﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/15720. számú törvényjavaslat
a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2005. április
2
2005. évi .... törvény
a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról a
következő törvényt alkotja:
1. §
A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 1. §-a (1)
bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya kiterjed]
„c) a villamosmű, az összekötő és fogyasztói berendezés, valamint a fogyasztói
vezeték és a közvetlen vezeték létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére,
d)	az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenységek jogosultjaira
(a továbbiakban: engedélyesek), az engedély nélkül folytatható villamosenergia-ipari
tevékenységek jogosultjaira, a villamos energia fogyasztóira, az engedélyesek és a
kiserőművek üzemeltetői egymás közötti, valamint a fogyasztókkal fennálló
jogviszonyára.”
2.	§
(1)	A VET 3. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„5. csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a fogyasztói berendezés,
továbbá a villamosmű és a fogyasztói vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni
határa;”
(2)	A VET 3. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„13. feljogosított fogyasztó: az a fogyasztó, aki (amely) a külön jogszabályban
megállapított felhatalmazás szerint, saját döntése alapján nem közüzemi szerződés
keretében vásárol villamos energiát;”
(3) A VET 3. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
3
[E törvény alkalmazásában]
„15. fogyasztó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e
törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezetéken keresztül vételező természetes
személy, vagy a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet
(a továbbiakban: gazdálkodó szervezet); külön jogszabály több fogyasztási helyen
villamos energiát vételező természetes személyeket, illetőleg gazdálkodó szervezeteket
egy fogyasztónak minősíthet;”
(4)	A VET 3. §-ának 18. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„18. integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan
integrált vállalkozás
18.1.	vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: a vállalkozások közötti
összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet
3.	cikkének (2) bekezdésében meghatározott olyan vállalkozás vagy vállalkozások
csoportja, amely az átviteli, a rendszerirányítási és elosztói tevékenységek közül,
továbbá a villamosenergia-termelési, kereskedelmi, közüzemi nagykereskedelmi és
közüzemi szolgáltatási tevékenységek közül legalább egy-egy tevékenységet folytat;
18.2.	horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan vállalkozás,
amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább
egy villamosenergia-ipari tevékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem
villamosenergia-ipari tevékenységet is folytat;
19. kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt
hő- és villamos energia, illetőleg mechanikai energia;”
(5)	A VET 3. §-ának 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„27. közvetlen vezeték: közcélúnak, illetve fogyasztói vezetéknek nem minősülő
vezeték vagy hálózati elem, amely természetes személyt, gazdálkodó szervezetet,
illetőleg ezek csoportját (a továbbiakban együtt: közvetlen vezetéken keresztül ellátott
villamosenergia-felhasználó) olymódon köt össze erőművel, hogy
a)	a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználó és az erőmű a
közcélú hálózathoz nem csatlakozik,
b)	az erőmű, kiserőmű, a közüzemi nagykereskedő, a közüzemi szolgáltató vagy a
villamosenergia-kereskedő tulajdonában álló, illetve annak működéséhez szükséges
létesítmény (a továbbiakban: saját létesítmény) ellátására szolgál, vagy
c)	a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználónak az erőmű,
a kiserőmű, illetve villamosenergia-kereskedő által történő ellátására szolgál.”
(6) A VET 3. §-ának 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
4
[E törvény alkalmazásában]
„29. megújuló energia: a nem fosszilis energiaforrásokból (geotermikus, nap-, szél-,
és vízenergia, valamint biomassza), továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő
létesítményből származó gázból, valamint biogázból előállított energia;”
(7)	A VET 3. §-ának 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. összekötő berendezés: több fogyasztó által használt ingatlan belső
vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a
fogyasztói vezetéket, vagy ennek hiányában a csatlakozási pontot a fogyasztói
berendezéssel köti össze;”
(8)	A VET 3. §-a a következő 42-45. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„42. gazdaságilag indokolt szükséglet: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó
mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és
villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-
előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;
43.	hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag
indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;
44.	keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli
befolyásolása energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi,
szerződéses eszközök segítségével az elsődleges energiaforrások felhasználásának
csökkentése érdekében;
45.	fogyasztói vezeték: fogyasztói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat
részének, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után
elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, illetőleg átalakító és kapcsoló berendezés, amely
az átviteli vagy elosztóhálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó fogyasztónak,
felhasználónak, illetőleg ezek csoportjának ellátására szolgál.”
3. §
A VET 4. §-a a következő o) és p) ponttal egészül ki:
[A Kormány megállapítja]
„o) a Magyar Energia Hivatal közérdekű határozatainak körét és a közzétételére
vonatkozó szabályokat,
p) az ország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, valamint az Európai Unió
szervei felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó
részletes szabályokat.”
5
4. §
(1)	A VET 5. §-a a) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter)
a)	meghatározza]
„5. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseivel összhangban az engedélyesek és a
rendszerhasználók villamosenergia-ipari tevékenységével, illetőleg villamosenergia-
fogyasztásával kapcsolatos adatszolgáltatásának szabályait, valamint a Magyar
Energia Hivatal által a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek,
illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatásának rendjét, továbbá a Ptk.
81. § (2) bekezdésében meghatározott üzleti titoknak minősülő tények, információk,
megoldások és adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes
szabályokat,”
(2)	A VET 5. §-a a) pontjának 9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter)
a)	meghatározza]
"9. a csatlakozó, összekötő és fogyasztói berendezések, valamint a potenciálisan
robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek
műszaki-biztonsági minősítésének és forgalombahozatalának, valamint üzembe
helyezésének szabályait,”
(3)	A VET 5. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter)]
"i) megállapítja a megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiából és a
kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia eredetét igazoló bizonyítványra,
az ilyen energiaforrásból termelt villamos energiát értékesítő termelők, illetve
kiserőművek üzemeltetői beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a
zöld bizonyítványra vonatkozó részletes szabályokat,”
(4)	A VET 5. §-a a következő j) ponttal egészül ki, és egyidejűleg az eredeti j) pont
megjelölése k) pontra változik:
[A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter)]
"j) megállapítja a Magyar Energia Hivatalnak az i) pontban foglalt szabályok
végrehajtásával kapcsolatos feladatai részletes szabályait,”
6
5.	§
(1)	A VET 9. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hivatal a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködési megállapodást köt a
jogszabályban foglalt feladataik végrehajtása során történő együttműködés feltételeinek
kialakítása érdekében.
(4)	A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957.
évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a)	az ügyintézés határideje 90 nap, fogyasztói panaszra indult eljárás esetén 60 nap,
b)	amennyiben a Hivatal a 10. § r) pontjában meghatározott hatáskörében jár el, az
ügyintézés határideje közcélú hálózat esetén 60 nap, a határon keresztül történő szállítás
esetén 10 nap. Az eljárás kérelemre indul. Az eljárás során a Hivatal köteles a feleket
meghallgatni. A Hivatal eljárása során megkísérli a felek közötti egyezség létrehozását,
c)	a Hivatal határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a
bíróságtól lehet kérni. A bíróság a határozatot jogosult megváltoztatni.”
(2)	A VET 9. §-a a következő új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Hivatal a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(6)	A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak
rendelkező részét és indokolását a külön jogszabályban meghatározott módon
nyilvánosságra hozni.”
6.	§
A VET 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A Hivatal villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának
és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő
bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével
kapcsolatos feladatai körében
a)	kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e
törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket,
b)	jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és azok
módosítását,
c)	ellenőrzi az engedélyesek e törvényben, a végrehajtására kiadott külön
jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási
szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségeinek
betartását,
d)	jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, és azok módosítását,
e)	meghatározza a feljogosított fogyasztók közcélú hálózathoz való hozzáférésének
általános szabályait,
7
f)	előkészíti a villamosenergia-ellátásban alkalmazott hatósági árak, díjak
megállapításának szabályait, a hatósági árakat, díjakat, valamint az ár- és díjalkalmazási
feltételeket, ellenőrzi a hatósági ár- és díjelőírások megtartását, valamint eljár az árak
megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 17. §-ának (4) bekezdésében
foglaltak alapján,
g)	a rendszerirányító javaslata alapján dönt a vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli,
illetve elosztó vezetékké történő minősítéséről, átminősítéséről,
h)	a 106. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítésére, illetve
keresletoldali szabályozási intézkedésekre, valamint a 28. § (3) bekezdése szerint a
hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki,
i)	az engedélyesek tevékenysége folytatásának minimális minőségi követelményeit,
valamint elvárt színvonalát az egyes engedélyesekre határozatban állapítja meg, amely a
hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó
minimális követelményekre is kiterjed,
j) felülvizsgálja a közüzemi nagykereskedő átállási költség kifizetésére vonatkozó
kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethető átállási költség mértékére,
k) megállapítja, igazolja, valamint ellenőrzi a termelő vagy kiserőmű üzemeltetője
által megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos
energia termeléséhez felhasznált erőforrást, valamint az azzal előállítható villamos
energia mennyiségét,
l) jóváhagyja az engedélyes vállalkozás e törvényben meghatározott átalakulását,
szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett
tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az
engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más
személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető
eszközeinek, és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását,
átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását,
megterhelését vagy biztosítékul lekötését,
m) jogosult az engedélyhez kötött tevékenységgel - beleértve a horizontálisan
integrált villamosenergia-ipari vállalkozások tüzelőanyag-ellátáshoz kapcsolódó
tevékenységét is - kapcsolatos iratokba betekinteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó
iratokat is,
n) jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az
engedélyestől eseti és rendszeres információt kérni,
o)	három napra felfüggesztheti a villamos energia szervezett piacán az ügyletkötést,
amennyiben a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen
alakulása miatt nem biztosítható,
p) a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében
kivizsgálja az erőművek teljesítményében, illetve teljesítőképességében beálló
jelentősebb változások indokoltságát,
q) jóváhagyja a rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet,
r) dönt a rendszerhasználó által a rendszerirányító, illetőleg a hálózati engedélyes III.
fejezetben, valamint 101. §-ban meghatározott kötelezettségeinek megsértésével
kapcsolatban benyújtott kérelméről,
s) ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását,
t) figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzőit, és ennek
végrehajtása érdekében hatósági ellenőrzést végezhet,
8
u) eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint a
külön jogszabályban meghatározott egyéb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi
kötelezettségének,
v) a 31/B. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötő vezeték
tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről,
x) jóváhagyja a rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek által benyújtott
megfelelési szabályzatot, valamint éves megfelelési jelentést,
y) ellenőrzi a tevékenységek 101. § (1) bekezdése szerinti szétválasztásának
teljesítését, különös tekintettel a keresztfinanszírozás-mentes működés teljesítésére,
z) végrehajtja a villamos energia határon keresztül történő kereskedelme esetén
alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikkében meghatározott feladatokat.”
7.	§
A VET a 10. §-t követően a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A Hivatal az engedélyes e törvényben, a végrehajtására kiadott külön
jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az
üzletszabályzatokban, illetőleg a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott
kötelezettségeinek megszegése esetén
a)	a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja az engedélyest a
kötelezettségei betartására,
b)	a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint bírságot szabhat ki,
c)	az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az engedélyes írásbeli felszólítás
és bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti
kötelezettségét,
d)	köteles visszavonni az engedélyt, ha az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes
eleget tenni, illetőleg a villamosművet az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem-
és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti.
(2)	A Hivatal az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével
szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a)
és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ha a kiserőmű
üzemeltetője írásbeli felszólítás és bírság kiszabása ellenére nem tesz eleget vagy nem
képes eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének, a Hivatal kezdeményezheti
a közcélú hálózathoz való hozzáférésének megtagadását.
(3)	Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélkül végzése esetén
a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt
jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal
eltiltja a tevékenység folytatásától.”
9
8. §
A VET 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Minden fogyasztó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön
jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban,
valamint a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott minőségű
villamosenergia-ellátásra, valamint ennek megvalósítása érdekében átlátható,
összehasonlítható, ésszerű, a fogyasztó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó
pénzügyi és műszaki feltételek szerint a közcélú hálózathoz hozzáférni.
(2)	A villamosenergia-ellátás történhet
a)	a feljogosított fogyasztókkal kötött szabad megállapodás alapján, vagy
b)	közüzemi szerződés keretében.
(3)	A közüzemi fogyasztó a hatósági ármegállapítás körében megállapított áron
jogosult villamosenergia-ellátásra.”
9.	§
A VET 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg az eredeti (2)
bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek e fejezetben meghatározott
feladataikat átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelően kötelesek végrehajtani.”
10.	§
(1)	A VET 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja
jóvá, annak tényét külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell
hozni. Az elosztói szabályzat jóváhagyásakor a Hivatal kikéri a rendszerirányító
véleményét.”
(2)	A VET 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg az eredeti
(5)	és (6) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:
„(5) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés
mellett — határidő kitűzésével, valamint az okok megjelölésével — határozatban
kötelezheti az érintett engedélyeseket a villamosenergia-ellátási szabályzatok
módosítására, ha a szabályzatok akadályozzák a hatékony versenyt, az
árszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, vagy egyes fogyasztókkal
szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszik lehetővé. A módosítás
elmulasztása esetén a Hivatal bírságot szabhat ki.”
10
11. §
(1)	A VET 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elosztó, a villamosenergia-kereskedő, a rendszerirányító, a közüzemi
szolgáltató, a közüzemi nagykereskedő, az átviteli és a szervezett villamosenergia-piac
engedélyese, valamint - a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a termelő, és a
kiserőmű üzemeltetője köteles üzletszabályzatot kidolgozni.”
(2)	A VET 15. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem köteles üzletszabályzatot készíteni az e törvény szerint engedélyköteles
kiserőmű üzemeltetője és a termelő, ha nem értékesít közvetlenül fogyasztónak villamos
energiát.
(5)	A Hivatal kérelemre mentesítheti az e törvény szerint engedélyköteles kiserőmű
üzemeltetőjét és a termelőt az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól,
amennyiben az engedélyes kizárólag egy fogyasztónak értékesít villamos energiát, és a
fogyasztóval kötött szerződés megfelel a jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási
szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek. Az
üzletszabályzat készítése alól mentesített engedélyes további fogyasztók részére
villamos energiát abban az esetben értékesíthet, amennyiben az általa benyújtott
üzletszabályzatot az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyja.”
