﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/15819. számú
törvényjavaslat
a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról
Előadó: dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2005. április
2005. évi ... törvény
a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról a
következő törvényt alkotja:
1.	§
A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 1. §-ának
b)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya kiterjed:]
„b) a földgáz, a biogáz és a biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták
vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, közüzemi
nagykereskedelmére, közüzemi szolgáltatására, a rendszerirányításra és ezen gázok
felhasználására,”
2.	§
(1)	A GET 3. §-ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„16. Földgáz: természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati
tevékenység során kerül a felszínre, és bármely, a vonatkozó gázra az e törvény szerint
alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból
megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a 44. pont szerinti gázfajtákat
is.”
(2)	A GET 3. §-ának 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„25. Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. §
c)	pont], aki (amely) a Magyar Köztársaság területén földgáz bányászati tevékenységet
végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták
előállítását üzletszerűen végzi.”
(3)	A GET 3. §-ának 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„30. Integrált földgázipari vállalkozás: vertikálisan és horizontálisan integrált
vállalkozás.
2
a)	Vertikálisan integrált vállalkozás: a vállalkozások közötti összefonódások
ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott olyan földgázipari vállalkozás vagy vállalkozások
csoportja, ahol az érintett vállalkozás (vállalkozáscsoport) a szállítás,
rendszerirányítás, elosztás, tárolás közül legalább az egyik tevékenységre, és a
földgáztermelés, földgáz közüzemi nagykereskedelem, földgáz közüzemi szolgáltatás
és földgáz-kereskedelem közül is legalább egy tevékenységre rendelkezik engedéllyel.
b)	Horizontálisan integrált vállalkozás: olyan vállalkozás, amely a földgáztermelési,
illetve e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy
tevékenységre rendelkezik engedéllyel, illetve más, nem földgázipari tevékenységet is
folytat.”
(4)	A GET 3. §-a a következő 44-49. pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„44. Biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták: olyan
mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek
mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az
együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók és eloszthatók), a földgázzal
keverhetők, és ez a keverék megfelel a földgáz szabványban meghatározott minőségi
követelményeknek.
45.	Egybefüggő telephely: a gázfogyasztó(k) tulajdonában, kezelésében vagy
használatában lévő egybefüggő ingatlan, illetve bérlemény, ahol a gázfogyasztó
fogyasztói berendezése(i), továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k),
gázmérőhely(ek) vagy fogyasztói főcsap van. Egy telephely több fogyasztási helyet is
tartalmazhat.
46.	Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő fogyasztók
földgázellátását szolgáló telephelyen belüli vezeték.
47.	Település: az a belterületi egység, amelynek területén találhatók a helység
igazgatási szervei és általában az ellátó intézmények többsége. A településhez tartozik
mindaz a belterületi rész, amely nem tartozik a Központi Statisztikai Hivatal által évente
kiadott, „A Magyar Köztársaság Helységnévtára” (a továbbiakban: helységnévtár)
kiadványban, sem az adott településnél nevesített egyéb belterülethez, sem a nevesített
külterülethez.
48.	Településrész: a helységnévtárban nevesített egyéb belterület és külterület.
49.	Terület: a helységnévtárban külön nem nevesített, önálló helyrajzi számmal,
számokkal azonosított földrészlet.”
3.	§
A GET 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„4. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) földgázellátással, a
földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével,
továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny
elősegítésével kapcsolatos feladatai a következők:
a)	kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e
törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges
engedélyeket,
b)	jóváhagyja az engedélyköteles tevékenységek jogosultja (a továbbiakban:
engedélyes) által kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatot, az
üzletszabályzatokat és mindezek módosításait, továbbá ellenőrzi a szabályzatokban
foglaltak betartását, illetve a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot
szabhat ki,
c)	eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint a
külön jogszabályban meghatározott egyéb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és
jelentéstételi kötelezettségének,
d)	jóváhagyja az engedélyesek javaslatának figyelembevételével az egyes fogyasztók
gázfelhasználásának korlátozási sorrendjét és mértékét,
e)	előkészíti a földgázellátásban alkalmazott hatósági árak, díjak megállapításának
szabályait, a hatósági árakat, díjakat, valamint az ár- és díjalkalmazási feltételeket és a
25. § alapján meghatározandó csatlakozási díjak számításának szabályait, továbbá
ellenőrzi a hatósági ár- és díjelőírások betartását,
f)	vizsgálja és ellenőrzi az engedély kiadásával és az engedély módosításával járó
földgázrendszer-létesítés pénzügyi és gazdasági feltételeit,
g)	jóváhagyja az engedélyes átalakulását, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke
értékének megváltoztatását, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az
engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek
harmadik személy általi végzését, valamint a működési engedélyében meghatározott
alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak harmadik személy részére történő
átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba
adását, megterhelését vagy biztosítékul való lekötését,
h)	törvény eltérő rendelkezése hiányában, illetve ha az államnak az érintett gazdasági
társaságban nincs szavazatelsőbbségi részvénye, jóváhagyja a gazdasági társaság
pénzeszközei jelentős részének más gazdasági társasághoz történő átcsoportosítását,
i)	ellenőrzi az engedélyesek e törvényben, a végrehajtására kiadott külön
jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, valamint az üzemi és
kereskedelmi szabályzatban meghatározott kötelezettségeinek betartását, és azok
megszegése esetén bírságot szabhat ki,
j) jogosult feladatának ellátása érdekében, külön jogszabályban meghatározott módon
az engedélyes társaság irataiba betekinteni, ideértve a Polgári Törvénykönyv
81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott üzleti titkot tartalmazó iratokat is,
valamint jogosult az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozó iratokról
másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és
rendszeres információkat kérni,
k) meghatározza azon gazdálkodási adatok körét, amelyet az engedélyes köteles
nyilvánosságra hozni,
l) három napra felfüggesztheti a földgáz szervezett piacán a szerződéskötést abban az
esetben, ha a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen
alakulása miatt nem biztosítható,
4
m) érvényesíti a legkisebb költség elvét az e törvény hatálya alá tartozó hatósági áras,
illetve díjas termék és szolgáltatás, valamint a célvezeték-létesítés elbírálása
vonatkozásában,
n) intézkedik az engedélyek és a közérdekű határozatok közzététele érdekében,
o)	törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel határozata azonnali
végrehajtását rendelheti el,
p) ellenőrzi a fogyasztó által a szállító-, elosztórendszerhez való csatlakozás
érdekében befizetett csatlakozási díj és hálózatfejlesztési hozzájárulás felhasználását,
q) végrehajtja a rendszerfelügyelettel összefüggő, a 17. § (1) bekezdésében leírt
feladatokat,
r) felügyeli a szállító-, elosztóvezetékekhez és a földgáztárolókhoz a külön
jogszabályban előírt hozzáférést, a rendszerirányító tevékenységét, valamint elbírálja
a rendszerhasználók által a rendszerirányító, illetőleg a szállítói, elosztói és tárolói
engedélyesek működésével kapcsolatban a IV. és a VII. fejezetben meghatározott
kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban benyújtott kérelmeit,
s) határozatban állapítja meg az egyes engedélyesre vonatkozóan az engedélyes
tevékenységek folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt
színvonalát,
t) ellenőrzi a tevékenységek 51. §-ban előírt szétválasztásának megvalósítását,
különös tekintettel a keresztfinanszírozás-mentes működés teljesítésére,
u) vizsgálja az 1998. január 1. előtt termelésbe állított földgázmezők termelésének
indokolt költségét,
v) ellenőrzi a földgáz határon keresztül történő szállításának végrehajtását,
w) figyelemmel kíséri a földgázpiaci verseny jellemzőit.
(2)	A Hivatal jogállására az e törvényben meghatározottakon kívül a villamos
energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 6-8. §-ának, valamint 9. §-a (1)-(3)
bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti
tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke
az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a. A Hivatal
eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjak körét, az igazgatási-
szolgáltatási díj mértékét és az e bekezdésben említett díjak fizetésére vonatkozó egyéb
rendelkezéseket a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a
pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(4)	A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi
eltérésekkel:
a)	az ügyintézés határideje 90 nap, fogyasztói panasz elbírálása esetén 60 nap,
b)	amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott kérelem ügyében
jár el, az ügyintézés határideje 60 nap, határon keresztül történő szállítás esetén 10 nap.
A Hivatal köteles a feleket meghallgatni. A Hivatal az eljárás során a felek közötti
egyezség létrehozására törekszik,
c)	a Hivatal határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a
bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult megváltoztatni.
5
(5)	A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak
rendelkező részét és indokolását a külön jogszabályban meghatározott módon
nyilvánosságra hozni.”
4.	§
(1)	A GET 9. §-ának (1) bekezdése i) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek, és ezt követően a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:
[A működési engedély fajtái:]
„i) határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési,
j) propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és
szolgáltatására irányuló, valamint
k) telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó”
[működési engedély.]
