﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/15820. számú
törvényjavaslat
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról
Előadó: pénzügyminiszter
Budapest, 2005. április
2005. évi .... törvény
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról
A pénzügyi piacok integritása, az értékpapírok és származtatott termékek iránti közbizalom
erősítése, valamint a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció (a továbbiakban:
piacbefolyásolás) visszaszorítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. §
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1)
bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„5. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az
Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír;”
(2)	A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„13. befektetési hitel: értékpapír vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az
ügylet lebonyolításában;”
(3)	A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„29. szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca,
ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és
kielégíti az alábbi feltételeket:
a)	a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok,
piaci szokványok szerint folyik,
b)	rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,
c)	a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális
feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.),
d)	biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az
árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni),
e)	a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit
meghatározzák,
f)	a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak
minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti
(transzparencia),
g)	a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját
tevékenységükről,
h)	szerepel az Európai Unió tagállamai által saját szabályozott piacaikról készített, a többi
tagállam és az Európai Bizottság számára tájékoztatásul megküldött listán;”
(4)	A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„35. értékpapírkód: az értékpapír sorozat azonosítására szolgáló ISIN azonosító;”
2
(5)	A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„36. értékpapír-sorozat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az azonos előállítású,
azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott
teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely
későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége;”
(6)	A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„37. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek
keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át
értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú
értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni
időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére;”
(7)	A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„38. értékpapír letéti őrzés: értékpapír megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos
megbízásából való nyilvántartása és kiadása;”
(8)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 53. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
53.	intézményi befektető:]
„a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a
befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a kockázati
tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, és az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,”
(9)	A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 80. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„80. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala;”
(10)	A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 86. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„86. portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei
azzal a céllal kerülnek a porttóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet,
befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő) rendelkezése alá, hogy meghatározott
feltételek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési
eszközökbe, tőzsdei termékekbe fektesse és kezelje a befektető javára azzal, hogy a
befektető a megszerzett befektetési eszközökből, tőzsdei termékekből eredő kockázatot és
hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli;”
3
(11)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 103. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[ E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
103.	ügynök]
„a) a befektetési szolgáltatóval, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződés alapján,
annak nevében, felelősségére és kockázatára eljáró személy, aki/amely a befektetési
szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi
tevékenységét megbízási szerződés alapján végzi és ennek során az ügyfél pénzét és
egyéb eszközét kezelheti;”
(12)	A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 130-134. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„130. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára
vonatkozó, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat nyilvánosságra hozása vagy nyilvános
közlése, amelynek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozhat, amely alapján a saját vagy
más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi
függővé, kockáztatja. Ideszámít a nyilvánosság számára közölt tény, körülmény, tanulmány,
riport, elemzés, hirdetés közzététele;
131.	portfóliókezelést végző személy: a 86. pontban meghatározott tevékenységet végző
természetes személy;
132.	ajánlattevő:
a)	e törvény IV. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a korábban zárt körben
forgalomba hozott értékpapírt nyilvános értékesítésre felajánlja;
b)	e törvény VI. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő
részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot
tesz;
133.	minősített befektető:
a)	a pénzügyi piacokon működő, a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatósága által engedélyezett vagy szabályozott jogi személyek, ideértve a
hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást, biztosítót, befektetési
alapot, befektetési alapkezelő társaságot, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat,
magánnyugdíjpénztárat, portfóliókezelőt, árutőzsdei szolgáltatót, valamint minden olyan
jogi személyt, amely kizárólagos tevékenysége az értékpapírokba, illetve egyéb
befektetési eszközökbe történő befektetés;
b)	nemzeti és regionális kormányok, központi bankok, nemzetközi és nemzetek feletti
pénzügyi szervezetek;
c)	kis- és középvállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó szervezetek;
d)	olyan természetes személy, akit a Felügyelet, illetőleg a lakóhelye szerinti tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága saját kérésére annak minősített, feltéve,
hogy szerepel a lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága
által vezetett nyilvántartásban;
e)	olyan kis- és középvállalkozás, amelyet a Felügyelet, illetőleg a székhelye szerinti
tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága saját kérésére annak minősített,
4
feltéve, hogy szerepel a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatósága által vezetett nyilvántartásban;
134.	kis- és középvállalkozás: olyan gazdálkodó szervezet, amely utolsó éves vagy
konszolidált beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:
a)	a foglalkoztatottak átlagos éves létszáma kettőszázötven főnél kevesebb;
b)	mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg
fordulónapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő
összeget;
c)	éves nettó árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg
fordulónapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek
megfelelő összeget.”
(11)	A Tpt. 5. §-a (2) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás:
a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet,”
(13)	A Tpt. 5. §-ának (2) bekezdése a következő 8. ponttal egészül ki:
[ E törvény alkalmazásában]
„8. IOSCO: Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of
Securities Commissions).”
2. §
A Tpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné
nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott
értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír
tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési
szolgáltató megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, illetőleg a befektetési jegyet kibocsátó
befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján
történő jóváírását. Részvény, illetőleg egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír
esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat - az átalakítástól számított hat hónapon
belül - a befektetési szolgáltató, mint bizományos közreműködésével értékesíti. Az
értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az
értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő
lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.”
3.	§
A Tpt. IV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„AZ ÉRTÉKPAPÍROK FORGALOMBA HOZATALA, SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ
BEVEZETÉSE”
4.	§
A Tpt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során:
5
a)	a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: a részvény, az egyéb, gazdasági társaságban
való részesedést megtestesítő értékpapír, valamint bármely olyan értékpapír, amely jogot
ad részvény vagy egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő
értékpapír megszerzésére az értékpapír átváltása, vagy a benne megtestesített jog
gyakorlása által, feltéve, hogy az értékpapírt a részvény vagy az egyéb, gazdasági
társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír kibocsátója, vagy vele azonos
csoportba tartozó személy bocsátotta ki;
b)	a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni minden
egyéb, az a) pontba nem tartozó értékpapír esetében.
(2) E fejezet, valamint az 52/A. § rendelkezéseit - a 44-46. §-ban foglalt rendelkezések
kivételével - a Bizottság 809/2004/EK rendeletével együtt kell alkalmazni.”
5. §
(1)	A Tpt. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban zártkörű
forgalomba hozatal), ha
a)	az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;
b)	az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb
személy részére ajánlják fel;
c)	az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább
ötvenezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;
d)	az értékpapír névértéke legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy
e)	az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított
tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő
összeget.
(2)	Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak
minősül az is, ha
a)	a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos
osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények
kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
b)	az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő
befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;
c)	az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;
d)	a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon
terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba
tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e)	az értékpapírt a kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása a kibocsátó
munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, illetve volt
munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak ajánlja fel,
értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírját valamely szabályozott
piacra bevezették.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott összegek átszámításánál a forgalomba hozatalra
vonatkozó döntés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.”
6
6. §
A Tpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén befektetési
szolgáltató igénybevétele kötelező, kivéve, ha
a)	hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba,
illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt;
b)	a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású
értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.”
7.	§
A Tpt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó
köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci,
gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz
kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges
információkat megkapja, ideértve azokat az információkat is, amelyek a befektetőkkel
személyesen folytatott megbeszélések keretében merültek fel.”
8.	§
A Tpt. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Értékpapír zártkörű forgalomba hozatalát a forgalomba hozatali eljárás lezárását
követő 15 napon belül a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(2)	Ha valamely értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok
szerint hoztak forgalomba, a Felügyelet a kibocsátótól kért rendkívüli adatszolgáltatás
keretében ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a 14. §-ban foglaltak szerint zártkörű
forgalomba hozatalnak minősült-e.
(3)	Semmis az értékpapír adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt nem a nyilvános
forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hozták forgalomba és a forgalomba
hozatal nem felelt meg a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek. A befektetőknek okozott
kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.”
9.	§
A Tpt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban
feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát.”
10.	§
A Tpt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Természetes személy, illetve kis- és középvállalkozás a Felügyelethez benyújtott
kérelmében kezdeményezheti, hogy a 14. § alkalmazásában minősített befektetőnek
minősüljön. A kérelmezőt a Felügyelet egy évre felveszi a minősített befektetőkről vezetett
nyilvántartásba.
(2)	A természetes személy kérelmezőt a Felügyelet akkor veszi fel a minősített befektetők
nyilvántartásába, ha magyar állampolgár vagy legalább egy éve életvitelszerűen
7
Magyarországon tartózkodik és az a)-c) pontban foglalt feltételek közül legalább kettőnek
megfelel:
a)	az előző négy negyedévben negyedévente legalább tíz, egyenként legalább ötvenezer
euró vagy az ügyletkötés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva
annak megfelelő összegű ügyletet kötött értékpapírokra;
b)	értékpapír portfóliója a kérelem benyújtásakor meghaladja az ötszázezer eurót, illetve az
MNB hivatalos devizaárfolyamon számított annak megfelelő összeget;
c)	az 5. § (1) bekezdése 133. pontjának a) alpontjában felsorolt jogi személyek
valamelyikénél olyan beosztásban dolgozik, vagy legalább egy éven keresztül olyan
beosztásban dolgozott, amelyhez szükséges az értékpapír befektetések ismerete.
(3)	A Felügyelet a minősített befektetők nyilvántartását közzéteszi.
(4)	A minősített befektetők nyilvántartásában szereplő bármely személy bármikor
kérelmezheti a nyilvántartásból történő törlését.
(5)	A Felügyelet a nyilvántartás módosításakor gondoskodik a korábbi állapot megőrzéséről.
(6)	A minősített befektetők nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály állapítja meg.”
11. §
A Tpt. a 20. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala”
12. §
A Tpt. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek
nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni.
(2)	A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír nyilvános értékesítésre történő felajánlására,
illetőleg szabályozott piacra történő bevezetésére az értékpapírok nyilvános forgalomba
hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)	Zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történő
felajánlásához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez a létesítő okirat
módosításáról szóló közgyűlési határozat szükséges.
(4)	A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír a nyilvános értékesítésre történő felajánlását
illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetését követően nyilvánosan forgalomba hozott
értékpapírnak minősül. ”
13. §
A Tpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala,
illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az
értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy kibocsátási
tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztatót) és - az értékpapír szabályozott piacra történő
bevezetése kivételével - nyilvános ajánlattételt (a továbbiakban: hirdetményt) köteles
közzétenni.
(2)	Nem kell tájékoztatót, illetve hirdetményt közzétenni:
8
a)	tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala
esetén;
b)	nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén;
c)	a 22. §-ban meghatározott esetben.
(3)	A kibocsátó a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a forgalomba hozatali eljárás
lezárását követő 15 napon belül bejelenti a forgalomba hozatalt a Felügyeletnek. A
Felügyelet ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a (2) bekezdésben foglaltaknak
megfelelt-e. ”
14. §
A Tpt. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Már nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír esetén nem kell újabb tájékoztatót
és hirdetményt közzétenni, ha
a)	a kibocsátó korábban már forgalomba hozott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos
osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények
forgalomba hozatala nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
b)	az értékpapírt részvénytársaságban történő, nyilvános vételi ajánlat keretében történő
befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra
vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
c)	az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az
értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
d)	a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon
terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba
tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e)	az értékpapírt a kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása a kibocsátó
munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, illetve volt
munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak értékesíti,
illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírját valamely szabályozott piacra
bevezették.
(2)	Az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt esetben akkor nincs szükség tájékoztató és
hirdetmény közzétételére, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára
vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek
elfogadott információkat tartalmazó dokumentum az érintett befektetők rendelkezésére áll.
(3)	Az (1) bekezdés d)-e) pontjában foglalt esetben a kibocsátó köteles bejelenteni a
Felügyeletnek a forgalomba hozott értékpapír fajtáját, számát, valamint a forgalomba hozatal
okát és részletes körülményeit.
(4)	Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő
bevezetéséhez, ha
a)	az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanarra a szabályozott
piacra már korábban bevezették, és tizenkét hónapon belül a bevezetendő részvények
darabszáma nem haladja meg a korábban a szabályozott piacra bevezetett részvény
darabszám tíz százalékát;
9
b)	a részvény a korábban ugyanazon szabályozott piacra bevezetett, azonos fajtájú, illetve
azonos osztályba tartozó részvény helyébe lép, ha a részvénycsere nem jelenti a
kibocsátott alaptőke növelését;
c)	az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő
befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra
vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;
d)	az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az
értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;
e)	a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon
terhére részvényeket, vagy osztalékként azzal a részvénnyel azonos fajtájú, illetve
azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, amelyre tekintettel az osztalékfizetés
történik, ha ezeket a részvényeket korábban ugyanazon szabályozott piacra már
bevezették;
f)	az értékpapírt a kibocsátó, vagy annak kapcsolt vállalkozása a kibocsátó
munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, illetve volt
munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak értékesíti,
illetőleg juttatja, ha az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott
piacra már bevezették;
g)	valamely értékpapír átváltásából, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásából
származó részvény bevezetése esetén, ha az azzal azonos fajtájú, illetve azonos
osztályba tartozó részvényt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
h)	az értékpapírt más szabályozott piacra már bevezették, amennyiben
1.	az értékpapírt, vagy az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt a másik szabályozott
piacra már legalább tizennyolc hónapja bevezették;
2.	a bevezetés során más tagállam hatályos jogszabályai által előírt tájékoztatót tettek
közzé;
3.	a forgalomban tartás során fennálló kötelezettségeket teljesítették;
4.	a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy a 27. § (1)
bekezdésében meghatározott összefoglalót tesz közzé magyar nyelven a 34. §-ban
meghatározott módon. Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy a befektető hol
tekintheti meg a legutolsó kibocsátási tájékoztatót és a rendszeres tájékoztatási
kötelezettség szerint kiadott pénzügyi információt.”