12. §
A VET a 15. §-t követően a következő 15/A. és 15/B. §-okkal egészül ki:
„15/A. § A villamos energiának fogyasztók részére történő értékesítése során a
fogyasztókat az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához
felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól tájékoztatni kell.
A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter
határozza meg.
15/B. § (1) A közüzemi szolgáltató, a hálózati engedélyesek és a villamosenergia-
kereskedő (a továbbiakban együtt: adatkezelő) az 51. § (1) bekezdése szerint
engedélyköteles tevékenységének végzése, valamint az ehhez szükséges műszaki
berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának
meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerződésben
meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerződésből eredő egyéb követelések
érvényesítése, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt
együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a
fogyasztó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető azonosításához
szükséges és elégséges, e törvény vagy a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint
a szerződés tartalmát képező személyes adatot.
11
(2)	Az adatkezelő a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha nem az (1)
bekezdésben meghatározott célból történt az adatkezelés, vagy az adatkezelés célja
megszűnt.
(3)	A fogyasztó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető adatkezelővel
történő szerződéskötése nem tehető függővé valamely, az (1) bekezdésben nem
szabályozott célból történő adatkezeléshez való hozzájárulástól.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához
szükséges adatok átadhatóak
a)	az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a
számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás
kezelését, a fogyasztási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését,
kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes személynek
és gazdálkodó szervezetnek,
b)	a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult
szervezetek részére,
c)	a Hivatalnak,
d)	a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas
bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági
szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak,
e)	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai szerint a bírósági
végrehajtónak.
(5)	Az átadott adatokkal kapcsolatban a (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott
adatokat átvevőket az engedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az
adatkezelő köteles a (4) bekezdés a)-c), valamint e) pontja esetén az adatátadással
egyidejűleg az érintettet értesíteni.”
13.	§
A VET 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szociális villamosenergia-ellátás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet.
A szociális villamosenergia-ellátás formáját, mértékét, forrását, az ellátásra való
jogosultság feltételeit, a jogosultak körét, valamint az igénybevételének feltételeit a
Kormány rendeletben határozza meg, amelynek keretében a szociális villamosenergia-
ellátásra jogosult fogyasztók közüzemi szolgáltatásának a 91. §-ban meghatározott
felfüggesztése, valamint a 92. §-ban meghatározott kikapcsolása további feltételekhez
köthető.”
14.	§
A VET III. Villamosenergia-ellátás című fejezetének „A megújuló energiaforrásból és
a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia” alcíme helyébe a következő
alcím lép:
12
„A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos
energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia”
15.	§
A VET 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A környezetvédelmi követelmények érvényesítése, valamint a felhasznált
energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás és a
hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia
felhasználását. A támogatás szabályait az alábbi elvekkel összhangban kell kialakítani:
a)	a villamos energia termelése során felhasznált energiaforrás környezeti hatásairól a
fogyasztókat a 15/A. §-ban meghatározott módon tájékoztatni kell,
b)	a támogatási rendszer működésének költségei a fogyasztókat közvetve vagy
közvetlenül egységesen terhelik,
c)	a támogatás megállapításakor figyelembe kell venni az egyes energiaforrások
felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, valamint
a támogatott technológiának a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működésére
gyakorolt hatását,
d)	a megújuló és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítésének
elősegítése érdekében hosszú távú, hatékony és átlátható támogatási rendszert kell
kialakítani, amely összhangban van az energiapolitikai elvekkel,
e)	a termelők, illetőleg kiserőművek piaci versenyét fenntartva csökkenteni kell a
megújuló vagy a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia értékesítése
során jelentkező versenyhátrányt,
f)	figyelembe kell venni a megújuló energiaforrás és a hulladék, mint energiaforrás
technológiai sajátosságait,
g)	a kapcsolt energiatermelés támogatásának a gazdaságilag indokolt szükségletből
eredő hő- és hűtési igényen alapuló kapcsolt energiatermelés elősegítésére kell
irányulnia és a hasznos hőigényen, valamint az elsődleges energiaforrások
felhasználásának megtakarításán kell alapulnia.”
16.	§
A VET 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a zöld bizonyítványokban meghatározott, és a termelő vagy kiserőmű
üzemeltetője által megújuló vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos
energia mennyisége a külön jogszabályban meghatározott időszakban nem egyezik meg,
a Hivatal a termelővel, és a kiserőmű üzemeltetőjével szemben a 10/A. §-ban
meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.”
13
17.	§
A VET a 22. §-t követően a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles
a)	az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi és műszaki
követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,
b)	a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégezni.
(2) A fogyasztói vezeték üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály határozza meg.”
18.	§
A VET 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A szerződések teljesítésének számlázása érdekében a kereskedelmi
szabályzatban meghatározott mérések hiteles módon történő elvégzéséről
a)	az engedélyesek egymás közötti, valamint a kiserőművek üzemeltetőivel kötött
szerződései esetén a rendszerirányító gondoskodik, az általa üzemeltetett elszámolási
mérőrendszerbe integrált mérőberendezés alapján, illetőleg a hálózati engedélyeseknek
a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő bevonásával,
b)	a fogyasztók és az engedélyesek közötti szerződések esetén a hálózati
engedélyesek gondoskodnak a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülék
által mért adatok, illetve külön jogszabályban meghatározott névleges csatlakozási
teljesítmény szint alatt az elosztói szabályzatban meghatározott, statisztikai elemzéssel
készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe alapján.
(2)	A hálózati engedélyesek kötelesek elvégezni a mérőberendezések leolvasását, a
mérési adatok kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon történő összesítését és
a rendszerirányítóhoz történő továbbítását.
(3)	A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a fogyasztók, a kiserőművek és az
erőművek közcélú hálózathoz történő kapcsolódásához szükséges, a villamosenergia-
ellátási szabályzatokban meghatározott csatlakozó, kapcsoló, átalakító és - az (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - az elszámolási mérésre alkalmas
mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről, valamint karbantartásáról, kivéve a
fogyasztó tulajdonában álló kapcsoló berendezés beépített elemeit. Az (1) bekezdés
a)	pontjában meghatározott mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről, valamint
karbantartásáról a rendszerirányító köteles gondoskodni.
(4)	A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei
erőművek, kiserőművek esetén a termelőket, illetve a kiserőművek üzemeltetőit,
fogyasztók esetén a hálózati engedélyeseket terhelik.
(5)	Amennyiben a fogyasztó a közüzemi szerződésének a 46. § (2) bekezdésében
meghatározott felmondását követően nem rendelkezik fogyasztásmérő berendezéssel,
vagy nem a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott fogyasztásmérő
berendezéssel rendelkezik, a berendezés és annak felszerelési költsége a hálózati
engedélyeseket terheli.
14
(6)	A hálózati engedélyes az (1)-(5) bekezdésben meghatározott szabályok szerint
köteles gondoskodni az 51. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott engedéllyel
rendelkező üzemeltető által működtetett fogyasztói vezetékhez csatlakozó fogyasztók
méréséről. A fogyasztói vezeték engedélyese a fogyasztóval együttműködve köteles
gondoskodni a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről. ”
19.	§
A VET 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A hálózati engedélyesek kötelesek kétévente elkészíteni az általuk
üzemeltetett hálózat hálózatfejlesztési tervét. Az elosztó hálózat fejlesztésének
tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás követelményeit.
(2)	A rendszerirányító a hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervek, illetve
ajánlatok figyelembevételével legalább kétévente köteles elkészíteni a villamosenergia-
rendszernek a 120 kV és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó
hálózatfejlesztési tervét. A hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervben,
illetve ajánlatban nem szereplő, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban
meghatározott vezetékek létesítését a rendszerirányítónak be kell jelenteni.
(3)	A rendszerirányító által készített, (2) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési
tervet a Hivatal hagyja jóvá. Amennyiben a rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér a
hálózati engedélyes által benyújtott fejlesztési tervtől, illetve ajánlattól, köteles az
eltérést írásban indokolni és a hálózati engedélyes által készített fejlesztési tervet, illetve
ajánlatot mellékletként benyújtani.
(4)	A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati
engedélyesek kötelesek végrehajtani.
(5)	A rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek a külön jogszabályban
meghatározott indokolt esetekben kezdeményezhetik a jóváhagyott hálózatfejlesztési
terv módosítását.
(6)	A Hivatal a rendszerirányító javaslata alapján dönt a vezetékek közcélúvá, ezen
belül átviteli, vagy elosztó vezetékké minősítéséről, valamint átminősítéséről.
Minősítés, és átminősítés iránti kérelmet a hálózati engedélyes, valamint a közvetlen
vezeték, és a fogyasztói vezeték üzemeltetője is jogosult a Hivatalhoz benyújtani az
általa üzemeltetett vezeték tekintetében. A Hivatal a hálózati engedélyes által
kezdeményezett minősítés és átminősítés esetén kikéri a rendszerirányító véleményét.
A minősítés és átminősítés részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.”
20.	§
A VET 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A rendszerirányító a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével
köteles megfelelő időben kezdeményezni a villamosenergia-rendszer biztonságos és
hatékony működéséhez szükséges átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét
befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózati
fejlesztéseket.
15
(2)	Amennyiben a rendszerirányítási tevékenységet nem vertikálisan integrált
villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, a rendszerirányító a villamosenergia-rendszer
átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási
szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatának fejlesztésére - a Hivatal
egyetértésével - pályázatot írhat ki, ha a rendszerirányító felhívására az engedélyes nem
végzi el a szükséges hálózatfejlesztést. A pályázatot a rendszerirányító bírálja el. A
pályázat eredményét kihirdetés előtt jóváhagyásra meg kell küldeni a Hivatalnak.
Sikertelen pályázat esetén a szükséges hálózatfejlesztés végrehajtásáról a Hivatal
kezdeményezésére a rendszerirányító gondoskodik.
(3)	Amennyiben a rendszerirányítási tevékenységet vertikálisan integrált
villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, a (2) bekezdésben meghatározott pályázatot a
Hivatal írhatja ki, és bírálja el.
(4)	A hálózati engedélyes köteles tűrni a (2) és (3) bekezdés szerinti pályázat
eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, köteles a hálózat
fejlesztőjével együttműködni.”
21.	§
A VET 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket, azonban
köteles előzetesen a Hivatal 51. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott engedélyét
megszerezni. A közvetlen vezeték nem része az együttműködő villamosenergia-
rendszernek, de üzemzavar, illetve válsághelyzet estén a közvetlen vezeték üzemeltetője
köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a rendszerirányító utasításait
végrehajtani.
(2)	Saját üzleti kockázatára az 51. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott
engedély alapján bárki létesíthet fogyasztói vezetéket, amennyiben a közcélú hálózatra
való csatlakozás aránytalan költséggel vagy nehézséggel járna.”
22. §
A VET III. Villamosenergia-ellátás című fejezetének „A közcélú hálózathoz való
hozzáférés” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A hálózathoz való hozzáférés”
23.	§
A VET a 31. §-t követően a következő 31/A. és 31/B. §-sal egészül ki:
16
„31/A. § (1) A fogyasztói vezetékhez történő hozzáférés, továbbá a vezetéken
keresztül vételező felhasználók, illetve fogyasztók villamosenergia-ellátásának feltételei
nem adhatnak alapot visszaélésre.
(2)	Az e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles a
vezetékhez csatlakozó fogyasztók számára méltányos, megkülönböztetéstől mentes díj
ellenében hozzáférést biztosítani, továbbá a fogyasztói vezetéket villamosenergia-
továbbítás céljából a termelők, a kiserőművek üzemeltetői, valamint a fogyasztók
részére rendelkezésre bocsátani.
(3)	A hálózati engedélyes felelőssége az e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói
vezetéken keresztül vételező fogyasztókkal szemben a közcélú hálózat csatlakozási
pontján történő villamos energia rendelkezésre bocsátására terjed ki. A fogyasztói
vezeték engedélyese felelős a fogyasztói vezeték működtetéséért, a villamos energiának
a csatlakozási ponttól a fogyasztókhoz történő eljuttatásáért.
(4)	A közüzemi szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza a közüzemi fogyasztó e
törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezetékhez való hozzáférésének biztosítása
érdekében a közüzemi szolgáltató és a fogyasztói vezeték üzemeltetője között létrejövő
szerződés általános feltételeit.
31/B. § A hálózati engedélyes új rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a 31.
§-ban meghatározott szabályok alkalmazása alól való mentesítés érdekében kérelmet
nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal a mentességet a IV. fejezetben foglalt rendelkezések
szerint lefolytatott eljárásában a villamos energia határon keresztül történő
kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június
26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt feltételek
fennállása esetén határozott időre az új határkeresztező vezeték egészére vagy annak
egy részére engedélyezheti. A mentesítésre vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály állapítja meg.”
24.	§
A VET 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló
elosztóhálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód
követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek
szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti,
szüneteltetheti
a)	rendkívüli hálózati állapotok,
b)	a közcélú hálózatok, az erőművi teljesítmények, illetőleg a határon keresztül
szállított villamos energia hiánya,
c)	az összekapcsolt villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer
üzemzavara,
d)	a villamosenergia-rendszer kiegyenlítő szabályozása végrehajtásának veszélybe
kerülése esetén.
17
(2)	Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek
szerint az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztóhálózathoz való hozzáférést
objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül
megtagadhatja
a)	rendkívüli hálózati állapotok,
b)	a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén.
(3)	A közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadását indokolni kell.
(4)	A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére a 9. § (4) bekezdés b) pontjában
meghatározott szabályok szerint felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2)
bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. A Hivatal a megtagadás feltételeinek
fennállása hiányában a rendszerirányítót, illetve az elosztót utasítja a közcélú hálózathoz
való hozzáférés biztosítására.”
25.	§
A VET 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hálózati engedélyesek kötelesek az előre tervezhető karbantartási, felújítási
munkálatok miatti szüneteltetés kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett
fogyasztókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon előzetesen,
írásban értesíteni.”
