﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/15641. számú
törvényjavaslat
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és
egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról
Előadó: Dr. Rácz Jenő
egészségügyi miniszter
Budapest, 2005. április
2005. évi ... törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az
egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról
1.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosított az (1) bekezdésben foglaltakon túl akkor is jogosult a külön
jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatásra, ha annak
kiszolgáltatására egészségügyi ellátás keretében a külön jogszabályban meghatározott
egészségügyi szolgáltatónál kerül sor.”
2.	§
(1)	Az Ebtv. 26. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) - az E. Alap
költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból”
(2)	Az Ebtv. 26. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[(1) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) - az E. Alap
költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból]
„b) a külön jogszabály szerinti támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati
segédeszköz és gyógyászati ellátás árához a megállapított támogatási mértéket meghaladó
támogatást nyújthat,
c)	a támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt
kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához, valamint a méltányosságból már
támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához támogatást nyújthat,”
(3)	Az Ebtv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki
a)	a 23. § d)-g) és j) pontjai alapján, valamint
b)	a szakmai szempontok figyelembevételével összeállított várólista alapján
igénybe vehető ellátásokra,
c)	a gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatás külön jogszabály alapján
keretösszegben történő igénybevételének esetére, valamint
2
d)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti gyógyászati segédeszközre, amennyiben a
biztosított adott indikációban a gyógyászati segédeszközt - külön jogszabály alapján -
támogatással kölcsönzi.”
3.	§
Az Ebtv. 30. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A MEP az egészségügyi szolgáltatások nyújtására - a külön jogszabályban
foglaltak figyelembevételével - finanszírozási szerződést köt az adott szolgáltatás nyújtására
jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval, amennyiben az nem
rendelkezik olyan, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20.
pontjában meghatározott köztartozással (a továbbiakban: köztartozás), amely
esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl gyógyszer árhoz nyújtott támogatással történő
kiszolgáltatására, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő
forgalmazására, kölcsönzésére, javítására és amennyiben a gyártó az eszköz kiszolgáltatását is
végzi, egyedi méretvétel alapján történő gyártására (a továbbiakban együtt: forgalmazás),
valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására a MEP szerződést köt a
szolgáltatóval, amennyiben az
a)	erre külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult, valamint
b)	megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, így
különösen a finanszírozással kapcsolatos adatkezeléssel, adatellenőrzéssel és a
társadalombiztosítási támogatás elszámolásával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeknek,
és
c)	nem rendelkezik olyan köztartozással, amely esedékességének időpontja 60 napnál
régebben lejárt.”
4.	§
Az Ebtv. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § Az OEP szerződést köthet a gyógyszer forgalomba hozatalára jogosulttal, a
gyógyászati segédeszközt forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati ellátást nyújtóval az
árhoz nyújtott támogatással forgalmazható termék és ellátás áráról, mennyiségéről, minőségi
követelményéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésről.”
5.	§
(1)	Az Ebtv. 31. §-ának (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki, egyidejűleg
a jelenlegi f) pont jelölése h) pontra változik:
[(1) Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell
határozni]
„f) a külön jogszabályban meghatározott esetben az elszámolható szolgáltatások
mennyiségi korlátjait,
g)	a 21. § (2) bekezdése alapján gyógyászati segédeszköznek az egészségügyi ellátás
keretében történő kiszolgáltatására való jogosultságot,”
3
(2)	Az Ebtv. 31. §-ának (2) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki:
[(2) A finanszírozási szerződés mellékletét képezi]
„c) az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (1) bekezdése
szerinti lejárt esedékességű köztartozása,
d)	az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendjéről szóló tájékoztató.”
(3)	Az Ebtv. 31. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni a MEP-nek, ha köztartozása
esedékességének időpontja lejárt, illetve ha lejárt esedékességű köztartozásában változás
következik be.
(7) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (6) bekezdésben meghatározott
kötelezettségének legkésőbb a köztartozás esedékessége időpontjának lejártától, illetve a lejárt
esedékességű köztartozásában bekövetkezett változás időpontjától számított 30 napon belül
nem tesz eleget, illetőleg ha a lejárt esedékességű köztartozását 90 napon belül nem egyenlíti
ki, a finanszírozási szerződését fel kell mondani.”
6.	§
(1)	Az Ebtv. 32. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával a MEP - külön
jogszabályban foglaltak szerint - gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással
történő rendelésre jogosító szerződést köt, amennyiben az orvos
a)	külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz
rendelésére jogosult,
b)	a szerződés megkötését kezdeményezi, és
c)	a külön jogszabályban a szerződéskötés feltételéül meghatározott kötelezettségének
eleget tesz,
feltéve, hogy amennyiben az orvost támogatással történő rendelésre jogosító korábbi
szerződés a 37. § (5) és (7) bekezdése alapján került felmondásra, a 37. § (5) bekezdése
esetében a felmondástól számított egy év, a 37. § (7) bekezdése esetében a felmondástól
számított két év már eltelt.”
(2)	Az Ebtv. 32. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A támogatással történő rendelésre jogosító szerződés mellékletét képezi az orvos
arra vonatkozó nyilatkozata, hogy áll-e gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz ismertető
tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz
gyártóval, forgalmazóval, nagykereskedővel. A gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz
ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló orvos kizárólag külön
jogszabályban foglalt esetben jogosult gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz
rendelésére.
4
(4)	A MEP a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével gyógyászati
ellátás támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az
orvos megfelel az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltételeknek és külön jogszabályban
foglaltak szerint gyógyászati ellátás rendelésére jogosult.
(5)	A MEP külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
saját maga, vagy a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója
részére (pro família) támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal,
amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.”
7.	§
(1)	Az Ebtv. 33. §-a (1) bekezdése felvezető mondatának és a) pontjának helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával kötött
szerződésben meg kell határozni
a) a készletfenntartásra, a kiszolgáltatásra, a nyilvántartásra és a támogatás
elszámolására vonatkozó - az általánostól eltérő vagy külön jogszabályban nem rögzített -
rendelkezéseket,”
(2)	Az Ebtv. 33. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerződés mellékletét képezi
a)	a forgalmazás és a kiszolgáltatás végzésére jogosító - külön jogszabály szerinti -
engedély másolata,
b)	a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének
c)	pontja szerinti lejárt esedékességű köztartozása,
c)	a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a
társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás, illetve forgalmazás valamennyi
tárgyi, személyi feltételét folyamatosan biztosítja.”
(3)	Az Ebtv. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyógyszer ki szolgáltatójának és a gyógyászati segédeszköz forgalmazójának
tekintetében a 31. § (6)-(7) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.”
8.	§
(1)	Az Ebtv. 33/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerződés mellékletét képezi
a)	a gyógyászati ellátás végzésére jogosító - külön jogszabály szerinti - engedély
másolata,
b)	a szolgáltató nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy az ellátás nyújtásához
kapcsolódó - külön jogszabályban meghatározott - feltételeket folyamatosan biztosítja,.
c)	a szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének c) pontja
szerinti lejárt esedékességű köztartozása.”
(2)	Az Ebtv. 33/A. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
5
„(3) A gyógyászati ellátás szolgáltatójának tekintetében a 31. § (6)-(7) bekezdésében
foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.”
9.	§
Az Ebtv. 34. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi f)-g) pont jelölése g)-h) pontra változik:
[(1) Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása]
„f) a szolgáltatások teljesítmény egységének mennyiségén,”
[alapuló rendszerben történik.]
10.	§
(1)	Az Ebtv. 36. §-a (1) bekezdése felvezető mondatának helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az OEP, illetve a MEP”
(2)	Az Ebtv. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az OEP, illetve a MEP ellenőrzi az egészségügyi dokumentáció vezetésére, a
beutalás rendjére, továbbá a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
rendelésére, készletben tartására, kiszolgáltatására és nyilvántartására, valamint gyógyszer,
gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére és nyújtására
vonatkozó előírások megtartását, érvényesülését.”
(3)	Az Ebtv. 36. §-a a következő új, (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(7)	bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:
„(7) Amennyiben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás
támogatással történő rendelésére jogosult orvos az ellenőrzés során megállapított jogosulatlan
rendelés tényét vitatja, akkor az OEP-nél, illetve a MEP-nél a jogosulatlan rendeléssel érintett
személlyel történő adategyeztetést kezdeményezhet, amelyre a 38/B. §-ban foglaltakat
értelemszerűen alkalmazni kell.”
