﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/15818. számú
törvényjavaslat
a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a
külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2005. április
2
2005. évi.....törvény
a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a
külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény
módosításáról
ELSŐ FEJEZET
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
1 . §
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.)
4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén
-	kérelmére - kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek
valló, nem magyar állampolgár, aki Magyarországon lakik és felmenője magyar
állampolgár volt.”
2 . §
Az Ápt. 4/A. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem köteles vizsgát tenni:]
„b) aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben
végzettséget szerzett;”
3. §
(1)	Az Ápt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:
a)	az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát,
b)	a kérelmező nevét, születési helyét és idejét,
c)	a ténymegállapítást,
d)	a ténymegállapítás alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,
e)	a döntéshozatal helyét, idejét, a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását és
a hatóság bélyegzőlenyomatát,
f)	az állampolgársági bizonyítvány érvényességi idejét.”
3
(2) Az Ápt. 11. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány
kiadása iránti kérelmet elutasító határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól
kérhető.
(5)	Az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban újrafelvételi,
illetve méltányossági kérelem nem nyújtható be.”
4 . §
Az Ápt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet,
továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az
állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt:
állampolgársági kérelem) be lehet nyújtani
a)	Magyarországon élő kérelmező választása szerint a lakóhelye szerint illetékes
települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatala
anyakönyvvezetőjéhez vagy a külön jogszabályban meghatározott
körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz,
b)	külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz.
(2)	Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal,
továbbá - az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével -
magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni. A
kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, továbbá a
kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell.
(3)	Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti
kérelmet benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja.
(4)	Az állampolgársági kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül, a konzul az
átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a
belügyminiszterhez.”
5.	§
Az Ápt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az állampolgársági kérelemnek tartalmaznia kell az érintett
4
a)	születési családi és utónevét, házassági nevét (a továbbiakban együtt: név),
születési helyét és idejét, anyja nevét,
b)	jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs(ak) nevét,
születési helyét és idejét, a házastárs anyja nevét,
c)	felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének
helyét és idejét,
d)	lakcímét, valamint
e)	az állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat.
(2)	A 12. § szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)
pontjában foglalt adatokat, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek az (1)
bekezdésben meghatározott adatkörből rendelkezésre állnak.
(3)	Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell születési
anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá a
kérelem elbírálásához e törvény 4-5., 8. és 11. §-ában meghatározott feltételek
fennállását igazoló, külön jogszabályban meghatározott okiratokat.
(4)	Ha az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatot magyar anyakönyv
tartalmazza, és a kérelmező az adatot igazoló okirattal nem rendelkezik,
kérelmére a belügyminiszter gondoskodik az okirat beszerzéséről. Ha a kérelem
elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság
nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, ezek beszerzésére a
belügyminiszter intézkedik.
(5)	Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az idegen nyelvű
okiratot
a)	hiteles magyar nyelvű fordítással és
b)	diplomáciai felülhitelesítéssel
ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.
(6)	Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges
okiratokat a kérelmező - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem csatolta, a
belügyminiszter a hiány pótlására határidő tűzésével és a mulasztás
jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt felhívhatja.
Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges időtartam figyelembevételével
megállapított határidőt kell kitűzni. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása
iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem
beérkezésétől számított tizenöt nap.”
6.	§
(1) Az Ápt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(1) A honosítási okiratot a belügyminiszter 15 napon belül megküldi a
kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (6) és (7)
bekezdése alapján honosított esetében a polgármesternek vagy diplomáciai futár
útján a magyar konzuli tisztviselőnek.”
(2) Az Ápt. 16. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (2) és (3) bekezdés jelölése (3) és (4) bekezdésre változik:
„(2) A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő 15
napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom
letételének időpontjáról és helyéről.”
7.	§
(1)	Az Ápt. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A belügyminiszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést honosítás
esetén tizenkét hónapon belül, visszahonosítás esetén pedig hat hónapon belül
nyújtja be a köztársasági elnöknek. A belügyminiszter hat hónapon belül tesz
javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a
8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.”
(2)	Az Ápt. 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a
belügyminiszter a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás
megszüntetéséről és felfüggesztéséről, valamint az eljárási költség viselése
tekintetében végzéssel dönt.”
8.	§
Az Ápt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást -
beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is -
az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes
anyakönyvvezető teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait
és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi
hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.”
6
9 . §
Az Ápt. a következő alcímmel és új 20/B. §-sal egészül ki:
„A külföldi helységnév használata
20/B. § (1) A honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi
helységnevet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az illető országban
előírt hivatalos formában kell használni. A hivatalos külföldi helységnév mellett
-	ha ismert - járulékosan (zárójelben) a magyar elnevezést is fel kell tüntetni, ha
a településnek volt hivatalos magyar elnevezése.
(2)	A honosítást vagy visszahonosítást kérő külföldi kérelmezheti, hogy
amennyiben a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, az eljárás
során kizárólag azt használják.
(3)	A külföldi helységnév után - ha az az iratokból megállapítható - a tartomány
vagy szövetségi tagállam, valamint minden esetben az ország nevét zárójelben
kell feltüntetni.
(4)	Az ország nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon kell
bejegyezni.”
MÁSODIK FEJEZET
A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2001. évi XXXIX. törvény módosítása
10. §
A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a
továbbiakban: Idtv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A külföldi a magyarországi tartózkodása alatt köteles személyazonosító
okmányait, illetve a tartózkodása jogszerűségét igazoló okmányokat a
törvényben erre feljogosított hatóságoknak ellenőrzés céljából átadni.”
11. §
Az Idtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„5. § (1) A külföldi megélhetése - az egészségügyi ellátást is beleértve -
biztosított, ha arról saját maga, a családtagja, illetve az eltartására kötelezett más
személy jövedelméből gondoskodni tud, illetve igazolja, hogy képes a
megélhetés anyagi fedezetét törvényes módon megszerezni.
(2)	A lakhatás feltételével az a külföldi rendelkezik, aki az ingatlan-
nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan
tulajdonosa vagy használatára jogosult, illetve igazolja, hogy jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő szállással rendelkezik.”