26.	§
A VET 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendszerirányító köteles a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az
átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely engedélyes,
és kiserőművet üzemeltető számára hozzáférhető módon, nyilvánosan, illetőleg a
szervezett villamosenergia-piacon beszerezni. A rendszerszintű szolgáltatások
biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia
beszerzésének feltételeit nyilvánosságra kell hozni.”
27.	§
A VET 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) A rendszerirányító feladata a közcélú hálózattal kapcsolatosan különösen
a)	javaslattétel a Hivatal részére a 120 kV-os vagy ennél nagyobb feszültségű
vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli, vagy elosztó vezetékké történő minősítése, és
átminősítése vonatkozásában,
18
b)	az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási
szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatok, valamint a rendszerösszekötő
vezetékek üzemének tervezése,
c)	az átviteli hálózat és a rendszerösszekötő vezetékek igénybevétele, egységes
kezelése és üzemének irányítása,
d)	az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban
meghatározott elosztó hálózatok üzemének irányítása a kereslet és a kínálat közötti
egyensúly folyamatos fenntartása mellett,
e)	a rendszer együttműködéséből eredő feladatok összehangolása, az átviteli hálózat
szabad szállítási kapacitásának meghatározása, erről az engedélyeseknek, a szomszédos,
valamint az érintett országok rendszerirányítóinak a tájékoztatása,
f)	a 4. § g) pontjában meghatározott jogszabályban foglalt, a villamos energia
határokon keresztül történő szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési
feltételek biztosítása,
g)	a rendszerszintű szolgáltatások piaca szervezésének irányítása.
(2) A rendszerirányító köteles a 120 kV-nál kisebb feszültségű vezetékek közcélúvá,
ezen belül átviteli, vagy elosztó vezetékké történő minősítésére és átminősítésére
vonatkozó kérelemmel kapcsolatos véleményéről a Hivatalt - annak kezdeményezésére
-	tájékoztatni.”
28.	§
A VET 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A villamosenergia-kereskedő engedélye alapján jogosult villamos energiát]
„a) a termelőtől, a kiserőmű üzemeltetőjétől, más villamosenergia-kereskedőtől, vagy
-	a 44. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig - a közüzemi nagykereskedőtől
vásárolni, illetve”
29.	§
A VET 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) A villamos energiát vételező természetes személy vagy gazdálkodó
szervezet feljogosított fogyasztóvá válhat a külön jogszabályban meghatározott
feltételekkel és időponttól
a)	a villamosenergia-fogyasztás megkezdésekor, vagy
b)	a közüzemi szerződés felmondásával.
(2)	A külön jogszabályban meghatározott fogyasztó feljogosított fogyasztóvá válása
érdekében a közüzemi szerződést - a fogyasztó és a közüzemi szolgáltató eltérő
megállapodása hiányában - 60 napos felmondási idővel mondhatja fel. A fogyasztót a
közüzemi szerződésének felmondásával, a felmondási idő elteltéig a közüzemi
fogyasztó, ezt követően a feljogosított fogyasztó jogállása illeti meg.
19
(3)	A feljogosított fogyasztó saját felhasználás céljára villamos energiát vásárolhat
a)	villamosenergia-kereskedőtől,
b)	termelőtől,
c)	kiserőműtől,
d)	a szervezett villamosenergia-piacon, valamint
e)	villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján.
(4)	A feljogosított fogyasztóvá váló fogyasztót a közüzemi szerződésének
megszűnését követően külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilletik
a közüzemi fogyasztóként megszerzett külön jogszabályban meghatározott csatlakozási
jogok. A hálózati engedélyes a fogyasztó kezdeményezésére köteles a fogyasztóval a
közüzemi szerződésének felmondását követően hálózati csatlakozási szerződést kötni.
Amennyiben a fogyasztó a meglévő hálózati csatlakozás műszaki feltételeiben és a
rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást, a hálózati
csatlakozási szerződés megkötése nem tehető függővé a külön jogszabályban
meghatározott díjon felüli egyéb díj megfizetésétől. A hálózati csatlakozási szerződés
hálózati engedélyes által ajánlott feltételei nem lehetnek a fogyasztó számára
kedvezőtlenebbek az elosztó üzletszabályzatában meghatározott általános szerződési
feltételeknél.
(5)	A feljogosított fogyasztó jogszabályban meghatározott feltételek mellett
kezdeményezheti a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérését, közüzemi
szerződés kötését. A szerződést a területileg illetékes közüzemi szolgáltató a bejelentést
követő 60 napon belül köteles megkötni.
(6)	A feljogosított fogyasztót a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérése esetén
megfelelően megilletik az (4) bekezdésben meghatározott jogok.
(7)	A feljogosított fogyasztók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését a
hálózati engedélyesek végzik.”
30.	§
(1)	A VET 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendszerirányító a külön jogszabály rendelkezései szerint, a 33. § (1)
bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével a közcélú hálózathoz való
hozzáférést, a villamos energia határon keresztül történő ki-, illetve beszállítását a külön
jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve mennyiségét
csökkentheti, ha a szállítás a villamosenergia-rendszer működését, illetőleg
szabályozhatóságát közvetlenül veszélyezteti.”
(2)	A VET 48. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A rendszerirányító (2) és (3) bekezdésben meghatározott döntésével szemben a
Hivatalhoz lehet fordulni. A Hivatal a rendszerirányító döntését a 9. § (4) bekezdés b)
pontjában meghatározott szabályok szerint vizsgálja felül.”
20
31.	§
A VET 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) E törvény szerint engedélyköteles tevékenység
a)	a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítményű kiserőmű elsődleges
energiaforrásának megválasztása és megváltoztatása, létesítése, villamosenergia-
termelése, valamint a villamos energia termelésének szüneteltetése, megszüntetése és a
kiserőmű megszüntetése,
b)	az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítményű erőmű elsődleges energiaforrásának
megválasztása, és megváltoztatása, létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az
erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, teljesítményének
növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése,
megszüntetése, továbbá az erőmű megszüntetése,
c)	a villamos energia átvitele,
d)	a villamos energia elosztása,
e)	a rendszerirányítás,
f)	a bármely formában folytatott villamosenergia-kereskedelem,
g)	a közüzemi villamosenergia-nagykereskedelem,
h)	a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás,
i)	a szervezett villamosenergia-piac működtetése,
j) a villamos energia határon keresztül történő szállítása,
k) a 84. §-ban, valamint az 51. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével a
fogyasztói vezeték létesítése, működtetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása,
valamint működésének szüneteltetése,
l)	a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése.
(2)	Az 51. § (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott tevékenység nem
engedélyköteles, ha a teljes fogyasztói vezeték egy épületen belül helyezkedik el, illetve
kizárólag saját létesítmény ellátására szolgál.
(3)	Az erőművet vagy kiserőművet, illetőleg ezek csoportját közcélú hálózattal
összekötő vezetékre a közvetlen vezeték létesítésének és megszüntetésének a szabályait
megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem engedélyköteles a
tevékenység, amennyiben a vezeték kizárólag az erőműnek, erőművek csoportjának,
illetőleg saját létesítményének a közcélú hálózathoz való csatlakozására szolgál, arról
más felhasználó ellátása nem történik.
(4)	A kiserőmű tervezett üzembe helyezése előtt legalább három hónappal az
üzemeltető köteles az üzembe helyezésről a Hivatalt, valamint a villamosenergia-
rendszerhez történő kapcsolódása esetén az átviteli engedélyest, illetve területileg
illetékes elosztót és a rendszerirányítót tájékoztatni.
(5)	A vezetékek létesítését a miniszter által rendeletben kijelölt hatóság engedélyezi.”
32.	§
(1)	A VET 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
21
[ A Kormány az engedélyezés részletes szabályai körében meghatározza]
„b) az engedély kiadásának feltételeit,”
(2) A VET 52. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Hivatal szakhatóságként közreműködik a környezet védelmének általános
szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben meghatározott közmeghallgatási
eljárásban.”
33.	§
A VET az 52. §-t követően a következő alcímmel és 52/A-52/D. §-okkal egészül ki:
„Egyszerűsített engedélyezési eljárás
52/A. § A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítményű kiserőmű esetén, az 51. § (1)
bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési
eljárást kell lefolytatni. A Hivatal a kiserőmű elsődleges energiaforrásának
megválasztására, a létesítésére és a villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt
egy eljárásban, összevontan adja ki.
52/B. § (1) A fogyasztói vezeték létesítésére és működtetésére vonatkozó engedélyt
egy eljárásban kell kiadni.
(2)	A fogyasztói vezeték létesítésére és működtetésére vonatkozó engedély iránti
kérelemhez mellékelni kell
a)	a hálózati engedélyes hozzájárulását, valamint arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a
fogyasztó közcélú hálózathoz történő csatlakozása aránytalan költséggel vagy
nehézséggel járna,
b)	a fogyasztói vezetéken keresztül ellátni kívánt közüzemi fogyasztók esetén a
fogyasztók ellátása érdekében a kérelmező és a közüzemi szolgáltató között létrejött
előzetes megállapodást.
(3)	A hálózati engedélyes a fogyasztói vezeték létesítésére és működésére vonatkozó
engedélyezési eljárásban adott hozzájárulásában jogosult meghatározni a fogyasztói
vezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának műszaki feltételeit.
(4)	A Hivatal a fogyasztói vezeték engedélyesével szemben e törvényben, a
végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, illetőleg az egyszerűsített engedélyben
meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból indított
eljárás során hivatalból a 10/A. §-ban, valamint a 68. §-ban meghatározott
jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 27. § (6) bekezdésében,
valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával
közcélúvá nyilváníthatja.
52/C. § (1) A közvetlen vezetéket a 3. § 27. pontjában meghatározott célra lehet
létesíteni.
22
(2)	A közvetlen vezeték létesítéséhez, illetve megszüntetéséhez a Hivataltól engedélyt
kell kérni. A Hivatal a kérelemben foglalt közvetlen vezeték létesítéséről, illetve
megszüntetéséről a közcélú hálózatról történő villamosenergia-ellátás feltételei
tekintetében köteles beszerezni a rendszerirányító és a területileg illetékes hálózati
engedélyes nyilatkozatát.
(3)	Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a)	a közvetlen vezeték létesítésére vonatkozó tervdokumentációt,
b)	a villamosenergia-ipari engedélyesnek, a kiserőműnek, illetve az érintett integrált
villamosenergia-ipari vállalkozásnak a közvetlen vezeték létesítésére és üzemeltetésére
vonatkozó döntését, ha a közvetlen vezeték saját létesítmény ellátására szolgál,
c)	a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználóval a közvetlen
vezeték létesítésére és üzemeltetésére, illetőleg a közvetlen vezetékhez történő
csatlakozásra megkötött megállapodást, ha a közvetlen vezeték nem saját létesítmény
ellátására szolgál.
(4)	A közvetlen vezeték létesítését, illetve megszüntetését a villamosenergia-ellátási
szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni a rendszerirányítónak.
(5)	A Hivatal a közvetlen vezetéket a közvetlen vezetéken keresztül ellátott
villamosenergia-felhasználók, illetőleg a közvetlen vezetékhez nem kapcsolódó más
felhasználók védelme érdekében kérelemre indított eljárása során hivatalból fogyasztói
vezetékké, illetve a 27. § (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglalt
rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja,
a)	ha a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználóval
megkötött megállapodás megszűnik, új megállapodás nem jön létre, és a felhasználó
villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,
b)	ha a közvetlen vezeték üzemeltetője a Hivatalnak a közvetlen vezeték
megszüntetését jelenti be, és a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-
felhasználó villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,
c)	ha a közvetlen vezetékhez nem kapcsolódó villamosenergia-felhasználó ellátása
más módon nem biztosítható.
52/D. § Az egyszerűsített engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány
rendeletben állapítja meg.”
34.	§
A VET 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal a működési engedélyt
a)	módosíthatja a 10/A. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben,
b)	köteles hivatalból módosítani, amennyiben az engedély jogszabállyal ellentétben
áll.”
35.	§
A VET 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
23
„(1) A Hivatal a működési engedély megszegése esetén a 10/A. §-ban meghatározott
jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(2)	A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, a 10/A. §-ban foglalt eljárás,
illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt
tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.
(3)	A Hivatal a folyamatos ellátásra más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben
foglalt tevékenységet nem a (2) bekezdésben meghatározott módon folytatják és ez
közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a
villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő.
(4)	A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a
Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és
-termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez,
rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át,
és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa
rendelkezésre.”
36.	§
A VET 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. § (1) Közüzemi fogyasztó részére történő villamos energia szolgáltatására a
közüzemi szolgáltatót közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. A közüzemi
szolgáltató a közüzemi fogyasztó közcélú hálózathoz, illetőleg az e törvény szerint
engedélyköteles fogyasztói vezetékhez való hozzáférésének biztosítása érdekében a
hálózati engedélyesekkel, illetőleg a fogyasztói vezeték üzemeltetőjével szerződést köt.
A közüzemi szerződést
a)	az - üzletszabályzatban meghatározott - általánostól eltérő fogyasztói igények,
vagy szolgáltatási feltételek esetén egyedi megállapodás alapján, egyedi feltételekkel
lehet, illetve
b)	egyedi megállapodás hiányában az üzletszabályzatban meghatározott általános
feltételekkel kell megkötni.
(2)	A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztót egyedi megállapodás
megkötése esetén is tájékoztatni az üzletszabályzatában meghatározott általános
feltételekről.
(3)	A közüzemi fogyasztó közüzemi szerződésének legalább a következőket kell
tartalmaznia:
a)	a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, lakcímének,
anyja nevének, és a születési helyének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a
cégjegyzékszámának feltüntetésével,
b)	a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,
c)	a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt
rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő
színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye,
d)	a szerződés megkötésekor érvényes árakra és díjakra, valamint a választható
fizetési módokra vonatkozó tájékoztatás,
24
e)	a szerződés időtartama, a szerződés feltételei, valamint az igénybe vett
szolgáltatások, illetőleg a szerződés megszüntetésének, felmondásának feltételei,
f)	a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei,
g)	a fogyasztói panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről és módjáról
való tájékoztatás.
(4)	A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi szerződés feltételeinek várható
módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt megfelelő időben
a)	a módosítás tartalmát országos vagy helyi lapban legalább két alkalommal
közzétenni,
b)	a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban kifüggeszteni,
c)	az érintett közüzemi fogyasztókat a tervezett módosítás tartalmáról írásban
értesíteni.