11.	§
Az Ebtv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Az egészségügyi szolgáltató megtéríti
a)	az elszámolt ellátás finanszírozási összegét, ha az ellenőrzés során megállapítják,
hogy
aa)	a finanszírozási szerződésben nem szereplő ellátást,
ab)	más forrásból megtérülő ellátást,
ac)	el nem végzett ellátást,
6
ad)	orvosszakmailag indokolatlanul vagy nem a hatályos jogszabályoknak
megfelelően nyújtott ellátást
számolt el, illetőleg
ae)	az egészségügyi szolgáltató, vagy beutalásra jogosult orvosa nem a hatályos
jogszabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél,
b)	a kifizetett finanszírozási többletet, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy egy
ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen számolt el.
(2)	Az (1) és (8) bekezdés, illetőleg a 31. § (5) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése
szerinti megtérítési, illetve visszatérítési kötelezettség a jogalap nélkül igénybevett
finanszírozást követő két éven belül a finanszírozás elszámolása során is érvényesíthető.
(3)	A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási
támogatással történő rendelésére a 32. § szerinti szerződés alapján jogosult orvos a rendelésre
vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati
segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegét
megtéríti.
(4)	Amennyiben a (3) bekezdés szerint jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás
összege meghaladja a tárgyhónapban a külön jogszabályban meghatározott összeget, a
támogatással történő rendelésre való jogosultságot - a (3) és (9) bekezdésben foglaltak mellett
-	legfeljebb egy évre fel kell függeszteni.
(5)	Amennyiben a (3) bekezdés szerinti jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás
összege egy éven belül meghaladja az (4) bekezdés szerinti összeg tízszeresét, a (3) és (9)
bekezdésben foglaltak mellett a támogatással történő rendelésre jogosító szerződést fel kell
mondani.
(6)	Amennyiben a 32. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatban meghatározott
jogviszonyban álló orvos által - az ezen jogviszonnyal érintett termékkör tekintetében -
szándékosan jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege a tárgyhónapban
meghaladja az (4) bekezdés szerinti összeget, a támogatással történő rendelésre való
jogosultságot - a (3) és (9) bekezdésben foglaltak mellett - legfeljebb 2 évre fel kell
függeszteni.
(7)	Amennyiben a 32. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatban meghatározott
jogviszonyban álló orvos által - az ezen jogviszonnyal érintett termékkör tekintetében -
szándékosan jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege egy éven belül meghaladja
a (4) bekezdés szerinti összeg ötszörösét, a (3) és (9) bekezdésben foglaltak mellett a
támogatással történő rendelésre jogosító szerződést fel kell mondani.
(8)	A finanszírozott egészségügyi szolgáltató az általa, vagy a támogatással történő
rendelésre jogosult orvosa által a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások
megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után
folyósított társadalombiztosítási támogatás összegét megtéríti.
7
(9)	Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás
jogosulatlan rendelése közgyógyellátás jogcímen történt, a jogosulatlanul rendelt gyógyszer,
gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás
összegén túl a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is meg
kell téríteni.
(10)	Az (1), (3), (8) és (9) bekezdések, valamint a 31. § (5) és a 35. § (6) bekezdése
szerinti követelés összege után a jegybanki alapkamat kétszeresét kell fizetni.”
12.	§
Az Ebtv. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati
segédeszköz támogatással történő forgalmazásának ellenőrzése során az OEP, valamint a
MEP ellenőrző hálózatának munkatársai vizsgálják
a)	az egyéves leltáridőszakon belüli beszerzésre, készletváltozásra és értékesítésre
vonatkozó okmányokat, valamint a támogatott termékekre vonatkozó leltár termékenkénti
adatait,
b)	a tényleges készlet összhangját a támogatás alapjául elszámolt vényekkel,
c)	a támogatási összeg kiszámításának jogszerűségét és pontosságát,
d)	az elszámolás alapját képező adatok nyilvántartására vonatkozó előírások
megtartását.
(2)	Gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtásának az ellenőrzése során az
ellenőrző hálózat munkatársai az (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltakat vizsgálják.
(3)	Ha az (1)-(2) bekezdés alapján megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató,
forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó szabályokat
megszegte, az az így elszámolt támogatásnak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt
összegét visszatéríti.
(4)	Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás
elszámolására vonatkozó előírásokat két éven belül ismételten megszegi, vagy az ezáltal
kifizetett támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban foglalt mértéket, a
támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, illetve ellátás nyújtására jogosító
szerződést a MEP felmondja. Az érintett kiszolgáltatóval, forgalmazóval és az ellátás
nyújtójával, illetve azok jogutódjával új szerződés a felmondástól számított egy évig nem
köthető.”
13.	§
Az Ebtv. a következő 38/B. §-sal és azt megelőzően az alábbi alcímmel egészül ki:
„Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének ellenőrzése
38/B. § (1) Az OEP, illetve a MEP összesíti az egészségügyi szolgáltatóknál és
forgalmazóknál vezetett hiteles dokumentációk és a rendelkezésére álló adatok alapján a
biztosított által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi
szolgáltatásokat.
8
(2)	Az OEP, illetve a MEP - az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések
figyelembevételével - a biztosítottnál a személyes adatokra és az egészségügyi adatokra
vonatkozóan adategyeztetést kezdeményezhet.
(3)	Az adategyeztetésen az OEP, illetve a MEP képviselőjén túl kizárólag az érintett
biztosított, valamint az általa erre felhatalmazott személy vehet részt. A biztosítottnak az
adategyeztetésen közreműködési kötelezettsége van.
(4)	Amennyiben a biztosított az (1) bekezdés szerinti összesítésben szereplő valamely
egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az adategyeztetés során vitatja, az OEP, illetve a
MEP az adott egészségügyi szolgáltatást elrendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi
szolgáltatónál rendelkezésre álló, a vitatott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi
dokumentációt ellenőrzi.
(5)	Az adategyeztetés során az OEP, illetve a MEP a 36. § (2)-(3) és (5) bekezdésben
foglaltak figyelembe vételével jár el.”
14.	§
Az Ebtv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Az OEP - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között -
méltányosságból akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segélynek, a
gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a
biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Az OEP a biztosítási
jogviszony megszűnését követő 90 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 90 nappal
méltányosságból meghosszabbíthatja.
(2)	Az OEP méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.”
15.	§
Az Ebtv. 62. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti
igényt]
„b) ha az igény elbírálására a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága
(továbbiakban: Igazgatóság) az illetékes, akkor az Igazgatóság,”
[bírálja el és folyósítja.]
16.	§
Az Ebtv. 68. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
9
„(3) A 66. § (3)-(6) bekezdése, a 67. § és az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított
5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást
nem kell lefolytatni.
(4)	A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem
haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell
lefolytatni.”
17.	§
Az Ebtv. a következő 68/B. §-sal egészül ki:
„68/B. § A biztosított köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül
igénybevett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított
támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a
közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is, ha arra a 38/B. §
alapján lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték.”
18.	§
(1)	Az Ebtv. 70. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[70. § (1) Az egészségbiztosítási igazgatási szerv a követelését]
„c) a 68/B. § szerinti megtérítésre kötelező határozattal”
[érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás
végrehajtható közigazgatási határozat.]
(2)	Az Ebtv. 70. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 66-68. §-on alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az
egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül,
míg a 68/B. §-on alapuló követelés a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz vagy
gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől számított három éven belül
érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint
bűncselekmény, a 66-68. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 68/B. §-on alapuló követelés
pedig három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.”
(3)	Az Ebtv. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 68. §-on alapuló fizetési meghagyást az ellátásban részesült személy lakóhelye
szerint illetékes MEP, a 68/B. §-on alapuló határozatot pedig annak szakigazgatási egysége
hozza.”
19.	§
Az Ebtv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
10
„72. § A magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett ellátás visszatérítése címen
fennálló követelést az illetékes MEP - vasutas dolgozó esetén a Vasutas
Társadalombiztosítási Igazgatóság - vezetője méltányos esetben mérsékelheti vagy
elengedheti.”
20. §
Az Ebtv. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha első fokon a MEP szakigazgatási egysége, illetőleg a Vasutas
Társadalombiztosítási Igazgatóság erre illetékes egysége intézkedett, vagy hozott határozatot,
a fellebbezést a MEP vezetője, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője
bírálja el.”
