﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/15719. számú
törvényjavaslat
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról
Előadó:
dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Budapest, 2005. április
2005. évi ...törvény
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIlI. törvény módosításáról
l.§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIlI. törvény (a továbbiakban:
Vht.) 16. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Végrehajtási lapot állít ki)
,,g) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat
létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (a
továbbiakban: 805/2004/EK rendelet) szerint európai végrehajtható okiratként
hitelesített külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján az adós lakóhelye, székhelye
-	ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi
képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság
székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
h)	a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban
a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a
1347/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 2201/2003/EK
rendeletének (a továbbiakban: 2201/2003/EK tanácsi rendelet) 42. cikke szerint
kiállított igazolással ellátott külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján a kötelezett,
vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti megyei bíróság székhelyén
működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.”
2. §
A Vht. a „ Végrehajtási záradék” alcím alatt a következő 23/B. §-sal
egészül ki:
„23/B. § A 805/2004/EK rendelet szerint európai végrehajtható okiratként
hitelesített külföldi közokiratot végrehajtási záradékkal látja el az adós lakóhelye,
székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye,
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen
kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti
megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi
Kerületi Bíróság.”
3
3.§
A Vht. 31/C. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Intézkedések az Európai Unió tagállamaiban történő végrehajtás érdekében
31/C. § (1) Ha a 15. §-ban, továbbá a 16. § a) és b) pontjában meghatározott
határozat, illetve a 21-23/A. §-ban meghatározott valamely közokirat alapján
végrehajtható okiratot állítottak ki, vagy annak lenne helye, a végrehajtás elrendelésére
jogosult, vagy ha a szükséges iratok rendelkezésére állnak, a végrehajtást foganatosító
bíróság kérelemre kiállítja a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról,
valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/200l/EK tanácsi
rendelet (a továbbiakban: 44/200 l/EK tanácsi rendelet) V. és VI. melléklete szerinti
tanúsítványt.
(2)	Az első fokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja a 2201/2003/EK tanácsi
rendelet I. és II. melléklete szerinti igazolást.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti tanúsítvány és igazolás több alkalommal is
kiállítható.
(4)	A 2201/2003/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti, a láthatási
jogokra és a gyermek visszavitelét elrendelő határozatokra vonatkozó igazolást az első
fokon eljárt bíróság állítja ki:
a)	hivatalból vagy bármelyik fél kérelmére a rendelet 41. cikkének (1)
bekezdésében foglaltak alapján (III. melléklet),
b)	hivatalból a rendelet 42. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján
(IV. melléklet).
(5)	A bíróság kérelemre a (4) bekezdés szerinti igazolást kijavítja; a
kijavításról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.
(6)	A 805/2004/EK rendelet I., II. és III. melléklete szerinti, az európai
végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt - kérelemre - a következő bíróság állítja
ki:
a)	az első fokon eljárt bíróság (I. és II. melléklet),
b)	a közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróság
(III. melléklet).
(7)	A (6) bekezdés szerinti bíróság kérelemre kiállítja a 805/2004/EK rendelet
IV. és V. melléklete szerinti tanúsítványt.
4
(8) A bíróság az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a
805/2004/EK rendelet 10. cikkében foglaltak alapján kérelemre kijavítja vagy
visszavonja. A kijavításról és a visszavonásról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik
a végzés ellen fellebbezhetnek.”
4.§
A Vht. 48. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére felfüggeszti a
végrehajtási eljárást, ha az adós igazolta, hogy a 805/2004/EK rendelet 19. cikke
alapján az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kiállításának alapjául
szolgáló határozat felülvizsgálatát, vagy a 10. cikk alapján az európai végrehajtható
okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítását vagy visszavonását kérelmezte.”
5.§
A Vht. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a bíróság a végrehajtást az adós kérelmére a 48. § (3) és (8) bekezdése
alapján függeszti fel, pénzkövetelés végrehajtása esetén a felfüggesztés az adós
munkabérének letiltására, valamint az ingó vagyontárgyak és az ingatlan
értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, a vagyontárgyak értékesítésére, továbbá
a végrehajtás során befolyt összegek kifizetésére terjed ki, a többi végrehajtási
cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.”