(2)	A GET 9. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A földgáztárolásra vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes a
környezetvédelem kellő figyelembevételével köteles és jogosult az engedélyével érintett
földgáztárolók és berendezéseik üzemeltetésére, valamint a 17. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti hosszú távú fejlesztési irányelvben meghatározottaknak megfelelő fejlesztésre.
(6)	A földgázszállításra vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes a
környezetvédelem kellő figyelembevételével köteles és jogosult az engedélyével érintett
szállítóvezetékek és berendezéseik üzemeltetésére, valamint a 17. § (1) bekezdés b)
pontja szerinti hosszú távú fejlesztési irányelvben meghatározottaknak megfelelő
fejlesztésre.
(7)	A földgázelosztásra vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes a
környezetvédelem kellő figyelembevételével az engedélyével érintett
elosztóvezetékeket és berendezéseiket üzemelteti, karbantartja, és a 17. § (1) bekezdés
b)	pontja szerinti hosszú távú fejlesztési irányelvben meghatározottaknak megfelelően
fejleszti. Azoknak az elosztóvezetékeknek az esetében, amelyek többségi tulajdonával
az elosztói engedélyes nem rendelkezik, a fejlesztést a tulajdonos végzi.”
5.	§
A GET 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Azokon a településeken, településrészeken és területeken, ahol a
földgázipari vállalkozás elosztási engedéllyel rendelkezik, minden fogyasztó jogosult
a jogszabályban meghatározott minőségű földgázellátásra, valamint ennek
megvalósítása érdekében átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a fogyasztó által
igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint az
elosztóvezetékhez hozzáférni.
6
(2)	A földgázellátás történhet:
a)	a feljogosított fogyasztóval kötött szerződés alapján, továbbá
b)	közüzemi szerződés keretében.
(3)	A rendszerirányító, valamint a szállítói és elosztói engedélyesek az (1)
bekezdésben foglaltakat befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének
megfelelően kötelesek végrehajtani. A Hivatal a rendszerhasználónak a
rendszerirányító, illetve a szállítói és elosztói engedélyesek működésével kapcsolatban
benyújtott kérelmeit a 4. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott módon
bírálja el. A Hivatal a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(4)	A rendszerirányító az engedélyesek bevonásával - a vezetékes propán-, butángázt
és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató engedélyesek kivételével - köteles kidolgozni
az együttműködő földgázrendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és
módszereket, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások
minimális tartalmi elemeit, valamint a rendszerirányítás részletes szabályait
tartalmazó üzemi és kereskedelmi szabályzatot. Az üzemi és kereskedelmi
szabályzatnak a földgáz tárolására, szállítására, elosztására, valamint a szervezett
földgázpiac működésére vonatkozó fejezeteire az engedélyesek kötelesek javaslatot
adni.
(5)	Az üzemi és kereskedelmi szabályzatot az ellátásbiztonság, a minőségi
követelmények, a versenysemlegesség, a rendszerhez való szabad hozzáférés, a
háztartási és kommunális fogyasztók ellátásának elsőbbsége, a legkisebb költség,
valamint a tartós működéshez szükséges nyereségesség elve figyelembevételével kell
kidolgozni.
(6)	Az (5) bekezdés szerint kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetét
az engedélyesek évente kötelesek benyújtani a Hivatalhoz, amelyet a Hivatal
határozattal hagy jóvá. A jóváhagyott üzemi és kereskedelmi szabályzat előírásait az
engedélyesek és a rendszerhasználók kötelesek betartani, illetve az engedélyesek
kötelesek a szabályzatot az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.
(7)	Abban az esetben, ha az üzemi és kereskedelmi szabályzat akadályozza a hatásos
versenyt, az árszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, vagy egyes
fogyasztókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé,
a Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett -
határidő kitűzésével, valamint az okok megjelölésével - határozatban kötelezi az
érintett engedélyeseket a szabályzat módosítására. A módosítás elmulasztása esetén
bírságot szabhat ki.
(8)	Az engedélyesek által elkészítendő üzemi és kereskedelmi szabályzat
hatálybalépéséig a Hivatal által kiadott ideiglenes szabályzatot kell alkalmazni.
(9)	Az üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozásának és egyeztetésének rendjét,
tartalmi elemeit, valamint a szabályzatok kidolgozásáért felelős engedélyesek körét
külön jogszabály határozza meg.
7
(10)	Az engedélyesek kötelesek üzletszabályzatot kidolgozni.
(11)	Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyes által nyújtott szolgáltatás általános
biztonsági, minőségi, műszaki, kereskedelmi, mennyiségi elszámolási és fizetési
előírásait, szerződési feltételeit, a szerződésszegésre, a szerződés nélküli
földgázvételezésre vonatkozó szabályokat és az ellátás színvonalának, a fogyasztói
igény kielégítésének részletes szabályait.
(12)	Az üzletszabályzatot és annak módosításait a Hivatal határozattal hagyja jóvá.
A jóváhagyott üzletszabályzatot az engedélyes köteles az érdekeltek részére
hozzáférhetővé tenni.”
6.	§
A GET a 14. §-t követően a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Az engedélyesek (a továbbiakban: adatkezelő) a 7. §-ban meghatározott
engedélyköteles tevékenység végzése, valamint az ehhez szükséges műszaki
berendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése,
tartalmának meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a
szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerződésből eredő egyéb
követelések érvényesítése, valamint az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglalt
együttműködési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelhetik a
fogyasztó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető azonosításához
szükséges és elégséges személyes adatot.
(2)	Az adatkezelő a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha nem az (1)
bekezdésben meghatározott célból történt az adatkezelés, vagy az adatkezelés célja
megszűnt.
(3)	A rendszerhasználó adatkezelővel történő szerződéskötése nem tehető függővé a
rendszerhasználónak valamely, az (1) bekezdésben nem szabályozott célból történő
adatkezeléshez való hozzájárulásától.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához
szükséges adatok - az a)-c) és e) pontok esetében az érintett egyidejű értesítése
mellett - átadhatóak:
a)	az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a
számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás
kezelését, a fogyasztási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését,
kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes
személynek és gazdálkodó szervezetnek,
b)	a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult
szervezetek részére,
c)	a Hivatalnak,
8
d)	a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas
bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági
szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak,
e)	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai szerint a
végrehajtónak.
(5)	A (4) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban meghatározott adatokat átvevőket az
átadott adatokkal kapcsolatban az adatkezelővel azonos titoktartási kötelezettség
terheli.”
7.	§
A GET a 20. §-t követően a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) Az a földgázipari vállalkozás, amely új határkeresztező szállítóvezetéket,
illetve tárolót (a továbbiakban együtt: új infrastruktúra) kíván létrehozni, a Hivatalnál
kérelmezheti az új infrastruktúra egészére vagy annak egy részére vonatkozóan
meghatározott ideig a földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapítási szabályok,
valamint a 30. § (1) és (2) bekezdései szerinti kötelezettségek teljesítése alóli teljes vagy
részbeni mentességet (a továbbiakban: mentesség) abban az esetben, ha:
a)	az új infrastruktúra a gázellátásban kialakuló versenyt és a gázellátás
biztonságát növeli;
b)	az új infrastruktúra létesítésével kapcsolatos kockázatok olyan mértékűek, hogy
a beruházás meg sem valósulna, ha a mentességben a vállalkozás nem
részesülne;
c)	az új infrastruktúra üzemeltetője olyan jogi személy, amely nem rendelkezik
azon hálózatok működtetésére vonatkozó engedéllyel, amelyhez az új
infrastruktúra kapcsolódik;
d)	az új infrastruktúra igénybevétele díj ellenében történik;
e)	a mentesség megadása nincs hátrányos hatással a versenyre, illetve a
földgázrendszer hatékony működésére, vagy annak a rendszernek a hatékony
működésére, amelyre az új infrastruktúra rácsatlakozik.
(2)	A kérelemmel egyidejűleg meg kell adni az elbíráláshoz szükséges, a (3)
bekezdésben meghatározott összes információt és elemzést.
(3)	A Hivatal a kérelmet megvizsgálja, illetve új határkeresztező szállítóvezeték
létesítése esetén konzultál az érintett ország(ok) hatóságaival. Az eljárása során a
következő szempontokat veszi figyelembe:
a)	a mentesség megadásának hatása a végfogyasztói árakra,
b)	a mentességet indokoló pénzügyi információk megalapozottsága,
c)	a mentesség megadásának várható hatása a versenyre, illetve a földgázpiac
hatékonyságának növekedésére,
d)	a mentesség megadásának hatása a gázellátás forrásainak bővítésére.
9
(4)	A Hivatal a (3) bekezdés szerinti eljárása alapján a mentesség megadásáról vagy
elutasításáról javaslatot nyújt be a miniszter részére. A javaslatnak tartalmaznia kell az
új infrastruktúrára kidolgozott kapacitásgazdálkodási és kapacitásallokációs
szabályokat.