(5)	A (4) bekezdés c)-d) pontjában foglalt esetben akkor nem kell tájékoztatót és hirdetményt
közzétenni, ha a felajánlott értékpapírra illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet
által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat
tartalmazó dokumentum a befektetők rendelkezésére áll.
(6)	A (4) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó vagy a szabályozott
piacra történő bevezetést kezdeményező személy köteles a Felügyeletnek bejelenteni a
bevezetni kívánt értékpapír fajtáját, darabszámát, valamint a forgalomba hozatal okát és
körülményének részleteit.”
10
15.	§
A Tpt. 23. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a
kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha
a)	a nyilvános forgalomba hozatal szabályozott piacra történő bevezetéssel történik;
b)	az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;
c)	hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza
forgalomba, vagy
d)	külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját
fióktelepe útján hozza forgalomba.
(2) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program
keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajtájú hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali
módok is alkalmazhatók.”
16.	§
A Tpt. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési illetőleg értékpapír
számlavezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató,
illetve központi értéktár - a kibocsátóval történő megállapodás alapján - a saját tulajdonában
lévő, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott
értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki.
(2)	A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:
a)	a kibocsátó nevét;
b)	az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét;
c)	a másodlagos értékpapír értékpapírkódját;
d)	a másodlagos értékpapír kiállításának helyét és idejét;
e)	a forgalomba hozott teljes sorozat össznévértékét ;
f)	a forgalomba hozott értékpapírok számát, és
g)	nyomdai úton előállított értékpapír esetében a kibocsátó aláírását.
(3)	A másodlagos értékpapír forgalomba hozatalának időpontjától annak bevonásáig az
elsődleges értékpapír által jog nem gyakorolható.”
17.	§
A Tpt. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha - a
21.	§-ban foglalt kivétellel - az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és
hirdetmény hiányában, illetőleg - a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével -
befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak
semmis az értékpapír jegyzése illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen
működő részvénytársaság részvényét a működési forma megváltoztatására vonatkozó
11
közgyűlési határozat nélkül ajánlották fel nyilvános értékesítésre, illetve kezdeményezték
annak szabályozott piacra történő bevezetését.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az
ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező
személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.”
18.	§
A Tpt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban
foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági,
pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz
kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges
adatot.
(2)	A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt
adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek,
helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.
(3)	A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására
alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely
az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti.
(4)	A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból
áll. A tájékoztató egyetlen összevont dokumentumként is elkészíthető (összevont
tájékoztató).
(5)	Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése céljából készült, amelynek
névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos
devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az
értékpapírt Magyarországon is be kívánják vezetni szabályozott piacra és a tájékoztatót nem
magyar nyelven készítették el.”
19. §
A Tpt. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén ismertetni
kell a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát)
vállaló személy, illetőleg az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait. Az
összefoglalóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy:
a)	az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;
b)	a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;
c)	ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor,
előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell
viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit;
és
d)	az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt illetve az összefoglaló fordítását
végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az
esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a
tájékoztató más elemeivel.
12
(2)	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - ideértve az opciós utalványt is - kibocsátási
program keretében történő forgalomba hozatala, jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében
történő forgalomba hozatala esetén, illetőleg ha a kibocsátó tizenkét hónapon belül legalább
két alkalommal kíván azonos típusú, illetve fajtájú jelzáloglevelet forgalomba hozni, a 26. §-
ban meghatározott tájékoztató helyett alaptájékoztatót is készíthet.
(3)	Az alaptájékoztató a kibocsátási program egészére, az adagolt kibocsátás keretében
történő minden forgalomba hozatal összességére, valamint a tizenkét hónapon belül
tervezett több forgalomba hozatalra együttesen vonatkozó összes információt egyetlen
dokumentumban tartalmazza.
(4)	Alaptájékoztató közzététele esetében az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a
kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges
feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje,
lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-
sorozat értékpapírkódja) a Felügyeletet tájékoztatja, és a forgalomba hozatal végleges
feltételeit közzéteszi.
(5)	A Felügyelet engedélyezheti valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását,
ha:
a)	az információ nyilvánosságra hozatala közérdeket sértene;
b)	az információ nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a kibocsátó érdekeit és
annak elhagyása nem félrevezető a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség
teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír által
megtestesített jogok megítélése szempontjából;
c)	az információ a forgalomba hozatal szempontjából lényegtelen és nem befolyásolja a
kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát)
vállaló személy pénzügyi helyzetének megítélését.
(6)	Ha valamely jogszabály által megkövetelt információ a kibocsátó tevékenységi körére,
vagy az értékpapírra való tekintettel nem értelmezhető, a tájékoztatóban a kibocsátó vagy az
értékpapír sajátosságainak megfelelő hasonló információt kell feltüntetni.”
20. §
A Tpt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A tájékoztatóba a szükséges információ hivatkozással is beépíthető. Hivatkozni
csak a Felügyelet által jóváhagyott, vagy részére bejelentett, korábban vagy a tájékoztatóval
egyidejűleg közzétett okiratra lehet. Ha az információ egy része hivatkozással kerül
beépítésre a tájékoztatóba, mellékelni kell egy hivatkozási listát az információk egyértelmű
azonosíthatósága érdekében.
(2)	Az összefoglaló nem tartalmazhat hivatkozást.”
21. §
A Tpt. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ
elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási
konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet
(garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő
bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen
azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a
13
forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a
tájékoztató, vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden
információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy
felelősségvállalásának.
(2)	A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt
felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a
tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el
olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az
értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének
megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.
(3)	Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján - ideértve annak
bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan,
vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz.”
22.	§
A Tpt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a hirdetmény közzétételétől
számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem
zárható ki és nem korlátozható.”
23.	§
A Tpt. 31. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tájékoztató tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt a tájékoztató közzétételét követő
tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni, vagy szabályozott piacra
bevezetni. Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett alaptájékoztató tizenkét hónapig
érvényes. Jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala, illetőleg
tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal történő forgalomba hozatala esetén az
alaptájékoztató az összes forgalomba hozatali eljárás lezárásáig érvényes.
(2)	A regisztrációs okmány tizenkét hónapig érvényes, ha a kibocsátó teljesíti az 52/A. § (1)
bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét.
(3)	Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs
okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendő az
értékpapírjegyzéket és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az
értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány
engedélyezése óta bekövetkezett lényeges változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó
megítélését. A külön eljárás keretében engedélyezett értékpapírjegyzék és összefoglaló a
regisztrációs okmánnyal együttesen érvényes tájékoztatót képez.”
24.	§
A Tpt. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a közzététel engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetőleg az
értékpapírral történő kereskedésnek a szabályozott piacon való megkezdése között olyan
lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetőleg az
alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó
meghallgatása után elrendeli a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését.
14
(2)	A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését
kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató, illetőleg az
alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba
hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés
megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a
tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.
(3)	A tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítésének közzétételéhez a Felügyelet
engedélye szükséges. A kiegészítés közzétételének engedélyezésére a tájékoztató
közzététele engedélyezésének szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az engedélykérelmet a
Felügyelet hét munkanapon belül bírálja el.
(4)	A kibocsátó és a forgalmazó a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett kiegészítését a
tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.
(5)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kiegészítés közzétételéig a
Felügyelet a forgalomba hozatali eljárást felfüggesztheti.”
25.	§
A Tpt 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Ha a tájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt, vagy a szabályozott
piacon történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a
kiegészítés közzététele előtt az értékpapír lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást
kötött, jogosult elfogadó nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való
elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő tizenöt napon belül
gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír
szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó
egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos
költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő tizenöt napos időtartam
alatt az allokáció nem folytatható le.
(2)	Ha jogszabály vagy a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő a forgalomba hozatali eljárás
eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét
megjelölte és a megjelölt mennyiségre a forgalomba hozatali eljárás zárónapjáig nem
történik kötelezettségvállalás, a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy a forgalmazó a forgalomba
hozatali eljárás zárónapját követő hét napon belül köteles a már befizetett teljes összeget a
tájékoztatóban meghirdetett módon - kamatfizetési kötelezettség nélkül - visszafizetni.
(3)	Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó,
az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező
személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély
visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó, vagy az
ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező
személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a
vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.”
26.	§
A Tpt. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tájékoztatót a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetőleg a szabályozott
piacon történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben megjelölt
helyen kell közzétenni.
15
(2)	Ha egy részvénysorozatot kibocsátásakor hoznak nyilvánosan forgalomba és a
forgalomba hozatali eljárás időtartama kevesebb mint hat munkanap, a tájékoztatót legalább
hat munkanappal a forgalomba hozatali eljárás lezárását megelőzően kell közzé tenni.
(3)	A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban
a)	közzé kell tenni a (4) bekezdésben meghatározott helyen, vagy
b)	valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a
szabályozott piac kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is
rendelkezésre kell bocsátani.
(4)	A közzététel helye:
a)	legalább egy országos terjesztésű napilap, vagy
b)	a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja, vagy
c)	annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy
d)	a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti
közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.
(5)	Ha a kibocsátó a tájékoztatót a (3) bekezdés b) pontja, vagy a (4) bekezdés a) pontja
szerint teszi közzé, a Felügyelet kötelezheti a kibocsátót, hogy a tájékoztatót a (4) bekezdés
b)	pontja szerint honlapján is közzétegye.
(6)	A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan
tagállamban, ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy szabályozott piacra
be kívánják vezetni, legalább egy, széles körben terjesztett napilapban meg kell jelentetni.
(7)	Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevő, az
értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a
forgalmazó a befektető kérésére köteles azt nyomtatott formában ingyenesen
rendelkezésére bocsátani.
(8)	Az elektronikus úton történő közzététel esetében biztosítani kell, hogy a tájékoztató
mindaddig könnyen hozzáférhető legyen, amíg az értékpapír forgalomban van.
(9)	Ha a tájékoztató különálló dokumentumokból áll, illetve hivatkozást tartalmaz, az egyes
dokumentumok és információk külön-külön is közzétehetők a (3) bekezdés szerint. Ebben az
esetben minden dokumentumban fel kell tüntetni, hogy a többi dokumentum, vagy a
tájékoztató egésze hol tekinthető meg.
(10)	A tájékoztatót illetőleg a tájékoztató módosítását mindig a Felügyelet által engedélyezett
tartalommal és formában kell közzétenni.
(11)	A Felügyelet - a hozzá bejelentett adatok alapján - a honlapján közzéteszi, hogy a
közzétételre kötelezettek hol tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek.”
27.	§
A Tpt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a
befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevő, a forgalmazásban
forgalmazóként vagy jegyzési garanciavállalás formájában résztvevő befektetési szolgáltató,
illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy által
megjelentetett dokumentum - ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót és a
hirdetményt - hirdetésnek minősül.
16
(2)	Minden, az (1) bekezdés szerinti dokumentumban egyértelműen jelezni kell, hogy az
hirdetés.
(3)	A hirdetésben foglalt információ nem lehet félrevezető vagy pontatlan. A hirdetésben
foglalt információnak összhangban kell lenni a tájékoztatóban foglalt információval.
(4)	A hirdetésben meg kell jelölni, hogy az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával
kapcsolatosan tájékoztató közzétételére került, vagy kerül sor és hogy a tájékoztatót hol
lehet megtekinteni.
(5)	A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés
megkezdéséig a hirdetés tervezetét a Felügyelethez a megjelenés előtt legalább öt
munkanappal be kell nyújtani. A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát
megtilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott,
illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.
(6)	Ha a Felügyelet a hirdetés benyújtását követő öt munkanapon belül nem nyilatkozik, úgy
kell tekinteni, hogy azok megjelenését - a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályi
előírások szempontjából - a Felügyelet jóváhagyta.”
28.	§
A Tpt. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A 26. §-ban meghatározott tájékoztató, illetve a 27. § (4) bekezdésében
meghatározott alaptájékoztató, valamint a hirdetmény közzétételéhez - a (2)-(3)
bekezdésben foglalt eltéréssel - a Felügyelet engedélye szükséges.