(5)	A közüzemi szolgáltatók a közüzemi fogyasztókat legkésőbb a díjváltozást követő
hónap végéig írásban tájékoztatják a fogyasztókat érintő árak és díjak változásáról.
(6)	A közüzemi szerződés határozatlan idejű.”
37.	§
A VET 84. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A villamos energia továbbadója köteles a továbbadásra szolgáló fogyasztói
vezetéket a 22/A. §-ban, valamint a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok
szerint üzemeltetni.
(4)	Ha a továbbadással vételező fogyasztó a közcélú hálózathoz kíván csatlakozni, a
fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles a közcélú hálózatra kapcsolásig a fogyasztói
vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a közcélú
hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.
(5)	A Hivatal a vezetéket hivatalból az 51. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott
engedélyköteles körbe sorolja
a)	a továbbadással villamos energiát vételező felhasználó kérelmére, ha a villamos
energia továbbadója a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megsérti,
b)	a vezetéket üzemeltető kérelmére.
(6)	Ha a Hivatal a továbbadásra szolgáló vezetéket engedélyköteles körbe sorolja, a
vezeték üzemeltetője a Hivatal határozatának kézhezvételétől számított 60 napon belül
köteles a Hivatalnak az 52/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő működési
engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha a vezeték üzemeltetője az e bekezdésben
meghatározott határidőt elmulasztja, vagy a Hivatal a működési engedély iránti
kérelmet elutasítja, a Hivatal a vezetéket a villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében
a 27. § (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglalt szabályok megfelelő
alkalmazásával hivatalból közcélúvá nyilváníthatja.”
38.	§
A VET 87. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
25
[A közüzemi szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha]
„f) olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely
érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.”
39.	§
(1)	A VET 88. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közüzemi fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha]
„e) a csatlakozó berendezést, a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy
gondatlanságból megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, illetőleg azoknak a fogyasztó
által észlelhető sérülését a szolgáltatónak nem jelenti be,”
(2)	A VET 88. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[A közüzemi fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha]
„l) a fogyasztó a közüzemi szolgáltató külön jogszabályban meghatározott módon
megküldött értesítései és a részére a külön jogszabályban meghatározott időpont-
egyeztetési jog biztosítása ellenére nem teszi lehetővé, hogy a közüzemi szolgáltató a
jogszabályban foglalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében gondoskodjon a
fogyasztásmérő berendezés leolvasása, hitelesítése, cseréje, valamint általános műszaki
jellegű, illetve a közüzemi fogyasztó személyében beállt változás miatt szükséges
ellenőrzés érdekében a fogyasztási helyhez tartozó mérőhelyen történő
munkavégzésről.”
40.	§
(1)	A VET 90. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztó részére]
„c) egyszeri kötbért fizetni a 87. § f) pontjában”
[meghatározott szerződésszegés esetén.]
(2)	A VET 90. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A közüzemi fogyasztó köteles a közüzemi szolgáltató részére]
„c) egyszeri kötbért fizetni a 88. § l) pontjában”
[meghatározott szerződésszegés esetén.]
26
41.	§
(1)	A VET 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a
könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre vonatkozó
szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény állapítja meg.”
(2)	A VET 101. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A könyvvizsgáló az éves könyvvizsgálói jelentésében köteles igazolni, hogy a
vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok
biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.”
42.	§
A VET 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A rendszerirányító, a hálózati engedélyesek, a szervezett villamosenergia-
piac engedélyese, valamint a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató a (2)
bekezdésben meghatározott kivétellel e törvény szerint engedélyköteles más
villamosenergia-ipari tevékenységet nem folytathat.
(2) A 101. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a rendszerirányító átviteli
hálózati és szervezett villamosenergia-piaci tevékenységet, az elosztó közüzemi
szolgáltatási tevékenységet folytathat.”
43.	§
A VET a 102. §-t követően a következő 102/A. és 102/B §-okkal egészül ki:
„102/A. § (1) Amennyiben a rendszerirányítási tevékenységet vertikálisan integrált
villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, a rendszerirányítási tevékenységet a 102. §-ban
foglalt rendelkezések figyelembevételével az átviteli, illetve elosztó tevékenységhez
közvetlenül nem kapcsolódó egyéb villamosenergia-ipari tevékenységektől szervezeti és
döntéshozatali tekintetben függetlenül kell ellátni.
(2)	Amennyiben az átviteli vagy elosztó tevékenységet vertikálisan integrált
villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, az átviteli, illetve elosztó tevékenységet a 102.
§-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a rendszerirányítási, az átviteli, illetve
az elosztó tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó egyéb villamosenergia-ipari
tevékenységektől szervezeti és döntéshozatali tekintetben függetlenül kell ellátni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében a
vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás különösen az alábbi
követelményeknek köteles megfelelni:
27
a)	a rendszerirányítónak, illetőleg a hálózati engedélyesnek a gazdasági társaságokról
szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 21. §-ában meghatározott vezető
tisztségviselője, valamint a Gt. 31. §-ában meghatározott felügyelő bizottsági tagja nem
szerezhet társasági részesedést az átviteli, illetve elosztó tevékenységhez közvetlenül
nem kapcsolódó egyéb, e törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari
tevékenységet folytató vállalkozásban, nem lehet ilyen vállalkozás vezető
tisztségviselője, továbbá nem létesíthet ilyen vállalkozással munkaviszonyt vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt,
b)	az a) pontban foglaltakat a rendszerirányítónak, illetőleg a hálózati engedélyesnek
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 188. §-ában meghatározott
vezető állású munkavállalója esetében is alkalmazni kell. A vezető állású munkavállalót
az integrált villamosenergia-ipari vállalkozáshoz tartozó más - nem rendszerirányítási,
illetve hálózati engedélyes - vállalkozáshoz nem lehet kirendelni,
c)	a rendszerirányító, illetőleg a hálózati engedélyes vezető állású munkavállalójának,
vezető tisztségviselőjének és a felügyelő bizottság tagjának a Ptk. 685. § b) pontja
szerint közeli hozzátartozója nem lehet más - nem rendszerirányítási, illetve hálózati
engedélyes - e törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari vállalkozás vezető
tisztségviselője, és felügyelő bizottságának tagja, továbbá a rendszerirányító, illetőleg a
hálózati engedélyes vezető tisztségviselőjének, és felügyelő bizottsága tagjának közeli
hozzátartozója nem lehet más - nem rendszerirányítási, illetve hálózati engedélyes - e
törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari vállalkozás vezető állású
munkavállalója,
d)	a rendszerirányító, illetőleg a hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, és a
felügyelő bizottságának tagja a megbízatásának lejártától számított három évig nem
lehet más - nem rendszerirányítási, illetve hálózati engedélyes - e törvény szerint
engedélyköteles villamosenergia-ipari vállalkozás vezető állású munkavállalója, vezető
tisztségviselője, illetve felügyelő bizottságának tagja,
e)	a rendszerirányító, illetőleg a hálózati engedélyes vezető állású munkavállalójának
munkaszerződésében, illetőleg megbízási szerződésében foglalt jogokat és
kötelezettségeket, a munkabérét és egyéb juttatásait, valamint a munkavégzésének
feltételeit, továbbá a vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottság tagjának díjazását úgy
kell meghatározni, hogy a vezető állású munkavállaló a rendszerirányító, illetőleg a
hálózati engedélyes működését befolyásoló döntések meghozatala során a
befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el,
f)	a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével az átviteli, illetve az elosztói
engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően
jogosult meghozni a hálózat üzemeltetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez
szükséges döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel,
valamint az átviteli, illetve elosztó vezetékek létesítésével, továbbá felújításával
kapcsolatos egyedi döntéseket is. A tulajdonos az éves üzleti terv végrehajtása során a
hálózati engedélyes részére egyedi utasítást nem adhat,
g)	a rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének
megfelelően jogosult meghozni a rendszerirányításhoz szükséges informatikai és
távközlési eszközök, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb eszközök üzemeltetésére,
fenntartására és fejlesztésére vonatkozó döntéseket. A tulajdonos e döntéseket érintő
egyedi utasítást nem adhat.
(4)	A rendszerirányító és a hálózati engedélyes gazdasági társaságokra a Gt. szabályai
a 102/A. §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazhatóak.
28
102/B. § (1) A rendszerirányító, a hálózati engedélyesek, és a szervezett
villamosenergia-piac engedélyese köteles biztosítani, hogy az engedélyköteles
tevékenységgel kapcsolatos információk és adatok kezelése, továbbítása, más módon
hozzáférhetővé tétele, valamint nyilvánosságra hozatala megfeleljen
a)	a jogszabályokban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt
előírásoknak,
b)	az azonos fajta engedéllyel rendelkező engedélyesekkel és fogyasztókkal szemben
az egyenlő bánásmód követelményének.
(2)	Amennyiben a rendszerirányítási, illetőleg a hálózati engedélyesi tevékenységet
vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, a 13. § (2) bekezdésében
meghatározott rendelkezések teljesítése érdekében - különös tekintettel a
jogszabályokban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott
adatokhoz és információkhoz való hozzáférés lehetővé tételére - a vállalkozás köteles
biztosítani, hogy a más villamosenergia-ipari engedélyesek egyenlő elbánásban
részesüljenek, tekintet nélkül arra, hogy az engedélyes az integrált villamosenergia-ipari
vállalkozás része vagy más vállalkozás.
(3)	A rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek az egyenlő bánásmód
követelményének a vállalkozás működése során történő érvényre juttatása érdekében
kötelesek megfelelési szabályzatot készíteni és a Hivatalnak előzetes jóváhagyásra
benyújtani. A szabályzatban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről éves megfelelési
jelentést kell készíteni. Az éves megfelelési jelentést nyilvánosságra kell hozni,
valamint jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalnak.
(4)	A megfelelési szabályzat, valamint az éves megfelelési jelentés meghatározza
azokat a szabályokat és egyéb szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják az egyenlő
bánásmód követelményének megfelelő működést, különös tekintettel a 102-102/B.
§-okban foglalt rendelkezések betartására. A megfelelési szabályzatra, valamint az éves
megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben
szabályozza.”
44.	§
A VET 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. § (1) Az engedélyes vállalkozás átalakulásához, szétválásához, más
vállalkozással történő egyesüléséhez, jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének,
illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához a Hivatal
jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a
cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja
meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az
engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.
(2)	A Hivatal jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében
felsorolt tevékenységekhez kötött tevékenységeinek harmadik személy általi
végzéséhez, valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető eszközeinek és
vagyoni értékű jogainak harmadik személy részére történő átruházásához,
átengedéséhez, lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós használatba adásához,
megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez.
29
(3)	Bármely engedélyes vállalkozásban történő jelentős befolyás, többségi vagy
közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok
gyakorlásához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való
bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet
benyújtani.
(4)	A rendszerirányító, illetőleg a hálózati engedélyes vállalkozás nem szerezhet
társasági részesedést más - nem rendszerirányítási, illetve hálózati engedélyes - e
törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari vállalkozásban.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározottak vonatkoznak az e törvény és a
földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó engedélyesek közötti
befolyásszerzésre is.
(6)	A Hivatal az (1)-(3), valamint az (5) bekezdésben meghatározott ügyletek
jóváhagyását megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a
villamosenergia-ellátás biztonságát vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását
veszélyezteti, illetőleg az átviteli, az elosztási, a rendszerirányítási, a közüzemi
nagykereskedelmi és közüzemi szolgáltatói tevékenység díjának, vagy a szolgáltatás
minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyezteti.
(7)	A Hivatal az (1)-(3), valamint az (5) bekezdésben meghatározott ügyletek
jóváhagyását megtagadhatja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud
megfelelni az 50. § (3) bekezdés c) pontjában rögzített követelményeknek.
(8)	Az (1)-(3), valamint az (5) bekezdés szerinti jóváhagyó határozat hiányában a
részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem
tüntethető fel, és a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve -
jogot nem gyakorolhat.”
45.	§
A VET 106. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendszerirányító, illetve a Hivatal az átviteli, valamint az átviteli hálózat
üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó
hálózatok fejlesztésére a 28. § szerint pályázatot írhat ki, amennyiben a közcélú
hálózatokon továbbítható villamos energia mennyisége nem egyeztethető össze a
rendszerhasználók jövőbeli várható igényével, a hálózati engedélyesek által benyújtott
hálózatfejlesztési tervek, a rendszerszintű mérleg, valamint a közcélú hálózatok
terhelésének figyelembevételével.
(3)	A Hivatal - a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint -
erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására
pályázatot írhat ki, amennyiben az országban rendelkezésre álló villamos energia
mennyisége hosszú távon nem képes kielégíteni a fogyasztók várható villamosenergia-
igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új technológiák
felhasználásának támogatása érdekében szükséges. A pályázatot csak abban az esetben
lehet kiírni, ha az engedélyezési eljárás során létesült kapacitások, illetve megvalósult
keresletoldali szabályozási intézkedések nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények
kielégítését. A Hivatal a pályázat kiírásakor figyelembe veszi a rendszerirányító által a
37.	§ c) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erőmű létesítésére,
30
teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-
termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket. A pályázat alapján létesített
erőművek üzemeltetői által megkötött szerződések átállási költségtérítés alapját nem
képezhetik.”
46.	§
A VET 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § (1) A csatlakozó berendezés, a fogyasztói vezeték és az összekötő berendezés
tervezésére, létesítésére, átalakítására, felújítására, üzemeltetésére és az üzemeltetés
megszüntetésére a 110. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet minőségbiztosítási
rendszert köteles kidolgozni és azt a Hivatalnak benyújtani.
(2) A csatlakozó, az összekötő és fogyasztói berendezés, a fogyasztói vezeték,
valamint a közvetlen vezeték létesítésére, felülvizsgálatára, le- és felszerelésére a külön
jogszabály szerint nyilvántartásba vett villanyszerelő jogosult. A villanyszerelő
nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételeket, eljárási rendet és a nyilvántartást
vezető szervezetet a miniszter rendeletben állapítja meg, illetve jelöli ki.”