6.§
A Vht. 180. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a bíróság a 174. § d) pontjának alkalmazását rendelte el, a végrehajtó a
helyszíni eljárásra időpontot tűz, és erről értesíti a végrehajtást kérőt, a 180/A. § (1)
bekezdése szerinti meghatalmazottat, a kötelezettet, a gyámhatóságot és a rendőrséget.
Ha az eljárás eredménytelen, a végrehajtó a következő helyszíni eljárásra kitűzött
időpontról — a kötelezett kivételével — rövid úton küld értesítést az előzőekben
felsoroltaknak.
(5)	A végrehajtó a kötelezett tartózkodási helyén - ha a gyermek nem tartózkodik
ott, a gyermek tartózkodási helyén - a gyámhatóság és a rendőrség közreműködésével
foganatosítja az átadást. A 180. § és a 180/A. § alkalmazása szempontjából lakó- és
tartózkodási hely a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba
bejelentett lakóhely és tartózkodási hely, továbbá a be nem jelentett, akár
életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely.”
5
7.§
A Vht. a „Gyermek átadása” alcím alatt a következő 180/A. §-sal
egészül ki:
„180/A. § (1) A gyermeket a végrehajtást kérőnek, távollétében a Pp. 67. § (1)
bekezdés a) és c) pontja szerinti, a gyámhatóság által jóváhagyott
meghatalmazottjának (a továbbiakban: meghatalmazott) vagy a gyámhatóságnak kell
átadni. A meghatalmazottnak és a gyámhatóságnak: haladéktalanul intézkednie kell a
gyermek végrehajtást kérőnek történő átadása iránt.
(2)	A kötelezett a gyermek átadásakor köteles tájékoztatást adni az átvevő
személynek a gyermek egészségi állapotáról, és egyéb olyan körülmény fennállásáról,
amelynek nem ismerete a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetheti.
(3)	A kötelezett az eljárás késleltetése nélkül köteles a gyermek személyes iratait,
a gyermek által használt tárgyakat, a szükséges ruházati cikkeket, a rendszeres
tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközöket, a gyermek betegsége vagy
testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszereket, gyógyászati és technikai
segédeszközöket az átvevő személynek átadni. Egyéb tárgyak átadása - ha az
késleltetheti a gyermek átadását - külön eljárás keretében teljesíthető.
(4)	A végrehajtó az eljárása kezdetén tájékoztatja a kötelezettet a (2) és (3)
bekezdésben foglalt kötelezettségéről.
(5)	A végrehajtó indítványára a rendőrség az 5. § (3) bekezdése szerint
eltávolíthatja a kötelezettet és más személyeket - a végrehajtást akadályozó
magatartásuk miatt - a gyermek átadásának helyszínéről. A rendőrség intézkedésének
igénybevételére a végrehajtó előzetesen figyelmezteti az érintetteket, ennek tényét -
amely tartalmazza indokolt esetben a rendbírság kiszabására teendő indítványra
történő figyelmeztetést is - jegyzőkönyvben rögzíti.
(6)	Ha a kötelezett vagy a kiadni rendelt gyermek a bejelentett lakó- vagy
tartózkodási helyén, továbbá a hatóságok által ismert címen nem lelhető fel,
felkutatására a végrehajtó személykörözést - és ha annak szükségessége felmerül -
nemzetközi körözést rendel el.”
8. §
A Vht. 210/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„210/B. § Ha a határozat végrehajtása bírósági végrehajtás útján, e törvény
szerint történik, a bíróság a 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerinti, a bírósági
határozat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha a
2201/2003/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik - az e Fejezetben
foglaltak szerint jár el.”
6
9.§
A Vht. 211. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot, törli a végrehajtási
záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy a 805/2004/EK rendelet 21. cikke
alapján a végrehajtás visszautasításának feltételei fennállnak.”
10.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetés
napján lép hatályba.
(2)	A törvény 2. §-a, 4. §-a, 5. §-a és 9. §-a, továbbá az 1. §-sal beiktatott, a Vht.
16. §-ának g) pontja és a 3. §-sal beiktatott, a Vht. 31/C. §-ának (6)-(8) bekezdése
2005. október 21. napján lép hatályba; e rendelkezéseket az ezt követően megindult
eljárásokban kell alkalmazni.