(2)	Nem szükséges a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye, ha
azt az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága
engedélyezte és a Felügyeletnek igazolja, hogy a tájékoztató vagy alaptájékoztató megfelel
az Európai Unió szabályainak.
(3)	Magyarországon székhellyel rendelkező kibocsátó a tájékoztató vagy alaptájékoztató
közzétételét az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságával is engedélyeztetheti, ha:
a)	olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amelynek névértéke
legalább ezer euró, illetőleg a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos
devizaárfolyamán átszámítva ennek megfelelő összeg, vagy
b)	olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amely átváltás útján, vagy
az általa megtestesített jog gyakorlásával jogot ad valamely más értékpapír vagy pénz
megszerzésére, feltéve, hogy a kibocsátó nem azonos a megszerezhető másik
értékpapír kibocsátójával és nem tartozik vele azonos csoportba.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a
szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy abban a tagállamban
kezdeményezheti a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését,
amelyben az értékpapírt nyilvánosan vételre fel akarja ajánlani, vagy amelyben az
értékpapírt szabályozott piacra be kívánja vezetni.”
29. §
A Tpt. 37. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó által benyújtott
engedélykérelem alapján a Felügyelet engedélyezheti a tájékoztató közzétételét, ha a
17
kibocsátó az értékpapírt Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetőleg
szabályozott piacra bevezetni és a tájékoztató
a)	megfelel az Európai Unió szabályainak, vagy
b)	megfelel a nemzetközi szabványoknak, így különösen az IOSCO közzétételi
szabványainak és
a tájékoztatóban foglalt információra, így különösen a kibocsátó pénzügyi helyzetére
vonatkozó információra az e törvényben foglalt követelményekkel egyenértékű
követelmények vonatkoznak.
(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés alapján megadott engedélyére a 40-41. §
alkalmazandó.”
30.	§
A Tpt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a)	a tájékoztató tervezetét;
b)	a hirdetmény szövegtervét;
c)	a jegyzési ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra jegyzés útján kerül sor;
d)	az aukciós ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra aukció útján kerül sor;
e)	az értékpapír szövegtervezetét, illetve a dematerializált értékpapírról kiállított okirat
tervezetét;
f)	az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását;
g)	gazdasági társasági, vagy szövetkezeti formában működő kibocsátó esetén a létesítő
okiratot;
h)	a forgalomba hozatalt elhatározó döntést tartalmazó okiratot;
i)	zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános forgalomba hozatalra
történő felajánlása, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén a társaság
működési formájának módosítására vonatkozó döntést tartalmazó okiratot;
i)	a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával megbízott befektetési
szolgáltató és a kibocsátó közötti szerződést vagy szerződéstervezetet, illetőleg a
forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatók egymás közötti
szerződéseit.
(2)	A Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra
történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó, valamint ezen személyek
könyvvizsgálója, vezető tisztségviselője, ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosa,
illetőleg az a jogi személy, amelyben a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott
piacra történő bevezetését kezdeményező személy illetőleg a forgalmazó ellenőrző
részesedéssel rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal,
dokumentumokkal alátámasztani.
(3)	A Felügyelet jogosult a forgalmazó, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír
szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy birtokában lévő, a
tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni, illetve
azokat az általa felkért külső szakértővel megvizsgáltatni.
18
(4)	Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő
kockázatú - így különösen, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb
mint egy éve működik, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala
következtében a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét,
vagy a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését
kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem
egyetemleges - a Felügyelet kötelezi a forgalmazót és a kibocsátót, az ajánlattevőt, vagy az
értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személyt ennek a
tájékoztató elején, valamint a hirdetéseiben feltűnő módon történő feltüntetésére.
(5)	A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését
kezdeményező személy, illetve a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az
engedélyezési eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a
benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé.
(6)	A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e
törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, a forgalomba hozatal joggal való
visszaélésre irányul vagy a forgalmazó, a kibocsátó nem tesz eleget a (2)-(4) bekezdés
alapján tett felügyeleti intézkedésnek.”
31.	§
A Tpt. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A Felügyelet a benyújtott engedélykérelmet átadhatja engedélyezésre másik
tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának hozzájárulása szükséges. Az engedélyezés
átadásáról a Felügyelet a kérelmezőt a döntését követő három munkanapon belül értesíti.
(2) A Felügyelet másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának
megkeresése esetén elvégezheti a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságához benyújtott kérelem alapján a tájékoztató, vagy alaptájékoztató közzétételének
engedélyezését. Az engedély megadásának vagy elutasításának határideje ebben az
esetben attól a naptól kezdődően számítandó, amikor a másik tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatósága a kérelmezőt az engedélykérelem átadásáról értesíti.”
32.	§
A Tpt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) A Felügyelet - ha tizenkét hónapnál nem régebben e törvény 26-27. §-a szerinti
tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét engedélyezte - a kérelmező kérésére hatósági
bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága
rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy a tájékoztató megfelel az Európai Unió
szabályainak. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi a tájékoztatót és - ha a másik tagállamban
hatályos szabályok szerint szükséges - a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított
összefoglalót is.
(2)	Ha a Felügyelet a 27. § (5) bekezdése alapján valamely információnak a tájékoztatóból
való elhagyását engedélyezte, ennek tényét, valamint indokát is megjelöli a hatósági
bizonyítványban.
(3)	A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő három
munkanapon belül, illetőleg ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére
19
vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének
engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságának.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a tájékoztató minden kiegészítésére
is.”
33.	§
A Tpt. 41. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató illetőleg
annak módosítása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió
bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra
bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának,
illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik
tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a 40. § szerinti hatósági
bizonyítványt elküldje.
(2) Ha a tájékoztató illetve az alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a kérelmező
40.	§ (1) bekezdése szerinti kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a
Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi
szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt a tájékoztató kiegészítésére. A tájékoztató
kiegészítését a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is
kezdeményezheti.”
34.	§
A Tpt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A Felügyelet honlapján közzéteszi az általa közzétételre engedélyezett, e törvény 26-
27.	§-a szerinti tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre
engedélyezett, a jelen törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha
a Felügyelet honlapján a közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját
teszi közzé, ezzel együtt - ha lehetséges - megadja a kibocsátó vagy a szabályozott piac
honlapján közzétett tájékoztatóhoz a továbbutalást (hiperhivatkozást) is.”
35.	§
A Tpt. 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Ha a Magyarországon székhellyel rendelkező kérelmező az értékpapírt kizárólag
Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni,
a tájékoztatót magyar nyelven kell elkészíteni.
(2)	Ha a kérelmező az értékpapírt kizárólag más tagállamban kívánja nyilvánosan
forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót - a kérelmező
választása szerint - vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága
által elfogadott nyelven, vagy egy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt
nyelven, valamint - a kérelmező választása szerint - a Felügyelet által elfogadott nyelven,
vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni.
(3)	Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és valamely más tagállamban is
nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni a
tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven, valamint - a kérelmező választása szerint
20
-	az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven,
vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is el kell készíteni.
(4)	Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és
a tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell
készíteni. Ha a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő
bevezetését kezdeményező személy a tájékoztatót más tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi közzé Magyarországon, az
összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni.
(5)	Ha a kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra
bevezetni, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, vagy a forgalomba hozatal napján
érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót
vagy egy, minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven, vagy egy, a
nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező
az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni és a tájékoztatót nem
készítik el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni és
közzé kell tenni.”
36.	§
A Tpt. a 44. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„Egyes értékpapírokra vonatkozó sajátos szabályok”
37.	§
A Tpt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Állampapír - ide nem értve a harmadik ország által kibocsátott állampapírt
-	nyilvános forgalomba hozatala, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén -
ha a forgalomba hozatalra kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban
meghatározott tájékoztató és a hirdetmény helyett a 2. számú mellékletben meghatározott
tartalmú ismertető és nyilvános ajánlattétel tehető közzé.
(2)	Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos
általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez
tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a 34. § (3)
bekezdésében meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási
helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.
(3)	A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait,
valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a
kibocsátónak - befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban
közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen - kell legkésőbb a forgalomba hozatal
napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint a 34. § (4)
bekezdésében meghatározott helyen. A kibocsátási árat - amennyiben az előzetesen
meghatározásra kerül - a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal
napját megelőző munkanapon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni.
(4)	Állampapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A
kibocsátási program keretében különböző fajta állampapírok is forgalomba hozhatók,
illetőleg különböző forgalomba hozatali módok alkalmazhatók.
(5)	Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz
készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás
21
időpontját három munkanappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a
változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.”
38.	§
A Tpt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (1) A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény,
valamint az olyan nemzetközi intézmény, amelynek legalább egy tagállam a tagja,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg
szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a
szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-
ban meghatározott tájékoztató és a hirdetmény helyett a 7. számú melléklet szerint
összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban
meghatározott módon.
(2)	Hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba
hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba
hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon
kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató és a hirdetmény helyett a 7. számú
melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertető tehető közzé a 34.
§-ban meghatározott módon:
a)	kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetében,
ha az értékpapírok
1.	nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem
átcserélhetők,
2.	nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak
származtatott termékhez,
3.	betétgyűjtést valósítanak meg és
4.	kiterjed rájuk az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott biztosítás;
b)	kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetében,
ha az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az első forgalomba hozataltól
számított tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el az ötvenmillió eurót, vagy a
forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon
számítva annak megfelelő összeget és az értékpapírok
1.	nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem
átcserélhetők és
2.	nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak
származtatott termékhez.”
39.	§
A Tpt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § Helyi önkormányzat, illetőleg valamely tagállam regionális vagy helyi önkormányzata
által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához,
illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a
szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-
ban meghatározott tájékoztató helyett a kibocsátó a 4. számú mellékletben meghatározott
22
tartalommal is elkészítheti a tájékoztatót. A tájékoztató a Felügyelet engedélyével tehető
közzé a 34. §-ban meghatározott módon.”
40.	§
A Tpt. a 47. §-a elé a a következő új cím kerül:
„A forgalomba hozatal módja és általános szabályai”
41.	§
A Tpt. 47. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a
befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozata csak írásban, nyomtatott vagy
minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetőleg a Felügyelet
által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes. A nyilatkozatban fel kell
tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban,
ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg.
(2)	Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén nyilatkozat csak olyan személytől
fogadható el, aki értékpapír számlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír
megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és
értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír
megszerzésére vonatkozó nyilatkozat semmis.
(3)	A kibocsátó illetve az ajánlattevő eltérő rendelkezése hiányában a forgalomba hozatali
időszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik
a kibocsátónak, illetve az ajánlattevőnek.
(4)	Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat elfogadására kizárólag az
ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (forgalomba
hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet
sor.
(5)	A befektető személy által a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a forgalmazónak
átadott személyes adatok - a befektető személy kifejezett hozzájárulása hiányában - az
adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.
(6)	Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a
forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett
összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban
közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára
történő befizetéséről. A letéti számlán elhelyezett összeg a 33. § (2) bekezdésében
meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség
hiányának megállapításáig nem használható fel.”
42.	§
A Tpt. 48. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás első három napja alatt az
értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek,
függetlenül attól, hogy nyilatkozatukat mely időpontban tették meg.
(2)	Ha az értékpapír megszerzésére tett ajánlat a tájékoztatóban meghatározott okból
részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó illetve az ajánlattevő és a forgalmazó
23
a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható
értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni.
(3)	Az allokációt megelőzően a forgalmazó köteles ellenőrizni az értékpapír megszerzésére
vonatkozó nyilatkozatban megadott értékpapír számlaszám valódiságát.”
43.	§
A Tpt. 49. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Jegyzési eljárás lefolytatása kötelező, ha jogszabály azt előírja, vagy a nyilvános
forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét meghatározza.
(2)	A jegyzésre nyitva álló időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de
az nem lehet rövidebb, mint három munkanap.
(3)	A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a jegyzést - a (2) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás, vagy a felajánlott
értékpapír teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét
tartalmazta.”
44.	§
A Tpt. 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó minimális vagy
maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdő időpontját megelőzően az
ajánlattételre jogosultak tudomására hozni.
(2)	Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően
visszavonhatatlan.
(3)	Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus
aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a Felügyelet által engedélyezett
kereskedési rendszeren keresztül érvényes.
(4)	Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a
kibocsátó, vagy az ajánlattevő, illetve a forgalmazó határozza meg.”
45.	§
A Tpt. 51. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § Adagolt kibocsátás esetén a kibocsátási időszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a
kibocsátó megváltoztathatja.”
46.	§
A Tpt. 52. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Eszközökkel fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a rendszeres
tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eszköz, vagy eszközcsoport értékének változását, az
eszközzel, vagy eszközcsoporttal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulását.”
