vagy főiskolai docens, illetve
címzetes egyetemi vagy főiskolai tanár,
c)	kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végez: mesteroktatói
címet adományozhat.
(3)	A felsőoktatási intézményben tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő
gyakorlati oktató munkát végző tanár részére a szenátus mestertanári címet adományozhat.
(4)	A (2)-(3) bekezdésben meghatározott címek adományozásának és visszavonásának
feltételeit, az adományozás rendjét, a címmel járó juttatásokat, a cím visszavonásának rendjét
a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni.
71
A kutatói munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó külön rendelkezések
93.	§
(1)	Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki - a
munkaszerződésében, illetve közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján - a
teljes munkaidejének legalább kilencven százalékát a felsőoktatási intézmény tudományos
tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a
felsőoktatási intézmény oktatással összefüggő tevékenységében is.
(2)	A felsőoktatási intézményben létesíthető kutatói munkakörök a következők:
a)	tudományos segédmunkatárs,
b)	tudományos munkatárs,
c)	tudományos főmunkatárs,
d)	tudományos tanácsadó,
e)	kutatóprofesszor.
(4)	A tudományos kutatók foglalkoztatására egyebekben a 83. §-ban, a 84. § (5)
bekezdésében, a 85. §-ban, a 86. § (2)-(3) bekezdésében, a 88. §-ban és a 90. § (2)
bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az óraadó oktató helyett a
megbízásos kutatót kell érteni. A tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül,
gyakornokként nem foglalkoztatható.
(5)	A Kormány határozza meg a kutatói munkakörök betöltésének feltételeit, ennek
keretei között különösen az egyes munkakörök létesítésének feltételeit és a juttatásokat.
A tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó külön rendelkezések
94.	§
(1)	Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és
szakképzettséggel rendelkezik.
(2)	A tanári munkakörben foglalkoztatottakra a 83. § (1) és (4) bekezdésében és a 84.
§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. A tanári munkakörben foglalkoztatott
esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra. A munkáltató a
tanításra fordított időt - a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint -
tizenöt százalékkal megemelheti, illetve csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a
felsőoktatási intézményben a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra
fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti
tizennyolc óránál.
(3)	A tanári munkakörben történő foglalkoztatáshoz a Kormány határozza meg a
besorolás szabályait.
72
Az oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködők jogai és kötelességei
95.	§
(1)	Az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy
a)	emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét
értékeljék és elismerjék,
b)	a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza
az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket,
c)	világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak
elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót,
d)	a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint megválassza a
hallgatókat, továbbá irányítsa és értékelje a hallgató munkáját,
e)	hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,
f)	szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján
gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
g)	tudományos (művészeti) célú pályázatot nyújtson be,
h)	a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett a maga
választotta tudományos témában végezzen kutató tevékenységet,
i)	tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredményeit közzétegye.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat a tanári munkakörben foglalkoztatottak, valamint
az oktatói feladatokat ellátó doktoranduszok tekintetében is alkalmazni kell.
(3)	Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban oktatói, kutatói és
tanári munkakörben foglalkoztatnak, továbbá akit oktatói, kutatói és tanári munkakörből
helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi
önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállítótermeket
ingyenesen látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó
munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja az oktató
azt is, hogy jogosult igénybe venni az oktatók részére biztosított más kedvezményeket. Az
igazolvány közokirat. Az igazolvány-nyomtatvány előállításához és forgalmazásához az
oktatási miniszter engedélye szükséges.
(4)	Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban oktatói, kutatói és
tanári munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy az éves költségvetési törvényben
megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv,
tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a
könyvtári beiratkozáshoz.
(5)	Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy
a)	az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,
b)	oktató tevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét,
tehetségét, fogyatékosságát,
73
c)	a hallgatókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre
érdemi választ adjon,
d)	a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
(6)	A könyvtár- és múzeumlátogatással, a szakirodalomhoz nyújtott támogatás
igénybevételével összefüggő kérdéseket, továbbá a foglalkoztatással összefüggő sajátos
rendelkezéseket a Kormány határozza meg.
(7)	Az oktató, tanári munkakörben foglalkoztatott személy, a tudományos kutató a
képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban
büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
Vezetői állások és vezetői megbízások
96.	§
(1)	A felsőoktatási intézményekben - a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározottak alapján - a következő magasabb vezetői megbízások adhatók ki:
a)	rektor,
b)	rektorhelyettes,
c)	főigazgató,
d)	dékán,
e)	gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató,
f)	igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője (főtitkár vagy a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott más megnevezéssel).
(2)	A felsőoktatási intézményekben - a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározottak alapján - a következő vezetői megbízások adhatók ki:
a)	az (1) bekezdésben felsoroltak - az a) és b) pont kivételével - helyettesei,
b)	szervezeti egység vezetői és vezetőhelyettesei.
(3)	A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással
rendelkezők száma legalább két fő, de legfeljebb az oktatói és kutatói munkakörben
foglalkoztatottak heti munkaidejének a heti teljes munkaidővel történő elosztásával számított
létszám húsz százaléka lehet. Ettől való eltérést az irányító testület engedélyezhet.
(4)	A regionális központ vezetője részére az (1) bekezdés b)-d) pont alatt felsorolt
magasabb vezetői megbízás adható.
(5)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízások határozott időre -
három-öt évre - adhatók, és az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1)
bekezdés e)-f) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt megbízások több alkalommal
meghosszabbíthatók.
74
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott magasabb vezetői megbízásokra nyilvános
pályázatot kell, a (2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízásokra - a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározottak szerint - nyilvános pályázatot lehet kiírni. A
pályázatok lebonyolítását, a pályázatok formáját, a vezetői megbízásokkal kapcsolatos
összeférhetetlenségi szabályokat a Kormány határozza meg. A pályázatok tartalmi
követelményeit, a vezetői megbízás szakmai feltételeit -- a rektor kivételével -, a pályázatok
elbírálásának elveit és rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
(7)	A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a szenátus véleményezi,
rangsorolja, és megküldi az irányító testületnek. Az irányító testület ezt mérlegelve javaslatot
tesz a rektor személyére, és megküldi azt a szenátus részére. Az irányító testület olyan
személyre tehet javaslatot, aki megkapta a szenátus legalább egyharmadának támogatását. A
szenátus véleményezi az irányító testület által megküldött javaslatot, és azzal szemben tagjai
legalább kétharmadának igenlő szavazatával kifogással élhet. Az irányító testület a szenátus
véleményének mérlegelésével dönt a rektor személyére szóló javaslatról, azzal a megkötéssel,
hogy nem tehet javaslatot arra a személyre, akivel szemben a szenátus kifogással élt.
(8)	A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról
a szenátus dönt. Döntését a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel megküldi a rektornak. A
rektor a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízás kiadásáról.
(9)	A vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.
(10)	Az e §-ban foglaltakat a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatónál
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezetői megbízás alatt vezető állású munkavállalót
kell érteni.
(11)	A főiskolai rektor és az egyetemi rektor megbízásával és felmentésével
kapcsolatos eljárásra a 89. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
A díjazásra vonatkozó rendelkezések
97.	§
(1)	A felsőoktatási intézményben oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben
foglalkoztatott munkabérét, illetve illetményét (a továbbiakban együtt: havi rendszeres
járandóság) az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári
munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani, a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. számú mellékletének alkalmazásával. A
gyakornok havi rendszeres járandóságát az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra
vonatkozó rendelkezések alapján kell meghatározni.
(2)	Az éves költségvetésről szóló törvény állapítja meg azt az összeget, amely alapján
meg kell határozni a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló, az oktatói és kutatói
teljesítmény alapján szétosztható intézményi keretösszeget. Ez az összeg nem lehet kevesebb,
mint az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata garantált illetményének húsz százaléka
(a továbbiakban: számítási alap). A szétosztásra kerülő éves keretösszeget az oktatói és a
kutatói munkakörben foglalkoztatottak számított létszámának és a számítási alapnak a
tizenháromszoros szorzata adja.
75
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott keretösszeg terhére a munkáltató megemelheti az
oktató, illetve a kutató havi rendszeres járandóságának összegét, illetve határozott időre,
legalább egy évre szóló kereset-kiegészítést állapíthat meg (a továbbiakban:
többletjárandóság). Az egy személynek e bekezdés alapján adható havi többletjárandóság
összege nem lehet kevesebb, mint a számítási alap háromszorosa.
A munkavállalók szervezetei, egyéni és kollektív jogok, érdekvédelem,
érdekegyeztetés
98.	§
(1)	A felsőoktatási intézményekben az intézményi szakszervezet és a munkáltató
részvételével Intézményi Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: Tanács) működhet. A
Tanács szervezetét és működési rendjét a felsőoktatási intézmény és az intézményi
szakszervezet megállapodásban rögzíti.
(2)	A felsőoktatási intézményben működő reprezentatív szakszervezet
kezdeményezére a Tanács létrehozása és működtetése kötelező.
(3)	A felsőoktatás ágazati jelentőségű munkaügyi, szociális, élet- és
munkakörülményekkel, valamint a személyi juttatásokkal kapcsolatos kérdéseinek
egyeztetésére Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács működik. A Felsőoktatási Érdekegyeztető
Tanács munkájában az ágazat reprezentatív szakszervezeteinek képviselői, a Magyar Rektori
Konferencia képviselője, az Oktatási Minisztérium és a képzésben érdekelt minisztériumok
képviselői vesznek részt.
ÖTÖDIK RÉSZ
A FELSŐOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA
A felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök
Az Országgyűlés hatáskörei
99.	§
(1)	Az Országgyűlés a felsőoktatásról szóló törvény elfogadásával meghatározza a
felsőoktatás rendszere működésének elveit, továbbá a felsőoktatás fejlesztési tervének
elfogadásával meghatározza a felsőoktatás fejlesztésének irányait, valamint az éves
költségvetésről szóló törvényben meghatározza a felsőoktatás fejlesztéséhez és működéséhez
rendelkezésre bocsátott állami hozzájárulást.
(2)	Az Országgyűlés a felsőoktatási intézmény állami elismerését a felsőoktatási
intézménynek az e törvény 1. számú mellékletébe történő felvételével adja ki. Ha a
felsőoktatási intézmény megszűnik, az Országgyűlés - e törvény módosításával - törli az 1.
számú mellékletből.
76
A köztársasági elnök hatáskörei
100. §
A Magyar Köztársaság elnöke
a)	megbízza és felmenti az egyetem rektorát,
b)	kinevezi és felmenti az egyetemi tanárt,
c)	előzetesen hozzájárul a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae
kitüntetéssel való doktorrá avatáshoz.
A Kormány és a miniszterelnök hatáskörei
101. §
(1)	A Magyar Köztársaság Kormánya
a)	benyújtja az Országgyűlés részére a felsőoktatást érintő törvényjavaslatokat és
országgyűlési határozati javaslatokat, a felsőoktatás középtávú - legalább hat évre szóló -
fejlesztési tervét és a végrehajtásáról szóló beszámolót,
b)	határozatban megállapítja az adott évben államilag támogatott képzésbe felvehető
hallgatói létszámot, továbbá elosztja a képzési területek, a képzés munkarendje és a képzés
szintje szerint,
c)	ösztöndíjat alapíthat.
(2)	Az államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával
kapcsolatos kormány-előterjesztést véleményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács
munkaadói oldala. Álláspontjáról, továbbá a gazdasági kamarák e tárgykörben adott
véleményéről a Kormányt tájékoztatni kell.
(3)	A Magyar Köztársaság miniszterelnöke
a)	megbízza és felmenti a főiskola rektorát,
b)	kinevezi és felmenti a főiskolai tanárt,
c)	megbízza és felmenti a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási és
Tudományos Tanács elnökét és tagjait.
Az ágazati irányítás
102. §
(1)	Az oktatási miniszter az e törvényben meghatározottak szerint ellátja a felsőoktatás
ágazati irányítását.
(2)	Az oktatási miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed az e törvény hatálya alá
tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen
intézményben látják el, illetőleg ki az intézmény fenntartója.
77
(3)	Az oktatási miniszter részt vesz a felsőoktatási politika és fejlesztés állami
döntéseinek előkészítésében, illetőleg kialakításában, irányítja az ágazat tudománypolitikáját
és annak megvalósítását, koordinálja az országos tudománypolitikai koncepció kialakítását, és
ezzel összefüggésben előterjesztést tesz.
(4)	A felsőfokú szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzésről
szóló törvény határozza meg.
(5)	Az oktatási miniszter döntéseihez - az e törvényben meghatározott esetekben -
beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság, illetve a Felsőoktatási és Tudományos Tanács
véleményét.
(6)	Az oktatási miniszter a nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés tekintetében hozott
döntéseihez beszerzi az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét.
103.	§
(1)	Az oktatási miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai:
a)	működteti
aa)	a felsőoktatás információs rendszerét,
ab)	a végzett hallgatók pályakövetési rendszerét,
ac)	az oktatási jogok miniszteri biztosának hivatalát, az Országos Felsőoktatási
Információs Központot, a regisztrációs központot, a Magyar Ekvivalencia és Információs
Központot,
ad)	az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot;
b)	meghatározza a felsőoktatási intézmény tervezésével, egészséges és biztonságos
üzemeltetésével kapcsolatos követelményeket;
c)	megküldi a főiskolai rektor megbízására és felmentésére, a főiskolai tanár
kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot a miniszterelnöknek, az egyetemi rektori
megbízásra és felmentésre, az egyetemi tanár kinevezésére és felmentésére vonatkozó
javaslatot a köztársasági elnöknek;
d)	meghatározza az ágazati minőségpolitika elveit;
e)	javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra;
f)	gyakorolja a törvényességi ellenőrzés jogkörét;
g)	gyakorolja a fejezet belső ellenőrzési jogkörét.
(2)	A Magyar Akkreditációs Bizottság indítványára az oktatási miniszter a bíróságnál
-	a 105. §-ban meghatározottak szerint - kezdeményezi a felsőoktatási intézmény által
megszervezett vizsga eredményének, a kiállított bizonyítványnak, oklevélnek érvénytelenné
nyilvánítását.
104.	§
(1)	Az oktatási miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai:
78
a)	a szakmai ellenőrzés rendszerének működtetése,
b)	a felsőoktatás rendszere fejlesztési terveinek elkészíttetése, beleértve a középtávú
fejlesztési tervet, az ágazati minőségpolitikát,
c)	a felsőoktatásban jelentkező képzési, oktatási problémák vizsgálata, megoldások
kidolgoztatása,
d)	a felsőoktatásban folyó kutatásokhoz szükséges szervezeti és anyagi feltételek
biztosítása,
e)	új képzési, oktatási módszerek, megoldások, szervezeti formák elterjedésének
támogatása,
f)	a felsőoktatás pedagógiai-szakmai szolgáltatásainak megszervezése, továbbá a
felsőoktatásban folyó pedagógiai és kutató munka országos szintű szakmai értékelésének
indítása,
g)	rendszeresen, de legalább háromévenként a felsőoktatásban folyó képzés
tapasztalatainak az értékelése, alapképzésben és mesterképzésben a képzési szakok
szerkezetének felülvizsgálata,
h)	rendszeresen, de legalább háromévenként a felsőoktatás és a gazdaság
kapcsolatának az értékelése.
(2)	A felsőoktatás fejlesztési irányainak, céljainak, minőségpolitikájának
meghatározásakor érvényesülnie kell a nők arányos szerepvállalása elvének.
(3)	Az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat célja, hogy elősegítse az e törvényben
meghatározott jogokkal kapcsolatban keletkezett vitás ügyek rendezését, feltéve, hogy a vitás
ügy rendezése nem tartozik más külön törvényben szabályozott közvetítői vagy békéltetői
eljárásra. A közvetítés olyan sajátos konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a
felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. Az
eljárásban közvetítő vesz részt. A közvetítő feladata, hogy pártatlanul, lelkiismeretesen,
legjobb tudása szerint közreműködjék a felek közötti vitát lezáró megállapodás
létrehozásában.
(4)	Ha a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 18.
§-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezi
az anyanyelvű vagy anyanyelvi felsőfokú oktatás feltételeinek a megteremtését, az oktatási
miniszter - az igények mérlegelése után - nemzetközi megállapodás megkötésének
kezdeményezésével, munkaterv megkötésével, illetve az anyaországban folytatott felsőfokú
tanulmányokban való részvételre vagy hazai felsőoktatási intézményekben a szükséges
feltételek biztosítására kiírt pályázattal biztosítja a feltételeket.
(5)	Az oktatási miniszter a szenátus kezdeményezésére köztársasági ösztöndíjat
adományoz a kimagasló teljesítményt nyújtó hallgatók részére. Az ösztöndíj
adományozásának rendjét és feltételeit a Kormány határozza meg.
(6)	Az oktatási miniszter - ha e törvény másképp nem rendelkezik - ellátja az állami
felsőoktatási intézmények tekintetében a fenntartói irányításból eredő feladatokat.
79
105. §
(1)	Az oktatási miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a nem állami felsőoktatási
intézmények fenntartói tevékenysége felett. A törvényességi ellenőrzés keretében az oktatási
miniszter azt vizsgálhatja, hogy a fenntartó a felsőoktatási intézményt a jogszabályokban, az
intézményi dokumentumokban, a működés megkezdéséhez szükséges engedélyben
meghatározottak szerint működteti-e, eleget tesz-e a fenntartói irányításból adódó
kötelezettségeinek.
(2)	Az oktatási miniszter a törvényességi ellenőrzési jogkörében - megfelelő határidő
biztosításával - felhívja a fenntartót, hogy az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti
kötelezettségének tegyen eleget. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett,
az oktatási miniszter kezdeményezheti annak bírósági megállapítását, hogy a fenntartó nem
tett eleget kötelezettségének. Az e bekezdésben szabályozott pert a megadott határidő
lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság - a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének alkalmazásával - megállapítja a
törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti
meg, a bíróság - az oktatási miniszter kezdeményezésére - elrendelheti a felsőoktatási
intézmény törlését a nyilvántartásból.
(3)	Az oktatási miniszter a törvényességi ellenőrzés eredményeképpen felfüggesztheti
a felsőoktatási intézmény vizsgaszervezési jogát, ha az (1) bekezdésben szabályozott felhívása
nem vezetett eredményre. A felfüggesztéssel egyidejűleg kezdeményeznie kell a bíróságnál a
fenntartó mulasztásának megállapítását. Az oktatási miniszter döntésének ki kell terjednie az
érintett hallgatók tanulmányainak folytatásával, vizsgáival kapcsolatos kérdésekre.
(4)	Az e §-ban meghatározott eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni. Az eljárásban
közreműködik a regisztrációs központ. A (2)-(3) bekezdésben meghatározott bírósági
ügyekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt kell alkalmazni. A bíróság a
döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.
(5)	Az oktatási miniszter törvényességi ellenőrzési joga nem érinti a más jogszabályok
alapján gyakorolt ellenőrzési, felügyeleti jogosítványokat.
A felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárások
106.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény létesítésével, átalakulásával kapcsolatos ügyekben első
fokon a regisztrációs központ jár el. Döntése előtt beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság
szakértői véleményét. A regisztrációs központ határozata ellen benyújtott fellebbezést az
oktatási miniszter bírálja el. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a magyar
felsőoktatási intézmény a Magyar Köztársaság területén kívül kíván székhelyen kívüli képzést
folytatni.
(2)	A felsőoktatási intézmény az alap- és mesterképzés indítása, illetve a kar létesítése
előtt beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. Ha a szakértői
véleményben foglaltakkal a felsőoktatási intézmény nem ért egyet, a regisztrációs központnál
eljárást kezdeményezhet. A regisztrációs központ - a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb
80
szakértői véleményének beszerzése után - első fokon dönt. A regisztrációs központ a Magyar
Akkreditációs Bizottság szakértői véleményéhez kötve van, ha az abban foglaltak az első fokú
eljárást megelőző eljárásban készített szakértői véleménnyel megegyeznek. A regisztrációs
központ határozata ellen benyújtott fellebbezést az oktatási miniszter bírálja el.
(3)	A felsőoktatási intézmény a doktori iskola létesítése előtt beszerzi a Magyar
Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. Ha a szakértői véleményben foglaltakkal a
felsőoktatási intézmény nem ért egyet, az oktatási miniszternél eljárást kezdeményezhet. Az
oktatási miniszter a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb szakértői véleményének
beszerzése után dönt első fokon. Az oktatási miniszter a Magyar Akkreditációs Bizottság
szakértői véleményéhez kötve van.
(4)	A felsőoktatási intézmény rektora az egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatos
javaslatának elkészítése előtt beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői
véleményét. A felsőoktatási intézmény rektora a szakértői véleményben foglaltak
mérlegelésével készíti el javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakértői
véleménnyel együtt megküld a felsőoktatási intézmény fenntartójának. A nem állami
felsőoktatási intézmény fenntartója a rektor javaslatát a Magyar Akkreditációs Bizottság
szakértői véleményével és a saját álláspontjának ismertetésével együtt megküldi az oktatási
miniszternek. Az oktatási miniszter beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb
szakértői véleményét abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény rektorának döntése nincs
összhangban a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében foglaltakkal. Ha a
rektor döntése és a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye összhangban áll, az
oktatási miniszter kezdeményezi az egyetemi tanári kinevezést a köztársasági elnöknél. Ha a
rektor döntése és a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nincs összhangban,
az oktatási miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az egyetemi tanári kinevezést.
(5)	A Magyar Akkreditációs Bizottság - a (7) bekezdésben meghatározottak
kivételével - az e §-ban szabályozott eljárásokban a jogszabályokban meghatározottak alapján
készíti el szakvéleményét. A (3) bekezdésben szabályozott eljárásban a Magyar Akkreditációs
Bizottság a jogszabályokban foglaltak mellett mérlegeli a felsőoktatási intézmény
tudományos tevékenységét. A (4) bekezdésben szabályozott eljárásban a Magyar
Akkreditációs Bizottság a jogszabályban foglaltakon kívül értékeli a jelölt oktatói,
tudományos, illetve művészeti eredményeit.
(6)	Az oktatási miniszter döntéseinek meghozatalához a Magyar Akkreditációs
Bizottság szakértői véleménye mellett független nemzetközi szakértői véleményt is
beszerezhet, illetve nemzetközi összehasonlító tanulmányokat készíttethet.
(7)	A Magyar Akkreditációs Bizottság a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ
megkeresésére szakértői véleményt készít a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi
működésének engedélyezéséhez. Ha a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerint az
Európai Gazdasági Térség államából érkezik, az e bekezdésben szabályozott eljárásban azt
kell vizsgálni, hogy a székhelye szerinti országban rendelkezik-e állami elismeréssel.
(8)	Ha a Magyar Akkreditációs Bizottságnak az e §-ban szabályozott eljárásban újabb
szakértői véleményt kell készítenie, arra a - 111. § (7) bekezdése szerint létrehozott -
Felülvizsgálati Bizottság eljárásának keretében kerülhet sor.
81
(9)	Az e §-ban meghatározott eljárásokban a kérelem benyújtójának eljárási díjat kell
fizetnie.
Regisztrációs központ
107.	§
(1)	A Kormány regisztrációs központ elnevezéssel központi költségvetési szervet hoz
létre, amely központi hivatalként működik, irányítását és ellenőrzését az oktatási miniszter
látja el. A regisztrációs központ feladatait országos illetékességgel látja el.
(2)	A regisztrációs központ látja el a felsőoktatási intézmények nyilvántartásba
vételével, tevékenységének megkezdésével és módosításával, a nyilvántartásban
bekövetkezett változások vezetésével, a nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos hatósági
feladatokat, és hoz elsőfokú határozatot.
(3)	A regisztrációs központ az oktatási miniszter ellenőrzési jogkörének keretében
hatósági ellenőrzést végez, az ennek során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében
kezdeményezi az oktatási miniszternél, hogy gyakorolja a 105. §-ban meghatározott jogkörét.
(4)	A regisztrációs központ az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, helyettese,
illetve az országgyűlési külön biztosok megkeresésére vizsgálatot folytat.
(5)	A (2) bekezdésben szabályozott eljárásokra, továbbá a hatósági ellenőrzésre
egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)	A regisztrációs központ közhiteles nyilvántartást vezet a felsőoktatási
intézményekről, továbbá dönt a nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény
közhasznúsági nyilvántartásba vételéről.
(7)	A regisztrációs központ létrehozását, működését, részletes feladat- és hatáskörét a
Kormány határozza meg.
A felsőoktatás ágazati minőségfejlesztési rendszere
108.	§
(1)	Az ágazati minőségpolitika végrehajtása érdekében az ágazati minőségfejlesztési
rendszer magában foglalja
a)	az ágazati minőségpolitika elveit,
b)	az intézménylétesítéssel és -működéssel kapcsolatos minőséghitelesítést,
c)	az intézményi minőségfejlesztési programokat.
(2)	Az ágazati minőségpolitika ajánlást tartalmaz a felsőoktatás várható fejlesztési
irányaira, céljaira, az azok megvalósításához szükséges eszközökre, az intézményi
minőségfejlesztési programok elkészítésére.
82
(3)	A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét
rendszeresen, nyolc évenként a Magyar Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az
értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás személyi és tárgyi feltételeinek
meglétére, továbbá az intézményi minőségfejlesztési program megfelelőségére.
(4)	A Kormány a felsőoktatási intézmények tevékenységének elismerése céljából
felsőoktatási minőségi díjat alapít.
(5)	Az ágazati minőségpolitika feladatainak végrehajtásában közreműködik a Magyar
Akkreditációs Bizottság és a regisztrációs központ.
Az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületek
A Magyar Akkreditációs Bizottság
109.	§
(1)	A Magyar Akkreditációs Bizottság a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos
kutatás, művészeti alkotó tevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi
minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos
szakértői testület. A Magyar Akkreditációs Bizottság:
a)	közreműködik az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és
megvalósulásának figyelemmel kísérésében,
b)	szakmai támogatást nyújt a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési
programjának kidolgozásához és működtetéséhez,
c)	ellátja az intézménylétesítéssel és -működéssel kapcsolatos minőséghitelesítés
feladatait,
d)	javaslatot tesz az egyetemi tanári követelményrendszerre,
e)	figyelemmel kíséri az ágazati minőségfejlesztési rendszer harmonizációját az
Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási rendszereivel,
f)	a felsőoktatási intézmény megkeresésére véleményt nyilvánít képzési, tudományos
kutatási és művészeti alkotó tevékenységről,
g)	szakértői véleményt ad az alap- és mesterképzés indításáról, a doktori iskola
létesítéséről, doktori képzés indításáról és a doktori szabályzatról,
h)	a felsőoktatási intézmény kérésére véleményt nyilvánít az egyetemi tanári
munkaköri cím adományozásával kapcsolatosan,
i)	elkészíti és közzéteszi a felsőoktatási szakértői névjegyzéket.
(2)	A Magyar Akkreditációs Bizottság véleményezési jogot gyakorol a felsőoktatásról
szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek a Kormány részére történő benyújtása előtt, illetve
a miniszteri rendeletek kiadásánál.
(3)	A Magyar Akkreditációs Bizottság közreműködik
83
a)	a felsőoktatásban folyó oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó
tevékenység értékelésében,
b)	a felsőoktatás fejlesztésével összefüggő tervek elkészítésében.
110. §
(1)	A Magyar Akkreditációs Bizottság az intézménylétesítéssel és -működéssel
kapcsolatos minőséghitelesítés keretében
a)	az intézmény létesítésekor, továbbá
b)	az intézmény alaptevékenységének megváltoztatásakor,
c)	nyolc évenként munkaterve szerint
vizsgálja a képzés, a tudományos kutatás, a művészeti alkotó tevékenység feltételeinek
meglétét, azt, hogy a felsőoktatási intézmény mely képzési, illetve tudományterületen, képzési
szinten rendelkezik a szükséges feltételekkel. A c) pontban meghatározott esetben vizsgálja
továbbá, hogy a felsőoktatási intézményben megfelelő módon működik-e az intézményi
minőségfejlesztési program, valamint végrehajtották-e a minőségfejlesztéssel kapcsolatosan
kidolgozott intézkedési tervben foglaltakat.
(2)	Ha a Magyar Akkreditációs Bizottság nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzést
érintő kérdésekben foglal állást, előtte beszerzi az érintett országos kisebbségi önkormányzat
véleményét.
(3)	A Magyar Akkreditációs Bizottság az oktatási miniszter megkeresésére
közreműködik a 106. §-ban szabályozott eljárásban.
(4)	A Magyar Akkreditációs Bizottság kezdeményezheti az oktatási miniszternél, hogy
gyakorolja a 105. §-ban meghatározott jogkörét.
(5)	Ha egy ügyben a Magyar Akkreditációs Bizottságnak több alkalommal kell állást
foglalnia, a különböző eljárásokban a szakértői vélemények elkészítése során biztosítani kell,
hogy az eljárásban ne vegyen részt olyan személy, aki a korábbi szakértői vélemény
elkészítésében közreműködött. A szakértői vélemények elkészítésére százhúsz nap áll
rendelkezésre, amely határidő az eljárás kezdeményezőjének egyidejű értesítésével egy
alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(6)	Az oktatási miniszter által elrendelt hatósági ellenőrzés keretében kért szakértői
véleményét a Magyar Akkreditációs Bizottság harminc napon belül adja meg.
(7)	A Magyar Akkreditációs Bizottság a feladatainak ellátásához szükséges intézményi
dokumentumokat bekérheti, illetve a helyszínen megtekintheti azokat.
(8)	A Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalását, javaslatát - kezdeményezésére
-	a Kormány által meghatározottak szerint, valamint az Oktatási Minisztérium honlapján
közzé kell tenni.
84
111. §
(1)	Magyar Akkreditációs Bizottságnak harminc tagja van. Tizenöt tagot delegál a
Magyar Rektori Konferencia, három tagot a Magyar Tudományos Akadémia, öt tagot a
kutatóintézetek, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács, egy tagot az Országos Kisebbségi
Bizottság, öt tagot a felsőoktatás működésében érdekelt kamarák és országos szakmai
szervezetek. Nem lehet a Magyar Akkreditációs Bizottság tagja, aki a Felsőoktatási és
Tudományos Tanács tagja, rektor, irányító testület tagja vagy köztisztviselő. A Magyar
Akkreditációs Bizottság tagjai közül megválasztja elnökét és más tisztségviselőit, valamint
meghatározza működésének rendjét.
(2)	A delegált tagokat és az elnököt - az oktatási miniszter előterjesztésére - a
miniszterelnök bízza meg három évre. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A
Magyar Akkreditációs Bizottság elnökének és tagjainak a névsorát a Magyar Köztársaság
hivatalos lapjában, továbbá az Oktatási Minisztérium honlapján közzé kell tenni.
(3)	A Magyar Akkreditációs Bizottság feladatainak ellátásához állandó és ideiglenes
szakmai és szakértői bizottságokat, illetve tanácsadó testületeket hozhat létre. A Magyar
Akkreditációs Bizottság minőségfejlesztési szakértői bizottságot hoz létre.
(4)	A Magyar Akkreditációs Bizottság - hazai és külföldi - szakértőket vehet igénybe.
(5)	A Magyar Akkreditációs Bizottság jogi személy, amely az (1) bekezdés alapján
létrehozott testületből és titkárságból áll. A Magyar Akkreditációs Bizottság - közhasznúsági
nyilvántartásba vétel nélkül - kiemelkedően közhasznú szervezet. A titkárságban
foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói jogokat a Magyar Akkreditációs Bizottság
elnöke gyakorolja. A titkárság élén főtitkár áll, akire a Magyar Akkreditációs Bizottság
elnöke átruházhatja egyes hatásköreit. A Magyar Akkreditációs Bizottság titkárságán
foglalkoztatottak juttatásaira és szabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni. A Magyar Akkreditációs Bizottság működéséhez szükséges
fedezetet az Oktatási Minisztérium költségvetésében elkülönítetten kell megtervezni. A
Magyar Akkreditációs Bizottság költségvetése felett a rendelkezési jog a Magyar
Akkreditációs Bizottság elnökét illeti meg. A Magyar Akkreditációs Bizottság feladatainak
ellátásában, gazdálkodásában nem utasítható. A Magyar Akkreditációs Bizottság feladataival
összhangban részt vehet a nyilvános pályázatokon.
(6)	A Magyar Akkreditációs Bizottság szervezeti és működési szabályzatot készít,
amelyet az oktatási miniszter hagy jóvá.
(7)	A Magyar Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságot hoz létre, a 106. §
(8)	bekezdésében meghatározott feladatok ellátására. A Felülvizsgálati Bizottság három
tagból áll. Egy tagját a Magyar Rektori Konferencia, két tagját a Magyar Akkreditációs
Bizottság testül ete jelöli három éves időtartamra. A Felülvizsgálati Bizottság tagja olyan
személy lehet, aki legalább három évig a Magyar Akkreditációs Bizottságnak vagy valamely
szakbizottságának tagja volt, azonban ez a tagsági viszonya megszűnt. A Felülvizsgálati
Bizottság tagjaira az (1) bekezdésben megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat is
alkalmazni kell.
(8)	A Magyar Akkreditációs Bizottság megalakításával, a tagsággal kapcsolatos
összeférhetetlenséggel, a tagság megszűnésével, a Magyar Akkreditációs Bizottság
85
működésével, feladatainak ellátásával összefüggő kérdéseket a Kormány határozza meg, azzal
a megkötéssel, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság ülésein a Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciájának egy képviselője - doktori képzéssel kapcsolatos napirendi pont
tárgyalása esetén a Doktoranduszok Országos Szövetségének képviselője is - tanácskozási
joggal részt vehet. A Magyar Akkreditációs Bizottság felett az oktatási miniszter gyakorol - a
Kormány által meghatározottak szerint - törvényességi ellenőrzést. A felsőoktatási szakértői
névjegyzék összeállításának rendjét a Kormány határozza meg.
A Felsőoktatási és Tudományos Tanács
112. §
(1)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács az oktatási miniszter - a felsőoktatás
fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben - döntés-előkészítő, véleményező
és javaslattevő független szakértői testülete.
(2)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács a felsőoktatás képzési és kutatási
rendszerének társadalmi-gazdasági beágyazottságával, a rendszer fejlesztésével és
finanszírozásával kapcsolatos döntések előkészítésében vesz részt, és azok végrehajtásának
figyelemmel kísérésében működik közre.
(3)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács figyelemmel kíséri és elemzi a felsőoktatás
és a társadalom kapcsolatát, különösen a munkaerőpiac felsőfokú szakember-igényét.
Javaslatot tesz az államilag támogatott képzésbe felvehető éves hallgatói létszámkeretre,
annak képzési területek és képzési szintek szerinti elosztására. Állást foglal a felsőoktatás és a
munkaerőpiac kapcsolatával összefüggő oktatáspolitikai kérdésekben, prognózisokat készít a
várható munkaerő-piaci változásokról, és ezzel kapcsolatban javaslatokat tesz a képzési
rendszer korszerűsítésére.
(4)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács véleményezi a felsőoktatási rendszer éves
költségvetési tervezetét, és állást foglal az éves költségvetési beszámolóról. A felsőoktatás
költségvetése tekintetében elemzéseket, javaslatokat készít.
(5)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács véleményezi a felsőoktatásról szóló
törvény tervezetét és annak végrehajtási rendeleteit azok Kormányhoz történő benyújtása,
illetve a miniszteri rendeleteket azok kiadása előtt.
(6)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács az oktatási miniszter felkérésére bármely,
a felsőoktatást érintő kérdésben kialakítja véleményét, állásfoglalását, javaslatát.
(7)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács
a)	javaslatot dolgozhat ki a felsőoktatással kapcsolatos bármely kérdésben,
b)	ajánlást dolgozhat ki a felsőoktatási intézmények részére a kormányzati szervek
vagy felsőoktatási intézmények kezdeményezésére.
(8)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács a (7) bekezdésben meghatározottak alapján
elkészített javaslatához, véleményéhez beszerzi az adott kérdésben érdekelt minisztérium
véleményét.
86
(9)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács véleményt nyilvánít az oktatási jogok
miniszteri biztosának megbízása, illetve felmentése előtt.
113. §
(1)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak huszonegy tagja van. Nyolc tagot
delegálnak a kamarák, hármat a Magyar Rektori Konferencia, kettőt a Magyar Tudományos
Akadémia, kettőt az oktatási miniszter, egyet-egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos
Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsőoktatási Dolgozók
Szakszervezete, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, a földművelésügyi és vidékfejlesztési,
valamint a gazdasági és közlekedési miniszter. Nem lehet a Felsőoktatási és Tudományos
Tanács tagja, aki a Magyar Akkreditációs Bizottság tagja, rektor, irányító testület tagja vagy
köztisztviselő.
(2)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagjait és elnökét - az oktatási miniszter
előterjesztésére - a miniszterelnök bízza meg három évre. A megbízás egy alkalommal
meghosszabbítható. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnökének és tagjainak a névsorát
a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, továbbá az Oktatási Minisztérium honlapján közzé
kell tenni.
(3)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács mellett állandó és ideiglenes szakmai és
szakértői bizottságok működhetnek. A szakértői bizottságok munkájában részt vesznek a
képzésben érdekelt minisztériumok, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói
oldalának egy-egy képviselője, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok által
delegált egy személy.
(4)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács magyar és külföldi szakértőket
alkalmazhat.
(5)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács jogi személy, amely az (1) bekezdés
alapján létrehozott testületből és titkárságból áll. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács -
közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül - kiemelkedően közhasznú szervezet. A
titkárságban foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói jogokat a Felsőoktatási és
Tudományos Tanács elnöke gyakorolja. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács titkárságán
foglalkoztatottak juttatásaira és szabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács működéséhez
szükséges fedezetet az Oktatási Minisztérium költségvetésében elkülönítetten kell
megtervezni. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács költségvetése felett a rendelkezési jog a
Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnökét illeti meg, aki e körben nem utasítható. A
Felsőoktatási és Tudományos Tanács feladataival összhangban részt vehet a nyilvános
pályázatokon. A titkárságot a főtitkár vezeti. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke
egyes hatásköreit a főtitkárra átruházhatja.
(6)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács elkészíti és a felsőoktatási szakértői
névjegyzék részeként közzéteszi a tevékenységi körébe tartozó szakértők névjegyzékét.
(7)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács szervezeti és működési szabályzatot készít,
melyet az oktatási miniszter hagy jóvá.
87
(8)	A Felsőoktatási és Tudományos Tanács megalakításával, a tagsággal kapcsolatos
összeférhetetlenséggel, a tagság megszűnésével, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács
működésével, feladatainak ellátásával, titkárságának működésével, a szervezeti és működési
szabályzat elkészítésével összefüggő kérdéseket, továbbá a szakértői névjegyzék
összeállításának rendjét a Kormány rendeletben határozza meg. A Felsőoktatási és
Tudományos Tanács felett az oktatási miniszter gyakorol - a Kormány által meghatározottak
szerint - törvényességi ellenőrzést.
A felsőoktatási intézmények vezetőinek testületei
114.	§
(1)	A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények képviseletére,
érdekeinek védelmére jogosult testület, amely a felsőoktatás rendszerének működésével
kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve
a döntés előkészítője részére.
(2)	A Magyar Rektori Konferencia tagjai a felsőoktatási intézmények rektorai. A
Magyar Rektori Konferencia ülésein tanácskozási joggal részt vehet a Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a Doktoranduszok Országos Szövetségének,
valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének egy-egy képviselője.
(3)	A Magyar Rektori Konferencia - szabályzatában - meghatározza működésének
rendjét, megválasztja tisztségviselőit és a képviseletére jogosultakat.
(4)	A Magyar Rektori Konferencia működésének gazdasági, igazgatási feltételeit a
felsőoktatási intézmények biztosítják; az egyes felsőoktatási intézmények - a működési rendet
meghatározó szabályzatban foglaltak szerint - járulnak hozzá a költségek viseléséhez.
(5)	Az Országos Doktori Tanács a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai
elnökeiből álló testület, amely állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos
kérdésekben. Az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított
államilag támogatott hallgatói létszámkeret felsőoktatási intézmények közötti elosztásának
elvét.
(6)	A kreditrendszer országos szintű fejlesztését, egységesítését és a nemzetközi
hallgatói mobilitásban betöltött funkciójának támogatását az Országos Kredittanács végzi. Az
Országos Kredittanács segíti a felsőoktatási intézményeket a kreditrendszer működtetésében
és fejlesztésében. Az Országos Kredittanács szakmai javaslatokat tesz az oktatási
miniszternek a hazai és nemzetközi kreditrendszerek összhangjának biztosítása érdekében. Az
Országos Kredittanács működési rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.
A fenntartói irányítás
115.	§
(1)	A fenntartói irányítást az gyakorolja, aki az e törvényben meghatározottaknak
megfelelően a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik. A
fenntartói irányítás jogosítványai és kötelezettségei - ha e törvény másképp nem rendelkezik
88
-	azonosak, függetlenül attól, hogy ki gyakorolja azt. A fenntartói irányításból eredő jogok és
kötelezettségek megállapodással átruházhatók, illetve közösen is elláthatók.
(2)	A fenntartó
a)	dönt a felsőoktatási intézmény létesítéséről, átszervezéséről, egyesülésben való
részvételéről, megszüntetéséről, tevékenységi körének meghatározásáról és módosításáról,
nevének megállapításáról;
b)	kiadja, illetve módosítja a felsőoktatási intézmény alapító okiratát;
c)	jóváhagyja
ca)	a felsőoktatási intézmény költségvetését és számviteli rendelkezések alapján
elkészített éves beszámolóját,
cb)	a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát;
d)	ellenőrzi a felsőoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét,
hatékonyságát, értékeli a szakmai munka eredményességét;
e)	kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a
munkáltatói jogokat;
f)	a rektor javaslatára megbízza a gazdasági vezetőt - költségvetési szervként működő
felsőoktatási intézmény esetén a belső ellenőrzési egység vezetőjét - , illetve visszavonja a
megbízását.
(3)	A fenntartó felhívja a felsőoktatási intézmény irányító testületét, illetve rektorát,
hogy készítsen intézkedési tervet, ha e törvény 37. §-a (4) bekezdésének a) és c) pontjában
meghatározott intézkedésnek van helye. A fenntartó az intézkedési tervet vagy elfogadja, és
ellenőrzi az abban foglaltak végrehajtását, vagy dönt a felsőoktatási intézmény további
működtetéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről.
(4)	A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása keretében vizsgálja a
szabályzat egységességét, teljességét, törvényességét, hatékonyságnak való megfelelőségét. A
fenntartó - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - megtagadhatja a szervezeti és
működési szabályzat jóváhagyását, ha az az említett követelményeknek nem felel meg.
(5)	A fenntartó nem tagadhatja meg a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását
a)	a 21. § (3) bekezdésében szabályozott kérdések tekintetében, ha azok összhangban
állnak a jogszabályokkal és az intézményfejlesztési tervben foglaltakkal,
b)	a 21. § (4) bekezdésében szabályozott kérdések tekintetében, ha azok összhangban
állnak a jogszabályokkal.
(6)	A törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni az intézményi
dokumentumokban foglaltak megtartását, jogszerűségét, a felsőoktatási intézmény
működésének és a döntéshozatalnak a jogszerűségét. Az e bekezdésben szabályozott eljárásra
a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény VI. fejezetében foglaltakat
kell alkalmazni.
89
(7)	A (6) bekezdésben szabályozott ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja a
felsőoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem
vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és a felsőoktatási intézmény
vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Ezeket a
rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén is
alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha a döntés meghozatala óta
több mint egy év eltelt, vagy ha a döntést a bíróság felülvizsgálta, továbbá ha a döntés
megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Ezekben az esetekben a
fenntartó tájékoztatja a felsőoktatási intézmény vezetőjét megállapításairól, s a helyes
eljárásról.
(8)	Az oktatási miniszter felfüggesztheti a normatív költségvetési támogatás
folyósítását, ha az állami felsőoktatási intézményben - a szenátus mulasztása miatt - nem
alakították meg az irányító testületet.
(9)	A fenntartó a szakmai munka eredményességét a felsőoktatási intézmény által az
éves gazdálkodásáról - a számviteli rendelkezések szerint - készített beszámoló és az
intézményi minőségfejlesztési program végrehajtásáról szóló beszámoló alapján értékeli.
(10)	Az állami felsőoktatási intézmények tekintetében a fenntartó nem gyakorolhatja
azokat a jogosítványokat, amelyek e törvény rendelkezései alapján az irányító testület
jogkörébe tartoznak. A nem állami felsőoktatási intézmények tekintetében a fenntartó
gyakorolja az irányító testület részére meghatározott jogosítványokat, kivéve, ha annak
gyakorlását a felsőoktatási intézményre ruházta át. A fenntartó, illetve az irányító testület a
jogosítványait azonos feltételek mellett gyakorolhatja.
(11)	A fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény e törvényben
biztosított önállóságát, az intézmény döntési hatásköreit.
HATODIK RÉSZ
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK
Külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországon, magyar felsőoktatási intézmények
külföldön
116.	§
(1)	A Magyar Köztársaság területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor működhet,
illetve akkor adhat ki külföldi oklevelet, ha abban az államban, ahonnan származik, az
intézményt felsőoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet pedig az ilyen felsőoktatási
intézménynek megfelelő oklevélnek jogszerűen elismerik, s az elismerést hitelt érdemlően
bizonyították, továbbá a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt a regisztrációs
központ kiadta. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a külföldi felsőoktatási intézmény
alapítására, az intézményben folyó oktató és kutató munkára, valamint annak ellenőrzésére, az
intézmény működésére, a felvételi feltételek meghatározására annak az államnak az előírásait
kell alkalmazni, amelyik a felsőoktatási intézményt sajátjának elismerte.
90
(2)	A külföldi felsőoktatási intézményt a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba.
Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét megállapította, a fenntartónak a
működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megadja. Az engedélyezési eljárásban
szakértőként működik közre a Magyar Akkreditációs Bizottság és a külföldi bizonyítványok
és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény)
alapján a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ. A működés megkezdéséhez
szükséges engedély kiadása megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének vagy
az oklevél által tanúsított szakképzettségnek a magyarországi elismerésére nincs lehetőség. A
külföldi felsőoktatási intézmények működése felett az oktatási miniszter gyakorolja a 105. §-
ban meghatározott jogkörét, ennek keretei között - legalább nyolc évenként - kérheti, hogy
igazolják az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását.
(3)	Az (1) bekezdésben megjelölt, külföldi oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény
Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhet és működhet. A nemzetközi
szerződés alapján létrejött és működő felsőoktatási intézményeket az oktatási miniszter
hivatalból felveszi a (2) bekezdésben szabályozott nyilvántartásba. A nemzetközi szerződés
alapján létrejött és működő felsőoktatási intézményeknek - a (2) bekezdésben meghatározott
-	törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szerződés eltérő
rendelkezésének hiányában kell alkalmazni.
(4)	A Magyar Köztársaság területén működő külföldi felsőoktatási intézmény részére
-	ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik - államilag támogatott hallgatói hely
nem biztosítható.
(5)	Az e §-ban szabályozott felsőoktatási intézmények kötelesek bejelentkezni és
adatot szolgáltatni a felsőoktatás információs rendszerének.
117.	§
(1)	Magyar felsőoktatási intézmény - ha az adott ország jogrendje lehetővé teszi - az
oktatási miniszter engedélyével a Magyar Köztársaság területén kívül székhelyen kívüli
képzést szervezhet.
(2)	Az e §-ban szabályozott képzés engedélyezésénél a 106. §-a szerint szakértői
testületként közreműködik a Magyar Akkreditációs Bizottság.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézmény működéséhez a magyar állam -
jogszabályban meghatározott normatív támogatással, nemzetközi szerződés, munkaterv
szerint, illetve pályázati úton vagy megállapodás alapján - hozzájárulhat. A pályázatot az
oktatási miniszter írhatja ki, megállapodást az oktatási miniszter köthet.
(4)	Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel a következő
feltételek együttes fennállása esetén folytathat magyar vagy külföldi, illetve közös oklevél
kiállításához vezető közös képzést:
a)	a felsőoktatási intézmények jogosultak a képzés folytatására,
b)	a képzés megszervezésében az érintett felsőoktatási intézmények megállapodtak,
c)	az érintett felsőoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük
van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek,
91
d)	a kiállított oklevél az érintett országok belső joga szerint felsőoktatásban kiállított
oklevélnek minősül,
e)	a megállapodásból egyértelműen kiderül, hogy melyik magyar alap-, mesterképzés,
doktori képzés vagy szakirányú továbbképzés követelményeinek felel meg a közös képzés.
Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai
118.	§
(1)	Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldi
felsőoktatási intézményben.
(2)	Magyar állampolgár államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben
folytatott képzéséhez az Oktatási Minisztérium - pályázati úton elnyerhető - ösztöndíjjal
nyújthat segítséget.
(3)	Ha a magyar állampolgár nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik, az Oktatási
Minisztérium - pályázati úton elnyerhető - ösztöndíjjal nyújt segítséget az anyanyelven
folytatott felsőfokú tanulmányokban való részvételhez.
(4)	A magyar állampolgár - ha az Európai Gazdasági Térség országaiban, államilag
elismert felsőoktatási intézményben oklevél megszerzésére irányuló képzésben vesz részt -
hallgatói hitelt vehet igénybe.
(5)	Az e §-ban meghatározottak alapján folytatott külföldi tanulmányokban résztvevők
jogosultak a diákigazolványra.
(6)	A (2)-(3) bekezdés szerinti pályázatok kiírásának és elbírálásának rendjét, a
hallgatói hitel igénylését, folyósítását és elszámolását, a diákigazolvány igénylését és kiadását
a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a (3) bekezdésben meghatározott
pályázatokat az országos kisebbségi önkormányzat egyetértésével kell kiírni és elbírálni.
A nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai
119.	§
(1)	A külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi
oktatási intézményben szerzett oklevelek és középiskolai tanulmányokat igazoló
bizonyítványok elismerésére az elismerési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a)	ha nem rendelkezik az ország területén lakóhellyel, a hallgatói jogviszony létesítése
előtt be kell szereznie a külön jogszabályban meghatározott beutazásra és tartózkodásra
jogosító engedélyt,
92
b)	ha a 39. § (1) bekezdésében felsorolt hallgató - a 39. § (1) bekezdés b)-d) pontjában
felsoroltak kivételével - államilag támogatott képzésben vesz részt, csak nemzetközi
szerződés, munkaterv vagy viszonosság alapján jogosult szociális vagy más ösztöndíjra,
szociális támogatásra, tankönyv-, jegyzettámogatásra, lakhatási támogatásra,
c)	a költségvetés pályázati úton elnyerhető ösztöndíj folyósításával nyújthat segítséget
a tanulmányok folytatásához,
d)	a határon túli magyarok a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi
LXII. törvényben (a továbbiakban: kedvezmény törvény) foglalt feltételek szerint jogosultak
részt venni az államilag támogatott képzésben,
e)	a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül -
hallgatói jogviszony keretében - előkészítő tanulmányokat folytathatnak.