21.	§
(1)	Az Ebtv. 83.§ (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„c) a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások árához
nyújtott támogatás, illetve a gyógyászati segédeszközök javítási és kölcsönzési díjához
nyújtott támogatás formájának, alapjának, mértékének megállapítására vonatkozó hatásköri és
eljárási szabályok,”
[meghatározására.]
(2)	Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„h) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan
rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a támogatással történő
kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására
jogosító szerződés felfüggesztését, illetve felmondását megalapozó értékhatár,”
[meghatározására.]
(3)	Az Ebtv. 83. §-ának (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„u) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással
történő rendelésére, illetőleg támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy
gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződésekre vonatkozó
szabályok”
[meghatározására.]
(4)	Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének felvezető mondata és a)-b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
11
„(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel
egyetértésben rendeletben határozza meg
a)	a támogatott gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások körét, az árukhoz
nyújtott támogatás alapját és mértékét, továbbá a gyógyászati segédeszközök javítási díjához
nyújtott támogatás alapját,
b)	a társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök
körét, valamint a kölcsönzési díjhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét,”
(5)	Az Ebtv. 83. §-ának (3) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel
egyetértésben rendeletben határozza meg]
„e) a biztosítottnak a gyógyászati segédeszköz ára után járó támogatás betegségtől
függő keretösszegben történő megállapítására vonatkozó szabályokat,
f)	azon egészségügyi szolgáltatók körét, amelyek ellátás nyújtása során gyógyászati
segédeszközök társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatására jogosultak,
valamint az általuk kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körét.”
(6)	Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg”
(7)	Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének n) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
„n) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésének szakmai
követelményeit,”
(8)	Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdése a következő u)-x) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
„u) a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének
szakmai követelményeit,
v) a gondozóintézeti gondozás szakmai szabályait,
x) szenvedélybetegségek esetén a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető
rehabilitációs ellátások körét.”
22.	§
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a
továbbiakban: Gytv.) 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(5) A klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának időtartama a kérelem benyújtását
követő 60 nap, ezen belül az etikai jóváhagyás elkészítésének határideje legfeljebb 42 nap.
Génterápiára és szomatikus sejtterápiára szolgáló, valamint genetikailag módosított
szervezeteket tartalmazó vizsgálati készítmények esetén a klinikai vizsgálat engedélyezési
eljárásának időtartama a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 90 nap, ezen belül az
etikai jóváhagyás elkészítésének határideje legfeljebb 72 nap. Xenogén sejtterápiára szolgáló
vizsgálati készítmények esetén a klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának időtartama a
hiánytalan kérelem benyújtásától számított 12 hónap, ezen belül az etikai jóváhagyás
elkészítésének határideje legfeljebb 11 hónap.”
23.	§
A Gytv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszergyártó, a gyógyszer-nagykereskedő, illetve a gyógyszertár
működtetője köteles a forgalomba már nem hozható (nem megfelelő minőségű, lejárt)
gyógyszer környezetvédelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelő megsemmisítéséről
gondoskodni, valamint részt venni - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a lakosságnál
keletkezett gyógyszerhulladék ártalmatlanításában. A kábítószerként vagy pszichotrop
anyagként minősített gyógyszerek megsemmisítésére a külön jogszabály rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
24.	§
A Gytv. 25. §-ának (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(8) A jelen törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok
tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt
Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával
összhangban az Európai Közösségeknek az alább felsorolt irányelveivel és útmutatóival
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]
„d) az Európai Parlament és Tanács 2001/20/EK irányelve (2001. április 4-5.) az
emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekkel végzett klinikai vizsgálatok során
alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, 6. cikk (5) és (7) bekezdése, a 9. cikk (4)
bekezdése.”
25.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XL VII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. §-a a következő m)
ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„m) harmadik ország: minden olyan ország, amely nem tagja az Európai Gazdasági
Térségnek.”
13
26. §
Az Eüak. 16. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szerv az (1)
bekezdés szerint hozzá beérkezett adatok alapján a veleszületett fejlődési rendellenességek
feltárása céljából, azok megelőzése érdekében elkészített kérdőívet megküldi a gondozást
végző területi védőnő számára, aki azt a törvényes képviselő tájékoztatása alapján kitölti, és
visszaküldi a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása részére.
(4)	Spontán vagy indukált magzati halálozás, illetve halvaszületés esetén a (3)
bekezdés szerinti kérdőívet a kezelőorvos tölti ki.”
27.	§
Az Eüak. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Harmadik országba történő adattovábbítás esetén e törvény, valamint az Avtv.
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
28.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 59. §-ának
(4)	bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az egészségügyi hatóság külön rendelkezése nélkül is HIV ellenanyag vizsgálatnak
köteles magát alávetni, illetve ilyen célú vizsgálatot a levett vizsgálati anyagból eltűrni]
„g) akit külön törvény szerint erre köteleztek.”
29.	§
Az Eütv. a következő 149/E. §-sal egészül ki:
„149/E. § (1) A 149/A-149/D. §-ban foglaltak szerinti regionális egészségügyi
tanácsnak 2005. augusztus 31-éig kell megalakulnia azon egészségügyi régióban, ahol ilyen
elnevezésű szervezet még nem működik. A már működő regionális egészségügyi tanácsok
ellátják a 149/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.
(2)	2007. január 1-jétől valamennyi egészségügyi régióban a 149/A-149/D. §-ban
foglaltaknak megfelelő regionális egészségügyi tanácsnak kell működnie, ezt követően más
szervezetek a regionális egészségügyi tanács elnevezést nem használhatják.”
30.	§
Az Eütv. 159. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Kutatás cselekvőképes személyen kizárólag diagnosztikus, terápiás, megelőzési és
rehabilitációs eljárások tökéletesítése, új eljárások kidolgozása, valamint a betegségek
kóroktanának és patogenezisének jobb megértése céljából, a kutatás jellegének,
14
kockázatainak megfelelő szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a
következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:]
„e) a kutatás alanya - a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően - írásos
beleegyezését adta a kutatáshoz. Ha a kutatás alanya írásbeli beleegyezés adására
írásképtelensége, illetve írástudatlansága okán nem képes, két, a kutatásban nem érdekelt,
abban részt nem vevő tanú együttes jelenlétében tett szóbeli beleegyezése szükséges a
kutatáshoz. Szóbeli beleegyezés esetén a nyilatkozatot írásba kell foglalni, amelyen a két tanú
aláírásával igazolja a szóbeli beleegyezés megtörténtét. A kutatás alanya írásképességének
visszanyerése esetén a beleegyező nyilatkozatot a kutatás folytatását megelőzően írásban
megerősíti, ennek hiányában a beleegyező nyilatkozatot visszavontnak kell tekinteni, és a
kutatás az érintett személyen nem folytatható tovább.”
31.	§
(1)	Az Eütv. 247. §-a (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„g) az ellátást nyújtó orvos megválasztására vonatkozó szabályokat”
[rendeletben megállapítsa.]
(2)	Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy”
(3)	Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének zs) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[(2) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy]
„zs) a közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elsősegély-nyújtási
ismeretek megszerzésének részletes szabályait, továbbá a gépjárművezetők egészségi
alkalmassága elbírálásának szabályait”
[rendeletben állapítsa meg.]
32.	§
Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő
törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Eszt.) 2. §-a a
következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 2. § jelenlegi szövege (1) bekezdésre
változik:
„(2) Ha a helyi önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi
szakellátási kötelezettsége teljesítésére más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel,
egyházi fenntartóval vagy egészségügyi szolgáltatóval megállapodást vagy egészségügyi
ellátási szerződést köt, ez normatíván belüli kapacitáslekötés-módosításnak minősül.”
15
33. §
Az Eszt. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a 2. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás vagy egészségügyi ellátási
szerződés olyan egészségügyi szolgáltatásokra is kiterjed, melyek meghaladják a 2. § (1)
bekezdésében meghatározott egészségügyi szakellátási kötelezettséget és azok - a (2)
bekezdésben foglalt feltételek figyelembevételével - a többletkapacitások befogadására
vonatkozó külön jogszabály szerint befogadást nyertek, e többletkapacitások tekintetében -
azok újbóli befogadása nélkül - a MEP a feladatot átvállaló egészségügyi szolgáltatóval a
befogadáskor meghatározott időtartam lejártáig érvényes finanszírozási szerződést köt.”