47.	§
A Tpt. 52. §-át követően a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § (1) A 44-46. §-ban foglalt esetek kivételével, ha az értékpapírt valamely szabályozott
piacra bevezették, a kibocsátó köteles évente a Felügyelet részére megküldött összefoglaló
24
jelentésben feltüntetni, illetőleg felsorolni mindazt az információt, amit az összefoglaló
jelentés közzétételét megelőző tizenkét hónap során közzétett, így különösen a társasági
eseményekkel kapcsolatos információkat, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok
kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában előírt
tájékoztatás keretében közzétett információkat, és a számviteli jogszabályok által előírt
kötelezettségek teljesítése során közzétett információkat. Ha az összefoglaló jelentés
hivatkozást tartalmaz, meg kell jelölni, hogy az érintett információ hol érhető el. Az
összefoglaló jelentést a 34. §-ban meghatározott módon közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget nem kell teljesíteni olyan hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír esetében, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, illetőleg a
forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő
összeg.”
48.	§
A Tpt. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Eszközökkel fedezett értékpapírok esetében a kibocsátó rendkívüli tájékoztatásban
köteles közzétenni az (1) bekezdés szerint minden olyan információt, amely az adott eszköz
vagy eszközcsoport értékében, a hozzá kapcsolódó kockázatokban bekövetkezett változás
következtében az értékpapír értékét vagy hozamát közvetlenül vagy közvetve érinti.”
49.	§
A Tpt. 55. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a kibocsátó az értékpapírt más tagállamban is bevezette szabályozott piacra, a
rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség keretében minden tagállamban azonos
információkat köteles nyilvánosságra hozni.
(5)	Ha a kibocsátó az értékpapírt kizárólag Magyarországon hozta nyilvánosan forgalomba, a
rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének a Felügyelet által elfogadott
nyelven köteles eleget tenni.
(6)	Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalát a Felügyelet engedélyezte és azt a
kibocsátó más tagállamban is nyilvánosan forgalomba hozta, a rendszeres és rendkívüli
tájékoztatási kötelezettségének
a)	a Felügyelet által elfogadott nyelven, és
b)	a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven,
vagy egy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven
köteles eleget tenni.
(7)	Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalát a 36. § (2)-(3) bekezdése alapján más
tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte, a kibocsátó rendszeres
és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének
a)	a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, és
b)	a Felügyelet által elfogadott nyelven, vagy egy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában
használt nyelven
köteles eleget tenni.”
25
50.	§
A Tpt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel
kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 34. § (4) bekezdésében meghatározott
hely.”
51.	§
A Tpt. 82. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[Befektetési eszközök:]
"g) üvegházhatású gáz kibocsátási egységekre és légszennyező anyag kibocsátási jogokra
vonatkozó opciók, határidős és egyéb származtatott ügyletek, amelyek teljesítése
készpénzes elszámolással történik és kereskedése szabályozott piacon zajlik, illetve
amely ügyletek elszámolását elfogadott elszámolóház végzi folyamatos biztosítékadási
kötelezettség mellett.”
52.	§
A Tpt. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Befektetési vállalkozáson kívül más szervezet, illetőleg személy a (2)-(9) bekezdésben,
a 229. §-ban és a 242/A. §-ban meghatározott körben folytathat befektetési szolgáltatási,
illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet.”
(2)	A Tpt. 87. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szakosított hitelintézet befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési
szolgáltatási tevékenységet kizárólag az e törvényben, illetve a róla szóló külön törvényben
meghatározott körben folytathat.”
53.	§
A Tpt. 97. § (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A termékértékesítőkről, üzletkötőkről, illetve befektetési tanácsadókról vezetett
névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki]
„d) ellen a Felügyelet vagy a tőzsde öt éven belül nem alkalmazott a befektetési
szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi és tőzsdei előírások ismételt vagy súlyos
megsértése miatt jogerős határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb
szankciót.”
54.	§
A Tpt. 98. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A termékértékesítőkről, üzletkötőkről vezetett névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt
jegyzi be, aki]
„d) ellen a Felügyelet vagy a tőzsde öt éven belül nem alkalmazott az árutőzsdei
szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi és tőzsdei előírások ismételt vagy súlyos
megsértése miatt jogerős határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb
szankciót.”
26
55.	§
A Tpt. 110. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató legalább egy belső ellenőrt
munkaviszony keretében köteles alkalmazni.”
56.	§
A Tpt. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás vezető állású személye, üzletkötője, termékértékesítője,
befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye és befektetéselemzője, valamint
ezek közeli hozzátartozója nem lehet
a)	más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező
természetes személy;
b)	más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező
szervezet vezető állású személye;
c)	más befektetési vállalkozás vezető állású személye, üzletkötője, termékértékesítője,
befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye vagy befektetéselemzője;
d)	szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy vagy
alkalmazott, ide nem értve a befektetési vállalkozás által kibocsátott és szabályozott
piacra bevezetett értékpapír esetét.”
57.	§
A Tpt. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a tevékenységéhez
kapcsolódó szerződés megkötését megelőzően köteles tájékoztatni az ügyfelet a befektetési
eszköz, illetőleg a tőzsdei termék árfolyamáról, az ügyletkötést megelőző időszak árfolyam-
alakulásáról, piaci helyzetéről, az ügyletet érintő lényeges nyilvános információkról, az ügylet
kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektetővédelmi rendszerről és
minden olyan egyéb információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén
lényeges lehet. A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a tájékoztatás
megtörténtét köteles belefoglalni a szerződésbe.”
58.	§
(1)	A Tpt. 119. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés megkötését
megtagadja, ha]
„a) a megbízás bennfentes kereskedésre szól vagy piacbefolyásolást valósít meg,”
(2)	A Tpt. 119. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megtagadási kötelezettség az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben akkor áll fenn,
ha a befektetési szolgáltatónak, illetve az árutőzsdei szolgáltatónak tudomása van arról -
vagy a megbízás körülményeit összességében értékelve alappal feltételezhető -, hogy a
megbízás teljesítése bennfentes kereskedést vagy piacbefolyásolást eredményez.
(3)	A szerződés megkötésének (1) bekezdés szerinti megtagadását a befektetési szolgáltató,
illetőleg az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül
köteles a Felügyeletnek bejelenteni.”
27
59.	§
A Tpt. 120. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie annak
megállapítására, hogy az adott ügyletet saját számlára vagy az ügyfél javára kötötték.”
60.	§
A Tpt. 121. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a tőzsdére bevezetett
értékpapírra - az állampapír és a magyar állam készfizető kezességvállalással forgalomba
hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kivételével -, illetve egyéb tőzsdei termékre
vonatkozóan megbízást kizárólag tőzsdei forgalomban teljesíthet, saját számlás ügyletet - a
89.	§ (2) bekezdésében meghatározott árutőzsdei szolgáltató kivételével - kizárólag tőzsdén
köthet.
(2) A tőzsdére bevezetett értékpapírra és egyéb tőzsdei termékre - az állampapír és a
magyar állam készfizető kezességvállalásával forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír kivételével - a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az
ügyféllel csak bizományi szerződést köthet. Az ügyfél kifejezett kívánságára a befektetési
szolgáltató az állampapírra, illetőleg a magyar állam készfizető kezességvállalásával
forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra is köteles a bizományi szerződést
megkötni.”
61. §
A Tpt. 125. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A portfóliókezelő legalább egy, a 11. számú melléklet 2. pontjában meghatározott
feltételeknek megfelelő, főállású munkaviszonyban álló, a Felügyelet által a portfóliókezelést
végző személyekről vezetett nyilvántartásban szereplő személyt köteles alkalmazni.”
62. §
A Tpt. 127. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A portfóliókezelő a befektetési eszközök, tőzsdei termékek vételével és eladásával
kapcsolatosan a megbízók javára összesítetten vagy külön-külön is eljárhat.”
63.	§
A Tpt. 130. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A portfóliókezelési szerződések átadására a Ptk. tartozásátvállalásra és
engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
64.	§
A Tpt. 131. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„131. § (1) A portfóliókezelő a tőke megóvására (tőkegarancia), illetve a hozamra
vonatkozóan (hozamgarancia) ígéretet tehet. A hozamgarancia magában foglalja a tőke
megóvására vonatkozó ígéretet is.
(2) A tőke -, illetve hozamgaranciát a portfóliókezelő köteles
a)	bankgaranciával biztosítani, vagy
b)	a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési
politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett.”
28
65.	§
A Tpt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132. § A portfóliók részét képező befektetési eszközök, tőzsdei termékek piaci értékéről az
ügyfeleket folyamatosan tájékoztatni kell. Az értékelés részletes szabályait a 13. számú
mellékletben meghatározott szabályzatban kell meghatározni.”
66.	§
A Tpt. 137. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A portfóliókezelő - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa kezelt portfóliók
letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló
számla vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív
befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkező
letétkezelőt köteles igénybe venni. Az a portfóliókezelő, amely maga is rendelkezik a Hpt. 3.
§ (1) bekezdésének i) pontja szerinti engedéllyel, a letétkezelést - portfóliókezelési
tevékenységtől való szervezeten belüli elkülönítés mellett - maga is végezheti.
(2)	A portfóliókezelő a 81. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tevékenység keretében
kezelt portfóliók letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzmozgások
lebonyolítására szolgáló számla vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i)
pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására
engedéllyel rendelkező letétkezelőt vagy az e törvény 81. § (2) bekezdésének b) pontja
szerinti értékpapír letétkezelési engedéllyel rendelkező letétkezelőt köteles igénybe venni.”
67.	§
A Tpt. 155. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés megszűnése esetén e tényről a
részvényesi meghatalmazott a részvénytársaságot értesíti, amennyiben korábban a
részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként bejegyzésre került.”
68.	§
A Tpt. 160. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:]
„e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem és a
piacbefolyásolás elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.”
69.	§
A Tpt. 164. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„164. § Egyedi letét esetében a letétkezelő a nála letétbe helyezett értékpapírokat kizárólag
a letevő ügyfél olyan kifejezett hozzájárulása alapján adhatja más őrizetébe, amely kiterjed
az alletéteményes személyére is.”
70.	§
A Tpt. XIX. Fejezetének címe a következő címre változik:
„A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁSI
TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATAINAK KEZELÉSE”
29
71.	§
A Tpt. 172. §-át megelőző cím a következő címre változik:
„A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató saját tőkéje”
72.	§
A Tpt. a 172. § követően a következő 172/A. §-sal egészül ki:
„172/A. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató saját tőkéje nem lehet kevesebb a 90. § (5)
bekezdésében előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.
(2)	Ha az árutőzsdei szolgáltató saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben meghatározott
mérték alá csökken, a Felügyelet meghatározott időt, legfeljebb hat hónapot biztosíthat az
(1)	bekezdésben foglaltak teljesítésére.”
73.	§
A Tpt. 198. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„198. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szerződéses
kötelezettségei átvállalásához a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyeletnek a
szerződéses kötelezettségek átvállalására vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági
Versenyhivatal engedélyét.
(2)	Az állomány átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
(3)	Az állomány átruházása során az átruházó befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei
szolgáltató köteles az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt ügyfeleit az
átruházás szándékáról, valamint a (4)-(6) bekezdésben foglaltakról értesíteni, és az
értesítésben az ügyfelek figyelmét felhívni, hogy az átvevő üzletszabályzati rendelkezései
hol, mikortól és milyen formában tekinthetők meg.
(4)	Ha az ügyfél az átvevő befektetési szolgáltató vagy árutőzsdei szolgáltató személyét és
üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési szolgáltatónak, illetőleg árutőzsdei
szolgáltatónak elküldendő írásbeli nyilatkozatban köteles más befektetési szolgáltatót,
illetőleg árutőzsdei szolgáltatót megjelölni, valamint az ott vezetett értékpapírszámla,
értékpapír letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására
szolgáló számla számát megjelölni.
(5)	Az ügyfél részére az átadó befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató
legalább harminc napot biztosít a (4) bekezdésben foglalt szándéknyilatkozat megtételére.
Ha az ügyfél a megadott határidőn belül nem, vagy a jogszabályi előírásokhoz képest
hiányosan küldi meg szándéknyilatkozatát az átadónak, ez az átvevő befektetési szolgáltató,
illetőleg árutőzsdei szolgáltató, valamint annak üzletszabályzata elfogadásának minősül.
(6)	Az átvevő befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató elfogadása esetén az
ügyfél átadónál lévő értékpapírszámlán és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások
lebonyolítására szolgáló számlán lévő állománya az értesítésben megjelölt határnaptól az
átvevő befektetési szolgáltatóhoz, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóhoz kerül, és arra az utóbbi
szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.
(7)	Az átruházó befektetési szolgáltatót, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót az ügyfelekkel
szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
30
(8)	Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható
át.”