11.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének
m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
,,m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági
végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása, továbbá a polgári és
kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet, a nem vitatott követelésekre vonatkozó
európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendelet és a házassági
ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK rendelet alapján hozott bírósági határozat
(bírósági egyezség), kiállított közokirat végrehajtását kezdeményező eljárás;”
12. §
Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
-	a Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben
és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon
kívül helyezéséről, és
-	az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a
nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról.

INDOKOLÁS

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja a bírósági határozatok
végrehajtására vonatkozó szabályozás összhangba hozása az e tárgyban alkotott új
uniós joganyaggal.
A Magyar Köztársaság az Európai Unióhoz történő, 2004. május 1-jei
csatlakozása óta a belső jogszabályok mellett a közösségi jog alkalmazására is köteles.
A csatlakozás időpontjától hazánk részese az unión belüli igazságügyi
együttműködésnek, ennek keretében alkalmaznunk kell a tárgyban érvényben lévő
közösségi rendeleteket is. Az együttműködés egyik területe az Európai Unió
tagállamainak bíróságai által hozott határozatok végrehajtása. A belföldön történő
végrehajtásnak ezekben az ügyekben tehát nem nemzetközi szerződés, viszonosság
vagy belső jogszabály alapján, hanem az Európai Unió Tanácsának vagy az Európai
Unió Parlamentjének és Tanácsának a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó
rendeleteiben foglaltak alapján van helye. Az együttműködés a polgári ügyekben
hozott bírósági határozatok végrehajtása terén az alant ismertetett rendeletek
hatálybalépéséig azt jelentette, hogy az egyik tagállamban hozott és ott végrehajtható
bírósági határozat a másik tagállamban is végrehajtható, ha a végrehajtás államában az
erre hatáskörrel rendelkező bíróság kérelemre megállapítja a másik tagállamban hozott
bírósági határozat végrehajthatóságát. A bírósági határozatok végrehajtására
vonatkozó elvek alapján történt a közokiratokban foglalt követelések végrehajtásának
elrendelése is.
A bírósági határozatok végrehajtásának elősegítése céljából alkotott két új
rendelet:
-	az Európai Unió Tanácsának 2201/2003/EK rendelete (a továbbiakban:
2201/2003/EK tanácsi rendelet), amelyben újraszabályozta a házassági ügyekben és a
szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról szóló rendelkezéseket, és hatályon kívül helyezte a
1347/2000/EK tanácsi rendeletet (a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 2004. augusztus 1-
jén lépett hatályba, rendelkezéseit - a rendeletben megjelölt kivételekkel - 2005.
március 1-jétől kell alkalmazni), valamint
-	az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (a továbbiakban:
805/2004/EK rendelet), amelyben a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai
végrehajtható okirat létrehozására irányuló szabályozás megalkotására került sor (a
rendelet 2005. január 21-én lépett hatályba, rendelkezéseit — a rendeletben megjelölt
kivételekkel - 2005. október 21-étől kell alkalmazni).
8
Az említett rendeletek további lépést jelentenek az Európai Közösség által
megfogalmazott azon cél elérésében, hogy a kölcsönös bizalom elve alapján
hatékonyabbá váljon az egyik tagállamban meghozott határozatoknak a másik
tagállamban történő elismerése és végrehajtása.