(5)	A miniszter abban az esetben, ha a mentesség megadását indokoltnak tartja,
döntési javaslatáról, az azt megalapozó összes információval együtt tájékoztatja az
Európai Bizottságot. A tájékoztatás különösen a következőkre tér ki:
a)	azok az indokok, amelyek alapján a miniszter megalapozottnak tartja a
mentesség megadását, beleértve a mentességet igazoló pénzügyi információkat;
b)	a versenyre és a földgáz belső piacának hatékony működésére gyakorolt hatás
elemzése, amely a mentesség következtében várható;
c)	a mentesség időtartamának és a földgázrendszer összes kapacitása azon részének
indokolása, amelyre a mentességet megadják;
d)	az érintett országok hatóságaival folytatott konzultáció eredménye;
e)	az új határkeresztező szállítóvezetéknek, illetve tárolónak a gázellátás
forrásainak bővítésére gyakorolt hatása.
(6)	Abban az esetben, ha az Európai Bizottság az (5) bekezdésben meghatározott
miniszteri javaslattal egyetért, vagy arra két hónapon belül észrevételt nem tesz, a
miniszter a mentesség megadásáról határozattal dönt. A határozatnak ki kell terjednie az
új infrastruktúrához való hozzáférési és kapacitásallokációs szabályokra. A határozatot a
Hivatal javaslatával együtt a miniszter nyilvánosságra hozza.
(7)	Abban az esetben, ha az Európai Bizottság a mentességadás feltételeinek
módosítását kéri, a miniszter a javaslatot átdolgozásra visszaküldi a Hivatal részére.
(8)	A meglévő határkeresztező szállítóvezeték kapacitásbővítése, illetve a meglévő
szállító- és elosztóvezetékek, valamint tárolók olyan fejlesztése esetén, amely lehetővé
teszi a gázellátási források kiterjesztését, az (1)-(7) bekezdésekben foglalt
rendelkezések alkalmazhatók.”
8.	§
A GET 22. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A szállítói és elosztói engedélyes köteles a fogyasztó számára az üzemi és
kereskedelmi szabályzatban meghatározottak szerinti fogyasztásmérő és adatátviteli
berendezést térítésmentesen biztosítani, amennyiben a fogyasztó új engedélyessel köt
gázellátási szerződést.”
9.	§
A GET a 27. §-t követően a következő 27/A. §-sal egészül ki:
10
„27/A. § (1) Telephelyi vezetéken keresztül földgázt értékesítő gazdálkodó
szervezetek jogosultak a Hivatalhoz az általuk e törvény hatálybalépését
megelőzően létesített vagy üzemeltetett telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó
engedély iránti kérelmet benyújtani. Amennyiben az érintett gazdálkodó szervezetek
nem élnek e jogosultságukkal, a Hivatal a telephelyi vezetéken keresztül földgázt
vételező fogyasztók kérelmére a vezetéket telephelyi vezetékké nyilváníthatja.
A telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat
külön jogszabály határozza meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó engedélyt
egyszerűsített eljárásban kell kiadni.
(3)	A telephelyi vezeték engedélyeztetési eljárásában a kérelemhez mellékelni kell
a)	a szállítói, illetve elosztói engedélyes hozzájárulását, valamint arra vonatkozó
nyilatkozatát, hogy a telephelyi vezetékről vételező fogyasztóknak a szállítói,
illetve az elosztói vezetékhez történő csatlakoztatása aránytalan költséggel vagy
nehézséggel járna,
b)	a telephelyi vezetéken keresztül ellátni kívánt közüzemi fogyasztók esetén a
fogyasztók ellátása érdekében a kérelmező és a közüzemi szolgáltató között
létrejött előzetes megállapodást,
c)	a telephelyi vezeték műszaki-biztonsági megfelelőségének a gázcsatlakozó-
vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági
előírásokról szóló külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott
igazolását.
(4)	A telephelyi vezeték üzemeltetője köteles
a)	az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi és műszaki
követelmények figyelembevételével fenntartani és üzemeltetni,
b)	a karbantartási, javítási és felújítási munkákat időben elvégezni, továbbá
c)	a telephelyi vezetékről földgázt vételezni szándékozó fogyasztó számára
méltányos díjért a földgázellátást biztosítani.
(5)	Amennyiben a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztók a
szállítói, illetve elosztói vezetékhez történő csatlakozást kérik, a telephelyi vezeték
üzemeltetője a csatlakozásig köteles a telephelyi vezetékhez való hozzáférést
változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a csatlakozás érdekében a szállítói,
illetve elosztói engedélyessel együttműködni.
(6)	A Hivatal a telephelyi vezeték engedélyesével szemben a jogszabályban, illetve az
engedélyben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén, kérelemre vagy
hivatalból indult eljárás során a 13. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket
alkalmazhatja, vagy a telephelyi vezetéket elosztói vezetékké nyilváníthatja.”
10.	§
A GET 30. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
11
„(2) A tárolói engedélyes köteles a közüzemi nagykereskedő részére a háztartási
fogyasztók és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók ellátását
szolgáló földgáz mértékéig, valamint a rendszeregyensúly fenntartása érdekében
szükséges mértékig a rendszerirányító részére az üzemeltetésében álló rendszer szabad
kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani.
(3)	A tárolói engedélyes az üzemeltetésében álló rendszernek a (2) bekezdésben
foglalt kötelezettségei teljesítése után fennmaradó szabad kapacitását nyilvános,
átlátható, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő kereskedelmi feltételek
mellett köteles a közüzemi nagykereskedő, kereskedők, valamint - saját
felhasználásuk mértékéig - a feljogosított fogyasztók rendelkezésére bocsátani.”
11.	§
A GET 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tárolói és a szállítói engedélyes az üzemeltetésében lévő rendszer szabad
kapacitását először a rendszerirányításhoz használt gázmennyiség mértékéig a
rendszerirányítónak, azt követően a közüzemi nagykereskedőnek, az elosztói
engedélyes a közüzemi szolgáltatónak köteles felajánlani az (1) bekezdésben
meghatározott fogyasztók ellátása céljából. Az (1) bekezdésben meghatározott
fogyasztók tárolási, szállítási és elosztási igényének kielégítése után rendelkezésre
álló szabad kapacitásokat a tárolói és a szállítói engedélyes a közüzemi
nagykereskedőnek, a kereskedőnek, termelőnek és a feljogosított fogyasztónak; az
elosztói engedélyes a közüzemi szolgáltatónak, a kereskedőnek, termelőnek és a
feljogosított fogyasztóknak köteles hozzáférhetővé tenni.”
12. §
A GET 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földgázkereskedő engedélye alapján jogosult földgázt más
földgázkereskedőtől, földgáztermelőtől, engedély birtokában határon keresztüli
szállítással vásárolni, illetve a feljogosított fogyasztó, közüzemi nagykereskedő, más
földgázkereskedő, illetve a rendszeregyensúly fenntartása érdekében szükséges
gázmennyiség mértékéig a rendszerirányító részére értékesíteni.”
13.	§
(1)	A GET 33. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Abban az esetben, ha a Hivatal a határozatában a földgázrendszerhez való
hozzáférést megtiltotta, erről köteles haladéktalanul tájékoztatni az Európai
Bizottságot az ügy iratainak egyidejű megküldésével. Az Európai Bizottság
kezdeményezésére a Hivatal a határozatát négy héten belül felülvizsgálja.”
12
(2)	A GET 33. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) A Hivatal a (11) bekezdés szerinti, a földgázrendszerhez való hozzáférés
megtiltásáról szóló határozatának meghozatala során a következő szempontokat veszi
figyelembe:
a)	a kezdeményezés hatása a versenyre;
b)	a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése és az ellátás biztonsága;
c)	a kezdeményező közüzemi nagykereskedő, illetve közüzemi szolgáltató helyzete
a gázpiacon;
d)	a földgázipari vállalkozások és a fogyasztók gazdasági és pénzügyi
nehézségeinek súlyossága;
e)	a szóban forgó szerződés vagy szerződések aláírásának időpontja és feltételei,
beleértve azt is, hogy milyen mértékben veszik figyelembe a piac változásait;
f)	a probléma megoldására tett erőfeszítések;
g)	az a mérték, amennyire az illető vállalkozás ésszerű körülmények között előre
láthatta volna a hosszú távú szerződéses kötelezettségek elfogadásakor, hogy azok
komoly nehézségeket fognak eredményezni;
h)	a földgázrendszer más külföldi rendszerekkel való összeköttetésének, valamint
az együttes működtethetőségnek a módja és mértéke;
i)	a határkeresztező szállítóvezetékek technikai adatai.”
14. §
(1)	A GET 36. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A feljogosított fogyasztó földgázigényét a közüzemi szolgáltatás keretei között,
vagy - a közüzemi fogyasztó esetén a közüzemi szerződése felmondásával - a
kereskedőtől, földgáztermelőtől, a szervezett földgázpiacról való vásárlással vagy
földgázbehozatalból elégítheti ki.
(3)	A feljogosított fogyasztó a közüzemi szerződését - eltérő megállapodás hiányában
- a bejelentést követő negyedik hónap első napjára mondhatja fel. Ettől az időponttól
a felek eltérően is megállapodhatnak. A felmondás és a kilépés feltétele a közüzemi
szolgáltatóval szemben fennálló tartozás rendezése.”