(3)	A külföldi állampolgárok magyarországi, a magyar állampolgárok külföldi
tanulmányai támogatásának rendjét a Kormány határozza meg, ennek során a kedvezmény
törvény hatálya alá tartozók tekintetében az e törvényben meghatározott támogatási időt
meghosszabbíthatja.
HETEDIK RÉSZ
A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSA
A felsőoktatási intézmény gazdasági tevékenysége
120.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény feladatait a jóváhagyott éves költségvetése alapján látja
el. A felsőoktatási intézmény gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést
meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az alapító okiratában meghatározott
feladatainak végrehajtásához, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az alapfeladatainak
végrehajtását, a közpénzek és a közvagyon hatékony felhasználását, így különösen szerződést
köthet, tulajdont szerezhet, társulhat, vállalkozhat, gazdálkodó szervezetet alapíthat, a saját
tulajdonában lévő dolgot megterhelheti, elidegenítheti, a rábízott vagyont használhatja és
hasznosíthatja. A felsőoktatási intézmény kötelezettsége a rendelkezésére álló források
rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme.
(2)	Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelője, a nem állami felsőoktatási
intézmény pedig - kivéve, ha a vagyon tulajdonjogát a fenntartó átengedi - a használója a
feladatai ellátásához a fenntartó által rendelkezésére bocsátott vagyonnak (a továbbiakban:
felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon). A felsőoktatási intézmény a
rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyont az alapító okiratban meghatározott
feladatainak ellátásához használhatja. Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére
bocsátott vagyonnal az államháztartásról szóló törvényben és az e törvényben
meghatározottak szerint rendelkezhet. A felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott
vagyont és a saját vagyonát elkülönítetten tartja nyilván.
(3)	A felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel, valamint a
saját bevételével - az ésszerű és takarékos gazdálkodás követelményeivel összhangban -
önállóan gazdálkodhat, az nem vonható el tőle. A felsőoktatási intézmény a saját bevételéből
93
az átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)
hálózatában értékesített állampapírba fektetheti. A költségvetési szervként működő
felsőoktatási intézmény a költségvetési év végén keletkezett előirányzat-maradványt és
pénzmaradványt - jogosultsági elszámolást követően - a következő években az intézményi
feladatok teljesítésére felhasználhatja.
(4)	A felsőoktatási intézmény az alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő
tevékenységként elláthatja a 4. § (1)-(2) bekezdésében szabályozott tevékenységet, továbbá
vállalkozási tevékenységet is folytathat, feltéve, hogy az alapfeladatainak ellátását nem
veszélyezteti. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt a vállalkozási
tevékenységből származó eredménye után - ha azt alapfeladatainak ellátásához, valamint az
alapfeladatainak ellátását szolgáló tulajdonszerzéshez, a kockázatfedezeti alapba történő
befizetéshez használja fel -, továbbá az alap- és kiegészítő tevékenység bevétele után állami
befizetési kötelezettség nem terheli. A felsőoktatási intézmény a saját bevételéből származó
pénzforgalmát a Kincstárnál vezetett külön célelszámolási számlán kezelheti. A Kincstárnál
vezetett külön célelszámolási számlán kezelt összeg év végi egyenlegét a felsőoktatási
intézmény maradványszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(5)	A felsőoktatási intézmény saját bevételéből köteles fedezni az annak
megszerzésével kapcsolatos költségeket, ráfordításokat.
(6)	A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény negyedévenként
mérlegjelentést készít, amelyet megküld az irányító testület részére. A költségvetési szervként
működő felsőoktatási intézmény éves költségvetési beszámolóját független könyvvizsgálóval
kell jóváhagyatni, ha a felsőoktatási intézmény tárgyévi költségvetése meghaladja a
tízmilliárd forintot, illetve abban az esetben, ha a saját bevétele eléri az összes forrásainak
harminc százalékát.
121.	§
(1)	Az állami felsőoktatási intézmény - a saját bevételéből és tulajdonában lévő
vagyonával - a Kormány hozzájárulása nélkül létesíthet gazdálkodó szervezetet, illetve
ezekben részesedést szerezhet, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része kincstári
vagyon.
(2)	Az állami felsőoktatási intézmény olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre,
illetve olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a
vagyoni hozzájárulásának mértékét, amely mértéknél az osztalékból való részesedése nem
lehet kisebb arányú. A gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem hozhat létre,
és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.
(3)	Az állami felsőoktatási intézmény gazdálkodó szervezet részére pénzbeli
hozzájárulást csak saját bevétele terhére teljesíthet.
(4)	Az állami felsőoktatási intézmény rektora évente jelentést készít az irányító testület
részére a felsőoktatási intézmény által alapított vagy részvételével működő gazdálkodó
szervezet működéséről. A jelentés alapján az irányító testület dönt a gazdálkodó szervezet
további működtetéséről, illetve a vagyonvesztés elkerülését célzó lépésekről.
94
(5)	A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény gazdálkodó szervezetet
akkor alapíthat, ha a gazdálkodó szervezet üzleti terve szerint három éven belül tevékenysége
nyereségessé válik, továbbá a hiányt a felsőoktatási intézmény a saját elkülönített számlán
kezelt bevételéből finanszírozza.
(6)	A felsőoktatási intézmény csak olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, illetve
olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyik nem sérti a felsőoktatási intézmény
érdekeit. Nem hozható létre gazdálkodó szervezet a 11. § (1) és (3) bekezdésében foglalt
képzésekkel összefüggő feladatok ellátására, kivéve a szervezéssel összefüggő tevékenységet.
(7)	Ha a felsőoktatási intézmény szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli
hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adhatja. Az e célra létrejövő gazdasági
társaságra egyebekben a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi
CXXXIV. törvényt kell alkalmazni.
(8)	A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással
rendelkezők és ezek közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont] nem tölthetnek be olyan
gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyelő
bizottságának, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsőoktatási intézmény
hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik.
(9)	A felsőoktatási intézmény által alapított, illetve részvételével működő gazdálkodó
szervezettel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a rektor gyakorolja.
122.	§
(1)	Az állami felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervének keretei között
a)	látja el fejlesztési feladatait,
b)	beruházást indíthat, illetve a rendelkezésére bocsátott, továbbá a tulajdonában lévő
vagyonnal részt vehet beruházás közös megvalósításában.
(2)	Az állami felsőoktatási intézmény vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon
elidegenítéséhez való hozzájárulás nem tagadható meg, ha az ingatlan értékesítéséből
származó bevételt a felsőoktatási intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási
és egyéb fejlesztési célra fordítják. Az állami felsőoktatási intézmények kezelésében lévő
kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből származó bevételnek - a köztartozások
és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét - a
felsőoktatási intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási, beleértve a PPP
keretében megvalósuló fejlesztések törlesztő részleteit, célra használható fel.
(3)	Az állami felsőoktatási intézmény kincstári körbe nem tartozó befektetővel végzett
közös beruházás esetén jogosult a vagyonkezelésében lévő ingatlant - versenyeztetés nélkül -
a befektető használatába adni, vagy arra vonatkozóan földhasználati jogot biztosítani számára.
A használati, földhasználati jog átengedése a befektetővel kötött megállapodásban foglalt
feltételek szerint, akár ellenérték nélkül is történhet, időtartama azonban a húsz évet nem
haladhatja meg.
(4)	Az állami felsőoktatási intézmények a költségvetésük terhére hosszú távú
(legfeljebb húsz éves) kötelezettséget vállalhatnak felhalmozási célokra vagy beruházást
95
helyettesítő szolgáltatás vásárlására. Az ebből származó éves fizetési kötelezettségek együttes
összege egyik évben sem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhalmozási célú
előirányzatának tíz százalékát. Amennyiben az éves fizetési kötelezettségek együttes összege
e határt a felsőoktatási intézmény tárgyévi költségvetésének csökkenése miatt haladja meg, új
kötelezettség nem vállalható mindaddig, amíg az arány helyre nem áll. A hosszú távú
kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely az éves költségvetés és beszámoló
részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának ötven százalékát az
Oktatási Minisztérium a jóváhagyott éves fejezeti kezelésű előirányzatai terhére átvállalhatja.
Az átvállalások együttes összege nem haladhatja meg az Oktatási Minisztérium adott évre
jóváhagyott központi beruházási előirányzatai harminchárom százalékának megfelelő
mértéket. Az ezt meghaladó átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.
123.	§
(1)	Az állami felsőoktatási intézmény saját tulajdonra az általa létrehozott, illetve
részvételével működő gazdálkodó szervezettől kapott (osztalék) eredménye, a vállalkozási
tevékenységének adózott eredménye, a költségtérítéses képzésből származó bevételének
eredménye, a részére nyújtott pénzbeli adományok terhére, továbbá ingó- és ingatlanvagyon
adományozása, valamint öröklés révén tehet szert. A felsőoktatási intézmény saját vagyonra -
az adományozás és öröklés kivételével - akkor tehet szert, ha a rendelkezésre bocsátott
vagyon állagának megóvásáról, pótlásáról gondoskodott.
(2)	Az állami felsőoktatási intézmény hitelt
a)	pályázatokhoz szükséges önrész biztosításához,
b)	pályázati utófinanszírozásból adódó likviditási zavar kezeléséhez,
d)	az intézményfejlesztési tervben meghatározott fejlesztési feladatai
megvalósításához
a Kormány által meghatározottak szerint kiírt nyilvános pályázati eljárás alapján vehet
igénybe. A felsőoktatási intézmények által igénybe vehető hitelkeretet az éves költségvetésről
szóló törvény határozza meg.
(3)	A hitel fedezete a felsőoktatási intézmény saját tulajdonában lévő vagyona,
valamint a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezet eredménye, illetve a
vállalkozási tevékenységének eredménye, a fejlesztés eredményeképpen megvalósuló
beruházás vagyona.
(4)	Ha e törvény másként nem rendelkezik,
a)	ahol e törvény tulajdonról, tulajdonszerzésről rendelkezik, azon az állami
felsőoktatási intézmények esetében vagyonkezelői jogot kell érteni,
b)	ha az állami felsőoktatási intézmény bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak
tulajdonjoga az államot illeti meg, azonban a felsőoktatási intézménnyel határozatlan időre
szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a
tulajdonszerzésre a saját bevétel terhére került sor.
96
(6)	Az oktató, illetve kutató foglalkoztatási jogviszonya keretében a 4-5. §-ban
meghatározott tevékenység során létrehozott szellemi alkotásra a munkaviszonyban vagy más
hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
124.	§
Az állami felsőoktatási intézmények tekintetében az államháztartásról szóló törvény (a
továbbiakban: Áht.) 18/C. § (7) bekezdését, 92. §-ának (2) bekezdését, 95. §-a (2)
bekezdésének a) pontját nem kell alkalmazni. Az Áht. 100. §-a (1) bekezdésének a) és c)
pontját az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Az ingyenesen és a térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások
125.	§
(1)	Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által ingyenesen igénybe
vehető szolgáltatások a következők:
a)	a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények
teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez
szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások,
terepgyakorlatok, beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy
alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a
hallgatói jogviszony fennállása alatt, az 68. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,
b)	a kollégiumi, szakkollégiumi foglalkozások,
c)	a felsőoktatási intézmény létesítményeinek - könyvtár és a könyvtári
alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények -,
eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan,
d)	a felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni
védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, más képzésben az egyéni védőfelszerelés
(védőruha) és tisztálkodási eszköz,
e)	a tanulmányi és az életpálya-tanácsadás,
f)	a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első
alkalommal történő kiadása,
g)	a felsőoktatási intézmény által szervezett kötelező záróünnepségen, más
ünnepségen vagy megemlékezésen való részvétel.
(2)	Az államilag támogatott képzés keretében - jogszabály eltérő rendelkezésének
hiányában - a felsőoktatási intézmény nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl.
beiratkozási díj).
(3)	Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése
mellett igénybe vehető:
97
a)	az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar
nyelven oktatott ismereteknek - a hallgató választása alapján - nem magyar nyelven történő
oktatása,
b)	a felsőoktatási intézmény eszközeivel előállított, a felsőoktatási intézmény által a
hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek),
c)	a felsőoktatási intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium,
számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes
szolgáltatásokon kívüli körben,
d)	kollégiumi és szakkollégiumi elhelyezés, ennek keretei között a kollégium
létesítményeinek - így különösen a könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és
szabadidős létesítmények -, eszközeinek használata.
(4)	A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a
tantárgyból tett harmadik és további vizsgát fizetési kötelezettséghez kötheti.
(5)	A (3)-(4) bekezdés alapján kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és
juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy az nem lehet magasabb,
mint az önköltség.
(6)	Ha a hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt, a vendéghallgatói
jogviszonyának keretében is az e §-ban meghatározottak szerint vehet részt az oktatásban.
(7)	A kollégiumban az alapszolgáltatáson felüli további szolgáltatásokért a térítési és
juttatási szabályzatban meghatározott esetben kérhető térítési díj.
A költségtérítés-fizetési kötelezettség
126.	§
(1)	Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, a 125. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározott ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokért költségtérítést, a (3) bekezdésben
meghatározott szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetnie. A költségtérítés és a térítési díj
megállapításának és módosításának rendjét a támogatási és térítési szabályzatban kell
meghatározni. A támogatási és térítési szabályzat alapján a hallgató és a felsőoktatási
intézmény megállapodásban rögzíti a költségtérítés és a térítési díj összegét. A költségtérítés
mértékét a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni. Az e bekezdésben foglaltak a diákotthoni
térítési díj megállapítására nem terjednek ki. A diákotthoni térítési díj mértékében a felek
szabadon állapodnak meg.
(2)	A költségtérítés összegét a felsőoktatási intézmény - a képzéssel kapcsolatos
valamennyi ráfordításra tekintettel - határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy annak összege
nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy hallgatóra jutó
hányadának ötven százaléka. Ha a hallgató az 56. § (2) bekezdése alapján nem jogosult a
jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybe vételére, a költségtérítés
összege nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy hallgatóra
jutó hányada. Vissza kell fizetni a befizetett költségtérítés szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a hallgató a képzési időszak megkezdése előtt
bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát.
98
(3)	A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat,
amelyek alapján a rektor dönt a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató esetén a
tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a
részletfizetés engedélyezéséről.
(4)	A felsőoktatási intézmény megállapodhat gazdálkodó szervezettel, hogy az általa
megjelölt személyekkel hallgatói jogviszonyt létesít. Ilyen megállapodás alapján hallgatói
jogviszony azzal létesíthető, aki egyébként az e törvényben meghatározott feltételeknek
megfelel. A megállapodásban ki kell kötni, hogy a hallgatók képzésével kapcsolatos
valamennyi költséget a gazdálkodó szervezet fizeti ki.
A felsőoktatás finanszírozásának elvei
127.	§
(1)	A felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges fedezetet a fenntartó által
biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszköz és
államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei biztosítják. A felsőoktatás költségeihez
hozzájárulhat a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2003. évi LXXXVI. törvény alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezett.
(2)	Az éves költségvetésről szóló törvény állapítja meg azt az összeget, amelynek
figyelembevételével, az e törvényben foglaltak szerint a Kormány meghatározza a
felsőoktatási intézmények működéséhez biztosított normatív támogatás rendszerét. A
felsőoktatási intézmény részére pályázati úton, valamint megállapodás alapján is adható
támogatás.
(3)	A normatív költségvetési támogatás lehet
a)	hallgatói juttatásokhoz nyújtott,
b)	képzési,
c)	tudományos célú,
d)	fenntartói,
e)	egyes feladatokhoz nyújtott
támogatás. A központi költségvetésből biztosított normatív költségvetési támogatásra - a d)
pontban meghatározott normatív költségvetési támogatás kivételével - a felsőoktatási
intézmények azonos feltételek alapján válnak jogosulttá. Az e bekezdésben meghatározott
jogcímek - az a) és e) pontban meghatározott jogcímek kivételével - nem jelentenek
felhasználási kötöttséget.
(4)	A központi költségvetésből biztosított normatív költségvetési támogatást az
Oktatási Minisztérium közvetlenül juttatja el az állami felsőoktatási intézményekhez, illetve a
fenntartón keresztül a nem állami felsőoktatási intézményekhez. A fenntartó hozzájáruló
nyilatkozata alapján az Oktatási Minisztérium a normatív költségvetési támogatást
közvetlenül megküldi a nem állami felsőoktatási intézmény részére. A normatív költségvetési
támogatást - jogszabályban meghatározottak szerint - igényelni kell. Az igényléshez
99
jogszabályban meghatározott adatokat kell közölni. Ha a felsőoktatási intézmény nem állami
felsőoktatási intézményként működik, a finanszírozása az Oktatási Minisztériummal kötött
megállapodás alapján történik.
128. §
(1)	A pályázati úton adható támogatás lehet különösen:
a)	intézményi oktatói és kutatói ösztöndíjak kifizetéséhez,
b)	kutatási, fejlesztési feladatok végrehajtásához, a kutatási eredmények
hasznosításához,
c)	felhalmozási (beruházási, felújítási) célok megvalósításához,
d)	a „minőségi díj” nyerteseinek elismeréséhez,
e)	európai közösségi célok végrehajtásához, nemzetközi oktatási és kutatási
kapcsolatokhoz, a Magyar Köztársaság területén költségtérítéses képzésben nem magyar
állampolgár részére alap- és mesterképzést, doktori képzést biztosító felsőoktatási intézmény
tevékenységének támogatásához,
f)	a határon túli kihelyezett magyar nyelvű képzéshez,
g)	az esélyegyenlőség előmozdítására,
h)	a kis létszámú szak indításához, fenntartásához,
i)	a kiemelkedő költségigényű diplomamunkák elkészítéséhez,
j) a felsőoktatási intézmények könyvtári feladatainak ellátásához,
k) a szakkollégiumi feladatok ellátásához,
l) a tudományos diákköri tevékenységhez,
m) a hallgatói (doktorandusz) önkormányzat tevékenységéhez
nyújtott támogatás. Az e bekezdésben szabályozott költségvetési hozzájárulás elosztása
pályázat útján történik. A pályázatot a felsőoktatási intézmény vezetője vagy a diákotthon
fenntartója nyújthatja be.
(2)	Az Oktatási Minisztérium megállapodás alapján támogatást adhat különösen
a)	eseti, speciális intézményi feladathoz,
b)	fejlesztési célok megvalósításához,
c)	az Országos Tudományos Diákköri Tanács tevékenységéhez,
d)	a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a Doktoranduszok
Országos Szövetségének tevékenységéhez,
e)	doktori iskolához, beleértve az Országos Doktori Tanács tevékenységét,
f)	a kiemelkedő oktatói, kutatói, fejlesztői tevékenységet folytató felsőoktatási
intézmények támogatásához.
100
(3)	Az (1) bekezdés h) pontjában és a (2) bekezdés f) pontjában szabályozott célokra
költségvetési évenként együttesen a 127. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott normatív
költségvetési támogatás öt százaléka mértékéig köthető megállapodás. A megállapodást
legalább három évre kell kötni. Az Oktatási Minisztérium fejezetében megtervezett
előirányzat
a)	a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának támogatásához az éves
hallgatói normatíva országos keretösszegének két és fél ezreléke,
b)	a Doktoranduszok Országos Szövetsége támogatásához az éves doktorandusz
hallgatói normatíva országos keretösszegének hat és fél ezreléke,
c)	az Országos Tudományos Diákköri Tanács támogatásához az éves hallgatói
normatíva országos keretösszegének egy ezreléke.
(4)	A magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a
határon túli magyar nyelvű képzést folytató nem magyar felsőoktatási intézmények is.
(5)	A Magyar Akkreditációs Bizottság működéséhez a 127. § (3) bekezdés b)-d)
pontjában meghatározott jogcímen biztosított támogatások együttes összegének kettő
ezrelékét, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács működéséhez a 127. § (3) bekezdés b)-d)
pontjában meghatározott jogcímen biztosított támogatások együttes összegének hét tized
ezrelékét kell megtervezni.
(6)	Az e §-ban szabályozott pályázatok benyújtásának feltételeit és rendjét a Kormány
határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a kis létszámú szakokra járó hallgatók együttes
létszáma nem haladhatja meg a felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának öt százalékát.
A kis létszámú szakokra a költségvetési hozzájárulásra való jogosultságot adott felsőoktatási
intézmény tekintetében öt-nyolc évre kell biztosítani.
(7)	Az e §-ban meghatározott hozzájárulások, támogatások fedezetét az Oktatási
Minisztérium fejezetében kell megtervezni. A normatív költségvetési támogatások mértékét
az éves költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
129.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott hallgatói juttatások fedezete a hallgatói
juttatásokhoz nyújtott támogatás.
(2)	A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatást az államilag támogatott képzésben
részt vevő - a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető -
hallgatók létszáma alapján kell megállapítani. A hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív
hozzájárulásnál figyelembe vehető hallgatói kört és a figyelembe vehető létszám
megállapításának rendjét a Kormány határozza meg.
(3)	A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás összegét oly módon kell
meghatározni, hogy
a)	a hallgatói ösztöndíj-támogatás megállapításához rendelkezésre álló, tíz hónapra
számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet
101
megelőző második évre számított és a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH)
által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész nyolctizedszerese,
b)	a kollégiumi támogatás megállapításához rendelkezésre álló, tíz hónapra számított
összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelőző
második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset
nulla egész nyolctizedszerese,
c)	a lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló tíz hónapra számított összege érintett
hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelőző második évre számított
és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész
négytizedszerese,
d)	a doktorandusz ösztöndíj tizenkét hónapra számított összege nem lehet kevesebb,
mint a költségvetési évet megelőző második évre számított és a KSH által közzétett
nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset hét egész öttizedszerese,
e)	a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható
összeg nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelőző második évre számított és a
KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész nyolcszázadszorosa,
f)	a köztársasági ösztöndíj megállapításához rendelkezésre álló tíz hónapra számított
összege, érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelőző
második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset két
egész háromtizedszerese.
(4)	A diákotthon fenntartója, amennyiben a felsőoktatási intézménnyel kötött
megállapodás alapján államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató elhelyezését
biztosítja, jogosulttá válik a kollégiumi normatív támogatásnak megfelelő összegű
támogatásra. A támogatást az oktatási miniszterrel kötött megállapodás alapján kapja meg.
(5)	A felsőoktatási intézmény és a diákotthon fenntartója a megállapodásban
foglaltakat szabadon állapítja meg, azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia
kell
a)	a diákotthon által nyújtott alap- és kiegészítő szolgáltatásokat,
b)	a felsőoktatási intézmény hallgatóinak elhelyezésére szolgáló diákotthoni kapacitás
mértékét és a diákotthoni alapszolgáltatás térítési díjának havi összegét.
130.	§
(1)	A költségvetés képzési támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény
által nyújtott oktatási szolgáltatások megszervezéséhez.
102
(2)	A képzési támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók
számított létszáma alapján kell meghatározni A képzési támogatás összegét a képzés szakmai
jellegére tekintettel (pl. elméletigényes, gyakorlatigényes képzés) képzési ciklusokra kell
meghatározni.
(3)	A felsőoktatásban folyó képzéseket a képzési normatívához való jogosultság
szempontjából finanszírozási csoportokba kell sorolni. A képzési normatíva éves összegét az
e törvény 3. számú mellékletében meghatározott szorzó alkalmazásával kell megállapítani.
(4)	A képzési támogatás a pályakövetési rendszer értékelése alapján legfeljebb tíz
százalékkal csökkenthető, illetve növelhető.
(5)	Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató az Európai Gazdasági
Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai
felsőoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére -
az (6) bekezdésben meghatározottak szerint - attól a felsőoktatási intézménytől, amellyel
hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kaphat.
(6)	A hallgató akkor jogosult a (5) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi
tanulmányait a felsőoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg. A felsőoktatási
intézmény a tanulmányi szabályzatában határozza meg azokat a feltételeket, amelyek megléte
esetén hozzájárul a külföldi tanulmányokhoz, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben a
hallgató az alapképzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat ösztöndíjat, ha a kreditek
legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj éves összege nem lehet kevesebb,
mint a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. A felsőoktatási intézmény évenként
megtervezi költségvetésében az ösztöndíjalapot.
(7)	A Kormány határozza meg
a)	a képzési támogatás számításának, elosztásának és igénylésének rendjét, az egyes
finanszírozási csoportba tartozó szakokat,
b)	az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben résztvevők ösztöndíjalapja
képzésének, az ösztöndíj megállapításának és folyósításának rendjét,
c)	intézményváltás esetén a képzési normatíva utalásának rendjét.
131. §
(1)	A tudományos célú támogatás a felsőoktatási intézményekben folyó képzéssel
összefüggő kutatás céljait szolgálja. A tudományos célú támogatás jogcímen rendelkezésre
álló összeg nem lehet kevesebb, mint az adott évben a képzési támogatás teljes összegének
ötven százaléka.
(2)	A tudományos célú támogatás megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a
felsőoktatási intézmény milyen kutatási eredményeket ért el, és az e feladatok támogatására
rendelkezésre álló összeg ötven százalékát ennek figyelembevételével kell a felsőoktatási
intézmények között elosztani.
(3)	A (2) bekezdés alapján felosztásra kerülő összeg után fennmaradó összeget a
felsőoktatási intézményben munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban oktatói és
kutatói munkakörben foglalkoztatottak - ideértve az államilag támogatott képzésben részt
103
vevő doktorandusz hallgatókat is - létszáma és teljesítménye alapján kell elosztani a
felsőoktatási intézmények között. A figyelembe vehető oktatói, kutatói létszámot a 84. § (5)
bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.
(4)	A tudományos célú támogatás számításának, elosztásának, igénylésének, a
felsőoktatási intézmények kutatási eredményeinek értékelése és annak alapján történő
rangsorolásának a rendjét a Kormány határozza meg.
132.	§
(1)	A fenntartói támogatás jogcímen rendelkezésre álló összeg nem lehet kevesebb,
mint az adott évben a képzési támogatás teljes összegének ötven százaléka.
(2)	A fenntartói támogatás az állami felsőoktatási intézmények fenntartási költségeihez
járul hozzá. A fenntartói támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatói
létszám, illetve a hallgatói létszámra számítható alkalmazotti létszám alapján kell elosztani.
(3)	A Kormány határozza meg a fenntartói támogatás számításának, elosztásának,
igénylésének a rendjét.
133.	§
(1)	A felsőoktatási intézményben működő hallgatói önkormányzat tevékenységét a
költségvetés az intézmény részére biztosított hallgatói normatív juttatás részeként normatív
támogatással segíti. A normatíva összege a hallgatói normatíva egy százaléka.
(2)	A hallgatói önkormányzat tevékenységét segítő normatív támogatás számításának,
elosztásának, igénylésének rendjét a Kormány határozza meg.
A finanszírozás egyéb kérdései
134.	§
(1)	A Kormány a képzés és kutatás minőségének emelése céljából a hallgatók, az
oktatók és a kutatók támogatására ösztöndíjat alapíthat. A Kormány által alapított ösztöndíj -
külön törvény szerint - mentes a közterhektől.
(2)	Az ösztöndíj pályázati feltételeit, pályázati rendjét a Kormány határozza meg.
135.	§
(1)	A felsőoktatási intézmények a 4. §-ban meghatározott feladataikkal összefüggő
beruházási, fejlesztési, képzési kockázatfedezeti alapot hozhatnak létre. A kockázatfedezeti
alap akkor jön létre, ha legalább tíz felsőoktatási intézmény elhatározza részvételét, és
elfogadja az alap alapító okiratát. Az alapot közbeszerzési eljárás során kiválasztott
pénzintézet működteti. A kockázatfedezeti alap szabályzata határozza meg, hogy e törvény
rendelkezései alapján mely esetben, milyen feltétellel és mértékben vállal kockázatot.
104
(2)	A kockázatfedezeti alapba bármelyik felsőoktatási intézmény beléphet, ha vállalja,
hogy az alapba legalább az éves működési költségvetése egy százalékának megfelelő összeget
befizeti. A befizetés költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a saját
bevétel terhére teljesíthető. Ha a felsőoktatási intézmény nem költségvetési szervként
működik, a kockázatfedezeti alapba történő befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak
minősül. A felsőoktatási intézmény befizetési kötelezettségét csökkenteni kell az általa
létrehozott, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezet által a kockázatfedezeti alap
részére nyújtott támogatás összegével.
(3)	A kockázatfedezeti alap a felsőoktatási intézmény fejlesztéséhez, beruházásához
szükséges üzleti alapú hitel kedvezményes felvételéhez nyújthat biztosítékot.
(4)	A kockázatfedezeti alapból - az (1) bekezdésben meghatározott körben - részben
vagy egészben finanszírozható az előre nem látható, el nem hárítható eseményekből
bekövetkező károk elhárítása, továbbá hozzájárulás teljesíthető a megszűnő felsőoktatási
intézmény hallgatói intézményváltásból eredő költségeinek viseléséhez.
136.	§
(1)	A kockázatfedezeti alapból a belépést követő első három évben nem teljesíthető
szolgáltatás. A kockázatfedezeti alap igénybe vehető szolgáltatásai a belépő felsőoktatási
intézmény befizetéseitől és a belépés óta eltelt időtől függenek.
(2)	A kockázatfedezeti alap a felsőoktatási intézmények befizetéseit befektetheti,
illetve állampapírba fektetheti. A befizetések befektetési formák közötti megoszlásáról a
szabályzat rendelkezik.
(3)	Ha a felsőoktatási intézmény kilép az alapból, a befizetett összeg kamatok nélküli
visszafizetésére tarthat igényt, amelyet az alap a bejelentés évét követő évtől kezdődően
három év alatt köteles visszafizetni. Ha a felsőoktatási intézmény megszűnik, és nincs
szükség a hallgatói költségek átvállalására, a befizetett összeg - a meghatározott feltételek
szerint - a fenntartót, illetve jogutódját illeti meg.
(4)	A kockázatfedezeti alap döntéshozó testülete a tag felsőoktatási intézmények
rektoraiból álló kuratórium.
(5)	A kockázatfedezeti alap működtetésére legfeljebb a befizetett összeg négy
százaléka használható fel.
(6)	A kockázatfedezeti alapba történő befizetés tekintetében az államháztartásról szóló
törvény 18/C. §-ának (5) bekezdésében, valamint 100. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat
nem kell alkalmazni.
105
NYOLCADIK RÉSZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK
A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények működésére vonatkozó külön
rendelkezések
A magán felsőoktatási intézmények
137.	§
(1)	Ha a felsőoktatási intézményt nem az állam, illetve nem a helyi önkormányzat,
továbbá nem országos kisebbségi önkormányzat tartja fenn (a továbbiakban az e bekezdésben
felsoroltak - az egyházi jogi személy kivételével - együtt: magán felsőoktatási intézmények),
vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és a képzési
programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai,
kulturális ismereteket. A magán felsőoktatási intézmény - feltéve, hogy a képzéshez nem vesz
igénybe költségvetési támogatást - a jelentkezés elfogadásának előfeltételeként kikötheti
valamely vallás, világnézet elfogadását és annak igazolását.
(2)	A magán felsőoktatási intézmények a 88. § (1) bekezdésében, a 96. § (3), valamint
(5)-(6) és (9) bekezdésében, a 126. § (1)-(2) bekezdésében és (4) bekezdésében foglalt
rendelkezésektől, kivéve a (2) bekezdés harmadik mondatát, a szervezeti és működési
szabályzatukban eltérhetnek. Nem kell továbbá alkalmazniuk a 97. § (2)-(3) bekezdésében
foglaltakat, feltéve, hogy az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók létszáma -
öt év átlagában - nem éri el a felsőoktatási intézménybe felvett összes hallgatói létszám ötven
százalékát.
(3)	Ha a magán felsőoktatási intézményben nem hozzák létre az irányító testületet, a
rektor látja el a szenátus elnöki feladatokat, az irányító testület hatásköreit pedig - ha e
törvény másképp nem rendelkezik - a fenntartó látja el. Ha a szenátus elnöki feladatait a
rektor látja el, a személyével kapcsolatos ügyekben nem szavazhat, és a döntés
érvényességéhez szükséges szavazati arány kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(4)	A magán felsőoktatási intézmények az állami felsőoktatási intézményekkel azonos
feltételek mellett jogosultak a 127. § (3) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint e) pontjában
meghatározott támogatásokra. A magán felsőoktatási intézmény az állami felsőoktatási
intézményekkel azonos módon és feltételekkel vehet részt a 128. § (1) bekezdésében
meghatározott pályázatokon, továbbá a 128. § (2) bekezdése alapján az állami felsőoktatási
intézményekkel azonos módon és feltételekkel köthető vele megállapodás.
(5)	A (3)-(4) bekezdésben foglaltakat a helyi önkormányzat, illetve az országos
kisebbségi önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézmény tekintetében is alkalmazni
kell.
138.	§
(1)	A magán felsőoktatási intézmény a 4. §-ban meghatározott feladatok szerinti
tevékenységet folytathat, ennek megvalósítása érdekében - e törvényben és a Kormány által
meghatározottak szerint - gazdálkodik (a továbbiakban: magán felsőoktatási intézmény
106
gazdálkodási rendje). A magán felsőoktatási intézmény alapító okiratában fel kell tüntetni,
hogy tevékenységét közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményként vagy
vállalkozásként végzi.
(2)	Ha a magán felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetként működik, közhasznú
tevékenységként a 4. §-ban meghatározott feladatokat láthatja el. Ha a magán felsőoktatási
intézmény nem közhasznú szervezetként működik, akkor a 4. §-ban meghatározott feladatait
vállalkozási tevékenységként látja el, és nem kell alkalmaznia a 120. § (4) bekezdésében
foglaltakat. A közhasznú szervezetként működő magán felsőoktatási intézmény a 4. §-ban
meghatározott feladatain túl vállalkozási tevékenységet is folytathat.
(3)	A magán felsőoktatási intézmények tekintetében a 121. § (1)-(5) bekezdésében, a
122-123. §-ban foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a felsőoktatási intézmény alapító okirata
eltérően nem rendelkezik. Az alapító okiratban a fenntartó meghatározhatja, hogy a
felsőoktatási intézmény által elért eredmény milyen módon kerül felosztásra, továbbá a
fenntartó milyen módon részesedik abból. A magán felsőoktatási intézmények tekintetében az
állami felsőoktatási intézmények állampapír vásárlására, kincstári számla vezetésére
vonatkozó korlátozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(4)	A magán felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal - az alapító
okiratában meghatározottak szerint, illetve ha kincstári vagyonnal rendelkezik, az
államháztartásra vonatkozó előírások megtartásával - költségvetésének keretei között
önállóan gazdálkodik.
(5)	A magán felsőoktatási intézmény bevétele lehet:
a)	a fenntartó által biztosított pénzeszköz,
b)	költségvetési támogatás,
c)	egyéb bevétel.
(6)	A magán felsőoktatási intézmény költségei, kiadásai lehetnek:
a)	a 4. §-ban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó közvetlen és közvetett költség,
b)	a vállalkozási tevékenység közvetlen és közvetett költsége,
c)	egyéb kiadás.
(7)	A magán felsőoktatási intézmény bevételeit és kiadásait a számviteli előírások
szerint tartja nyilván.
(8)	A magán felsőoktatási intézmény olyan kötelezettségeiért, amelyek teljesítéséhez
vagyona nem elégséges, a fenntartó kezesként felel.
(9)	Ha a magán felsőoktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, jogai és
kötelezettségei a fenntartóra szállnak.
107
Az egyházi felsőoktatási intézmények
139.	§
(1)	Hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefüggő képzést (a
továbbiakban együtt: hitéleti képzés) az egyházi jogi személy által fenntartott felsőoktatási
intézmények (a továbbiakban: egyházi felsőoktatási intézmény) folytathatnak. Az egyházi
felsőoktatási intézmények nem hitéleti képzést is folytathatnak.
(2)	Az egyházi felsőoktatási intézményben
a)	a foglalkoztatási jogviszony létesítésénél az egyenlő bánásmódról szóló törvény 22.
§-ában foglalt keretek között foglalkoztatási feltételek határozhatók meg,
b)	a jelentkezők között különbséget lehet tenni vallási, világnézeti meggyőződés
alapján, amennyiben az a felsőoktatási intézmény szervezeti jellegét alapvetően meghatározó
szellemiségből közvetlenül adódó, az adott oktatási tevékenység tartalma vagy természete
miatt indokolt, arányos és valós követelményen alapul,
c)	a fenntartó a munkáltatói jogok gyakorlásában, a vagyoni, gazdálkodási
feladatokban a 29. § (2)-(4) bekezdésében foglaltaktól eltérően rendelkezhet,
d)	nem kell alkalmazni a 98. § (1) bekezdésének rendelkezéseit.
(3)	Hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény - a 18. § (3) bekezdésében
foglaltaktól eltérően - az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen
jogosult mesterképzés folytatására, valamint legalább egy tudományterületen vagy művészeti
területen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére.
(4)	A hitéleti képzés tartalmának meghatározása, a képzésben részt vevő oktatókkal,
tanárokkal kapcsolatos követelmények meghatározása az egyházi felsőoktatási intézmény
joga. A hitéleti képzés tekintetében a 15. §-ban szabályozott eljárásban csak azt kell vizsgálni,
hogy biztosítottak-e a képzés tárgyi feltételei. A felsőoktatási intézmény határozza meg
továbbá a felvételi eljárás rendjét és - az érettségi vizsga meglétét kivéve - a felvétel
követelményeit.
(5)	A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás
alapján a Magyar Katolikus Egyház, továbbá a Kormánnyal a felsőoktatási feladatok
ellátására megállapodást kötő egyház által fenntartott felsőoktatási intézmény jogosult a 127.
§ (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott normatív költségvetési támogatásra is,
valamint eseti és egyedi támogatásokra.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott normatív költségvetési támogatásra jogosulttá
válhat az az egyház által fenntartott felsőoktatási intézmény is, amelynek fenntartójával az
oktatási miniszter felsőoktatási feladatok ellátására megállapodást köt.
(7)	Az (5) bekezdésben felsorolt egyházak által fenntartott felsőoktatási
intézményekben nem hitéleti képzésre felvehető hallgatói létszámot az oktatási miniszter az
érintett egyházi jogi személyekkel évente kötött megállapodás alapján határozza meg, azzal a
megkötéssel, hogy az évente államilag támogatható hallgatói létszámhelynek az összes
államilag támogatott hallgatói létszámhelyre felvehetőkhöz viszonyított aránya nem lehet
108
kevesebb, mint az 1997/1998-as tanévben az adott egyház valamennyi felsőoktatási
intézményébe államilag finanszírozott hallgatóként felvett hallgatóknak az összes államilag
finanszírozott hallgatóhoz viszonyított aránya. A hitéleti képzésben államilag támogatott
képzésre felvehető hallgatói létszámot az (5) bekezdésben felsorolt megállapodásban foglaltak
szerint kell meghatározni, oly módon, hogy a mesterképzésre az alapképzéssel megegyező
számú hallgató vehető fel. A hitéleti képzéshez biztosított államilag támogatott hallgatói
létszámhelyre, hitéleti képzésre felvehető a határon túl élő magyar nemzetiségű jelentkező is,
akkor is, ha nem tartozik a 39. § (1) bekezdésének hatálya alá. Az egyházi jogi személy által
fenntartott diákotthon az oktatási miniszterrel kötött megállapodás alapján is jogosulttá válik a
129. § (4) bekezdésében meghatározott támogatásra.
(8)	A hitéleti képzéssel összefüggésben
a)	a jelentkezés elfogadása előfeltételeként kiköthető valamely vallás, világnézet
elfogadása és annak igazolása,
b)	az egyházi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a 20. § (4)
bekezdésében, a 21. § (3) és (6) bekezdésében, - a politikai meggyőződésre vonatkozó
kivétellel - a 22. § (4) és (5) bekezdésében, a 27-28. §-ban, a 29. § (2)-(8) bekezdésében, a
30.	§ (4) bekezdésében, - a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás kivételével - a 46. §
(2)	bekezdésének f) pontjában foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg,
c)	az egyházi felsőoktatási intézmény a 12. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően
akkor is kaphat elismerést, ha csak egy szakon folytat képzést,
d)	a munkakörök létesítését, a munkáltatói jogok gyakorlását, a főiskolai és az
egyetemi tanár kivételével a munkaköri és egyéb cím adományozását, továbbá az 52. § (3)
bekezdésében szabályozott alapszolgáltatás rendjének meghatározását a fenntartó magához
vonhatja,
e)	a 15. § (8) bekezdésében - a gyakorló közoktatási intézmény kivételével -, a 84. §
(5)	bekezdésében, továbbá a 105. § (3) bekezdésében és a 108. §-ban foglaltakat, továbbá az
intézményfejlesztési tervre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni,
f)	a 15. § (1)-(7) és (9) bekezdését, valamint a 106. §-t az e § (4) bekezdésében foglalt
eltéréssel kell alkalmazni,
g)	egyetemi tanári munkaköri cím megszerzéséhez nem szükséges a Magyar
Akkreditációs Bizottság előzetes szakértői véleménye.
(9)	Az egyházi felsőoktatási intézmény hitéleti képzésére biztosított normatív
támogatás megegyezik a bölcsész, bölcsész-tanár képzéshez nyújtott normatív támogatással.
Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésben részesülő hallgatóinak képzésére
fordított előirányzatot külön költségvetési előirányzatként kell megtervezni.
(10)	Ahol e törvény munkaviszonyt említ, azon egyházi felsőoktatási intézmények
esetén az egyházi személyi jogviszonyt is érteni kell.
(11)	Az oktatási miniszter az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti
követelményeinek szabályozásánál a hitéleti képzés tekintetében az egyházi jogi személy
kezdeményezésére szabályoz.
109
(12)	A felsőoktatási intézményeket fenntartó egyházi jogi személyek
kezdeményezésére a Magyar Akkreditációs Bizottságon belül hittudományi kérdésekkel
foglalkozó bizottságot kell működtetni.
(13)	Az egyházi jogi személyek által fenntartott felsőoktatási intézmények
tekintetében
a)	a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV.
törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997.
évi CXXIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit,
b)	a 137. § (2)-(4) bekezdésében és a 138. § (3) és (9) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket
kell alkalmazni. Az egyházi jogi személy által fenntartott jogi személy, ha alapító okirata
lehetővé teszi, közhasznú szervezetként is működhet.
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezések
140.	§
(1)	A katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekben az irányító testület
létrehozása nem kötelező. A fenntartót megillető jogosítványokat - ha irányító testületet nem
hoznak létre - a honvédelmi miniszter, illetve a belügyminiszter gyakorolja. A honvédelmi
miniszter és a belügyminiszter az irányító testület egyes jogosítványait a felsőoktatási
intézményre átruházhatja. A katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények költségvetési
támogatását a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg a Belügyminisztérium költségvetésében
kell megtervezni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott felsőoktatási intézmények tekintetében törvény
eltérő rendelkezéseket állapíthat meg
a)	a vagyonkezelői jogok gyakorlására, a gazdálkodásra,
b)	a foglalkoztatásra, illetve az intézményi vezetők kinevezésére és jogállására,
c)	a felvételi követelmények meghatározására, a hallgatók jogállására, juttatásaira, az
általuk fizetett díjakra.
(3)	A honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter szabályozza az (1) bekezdésben
meghatározott felsőoktatási intézményben
a)	a szervezeti egységek létesítésének és működésének rendjét,
b)	az évenként felvehető hallgatók számát és a felvétel különös feltételeit,
c)	a külföldi hallgatók felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes
szabályait, a juttatásoknak és a díjfizetésnek a rendjét.
(4)	A honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter az (1) bekezdésben meghatározott
felsőoktatási intézmények tekintetében
110
a)	benyújtja a Kormányhoz az éves költségvetési beszámolót és a támogatási tervet,
b)	ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának
hatékonyságát és jogszerűségét,
c)	gyakorolja a 105. § (1) bekezdésében meghatározott jogköröket,
d)	meghatározza gazdálkodás és finanszírozás - e törvénytől eltérő - speciális
szabályait.
(5)	A katonai felsőoktatási intézmény és a rendvédelmi felsőoktatási intézmény olyan
képzést is folytathat, amelyik nem tartozik a katonai, illetve a rendvédelmi felsőoktatás
körébe. E képzések tekintetében a (2) bekezdés c) pontjában, a (3) bekezdés b) pontjában, a
(4)	bekezdés b)-c) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók. E képzések tekintetében e törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni, beleértve az államilag támogatott hallgatói helyek
biztosítására és finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket is.
Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekre vonatkozó
külön rendelkezések
141. §
(1)	Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek (a továbbiakban:
egészségügyi felsőoktatási intézmény) részt vesznek az egészségügyi ellátásban, e célból
egészségügyi szolgáltatót létesítenek és tartanak fenn, vagy egészségügyi szolgáltatóval
társulnak. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény gyakorlati képzés céljából az
egészségügyi szolgáltatóval megállapodhat oktató kórházi, szakrendelési, gyógyszerészeti
feladatok ellátására. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - külön törvényben
meghatározottak szerint - ellátja az igazságügyi szakértői tevékenységet.
(2)	Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - a felsőoktatási intézmény részeként
vagy attól elkülönített szervezeti keretben - egy egészségügyi szolgáltató működtetésére
jogosult. Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi felsőoktatási intézmény részeként (a
továbbiakban: klinikai központ) vagy attól elkülönülve (a továbbiakban: egyetemi klinikai
központ) működhet. A klinikai központ részjogkörű költségvetési egység formájában
működik, ha az egészségügyi felsőoktatási intézmény költségvetési szerv. A részjogkörű
költségvetési egység kincstári számlával rendelkezik. Az egyetemi klinikai központ jogi
személy, amelynek alapítója az egészségügyi felsőoktatási intézmény.
(3)	Az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója -
megállapodás alapján - részt vesz a területi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a
progresszív betegellátásban. E feltétel esetén a területileg illetékes megyei (fővárosi)
egészségbiztosítási pénztár az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi
szolgáltatójával finanszírozási szerződést köt. Az egészségbiztosítási pénztár által az
egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a szerződésben
meghatározott feladatokra használható fel.
(4)	Az egészségügyi felsőoktatási intézmény közreműködhet a regionális
egészségfejlesztési tevékenységben, és megállapodás alapján részt vehet a szervezet-
átalakítási és finanszírozási modellkísérletekben.
111
(5)	Amennyiben az egészségügyi szolgáltató központi költségvetési szerv részeként
működik, az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatásának központi
beruházási és felújítási, valamint fejlesztési forrásait az Egészségügyi Minisztérium fejezeti
költségvetésében kell megtervezni. Az Egészségügyi Minisztérium jogosult az általa
biztosított költségvetési előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodás ellenőrzésére. Előzetes
tájékoztatást, beszámolót kérhet, illetve kezdeményezheti az egészségügyi szolgáltatással
összefüggő kérdések egyetemi fórumokon történő megvitatását. Amennyiben az egészségügyi
szolgáltató gazdasági társaság vagy közhasznú társaság fenntartásában működik, az
alapításban az Egészségügyi Minisztérium alapítóként részt vehet.
(6)	Az egészségügyi miniszter szakmai irányításával és koordinálásával az
egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezi a szakorvos-, a szakfogorvos-, a
szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus, népegészségügyi szakemberképzést, a más
felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzését, továbbá
közreműködik e feladatok ellátásában. Az egészségügyi miniszter irányítja és koordinálja az
egészségügyi felsőoktatási intézményekben folytatott tancélú gyógyító-megelőző
tevékenységet, ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet. Mindezen feladatok ellátásához az
Egészségügyi Minisztérium költségvetési támogatást nyújt. Az egészségügyi felsőoktatási
intézmény által végzett egészségügyi tevékenységre, továbbá az egészségügyi kutatásra,
egészségügyi szak- és továbbképzésre is alkalmazni kell az egészségügy szakmai irányítására
és szervezésére, az egészségügyi miniszter szakmai irányítási jogkörére vonatkozó
rendelkezéseket, továbbá mindazokat a jogszabályokat, amelyek meghatározzák az
egészségügyi szolgáltatás megszervezését, a feladatellátásban közreműködők
szakképzettségét, az egészségügyi szolgáltatás finanszírozását.
(7)	Annál, aki az egészségügyi felsőoktatási intézmény képzési feladataiban és
egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladataiban is - munkaköri feladataként - részt vesz,
meg kell határozni, hogy a teljes munkaidő mekkora részét kell az oktatói, illetőleg az
egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladatokra fordítani. Ilyen foglalkoztatás esetén az
egyes tevékenységekre vonatkozó foglalkoztatási és munkaidő-megosztáshoz igazodó díjazási
szabályokat alkalmazni kell.
(8)	Az egészségügyi felsőoktatási intézményben - ha centrum nem jön létre - az
egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős magasabb vezetői megbízással rendelkező
vezetőt a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni (a továbbiakban:
egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető). Az egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető
önállóan irányítja az egészségügyi szolgáltatás megszervezését, e feladatok tekintetében
gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ha az egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető nem a
rektor, feladatait, kötelezettségeit és kötelezettségvállalási jogosultságát a szervezeti és
működési szabályzatban kell meghatározni. Az egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető
tanácskozási joggal részt vehet az irányító testület ülésén. Az irányító testület jogosítványai az
egészségügyi szolgáltató tevékenységre nem terjednek ki.
(9)	Az egészségügyi felsőoktatás irányításával és finanszírozásával kapcsolatos
szabályokat a Kormány határozza meg.
(10)	Ha a felsőoktatási intézmény orvos- és egészségtudományi képzést kíván
folytatni, a regisztrációs központ beszerzi az Egészségügyi Minisztérium szakhatósági
véleményét. A szakhatósági véleményt hatvan napon belül kell elkészíteni. A regisztrációs
központ a szakhatósági véleménytől nem térhet el.