Mind a 2201/2003/EK tanácsi rendelet, mind pedig a 805/2004/EK rendelet a
határozatok kölcsönös elismerésének és végrehajtásának elvét szem előtt tartva, a
végrehajtás érdekében szükséges közbenső intézkedések, eljárások lehetőség szerinti
kiiktatásának céljával készült. Az előbbi korlátozott körben - a láthatási jogokat
megállapító és a gyermek másik tagállamba történő visszavitelét elrendelő határozatok
esetében az utóbbi pedig általánosan, a hatálya alá tartozó valamennyi ügyben
hozott határozat (bíróság által jóváhagyott egyezség), közokirat esetében írja elő azt,
hogy a végrehajtás tagállamában nem szükséges közbenső eljárás a határozat
elismerése, illetve végrehajthatóságának megállapítása érdekében. Ezekben az
esetekben a hatályos szabályok szerinti, kifejezetten a hazai végrehajthatóság
kérdésében dönteni hivatott nemperes eljárás (ún. exequatur eljárás) lefolytatását
mellőzve kell a határozatot másik tagállamban végrehajtatni. így tehát a jogosultnak e
rendeletek alapján nem a végrehajtás államában kell - adott esetben több ízben is - a
határozat ottani végrehajthatóságát erre irányuló eljárás kezdeményezésével
megállapíttatnia, hanem a határozat hozatalának államában kell megállapítani a
végrehajthatóságot, amely aztán feljogosítja - valamennyi másik tagállamra
kiterjedően - a jogosultat végrehajtás kezdeményezésére. A rendeletek egyben
deklarálják, hogy az európai végrehajtható okiratként hitelesített, azaz az európai
végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvánnyal vagy a 2201/2003/EK rendelet
alapján kiadott igazolással ellátott határozatot a végrehajtás szerinti tagállamban
meghozott határozatokkal megegyező feltételek mellett kell végrehajtani. A
2201/2003/EK tanácsi rendelet 41. cikke szerinti, a láthatási jogokra vonatkozó
külföldi határozatok tekintetében a Javaslat nem tartalmaz rendelkezéseket. Ennek
elsődleges indoka, hogy a hazai szabályozás alapján a láthatási (kapcsolattartási)
jogokra és kötelezettségekre vonatkozó határozatok végrehajtása nem bírósági
végrehajtás útján történik.
Külön ki kell emelni, hogy a 805/2004/EK rendeletben foglalt eljárási
minimumszabályoknak a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.)
szabályozásával történő megfeleltetésének áttekintése alapján az nyert megállapítást,
hogy a minimumszabályokban foglalt, az adósnak a követelésről szóló tájékoztatására,
továbbá a származási tagállamban lefolytatott eljárás követelményeire, valamint az
eljárásban meghozott határozat felülvizsgálatára irányuló rendelkezések tekintetében a
Pp. eleget tesz a rendeletben meghatározott követelményeknek. Ennek az a
jelentősége, hogy bár a rendelet nem tartalmaz arra irányuló kötelezettséget, hogy a
tagállamok nemzeti jogszabályaikat az eljárási minimumszabályokhoz igazítsák, de
csak abban az esetben válik lehetővé a határozatok hatékonyabb és gyorsabb
végrehajthatósága más tagállamokban, ha a rendelet szerinti minimumszabályok
teljesülnek. A kézbesítésre vonatkozó szabályok tekintetében a minimumszabályokkal
történő összhang megteremtése érdekében külön jogszabály készül a postai
9
szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.)
Korm. rendelet módosításáról.
Dánia ebben a típusú együttműködésben nem vesz részt, ennek megfelelően az
előzőekben vázolt rendeletek is rögzítik, hogy alkalmazásukban Dánia nem minősül
tagállamnak.
A Javaslat a rendeletek szabályainak átültetésén túl elvégzi azokat a
módosításokat is, amelyekkel elérhető az érintett gyermekek jogainak fokozottabb
védelme, és az, hogy a gyermekek minél előbb visszakerülhessenek az egészségesebb
fejlődésüket biztosító környezetbe.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Vht. 16. §-a tartalmazza a végrehajtási lap kiállításának hatásköri és
illetékességi szabályait. A Javaslat e §-ba [g) és h) pont] illeszti be a 805/2004/EK
rendelet szerint a nem vitatott követelésekre vonatkozó, európai végrehajtható
okiratként hitelesített külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján, továbbá a
2201/2003/EK tanácsi rendelet 42. cikkében foglaltak szerint kiállított igazolással
ellátott külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján a végrehajtási lap kiállítására
jogosult bíróságok megjelölését.
A Javaslat a külföldi határozatok tekintetében eljáró hatóságként ugyanazon
elveket kívánja érvényesíteni, amelyek a külföldi bírósági határozatok
végrehajthatóságának elrendelésére vonatkozó általános szabályokat megalapozták.