34.	§
(1)	Az Eszt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat a 2. § szerinti egészségügyi szakellátási kötelezettsége
mértékét a szolgáltatói kapacitások tartós kihasználatlansága esetén csökkentheti, illetve
szakmai összetételét megváltoztathatja, amennyiben
a)	járóbeteg-szakellátás esetén az egy rendelési órára jutó esetek száma az adott
szakma vonatkozásában az előző év átlagában legalább 20 százalékkal alacsonyabb az
országos átlagnál,
b)	fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén az ágykihasználtság az adott szakma
vonatkozásában az előző év átlagában legalább 20 százalékkal alacsonyabb az országos
átlagnál.”
(2)	Az Eszt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kapacitások tartós kihasználatlanságának tényét az (1) bekezdésben foglalt
feltételek fennállása esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg
illetékes megyei, fővárosi tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) a helyi önkormányzat
kérelmére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”
35.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 24. §-a a következő b) ponttal egészül ki,
egyidejűleg a jelenlegi b)-j) pontjának jelölése c)-k) pontra módosul:
[A TAJ szám továbbítására jogosultak:]
„b) az OEP és igazgatási szervei az egészségügyi ellátóhálózat szervei részére az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján,”
36.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény 8. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
16
„(4) A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is
folytatható. A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységhez szükséges egyéni vállalkozói
igazolvány igényléséhez az egészségügyi dolgozónak az orvosok, illetőleg az egészségügyi
szakdolgozók működési nyilvántartásába vételéről szóló igazolványát, - és ha ez nem
tartalmazza - a szakképesítést igazoló okirat hiteles másolatát kell mellékelni. A
szabadfoglalkozásra jogosító egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az
egészségügyi dolgozó által folytatható egészségügyi tevékenységet és azt, hogy az igazolvány
kizárólag szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosít.
(5)	A szabadfoglalkozásra jogosító egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező
egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatóként nem működhet. E jogviszonya alapján
kizárólag személyesen és csak az igazolványban feltüntetett egészségügyi tevékenységet
végezheti, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, tanulót nem foglalkoztathat,
közreműködőt nem vehet igénybe, nem tarthat fenn telephelyet, fióktelephelyet, az egyéni
vállalkozói igazolványban megjelölt székhelyét azonban nem köteles cégtáblával megjelölni.”
37. §
(1)	E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2005. július 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 29. § e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3)	Az 1. § és az Ebtv.-nek az 5. § (1) bekezdésével megállapított 31. §-a (1)
bekezdésének g) pontja 2006. január 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény rendelkezéseit - a 3. §, 5-9. §, 15. §, 21. §, 23. §, 25. §, 27. §, 31-32. § és
az (5)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a hatálybalépését követően indult ügyekben
kell alkalmazni.
(5)	Az Ebtv. 30. §-a, 31-33. §-a és a 33/A. §-a alapján e törvény hatálybalépésekor már
megkötött szerződéseknek - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb e törvény
hatálybalépését követő negyedik hónap első napjától, a (3) bekezdés tekintetében pedig
legkésőbb 2006. április 1-jétől kell az e törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelnie
azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)-(7) bekezdésének e törvény 5. §-
ának (3) bekezdése által megállapított rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követő
negyedik hónap első napjától kell alkalmazni.
(6)	Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatására az Ebtv. 30. §-ának (2)
bekezdése alapján már megkötött szerződéseknek az Ebtv. 30. §-a (2) bekezdésének b)
pontjában e törvény 3. §-ával megállapított feltételnek e törvény hatálybalépésétől kell
megfelelniük. Azon gyógyszertárak esetében, ahol adott település gyógyszerellátását
kizárólag egy gyógyszertár biztosítja, az Ebtv. 30. §-a (2) bekezdése b) pontjának az e törvény
3.	§-ával megállapított rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követő harmadik hónap 1.
napjától kell alkalmazni.
(7)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Ebtv.
aa)	21. §-ának (3)-(5) bekezdése,
17
ab)	29. §-a (2) bekezdésének második mondata,
ac)	31. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „és felelősségbiztosítási szerződés”
szövegrész,
ad)	34. §-a (1) bekezdésének - a 9. §-sal átszámozott - h) pontja,
ae)	66. §-ának (2) és (3) bekezdésében az „egészségbiztosítási” szövegrész,
b)	az Eüak. 15. §-ának (6) bekezdésében az „Amennyiben a szűrővizsgálat eredménye
pozitív, a betegellátó felhívására az érintett személyazonosító adatait köteles átadni. Erről az
érintettet a szűrővizsgálat megkezdése előtt tájékoztatni kell.” szövegrész,
c)	a Gytv. 10. §-ának (2) bekezdésében az „is” szövegrész,
d)	az Eütv. 155. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „(helyetteseinek)” szövegrész
hatályát veszti.
(8)	Az Ebtv.
a)	29. §-ának (2) bekezdésében „a biztosított nyilatkozik arról” szövegrész helyébe a
„a biztosított az orvos kérelmére nyilatkozik arról” szövegrész,
b)	34. §-a (1) bekezdésének - a 9. §-sal átszámozott - g) pontjában az „a)-e)”
szövegrész helyébe az „a)-f” szövegrész,
c)	35. §-ának (7) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Ptk”
szövegrész,
d)	36. §-ának (3) és (6) bekezdésében az „A MEP” szövegrész helyébe „Az OEP,
illetve a MEP” szövegrész,
e)	38/A. §-ában „a MEP” szövegrész helyébe „az OEP, illetve a MEP” szövegrész,
f)	66. §-ának (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási ellátást” szövegrész helyébe az
„egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy
utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás)” szövegrész,
g)	68. §-ának (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvnek” szövegrész helyébe a
„Ptk.-nak” szövegrész,
h)	75. §-ának (1) bekezdésében „a TÁH-nak” szövegrész helyébe „az Igazgatóságnak”
szövegrész,
i)	76. §-ának (1) bekezdésében „a TÁH” szövegrész helyébe „az Igazgatóság”
szövegrész
lép.
(9)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ebtv. 10. §-a (1) bekezdése d)
pontjának da) alpontjában és (4) bekezdésében, 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 18. §-
ának (7) bekezdésében, 19. §-ának (1) bekezdésében, 23. §-ának i) pontjában és 27. §-ának (8)
és (9) bekezdésében az „egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe
az „egészségügyi miniszter” szövegrész lép.
(10)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eütv. 26. §-a (2) bekezdésének c)
pontjában, 56. §-ának (4) bekezdésében, 57. §-ának (2) és (3) bekezdésében 59. §-ának (2) és
(3)	bekezdésében, 62. §-ának (3) bekezdésében, 63. §-ának (2) bekezdésében, 65. §-ának (1)
bekezdésében, 68. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 71. §-ának (1) bekezdésében, 115. §-ának
(5)	és (6) bekezdésében, 116. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 117. §-ának (1) és (3)
bekezdésében, 118. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 124. §-ának (7) bekezdésében, 147. §-a
(1)	bekezdésének a) pontjában, 149. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésében,
150. §-át megelőző alcímben, 150. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 158. §-ának (2)
bekezdésében, 159. §-a (5) bekezdésének c) pontjában és (6) bekezdésében, 169. §-ának (1)
18
bekezdésében, 170. §-ának (3) bekezdésében, 176. §-ának (3) bekezdésében, 186. §-ának (1)
és (5)-(6) bekezdésében, 195. §-ának (3) bekezdésében, 203. §-ának (5) bekezdésében, 204. §-
a (2) bekezdésének c) pontjában, 212. §-ának (1) bekezdésében, 223. §-ának (6)
bekezdésében, 228. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 229. §-ának (3) bekezdésében, 232. §-
ának (1) és (2) bekezdésében, 238. §-ának (3) bekezdésében, 241. §-ának (1) bekezdésében az
„egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe az „egészségügyi
miniszter” szövegrész lép.
(11)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eütv. 111. §-ának (5) bekezdésében,
112. §-ának (8) bekezdésében és 149. §-ának (4) bekezdésében az „Egészségügyi, Szociális és
Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „Egészségügyi Minisztérium” szövegrész
lép.