112
142. §
(1)	A képzési, kutatási és betegellátási feladatok koordinálására, a legalább három
tudományterületen képzést folytató, egyesüléssel létrejött egészségügyi felsőoktatási
intézmények az orvos- és egészségtudományi képzést kari formában folytató szervezeti
egységei kezdeményezésére orvos- és egészségtudományi centrumot (a továbbiakban:
centrum) hoznak létre. A centrum a felsőoktatási intézmény orvos- és egészségtudományi
képzést kari formában folytató szervezeti egységeit, klinikáit és az egészségügyi
szolgáltatáshoz kapcsolódó kutató intézeteit, egyéb oktatási szervezeti egységeit foglalja
magába. A centrum gyakorolja a vagyonkezelői jogokat azoknak a vagyontárgyaknak a
tekintetében, amelyek az orvos- és egészségtudományi képzés, továbbá az egészségügyi,
gyógyító-megelőző feladatainak ellátásához rendelkezésére állnak.
(2)	Az egészségtudományi centrum élén elnök áll, aki magasabb vezetői megbízás
keretében végzi munkáját. Az elnök megválasztásának rendjét a szervezeti és működési
szabályzatban kell meghatározni. Az elnök képviseli az egészségtudományi centrumot. A
centrum vezetője ellátja a 141. § (8) bekezdésében meghatározott vezetői feladatait is. Az
egészségügyi centrumot illetően az egyetemet a centrum vezetője képviseli. A centrum
vezetője tanácskozási joggal részt vehet az irányító testület ülésén. A centrum vezetője
gyakorolja a 141. § (2), (5)-(6) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását szolgáló
előirányzatok felett a rendelkezési jogot.
Az agrártudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön
rendelkezések
143.	§
(1)	A képzési, kutatási, agrártudományi feladatok koordinálására a legalább két
tudományterületen képzést folytató, egyesüléssel létrejött agrártudományi képzést folytató
egyetemen a karok, valamint az elkülönült gyakorlóhely, tangazdaság, kutatóintézet, múzeum,
arborétum agrártudományi centrum keretében is működtethetők. Az agrárcentrum részjogkörű
költségvetési egységként működik, ha a felsőoktatási intézmény költségvetési szerv. A
részjogkörű költségvetési egység kincstári számlával rendelkezik.
(2)	Az agrártudományi centrum közreműködik az ágazati kutató-fejlesztő, innovációs
tevékenység, a területi szaktanácsadás, az agrártovábbképzés, a gyakorlati képzés feladatainak
ellátásában, amelyhez a feladatarányos költségvetési támogatást a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében az agrár ágazatnak előirányzott nemzeti
költségvetésből finanszírozott forrásai között elkülönítetten kell megtervezni oly módon, hogy
ez az összeg ne legyen kevesebb, mint az e fejezet előző évi fejezeti kezelésű előirányzatainak
egy százaléka.
(3)	Az agrártudományi centrum vezetője és költségvetése tekintetében az
egészségtudományi centrumra vonatkozó szabályokat [142. § (2) bekezdés] kell alkalmazni.
(4)	Az agrár felsőoktatás irányításával és finanszírozásával kapcsolatos szabályokat a
Kormány határozza meg.
113
A művészeti felsőoktatásra vonatkozó rendelkezések
144.	§
(1)	Ha a felsőoktatási intézmény kizárólag a művészeti képzési ág valamelyikében
folytat képzést (a továbbiakban: művészeti felsőoktatási intézmény), az e törvényben
foglaltakat a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A művészeti felsőoktatási intézmény művészeti gyakorlóhelyet létesíthet és tarthat
fenn.
(3)	A táncművészeti képzési ágban a felsőfokú tanulmányok a középiskolában
folytatott tanulmányok alatt, az érettségi vizsgát megelőzően is megkezdhetők, oly módon,
hogy a tanulói jogviszony mellett a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszony jön létre.
A hallgató egyidejűleg sajátítja el az érettségi vizsga letételéhez szükséges követelményeket
és a művészeti képzés követelményeit. Az e bekezdésben szabályozott hallgatók tekintetében
alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését is.
(4)	A művészeti felsőoktatási intézmény az egyetem elnevezést akkor is használhatja,
ha egy képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint egy művészeti ágban doktori
képzésre és doktori fokozat odaítélésére.
(5)	Ha a művészeti ágban nem folyik legalább tíz éve mesterfokozatot nyújtó képzés,
oktatói munkakört, valamint tanári munkakört tölthet be az is, akinek alapképzésben szerzett
oklevele és szakképzettsége van, feltéve, hogy az oktatói munkakör betöltésének a
tudományos fokozat megléte nem előfeltétele.
(6)	Művészeti alap- és mesterképzésben a 60. § (3) bekezdésében foglaltak mellett a
záróvizsgának része művészeti alkotás elkészítése, előadás létrehozása, bemutatása és
megvédése.
(7)	A művészeti felsőoktatási intézmény alapfokú művészeti nevelés és oktatás,
valamint művészeti szakképzés feladatait közoktatási intézmény létrehozásával láthatja el. A
művészeti felsőoktatási intézmény a középiskolába járó tanulót előkészítheti a művészeti
felsőoktatási intézménybe való belépésre. A tanulót a felsőoktatási intézmény - hallgatói
jogviszony létesítése nélkül - nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: előkészítő jogviszony).
Az előkészítői jogviszonyban lévő tanuló után az alapfokú művészetoktatásban részt vevő
tanulóra számított normatív hozzájárulás illeti meg a felsőoktatási intézményt. Az előkészítő
jogviszony alapján a tanuló részére legalább heti négy tanórát kell biztosítani, amely
teljesíthető az oktató, illetve a tanár munkaköri kötelezettségeként. A képzésben résztvevőt
megillető jogokat és kötelezettségeket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzata határozza meg.
(8)	Ha a felsőoktatási intézmény - anélkül, hogy az e §-ban meghatározottak alapján
művészeti felsőoktatási intézménynek minősülne - művészeti képzést folytat, működésére a
(2)-(3) és (5)-(7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
114
A pedagógusképzésre vonatkozó külön rendelkezések
145.	§
(1)	A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény - a külön törvényben
meghatározottak szerint - elláthatja az e törvényben meghatározott feladatai mellett a
közoktatás feladatait is. A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények
tevékenységüket a közoktatás igényeinek figyelembevételével végzik. A pedagógusképzést
folytató felsőoktatási intézmény közoktatási intézményt tarthat fenn, illetve kapcsolatot
tarthat, együttműködhet közoktatási intézménnyel.
(2)	A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató
hallgatók a közoktatási intézményben vesznek részt gyakorlati felkészítésben. Ha a
közoktatási intézményt a felsőoktatási intézmény tartja fenn, az gyakorló közoktatási
intézményként működik. A gyakorló közoktatási intézményt a felsőoktatási intézmény a
közoktatásról szóló törvény alapján intézményalapításra jogosulttal közösen is fenntarthatja.
A hallgatók gyakorlati felkészítése megvalósítható - megállapodás alapján - bármelyik
közoktatási intézményben. A gyakorló közoktatási intézmények által ellátott közoktatási
feladatok után az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint a helyi
önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások kétszerese vehető igénybe.
(3)	A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények közreműködnek a
pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatásokban, segítik az oktatási miniszter
közoktatással összefüggő ágazati feladatainak a végrehajtását.
(4)	Az oktatási miniszter az ágazati feladatainak körében, a közoktatási és a
pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményrendszer fejlesztéséhez, a pedagógusképzés
korszerűsítéséhez, az ehhez szükséges szakmai feltételek megteremtéséhez - a
pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményekre építve - regionális szolgáltató és
kutatóhálózatot hoz létre és működtet. Az oktatási miniszter az e bekezdésben és a (2)
bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az érintett felsőoktatási intézménnyel
megállapodást köt. Az oktatási miniszter megszervezi a pedagógusképzés-fejlesztés országos
szolgáltatási és kutatási feladatainak az ellátását.
(5)	Ha a felsőoktatási intézményben több oktatási szervezeti egységben folyik
pedagógusképzés, a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni azt az oktatási
szervezeti egységet vagy a szenátus által létrehozott testületet, amelyik ellátja a különböző
szervezeti egységekben folyó oktatómunka, valamint az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés
összehangolását. Ennek a szervezeti egységnek a vezetője felel a felsőoktatási intézményben
folyó pedagógusképzés összehangolásáért.
(6)	Tanári szakképzettség csak mesterképzésben szerezhető.
(7)	A Kormány határozza meg a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés
szakjait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait. Az oktatási
miniszter rendeletben határozza meg a tanári mesterség képzési és kimeneti követelményeit.
(8)	A Magyar Akkreditációs Bizottságban a pedagógusképzéssel kapcsolatos
feladatokat ellátó állandó szakmai és szakértői bizottság működik.
115
146. §
(1)	Ha a felsőoktatási intézményben - alapító okirata szerint - nemzeti vagy etnikai
kisebbségi pedagógusképzés folyhat, a felvételi követelményeknek megfelelő jelentkező
esetén a képzést meg kell szervezni.
(2)	A nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzésre jelentkezők közül előnyben
kell részesíteni azt, aki az adott kisebbséghez tartozik. A kisebbséghez tartozást a kisebbségi
nyelvből tett érettségi vizsga igazolja.
(3)	A nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzésben a kisebbség nyelvét a
képzés teljes időtartama alatt oktatni kell.
(4)	A nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzés a finanszírozás szempontjából
kis létszámú szaknak minősül.
(5)	Ha a Magyar Akkreditációs Bizottság nemzeti vagy etnikai pedagógusképzés
tekintetében készít szakvéleményt, munkájába bevonja az érintett országos kisebbségi
önkormányzat által delegált szakértőt.
Értelmező rendelkezések
147.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel
a doktorjelölt - a doktori fokozatszerzési eljárás során - bizonyítja, hogy a fokozat
követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldásására képes,
2.	doktori iskola: a doktori képzés szervezett kerete, amely biztosítja a tudományos
fokozat megszerzésére történő felkészítést,
3.	egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgálat, amelynek célja annak
megállapítása, hogy az egyén testi adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felkészülni
a választott tevékenység ellátására, ennek során nem kerül-e veszélybe egészsége,
4.	évközi jegy: a hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy,
amely szorgalmi időszakban a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott értékelési
eljárás keretében szerezhető,
5.	felmenő rendszer: képzés-szervezési elv, amely alapján az új vagy módosított
tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a
bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően
kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és
vizsgakövetelmények alapján készülnek fel,
6.	félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak,
116
7.	felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt
eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben
az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakmai képesítést ad,
8.	fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, értelmi,
beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és
súlyosan akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus),
9.	habilitáció: a tudományos fokozattal rendelkezők oktatói és előadói képességének,
valamint tudományos teljesítményének megítélése,
10.	hátrányos helyzetű hallgató: az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során
családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után
rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, vagy állami gondozott volt,
11.	honlapon való közzététel: az információnak a honlapon mindenki számára elérhető
tartományban való közzététele,
12.	intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó
szervezeti egység,
13.	intézményi dokumentum: az alapító okirat, továbbá az e törvényben előírt
szabályzatok, programok, tervek, így a szervezeti és működési szabályzat, képzési program,
irányító testület ügyrendje, intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alapszabálya,
kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia,
14.	kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen, művészeti ágban több, a
képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási,
illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység,
15.	képesítési keret: a többciklusú képzés egyes végzettségi szintjeinek minden képzési
területre vonatkozó általános jellemzői,
15.	képzésben érdekelt miniszter: a szakképzésről szóló törvényben meghatározott,
szakképesítésért felelős miniszter,
17.	képzési ág: a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési
tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos,
18.	képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak,
készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az
adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható,
19.	képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés
megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő,
20.	képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó
vizsgaidőszakra,
21.	képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely
117
a)	az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési
és tanulmányi követelményeit,
b)	felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá
c)	a doktori képzés tervét
tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási
programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel,
eljárásokkal és szabályokkal együtt,
22.	képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben
meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal
rendelkeznek,
23.	kis létszámú szak: nemzetközi kötelezettségvállalás, kultúr- és oktatáspolitikai
érdekek alapján indított képzés, amelynek éves államilag támogatott felvehető létszáma
országosan nem haladja meg a húsz főt, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi képzés,
24.	klinika: az az egészségügyi szolgáltató, amely közreműködik az orvosképzéssel
összefüggő képzési és kutatási feladatok ellátásában,
25.	konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a
hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a felsőoktatási
intézmény által meghatározott helyen,
26.	kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a
tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek
elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi
munkaórát jelent,
27.	mentor program: a képzésnek az a sajátos formája, amikor a hátrányos helyzetű
hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója
segítséget nyújt,
28.	pályaalkalmassági vizsgálat: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között
megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel,
tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett
szakképzettségnek, szakképesítésnek megfelelő tevékenység ellátására,
29.	regionális központ: az egyesüléssel e törvényben meghatározottak szerint
létrehozott felsőoktatási intézménynek a székhelyén kívül - a jogelőd felsőoktatási intézmény
székhelyén működő - a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeinek működését integráló
egység,
30.	résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben
vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet,
31.	saját bevétel: az államháztartáson kívüli források (beleértve minden olyan az
Európai Uniótól származó támogatást, amelyhez nem az állami költségvetésen keresztül jut a
118
felsőoktatási intézmény, továbbá a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség
teljesítéseként elszámolt forrásokat is), valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs
Alapból származó bevételek,
32.	szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom
(ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés,
33.	szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító
képzés,
34.	szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a
szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás
oklevélben történő elismerése,
35.	szakmai alkalmassági vizsga: a felsőoktatási intézmény által - felsőfokú
szakképzésben a gyakorlati képzés szervezőjével együttesen - meghatározott vizsga, amely a
választott szakképzettség, szakképesítés ellátásához szükséges képességeket méri, azt
vizsgálja, hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes
elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel,
36.	szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra elszámolt működési,
fenntartási és felhalmozási célú kiadások,
37.	székhelyen kívüli képzés: a felsőoktatási intézmény működési helyén (székhely,
telephely) kívül részben vagy egészben folyó felsőoktatási képzés,
38.	tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak,
39.	tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez
oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozásokon való részvétel ideje (előadás,
szeminárium, gyakorlat, konzultáció),
40.	tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal
összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait,
41.	távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök,
valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív
kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri
el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát,
42.	telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő
szervezeti egység elhelyezését szolgáló feladatellátási hely,
43.	tudásközpont: az adott statisztikai és fejlesztési régióban a kutatást és fejlesztést, az
innovációt segítő, a tudást, a kutatási eredményeket menedzselő intézmény, amely a kereslet
megteremtésével és szolgáltatásaival segíti a tudás, a kutatási eredmények gazdasági életben
történő hasznosulását,
119
44.	tudományterületek: a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok,
a műszaki tudományok, az orvostudományok, a társadalomtudományok, a
természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak,
45.	végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét
és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével -
más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához)
rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok
megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a
tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett,
46.	vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének
ellenőrzési formája.
Átmeneti és vegyes rendelkezések
148.	§
(1)	Azokat a kérdéseket, amelyeket e törvény alapján a foglalkoztatási
követelményrendszerben kell szabályozni, a felsőoktatási intézmény kollektív szerződése is
szabályozhatja.
(2)	A Magyar Köztársaság címere elhelyezhető a felsőoktatási intézmény
alapfeladatának ellátását szolgáló helyiségekben, címtábláján, épületeinek homlokzatán,
továbbá feltüntethető a körbélyegzőjén és a felsőoktatási intézmény által kiadott okleveleken,
oklevélmellékleteken.
(3)	Az Idegennyelvi Továbbképző Központ, az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Jogi és Továbbképző Intézete és a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző
Intézete a felsőoktatási intézmény részeként működnek. A továbbképző intézetek a
felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján részt vehetnek idegennyelvi
képzésben és vizsgáztatásban, szakirányú továbbképzés és iskolarendszeren kívüli képzések
szervezésében. A továbbképző intézetek a felsőoktatási intézmény keretei között önálló jogi
személyként működnek részjogkörű költségvetési egységként.
(4)	A Pető András Főiskola főiskolaként működhet tovább oly módon, hogy egy
képzési területen, egy szakon folytathat képzést.
(5)	A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem akkor is használhatja az egyetem
elnevezést, ha egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatására, valamint legalább egy
tudományterületen doktori képzésre, illetve doktori fokozat odaítélésére.
(6)	E törvény hatályba lépése nem érinti a muzeális intézményekről, a nyilvános
könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 63. §-a alapján
nyilvános könyvtári feladatokat ellátó állami egyetemi könyvtárak feladatait. Azok továbbra
is ellátják a nyilvános könyvtári, a szak- és felsőoktatási könyvtári feladatokat.
120
149. §
(1)	Az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e
nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori
cím továbbra is viselhető.
(2)	Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot
(doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a „dr. univ” megjelölést.
(3)	Hittudományi egyetemeken 1993. szeptember 1-je előtt szerzett hittudományi
doktori cím továbbra is viselhető.
(4)	Az 1997. december 31-éig az egyetem által odaítélt doktori fokozat, illetőleg
megállapított doktori fokozattal való egyenértékűség továbbra is érvényes.
(5)	Amennyiben jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként
„tudományos fokozat”-ot említ, azon doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a
tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos
fokozatot kell érteni.
(6)	A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkező személy a „doktori fokozat”
megjelölést használhatja.
(7)	A felsőoktatásról szóló törvény alapján szerzett mester (DLA) fokozat megfelel az
e törvény szerint művészeti területen adományozható DLA fokozatnak.
(8)	Azok, akik e törvény hatálybalépése előtt szereztek magyar egyetemen vagy
főiskolán oklevelet, jogosultak a következő címek használatára:
a)	az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek az orvosok, fogorvosok,
állatorvosok, jogászok esetében (ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet.,
dr. jur.),
b)	az a) pontban nem említett egyetemi végzettséggel rendelkezők az okleveles
mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetőleg - a szaktól függően - a képesítési
követelményekben meghatározott más cím,
c)	a főiskolai végzettséggel rendelkezők - a tanulmányi iránytól függően - a mérnök,
közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetőleg a
képesítési követelményekben meghatározott más cím.
(9)	Az e törvény hatálybalépése előtt szerzett következő címek és ahhoz kapcsolódó
rövidítések tovább használhatók:
a)	címek:
aa)	Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae,
ab)	doctor honoris causa,
b)	rövidítések:
ba)	a PhD fokozattal rendelkező személyek esetén a „PhD” vagy "Dr." rövidítés, DLA
fokozattal rendelkezők esetén "DLA" vagy a „Dr.” rövidítés,
121
bb)	az ab) pont esetén a „Dr. h. c” rövidítés.
(10)	Az oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény (vagy annak jogutódja) a (8)
bekezdésben említett jogosultságról igazolást állít ki.
(11)	A honosított (elismert) oklevelekre a (7) és (8) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy amennyiben az elismerést vagy honosítást valamely
korábbi irányító minisztérium végezte, az igazolást az Oktatási Minisztérium adja ki.
(12)	Az 1996. szeptember 1-je előtt a felsőoktatási intézményekben létesített szakosító
továbbképzési szakokon szerzett szakosító továbbképzési oklevél által tanúsított
szakképzettség a munkakör betöltése és a foglalkozás (tevékenység) gyakorlása
szempontjából egyenértékű az e törvényben meghatározott szakirányú továbbképzésben
szerezhető szakképzettséggel.
(13)	Azok a főiskolai tanárok, akik e törvény hatálybalépésekor jogosultak a
professzori cím használatára, e törvény hatálybalépése után is használhatják ezt a címet.
150.	§
(1)	Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános
nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik
tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik
életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016.
tanévben tesznek záróvizsgát.
(2)	Az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretében ajánlott hat fokozatú
nyelvvizsga-rendszer és az alap-, közép-, illetve felsőfokú államilag elismert vagy azzal
egyenértékű nyelvvizsgák megfeleltetését, továbbá az idegennyelv-tudást igazoló államilag
elismert nyelvvizsgáztatás rendjét a Kormány határozza meg.
(3)	2010. december 31-ig foglalkoztatás, valamint az intézménylétesítés és -
működéssel kapcsolatos minőséghitelesítés során egyenértékűnek kell tekinteni a doktori
fokozattal
a)	az 1990. évi XII. törvényben meghatározott díjakat,
b)	a testkulturális felsőoktatásban az olimpiai játékokon, felnőtt-világbajnokságon,
felnőtt Európa-bajnokságon elért első három helyezés valamelyikét,
c)	művészeti felsőoktatásban a DLA mesterfokozattal az 1991. évi XXXI. törvényen
alapuló kormányrendeletben meghatározott, illetve miniszteri rendeletek alapján
adományozható művészeti vagy ezekkel egyenértékűnek tekintett külföldi művészeti
elismeréseket.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott rendelkezések alapján a felsőoktatási
intézményben egy alkalommal lehet kinevezést adni.
122
KILENCEDIK RÉSZ
HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
Bevezető rendelkezések
151.	§
(1)	Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 2005. szeptember 1-jén
lép hatályba. Egyes rendelkezéseinek bevezetése fokozatosan, a 151-152., 154-163. §-ban
meghatározottak szerint történik.
(2)	A 166-167. § és a 170-173. § 2006. január 1-jén lép hatályba.
(3)	2006. szeptember 1-jén
a)	hatályát veszti a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:
1993. évi felsőoktatásról szóló törvény), valamint az azt módosító 1994. évi LVIII. törvény,
1996. évi LXI. törvény, 1997. évi VIII. törvény, 1997. évi CXXVI. törvény, 1997. évi
CXXVII. törvény, 1998. évi XXXVIII. törvény, 1999. évi LII. törvény, 2000. évi XCVII.
törvény, 2000. évi CVII. törvény, 2001. évi LXV. törvény, 2001. évi XCI. törvény, 2003. évi
XXXVIII. törvény,
b)	hatályát veszti továbbá
ba)	a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény
67-68. §-a, 69. §-ának (1) bekezdése,
bb)	a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi
XLVIII. törvény 124-125. §-a,
bc)	a Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló 1995. évi LXXII.
törvény 26. § (1) bekezdésének d) pontja,
bd)	a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 52. §-a,
be)	a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény
69. §-a,
bf)	a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény
81. §-a, 88. § (1) bekezdésének e) pontja,
bg)	a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 88.
§-a,
bh)	a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény
72. §-a,
bi)	a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi
LXXIX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCVII. törvény 1-21. §-a, 23. §-ának (2)-(8)
bekezdése, valamint 24. §-a,
bj) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi
CXXXIII. törvény 89. §-a,
123
bk) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
68. § (1) bekezdésének c) pontja,
bl) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi
CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 35. § (1) bekezdésének a
"továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 3. §-ának (3) bekezdése, a 11. §-
ának (6) bekezdése, a 116. §-ának (2)-(4) bekezdései tekintetében a klinikai központokra
vonatkozó rendelkezései vonatkozásában" szövegrésze,
bm) az egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények
módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 49. § (5) bekezdésének e) pontja,
bn) az egyes oktatási tárgyú, az oktatási jogok érvényesítésének elősegítését, valamint
a felsőoktatási intézmény- és képzési rendszer fejlesztését szolgáló törvények módosításáról
szóló 2004. évi LX. törvény 4-6. §-a, 7. § (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése,
bo) a Közép-európai Egyetem állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvény 3. §-
ának (2) bekezdése,
bp) a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV.
törvény 50. §-ának (24) bekezdése.
(4)	2010. december 31-én hatályát veszti az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű
Egyetem állami elismeréséről szóló 2001. évi LXVI. törvény, valamint a Közép-európai
Egyetem állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvény. Az Andrássy Gyula Budapesti
Német Nyelvű Egyetem, valamint a Közép-európai Egyetem 2011. január 1-től e törvény
rendelkezései alapján folytatja működését. Abban az esetben, ha az egyetemek e feltételnek
nem tesznek eleget, a 2011. szeptember 1-jén induló tanévben nem vehetnek fel hallgatót az
első évfolyamra. Az előző években felvett hallgatók tanulmányaikat változatlan feltételek
mellett befejezhetik. Az oktatási miniszter lefolytatja a 105. §-ban szabályozott eljárást.
(5)	Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezéseit e törvény hatályba
lépésének napjától akkor lehet alkalmazni, ha e törvény bevezetése még nem kezdődött meg.
(6)	Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján megkötött intézményi
megállapodások érvényességét e törvény hatályba lépése nem érinti. Az abban foglaltakat
azonban 2006. szeptember 1-jéig felül kell vizsgálni, és 2006. december 31-ig kell elkészíteni
az intézményfejlesztési tervet. Az e törvénnyel ellentétes képzésre kötött megállapodások
felülvizsgálat hiányában az említett időpontban érvényüket vesztik, oly módon, hogy a
megállapodásban foglaltak alapján megkezdett képzéseket be kell fejezni.
(7)	Ahol e törvény közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvényről rendelkezik, azon 2005. október 31-éig az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell érteni.
(8)	Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági eljárásokban, továbbá ha e
törvény alapján meghatározott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, az eljárási
cselekményeket elektronikusan nem lehet gyakorolni.
(9)	Azok a külföldi felsőoktatási intézmények, amelyek e törvény hatályba lépése előtt
az oktatási minisztertől kapott engedély alapján kezdték meg működésüket, 2010. december
31-éig kötelesek e törvény alapján újra lefolytatni a tevékenység folytatásához szükséges
124
engedélyezési eljárást. Abban az esetben, ha e feltételnek nem tesznek eleget, a 2011.
szeptember 1-jén induló tanévtől nem vehetnek fel hallgatót az első évfolyamra, az előző
években felvett hallgatók azonban tanulmányaikat változatlan feltételek mellett befejezhetik.
Az oktatási miniszter lefolytatja a 105. §-ban szabályozott eljárást.
152.	§
(1)	Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei alapján
létrehozott testületek, azok vezetői és tagjai megbízatását, működését - ha e törvény másképp
nem rendelkezik - e törvény hatályba lépése nem érinti. A testületek megbízatásuk lejártáig
tovább működhetnek.
(2)	A Magyar Akkreditációs Bizottság Titkársága, mint teljes jogkörrel rendelkező
önálló költségvetési szerv 2006. január 1-jétől kezdődően megszűnik. A Titkárság jogutódja a
Magyar Akkreditációs Bizottság. 2006. január 1-jétől kezdődően a Magyar Akkreditációs
Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács az e törvényben meghatározott
jogi személyként működik tovább változatlan összetételben. A jogutódlás nem érinti a két
testület előtt folyamatban lévő ügyeket, amelyeket a megkezdésükkor hatályban lévő
rendelkezések alapján kell elbírálni. Nem érinti továbbá a jogutódlás előtt hozott döntéseket,
vállalt kötelezettségeket, illetve megszerzett jogokat. A Magyar Akkreditációs Bizottság és a
Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagjai megbízatásuk lejártáig ellátják feladatukat, s
annak lejártát követően kell az új rendelkezések szerint megalakítani a testületeket. A
Felsőoktatási és Tudományos Tanács az új rendelkezések szerint történő megalakulásig négy
új taggal bővül, és huszonöt taggal folytatja tevékenységét. Ezeket a tagokat a kamarák saját -
felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló - tagjaik közül delegálják.
(3)	A Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos
Tanács Titkárságán foglalkoztatottak további alkalmazására a közalkalmazottak jogállásáról
szóló törvénynek a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó rendelkezéseit
kell alkalmazni, figyelembe véve az e törvény 111. §-ának (5) bekezdésében és a 113. § (5)
bekezdésében foglaltakat.
(4)	A Magyar Akkreditációs Bizottság 2006. szeptember 1-jéig az e törvényben
meghatározott feladatokhoz igazítja szervezetét.
(5)	Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján megkezdett képzéseket -
folyamatos képzésben - változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend
keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni.
(6)	Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján 2006. január 1-
jéig a felsőoktatási intézmény megszüntethető.
(7)	A 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény 10/A. §-a és 10/B. §-a rendelkezései
alapján utoljára 2005-ben lehet ösztöndíjat folyósítani. A Széchenyi István, a Békésy György
Posztdoktori, valamint a Szent-Györgyi Albert Ösztöndíjakat pályázati rendszerben a
Kormány ösztöndíjaként 2006. január 1-jétől tovább kell működtetni. A már megállapított
ösztöndíjakat e törvény hatálybalépése nem érinti. A kuratórium a megbízatásának idejéig
tovább működik.
125
(8)	Az ösztöndíjak odaítélésének rendjét, mértékét, az ösztöndíjra jogosultak körét,
valamint e törvény bevezetésével összefüggésben további átmeneti szabályokat a Kormány
határozza meg.
Felhatalmazó rendelkezések
153.	§
(1)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza
1.	a kutatóegyetem minősítés feltételeit, a minőségi díj alapítását [5. § (6) bekezdés,
108. § (4) bekezdés],
2.	a képzés szerkezetét [11. § (2) bekezdés],
3.	a felsőoktatási intézmény minimális (kötelező) létesítési feltételeit, az alapítással
kapcsolatos eljárás rendjét és díját, a gyakorló közoktatási intézmény létesítésének feltételeit
[12. § (4) bekezdés, 15. § (12) bekezdés, 38. § (1) bekezdés],
4.	a kar létesítésének elveit [30. § (8) bekezdés],
5.	a többciklusú képzés és a felsőfokú szakképzés rendjét, a képesítési keretet, a
képzés indításának eljárását, a doktori képzés szabályait, a tudományterületeket,
tudományágakat [32. § (11) bekezdés, 145. § (7) bekezdés],
6.	az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjét [150. § (2) bekezdés],
7.	a felsőoktatási információs rendszer működtetésével, a felsőoktatási intézmények
iratkezelésével, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal, az oktatói igazolvánnyal,
az oktatói azonosító számmal és a hallgatói azonosító számmal kapcsolatos eljárási
kérdéseket, a támogatási idő nyilvántartásának rendjét [35. § (2) és (11) bekezdés, 55. § (6)
bekezdés, 73. § (1) bekezdés],
8.	a felsőoktatási intézmények egyesülésének, kiválásának, szétválásának,
csatlakozásának, beolvadásának rendjét [36. § (11) bekezdés, 38. § (1) bekezdés],
9.	a jelentkezések elbírálási rendjét, a felvétel feltételeit, az eljárási díj összegét [39. §
(6)	bekezdés, 42. § (2) és (5) bekezdés],
10.	a jelentkezők, hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében az előnyben
részesítés követelményeit; a mentor program megszervezésének szabályait [39. § (7)
bekezdés, 66. § (6) bekezdés],
11.	a fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét, a fogyatékossággal élő
hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket [44. § (3) bekezdés, 61. § (2) bekezdés],
12.	a hallgatói juttatások és egyéb kedvezmények igénybevételi rendjét [51. § (3)
bekezdés, 104. § (5) bekezdés, 118. § (6) bekezdés, 119. § (3) bekezdés],
126
13.	a lakhatási feltételek biztosításával kapcsolatos szabályokat [52. § (8) bekezdés],
14.	a kreditrendszerű képzés általános szabályait [57. § (5) bekezdés],
15.	a kitüntetéses doktorrá avatás szabályait [65. § (1) bekezdés],
16.	a foglalkoztatással összefüggő pályázati rendszert [88. § (3) bekezdés],
17.	a foglalkoztatással, kedvezményekkel, vezetői megbízással kapcsolatos
szabályokat [80. § (3) bekezdés, 93. § (5) bekezdés, 94. § (3) bekezdés, 95. § (6) bekezdés,
96. § (6) bekezdés],
18.	a regisztrációs központ létesítését [107. § (7) bekezdés],
19.	a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács,
valamint az Országos Kredittanács működésével kapcsolatos kérdéseket [110. § (8) bekezdés,
111.	§ (8) bekezdés, 113. § (8) bekezdés, 114. § (6) bekezdés],
20.	a felsőoktatási intézmény finanszírozásával, gazdálkodásával kapcsolatos
kérdéseket [123. § (2) bekezdés, 127. § (2) bekezdés, 128. § (6) bekezdés, 129. § (2)
bekezdés, 130. § (7) bekezdés, 131. § (4) bekezdés, 132. § (3) bekezdés, 133. § (2) bekezdés,
141.	§ (9) bekezdés, 143. § (4) bekezdés], a magán intézmények gazdálkodásával kapcsolatos
kérdéseket [138. § (1) bekezdés],
21.	felsőoktatási ösztöndíjak alapítását [134. § (1)-(2) bekezdés, 152. § (8) bekezdés],
22.	a hitelfelvétellel kapcsolatos pályázati eljárás rendjét [123. § (2) bekezdés].
(2)	Az oktatási miniszter rendeletben szabályozza
a)	az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának feladatait és működésének
szabályait,
b)	az alapképzés és a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit,
c)	a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeit.
Egyes intézkedések bevezetése
A felsőoktatási intézmények átalakulása, új intézmények indítása
154.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépésekor működő felsőoktatási intézmény intézményi
tanácsa 2005. szeptember 30-ig kidolgozza az e törvény szerinti szenátus megválasztásának és
működésének rendjét, amely alapján az új szenátust 2005. október 31-ig kell létrehozni.
(2)	Az e törvény hatálybalépésekor működő állami felsőoktatási intézményekben az
irányító testületeket 2005. november 30-áig létre kell hozni. Az irányító testület létszámát a
127
tényleges (felvett) hallgatói létszám alapján kell meghatározni. A szenátus az e törvényben
meghatározott kifogásolási jogával tizenöt napon belül élhet.
(3)	Az e törvénynek megfelelő intézményi, szervezeti felépítést a felsőoktatási
intézményeknél 2006. szeptember 1-ig kell kialakítani. E körben felül kell vizsgálni a
székhelyen kívüli képzéseket, az együttműködési és társulási megállapodásokat.
(4)	Az e törvény hatálybalépésekor működő felsőoktatási intézmények 2006. április
30-ig elkészítik a 21. §-ban meghatározottaknak megfelelő szervezeti és működési
szabályzatukat, és megküldik jóváhagyás céljából az irányító testületnek, illetve a
fenntartónak. Az új szervezeti és működési szabályzatot 2006. szeptember 1-jétől kell
alkalmazni valamennyi hallgató tekintetében, függetlenül attól, hogy a hallgatói jogviszony
mikor keletkezett. Az új szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat az
átmeneti szabályokat, például a tanulmányi és vizsgarendet, amelyek a korábbi képzési
rendszerben megkezdett tanulmányok befejezéséhez szükségesek. 2006. április 30-ig a
hallgatói önkormányzatok elkészítik alapszabályukat és megküldik jóváhagyás céljából a
szenátusnak.
155.	§
(1)	Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt
felsőoktatási intézmények alapító okiratát a 16. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján
ki kell egészíteni, és azt a fenntartónak 2006. március 31-ig meg kell küldenie a regisztrációs
központ részére, azzal, hogy azon képzési területeket, képzési ágakat, tudományterületeket,
művészeti területeket, képzési szinteket, amelyeken az intézmény képzést folytathat, valamint
a felvehető maximális hallgatói létszámot a 2005. november 1-je és 2007. december 31-e
közötti időszakra kell az alapító okiratban feltüntetni.
(2)	Az e törvényben meghatározott alapítói, fenntartói kör első alkalommal 2006.
szeptember 1-jén kezdeményezheti a létesítési eljárást.
(3)	A fenntartói jog átadására 2006. január 1-jétől kezdődően a 17. §-ban
meghatározottak alapján kerülhet sor.
(4)	A 38. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartást első alkalommal 2006.
március 31-ig kell közzétenni.
156.	§
(1)	A regisztrációs központot 2005. december 31-ig kell létrehozni. A regisztrációs
központ létrehozásáig hatásköreit az Oktatási Minisztérium gyakorolja.
(2)	A 101. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a felsőoktatás középtávú
fejlesztési tervét - az e törvény tapasztalatainak 2007-ben történő áttekintését követően - első
alkalommal 2008. december 31-ig nyújtja be a Kormány.
(3)	A felsőoktatási intézmények a 2006. szeptember 1-jétől induló tanévtől kezdődően
vezetik be a pályakövetés rendszerét.
128
Vezetői megbízások, a foglalkoztatás kérdései
157.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül a rektori, főiskolai rektori,
illetve főigazgatói megbízással rendelkezők nyilatkoznak arról, hogy megbízatásuk hátralévő
idejéig el kívánják-e látni a felsőoktatási intézmény vezetését, és ehhez kapcsolódóan az
irányító testület vezetését is. Abban az esetben, ha vállalják e feladatok együttes ellátását,
jelenlegi megbízatásuk - a megbízási idő változatlanul hagyása mellett - az irányító testület
megalakulásával átalakul rektori megbízássá és irányító testületi elnöki megbízássá. E
törvény, valamint az 1993. évi felsőoktatási törvény alapján, a felsőoktatási intézmény
vezetésére irányuló megbízás - egymást követően - összesen két alkalommal adható.
(2)	Az (1) bekezdésben nem szabályozott vezetői megbízatások az eredeti megbízás
szerint fennmaradnak addig az időpontig, ameddig a felsőoktatási intézmények új szervezeti
felépítése nem alakul ki, de legkésőbb 2006. június 30-ig. Eddig az időpontig a rektornak felül
kell vizsgálnia valamennyi vezetői megbízást, és e törvény szerint meg kell erősítenie, illetve
meg kell szüntetnie őket. Döntéséhez be kell szereznie az irányító testület vagy - ha az a
felsőoktatási intézményben nem működik - a fenntartó egyetértését.
(3)	E törvény hatálybalépése nem érinti az oktatók, illetve a kutatók foglalkoztatását, a
velük kötött munkaszerződést, illetve a kiadott közalkalmazotti kinevezést, valamint a
részükre kiadott főiskolai, illetve egyetemi foglalkoztatáshoz kötődő címeket. E törvény
hatálybalépését követően az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint is
alkalmazható oktató, illetve tudományos kutató. Azoknak az oktatóknak és tudományos
kutatóknak a besorolása és foglalkoztatása, akik a régi követelmények szerint kerültek
alkalmazásra, akkor változtatható meg, ha az új követelményeket teljesítik. 2008. szeptember
1-jétől kezdődően csak az e törvényben meghatározottak szerint lehet oktatói, illetve kutatói
munkakört létesíteni. Az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint alkalmazott és
az új követelményeket időközben teljesítő oktatókat, illetve tudományos kutatókat az
"egyetemi" oktatókra meghatározott munkakör szerint kell besorolni, függetlenül attól, hogy
alkalmazásukra főiskolán vagy egyetemen kerül sor. Ebben az esetben a foglalkoztatásra az új
rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 91. §-ban meghatározott
határidőkbe az adott oktatói munkakörben eltöltött időt be kell számítani. Ha az előírt
feltételek teljesítéséhez öt évnél kevesebb év áll rendelkezésre, az oktató az új
munkaszerződés, illetve közalkalmazotti kinevezés aláírásának napjától számított öt éven
belül köteles az előírt feltételeket teljesíteni. Az oktatót ugyanabba az "egyetemi oktatói"
fizetési fokozatba kell besorolni, mint amilyen "főiskolai oktatói" fizetési fokozatban volt, és
a fizetési fokozatban eltöltött idő újra kezdődik.
(4)	Az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak havi rendszeres járandósága
az új juttatási rendszerre történő átállás miatt nem csökkenthető. A 97. § (2)-(3) bekezdésében
szabályozott kiemelkedő oktatói és kutatói teljesítmény elismerését szolgáló juttatási rendszer
fokozatos kialakítása érdekében az oktatói, kutatói rendszeres járandóság emelésére
rendelkezésre álló összegnek az éves költségvetési törvényben meghatározott hányadát az
oktatói és kutatói teljesítmény elismerését szolgáló keret feltöltésére kell fordítani mindaddig,
amíg el nem éri az előírt mértéket, azzal a megkötéssel, hogy ez az összeg nem lehet
kevesebb, mint a rendelkezésre álló összeg egyharmada. Addig, ameddig a keret feltöltése
nem történik meg, az egy személynek adható havi többletjárandóság összege nem lehet
kevesebb, mint az adott évben az egy személyre jutó összeg háromszorosa.
129
(5)	Ha a művészeti képzésben az oktatót, illetve a tanárt alapképzésben szerzett
szakképzettséggel alkalmazzák, de ennek lehetősége a 144. § (5) bekezdése alapján
megszűnik, az oktató, illetve a tanár tovább foglalkoztatható, feltéve, hogy a foglalkoztatás
feltételeinek beálltakor az ötvenedik életévét már betöltötte.
Átállás a képzési rendszerre
158.	§
(1)	A felsőoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétől az e törvény szerint
elkészített képzési program alapján indíthatják az alapképzés első képzési időszakát, beleértve
az egységes, osztatlan képzés első képzési időszakát is. Ettől az időponttól kezdődően nem
indítható a régi képzési szerkezet szerinti főiskolai szintű, illetve egyetemi szintű képzésben
új évfolyam. A felsőoktatási intézmények olyan képzést indíthatnak, amelyet a képzési
program részeként 2006. június 30-ig a szenátus elfogadott. E rendelkezés alól az oktatási
miniszter a Magyar Akkreditációs Bizottság kezdeményezésére legfeljebb egy tanévre szóló
felmentést adhat, feltéve, hogy jóváhagyott képzési és kimeneti követelmény hiányában a
képzési programot nem lehetett elkészíteni.
(2)	Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je
előtt kezdték meg, azt a korábbi követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi
felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító,
illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.
(3)	Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de
tanulmányaikat az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik
be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint e törvény rendelkezései alapján
folytathatják tanulmányaikat.
(4)	Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik,
azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és
szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni
kell.
(5)	Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik,
azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és
szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni
kell.
(6)	Az e törvény alapján indított mesterképzésbe bekapcsolódhatnak a főiskolai szintű
végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők. Az e törvény alapján indított szakirányú
továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel és
szakképzettséggel rendelkezők.
159.	§
(1)	A felsőoktatási intézmények az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján
kiadott követelményekre építve kezdhetnek szakirányú továbbképzést mindaddig, ameddig az
e törvény alapján megkezdett alapképzésre épülve szakirányú továbbképzés nem indítható.
130
(2)	A felsőoktatási intézmények a doktori képzést az egyetemi képzés követelményeire
építve indíthatják mindaddig, ameddig az e törvényben szabályozott mesterképzés alapján a
doktori képzés nem indítható meg. Ettől az időponttól kezdődően a doktori képzést a
mesterképzésre építve kell indítani, azonban biztosítani kell, hogy az egyetemi szintű
végzettséggel rendelkezők a doktori képzésbe bekapcsolódhassanak.
(3)	Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény 84-86. §-a a 2006. szeptember 1-jétől
induló új képzésekben nem alkalmazható, rendelkezéseit azonban a korábban megkezdett
képzések tekintetében alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók továbbá az 1993. évi
felsőoktatásról szóló törvény 91-94. §-ában foglaltak, az előírt követelmények kivételével. A
doktori képzés és fokozatszerzés eljárási kérdéseire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A doktori képzésben résztvevőknek az e törvényben meghatározott fokozatokat kell odaítélni.
A 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján odaítélt doktori fokozatok egyenértékűek az
e törvény alapján kiadott doktori fokozatokkal. A doktoranduszok jogai és kötelezettségei
nem változnak.
(4)	Az 53. § (4) bekezdés szerinti doktori képzésre biztosítandó államilag támogatott
létszámkeretre vonatkozó rendelkezést a 2009/2010-es tanévtől kell alkalmazni, azzal, hogy a
2006/2007-es tanévtől kezdődően a doktori képzésben résztvevők száma nem lehet kevesebb,
mint a 2005/2006-os tanévben.
A hallgatók jogai és kötelességei
160. §
(1)	A felsőoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétől kezdődően az új tanulmányi
és vizsgaszabályzat alapján kötelesek megszervezni a vizsgaidőszakot az 59. §-ban
meghatározottak szerint.
(2)	A 62. §-ban meghatározottakat az e törvény alapján indított képzések és kiadott
oklevelek tekintetében kell alkalmazni. A nyelvvizsga-bizonyítványt az 1993. évi
felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az oklevél kiadásának előfeltételeként
akkor kell megkövetelni, ha a képzés indításakor annak meglétét előírták.
(3)	A 2006. évi júniusi záróvizsga-időszaktól kezdődően az okleveleken rajta kell
lennie a felsőoktatási intézmény OM-azonosítójának, és a kiállított oklevélről az e törvényben
meghatározottak szerint tájékoztatást kell nyújtani az Országos Felsőoktatási Információs
Központnak.
161.	§
(1)	Az 53-56. §-ban foglaltakat a 2006. szeptember 1-jén induló képzések tekintetében
kell alkalmazni.
(2)	E törvény hatályba lépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben
költségtérítéses képzésben szerzett oklevelet az 53-55. § alapján jogosult igénybe venni az
államilag támogatott hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban
szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem
tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, az 55. § (2)-(3)
131
bekezdésének alkalmazásában - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét
félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a
beiratkozáskor igazolással élhet.
(3)	A felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága határozza meg az 58. § (7)
bekezdése alapján, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezései alapján
kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket az e törvény alapján induló képzésekben milyen
feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését el kell végezni,
függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai
során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt.
(4)	A 73-75. §-ban szabályozott jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezéseket 2005.
szeptember 1-jétől kell alkalmazni azokban az ügyekben, amelyek e törvény hatályba lépése
után keletkeztek.
(5)	A hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket megállapító 76.
§-t 2006. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(6)	A 47. § (4) bekezdésében előírt felelősségbiztosítást 2006. szeptember 1-jétől kell
megkötni.
Az új finanszírozási rend bevezetése
162.	§
(1)	Az 53. § (3) bekezdésében foglaltakat első alkalommal 2005-ben kell alkalmazni a
2006. szeptember 1-jén induló alapképzések tekintetében. A mesterképzésre, doktori
képzésre, szakirányú továbbképzésre felvehető államilag támogatott hallgatói keretszámot
első alkalommal 2009-ben kell e rendelkezések alapján megállapítani. A Kormány a
mesterképzésre felvehető államilag támogatott hallgatói létszámot a 2006-2009-es tanévekre
mérlegelés alapján, a felsőoktatásban államilag támogatott képzésben résztvevők
összlétszáma alapján határozza meg.
(2)	A 53. § (3) bekezdése alapján megállapításra kerülő új belépőknek és a nappali
rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a középiskolák utolsó évfolyamaira járó tanulóknak
az aránya nem haladhatja meg a 2005-ben megállapított államilag finanszírozott hallgatói
létszámkeretnek és a 2005-ben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a
középiskolák utolsó évfolyamaira járó tanulók arányát.
(3)	A 127-133. §-ban, továbbá a 141. § (5) bekezdésében és a 143. § (2) bekezdésében
meghatározott finanszírozási rend szerint először a 2006. évi költségvetést kell összeállítani,
illetve a 128. § (2) bekezdés e) pontja és (3) bekezdésének alkalmazása 2007. január 1-jétől
kötelező.
(4)	A 46. § (8) bekezdése, a 118. § (4) bekezdése és a 119. § (2) bekezdésének b)
pontja 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5)	A 129. § (3) bekezdésében foglaltakat 2006. szeptember 1-jétől kell biztosítani.
132
(6)	A hallgatók külföldi tanulmányai támogatásának rendjét 2006. szeptember 1-jétől
kell bevezetni.
163.	§
Az e törvény hatálybalépésekor működő nem állami felsőoktatási intézmények az
állandó oktatói, kutatói karra vonatkozó rendelkezések szerinti működésre 2008. szeptember
1-jétől kezdődően kötelesek.
Az új engedélyezési rendszer bevezetése
164.	§
Az e törvényben szabályozott engedélyezési eljárásokat a 2006. augusztus 31-e után
benyújtott kérelmek tekintetében kell alkalmazni. Az e határidő előtt benyújtott kérelmeket az
1993. évi felsőoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei alapján kell elbírálni.
TIZEDIK RÉSZ
MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
165.	§
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban:
Kjt.) 61. §-a (1) bekezdésének ja) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai
végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos
fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
j) a „J” fizetési osztályba]
”ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a
felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,"
(2)	A Kjt. 79/C-79/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"79/C. § (1) A felsőoktatási intézményben az oktatói, kutatói, tanári és más
munkakörben történő foglalkoztatás egyes kérdéseit (határozott időre történő foglalkoztatás, a
pályázati eljárás kérdései, várakozási idő csökkentése, további szakképesítés
figyelembevétele, illletménykiegészítés, vezetői pótlékok, illetménypótlékok) a Kormány
határozza meg.
(2)	Tudományos kutatói munkakörként - a felsőoktatási intézmények kivételével -
kutató professzor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs,
tudományos segédmunkatárs munkakör létesíthető. Az e bekezdésben meghatározott
tudományos munkakörbe történő besorolás feltételeit a Kormány határozza meg.
79/D. § (1) A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári, az egyetemi docensi, a
főiskolai tanári és a főiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, továbbá a központi költségvetési
133
szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben
gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos
főmunkatársi munkakörök három fizetési fokozatra tagozódnak. A felsőoktatási intézményben
az egyetemi tanársegédi és a főiskolai adjunktusi munkakörök két fizetési fokozatra
tagozódnak.
(2)	A közalkalmazott fizetési fokozatát a bármely felsőoktatási intézménynél, illetve a
központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó,
költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) az adott munkakörben - a megbízási
jogviszony kivételével - munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell
megállapítani. Ha azonos időtartam alatt egyidejűleg több, az adott munkakörben
munkavégzésre irányuló jogviszony vehető figyelembe, közülük csak egy számítható be.
(3)	Az (1) bekezdésben felsorolt munkakört betöltő közalkalmazott, ha a (4)
bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, magasabb fizetési fokozatba lép
a)	egyetemi tanár, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó az adott
munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött öt évet követően,
b)	egyetemi docens, főiskolai docens, tudományos főmunkatárs, továbbá egyetemi
adjunktus, főiskolai adjunktus az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött tíz
évet követően,
c)	egyetetemi tanársegéd (gyakornok) az előírt feltételek teljesítését követően. A
közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni.
(4)	A második és a harmadik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a
közalkalmazott megfeleljen az adott fizetési fokozathoz a munkáltatónak a munkakörre
vonatkozó szabályzatában meghatározott oktatói, kutatói követelménynek.
(5)	A (3) bekezdés szerinti fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem
számíthatók be a 22. § (3) bekezdésében említett időtartamok.
(6)	Munkakör változása esetén a közalkalmazottat az új munkakörének első fizetési
fokozatába kell besorolni. Ettől eltérően a korábbi fizetési fokozattal azonos fizetési fokozatba
kell a közalkalmazottat besorolni akkor, ha olyan munkakörbe kerül, amelyre a 2. számú
melléklet az előző besorolásához tartozó arányszámmal azonos arányszámot állapít meg.
79/E. § A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos
kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 2. számú
melléklete szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata
garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában."
(3)	A Kjt. 2. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.
166.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.