Ezen elvek mellett az eljáró bíróságoknak az elmúlt években kialakított gyakorlata, a
korábbi rendeletek alapján kijelölt bíróságokon működő bírák idegen nyelv ismerete
alapján célszerűségi okokból a Javaslat az eljáró hatóságok körét azonosan határozza
meg. A Javaslat szerint a Vht. 16. §-ának g) pontja értelmében az adós lakóhelye,
székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye,
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen
kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti
megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi
Kerületi Bíróság válik jogosulttá a végrehajtási lap kiállítására. A Javaslat szerint a
Vht. 16. §-ának h) pontja értelmében a kötelezett, vagy a gyermek szokásos
tartózkodási helye szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság,
Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság válik jogosulttá a végrehajtási lap
kiállítására.
A Javaslat az uniós és a hazai határozatok egyenértékűségének garantálása
érdekében a végrehajtás elrendelését az európai jogalanyok tekintetében is a
végrehajtási lap kiállításával biztosítja, tehát a végrehajtási kérelem előterjesztésekor a
10
végrehajtást kérő köteles az adós (kötelezett) azonosításához szükséges, a Vht.-ban
megjelölt adatokat közölni a végrehajtás sikeressége érdekében.
A 2. §-hoz
A Javaslat a Vht. 23/B. §-ában határozza meg a 805/2004/EK rendelet szerint
európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi közokiratok alapján a végrehajtási
záradék kiállítására jogosult bíróságokat, egységes szabályozási elvet alkalmazva az 1.
§-ban írtakkal.
A 3. §-hoz
A Javaslat módosítja a Vht. 31/C. §-ában foglaltakat, e §-ban részletesen
szabályozva az Európai Unió tagállamaiban történő végrehajtás érdekében a hazai
határozatokkal kapcsolatos ügyintézést.
A Vht. 31/C. §-a tartalmazza a 44/2001 /EK tanácsi rendelet, valamint a
2201/2003/EK tanácsi rendelet alapján kiállítandó tanúsítványra és igazolásra
vonatkozó szabályokat, megőrizve lényegében a jelenleg hatályos Vht. szabályait. A
már hatályos rendelkezések körében átvezetésre került a 1347/2000/EK tanácsi
rendelet hatályon kívül helyezése miatt a 2201/2003/EK tanácsi rendeletet érintő
szabályozásra történő utalás azon rendelkezések tekintetében, amelyek a hatályon
kívül helyezett tanácsi rendeletből érdemi változtatás nélkül kerültek átemelésre a
2201/2203/EK tanácsi rendeletbe. A Javaslat e §-ban szabályozza a 2201/2003/EK
rendelet alapján nemcsak a gyermek visszavitelét elrendelő hazai határozatokat, hanem
a láthatási jogok tekintetében hozott határozatokat érintő igazolás kibocsátására
vonatkozó szabályokat is, elsődlegesen annak érdekében, hogy a belföldi
határozatokra kiállított igazolás alapján a hazai jogkeresők lehetőséget kapjanak arra,
hogy az Európai Unió másik tagállamában kezdeményezhessék a határozat
végrehajtását. A tanácsi rendelet 43. cikkében foglaltak alapján a 41. cikk (1)
bekezdése és a 42. cikk (1) bekezdése szerinti igazolás kibocsátásával szemben
jogorvoslatnak nincs helye, de az igazolás helyesbítésére az eredeti eljárás helye
szerinti tagállam jogát kell alkalmazni. A Javaslat az igazolás kijavítására irányadó
szabályokat is e §-ban helyezte el, azzal, hogy a kijavításra irányuló eljárásban hozott
végzés ellen a felek részére biztosítja a jogorvoslat lehetőségét.
A 805/2004/EK rendelet szerinti hazai határozatok tekintetében az európai
végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kibocsátására, kiállítására az első fokon
eljáró bíróság, a közokirat vonatkozásában pedig a közokiratot kiállító hatóság
székhelye szerint illetékes helyi bíróság jogosult. A 805/2004/EK rendelet értelmében
az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kiállításával szemben
jogorvoslatnak nincs helye, a tanúsítványt kiállító hazai bírósághoz benyújtott kérelem
alapján azonban az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt ki kell
javítani, ha tárgyi tévedés folytán a határozat és a tanúsítvány között ellentmondás van,
vagy vissza kell vonni, ha azt egyértelműen jogtalanul állították ki, figyelemmel a
rendeletben meghatározott követelményekre. Az európai végrehajtható okirat
11
kijavítására, visszavonására irányuló kérelmet a rendelet VI. melléklete szerinti
formanyomtatványon kell előterjeszteni. Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó
tanúsítvány kijavítására, visszavonására a hazai jogot kell alkalmazni, ezért a Javaslat
az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítására, visszavonására
irányadó szabályokat is e §-ban helyezte el, azzal, hogy a tanúsítvány kijavítására vagy
visszavonására irányuló eljárásban hozott végzés ellen a felek részére biztosítja a
jogorvoslat lehetőségét.