(12)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Eütv. 3. §-ának e) pontjában a „gyógyfürdőellátásokkal” szövegrész helyébe
„gyógyászati ellátásokkal” szövegrész,
b)	az Eütv. 247. §-ának (4) bekezdésében az „egészségügyi, szociális és családügyi
miniszterrel” szövegrész helyébe az „egészségügyi miniszterrel” szövegrész,
c)	az Eüak. 3. §-ának c) pontjában és az 5. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a
„gyógyfürdőellátások” szövegrész helyébe a „gyógyászati ellátások” szövegrész,
d)	az Eütv. 112. §-ának (7) bekezdésében a „valamint hazai oktatási intézményben
nem magyar nyelvű képzés során szakképesítést szerzett személy” szövegrész helyébe a
„valamint a nem EGT állampolgárságú, hazai oktatási intézményben nem magyar nyelvű
képzés során szakképesítést szerzett személy” szövegrész,
e)	a Gytv. 4. §-ában az „E törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazásában:”
szövegrész helyébe az „E törvény alkalmazásában:” szövegrész,
f)	az Eszt. 2. §-ának (1) bekezdésében a „2001. január 1. napján” szövegrész helyébe a
„2001. január 1. napján, valamint az azt követően” szövegrész,
g)	az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében „a
Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és
Táplálkozástudományi Intézetének” szövegrész helyébe „az Országos Élelmiszerbiztonsági és
Táplálkozástudományi Intézet” szövegrész
lép.
(13)	A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és
Táplálkozástudományi Intézetének feladatát és hatáskörét az Országos Élelmiszerbiztonsági
és Táplálkozástudományi Intézet gyakorolja.
(14)	Ez a törvény az emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekkel végzett
klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó
tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló Európai
Parlamenti és Tanácsi 2001/20/EK irányelv (2001. április 4-5.) 6. cikk (5) és (7)
bekezdésének és a 9. cikk (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
19
Általános indokolás
A gyógyászati segédeszköz ellátórendszer Magyarországon hosszú idő óta átalakításra vár.
Jelen törvényjavaslatnak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény (továbbiakban: Ebtv.) módosítására irányuló része a gyógyászati segédeszköz ellátási
rendszer fejlesztése koncepciójának (a továbbiakban: Koncepció) is részét képezi, amelynek
célja az ellátás korszerűsítése, a támogatás rendszerének áttekinthetőbbé, igazságosabbá
tétele, a rendelkezésre álló pénzügyi keretek megtartása a betegterhek mérséklése mellett.
A módosítás egyrészt a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatására,
forgalmazására és kölcsönzésére vonatkozó szabályozás átalakításáról szól, másrészt az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), illetve a megyei
egészségbiztosítási pénztárak (a továbbiakban: MEP) hatáskörébe tartozó szerződéses
kapcsolatok pontosítására és az ellenőrzések hatékonyságának növelésére irányul.
A Koncepcióban leírt feladatok nagyobb része az Ebtv. módosítása mellett alacsonyabb szintű
szabályozással valósítható meg, amelynek kereteit az Ebtv. felhatalmazó rendelkezései
biztosítják.
Az Ebtv. módosításának lényeges elemei:
A törvényjavaslat új típusú szerződés megkötését teszi lehetővé az OEP és a gyógyszer
forgalomba hozatalára jogosult, a gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója, illetve a
gyógyászati ellátás nyújtója között annak érdekében, hogy bizonyos többlet feltételeket,
minőségi követelményeket meg lehessen határozni. Így a támogatással forgalmazható
termékek, illetve nyújtható gyógyászati ellátások mennyiségéről, áráról, kiegészítő
szolgáltatásokról, minőségi jellemzőkről szóló szerződés alapján lehetővé válik, hogy a
gyógyászati segédeszközök esetében - hatósági ár bevezetése nélkül - egy adott terméket
valamennyi forgalmazónál társadalombiztosítási támogatással azonos térítési díj mellett
árusítsanak, gyógyászati ellátások esetében pedig az ellátást támogatással igénybe vevők
azonos mértékű térítési díjat fizessenek ugyanazon ellátásért.
A méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások köre kiegészül azzal a
lehetőséggel, hogy a méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási
díjához is nyújtható legyen támogatás.
Az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető ellátásokra vonatkozóan az Ebtv. hatályos
szövege nevesíti, hogy a biztosított audiológiai szakrendelésen, illetve fogszakorvosi
rendelésen kiszolgáltatott egyes gyógyászati segédeszközök (hallókészülék és tartozékai,
fogpótlás, fogszabályozó készülék) esetén is jogosult az árhoz nyújtott támogatásra. Nem
indokolt, hogy törvényi szinten kerüljenek nevesítésre ezek a szakrendelések és gyógyászati
segédeszközök, elegendő, ha rendeleti szinten kerül meghatározásra, hogy mely gyógyászati
segédeszközök milyen feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál szolgáltathatóak
ki az egészségügyi ellátás keretében.
A módosítás következtében lehetőség nyílik arra, hogy a gyógyászati ellátást támogatással
nyújtó szolgáltató orvosával az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm.
rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltaknak megfelelően gyógyászati ellátás támogatással
történő rendelésére a MEP szerződést köthessen.
20
Az Ebtv. módosítása alapján a támogatással történő gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
rendelésre jogosító szerződés mellékletét képezi az orvos arra vonatkozó nyilatkozata, hogy
áll-e gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz ismertető tevékenység végzésére irányuló
jogviszonyban gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz gyártóval, forgalmazóval,
nagykereskedővel. A gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz ismertető tevékenység
végzésére irányuló jogviszonyban álló orvos kizárólag külön jogszabályban foglalt esetben
jogosult gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére. Amennyiben az ilyen
jogviszonyban álló orvos a külön jogszabályban meghatározottól eltérő esetben rendel
támogatással gyógyszert, vagy gyógyászati segédeszközt, az jogosulatlan rendelésnek
minősül és így az Ebtv. 37. §-ában foglalt szankciók alkalmazhatóak vele szemben, ha pedig a
jogosulatlan rendelés az orvos gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ismertetető tevékenység
végzésére irányuló jogviszonyával összefüggő termékkör tekintetében valósul meg, vele
szemben szigorúbb szankciók alkalmazására kerülhet sor.
Az Ebtv. hatályos szövege nem tartalmaz rendelkezéseket a pro família jogcímen történő
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésre, amit jelen módosítás pótol. Ennek alapján a
MEP az erre igényt tartó orvossal szerződést köt - a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz
rendelésre vonatkozó szakmai szabályok betartása mellett - saját maga vagy hozzátartozója
részére gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére. Ez a rendelkezés a rendelési
jogviszonyok átláthatóbbá tétele érdekében kerül meghatározásra.
Az egészségügyi szolgáltatókkal történő finanszírozási szerződéskötés szabályozásának
módosítása alapján a MEP az egészségügyi szolgáltatások nyújtására (ideértve a gyógyászati
ellátásokat is), valamint gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatására, illetve gyógyászati
segédeszköz támogatással történő forgalmazására - a külön jogszabályban foglaltak
figyelembevételével - csak azzal az egészségügyi szolgáltatóval, gyógyszertárral,
forgalmazóval köthet majd szerződést, amelynek nincs olyan köztartozása, amely
esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt. A már finanszírozási szerződéssel,
illetve támogatással történő forgalmazásra, kiszolgálásra jogosító szerződéssel rendelkező
egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni a MEP-nek, ha köztartozása esedékességének
időpontja lejárt, illetve ha lejárt esedékességű köztartozásában változás következik be.
Amennyiben az egészségügyi szolgáltató ezen kötelezettségének legkésőbb a köztartozás
esedékessége időpontjának lejártától, illetve a lejárt esedékességű köztartozásában
bekövetkezett változás időpontjától számított 30 napon belül nem tesz eleget, illetőleg ha a
lejárt esedékességű köztartozását 90 napon belül nem egyenlíti ki, a szerződését fel kell
mondani.
A törvényjavaslat a finanszírozási szerződés tartalmi követelményeit kibővíti az elszámolható
szolgáltatások mennyiségi korlátjainak a rögzítésével és az egészségügyi dokumentáció
vezetésének rendjéről szóló tájékoztatással.
A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az orvos az ellenőrzés során megállapított jogosulatlan
rendelés tényét vitathassa, és a bizonyítás részeként kezdeményezhesse a beteggel történő
adategyeztetést is.