47.	§
A VET 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § E törvény
a)	4. §, és 31/B. §-ában, 9. § (6), 14. § (4), 14. § (6), 15/B. § (1), 15/B. § (3), 16. § (2),
22/A. § (2), 27. § (5)-(6), 33. § (1)-(2), 34. § (3), 46. § (1)-(2), 48. § (2)-(3), 48. § (5),
52. § (1), 52/D. § (1), 54. § (1), 57. § (3), 63. § (3), 64. § (4), 66. § (2), 102/B. § (4),
106. § (3), 107. § (2), 108. § (2) és 125. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § 13., 3. §
15.,	a 10/A. § (1) bekezdés b), az 50. § (3) bekezdés b), az 51. § (1) bekezdés b) és a
88. § l) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásához szükséges részletszabályok
megalkotásáról a Kormány,
b)	5. §-ában, 15/A. §-ában, 21. §-ában, 96. §-ában, 99. §-ában, 110. §-ában, 6. § (2),
20.	§ (3)-(4), 26. § (2), 30. § (3), 32. § (1), 46. § (4), 51. § (5), 81. § (1), 89. § (3), 98. §
(2), 111. § (2) és 125. § (2)-(3) bekezdéseiben, valamint a 23. § (1) bekezdés b), 37. § b)
és 72. § e) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásához szükséges részletszabályok
megalkotásáról a miniszter - az érintett miniszterek egyetértésével - rendeletben
gondoskodik.”
48.	§
(1)	A VET 125. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
31
„(1) A 3. § 41. pontjában meghatározott zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének
időpontját a Kormány állapítja meg. A bevezetés időpontjának megállapításakor
figyelembe kell venni, hogy a megújuló és a hulladékból nyert energiát felhasználó
erőművek összteljesítménye és az általuk kibocsátott zöld bizonyítványok megfelelő
kínálatot biztosítsanak a villamosenergia-vásárlók részére. A bevezetés időpontjának
megállapításakor figyelembe kell venni a zöld bizonyítvány rendszer nemzetközi
tapasztalatait és sikerességét.”
(2)	A VET 125. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány (1) bekezdésben meghatározott döntéséig a megújuló vagy
hulladékból nyert energiával, illetve a külön jogszabályban meghatározott erőműben,
kiserőműben termelt villamos energia átvételét a külön jogszabályban kijelölt
engedélyes, illetőleg engedélyesek nem tagadhatják meg, ha az erőmű, illetve kiserőmű
hálózatra adás műszaki feltételeit teljesíti, és az átvételi ár a hatóság által megállapított
értéket nem haladja meg. Az átvételi árat az árhatóság állapítja meg. Az e törvény
szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetője az e bekezdésben meghatározott
villamosenergia-értékesítés esetén az értékesítés megkezdését köteles a Hivatalnak
haladéktalanul bejelenteni.”
49.	§
A VET 129. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
129. § (1) E törvény - a 113. §-ban adott felhatalmazás alapján megalkotandó
kormány-, illetve miniszteri rendeletekkel együtt - a belső villamosenergia-piacra
vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény
a)	a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló kormányrendelettel, valamint az 5. § b) pontjában adott
felhatalmazás alapján megalkotandó miniszteri rendelettel együtt a hasznos hőigényen
alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a
92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)	az 5. § i) és j) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotandó miniszteri
rendelettel együtt a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásból előállított
villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c)	az 5. § e) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotandó miniszteri rendelettel
együtt az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak
átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról szóló, 1990. június 29-i
90/377/EGK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
32
(3)	Ez a törvény megállapítja a villamos energia határokon keresztül történő
kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június
26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket.”
50.	§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2005. június 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 52. §-a 2005. november 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 53. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a VET 37. §-ának e) pontjában a
hivatkozás 28. § (2) bekezdésre, az 57. § (3) bekezdésében a hivatkozás 27. § (6)
bekezdésre változik.
51.	§
(1)	E törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a 0,5 MW és az ezt
meghaladó teljesítményű, közcélú hálózatra csatlakozó kiserőművek kötelesek a
VET-ben meghatározott elsődleges energiaforrás választási, létesítési és működési
összevont engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalnak. A Hivatal az engedély
kiadását nem tagadhatja meg, ha a kiserőmű rendelkezik érvényes, a külön
jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyekkel és a jogszabályokban foglalt
rendelkezéseknek megfelelően működik.
(2)	Az elosztó a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló
1994. évi XLVIII. törvény hatályba lépését megelőzően idegen ingatlanon megépült és
üzembe helyezett elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és
kapcsoló-berendezés tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a vezetékjog
alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, a székhelye
szerint illetékes területi műszaki biztonsági felügyelőségtől (a továbbiakban:
felügyelőség) 2010. december 31-ig kérheti, hogy fennmaradási engedélyt adjon ki.
A vezetékjog fennálltát és keletkezésének időpontját a fennmaradási engedélyben kell
megállapítani. A felügyelőség jelen rendelkezés szerinti eljárására az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-ában foglalt
rendelkezések megfelelően irányadók, azokkal az eltérésekkel, hogy a felügyelőség
műszaki-biztonsági okokból jogosult átalakítási kötelezettséget előírni, továbbá, hogy
az elosztónak nem kell igazolnia építési jogosultságát. A vezetékjog ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyzésére a felügyelőség jogerős hatósági határozata
(fennmaradási engedélye) alapján kerülhet sor.
(3)	Az elosztói engedélyes a (2) bekezdés rendelkezései szerint jogosult az idegen
ingatlanon nem tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsolóberendezésre
fennmaradási engedélyt kérni. A használati jog fennálltát és keletkezésének időpontját a
fennmaradási engedélyben kell megállapítani. A használati jog ingatlan-nyilvántartásba
történő bejegyzésére a felügyelőség jogerős hatósági határozata (fennmaradási
engedélye) alapján kerülhet sor. A fennmaradási engedély nem érinti az
ingatlantulajdonosnak a VET 75. § (3) bekezdésében meghatározott, térítésre vonatkozó
igényét.
33
(4)	A közüzemi szolgáltató az e törvény hatályba lépését megelőzően felszerelt,
érvényes hitelesítéssel nem rendelkező fogyasztásmérő berendezések hitelesítéséről,
vagy hiteles fogyasztásmérő berendezésre történő cseréléséről 2007. január 1-jéig a
VET 90. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötbérfizetési kötelezettség nélkül
gondoskodhat.
(5)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően létesített fogyasztói vezetéken keresztül
továbbadással villamos energiát értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak a
Hivatalnak az általuk üzemeltetett fogyasztói vezeték működésére e törvény
hatálybalépésétől számított egy éven belül a VET 52/B. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával engedély iránti kérelmet benyújtani.
Amennyiben a fogyasztói vezeték üzemeltetője nem az e törvényben és a végrehajtására
kiadott külön jogszabályokban meghatározott módon üzemelteti a fogyasztói vezetéket,
a fogyasztói vezetéken keresztül villamos energiát vételező felhasználó felhívhatja a
vezeték üzemeltetőjét, hogy teljesítse a jogszabályban foglalt kötelezettségeit.
Amennyiben az érintett gazdálkodó szervezet a felhasználó felhívása ellenére nem
teljesíti a jogszabályokban foglalt kötelezettségeit, a Hivatal a felhasználó kérelme
alapján indult eljárása során hivatalból a VET 10/A. §-ában, valamint a VET 68. §-ában
foglalt jogkövetkezményeket megfelelően alkalmazhatja, illetve a vezetéket a VET 27.
§ (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő
alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezet a VET 84. §-ában
meghatározott szabályok szerint üzemeltetheti tovább a fogyasztói vezetéket, ha a
fogyasztói vezeték saját létesítmény ellátására szolgál.
(7)	A közüzemi szolgáltató e törvény hatályba lépésének napjától nem fogadhat be a
villamos energia továbbadásához való hozzájárulásra vonatkozó új kérelmet a VET 84.
§ (1) bekezdése alapján.
(8)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően létesített közvetlen vezeték üzemeltetője
köteles a Hivatalnak az általa üzemeltetett közvetlen vezeték működésére e törvény
hatálybalépésétől számított egy éven belül a VET § 52/C. § (2) és (3) bekezdésében
meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával engedély iránti kérelmet benyújtani.
Amennyiben az érintett üzemeltető gazdálkodó szervet nem tesz eleget az e
bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a Hivatal a közvetlen vezetéken
keresztül villamos energiát vételező felhasználó kérelmére indított eljárása során a
vezetéket hivatalból a VET 52/C. § (5) bekezdésében meghatározott rendelkezések
szerint fogyasztói vezetékké, illetve közcélúvá nyilváníthatja.
(9)	A VET 102. §-ának végrehajtása érdekében létesített, vagy valamely
engedélyköteles tevékenység folytatására kijelölt gazdasági társaságok részére
rendelkezésre bocsátott vagyonnal összefüggésben illetékfizetési kötelezettség nem
keletkezik, kivéve a cégbírósági eljárási illetéket.
(10)	A (9) bekezdés szerint létrehozott, illetőleg kijelölt társaságok számára biztosított
vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok átadása tekintetében a létrehozott, illetőleg
kijelölt társaságok általános forgalmi adó visszaigénylésénél az általános forgalmi
adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. § (4) és (5) bekezdésében foglalt feltételeket
teljesítettnek kell tekinteni.
34
(11)	A (9) bekezdés szerint létrehozott, illetőleg kijelölt társaságokat - a VET szerinti
engedélyeik megszerzésének feltételével - a VET alapján kiadott engedéllyel
rendelkező alapítójuk, illetőleg az őket irányító ilyen vállalkozás által a VET szerinti
engedélyeik alapján folytatott villamosenergia-ipari tevékenységet érintő jogviszonyai
tekintetében az alapítójuk, illetve az őket irányító vállalkozás jogutódjainak kell
tekinteni.
(12)	A 103. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések az e törvény kihirdetése
előtti befolyásszerzések érvényességét nem érintik.
52.	§
(1)	A VET a 9. §-t követően a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2)	A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje 90 nap, fogyasztói panaszra
indult eljárás esetén 60 nap.
(3)	Amennyiben a Hivatal a 10. § r) pontjában meghatározott hatáskörében jár el, az
ügyintézés határideje közcélú hálózat esetén 60 nap, a határon keresztül történő szállítás
esetén 10 nap. Az eljárás kérelemre indul. Az eljárás során a Hivatal köteles a feleket
meghallgatni. A Hivatal az eljárása során megkísérli a felek közötti egyezség
létrehozását.
(4)	A Hivatal a hivatalból indult eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre
indult eljárásról az ismert ellenérdekű, illetve az érintett ügyfelet 15 napon belül értesíti.
(5)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezésétől
számított 20 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás
jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(6)	Az 51. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek engedélyezésére irányuló
eljárásban a Ket. 15. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanok tulajdonosai és
használói nem minősülnek ügyfélnek.
(7)	Amennyiben a Hivatal szakértőt rendel ki, a szakvélemény megérkezéséig
indokolt esetben az eljárást felfüggesztheti.
(8)	A Hivatal az eljárása során a külön jogszabályban meghatározott szakhatóság,
illetve szakhatóságok közreműködését veszi igénybe. Amennyiben a Hivatal és a
megkeresett szakhatóság, illetve két vagy több megkeresett szakhatóság egymással -
egészben vagy részben - ellentétes egyedi előírást állapít meg vagy feltételt támaszt, a
Hivatalnak és az érintett szakhatóságnak, illetve szakhatóságoknak egyeztetést kell
lefolytatniuk, amelyet 30 napon belül le kell zárniuk.
(9)	A Hivatal a 10. § b), d), g), j), k), és p) pontjai, valamint az 55. § szerinti
eljárásában egyszerűsített határozatot hozhat, amennyiben a kérelemnek helyt ad és az
ügyben nincs ellenérdekű fél.
(10)	A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak
rendelkező részét a Ket. 81. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint
nyilvánosan közzétenni.
35
(11)	A Hivatal határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat
felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a határozatot jogosult megváltoztatni.
(12)	A Hivatal felügyeleti szerve nem gyakorolhatja a Ket. 115. § (2) bekezdésében
meghatározott felügyeleti jogkörét.
(13)	A Hivatal a végrehajtást a Ket. 127. §-a szerinti feltételek teljesülésétől, illetve a
végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül
rendeli el.
(14)	A Hivatal felügyeleti szerve nem rendelheti el a Hivatal jogerős határozata
végrehajtásának felfüggesztését.
(15)	Amennyiben a Hivatal e törvényben foglalt rendelkezések alapján
szakhatóságként közreműködik, állásfoglalását 25 napon belül adja meg.”
(2)	A VET 10. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hivatal villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a
villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő
bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével
kapcsolatos feladatai körében]
„n) jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az
engedélyestől eseti és rendszeres információt kérni, amelyeket köteles a Ket. 17. §-ában
meghatározott szabályok szerint kezelni,”
(3)	A VET 33. § (4) bekezdésében és 48. § (4) bekezdésében a hivatkozás 9. § (4)
bekezdés b) pontjáról 9/A. § (2) bekezdésre változik.
(4)	A VET 113. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény]
„a) 4., és 32/B. §-ában, 9/A. § (10), 14. § (4), 14. § (6), 15/B. § (1), 15/B. § (3), 16. §
(2), 22/A. § (2), 27. § (5)-(6), 33. § (1)-(2), 34. § (3), 46. § (1)-(2), 48. § (2)-(3), 48. §
(5), 52. § (1), 52/D. § (1), 54. § (1), 57. § (3), 63. § (3), 64. § (4), 66. § (2), 102/B. § (4),
106. § (3), 107. § (2), 108. § (2) és 125. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § 13., 3. §
15.,	a 10/A. § (1) bekezdés b), az 50. § (3) bekezdés b), az 51. § (1) bekezdés b) és a
88. § l) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásához szükséges részletszabályok
megalkotásáról a Kormány,”
[gondoskodik.]
53.	§
A VET 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 101. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a rendszerirányító
átviteli hálózati és szervezett villamosenergia-piaci tevékenységet folytathat.”
36
54. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi
LXXXVII. törvény 17. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gazdasági és közlekedési miniszter árhatósági jogkörébe tartozó energetikai
termékek és szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár
megállapítója helyett a Magyar Energia Hivatal végzi, az ezzel kapcsolatos eljárására a
villamos energiáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.”