12.	§
Az Idtv. 9. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik:
„(5) A nemzetközi szerződés alapján kiadható speciális tartózkodási vízum (a
továbbiakban: nemzeti vízum) többszöri beutazásra és három hónapot
meghaladó, de legfeljebb öt év időtartamú magyarországi tartózkodásra további
külön engedély nélkül jogosít. A nemzeti vízum munkavállalási,
jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más tudományos továbbképzési célú
tartózkodásra nem jogosít.”
13.	§
Az Idtv. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a külföldi tartózkodási vagy letelepedési engedélyt szerzett, a kiadott
tartózkodási vízum érvényét veszti, ezért azt egyidejűleg meg kell semmisíteni.”
14.	§
Az Idtv. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A felsőfokú tanulmányok folytatása céljából beutazó külföldinek (a
továbbiakban: diák) a tanulmányi idő alatt történő munkavállalásához nem kell
munkavállalási célú vízummal rendelkeznie.”
15.	§
Az Idtv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(5) A szakképzés, szakmai továbbképzés céljából beutazó külföldi tartózkodási
engedélye a tanulmányok folytatásáig, legfeljebb azonban egy évre adható ki, és
alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg.”
16. §
Az Idtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Idtv. a
következő 14/A-14/C. §-okkal egészül ki:
„14. § (1) Családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kaphat az a
külföldi, aki magyar állampolgár
a)	házastársa,
b)	kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is),
c)	külföldi házastársának kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a
nevelt gyermeket is),
d)	eltartott felmenője vagy külföldi házastársának eltartott felmenője,
e)	szülői felügyeleti joggal rendelkező szülője, ha a magyar állampolgár kiskorú.
(2)	Családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kaphat az a külföldi is, aki
a Magyarországon élő tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel
rendelkező személy
a)	házastársa,
b)	házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket
is),
c)	kiskorú eltartott gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket is), aki
felett szülői felügyeleti jogot gyakorol,
d)	házastársának kiskorú eltartott gyermeke (ideértve az örökbefogadott
gyermeket is), aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol.
(3)	A tartózkodási engedély családi együttélés céljából történő kiadásának
feltétele a családi kapcsolat igazolása, továbbá, hogy
a)	a külföldi családtag rendelkezzen tartózkodási vízummal,
b)	a kérelmező a megélhetés feltételeit jövedelméből vagy vagyonából
biztosítani tudja,
c)	a lakhatási feltétel a családi együttélésnek megfelelően biztosított,
d)	a családtag vagy rá is kiterjedően a családegyesítést kérelmező rendelkezik
teljes körű egészségbiztosítással, vagy az egészségügyi ellátások
igénybevételéhez szükséges anyagi fedezet is rendelkezésre áll,
e)	nem áll fenn törvényben meghatározott kizáró ok.
9
14/A. § (1) A családi együttélés biztosítása céljából-e §-ban foglalt feltételek
szerint-tartózkodási engedélyt kaphat a menekültként elismert személy
a)	külföldi házastársa, feltéve, hogy a házasságot a menekültként elismert
személy magyarországi beutazását megelőzően megkötötték,
b)	a 14. § (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt családtagja, továbbá
c)	a külföldi, aki a kísérő nélküli kiskorúnak minősülő menekült első fokú
egyenes ági felmenője, ennek hiányában törvényes gyámja
feltéve, hogy a családtag nem menekült, és nem is kérte a magyar menekültügyi
hatóságtól a menekültkénti elismerését.
(2)	A menekülthöz történő családegyesítéshez a családi kapcsolat fennállása
bármilyen hitelt érdemlő módon igazolható. A családegyesítéshez a 14. § (3)
bekezdésének b)-d) pontjában foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolni,
ha a családegyesítést a menekültkénti elismerést követő három hónap lejárta
után kérelmezték.
(3)	A menekültként elismert személyhez történő családegyesítés nem tagadható
meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására okirat
nem áll rendelkezésre.
14/B. § (1) A családtag tartózkodási engedélyének érvényességi ideje nem
haladhatja meg a Magyarországon tartózkodó családtag tartózkodási
engedélyének érvényességi idejét.
(2)	A házastárs további tartózkodásra önállóan jogosult, ha a tartózkodási
engedélye első ízben történő kiadásától számított öt év eltelt, és tartózkodásának
további feltételei - a tartózkodási vízum kivételével - biztosítottak.
(3)	Ha a házasságot a tartózkodási engedély családi együttélés céljából történő
kiadását követő öt éven belül felbontják, vagy ha a befogadó házastárs meghal, a
családegyesítés céljából érkezett házastárs további tartózkodásra nem jogosult,
kivéve, ha
a)	a házasságból magyar állampolgár gyermek született és a szülői felügyelet
jogát a házastárs gyakorolja, vagy
b)	a házastárs - a tartózkodási vízum kivételével - saját jogán rendelkezik a
tartózkodási engedély más jogcímen történő kiadásának feltételeivel.
(4)	A kiskorú magyar állampolgár gyermek külföldi szülőjének a családi
együttélés céljából kiadott tartózkodási engedélyét vissza kell vonni, ha a szülői
felügyelet joga megszűnik. A szülő további magyarországi tartózkodásra akkor
jogosult, ha a tartózkodási engedély más jogcímen való kiadásához szükséges
feltételekkel - a tartózkodási vízum kivételével - rendelkezik.
10
(5)	Családegyesítés jogcímén kiskorúként beutazott, időközben nagykorúvá vált
külföldi családegyesítés jogcímén akkor jogosult további tartózkodásra, ha a
nagykorúság elérését megelőző öt év óta családegyesítés céljából kiadott
tartózkodási engedéllyel rendelkezett, vagy a további tartózkodás feltételei is
biztosítottak.
14/C. § Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldinek Magyarországon
gyermeke született, ennek tényét a gyermek születésétől számított harminc
napon belül be kell jelenteni. A tartózkodási engedélyt családi együttélés
céljából a 14. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek vizsgálata nélkül, a
szülő tartózkodási engedélyének megfelelő érvényességgel ki kell adni.”