A módosítás kibővíti az egészségügyi ellátások igénybevételének OEP, illetve MEP-ek által
történő ellenőrzésének lehetőségét azzal, hogy sor kerülhet a betegnél történő
adategyeztetésre a jogosulatlanul igénybevett ellátások kiszűrése céljából.
21
Bevezetésre kerül a biztosított megtérítési kötelezettsége abban az esetben, ha neki felróható
módon, jogalap nélkül vett igénybe gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati
ellátás árához támogatást.
Egyéb törvények módosításai:
•	az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény
(továbbiakban: Gytv.) módosítását egyrészt az emberi felhasználásra szánt
gyógyszerkészítményekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes
klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv
teszi szükségessé, másrészt a módosítással lehetővé válik, hogy a lakosságnál
keletkezett gyógyszerhulladék oly módon kerüljön ártalmatlanításra, hogy ennek
folyamatában mind a gyógyszergyártó, mind a nagykereskedő, mind a gyógyszertár
működtetője részt vesz;
•	az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) módosítása egyrészt a
veleszületett fejlődési rendellenességek okainak feltárása, illetve azok megelőzése
érdekében szükséges, másrészt további pontosításokat tartalmaz;
•	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) módosítása
egyrészt az emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekkel végzett klinikai
vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó
tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vulnerábilis (fokozottan sérülékeny)
betegcsoportokon folytatott klinikai vizsgálatok tekintetében előírt szigorúbb
szabályok és jogi garanciák miatt, másrészt a regionális egészségügyi tanácsokkal
kapcsolatos szabályok pontosítása miatt szükséges;
•	az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő
törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Eszt.)
módosítása egyrészt az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi
közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény Alkotmánybíróság
általi megsemmisítése miatt előállt joghézag megszüntetése érdekében, másrészt az
Alkotmánybíróság 16/2003. (IV. 18.) AB határozata miatt szükséges;
•	a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása az Eüak.-nak a Magyar
Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvénnyel történt
módosítás miatt szükséges;
•	az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítása annak érdekében vált szükségessé, hogy azok az egyéni
vállalkozóként tevékenykedő orvosok, akik működési engedéllyel rendelkező
egészségügyi szolgáltatónál végeznek egészségügyi szolgáltatást, működési engedély
és felelősségbiztosítás nélkül jogosultak legyenek erre.
22
Részletes indokolás
1.	§
Az Ebtv. hatályos szövege kimondja, hogy a biztosított akkor is jogosult egyes, a törvényben
meghatározott gyógyászati segédeszközök (hallókészülék és tartozékai, fogpótlás,
fogszabályozó készülék) árához nyújtott támogatásra, ha annak kiszolgáltatására audiológiai
szakrendelésen, illetve fogszakorvosi rendelésen kerül sor. Ezen rendelkezés módosítása
alapján nem törvényi, hanem rendeleti szinten lesz meghatározva az egyes szakrendelések és
az általuk kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök köre, így lehetőség nyílik a
kiszolgáltatás feltételeinek pontosítására.
2.	§
A méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok
módosítása szövegpontosítást és azt a kiegészítést tartalmazza, hogy a méltányosságból már
támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához is igénybe vehető lesz méltányosságból
támogatás.
Pontosításra és kiegészítésre kerül, hogy a méltányosság gyakorlása mire nem terjedhet ki. A
méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásoknál kizárásra kerül a
méltányosság igénybe vétele, ha a gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatás
keretösszegben kerül felhasználásra, továbbá ha az adott indikációban a gyógyászati
segédeszközt a beteg már támogatással kölcsönzi. A keretösszeg módot ad a beteg igényeinek
jobban megfelelő gyógyászati segédeszköz kiválasztására, ezért ebben az esetben nem
indokolt a méltányosság biztosítása, ugyancsak nem indokolt kétszeres támogatás
igénybevétele ugyanazon jogviszony alapján a kölcsönzés esetében sem.
3. §
Az alapellátást és a szakellátást végző egészségügyi szolgáltatókkal történő finanszírozási
szerződések megkötésének feltételei együttesen kerülnek meghatározásra. A MEP az
egészségügyi szolgáltatások nyújtására - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével
-	csak azzal az egészségügyi szolgáltatóval köthet majd finanszírozási szerződést, amely az
adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkezik és nincs olyan
köztartozása, amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt. Köztartozás alatt az
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontjában meghatározott
fogalmat kell érteni.
Az Ebtv. 30. §-ának módosítása pontosítja és egyben kiegészíti az Ebtv.-nek a gyógyszerek,
illetve gyógyászati segédeszközök támogatással történő forgalmazására vonatkozóan
megköthető szerződésekre vonatkozó szabályait, aminek következtében a MEP szerződést köt
gyógyszer kiszolgáltatására, gyógyászati segédeszköz forgalmazására, kölcsönzésére,
javítására és egyedi méretvétel alapján történő gyártására, amennyiben a gyártó az eszköz
kiszolgáltatását is végzi. A törvényjavaslat egyértelművé teszi a gyógyászati ellátások
tekintetében is az Ebtv. szerződéskötési szabályait, amely alapján a MEP gyógyászati ellátás
támogatással történő nyújtására szerződést köt az erre külön jogszabályban foglaltak szerint
jogosult szolgáltatóval. Mind a gyógyszer árhoz nyújtott támogatással történő
kiszolgáltatására, mind a gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő
23
forgalmazására, kölcsönzésére, javítására, mind a gyógyászati ellátás támogatással történő
nyújtására jogosító szerződés megkötésének feltétele, hogy egyrészt az erre külön
jogszabályban foglaltak szerint jogosult szolgáltató megfeleljen a külön jogszabályban
meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, másrészt ne rendelkezzen olyan
köztartozással, amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.
4.	§
Az Ebtv. módosítása új típusú szerződés megkötését teszi lehetővé az OEP és a gyógyszer
forgalomba hozatalára jogosult, a gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója, illetve a
gyógyászati ellátás nyújtója között annak érdekében, hogy bizonyos többlet feltételeket,
minőségi követelményeket meg lehessen határozni. Így a támogatással forgalmazható
termékek, illetve nyújtható gyógyászati ellátások mennyiségéről, áráról, kiegészítő
szolgáltatásokról, minőségi jellemzőkről szóló szerződés alapján lehetővé válik, hogy a
gyógyászati segédeszközök esetében - hatósági ár bevezetése nélkül - egy adott terméket
valamennyi forgalmazónál társadalombiztosítási támogatással azonos térítési díj mellett
árusítsanak, gyógyászati ellátások esetében pedig az ellátást támogatással igénybe vevők
azonos mértékű térítési díjat fizessenek ugyanazon ellátásért.
5.	§
Az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződésben - az Ebtv. hatályos
szövegében meghatározottakon túl - meg kell határozni az egészségügyi szolgáltatások
Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999.
(III. 3.) Korm. rendelet szerint elszámolható szolgáltatások mennyiségét, továbbá azt, hogy az
egészségügyi szolgáltató az Ebtv. 21. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ellátás
keretében szolgáltat-e ki gyógyászati segédeszközt, így például az audiológiai szakrendelésen
hallókészüléket.
Az OEP, illetve a MEP-ek által végzett ellenőrzést segíti, hogy az egészségügyi szolgáltató az
egészségügyi dokumentáció vezetésének - amely tartalmazza az elektronikusan vezetett
dokumentáció hitelesítésének módját is - a külön jogszabályban foglaltak alapján általa
meghatározott rendjéről szóló tájékoztatóját mellékletként csatolja a szerződéshez.
Az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésének mellékletét kell, hogy képezze a
szolgáltató arra vonatkozó nyilatkozata, hogy van-e olyan köztartozása, amely
esedékességének ideje 60 napnál régebben járt le. Az egészségügyi szolgáltató továbbá
köteles bejelenteni a MEP-nek, ha köztartozása esedékességének időpontja lejárt, illetve ha
lejárt esedékességű köztartozásában változás következik be. Amennyiben az egészségügyi
szolgáltató ezen kötelezettségének legkésőbb a köztartozás esedékessége időpontjának
lejártától, illetve a lejárt esedékességű köztartozásában bekövetkezett változás időpontjától
számított 30 napon belül nem tesz eleget, illetőleg ha a lejárt esedékességű köztartozását 90
napon belül nem egyenlíti ki, a finanszírozási szerződését fel kell mondani.