(2)	A GET 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A feljogosított fogyasztó kezdeményezheti korábbi közüzemi szolgáltatójánál a
közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérését, közüzemi szerződés kötését.
A szerződést az érintett közüzemi szolgáltatónak a bejelentést követő év július 1-jei
hatállyal kell megkötnie abban az esetben, ha a visszatérni szándékozó fogyasztó
ellátásához szükséges kapacitás rendelkezésre áll. A szerződés rövidebb határidővel is
megköthető, ha ahhoz az érintett közüzemi szolgáltató és a közüzemi nagykereskedő
is hozzájárul.”
(3)	A GET 36. §-a a következő (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki:
13
„(7) A feljogosított fogyasztót a közüzemi szerződése megszűnését követően is
megilleti a közüzemi szerződésben lekötött mértékű szállítói, tárolói, elosztói, illetve
határon keresztüli szállítási kapacitás, amely kapacitás meghatározásának szabályait
az üzemi és kereskedelmi szabályzat tartalmazza. Ez a kapacitás nem minősül új
kapacitáslekötési igénynek.
(8)	Amennyiben a feljogosított fogyasztó gázellátása lehetetlenné válik, soron kívül
kezdeményezheti az illetékes közüzemi szolgáltatónál a közüzemi fogyasztói körbe
történő visszatérését. A közüzemi szerződés megkötését a szolgáltató nem tagadhatja
meg abban az esetben, ha a feljogosított fogyasztó a 31. § (1) bekezdése szerinti,
külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztó. A fogyasztó a
kezdeményezését követő év június 30-ig felemelt díjat köteles fizetni a közüzemi
nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató részére. A felemelt díj mértékét a
miniszter rendeletben állapítja meg. A közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérés
részletes feltételeit külön jogszabály határozza meg.”
15. §
A GET 39. §-a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A közüzemi fogyasztó közüzemi szerződésének a következőket kell tartalmaznia:
a)	a szerződő felek megnevezése (természetes személyeknél a név, lakcím, anyja
neve, születési hely és idő; gazdálkodó szervezeteknél a székhely és a
cégjegyzékszám, valamint az adószám feltüntetése);
b)	a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja;
c)	a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt
rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől
eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye;
d)	a szerződés megkötésekor érvényes árakra, díjakra, ezek alkalmazási feltételeire,
valamint a választható fizetési módokra vonatkozó tájékoztatás;
e)	a szerződés időtartama, a szerződés feltételei, valamint az igénybe vett
szolgáltatások, illetőleg a szerződés megszüntetésének, felmondásának feltételei;
f)	a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei;
g)	a fogyasztói panasz benyújtásának, ügyintézésének lehetőségéről és módjáról
való tájékoztatás.
(6)	A közüzemi fogyasztóval kötött közüzemi szerződés általános szerződési
feltételeinek módosítása esetén, a Hivatal jóváhagyása után az érintett fogyasztókat a
módosítás tényéről országos vagy helyi lapban legalább két alkalommal feladott
közlemény útján értesíteni kell, továbbá az értesítést az ügyfélszolgálati irodákban
való kifüggesztés útján, valamint a honlapon is közzé kell tenni. Az értesítéssel
egyidejűleg a fogyasztókat értesíteni kell az őket megillető felmondási jogukról.
(7)	A közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztót legkésőbb a díjváltozást követő
hónap végéig írásban tájékoztatja a fogyasztót érintő árak és díjak változásáról.”
14
16. §
A GET 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szállítói, illetve az elosztói engedélyes a közüzemi fogyasztónak leszállított
földgáz mennyiségének és teljesítményének méréséről - az átalánydíjas fogyasztók
kivételével - hiteles gázmérővel vagy mérési rendszerrel gondoskodik. E méréseket,
valamint a gázmérővel kapcsolatos egyéb szükséges teendőket a szállítói, illetve az
elosztói engedélyes
a)	háztartási fogyasztó esetén a saját költségén,
b)	egyéb fogyasztó esetén megállapodás szerint
köteles elvégezni. A fogyasztás díját a külön jogszabályban foglalt rendelkezések
alapján kell megállapítani és elszámolni.”
17.	§
A GET 43. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közüzemi fogyasztó szerződésszegésének minősül, ha]
„d) a fogyasztó a közüzemi szolgáltató külön jogszabályban meghatározott módon
megküldött értesítései és a részére a külön jogszabályban meghatározott időpont-
egyeztetési jog biztosítása ellenére nem teszi lehetővé, hogy a közüzemi szolgáltató
jogszabályban foglalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében az elosztói engedélyes
vagy annak megbízottja a fogyasztásmérő berendezés leolvasása, hitelesítése, cseréje
céljából, valamint általános műszaki jellegű, illetve a közüzemi fogyasztó
személyében beállt változás miatt szükséges ellenőrzés érdekében a fogyasztási
helyhez tartozó mérőhelyen munkát végezzen,”
18.	§
(1)	A GET 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A célelőirányzat pénzügyi fedezetét képezi a bányászatról szóló 1993. évi
XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. §-a (3) bekezdésének ba) pontjában
meghatározott bányajáradéknak a 12%-ot meghaladó része.”
(2)	A GET 50. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg az
eredeti (4) és (5) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:
„(4) A célelőirányzat pénzügyi fedezetét képezi a közüzemi nagykereskedői
engedélyesi tevékenység földgázár-szabályozásban elismert (az árszabályozásban
figyelembevételre kerülő) és a tényleges importköltségeinek pozitív különbözetéből
adódó, az adott naptári évben keletkező bevételi többlet.
15
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott összeget földgázár-kiegyenlítő befizetés címén a
közüzemi nagykereskedői engedélyes köteles a célelőirányzat javára a tárgyév
december 31-ig megfizetni. Ezt az összeget a közüzemi nagykereskedői engedélyes
egyéb ráfordításként számolja el.”
19.	§
A GET 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) Az integrált földgázipari vállalkozás köteles a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvényben (a továbbiakban: Számv. tv.) meghatározott módon eszközeit és
forrásait, bevételeit és ráfordításait földgázipari tevékenységenként, illetve a nem
földgázipari tevékenységeitől is belső számvitelében elkülöníteni, valamint azokat az
éves beszámolója kiegészítő mellékletében, tevékenységenként készített mérlegben és
eredménykimutatásban olyan módon bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket
önálló gazdálkodó szervezetek végeznék.
(2)	A földgázipari vállalkozásnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében
részleteznie kell a szállító- és elosztóvezeték tulajdonlásából eredő bevételeket, illetve
a kapcsolt vállalkozásoktól származó bevételeket és ráfordításokat.
(3)	A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a
könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre vonatkozó
szabályokat a Számv. tv. állapítja meg. Az engedélyköteles tevékenységet végzők
kötelesek belső számvitelükben az eszközök és források, a bevételek és ráfordítások,
valamint a tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében
az értékcsökkenés megosztásának szabályait megállapítani. Az engedélyköteles
tevékenységet végzők éves könyvvizsgálata során a könyvvizsgálónak ellenőriznie
kell az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését is.
(4)	A földgázszállítói, -elosztói és -tárolói engedélyesek nem élhetnek vissza azokkal
az üzleti érdeket érintő információkkal, amelyekhez a rendszerhasználóktól a
rendszerhez való hozzáférés megvalósítása vagy tárgyalása során jutottak, és
mindazon információkat kötelesek az összes érdekelt rendelkezésére bocsátani,
amelyeket bármelyik érdekelt részére eljuttattak.
(5)	A földgáztermelő, a határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési
engedély birtokosa, a rendszerirányítói engedélyes, a 100 000-nél kevesebb
rácsatlakozott fogyasztót ellátó földgázelosztási és közüzemi szolgáltatási engedélyes,
valamint a vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató
engedélyes az e tevékenység során felmerült költségeit nem köteles az (1) bekezdés
szerint más földgázipari tevékenységeitől elkülöníteni.
(6)	A horizontálisan integrált földgázipari vállalkozás, amennyiben éves
árbevételének legfeljebb 1%-a, de maximum 500 millió forint származik e törvény
által meghatározott engedélyköteles tevékenységtől eltérő egyéb tevékenységeiből,
nem köteles ez utóbbi tevékenységeivel kapcsolatban az (1) bekezdés szerint eljárni.
16
E tevékenységéből származó bevételeit, ráfordításait, valamint a tevékenységhez
rendelhető eszközöket köteles az éves beszámoló kiegészítő mellékletében
részletezni.”