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az állam tulajdonában lévő vállalkozói
vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény melléklete a következőkkel
egészül ki:
[A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok - az állami
tulajdon arányának és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló miniszter,
illetőleg szerv megjelölésével - a következők:]
Társaság neve	Tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: gazdasági és közlekedési miniszter	
MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.	1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a VET 3. §-ának 37. pontja, 5. §-a a)
pontjának 1. és 11. alpontja, 22. §-ának (2) bekezdése, 41. §-ának (1) bekezdése, 53. §-
ának (3) bekezdése, 67. §-a, 102. §-ának (3) bekezdése, 114. §-ának (2) bekezdése,
valamint 127. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
(4)	E törvény hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény 60. §-ának (2) bekezdése,
b)	az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 148. §-ának (4) bekezdése,
c)	egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő
jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvény 20. §-a.
(5)	A VET 9. §-ának (4)-(6) bekezdése 2005. november 1-jén hatályát veszti.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 2003. január
1-jén lépett hatályba, amely teljes összhangot biztosított az Európai Unió akkor hatályos
vonatkozó joganyagával.
A törvény hatályba lépését követően, 2003. június 26-án született meg a belső
villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
(a továbbiakban: irányelv). A VET az új irányelv alapvető célkitűzéseivel összhangban
álló szabályozást tartalmaz. Az irányelv nem állapít meg lényeges változásokat a
korábbi irányelvhez képest a piaci szereplők, illetve azok alapvető tevékenységi köre
tekintetében. Újdonságot jelent azonban az ellátás biztonságának, az egyenlő bánásmód
követelményének, a fogyasztók védelmének, valamint a versenyt veszélyeztető piaci
magatartások megakadályozására vonatkozó rendelkezéseknek a hangsúlyos
megjelenése az irányelvben. A törvényjavaslat az irányelv új részletszabályainak való
megfelelést szolgálja. Ennek megfelelően a VET a fogyasztóvédelmi követelmények
érvényesítése mellett alapvető célkitűzésként továbbra is a villamosenergia-ellátás
biztonságának fenntartását, a villamosenergia-piac hatékony működésének elősegítését,
valamint a megfelelő minőségű és alacsony költségű villamosenergia-ellátás biztosítását
jelöli meg.
A környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében a VET tartalmazza a
megújuló energiaforrásból, és a hulladékból nyert energiából származó villamos energia
előállítása támogatásának alapvető szabályait. A törvényjavaslat a hasznos hőigényen
alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a
92/42/EGK irányelv módosításáról szóló 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv (a továbbiakban: kapcsolt energiatermelésre vonatkozó irányelv)
rendelkezéseivel összhangban a szabályozást kiterjeszti a kapcsolt energiatermelésből
származó villamos energia előállításának elősegítésére.
A villamosenergia-piac működése során felmerültek olyan jogalkalmazási nehézségek,
amelyek a VET megalkotásakor még nem voltak ismertek, a piacnyitás végrehajtásával
párhuzamosan merültek fel. Ezek közé olyan műszaki jellegű módosítások tartoznak,
mint a hálózathoz való hozzáférés korlátozási eseteinek, valamint a rendszerirányító
által a fogyasztók és egyéb rendszerhasználók számára biztosított szolgáltatások pontos
megfogalmazása.
A törvényjavaslat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározott rendelkezéseknek
megfelelő adatkezelés elősegítése érdekében a cél pontos meghatározásával, valamint a
kezelt adatok körének kijelölésével felhatalmazást ad a fogyasztókkal kapcsolatban álló
engedélyes vállalkozásoknak a tevékenységük végzéséhez szükséges, személyes adatot
tartalmazó iratok kezelésére.
2
A Javaslat a Hivatal eljárása tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseivel való összhang
megteremtését szolgálja.
3
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat bevezeti a fogyasztói vezeték fogalmát, valamint megállapítja az
üzemeltetésére vonatkozó alapvető szabályokat, így a VET hatálya kiterjed a fogyasztói
vezeték létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére is.
A módosítás a folyamatos energiaellátás fenntartása érdekében megállapítja a nem
engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytatók (pl. 0,5 MW teljesítmény
alatti kiserőmű üzemeltetése, fogyasztói vezeték és közvetlen vezeték üzemeltetésének
egyes esetei, valamint a villamos energia továbbadása) alapvető kötelezettségeit,
valamint a megszegésük esetén alkalmazható jogkövetkezményeket. Ennek megfelelően
a VET hatályát az e tevékenységet folytatókra is ki kell terjeszteni.
A 2. §-hoz
Ez a § az irányelvben, illetve a kapcsolt energiatermelésre vonatkozó irányelvben
szereplő fogalomhasználattal való összhang megteremtése érdekében a VET 3. §-ában
szabályozott értelmező rendelkezések közül pontosítja a feljogosított fogyasztó, a
fogyasztó, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, a kapcsoltan termelt energia, a
közvetlen vezeték, valamint a megújuló energia fogalmát.
A Javaslat a VET 3. §-ának 42-44. pontjaiban szabályozott fogalmak bevezetésével
megalapozza a kapcsolt energiatermelésre vonatkozó irányelvnek megfelelő hazai
szabályozás kialakítását.
A „fogyasztói vezeték” a VET végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm.
rendeletben szabályozott kategória. A fogalom - és a hozzá tartozó alapvető
rendelkezések - törvényi szintre emelése a fogyasztók védelmére vonatkozó
szabályozás megerősítését célozza. A módosításnak megfelelően a VET háromféle
vezetéktípust szabályoz:
a)	a hálózati engedélyesek által üzemletett közcélú hálózatot,
b)	a közvetlen vezetéket, amely a rendszertől teljesen elszigetelt fogyasztót és
erőművet köt össze, vagy az erőmű és a szolgáltató saját létesítményének, illetve saját,
tipikusan nagyfogyasztójának ellátására szolgál,
c)	a fogyasztói vezetéket, ami a gyakorlatban olyan esetekben kerül megépítésre,
amikor a közcélú vezeték létesítése költséges vagy más okból ésszerűtlen (pl. lakópark,
ipari park stb.).
A Javaslat célja, hogy minden esetben lehetőséget adjon a legkedvezőbb ellátási mód
(közvetlen vezeték, fogyasztói vezeték vagy közcélú hálózatra kapcsolódás)
kialakítására. A fogyasztót azonban nem érheti hátrány az ellátására szolgáló
vezetéktípus miatt, ezért a VET a megfelelő villamosenergia-ellátás fenntartása, és a
fogyasztók érdekeinek védelme érdekében a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban:
Hivatal) számára lehetőséget biztosít a szükséges intézkedések megtételére, a vezetékek
átminősítésére, az üzemeltetővel szemben jogkövetkezmények alkalmazására.
4
A fogyasztói vezeték kategóriájának bevezetése miatt szükséges az összekötő
berendezés fogalmának módosítása, valamint a csatlakozási pont fogalmának a
fogyasztói vezeték és a villamosművek találkozási pontjára való kiterjesztése.
A 3. §-hoz
Ez a § az irányelvvel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseivel
összhangban miniszteri szintről a Kormány hatáskörébe helyezi a Hivatal azon
határozatai körének a megállapítását, amelyeket a Ket. szabályainak megfelelően közzé
kell tenni.
Az irányelv rendelkezései alapján az EU szervei felé, illetve egyéb nemzetközi
kötelezettségvállalás alapján más szervezeteknek a gazdasági és közlekedési miniszter,
a Hivatal, az Energia Központ Kht., illetve más szervezetek útján Magyarország számos
jelentéstételi kötelezettségnek tesz eleget. A jelentéstételi kötelezettség körét, a
kötelezettet, valamint a szükséges egyéb szabályokat (pl. eljárás) a Javaslat értelmében
a Kormány határozza meg.
A 4. §-hoz
A Javaslat pontosítja a gazdasági és közlekedési miniszter VET 5. §-ában szabályozott
feladatait, továbbá új feladatként a villamos berendezések szabályozására vonatkozó
általános felhatalmazás mellett külön felhatalmazást ad egyes speciális villamos
berendezésekre vonatkozó rendelet megalkotására.
A VET úgy használja az üzleti titok fogalmát, hogy nem határozza meg a pontos
értelmezését, ezért a törvényjavaslat a rendelkezést a Polgári Törvénykönyv 81. § (2)
bekezdésére történő utalással egészíti ki a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében.
Az 5. §-hoz
A Javaslat értelmében a Hivatal általános, piacfelügyeleti jellegű tevékenységet is ellát,
továbbá pontosításra kerülnek a VET IX. fejezetében, az engedélyes vállalkozásokban
történő részesedésszerzések felügyeletével kapcsolatos feladatai. E hatáskörében a
hatékony eljárás érdekében a Hivatalnak szükségképpen együtt kell működni a
Gazdasági és Versenyhivatallal. Az együttműködés kialakításának elősegítése
érdekében a módosítás értelmében a két hivatal megállapodást köt.
Ez a § szabályozza a Hivatal eljárására irányadó, az álllamigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénytől (a továbbiakban: Áe.) eltérő rendelkezéseket.
A módosítás fenntartja a VET által kialakított gyakorlatot a Hivatal ügyintézési
határideje, a fellebbezési lehetőség kizárása tekintetében, valamint pontosítja, és
egységesen kezeli az azonnali végrehajthatóság lehetőségét.
Az irányelvvel összhangban a Javaslat újdonságként, a VET 10. § r) pontja szerint
bevezeti a Hivatal vitarendező jellegű eljárását. A Hivatal a hálózathoz való hozzáférés
vonatkozásában a rendszerirányító, illetve a hálózati engedélyesek jogsértő
tevékenységével kapcsolatban benyújtott panaszokat 60 nap alatt bírálja el. A 60 napos
5
határidő biztosítását a hálózati hozzáférés jogszerűségének megítéléséhez szükséges
bonyolult műszaki és kereskedelmi összefüggések áttekintésének szükségessége
indokolja. Kivételt képeznek a határkeresztező vezetékekkel kapcsolatos ügyek,
amelyek vonatkozásában a Javaslat 8 munkanapos ügyintézési határidőt határoz meg.
Ennél hosszabb határidő ellehetetlenítené a határkeresztező vezetékek használatát, a
villamos energia ki-, illetve beszállításának végrehajtását.
A 6 -7. §-okhoz
A Javaslat kiemeli, hogy a Hivatal nemcsak villamosenergia-ellátással kapcsolatos,
hanem a villamosenergia-ellátás biztonságának, valamint a villamosenergia-piac
működésének felügyeletével kapcsolatos feladatokat is ellát.
A Hivatal a monopol jellegű rendszerirányítási, illetve hálózati tevékenységet folytató
engedélyesekkel szemben benyújtott panaszok esetén vitarendező jellegű eljárást folytat
le, amely elősegíti a hálózathoz való szabad hozzáférés jogának érvényesülését, illetőleg
hatékony eszköz lehet az esetleges visszaélések megakadályozására.
A Hivatal felhatalmazást kap a villamosenergia-piaci verseny folyamatos figyelemmel
kísérésére. Amennyiben a Hivatal a verseny jellemzőinek értékelése során negatív
jellemzőket tapasztal, a VET-ben már meglévő, illetve a Javaslatban szereplő széleskörű
jogosítványok állnak a rendelkezésére a hatásos verseny elősegítése érdekében.
A fogyasztók érdekeinek védelme, valamint a megfelelő minőségű villamosenergia-
ellátás biztosítása érdekében a Javaslat lehetővé teszi a Hivatalnak, hogy a
villamosenergia-hálózatot üzemeltető engedélyesek számára a hálózat biztonságos
működésére vonatkozó minimális követelményeket írjon elő.
A villamosenergia-piac működése szempontjából kiemelt jelentőségű határon keresztüli
villamosenergia-szállítások figyelemmel kísérését a módosítás külön feladatként
nevesíti, valamint a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén
alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében
felhatalmazza a Hivatalt a rendelet szerinti, a határkeresztező rendszerösszekötő
vezetékekre vonatkozó mentesítési kérelmek elbírálására.
A villamosenergia-ellátás biztonságát alapvetően befolyásolja, hogy rendelkezésre
állnak-e a fogyasztói igények kielégítéséhez szükséges termelői és hálózati kapacitások.
Amennyiben a piaci körülmények között nem létesül elégséges kapacitás, a VET
lehetővé teszi a Hivatal számára pályázat kiírását. Az irányelv rendelkezéseivel
összhangban a Javaslat kiterjeszti a Hivatal hatáskörét, és felhatalmazza az azonos
célokat szolgáló, de a fogyasztói oldalra (keresletoldali szabályozási intézkedéseket
célzó pályázat), valamint a hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírására.
A módosítás szigorúbb kötelezettségeket állapít meg a hálózatok fejlesztése
vonatkozásában, amelynek egyik eleme, hogy a hálózatfejlesztési terveket jóváhagyásra
be kell nyújtani a Hivatalhoz.
A Javaslat felhatalmazza a Hivatalt az irányelv szerint az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelő működés érdekében a rendszerirányító, illetőleg a hálózati
engedélyesek által összeállított megfelelési szabályzat és éves megfelelési jelentés
jóváhagyására.
6
A Javaslat pontosítja a Hivatal által alkalmazható jogkövetkezményeket. A Hivatal a
VET-ben, illetve végrehajtására szolgáló rendeletekben, az engedélyekben és a Hivatal
által kiadott határozatokban foglalt kötelezettségek bármilyen jellegű megsértése esetén
hatékony eszközökkel rendelkezik a jogsértés megszüntetésére és a biztonságos
villamosenergia-ellátás folyamatos fenntartatására.
A 8. §-hoz
A VET 12. §-a új rendelkezéssel egészül ki, amely garanciális jelleggel kimondja, hogy
a törvényben rögzített feltételek teljesülése esetén valamennyi fogyasztónak joga van
villamosenergia-ellátásban részesülni. Ezen túlmenően a közüzemi fogyasztók az
ártörvény felhatalmazása alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a gazdasági és
közlekedési miniszter által megállapított hatósági áron jogosultak villamosenergia-
ellátásra.