évi LXXXVI. törvény
a)	1. § (1) bekezdés b) pontjában a "felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény"
szövegrész helyébe a "felsőoktatásról szóló törvény" szövegrész lép,
b)	4. § (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
134
„(5) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének
a (2)-(4) bekezdések alapján nem teljes egészében tett eleget, a még fennmaradó
kötelezettségét - fejlesztési megállapodás alapján - szakképző iskola számára a szakmai
alapképzés, a térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhely (a
továbbiakban: központi képzőhely) számára szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzése,
valamint felsőoktatási intézmény számára az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi
feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban:
fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti.”
c)	4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított, a
szakképző iskolában szervezett szakmai alapképzést, a központi képzőhelyen a szakképző
iskolai tanulók gyakorlati képzését, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést
szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési támogatásnak
legfeljebb 15 százaléka használható fel.”
d)	5. § (2) bekezdés a) pont első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak
legfeljebb 80 százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti:]
„a) szakképző iskola és központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény számára
nyújtott fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél
képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe
kötelezettségcsökkentő tételként,”
e)	14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alaprész pénzeszközeiből támogatható a hozzájárulásra kötelezettnél, a
szakképző iskolában, a központi képzőhelyen, az Szt. 53. §-ának (1) bekezdés e) pontja
alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, illetve a felsőoktatási intézményben -
szakképesítést nyújtó képzés, valamint a szakképzési tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján
beszámítható szakmai alapozás keretében - folytatott gyakorlati képzés, továbbá a
gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás korszerű ellátásához szükséges
tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás (a továbbiakban: beruházási célú
támogatás). Az alaprész pénzeszközeiből nyilvános pályázat alapján beruházási célú
támogatás nyújtható a szakképző iskola fenntartójának - költségvetési éven átnyúló
finanszírozású - térségi integrált szakképző központ létrehozására.”
f)	28. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Az oktatási miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - a szakképesítésért felelős
miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter véleményének
kikérésével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg:]
„a) a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának, a fejlesztési támogatás
nyújtásának, fogadásának és felhasználásának, a visszatérítés igénylésének feltételeit,
mértékét és eljárási szabályait, valamint az ellenőrzés rendszerét,”.
167.	§
(1)	A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.)
135
a)	1. § (1) bekezdésének "a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban felsőoktatási törvény) 84. § (2) bekezdés b), c) és d) pontjaiban szabályozott
képzés," szövegrész helyett "a felsőoktatásról szóló 2005. évi .... törvény (a továbbiakban
felsőoktatási törvény) 11. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában
szabályozott képzés," szövegrész lép,
b)	2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § (1) A szakképzés intézményei:
a)	a szakközépiskola;
b)	a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális
szakiskolát is (a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképző iskola);
c)	a felsőoktatási intézmény;
d)	a regionális képző központ (a továbbiakban: képző központ);
e)	a felnőttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést
folytató intézmény,
f)	a központi képzőhely.
(2)	A szakképző iskola létesítésére, fenntartására és működésére a közoktatási törvény,
a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény létesítésére, fenntartására és
működésére a felsőoktatási törvény, a képző központ létesítésére és fenntartására a
felnőttképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Az e törvény 15. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével - jogszabályban
meghatározott feltételekkel rendelkező - természetes és jogi személyek, illetőleg ezek jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más
szervezeti keretben is folytathatnak szakképzést. [Az (1) és a (3) bekezdésekben foglaltak a
továbbiakban együtt: szakképzést folytató intézmény.]
(4)	A központi képzőhely részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzés, és részt
vehet az iskolarendszeren kívüli képzés megszervezésében, közreműködhet a pályaválasztási
tanácsadás, a pályakövetés feladatainak végrehajtásában. A központi képzőhely költségvetési
szervként, vagy olyan jogi személy részeként jön létre, amelyik gazdasági tevékenységét
nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül a közhasznú tevékenységének elősegítése érdekében
folytatja. A központi képzőhely a térségi integrált szakképző központ keretei között
működhet.
(5)	Szakképző iskolák fenntartói, valamint felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási
intézmények megállapodása alapján térségi integrált szakképző központ hozható létre. A
térségi integrált szakképző központ tanácsadó testülete a szakképzésben érdekeltek
jogszabályban meghatározott képviselőiből áll. A tanácsadó testület jogszabályban
meghatározottak szerint döntéseket hozhat, ellenőrizheti azok végrehajtását.”
c)	Az Szt. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A felsőfokú szakképzés tekintetében az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdés
a)	és b) pontjában foglaltakat a központi program kidolgozásának kivételével, e) és f)
pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni."
136
d)	Az Szt. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A felsőfokú szakképzés megszervezésével kapcsolatos gazdasági kamarai
jogköröket a felsőoktatásról szóló törvény határozza meg."
e)	Az Szt. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmény képzési programjának
részeként szakképzési programként kell megszervezni."
f)	Az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola, vagy gyakorlati
képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni
vállalkozó (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által fenntartott, illetőleg működtetett
gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való
felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak (a szakképző iskola és a gazdálkodó
szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezője). A gyakorlati képzés
szervezésében - a gyakorlati képzés szervezőjével kötött megállapodás alapján - a központi
képzőhely is részt vehet."
g)	Az Szt. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
"26/A. § A felsőfokú szakképzés elméleti és gyakorlati képzését a felsőoktatási
intézmény képzési programjának részét alkotó szakképzési program szerint kell
megszervezni."
168.	§
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2003. évi
XXIX. törvény 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A szakképesítésért felelős miniszterek 2006. augusztus 31-éig vizsgálják felül az
ágazatukba tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, és a szükséges
módosításokat végezzék el."
169.	§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)
a)	12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás
hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdon jogát
minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói
jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével
összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket
a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási
intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha
137
az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló
jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni."
b)	A Kt. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A
megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője
egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen,
egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás
keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő
díjazást a teljes képzési folyamatban résztvevők által végzett tevékenységre megállapítható
eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési
szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló
teljesítményét."
170.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózók rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ának (1) bekezdése a következő i)
ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában kedvezményezett]
"i) a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott felsőoktatási
intézmény."
171.	§
(1)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 2. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül]
„h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a
diákotthon.”
(2)	A Tao. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a
felsőoktatási intézmény és a közhasznú társaság a közhasznú szervezetre, kiemelkedően
közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja,
amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú
szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket - kivéve a törlés
napjáig az igazolás kiadását - abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból
törölték. A kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú szervezetté történő - adóéven
belüli - átsorolása esetén - kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását - a közhasznú
szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév egészére.”
(3)	A Tao. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
138
„(1) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a
lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a közhasznú
szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény
adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a (2)-(5)
bekezdésben foglaltakkal és figyelemmel a (6)-(9) bekezdés rendelkezéseire.”
(4)	A Tao. 9. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Növelni kell az adózás előtti eredményt]
„c) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek és a
köztestületnek, a felsőoktatási intézménynek az általa kiállított - az adózó részére az adózás
előtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre - jogosító
igazolásban feltüntetett kapott adománynak a
ca)	teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az adózás rendjéről szóló törvény
szerinti köztartozása van,
cb)	(7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével, ha nincs az adóév utolsó napján
az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása, de a vállalkozási tevékenységből
származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.”
(5)	A Tao. 9. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közhasznú szervezetként, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt
alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület és felsőoktatási intézmény
adóalapja az (1)-(4) bekezdés alapján meghatározott összegnek a (7) bekezdésben előírt
aránnyal számított része.”
(6)	A Tao. 26. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Nem kell az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak
megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be,
továbbá az MRP-nek, a közhasznú társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a
közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a
lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként
besorolt felsőoktatási intézménynek és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak.”
(7)	A Tao. 6 számú mellékletének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, lakásszövetkezet és
közhasznú társaság, közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként
besorolt felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek”
(8)	A Tao. 6 számú melléklete a következő D) fejezettel egészül ki:
„D)
A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási
intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek
A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt
felsőoktatási intézmény az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre
139
irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem
minősül vállalkozási tevékenységnek:
1.	a közhasznú tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást
is;
2.	a kizárólag a közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök,
készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;
3.	a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől,
az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír
hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben
képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba
venni.”
172.	§
(1)	A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.)
2.	§ (1) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:
[Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett]
"g) nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény,
h)	a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács."
(2)	A Kszt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti
átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba
vételére illetékes bíróságnál, ha a nyilvántartásba vételre nem a bíróság jogosult, az erre
jogosult szervezetnél (a továbbiakban együtt: bíróság) kell benyújtani."
173.	§
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény
a)	2. § (2) bekezdésében "a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény"
szövegrész helyébe "a felsőoktatásról szóló törvény" szövegrész lép,
b)	a következő 3/A. §-sal egészül ki:
"3/A. § A 3. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a törvény 20. §-a és 27. §-a
tekintetében felnőttképzési tevékenységnek minősül a felsőoktatási intézményben a hallgató
részére nyújtott, a felsőoktatásról szóló törvény alapján állami támogatásban nem részesülő, a
felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó képzés."
c)	12. §-ának (7) bekezdése hatályát veszti.
140
174. §
(1)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény
a)	63. §-ának (1) és (2) bekezdésében a " Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi
Könyvtára" szövegrész helyébe a "Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára"
szövegrész lép,
b)	97. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi ... törvény 12. § (3) bekezdése, 15. § (12)
bekezdése és 19. § (3) bekezdése szerint szükséges tárgyi feltételekkel akkor rendelkezik a
könyvtár, ha megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek és
normatíváknak.",
c)	1. számú mellékletének a) pontjában a "felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX.
törvény" szövegrész helyébe a "felsőoktatásról szóló törvény" szövegrész lép.
(2)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény
a)	preambulumában "a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 115. §-ának (1)
bekezdése alapján," szövegrész helyébe "a felsőoktatásról szóló 2005. évi ... törvény 140. §-
ának (2)-(3) bekezdése alapján," szövegrész lép,
b)	3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közalkalmazott oktató, tudományos kutató az lehet, aki]
"a) a felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerinti követelményeknek -
a beosztásához mérten - megfelel, és"
c)	15. § (2) bekezdésének "Az Ftv. 27. § (1) bekezdése szerinti hallgató" szövegrész
helyébe "Az Ftv. 39. § (4) bekezdése szerinti hallgató" szövegrész lép,
d)	16. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hallgatói jogviszony megszűnik]
"e) a hallgatói névjegyzékből való törléssel az Ftv. 76. § (2) bekezdés b)-c) pontjában
említett esetben, a törlés napján."
e)	30. § (2) bekezdésének "az Ftv. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti"
szövegrész helyébe "az Ftv. 70. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti" szövegrész lép,
f)	32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A kettős jogállású hallgató esetében - a 48. §-ban felsorolt rendelkezéseken
túlmenően - az Ftv. 35. §-ának (6) bekezdése és 70-72. §-a sem alkalmazható."
141
g)	48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az intézmény vezetőire, oktatóira és hallgatóira az Ftv. szabályait az e törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, nem alkalmazható az Ftv. 46. § (5) bekezdésének a)-b),
e)-g) pontja."
(3)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 48/A. § (4) bekezdés
a)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A képzettségi pótlék mértéke:]
"a) doktori (PhD) fokozat, vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi ... törvény 149. §-
ának (5) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat
esetén az illetményalap 75%-a,"
(4)	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 14. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
"14. nevelési-oktatási intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-
23.	§-ában, a felsőoktatásról szóló 2005. évi ... törvény 18. § (1)-(2) bekezdésében és a
szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában meghatározott intézmény;".
(5)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 4.
§ (3) bekezdésének "a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény" szövegrésze helyébe
"a felsőoktatásról szóló törvény" szövegrész lép.
142
1. számú melléklet a 2005. évi.... törvényhez
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI
Állami egyetemek
Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
Debreceni Egyetem, Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
Kaposvári Egyetem, Kaposvár
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
Miskolci Egyetem, Miskolc
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron
Pécsi Tudományegyetem, Pécs
Semmelweis Egyetem, Budapest
Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Szent István Egyetem, Gödöllő
Széchenyi István Egyetem, Győr
Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
Veszprémi Egyetem, Veszprém
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest
Nem állami egyetemek
Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
Közép-európai Egyetem, Budapest
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
Állami főiskolák
Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely
Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest
Budapesti Műszaki Főiskola, Budapest
Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros
Eötvös József Főiskola, Baja
Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös
Kecskeméti Főiskola, Kecskemét
Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest
Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza
Rendőrtiszti Főiskola, Budapest
Szolnoki Főiskola, Szolnok
Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas
143
Nem állami főiskolák
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
Adventista Teológiai Főiskola, Budapest
Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest
Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
Budapesti Kommunikációs Főiskola, Budapest
Egri Hittudományi Főiskola, Eger
Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
Gábor Dénes Főiskola, Budapest
Győri Hittudományi Főiskola, Győr
Harsányi János Főiskola, Budapest
Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest
Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya
Nemzetközi Üzleti Főiskola (International Business School), Budapest
Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
Pető András Főiskola, Budapest
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Budapest
Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged
Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
Szent Pál Akadémia, Budapest
Tomori Pál Főiskola, Kalocsa
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, Esztergom
Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
Zsigmond Király Főiskola, Budapest
144
2. számú melléklet a 2005. évi.... törvényhez
A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott
és kezelt személyes és különleges adatok
Az alkalmazottak adatai
1.	E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a)	név, születési név, születési hely és idő, anyja neve, állampolgárság, azonosító szám;
b)	állandó lakcím és tartózkodási hely;
c)	munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó
adatok:
ca)	a munkáltató - több esetén valamennyi munkáltató - megnevezése, megjelölve, hogy
mely munkáltatóval létesített foglalkoztatásra irányuló további jogviszonyt,
cb)	végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegennyelv-tudás, tudományos
fokozat,
cc)	munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással
kapcsolatos adatok,
cd)	kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
ce)	munkakör, vezetői megbízás, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás,
munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,
cf)	munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő
tartozás és annak jogosultja,
cg)	szabadság, kiadott szabadság,
ch)	az alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,
ci)	az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,
cj) az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei,
ck) kutatói tevékenység, tudományos munka, művészeti alkotói tevékenység, azok
eredményei.
2.	A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.
3.	Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a
fenntartói jogok gyakorlásához szükséges mértékben; a társadalombiztosítási, illetmény és
munkabér vagy más juttatás kifizetőhelyének minden olyan adat, amely az illetmény,
munkabér, vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges; az
Országos Felsőoktatási Információs Központnak minden olyan adat, amelyet e törvény szerint
a felsőoktatási információs rendszer kezelhet; a Magyar Akkreditációs Bizottságnak minden
olyan adat, amely ahhoz szükséges, hogy megállapíthassa a felsőoktatási intézmény
működéséhez szükséges feltételek meglétét; a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a
bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges
adatok; a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak a
foglalkoztatással összefüggő adatok; a nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi adat.
A hallgatók adatai
1.	E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a)	felvétellel összefüggő adatok:
aa)	a jelentkező neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága,
állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár
145
esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító
okirat megnevezése, száma,
ab)	az érettségi vizsga adatai,
ac)	a középiskola adatai,
ad)	a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok,
ae)	a felvételi eljárás adatai;
b)	a hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorandusz, doktorjelölt) jogviszonnyal összefüggő
adatok:
ba)	a hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága,
állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár
esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító
okirat megnevezése, száma;
bb)	a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybevett
támogatási idő, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje,
bc)	a külföldi tanulmányok helye, ideje,
bd)	az elért és beszámított kreditek, beszámított tanulmányok,
be)	a hallgatói juttatások, kollégiumi elhelyezés adatai, a juttatásokra való jogosultság
elbírálásához szükséges adatok (szociális helyzet, szülők adatai, tartásra vonatkozó adatok),
bf)	a hallgatói munkavégzés adatai,
bg)	a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
bh)	a fogyatékossággal élőket megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges
adatok,
bi)	a hallgatói balesetre vonatkozó adatok,
bj) a hallgató diákigazolványának sorszáma,
bk) a hallgató azonosító száma.
2.	A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.
3.	Az adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói irányítással
összefüggő feladatok ellátásához; a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági
végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a
nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; az Országos Felsőoktatási Információs
Központ részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a tanulmányok folytatásával
összefüggő adatok.
146
3. számú melléklet a 2005. évi.... törvényhez
A képzési normatíva éves összegének megállapításához rendelt szorzószámok
finanszírozási csoport	alapképzés	mesterképzés	doktori képzés	felsőfokú szakképzés	szakirányú továbbképzés
első	1	1.75	2.5	1	1
második	1.5	2.625	3.75	1.5	1.5
harmadik	2.25	4	-	-	-
1.	A számítási alap (1) a költségvetési évet megelőző második évre számított és a KSH
által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset egy egész hattizedszerese.
2.	Egységes, osztatlan képzés esetén az első három évre az alapképzésre, azt ezt
követő évfolyamokra a mesterképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az
eltéréssel, hogy az egységes orvosképzés képzési támogatása a számítási alap háromszorosa.
3.	A felsőoktatási intézmény részére járó képzési támogatást a számított hallgatói
létszám alapján kell meghatározni. A számított hallgatói létszám meghatározásánál egy
hallgatóként kell figyelembe venni a teljes idejű képzésben részt vevő hallgatót, míg a
részidejű képzésben részt vevő hallgatók létszámát kettővel el kell osztani.
147
4. számú melléklet a 2005. évi.... törvényhez
J2. számú melléklet a 1992. évi XXXIII. törvényhez/
A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint tudományos kutatói munkakört
betöltő' közalkalmazottak garantált illeményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör
1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére
vetülő arányszámok
Munkakör	Fizetési fokozat	Arányszám (%)
Egyetemi tanár	3.	106
Egyetemi tanár	2.	103
Egyetemi tanár	1.	100
Egyetemi docens	3.	76
Egyetemi docens	2.	73
Egyetemi docens	1.	70
Egyetemi adjunktus	3.	53
Egyetemi adjunktus	2.	50
Egyetemi adjunktus	1.	50
Egyetemi tanársegéd	2.	40
Egyetemi tanársegéd (gyakornok)	1.	37
Főiskolai tanár	3.	81
Főiskolai tanár	2.	78
Főiskolai tanár	1.	75
Főiskolai docens	3.	61
Főiskolai docens	2.	58
Főiskolai docens	1.	55
Főiskolai adjunktus	2.	48
Főiskolai adjunktus	1.	45
Főiskolai adjunktus	-	45
Főiskolai tanársegéd	-	40
Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	3.	106
Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	2.	103
Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	1.	100
Tudományos főmunkatárs	3.	76
Tudományos főmunkatárs	2.	73
Tudományos főmunkatárs	1.	70
Tudományos munkatárs	-	50
Tudományos segédmunkatárs	-	40”
148
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az első önálló felsőoktatási törvény elfogadását (1993) követően tíz év alatt mintegy
harminc alkalommal került sor a módosítására. E törvényi változások számosságukban is
érzékeltetik a felsőoktatás átalakulásának dinamikáját, a társadalmi, felsőoktatási változások
és a szabályozás kölcsönös kapcsolatát. A törvénymódosítások tartalmi irányultságaikkal: a
finanszírozási rendszer átalakulásával; a kreditrendszer bevezetésével; az új intézményhálózat
létrejöttével; a hallgatói jogbiztonság garanciáival; a köz- és felsőoktatás illeszkedését
biztosító felvételi rendszer kialakításával a meginduló fejlesztések és az átalakulás irányait
jelzik.
Az új felsőoktatási törvénynek a felsőoktatás hazai feszültségeinek oldásához és
felsőoktatásunk európai közösségi vállalásainak teljesítéséhez kell megteremtenie a jogi
környezetet. Törvényi szabályozással is segíteni kell a növekvő hallgatói létszámból adódó
feladatok megoldását; a létszámarányukban, költségvetésük nagyságában, képzési
kínálatukban lényegesen megváltozott regionális és városi felsőoktatási szellemi központok
szervezetének és irányításának átalakulását; a megváltozott piacgazdasági környezetben a
költségvetési intézményként működő felsőoktatás hatékony és eredményes gazdálkodási
rendjének kialakítását; a szükségszerű extenzív felsőoktatás-fejlesztés ellentmondásainak
kiküszöbölésével a minőségelvű fejlesztést.
A törvényjavaslat kapcsolódik az Európai Közösség joganyagához. A Római
Szerződés alapján a felsőoktatás tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdések a
tagállamok hatáskörébe tartoznak, és e tárgykörben nincs jogharmonizációs kötelezettség. A
magyar felsőoktatás azonban az európai egyetemek Magna Chartájának (1988), a Közösség
nemzetközi egyezményeinek aláírásával elkötelezte magát az európai felsőoktatás értékei
mellett, és a felsőoktatási joganyagunkat ezen megállapodásokkal összhangban kell
megalkotni.
A Bolognai Nyilatkozat, amelyet 1999 júniusában az oktatási miniszterek írtak alá, a
Közösség gazdasági fejlődése érdekében, az oktatási piac vonzerejét növelve, az Európai
Felsőoktatási Térség kialakítását jelölte meg elérendő célként.
Az Európai Közösségben a „munkaerő szabad áramlása” a négy alapszabadság
egyikeként - a felsőoktatás peregrinációs hagyományait folytatva - az Európai Felsőoktatási
Térségben kívánja biztosítani az oktatóknak, kutatóknak és hallgatóknak a mobilitást, amely
az együttműködés alapja és az innováció, a gazdasági fejlődés ösztönzője.
Az Európai Felsőoktatási Térség intézményhálózatában ennek érdekében kell
biztosítani az oklevelek, a végzettségek összehasonlíthatóságát, a képzési rendszerben az
egymással illeszkedő többciklusú képzési szerkezet bevezetését, az összemérhetőséget és az
átválthatóságot biztosító kredit alapú képzést, valamint a képzési tartalmakban az európai
dimenziók megjelenítését, a közös képzések indítását, a minőségfejlesztés intézményi,
nemzeti és közösségi szintjeinek kiépítését, összehangolását.
Az Európai Felsőoktatási Térség nyitottságát jelzi az egész életet átfogó tanulás és a
felsőoktatás szolgáltató feladatának erősítése a felnőttoktatásban. A felsőoktatás az oktatás-,
kutatás-, gazdaság- és társadalomfejlesztés érdekében kutatási és tudományos hivatásával, a
kutatói utánpótlás nevelésével az Európai Kutatási Térséggel történő együttműködés
lehetőségét teremti meg.
A törvényjavaslat meghatározó szemléleti alapja, hogy szektorsemlegesen
szabályoz. Ennek az elvnek megfelelően széleskörűen biztosítja a felsőoktatási intézmény
létesítésének jogát. Az intézménylétesítési szabadság megjelenése a javaslatban
szükségszerűen megkívánja azt is, hogy minden felsőoktatási intézmény tekintetében
meghatározásra kerüljenek azok a jogok és kötelezettségek, amelyek fenntartótól függetlenül
megilletnek, illetve terhelnek valamennyi felsőoktatási intézményt.
149
A javaslat minden felsőoktatási intézmény részére azonos jogokat biztosít a szakmai,
az igazgatási és a gazdasági döntések meghozatalában. Szükségszerű az eltérés azonban az
állami felsőoktatási intézmények körénél, mivel nem az állam által rendelkezésére bocsátott
vagyoni eszközök tekintetében a más fenntartású intézményeknek szélesebb körű
jogosítványokat biztosít a javaslat. Ennek indoka, hogy a szabályozás nem avatkozik be
azokba a vagyoni viszonyokba, amelyekben nem az állam a tulajdonos.
A javaslat másik alapelve, hogy egyértelműen meghatározza a döntéshozatal szintjeit.
Az állam mellett megjelenő más intézmény-fenntartók miatt szükségessé vált a felsőoktatási
intézmények létrehozásával, működtetésével kapcsolatos döntések körében az állami
szerepkörök szétválasztása, attól függően, hogy azok gyakorlására a közhatalmi funkciók
alapján vagy intézmény-fenntartói szerepkörben kerül sor.
A javaslat valamennyi intézményfenntartó részére azonos jogosítványokat biztosít
az intézmény létesítésében, feladatainak meghatározásában, az intézmény működésével
kapcsolatos döntésekben, mindemellett deklarálja azt a fenntartói kötelezettséget, hogy
biztosítania kell a működés megkezdéséhez és a folyamatos feladatellátáshoz szükséges
feltételeket. Ez a fenntartói kötelezettség nem nélkülözheti azt a jogot, hogy a fenntartó
határozza meg a felsőoktatási intézmény feladatellátási kötelezettségét és az ehhez
kapcsolódó leghatékonyabb működési rend kialakításának alapelveit.
Az állam mint intézményfenntartó az őt megillető döntési jogkörök jelentős részét
átruházza az irányító testületre. Az irányító testület a felsőoktatási intézmény szervezetéhez
tartozik. Az állami intézményekben kötelezően létrehozandó irányító testület, amely a
fenntartói jogosítványok meghatározott körének gyakorlását veszi át, az intézményi önállóság
megvalósítását az intézményi delegáltak útján is kiszélesíti.
A közhatalmi funkciók szétválasztásával egyértelművé vált, hogy az oktatási
miniszter a közigazgatási feladatkörében közvetlen utasításadási joggal sem az egyes
intézmények, sem az intézményfenntartók felett nem rendelkezik. Az oktatási miniszter
közhatalmi jogosítványai jogszabályok kiadásában és megtartásának ellenőrzésében
valósulnak meg. A felsőoktatási intézmény fenntartói és a felsőoktatási intézmények a
jogszabályok keretei között hozzák meg döntéseiket.
A felsőoktatási intézmények autonómiája a javaslatban világos kifejtésre kerül. A
javaslat nem kívánja meg a Kormány engedélyét a felsőoktatási intézmények belső
szerkezetének kialakításához, megszűnik a kar alapításának engedélyezése, és nem írja elő az
oktatási miniszter engedélyének a megszerzését a különböző képzési programok
bevezetéséhez. A felsőoktatási intézmények a jogszabályok alapján, a fenntartó által kiadott
alapító okirat keretei között - az akkreditáció alapján - dönthetnek a képzés indításáról, a
doktori iskolák kialakításáról, a habilitációs eljárás szükségességéről. A törvényesség szabta
keretek között teljes körű a felsőoktatási intézmények döntési jogosítványa saját működési
kérdéseik meghatározásában, a belső életüket meghatározó szabályzatok kiadásában.
Hasonlóan teljes körű önállósága van a felsőoktatási intézményeknek a hallgatói
jogviszony létesítésében, a felvételi követelmények jogszabályok keretei között történő
meghatározásában. A hallgatói ügyekben is a döntéshozatal egyetlen korlátja a jogszerűség,
amelynek érvényesüléséhez járul hozzá a hallgatói ügyekben biztosított jogorvoslati jog.
Széles körű gazdasági önállóságot biztosít a javaslat valamennyi felsőoktatási
intézménynek. Ez a gazdasági önállóság a valóságos alapja a szakmai autonómiának, mivel
gazdasági döntéshozatali jogosultságok nélkül reális szakmai döntéshozatali jogosultság nem
érvényesíthető.
A törvényjavaslat a társadalompolitikai változásokat rendszerezve határozza meg az új
törvény célját, a törvény hatályát és a felsőoktatás működésének alapelveit. Tartalmában
egyaránt szól a hazai változások és az európai közösségi vállalások által meghatározott
felsőoktatás alapfeladatairól, a felsőoktatás hivatásáról és értékválasztásáról.
150
Nagy hangsúlyt kap a tradíciókra épülő és a felsőoktatás lényegét kifejező oktatási,
kutatási, szervezeti és működési, valamint gazdálkodási autonómia, amelynek szabályozása
törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján történhet.
Az intézményrendszer működését alapvetően határozza meg a tanuláshoz való jog
biztosítása, a tudományos és művészeti tevékenység, a tanulás és tanítás szabadságának,
valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése.
A javaslat általános jelleggel határozza meg a felsőoktatási intézmények alapítására
jogosultak körét, a felsőoktatási intézmény jogi személyiségének tartalmát és új vonásként a
költségvetési intézményként működő állami felsőoktatási intézmény jogállásának tartalmát,
valamint az egyházi és magán felsőoktatási intézmények eltérő gazdálkodási rendjét.
A törvényjavaslat az egész életen át tartó tanulás szellemében teremti meg az
összhangot a köz-, a szakoktatás és felnőttoktatás rendszerével és az európai uniós
kötelezettségvállalásokkal. Az elkülönült egyetemi és főiskolai szintre tagozódó képzési
szerkezetet felváltó rendszerben a felsőfokú végzettséget adó alap-, mester és doktori képzés
egymásra épülő ciklusaiban az egyes fokozatok egyaránt biztosítják a munkaerőpiacon
értékesíthető szakképzettséget, valamint a továbbhaladáshoz szükséges végzettséget. A
javaslat a felsőoktatás integráns részének tekinti az érettségire épülő és szakképesítést adó
felsőfokú szakképzést, valamint az oklevélhez kötött szakirányú továbbképzés változatos
formáit. A ciklusokra tagolt képzési szerkezet mellett részben a képzés hagyományai, részben
nemzetközi megállapodások alapján néhány szakon továbbra is kizárólag mesterfokozattal
záruló osztatlan formában folyik a képzés. A kutatói utánpótlás nevelését, valamint a
felsőoktatási és kutatási térség kapcsolatát az oktatás területén a doktori iskolák és a doktori
képzés teremti meg. E differenciált képzési szerkezetre történő átállás 2006-tól - a
korábbiakhoz képest negyedére csökkentett alapszakokon - az európai uniós
követelményekkel összhangban az évtized végére válik általánossá olymódon, hogy az
államilag támogatott képzésben az alapképzésben résztvevők harmincöt százaléka tanulhat a
mesterképzésben, a mesterképzésben tanulók tíz százaléka pedig a doktori és szakirányú
képzésben vehet részt.
Az Európai Felsőoktatási Térségben az oklevelek kölcsönös elismerésével, a
diplomamellékletek kiadásával, a kreditek átvitelének biztosításával és a minőségirányítás
rendjével mind a hallgatók, mind a végzett diplomások számára a Bolognai Nyilatkozatban
vállalt közösségi mobilitás és az intézményi együttműködéssel a hálózatépítés feltételei
biztosíthatók.
A felsőoktatási intézmények alapfeladataként jelöli meg a javaslat a hazai és
nemzetközi hálózatok részeként folyó kutatást, a fejlesztést és innovációt, amely az oktatás
megalapozásán túl szolgálja a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés feladatát, a gazdasági-
technológiai haladást és a tudomány fejlesztését. Új perspektívát és a minőség elismerését
jelenti a „kutatóegyetem” minősítés elnyerésének törvényjavaslat által biztosított lehetősége.
A felsőoktatás intézményrendszerének működését szabályozó szakaszok
tartalmazzák azokat a lényegi változásokat, amelyek eredményeként felsőoktatásunk a hazai
társadalmi-gazdasági és a nemzetközi kihívásoknak egyaránt megfelelhet. Az
intézménylétesítés szabadságának biztosításával egyidejűleg rendelkezik a törvényjavaslat a
felsőoktatási intézmény működését meghatározó alapító okiratok tartalmáról, az intézmény
alapfeladatairól, valamint a működés személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek meglétéről, a
fenntartói kötelezettségekről.
Az intézményalapítás törvényjavaslatban szabályozott hatósági eljárásában - az
Európai Közösség minőségfejlesztési követelményeinek megfelelően - a független
akkreditációs testület minőséghitelesítés keretében vizsgálja az alapítás és működés
feltételeinek teljesülését. Az alapítás folyamatában a regisztrációs központ koordinál és
intézkedik a közhiteles nyilvántartásba vételről. A feltételek teljesülése esetében az
151
Országgyűlés adja meg az új intézmény állami elismerését, a tényleges működés csak ezt
követően kezdhető meg.
A fenntartói jog átadásakor és a megszüntetési eljárásban a működés és a hallgatók
biztonságát szolgálja a jogutódlás, a folyamatosság, a megkezdett tanulmányok befejezését
garantáló szabályozás.
A felsőoktatási intézmények működési rendjében új szabályozási elem az intézményi,
a hallgatói és az oktatói adatok központi nyilvántartását ellátó Országos Felsőoktatási
Információs Központ, amely - a felsőoktatási intézményekkel, valamint a regisztrációs
központtal együttműködve - a törvényi előírások szerint végzi az adatnyilvántartást, az
adatkezelés és adatszolgáltatás feladatait, és adja ki az intézményi, az oktatói és hallgatói
azonosítót, illetve az oktatói igazolványokat és diákigazolványokat.
A törvényjavaslat az eredményesség feltételeként a gazdasági, az akadémiai és a
szolgáltató feladatokhoz illeszkedő, differenciált új irányítási rendszer kialakításához teremti
meg a jogi feltételeket és biztosítja az intézményi autonómiát a szervezet kialakításában.
Az intézményen belüli átalakulási folyamatot, az egységes működési rend kialakítását
szolgálja az intézmény szervezeti és működési szabályzata és mellékletei.
Az állami felsőoktatási intézményekben a szenátus jogkörének szabályozása mellett a
törvényjavaslat új elemként elsősorban a gazdálkodást, a hatékony működést biztosító irányító
testület létrehozását határozza meg, míg az intézmények a képzési-kutatási szolgáltatás
területén lehetőségeik szerint alakíthatják szervezetüket és testületeiket. A rektor elnökletével
működő irányító testület a gazdasági és fejlesztési feladatokban kap szerepet, és elsősorban a
fenntartói jogosultságok körében rendelkezik hatáskörökkel. A testület összetételében
biztosított az egyetemi többség, és a javaslat az autonómia tiszteletben tartásával határozza
meg a testület és a szenátus jogosultságait, a döntéshozatalban való együttműködést.
A törvényjavaslat az intézményi gazdálkodásban az államháztartási rend
költségvetési szervekre vonatkozó előírásai közül eltérő szabályozást enged: az előirányzatok
átcsoportosíthatóságával; a maradványok megtartásával és akkumulálásával; a saját bevételek
külön számlán történő kezelésével; a befizetési kötelezettségtől mentes vállalkozói
tevékenységgel; a fejlesztési célra fordítható ingatlanértékesítéssel; a vállalkozás, a gazdasági
társaság, alapítvány létrehozásának jogával; a kockázati alap létesítésével; a beruházási
feladatokhoz a hitel törlesztésének kötelezettségvállalásával; a korlátokhoz kötött hitelfelvétel
biztosításával és az állampapír jegyzésének lehetőségével.
A törvényjavaslat egyértelműen határozza meg az államilag támogatott képzésben
részt vevő hallgatók által ingyenesen igénybe vehető, a felsőoktatási intézmények részéről
nyújtott szolgáltatásokat (amelyek egyaránt biztosítják az oklevél megszerzésének és a
hallgatói életkörülmények elégséges feltételeit), valamint a térítés ellenében igénybe vehető
intézményi szolgáltatások körét.
A költségtérítés fizetésére kötelezett hallgatók esetében a költségtérítés mértékének
megállapítása mellett a térítés ellenében igénybe vehető alapszolgáltatások körének
meghatározása, valamint az intézményi hatáskörben nyújtható kedvezmények lehetőségének
és szabályozási kötelezettségének előírása a szerződéskötéssel együttesen a költségtérítéses
hallgatók körében a jogbiztonságot szolgálja. A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a
felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján gazdálkodó szervezet
finanszírozhassa a felvétel követelményeinek megfelelő hallgatók képzését.
A felsőoktatási intézmények működésének forrásaként a fenntartói támogatást és a
hallgatók által igénybe vett szolgáltatások díjai mellett az intézmények saját bevételeit,
valamint a gazdálkodó szervezetek hozzájárulásait jelöli meg a törvényjavaslat. A
törvényjavaslat szabályozza a felsőoktatási intézményeknek nyújtandó normatív támogatás
mellett a költségvetési forrásból biztosítható és pályázati úton elnyerhető vagy megállapodás
alapján kifizethető támogatásokat és a jogosultak körét.
152
Új vonása a javaslatnak, hogy mind a képzési normatívák, mind pedig a hallgatók,
ösztöndíj, kollégium-fenntartás és lakhatási támogatáshoz biztosított normatívák
értékállóságához törvényi szabályozással biztosít garanciát. A hallgatói mobilitást, a
külföldön folytatott teljes idejű, valamint részképzésekben történő részvételt támogatja a
diákhitel-felvétel lehetőségének, valamint a külföldi tanulmányokhoz ösztöndíj biztosításának
szabályozása. A hallgatói juttatások szabályozását a törvényjavaslat kormányrendeleti szintre
utalja.
A minőség szerinti differenciálás igényét tükrözi a tudományos támogatás jogcímén
biztosított összeg elosztásának szabályozása, valamint az oktatói és kutatói ösztöndíjak
rendszerbe illesztése.
A javaslat szabályozza a felsőoktatási intézmények beruházásainak támogatására
szolgáló, több intézmény részvételével működő kockázati fedezeti alap létrehozását.
Új vonása a törvényjavaslatnak, hogy garanciális jelleggel, pontosan szabályozza a
hallgatói jogviszony keletkezését, fenntartásának, szüneteltetésének és megszűnésének
feltételeit. A szabályozás körébe vonja a doktorjelölti jogviszonyt, a kollégiumi tagsági
viszonyt, valamint a költségtérítéses képzésben - a felnőttoktatás kedvezményeit is biztosító -
polgári jogi szerződés megkötését írja elő. A biztonságot jelentő szerződéses jogviszony
létesítésének körét bővíti a hallgatói munkavállalásban, valamint a felsőfokú szakképzésben
és a gyakorlati képzésben. Megtörténik a hallgatók által létrehozott alkotások, termékek
jogvédelmének szabályozása.
A hallgatói jogviszony létesítésével összefüggésben történik meg a képzési
szakaszonként (alap-, mester- és doktori képzés), valamint a felsőfokú szakképzésben,
illetőleg szakirányú továbbképzésben a differenciált felvételi rendszer szabályozása, azzal a
célkitűzéssel, hogy a középfokú tanulmányok azonos követelményrendszerében országosan a
legjobb eredményt elérő jelentkezők tölthessék be az államilag támogatott férőhelyeket.
Az európai gyakorlattal összhangban új elemként jelenik meg az egyenlő bánásmód
törvényi előírásainak alkalmazása, a nők arányos szerepvállalásának, a hátrányos helyzetűek
támogatásának, valamint a fogyatékossággal élők adottságait figyelembe vevő feltételek
megteremtésének törvényi szabályozása.
A képzés minőségének védelmét és fejlesztését egyaránt szolgálja a differenciált
képzés, a szakkollégiumi tevékenység és a tehetséggondozás kiemelt feladatrendszerének és
intézményrendszerének szabályozása.
A hallgatók élet- és munkakörülményeit támogató szolgáltatások körében - a
tanulmányok, az életpálya alakítása, a sport, a szabadidős tevékenység, az egészséges életmód
területén - a törvényjavaslat az azonos szemléletű szabályozással alapozza meg az egységes
intézményi gyakorlatot.
A törvényjavaslat új eleme, hogy - a doktori képzésen kívül - az egymásra épülő
képzési ciklusokban tizenkét szemeszternyi oktatási időben teszi lehetővé az államilag
támogatott képzésben való részvétel lehetőségét, azzal a megkötéssel, hogy az azonos képzési
ciklusban igénybe vehető állami támogatási időt a közpénzek hatékony felhasználása, a
hallgatói teljesítmény ösztönzése érdekében korlátokhoz köti.
A törvényi szabályozás részét alkotják a hallgatói egyéni és kollektív jogok, valamint
a hallgatói kötelezettségek, amelyek egyaránt átfogják a hallgatói tanulmányi munka, a
hallgatói életforma és életmód, a szociális körülmények, a nemzetközi mobilitás, az
érdekképviselet és érdekérvényesítés, a munkavédelem, a fegyelmi és kártérítési felelősség és
a jogvédelem kérdéseit, valamint intézményi feladatrendszerét. Részletes kifejtésre kerül az
intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzatok alapját alkotó tanulmányi kötelezettségek, az
államilag támogatott és a költségtérítéses képzés törvényi szabályozása.
153
A javaslat keretjellegű szabályozást tartalmaz a hallgatói közösségek, a hallgatói
önkormányzatok, valamint a hallgatók országos képviselete, a Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége vonatkozásában.
A felsőoktatás mindenkori jellemzője „a hallgatók és oktatók universitása”, közössége,
és ennek jegyében foglalja össze a javaslat felsőoktatási intézményekben az alkalmazottak
foglalkoztatásának szabályait. A törvényjavaslat az intézmények oktatási-kutatási,
gazdasági és szolgáltató feladatai szerint határozza meg a foglalkoztatottak körét, valamint az
intézményi autonómia kereteit az alkalmazás és munkakör létesítése területén. Az intézményi
hatáskörbe utalt foglalkoztatási és követelményrendszer rögzíti az alkalmazás feltételeit, az
egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat. Az alkalmazottak jogainak és kötelezettségeinek
törvényi felsorolása jelöli ki az intézményi szabályozás kereteit.
A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy az oktató büntetőjogi védelem
szempontjából közfeladatokat ellátó személy. Az alkalmazási, kinevezési eljárás
részletszabályai az oktatói munkakörök és annak megfelelő oktatói címek szétválasztásának, a
címek viselésének szabályozásával, a munkakörökhöz rendelt követelményekkel az
intézményi autonómia hatáskörébe utalt egységes felsőoktatási alkalmazási gyakorlatot
segítik. A tervezet a többciklusú képzési szerkezetre történő áttérés után is megtartja a docensi
és tanári munkakörökben az egyetemi és főiskolai megkülönböztetést, és az egyetemi tanári
kinevezés a köztársasági elnök, a főiskolai tanári kinevezés a miniszterelnök jogosultságaként
változatlan.
A törvényjavaslat az európai gyakorlattal összhangban szabályozza az oktatói
munkakörbe történő határozatlan idejű kinevezések rendszerét. A kinevezések végzettségi és
a minősítés alapját adó tartalmi követelmények és az időtartamokkal is meghatározott oktatási
feladatok, valamint a többes alkalmazás törvényi szintű szabályozása a minőséget szolgálják,
a teljesítményértékelés alapjait teremtik meg. A törvényjavaslat a Kormány hatáskörébe utalja
az oktatóknak biztosítandó könyvtári, múzeumi, illetőleg a szakkönyvekhez jutás
kedvezményeinek szabályozását.
Új vonása a javaslatnak, hogy a felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos
eljárásokat - az intézményalapítástól az egyetemi tanári kinevezésig - az eljárásban
résztvevők feladat- és hatáskörének, valamint a jogorvoslati lehetőségének részletes leírásával
szabályozza.
Az ágazati irányítási feladatok egy része hatósági eljárás keretei között, elsőfokú
döntési jogosultsággal az új regisztrációs központ hatáskörébe kerül.
Az ágazati irányítás részeként mint új szervezési feladatok jelennek meg a
minőségirányítás, a felsőoktatási információs rendszer, a pályakövetési rendszer működtetése,
valamint az oktatási jogok miniszteri biztosának intézménye és az Oktatásügyi Közvetítői
Szolgálat. Ágazati irányítási körben jelenik meg a fenntartók működésének törvényességi
ellenőrzése, míg az intézmények törvényességi felügyelete a fenntartó jogosultságai között
szerepel.
A felsőoktatási intézmények fenntartói, irányítási feladatai egyaránt kiterjednek az
intézményalapítás, -megszüntetés és -átalakítás feladataira, a költségvetési szabályozás, a
működés szabályozásának kérdéseire, a munkáltatói és kinevezési jogosultságokra, a
törvényesség és az intézményi autonómia biztosítására. Ezek a feladatok mind az állami, mind
pedig a nem állami intézményekben mint fenntartói feladatok azonos tartalommal jelennek
meg.
Az intézmények feltételrendszerének minősítésével összefüggő hatósági feladatokban
a Magyar Akkreditációs Bizottság határozataival a meghatározó szakértői, minőségvédelmi
hátteret biztosítja.
A Bolognai Nyilatkozat alapján az Európai Felsőoktatási Térségben a mobilitás, az
intézményi működés, a nemzetközi hálózatépítés, az átláthatóság és az összehasonlíthatóság
154
követelményének tesz eleget a javaslat, amelyet a közösségi, a nemzeti, továbbá az ágazati és
az intézményi minőségirányítási rendszerek segítenek. Az intézményalapításban,
minőséghitelesítésben, intézményi, személyi és programakkreditációban, a doktori iskolák
alapításában és az új képzések indításában a Magyar Akkreditációs Bizottság és szakértői
testületei a felsőoktatás minőségelvű működésének, fejlesztésének letéteményesei.
A Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács -
az európai közösségi gyakorlattal összhangban - mint a felsőoktatás köztestületei kapnak
önálló jogi személyiségi státust, és autonómiájukat kifejezve titkárságuk közhasznú
szervezetként működik.
A Felsőoktatási és Tudományos Tanács az oktatási miniszter tanácsadó testületeként
elsősorban az oktatás és gazdaság, a munkaerőpiac, a finanszírozás és a beiskolázáspolitika
alakításában lát el törvényben meghatározott feladatokat.
Az Európai Felsőoktatási Térség formálása - a Bolognai Nyilatkozatban vállalt
kötelezettségek teljesítése - a felsőoktatási hálózat építésében, az együttműködésekben, közös
programokban új lehetőségeket teremtve felgyorsítja a folyamatokat. Ezért a törvényjavaslat
az Európai Felsőoktatási Térség követelményei alapján szabályozza a felsőoktatás
nemzetközi vonatkozásait, így különösen a hallgatói mobilitást, ösztönözve a magyar
hallgatók külföldi, illetőleg a külföldi hallgatók magyarországi tanulási lehetőségét és
feltételrendszerét, külön figyelmet fordítva a szomszédos államokban élő és magyar
felsőoktatási intézményekben tanuló magyar hallgatókra. A tagállamok felsőoktatási
minősítési és akkreditációs gyakorlata szerint rendelkezik a javaslat a külföldi egyetemek
magyarországi, illetőleg a magyar felsőoktatási intézmények külföldi működéséről, az
együttműködés és a közös képzési programok indításának feltételeiről.
Az egységes jogalkalmazói gyakorlatot, valamint a felsőoktatási intézmények
működésének folyamatosságát, az oktatók és hallgatók jogbiztonságát teremtik meg a
törvényjavaslatot záró, értelmező és vegyes rendelkezések.
A javaslat figyelembe veszi:
-	a személyek közötti faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód
elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK irányelvben foglaltakat, ennek végrehajtására
fogalmazza meg a törvényjavaslat a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó
előírásokat;
-	az Európai Közösségek Tanácsának a diákok tartózkodási jogáról szóló 93/96/EGK
irányelvben foglaltakat, ennek figyelembevételével határozza meg a törvényjavaslat a
hallgatói jogviszony keletkezésével kapcsolatos rendelkezéseket;
-	az Európai Közösségek Tanácsának a munkavállaló Közösségen belüli szabad mozgásáról
szóló 1612/68/EGK rendeletet, amelynek figyelembevételével szabályozza a javaslat a
foglalkoztatás kérdéseit;
-	az Európai Unió Tanácsa ESzSz, UNIC UNICE és a CEEP által határozott ideig tartó
munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keret-megállapodásról szóló 1999/70/EK irányelvet,
ennek figyelembevételével rendelkezik a törvényjavaslat a munkaviszony, illetve a
közalkalmazotti jogviszony létesítésével kapcsolatos kérdésekről;
-	a Tanács 1998. szeptember 24-ei ajánlását a felsőoktatási minőségbiztosítás terén folytatott
európai együttműködésről, ennek figyelembevételével rendelkezik a javaslat a MAB
működéséről, az akkreditációs eljárásról;
-	az Európai Bíróságnak a Gravier v. Liege (C-293/83. sz.) ügyében hozott ítéletét, amely
figyelembevételével szabályozza a javaslat az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok
állampolgárainak felsőoktatási tanulmányait;
155
-	az Európai Bíróságnak a Stephan Max Wirth v. Landeshauptstadt Hannover (C-109/92. sz.)
ügyében hozott ítéletét, amely figyelembevételével szabályozza a javaslat az Európai
Gazdasági Térséghez tartozó országokban székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási
intézmények magyarországi működését.
A javaslat figyelembe veszi továbbá:
-	a Tanács 85/384/EGK irányelvét az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés
megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és
a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről;
-	a Tanács 89/48/EGK irányelvét a legalább hároméves felsőoktatási képzésben szerzett
oklevelek kölcsönös elismerésének általános rendszeréről;
-	a Tanács 92/51/EGK irányelvét a szakmai képzés elismerésének második, a 89/48/EGK
irányelvet kiegészítő általános rendszeréről;
-	a Tanács 77/452/EGK irányelvét az általános ápolók bizonyítványainak kölcsönös
elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának
gyakorlását elősegítő intézkedéseket, valamint a Tanács 77/453/EGK irányelvét a
tagállamoknak az ápolók tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról;
-	a Tanács 93/16/EGK irányelvét az orvosok szabad mozgásáról és az oklevelek kölcsönös
elismeréséről;
-	a Tanács 78/686/EGK irányelvét a fogszakorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről,
beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő
intézkedéseket, valamint a Tanács 78/687/EGK irányelvét a tagállamoknak a fogorvosok
tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról;
-	a Tanács 80/154/EGK irányelvét a szülésznői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről,
beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő
intézkedéseket, valamint a Tanács 80/155/EGK irányelvét a tagállamoknak a szülésznők
tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról;
-	a Tanács 85/432/EGK irányelvét a tagállamok meghatározott gyógyszerészi
tevékenységekre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról, valamint a Tanács
85/433/EGK irányelvét a gyógyszerész oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a
gyógyszerészeti tevékenység gyakorlása céljából történő letelepedést elősegítő
intézkedéseket;
-	a Tanács 78/1026/EGK irányelvét az állatorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről,
beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő
intézkedéseket;
-	a Tanács 81/1057/EGK irányelvét az orvosok, általános ápolók, fogorvosok és állatorvosok
okleveleinek, végbizonyítványainak és bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről szóló
75/362/EGK, 77/452/EGK, 78/686/EGK és 78/1026/EGK irányelvek kiegészítéséről;
-	az Európai Parlament és a Tanács 2001/19/EK irányelvét a szakképesítések elismerésének
általános rendszeréről szóló 89/48/EGK és 92/51/EGK tanácsi irányelv, valamint az általános
ápolói, a fogorvosi, az állatorvosi, a szülésznői, az építészmérnöki, a gyógyszerészi és az
orvosi hivatásról szóló 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK,
78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK és
93/16/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
A fenti irányelvek végrehajtását biztosítják a javaslatban a képzési szerkezetre, a
végzettségi szintekre és szakképzettségekre, a felsőoktatásba való belépés követelményeire
vonatkozó rendelkezések.