74.	§
A Tpt. Hatodik részének címe a következő címre változik:
„A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS”
75.	§
A Tpt. XXI. Fejezetének címe a következő címre változik:
„A bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalma”
76.	§
A Tpt. 199. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„199. § E rész rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan pénzügyi eszközzel kapcsolatos
cselekményre,
a)	amelyet a Magyar Köztársaság területén követtek el, vagy
b)	amelyeket külföldön követtek el, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén
érvényesülhet."
77.	§
A Tpt. 200. §-át megelőző cím a következőre változik:
„Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma”
78.	§
A Tpt. 200. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„200. § Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás.”
79.	§
A Tpt. 201. §-a elé a következő cím kerül:
„Bennfentes kereskedelem”
80.	§
A Tpt. 201. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„201. § (1) Bennfentes kereskedelem:
a)	a bennfentes személy által bennfentes információ felhasználásával a bennfentes
információval érintett pénzügyi eszközre közvetlen vagy közvetett módon ügylet kötése,
illetőleg ügylet kötésére adott megbízás;
b)	a bennfentes személy által a bennfentes információ továbbadása más személynek;
c)	a bennfentes személy által javaslattétel más személynek arra, hogy a bennfentes
információval érintett pénzügyi eszközre ügyletet kössön;
d)	bármely személynek az a)-c) pontban leírt cselekménye, amennyiben tudta, vagy az
adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a
felhasznált információ bennfentes információnak minősül.
(2)	Bennfentes személy:
31
a)	a kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja;
b)	annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaságnak az ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja,
amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg
közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;
c)	a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett
részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője,
felügyelő bizottsági tagja, és ügyvezetője;
e)	a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében
közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelő
bizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a
forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével
kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig;
f)	a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen,
illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy;
g)	a kibocsátó számlavezető hitelintézete vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja
és érdemi ügyintézője;
h)	aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése, vagy
szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott
tudomására;
i)	aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte;
j) az a)-h) pontban felsorolt személlyel közös háztartásban élő személy, illetőleg közeli
hozzátartozója;
k) az olyan társaság nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban megjelölt
bennfentes személy befolyásoló részesedéssel bír.
(3)	Bennfentes információ:
a)	a pénzügyi eszközzel - ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet - kapcsolatos
olyan lényeges információ, amely
aa)	még nem került nyilvánosságra;
ab)	közvetlenül, vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz
kibocsátójára vonatkozik;
ac)	nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges
befolyásolására alkalmas;
b)	a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek
esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az
ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik;
c)	az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely
ca)	még nem került nyilvánosságra;
cb)	közvetlenül, vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik;
cc)	az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó;
32
cd)	információt a piac szereplőivel rendszeresen közölnek.
(4)	Lényeges információ: minden olyan információ, amely olyan eseményre vagy
körülményre vonatkozik, amely bekövetkezett vagy bekövetkezése megalapozottan várható,
és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az adott
körülménynek, vagy eseménynek egy adott pénzügyi eszköz árfolyamára esetlegesen
gyakorolt hatásáról.
(5)	Az árfolyam befolyásolására alkalmas információ: minden olyan információ, amely a
befektető által nagy valószínűséggel felhasználásra kerülne befektetési döntése
meghozatalakor.”
81. §
A Tpt. a 201. §-t követően a következő 201/A-201/D. §-sal egészül ki:
„201/A. § Nem köthet ügyletet
a)	a kibocsátónál vezető állású személy
aa)	a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló legalább a gyorsjelentések
tartalmával megegyező kivonatának a 34. § (4) bekezdésében meghatározott
helyen történő közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal
esetét kivéve);
ab)	ha a kibocsátó féléves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételét megelőző
harminc napon belül;
ac)	ha a kibocsátó negyedéves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételét
megelőző tizenöt napon belül;
ad)	a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek körébe tartozó szerződéskötés
közzétételét megelőző három napon belül
a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra.
b)	a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és
a végelszámoló az e tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára,
kivéve a feladatkörébe tartozó tevékenységet;
c)	a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozó és a 201. § (2) bekezdésének c) pontjában
meghatározott személy,
ca)	ha az éves beszámoló készítésében közreműködik, a tárgyévi mérleg
fordulónapjától az éves beszámoló 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen
történő közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét
kivéve);
cb)	ha a féléves gyorsjelentés készítésében közreműködik, a gyorsjelentés közzétételét
megelőző harminc napon belül;
cc)	ha a negyedéves gyorsjelentés készítésében közreműködik, a gyorsjelentés
közzétételét megelőző tizenöt napon belül;
a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra.
201/B. § (1) A Felügyeletnek köteles az ügyletkötést haladéktalanul bejelenteni
a)	a 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy, illetve
33
aa)	a vele közös háztartásban élő személy,
ab)	a közeli hozzátartozója, és
ac)	a bennfentes személy közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedésével
működő társaság, valamint
b)	a 201. § (2) bekezdés b)-c) pontjában említett bennfentes személy,
ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel
kapcsolatban bennfentesnek minősül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az
említett részvény értékétől vagy árfolyamától függ.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyletben szereplő pénzügyi
eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés időpontját és az ügyletet
lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését.
(3)	A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek
tett bejelentésben foglalt információkat a bejelentés megtételét követően haladéktalanul a
34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni.
(4)	A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy nem köteles az
ügyletkötést nyilvánosságra hozni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke
nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál
figyelembe kell venni:
a)	a bennfentes személy, és
b)	a vele közös háztartásban élő személy,
c)	a közeli hozzátartozója,
d)	a közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedésével működő társaság
által kötött ügyleteket.
201/C. § (1) A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul
nyilvánosságra hozni, illetőleg internetes honlapján közzétenni a rá vonatkozó bennfentes
információkat.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt előírások teljesítése során a kibocsátó nem kötheti össze a
bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát tevékenysége reklámozásával.
(3)	A kibocsátó, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel
egyidőben köteles ugyanazt az információt teljes mértékben a kibocsátó honlapján
nyilvánosságra hozni.
(4)	A kibocsátó nevében vagy a javára eljáró személy, amennyiben másnak bennfentes
információt bocsát rendelkezésre, ezzel egyidőben erről köteles értesíteni a kibocsátót, aki
az érintett információt honlapján az értesítést követően haladéktalanul, teljes mértékben
nyilvánosságra hozza.
(5)	Nem kell alkalmazni a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, ha az információt megszerző
személyt titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy ez a kötelezettség
jogszabályon, létesítő okirat rendelkezésén vagy szerződésbe foglalt megállapodáson
alapul-e.
201/D. § (1) A bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó hatósági ellenőrzés elősegítése
érdekében a kibocsátó, illetve a javára vagy nevében eljáró személy a munkaviszony vagy
egyéb jogviszony alapján részére tevékenységet végző és bennfentes információhoz
34
hozzáférő személyekről nyilvántartást vezet, amelyet a Felügyelet kérésére, a 378. § i)
pontjában foglalt feladatának ellátása érdekében a nyilvántartást vezető személy köteles
átadni.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett
személy más javára vagy nevében eljárva több kibocsátóra vonatkozóan fér hozzá
bennfentes információhoz, a nyilvántartást kibocsátónként elkülönítve köteles vezetni.
(3)	A bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetett nyilvántartásnak
tartalmaznia kell:
a)	természetes személy esetén
aa)	családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,
ab)	lakcímét,
ac)	születési helyét, idejét,
ad)	állampolgárságát,
ae)	anyja születési nevét,
af)	külföldi természetes személy esetében az aa)-ae) pontban meghatározott adatok
közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a
magyarországi tartózkodási helyet;
b)	jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén
ba)	nevét, rövidített nevét,
bb)	székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének
címét,
bc)	azonosító okiratának számát, és ezeken felül legalább
c)	a nyilvántartásba vétel okát;
d)	a nyilvántartás összeállításának, illetve frissítésének időpontját.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a
bennfentes információhoz való hozzáférést követően haladéktalanul nyilvántartásba veszi az
általa munkaviszony keretében vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott, bennfentes
információhoz hozzáférő személyt.
(5)	Amennyiben a nyilvántartásba vett személy bennfentes információhoz való hozzáférése
bármilyen módon megszűnt, a hozzáférés megszűnését követően a személyt haladéktalanul
törölni kell a nyilvántartásból.
(6)	Az (1) bekezdésben említett, a bennfentes információhoz hozzáférő személy köteles a
nyilvántartást vezető kérésére, a nyilvántartásba vételkor a (3) bekezdés a)-b) pontjában
meghatározott adatokról a nyilvántartást vezetőt haladéktalanul - majd ezt követően írásban
is - tájékoztatni. A nyilvántartásban szereplő személy a (3) bekezdés a)-b) pontjában foglalt
adatainak változásáról 5 munkanapon belül értesíti a nyilvántartást vezetőt.
(7)	A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a szabályzatban
a)	meghatározza
aa)	a javában vagy nevében eljáró, nyilvántartást vezető természetes nyilvántartást
vezető személy kijelölésének szabályait;
35
ab)	a nyilvántartás vezetésére kijelölt személyt;
ac)	a nyilvántartásba vétel, és törlés eljárási szabályait; és
b)	tájékoztatja a javában vagy nevében eljáró személyeket
ba)	a nyilvántartásba vétellel összefüggő jogi és közigazgatási kötelezettségekről;
továbbá
bb)	a bennfentes információval való visszaélésnek és az ilyen információ nem
megfelelő továbbításának következményeiről.
(8)	A nyilvántartást vezető személy a (7) bekezdésben említett szabályzatot a bennfentes
információhoz hozzáférő személy számára - az adatszolgáltatását megelőzően -
rendelkezésre bocsátja.
(9)	A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a nyilvántartásba vételt, vagy a
nyilvántartásból való törlést követően e tényről haladéktalanul értesíti a nyilvántartásba vett
és a nyilvántartásból törölt személyeket.
(10)	A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás frissítése során a bennfentes információkhoz
hozzáférő személy az adatok egyeztetése céljából bemutatja :
a)	természetes személy esetén
aa)	ha a személy belföldi, személyazonosító igazolványát és a lakcímét igazoló
hatósági igazolványát, vagy útlevelét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát,
vagy kártya formátumú vezetői engedélyét és a lakcímét igazoló hatósági
igazolványát,
ab)	ha a személy külföldi, útlevelét, személyi azonosító igazolványát, vagy érvényes
tartózkodási engedélyét;
b)	jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén azt a
harminc napnál nem régebben kiállított okiratot, amely igazolja, hogy
ba)	a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési
kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal
rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,
bb)	más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági
nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a
nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,
bc)	külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet
esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele
megtörtént;
c)	cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem
cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi
személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését
(alapító okiratát, alapszabályát).
(11)	A nyilvántartásban foglalt adatok frissítése esetén a legutolsó frissítést közvetlenül
megelőző állapotot a frissítés évének utolsó napját követő öt évig meg kell őrizni.
36
82. §
A Tpt. 202. §-a elé a következő cím kerül:
„Piacbefolyásolás”
83.	§
A Tpt. 202. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„202. § Piacbefolyásolásnak minősül
a)	olyan ügylet kötése, vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis, vagy félrevezető
jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti, vagy kínálati viszonyairól,
árfolyamáról;
b)	olyan ügylet kötése, vagy ügylet kötésére való megbízásadás, amely az adott pénzügyi
eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti;
c)	olyan ügylet kötése, vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely színlelt, illetve amelyben
bármilyen más formájú megtévesztéshez, manipulációhoz folyamodnak; vagy
d)	megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra
hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az
információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van, vagy az adott helyzetben
elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie.”
84.	§
A Tpt. 203. §-át megelőző cím a következőre változik:
„Kivételek a tilalom alól”
85.	§
A Tpt. 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„203. § (1) Nem minősül bennfentes kereskedelemnek
a)	az az ügylet, amelyet a bennfentes információ birtokba jutásának időpontját megelőzően
kötött megállapodás alapján teljesítenek;
b)	a bennfentes információ átadása, amennyiben azt a bennfentes személy beosztásából
kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során szolgáltatta.
(2)	Nem minősül piacbefolyásolásnak, ha a 202. § a)-b) pontjában foglaltak megvalósulása
esetén:
a)	az ügyletet kötő, illetve a megbízást adó bizonyítja, hogy az ügylet megkötéséhez, illetve
a megbízás adásához méltányolható érdeke fűződött, és
b)	a megbízás megfelel az adott szabályozott piac elfogadott piaci gyakorlatának.
(3)	Nem minősül bennfentes kereskedelemnek és piacbefolyásolásnak a részvény-
visszavásárlási program keretében történő ügyletkötés, és pénzügyi eszközök árfolyamának
stabilizálása érdekében kötött ügylet, ha azt a Bizottság 2273/2003/EK rendeletében
szabályozott módon hajtják végre.
(4)	A kibocsátó — jogos érdekei sérelmének megelőzése érdekében — saját felelősségére
késleltetheti a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát, ha
a)	a késleltetés nem okozza a nyilvánosság félrevezetését,
37
b)	a kibocsátó haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a késleltetés tényét, és
c)	a kibocsátó biztosítja a szóban forgó információ bizalmas kezelését.