20.	§
A GET az 51. §-t követően a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) Amennyiben a szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási
tevékenységet vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás végzi, az e tevékenységeket
a hozzájuk közvetlenül nem kapcsolódó egyéb tevékenységektől elkülönült
szervezetben és döntéshozatali eljárás alkalmazásával kell ellátni, a 100 000-nél
kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátó földgázelosztási és közüzemi szolgáltatási,
valamint a vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató
engedélyesi tevékenységek kivételével.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében a vertikálisan
integrált földgázipari vállalkozás különösen az alábbi követelményeknek köteles
megfelelni:
a)	a szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyesnek a gazdasági
társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 21. §-ában
meghatározott vezető tisztségviselője, valamint a Gt. 31. §-ában meghatározott
felügyelő bizottság tagja nem szerezhet társasági részesedést az integrált földgázipari
vállalkozáshoz tartozó, más - nem szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói
engedélyes - vállalkozásban, nem lehet ilyen vállalkozás vezető tisztségviselője, és
nem létesíthet ilyen vállalkozással munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyt,
b)	az a) pontban foglaltakat a szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói
engedélyesnek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 188. §-ában
meghatározott vezető állású munkavállalója esetében is alkalmazni kell. A vezető
állású munkavállalót az integrált földgázipari vállalkozáshoz tartozó más - nem
szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes - vállalkozáshoz nem lehet
kirendelni,
c)	a szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes vezető állású
munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és a felügyelő bizottság tagjának a
Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet
más - nem szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes -, e törvény szerint
engedélyköteles földgázipari vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő
bizottságának tagja, továbbá a szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes
vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának közeli hozzátartozója nem
lehet más - nem szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes -, e törvény
szerint engedélyköteles földgázipari vállalkozás vezető állású munkavállalója,
d)	a szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes vezető tisztségviselője és a
felügyelő bizottságának tagja a megbízatásának lejártától számított három évig nem
lehet más - nem szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes -, e törvény
szerint engedélyköteles földgázipari vállalkozás vezetője,
17
e)	a szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes vezető állású
munkavállalójának munkaszerződésében, illetve megbízási szerződésében foglalt
jogait és kötelezettségeit, a munkabérét és egyéb juttatásait, valamint
munkavégzésének feltételeit, továbbá a vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottság
tagjának díjazását úgy kell meghatározni, hogy a vezető állású munkavállaló a
szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes működését befolyásoló
döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelően járjon el,
f)	a szállítói, illetve az elosztói engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelően jogosult meghozni a szállító- és elosztóvezeték
üzemeltetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökkel kapcsolatos
döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, valamint a
vezetékek létesítésével, továbbá felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is,
g)	a rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének
megfelelően jogosult meghozni a rendszerirányításhoz szükséges informatikai és
távközlési eszközök, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb eszközök üzemeltetésére,
fenntartására és fejlesztésére vonatkozó döntéseket. A tulajdonos e döntéseket érintő
egyedi utasítást nem adhat.
(3)	A (2) bekezdés f) pontjában foglalt rendelkezések teljesítése nem érinti a
rendszerirányító és a szállítói, valamint elosztói engedélyesek tulajdonosainak külön
jogszabályokban meghatározott jogait.
(4)	A rendszerirányítói engedéllyel is rendelkező szállítói engedélyes tevékenységét
nem szükséges döntéshozatali szempontból külön választani egymástól.
(5)	A szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes és a szervezett
földgázpiac működtetési engedélyese köteles biztosítani, hogy az engedélyköteles
tevékenységgel kapcsolatos információk és adatok kezelése, továbbítása, más módon
hozzáférhetővé tétele, valamint nyilvánosságra hozatala megfeleljen
a)	a jogszabályokban, valamint az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglalt
előírásoknak,
b)	a külön jogszabályokban az engedélyes vállalkozás tulajdonosainak jogaira
vonatkozó rendelkezéseknek,
c)	az azonos fajta engedéllyel rendelkező engedélyesekkel és fogyasztókkal szemben
az egyenlő bánásmód követelményének.
(6)	Amennyiben a szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyesi és a
szervezett földgázpiac működtetési tevékenységet vertikálisan integrált földgázipari
vállalkozás végzi, a 14. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések teljesítése
érdekében - különös tekintettel a jogszabályokban, valamint az üzemi és kereskedelmi
szabályzatban meghatározott adatokhoz és információkhoz való hozzáférés lehetővé
tételére - a vállalkozás köteles biztosítani, hogy az egyéb földgázipari engedélyesek
egyenlő elbánásban részesüljenek, tekintet nélkül arra, hogy ezek az engedélyesek az
integrált földgázipari vállalkozás részei vagy más önálló vállalkozások.
18
(7)	A szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyesek az egyenlő bánásmód
követelményének a vállalkozás működése során történő érvényre juttatása érdekében
kötelesek megfelelési szabályzatot készíteni, és azt a Hivatalhoz előzetes jóváhagyásra
benyújtani. A szabályzatban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről éves megfelelési
jelentést kell készíteni. Az éves megfelelési jelentést nyilvánosságra kell hozni,
valamint jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz.
(8)	A megfelelési szabályzat, valamint az éves megfelelési jelentés meghatározza azokat
a szabályokat és egyéb szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják az egyenlő
bánásmód követelményének megfelelő működést, különös tekintettel az 51. §-ban és az
e §-ban foglalt rendelkezések betartására. A megfelelési szabályzatra, valamint az éves
megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
21.	§
A GET 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében
felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek harmadik személy általi végzéséhez,
valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni
értékű jogainak harmadik személy részére történő átruházásához, átengedéséhez,
lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez
vagy biztosítékul való lekötéséhez.”
22.	§
(1)	A GET 55. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány rendeletben állapítja meg:]
„c) a feljogosított fogyasztók körét, a feljogosított fogyasztóvá válás feltételeit és
időpontját, valamint a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérés részletes
feltételeit,”
(2)	A GET 55. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány rendeletben állapítja meg:]
„k) a számvitelileg szétválasztott tevékenységet folytató földgázipari vállalkozások
által alkalmazott, az 51/A. § (7) bekezdésében meghatározott megfelelési
szabályzatra, valamint az éves megfelelési jelentésre vonatkozó részletes
szabályokat,”
(3)	A GET 55. §-a a következőp) és q) pontokkal egészül ki:
[A Kormány rendeletben állapítja meg:]
„p) a telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó részletes
szabályokat,
19
q) az üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozásának és egyeztetésének rendjét,
tartalmi elemeit, valamint a szabályzatok kidolgozásáért felelős engedélyesek
körét.”
23.	§
(1)	A GET 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:]
„a) a hatósági árakat és díjakat, valamint az ár- és a díjalkalmazási feltételeket, az
árszabályozás kereteit, illetőleg a célelőirányzatba befizetendő jövedelem
meghatározásának módját,"
(2)	A GET 56. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:]
„e) az engedélyköteles tevékenységet folytató gazdasági társaságnál mi minősül a
társaság pénzeszközei jelentős részének, illetve alaptevékenysége folytatását biztosító
eszköznek, vagyoni értékű jognak.”
(3)	A GET 56. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter rendeletben állapítja meg:]
„b) a hálózatfejlesztéssel, -bővítéssel, illetve a fogyasztók bekapcsolásával
kapcsolatban a fogyasztók által fizetendő díj mértékét, valamint a díj fizetésével,
kezelésével és felhasználásával kapcsolatos eljárások szabályait,”
(4)	A GET 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter rendeletben állapítja meg:]
„c) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvényben meghatározottak figyelembevételével az
engedélyeseknek és a rendszerhasználóknak a gázipari tevékenységükkel, illetve a
gázfogyasztással összefüggő adatszolgáltatásuk részletszabályait, valamint a
Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, és a Magyar
Energia Hivatal által a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi
szervezetek, illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás rendjét,
továbbá a Polgári Törvénykönyv 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott
üzleti titoknak minősülő tények, információk, megoldások és adatok védelmére
vonatkozó részletes szabályokat,”
(5)	A GET 56. §-ának (2) bekezdése a következő n) és o) pontokkal egészül ki:
20
[A miniszter rendeletben állapítja meg:]
,,n) a biogáz és biomasszából származó gázok, valamint az egyéb gázfajták
földgázrendszerbe juttatásának feltételeit,
o)	az 50. § (3) bekezdése szerinti célelőirányzatra vonatkozó befizetési
kötelezettség megfizetésének részletes szabályait.”
24.	§
A GET 85. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 2004. január 1-jét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett
gázelosztó vezetékek esetében, amennyiben azok elhelyezésére és biztonsági övezetére
a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, illetve a megállapított jog az ingatlan-
nyilvántartásba nem került bejegyzésre, az elosztói engedélyes vagy a gázelosztó
vezeték tulajdonosa a vezetékre a Bt. 38. §-ában meghatározottak szerint alapíthat
szolgalmi jogot.”
25.	§
A GET 86. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
86. § (1) Ez a törvény - az 55. és 56. §-ban adott felhatalmazás alapján megalkotandó
kormány-, illetve miniszteri rendeletekkel, valamint a Bt.-vel együtt - a földgáz belső
piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja.
(2)	Ez a törvény az ipari végfelhasználók felé felszámított gáz- és villamosenergia-díjak
átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásokról szóló, 1990. június 29-i
90/377/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
26.	§
(1)	E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2005. július 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 14. §-a, 18. §-a és 24. §-a a törvény kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(3)	E törvény 28. §-a 2005. november 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 29. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.
21
(5)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény 180. §-ának (1) bekezdése nem lép hatályba.
27.	§
(1)	2007. június 30-ig - a háztartási fogyasztók kivételével - feljogosított
fogyasztónak minősül minden fogyasztó. 2007. július 1-jétől feljogosított fogyasztónak
minősül minden fogyasztó.