A Javaslat megszünteti azt az időközben túlhaladottá vált rendelkezést, hogy azok a
nagyfogyasztók, akik még a jogszabályi rendelkezések szerint nem léphettek ki a
versenypiacra, de kapcsolt energiatermelésből származó hőt is fogyasztanak, közüzemi
fogyasztóként a villamos energiát és a megtermeléséhez kapcsolódó hőt közvetlenül
vehessék meg a termelőtől. Az időközben bekövetkezett jogszabályi változások
értelmében valamennyi - a fenti könnyítési lehetőséggel - érintett fogyasztó jogosult a
versenypiacra kilépni (feljogosított fogyasztóvá válni), ezért ez a rendelkezés
kiüresedett.
A 9. §-hoz
A Javaslat a monopol jellegű rendszerirányítási, illetve hálózati tevékenységet folytató
engedélyesek vonatkozásában garanciális szabályként kimondja az egyenlő bánásmód
követelményének való megfelelési kötelezettséget. Lásd még a 6-7. §-ok indokolását.
A 10. §-hoz
A Hivatal határozatának közzététele tekintetében lásd a 3. § indokolását.
A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozása és módosítása az engedélyesek
képviselőiből álló bizottság feladata. A szabályzatok a villamosenergia-rendszer
működése, valamint a villamosenergia-ellátás biztosítása szempontjából fontos,
jellemzően műszaki tartalmú rendelkezéseket tartalmaznak. Erre figyelemmel szükséges
a Hivatal garanciális felügyeleti jogának beiktatása a szabályzatok tekintetében,
amennyiben azok a VET-ben meghatározott követelményekkel nem állnak
összhangban.
7
A 11. §-hoz
A villamosenergia-ipari engedélyesek üzletszabályzatai a fogyasztók részére nyújtott
szolgáltatásra, valamint annak igénybevételére vonatkozó részletes feltételeket
tartalmazzák. Nem szükséges, hogy üzletszabályzatot dolgozzon ki olyan termelő,
illetve kiserőmű üzemeltető, amely közvetlenül nem áll szerződéses jogviszonyban
fogyasztóval. A Hivatal mentesítheti továbbá azt a termelőt, illetve kiserőmű
üzemeltetőt, amely kizárólag egy fogyasztóval áll szerződéses kapcsolatban. Ebben az
esetben elegendő, ha az értékesítő a fogyasztóval kötött szerződésében határozza meg a
szükséges feltételeket, és a szerződést a Hivatalnak benyújtja jóváhagyásra.
A 12. §-hoz
A környezettudatos villamosenergia-felhasználói magatartás elterjedésének elősegítése
és a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz való jogának érvényesítése érdekében a
Javaslat a villamos energia értékesítői számára előírja, hogy kötelesek a fogyasztókat
tájékoztatni a részükre értékesített villamos energia előállításához felhasznált
energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvénnyel összhangban a Javaslat a cél pontos meghatározásával, valamint a
kezelt adatok körének kijelölésével felhatalmazást ad a fogyasztókkal kapcsolatban álló
engedélyes vállalkozásoknak a tevékenységük végzéséhez szükséges, személyes adatot
tartalmazó iratok kezelésére. Ez a rendelkezés biztosítja a személyes adatok
jogszabályoknak megfelelő kezelését.
A 13. §-hoz
A Javaslat az irányelv szabályozásával összhangban a speciális ellátási formához
igazodó szabályok bevezetése érdekében lehetőséget biztosít a szociálisan rászoruló
fogyasztók ellátásának szabályozása körében a kikapcsolásra vonatkozó általános
szabályoktól történő eltérésre.
A 14-16. §-okhoz
A környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében a VET 19-21. §-ai
meghatározzák a megújuló energiaforrásból, és a hulladékból nyert energiából származó
villamos energia előállítása támogatásának alapvető szabályait. A törvényjavaslat a
kapcsolt energiatermelésre vonatkozó irányelv rendelkezéseivel összhangban a
szabályozást kiterjeszti a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia
előállításának elősegítésére.
8
A 17. §-hoz
Ez a § a fogyasztói vezeték üzemeltetőjének a hálózat működtetésével és fejlesztésével
kapcsolatos alapvető kötelezettségeit határozza meg.
A 18. §-hoz
A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében e § célja, hogy a gyakorlatban használt
műszaki szempontból pontos megfogalmazás szerepeljen a VET-ben.
A VET 23. § (5) bekezdése a feljogosított fogyasztókra terhelte a versenypiacon történő
részvételhez esetlegesen szükséges mérőóra költségeit. A piacnyitás folyamatának
elősegítése érdekében azonban alapvető követelmény, hogy a fogyasztó gyorsan és
költségmentesen tudjon villamosenergia-ellátót váltani.
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy ellátó-váltás esetén térítésmentes
legyen a fogyasztó számára a versenypiacon történő részvételhez szükséges
fogyasztásmérő berendezés, és a berendezés felszerelése.
A módosítás fontos, garanciális jellegű rendelkezéssel egészíti ki a VET-et, amely
szerint a fogyasztói vezetékről vételező fogyasztók villamosenergia-fogyasztásának
mérése a közcélú hálózathoz kapcsolódó fogyasztókkal azonos feltételekkel történik.
A 19-20. §-okhoz
Ez a § a villamosenergia-piac működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű,
monopol jellegű tevékenységet ellátó hálózati engedélyesek vonatkozásában szigorúbbá
teszi a hálózatfejlesztési kötelezettségre vonatkozó szabályokat. A módosítás
értelmében a hálózatfejlesztési tervet a Hivatal hagyja jóvá, és azt kötelező végrehajtani.
A szigorúbb kötelezettségek bevezetésével, valamint a Hivatal pozíciójának erősítésével
a gyakorlatban megalapozottabbá válik a Hivatal lehetősége, hogy - abban az esetben,
ha a rendszerirányító vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás része - a
villamosenergia-ellátás szempontjából szükséges hálózatfejlesztés végrehajtására
pályázatot írhasson ki, amennyiben a hálózati engedélyes a kötelezettségeinek nem tesz
eleget.
A 21. §-hoz
A VET 29. §-ának módosítása a közvetlen vezeték, valamint a fogyasztói vezeték
létesítésének lehetőségét teremti meg. A közcélúnak nem minősülő vezetékek létesítése
kizárólag a törvényben kifejezetten szabályozott (szűk körű) esetekben lehetséges,
hiszen a cél a fogyasztók közüzemi hálózaton keresztül történő ellátása, amely csak
indokolt esetekben, meghatározott műszaki, gazdasági feltételek fennállása esetén
„váltható ki” más megoldással.
9
A 22-23. §-hoz
Az alcím pontosítása a fogyasztói vezeték VET-be történő bevezetése miatt szükséges.
A fogyasztói vezetékek esetében alapvető követelmény, hogy az üzemeltető nem élhet
vissza a pozíciójával. Az engedélyköteles körbe tartozó fogyasztói vezetékek esetén a
közcélú hálózatokhoz hasonlóan további követelmény a fogyasztók, illetve más
rendszerhasználók számára a hálózathoz való szabad hozzáférés jogának biztosítása.
A Javaslat 23. §-a a fogyasztói vezeték üzemeltetőjének a hálózathoz való hozzáférés
jogának biztosítása körében fennálló kötelezettségeit írja le.
Az Európai Unión belüli egységes belső villamosenergia-piac hatékony működését
szolgáló határkeresztező vezetékek létesítésének ösztönzése érdekében a Javaslat
megteremti a lehetőséget arra, hogy a Hivatal átmeneti időre a vezeték létesítőjét
mentesíthesse a VET-ben szereplő egyes követelményeknek való megfelelés alól.
A 24. §-hoz
A hálózathoz való hozzáférés megtagadása, illetőleg a már lekötött szállítások
korlátozása a versenypiaci résztvevők jogainak igen erős korlátozását jelenti, ezért
szükség van az ilyen intézkedések feltételeinek részletes szabályozására. E § pontosítja
a megtagadás, illetve korlátozás műszaki szabályait, azzal, hogy a műszaki tartalmú
részletszabályok kidolgozása alsóbb szintű jogszabályok keretében történik.
A Javaslat kiterjeszti a szabályozást az elosztó hálózatokra is, tekintettel arra, hogy a
hálózathoz való hozzáférés korlátozása a gyakorlatban ezeket a hálózatokat is érinti.
A 25. §-hoz
Ez a rendelkezés fogyasztóvédelmi garanciális szempontból rögzíti, hogy valamennyi
érintett fogyasztót előzetesen, írásban kell értesíteni a hálózaton végzett karbantartási,
felújítási munkálatokról. Alapvető fogyasztói jog annak ismerete, hogy az általa igénybe
vett szolgáltatás szünetelése várhatóan mely előre tervezett időtartamban történik.
A 26. §-hoz
A Javaslat pontosítja a rendszerirányító által nyújtott szolgáltatások körét.
10
A 27. §-hoz
A Javaslat a VET hatálybalépése óta eltelt időszakban kialakult gyakorlatnak
megfelelően csak a 120 kV-os és ennél nagyobb feszültségű vezetékek esetén teszi
automatikusan kötelezővé a rendszerirányító közreműködését a vezeték átminősítésére
irányuló eljárásban. A 120 kV-nál alacsonyabb feszültségű vezetékek esetén az
átminősítés tipikusan nem érinti a villamosenergia-rendszer egészének működését, így a
Hivatal mérlegelési jogkörébe kerül, hogy az adott esetben felmerül-e olyan
rendszerszintű érdek, amely szükségessé teszi a rendszerirányító bevonását.
A VET 40. § e) pontjának módosítása műszaki szempontból történő pontosítást valósít
meg.
A 28. §-hoz
A villamosenergia-termelők két kategóriába sorolása (50 MW alatt - kiserőmű; 50MW,
és a feletti - erőmű) a különböző engedélyezési szabályok és a rendszer működésére
kifejtett eltérő hatás szempontjából történik, azonban mindkét termelői típust fel kell
jogosítani az általa termelt villamos energia szabadon történő értékesítésére.
A 29. §-hoz
A VET 46. §-a határozza meg a feljogosított fogyasztókra vonatkozó legfontosabb
szabályokat. Az irányelvvel összhangban a Javaslat a versenypiacra történő kilépés
korlátainak visszaszorítása érdekében kimondja, hogy a fogyasztót külön díjfizetési
kötelezettség nélkül illetik meg az általa közüzemi fogyasztóként megszerzett (és
megfizetett) hálózati csatlakozási jogok. A Javaslat a közüzemből történő kilépés,
illetve az oda történő visszatérés tekintetében 60 napos határidőt állapít meg, amelytől a
felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A 60 napos határidőt az indokolja, hogy ilyen
határidőn belül biztosítható (akár nagyobb számú fogyasztó esetleges egyidejű ellátó-
váltása esetén is) a fogyasztó szerződései felmondásának, az új vételezési módhoz
igazodó fogyasztásmérő berendezés felszerelésének, valamint a szükséges új szerződés,
illetve szerződések megkötésének jogszerű lebonyolítása.
A 30. §-hoz
A határkeresztező vezetékekhez történő hozzáférés korlátozása tekintetében a belső
hálózatokra vonatkozó módosító rendelkezésekkel összhangban álló szabályozás
bevezetése szükséges. Lásd a 24. § indokolását.
11
A 31-35. §-okhoz
E §-ok a VET Engedélyezés című fejezetének rendelkezéseit módosítják.
A korábban engedély nélkül üzemelő kiserőművek (50 MW teljesítmény alatti
erőművek) létesítése és működtetése az EU szabályozással összhangban
engedélykötelessé válik. A kiserőművek engedélyesi körbe vonásával lehetővé válik a
kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérése, valamint az, hogy jogsértés esetén
a Hivatal megfelelő jogkövetkezményeket alkalmazhasson.
A nem közüzemi vezetékek (közvetlen vezeték, fogyasztói vezeték) üzemeltetése az
irányelvvel összhangban, valamint a fogyasztók jogainak védelme érdekében
engedélykötelessé válik. A módosítás három esetben enged eltérést. Ennek megfelelően
továbbra sem kell engedélyt kérni az egy épületen belül üzemeltett vezeték (tipikusan:
társasház, irodaház stb.), valamint saját létesítmények ellátása esetén, továbbá abban az
esetben, ha korábban egy lakossági fogyasztón „keresztül” alakították ki egy másik
fogyasztó ellátását. A kivételek műszaki, ésszerűségi szempontokat tükröznek, illetve a
túlzott és nem elvárható kötelezettségek alól mentesítik az érintetteket, azzal, hogy
amennyiben a fogyasztót hátrány éri, lehetősége van a Hivataltól a vezeték átminősítését
kéni.
A túlzott adminisztratív terhek elkerülése érdekében a Javaslat új alcím bevezetésével
meghatározza a kiserőművek, a közvetlen vezeték, és a fogyasztói vezeték létesítése,
üzemeltetése, valamint megszüntetése esetén lefolytatásra kerülő egyszerűsített
engedélyezési eljárás alapvető szabályait.
A VET a környezetvédelmi közmeghallgatás mellett energetikai jellegű
közmeghallgatás tartását tette kötelezővé. Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi
előírások alapján lefolytatott közmeghallgatás lefedi a VET alapján működő
közmeghallgatás eljárási szabályait és a résztvevők körét, nem indokolt a párhuzamos
eljárások fenntartása.
A környezetvédelmi közmeghallgatási eljárás során a Javaslat által szabályozott
felhatalmazás alapján szakhatóságként résztvevő Hivatal biztosítja az energetikai
szempontok megfelelő vizsgálatát, illetve figyelembe vételét a környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseivel összhangban.
Az energiaellátás jogszerűségét és biztonságát szolgálja az a módosítás, amely szerint a
Hivatal köteles a működési engedélyt módosítani, amennyiben az ellentétes a
jogszabályokkal.
Az engedélyek közzétételére vonatkozó szabályok módosítása tekintetében lásd a 3. §
indokolását.
A 36. §-hoz
Ez a § a közüzemi szerződés kötelező minimális tartalmi elemeit határozza meg az
irányelv rendelkezéseivel összhangban. Alapvetően a fogyasztói érdekeket szolgálja az
a rendelkezés is, amely előírja a közüzemi szolgáltatónak, hogy a közüzemi szerződés
tervezett módosításáról milyen módon köteles a fogyasztókat tájékoztatni.