17.	§
(1)	Az Idtv. 17. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tartózkodási engedély kiadása vagy a tartózkodási engedélyben foglalt
tartózkodási idő meghosszabbítása megtagadható, ha a külföldi]
„d) közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem részesül kötelező
és rendszeres ellátásban vagy magyarországi tartózkodása alatt az egészségügyre
vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be;”
(2)	Az Idtv. 17. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
„e) a családi kapcsolatot kizárólag a családi együttélés céljára szolgáló
tartózkodási engedély kiadása érdekében hozták létre.”
18.	§
(1)	Az Idtv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel alól felmentést kaphat
az a külföldi, aki tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel
rendelkezik, és
a)	a letelepedési engedélyt - a házastárs kivételével - családtagként kérelmezi,
feltéve, hogy a beutazásától számított legalább egy éve magyar állampolgárral,
letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, illetve menekültként
elismert külföldivel családi életközösségben él,
b)	a letelepedési engedélyt házastársként kérelmezi, feltéve, hogy a házasságot
már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték,
11
c)	a kérelmező magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, vagy
felmenője magyar állampolgár volt.”
(2)	Az Idtv. 18. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A belügyminiszter az (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárása során a
kérelmező egyéni körülményeit, családi kapcsolatait, valamint egészségügyi
állapotát értékeli különös méltánylást érdemlő körülményként.
(8)	Ha a kérelmező az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételek
hiányában kéri a belügyminisztertől a letelepedés kivételes méltányosságból
történő engedélyezését, a kérelem csak akkor teljesíthető, ha a külföldi
letelepedése közérdeket nem sért.
(9)	A belügyminiszter határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
19.	§
Az Idtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A letelepedési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a természetes
személyazonosító adatokat és az állampolgárságot (hontalanságot), valamint a
törvényben meghatározott feltételek fennállását igazoló - külön jogszabályban
meghatározott - okiratokat.”
20.	§
(1)	Az Idtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal vagy a területi idegenrendészeti hatóság hivatalból ideiglenes
tartózkodásra jogosító igazolással látja el - a befogadott kivételével - azt a
Magyarországon lévő külföldit,
a)	aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be, de kérelme elbírálásáig a
korábbi tartózkodásra jogosító engedélyének érvényességi ideje lejárt;
b)	akinek az úti okmányát az ellene indult büntető- vagy szabálysértési eljárás
lefolytatása érdekében visszatartották;
c)	aki nem tartozik az a) pont hatálya alá, de akinek beutazása, illetve
tartózkodása jogellenes;
d)	akit kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek.”
(2)	Az Idtv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(4) Az igazolás az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben három hónap, a b)
és c) pontban foglalt esetben egy hónap, a d) pontban foglalt esetben legfeljebb
hat hónap érvényességgel adható ki, amely meghosszabbítható.”
21.	§
Az Idtv. 40. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A kiutasítási eljárás során az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.”
22. §
Az Idtv. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az idegenrendészeti kiutasítási ügyekben felügyeleti szervként a Hivatal jár
el.”
23.	§
Az Idtv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi az őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem
kérheti. Az őrizetet elrendelő határozat ellen fellebbezésnek, valamint
méltányossági eljárás kezdeményezésének nincs helye, a határozat bírósági
felülvizsgálata kérhető.”
24.	§
Az Idtv. 56. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kijelölt helyen történő tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás
felfüggesztését a külföldi nem kérheti. Az elrendelő határozat ellen
méltányossági eljárásnak nincs helye.”
25.	§
Az Idtv. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
13
„(4) A kitoloncolással történő végrehajtás ellen a külföldi méltányossági eljárást
nem kezdeményezhet, a kitoloncolás végrehajtásának felfüggesztését nem
kérheti.”
26.	§
Az Idtv. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) Az idegenrendészeti ügyekben a közigazgatási eljárásban hozott
határozatot és végzést kézbesítés útján, a bírósági eljárásban hozott határozatot,
továbbá a közigazgatási szerv eljárásában hozott személyes szabadságot
korlátozó intézkedést elrendelő határozatot a jelenlévő külföldi előtt
anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven, szóban is közölni kell.
(2)	Idegen nyelv használata esetén - ha az eljáró hatóság képviselője azt nem
beszéli - tolmácsot kell alkalmazni. A tolmács díját és költségeit az állam viseli.
(3)	Ha a külföldi ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése
hirdetményi úton történik.”
27.	§
Az Idtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § Nincs helye elektronikus ügyintézésnek azokban az idegenrendészeti
eljárási cselekményekben, ahol e törvény vagy a végrehajtására kiadott
kormányrendelet a kérelmező személyes megjelenését írja elő.”
28.	§
Az Idtv. 81. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A központi adatkezelő szerv az egészségügyi hatóság tájékoztatása alapján
a tájékoztatás beérkezésétől számított egy évig kezeli az annak tényére
vonatkozó adatot, hogy a külföldi közegészséget veszélyeztető betegségben
szenved és az egészségügyi hatóság rendelkezését megszegte.”
29.	§
Az Idtv. a következő 87/A. §-sal egészül ki:
14
„87/A. § Az üzemeltető és a munkáltató a felelősségének megállapítására
vonatkozó eljárás felfüggesztését nem kérheti.”
30.	§
Az Idtv. 94. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy - a belügyminiszterrel
egyetértésben - a közegészségügyet veszélyeztető betegségeket rendeletben
állapítsa meg.”
31.	§
Az Idtv. 95. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a §
jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusokkal részben összeegyeztethető
szabályozást tartalmaz:
a)	a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési
jogról,
b)	a Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok
állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli
gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazása feltételeiről.”