(5)	A bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának a (4) bekezdés alapján történő,
kibocsátó általi késleltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja
meg.
(6)	Nem kell alkalmazni e rész rendelkezéseit azokra az ügyletekre, amelyeket monetáris,
árfolyam- vagy államadósság-kezelési politika keretében az MNB, az ÁKK, a Központi
Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított szerv, illetve nevükben
eljáró személy hajt végre.”
86.	§
A Tpt. 204. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„204. § (1) E rész alkalmazásában elfogadott piaci gyakorlat azon eljárások és
cselekmények összessége, amelyek a piaci résztvevők által ismertek és alkalmazottak, az
adott piacon az általánosan elfogadott szakmai elvek alapján elvárhatóak.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben, valamint a 202. §-ban meghatározott magatartások
vizsgálatakor a körülmények összességét mérlegelve jár el, s az általa figyelembe veendő
körülményeket külön jogszabály állapítja meg.
(3)	Az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó
információnak minősül az olyan információ, amely
a)	a mindennapos gyakorlat szerint a piaci szereplők részére rendelkezésre áll, vagy
b)	a jogszabályok, piaci szabályzatok, piaci szokványok, szerződési kötelezettség szerint a
szabályozott piacon közzéteendő.
(4)	A befektetési ajánlást tárgyilagosan kell elkészíteni, s annak nyilvánosságra hozatala
vagy nyilvános közlése esetén a befektetési ajánlás készítőjének fel kell tárni érdekeit, illetve
összeférhetetlenségét azokkal a pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan, amelyekre az ajánlás
vonatkozik. A befektetési ajánlás készítésének és nyilvánosságra hozatalának részletes
szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(5)	E rész rendelkezéseinek alkalmazása során pénzügyi eszköznek minősül:
a)	a befektetési eszköz, az egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelynek a
forgalmazását valamely szabályozott piacon engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan
az ilyen piacon történő forgalmazás engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,
b)	az a befektetési eszköz, amely nincs jelen a szabályozott piacon, de értéke valamely az
a)	pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétől, illetve árfolyamától függ.
(6)	E rész rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a
befektetési alap kezelője minősül.”
87. §
A Tpt. 205. § -a elé a következő cím kerül:
„Bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentése”
38
88. §
A Tpt. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„205. § (1) Bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy
körülmény felmerülése esetén a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési
szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet végző személy (a továbbiakban:
bejelentésre kötelezett személy) köteles azt a Felügyeletnek a tudomásszerzést követően
haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés nem írásban történt, azt öt munkanapon belül
írásban is meg kell ismételni.
(2)	Az (1) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:
a)	az ügylet leírását, ideértve a megbízás típusát, és a kereskedés piacának megnevezését;
b)	a bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény
rövid ismertetését;
c)	megbízó és az ügylet lebonyolításában közreműködő személy azonosítására alkalmas
adatokat, azaz természetes személy közreműködő esetében annak
ca)	családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,
cb)	lakcímét,
cc)	születési helyét és idejét,
cd)	anyja születési nevét,
ce)	állampolgárságát;
d)	hogy a bejelentő személy milyen minőségben jár el;
e)	a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyeletek vizsgálata
szempontjából fontos minden egyéb adatot.
(3)	Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt adatok a bejelentés időpontjában nem állnak
rendelkezésre, a bejelentésnek tartalmaznia kell legalább azt, hogy milyen okból merült fel a
bejelentőben az a gyanú, hogy az ügylet bennfentes kereskedelemnek vagy
piacbefolyásolásnak minősülhet. Minden további információt - mihelyt rendelkezésre áll -
haladéktalanul meg kell küldeni a Felügyeletnek.
(4)	A bejelentésre kötelezett személy kijelöl - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy
több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdésben előírt bejelentést a
Felügyeletnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az
ezekben bekövetkezett változásról a bejelentésre kötelezett személy a kijelöléstől számított
öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni a Felügyelet részére.
(5)	A bejelentésre kötelezett személy, ideértve a kijelölt személyt is, a bejelentési
kötelezettség teljesítéséről, annak tartalmáról és a kijelölt személyről - kivéve a
büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot és a bíróságot - harmadik személynek vagy
szervezetnek, ideértve az ügyfelet is, tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a
bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
(6)	A bejelentésre kötelezett személyt, illetve a kijelölt személyt - jóhiszeműsége esetén -
akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
(7)	A bejelentésre kötelezett személy köteles gondoskodni arról, hogy alkalmazottai a
bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket
39
megismerjék, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást lehetővé tevő, illetőleg
megvalósító üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megtanulják felismerni, és a
bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás gyanújára okot adó esetekben megfelelően
tudjanak eljárni.
(8)	A Felügyelet a bejelentésre kötelezett személy, illetve a kijelölt személy
személyazonosságát, az (1) bekezdés alapján tett bejelentés tényét, illetve annak tartalmát
harmadik személynek - kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot, bíróságot,
illetve törvény felhatalmazása alapján a külföldi felügyeleti hatóságot - nem adhat át.
(9)	A Felügyelet az (1) bekezdés alapján tett bejelentések révén tudomására jutott
információt kizárólag a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás elleni küzdelem
céljaira, feladatainak ellátása érdekében használhatja fel, és az adatokat három évig köteles
megőrizni úgy, hogy azokból a változás dátuma és a változás előtti adatok is
megállapíthatóak legyenek.
(10)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján történő felügyeleti eljárásra vonatkozó
szabályokat a Felügyelet eljárásáról szóló külön törvény határozza meg.”
89.	§
A Tpt. XXII. Fejezetének címe a következő címre változik:
„Felügyeleti együttműködés”
90.	§
A Tpt. 206. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„206. § (1) A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul
rendelkezésre bocsátja a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tárgyában kért
adatokat. Ha a Felügyelet nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a
megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot.
(2)	A Felügyelet a bennfentes kereskedelem és a piac-befolyásolás tárgyában külföldi
felügyeleti hatóság adatátadás iránti megkeresésének teljesítését megtagadhatja, ha:
a)	a megkeresés a Magyar Köztársaság szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét sérti,
b)	az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, illetőleg
c)	az adott ügyben már jogerős ítéletet hoztak.
(3)	A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott megkeresés megtagadása esetén a
külföldi felügyeleti hatóságnak tájékoztatást ad a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásról
illetve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogerős ítéletről.
(4)	Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában bennfentes
kereskedelemmel, illetőleg piacbefolyásolással kapcsolatos cselekményeket követnek vagy
követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot.
(5)	A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására e törvény 392-394. §-
ában foglaltakat és külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.”
91.	§
A Tpt. 210. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző
szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki,
40
kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.
A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző
szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás
érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektető-védelmi rendszeréhez. A
biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet
felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő kötelező
vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a
tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.”
92.	§
A Tpt. 225. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a
34.	§ (4) bekezdésében meghatározott helyen, illetve saját honlapján nyilvánosságra hozni.
Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.”
93.	§
A Tpt. 236. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők
tekintetében. Nem jelenti ezen elv sérelmét az ugyanazon alapon belüli különböző
befektetési jegy sorozatokat alkotó befektetési jegyek által megtestesített jogok és
kötelezettségek sorozatonkénti különbözősége és a befektetési alapkezelő ennek megfelelő,
a jogszabályokkal és az alap kezelési szabályzatával összhangban álló eljárása.”
94.	§
A Tpt. 239. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő egymástól elkülönítetten több befektetési alapot is létrehozhat
és kezelhet, és befektetési alaponként több, különböző befektetési jegy sorozatba tartozó
befektetési jegy forgalomba hozásáról is dönthet.”
95.	§
A Tpt. 241. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„241. § (1) A befektetési alapkezelő a tőke megóvására (tőkegarancia), illetve a hozamra
vonatkozóan (hozamgarancia) ígéretet tehet. A hozamgarancia magában foglalja a tőke
megóvására vonatkozó ígéretet is.
(2)	A tőke-, illetve hozamgaranciát a portfóliókezelő köteles
a)	bankgaranciával biztosítani, vagy
b)	a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési
politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett.”
96.	§
A Tpt. 242/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek az (1) bekezdés a)-b), valamint a
229. § b)-d) és f) pontjában meghatározott tevékenységére alkalmazni kell a 108-110. §, a
113-116. §, a 120. §, a 173-175. §, a 177-178. § rendelkezéseit is azzal, hogy ahol a
jogszabály befektetési vállalkozást vagy befektetési szolgáltatót említ, az alatt befektetési
41
alapkezelőt kell érteni, valamint ahol a 113. § vezető állású személyt említ, az alatt vezető
tisztségviselőt kell érteni.”
97.	§
A Tpt. 243. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei:]
„a) a befektetési alap megnevezése és a befektetési jegy sorozat megjelölése;”
(2) A Tpt. 243. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetőt a tulajdonában lévő, adott sorozatba tartozó befektetési jegy mennyisége
után az alap kezelési szabályzata szerint az adott sorozatra eső felosztott hozam olyan
arányban illeti meg, ahogy befektetési jegyei összesített névértéke a hozam felosztásakor az
adott sorozatban forgalomban lévő befektetési jegyek összesített névértékéhez viszonyul.”
98.	§
A Tpt. 244. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„244. § (1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy kibocsátására,
forgalomba hozatalára, a tájékoztatóra és a rövidített tájékoztatóra az e törvény Második
Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	Zárt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy kibocsátására, forgalomba
hozatalára, a tájékoztatóra és a rövidített tájékoztatóra az e törvény Második Részében
foglalt rendelkezéseket az e fejezetben az alapokra vonatkozó általános értelmű
rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
(3)	Zártkörű befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatala esetén e törvény
Második Részét az e fejezetben az alapokra vonatozó általános értelmű rendelkezésekkel,
valamint a XXVI. Fejezet zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezéseivel együtt
kell alkalmazni.
(4)	A dematerializált formában előállított befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő
kezdeményezésére az általa megállapított értéknappal a központi értéktár keletkezteti, illetve
törli. Nyílt végű befektetési alap által kibocsátott dematerializált formában előállított
befektetési jegy esetében a központi értéktár naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból
a befektetési jegyeket az alapkezelő utasítása alapján.
(5)	A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy tulajdonosát a jegyzési
időszak kivételével nem illeti meg a 33. § (1) bekezdésében meghatározott elállási jog.
(6)	Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül
azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. Az
egyazon alapon belüli befektetési jegy sorozatok az alábbiak tekintetében különbözhetnek
egymástól:
a)	a felszámított díjak, költségek, jutalékok mértéke;
b)	a befektetési jegyek névértéke, a forgalomba hozatal pénzneme;
c)	a forgalomba hozatal módja, a forgalomba hozatal és a forgalmazás helye, az
értékesíthető mennyiség minimuma;
d)	a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének szabályozása.
42
(7)	A már nyilvántartásba vett, nyíltvégű befektetési alap által kibocsátott újabb befektetési
jegy sorozat nyilvános forgalomba hozatalához jegyzési eljárás lefolytatása nem kötelező.”
99.	§
(1)	A Tpt. 245. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„245. § (1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy nyilvános forgalomba
hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a 17. számú mellékletnek megfelelő tartalommal
nyilvános tájékoztatót, illetve a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal kezelési
szabályzatot és a 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal rövidített tájékoztatót és
nyilvános ajánlattételt tegyen közzé a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon. A
nyilvános ajánlattétel tartalmazza:
a)	a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját;
b)	a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megnevezését;
c)	a forgalomba hozandó értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési
árát vagy az ármeghatározás módját;
d)	a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a
forgalomba hozatali helyeket;
e)	a forgalomba hozatal és a fizetés módját;
f)	a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.
A nyilvános tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig érvényes.”
(2)	A Tpt. 245. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyíltvégű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegynek az adott befektető számára
első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített
tájékoztatóját a befektetőknek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi
éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell
bocsátani.”
100.	§
A Tpt. 248/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az alapkezelő a nyíltvégű befektetési alap tájékoztatójában és kezelési
szabályzatában a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított
meg (kibocsátási maximum), és a forgalomban lévő befektetési jegyek mennyisége ezt a
korlátot elérte, akkor a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala szünetel. Ha a
törvény másként nem rendelkezik, a befektetési jegyek visszaváltása a folyamatos
forgalomba hozatal szünetelése esetén sem korlátozható. Kibocsátási maximum a nyílt végű
befektetési alap befektetési jegyének jegyzési eljárással történő forgalomba hozatalára is
meghatározható.”
101.	§
(1)	A Tpt. 249. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy adott sorozatába tartozó
befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok
miatt, a befektetők érdekében, az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan
tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha
43
a)	az alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha
az alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok
forgalmát felfüggesztik, vagy
b)	a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.”