(2)	Az elosztói engedélyes 2007. július 1-jét követően
a)	ha 100 000-nél több rácsatlakozott fogyasztót lát el, a vezetékes propán-,
butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató engedély kivételével más, e
törvényben szabályozott működési engedéllyel nem rendelkezhet,
b)	ha kevesebb mint 100 000 rácsatlakoztatott fogyasztót lát el - e fogyasztók
vonatkozásában - földgáz közüzemi szolgáltatási engedéllyel, valamint
vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató
engedéllyel rendelkezhet.
28.	§
(1)	A GET 4. §-a (1) bekezdésénekj) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) földgázellátással, a
földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével,
továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny
elősegítésével kapcsolatos feladatai a következők:]
„j) jogosult feladatának ellátása érdekében, külön jogszabályban meghatározott
módon az engedélyes társaság irataiba betekinteni, ideértve a Polgári Törvénykönyv
81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott üzleti titkot tartalmazó iratokat is,
valamint jogosult az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozó iratokról
másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és
rendszeres információkat kérni, amelyeket köteles a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) 17. §-ában meghatározott szabályok szerint kezelni,”
(2)	A GET 4. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek,
és ezzel egyidejűleg a 4. § a következő (6)-(17) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A Hivatal eljárására a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt
eltérésekkel.
(5)	A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje 90 nap, fogyasztói panasz
elbírálása esetén 60 nap.
22
(6)	Amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott hatáskörében
jár el, az ügyintézés határideje 60 nap. Ez esetben az eljárás kérelemre indul. Eljárása
során a Hivatal köteles a feleket meghallgatni és közöttük egyezség létrehozására
törekedni.
(7)	A Hivatal a hivatalból indult eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre
indult eljárásról az ismert ellenérdekű, illetve az érintett ügyfelet 15 napon belül értesíti.
(8)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezésétől
számított 20 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás
jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(9)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a
tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban a hatásterületen levő ingatlanok
tulajdonosai, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használói nem minősülnek
ügyfélnek.
(10)	Amennyiben a Hivatal szakértőt rendel ki, indokolt esetben a szakvélemény
megérkezéséig az eljárást felfüggesztheti.
(11)	A Hivatal eljárása során a külön jogszabályban meghatározott szakhatóság,
illetve szakhatóságok közreműködését veszi igénybe. Amennyiben a Hivatal és a
megkeresett szakhatóság, illetve szakhatóságok egymással - egészben vagy részben -
ellentétes egyedi előírást állapítanak meg vagy feltételt támasztanak, a Hivatalnak és az
érintett szakhatóságnak, illetve szakhatóságoknak egyeztetést kell lefolytatniuk, amelyet
legkésőbb 30 napon belül le kell zárniuk.
(12)	A Hivatal az (1) bekezdés b), d) és g) pontjaiban meghatározott
esetekben - amennyiben a kérelemnek helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű
fél - egyszerűsített határozatot is hozhat.
(13)	A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak
rendelkező részét a Ket. 81. §-ának (8) bekezdése alapján nyilvánosan közzétenni.
(14)	A Hivatal határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat
felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult
megváltoztatni.
(15)	A Hivatal felügyeleti szerve nem gyakorolhatja a Ket. 115. §-ának (2)
bekezdésében meghatározott felügyeleti jogkörét.
(16)	A Hivatal a végrehajtást a Ket. 127. §-a szerinti feltétel teljesülésétől, illetve a
végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül
rendeli el.
(17)	A Hivatal felügyeleti szerve nem rendelheti el a Hivatal jogerős határozata
végrehajtásának felfüggesztését.”
23
(3)	A GET 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendszerirányító, valamint a szállítói és elosztói engedélyesek az (1)
bekezdésben foglaltakat befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének
megfelelően kötelesek végrehajtani. A Hivatal a rendszerhasználónak a
rendszerirányító, illetve a szállítói és elosztói engedélyesek működésével
kapcsolatban benyújtott kérelmeit a 4. § (6) bekezdésében meghatározott módon
bírálja el.”
29.	§
A GET 36. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Amennyiben a feljogosított fogyasztó gázellátása lehetetlenné válik, soron kívül
kezdeményezheti az illetékes közüzemi szolgáltatónál a közüzemi fogyasztói körbe
történő visszatérését. A közüzemi szerződés megkötését a szolgáltató nem tagadhatja
meg abban az esetben, ha a feljogosított fogyasztó lakossági fogyasztó, illetve a 31. §
(1)	bekezdése szerinti, külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztó.
A fogyasztó a kezdeményezését követő év június 30-ig felemelt díjat köteles fizetni a
közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató részére. A felemelt díj mértékét
a miniszter rendeletben állapítja meg. A közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérés
részletes feltételeit külön jogszabály határozza meg.”
30.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a GET 31. §-ának (2)
bekezdése, 33. §-ának (7)-(10) bekezdése, 36. §-ának (1) bekezdése, 55. §-ának
n) pontja, 56. §-a (2) bekezdésének k) pontja és 85. §-ának (1), (3) és (5) bekezdése.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2003-ban elfogadott, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény
(a továbbiakban: GET) új alapokra helyezte a magyar földgázellátás addigi rendszerét
azáltal, hogy megteremtette az Európai Unió által megfogalmazott azon
követelményeket, amelyek biztosítják a gáziparban kialakuló piaci verseny jogi
feltételeit, illetve továbbra is megfelelő védelmet nyújtanak a fogyasztók részére.
A fogyasztók fokozott védelme, a gázellátás biztonsága és a piaci feltételek
harmonizációjának megteremtése már a GET megalkotásakor is olyan elsődleges
szempont volt, amely a Javaslat előkészítésekor is kiemelt célkitűzés maradt.
A GET parlamenti végszavazását, illetve annak kihirdetését követően az Európai
Unióban elfogadták a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a
98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. június 26-i 2003/55/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv).
Az új Irányelv tervezetei ismertek voltak mind a jogalkotó, mind a gáziparban érdekelt
szervezetek számára, és az azokban megfogalmazott rendelkezések és elvek
nagyobbrészt már a GET-be is beépítésre kerültek.
Az Irányelv korábbi tervezetei és a véglegesen elfogadott Irányelv közötti néhány
eltérésből adódó különbséget a GET törvényalkotási folyamatában az időeltolódás
következtében a jogalkotó természetesen nem vehette figyelembe, ezért a Javaslat
alapvetően az új, hatályos Irányelvnek való minél teljesebb megfelelést igyekszik
biztosítani.
Az Irányelv továbbra is meghatározza a tagállamok részére, hogy a gázellátásra
vonatkozó szabályozásukban a földgázszállítási, -tárolási és -elosztási rendszerekhez a
földgázpiac szereplői azonos feltételekkel, diszkrimináció-mentesen férhessenek hozzá,
és azokat díj ellenében használhassák.
Az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő hálózati hozzáférés biztosítása
érdekében az Irányelv kiemeli a tagállamok szabályozó hatóságainak szerepét és a
nemzeti jogszabályok által e területen meghatározott hatáskörüket. Fontos, hogy a
szabályozó hatóságok minden tagállamban megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek e
feladatok megoldásában.
Az Irányelv szerint alapkövetelményként kell biztosítani, hogy a földgázfogyasztók
szabadon választhassák meg szolgáltatójukat. A földgáz hazai piacának kialakítása
révén biztosítani kell a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló intézkedések
végrehajthatóságát, illetve azt, hogy a fogyasztók ténylegesen szabadon választhassák
meg gázellátójukat.
2
Az Irányelvben rögzített elvárás a tagállamok számára, hogy biztosított legyen a
szállításhoz való hozzáférés tarifáinak átláthatósága és a megkülönböztetéstől való
mentessége.
Ugyancsak az Irányelv követelménye az is, hogy a tagállamoknak lehetővé kell tenniük
a szükséges minőségi elvárások figyelembevétele mellett a biogáznak és a biomasszából
származó, valamint az egyéb gázfajtáknak a földgázrendszerbe történő juttatását, illetve
szállítását.
A Javaslat az Irányelvben lefektetett elvek alapján néhány részterületen a GET-re
vonatkozóan fontos pontosításokat tartalmaz, illetve kiegészíti azt az Irányelv korábban
nem ismert módosításainak megfelelően, az alaptörvény eredeti koncepcióját azonban
nem változtatja meg.
A GET 2004. január 1-jei hatálybalépését követően eltelt időszak igazolta, hogy a
törvényi szabályozás a hazai gázipar, illetve a gázfogyasztók érdekeinek megfelelően
működik és életképes. A Javaslat elfogadása esetén az eltelt több mint egy év működési
tapasztalatai, valamint a hatályos Irányelv által megkövetelt módosítások alapján a
magyar szabályozás teljes egészében megfelel az európai uniós elvárásoknak.
A Javaslat a Magyar Energia Hivatal eljárása tekintetében a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
rendelkezéseivel való összhang megteremtését is biztosítja.