156
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat szabályozási célként határozza meg az Alkotmány 70/F. §-ában
biztosított művelődéshez való jog érvényesítését a felsőoktatás területén. Az Alkotmány
hivatkozott szakasza szerint: „A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a
művelődéshez való jogot. A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével
és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján
mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban
részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.”
A művelődéshez való jog és az Alkotmány 70/G. §-a szerinti tanítás és tanulás
szabadsága a tudományos és művészeti élet külső beavatkozástól való mentességének
biztosításában, a tudományos, művészeti kérdéseknek a tudomány, illetve a művészeti ág
művelői vagy ezek testületei általi értékelésében nyilvánul meg. Ezt a célt szolgálja a
felsőoktatási intézmények számára biztosított intézményi autonómia, a függetlenség törvényi
szintű garanciáinak megteremtése, az autonómia, a függetlenség céljának, tartalmának és
korlátjainak meghatározása.
Az intézményi autonómia forrása az állami önkorlátozás, így mint származtatott
jogosítvány a törvényhozó hatalom által biztosított szabályok szerint és körben értelmezhető.
Elsődleges célja a társadalom egésze számára biztosítani a felsőoktatás működésének
eredményét. Az autonóm jogosítványok alapját a javaslat tételes rendelkezése képezi.
Ez az autonómia az oktatás, kutatás, az intézmény belső szervezetének kialakítása, a
működtetés és gazdálkodás önállósága területén nyer értelmet, alanyai az intézmény, az
oktató, a kutató, a hallgató, illetve ezek közössége. Az autonóm joggyakorlás egyéni vagy
közösségi formája azonban nem sértheti más jogosultak ilyen igényét.
A 2. §-hoz
A javaslat a Magyar Köztársaság céljaival, nemzetközi kötelezettségeivel, a koherens
törvényi szabályozás igényével összhangban rendelkezik azokról a további közvetlen célokról
is, melyek megalapozzák a felsőoktatás átfogó jellegű törvényi szabályozásának
indokoltságát.
A 3. §-hoz
A javaslat hatálya a Magyar Köztársaság területére terjed ki. Az ország területén kívül
abban az esetben alkalmazható, ha magyar felsőoktatási intézmény külföldön folytat az e
törvény szerint felsőoktatásnak minősülő tevékenységet.
Tárgyi hatálya a javaslat által meghatározott és azzal összefüggő felsőoktatási
alaptevékenységre, az oktatásra, tudományos kutatásra, művészeti alkotó tevékenységre, az
ahhoz kapcsolódó szolgáltatási, szervezési, igazgatási tevékenységre vonatkozik.
157
Az alanyi hatály tevékenység szempontú meghatározása szerint e javaslat
rendelkezéseit a felsőoktatási intézmény alapítójára, fenntartójára, a felsőoktatási intézmény
tevékenységében részt vevő más szervezetre, ennek alapítójára, fenntartójára, a felsőoktatás
feladatainak megvalósításában közreműködő oktatóra, tudományos kutatóra, a
felsőoktatásban alkalmazottakra, a felsőoktatási intézménybe jelentkezőkre, az intézménnyel
hallgatói jogviszonyban állókra, a felsőoktatási intézmények támogatóira kell alkalmazni. A
javaslat szabályait kell alkalmazni a hallgatói jogviszony megszűnését követően, így
különösen az újabb hallgatói jogviszony, az államilag támogatott képzésben a támogatási idő,
az adatkezelés, a doktori fokozat megszerzése tekintetében is. A hallgató jogviszony
megszűnését követően a korábban megindított jogorvoslati eljárásra - 75. § - a javaslat
szabályai a jogviszony megszűntét követően is alkalmazandók.
A 4. §-hoz
A felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás és a
művészeti alkotó tevékenység. Ez azonban nem jelenti az e javaslat 7. §-ában meghatározott,
kizárólagosan a felsőoktatás szereplői által folytatható képzésekre való korlátozást.
Az intézmények más ágazati, így különösen a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI.
törvényben, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben és a felnőttképzésről szóló
2001.	évi CI. törvényben meghatározott szabályok szerint szakképzési, közoktatási, illetve
felnőttképzési feladatok megvalósításában is részt vehetnek.
Ezt támogatja különösen a felsőoktatási intézmény intézményalapítási lehetősége,
melynek keretében a 14. § szerint különösen közoktatási, szakképzési, közművelődési
intézményt az adott intézményre vonatkozó szabályok megtartásával alapíthat és működtethet,
ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a 11. § alapján a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI.
törvény által meghatározott intézményi akkreditáció nélkül vehet részt a felnőttképzésben.
Az 5. §-hoz
A felsőoktatás alaptevékenységének része a tudományos kutatás, amely elsődleges
célja az új ismeretek megszerzése mellett azok átadásának biztosítása, a megszerzett, elért
tudományos eredményeknek a közösség számára való közzététele, azok hasznosítása. A
felsőoktatási intézmény alapfeladata keretében szervezi e tevékenység feltételeinek
biztosítását. Ezt szolgálja a létszámbővülés időszakában is megvalósítani rendelt
tehetséggondozási tevékenység, amely feltételezi a megfelelő szervezeti kereteket, így a 13. §
szerinti kollégium, diákotthon szakkollégiumként való működésével, más szervezettel való
együttműködéssel. Az intézmény jogosult a Magyar Tudományos Akadémiával és annak
intézményeivel folytatott együttműködésre, támogatott kutatócsoport létrehozására.
Az intézmény alapfeladatai megvalósításának garanciáját jelenti a kutatás-fejlesztési-
innovációs stratégia, melyet az irányító testület fogad el. Ez az intézményfejlesztési terv része,
mely a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon
hasznosításával, megóvásával kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat
is tartalmazza.
158
A stratégia kialakítását és megvalósítását a szenátus által létrehozott tudományos
tanács irányítja.
A Kormány által meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény kutatóegyetem
minősítést kaphat. A tudományos kutatásra vonatkozó e javaslat szerinti szabályok mellett
más ágazati, így különösen a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004.
évi CXXXIV. törvény rendelkezései alkalmazandók.
A 6. §-hoz
A javaslat a felsőoktatási intézmények tárgyilagos, többoldalú ismeretátadó
tevékenységét, pártoktól, politikától való függetlenségét alapvető - valamennyi felsőoktatási
intézményre kötelezően alkalmazandó - követelményként szabályozza.
Az állam, a helyi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat által
fenntartott felsőoktatási intézmény a világnézeti semlegesség alkotmányos követelményének
is köteles megfelelni, biztosítania kell a kiegyensúlyozott tájékoztatást, tevékenységét nem
rendelheti egyik irányzat szolgálatába sem.
A magán és egyházi felsőoktatási intézmények a 137. § és 139. § alapján világnézeti
szempontból elkötelezett intézményként is folytathatják tevékenységüket.
A pártsemleges működést szolgálja az irányító testületi tagságra vonatkozó, a 23. §
szerinti összeférhetetlenségi szabályozás, amely tilalmazza a politikai pártban betöltött
tisztséget, alkalmazást, a kormánytagságot, az önkormányzati, országgyűlési vagy európai
parlamenti képviselői megbízást, a polgármesteri tisztség betöltését.
A 7. §-hoz
A felsőoktatási intézmény alapítására jogosultak körének meghatározásával a
törvényjavaslat a legmagasabb jogforrási szinten szabályozva, szektorsemlegesen biztosítja az
intézményalapítás szabadságát. A jogosultak - a magyar állam mellett helyi és országos
kisebbségi önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi
személy, ennek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, a Magyar Köztársaság
területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetőleg itt nyilvántartásba vett
alapítvány vagy közalapítvány - a rendelkezésekben foglaltak szerint együttesen, illetve
önállóan is alapíthatnak, tarthatnak fenn felsőoktatási intézményt.
Az alapítás, fenntartás lehetőségének kiszélesítése fokozottan igényli annak feltételei
vizsgálatát. Az intézmények létesítési feltételeit a Kormány határozza meg, teljesítését a
létesítési eljárás keretében a regisztrációs központ a 12-15. § szerinti hatósági eljárás
keretében vizsgálja.
Az eljárásban a 106. §-ban meghatározottak szerint a Magyar Akkreditációs Bizottság
szakértőként működik közre.
A szektorsemleges szabályozás igényli a felsőoktatás rendszere működtetéséért
fennálló és az adott felsőoktatási intézmény működtetésében megnyilvánuló felelősség
159
meghatározását. Az állami fenntartású felsőoktatási intézmények vonatkozásában főszabály
szerint az oktatási miniszter gyakorolja a fenntartói jogosítványokat, melyeket a 115. §
tartalmaz. Az oktatási miniszter mellett a Kormány tagjai közül a 140. § szerint a honvédelmi
és a belügyminiszter gyakorolhat fenntartói jogokat.
A nem állami felsőoktatási intézmény fenntartói joga a 17. §-ban meghatározottak
szerint más jogosult részére átadható.
A felsőoktatási intézmény működésének külön nem nevesített feltétele a fenntartó
általi működtetés. Fenntartó hiányában a felsőoktatási intézményt a javaslat 37. §-ában
meghatározottak szerint kell megszüntetni.
A 8. §-hoz
A javaslat állampolgárságra tekintet nélkül alapelvi szinten biztosítja az Alkotmány
szerinti művelődéshez való jogot, összhangban a Magyar Köztársaság nemzetközi
szerződésben rögzített kötelezettségeivel.
A jelentkező, a hallgató jogosult tanulmányai folytatásának helyszínét, annak formáját
megválasztani.
Az Alkotmány 68. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság védelemben részesíti
a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját
kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való
névhasználat jogát. A törvényjavaslat a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatási
feltételeinek megteremtése céljából különösen az oktatási miniszter kötelezettségét
szabályozza a 104. § (4) bekezdése szerint, egyúttal megteremti az anyanyelvi oktatás
pénzügyi feltételeit is a kis létszámú szak finanszírozási lehetőségének biztosításával. [128. §
(1) bekezdés h) pont és a 147. § 23. pont]
A 9. §-hoz
Az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára
vonatkozó, valamint az Alkotmány 54. § (1) bekezdése szerinti emberi méltósághoz való
jogot biztosító rendelkezésekkel összhangban, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire figyelemmel rögzíti a
javaslat az egyenlő bánásmód követelményét. A javaslat kapcsolódik a szaktörvény
rendelkezéseihez, fogalmait az ott meghatározott tartalommal kell értelmezni.
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetére a szaktörvény által
biztosított orvoslási lehetőség mellett a javaslat 73-75. §-a szerinti intézményen belüli
jogorvoslati eljárás lefolytatására van lehetőség. A 74. § (1) bekezdés szerint a hallgatói
ügyekben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis, a semmis döntés
érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. Az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz továbbá a javaslat 74. § (8) bekezdése.
160
A 10. §-hoz
A felsőoktatási intézmény jogi személy, és mint ilyen, jogképes. A jogi személy
jogalanyisága elkülönül az alapítótól, működésében, gazdálkodásában önállósággal bír, így az
általa létesített jogviszonyok is elkülönülnek az alapító által létesített jogviszonyoktól.
A felsőoktatási intézmény a Polgári Törvénykönyv 29. §-ának (1) bekezdésében
foglalt rendelkezésekkel összhangban a 12-15. § szerint létrehozott, állami elismerés alapján,
a működési engedélye szerint működő szervezet.
Az intézmény gazdálkodására - összhangban az alapítóra, fenntartóra vonatkozó
külön törvényekben rögzített gazdálkodási szabályozással - a fenntartó választása szerint
eltérő szabályok vonatkozhatnak. Így a magyar állam, a helyi vagy országos kisebbségi
önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézmény költségvetési szervként, a Magyar
Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, illetve ennek jogi személyiséggel
rendelkező szervezeti egysége által fenntartott intézmény az egyházi gazdálkodás rendje
szerint, míg a magán felsőoktatási intézmény [137. § (1) bekezdése] e javaslatban és a
Kormány által meghatározott rend szerint gazdálkodik. A magán felsőoktatási intézmény
tevékenységét vállalkozásként, illetve közhasznú szervezetként az arra vonatkozó szabályok
szerint is gyakorolhatja. [138. § (2) bekezdése]
Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási intézmény létesítése, fenntartása elsődlegesen
nem vállalkozási tevékenység, így azok átalakulása, a javaslat 36. §-a szerinti egyesülése,
szétválása, a kiválás, a csatlakozás és a beolvadás nem tartozik a tisztességtelen piaci
magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 1. § (1) bekezdése
szerinti piaci magatartás körébe, így a törvény szerinti szervezeti egyesülésre, fúziókontrollra
vonatkozó vizsgálati, engedélyezési eljárás a felsőoktatási intézmények tekintetében nem
alkalmazható.
A 11. §-hoz
A felsőoktatási intézmények kizárólagosan jogosultak a felsőfokú végzettséget és
szakképzettséget biztosító képzések folytatására. Ennek egymásra épülő képzési ciklusai az
alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés.
A többciklusú képzési rendszer megvalósítása nem minden képzési tartalom esetén
lehetséges, erre figyelemmel, egyes, a Kormány által rendeletben meghatározott szakokon a
képzést alap- és mesterképzésre nem bontott, egységes rendszerben kell megszervezni.
Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak mellett - felsőfokú végzettségi szintet nem
biztosító képzésként - a felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében
kizárólagos jelleggel folytatott képzés a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés.
A felsőoktatási intézmény a 4. § rendelkezéseivel összhangban külön akkreditációs
eljárás nélkül jogosult részt venni a felnőttképzésben.
A felsőoktatás által folytatott valamennyi költségtérítéses képzés tekintetében a
felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben meghatározott feltételek szerint a
161
felnőttképzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, az erre vonatkozó módosító
rendelkezést a 173. § tartalmazza.
A 12. §-hoz
Az intézményalapítás joga olyan szervezet létrehozására vonatkozik, amely
egyedüliként jogosult alapképzés, mesterképzés, doktori képzés folytatására, felsőfokú
szakképzésre és szakirányú továbbképzésre, a javaslat szerint kötelezően választható képzési
szerkezetben, legalább egy képzési, illetve tudományterületen vagy művészeti ágban több
szakon.
A szervezet alapítására vonatkozó minimális követelmények, így a 16. § szerinti
alapító okiratban meghatározott feladatokhoz mért személyi, tárgyi és pénzügyi eszközök
vizsgálata biztosítja, hogy a felsőoktatási intézmény folyamatosan legyen képes ellátni
alapfeladatait.
A működés feltételeinek szabályozása figyelemmel van a javaslat 108. §-ában a
felsőoktatás ágazati minőségfejlesztési rendszerére vonatkozó szabályozásra, a Magyar
Akkreditációs Bizottságnak [109-111. §] a nyolcévenként végzett értékelő tevékenységére.
A már működő felsőoktatási intézmények tekintetében a felsőoktatási intézményi
működés megváltozott szabályaira való átmenetet, illetve a folyamatos további működés
lehetőségét a 148. § (4) bekezdése, a 151. § (4) bekezdése biztosítja
Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése tekintetében a javaslat 139. §
(8) bekezdésének c) pontja szerint állami elismerés abban az esetben is adható, ha a képzés
egy szakon folyik.
A 13.§-hoz
A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosítása, az esélyegyenlőség előmozdítása, a
tehetséggondozás érdekében diákotthon, illetve kollégium hozható létre.
A javaslat a gazdálkodásra vonatkozó hatékonysági, ésszerűségi keretfeltételek
előírása mellett kötelező jelleggel nem szabályozza a felsőoktatási intézmény oktatási célú
szervezeti felépítését, azonban a felsőoktatás működési sajátosságából fakadóan kitér a
kollégiumra mint szervezeti egységre és a diákotthonra mint a felsőoktatási intézmény részét
nem képező, önálló jogi személyiséggel rendelkező otthonra.
A diákotthoni minőséget az alapító személyi kör behatároltsága, a hallgatók
elhelyezésében megnyilvánuló tevékenységi cél és a lakhatási feltételek biztosításában való
részvételt meghatározó, felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás adja. A megállapodás
ezen túl a 66. § (7) bekezdése szerinti tehetséggondozásra, szakkollégiumi működésre, a
felsőoktatási tevékenység folytatásában való részvételre is kiterjedhet.
Diákotthon létrehozására a felsőoktatási intézményen túl a felsőoktatási intézmény
alapítására jogosult személyek, szervezetek jogosultak. A kollégium a felsőoktatási intézmény
működési engedélyezésének keretében, a diákotthon a 15. § (10) bekezdése szerinti
162
nyilvántartásba vételi eljárásban köteles igazolni, hogy a Kormány által meghatározott
minimális feltételeknek eleget tesz.
A 14. §-hoz
A felsőoktatási intézmény működésének alapvető dokumentuma az alapító okirat,
amely a 16. § szerint meghatározza, hogy az intézmény többek között mely alap- és kiegészítő
tevékenység folytatására jogosult, milyen képzési területen, tudományterületen, művészeti
ágban, mely képzési szinten folytathat képzést.
Az alapító okirat szerinti feladatokhoz kapcsolódóan a 4. § rendelkezéseivel
összhangban a felsőoktatási intézmény további szervezeti egységet, illetőleg intézményt
hozhat létre, az adott intézményre vonatkozó külön szabályozásra is figyelemmel, így például
a közoktatási intézményt létesítő felsőoktatási intézménynek alkalmaznia kell a közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX. törvény közoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseit is. A
gyakorló közoktatási intézményre vonatkozó külön szabályokat a 145. § tartalmazza.
A felsőfokú végzettséget biztosító képzések folytatásának kizárólagos jogát a
felsőoktatási intézmények számára tartja fenn a javaslat. Ez a rendelkezés azonban csak a
végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél vonatkozásában nem tűr kivételt. A
képzésben való részvétel lehetősége a 13. § szerinti felsőoktatási intézménnyel kötött
megállapodásban foglaltak szerint a diákotthont, illetve a pedagógusképzést folytató
felsőoktatási intézmény által fenntartott közoktatási intézményt is megilleti.
A 15. §-hoz
A javaslat 7. §-a széles körben biztosítja a felsőoktatási intézmény alapításának
lehetőségét. Ez, valamint a felsőoktatási intézmény tevékenységének, az ahhoz kapcsolódó
fenntartói kötelezettségek jellege, a tevékenység eredményeként kiállításra kerülő és általános
elismertségre igényt tartó közokirat (oklevél, bizonyítvány) indokolja, hogy ilyen
tevékenységet folytató intézmény csak meghatározott engedélyezési eljárást követően
kezdhesse meg a működését.
Az engedélyezési eljárásban biztosítani kell az intézmény létrehozásával
kötelezettséget vállaló alapító (fenntartó) jogbiztonságát arra nézve, hogy milyen előre
meghatározott feltételek teljesítését követően kapja meg a működéshez szükséges engedélyt.
Ugyanakkor az engedélyezési eljárást össze kell hangolni a jogalkotás törvényalkotásra
vonatkozó sajátos szabályaival, figyelemmel arra, hogy az állami elismerés a törvényalkotás
rendje szerint törvényi formában a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletének
módosításával történik meg.
A felsőoktatási intézmény működésének előfeltétele a regisztrációs központ által
vezetett nyilvántartásba való bejegyzés mellett a működési engedély kiadása és az állami
elismerés megléte.
Az engedélyezési eljárás a fenntartó kérelmére indul, a nyilvántartásba vételhez
kötelező annak igazolása, hogy a tevékenység megkezdéséhez szükséges arányban a tárgyi és
pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve a teljes működéshez szükséges mértékig
megteremthetők.
163
A nyilvántartásba vételt követően a felsőoktatási intézmény jogosulttá válik a
tényleges működéshez szükséges valamennyi feltételt biztosító előkészítő tevékenység
megtételére. A nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a működési engedélyeztetés feltételeiről -
figyelemmel a 12. § (2)-(4) bekezdésében, illetve a javaslat 15. § (12) bekezdése szerint a
Kormány által meghatározott szabályokra - a regisztrációs központ teljes, tételes tájékoztatást
ad. A tájékoztatásban foglalt feltételek teljesülése esetén a működési engedélyt ki kell adni.
Utóbb újabb követelmény nem támasztható.
A javaslat eltérően szabályozza a költségvetési szervként - a magyar állam, helyi,
illetve országos kisebbségi önkormányzat alapításában - létrejövő felsőoktatási intézmény
jogalanyiságának kezdetét, amely az általános nyilvántartási bejegyzési időponttól eltérően -
az államháztartás működési rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően - a
törzskönyvi nyilvántartást vezető szerv általi bejegyzéssel veszi kezdetét.
A regisztrációs központ a döntését a 106. §-ban meghatározott rend szerint hozza meg.
Az e törvényben nem szabályozott, a felsőoktatási intézmény létesítésére vonatkozó
engedélyezési eljárási kérdések tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni.
A regisztrációs központ által vezetett közhiteles nyilvántartás a 138. § szerinti
közhasznú tevékenység tekintetében közhasznúsági nyilvántartásnak minősül a közhasznú
szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény - e törvény 172. §-ával megállapított - 22. § (1)
bekezdése szerint.
A 16. §-hoz
A felsőoktatási intézmény működésének alapvető dokumentuma az alapító okirat.
Tartalmazza a működési engedélyben foglalt valamennyi, az alapfeladat gyakorlásában
jelentőséggel bíró adatot. A 16. § alapító okiratra vonatkozó általános szabályain túl a magán
felsőoktatási intézmények tekintetében a 138. § szerint a fenntartó további tartalmi elemeket
határozhat meg.
Az alapító okirat tartalmi elemeit a regisztrációs központ tartja nyilván, az abban
foglalt adatok változását be kell jelenteni, változás esetén az engedélyezésre vonatkozó 15. §
és 106. § szerinti eljárást le kell folytatni.
A költségvetési szervként gazdálkodó felsőoktatási intézményre az államháztartásról
szóló törvényt és annak végrehajtási rendeleteit a javaslattal összhangban kell alkalmazni.
A 17. §-hoz
A javaslat az intézményalapítás és átalakítás szabadsága mellett a fenntartói jog
átadásának lehetőségét is biztosítja. Az intézményi működés tárgyi, személyi és pénzügyi
feltételeit, a működés törvényességét biztosító fenntartói jogosultságot nem állami
felsőoktatási intézmény esetén más, erre a 7. § szerint jogosultnak át lehet adni. A fenntartó
személyének megváltozása nincsen kihatással az állami elismerésre, az intézmény
jogosultságaira és kötelezettségeire, ugyanakkor tekintettel a fenntartó intézményi
164
működésben játszott meghatározó szerepére az átadásról szóló megállapodáshoz a
regisztrációs központ jóváhagyása szükséges, melyet az új fenntartó alkalmassági vizsgálata
után a 106. §-ban rögzített szabályok szerinti eljárásban ad meg.
A 18. §-hoz
A felsőoktatás alapfeladatait az intézményrendszerén keresztül valósítja meg. Az előző
szakaszokban meghatározott követelmények és eljárás szerint alapított egyetem és főiskola a
felsőoktatás két alapintézménye, amely a többciklusú képzési rend keretei között
kizárólagosan jogosult bármely fokozaton a képzés folytatására és a végzettségi szintet,
illetőleg szakképzettséget igazoló oklevél kiadására, valamint felsőfokú szakképzésre és
szakirányú továbbképzésre. Kizárólagosan csak az egyetem megnevezés használatát köti a
javaslat a minőséget kifejező - több képzési területen folytatott - mester-, doktori képzéshez
és doktori fokozatadáshoz, valamint a minősített oktatók arányához. Ezen főszabálytól
meghatározott (hitéleti, művészeti) képzést folytató felsőoktatási intézmények térhetnek el a
139., 144., 148. §-ban foglaltak szerint.
A 19. §-hoz
A felsőoktatási intézmények szervezeti autonómiája nyilvánul meg abban, hogy a
javaslat a felsőoktatás alapfeladataihoz, a működéshez és a kiemelt szolgáltatások
megvalósításához szükséges szervezet kialakítását intézményi hatáskörbe utalja
követelményként támasztva a közvagyon hatékony és felelősségteljes használatát.
A 20. §-hoz
A fenntartói feladatokat átvállaló irányító testület - amelynek elnöke az intézmény
egyszemélyi felelős vezetőjeként a rektor - létrehozása az állami felsőoktatási
intézményekben kötelező, míg a nem állami felsőoktatási intézmények körében a fenntartó
döntésétől függően jön létre.
A képzési és kutatási kérdésekben illetékes intézményi tanácsokat a szenátus váltja fel.
A törvényjavaslat a döntéshozatali rendszerben - az állami intézményekben - szétválasztja a
stratégiai és szakmai döntéseket, de a részletes szabályozásban biztosítja, hogy az eltérő
jellegű, de egymásra hatással lévő döntések a testületek együttműködésével szülessenek. Az
összintézményi érdekeket szolgálják az irányító testületben a szenátus és a hallgatói
önkormányzat által delegált tagok és a rektor személye.
A rektor feladatainak meghatározása, felelőssége az operatív irányításban, az irányító
testület és a szenátus döntéseinek előkészítésében és végrehajtásában hozzájárul a működés
biztonságához.
A működés eredményességét, biztonságát és áttekinthetőségét biztosító garanciális
elemként épül a szervezetbe a minőségbiztosítás, az információ és az adatkezelés szabályozott
rendszere.
165
A 21. §-hoz
Az átalakult felsőoktatási intézményhálózatban a hallgatói mobilitás, az új képzési
szerkezet, a szervezet kialakításában biztosított intézményi szabadság indokolja, hogy minden
felsőoktatási intézménynek szervezeti és működési szabályzata legyen. A három elemű
szervezeti és működési szabályzatban egységben jelennek meg a szervezeti és működési rend,
az alkalmazotti kört érintő foglalkoztatási követelményrendszer és a hallgatói
követelményrendszer szabályai, valamint a teljesítendő követelmények, az eljárások, a
jogorvoslat rendje, továbbá a minőségfejlesztési program.
A szervezeti és működési szabályzat áttekinthetősége és kezelhetősége érdekében
biztosított az egyes témakörök (pl. gazdálkodás) mellékletekben történő szabályozása.
A testületek közötti szabályozott együttműködést jelzi, hogy a szervezeti és működési
szabályzatok elfogadása a szenátus, jóváhagyása pedig az irányító testület hatáskörébe kerül.
Garanciális elemként kerültek megfogalmazásra a nyilvánosságra, az érdekeltek
tájékoztatására, az információkhoz való hozzájutás biztosítására vonatkozó részletszabályok,
és ebben a szellemben rendelkezik a javaslat a felsőoktatási intézmény alapdokumentumának
elérhetőségéről, hozzáférhetőségéről.
A 22. §-hoz
A javaslat a működés alapelvei között meghatározza a felsőoktatási intézmény
oktatási, kutatási feladatokon túlmutató kötelezettségeit is. A felsőoktatási intézmény képzési
tevékenységének középpontjában a hallgatónak kell állnia. Ezért kötelessége megteremteni
azokat az egészségügyi, mentális és szociális feltételeket, amelyek garantálják, hogy a
hallgató megfelelő körülmények között folytathassa tanulmányait. A feltételek egyúttal az
intézményi hallgatói szolgáltatások rendszerének alapját teremtik meg.
A javaslat számos helyen épít be olyan garanciális szabályokat, amelynek célja a
lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása, az egyenlő bánásmód követelményének
megtartása. A felsőoktatási intézmény nem tehet különbséget a nála foglalkoztatottak, illetve
a hallgatók között azon az alapon, hogy a hallgató és az alkalmazott milyen világnézethez,
valláshoz kötődik. Az e szabályoktól való eltérés lehetőségét a javaslat a 137. és 139. §-okban
fogalmazza meg az alapítványi, magán és egyházi fenntartásban működő intézmények
esetében.
Törvényi szinten új elemként jelennek meg a tehetséggondozással összefüggő
feladatok, valamint a felsőoktatás nyitottsága, az előadások nyilvánossága, amely egyúttal az
idősebb korosztály számára az elérhetőséget teszi lehetővé.
A 23. §-hoz
A javaslat meghatározza az állami felsőoktatási intézményekben kötelezően, a magán
felsőoktatási intézményben választható módon létrehozandó iránytó testület felépítését,
létszámát, a tagok minimálisan megkövetelt képzettségét, szakmai gyakorlatát, az
összeférhetetlenségre vonatkozó részletes szabályokat.
166
Az állami felsőoktatási intézményekben létrehozott irányító testület jogosítványait a
fenntartó oktatási miniszter, illetve a 140. § (1) bekezdésében meghatározottak esetében a
honvédelmi és a belügyminiszter nem vonhatja el.
Állami felsőoktatási intézmény esetében irányító testület létrehozása kötelező. E
kötelezettség nem teljesítését az oktatási miniszter a szenátus mulasztása esetén a
költségvetési normatív támogatás felfüggesztésével szankcionálhatja a 115. § (8) bekezdése
szerint.
Az irányító testület elnöke a felsőoktatási intézmény rektora. A testület tagjai az
intézmény autonóm működéséhez szükséges mértékben delegáltak az oktatási miniszter,
illetve a szenátus által. A magán, illetve egyházi felsőoktatási intézményekben létrehozott
irányító testület vonatkozásában a fenntartó 26. § (4) bekezdése alapján gyakorolható döntési
lehetősége az összetétel, a hatáskörök, a juttatások tekintetében szélesebb, azonban az irányító
testület felsőoktatási intézmény által delegált tagjaira vonatkozó rendelkezéseket meg kell
tartania.
A testület összetétele a felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos fenntartói jogokra, az
intézményi önigazgatás lehetőségére figyelemmel alakult ki.
A szenátusi delegáltak körében a hallgatói önkormányzat által javasolt személy
hallgató nem lehet, figyelemmel a (6) bekezdés összeférhetetlenségi szabályaira, így
különösen az f) pont szerinti - a rektor kivételével alkalmazandó - az adott intézménnyel
fenntartott foglalkoztatási, hallgatói jogviszony tilalmára vonatkozó rendelkezésre.
A közpénz és a közvagyon célszerű és gazdaságos felhasználásának biztosítása
céljából a nem állami felsőoktatási intézmények kivételével az irányító testület ülésére a
Magyar Államkincstár által delegált gazdasági tanácsadót tanácskozási joggal meg kell hívni.
A 24. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza az irányító testület működésére vonatkozó alapvető
szabályokat, a részletszabályok megalkotási rendjét. A rektor személyére történő javaslattétel
speciális szabályozása biztosítja, hogy az intézmény vezetésében kiemelt szerepet játszó
személy kiválasztásában az irányító testület összetételét meghatározó valamennyi szereplő,
így a fenntartói delegáltak is szükségszerűen részt vegyenek. A rektori megbízással
kapcsolatos döntés meghozatala során az irányító testület elnöke - érintettsége okán - nem
szavazhat.
Az üléseken való részvétel törvényi szabályozása a felsőoktatási intézmény
kiegyensúlyozott működését, a felsőoktatás szereplőinek megfelelő képviseletét szolgálja.
A 25. §-hoz
Az irányító testület által gyakorolt - alapvetően a fenntartói jogosítványokból
származtatott - jogosultságok az intézmény mint gazdasági szereplő, pénzügyi szervezet és
intézményrendszer működtetésére, fejlesztésére, a működés ellenőrzésére, az alapfeladat
167
megvalósítását nem megfelelő módon szolgáló működés korrekciójára vonatkoznak. E
jogosultságok jellegét - a kizárólag irányító testületi kezdeményezés alapján gyakorolható, a
felsőoktatási intézmény alapító okiratának módosítására, átalakulására, megszüntetésére
vonatkozó - fenntartói hatáskörök adják meg.
Az irányító testület a képzési tevékenységet érintő döntéseit a szenátussal
együttműködésben hozza meg, így egyetértési jogot gyakorol a szenátus által kezdeményezett
képzés indításánál, illetve megszüntetésénél, a szenátus az általa meghatározott intézményi
tagozódás alapján szabályozza a szervezeti és működési szabályzatban a működés rendjét.
A 26. §-hoz
A törvényjavaslat az irányító testület működési szabályozásának keretében határozza
meg a tagság megszűnésének lehetséges eseteit. A megbízás megszűnik a megbízatási idő
lejártával, a tag halálával, lemondásával, visszahívásával, elnök esetén a rektori megbízatás
megszűnésével.
A testület működőképességének fenntartása érdekében lemondás és visszahívás esetén
harminc napos határidőhöz kötötten új tag delegálásával ki kell egészíteni a tagságában
megfogyatkozott létszámú tanácsot. A delegálás során a szenátus ismételten élhet az adott
jelöltre vonatkozó egyszeri kifogásolás jogával.
A 27. §-hoz
A javaslat a felsőoktatási intézmény képzési, kutatási tevékenységének szakmai
meghatározása érdekében hozza létre a szenátust, mely testület az intézmény napi
tevékenységét megvalósító hallgatói, oktatói, alkalmazotti képviselőkből áll, működésének
rendjét meghatározza, elnökét a 137. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel maga választja
meg.
A magán felsőoktatási intézmények esetében az irányító testület létrehozása nem
kötelező. Amennyiben ilyen testület nem működik, úgy a rektor a szenátus elnöki feladatait
látja el, azzal a feltétellel, hogy személyét érintő kérdésekben nem szavazhat, a döntés
érvényességéhez szükséges szavazati arány kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
A szenátus fogadja el a felsőoktatási intézmény mint szakmai szervezet működésére
vonatkozó intézményi dokumentumokat, így az intézmény képzési programját, a szervezeti és
működési, valamint a doktori szabályzatot. A doktori szabályzat tartalmát a javaslat 65. § (2)
bekezdése, 68. §-ának (5) bekezdés a) pontja, 69. § (4) bekezdése határozza meg, a
szabályzatot a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményezi.
A szenátus fogadja el a minőség és teljesítményelv alapján differenciáló, a
törvényjavaslat 97. §-a alapján adható többletjárandóság elveit.
A szenátus hozza létre a felsőoktatási intézmény állandó bizottságait és egyéb
tanácsait. A javaslat e bizottságok tekintetében garanciális rendelkezést tartalmaz a hallgatói
képviseletre vonatkozóan. A hallgatói ügyekben eljáró bizottságban a képviseletet biztosítani
168
kell. A tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeket intéző állandó bizottságban a hallgatói
képviselet legkisebb mértéke ötven százalék.
A 9. §-ban az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése céljából a szenátus
esélyegyenlőségi bizottságot hoz létre.
A 28. §-hoz
A javasolt szabályozás meghatározza a szenátus minimális létszámát, a szenátusban
képviseleti joggal rendelkezők körét, a megbízatás ellátására rendelt időt, a döntéshozatal
rendjét. A szenátus 27. §-ban meghatározott jogosítványait átruházhatja a felsőoktatási
intézmény szervezeti egységeire, az intézményen belül létrehozott testületekre, az oktatók,
hallgatók közösségeire. A döntési jog átadása azonban nem járhat azzal, hogy a hallgatói
önkormányzat számára döntési részvételt, a képviselet meghatározott módját a szenátusi
döntésben biztosító rendelkezések ne legyenek érvényesíthetőek.
A 29. §-hoz
A javaslat az irányítás és vezetés feladatainak és szintjeinek meghatározásánál erősíti
az egyszemélyi felelősség rendszerét. Amellett, hogy a felsőoktatási intézmény szakmai
kérdéseiben a legfontosabb döntések meghozatalánál biztosítja a testületi döntéshozatalt, a
felsőoktatási intézmény élére a rektort helyezi. E szabályozással egységessé válik a
felsőoktatási intézmény első számú vezetőjének a megnevezése. Ez a megoldás összhangban
van a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 29. §-ának (3) bekezdésében
foglaltakkal, miszerint: „A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője
jogosult.” A rektor feladata összetett: felelős az irányító testület, a szenátus munkájának
előkészítéséért, továbbá a meghozott döntések végrehajtásáért és ellenőrzéséért. Összhangban
a felsőoktatási intézmények működésének alapelveivel a törvény mondja ki a rektor
felelősségét az alapító okiratban meghatározott tevékenységekért, a vagyonért, a gazdálkodás
hatékonyságáért.
A rektori feladatok indokolják a megbízás feltételei között a vezetési, szervezési és
gazdálkodási ismeretek megkövetelését, valamint a választás és visszahívás testületekhez
rendelt rendjének meghatározását.
A javaslat 157. §-a meghatározza azokat az átmeneti szabályokat, amelyek biztosítják
a felsőoktatási intézmények vezetésének az átalakulását, átalakítását. Figyelembe véve, hogy
az átalakulás időszakában nagy jelentőségű a különböző vezetői, döntési szintek
együttműködése, a felsőoktatási intézmények életében, működésében a vezetői feladatokban
alapvető változások következnek be, ezért a törvény hatálybalépésekor, a megbízással
rendelkező rektorok és főigazgatók részére is biztosítani kell az új feladatok vállalásában a
döntés lehetőségét.
A 30. §-hoz
A felsőoktatási intézmények működéséhez, működtetéséhez kapcsolódó
döntéshozatali rend átalakulásának egyik igen fontos eleme a szervezeti kérdésekben való
169
döntés lehetősége. A felsőoktatási intézmény a javaslat rendelkezései alapján megkapta a
felhatalmazást ahhoz, hogy az alapító okiratában meghatározott feladataihoz igazodó belső
szervezetet alakítson ki. Az oktatási, kutatási, továbbá a szolgáltató és funkcionális szervezeti
egységek csoportosításában példaként megnevezett szervezeti egységek felsorolása nem jelent
taxációt, azzal a megkötéssel, hogy a szervezetalakítás célszerűségét, gazdaságosságát, a
hatékonyságot és a szakszerűséget biztosítani kell.
Az intézményi autonómiát erősíti, hogy a szervezeti egységek közül a kar alapítása is
intézményi hatáskör, ugyanakkor a karral szemben támasztott követelményeket a Kormány
határozza meg. Az agrár- és vidékfejlesztési, valamint az egészségügyi, gyógyító-megelőző
feladatokra a javaslatban meghatározottak szerint (141. §, 142. §) centrumok
szerveződhetnek, illetőleg a térségi intézményhálózatok létrehozását elősegítő regionális
centrum szervezésére is lehetőség nyílik.
A felsőoktatási intézmények országos és térségi kulturális feladatvállalásait, regionális
kötődését is erősítik az alapfeladatokra szerveződő, az intézmény szervezeti egységeiként
működő közművelődési intézmények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak).
A 31. §-hoz
A javaslat a felsőoktatási intézmények tradicionális együttműködési lehetőségeit
bővíti, és részben az Európai Felsőoktatási Térség, részben a regionális fejlesztési feladatok
érdekeit szolgáló tudásközpontok alakítására ösztönzi a felsőoktatási intézményeket.
A javaslat biztosítja a felsőoktatási intézmények szabad együttműködését. Az
együttműködés minden olyan tevékenységre irányulhat, amely szerepel a felsőoktatási
intézmény alapító okiratában, és a felsőoktatási intézmény együttműködhet mindenkivel
feladatainak végrehajtása, megvalósítása céljából. Kiemelkedő jelentőségűek lehetnek például
a gazdálkodó szervezetekkel való együttműködések. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.
évi IV. tv. 685. §-ának c) pontja alapján „gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb
állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, az európai
gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személy vállalata, a leányvállalat, a
vízgazdálkodási társaság, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni
vállalkozó”. Ez a felsorolás egyértelművé teszi, hogy a felsőoktatási intézmények lehetősége
megállapodások megkötésére szinte korlátlan.
A javaslat az együttműködési megállapodás megkötésére egyetlen alaki feltételt
határoz meg: az írásbeliséget. Egyébként a szerződéskötés szabadságának elve alapján az
érdekeltek bármilyen kérdésben szabadon állapodhatnak meg, az együttműködés tartalmi
lehetőségeinek felsorolása nem jelent taxációt.
A 32. §-hoz
Magyarország az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozatban meghatározott célok
elfogadásával kötelezettséget vállalt az Európai Unió versenyképességének biztosítása
érdekében az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában, ennek részeként a Berlini
Kommüniké 2003. évi aláírásával a többciklusú képzési szerkezet 2006-tól történő
bevezetésére. A törvényjavaslat ennek megfelelően határozza meg a felsőoktatási
170
intézmények hatáskörébe tartozó képzési formákat, azok létesítésének kereteit, a képzési időt
és a képzésben megszerezhető kreditek számát.
A felsőoktatás jelenleg rövidebb, három-négyéves gyakorlatorientált és a hosszabb,
öt-, esetleg hatéves elméletorientált - főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséget adó -
képzési szerkezetét fokozatosan, felmenő rendszerben a többciklusú képzési szerkezet váltja
fel, amelyben az első, három-négyéves képzési ciklust legfeljebb kétéves második képzési
ciklus követi. Megváltozik a szaklétesítés rendszere. Az alap- és mesterképzés képzési
területeit, a képzési ágakat, a szakszerkezetet a Kormány határozza meg, amely szakszerkezet
felülvizsgálatával létesíthető új szak.
Az egyes szakok oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelményei - a
képzési folyamat leírása helyett - a megszerzett alapfokozat vagy mesterfokozat kimeneti
követelményeit, a szakmai sajátosságoktól független, általános ismereteket és
szakképzettségnek megfelelő szakmai kompetenciákat (alkalmazási követelményeket),
szakmai attitűdöket határozzák meg.
A felsőoktatási intézmények képzési tevékenységüket képzési program alapján végzik.
A felsőoktatási intézmények a képzési program részét képező alap- és mesterszakokat,
továbbá doktori képzést a Magyar Akkreditációs Bizottság előzetes támogató véleménye
alapján indíthatnak. A tanterv elkészítése az intézmény hatásköre.
A továbbképzési rendszer felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozó formája a
végzettségi szintet nem módosító, további szakképzettséget nyújtó, oklevéllel záruló
szakirányú továbbképzés, amely alap- és mesterképzésre is épülhet.
A felsőoktatási intézmények képzési feladatkörébe tartozik a középfokú végzettségre
épülő felsőfokú szakképzés, amelynek ismeretei kreditértékként beszámíthatók az
alapképzésbe, illetve az új képzési rendszerben biztosítani kell az alapképzésből a felsőfokú
szakképzés irányába történő kilépés lehetőségét is.
A szakképzési törvény rendelkezéseivel összhangban - egyszerűsített és gyorsított
akkreditációs eljárásban - felsőfokú szakképzés létesítése a gazdasági (szakmai) kamarával
való együttműködés alapján is kezdeményezhető.
A 33. §-hoz
A javaslat meghatározza azokat az alapelveket, amelyek megtartásával a
felsőoktatásban megszervezhető a képzés. A teljes idejű (nappali) képzés és a részidős (esti,
levelező), valamint a távoktatási formában szervezett képzés munkaidejére vonatkozó
minimális követelmények a hallgatók számára biztosítanak garanciát, ugyanis a felsőoktatási
intézményeknek a javaslatban meghatározott mértékű felkészítési, felkészülési lehetőséget
kell biztosítaniuk a képzésben részt vevő hallgatók számára.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 27. §-ának (1) bekezdése alapján a
felsőfokú szakképzésben is megszervezhető a gyakorlati képzés hallgatói szerződés alapján,
amennyiben a gyakorlati képzést a képzési idő legalább huszonöt százalékában összefüggően
szervezik meg, továbbá a felsőoktatási intézmény együttműködhet a 31. §-ban foglaltak
szerint a felsőfokú szakképzés megszervezésében olyan közoktatási intézménnyel is, amelyik
171
jellegénél fogva segítséget tud adni a szakmai, elméleti oktatásban és a gyakorlati képzésben
is. A felsőoktatás és a gazdaság szorosabb együttműködését mozdítja elő, hogy a gyakorlati
képzés munkarendjére vonatkozó minimális követelményeket a felsőfokú szakképzésben is
szabályozza a törvény.
A 34. §-hoz
A felsőoktatási intézmény azokat az adatokat tarthatja nyilván, amelyek az intézmény
rendeltetésszerű működéséhez, a munkáltatói jogok gyakorlásához, a képzés
megszervezéséhez nélkülözhetetlenek.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján személyes adat akkor kezelhető,
ha azt a törvény elrendeli.
A személyes adatokra vonatkozó rendelkezések alapján a javaslat meghatározza
azokat az adatokat, amelyek kezelhetők a felsőoktatási intézményben. Ahhoz, hogy valamely
személyes adat az érintett hozzájárulása nélkül kezelhető legyen, törvényi felhatalmazásra van
szükség. Meg kell határozni az adatkezelés időtartamát is. Ez az időtartam szoros
kapcsolatban áll azzal, hogy a különböző nyilvántartott adatok alapján lehet figyelemmel
kísérni a felsőoktatás által nyújtott szolgáltatások igénybevételét.
Nem igényel törvényi szabályozást mindaz, amely kérdés rendezett, meghatározott a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben.
Ennek megfelelően a felsőoktatási intézményeknek az adatkezelésnél nemcsak a javaslatban
foglaltakat kell alkalmazniuk, hanem az említett törvényt is.
A 35. §-hoz
A javaslat rendelkezései igénylik, hogy a felsőoktatási intézmények által kezelt
adatokból létrejöjjön egy információs rendszer, hiszen annak révén lehet figyelemmel kísérni,
hogy az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételei fennállnak-e vagy sem. Az
információs rendszer alkalmas arra is, hogy nyilvántartsa a kiadott okleveleket, doktori
fokozatokat, a hallgatók által igénybe vett támogatási időt. Figyelemmel kísérhető az adatok
alapján az oktatói, tanári, kutatói munkakörben történő foglalkoztatás. A hallgatókhoz és
oktatókhoz kapcsolódó központi adatokat az Országos Felsőoktatási Információs Központ
tartja nyilván.
A regisztrációs központ a 107. §-ban foglaltak szerint az intézmények működésével
kapcsolatos adatokat tartja nyilván. A javaslat meghatározza az adatnyilvántartás és
adattovábbítás alapvető követelményeit.
A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt alkalmazotti és hallgatói
személyes, illetve különleges adatokat a törvényjavaslat 2. számú melléklete tartalmazza.
172
A 36. §-hoz
A felsőoktatási intézményhálózat átalakulása, az új felsőoktatási intézmények
létrehozása nem kizárólagosan csak új intézményalapítással, hanem a már működő
felsőoktatási intézmények átalakulásával is történhet.
Az intézmények közötti egyesülésnek, szétválásnak, az intézményekbe történő
beolvadásnak, az intézményből történő kiválásnak az érintett felsőoktatási intézmény
hatékony működését, összehangolt feladatellátását kell elősegíteni, és e folyamatokban
garantálni kell az érintett oktatók és hallgatók jogbiztonságát, a szabályozott jogutódlást.
Úgyszintén a jogbiztonság érvényesülése érdekében került előírásra a 62. §-ban, hogy a
hallgató kérelmére az oklevélben fel kell tünteni a jogelőd felsőoktatási intézményt akkor, ha
a felsőoktatási intézmény szétválás vagy kiválás útján jött létre.
A 37. §-hoz
A felsőoktatási intézmény a regisztrációs központnál vezetett közhiteles
nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
Az intézménylétesítési szabadsággal szükségszerűen együtt jár az intézmények
megszűnésének lehetősége is. Az intézmény megszűnésében döntő feladata lehet a
fenntartónak, mivel a létesítés joga mellett megilleti a megszüntetés joga is. E megszüntetési
jog azonban korlátozott, mivel a javaslat felsorolja azokat az okokat is, amelyek fennállása
esetén a fenntartó ilyen döntést hozhat. A felsőoktatási intézmény önmagában fenntartója
nélkül nem működhet, ezért a fenntartó megszűnése, illetve az adott tevékenység
folytatásához való jog megszűnése együtt jár a felsőoktatási intézmény megszűnésével.
Lényeges, a jogbiztonságot erősítő eleme a szabályozásnak, hogy mind a
jogutódlással, mind pedig a jogutódlás nélkül történő megszűnés esetében a jogok és
kötelezettségek átszármaztatásáról rendelkezik a javaslat.
A fenntartótól függetlenül érvényesek - a megszüntethetőség feltételei között - a
gazdaságtalan működést eredményező intézményi hallgatói létszámcsökkenés, az
adósságállomány növekedése és a jogszabálysértő működés.
A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény költségvetési hiányának
felszámolására az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A
költségvetési intézmények esetében a gazdaságtalan működést eredményező intézményi
hallgatói létszámcsökkenés esetében a fenntartói döntés-előkészítés kontrollját jelenti, hogy a
Kormányt tájékoztatni kell a létszámcsökkenésről.
A felsőoktatási intézmény nyilvántartásból történő törlésére kivételes esetben kerülhet
sor a törvény 105. §-ában szabályozott eljárás keretében. A felsőoktatási intézmény
nyilvántartásból történő törléséről a törvényességi ellenőrzés keretében, illetve annak
eredményeként a bíróság hozhat döntést.
Minden esetben a nyilvántartásból történő jogszerű törlést követően kezdeményezheti
az oktatási miniszter a megszűnt intézmény törlését a javaslat 1. sz. mellékletéből.
173
A 38. §-hoz
A javaslat biztosítja a megfelelő tájékoztatást, illetőleg a nyilvánosságot ahhoz, hogy
minden érdekelt hozzájusson a felsőoktatást érintő igazgatási, hatósági döntésekhez. Az
Oktatási Minisztérium honlapja, illetőleg a Magyar Köztársaság hivatalos lapja bárki számára
hozzáférhető, ennek megfelelően minden érdeklődő tudomást szerezhet az őt érdeklő, a
felsőoktatás működéséhez kötődő információkról.
A 39. §-hoz
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
70/F. § (1)-(2) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok
számára a művelődéshez való jogot. A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés
kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával,
képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az
oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.”
A javaslat meghatározza azt az eljárási rendet, amely szerint a felsőoktatási
intézménybe be lehet jutni. Általános alapelv, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő
jelentkezésből nem zárható ki senki, aki megfelel a javaslatban meghatározott feltételeknek.
A tervezet szerint főszabályként a nem magyar állampolgárok Magyarországon csak
költségtérítéses képzésben vehetnek részt. A tervezet nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal
összhangban meghatározza a nem magyar állampolgárok közül azt a személyi kört, amely
magyar felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott képzésben is részt vehet, így
például az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, a menekülteket,
menedékeseket stb. A hallgatói jogviszony létesítésének speciális feltétele, hogy a külföldi
állampolgárok - akik Magyarországon nem rendelkeznek lakóhellyel - felvételüket követően
megszerezzék az idegenrendészeti jogszabályok által előírt beutazásra és tartózkodásra
jogosító engedélyt. Ezek a hallgatók a 119. § szerint részesülhetnek támogatásban
Magyarországon folytatott tanulmányaik során.