(2) A Tpt. 249. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapkezelő az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztésről haladéktalanul
tájékoztatja valamennyi olyan tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amelyben a
befektetési jegyet forgalmazzák.”
102.	§
A Tpt. 251. §-a helyébe a rendelkezés lép:
„251. § A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti az adott
sorozatot alkotó befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz
eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme
egyébként szükségessé teszi.”
103.	§
A Tpt. 252. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„Külföldön forgalomba hozott nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok belföldi forgalomba
hozatala és folyamatos forgalmazása”
104.	§
A Tpt. 252. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„252. § (1) A külföldön létrehozott befektetési alap vagy más kollektív befektetési forma által
forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír nyilvános belföldi forgalomba hozatalához
és forgalmazásához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - az Európai Unió
másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap vagy annak megfelelő kollektív
befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír kivételével - a
Felügyelet engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásra a befektetési jegy nyilvános
forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltéréssel kell
alkalmazni.
(2)	A forgalomba hozatal kezdő napját legkésőbb tíz munkanappal megelőzően a kibocsátó
a (3) bekezdésben szereplő információval kibővített - a 17. számú mellékletnek megfelelő
tartalommal elkészített - nyilvános tájékoztatót, a 16. számú mellékletnek megfelelő
tartalommal elkészített kezelési szabályzatot és a 18. számú mellékletnek megfelelő
tartalommal elkészített rövidített tájékoztatót és azok hiteles magyar fordítását és a
székhelye szerinti felügyeleti hatóság engedélyét benyújtja a Felügyeletnek.
(3)	A nyilvános tájékoztatóban ki kell térni a magyar befektetők tájékoztatásának módjára,
helyére és idejére, a forgalomba hozatali helyek megnevezésére, az értékpapírral
kapcsolatos adófizetési kötelezettségre, a befektetés kockázatára vonatkozó információkra,
valamint az alappal, illetőleg kollektív befektetési formával kapcsolatos - e törvény
rendelkezéseitől eltérő - gyakorlatra.
(4)	Ha a kibocsátó rendelkezik a székhelye szerint hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóság által közzétételre engedélyezett tájékoztatóval, úgy a belföldi forgalomba hozatalhoz
44
szükséges tájékoztatót a hatályos tájékoztató alapján kell elkészíteni, kiegészítve a belföldi
forgalomba hozatal adataival, így különösen a (3) bekezdésben meghatározott részletekkel.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha
a)	a külföldi székhelyű kibocsátó a Felügyeletnek benyújtja a székhelyének joga által a
forgalomba hozatalra meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, illetve -
ha a külföldön történő forgalomba hozatal a székhely szerinti államban engedélyköteles -
az engedélyt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását;
b)	a befektető kibocsátóval szembeni jogérvényesítése megfelelően biztosított;
c)	a kibocsátó teljesíti a befektetési jegyek belföldi nyilvános forgalomba hozatalára
vonatkozó feltételeket;
d)	a kibocsátó székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal.
(6)	Nemzetközi szerződés, vagy együttműködési megállapodás alapján a Felügyelet
elfogadja a külföldi felügyeleti hatóság által megkövetelt és ott közzétételre engedélyezett
tájékoztatót.
(7)	A külföldi kibocsátó kollektív befektetési értékpapírjának belföldön történő forgalomba
hozatalára, illetőleg forgalmazására az Európai Unió tagállamában bejegyzett forgalmazó
igénybevételével kerülhet sor.
(8)	A külföldi kibocsátó által készített, a Felügyelet által engedélyezett vagy elfogadott
tájékoztatót magyar nyelven kell közzétenni.
(9)	A külföldi befektetési alap, illetőleg más kollektív befektetési forma köteles megfelelni a
245. § (4) bekezdésében, a 248. §-ban, a 289. §-ban, a 290. §-ban és a 293. §-ban
meghatározott tájékoztatási követelményeknek, ideértve a folyamatos forgalmazásához
készült tájékoztató tartalmi felépítésére és rendszeres közzétételére vonatkozó előírásokat
is. A magyar ügyfelek tájékoztatását magyar nyelven kell biztosítani.
(10)	A Felügyelet a külföldi kollektív befektetési értékpapír nyilvános folyamatos
forgalmazását felfüggeszti, ha az nem felel meg az (1) és a (9) bekezdésben előírt
szabályoknak. A Felügyelet a folyamatos forgalmazást megtilthatja, ha a felfüggesztést
követően harminc napon belül a folyamatos forgalmazás törvényi feltételei nem állnak helyre,
illetve amennyiben második ízben kerülne sor a forgalmazás felfüggesztésére.”
105.	§
A Tpt. a 252. §-t követően a következő címmel és új 252/A. §-sal egészül ki:
„Nyílt végű befektetési alap által belföldön forgalomba hozott befektetési jegy külföldi
forgalomba hozatala, szabályozott piacra történő bevezetése
252/A. § (1) Nyílt végű befektetési alap által belföldön forgalomba hozott befektetési jegy
külföldi forgalomba hozatalát, szabályozott piacra történő bevezetését a Felügyeletnek be
kell jelenteni.
(2)	A bejelentéssel egyidejűleg a Felügyeletnek meg kell küldeni a forgalomba hozatal
helyének joga által előírt tájékoztató tervezetét.”
45
106. §
A Tpt. 253. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alap - az alapkezelő kérelmére - a Felügyelet által történő nyilvántartásba
vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított
igazolást arról, hogy a tájékoztatóban, illetőleg a kezelési szabályzatban meghatározott saját
tőkét a befektetők befizették, illetve ingatlan apport esetében az ingatlan tulajdonjogának
átruházására vonatkozó okiratokat az alap rendelkezésére bocsátották. A saját tőke
eredményes befizetését követően az alapkezelő köteles haladéktalanul intézkedni a
befektetési alap nyilvántartásba vétele iránt. Amennyiben több sorozatba tartozó befektetési
jegy kerül forgalomba hozatalra, a jogszabályban, illetve a kezelési szabályzatban az alapra
vonatkozóan meghatározott legkisebb induló saját tőke összegyűjtésére vonatkozó feltételt
az esetben is teljesítettnek kell tekinteni, ha ezen tőkeösszeget a különböző sorozatokat
alkotó befektetési jegyekre szóló, elfogadott jegyzésekre befizetett összegek, illetve -
ingatlanapport esetén - teljesített hozzájárulások értékének együttes összege eléri.”
107.	§
A Tpt. 254. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A zártkörű ingatlanalap befektetési jegyei ingatlanapport ellenében is jegyezhetőek. Az
apportálandó ingatlanokat részletesen be kell mutatni az alap kibocsátási tájékoztatójában.
Az apportálandó ingatlanok értékét az alap könyvvizsgálója és az ingatlanértékelője
együttesen állapítja meg. Az apport összértéke nem haladhatja meg az alap induló saját
tőkéjének ötven százalékát.”
108.	§
A Tpt. 257. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó
ellenérték befolyását, valamint a 256. § (6) bekezdésében foglalt határidő elteltét követően öt
napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, a Felügyelethez benyújtani és ezzel
egyidejűleg a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon a befektetők rendelkezésére
bocsátani. A letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre
álló összeg kifizetését a befektetők részére. A megszűnési jelentés - a 19. számú
mellékletben foglaltakon túlmenően - legalább az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit
tartalmazza. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzé tenni.”
109. §
(1)	A Tpt. 262. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„262. § (1) A beolvadásról szóló tájékoztatóban be kell mutatni a beolvadás indokát, a
beolvadó alapok befektetési politikáját, a beolvadás határnapját, a beolvadás feltételeit, a
befektetési jegy tulajdonosok teendőit, valamint - befektetési jegy sorozatonként - az alapok
nettó eszközértékeinek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési
szabályokat, és az átváltási névérték meghatározását. A beolvadási tájékoztatónak
tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap e törvény szerinti teljes kezelési szabályzatát.”
(2)	A Tpt. 262. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A beolvadás értéknapján befektetési jegy sorozatonként meg kell állapítani a beolvadó
alap befektetési jegyeinek - a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére
átszámított - egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a
46
jogutód befektetési alap befektetési jegyeit - az érvényes egy jegyre jutó nettó
eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban - jóváírja a beolvadó befektetési alap
befektetési jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján.
(4)	A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára
érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül
köteles megküldeni a Felügyeletnek, közzétenni a jogutód befektetési alap forgalmazójának
honlapján, valamint a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogutód, mind a jogelőd
befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek
tartalmaznia kell a portfóliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá -
befektetési jegy sorozatonként - az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek
darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A
jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja.”
110. §
A Tpt. 263. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvánosan működő zárt végű alapok esetében az alapkezelő köteles a befektetési
alap létrehozatalát, a már nyilvántartásba vett befektetési alap által kibocsátott új sorozat
forgalomba hozatalát, illetve a nyilvánossá válását követő egy hónapon belül a befektetési
jegy szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményezni.”
111.	§
A Tpt. 264. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„264. § Befektetési alap zártkörű létrehozatalának minősül, ha a befektetési jegyek
forgalomba hozatala kielégíti a 14. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt feltételek
valamelyikét.”
112. §
A Tpt. 265. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„265. § (1) A zártkörű befektetési alap létrehozatalakor az alapkezelő kezelési szabályzatot
köteles készíteni. A zártkörű befekteti alap kezelési szabályzatának kötelező tartalmi elemeit
a 16. számú melléklet tartalmazza. A kezelési szabályzatot az alapkezelő a zártkörű alap
nyilvántartásba vételére irányuló kérelemhez csatoltan, a kezelési szabályzatban
meghatározott saját tőke rendelkezésre állását igazoló letétkezelői igazolással együtt
benyújtja a Felügyelethez, amely ezek alapján nyilvántartásba veszi a zártkörű alapot.
(2)	A kezelési szabályzatot a forgalomba hozatali eljárás megkezdését megelőzően legalább
hét nappal a kezelési szabályzatban meghatározott befektetői kör részére hozzáférhetővé
kell tenni.
(3)	Ha a kezelési szabályzat módosítására kerül sor, a módosított kezelési szabályzatot öt
nappal a módosítás hatálybalépését követően tájékoztatásul meg kell küldeni a
Felügyeletnek.
(4)	A kezelési szabályzatban az alapkezelő a kezelési szabályzat módosítását a
módosítással érintett befektetési jegy sorozatot alkotó befektetési jegyek tulajdonosai
kezelési szabályzatban meghatározottak szerint számított és ott meghatározott mértékű
többségének jóváhagyásától teheti függővé.
(5)	A zártkörűen forgalomba hozott befektetési jegy az alap nyilvánossá válásáig kizárólag a
kezelési szabályzatban meghatározott befektetők körében ruházható át, illetőleg nyílt végű
47
befektetési alap esetén kizárólag e körben forgalmazható, minden esetben kizárólag a 14. §
(1) bekezdésének a)-e) pontjaiban foglalt kereteken belül.
(6)	Az alapkezelő a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatában a 266. §-ban, valamint
a 289-290. §-okban foglaltaktól eltérő módon határozhatja meg a befektetők részére
nyújtandó rendszeres és rendkívüli, valamint a nettó eszközértékkel kapcsolatos
tájékoztatási kötelezettségeit.
(7)	Zártkörű befektetési alap esetében az alapkezelő a 358. § (2) bekezdésében foglalt
előírástól eltérően az alap éves beszámolójának ellenőrzésére nem köteles könyvvizsgálót
megbízni. Erre a tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét.”
113.	§
(1)	A Tpt. 266. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alap nettó eszközértékét befektetési jegy sorozatonként, az alap eszközeire
vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, az alap kezelési
szabályzatában írtak szerint kell meghatározni.”
(2)	A Tpt. 266. §-ának (7) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:
„e) ingatlan tulajdonának kölcsönös átruházása esetén (csere)
ea)	az ingatlanalap által tulajdonba adott ingatlan beszámítási értékének
legalacsonyabb összegét,
eb)	az ingatlanalap által megszerzett ingatlan beszámítási értékének legmagasabb
összegét.”
114.	§
A Tpt. 271. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap által vásárolt egyes ingatlanok, illetve adott
ingatlanberuházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehető értékének ötven
százaléka erejéig jelzálog vagy óvadék fedezete mellett, ingatlanfinanszírozás, illetve
ingatlan-beruházás finanszírozása céljából kölcsönt vehet fel az alap nevében, amennyiben
ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön
fedezeteként az alap
a)	a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon,
b)	az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén,
vagy
c)	óvadékon
túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az alap letétkezelője jelzáloggal fedezett
kölcsön esetén hitelezőként nem szerepelhet.”
115.	§
(1)	A Tpt. 280. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanalap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött
bankbetétet, illetve OECD tagállam által kibocsátott állampapírt - beleértve ezen
értékpapírok repo ügylettel történő vásárlását is -, valamint devizaárfolyamhoz kötött
ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának fedezése céljából kötött
határidős ügyleteket tartalmazhat.”