3
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A GET jelenlegi 1. §-a a törvény hatályáról rendelkezik, amely többek között kiterjed a
földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére,
közüzemi nagykereskedelmére, közüzemi szolgáltatására, a rendszerirányításra és a
földgáz felhasználására. A Javaslat az Irányelvnek megfelelően a hatályt a földgázon
kívül kiterjeszti a biogázra és a biomasszából származó gázokra, valamint az egyéb
gázfajtákra is.
A 2. §-hoz
Ez a § a GET értelmező rendelkezései közül egyrészt pontosítja a földgáz, a
földgáztermelő, továbbá az integrált földgázipari vállalkozás fogalmát - ez utóbbinál
részletesen megkülönböztetve egymástól a vertikálisan és a horizontálisan integrált
földgázipari vállalkozást -, másrészt az eddigi fogalommeghatározásokat olyan újakkal
is kiegészíti, mint a biogáz és a biomasszából származó gázok, valamint az egybefüggő
telephely és a telephelyi vezeték meghatározása. Ez utóbbi két fogalommeghatározás a
Javaslat 9. §-ával megállapított GET új 27/A. §-ához kapcsolódik, amely révén lehetővé
válik, hogy egy, az ingatlan-nyilvántartás szempontjából egységes ingatlanon több
fogyasztó számára is biztosított legyen a földgázellátás. A GET 3. §-ának 47-49.
pontokkal való kiegészítése alapján egyértelművé válnak azon területi egységek is,
amelyekre vonatkozóan a törvény hatálya alá tartozó engedélyesek az egyes
engedélyeket megkaphatják.
A 3. §-hoz
A Javaslat a GET jelenleg hatályos 4. §-a helyébe új rendelkezést léptet, amely az
eddigieknek megfelelően szintén részletezi a Magyar Energia Hivatalnak a
földgázellátással, valamint a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac
működésének felügyeletével kapcsolatos hatósági feladatait. A Hivatal alapfeladataiként
meghatározott engedélyező, fogyasztóvédelmi, árelőkészítő, illetve árfelülvizsgálati
tevékenységei nem változnak. Az Irányelv ugyanakkor továbbra is
alapkövetelményként határozza meg a gázipari versenypiac működésének ellenőrzését,
a versenyellenes magatartás megakadályozását, valamint az egyenlő bánásmód
követelményeinek megfelelően a földgáz szállító- és elosztóvezetékekhez való
hozzáférés lehetőségének megteremtését, illetve ezeknek ellenőrzését. A Javaslat ennek
megfelelően bővíti a Hivatalnak, mint a piaci szereplőktől független hatóságnak a
feladatait.
4
A 4. §-hoz
A Javaslat egyrészt a GET 9. §-ának (1) bekezdését egészíti ki - figyelemmel a Javaslat
9. §-ával megállapított új 27/A. § előírásaira - a telephelyi vezetékre vonatkozó
működési engedély felsorolásával, másrészt az (5)-(7) bekezdéseket pontosítja az
Irányelvnek megfelelően, miután ez utóbbi előírja, hogy a tárolók, valamint a szállító-
és elosztóvezetékek, illetve berendezéseiknek üzemeltetése mellett azok fejlesztése is az
engedélyesek kötelezettsége, és ezt a fejlesztést a Hivatal által előzetesen elfogadott
tervek szerint kötelesek elvégezni.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a GET 14. §-a helyébe szintén új rendelkezést léptet. A fogyasztók
földgázellátása továbbra is egyrészt a szabadpiacon kötött földgázvásárlási szerződés
alapján, másrészt közüzemi szerződés keretében nyújtott gázszolgáltatás útján
valósulhat meg. Az eddigi rendelkezések kiegészülnek azon új, a fogyasztók érdekét
szolgáló előírással, amely kimondja, hogy minden fogyasztót megilleti a megfelelő
minőségű földgázhoz való hozzáférés, ha az adott település, településrész vagy terület
elosztóvezetéke műszakilag ezt lehetővé teszi, és ugyancsak jogosultak a fogyasztók a
számukra leginkább megfelelő vételezési mód, illetve pénzügyi feltételek
megválasztására is.
A Javaslat a GET (4) és (7) bekezdéseit is pontosítja annyiban, hogy megerősíti a
rendszerirányító felelősségét a rendszerirányítás részletes szabályait tartalmazó üzemi és
kereskedelmi szabályzat kidolgozása vonatkozásában. A jelenleg hatályos rendelkezés a
szabályzatnak a földgáz tárolására, szállítására, elosztására, valamint a szervezett
földgázpiac működésére vonatkozó fejezeteinek elkészítését az engedélyesek számára
írja elő. A Javaslat szerint e tekintetben az engedélyeseknek csak javaslattételi joguk
van, a szabályzat kidolgozásáért a tényleges felelősség a rendszerirányítót terheli.
Módosul az üzemi és kereskedelmi szabályzattal kapcsolatban a Hivatal hatásköre is.
A Hivatal évente hagyja jóvá az engedélyesek által elkészített szabályzat tervezetét.
Amennyiben a hatóság által jóváhagyott szabályzat a későbbiekben akadályozza a
hatásos verseny érvényesülését, vagy egyes fogyasztókkal szemben indokolatlan
megkülönböztetést tesz lehetővé, a Hivatal határozatban kötelezi az érintett
engedélyeseket a szabályzat módosítására, és a módosítás elmulasztása esetén bírságot
szabhat ki. A módosítás elkészültéig a hatóság által kiadott ideiglenes szabályzatot kell
irányadónak tekinteni.
A 6. §-hoz
A Javaslat új 14/A. §-sal egészíti ki a GET-et. A személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel összhangban a
Javaslat a cél pontos meghatározásával, valamint a kezelt adatok körének kijelölésével
felhatalmazást ad a fogyasztókkal kapcsolatban álló engedélyes vállalkozásoknak a
tevékenységük végzéséhez szükséges, személyes adatot tartalmazó iratok kezelésére.
Ez a rendelkezés biztosítja a személyes adatok jogszabályoknak megfelelő kezelését.
5
A 7. §-hoz
A Javaslat e §-a által kiegészített GET ugyancsak követi az Irányelv előírásait.
Az Európai Unión belüli egységes földgázpiac hatékony működését szolgáló
határkeresztező vezetékek létesítésének ösztönzése érdekében a Javaslat megteremti a
lehetőséget arra, hogy a vezeték létesítője átmeneti időre mentesülhessen a GET-ben
szereplő egyes követelményeknek való megfelelés alól. Az új § az ehhez kapcsolódó
eljárásrendet tartalmazza.
A 8. §-hoz
A versenypiac elősegítése érdekében alapvető követelmény az, hogy a fogyasztó
gyorsan és költségmentesen tudjon gázellátót váltani A Javaslat megteremti annak
lehetőségét, hogy kereskedőváltás esetében térítésmentes legyen számára az üzemi és
kereskedelmi szabályzatban meghatározott fogyasztásmérő és az ahhoz tartozó
adatátviteli berendezés cseréje.
A 9. §-hoz
A GET jelenleg semmilyen formában nem szabályozza az egybefüggő telephelyen
üzemelő azon vezetékek működtetését, amelyek olyan fogyasztókat látnak el, akiknek
nincs közvetlen kapcsolatuk az együttműködő gázrendszerrel. A Javaslat ezt a
jogszabályi hiányosságot pótolja a telephelyi vezetékre vonatkozó rendelkezések
törvénybe iktatásával. A telephelyi vezeték üzemeltetője egyszerűsített eljárás keretében
kérhet engedélyt a vezeték működtetésére. Amennyiben ezzel a jogával nem él, a
vezetékről földgázt vételező fogyasztók kezdeményezhetik ugyanezt a Hivataltól, amely
révén a hatóság felügyeleti, ellenőrzési hatásköre erre a vezetékfajtára is kiterjed.
A telephelyi vezeték üzemeltetője köteles a vezetéket a megfelelő környezetvédelmi és
műszaki előírások szerint működtetni és annak használatáért a fogyasztóktól méltányos
díjat kérhet. A telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó részletes
szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
A 10-12. §-hoz
A GET 30. §-a (2) és (3) bekezdésének pontosítása révén a tárolói engedélyes szabad
földgázkapacitására a közüzemi nagykereskedő prioritása csak a háztartási fogyasztók,
valamint a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók ellátását
biztosító földgázmennyiség mértékéig terjed ki. A Javaslat a továbbiakban a GET
31.	§-a (4) bekezdésének szövegpontosítására irányul, amely szerint a háztartási, illetve
a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók gázigényének kielégítése,
valamint a rendszerirányításhoz szükséges gázmennyiség biztosítása után a tárolói, a
szállítói és az elosztói engedélyes a megmaradó szabad kapacitásait a közüzemi
nagykereskedőnek, a kereskedőnek, a termelőnek és a feljogosított fogyasztónak köteles
hozzáférhetővé tenni.