32.	§
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép
hatályba, ezzel egyidejűleg
a)	az Idtv. 16. § (2) bekezdése, 18. § (5) bekezdése, 19. § (3) bekezdése, 21. §
(1)	bekezdés a) és c) pontjai, továbbá 22. §-a hatályát veszti,
b)	az Idtv. 9. § (1) bekezdés d) pontjában a „(3)-(4) bekezdésben” szövegrész
helyére a „(3)-(5) bekezdésben” szöveg,
c)	az Idtv. 16. § (1) bekezdésében a „tizenöt” szövegrész helyébe „harminc”
szöveg,
d)	az Idtv. 21. § (1) bekezdésének e) pontjában a „vagy a közbiztonságot”
szövegrész helyébe „a közbiztonságot vagy a közegészségügyet” szöveg,
e)	az Idtv. 25/A. § b) pontjából az „és ez a betegség az ország területére történő
beutazásakor már fennállt” szövegrész helyére az „és ez a betegség az ország
területére történő beutazástól számított három hónapon belül jelentkezett”
szöveg,
15
f)	az Idtv. 30. § (1) bekezdésének b) pontjából az „a tartózkodási engedély első
ízben történő kiadását megelőzően fennállt” szövegrész helyére az „az ország
területére történő beutazástól számított három hónapon belül jelentkezett”
szöveg lép.
(2)	E törvény 3-5. §-a, 7. § (2) bekezdése, 18. § (2) bekezdése, 21-27. §-a,
valamint 29. §-a 2005. november 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Idtv.
40. § (5) bekezdésének második mondatában a „határozat” szövegrész helyébe a
„végzés” szövegrész lép, valamint az Ápt. 24. § (2)-(3) bekezdése hatályát
veszti.
16
INDOKOLÁS
a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	Az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt államcélnak megfelelően a
Magyar Köztársaság minden lehetséges módon támogatja a határon túli
magyarok és magyar közösségek szülőföldjükön történő boldogulását. A
miniszterelnök által 2005 januárjában bejelentett „Öt pontban a nemzeti
felelősségről” című program a Kormány nemzetpolitikai koncepcióját foglalja
össze. A program célja - többek között - a nemzeti vízum bevezetése, az
idegenrendészeti, valamint az állampolgársági eljárás egyszerűsítése, gyorsítása,
illetőleg a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő
megszerzésének méltányosabbá tétele.
A Kormány feladatának tartja, hogy azon határon túli magyarok számára, akik
eldöntötték, hogy életvitelszerűen Magyarországon kívánnak élni, és magyar
állampolgárok szeretnének lenni, megkönnyíti, felgyorsítja és emberségesebbé
teszi az állampolgársági eljárást. Ehhez szükséges a magyar állampolgárságról
szóló 1993. évi LV. törvény módosítása.
A Magyar Köztársaság kötelessége megteremteni annak a jogi lehetőségét is,
hogy a határok a határon túli magyarok számára minél könnyebben átjárhatók
legyenek. Ennek a célnak az elérését teszik lehetővé a törvényjavaslatnak (a
továbbiakban: Javaslat) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001.
évi XXXIX. törvényt módosító rendelkezései. A Javaslat olyan szabályozást
alakít ki, amely az illegális migrációval szemben erősíti a legális migrációt,
növeli a Magyar Köztársaság versenyképességét, visszaszorítja a
feketegazdaságot és a korrupciót.
2.	Az Európa Tanács által elfogadott Európai Állampolgársági Egyezmény -
amelynek a Magyar Köztársaság is részese - 2. cikke úgy határozza meg az
állampolgárságot, mint „egy személy és az állam közötti jogi köteléket, amely
nem utal a személy etnikai származására”. Ezáltal az állampolgárság egy
specifikus jogviszonyra utal az egyén és az állam között, amelyet az állam
elismer. Az állampolgárság tartalmát tekintve - összhangban a nemzetközi jogi
elvekkel - olyan tényleges (effektív) közjogi viszony az állam és az adott
személy között, amelyben kölcsönösen jogok illetik és kötelezettségek terhelik a
jogviszony mindkét alanyát.
17
Az állampolgárság jellege már önmagában is megköveteli az államoktól, hogy
megállapítsanak bizonyos kritériumokat saját állampolgáraik meghatározásához.
Ezek a kritériumok adott esetben kedvezőbb elbánást eredményezhetnek az
állampolgárság vonatkozásában. Az Európai Állampolgársági Egyezmény 7.
cikkének 4. pontja rendelkezik a kedvezményes állampolgárság-szerzési
esetekről, valamint az Egyezményhez fűzött magyarázó jelentés is
megengedettnek tekinti a distinkciót, a preferenciális eljárást. A distinkció
(megkülönböztetés) nem éri el a diszkrimináció szintjét, hanem pozitív tartalmú
megkülönböztetést fed le az állampolgársági jogban. Az Európai
Állampolgársági Egyezményben részes államok tehát kedvezőbb bánásmódot
nyújthatnak bizonyos más államok állampolgárainak. Az Egyezmény 5.
cikkének 1. pontja alapján azonban az állampolgárságra vonatkozó szabályok
nem tartalmazhatnak olyan megkülönböztetést vagy nem foglalhatnak
magukban olyan gyakorlatot, amely kimeríti a nemre, vallásra, fajra, bőrszínre
vonatkozó, illetve nemzeti vagy etnikai származás miatti diszkriminációt. A
kedvezményes honosítás feltételeinek megváltoztatása (a várakozási idő
eltörlése) a jelenlegi szabályozási struktúra és anyagi jogi környezet fenntartása
mellett nem ütközik a diszkrimináció tilalmába, s illeszkedik az Európai
Állampolgársági Egyezményhez.
A Javaslat elsősorban az eljárási jellegű rendelkezések körében irányoz elő
módosításokat, így különösen az ügyintézési határidők rövidítését, az
adminisztratív terhek csökkentését (pl. az alkotmányos alapismeretekből teendő
vizsga alól mentesülő személyi kör kibővítése), illetve az ügyfélre háruló
igazgatási teher csökkentését (a magyar hatóságok rendelkezésére álló adatok
hivatalból történő összegyűjtése az illetékes hivatal feladata lesz, ezzel is
rövidítve az ügyintézés időtartamát).