6.	§
Az Ebtv. hatályos szövege alapján gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás
támogatással történő rendelésére finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak a finanszírozási
szerződésben megnevezett orvosa jogosult, míg gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz
támogatással történő rendelésére a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató azon orvosa is
24
jogosult, akivel a MEP erre szerződést kötött. Jelen módosítás megteremti annak lehetőségét,
hogy a MEP a gyógyászati ellátás (például fürdőgyógyászati ellátások) társadalombiztosítási
támogatással történő nyújtására jogosult szolgáltató orvosával - a Vhr.-ben meghatározott
szabályok szerint - gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosító szerződést
köthessen.
A törvénymódosítás új elemként vezeti be, hogy a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
támogatással történő rendelésére jogosító szerződés mellékletét kell, hogy képezze az orvos
arra vonatkozó nyilatkozata, hogy áll-e gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz ismertető
tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz
gyártóval, forgalmazóval, nagykereskedővel. A gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz
ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló orvos kizárólag külön
jogszabályban foglalt esetben jogosult gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz
rendelésére. Amennyiben az ilyen jogviszonyban álló orvos a külön jogszabályban
meghatározott feltételeket figyelmen kívül hagyva a jogviszonyával összefüggő termékkör
tekintetében gyógyszert, gyógyászati segédeszközt támogatással szándékosan jogosulatlanul
rendelt, szigorúbb szankciók alkalmazására kerül sor vele szemben.
Az Ebtv. hatályos szövege nem tartalmaz rendelkezéseket a pro família jogcímen történő
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésre, amit jelen módosítás pótol. Ennek alapján a
MEP valamennyi orvossal - aki ezt igényli - szerződést köt, hogy az orvos saját maga vagy
hozzátartozója részére gyógyszert, gyógyászati segédeszközt rendelhessen. Ez által az OEP,
illetve a MEP-ek számára könnyebbé és eredményesebbé válhat a pro família rendelések
ellenőrzése.
7.	§
A hatékonyabb ellenőrzés segítése érdekében a módosítás kiegészíti, pontosítja a
gyógyszertárakkal, gyógyászati segédeszköz forgalmazókkal megkötésre kerülő szerződések
kötelező tartalmi elemeit. A gyógyszer ki szolgáltatójával és a gyógyászati segédeszköz
forgalmazójával kötött szerződéseknek tartalmaznia kell a készletfenntartásra, a
kiszolgáltatásra, a nyilvántartásra és a támogatás elszámolására vonatkozó rendelkezéseket is,
amelyek a szerződés szerinti tevékenység folytatásának és az elszámolt támogatásoknak az
ellenőrzését segítik elő.
A fenti szerződések melléklete kiegészül a szolgáltató arra vonatkozó nyilatkozatával, hogy
van-e lejárt esedékességű köztartozása, továbbá azon nyilatkozatával, hogy a
társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás és forgalmazás valamennyi tárgyi,
személyi feltételét folyamatosan biztosítja. Az Ebtv. 31. §-ának (6)-(7) bekezdésében jelen
törvény 5. §-ának (3) bekezdésével megállapított szabályokat a gyógyszertárak és gyógyászati
segédeszköz forgalmazók tekintetében megfelelően alkalmazni kell.
8.	§
A gyógyászati ellátás szolgáltatójával kötött szerződéshez csatolandó mellékletek köre is
kiegészül a szolgáltató azon nyilatkozatával, amelyben vállalja, hogy az ellátás nyújtásához
kapcsolódó - külön jogszabályban meghatározott - feltételeket folyamatosan biztosítja,
továbbá a lejárt esedékességű köztartozásairól szóló nyilatkozatával.
25
Az Ebtv. 31. §-ának (6)-(7) bekezdésében jelen törvény 5. §-ának (3) bekezdésével
megállapított szabályokat a gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatók tekintetében megfelelően
alkalmazni kell.
9.	§
Az Ebtv. 34. §-a rendelkezik az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási rendszerének
alapjairól, amelyből eddig hiányzott az aktív fekvőbeteg ellátások és járóbeteg-szakellátások
tekintetében megvalósuló teljesítmény-volumenen alapuló finanszírozási rendszer
megnevezése.
10.	§
Pontosításra kerül az OEP, illetve a MEP ellenőrzési hatásköre.
A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az orvos az ellenőrzés során megállapított jogosulatlan
rendelés tényét vitathassa, és a bizonyítás részeként kezdeményezhesse a beteggel történő
adategyeztetést is.
11.	§
A jogosulatlan elszámolások visszaszorítása érdekében kerül sor az egészségügyi szolgáltatók
visszatérítési kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseknek a pontosítására, kiegészítésére.
Jelen módosítás által átalakításra kerülő szankciórendszer egyrészt a finanszírozott
egészségügyi szolgáltatóra tartalmaz szabályokat, pontosan meghatározva, hogy a szolgáltató
milyen esetekben köteles visszatéríteni a teljes finanszírozási összeget, illetve a többletet. A
32. § módosításával összhangban kerülnek meghatározásra a jogosulatlanul rendelt
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátáshoz nyújtott külön jogszabályban
foglalt összeghatárt meghaladó támogatás kamattal terhelt visszafizetésének, továbbá a
rendelésre vonatkozó szerződés felfüggesztésének, illetve felmondásának esetei. Az új
szankciórendszer a jogosulatlanul történt rendelés összegének megfelelően fokozza az
alkalmazható szankciókat, továbbá figyelembe veszi, hogy a jogosulatlan rendelés az adott
termékkör tekintetében olyan orvos által történt-e, aki gyógyszer, vagy gyógyászati
segédeszköz promóciós tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban áll gyógyszer, vagy
gyógyászati segédeszköz gyártóval, forgalmazóval, nagykereskedővel, ebben az esetben
szigorúbbak a szankciók.
12.	§
A módosítás két további szemponttal bővíti a gyógyszer ki szolgáltatójának és gyógyászati
segédeszköz forgalmazójának ellenőrzése során az OEP, illetve MEP által figyelembe veendő
szempontokat: egyrészt a támogatott termékekre vonatkozó leltár termékenkénti adataival,
másrészt a nyilvántartásra vonatkozó előírások megtartásának vizsgálatával. A jogszabály az
ellenőrzési jogkört kiterjeszti a gyógyászati ellátást támogatással nyújtó szolgáltatókra is.
Pontosításra kerül a szolgáltatóval kötött, a támogatás elszámolásának alapját képező
szerződés felmondásának feltételrendszere.
26
13. §
A módosítás kibővíti az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének az OEP, illetve MEP-
ek általi ellenőrzés lehetőségét azzal, hogy sor kerülhet a betegnél történő adategyeztetésre a
jogosulatlanul igénybevett egészségügyi szolgáltatások - ide értve az árhoz nyújtott
támogatással igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat is - kiszűrése céljából.
14.	§
A pénzbeli ellátások esetében a méltányossági jogkör gyakorlására vonatkozó rendelkezés
összhangba kerül az Ebtv. 26. §-ának módosításával.
15.	§
Az Ebtv. hatályos szövege még ad feladatot a Területi Államháztartási Hivatalnak, azonban
tekintettel arra, hogy ennek helyébe a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága lépett, ez a
változás átvezetésre kerül a normaszövegen.
16.	§
A megtérítési, illetve visszatérítési eljárás során megállapított 5000, illetve 1000 forintot meg
nem haladó követelés esetén az eljárást nem kell lefolytatni.
17.	§
Bevezetésre kerül a biztosított megtérítési kötelezettsége, amely alapján köteles megtéríteni a
neki felróható módon, jogalap nélkül igénybe vett, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és
gyógyászati ellátás árához nyújtott támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen történő
rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget
is, ha arra írásban kötelezték.
18.	§
A módosítás a biztosított visszatérítési kötelezettségét meghatározó, a hatályos Ebtv.-ben is
szereplő 66-68. §-oknak, illetve a módosítással bekerült 68/B. §-nak megfelelő, a
visszatérítésre és megtérítésre vonatkozó követelés érvényesítésének időhatárát és eljárási
szabályainak egy részét állapítja meg.
19.	§
A módosítás a méltányossági jogkör gyakorlását kibővíti oly módon, hogy törli a kamat és
mulasztási bírság szövegrészt, így már minden, magánszeméllyel szemben fennálló
visszatérítési igény esetén lehetőség van méltányosságra. Szövegpontosításra is sor kerül.