12
A 37. §-hoz
A fogyasztói vezetékre, valamint a közvetlen vezetékre vonatkozó szabályok
bevezetésével a nem közcélú vezetékek létesítése és üzemeltetése is engedélykötelessé
válik.
A túlzott adminisztratív terhek elkerülése miatt a módosítás továbbra is lehetőséget ad
azoknak a lakossági fogyasztóknak az engedély nélküli vezeték-üzemeltetésre
(továbbadásra), „akiken keresztül” műszaki okokból más fogyasztó, fogyasztók ellátását
alakították ki a hálózati engedélyes közreműködésével. A fogyasztók védelme
érdekében azonban a VET lehetőséget biztosít a vezetékek átminősítésére abban az
esetben, ha a fogyasztók ellátása nem megfelelő, illetőleg a vezeték üzemeltetője nem
tesz eleget a VET-ben foglalt kötelezettségeinek.
A 38-40. §-hoz
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény értelmében mérés hiteles mérőeszközzel
végezhető. Ennek megfelelően indokolt a VET-ben is kimondani, hogy
szerződésszegésnek minősül az, ha a fogyasztásmérő berendezés érvényes hitelesítéssel
nem rendelkezik.
A feladat végrehajtásához lehetővé kell tenni az áramszolgáltatók számára, hogy az
adott fogyasztási helyen munkát végezhessenek; így a fogyasztó részéről
szerződésszegésnek minősül, amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget.
A Javaslat a fenti szerződésszegési esetek jogkövetkezményeként egyszeri
kötbérfizetési kötelezettséget határoz meg.
A 41. §-hoz
Ez a § a VET 101. §-ában megfogalmazott, a villamosenergia-ipari vállalkozások
tevékenységének szétválasztására vonatkozó szabályokat pontosítja. A módosítás utal a
szétválasztás végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó, a számvitelről
szóló 2000. évi C. törvényre, valamint a villamos energia irányelvvel való összhang
megteremtése érdekében a könyvvizsgálói jelentés tartalmára vonatkozó eltérő
szabályokra.
A 42-43. §-okhoz
Az irányelv részletesen szabályozza az átviteli hálózati tevékenységgel együtt folytatott
rendszerirányítás kategóriáját. Ennek megfelelően a Javaslat is lehetővé teszi a két
tevékenység egy villamosenergia-ipari vállalkozás keretében történő folytatását.
Amennyiben a két tevékenységet (egy vállalatcsoport részeként) olyan vállalkozás
végzi, amely más tevékenységet is ellát, a módosítás előírja garanciális szabályként,
hogy a rendszerirányítás és hálózati tevékenység függetlensége és az információáramlás
megakadályozása érdekében a vállalkozásnak szigorúbb szervezeti és döntéshozatali
szétválasztási szabályoknak kell megfelelnie.
13
A Javaslat az irányelv szabályozásával összhangban a villamosenergia-piac megfelelő
működése szempontjából központi szerepet betöltő, monopol jellegű tevékenységet
ellátó engedélyesek (rendszerirányító, hálózati engedélyes, szervezett piac engedélyese)
vonatkozásában szigorú adatvédelmi és adatkezelési szabályokat fogalmaz meg,
valamint kötelezi az engedélyeseket megfelelési szabályzat és éves megfelelési jelentés
összeállítására az egyenlő bánásmód követelményének betartása érdekében.
A 44. §-hoz
Ez a § pontosítja a Hivatalnak a villamosenergia-piac hatékony működésével
kapcsolatos egyes feladatait. A Javaslat részletesen meghatározza az engedélyes
gazdasági társaságok vonatkozásában azokat a társasági eseményeket, amelyek esetében
meg kell kérni a Hivatal jóváhagyását. Az engedélyes társaságok átalakulása, a
vállalkozásban való befolyásszerzés, valamint a társaságok villamosenergia-ellátás
szempontjából lényeges eszközeinek a megterhelése alapvetően érinthetik a
villamosenergia-piaci versenyt, az átlátható működést, valamint a villamosenergia-
ellátás biztonságát. A Hivatal ezen szempontok alapján mérlegelheti a társasági
esemény hatását és dönthet a jóváhagyás megadásáról.
A módosítás a monopol jellegű tevékenységet ellátó engedélyesek (rendszerirányító,
hálózati engedélyes) vonatkozásában a befolyásmentes működés biztosítása érdekében
nem teszi lehetővé a más engedélyköteles villamosenergia-ipari vállalkozásban történő
részesedésszerzést.
A 45. §-hoz
A keresletoldali szabályozási intézkedéseket célzó pályázat kiírása tekintetében lásd a
6-7. §-ok indokolását.
A 46. §-hoz
A fogyasztói vezeték fogalmának bevezetésével indokolt a hasonló körbe tartozó
műszaki berendezések tekintetében előírt minőségbiztosítási rendszer kidolgozására
vonatkozó kötelezettséget erre a körre is kiterjeszteni.
A Javaslat pontosítja a villanyszerelők nyilvántartásba vételére vonatkozó
rendelkezéseket. A VET hatályos szövege a vállalkozások nyilvántartásáról rendelkezik,
ugyanakkor az a szándék a villanyszerelő természetes személyek nyilvántartásba
vételére irányult. A módosítás ezt a pontatlanságot helyesbíti.
A 47. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az új feladatok vonatkozásában a Kormány, illetve az érintett
miniszterek részére rendelet alkotására adott felhatalmazási rendelkezéseket (VET
113. §).
14
A 48. §-hoz
A VET 19. §-a az EU vonatkozó joganyagával összhangban úgy rendelkezik, hogy a
megújuló, hulladékból nyert, illetve kapcsoltan termelt villamos energia támogatási
rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a költségek a fogyasztókat közvetve vagy
közvetlenül egységesen terheljék. Ennek megfelelően a végrehajtást szolgáló miniszteri
rendeletben úgy kell kijelölni az átvételre kötelezett engedélyesek körét, hogy
teljesülhessen a fenti elv.
A VET 125. §-át módosító rendelkezések a belső villamosenergia-piacon a megújuló
energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról szóló 2001/77/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: megújuló irányelv) foglalt
alapelvekkel összhangban nem kötik átadási teljesítmény-szinthez a támogatás
nyújtását, a kiserőműnek csak a hálózatra adás műszaki feltételeit kell teljesíteni.
A 49. §-hoz
A Javaslat pontosítja a VET Európai Unió jogának való megfelelési záradékát, továbbá
kiegészíti a hivatkozott joganyagok felsorolását a kapcsolt energiatermelésre vonatkozó
irányelvvel, valamint a megújuló irányelvvel. A Javaslat megállapítja a villamos energia
határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési
feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
Az 50. §-hoz
A Javaslat elfogadása esetén a törvénymódosítás 2005. június 1-jén lép hatályba.
A Ket. hatálybalépéséhez igazodva 2005. november 1-jén lépnek hatályba a VET-nek a
Hivatal Ket. rendelkezéseitől eltérő eljárási lehetőségére vonatkozó szabályai.
Az irányelv 2007. július 1-jétől az elosztói engedélyes társaságok esetében is kötelezővé
teszi a szervezeti és döntéshozatali szétválasztási szabályokon túl a jogi szétválasztási
követelményeknek való megfelelést. A VET a fenti időponttól ennek megfelelően
módosul.
A Javaslat által módosított rendelkezések az e §-ban megjelölt helyeken a hivatkozott
rendelkezések megváltozása miatt szükségessé teszik a hivatkozások módosítását.
Az 51. §-hoz
Ez a § tartalmazza a Javaslathoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket.
A Javaslat 31. §-a engedélykötelessé teszi - a korábban bejelentés-köteles -
kiserőművek létesítését és üzemeltetését. A módosítás hatályba lépésének időpontjában
már üzemelő kiserőművek részére az e §-ban meghatározott átmeneti rendelkezések egy
évet biztosítanak az engedély beszerzésére. A rendelkezés nem jelent túlzott
adminisztratív terhet, tekintettel arra, hogy a jogszerűen működő kiserőművek részére a
Hivatal a létesítéséhez szükséges hatósági engedélyeinek bemutatásán kívül további
15
feltételeket nem támaszt, automatikusan kiadja a VET 52/A. §-ában szabályozott
egyszerűsített engedélyt.
A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi
XLVIII. törvény kötelezővé tette a villamos energia légvezetékek létesítése esetén az
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést. A törvény nem rendelkezett az 1994 előtt
létesített vezetékek utólagos bejegyzéséről, a vezetékeket pedig többségében jelenleg
már nem létező szervezetek (pl. termelőszövetkezetek, korábbi vállalatok) létesítették,
így a vezetékekre vonatkozó hatósági engedélyezési dokumentáció általában nem
lelhető fel. Ennek megfelelően nagy számú 1994 előtt létesített vezeték jelenleg sincs
bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, amely bizonytalan helyzetet teremt mind az
ingatlantulajdonosok, mind a hálózatot üzemeltető engedélyesek számára. Az ebből
származó jogviták több esetben polgári peres eljárással végződtek. A Javaslat lehetővé
teszi az elmaradások felszámolását, a jelenleg be nem jegyzett vezetékek jogi
helyzetének rendezését. Az eljárást a vezetékjogi engedélyezést ellátó Magyar Műszaki
Biztonsági Hivatal folytatja le, amely az ingatlantulajdonosok védelme érdekében az
engedély kiadása előtt a műszaki-biztonsági követelményeknek való megfeleléshez
átalakítási kötelezettséget rendelhet el.
A Javaslat 38. §-a szerződésszegéssé teszi az áramszolgáltatók részéről, ha nem hiteles
fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltatnak. Bár az áramszolgáltatók
folyamatosan végzik a fogyasztásmérő berendezések hitelesítését, illetve cseréjét,
indokolt átmeneti időt biztosítani a jelenlegi engedélyeseknek arra, hogy a jogelőd
szolgáltató vállalatok által létesített, a fogyasztás mérésére alkalmas, de hitelesítéssel
nem rendelkező berendezéseket lecseréljék, vagy hitelesíttessék. A módosítás
értelmében az áramszolgáltatók 2007. január 1-jéig teljesíthetik külön jogkövetkezmény
nélkül ezt a feladatot.
A Javaslat 31. §-a engedélykötelessé teszi a korábban engedély nélkül, illetve bejelentés
alapján működő közvetlen vezetékek és fogyasztói vezetékek létesítését, üzemeltetését
és megszüntetését. A módosítás egy éves átmeneti időszakot biztosít a korábban
engedély nélkül üzemelő vezetékek engedélyeztetésére. A túlzott adminisztratív terhek
elkerülése érdekében azokban az esetekben, amikor a Javaslat hatályba lépése előtt
létesített fogyasztói vezeték üzemeltetése a jogszabályoknak megfelelően történik, a
fogyasztó érdekei nem sérülnek, továbbá a módosítás hatályba lépése előtt
továbbadással ellátott saját létesítmény esetén nem szükséges engedélyt kérni.
Annak érdekében, hogy a jövőben villamosenergia-ellátás kizárólag a törvényben
meghatározott vezetéktípusokon (közcélú, közvetlen, illetve fogyasztói vezetéken)
keresztül történjen, a módosítás a jövőre nézve megszünteti a Hivatal által kiadott
engedély nélküli továbbadás lehetőségét.
A módosítás a VET VIII. Tevékenységek szétválasztása című fejezetében szigorúbb
szétválasztási szabályokat határoz meg, amely egyes társaságok számára átalakulási
kényszert eredményez. Ezeket a társaságokat a törvényi kötelezettség végrehajtása
érdekében történő átalakulások tekintetében mentesíteni szükséges az illetékfizetési
kötelezettség, továbbá az ÁFA-fizetéssel kapcsolatos indokolatlan pénzmozgásokkal
járó befizetési kötelezettség teljesítése alól.
Az engedélyes vállalkozásokban történő részesedésszerzések korlátozásának szigorúbb
szabályozása nem érinti a Javaslat hatálybalépését megelőzően jogszerűen végrehajtott
társasági eseményeket.
16
Az 52. §-hoz
A Ket. 2005. november 1-jén lép hatályba, a Hivatal eljárására a hatálybalépés napjától
a Ket. rendelkezései lesznek irányadóak. A Ket. lehetőséget ad a rendelkezéseitől való
eltérésre, amelyet e § szabályoz a Hivatal eljárása tekintetében.
A Hivatal eljárása (különösen az engedélyezési és felügyeleti tevékenysége) során
összetett, gyakran nagy terjedelmű kérelmeket és a hozzá tartozó mellékleteket tekint át,
emiatt a Ket-ben meghatározott szabályok alapján a VET hosszabb határidőket állapít
meg a megalapozott hatósági eljárás biztosítása érdekében.
A Hivatal szakmai függetlensége érdekében, az irányelvvel összhangban, a VET
korlátozza a felügyeleti szerv eljárási lehetőségeit.
Túlhaladottá vált az a korábbi gyakorlat, hogy a Hivatal közérdekű határozatait a
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni. Ennél
megfelelőbb az internetes honlap és a saját lap, vagy más megfelelő mód megjelölése.
A részletszabályok megalkotására a Javaslat a Kormányt hatalmazza fel, amelynek
keretében lehetővé kell tenni, hogy a Hivatal az érintettek számára hozzáférhető
megfelelő módon tegye közzé a határozatait.
Az 53. §-hoz
A Javaslat 2007. július 1-jén hatályba lépő rendelkezése az irányelvvel összhangban
megszünteti azt a lehetőséget, hogy elosztó hálózati engedélyes társaság más
engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytasson.
Az 54. §-hoz
E § tartalmazza a módosuló, a Javaslat által érintett VET rendelkezések, valamint az
egyes bekezdéseket korábban módosító más jogszabályokban foglalt rendelkezések
hatályon kívül helyezését.
Az irányelvvel összhangban a Javaslat az ártörvény módosításán keresztül utólagos
árfelügyeleti hatósági hatáskört ad Hivatalnak, az árelőkészítő tevékenysége által
érintett hatósági árak tekintetében.
A Javaslat megteremti az átviteli hálózati rendszerirányító kialakításának lehetőségét,
ezzel összhangban a miniszter energiaellátás-biztosági szempontú felügyeleti jogának
biztosítása érdekében módosítani szükséges az állam tulajdonában lévő vállalkozói
vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletét, kiterjesztve az
ún. aranyrészvény kialakításának lehetőségét a rendszerirányító társaságra.