A javaslat szerint a felsőoktatási intézményekbe történő bejutás egyik formája a
felvétel, amely jelentkezés alapján történik. A felvételre jelentkező több jelentkezést is
benyújthat, amelyeket viszont rangsorolnia kell. A felvétel másik formája az átvétel más
felsőoktatási intézményből. Felvételt követően a hallgatói jogviszony beiratkozással jön létre.
A különböző felsőoktatási intézményekbe jelentkezők besorolásának feladatait, a
jelentkezések országos szintű rangsorba állítását az Országos Felsőoktatási Információs
Központ végzi.
Abból következően, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezésből senki
nem zárható ki és képességei alapján mindenki számára hozzáférhető a felsőoktatás, a
javaslatban felhatalmazást kap a Kormány az előnyben részesítés követelményeinek
meghatározására a hátrányos helyzetű hallgatók, a gyermekük gondozása céljából
szabadságon lévők, illetve támogatásban részesülők, valamint a fogyatékossággal élő
hallgatók csoportjainak tekintetében azzal, hogy az előnyben részesítés nem vezethet a
végzettségi szint és szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi
követelmények alóli felmentéshez.
174
A 40. §-hoz
Hallgatói jogviszony fennállása esetén másik felsőoktatási intézménybe átvétellel lehet
bejutni. Az átvétel kétfajta jogkövetkezménnyel jár: hallgatói jogviszony keletkezésével és
annak megszüntetésével. Ezért teszi lehetővé a javaslat, hogy a hallgatói jogviszony
fennállása, megtartása mellett másik hallgatói jogviszony is létrejöhessen vendéghallgatói
jogviszony keretében. A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy a már hallgatói jogviszonnyal
rendelkező jelölt egy másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói
jogviszonyt létesítsen. Addig, amíg vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a
tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat a másik felsőoktatási intézményben,
további (párhuzamos) hallgatói jogviszony keretében újabb oklevél vagy bizonyítvány
megszerzése céljából létesíthető hallgatói jogviszony.
A hallgatói jogviszony szabályozása összhangban van a kreditrendszerű oktatás
követelményeivel, amely szerint a hallgató egyéni tanulmányi rendet alakíthat ki, továbbá a
hallgatói tanulmányok állami támogatásával: vendéghallgatói jogviszony keretében államilag
támogatott képzésben szerezhet ismereteket a jelölt, amennyiben eredetileg államilag
támogatott képzésre nyert felvételt. A javaslat 58. §-a értelmében a hallgató részére biztosítani
kell, hogy a tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kreditmennyiség
legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá azt is, hogy
államilag támogatott képzésben az összes előírt kreditmennyiséget tíz százalékkal meghaladó
kreditértékű tárgyat vehessen fel. Ezen kreditek megszerzésére vendéghallgatói
jogviszonyban is lehetőség van, amennyiben a jelölt a vendéghallgatói jogviszony keretében
szerzett krediteket be tudja számítani saját tanulmányaiba a felsőoktatási intézmény
hozzájárulása alapján.
Államilag támogatott képzésben egy személy tizenkét féléven át folytathat a
felsőoktatásban tanulmányokat az 55. §-ban foglaltak szerint. Adott képzési ciklusban a
további (párhuzamos) hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés az 53. és 56.
§-ban meghatározottak szerint, amennyiben a hallgató ezen idő alatt másik szakra vagy
felsőfokú szakképzésre is felvételt nyer. Az átvétel és a vendéghallgatói jogviszony
létesítésének szabályait a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.
A hallgatói jogviszony fennállása esetén újabb beiratkozásra nincs szükség, viszont a
kreditrendszerű oktatás követelményeinek megfelelően a hallgatónak jeleznie kell, hogy
„aktív” vagy „passzív” félévet vesz-e igénybe, tehát a tanulmányi és vizsgaszabályzatban
foglaltak szerint be kell jelentkeznie. Ennek hiányában hallgatói jogviszonya a 76. §-ban
foglaltak szerint megszűnik.
A 41. §-hoz
A felsőoktatási intézmények képzési feladatkörébe tartozik a középfokú végzettségre
épülő felsőfokú szakképzés, amelynek ismeretei kreditértékként beszámíthatók az
alapképzésbe. A felvételre jelentkezés feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. A
felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételi kérelem elfogadásához az érettségi
vizsga egyes vizsgatárgyaiból milyen szintű vizsga letétele szükséges, illetve milyen érettségi
vizsgaeredmény, középiskolai tanulmányi eredmény elérése szükséges. Ugyanakkor
175
meghatározott gyakorlati képzés esetén - a hallgató védelme érdekében, a szakmai és
vizsgakövetelményekben meghatározottak alapján - meg kell győződni arról is, hogy az előírt
egészségügyi követelmények, pályaalkalmassági, továbbá szakmai alkalmassági
követelmények érvényesülnek-e. Ha a felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmény
gazdálkodó szervezettel vagy középiskolával közösen szervezi meg, a szakmai alkalmassági
vizsga követelményeit közösen állapítják meg.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 27. §-ának (1) bekezdése alapján a
felsőfokú szakképzésben is megszervezhető a gyakorlati képzés hallgatói szerződés alapján,
amennyiben a gyakorlati képzést a képzési idő legalább huszonöt százalékában összefüggően
szervezik meg. A rendelkezések szerint nem utasítható el a felsőfokú szakképzésre történő
felvétele annak, aki hallgatói szerződést kötött.
A 42.§-hoz
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 9. §-ának (8) bekezdése szerint az
érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és a felsőoktatási törvényben
meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít. A felsőoktatási
intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból
milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. A
felvételi eljárást 2005-től kezdődően ezen rendelkezések alapján kell megszervezni. A javaslat
ehhez a rendelkezéshez kapcsolódóan határozza meg a felvétel feltételeit alapképzésben azzal,
hogy ha az alapvető tanulmányi követelmények teljesítéséhez egészségügyi,
pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, alkalmazni kell a 41. §-ban foglaltakat.
A törvényjavaslat értelmében alapvetően megváltozik a felsőoktatási intézmények és
középiskolák kapcsolata. Megszűnik a felsőoktatási intézményekben folyó felvételi eljárás. A
felsőoktatási intézmény olyan esetekben kérheti a jelentkezőtől a középiskolai tanulmányok
során teljesítetteken túl további feltételek meglétének igazolását, ha azokról a középiskolai
tanulmányok és érettségi vizsga során nem lehetett meggyőződni (például a művészeti
képzésben a tehetség mérése).
Az alapképzésre jelentkezők kérelmét az egyes képzési területre meghatározott
egységes felvételi követelmények alapján képzési áganként szakonként kell rangsorba állítani.
A Kormány által az 53. §-ban meghatározottak szerint megállapított első évre felvehető
államilag támogatott hallgatói létszámkeret intézmények közötti megoszlását a hallgatók
jelentkezése fogja meghatározni.
A Kormány felhatalmazást kap, hogy a bejutás további feltételeit szabályozza,
meghatározza, hogy pl. a sporteredményeket, középiskolai tanulmányi versenyeken elért
eredményeket milyen módon, milyen feltételekkel lehet figyelembe venni.
A 43. §-hoz
A többciklusú képzés második képzési ciklusa a mesterképzés, amelynek feltétele,
hogy az alapképzés felkészítsen a mesterképzésre történő továbblépésére.
176
Szakirányú továbbképzésbe alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel
lehet belépni. Doktori képzésre az vehető fel, aki mesterfokozattal rendelkezik.
A felsőoktatásban megszerzett végzettségi szintre épülő mesterképzésre, szakirányú
továbbképzésre, doktori képzésre történő felvétel feltételeit a felsőoktatási intézmény
határozhatja meg. Az intézményválasztás szabadságát biztosítja, hogy a felvétel feltételeinek
meghatározásánál a korábbi tanulmányok elismerését nem lehet attól függővé tenni, hogy a
jelentkező melyik intézményben szerezte meg alap- vagy mesterfokozatát. A Kormány
minden évben meghatározza az új belépők (felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, illetve
osztatlan képzésben első évre felvehetők) létszámarányát. Az új belépők létszámkeretének
harmincöt százaléka léphet tovább mesterképzésre a 53. §-ban foglaltak szerint.
A 44. §-hoz
A javaslat arra tekintettel, hogy a felvétel előfeltételeként nem kizárt vizsga
megkövetelése, előírja, hogy a sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő jelentkező esetén a
felsőoktatási intézmény biztosítja mindazon kedvezményeket, amelyekről a közoktatásról
szóló törvény rendelkezik. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ának (9)
bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű tanuló részére az állami vizsgákon biztosítani kell
az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján a tanulmányok során az értékelés és minősítés alóli mentesítést, illetve
a tanuló az érintett tantárgyak helyett másik tantárgyat választhat az érettségi vizsgán.
További követelmény, hogy az érettségi vizsgán biztosítani kell részükre a hosszabb
felkészülési időt, írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során
alkalmazott segédeszközt, például a számítógép használatát, szükség esetén pedig az írásbeli
beszámoló helyett a szóbeli beszámolót, szóbeli beszámoló helyett pedig az írásbeli
beszámolót kell biztosítani az érintett részére.
A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkező használhatja anyanyelvét,
amennyiben középiskolai tanulmányait is anyanyelvén végezte.
A 45. §-hoz
A javaslat biztosítja a felsőoktatási intézménybe történő bejutás lehetőségét
mindazoknak, akik az előírt feltételekkel rendelkeznek. A bejutás mellett az
intézményválasztás szabadsága is garantált. Ahhoz azonban, hogy a joggal élni lehessen,
megfelelő információkra van szükség. Ezért rendeli el a javaslat - a kialakult gyakorlatnak
megfelelően - a Felsőoktatási felvételi tájékoztató elkészítését és közzétételét.
A 46. §-hoz
A javaslat meghatározza a hallgatók egyéni jogait és kötelességeit, valamint a 77., 79.
§-ban a hallgatók közösségeinek, a hallgatói önkormányzatok, a hallgatók országos
képviseletének jogait.
A javaslat meghatározza azokat a hallgatói jogokat, amelyek mindenkit megilletnek,
aki igénybe veszi a felsőoktatás szolgáltatásait. Hallgatói jogállás keretében folytathatja
177
tanulmányait az, aki alapképzésben, mesterképzésben, doktori képzésben, felsőfokú
szakképzésben vagy szakirányú továbbképzésben vesz részt. A felsőoktatási intézmény által
szervezett közoktatás vagy felnőttképzés nem eredményezi a hallgatói jogviszony létrejöttét.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az Alkotmányban biztosított jogok nem vonhatók meg,
nem korlátozhatók a hallgatói jogviszony keretei között sem. Az Alkotmánybíróság több
határozatában foglalkozott az emberi méltóság kérdésével. A 8/1990. (IV. 23.) AB határozat
vizsgálta először e kérdéskört. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint „az emberi
méltósághoz való jog az ún. „általános személyiségi jog” egyik megfogalmazása. Az általános
személyiségi jogot az alkotmánybírósági gyakorlat, annak különféle aspektusaival nevezte
meg, nevezetesen a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogként, az önrendelkezés
szabadságához való jogként, általános cselekvési szabadságként, avagy a magánszférához
való jogként definiálta.... Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy az általános
személyiségi jog „anyajog”, azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet az Alkotmánybíróság
és a bíróságok is felülírhatnak az egyén autonómiájának a védelmére, ha az adott tényállásra a
konkrét nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.”. Az Alkotmánybíróság iránymutatása
adja meg a jelentőségét annak, hogy a javaslat meghatározza a hallgatói jogok körében az
emberi méltóság érvényesülésének a követelményét.
A hallgatói oldalról vizsgálva igen lényeges előrelépést jelent, hogy a javaslat
meghatározza a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó jogosítványokat. A hallgatók jogaira és
kötelességeire vonatkozó előírások részben a tanulmányokkal összefüggő jogok és
kötelezettségek, részben egyéb, a hallgatói jogviszonnyal összefüggő jogok és
kötelezettségek. A felsorolás nem tekinthető lezártnak, a legfontosabb elemeket azonban
meghatározza a javaslat: például létesítmények, eszközök igénybevételének joga, a tantárgyak
megválasztásának joga, a tanulmányok eredményes elvégzéséhez nyújtott különböző
szolgáltatások, köztük a tanulmányi és életpálya-tanácsadás, tehetséggondozás, egészségügyi
tanácsadás, sport- és szabadidős programok igénybevételének joga, a vendéghallgatói, további
(párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítésének joga.
A hallgatói jogok között megjelenik a fogyatékossággal élők megkülönböztetett
ellátásban való részesülésének joga. A felsőoktatásban is általánossá kell válnia, hogy a
fogyatékosság miatt hátrányosabb helyzetben lévő hallgató részére meg kell adni azt a
segítséget, amely kiegyenlíti a helyzetéből adódó hátrányokat.
Új vonása a felsőoktatásnak, hogy szélesre nyitja a lehetőséget a nemzetközi gyakorlat
megismerése előtt, s hallgatói jogként határozza meg az Európai Gazdasági Térség
országaiban való képzésbe történő bekapcsolódást.
2001 óta van lehetőség a hallgatói hitel igénybevételére, amelynek célja, hogy minden
fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre. A törvényjavaslat
értelmében a jövőben eltérő feltételek mellett eltérő összegű hitelfelvételre nyílna lehetőség.
A felsőoktatási intézmények szolgáltatása a költségtérítéses képzésre is kiterjed. Ehhez
kapcsolódóan a hallgató költségtérítéses képzésben magasabb összegű hitelt vehetne igénybe.
Meghatározza a javaslat azokat a legfontosabb hallgatói jogokat is, amelyek célja a
vagyoni, jövedelmi viszonyokból eredő hátrányok csökkentése.
A javaslat rendelkezik a gyakorlati képzéshez, továbbá a tanulmányok melletti
munkavégzéshez kapcsolódóan a foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb jogokról.
178
A hallgatói jogok új köre az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga is. Nem teljesen új
jogintézményről van szó, de törvényi szinten egységes keretekbe történő foglalása a
javaslatban történik meg első ízben.
A 47. §-hoz
A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók helyzete a gyakorlati képzésben
hasonló, mint a munkaviszonyban álló munkavállalóké. A foglalkoztatásra vonatkozó
rendelkezések azonban a hallgatókra nem terjednek ki, ezért a javaslat felsorolja azokat a
rendelkezéseket, amelyeket - a munkavégzésre vonatkozó előírásokkal - a gyakorlati
képzésben részt vevő hallgatók foglalkoztatása során is alkalmazni kell. A szakképzésről
szóló törvény rendelkezései alapján a gyakorlati képzésbe való bekapcsolódás egyik
lehetséges formája, hogy a hallgató szerződést köt a gyakorlati képzés szervezőjével. Ez a
megoldás a munkaviszony létesítéséhez hasonlít, mivel létrejötte a felek akaratán múlik. A
Munka Törvénykönyve tiltja a hátrányos megkülönböztetés minden formáját. Ezt a tilalmat
indokolt kiegészíteni a hallgatói szerződés megkötésével kapcsolatos ügyekre is.
A 48. §-hoz
A hallgatói jogviszonynál és a kollégiumi tagsági viszonynál a munkaviszonyhoz
hasonló együttműködési kötelezettség alakul ki a hallgató és a felsőoktatási intézmény, illetve
kollégium között. Indokolt ezért, hogy a hallgatói jogviszonyból, illetve a kollégiumi tagsági
viszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséből származó dolgok feletti vagyoni jogot - külön
erre vonatkozó megállapodás hiányában - a felsőoktatási intézmény és a kollégium szerezze
meg, mint a hallgató jogutódja. A vagyoni jogokra történő utalás a birtoklás és a használat
jogát jelenti, anélkül azonban, hogy a dologhoz kapcsolódó személyhez fűződő jogokat a
felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium megszerezné. A vagyoni jogok megszerzése nem
jelenti a dolgok korlátlan hasznosítási jogát. Abban az esetben ugyanis, ha a felsőoktatási
intézmény, illetve kollégium a vagyoni jogot átruházza, köteles ellenszolgáltatást fizetni a
hallgató részére. A szabályozás erre a régi problémára ad megoldást, hogy mi a helyzet abban
az esetben, ha a felsőoktatási intézmény a gyakorlati képzés során előállított dolgokat
értékesíti. E szabályozással egyértelművé válik, hogy ebben az esetben a hallgató részére -
költségekkel csökkentett - megfelelő díjazást kell fizetni.
A felsőoktatási intézményben végzett tanulmányokkal összefüggő kötelezettségek
eredményeképpen komoly értéket képviselő művek, dolgozatok készülnek. A törvényjavaslat
a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ában, valamint a találmányok
szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdésében, valamint
a 13. §-ának (1) bekezdésében leírtakhoz hasonló megoldást fogalmaz meg. A szerzői jogról
szóló törvény rendelkezései szerint eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni
jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző
munkaviszonyából folyó kötelessége. A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató
a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra
ruházza át. Hasonló szabályozás található a szolgálati találmányra is. A szolgálati találmányra
a szabadalom a munkáltatót illeti meg mint a feltaláló jogutódját. A szolgálati találmány
értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg.
179
Az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gyakorlati képzésen történő
részvétele esetén a javaslat a hallgatót megillető pénzbeli juttatás mértékét határozza meg, a
legkisebb kötelező munkabér százalékos arányához igazítva.
A doktori, illetve mesterképzésben részt vevő hallgató, amennyiben a felsőoktatási
intézménynek oktatással, kutatással összefüggő tevékenységében vesz részt, munkát végez,
díjazás illeti meg. A doktoranduszszerződés alapján a hallgatót megillető havi munkadíj
összege nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér összege.
A 49. §-hoz
A hallgatói jogok és kötelességek alapvetően tanulmányokkal összefüggő jogok és
kötelezettségek és egyéb, a hallgatói jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek.
A felsőoktatásban a tanulmányokkal kapcsolatos kötelezettségeket a tanulmányi és
vizsgaszabályzat, az egyéb hallgatói jogokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata
határozza meg. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó elvárás a hallgatókkal szemben a
felsőoktatási intézmény infrastruktúrájának célszerű használata és ezzel együtt a helyiségek
eszközállagának óvása és védelme, ezért fontos a hallgató biztonságát védő intézményi
szabályozás, továbbá ezen szabályok megismerése.
Az általános személyiségi jog fogalmi körébe tartozik az emberi méltósághoz való jog,
amely az intézményi közösségben a mindennapokban és a hagyományok őrzésében is
kötelezettséget jelent a hallgatók számára is.
Az 50. §-hoz
A javaslat a 32. §-ban meghatározza a felsőoktatási intézményekben folytatott
képzések képzési idejét. Az egyes képzésekben az oklevél, illetve bizonyítvány
megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát az egyes szakok, szakképzési programok
létesítési dokumentumai (képzési és kimeneti követelményeket meghatározó miniszteri
rendelet, a többciklusú képzés szakszerkezetéről szóló kormányrendelet, a miniszteri
rendeletben meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények) határozzák meg.
A kreditrendszerű oktatásban a hallgató egyéni tanulmányi rendet alakíthat ki, így
tanulmányait a meghatározott képzési időnél rövidebb és hosszabb idő alatt is befejezheti.
A felsőoktatásban tanulmányokat kezdők tizenkét féléven át folytathatnak
tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Az államilag támogatott idő azonban nem
lehet hosszabb adott tanulmányok esetében, mint a képzési idő (55. §).
A felsőoktatásba belépők keretszámáról és képzési területenkénti arányáról a Kormány
dönt. A hallgatók jelentkezésük rangsorolása alapján nyernek felvételt a választott
intézménybe. A hallgatói jogviszony beiratkozással jön létre. A hallgatónak az egyéni
tanulmányi rend kialakítása során lehetősége van arra, hogy a tanulmányi és
vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint többször is szüneteltesse hallgatói jogviszonyát,
a tervezetben meghatározott keretek között. Aki tanulmányait váratlan ok miatt, például
betegség, szülés miatt nem tudja folytatni, annak hallgatói jogviszonya nem szűnik meg,
180
hanem szünetel. A javaslat szerint az egybefüggő szüneteltetés időtartama azonban legfeljebb
két félév lehet, ha eltérően nem rendelkezik a tanulmányi és vizsgaszabályzat. Az első
szüneteltetésre csak az első félév után kerülhet sor, figyelembe véve, hogy az új belépők
létszáma korlátozott.
A fegyelmi büntetés követelményeit a 70. § határozza meg. Szünetel a hallgatói
jogviszony, ha a hallgatót - büntetésként - eltiltják tanulmányainak folytatásától.
Az 51. §-hoz
A javaslat meghatározza a hallgatói jogok és kötelezettségek legfontosabb körét.
Ezeknek a rendelkezéseknek a megjelenése egyértelművé teszi, hogy melyek azok a kérdések,
amelyeknek a meg nem tartásáért a hallgatót felelősségre lehet vonni. A hallgatói jogviszony
során érvényesülnie kell a jogok és kötelezettségek egységének. A hallgatói jogok és
kötelezettségek gyakorlásának módját a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzata határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat nem korlátozhatja a
törvényben meghatározott hallgatói jogokat. A javaslat a hallgatói jogok között számos
juttatáshoz, ellátáshoz való jogosultságot is meghatároz. Ezek igénybevételének feltételeit a
Kormány szabályozási hatáskörébe utalja a javaslat.
Az 52. §-hoz
A javaslat 13. §-ában foglaltak szerint a hallgatók lakhatási feltételei két módon
biztosíthatók: a felsőoktatási intézmény által fenntartott és szervezetéhez tartozó
kollégiumban, másrészt az intézményhez nem tartozó diákotthonban. A felsőoktatási
intézmény szervezetéhez tartozó kollégiumban - a korábbi szabályozástól eltérően - bármely
képzési ciklusban, felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben tanulmányokat
folytató hallgató elhelyezést kaphat, függetlenül annak munkarendjétől. A jogviszony, amely
a kollégiumhoz köti a hallgatót, a kollégiumi tagsági jogviszony, s a javaslat értelmében a
kollégiumi felvételnél előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű hallgatót. A kollégisták
az alapszolgáltatásokért a Kormány által meghatározott keretek között a komfortfokozathoz
igazodó térítési díjat fizetnek, további szolgáltatásokért csak az intézmény szervezeti és
működési szabályzatában meghatározott esetben kérhető térítési díj (125. §).
A diákotthonban történő elhelyezés feltételeit a felsőoktatási intézmény és a
diákotthon fenntartója között létrejött megállapodás tartalmazza.
Az 53. §-hoz
A javaslat szerint bármely képzési ciklusban, felsőfokú szakképzésben, szakirányú
továbbképzésben folyó képzés - akár további (párhuzamos) képzés is - lehet államilag
támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.
Az államilag finanszírozott helyek számát és ezzel együtt a képzési támogatás
forrásigényét a Kormány minden évben az új belépők létszámkeretének meghatározásán
keresztül képes befolyásolni, ahol az új belépők létszámkeretének felső határa a 2005. évben
megállapított államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretnek és a 2005-ben nappali
181
rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a középiskolák utolsó évfolyamaira járó tanulók
arányának (80%) figyelembevételével meghatározott létszám lehet.
A mesterképzésre, doktori képzésre és szakirányú továbbképzésre felvehetők létszáma
az új belépők létszámkeretének arányában kerül megállapításra.
Szintén a Kormány határozza meg a hallgatói létszámkeret eloszlását az egyes képzési
területek és a képzés munkarendje szerint, amelynek során mérlegelni kell - csakúgy, mint az
új belépők létszámkeretének meghatározása során - a hosszú távú munkaerő-piaci igényeket,
figyelembe véve a munkaerő-piaci előrejelzéseket, a pályakövetési rendszer tapasztalatait, a
diplomás munkanélküliség helyzetét.
Az 54. §-hoz
A javaslat értelmében az, hogy az alapképzésben és felsőfokú szakképzésben valamely
intézmény hány államilag finanszírozott hallgatói hellyel rendelkezik, alapvetően attól függ,
hogy a felsőoktatásba felvételizők az adott intézményt a jelentkezési lapjukon hányadikként
jelölték meg az intézményi rangsorban, illetve attól, hogy milyen eredményt értek el a
felvételin.
A mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben és a doktori képzésben az oktatási
miniszter határozza meg, hogy hány államilag támogatott hallgatói hellyel rendelkezik a
felsőoktatási intézmény.
Az 55. §-hoz
A javaslat 55. §-a az államilag finanszírozott félévek számát szabja meg. Főszabály
szerint minden államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató 12 félévvel
gazdálkodhat, amelynek során több szakképzettséget, oklevelet is megszerezhet, ha már
oklevelet, illetve bizonyítványt szerzett, de ugyanabban a képzési ciklusban, illetve a
felsőfokú szakképzésben csak egyszer lehet államilag támogatott. Az államilag támogatott
félévek nyilvántartása a központi nyilvántartás részét képezi.
A kiemelkedő képességű hallgatókat támogatja az a szabály, amelynek értelmében a
támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy
félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató további (párhuzamos) képzésben vesz részt és így
egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. Itt is érvényesül
azonban az 55. § (2) bekezdésének azon szabálya, hogy aki államilag támogatott képzésben
valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt
államilag támogatott képzésben. Azzal, hogy a támogatási idő nem lehet hosszabb, mint az
adott tanulmányok képzési ideje, a hallgatónak olyan tanulmányi rendet kell kialakítania,
amely mielőbb tanulmányainak befejezéséhez, a szakképzettség megszerzéséhez vezet.
A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott, hallgatói
jogviszonyhoz kapcsolódó és egyéb jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt,
szolgáltatást, pl. diákigazolványt azonban nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben
megkezdett féléveinek a száma meghaladja a húsz félévet.
182
Az 57. §-hoz
A felsőoktatásban folyó tanulmányok értékelésével kapcsolatban azon alapvető
szabályokat határozza meg a törvényjavaslat, amelyek alapján intézményi szinten
rendelkeznek a tanulmányi és vizsgaszabályokról.
A magyar felsőoktatásban a tanév jellemzően őszi és tavaszi félévből áll. Mindegyik
félév szorgalmi időszakra és vizsgaidőszakra oszlik, de a szabályozás figyelembe veszi az
ettől eltérő (pl. triszemeszteres/évharmados) képzési időszak gyakorlatát is.
A kreditrendszerű oktatásban a tantárgyak lezárása általában félévközi jeggyel vagy
vizsgajeggyel történik. Általános az ötfokozatú skála használata. A kreditrendszerű oktatás új
értékelési módokat is engedélyezett. Az alternatív értékelési módok felsorolása biztosítja a
külföldre irányuló és a külföldi hallgatók Magyarországra irányuló mobilitásához igazodóan a
Magyarországon szerzett érdemjegyek szükség szerinti konvertálását.
A tanulmányokkal kapcsolatos követelményekről a felsőoktatási intézmény
tájékoztatót köteles közreadni, illetve azok folyamatos teljesítését a leckekönyv igazolja.
Az 58. §-hoz
A felsőoktatásban 2003-tól minden intézményben kreditrendszerű oktatás folyik,
amely az Európai Kreditátviteli Rendszerre (European Credit Transfer System) épül. Egy
kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű.
A tanterv egy félévre jutó, egy szemeszternyi munkamennyisége 30 kreditnek felel
meg. A kreditrendszerű oktatás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
A kreditrendszerű oktatás lényegéhez tartozik, hogy a tanulmányi és vizsgaszabályzat
keretei között a hallgató maga alakíthatja tanulmányi rendjét.
A hallgató egyéni tanulmányai rendjét kötelező, kötelezően választható és szabadon
választható ismeretkörökből állíthatja össze, ez alapján a képzési időnél rövidebb és hosszabb
idő alatt is teljesítheti tanulmányi követelményeit. A tanulmányokban való előrehaladást a
kreditakkumuláció, az összegyűjtött kreditek száma fejezi ki.
A megszerzett ismeretek összevetésével a korábban végzett tanulmányok
beszámíthatók, kreditértékként elismerhetők. A kreditrendszerű oktatás teszi lehetővé az
egymásra épülő képzési ciklusokban elsajátított ismeretek beszámítását.
Fontos, hallgatói jogbiztonságot eredményező rendelkezés, hogy új tanulmányi
követelmények bevezetésére csak felmenő rendszerben kerülhet sor. Az átmeneti
rendelkezések biztosítják a felsőoktatásról 1993. évi szóló LXXX. törvény alapján szerzett
végzettségek, szakképzettségek új rendszerű képzésben való elismerését, beszámítását.
183
Az 59. §-hoz
A különböző képzésekhez egyes tantárgyak követelményeinek kidolgozása, az
értékelési formák kiválasztása a felsőoktatási intézmények hatásköre. A kreditrendszerű
oktatásban az intézményekben a tantárgyak lezárása általában félévközi jeggyel vagy
vizsgajeggyel történik. A vizsgajegy megállapítása a vizsgaidőszakban tett szóbeli vagy
írásbeli vizsga alapján lehetséges.
A javaslat azokat a rendelkezéseket fogalmazza meg, amelyeknek egységesen
érvényesülnie kell minden felsőoktatási intézmény valamennyi hallgatója tekintetében, illetve
amelyeket az intézményi hatáskörbe tartozó tanulmányi és vizsgaszabályzatban is szabályozni
kell. A hallgató tanulmányokkal összefüggő joga, hogy a rendelkezések szerint kapjon
tájékoztatást az ismeretek ellenőrzésének formáiról, továbbá, hogy megismételhesse
sikertelen vizsgáját.
A 60. §-hoz
A javaslat meghatározza a tanulmányokat lezáró vizsgákat. Felsőfokú szakképzésben a
szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint a bizonyítvány megszerzéséhez szakmai
vizsgát kell tenni. Alap- és mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben eredményes
záróvizsgát követően vehető át az oklevél. A rendelkezések meghatározzák a záróvizsga
feltételeként a végbizonyítvány tartalmát, a záróvizsga részeit, a záróvizsga-bizottság
összetételére vonatkozó elvárásokat azzal, hogy minden további szabályozás a felsőoktatási
intézmény jogköre.
A 61. §-hoz
Az egyenlő bánásmód követelménye mellett a felsőoktatásban érvényesülnie kell az
esélyegyenlőség biztosítása követelményének. Fontos alapelv, hogy a fogyatékossággal élő
hallgatók részére a felsőoktatási intézmény segítséget nyújtson. E segítségnyújtásnak számos
formája lehet, mivel a segítségnyújtásnak minden esetben igazodnia kell az érintett hallgató
igényeihez, illetve az adott képzésben folytatott tanulmányokhoz.
A 62. §-hoz
A felsőoktatásban felsőfokú szakképzésben a tanulmányok befejezését igazoló
dokumentum a bizonyítvány, alap-, mesterképzésben, szakirányú és doktori képzésben az
oklevél. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a középfokú oktatás
fejlesztésének fontos célja egy idegennyelvből az idegennyelv-ismeret megszerzése. A
hallgatói mobilitás, az Európai Közösségben a munkaerő szabad áramlásának elve
szükségessé teszi mindenki számára az idegen nyelvek ismeretét és használatát. A javaslat az
oklevél megszerzésének feltételeként alapképzésben bármely típusú középfokú,
mesterképzésben legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsga meglétét várja el. Az
oklevélkiadás szabályainak rögzítésén túl a javaslat az oklevelekről központi nyilvántartás
vezetését írja elő. Hallgatói oldalról nézve van különös jelentősége annak a szabályozásnak,
amely a záróvizsgára bocsátás helyett az oklevél kiállításának előfeltételeként írja elő a
nyelvvizsga meglétét. A hallgató a szükséges feltételek teljesülése esetén leteheti a
184
záróvizsgát abban az esetben is, ha a nyelvvizsgát nem sikerült a záróvizsga megkezdéséig
letenni. A nyelvvizsgát hét éven belül le kell tenni ahhoz, hogy az oklevél kiadható legyen.
Amennyiben a munkavállalás során a felsőoktatásban megszerzett ismeretek az egyén
számára a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél nélkül is hasznosíthatók, a
felsőoktatásban szerzett tanulmányok elvégzését a végbizonyítvány (60. §) igazolja. A
nyelvvizsga követelményeinek teljesítése az oklevél kiadásának feltétele. Nyelvvizsga-
bizonyítvány hiánya esetén - kérelemre - igazolás adható ki, amely a záróvizsga eredményes
letételét igazolja. Végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél azonban csak a
nyelvvizsga követelményeinek teljesítését követően adható ki. Ez utóbbiról ugyancsak
központi nyilvántartást kell vezetni. A javaslat a végzettségi szintet és szakképzettséget
igazoló oklevél kiadását a felsőoktatási intézmény kizárólagos jogaként fogalmazza meg.
A 63.§-hoz
Magyarországon is az Európai Bizottság és az Egyetemi Tanács által ajánlott
oklevélmellékletet lehet kiadni. Ezen dokumentum arról ad információt, hogy milyen
ismereteket szerzett a hallgató az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányai során. Új
rendelkezés, hogy az oklevélmellékletet magyar és angol nyelven ki kell adni.
Idegen nyelven folyó képzés esetén az adott nyelven is ki kell adni az oklevelet.
Magyar nyelvű képzésben szerzett oklevél idegennyelvű kiadása a hallgató kérelmére és
költségére lehetséges. A javaslat az új képzési szerkezetet figyelembe véve határozza meg a
szakképzettséget megjelölő és a végzettségi szintet igazoló oklevelek külföldön történő
használatához az angol nyelvű jelölést.
A 64. §-hoz
A felsőfokú szakképzésben tett sikeres szakmai vizsga után a szakképzésre vonatkozó
rendelkezések alapján adható ki az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítést igazoló
bizonyítvány. A szakképesítés birtokában jelenhet meg a munkaerőpiacon a bizonyítvány
tulajdonosa. A bizonyítványt kiegészítő lap biztosítja a meglévő szakképzettség külföldön
történő elismerését. A bizonyítványokról - hasonlóan az oklevelekhez - központi
nyilvántartást kell vezetni.
A 65. §-hoz
A törvényjavaslat megőrzi a „kitüntetéses” doktori avatás hagyományát mindazok
számára, akik a tanulmányaikat mindvégig kitűnően végezték. Az alma materhez való
kapcsolat hagyománya él tovább a díszdiploma intézményi hatáskörben történő
adományozásával.
A 66. §-hoz
A felsőoktatásban tanulmányokat folytatók számának emelkedése nyomán kiemelkedő
szerepe van a tehetséggondozásnak. A doktori képzés és a tudományos diákköri tevékenység
185
mellett - a magyar kollégiumi hagyományokat figyelembe véve - a szakkollégiumi
tevékenységgel bővül a tehetséggondozási formák lehetősége.
A felsőoktatási intézmény képzési tevékenységének középpontjában a hallgató áll. A
hátrányos helyzetű hallgatók sikeres felsőoktatási tanulmányait segítő mentorprogramban a
tehetséggondozást is feladatként jelölik meg.
A 67. §-hoz
Az egyetem hagyományos feladatai közé tartozik a tudományos fokozat
adományozása: a doktori képzés és a doktori fokozat odaítélése, amelyre a jogot a magyar
felsőoktatási intézmények az 1993. évi LXXX. törvény hatálybalépésével nyerték vissza.
A javaslatban meghatározott feltételek megléte esetén a doktori iskola létesítése,
doktori tanács létrehozása, a doktori eljárás megszervezése a szenátus döntése alapján az
egyetem hatásköre. A rendelkezés a doktori tanács működésével kapcsolatos alapelveket
határozza meg.
A 68. §-hoz
A doktori képzés a többciklusú képzés harmadik hat féléves időtartamú ciklusa, amely
a doktori fokozat elnyerésére készít fel. A doktori fokozat megszerzése tartalmilag a doktori
képzésre alapozó, de attól jogilag és eljárásilag egyaránt független cselekménysorozat, ezért a
javaslat rendelkezik a doktorjelölti jogviszonyról és az ehhez kapcsolódó követelményekről.
A 69. §-hoz
A doktori képzés rendszere tanulmányi, kutatási, beruházási tevékenység, amelynek
követelményeit az egyetem doktori szabályzata határozza meg. A doktori képzés
teljesítéséhez kapcsolódó vizsgakövetelményektől elkülönülő vizsga a - törvényben
meghatározott összetételű - vizsgabizottság előtt leteendő doktori szigorlat.
A doktori fokozat megszerzésének feltétele a doktori értekezés, a doktori munka
készítése és megvédése.
A képzésben szerzett oklevelekhez, bizonyítványokhoz hasonlóan az odaítélt doktori
fokozatokról is központi nyilvántartást kell vezetni.
A doktori képzéssel, doktori fokozat odaítélésével kapcsolatos szabályok
megállapítására a felsőoktatási intézmények doktori szabályzatot készítenek, melyek
elfogadása a szenátus jogköre.
A 70. §-hoz
A törvényjavaslat a hallgatói fegyelmi eljárás szabályait garanciális jelleggel rögzíti,
amelynek rendelkezéseit a kollégiumban is alkalmazni kell.
186
Fegyelmi eljárásnak csak vétkes és súlyos kötelezettségszegés esetén van helye. A
fegyelmi eljárás eredményeképpen csak a külön meghatározott fegyelmi büntetések
alkalmazhatók, azzal a megszorítással, hogy a hallgató kötelezettségszegésének
szankciójaként szociális támogatást megvonni nem lehet, ugyanakkor a tanulmányi eredmény,
vagy eredménytelenség nem lehet befolyással a fegyelmi eljárásra.
A fegyelmi büntetést határozattal kell megállapítani és írásba kell foglalni. Az eljárás
megindítását az intézmény vezetője, a rektor, illetve a szervezeti és működési szabályzatban
megjelölt személy rendelheti el. Az eljárás indításának időbeli korlátozását jelenti, hogy nem
lehetséges az a vétségről való tudomásszerzést követő egy hónapon túl (szubjektív határidő),
de akkor sem, ha a tudomásszerzéstől számított határidő még nem telt el, de a vétség
elkövetése már több mint három hónapja történt. Az eljárás megindításáról az indok
megjelölésével kell értesíteni a hallgatót.
A fegyelmi eljárás lefolytatására, a hallgató meghallgatására, a tárgyalás tartására
vonatkozó szabályok a pártatlan, valamennyi körülmény megfelelő mérlegelésével
meghozott, gyors döntés megszületését szolgálják. Az eljárást a felfüggesztés esete
kivételével egy hónapon belül be kell fejezni.
A 71. §-hoz
A törvényjavaslat elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójaként a fegyelmi bizottságot
jelöli meg azzal, hogy az eljárás indítására a rektor vagy a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott személy jogosult.
A részletes eljárási szabályokat a szenátus által elkésztendő szervezeti és működési
szabályzat tartalmazza. A fegyelmi bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói
képviselők teszik ki.
A fegyelmi és büntetőeljárás ugyanazon ügyben párhuzamosan nem folyhat. A
büntetőeljárás lezárásáig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
A fegyelmi eljárást lezáró határozatot, a döntést egy hónapon belül meg kell hozni,
végrehajtására azonban csak a 73. § szerinti jogorvoslati eljárást, illetőleg a bírósági eljárást
követően van lehetőség.
A hallgató mentesíthető a fegyelmi büntetés még hátralévő idejének lejárta előtt a
kiszabott büntetés végrehajtása alól. A mentesítésre a hallgató kérelmére a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározott rendben van lehetőség.
A 72.§-hoz
A hallgató által a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a
felsőoktatási intézménynek, a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen okozott kár
megtérítésére az általános polgári jogi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a hallgatói
anyagi felelősség korlátozott, gondatlan károkozás esetén a kártérítés a legkisebb munkabér
ötven százalékát nem haladhatja meg.
187
Szigorúbb szabályok szerint, vétkességére tekintet nélkül felel a hallgató az
elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett károkért is, amennyiben a
károsodást nem elháríthatatlan ok idézte elő és az átvett dolog a hallgató őrizetében volt.
A károkozás lehetséges további esetköreként szabályozza a javaslat a kollégium,
gyakorlati képzés szervezője által a hallgatónak okozott kár rendezésének a Polgári
Törvénykönyv rendelkezéseit kiegészítő szabályait.
A 73. §-hoz
A Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeivel és az Alkotmány
rendelkezéseivel összhangban általános jelleggel kerül meghatározásra a hallgató, a felvételi
eljárás során a jelentkező által gyakorolható jogorvoslat joga. A § rendelkezései nem
alkalmazhatók, ha a hallgató által a felsőoktatási intézménytől igénybe vett szolgáltatás
nyújtására külön szerződés keretében kerül sor. (75. §)
A hallgató (a felvételi kérelmek tekintetében a jelentkező) a közléstől, tudomásra
jutástól számított tizenöt napos határidőn belül kérhet jogorvoslatot. A jogorvoslati eljárásra a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény - a jelen
törvényjavaslat 73. §-a (10) bekezdésében felhívott - rendelkezéseit kell alkalmazni.
A jogorvoslati jogosultság a tanulmányok értékelése tekintetében is biztosított, azzal a
megkötéssel, hogy csak külön nevesített körben és feltételekre alapítottan gyakorolható az.
A jogorvoslati kérelmet a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa létrehozott
bizottság - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerinti rendben és
összetételben - bírálja el. A bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói delegáltak
adják.
Az eljárás eredményeként a döntés megváltoztatására, megsemmisítésére és a
döntéshozó új eljárásra való utasítására is lehetőség van. A döntést határozatba kell foglalni és
indokolással kell ellátni. Ellene bírói jogorvoslatnak a közléstől számított harminc napon
belül van helye. A bírói felülvizsgálat alapja a jogszabálysértés mellett a hallgatói
jogviszonyra vonatkozó rendelkezések sérelme is lehet.
A jogorvoslat eredményeként hozott másodfokú döntés - bírósági felülvizsgálat
hiányában - a közléssel jogerős, végrehajtható.
A 74. §-hoz
A javaslat a 9. §-ban meghatározott, az egyenlő bánásmód érvényesítésére vonatkozó
követelménnyel összhangban szabályozza az e rendelkezést sértő, fenntartói irányítási (115.
§), illetőleg intézményi hatáskörben, vagy a gyakorlati képzés során hozott döntés
semmisségét. A semmiségre alapított érvénytelenség megállapításának kezdeményezésére
bárki időbeli megkötés nélkül jogosult.
188
A semmisség megállapítására a 73. § rendelkezéseit kell alkalmazni, a fenntartó, a
gyakorlati képzés szervezője esetén a semmisség megállapítását a bíróságtól kell kérni.
A bíróság elrendelheti a normatív költségvetési támogatás folyósításának
felfüggesztését, ha az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit
megállapító határozatában foglaltakat az intézmény, illetve fenntartója nem teljesíti.
A 75. §-hoz
Ha a hallgató és az intézménye szolgáltatás nyújtására szerződést kötöttek, vitás
ügyeikben nem alkalmazhatóak a 73-74. § szerinti jogorvoslat szabályai, ez esetben a
szerződésszegés orvoslására bírói út vehető igénybe.
A jogorvoslat jogát kimerítő hallgató jogosult az oktatási jogok miniszteri biztosához
fordulni.
A 76. §-hoz
A javaslat felsorolja a hallgatói jogviszony megszűnésének eseteit. A szabályozás kitér
a hallgatói jogviszony változásának legfontosabb eseteire (pl. hallgatói tanulmányok
módosulása, államilag támogatott időkeret kimerítése, költségtérítéses képzésben az egyénileg
vállaltak teljesítésének elmaradása), továbbá figyelembe veszi a felsőfokú szakképzést is,
illetve annak kapcsolódását a gazdasághoz, a hallgatói szerződés megkötéséhez. Az
egyértelmű szabályozás növeli a hallgatói jogbiztonságát, és fontos elemeket tartalmaz az
intézményi döntés meghozatalához.
A javaslat kitér a kollégiumi tagsági jogviszony megszűnésének eseteire is.
A többciklusú képzés bevezetésével összefüggésben mondja ki a törvényjavaslat azt,
hogy ugyanazon intézményben - akár megengedve a képzési terület változtatását is -
felsőfokú szakképzést követően alapképzésben, valamint alapképzést követően
mesterképzésben félév kihagyása nélkül folytatott tanulmányok esetén folyamatos a hallgatói
jogviszony.
A 77. §-hoz
A javaslat biztosítja a hallgatói közösségek működését a felsőoktatási
intézményekben. A hallgatók a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek megválasztásával
döntenek az érdekképviseletüket ellátó hallgatói önkormányzat létrehozásáról.
Az önkormányzat érdekképviseleti tevékenysége a hallgatókat érintő kérdésekben
teljes körű és nem korlátozható.
A hallgatói önkormányzat működésének szabályait, jogainak, gyakorlásának rendjét az
alapszabályában határozza meg, amelynek jóváhagyását a szenátus csak akkor tagadhatja
meg, ha az jogszabályt sért vagy ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzatával. A felsőoktatási intézmény - a jogszerű felhasználás ellenőrzési kötelezettsége
189
mellett - köteles biztosítani a hallgatói önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket,
amelyben a 133. §-ban foglaltak alapján a költségvetés támogatást biztosít.
Új vonása a javaslatnak, hogy a hallgatói önkormányzat részére is jogorvoslati
lehetőséget biztosít, amelynek alapján megnyílik a lehetőség arra is, hogy a hallgatói
önkormányzat a bíróság előtt vitassa a felsőoktatási intézmény, illetőleg a fenntartó által
hozott döntés jogszerűségét.
A 78. §-hoz
A javaslat a hallgatói egyéni jogok szabályozása (46. §) mellett kollektív
jogosítványként biztosítja a hallgatói önkormányzat részére az általános véleményezési és
javaslattételi jogosultságot, meghatározza azokat az ügyeket, amelyek nem dönthetők el a
hallgatói önkormányzatok nélkül.
Meghatározott szervezetek kialakításánál, a döntéshozatalnál a hallgatói önkormányzat
részvételének biztosítása nem mellőzhető. Így például az irányító testület egy tagjára a
hallgatói önkormányzat tehet javaslatot (23. §), míg a szenátus munkájában a kialakult
hagyományt követve vesznek részt a hallgatói önkormányzat képviselői (27. §).
Új vonása a javaslatnak, hogy önkormányzati jogként jelenik meg a hallgatói
szolgáltatások szervezésében való részvétel.
Az egyetértési jog azt jelenti, hogy az adott esetben valamennyi kérdésben közös
álláspontra kell jutni a döntéshozónak és az egyetértési jog gyakorlójának. Ennek a közös
álláspontnak meg kell jelenni írásos vagy hitelt érdemlően dokumentált formában is, mivel a
döntéshozóval kapcsolatban - adott esetben - vizsgálni kell a döntéshozatal alapját,
jogszerűségét.
A 79. §-hoz
A javaslat az intézményi hallgatók egyéni és a hallgatói önkormányzatok kollektív
joggyakorlásának keretei mellett megteremti annak lehetőségét, hogy a hallgatói érdekek
megjelenjenek a felsőoktatás egészét érintő döntéshozatali eljárásban.
A javaslat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, valamint a
Doktoranduszok Országos Szövetségét tekinti a hallgatók országos érdekképviseleti
fórumainak.
Alapvetően a hallgatók szakmai tanulmányi érdekeit szolgáló, de az oktatókat és
hallgatókat egyaránt összefogó szakmai szervezetként - az eredmények és a tradíciók alapján
-	a hallgatók közösségeit szabályozó fejezetben kap helyet az Országos Tudományos
Diákköri Tanács.
A javaslat ezen országos fórumok működésének anyagi támogatását a 128. §-ban
szabályozza.
190
A 80. §-hoz
A felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatást a munkáltató jellege határozza
meg. A javaslat 4. §-a alapján a felsőoktatási intézmények körétől függően a költségvetési
szervként működő, az állam, a helyi önkormányzat vagy országos kisebbségi önkormányzat
által fenntartott intézményekben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvényt, a nem költségvetési szervként működő (egyházi jogi személy, gazdálkodó szervezet,
alapítvány vagy közalapítvány által fenntartott) intézményekben a Munka Törvénykönyvéről
szóló 1992. évi XXII. törvényt kell alkalmazni a foglalkoztatásra.
A törvényjavaslat meghatározza a foglalkoztatás közös rendelkezéseit, amelyek
minden felsőoktatási intézmény tekintetében érvényesülnek, függetlenül attól, hogy
egyébként milyen foglalkoztatási rendelkezések irányadóak az adott intézményben.
A felsőoktatási intézményekben továbbra is oktatói (tanársegéd, adjunktus, egyetemi
vagy főiskolai docens, egyetemi vagy főiskolai tanár), továbbá tanári (például nyelvtanár,
testnevelőtanár, művésztanár, mérnöktanár), kutatói és a felsőoktatási intézmény munkáját
segítő egyéb munkakörök szervezhetők. A felsőoktatási intézményben működő közoktatási,
közgyűjteményi, közművelődési, egészségügyi, szociális és egyéb intézményekre, szervezeti
egységekre az adott ágazatra, tevékenységre meghatározott rendelkezések az irányadóak.
A felsőoktatási intézmény határozza meg a 21. §-ban foglaltak szerint az intézmény
működésére és szervezetére vonatkozó rendelkezéseket. Ennek keretében az ellátott
feladatoknak megfelelően további munkaköröket létesíthet. Ilyen feladat például a
felsőoktatási intézmény működésének alapelvei (22. §), továbbá a hallgatói jogosultságok (46.
§) között szereplő tanulmányi és életpálya-tanácsadás szervezeti kereteinek megteremtése. Az
egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, eljárásokat az intézmény
szervezeti és működési autonómiája keretében - figyelembe véve a törvényjavaslatban az
adott munkakör tekintetében meghatározott minimális követelményeket, továbbá a Kormány
ezirányú rendelkezését - a foglalkoztatási követelményrendszer szabályozza.
A felsőoktatási intézmények sajátos szervezeti felépítéséből következően lehetőség
van arra, hogy az egyes, az intézmény által fenntartott szervezeti egységekben
foglalkoztatottak - munkaszerződésben vagy közalkalmazotti kinevezésben meghatározottak
szerint - teljes vagy részidejű foglalkoztatás keretében felsőoktatási intézményi feladatokat is
ellássanak.
A 81. §-hoz
A felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatást a munkáltató jellege határozza
meg. A felsőoktatási intézményekben státuszuktól függően közalkalmazotti jogviszony vagy
munkaviszony létesíthető a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján. A felsőoktatásban az
alkalmazás általános feltétele az egyes munkakörökhöz szükséges iskolai végzettségi szint és
szakképzettség megléte, továbbá a büntetlen előélet és cselekvőképesség.