20.	§
Az államigazgatási eljárás szabályainak megfelelően pontosítja a jogorvoslati szinteket, ennek
értelmében, amennyiben a MEP, illetve a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság (a
továbbiakban: VTI) szakigazgatási egysége hozta meg az elsőfokú határozatot, a fellebbezést
a MEP, illetve a VTI vezetője bírálja el.
27
21. §
A gyógyászati segédeszköz ellátási rendszer fejlesztése koncepciójának megvalósítása
érdekében, melynek jelen törvényjavaslat is részét képezi, szükséges az Ebtv.-ben szereplő
felhatalmazó rendelkezések pontosítása és az újabbakkal való kiegészítése.
22.	§
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekkel végzett klinikai vizsgálatok során
alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2001. április 4-5. 2001/20/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: klinikai irányelv) szabályozza a klinikai
vizsgálatok engedélyezésének és etikai jóváhagyásának határidejét. Ennek megfelelően
szükséges a Gytv.-ben meghatározott határidők módosítása. Xenogén sejtterápiára szolgáló
vizsgálati készítmények esetén a fenti irányelv nem szab határidőt sem az engedélyezés, sem
az etikai jóváhagyás tekintetében, a vizsgálatot engedélyezésre benyújtó jogainak és az eljárás
kiszámíthatóságának biztosítása érdekében azonban ebben a készítménycsoportban is
meghatározzuk az eljárások időtartamát.
23.	§
A törvényjavaslat a Gytv. módosításával lehetővé teszi, hogy a lakosságnál keletkezett
gyógyszerhulladék oly módon kerüljön ártalmatlanításra, hogy ennek folyamatában mind a
gyógyszergyártó, mind a nagykereskedő, mind a gyógyszertár működtetője részt vegyen.
24.	§
A jogalkotási szabályoknak megfelelően szükséges a Gytv.-t ezen jogharmonizációs
klauzulával kiegészíteni.
25.	§
Módosítani kell az Eüak.-ban a harmadik országba történő adattovábbítás szabályait, az Eüak.
ugyanis jelenleg nem határozza meg a harmadik ország fogalmát és csak elvi jelleggel rendezi
ezt a kérdést az adatok biztonsága védelmének megkövetelésével.
26.	§
A veleszületett fejlődési rendellenességek okainak feltárása, illetve azok megelőzése
érdekében szükséges a módosítás, az eddigi törvényszöveg csupán az adatok gyűjtésére adott
lehetőséget. Tekintve, hogy a gondozást végző területi védőnők egyik kiemelt feladata a
terhesgondozás, ezen tevékenységük során folyamatosan kapcsolatban állnak a szülőkkel,
ezért is indokolt a kérdőívek kitöltését az ő feladatukká tenni. Az új (4) bekezdés a
célszerűség, illetve a szülők életének tiszteletben tartása érdekében teszi ugyanezt a feladatot
a kezelőorvos kötelezettségévé.
28
27. §
A harmadik ország definíció mellett garanciális okokból szükséges az adattovábbítás során a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvény vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazására is utalni, amely előírások az adatvédelmet
szabályozó európai uniós norma, a 46/95/EK irányelvnek a személyes adatok harmadik
országba történő adattovábbítására vonatkozó rendelkezéseit tartalmazzák.
28.	§
A nem EGT országok állampolgárainak magyarországi tartózkodási engedélyezési eljárása
során az idegenrendészeti törvény szerint figyelembe kell venni a közegészségügyi okból
releváns betegségeket, amely érdekében szükséges az Eütv. megfelelő módosítása.
29.	§
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvénnyel az
Eütv.-be bekerültek a regionális egészségügyi tanácsokról szóló rendelkezések, amelyek
2005. január 1-jén hatályba léptek. Tekintettel azonban arra, hogy regionális egészségügyi
tanács néven 2005. január 1. előtt is működtek szervezetek, szükség van egy olyan átmeneti
szabályra, ami lehetővé teszi, hogy a már működő regionális egészségügyi tanácsok
meghatározott ideig a már kialakult szervezeti keretei között láthassák el az Eütv.-ben
meghatározott feladatokat. Jelen módosítás ezzel az átmeneti rendelkezéssel egészíti ki az
Eütv. szövegét.
30.	§
A klinikai irányelv a vulnerábilis (fokozottan sérülékeny) betegcsoportokon folytatott klinikai
vizsgálatokra nézve szigorúbb szabályokat és több jogi garanciát tartalmaz, így az átmenetileg
vagy tartósan írásképtelen, illetve írástudatlan személyek számára is biztosítja a klinikai
vizsgálatban való részvétel lehetőségét megfelelő feltételekkel. A módosítás ennek a
lehetőségét teremti meg.
31.	§
Jelen módosítás egy hiányzó felhatalmazó rendelkezés pótlásával felhatalmazást ad a
kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg az ellátást nyújtó orvos megválasztására
vonatkozó szabályokat, továbbá az egészségügyi miniszternek, hogy rendeletben határozza
meg a gépjárművezetők egészségi alkalmassága elbírálásának szabályait.
32.	§
Az Eszt. 2. §-ának módosítása az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi
közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény Alkotmánybíróság általi
megsemmisítése miatt előállt joghézag helyreállítása érdekében szükséges.
29
33. §
Az Eszt. jelen módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy ha a helyi önkormányzatnak az
egészségügyi szakellátási kötelezettsége teljesítésére más egészségügyi közszolgáltatásért
felelős szervvel, egyházi fenntartóval vagy egészségügyi szolgáltatóval kötött megállapodása
vagy egészségügyi ellátási szerződése olyan egészségügyi szolgáltatásokra is kiterjed, melyek
meghaladják az önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettséget, de azok már a
többletkapacitások befogadására vonatkozó külön jogszabály szerint befogadást nyertek, a
többletkapacitás tekintetében a MEP megköthesse a finanszírozási szerződést az egészségügyi
ellátási feladatot átvállaló egészségügyi szolgáltatóval anélkül, hogy annak újbóli befogadását
a feladatot átvállaló szolgáltatónak kezdeményeznie kellene.
34.	§
Az Eszt. 4. §-ának módosítása az Alkotmánybíróság 16/2003. (IV. 18.) AB határozata miatt
vált szükségessé, amely megállapította, hogy az Eszt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
szóló 11/2002. (III. 26.) EüM rendelet 5. §-ának (2) bekezdése alkotmánysértő, mivel az
Alkotmány kimondja, hogy az önkormányzatokat - a feladataik körében - megillető jogokat
és kötelezettségeket csak törvényben lehet szabályozni. Jelen módosítás ennek tesz eleget oly
módon, hogy az EüM rendeletnek az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezéseit
törvényi szintre emeli.
35.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása az Eüak.-nak a Magyar Köztársaság
2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvénnyel történt módosítása miatt
szükséges, ugyanis az megteremtette annak lehetőségét, hogy az egészségbiztosítás igazgatási
szervei (OEP, MEP) és az egészségügyi ellátóhálózat szervei között személyazonosító (pl.
TAJ szám) és egészségügyi adatok továbbíthatóak legyenek. Az 1996. évi XX. törvény
azonban eddig nem adott lehetőséget arra, hogy az OEP és igazgatási szervei az egészségügyi
ellátóhálózat szervei részére TAJ számot továbbíthassanak.
36.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítása annak érdekében vált szükségessé, hogy azok az egyéni vállalkozóként
tevékenykedő orvosok, akik működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál
végeznek egészségügyi szolgáltatást, működési engedély és felelősségbiztosítás nélkül
jogosultak legyenek erre.
37.	§
A záró rendelkezések között a törvényjavaslat az anonim HIV szűréseknek az egészségügyi
törvényben szabályozott rendszeréhez igazítja egészségügyi adatkezelési szabályokat, a teljes
anonimitás biztosításával összhangot teremt az Eütv. 59. §-ának (5) bekezdése szerinti, az
anonim HIV-szűrésről szóló szabályokkal. A rendelkezés nem érinti a megerősítetten pozitív
HIV fertőzött, illetve AIDS beteg személy egészségbiztosítás keretében történő további
ellátására, az ellátás igénybevételéhez szükséges személyazonosító adatok rendelkezésre
bocsátására vonatkozó szabályokat.
30
Az ÁNTSZ szervezetén belüli átszervezés eredményeként a Fodor József Országos
Közegészségügyi Központból kivált az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi
Intézet, amelynek neve az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet.
A fentiek mellett egyéb technikai jellegű módosítások találhatók ebben a szakaszban.
31