3.	A határon túli magyaroknak az anyaországgal való könnyebb
kapcsolattartását szolgálja a tartózkodási vízum („D” típusú vízum) új, speciális
fajtájának minősülő ún. nemzeti vízum bevezetése, amely lehetővé teszi a
Magyarországon való huzamos idejű tartózkodást. A nemzeti vízum
segítségével mindazok, akik nyelvük vagy kulturális, nemzeti identitásuk
megőrzése, oktatásuk, illetve a családi kapcsolataik erősítése érdekében
rendszeresen, illetve hosszabb időre kívánnak Magyarországra látogatni, ezt
akadálytalanul megtehetik. Az új jogintézmény összhangban van a
családegyesítésről, a kutatók, illetve a diákok tartózkodásáról szóló közösségi
irányelvekkel.
A Javaslat Idtv.-t módosító rendelkezései megszüntetik a párhuzamosságokat,
felszámolják a bürokratikus szabályokat, valamint differenciált, az egyes
ügytípusokhoz illesztett feltételrendszert írnak elő. Az egyes eljárásokhoz
benyújtandó kellékek köre törvényi jogforrási szintről kormányrendeleti
18
szabályozási szintre kerül: azokat nem az Idtv., hanem annak végrehajtási
rendelete tartalmazná.
A Javaslat csökkenti az ügyfélre háruló igazgatási terheket is, ugyanis a magyar
hatóságok rendelkezésére álló adatok hivatalból történő összegyűjtése az
illetékes hivatal feladata lesz, ezzel is rövidítve az ügyintézés időtartamát.
Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi idejét is felemeli a
Javaslat, ezzel párhuzamosan a tartózkodási engedély iránti kérelem
benyújtásának lehetősége is előbbre kerül (a jelenlegi 15 helyett a jogszerű
tartózkodás lejárta előtt legalább 30 nappal kell benyújtani az új kérelmet).
A közösségi jognak való megfelelést szolgálja, hogy a Javaslat átülteti a
családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit
(átültetési határidő: 2005. október 3.), így pontosítja a családegyesítési célú
tartózkodási engedélyek kiadásának feltételeit, illetve kibővíti a családtagi kört.
Ezen túl részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a harmadik országok
állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli
gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazása feltételeiről szóló
2004/114/EK tanácsi irányelvben foglaltakkal is (átültetési határidő: 2007.
január 12.).
4.	A fentieken kívül a Javaslat megteremti az Ápt.-nek, illetve az Idtv.-nek a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvénnyel (Ket.) való összhangját is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
ELSŐ FEJEZET
Az 1. §-hoz
Az Ápt. 4. § (3) bekezdése a legkedvezményesebb honosítási lehetőséget
biztosítja a magát magyar nemzetiségűnek valló azon külföldi részére, akinek a
felmenője egykor magyar állampolgár volt. Tulajdonképpen a honosításnak ez a
„kivételes” eljárása tekinthető általánosnak, mert a honosítást kérők több mint
80%-a a magyar állampolgárságú felmenőre hivatkozva kéri a magyar
állampolgárságot. A módosítás eltörölné ebben az esetben a letelepedési
engedély megszerzését követően előírt egyéves időtartamot, vagyis a
letelepedést követően rögtön előterjeszthető lenne a honosítási kérelem,
megnyílna az állampolgársági eljárás lehetősége.
19
A 2. §-hoz
A honosítás feltételei között szerepel az alkotmányos alapismeretekből magyar
nyelven teendő vizsga, amelynek célja a magyar nyelv, a magyar alkotmány,
történelem és irodalom elemi szintű ismeretének bizonyítása. Ez a jogintézmény
nemzetközileg elfogadott, a magyar jogban 1993 óta létezik. A vizsgát a
közigazgatási hivatalok szervezik, illetve bonyolítják le. A követelményrendszer
az általános iskola 8. osztályának tantervében szereplő állampolgársági
ismeretek tantárgyhoz igazodik. A vizsga rendkívüli erőfeszítést nem igényel, de
a 28 ezer forintos vizsgadíj sokak számára megterhelő. Mivel a határon túl élő
magyarok jelentős része oktatási intézményeiben magyar nyelven tanulhat, és a
tananyagukban szerepel a magyar irodalom és történelem oktatása is, számukra
az alkotmányos alapismeretek vizsga letétele semmilyen új ismeret elsajátítását
nem teszi szükségessé, de a magas díj miatt nehezíti az állampolgárságuk
megszerzését, indokolatlanul terhelve a magas számú vizsgázóval a magyar
hatóságokat is. Célszerű tehát, hogy azok a személyek, akik rendelkeznek
magyar tannyelvű oktatási intézményben bármilyen szintű végzettséget igazoló
bizonyítvánnyal, mentesüljenek az állampolgársági vizsga alól.
A 3. §-hoz
A Ket. 73. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján szükséges az
Ápt. kiegészítése az állampolgársági bizonyítvány adattartalmának
megállapításával.
A hatályos Ápt.-nek az állampolgársági bizonyítvány bírósági felülvizsgálatára
vonatkozó rendelkezését [11. § (3) bekezdés] pontosítani szükséges.
A Ket. lehetővé teszi, hogy újrafelvételi kérelem benyújtását jogszabály kizárja.
Nem életszerű, hogy az állampolgársági bizonyítvány kiadását követően jutna a
kérelmező tudomására olyan új tény, adat, amely a döntést befolyásolta volna.
Az eljárásban ellenérdekű fél nincs, és az állampolgársági bizonyítvány kiadása
iránti újabb kérelem benyújtásának sincs korlátja.
Indokolt a méltányossági kérelem benyújtásának lehetőségét is a törvényi
felhatalmazás alapján kizárni, mivel az állampolgársági bizonyítvány
meghatározott tényeken (leszármazás, államfői aktus stb.) alapuló
állampolgársági státust igazol, végrehajtási eljárás nincs, így az eljárásban
kizárható a méltányosság gyakorlása.
20
A 4. §-hoz
A Javaslat értelmében a Magyarországon élő kérelmező akár a lakóhelye szerint
illetékes, akár a körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél
is benyújthatja az állampolgársági kérelmét. Az anyakönyvvezetők és a külön
jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyzők, vagyis az okmányirodák
együttműködését az „egyablakos” ügyintézési rendszer kialakítása indokolja.
A Ket. nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezései miatt az állampolgársági
bizonyítvány iránti kérelem magyar nyelven történő benyújtását nem lehet
előírni.