A 4-5. §-hoz
A 805/2004/EK rendelet alapján az adós jogorvoslatot nyújthat be (ideértve a
határozatnak a rendelet 19. cikke alapján történő felülvizsgálatát is) az európai
végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány alapjául szolgáló határozat ellen, továbbá
a tanúsítvány visszavonását és kijavítását is kezdeményezheti. Ezekben az esetekben a
rendelet 23. cikke értelmében a végrehajtás szerinti tagállam bírósága az adós
kérelmére a végrehajtási eljárást biztosítási intézkedésekre korlátozhatja, vagy a
végrehajtást az általa meghatározott biztosíték nyújtásától teheti függővé, illetve
kivételes körülmények esetén felfüggesztheti az eljárást. A Javaslat ezt azzal biztosítja,
hogy a Vht.-ba új, a rendelet 23. cikkére hivatkozó felfüggesztési esetet iktat be a 48. §
(8)	bekezdésével, összhangban a már hatályos szabályozással. Nem jelenti azonban ez
a végrehajtás teljes megakasztását, mert egy olyan, szintén speciális felfüggesztéssel
kezeli egy sorban ezt a Javaslat, amely nem tiltja minden végrehajtási cselekmény
elvégzését a felfüggesztés tartama alatt, tehát a foglalás alól nem, csak az értékesítés
alól mentesíti ideiglenesen az adóst. Az ezt előíró 50. § (5) bekezdését ezért kiegészíti
a Javaslat a 48. §-ba beiktatott új felfüggesztési esetre történő hivatkozással. Ez
lényegében megvalósítja a 23. cikk a) pontjában foglalt „biztosítási intézkedésekre
korlátozást” is, hiszen a biztosítási intézkedés során is csak a vagyon végrehajtás alá
vonása történik meg, de értékesítése nem. Az 50. § (5) bekezdése ugyanakkor
kiegészül a végrehajtás során befolyt összegek kifizetésének felfüggesztésére történő
rendelkezés beiktatásával is.
A 6-7. §-hoz
A gyermekek jogainak fokozottabb védelme érdekében a Vht. gyermek
átadására (180. §) vonatkozó szabályait is módosítja a Javaslat. A gyakorlati
tapasztalatok alapján több esetben hiúsul meg a gyermek visszaadását elrendelő
határozatokban foglaltak érvényre juttatása, elsősorban a gyermek átadására kötelezett
nemteljesítése vagy az eljárást meghiúsító magatartása miatt. A szigorúbb szabályozás
elsődleges indoka az, hogy a gyermeket az átadás során lehetőség szerint további
sérelem ne érje, az átadás gyorsan lebonyolítódjék. A Javaslat részletesen szabályozza
a helyszíni eljárás eredménytelensége esetén a következő helyszíni eljárásra kitűzött
időpontról értesítendők körét, továbbá beiktatja a 180/A. § rendelkezéseit. A Javaslat
egyben meghatározza a Vht. 180. §-a és a 180/A. §-a alkalmazása szempontjából a
lakó- vagy tartózkodási hely fogalmát is. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a helyszíni
eljárás során a végrehajtást kérő távollétében a Pp. 67. §-a (1) bekezdésének a) és c)
pontja szerinti meghatalmazottja (akinek személyével egyébként az eljárás kezdetekor
12
a gyámhatóság is egyetért) vagy a gyámhatóság részére kell a gyermeket átadni, az
átvevő személyek pedig haladéktalanul kötelesek intézkedni a gyermek végrehajtást
kérőnek történő átadása iránt. A Javaslat törvényi kötelezettségként szabályozza, hogy
a kötelezett a gyermek átadásakor köteles tájékoztatni az átvevőt a gyermek egészségi
állapotáról, vagy egyéb olyan körülmény fennállásáról, amelynek nem ismerete a
gyermek életét, testi épségét veszélyeztetheti, köteles továbbá a gyermek átadásának
késleltetése nélkül meghatározott tárgyak (pl.: a gyermek személyi iratai, gyógyszerek,
a gyermek által használt tárgyak) átadására is. A végrehajtó az eljárás kezdetekor a
kötelezettet a törvényben meghatározott kötelezettségeiről tájékoztatja. További
szigorítást tartalmaz a Javaslat azon rendelkezése, amely kimondja, hogy a végrehajtó
kérésére a rendőrség az eljárás megkezdésekor eltávolíthatja az eljárás helyszínéről a
kötelezettet és más személyeket a végrehajtást akadályozó magatartásuk miatt, ennek
tényét a végrehajtó jegyzőkönyvben rögzíti. A Javaslat értelmében, ha a kötelezett
vagy a kiadni rendelt gyermek a lakó- vagy tartózkodási helyén vagy egyéb, a
hatóságok által ismert címen nem lelhető fel, felkutatására belföldön személykörözést,
vagy - ha annak szükségessége felmerül - nemzetközi körözést rendel el a végrehajtó.