191
A 82. §-hoz
A javaslat meghatározza a felsőoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban
vagy munkaviszonyban foglalkoztatottakat egyaránt megillető jogokat. E jogosítványok közül
kiemelkedő szerepe van a javaslattételi és ehhez kapcsolódóan az érdemi válaszhoz való
jognak. A felsőoktatási intézményben foglalkoztatottak joga, hogy részt vegyenek a
felsőoktatási intézmény testületeinek megválasztásában, illetve ezen testületek munkájában. A
vitás ügyek rendezésére igénybe vehető lehetőségek mellett a javaslat további lehetőségként
biztosítja az oktatásügyi közvetítő szolgálat igénybevételét. Ennek célja, hogy a vitás ügy
eldöntésében érdekeltek megoldják a konfliktusaikat anélkül, hogy külső fórumhoz,
bírósághoz kelljen fordulniuk.
Az alkalmazottak kötelezettségeit a felsőoktatási intézményben a szervezeti és
működési szabályzat, a foglalkoztatási követelményrendszer és a jogviszony létesítéséhez
kapcsolódó munkaköri leírás együttesen határozzák meg. Ezen intézményi dokumentumok
rendelkeznek az egyes munkakörök betöltéséhez kapcsolódó sajátos intézményi, szakmai
feltételekről, az összeférhetetlenségi szabályokról, továbbá a közalkalmazotti jogviszony,
illetve munkaviszony keretében - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeire
figyelemmel - a munkáltatói és munkavállalói (közalkalmazotti) kötelezettségekről, köztük a
további munkavégzésre irányuló jogviszony korlátozásáról.
A 83. §-hoz
A felsőoktatásban oktatói feladat oktatói és tanári munkakörben látható el. Oktatói
munkakörben - az Európai Közösség irányelveiben foglaltakkal összhangban - nem magyar
állampolgár is foglalkoztatható. A korábbi szabályozásnak megfelelően oktatói munkakör
egyetemi szintű végzettséggel, illetve mesterfokozattal tölthető be. Ettől eltérni csak a
művészeti képzésben lehet, ha a művészeti ágban nem folyik legalább tíz éve mesterfokozatot
nyújtó képzés, feltéve, hogy az oktatói munkakör betöltésének a tudományos fokozat megléte
nem előfeltétele. A felsőoktatás sajátossága, hogy a tudományos kutatói feladatok ellátására
alkalmazottak is részt vehetnek - a munkaszerződésben, illetve a közalkalmazotti
kinevezésben meghatározottak szerint, teljes vagy részidőben - az oktatói feladatok
ellátásában.
Ha a felsőoktatási intézmény megbízási szerződést köt az oktatói feladatok ellátására,
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az
oktatási tevékenységet a javaslat azonban olyan személyes szolgáltatásnak tekinti, amely
alapvetően kizárja, hogy az oktató helyébe más személy lépjen, ezért korlátozó rendelkezést
határoz meg a törvényjavaslat a megbízási szerződés keretében történő alkalmazás
tekintetében, illetve a szerződés biztosítja a munkáltató (megrendelő) beleszólási jogát a
feladat elvégzésébe. A megbízási szerződés is „névre szóló” szerződés, a megbízott
személyesen köteles ellátni feladatát.
A 84. §-hoz
Az oktató a heti teljes munkaidejéből a hallgatókkal történő foglalkozásra, illetve
nevelési, oktatási feladatok ellátására legalább heti tíz órát köteles fordítani. A javaslat
figyelembe veszi, hogy az oktatói terhelés egyes félévekben eltérő módon alakulhat, továbbá
192
lehetővé teszi a rugalmas foglalkoztatást azzal, hogy a munkáltató a tanításra fordított időt
hozzáigazíthatja az oktatóval szemben támasztott elvárásokhoz, az oktatási, kutatási,
vizsgáztatási tevékenységekhez. A tanításra fordított idő fogalma magában foglalja az
előadások, szemináriumok feladatai mellett a gyakorlatra és a hallgatók felkészítését szolgáló
konzultációkra fordított időt is. A szervezeti és működési szabályzat részét képező, az
intézmény szervezeti és működési autonómiája keretében kialakított foglalkoztatási
követelményrendszerben kell meghatározni az oktatóval szemben támasztott szakmai,
alkalmassági követelményeket, az előmeneteli feltételeket, illetve ennek során elvárt
teljesítményekhez kapcsolódó követelményeket, valamint a követelmények teljesítése
elmaradásának jogkövetkezményeit.
A felsőoktatási intézmények működőképességének érdekében az oktató után
költségvetési támogatás egy intézményben vehető igénybe, függetlenül attól, hogy az oktató
további munkavégzésre irányuló jogviszony keretében lát el más intézményben oktatói
feladatot.
A 85. §-hoz
A törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a felsőoktatási intézmény
alkotói szabadságot biztosítson a nála foglalkoztatott egyetemi és főiskolai docenseknek,
valamint egyetemi és főiskolai tanároknak. A szabályozás azonban a konkrét kérdések
eldöntését a munkáltatóra bízza. Az alkotói szabadságon való részvétel előtt a munkáltatónak
és az oktatónak megállapodást kell kötnie az alkotói szabadság alatt elérendő célról, illetve
annak elmaradása esetén a jogkövetkezményekről.
A 86. §-hoz
A felsőoktatási törvény meghatározza az oktatói munkaköröket
-	összhangban a 12. §-sal, amely szerint a képzési formától függően különböző felsőoktatási
intézmények jöhetnek létre, továbbá az átalakuló képzési szerkezet következtében valamennyi
intézményben elismert minőségi követelményekre tekintettel -, egyetemen és főiskolán is
azonos feltétellel létesíthető tanársegédi és adjunktusi munkakör, ugyanakkor mindkét
intézményi formában létesíthető főiskolai és egyetemi docensi, illetve tanári munkakör is. A
felsőoktatásban az oktatói munkakörök betöltése, ezzel együtt a munkaköri címek elnyerése a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény életkorhoz és iskolai végzettséghez kötött
előmeneteli rendszeréhez képest abban tér el, hogy az egymást követő munkakörök
követelményeiben fokozatos teljesítményre épülő előmeneteli rendszer érvényesül. A
korábbiakhoz képest eltér a szabályozás abban, hogy minden oktatói munkakörben
határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony létesíthető, figyelembe
véve az Európai Közösségben a munkavállalói jogbiztonsághoz kötődő alapelveket.
Az oktatói munkakörben végzett tevékenység legfontosabb elveiből megállapítható,
hogy az oktatói munkakörben foglalkoztatottak munkaidejének egy része csak a tanításra
fordított idő. A munkaidő másik része a munkáltató utasítása szerint egyéb, szakértelmet
igénylő feladatra, így különösen a felsőoktatási tevékenységhez kapcsolódó tudományos
kutatásra, művészeti tevékenységre, kutatásszervezésre, a hallgatók, oktatók tanulmányi és
tudományos munkájának vezetésére fordítható.
193
A felsőoktatásban az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkaköri
cím adományozásával, illetve használatával. Az egyetemi tanári és főiskolai tanári kinevezés
a miniszterelnök és a köztársasági elnök jogköre. Ezen két cím használatára - más munkaköri
címekkel ellentétben - addig jogosult az oktató, míg az egyetemi, illetve főiskolai tanárt a
kinevezésre jogosult fel nem menti. A tanársegédi munkakörben az oktató - legfeljebb három
évig - munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható gyakornokként.
A 87. §-hoz
A minőségi, továbbá a többciklusú képzés követelményeinek megvalósítását ösztönzi,
hogy tanársegédi munkakörben a doktori képzés megkezdése, adjunktusi munkakörben a
doktori fokozat megszerzésére irányuló doktorjelölti jogviszony létesítése az alkalmazás
feltétele. További követelményként határozza meg a javaslat a főiskolai docensi munkakörben
történő foglalkoztatásnál a doktori fokozat megszerzését. A törvényjavaslat a korábbiakhoz
hasonlóan a tudományos fokozat megszerzéséhez kapcsolódó követelmény mellett
meghatározza az egyes oktatói munkakörök betöltésének minimális szakmai követelményeit
is.
A foglalkoztatási követelményrendszer az oktatókkal szemben támasztott további
elvárásokat is meghatározhat, amelynek keretei között a felsőoktatási intézmény előírhatja a
habilitációt is.
A 88. §-hoz
Az oktatói munkakörök nyilvános pályázat útján tölthetők be. A pályázati eljárás
biztosítja, hogy minden érdekelt hozzájusson ahhoz az információhoz, amely ahhoz
szükséges, hogy megtalálja az érdeklődésének és felkészültségének megfelelő, az előmenetelt,
az érvényesülést segítő szakmai életpályát. A munkakör betöltésére kiírt pályázatok
rangsorolása a felsőoktatási intézmény szenátusának hatáskörébe tartozik. A döntést
minősített többséggel hozza meg a testület. A rektor a pályázatok közül választva létesíthet
munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve kezdeményezheti a főiskolai vagy
egyetemi tanári kinevezést. A javaslat fontos eleme, hogy az intézményben alkalmazott
pályázó előnyben részesül a szabályozás folytán a külső pályázóval szemben, ha a rangsorban
megelőzi a külső pályázót.
Adott intézményben az oktató munkakörének módosulása a munkaszerződés, illetve
közalkalmazotti kinevezés módosításával jár együtt.
A 89. §-hoz
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 30/A. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint a
köztársasági elnök külön törvényben meghatározott személy vagy szerv javaslatára nevezi ki
az egyetemi tanárt.
Ezzel összhangban rendelkezik a törvényjavaslat az egyetemi tanári kinevezés
előterjesztéséről, továbbá a főiskolai tanár miniszterelnök által történő kinevezésének
kezdeményezéséről.
194
A kinevezésre javaslatot a fenntartó tehet. Nem állami felsőoktatási intézmény
fenntartója az oktatási miniszter útján kezdeményezi az egyetemi, illetve főiskolai tanár
kinevezését. Az oktatási miniszter azt vizsgálhatja, hogy megvannak-e a kinevezés
jogszabályban meghatározott feltételei. A minimális feltételeket a törvény határozza meg
állami és nem állami felsőoktatási intézmény tekintetében egyaránt.
Ezen eljárástól való eltérés lehetősége csak a hitéleti képzéssel összefüggésben
biztosított: a hitéleti képzésben alkalmazott oktatónál az egyetemi, főiskolai tanári
kinevezéshez nem szükséges a Magyar Akkreditációs Bizottság előzetes szakértői
véleményének megszerzése.
A 90. §-hoz
A köztársasági elnök által kinevezett egyetemi tanárral, illetve a miniszterelnök által
kinevezett főiskolai tanárral újabb tanári kinevezés nélkül másik felsőoktatási intézmény is
létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt. Az oktatói munkakörök
betöltésében érvényesülő előmeneteli rendszerben arra is van mód, hogy további
munkavégzésre irányuló jogviszony esetében az oktatót a munkakörétől, illetve munkaköri
címétől eltérő alacsonyabb munkakörben is foglalkoztathassák.
A 91. §-hoz
A javaslat az egyes munkakörök betöltéséhez előírt követelmények teljesítését a
határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretei között határidőhöz köti.
A tanársegédi munkakör követelményeit a munkavállalást követő harmadik év
elteltéig, az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket a nyolcadik év elteltéig
teljesíteni kell. A törvény erejénél fogva megszűnik a továbbfoglalkoztatás lehetősége, ha az
oktató a munkába állásának napjától számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett
tudományos fokozatot. A felsőoktatásban való foglalkoztatás egyik feltétele az előmeneteli
követelmények teljesítése, a szakmai, tudományos kutatási tevékenységben teljesítmény
felmutatása, ezért indokolt a követelmények teljesítésének ütemezésére vonatkozó
rendelkezések alkalmazása. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeire figyelemmel a
munkáltatónak a kinevezési okmányban, illetve a munkaszerződésben meg kell határoznia a
munkakör betöltéséhez szükséges követelmények teljesítésének ütemezését, továbbá fel kell
hívnia a munkavállaló figyelmét a követelmények teljesítése elmaradásához fűződő
jogkövetkezményekre.
A javaslat értelmében nemcsak az oktatói követelmények teljesítésének elmaradása
esetén, hanem az ellátandó feladat hiányában felmentéssel, illetve felmondással is
megszüntethető az oktató további foglalkoztatása. A rendelkezés a felmentésnél is figyelembe
veszi, hogy az oktatói terhelés egyes félévekben eltérő módon alakulhat.
Az egyetemi tanár és főiskolai tanár esetében - a kinevezés és felmentés kivételével -
az intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogkört. A kinevezési és felmentési jogkör és
az egyéb munkáltatói jogkörök elválása miatt szükséges az egyetemi és főiskolai tanárok
195
felmentésének szabályozása, amely egyúttal garanciát biztosít arra, hogy az egyetemi és
főiskolai tanári kinevezés csak a törvényben meghatározott esetekben vonható vissza.
A törvényjavaslat 157. §-a rendelkezik az oktatói munkakörben történő foglalkoztatás
átmeneti szabályairól. 2008. szeptember 1-jétől csak a javaslat szerint lehet oktatói munkakört
létesíteni. 2008-ig az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint és az új
követelmények szerint is alkalmazhatók az oktatók. A felsőoktatási intézményben
közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban alkalmazott oktatót a törvényjavaslat
szerint meghatározott munkakörbe akkor lehet átsorolni, ha az új követelményeket teljesítette,
azzal az eltéréssel, hogy az előírt feltételek teljesítéséhez meghatározott időbe az adott oktatói
munkakörben eltöltött időt be kell számítani.
A 92.§-hoz
A javaslat meghatározza a felsőoktatási intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban,
munkaviszonyban nem álló személynek adományozható címeket.
Továbbra is lehetőség van arra, hogy a nyugdíjba vonult egyetemi és főiskolai
tanárnak a felsőoktatási intézmény Professzor Emeritus, illetve Professzor Emerita címet
adományozzon.
A felsőoktatásban az oktatás alapvetően közalkalmazotti jogviszonyban, illetve
munkaviszonyban történő foglalkoztatás keretében látható el. A törvényjavaslat lehetőséget
biztosít azonban arra, hogy az oktatói feladatok ellátásában külső szakemberek is részt
vegyenek. A megbízási szerződéssel történő foglalkoztatáshoz nem kapcsolódhat munkaköri
cím, mivel a Polgári Törvénykönyv alapján kötött megbízási szerződés a feladat ellátására
szól, nem pedig a munkajogban alkalmazott „munkakör” betöltésére. Ezért a felkért,
megbízott szakemberek a törvényjavaslatban meghatározott feltételek esetén az intézmény
foglalkoztatási követelményrendszerében szabályozott módon, a szenátus döntése alapján
magántanári, címzetes egyetemi vagy főiskolai tanári, illetve docensi címet vagy
mesteroktatói címet kaphatnak.
Az egyéb oktatói feladatot ellátó, tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében nem
követelmény a tudományos fokozat megszerzése, illetve szakmai, tudományos teljesítményre
épülő előmeneteli követelmények teljesítése. A kiemelkedő gyakorlati munkát végző tanári
munkakörben foglalkoztatott oktató számára mestertanári cím adományozható.
A 93. §-hoz
A javaslat alapelvei szerint a felsőoktatás alaptevékenysége az oktatás és a
tudományos kutatás, illetve művészeti alkotói tevékenység. A felsőoktatási törvényjavaslat
foglalkoztatásról szóló rendelkezéseinek új eleme, hogy meghatározza a kutatói
munkaköröket is. A felsőoktatásban a képzéshez szorosan kapcsolódik a tudományos kutatási,
fejlesztési feladatok ellátása. A tudományos kutatói munkakörben történő foglalkoztatás
jellemzője azonban, hogy a teljes munkaidő túlnyomó többségét a kutatói feladatok ellátására
kell fordítani.
196
A felsőoktatás minőségét, az elért tudományos kutatási eredmények képzésben való
megjelenését ösztönzi az a szabályozás, amely lehetővé teszi a kutatók oktatói feladatokba
való bekapcsolódását és ennek megfelelően a munkaköri feladatok differenciált
meghatározását.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényhez kapcsolódóan
felhatalmazást kap a Kormány a kutatói munkakörök betöltési feltételeinek szabályozására.
A 94. §-hoz
A felsőoktatásban az oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában részt vesznek a
tanári munkakörben foglalkoztatottak is, így például nyelvtanárok, testnevelő tanárok,
művésztanárok, mérnöktanárok.
A javaslat meghatározza, hogy az egyéb oktatói feladatot ellátó tanároknak a heti teljes
munkaidejéből mennyit kell a tanításra, a hallgatókkal történő foglalkozásra fordítani.
A törvényjavaslat a tanári munkakör betöltésénél is figyelembe veszi a felsőoktatás
munkarendjét, azt hogy az egyes félévekben eltérően alakulhat a foglalkoztatás, továbbá
lehetővé teszi a rugalmas foglalkoztatást. A munkáltató a tanításra fordított időt hozzáigazítja
az ellátandó feladatokhoz, az oktatóval szemben támasztott elvárásokhoz. A tanításra fordított
idő magában foglalja a hallgatói felkészítés valamennyi formáját. Az értelmező
rendelkezésekben foglaltak szerint a konzultáció a felsőoktatási intézmény oktatója által a
hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés
lehetősége.
A 95. §-hoz
A tanítás, tudományos kutatás szabadságát, a szakmai, módszerbeli önállóságot
biztosító egyéni jogok mindazokat megilletik, akik közreműködnek a felsőoktatás
feladatainak megvalósításában, így például ugyanezen jogosultságok biztosítottak a tanári
munkakörben foglalkoztatottak és az oktatói feladatokat ellátó doktoranduszok számára is. A
jogok mellett megfogalmazásra kerültek az oktatásban közreműködők alapvető
kötelezettségei is, keretet adva ezzel az intézményi foglalkoztatási követelményrendszer
részletszabályozásához.
A képzésben, oktatásban résztvevők alapvető kötelezettsége, hogy munkájuk során a
felsőoktatás alapfeladatait, a hallgató tanulmányainak segítését minden esetben kiemelt
feladatnak tekintsék.
A törvényjavaslat megteremti azon régi igény teljesítésére vonatkozó jogszabályi
feltételeket, mely szerint a felsőoktatásban alkalmazottak is ingyen látogathatják a könyvtárat,
múzeumot, más kiállítótermeket, továbbá a közoktatásban alkalmazott pedagógusokhoz
hasonlóan hozzájárulást kaphatnak a munkájukhoz szükséges szakirodalom megvásárlásához,
illetve könyvtári beiratkozáshoz.
197
A Bűntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a közfeladatot ellátó személyt
büntetőjogi szempontból fokozott védelemben részesíti, amely azt jelenti, hogy az ő
sérelmükre elkövetett bűncselekmény büntetési tétele magasabb, mint az alap büntetési tétel.
A 96. §-hoz
A felsőoktatási intézmények működésének fontos szabályozási elve az intézmények
szervezeti és működési, gazdálkodási autonómiájának biztosítása. A felsőoktatási intézmény
szervezetének meghatározása és kialakítása intézményi hatáskörbe tartozik, amelyhez az
iránymutatás legfontosabb elveit foglalja magában a javaslat az alapító okirat, a szervezeti és
működési szabályzat tartalma, a döntéshozatali eljárás, a felsőoktatási feladatokhoz igazodó
alapvető szervezeti egységek szervezésének tekintetében. Ehhez igazodóan a vezető
megbízások kialakítása is intézményi hatáskör, kivéve a rektor jogkörét, amelyet a 29. §
szabályoz.
Az intézményi döntéshozatal korlátját jelenti az a rendelkezés, amelyik meghatározza
-	az oktatói és kutatói munkakörben alkalmazottak létszámát alapul véve - azt a legmagasabb
vezetői létszámot, amelyet költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény nem
léphet túl.
A 97. §-hoz
Az oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottak - függetlenül
attól, hogy munkavállalók vagy közalkalmazottak - nem kaphatnak kevesebb munkabért,
illetve illetményt, mint amit az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi
tanári munkakör I. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján állapítanak meg a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alkalmazásával. Nem alkalmazható ez a
szabályozás a megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatásnál, tekintettel arra, hogy a
polgári jogi szerződésben a felek szabad akarata határozza meg a megállapodás tartalmát.
A szabályozás új eleme, hogy lehetőséget, illetve törvényi garanciát teremt az oktatói,
kutatói teljesítmény elismerésére. A javaslat meghatározza a forrás tervezésének kereteit, a
forrás felhasználásának munkáltatóra nézve kötelező elveit, ennek keretében az egy
munkavállalóra, közalkalmazottra jutó többletjárandóság minimális mértékét.
A 98. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a felsőoktatás korábbi gyakorlatának és a
munkáltatói, munkavállalói jogok és kötelezettségek alapján országosan kialakult
érdekvédelmi és érdekegyeztetési rendszernek megfelelően a felsőoktatásban létrehozható
fórumokat.
Intézményi érdekegyeztető tanács a felsőoktatási intézmény és az intézményi
szakszervezet (szakszervezetek) megállapodása szerint jöhet létre. Létre kell hozni, ha az
intézményi reprezentatív szakszervezetek kezdeményezik.
A munkaügyi kapcsolatokat, az élet- és munkakörülményeket, szociális kérdéseket és
az intézményrendszert érintő kérdésekben kollektív szerződés kötésére van lehetőség. A
198
javaslat értelmében - kollektív szerződés esetén - a szervezeti és működési szabályzat részét
képező foglalkoztatási követelmények, ezzel együtt az oktatói, kutatói teljesítmény
elismerésének elvei, a kollektív szerződés részeként is meghatározhatók.
Az ágazati reprezentatív szakszervezetek képviselőinek, a munkavállalói oldalt
képviselő Magyar Rektori Konferenciának és a munkaadói oldalt képviselő
minisztériumoknak ma is működő közös fóruma a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács.
A 99. §-hoz
A törvényjavaslat a felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörökön belül
meghatározza a felsőoktatás fejlesztésével összefüggő hosszú távú fejlesztési terv
elfogadására jogosult szervezetként az Országgyűlést, amely a fejlesztés irányainak
meghatározása mellett az éves költségben meghatározott források biztosításával járul hozzá a
felsőoktatási intézményrendszer működéséhez. Az Országgyűlés szerepe meghatározó a
felsőoktatási intézmény létesítésére irányuló eljárásban is. A közigazgatási hatósági eljárás és
szolgálatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerinti eljárásban megadott
működési engedélyben foglaltak az állami elismerésről szóló - a felsőoktatásról szóló törvény
1. számú mellékletét módosító - törvény hatálybalépésének napjától gyakorolhatók. A
felsőoktatási intézmény regisztrációból való törlésének hatálya azonban nem a felsőoktatási
törvény módosításával áll be, mivel a 37. § értelmében a felsőoktatási intézmény a
nyilvántartásból való törlés napján szűnik meg.
A 100. §-hoz
A köztársasági elnök által gyakorolható felsőoktatással kapcsolatos jogosítványokat
részben az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének i) pontja határozza meg. A köztársasági
elnök egyetemi rektorra, illetőleg egyetemi tanárra vonatkozó kinevezési és felmentési
jogosultsága, a kitüntetéses doktorrá avatáshoz való hozzájárulás lehetőségének - a javaslat
65. §-a szerinti tartalommal - a legfőbb közjogi méltóság általi gyakorlása a felsőoktatás
történetileg kialakult irányítási rendszerének felel meg, egyúttal jelzése a felsőoktatás
társadalmi jelentőségének.
A köztársasági elnök kinevezésre, felmentésre vonatkozó döntését az oktatási minszter
89. § szerinti előterjesztése alapján, kizárólag a törvényben meghatározott feltételek
mérlegelését követően hozza meg.
A 101. §-hoz
A Kormány - a 153. § (1) bekezdése szerinti végrehajtási szabályozási jogosultságok
mellett - meghatározó szerepet kap a felsőoktatás fejlesztésének alapját képező fejlesztési terv
előkészítésében, annak Országgyűléshez való benyújtásában, a terv végrehajtásáról szóló
beszámoló előkészítésében, az államilag támogatott képzésben felvehető hallgatói létszám
meghatározásában, annak képzési területenkénti, képzési szintenkénti megosztásában,
ösztöndíj alapításában.
199
A Kormány az államilag támogatott képzésben felvehető hallgatói létszám
meghatározására vonatkozó jogosultságát kormányhatározati formában gyakorolja. A
Kormány döntését a javaslat 53. § (3) bekezdése szerinti, az új belépők létszámkeretére
vonatkozó szabályozás alapján, a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci igények
mérlegelésével, a gazdasági versenyképesség növelését szolgálva - a Felsőoktatási és
Tudományos Tanács 112. § (3) bekezdése szerint kialakított javaslatában foglaltak
ismeretében - hozza meg.
A Kormány a felsőoktatás képzési és kutatási minőségének emelése céljából
ösztöndíjat alapíthat, illetőleg a már megállapított ösztöndíjak további működését biztosítja. A
Kormány által alapított ösztöndíj - külön törvényben meghatározottak szerint - mentes a
közterhektől.
A minszterelnök bízza meg és menti fel a főiskolaként működő felsőoktatási
intézmény rektorát, kinevezi és felmenti a főiskolai tanárt, megbízza a Magyar Akkreditációs
Bizottság és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnökét. A miniszterelnök e személyi
kérdésekben az oktatási miniszter 89. §, 96. § (7) és (11) bekezdése, valamint 111. § (2)
bekezdése és 113. § (2) bekezdése szerinti javaslata alapján hozza meg döntését.
A 102. §-hoz
Az oktatási miniszter ágazati irányítási jogosultsága a felsőoktatási intézmény
fenntartójára, az intézmény jellegére tekintet nélkül kiterjed a felsőoktatási intézmények által
folytatott valamennyi tevékenységre, koordinálja az ágazat tudománypolitikáját, az erre
vonatkozó kormányzati tevékenységet.
A miniszter a felsőoktatásra vonatkozó kormányzati tevékenység elsődleges
megvalósítójaként jogosult az ágazatra vonatkozó döntések előkészítésére, az ágazatot érintő
tervezetek véleményezésére. Az oktatási minszter az ágazat irányításának egységességét és a
kiszámíthatóságot szolgáló jogosultságát a felsőfokú szakképzés tekintetében a szakképzésről
szóló törvény alapján a szakképesítésért felelős miniszterekkel együttesen gyakorolja.
Döntései szakmai megalapozását a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási és
Tudományos Tanács, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi képzés tekintetében az
Országos Kisebbségi Bizottság segíti.
Az Országos Kisebbségi Bizottság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
98. §-ának (1) bekezdése alapján létrehozott, az oktatási miniszternek a nemzeti, etnikai
kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos
döntéseinek előkészítésében közreműködő szakmai testület.
A 103. §-hoz
Az oktatási miniszter ágazati irányítási feladatai egyrészt a felsőoktatás információs és
pályakövetési rendszerének, az oktatási jogok érvényesülésének elősegítését szolgáló
intézményrendszernek, az oktatási igazgatási szervezetnek a működtetését jelentik, másrészt a
szervezéssel kapcsolatosan eljárási jellegűek.
200
Az oktatási minszter jogosult előterjesztést tenni a köztársasági elnök, a minszterelnök
részére - nem állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó által megküldött javaslat
ismeretében - a rektori, tanári kinevezésekre.
A miniszter gyakorolja az ágazat egészére vonatkoztatott törvényességi ellenőrzési
jogkörét, amelynek részletes szabályait a 105. § határozza meg. A felsőoktatási intézmény
törvényes működésére vonatkozó felelősség elsődlegesen a fenntartóé. Ennek alapján
elsődlegesen a fenntartói jogot gyakorló személy vagy szervezet a törvényességi ellenőrzés
kötelezettje. Állami felsőoktatási intézmények tekintetében a fenntartói jogot gyakorló
oktatási miniszter tesz eleget e kötelezettségnek, a 140. § (1) bekezdésében a honvédelmi és a
belügyminiszterre meghatározott kivétellel.
A nem állami felsőoktatási intézményeket illetően a minszter ágazati irányítói
jogkörében eljárva a fenntartói működés törvényességét vizsgálja és van kezdeményezési
jogosultsága a 105. §-ban meghatározott körben.
Nem szükséges a fenntartói működés előzetes vizsgálata, amennyiben a miniszteri
hatáskör gyakolását a felsőoktatási intézmény által szervezett vizsga eredményének, a
kiállított bizonyítványnak, oklevélnek érvénytelenné nyilvánítását illetően a Magyar
Akrreditációs Bizottság kezdeményezi.
A 104. §-hoz
A javaslat meghatározza az oktatási miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos
feladatait. A miniszter a szakmai ellenőrzés rendszerének működtetése, a felsőoktatási
fejlesztési tervek elkészítése mellett, különösen a felsőoktatásban folyó képzés
tapasztalatainak értékelését, ennek alapján a képzési szakok szerkezetének rendszeres
felülvizsgálatát végzi.
A 108. § szerinti ágazati minőségpolitika meghatározása során érvényesülnie kell a
nők arányos szerepvállalása elvének. E rendelkezés a javaslat 9. §-ában meghatározott
egyenlő bánásmódra vonatkozó követelménynek, illetve a 27. § (9) bekezdésében
meghatározott, a szenátus által létrehozni rendelt esélyegyenlőségi bizottság működési
céljának a megvalósulását szolgálja.
A miniszter által működtetett oktatásügyi közvetítő szolgálat a javaslatban biztosított
oktatási jogokkal kapcsolatos viták rendezését elősegítő, a közvetítői tevékenységről szóló
2002.	évi LV. törvény hatálya alá nem tartozó vitás ügy rendezésére létrehozott szervezet.
Az oktatási miniszter a 140. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel ellátja az
állami felsőoktatási intézmények fenntartói irányításából eredő feladatokat. Az állami
felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenységére a 115. § szabályai szerint az általános
rendelkezésektől eltérő szabályok vonatkoznak. Az állami felsőoktatási intézményben irányító
testület létrehozása kötelező. Az oktatási miniszter a költségvetési támogatás
felfüggesztésének 115. § (8) bekezdése alapján alkalmazható megfelelő szankcióval élhet
abban az esetben, ha a testület létrehozására a szenátus mulasztására visszavezethető okból
nem kerül sor.
201
A kötelező jelleggel létrehozott irányító testületi jogosítványok a fenntartó, így az
oktatási miniszter által sem gyakorolhatóak.
A 105. §-hoz
A törvényjavaslat alapján az oktatási miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a
nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett. Az állam által fenntartott
intézmények megfelelő működését elsődlegesen a fenntartói ellenőrzés 115. §-ban
szabályozott szabályai biztosítják.
A törvényességi ellenőrzés elsődlegesen a fenntartóra vonatkozik és annak
tevékenységén keresztül a felsőoktatási intézményre. Az ellenőrzés nem érinti a más
jogszabályok alapján gyakorolható ellenőrzési, felügyeleti jogosítványokat, így különösen
nem befolyásolja az ügyészi törvényességi ellenőrzés lefolytatásának lehetőségét.
A törvényességi ellenőrzés eredményeképpen gyakorolható jogosultságok a törvényes
működés helyreállítását célozzák, a határidő megjelölésével adott felhívás, a perindítási
lehetőség, a vizsgaszervezési jog felfüggesztése elsődlegesen a felsőoktatási intézmény
működésének közvetett befolyásolását szolgálják.
A fenntartó felhívására vonatkozó előzetes eljárást nem kell alkalmazni a Magyar
Akkreditációs Bizottság indítványára, a javaslat 103. § (2) bekezdése alapján kezdeményezett
bírósági eljárás esetén.
Az oktatási miniszter törvényességi ellenőrzésére vonatkozóan a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgálatás szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a 151. § (7)-(8)
bekezdésében meghatározott szabályoknak megfelelően kell alkalmazni. A bíróság eljárására
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének szabályait kell
alkalmazni.
A 106. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a felsőoktatás működésével kapcsolatos, a 15. §-ban,
a 36. §-ban szabályozottak során, az alap- és mesterképzés indítása, illetve kar, doktori iskola
létesítése, az egyetemi tanári kinevezéssel összefüggő, a 89. § szerinti döntést megelőző
eljárások szabályait.
A felsőoktatással kapcsolatos hatósági eljárások, így az intézmény létesítésére,
átalakulására vonatkozó elsőfokú eljárások lefolytatására a regisztrációs központ jogosult.
A regisztrációs központ eljárása nem minden esetben szükségszerű. Nem kerül arra
sor, ha alap- és mesterképzés indítása, illetve kar, doktori iskola létesítése esetén a
felsőoktatási intézmény által közvetlenül a Magyar Akkreditációs Bizottságtól kért szakértői
vélemény támogató, vagy a nemleges véleménnyel az intézmény egyetért. Nézetkülönbség
esetén az intézmény döntésétől függően kezdeményezhető a regisztrációs központ elsőfokú
eljárása. Amennyiben az első fokon meghozott határozat ellen jogorvoslattal éltek, és a
másodfokú eljárásban a Magyar Akkreditációs Bizottság ismételt szakértői véleményt ad, úgy
202
azt a korábbi szakértői eljárásában nem érintett tagjaiból létrehozott Felülvizsgálati Bizottság
jogosult megadni.
Nem kerül sor hatósági eljárásra az egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatos
véleménykérés esetén.
A másodfokon eljáró oktatási miniszter a doktori iskola létesítésére irányuló eljárásban
a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményéhez kötve van.
A 107. §-hoz
A 15. és 37., valamint a 106. §-ban meghatározott eljárások szervezeti feltételeként a
Kormány központi hivatalként működő országos hatáskörű közigazgatási szervet hoz létre,
amely ellátja az elsőfokú hatósági feladatokat. A regisztrációs központ irányítását,
ellenőrzését az oktatási miniszter végzi, a központ részt vesz a miniszter 105. § szerinti
ellenőrzési tevékenységében, ennek eredménye alapján a miniszter intézkedését
kezdeményezi. A regisztrációs központ a nem költségvetési szervként működő felsőoktatási
intézményekről közhiteles nyilvántartást vezet.
A központ az országgyűlési biztosok megkeresésére vizsgálatot folytat le.
A 108. §-hoz
A javaslat beépíti a felsőoktatás működését meghatározó rendelkezések közé a
minőségfejlesztés rendszerét.
A felsőoktatásban az 1993. évi LXXX. törvény alapján jött létre az akadémiai minőség
hitelesítését szolgáló Magyar Akkreditációs Bizottság. A felsőoktatási intézményeknek 2001.
december 31-éig kellett meghatározniuk a felsőoktatás minőségpolitikai
követelményrendszerének megfelelően szervezeti és működési szabályzatukban
minőségbiztosítási rendszerüket. Az ágazati minőségfejlesztési rendszer az előzményekre
épülően magában foglalja az ágazati minőségpolitika elveit, az intézménylétesítéssel és
működéssel kapcsolatos minőség hitelesítését, az intézményi minőségfejlesztési programokat,
továbbá a tevékenység elismerésére a minőségi díj alapítását.
Az intézményi minőségfejlesztési programokban kell meghatározni a 21. §-ban
foglaltak szerint az intézményvezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési,
fogyasztóvédelmi feladatokat, továbbá az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét.
Az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását nyilvánosságra kell hozni az
egyetem, főiskola honlapján.
A 109. §-hoz
A javaslat a Magyar Akkreditációs Bizottságot a felsőoktatásban folyó képzés,
tudományos kutatás, művészeti alkotó tevékenység minőségének értékelésére, az intézményi
203
minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott szakértői testületként
határozza meg.
A bizottság tevékenységének középpontjában a felsőoktatási intézmények
intézménylétesítésével és működésével kapcsolatos minőséghitelesítés, ezzel kapcsolatos
szakértői vélemény adása áll. Ugyanakkor közreműködik az ágazati minőségpolitika elveinek
meghatározásában, az intézményi minőségfejlesztési rendszerek értékelésében, az Európai
Felsőoktatási Térség minőségfejlesztésre irányuló együttműködéseiben, véleményezi a
felsőoktatást érintő jogszabályokat, felsőoktatási szakértői jegyzéket készít és tart nyilván.
A 110. §-hoz
Az intézménylétesítéssel és működéssel kapcsolatos minőséghitelesítési feladatok
magukban foglalják az új intézmények létesítésének előzetes véleményezését, alap- és
mesterképzésben a szakok indításának véleményezését, az egyetemek és főiskolák
képzésének, tudományos tevékenységének nyolcévenkénti értékelését, továbbá a 106. §
szerint az intézményi szenátusok által kezdeményezett, a doktori iskolák létesítésére irányuló
döntést és az egyetemi tanári pályázatok véleményezését, valamint a külföldi felsőoktatási
intézmények magyarországi működése engedélyezésének eljárása során a szakértői vélemény
megfogalmazását. A Magyar Akkreditációs Bizottság kezdeményezheti az oktatási
miniszternél a 105. § szerint a fenntartói tevékenység ellenőrzését.
A 111. §-hoz
A Magyar Akkreditációs Bizottság független szakmai testület. Tagjai a felsőoktatási
intézmények, a Magyar Tudományos Akadémia, egyéb kutatóintézetek, az Országos
Köznevelési Tanács, az Országos Kisebbségi Bizottság, a felsőoktatás működésében érdekelt
kamarák, országos szakmai szervezetek delegáltjai.
A Magyar Akkreditációs Bizottság jogi személyiségének deklarálásában, a testület
kiemelt közhasznú szervezetként történő működtetésében, valamint a tagok és az elnök
miniszterelnök által történő kinevezésében, továbbá a 106. §-ban, a felsőoktatási intézmények
működésével kapcsolatos eljárásban meghatározott feladat- és jogkörében nyilvánul meg a
testület önállósága és szakmai függetlensége.
A bizottság szervezeti és működési szabályzat szerint működik, munkáját titkárság
segíti. A javaslat az oktatási miniszternek törvényességi ellenőrzést biztosít és meghatározza,
hogy a működés anyagi feltételeit a tárca költségvetésében kell biztosítani.
Az átmeneti rendelkezések garantálják a központi költségvetési szervként működő
titkárság átalakítása után az alkalmazottak további foglalkoztatását, a titkárság új feltételek
közötti működését.
204
A 112. §-hoz
A javaslat az oktatási miniszter ágazati feladatkörében megvalósítandó feladatok
döntés-előkészítésében közreműködő, véleményező és javaslattevő testületként határozza meg
a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsot.
A tanács tevékenységének középpontjában a felsőoktatás-fejlesztés, a finanszírozás, a
kutatás és a fejlesztés kérdései szerepelnek. A korábbi államigazgatási döntés-előkészítési
feladatokat felváltva a felsőoktatás egészét érintő, stratégiai jellegű feladatkörök, a
felsőoktatás társadalmi-gazdasági beágyazottsága, az európai gyakorlattal összhangban a
felsőoktatás és a munkaerőpiac, a kutatási innováció és gazdaság kapcsolatai határozzák meg
a tanács munkáját. Ebből következően a felsőoktatás beiskolázásának, finanszírozásának,
költségvetésének kérdései, az általános jogszabály-véleményezési feladatok alkotják a testület
munkájának fő irányát.
Új eleme a szabályozásnak a minisztériumokkal történő önálló munkakapcsolat
kialakítása, valamint az oktatási jogok miniszteri biztosításának megbízása előtti
véleményezési jog gyakorlása.
A 113. §-hoz
A Felsőoktatási és Tudományos Tanács jogi személyiségének deklarálásában, a
testület kiemelt közhasznú szervezetként történő működtetésében, valamint a tagok és az
elnök kormányfő által történő kinevezésében is megnyilvánul a testület önállósága, szakmai
függetlensége.
A függetlenség, valamint a tanács és szakmai szakértői bizottságainak összetétele
adhat garanciát arra, hogy a társadalmi, a tudományos és a gazdasági élet közszereplői
érdemben közreműködjenek a felsőoktatás stratégiai feladatainak meghatározásában és abban,
hogy megalapozott fejlesztési döntések szülessenek.
A tanács szervezeti és működési szabályzat szerint működik, munkáját a titkárság
segíti.
A javaslat az oktatási miniszternek törvényességi ellenőrzési jogkört biztosít és
meghatározza, hogy a működés anyagi feltételeit a tárca költségvetésében kell biztosítani.
A 114. §-hoz
A felsőoktatási intézmények vezető testületei az új intézményrendszernek megfelelően
szenátussá alakulnak át. A törvény széleskörűen megnyitja a felsőoktatási intézmény
létesítésének jogát. A 11. §-ban meghatározottak szerint a képzés szerkezetétől függően több
fajta felsőoktatási intézmény jöhet létre, ugyanakkor valamennyi felsőoktatási intézmény - a
törvénytervezet értelmében - működésében, a szakmai, igazgatási, gazdasági döntések
meghozatalában azonos keretek között végezheti felsőoktatási tevékenységét. Az
intézményvezetők rektorként látják el feladataikat.
205
A teljes intézményrendszer képviseletét egy, az intézményvezetőkből álló testület, a
Magyar Rektori Konferencia látja el a szabályzatában meghatározott működési rend szerint. A
konferencia működésének feltételeit az intézmények biztosítják. A felsőoktatási
intézményeket képviselő, illetőleg szakembereikből álló két testületet nevesít még a javaslat:
az Országos Doktori Tanácsot és az Országos Kredittanácsot.
A 115. §-hoz
A fenntarói jog gyakorlója, a fenntartó felelős az adott intézmény működtetéséhez
szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi feltételek biztosításáért, ugyanakkor joga és
kötelezettsége az intézmény törvényes működésének a fenntartása. A fenntartó erre vonatkozó
különleges szerepét a fenntartói jog átadására vonatkozó 17. §-ban található rendelkezések
hangsúlyozzák. A fenntartó személyének változása esetén a fenntartóra vonatkozóan külön
engedélyezési eljárást folytat le a regisztrációs központ és annak eredménytelensége esetén az
átadásról szóló megállapodás jóváhagyását megtagadja.
A fenntartónak a törvényes intézményi működésre vonatkozó joggyakorlása nem lehet
visszaélésszerű, nem sértheti az intézményi működés autonóm jellegét, így a javaslat a
fenntartói joggyakolás különös korlátait is meghatározza.
A fenntartó döntési jogosultságait az állami felsőoktatási intzémény esetében
mindenkor, nem állami felsőoktatási intézményben a fenntartó döntésétől függően
létrehozandó irányító testület működése korlátozza. Az intézmény döntésére vonatkozó
irányító testületre át nem ruházott fenntartói döntések - így a felsőoktatási intézmény alapító
okiratának módosítása, az intézmény átalakulása, megszüntetése - a 25. § (2) bekezdésében
meghatározottak szerint csak az irányító testület kezdeményezésére hozhatók meg.
Az állami felsőoktatási intézményben a fenntartó nem gyakorlohatja az irányító
testület jogkörébe tartozó 25. § szerinti jogosítványokat, állami felsőoktatási intézmény esetén
irányító testület létrehozása kötelező.
A 116. §-hoz
Külföldi felsőoktatási intézmények akkor működhetnek Magyarországon, ha abban az
országban, ahol székhelyük van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek,
és az általuk kiadott okiratokat a származási állam joga szerint államilag elismert felsőoktatási
oklevélnek, fokozatnak ismerik el.
Amennyiben a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működését nem
nemzetközi megállapodás szabályozza, az intézménynek a magyarországi működésre
vonatkozóan engedélyt kell beszereznie a regisztrációs központtól, mely eljárásban
szakértőként működik közre a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ, valamint a
Magyar Akkreditációs Bizottság. A regisztrációs központ a szakértői vélemények
figyelembevételével mérlegelheti az engedély kiadását: amennyiben azt állapítja meg, hogy a
kérelmet benyújtó intézmény a származási állam joga szerint államilag elismert felsőoktatási
intézmény és az általa kibocsátott oklevél is felsőfokú oklevélnek minősül, azonban ez az
oklevél nem feleltethető meg valamely Magyarországon megszerezhető végzettségnek, illetve
szakképzettségnek, a központ az engedély kiadását megtagadhatja.
206
A már - oktatási miniszteri engedéllyel rendelkező - jogszerűen Magyarországon
működő külföldi felsőoktatási intézmények 2010. december 31-ig kötelesek lefolytatni az új
törvény szerinti engedélyezési eljárást.
Az eddigi tapasztalatok alapján az engedélyezési eljárás előírása szükséges annak
biztosítása érdekében, hogy Magyarországon csak olyan külföldi intézmények, szervezetek
folytathassanak képzési (felsőoktatási) tevékenységet, amelyeket a származási államban már
egy minőségbiztosítási, akkreditációs eljárásban minősítettek és a költségtérítésért valóban
olyan oklevelet nyújtanak, amelyeket magyar hallgatóik a későbbiekben hasznosítani tudnak
továbbtanulás, illetve a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés céljára.
A 117. §-hoz
A magyar felsőoktatási intézmények Magyar Köztársaság területén kívül szervezett
székhelyen kívüli képzésének előfeltétele, hogy az oktatási miniszter - a Magyar
Akkreditációs Bizottság szakvéleménye alapján - engedélyezze azt. E rendelkezés biztosítja,
hogy a magyar felsőoktatási intézmények határon átnyúló képzéseiket a magyar felsőoktatás
képzési követelményeivel összhangban szervezzék meg.
A külföldi és magyar felsőoktatási intézmények által szervezett magyar, külföldi vagy
közös oklevélhez vezető közös képzések folytatásának feltétele, hogy a közös képzésben részt
vevő intézmények a székhelyük szerinti államban államilag elismert felsőoktatási
intézmények legyenek, származási államuk joga szerint az általuk kiadott okiratok államilag
elismert felsőfokú oklevélnek minősüljenek, valamint, hogy a közös képzésre vonatkozó
megállapodásukból egyértelműen kiderüljön, hogy a magyar rendszerbe hogyan illeszkedik a
közös képzés.
A 118. §-hoz
A hallgatói mobilitás elősegítése érdekében a magyar állampolgárok külföldi
felsőoktatási tanulmányaikhoz különféle támogatást kapnak a magyar államtól. Így az Európai
Gazdasági Térséghez tartozó országok felsőoktatási intézményeiben folytatott
tanulmányaikhoz hallgatói hitelt vehetnek fel, a tanulmányok folytatásának helyétől
függetlenül diákigazolványra válnak jogosulttá, emellett külföldi képzésük finanszírozására az
Oktatási Minisztériumtól ösztöndíjat pályázhatnak meg.
A 119. §-hoz
A javaslat szerint a nem magyar állampolgárok főszabályként Magyarországon csak
költségtérítéses képzésben vehetnek részt. A javaslat nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal
összhangban meghatározza a nem magyar állampolgárok közül azt a személyi kört, amely
magyar felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott képzésben is részt vehet, így
például az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, a menekülteket,
menedékeseket stb. A hallgatói jogviszony létesítésének speciális feltétele, hogy a külföldi
állampolgárok - akik Magyarországon nem rendelkeznek lakóhellyel - felvételüket követően
207
megszerezzék az idegenrendészeti jogszabályok által előírt beutazásra és tartózkodásra
jogosító engedélyt.
Az államilag finanszírozott képzésben tanulmányokat folytató külföldi
állampolgárokat automatikusan azonban nem illetik meg mindazok a szociális juttatások, mint
a magyar hallgatókat. Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő külföldiek nemzetközi
megállapodás alapján jogosultak szociális juttatásokra, valamint a magyar hallgatókkal
azonos módon illetik meg a szociális juttatások a Magyarországon élő menekült, menedékes,
bevándorolt, letelepedett státuszú hallgatókat, továbbá az európai uniós joggyakorlat alapján
az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok migráns munkavállalóit és gyermekeiket is,
utóbbiakat állampolgárságuktól függetlenül.
A 120. §-hoz
A javaslat a felsőoktatási intézmények alapító okiratában meghatározott feladatok
végrehajtásához szükséges gazdálkodási jogosítványokat sorolja fel, szem előtt tartva a
közpénzek és közvagyon hatékony felhasználásának követelményeit. E gazdálkodási
jogosítványok - mint például a költségvetési szerv vezetőjének az előirányzatok közötti teljes
körű átcsoportosítási lehetősége, a felsőoktatási intézmények előirányzati, illetve
pénzmaradványának a jogosultsági elszámolást követő görgetése, kincstári vagyon utáni
részesedés címen történő befizetési kötelezettség alóli mentesülés (ha azt beruházási, illetve
felújítási célra fordítják), hosszú távú (20 éves) kötelezettségvállalás lehetősége - részben az
intézmények költségvetési szervként való működéséből erednek, illetve részben
többletjogosítványokat jelentenek a más központi költségvetési szervek számára az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben biztosítottakhoz képest.
Az állami felsőoktatási intézményeknek a javaslat 120. § (3) bekezdésében szereplő
többletjogosítványa, hogy az államháztartásról szóló törvény 18/C. § (6) bekezdésében
felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosokhoz hasonlóan az átmenetileg szabad
pénzeszközeiket a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírba fektethetik,
amely jogosítvány azonban csak a saját bevételek körében érvényesíthető.
Az államháztartási törvényben meghatározottakhoz képest további gazdálkodási
többletjogosítvány, hogy az állami felsőoktatási intézmények a vállalkozási tevékenységből
származó eredményüknek a társasági adó általános mértékével megegyező százalékát nem
kötelesek a központi költségvetésbe befizetni, ha azt alapfeladatainak ellátására, az
alapfeladatainak ellátását szolgáló tulajdonszerzésre, illetve a felsőoktatási intézmények
hozzájárulásával létrehozandó kockázatfedezeti alapba történő befizetésre fordítják. A
tervezet e ráfordítások vonatkozásában több korlátot is meghatároz: a felsőoktatási
intézménynek elsősorban a vagyonkezelésében lévő (kincstári) vagyonelemek állagának
megóvásáról, illetve azok pótlásáról kell gondoskodnia, és csak ezután tehet szert saját
vagyonra, illetve a javaslat szabályozza a kockázatfedezeti alapban való részvétel, abba
történő befizetés és az alap forrásai felhasználásának feltételeit.
A 121. §-hoz
A javaslat határozza meg a gazdálkodó szervezetek felsőoktatási intézmények által
történő alapítására vonatkozó jogszabályi kereteket. Az állami felsőoktatási intézmények
208
esetében továbbra is az államháztartási törvény előírása irányadó, azonban gazdálkodó
szervezetek a felsőoktatási intézmény saját bevételéből és a tulajdonában lévő (kincstári körön
kívüli) vagyonnal a Kormány hozzájárulása nélkül, de a Kormány rendeletében meghatározott
módon alapíthatóak.
A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alapfeladatainak
biztonságos ellátását hivatott szolgálni, hogy az csak olyan gazdálkodó szervezetet hozhat
létre, illetve olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja
meg vagyoni hozzájárulása mértékét, ahol pénzbeli hozzájárulás csak az intézmény saját
bevételének terhére teljesíthető, továbbá a felsőoktatási intézmény a gazdálkodó szervezet
hiányát csak a kincstárnál vezetett külön cél elszámolási számlán kezelt saját bevételéből
finanszírozhatja. Szintén garanciális elemként jelenik meg, hogy - az államháztartási
törvénnyel összhangban - az állami felsőoktatási intézmény gazdálkodó szervezete további
gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.