A Javaslat az állampolgársági bizonyítvány kérelmezésére jogosultak körét a
Ket. előírásai mellett arra figyelemmel is bővíti, hogy Magyarország csatlakozni
kíván a CIEC (Személyi Jogállapoti Nemzetközi Bizottság) 28. számú, az
állampolgársági bizonyítvány kiállításáról szóló, Strasbourgban 1999. március
25-én elfogadott egyezményéhez. Az egyezmény, illetve a Javaslat harmadik
személynek azzal a feltétellel biztosítja a bizonyítvány kérelmezését, ha az a
kiadáshoz fűződő jogos érdekét igazolja. Ilyennek tekinthető például, ha egy
személy állampolgárságát öröklés vagy házassági vagyonközösség
megszüntetésére irányadó jog meghatározásához kell bizonyítani.
A Javaslat az állampolgársági kérelmek továbbítására az átvételtől számított öt
napos határidőt ír elő az anyakönyvvezető részére. A határidő a Ket. 38. § (1)
bekezdésében foglaltakhoz, az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti
kérelem továbbítására irányadó szabályokhoz igazodik, amelyet indokolt
valamennyi kérelem esetében egységesen meghatározni.
Az 5. §-hoz
Az Ápt. 14. §-ának módosítása részben szövegpontosítás, részben az időközben
megváltozott jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgálja.
Indokolatlan, hogy kétharmados többséghez kötött törvény rögzítse, milyen
okiratokkal igazolhatja a kérelmező a honosítás feltételeinek meglétét. Ez olyan
végrehajtási jellegű részletszabály, melyet célszerű alacsonyabb szintű
jogszabályban (kormányrendelet) meghatározni.
A belföldi anyakönyvi eseményekről az állampolgársági ügyekben eljáró szerv
hivatalból beszerezhet anyakönyvi okiratot. Ez a rendelkezés humánusabbá és
egyszerűbbé tenné az eljárást, mivel a kérelmezőnek nem kellene - a jelenlegi
helyzettől eltérően - ugyanazt az okiratot (pl. születési anyakönyvi kivonat) az
eljárás több szakaszában is bemutatnia a magyar hatóságoknak.
21
A külföldön kiállított okiratok elfogadását a Javaslat - a jelenlegi szabályokat
kiegészítve - hiteles magyar nyelvű fordításhoz köti valamennyi
állampolgársági kérelemnél, a fordítás mellőzését nemzetközi egyezmény eltérő
rendelkezése esetén engedi.
A Javaslat a Ket. 37. §-a (3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve
rendelkezik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.
A 6. §-hoz
A módosításnak és a beépülő új rendelkezésnek is az a célja, hogy határidőket
szabjon meg a honosítási, visszahonosítási eljárás azon szakaszaiban, ahol
jelenleg nincsen ilyen határidő, és így előfordul az elhúzódásuk. Gyakran
megtörténik, hogy a köztársasági elnök állampolgársági ügyben hozott kedvező
döntését követően több hónap is eltelik addig, amíg a kérelmező leteheti az
állampolgársági esküt vagy fogadalmat, és ténylegesen magyar állampolgárrá
válik.
Az új szabályok szerint a honosítási okiratot a belügyminiszter 15 napon belül
küldi meg a polgármesternek, aki ezt követően 15 napon belül értesíti a
kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és
helyéről. Az esküt a kézbesítést követő két hónapon belül kell letenni.
Összeadva a határidőket megállapíthatjuk, hogy a módosítás jelentős változást
jelent, hiszen a honosítási okirat belügyminiszterhez érkezésétől számított 3
hónapon belül a kérelmező le tudja tenni az esküt.
A 7. §-hoz
Az új rendelkezés különbséget tenne a honosítás és a visszahonosítás
ügyintézési határidői között. Mindenképpen a gyorsabb eljárást segíti elő, hogy
a belügyminiszternek a kérelmet - a beérkezést követően - visszahonosítás
esetén hat hónapon belül, míg honosításnál tizenkét hónapon belül kell a
köztársasági elnök részére előterjesztenie. A teljes eljárás hosszára vonatkozó
alsó vagy felső korlát meghatározására nincs lehetőség, mert csak az
Alkotmányban lehetne előírni arra vonatkozó rendelkezést, hogy a köztársasági
elnöknek a döntését leghamarabb, illetve legkésőbb mennyi idő elteltével
kellene meghoznia.
A Ket. különbséget tesz az érdemi és eljárási kérdésekben hozott döntések
között. Ez utóbbiakat végzésnek nevezi, és ilyen formában történő
döntéshozatalt ír elő az eljárás felfüggesztése, az eljárás megszüntetése, a
22
kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása és az eljárási költség viselése
vonatkozásában.
A 8. §-hoz
A módosítás az Ápt. 13. § (1) bekezdésének módosításával függ össze. Mivel az
állampolgársági kérelmet nem minden anyakönyvvezetőnél lehetne benyújtani,
hanem csak a lakóhely szerint illetékes, illetve a külön jogszabályban
meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél,
a törvényen belüli koherencia megteremtése érdekében indokolt a törvény többi,
az anyakönyvvezetőre vonatkozó rendelkezésének pontosítása is.
A 9. §-hoz
A módosítás a határon túli magyar szervezetek javaslatát tartalmazza, amely a
hatályos szabályoktól eltérően lehetőséget teremtene arra, hogy a honosítási,
illetve visszahonosítási eljárás során a külföldi állampolgár kérelmére,
amennyiben a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, kizárólag
azt használják az eljárás során. A § többi rendelkezése a külföldi helységnév
anyakönyvvezetésére vonatkozó hatályos szabályok kiterjesztését valósítja meg
a teljes honosítási, illetve visszahonosítási eljárásra.
MÁSODIK FEJEZET
A 10. §-hoz
A hatályos törvény 3. §-a az általános rendelkezések körében fogalmazza meg a
külföldi legfontosabb jogait és kötelezettségeit. A kötelezettségek között a
Javaslat arról rendelkezik, hogy a külföldi köteles közreműködni a
személyazonossága és tartózkodása jogszerűségének megállapításában. Ennek
érdekében rendelkezik a Javaslat arról, hogy a külföldinek át kell adnia az
ellenőrzésre jogosult hatóságok részére a személyazonosító okmányát és a
tartózkodása jogszerűségét igazoló okmányokat.