6
A 13. §-hoz
Az Irányelvnek megfelelően a Javaslat újraszabályozza azt az eljárásrendet, amikor a
közüzemi nagykereskedő vagy a közüzemi szolgáltató számára a feljogosított
fogyasztónak a közüzemi szolgáltatásból történő kilépése olyan bizonyítottan
áthidalhatatlan pénzügyi és gazdasági nehézséget okoz, amely indokolttá teszi, hogy a
Hivatal a feljogosított fogyasztónak a földgázrendszerhez való hozzáférést tiltsa meg.
A Javaslat részletezi az erre vonatkozó hatósági eljárást, illetve az eljárás során
figyelembe veendő szempontokat.
A 14. §-hoz
A Javaslat a GET 36. §-át abból a szempontból módosítja, hogy pontosítja a
feljogosított fogyasztó részéről a közüzemi szerződése felmondásának, illetve a
közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérésének feltételeit. A Javaslat értelmében a
közüzemi szerződését felmondó feljogosított fogyasztó - amennyiben a gázellátása
időközben lehetetlenné válik - bármikor, soron kívül kezdeményezheti az illetékes
közüzemi szolgáltatónál a közüzemi körbe történő visszalépését. Az ilyen rendkívüli
visszalépés esetén azonban ezen fogyasztónak a következő év június 30-ig felemelt díjat
kell fizetnie. A díj mértékét a Javaslat értelmében a miniszter rendeletben állapítja meg.
A 15. §-hoz
Ez a § a közüzemi szerződés kötelező minimális tartalmi elemeit határozza meg.
Alapvetően a fogyasztói érdekeket szolgálja az az új rendelkezés is, amely előírja a
közüzemi szolgáltatónak, hogy a már megkötött korábbi közüzemi szerződés tervezett
módosításáról miként és milyen módon köteles a fogyasztókat tájékoztatni.
A 16. §-hoz
A Javaslat a közüzemi gázszolgáltatás mérésének feltételeire, illetve annak költségeire
vonatkozóan tartalmaz pontosító rendelkezéseket. A gázszállító, illetve elosztó köteles
gondoskodni a fogyasztónak leszállított gáz mennyiségének és teljesítményének hiteles
méréséről. Mind a mérések, mind pedig a gázmérővel kapcsolatos kötelezettségek
költségei a háztartási fogyasztók esetén a szállítói vagy az elosztói engedélyest terhelik,
míg egyéb fogyasztónál erre a szerződő felek megállapodása az irányadó.
A 17. §-hoz
Ez a § a közüzemi fogyasztó közüzemi szerződésszegésének a GET-ben felsorolt egyik
lehetséges esetét pontosítja, ezzel is biztosítva a szerződő felek egymással szembeni
kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését. A Javaslat a fogyasztó szolgáltatóval
szembeni, a fogyasztásmérő berendezéssel összefüggő együttműködési
kötelezettségének elmulasztását nevesíti egyik szerződésszegési lehetőségként.
7
A 18. §-hoz
A Javaslat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium költségvetési fejezetében
létrehozott Energiagazdálkodási célelőirányzat eddigi bevételi forrásának kibővítését
teszi lehetővé azáltal, hogy idesorolja a közüzemi nagykereskedői engedélyesi
tevékenységnek az árszabályozásban meghatározott jövedelmezőségét biztosító szintet
meghaladó adózás előtti nyereségét.
A 19-20. §-hoz
A Javaslat az Irányelvnek azon rendelkezéseit építi be a GET-be, amelyek előírják,
hogy a földgázipari vállalkozásoknak működésük, illetve az azokból származó
bevételeik átláthatósága érdekében gondoskodniuk kell tevékenységeik számviteli
szétválasztásáról. A módosítás utal a szétválasztás végrehajtására vonatkozó részletes
szabályokat tartalmazó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre. A vállalkozások
saját hatáskörükben kötelesek rendezni az eszközeik, forrásaik, a ráfordításaik és a
bevételeik megosztásának szabályait, és ezeket a szabályokat a Hivatal jogosult
jóváhagyni.
A 21. §-hoz
A Javaslat a GET 52. §-ának (2) bekezdését módosítja, amely így lehetővé teszi, hogy a
Hivatal hatósági, ellenőrzési jogköre az engedélyköteles tevékenységeknek az
engedélyestől eltérő, harmadik személy általi folytatására, továbbá az engedélyekben
nevesített eszközöknek, vagyoni értékű jogoknak harmadik személy részére való
átruházására, megterhelésére vagy biztosítékként történő lekötésére is kiterjedjen.
A 22-23. §-hoz
A Javaslat a GET módosításához kapcsolódóan az addigi, jogalkotásra felhatalmazó
rendelkezéseket pontosítja a Kormány, illetve a miniszterek részére, továbbá bővíti is
azokat. A Kormány rendeletben állapítja meg egyrészt a közüzemi fogyasztói körbe
történő visszatérés részletes feltételeit, a földgázipari vállalkozások tevékenységei során
az egyenlő bánásmód követelményeinek biztosítására készítendő szabályzat kötelező
tartalmi elemeit, másrészt a telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó
részletes szabályokat, illetve az üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozásának és
egyeztetésének a rendjét, a szabályzatok kidolgozásáért felelős engedélyesek körét.
Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter is, hogy rendeletben
szabályozza az engedélyesek és a rendszerhasználók adatszolgáltatásának szabályait,
illetve a Hivatal által nyújtott adatszolgáltatás rendjét, továbbá a biogáz, a biomasszából
származó gázok, valamint egyéb gázfajták földgázrendszerbe juttatásának feltételeit, és
az 50. § (3) bekezdése szerinti célelőirányzatra vonatkozó befizetési kötelezettség
teljesítésének szabályait.
8
A 24. §-hoz
A Javaslat a GET 85. §-a (7) bekezdésének módosításával lehetővé teszi, hogy
amennyiben a törvény hatálybalépését megelőzően épített és már üzemelő gázelosztó
vezetékre, illetve annak biztonsági övezetére vonatkozóan - ha ezek idegen ingatlant is
érintenek - a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, akkor az idegen ingatlannak az
elosztó vezeték biztonságos működtetése érdekében szükséges mértékű és jogszerű
használatához szolgalmi jogot lehessen alapítani a bányászatról szóló 1993. évi
XLVIII. törvény vonatkozó előírásai alapján.
A 25. §-hoz
A Javaslat pontosítja az Irányelvre történő hivatkozással a GET-nek az Európai Unió
jogának való megfelelési záradékát.
A 26. §-hoz
A Javaslat elfogadása esetén a törvénymódosítás - néhány §-ának kivételével -
2005. július 1. napján lép hatályba. A (3) bekezdés a Javaslat 28. §-ának - figyelemmel
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvényre (Ket.) - 2005. november 1-i hatálybalépéséről rendelkezik, a
(4) bekezdés pedig arról, hogy a Ket. 180. §-ának (1) bekezdése nem lép hatályba,
miután ez a rendelkezés beépül a Javaslat 28. §-ával megállapított GET 4. §-ának
(4)	bekezdésébe.
A 27. §-hoz
Ez a § rendelkezik egyrészt arról, hogy 2007. június 30-ig minden fogyasztó - a
háztartási fogyasztók kivételével - feljogosított fogyasztónak minősül, azt követően
pedig minden fogyasztót feljogosított fogyasztónak kell tekinteni. Másrészt az Irányelv
előírásaira is figyelemmel lehetővé válik, hogy - meghatározott időponttól kezdődően -
a 100 000-nél kevesebb fogyasztót ellátó elosztói engedélyes közüzemi szolgáltatási,
valamint vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató
engedéllyel is rendelkezhessen. E lehetőség biztosítása nem jelent érdemi
versenyhátrányt a piaci szereplőknek, ugyanakkor ezen engedélyesi kör kötelező
szétválasztása túlzott és felesleges bürokratikus eljárást vonna maga után.
9
A 28. §-hoz
Ez a § a Javaslat 26. §-ának (3) bekezdése szerint 2005. november 1-jén - a Ket.-tel
egyidejűleg - lép hatályba, és tartalmazza a Hivatalra vonatkozó mindazon, az
általánostól eltérő eljárási szabályokat, amelyek alkalmazása a magyar energia szektort
felügyelő független hatóság szakmailag megalapozott tevékenysége ellátásához indokolt
és szükséges.
A 29. §-hoz
Ez a § a Javaslat 26. §-a (4) bekezdésének megfelelően 2007. július 1-i hatállyal
pontosítja a GET 36. §-ának (8) bekezdését annyiban, hogy a szolgáltató a feljogosított
fogyasztó közüzemi fogyasztói körbe történő visszalépési szándéka esetén köteles a
közüzemi szerződést vele megkötni, ha a feljogosított fogyasztó egyrészt a külön
jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztónak, illetve, ha lakossági
fogyasztónak minősül.
A 30. §-hoz
A Javaslat utolsó §-a egyrészt a GET-nek a módosítás folytán feleslegessé váló egyik
felhatalmazó rendelkezését, valamint azon jogszabályhelyeit helyezi hatályon kívül,
amelyekhez kapcsolódóan, illetve azokat érintően a Javaslat tartalmaz előírásokat,
továbbá ez a § hatályon kívül helyezi a GET-nek a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi
XLI. törvényre vonatkozó egyes átmeneti rendelkezéseit is.