A 8. §-hoz
A Javaslat a Vht. 210/B. §-ában átvezette a 1347/2000/EK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezése miatt a 2201/2003/EK tanácsi rendeletre történő hivatkozást,
érdemben nem módosítva az e §-ban foglalt rendelkezést.
A 9. §-hoz
A 805/2004/EK rendelet alapján az adós kérelmére a végrehajtás szerinti
tagállam illetékes bírósága visszautasíthatja a végrehajtást. A végrehajtás
visszautasítására (megtagadására) akkor kerülhet sor, ha az európai végrehajtható
okiratként hitelesített határozat összeegyeztethetetlen egy tagállamban vagy harmadik
országban meghozott korábbi határozattal, feltéve, hogy a korábbi határozat
ugyanazon pertárgyra vonatkozott, ugyanazon felek között; és a korábbi határozatot a
végrehajtás szerinti tagállamban hozták meg, vagy eleget tesz a végrehajtás szerinti
tagállamban való elismeréshez szükséges feltételeknek; és az
összeegyeztethetetlenséget a származási tagállamban lefolytatott bírósági eljárás során
nem hozták fel, illetve nem hozhatták volna fel kifogásként. A Javaslat szerint a Vht.
211. §-a tartalmazza a végrehajtás visszautasítására irányadó szabályokat. A
végrehajtás visszautasítása lényegében a végrehajtható okirat visszavonásával történik,
tehát a visszautasítás tárgyában hozott végzés elleni jogorvoslat szabályai azonosak a
végrehajtási lap visszavonására, a végrehajtási záradék törlésére irányadóakkal.
A 10. §-hoz
A Javaslatnak a 44/200l/EK tanácsi rendelet és a 2201/2003/EK tanácsi
rendeletet érintő rendelkezései a kihirdetés napján lépnek hatályba. Ennek elsődleges
indoka, hogy a 2201/2003/EK tanácsi rendelet a hatályon kívül helyezett
1347/2000/EK tanácsi rendeletből változtatás nélkül emelt át rendelkezéseket, tehát
13
csak a rendeletre történő hivatkozást kellett a normaszövegben átvezetni, a Vht.
hatályos rendelkezéseiben e körben érdemi változás nem következett be. A Javaslat a
805/2004/EK rendeletet érintő rendelkezések hatályba lépésére - a már hatályba lépett
rendeletben megjelölt alkalmazási időponttal egyezően - 2005. október 21. napját
jelöli meg.
A 11. §-hoz
A Javaslat módosítja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (1)
bekezdésének m) pontját, a módosítással egyértelművé téve, hogy a 44/2001/EK
tanácsi rendelet, a 805/2004/EK rendelet és a 2201/2003/EK tanácsi rendelet alapján
hozott bírósági határozat (bírósági egyezség), közokirat végrehajtását kezdeményező
eljárás illetékmentes, egyebekben a végrehajtás foganatosítása során felmerülő
költségek tekintetében értelemszerűen a Vht. rendelkezései irányadóak.
A 12. §-hoz
E § a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.