23
A 11. §-hoz
A külföldinek a beutazásakor és a tartózkodásának időtartama alatt rendelkeznie
kell a megélhetés és a lakhatás feltételeivel. A hatályos szabályozás a
megélhetési és a lakhatási feltétel követelményének tartalmát csak a letelepedés
engedélyezésével összefüggésben határozta meg, a beutazás és a tartózkodás
engedélyezésére irányuló eljárásokban ezt mellőzte.
A Javaslat a megélhetés és a lakhatás általános fogalmát határozza meg, amelyet
minden engedélyezési eljárástípusban alkalmazni kell.
A 12. §-hoz
A Javaslat megteremti az új, legfeljebb öt évig érvényes speciális tartózkodási
vízum, a nemzeti vízum bevezetésének törvényi alapját. Nemzetközi
szerződésben sem lehet ugyanakkor eltérni a közösségi jog szabályozási körébe
tartozó területeken, ezért a Javaslat rögzíti: a munkavállalási, a
jövedelemszerzési és a tanulmányi célú tartózkodásra speciális tartózkodási
vízum nem vehető igénybe.
A 13-15. §-hoz
A beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyek egymásra épülnek, és a
külföldi egyidejűleg csak egy beutazásra és tartózkodásra jogosító engedéllyel
rendelkezhet. A Javaslat erre tekintettel kötelezően írja elő a tartózkodási vízum
megsemmisítését azokban az esetekben is, amikor a külföldi magasabb szintű
tartózkodási jogosultságot szerzett.
A tanulmányok folytatása céljából történő beutazás általában a tanulmányi
időhöz igazodik. A felsőfokú oktatásban résztvevők számára a hatályos
szabályozás legfeljebb egyéves időtartamú tartózkodás engedélyezését tette
lehetővé, amely a jogalkalmazásban gyakran problémákat okozott. A nyári
szünetben hazautazó diákok a korábbi tartózkodási engedélyüket már nem
tudják az újabb tanévben meghosszabbítani, így az idő múlása számukra a teljes
eljárás újrakezdését jelenti. A Javaslat a felsőfokú tanulmányokat folytatók
esetében két évben - az egyébként általános időtartamban - határozza meg a
tartózkodási engedély érvényességi idejét, de továbbra is fenntartja az egyéves
korlátozást a szakképzésre, szakmai továbbképzésre érkezők esetében.
Ezt a változtatást a Tanács 2004/114/EK irányelvének alkalmazása tette
lehetővé, amely a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása,
24
diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából
történő beutazása feltételeiről rendelkezik. Az irányelv teljeskörűen a magyar
jogi szabályozással még nem harmonizált, jelenleg csak a Javaslatban foglalt
rendelkezés átültetésére kerül sor.
A 16. §-hoz
A családegyesítéssel kapcsolatos rendelkezések biztosítják a családi élet
tiszteletben tartása mellett azt is, hogy a harmadik országok állampolgárai
könnyebben legyenek képesek beilleszkedni a tagállam társadalmi, kulturális és
gazdasági környezetébe. Az Európai Unió tagállamai a család védelmét, a
családi élet kialakítását és megőrzését közös ismérvek mentén képzelik el és
valósítják meg.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK
irányelvét. Az irányelv átültetése a hatályos családegyesítési szabályok
átalakítását igényli.
Hozzá kell tenni, hogy a családegyesítés a tartózkodás engedélyezésének csak az
egyik jogcíme. Attól függetlenül, hogy a külföldi nem tartozik a
családegyesítésre elfogadott családtagi körbe, szerezhet tartózkodási jogot
Magyarországon, csak erre nem az irányelv szabályainak keretei között van
mód.
A családegyesítés jogcímének előnye, hogy az engedélyezett tartózkodás esetén
a munkavállalás érdekében nem kell munkavállalói célú vízumot felvenni.
Ezt az irányelvet nem kell az Európai Unió polgárainak családtagjára
alkalmazni, így a magyar állampolgárhoz családegyesítési céllal beutazó és
tartózkodó külföldire sem. A Javaslat szerinti szabályozás - a szerkezeti
átalakítás mellett - új elemként lehetővé teszi a külföldi szülőnek a kiskorú
magyar állampolgár gyermekéhez történő családegyesítését.
A magyar állampolgárok családegyesítési szabályainak kialakítása a nemzeti jog
körébe tartozik, ezért a családtagi kör kialakítása és a családegyesítés
feltételeinek meghatározása körében a szabályozásnak van mozgástere.
Az irányelv alapján a tagállamok a területükön jogszerűen tartózkodó külföldiek
számára a „családmag” esetében kötelezővé, illetve a családtagok egy körére
nézve lehetővé teszik a családegyesítést, az irányelvben foglalt feltételek szerint.
A házastárs és a kiskorú gyermek tartozik abba a körbe, amelyet az irányelv
„családmagnak” nevez. A tagállamok dönthetik el, hogy az irányelvben foglalt
közös szabályok alkalmazásával a felnőtt gyermekek és a felmenők, továbbá az
élettárs esetén engedélyezik-e a családegyesítést.
25
Az irányelv értelmében a családegyesítés nem járhat a közrend, a közbiztonság
és a közegészség sérelmével, ennek megakadályozása érdekében a tagállam
elutasíthatja a családegyesítést.
Az irányelv az érdekházasságok megakadályozása érdekében a házastársakra
vonatkozó különleges szabályok elfogadását is megengedi.
A Javaslat nem engedi meg az élettárssal való családegyesítést. Az irányelv
alapján erre nincs is kötelezettségünk, s az élettársi kapcsolat
ellenőrizhetőségének hiánya miatti közbiztonsági kockázat miatt sem teszünk
erre javaslatot.
Nem kell alkalmazni az irányelv rendelkezéseit arra a külföldire, aki
menedékjogért vagy más jellegű nemzetközi védelemért folyamodik. Ezeket a
családegyesítési szabályokat a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény
tartalmazza.