A 122. §-hoz
A javaslat meghatározza az intézményfejlesztési és felhalmozási tevékenységeknek -
az államháztartási törvény rendelkezéseitől eltérő - szabályait.
Kincstári vagyon értékesítésére továbbra is csak akkor van lehetőség, ha a kincstári
vagyonért felelős miniszter jóváhagyja annak a kincstári vagyoni körből történő kikerülését,
ugyanakkor e jóváhagyás nem tagadható meg, ha az ingatlan értékesítéséből származó
bevételt a felsőoktatási intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási és egyéb
fejlesztési célra fordítják. Ilyen fejlesztések lehetnek különösen a Public/Private Partnership
(PPP) keretében megvalósuló fejlesztések.
A § további rendelkezései a PPP-konstrukcióban megvalósuló fejlesztési projektek
feltételeinek megteremtését hivatottak szolgálni.
A 123. §-hoz
A javaslat a felsőoktatási intézmények számára megteremti annak lehetőségét, hogy
saját, a kincstári körön kívüli vagyonra tegyenek szert. E felhalmozási tevékenységet azonban
csak forrásaik erősen korlátozott körének terhére végezhetik, illetve elsősorban a
vagyonkezelésükben lévő kincstári vagyon állagának megőrzéséről kell gondoskodniuk.
Az állami felsőoktatási intézmények hitelt vehetnek fel. E hitel célja csak
pályázatokhoz szükséges önrész biztosítása, a pályázati utófinanszírozásból származó
likviditási zavar kezelése lehet, illetve az intézményfejlesztési tervben meghatározott
feladatokhoz kapcsolódhat. Itt kapcsolódnak össze a saját bevételre, a saját vagyonra, illetve a
saját vagyon megterhelésére vonatkozó jogosítványok.
Az éves költségvetésről szóló törvény határozza meg azt a keretösszeget, amelynek
mértékéig az állami felsőoktatási intézmények a fenti hitelfelvételen keresztül
eladósodhatnak, ezzel tartva kordában az állami szféra adósságállományának növekedését.
209
A 124. §-hoz
A § az államháztartási törvény azon rendelkezéseit sorolja fel, amelyek alól a központi
költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az államháztartási törvény és a
felsőoktatási törvény költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályozásai összhangjának
megteremtése érdekében mentesíteni szükséges.
A 125. §-hoz
A javaslat meghatározza a felsőoktatási intézmények és azok létesítményei által
nyújtott szolgáltatásoknak azon csoportjait, amelyekhez az államilag finanszírozott képzésben
részt vevő hallgatók ingyenesen, illetve térítési díj fejében férhetnek hozzá.
A 126. §-hoz
A § tartalmazza, hogy melyek azok a felsőoktatási intézmények által a költségtérítéses
képzésben részt vevő hallgatóknak nyújtott szolgáltatások, amelyek ellenértékét a
költségtérítés részeként megfizetettnek kell tekinteni, illetve melyek azok, amelyek a
költségtérítési díj összegén felül fizetett térítési díj fejében vehetőek igénybe.
A javaslat a költségtérítés minimális díját a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy
hallgatóra jutó hányadának arányában állapítja meg. A szakmai feladatra jutó folyó
kiadásokat a 147. § értelmező rendelkezése definiálja.
A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy gazdálkodó szervezetek képzési
kapacitást vásároljanak a felsőoktatási intézményektől. A hallgatói jogviszony létesítésének
ilyen esetekben is előfeltétele, hogy a potenciális hallgató megfeleljen a hallgatói jogviszony
létesítésére megfogalmazott - általános - feltételeknek (pl. sikeres felvételi vizsgát tegyen).
A 127. §-hoz
A javaslat meghatározza azokat a forrásokat - fenntartó által biztosított támogatás, az
államháztartás alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszköz és az intézmények
államháztartáson kívülről származó bevételei -, amelyek felhasználásával a felsőoktatási
intézmények tevékenységüket végzik, gazdálkodnak.
A normatív támogatás rendszerét a Kormány az éves költségvetési törvényben
megállapított összeg figyelembevételével határozza meg.
A javaslat szerint a felsőoktatás rendszerének finanszírozása a központi költségvetés
terhére szektorsemlegesen, három csatornán keresztül történik - normatív alapon és pályázati
úton, valamint megállapodás alapján adható támogatás -, ahol a normatívák összege a
nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresethez kötve kerül megállapításra.
210
A 128. §-hoz
A javaslat határozza meg a központi költségvetés terhére pályázati úton és
megállapodás alapján adható támogatások jogcímeit, továbbá bizonyos szervezetek, testületek
körében a hallgatói juttatásokhoz biztosított támogatás, illetve a képzési, tudományos célú és
fenntartói normatíva keretösszegének arányában rögzíti a megállapodás alapján nyújtható
támogatás összegét.
A 129. §-hoz
A törvényjavaslat felsorolja a hallgatói juttatás elemeit, illetve meghatározza az ahhoz
nyújtott normatív támogatás számítási módját. A képzési, tudományos célú és fenntartói
támogatáshoz hasonlóan a hallgatói juttatások értéke is a tárgyévet megelőző második évre
számított, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi
átlagkereset értékéhez kötve kerül megállapításra.
A 130. §-hoz
A javaslat határozza meg a normatív működési támogatások értékének ötven
százalékát adó képzési támogatást és a fedezetéül szolgáló előirányzat megállapításának
módját.
A képzési támogatás a felsőoktatási intézmény által nyújtott oktatási szolgáltatások
megszervezéséhez járul hozzá. A képzési támogatás az államilag támogatott hallgatói létszám
és a képzési ciklusokra - a képzés jellegére tekintettel differenciáltan - megállapított
normatíva alapján kerül meghatározásra.
A képzési normatíva értékének meghatározása a tárgyévet megelőző második évre
számított, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi
átlagkereset értékéhez kötve történik a javaslat 3. számú mellékletében megadott szorzók
alkalmazásával.
A 131. §-hoz
A működési támogatások normatív rendszerének második eleme a tudományos célú
támogatás, amely a felsőoktatási intézményben folyó képzéssel összefüggő kutatás céljait
szolgálja. A tudományos célú támogatás jogcímén rendelkezésre álló összegnek el kell érnie
az adott évben a képzési támogatás teljes összegének ötven százalékát.
A támogatás elosztása részben a felsőoktatási intézményekben munkaviszonyban,
illetve közalkalmazotti jogviszonyban oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak -
ideértve az államilag támogatott képzésben részt vevő doktorandusz hallgatókat is -
létszámára tekintettel történik. A támogatás elosztásában a minőségi elemet erősíti, hogy a
tudományos támogatás jogcímen rendelkezésre álló összeg legalább ötven százalékát a
felsőoktatási intézmények kutatási teljesítménye alapján kell elosztani.
211
A 132. §-hoz
Az állami felsőoktatási intézmények fenntartási költségeihez járul hozzá a fenntartói
támogatás. A fenntartói támogatás jogcímen rendelkezésre álló összeg - a tudományos célú
támogatáshoz hasonlóan - nem lehet kevesebb, mint az adott évben a képzési támogatás teljes
összegének ötven százaléka. A támogatás elosztása a felsőoktatási intézmények által
munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak létszáma, valamint
az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatói létszám alapján történik.
Míg a képzési és tudományos célú támogatások szektor semlegesek (az államilag
finanszírozott férőhelyre felvett hallgatókkal együtt mozognak), addig a fenntartói támogatás
csak az állami felsőoktatási intézmények finanszírozását szolgálja.
A 133. §-hoz
Az intézményi hallgatói önkormányzatok működéséhez és feladataik elvégzéséhez a
tárgyi és anyagi feltételeket továbbra is a felsőoktatási intézmények vezetése biztosítja a
hallgatói normatíva terhére, ugyanakkor a §-ban meghatározásra került annak éves mértéke.
A 134. §-hoz
A javaslat a felsőoktatásban adományozható állami ösztöndíjak részletes feltételeinek
meghatározását a Kormány jogalkotási kötelezettségeként szabályozza.
A 135. §-hoz
A javaslat szerint a felsőoktatási intézmények alapfeladataikkal összefüggő
beruházási, fejlesztési, képzési kockázatfedezeti alapot hozhatnak létre. A kockázatfedezeti
alap a felsőoktatási intézmény fejlesztéséhez, beruházásához nyújthat biztosítékot az üzleti
alapú hitel kedvezményes felvételéhez, továbbá a kockázatfedezeti alapból finanszírozható az
előre nem látható eseményekből bekövetkező károk elhárítása, valamint hozzájárulás
teljesíthető a megszűnő felsőoktatási intézmény hallgatói intézményváltásból eredő
költségeinek viseléséhez.
A 136. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a kockázatfedezeti alap felállításának, ahhoz való
csatlakozásnak a feltételeit, továbbá az alapba történő befizetés mértékét, külön részletezve,
hogy az állami intézmények mely forrásaik terhére teljesíthetnek befizetéseket. E befizetés
forrását költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a saját bevétel terhére
lehet teljesíteni.
212
A 137. §-hoz
A javaslat széleskörűen megnyitja a felsőoktatási intézmény létesítésének jogát,
ugyanakkor meghatározza az egyes fenntartóknak és az általuk fenntartott felsőoktatási
intézményeknek a főszabálytól eltérő jogait és kötelezettségeit. A javaslat alapelvként
fogalmazza meg azt az elvárást, hogy az állami és helyi önkormányzat által fenntartott
felsőoktatási intézmény ne legyen elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem.
Ezen elvárást a nem állami intézményben csak az államilag támogatott képzésben indokolt
követelményként meghatározni.
A magán felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak alapvetően
munkaviszonyban látják el oktatói feladataikat, ehhez kapcsolódóan határozza meg a javaslat
az eltérő rendelkezéseket. Ugyancsak eltérésre ad lehetőséget a költségtérítéses képzést
illetően a rendelkezés. Kitér a szabályozás arra, hogy milyen feltételekkel biztosítható az
intézményi érdekegyeztetési fórum, továbbá arra, hogy irányító testület hiányában a szenátus
elnöki feladatait a rektor, az irányító testület hatásköreit a fenntartó látja el.
A javaslat meghatározza, hogy a magán, illetve a helyi önkormányzat és az országos
kisebbségi önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézmények milyen, a központi
költségvetés terhére biztosított támogatásokra és milyen feltételek mellett jogosultak. A
bekezdés értelmében a magán, illetve a helyi önkormányzat és az országos kisebbségi
önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézmények az állami fenntartásúakkal azonos
feltételek mellett jogosultak a hallgatói juttatásokhoz nyújtott, valamint a képzési és
tudományos célú normatív költségvetési támogatásokra.
A magán, illetve a helyi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat által
fenntartott felsőoktatási intézmény szintén az állami felsőoktatási intézményekkel azonos
módon és feltételekkel vehet részt a javaslat 128. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
pályázatokon, továbbá a törvényjavaslat 128. §-ának (2) bekezdése alapján az állami
felsőoktatási intézményekkel azonos módon és feltételekkel köthető vele megállapodás.
Ezek az intézkedések hivatottak szolgálni a felsőoktatás rendszerének szektorsemleges
finanszírozását.
A 138. §-hoz
A magán felsőoktatási intézmények alaptevékenységüket, azaz az oktatás, a
tudományos kutatás, a művészeti alkotó tevékenységeket közhasznú szervezetként vagy
vállalkozásként végezhetik.
A magán felsőoktatási intézmények körében az állami felsőoktatási intézményekre, a
törvényjavaslat 120-123. §-aiban meghatározott gazdálkodási szabályokat csak akkor kell
alkalmazni, ha a felsőoktatási intézmény alapító okirata eltérően nem rendelkezik. Ez ad arra
lehetőséget, hogy a fenntartói szándékok érvényesüljenek az intézmény működtetésében.
A rendelkezések értelmében, amennyiben a magán felsőoktatási intézmény feladatai
ellátásához kincstári vagyonelemeket is felhasznál, akkor a gazdálkodás során e
vagyonelemek körében a kincstári vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
213
A javaslat előírja, hogy a magán felsőoktatási intézmény olyan kötelezettségeiért,
amelyek teljesítéséhez vagyona nem elégséges, a fenntartó kezesként felel, illetve - a jogok és
kötelezettségek átszállására vonatkozóan - rendelkezik a jogutód nélküli megszűnés esetére.
A 139. §-hoz
Az egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó különös rendelkezések azokat a
szabályokat határozzák meg, amelyek az egyházi fenntartó jogosultságából adódóan eltérnek
a magán és költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények működésének
szabályaitól.
A lelkiismereti és vallásszabadságáról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV.
törvény 17. §-a alapján az egyházi jogi személy elláthat minden olyan nevelési-oktatási
tevékenységet, amelyet törvény nem tart fent kizárólagosan az állam, az állami szerv vagy
állami intézmény számára. E tevékenység körében az egyházi jogi személy intézményt
létesíthet, tarthat fent. E rendelkezésekkel összhangban szabályoz a javaslat. Az
Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott az állam és az egyház elválasztásával. Így
például a 4/1993. (II. 12.) AB határozat mutatott rá arra, hogy: „Az állam vallási
semlegességét kifejezetten előírja és garantálja az Alkotmány 60. § (3) bekezdése, amely
szerint a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. Az elválasztás
elvéből az következik, hogy az állam sem az egyházakkal, sem valamelyik egyházzal nem
kapcsolódhat össze intézményesen; hogy az állam nem azonosíthatja magát egyetlen egyház
tanításával sem; továbbá, hogy az állam nem avatkozik be az egyházak külső-belső ügyeibe,
és különösen nem foglalhat állást hitbéli igazságok kérdésében... Mivel az állam éppen
azokban a tartalmi kérdésekben nem foglalhat állást, amelyek a vallást vallássá teszik, a
vallásról és az egyházról csak elvont, minden vallásra vagy egyházra egyaránt alkalmazható
keretszabályokat alkothat.”
Az egyházi felsőoktatási intézmények a fenti törvény és az egyházak hitéleti és
közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi XXIV. törvény keretei között
gazdálkodnak, ugyanakkor a javaslat lehetővé teszi, hogy közhasznú szervezetként
működhessenek. A felsőoktatási intézmény működésének kereteit a felsőoktatási törvény és a
fenntartó egyház sajátos rendelkezései adják, szabályzatukat ennek megfelelően határozzák
meg.
A fentiekből következően valamennyi egyházi felsőoktatási intézmény tekintetében a
törvényjavaslat az általános rendelkezéseitől eltérő foglalkoztatási feltételeket határoz meg az
egyenlő bánásmódról szóló törvény keretei között, illetve a 89. §-ban foglaltak szerint tesz
javaslatot a főiskolai tanári és az egyetemi tanári kinevezésekre. A felvételre jelentkezés
feltételeként is kiköthető az adott vallás elfogadása. Tekintettel van a szabályozás arra is,
hogy az egyházi felsőoktatási intézmények többsége csak hitéleti képzést folytat, amely
tartalmának, követelményeinek, a képzés személyi feltételeinek meghatározása az egyház
jogköre.
A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján
a Magyar Katolikus Egyház, továbbá a kormánnyal a felsőoktatási feladatok ellátására
megállapodást kötött egyházak által fenntartott felsőoktatási intézmények, illetve a későbbiek
során megállapodást kötő intézmények a 127. § szerint az állami felsőoktatási intézményekkel
214
azonos normatív támogatásra jogosultak - hitéleti és nem hitéleti képzésben is - azzal, hogy a
fenntartói kötelezettségekből adódó feladatokat a fenntartó egyház látja el.
A hitéleti képzés sajátosságát figyelembe véve az új, többciklusú képzésben is
biztosítja az állam a megállapodás szerinti támogatást. Több olyan egyházi kollégium
működik, amelyet egyházi jogi személy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége
tart fenn. A javaslat - az intézmények jogállását nem érintve - a diákotthon megjelölést
használja és az állam a fenntartó feladataihoz továbbra is biztosítja a támogatást.
A 140. §-hoz
Az állami felsőoktatási intézmények körében a katonai és rendvédelmi felsőoktatási
intézmények nem tartoznak az oktatási tárca fenntartói hatáskörébe. A felsőoktatási
intézmények szervezete és vezetési rendszere eltér a polgári felsőoktatási intézményekétől,
ezért a javaslat tételesen sorolja fel azokat az alkalmazottakra, a hallgatókra vonatkozó
elveket, a vagyoni és költségvetési kérdésköröket, ahol a fenntartó tárcák szabályozásai az
általános rendelkezésektől eltér.
A javaslat új vonása, hogy a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekben a
nem katonai és nem rendvédelmi polgári szakokon is a törvény főszabályai szerint folyhat
államilag finanszírozott képzés. A polgári szakokon az államilag finanszírozott helyek
biztosításáról a 101. §-ban meghatározottak szerint a Kormány dönt.
A 141. §-hoz
Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények
feladatrendszerében az oktatás, a kutatás és gyógyító-megelőző tevékenység egymástól
elválaszthatatlan egységben jelenik meg és az egészségügyi szolgáltatás egyetemi
intézményei, a klinikák szervezetileg is a kari struktúra részeként működnek. A javaslat ezért
önálló szakaszban foglalja össze azokat a kérdéseket, feladatokat, amelyek a felsőoktatás
részeként jelennek meg és amelyekre vonatkoznak az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.
törvény előírásai is.
A felsőoktatási intézmények keretei között folyó egészségügyi szolgáltatás
intézményei működési formájukat tekintve lehetnek a felsőoktatási intézmény szervezeti
egységei vagy az egyetemtől elkülönült szervezetben működő önálló intézmények. A klinikák
az egyetemtől elkülönülten gazdasági társaság vagy közhasznú társaság fenntartásában is
működhetnek.
A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményben alapvetően a
gyógyító-megelőző feladatok teljesítésének védettségét biztosítja az egészségügyi szolgáltató
részjogkörben való gazdálkodása, illetőleg az egyetem szervezetén kívüli működés esetében a
központi költségvetési szervként történő működés lehetőségének biztosítása.
A javaslat külön taglalja azokat a feladatköröket, amelyek finanszírozása az Országos
Egészségbiztosítási Pénztáron keresztül történik, valamint azokat az egészségügy körébe
tartozó feladatokat, amelyek finanszírozását az egészségügy fejezetében tervezik meg. Az
215
egészségügyi feladatokhoz biztosított források, feladattámogatások elkülönült számlán történő
kezelését a javaslat biztosítja.
Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekben az
előzőekben jelzett sajátosságok miatt is indokolt annak biztosítása, hogy az oktató és a
gyógyító-megelőző feladatokban egyaránt közreműködők esetében a munkaidőalap
szabályozott megosztásával történhessen az alkalmazás.
A javaslat a sajátos kettős kötődésű feladatrendszer miatt biztosítja az egészségügyi
szolgáltatás irányítását végző magasabb vezetői funkciót és vonja ki az irányító testület
hatásköréből az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő feladatokat (24. §).
Az Egészségügyi Minisztérium részben az egészségügyi szolgáltatás
feladatrendszerével, részben az egészségügy szakmai kompetenciájába tartozó feladatok
finanszírozásával összefüggésben kap eltérő jogosultságot a gazdálkodás tervezési és
ellenőrzési feladataiban, a gazdasági társasági forma létrehozásakor az alapítói
közreműködésben, illetőleg az irányító testületekbe történő meghívotti státus biztosításában.
A javaslat a Kormányt hatalmazza fel az egészségügyi feladatokkal összefüggő
irányítási és finanszírozási kérdések rendeletben történő szabályozására.
142. §-hoz
A javaslat az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemeken a képzés,
kutatás és gyógyító-megelőző feladatok egységét biztosítva, valamint az egészségügyi ágazat
törvény által meghatározott, a felsőoktatást érintő feladatainak megvalósítása érdekében az
egyetemek szervezeti egységeként határozza meg az orvos- és egészségtudományi centrumot.
Az egyetem tanácsa a centrumot akkor hozza létre, ha azt az érintett karok szervezeti
egységei kezdeményezik.
A centrum - a működési tapasztalatok figyelembevételével, a jelenlegi szabályozástól
eltérően - a klinikákat, az érintett karokat és azokhoz kapcsolódó szervezeti egységeket fogja
egységbe. Az egyetem más szervezeti egységeitől eltérően a centrum a törvényben
meghatározott körben gyakorolja a vagyonkezelői jogokat és a 141. § (2) bekezdésben a
klinikáknak biztosított részjogkörűség és kincstári számla, valamint az előirányzatai feletti
rendelkezési jog megilleti a centrumot is. A centrum magasabb vezetői beosztású elnöke
hasonló jogosultságokkal rendelkezik, mint azok az egészségügyi szolgáltatásért felelős
vezetők, akiket azokban a felsőoktatási intézményekben bíznak meg, amelyekben nem hoznak
létre orvos- és egészségtudományi centrumot.
A 143. §-hoz
Az agrártudományi képzést is folytató felsőoktatási intézményekben az agrárképzést
folytató karok és e karokhoz kapcsolódó szervezeti egységek az agrárágazati feladataik
hatékony megvalósítása érdekében hozhatnak létre agrártudományi centrumot.
216
A centrum részére biztosított a részjogkörű költségvetési egységként történő működés,
az előirányzatainak kincstári számlán történő kezelése, és az elnököt megilleti az
előirányzatok feletti rendelkezési jog.
Az elnök magasabb vezetői beosztású vezető és megválasztásának rendjét az
intézményi szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni, jogosultságait az orvos-
és egészségtudományi centrum elnökéhez hasonlóan a szabályzat határozza meg.
A centrum az agrárágazat körébe tartozó, a törvényben megjelölt feladatainak
megvalósításához az agrártárca költségvetésében meghatározott mértékű elkülönített forrásból
kap támogatást.
A javaslat a Kormányt hatalmazza fel az agrárfeladatokkal összefüggő irányítási és
finanszírozási kérdések rendeletben történő szabályozására.
A 144. §-hoz
A művészeti képzést illetően a tehetségfejlesztés sajátos személyközpontú feladatai, az
egyes művészeti ágak eltérő követelményei, a felsőoktatási intézmények, a művészeti
intézmények egymásrautaltsága indokolja a különös rendelkezések meghatározását.
Több, kizárólag csak művészeti képzést folytató felsőoktatási intézmény is működik,
így az általánostól eltérő rendelkezés, hogy ezen intézmények egy képzési területen
folytathatnak képzési és művészeti tevékenységet. A táncművészeti képzés sajátossága, hogy
a 13., 14. évfolyamon párhuzamosan folyik a középfokú és a felsőfokú képzés.
Általános alkalmazási feltétel oktatói munkakörben az egyetemi szintű végzettség.
Művészeti területen azonban van olyan szakterület, ahol nem folyik egyetemi szintű képzés,
ezért az alkalmazás követelményeit ezen feltételek figyelembevételével határozza meg a
javaslat. A művészeti képzés sajátossága a művészeti produkció (alkotás, előadás), amely
része a tanulmányokat záró záróvizsgának. A művészeti tehetséggondozás indokolja az
úgynevezett előkészítő jogviszony meghatározását. A rendelkezések egy részét azonban
azokban az intézményekben is alkalmazni kell, amelyek egyéb képzési terület mellett a
művészeti képzés feltételeit megteremtették.
Az átmeneti rendelkezések (150. §) 2010-ig biztosítják egyes művészeti díjak
elfogadását azon munkakörökben, ahol feltétel a tudományos fokozat megléte.
A 145. §-hoz
A felsőoktatás legnagyobb képzési ága a pedagógusképzés. Különösen a tanárképzés
kapcsolódik szorosan valamennyi szakterülethez. Jellemzően a hallgatói összlétszám negyed
része tanul valamely pedagógus szakon és a felsőoktatási intézményeknek mintegy a fele
folytat pedagógusképzést. Mindezért indokolt a pedagógusképzésre vonatkozó külön
rendelkezések meghatározása.
217
Pedagógusképzésben a gyakorlati képzés az elméleti képzéssel párhuzamosan saját
fenntartású közoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézménnyel megállapodás
alapján együttműködő iskolában, óvodában folyik.
A pedagógusképzést folytató azon felsőoktatási intézmények közoktatási
intézményeire, amelyek a gyakorlati képzéssel összefüggésben közoktatási feladatot is
ellátnak, a közoktatásról szóló törvényben foglaltak az irányadóak. Támogatásuk forrása a
költségvetési törvény szerinti kétszeres normatív támogatás.
Az oktatási miniszter közoktatással összefüggő ágazati feladatainak ellátásában a
pedagógusképzést folytató intézmények is részt vesznek. Ezzel összefüggésben - a
felsőoktatási intézményekre építve - regionális szolgáltató és kutatóhálózat létrehozása és
működtetése a feladat. A hallgatói, oktatói létszámában megnövekedett, többprofilú
felsőoktatási intézményekben a pedagógusképzés több ága is jelen van, ezért a felsőoktatási
intézményben a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni azt a szervezeti
egységet, amely koordinálja a pedagógusképzés feladatait.
A többciklusú képzési szerkezetben az egységes tanárképzés egyetemi szinten valósul
meg, tanári szakképzettség a második képzési ciklusban, mesterszakon szerezhető. A
szakosodási rendszert a közoktatás tantárgyi struktúráját, a közismereti és szakmai
tanárképzés szakemberigényét figyelembe véve kell szabályozni.
A 146. §-hoz
A pedagógusképzés sajátos területe a nemzetiségi vagy etnikai kisebbségi
pedagógusképzés. Összhangban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi
LXXVII. törvényben meghatározott, a nemzetiségi és kisebbségi neveléshez, oktatáshoz való
jogosultságokkal, továbbá a nemzetiségi és kisebbségi neveléshez és oktatáshoz szükséges
személyi feltételek biztosításában vállalt állami kötelezettséggel, a javaslat szerint a felvételi
követelményeknek megfelelő jelentkezőknek minden esetben meg kell szervezni a
nemzetiségi képzést.
A javaslat a nemzetiségi képzést törvényi szintű szabályozással erősíti meg. Az
alapelvek szerint a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó hallgató anyanyelvén, illetőleg
anyanyelvén és magyarul vagy magyar nyelven folytathatja tanulmányait.
A törvényjavaslat az állami kötelezettségre tekintettel is fontos feladatnak tekinti a
kislétszámú szakok, köztük a nemzetiségi vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzés szakjai
képzésének megkülönböztetett támogatását.
Az oklevél mellett a jövőben nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében az Európai
Bizottság és az Európai Tanács által meghatározott oklevélmelléklet - a hallgató kérésére - az
érintett kisebbség nyelvén is kiadható (63. §).
A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgár számára az Oktatási
Minisztérium a jövőben pályázati úton elnyerhető ösztöndíj (118. §) nyújtásával kíván
segítséget nyújtani az anyanyelven folytatott felsőfokú tanulmányokban való részvételhez. A
Magyar Akkreditációs Bizottság nemzetiségi pedagógusképzés tekintetében készített
szakvéleményéhez be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét.
218
A nemzetiségi pedagógusképzésre jelentkezők közül előnyben kell részesíteni azt, aki
az adott kisebbséghez tartozik.
Az új többciklusú képzésben alapképzésben szakirányként megjelenő nemzetiségi
tanító, óvodapedagógus képzésben a kisebbség nyelvét a képzés teljes időtartama alatt oktatni
kell.
A 147. §-hoz
A javaslat meghatározza a felsőoktatás képzési és működési tevékenységében használt
alapvető felsőoktatás-specifikus fogalmainak a tartalmát. Az értelmező rendelkezések segítik
a javaslatban meghatározottak egységes felfogásban történő értelmezését.
A törvényjavaslat a felsőoktatási intézmények alaptevékenységéhez kapcsolódóan
több területen kormányrendeleti szintű szabályozásra ad felhatalmazást. Az egyes feladatok
végrehajtását meghatározó jogszabályok rendelkezései adnak majd keretet az intézményi
szabályzatok elkészítéséhez és a fogalmak egyértelmű használatához.
A felsőoktatás működését meghatározó külön jogszabályokban meghatározott
fogalmakat és azok értelmezését a jogalkalmazónak természetesen e törvény rendelkezéseinek
érvényesítésénél is figyelembe kell venni.
A 148. §-hoz
A szakasz átmeneti és vegyes rendelkezéseket tartalmaz.
A javaslat rendelkezik a Magyar Köztársaság címerének használatáról a felsőoktatási
intézményekben.
Az Idegennyelvű Továbbképző Központ, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi
Továbbképző Intézet, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási
Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézet az Oktatási Minisztérium által alapított teljes
jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működtek 2004.
december 31-ig. 2005. január elsejétől a továbbképzők az Eötvös Loránd Tudományegyetem,
illetve a Budapesti Corvinus Egyetem részeként, önálló jogi személyként, részjogkörű
költségvetési egységként működnek tovább.
A főszabálytól eltérően, a Pető András-módszer alapján folyó konduktorképzés
felsőoktatási intézményi keretek közötti működését és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetem egyetemként való működését biztosítja a javaslat.
A nyilvános könyvtári ellátásról szóló 1997. évi CXL. törvény szerint az állami
egyetemek könyvtárai nyilvános könyvtárak, az ott meghatározott feladataikat nem érinti a
törvény hatálybalépése, mint ahogy az Országos Dokumentumellátási Rendszerről szóló
73/2003. (V. 28.) Korm. rendelet is meghatároz további feladatokat az egyetemi
könyvtáraknak.
219
A 149. §-hoz
A javaslat megteremti a folyamatosságot korábbi szabályozás alapján a
felsőoktatásban szerzett végzettségek és szakképzettségek, egyes címek, valamint a
tudományos fokozat elismerése, viselése tekintetében. A megszerzett végzettségeket és
szakképzettségeket illetően általános jogelv, hogy a korábban kiadott oklevelek érvényességét
a kiadáskor hatályos jogszabály időközbeni hatályon kívül helyezése nem érinti.
A 150. §-hoz
A 40. életkorban felsőoktatási tanulmányokra jelentkezők jellemzően munka mellett
vállalkoznak újabb oklevelet adó képzésre, és gyakran nem is rendelkeznek megfelelő nyelvi
előképzettséggel. A felsőfokú tanulmányok mellett a nyelvvizsga-követelmények teljesítése
erre tekintettel olyan nehéz feladatot jelent, amely több éves tanulmányok után esetleg
mégsem eredményezi a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség megszerzését. Ezért
életkor alapján biztosít felmentést a törvény az állami nyelvvizsga megszerzésének
követelménye alól, amely rendelkezés a 2015/2016-ban vizsgát tevők esetében alkalmazható
utoljára. Ugyanakkor vannak olyan nyelvigényes, szakmai nyelvvizsgát feltételező képzések,
amelyeknél a szakképzettség gyakorlása miatt nem lehet eltérni a nyelvvizsga
követelményeinek teljesítésétől.
Az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret hatszintű rendszere az idegennyelv-
tudás pontosabb mérését teszi lehetővé. A hatszintű mérésre való áttérés motiváló tényező
lehet az idegennyelvtudás elmélyítése terén, mivel a magyar akkreditált hármas fokozaton túli
szintek elérését is meg tudja mutatni és ezzel további tanulásra ösztönöz. Az Európa Tanács
Közös Európai Referenciakeret hatszintű rendszerének és a magyar tradicionális alap-, közép-
és felsőfokú nyelvvizsgarendszerének megfeleltethetőségére ad kormányrendeleti
felhatalmazást a javaslat.
Az átmeneti rendelkezések között kerül meghatározásra, hogy 2010. december 31-ig
tudományos fokozat helyett figyelembe vehetők a jogszabályban meghatározott művészeti
díjak, sporteredmények az alkalmazásnál, a felsőoktatási intézmények tevékenységének
minőséghitelesítésénél (a Széchenyi- és a Kossuth-díj, az olimpiai játékokon,
világbajnokságokon, Európa-bajnokságokon elért első három helyezés elismerése).
A 151. §-hoz
A törvényjavaslat 2005. szeptember 1-jén lép hatályba, azonban rendelkezései
alkalmazásának megkezdéséről, az átmenet szabályairól külön rendelkezik. Tekintettel a
felsőoktatással kapcsolatos jogviszonyok tartós jellegére a megváltozott szabályozás -
főszabály szerint - felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ez kívánja meg azt, hogy a
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a javaslat rendelkezései - eltérő alanyi,
tárgyi körre vonatkozóan - párhuzamosan legyenek hatályban és indokolja a 2005.
szeptember 1-je és 2006. szeptember 1-je közötti párhuzamos hatályosságot.
220
A 152. §-hoz
A törvényjavaslat a felsőoktatási rendszer működőképességének folyamatos
fenntarthatóságára figyelemmel határozza meg a Magyar Akkreditációs Bizottság és a
Felsőoktatási és Tudományos Tanács 111. és 115. § szabályaihoz igazodó átalakulásának
szabályait, a korábban megkezdett képzések folytatásának, ösztöndíjak folyósításának
feltételeit.
A 153. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezéseinek végrehajtását szolgáló végrehajtási rendel el etek
megalkotásának jogosultja és kötelezettje a Kormány, továbbá az oktatási miniszter.
A rendeletalkotási felhatalmazást tartalmazó rendelkezés - ahol ezt a jogbiztonság,
egyértelműség követelménye indokolja - a jogalkotásról szóló törvénynek megfelelő
tartalommal utal a felhatalmazás tárgyát és kereteit meghatározó korábbi törvényi
rendelkezésekre. A felhatalmazást adó e § szerinti és az utalás által felhívott rendelkezéseket
egymásra tekintettel kell értelmezni.
A 154. §-hoz
A javaslat az általa kialakított új szervezet és irányítási rendszer bevezetése körében a
szenátus megalakulásának, az irányító testület létrehozásának, a szervezeti rendszer új elemei
megvalósításának, továbbá a javaslat rendelkezéseinek megfelelően átdolgozott, illetve
elkészített szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának rendjét, ütemezését határozza
meg.
A 155. §-hoz
A javaslat a felsőoktatási intézmények működésének olyan garanciális, a felvehető
hallgatói létszámra, a folytatott képzésre, az alapító okirat tartalmára vonatkozó
rendelkezéseit tartalmazza, amelynek bevezetése fokozatosságot igényel. A megváltozott
szabályozásból fakadó feladatok ütemezhetőségét biztosítja a teljesítési határidő pontos
meghatározása.
156. §-hoz
A törvényjavaslatban meghatározott hatósági tevékenységet folytató regisztrációs
központ [107. §] létesítésével, a felsőoktatás legalább hatévenként elkészítendő középtávú
fejlesztési tervének első alkalommal történő elkészítésével és a felsőoktatási intézmények
pályakövetési rendszerrel [103. § (1) bekezdés ab) pont] összefüggő feladatai
megvalósításával kapcsolatos részletszabályokat e § rendezi.
Az intézményi kötelezettség teljesítése a pályakövetési rendszerre vonatkozó oktatási
miniszteri intézkedést is feltételezi.
221
A 157. §-hoz
A javaslat a foglalkoztatás főszabályaihoz igazodóan határozza meg az átmeneti
szabályokat. A törvény hatálybalépését követően kell a rektoroknak, főiskolai rektoroknak,
főigazgatóknak arról nyilatkozniuk, hogy az új feltételek között az intézményvezetői
megbízásuk végéig vállalják-e a rektori feladatok ellátását. A vezetői megbízásuk hátralévő
időtartama alatt az új törvény határozza meg jogkörüket, kötelezettségeiket, amely kiegészül
az irányító testület létrehozásával, az átmenet feladatainak végrehajtásával, az alapító okirat
módosításával, a szabályzatok kidolgozásával, a vezetői megbízások, munkakörök
felülvizsgálatával, a képzési program új képzési szerkezetnek megfelelő kidolgozásával.
A javaslat a 91. §-ban foglaltakra tekintettel rendelkezik az oktatói munkakörben
történő foglalkoztatás átmeneti szabályairól. 2008. szeptember 1-jétől csak a javaslat szerint
lehet oktatói munkakört létesíteni. 2008-ig az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései
szerint és az új követelmények szerint is alkalmazhatók az oktatók. A felsőoktatási
intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban alkalmazott oktatót a
törvényjavaslat szerint meghatározott munkakörbe akkor lehet átsorolni, ha az új
követelményeket teljesítette, azzal az eltéréssel, hogy az előírt feltételek teljesítéséhez
meghatározott időbe az adott oktatói munkakörben eltöltött időt be kell számítani.
A 158. §-hoz
A törvényjavaslat új eleme a többciklusú képzési szerkezet bevezetése
Magyarországon. Magyarország az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozatban meghatározott
célok elfogadásával kötelezettséget vállalt az Európai Unió versenyképességének biztosítása
érdekében az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában, ennek részeként a Berlini
Komüniké 2003. évi aláírásával a többciklusú képzési szerkezet 2006-tól történő
bevezetésére.
A törvényjavaslat meghatározza a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozó
képzési formákat, azok létesítésének kereteit, a képzési időt és a képzésben megszerezhető
kreditek számát.
Az átállás rendelkezései szerint 2006-tól általánossá válik a többciklusú képzési
szerkezet és a képzési és kimeneti követelmények elfogadását követően a felsőoktatási
intézmények - képzési programjuk szerint - csak az új alapszakot indíthatják. A javaslat a
felsőoktatásban szerezhető új és régi végzettségi szintek és szakképzettségek között egyúttal
megteremti a kapcsolatot azzal, hogy biztosítja a korábban tanulmányokat kezdett hallgatók a
tanulmányaiknak a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti befejezését,
valamint a főiskolai szintű végzettséggel rendelkezők mesterképzésre történő jelentkezését, a
szakirányú továbbképzési programok új és régi képzésekre épülését, továbbá rendelkezik az
új végzettségi szintek külön jogszabályokban meghatározott végzettségi szinteknek való
megfeleltetéséről.
A 159. §-hoz
A többciklusú képzés egyes képzési ciklusai egymásra épülően indulhatnak. Ennek
ismeretében az új képzési rend szerinti mesterképzés, doktori képzés, szakirányú
222
továbbképzés indításának feltétele a megelőző képzési ciklus felfutása. A képzés felfutásából
következő hatálybalépés alapelveit foglalja egybe a szakasz. A doktori képzés - mint a
többciklusú képzés harmadik ciklusa - alapvetően változatlan keretek között folyik a törvény
hatálybalépését követően is. A doktori képzésben résztvevők arányának alakulásánál a 53. §-
ban meghatározott, új belépőkhöz (felsőfokú szakképzés, alapképzés, osztatlan képzés)
viszonyított arányt kell figyelembe venni.
A 160. §-hoz
A törvényjavaslat az egyes intézkedések bevezetése körében rendelkezik a hallgatók
jogai és kötelezettségei biztosítását szolgáló szabályok első alkalommal történő
alkalmazásáról. E körben határozza meg, hogy az 59. § szabályai szerinti vizsgaidőszakot
2006. szeptember 1-jétől kezdődően kell megszervezni, egyúttal a bevezetést biztosító
rendelkezések kitérnek a 62. § által az oklevélre, nyelvi követelményre, a záróvizsga
teljesítésére, az oklevél kiadására, tartalmára, a záróvizsga letételét tanúsító igazolásra, az
OM-azonosítóra, az Országos Felsőoktatási Információs Központ részére teljesítendő
adatközlésre vonatkozó kötelezettségek bevezetési rendjére, ütemezésére.
A 161. §-hoz
A törvényjavaslat az államilag támogatott képzésre vonatkozó, az államilag támogatott
képzésbe felvehetők keretszámát, az egyes képzési ciklusokban államilag finanszírozott
képzésbe felvehetők arányát, az államilag támogatott hallgatói helyek intézményi elosztását, a
támogatási idő mértékét és nyilvántartását szabályozó rendelkezések alkalmazását a 2006.
szeptember 1-jén induló képzések tekintetében rendeli alkalmazni.
Meghatározza a korábban felsőfokú végzettséget szerzettek támogatási idejének
vélelmezett számítási alapját, ezzel összefüggésben rendezi a juttatások szempontjából
számított félévek számát is. A törvényi vélelem megdönthető.
A javaslat rendelkezik a hatálybalépését megelőzően folytatott felsőfokú tanulmányok
kreditrendszerű beszámításának kérdéseiről, a jogorvoslati jogra, a hallgatói jogviszony
megszűnésére, a felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzést szervező által kötendő
felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok bevezetési feltételeiről.
A 162. §-hoz
A § értelmében az új belépők létszámkeretének meghatározására vonatkozó, a javaslat
53.	§ (3) bekezdésében meghatározott szabályokat első alkalommal 2005. évben a 2006/2007-
es tanév vonatkozásában kell alkalmazni.
A mesterképzésre, doktori képzésre, szakirányú továbbképzésre felvehető államilag
támogatott hallgatói keretszámot az 53. § (4) bekezdésében meghatározott szabályokból
adódóan - amelyek értelmében a mesterképzésre felvehető államilag támogatott hallgatói
létszámkeret az adott évet megelőző harmadik évben megállapított új belépők
létszámkeretének harmincöt százaléka, és az új belépők létszámkerete először a 2006/2007-es
tanévre kerül megállapításra - első alkalommal a 2009. év vonatkozásában kell alkalmazni.
223
A javaslat 53. § (3) bekezdése felső korlátot állapít meg az új belépők létszámkeretére.
A korlát számításánál figyelembeveendő arány meghatározásának módját a 162. § (3)
bekezdése rögzíti a 2005-ben megállapított államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretnek
és a 2005-ben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a középiskolák utolsó
évfolyamaira járó tanulók számának hányadosaként. Ezzel biztosítható, hogy az államilag
finanszírozott hallgatói létszám alakulása ne szakadjon el az alapvető demográfiai
folyamatoktól.
A § értelmében a felsőoktatásnak a központi költségvetés terhére történő
finanszírozására vonatkozó szabályokat először 2005. évben a 2006. évi költségvetés
összeállítása során szükséges követni.
A hallgatói hitelre vonatkozó, a javaslat 46. § (8) bekezdésében és 118. § (4)
bekezdésében szereplő rendelkezések, továbbá a hallgatói juttatások mértékére vonatkozó
szabályok 2006. szeptember 1-jével hatályosulnak, azaz először a 2006/2007-es tanév során
kerülnek alkalmazásra.
A 163. §-hoz
A javaslat biztosítja - az állandó oktatói, kutatói karra vonatkozó, a 12. § (4)
bekezdésében, a 15. § (12) bekezdésében meghatározott - megváltozott feltételű működésre
való fokozatos áttérés, a felkészülés 2008. szeptember 1-ig tartó lehetőségét a nem állami
felsőoktatási intézmények számára.
A 164. §-hoz
A felsőoktatással kapcsolatos új eljárási, engedélyezési rend vonatkozásában a javaslat
rendezi a felsőoktatási intézmény létesítésére, átalakulására, megszűnésére rendelt és a 106. §-
ban szabályozott, a felsőoktatás működésével kapcsolatos további eljárások bevezetését,
egyúttal a 2006. augusztus 31-ét megelőzően benyújtott kérelmek tekintetében - 2005.
szeptember 1-je, a javaslat hatálybalépése után is - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX.
törvény alkalmazását teszi kötelezővé.
A 165. §-hoz
A javaslat az oktatói, kutatói, tanári és más munkakörben történő foglalkozatás 80-98.
§-ban meghatározott szabályival összhangban rendelkezik a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról, a
Kormányt jelölve meg a munkaköri alkalmazás törvényi szabályainak végrehajtását szolgáló
jogalkotás kötelezettjeként.
A 166. §-hoz
A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának 3.2.2.
és 4.1.1. intézkedése végrehajtása során létrejönnek a térségi integrált szakképző központok,
224
amelyek keretében a szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésében közreműködő központi
képzőhelyek fognak működni. A törvényjavaslat célja, hogy a központi képzőhelyek tárgyi
feltételeinek fejlesztése közvetlenül támogatható legyen a szakképzési hozzájárulásra
kötelezettek részéről és pályázat útján beruházási célú támogatásban is részesülhessenek a
Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből.
A térségi integrált szakképző központok hálózatának szélesítése indokolttá tesz olyan
törvényi szabályozást is, hogy a képzési alaprész pénzeszközeiből nyilvános pályázat alapján
beruházási célú támogatást kaphasson a szakképző iskolát fenntartó, valamint a fenntartóval
megállapodást kötött felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény új térségi
integrált szakképző központ létrehozásához.
A törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült szabályozási hiányt
pótolva felhatalmazza az oktatási minisztert arra, hogy a törvény végrehajtási rendeletében
meghatározza a hozzájárulásra kötelezettől közvetlenül kapott fejlesztési támogatás
fogadásának és felhasználásának feltételeit.
A 167. § -hoz
A törvényjavaslat a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a felsőoktatásról
szóló törvényjavaslat közötti összhangot teremti meg azzal, hogy a felsőoktatási intézmény a
szakképzés intézményei között feltüntetésre kerül, valamint technikai módosításokat tartalmaz
a felsőfokú szakképzés tekintetében.
A szakképzésről szóló törvény módosítása a Nemzeti Fejlesztési Terv
Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának 3.2.2. és 4.1.1. intézkedése keretében
létrejövő, a térségi integrált szakképző központok keretében működő központi képzőhely
szakképzési intézményként való működésének törvényi feltételeit is megteremti. A
törvényjavaslatban meghatározásra kerülnek a térségi integrált szakképző központ és a
központi képzőhely létrehozásának szabályai. A törvényjavaslat a térségi integrált szakképző
központ működésének törvényi szintet nem igénylő szabályozása érdekében felhatalmazást ad
a szakmai tanácsadó testület összetételének és működésének jogszabályban történő
meghatározására.
A 168. § -hoz
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2003. évi
XXIX. törvény 26. § (7) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szakképesítésért felelős
miniszterek vizsgálják felül az ágazatukba tartozó szakképesítések szakmai és
vizsgakövetelményeit a 2003. évi XXIX. törvény hatálybalépését követő két éven belül. A
törvény 2003. június 7-én lépett hatályba, ezért a határidő 2005. június 7-én lejár. A törvény
elfogadását követően indult el a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív Programjának 3.2.1. intézkedése, amelynek keretében kialakításra kerül az új
szakképzési szerkezet és az ahhoz kapcsolódó szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása
is megtörténik 2006. augusztus 31-éig. A törvényjavaslat a határidő módosítását tartalmazza
annak érdekében, hogy a két feladat összekapcsolható és költséghatékonyan elvégezhető
legyen.
225
A 169. §-hoz
A javaslat pontosítja, illetve kiegészíti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény 12. §-ának (2) bekezdését oly módon, hogy a nevelési-oktatási intézmény, kollégium
nem vagyoni, hanem tulajdoni jogot szerez minden olyan, a birtokába került dolog felett,
amelyet a tanuló állított elő. A tulajdonjog megszerzésének feltételeit kiegészíti azzal, hogy a
birtokába került dolog elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-
oktatási intézménynek kell biztosítania. A tanulót díjazás akkor illeti meg, ha a nevelési-
oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz
szert. Kiegészül továbbá a bekezdés azzal, hogy ha az előállított dolog a szellemi alkotások
védelme alá esik (Ptk. 86. §), akkor e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban
létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni.
A közoktatásról szóló törvény 12. § (4) bekezdése a tanuló díjazására vonatkozó
rendelkezéseket pontosítja a (2) bekezdésben megfogalmazott módosításokkal összhangban.
A 170. §-hoz
A javaslat lehetőséget biztosít a személyi jövedelemadó meghatározott részének az
adózók rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény
kiegészítésével, hogy a magánszemélyek befizetett adójuk egy százalékának felhasználásáról
az adóévet követő évben felsőoktatási intézmény mint kedvezményezett javára
rendelkezzenek.
A 171. §-hoz
A törvényjavaslat a regisztrációs központ által vezetett közhasznúsági nyilvántartásba
-a 107. § (6) bekezdése alapján - közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként
bejegyzett felsőoktatási intézmény [138. § (1)-(2) bekezdés, 139. § (13) bekezdés], valamint a
vállalkozási tevékenységet folytató felsőoktatási intézmény [138. § (1) bekezdés] társasági
adófizetési kötelezettségének részletes szabályait a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi LXXXI. törvény módosításával teremti meg.
A 172. §-hoz
A javaslat összhangban a 138. § (1) bekezdésben a magán, illetve a 139. § (13)
bekezdésben az egyházi felsőoktatási intézményekre írt rendelkezésekkel, továbbá a Magyar
Akkreditációs Bizottságra a 111. § (5) bekezdésben, valamint a Felsőoktatási és Tudományos
Tanácsra a 113. § (5) bekezdésében meghatározott működési szabályokkal egészíti ki a
közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt. Figyelemmel van arra, hogy a
regisztrációs központ által vezetett nyilvántartás közhasznúsági nyilvántartásnak minősül, így
a felsőoktatási intézmények tekintetében az illetékes bíróság által vezetett jegyzék helyett a
107. § (6) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba történő bejegyzéssel - a regisztrációs
központ mint erre jogosult által - valósul meg közhasznú szervezetté minősítés. A Magyar
226
Akkreditációs Bizottság, illetőleg a Felsőoktatási és Tudományos Tanács - közhasznúsági
nyilvántartásba vétel nélkül - kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül.
A 173. §-hoz
A javaslat a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításával a felsőoktatási
intézményben felnőttképzési szerződés keretében folytatott költségtérítéses képzésre
vonatkozóan a felnőttképzésre megállapított személyi jövedelemadó-kedvezmény szabályait
rendeli alkalmazni.
A 174. §-hoz
A javaslat a koherens szabályozás igényével rendelkezik a kapcsolódó ágazati
törvények megfelelő módosításáról.
A törvényjavaslat külön kezeli a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt
módosító törvényi szabályok hatályon kívül helyezését szolgáló rendelkezéseket [151. § (2)-
(3)	bekezdés], a felkészülési idő biztosítása végett az Andrássy Gyula Budapesti Német
Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló 2001. évi LXVI. törvény és a Közép-európai
Egyetem állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvény hatályon kívül helyezését szolgáló
szabályozást [151. § (4) bekezdés] és a felsőoktatásra vonatkozó megváltozott rendelkezések
más törvényekkel való összhangját biztosító módosításokat [165-174. §].
Az előbbiekből kifolyólag e § és a 173. § olyan törvényt is módosít, melyet korábban a
javaslat szintén érintett. E körbe tartozik a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények
vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény, melynek
52.	§-át a javaslat 151. § (3) bekezdésének bd) pontja helyezi hatályon kívül, ugyanakkor a
megváltozott felsőoktatási szabályokkal való összhangot a § módosításai teremtik meg. A
külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 38. § (1)
bekezdésének c) pontját a javaslat 151. § (3) bekezdésének bk) pontja helyezi hatályon kívül
és e § a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény további
rendelkezéseit érinti.
227