A Javaslat ezért az irányelv hatálya alá tartozó, a magyar menekültügyi hatóság
által menekültként már elismert külföldi családegyesítését kezeli. Az irányelv V.
fejezete alapján a Javaslat a családegyesítési célú tartózkodás engedélyezésére
kedvezőbb szabályokat állapít meg, s az eljárást is egyszerűbbé teszi azzal, hogy
a menekült és a családtagja családi kapcsolatának fennállására nem teszi
kötelezővé az okirati bizonyítást.
A 17. §-hoz
A közösségi jog szabályai hangsúlyozottan védik a tagállam közegészségügyi
érdekeit. Közegészségügyi okból megtagadható a beutazás, illetve elutasítható a
tartózkodás engedélyezése, sőt a kiutasításnak is helye lehet. Erre azonban csak
akkor kerülhet sor a Javaslat szerint, ha a közegészségügyi előírásokat megszegő
külföldiről van szó. Ha a külföldi a közegészségügyi hatóságnak pl. a kötelező
gyógykezelésre vonatkozó rendelkezését megszegi, alapot adhat a tartózkodási
jogának megtagadására, illetve megvonására.
A hatályos szabályok szerint minden egyes tartózkodás engedélyezését kötelező
közegészségügyi szűrővizsgálat előzte meg. Ennek fenntartása nem indokolt,
hiszen a külföldiek jelentős számban vízum nélkül, így egészségügyi ellenőrzés
nélkül utaznak be az országba, indokolatlan e külföldieket esetenként többéves
magyarországi tartózkodás után kötelezni a szűrésre. Ezen túlmenően
figyelembe kell venni, hogy a külföldiek részére a kötelező egészségügyi
szűrővizsgálat jelentős költséggel is jár, amely nem áll arányban az elérni kívánt
céllal. Ezért a Javaslat csak azoknak a külföldieknek az esetében tartja fenn az
egészségügyi vizsgálat intézményét, akik jogellenesen lépnek az ország
területére.
26
A Tanács 1997. december 4-i, az érdekházasságok ellen alkalmazandó
intézkedésekről szóló állásfoglalása annak kiszűrését szolgálja, hogy a házasság
ne legyen eszköze a belépési és tartózkodási szabályok megkerülésének. Ha ez
mégis megtörténik, a tartózkodási engedély visszavonásának is helye van.
A 18-19. §-hoz
A letelepedési engedély határozatlan időtartamú magyarországi tartózkodásra
jogosít. A kérelem benyújtását általában hároméves jogszerű tartózkodásnak kell
megelőznie. A Javaslat lehetővé teszi és pontosítja azokat az eseteket, amikor a
várakozási idő lerövidíthető.
A 20. §-hoz
Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás átmenetileg igazolja azt, hogy a
külföldi magyarországi tartózkodása nem jogellenes. A Javaslat új elemmel
bővíti azt a személyi kört, akiknek ez az igazolás kiadható. Indokolt ugyanis
lehetővé tenni, hogy a tartózkodási engedély kiadására, illetve
meghosszabbítására irányuló eljárás idején a külföldi igazolni tudja, hogy rajta
kívülálló okból nem rendelkezik engedéllyel, feltéve persze, hogy az
engedélyezési eljárás során jóhiszeműen jár el.
Az igazolás érvényességi ideje a jogcímekhez igazodik. Indokolt fenntartani azt
a rendelkezést, amely szerint a jogellenesen tartózkodó külföldi számára kiadott
igazolás csak 30 napra legyen érvényes. Ezzel a Javaslat rendszeres
megjelenésre kötelezi a külföldit, s ezzel egyfajta ellenőrzési mechanizmust tart
fenn.
A 21-27. és a 29. §-hoz
A Javaslat a hatályos Idtv. szövegét a Ket.-ben megfogalmazott
jogintézményekhez, továbbá a Ket. fogalomhasználatához igazítja, figyelemmel
az idegenrendészeti eljárások sajátosságaira. A közigazgatási eljárás általános
szabályaitól való eltérést a Ket. 13. §-a (2) bekezdésének c) pontja engedi meg.
27
A 28. és a 30. §-hoz
Mivel a közegészségügyi szűrővizsgálat megszűnik, szükséges az adatkezelési
szabályok bővítése. Az idegenrendészeti hatóságnak a továbbiakban kezelnie
kell azokat az adatokat, amelyek a közegészségügyi hatóság rendelkezésére
állnak, és amelyek megalapozzák az idegenrendészeti hatóság döntését, ha a
külföldi az egészségügyre vonatkozó rendelkezéseket megszegi.
A 31. §-hoz
A Javaslat ezen szakaszai rendelkeznek a jogharmonizációról. Az Európai
Tanács - a Tamperében 1999. október 15-16-án megtartott ülésén -
hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az Európai Unión belül a harmadik
országok állampolgárainak beutazási és tartózkodási feltételeit harmonizálni
kell.
E körben kerül sor a családegyesítési szabályok idegenrendészeti eljárásokban
való harmonizációjára, amelynek megvalósítása 2005. október 3-ig kötelező
számunkra. Az eljárást érintő részletes szabályokat a törvény végrehajtási
rendeleteiben kell harmonizálni, másfelől a családegyesítőknek az irányelvben
meghatározott jogai (pl. az oktatáshoz) az ágazati jogszabályok körében igénylik
a harmonizációt.
A 32. §-hoz
A Javaslat a honosítás (visszahonosítás) feltételeinek megváltozásával, továbbá
a honosítási (visszahonosítási) és az azt megelőző idegenrendészeti eljárás
egyszerűsítésével és az eljárási határidők rövidítésével kapcsolatos
rendelkezések hatályba léptetésének időpontjaként 2006. január 1-jét határozza
meg.
Az Ápt.-nek, illetve az Idtv.-nek a Ket.-tel való harmonizációt biztosító
rendelkezéseinek hatályba léptetését azonban a Ket. rendelkezéseinek
hatálybalépéséhez kell igazítani, amelynek időpontja 2005. november 1.