48
(2)	A Tpt. 280. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ingatlanalap az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet
adásvételi, csere, valamint más, adásvételre irányuló, azzal vegyes szerződéseket, így
különösen a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített szerződéseket, illetve
időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket.”
116.	§
(1)	A Tpt. 288. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a részére megküldött értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül a
forgalmazás megkezdését megtilthatja, ha nem látja biztosítottnak a feltételek meglétét, így
különösen a befektetők megfelelő tájékoztatását.”
(2)	A Tpt. 288. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Felügyelet a folyamatos forgalmazást felfüggeszti, ha az nem felel meg a (2)
bekezdésben előírt szabályoknak. A Felügyelet a folyamatos forgalmazást megtilthatja, ha a
felfüggesztést követően harminc napon belül a folyamatos forgalmazás feltételei nem állnak
helyre, illetve amennyiben második ízben kerülne sor a forgalmazás felfüggesztésére.”
117.	§
A Tpt. 289. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után
negyvenöt - külföldi befektetési alapkezelő esetén hatvan - napon, tárgyév (pénzügyi év)
lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az általa kezelt befektetési alapokról
egyenként a 21. számú mellékletben foglaltak szerinti jelentést elkészíteni, a Felügyeletnek
megküldeni, az alapkezelőnél és a forgalmazónál a befektetők számára hozzáférhetővé
tenni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen közleményben közzétenni a
jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A jelentések megtekintését a
közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni a 34. §
(3)	bekezdésében meghatározottak szerint.”
118.	§
A Tpt. 290. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek
megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és
a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:
a)	az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás,
beolvadás hatálybalépése előtt;
b)	a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;
c)	a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb
harminc nappal a hatálybalépés előtt;
d)	a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a
hatálybalépés előtt öt nappal;
e)	a kezelési szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján;
f)	az alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül;
49
g)	a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a
hatálybalépés előtt;
h)	a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési
szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az
esedékesség napján;
i)	a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két
munkanapon belül;
j) az alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül;
k) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére
történő benyújtásával egyidejűleg;
l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző	nettó
eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon	belül
bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének	okát,
legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül;
m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet 2 munkanapon
belül.”
119.	§
A Tpt. 295. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékpapírszámla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására
szolgáló számla vezetését az egyes alapok és portfóliók tekintetében kizárólag egyazon
letétkezelő végezheti.”
120.	§
(1)	A Tpt. 313. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[Értékpapír kereskedésével foglalkozó tőzsdén kereskedési joggal rendelkezhet olyan
külföldi vállalkozás, amely]
„a) a székhelye szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével
rendelkezik értékpapírral végzett kereskedési, illetőleg bizományosi tevékenység
végzésére vonatkozóan, és
b)	tagsági vagy kereskedési joggal rendelkezik egy olyan szabályozott piacon, amellyel a
tőzsdének a kölcsönös kereskedésre vonatkozó megállapodása van, valamint”
(2)	A Tpt. 313. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozás az (1) bekezdéstől
függetlenül rendelkezhet a tőzsdén kereskedési joggal, amennyiben befektetési eszközzel és
tőzsdei termékkel végzett kereskedési, illetőleg bizományosi tevékenység végzésére
engedéllyel rendelkezik, illetve a székhelye szerinti tagállamban lévő szabályozott piacon, e
tagállam joga szerint kereskedési jogot szerzett.”
50
121. §
A Tpt. 317. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását
követően a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen közzéteszi. A (4) bekezdés i)
pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.”
122. §
A Tpt. 325. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde szabályzatában meghatározott személy legfeljebb tíz tőzsdenapra
felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék forgalmazását, ha a további forgalmazás nem
biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedelmet, ha gyanú merül fel, hogy a
kibocsátó megsérti a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat, illetve a tőzsdei kereskedés
elszámolása nem biztosított. Értékpapír tőzsdei forgalmazásának felfüggesztése esetén a
felfüggesztésről történő döntésről a kibocsátót értesíteni kell.”
123.	§
A Tpt. 327. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet felfüggeszti valamely értékpapír tőzsdei forgalmazását a jogsértő állapot
megszüntetéséig, ha a kibocsátó megsérti az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára,
illetve a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat.”
124.	§
A Tpt. 329. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására
vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a 34. § (4)
bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.”
125.	§
A Tpt. 332. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege és d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a 34. § (4)
bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni”
„d) a 307-308. §-okban, valamint a 356. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett
változást;”
126.	§
A Tpt. 335. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységnek minősül
a)	az informatikai,
b)	az adatszolgáltatási,
c)	a részvénykönyv-vezetési,
d)	az oktatási tevékenység, és
e)	a közgyűlés szervezése, lebonyolítása.”
51
127.	§
A Tpt. 337. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet
kizárólag tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba
hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetés, megbízás alapján végzett elszámolással,
befektetési szolgáltatással, kiegészítő befektetési szolgáltatással, az értékpapírban foglalt
kötelezettségen alapuló fizetéssel, megbízás alapján végzett elszámolással, árutőzsdei
szolgáltatással, valamint törvényben meghatározott szervezett piac számára nyújtott
szolgáltatással kapcsolatos elszámolás lebonyolítása érdekében végezhet.”
128.	§
A Tpt. 343. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Elszámolóházzal, illetőleg a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott
részvénytársasággal munkaviszonyban álló személy befektetési szolgáltatóban közvetlen
tulajdonnal nem rendelkezhet, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett értékpapír
tulajdonjogának megszerzését.”
129.	§
A Tpt. 345. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát, valamint azok
módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a 34. § (4) bekezdésében meghatározott
helyen nyilvánosságra hozza. A (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott szabályzat
közzétételétől az elszámolási tevékenységet végző szervezet eltekinthet.”
130.	§
A Tpt. 368. §-a a (4) bekezdést követően a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és
egyidejűleg a korábbi (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
„(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség
teljesítése.”
131.	§
A Tpt. 370. §-a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a
befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az általa foganatosított korlátozó
intézkedésekről
a)	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb
vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó
intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján
elfogadott rendeletek vagy határozatok;
b)	az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni
érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések
tárgyában elfogadott közös álláspontok
alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a
Pénzügyminisztériumot.
52
(12)	A Pénzügyminisztérium jogosult a (11) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:
a)	az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,
b)	kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és
c)	statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon -
felhasználni.”
132.	§
A Tpt. 372. §-a az alábbi f) és g) ponttal egészül ki:
[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági
szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a
kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel
arra, hogy az ügylet vagy a számla]
„f) bennfentes kereskedelemmel,
g) piacbefolyásolással”
[áll összefüggésben].
133.	§
(1)	A Tpt. 374. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„h) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságának írásbeli
hozzájárulásával a befektetési szolgáltatóban, az árutőzsdei szolgáltatóban, a befektetési
alapkezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben
befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni
kívánó személynek (társaságnak), az üzletág átvételét tervező társaságnak, illetve az
ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott
könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás;”
(2)	A Tpt. 374. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„m) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás
tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele.”
(3)	A Tpt. 374. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„n) A 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése.”
134.	§
(1)	A Tpt. 378. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladatkörében]
„i) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli
tevékenység végzésének gyanúja esetén hatósági ellenőrzést végez;”
53
(2) A Tpt. 378. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladatkörében]
„l) eljárva szükség esetén határozatot hoz arról, hogy valamely tevékenység e törvény
értelmében befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei
szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, központi értéktári, illetőleg elszámolóházi
tevékenységnek minősül-e.”
135.	§
(1)	A Tpt. 389. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Engedélyezésre irányuló eljárásban, az alapítási illetve a működési engedély iránti
kérelem esetében a Felügyelet eljárásának időtartama hatvan nap, egyéb esetekben - a (3)
bekezdésben foglalt eltéréssel - harminc nap. A határidő egy esetben legfeljebb harminc
nappal meghosszabbítható.”
(2)	A Tpt. 389. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4)
bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
„(3) Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére
irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama tíz munkanap. Ha a kibocsátó
első alkalommal hoz értékpapírt nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának
időtartama húsz munkanap. Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény
közzétételének engedélyezésére irányuló kérelem esetében a Felügyelet tíz munkanapon
belül kérhet hiánypótlást. A határidő meghosszabbításának a tájékoztató és a hirdetmény
közzétételének engedélyezésére irányuló eljárásban nincs helye.”
136.	§
A Tpt. 390. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 378. § i) és l) pontjában foglalt feladat ellátása érdekében a Felügyelet felszólítására
az ellenőrzés alá vont személy köteles bemutatni a tényállás tisztázásához szükséges
szerződést, okiratot, jelentést, kimutatást, bankszámla, ügyfélszámla, értékpapírszámla
forgalmára vonatkozó kivonatát, könyvvizsgálói jelentést. A Felügyelet szükség esetén
helyszíni ellenőrzést végezhet.”
137.	§
(1)	A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:]
„g) a termékértékesítők, üzletkötők, befektetési tanácsadók, portfóliókezelést végző
személyek személyazonosító adatai;”
(2)	A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:]
„q) a forgalomba hozatal adatai, befektetési alap esetében befektetési jegy sorozatonként;”
(3)	A Tpt. 391. §-ának (1) bekezdése a következő t)-y) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:]
54
„t) a 97. § (1) bekezdése szerinti ügyvezető, a 97. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti
üzletág-irányító, a 109. (3) bekezdése szerinti belső ellenőr, valamint a 11. számú
mellékletben meghatározott személyek személyazonosító adatai;
u) a minősített befektetőnek minősített természetes személy személyazonosító adatai;
v) a minősített befektetőnek minősített kis- és középvállalkozás neve, székhelye;
x) az engedélyezett tájékoztató;
y) a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely.”
138.	§
A Tpt. 392. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól illetve elektronikus hírközlési
szolgáltatótól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott
adatkörben elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a
Felügyeletnél dokumentálni kell.”
139.	§
(1)	A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„e) annak a természetes személynek az adatait, akivel kapcsolatosan bennfentes
kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélkül végzett tevékenység
gyanúja miatt bejelentést tettek, illetőleg akivel szemben bennfentes kereskedelemmel,
piacbefolyásolással, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésével
kapcsolatos eljárást folytat;”
(2)	A Tpt. 394. § (1) bekezdés f) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
f)	az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében]
„2. a befektetési szolgáltató vezető állású személye, termékértékesítője, üzletkötője,
befektetési tanácsadója, üzletág-irányítója, továbbá a befektetési vállalkozás
ügyvezetője, belső ellenőre és a 11. számú mellékletben meghatározott személyek;”
[adatait;]
(3)	A Tpt. 394. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„l) a minősített befektetőnek nyilvánított természetes személy adatait.”
(4)	A Tpt. 394. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„m) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás végzése
ügyében indított eljárás keretében az elektronikus hírközlési szolgáltatótól kapott, az
elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. §-a (2) bekezdésének b), e) és
g)	pontjában meghatározott adatokat.”
(5)	A Tpt. 394. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
55
„(2) Az (1) bekezdés, a 391. § (1) bekezdésének t) és u) pontja, valamint a 391. § (2)
bekezdése vonatkozásában a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és
utónév, születési név, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve,
állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési
célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai
gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség és a 357. §-ban
meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.”
(5)	A Tpt. 394. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az adatot]
„d) a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás és ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a
felügyeleti eljárás lezárásától számított tíz évig,”
140.	§
(1)	A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel
egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]
„d) a 97. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, a 356. §-ban és a 11.
számú mellékletben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;”
(2)	A Tpt. 395. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel
egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]
„g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott
határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;”
141.	§
A Tpt. 399. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)
bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(3) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy valamely más tagállamban székhellyel rendelkező
kibocsátó, illetőleg forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal szabályait megsértette,
illetőleg hogy a Magyarországon szabályozott piacra bevezetett értékpapír más tagállamban
székhellyel rendelkező kibocsátója megsértette a forgalomban tartással kapcsolatos
kötelezettségeit, értesíti a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságát.
(4)	Ha a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a (3)
bekezdésben meghatározott értesítés alapján megtett intézkedése ellenére, vagy
intézkedése hiányában a kibocsátó, illetőleg a forgalmazó nem szünteti meg jogsértő
magatartását, a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedést a befektetők védelme
érdekében. Az intézkedésről, annak megtétele előtt tájékoztatja a másik tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságát. A Felügyelet a megtett intézkedésről tájékoztatja az
Európai Bizottságot.”
56
142.	§
(1)	A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét
és alkalmazottját az értékpapírok forgalomba hozatalára, a befektetési szolgáltatási
tevékenységre, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre, a befektetési alapkezelési
tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tőzsdei tevékenységre, az
elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő
részvénytársaságokban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban,
szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre
határidő kitűzésével felszólítja és egyidejűleg figyelmezteti;”
(2)	A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„u) a termékértékesítőt, üzletkötőt, befektetési tanácsadót és a portfóliókezelést végző
személyt törölheti a Felügyelet által vezetett névjegyzékből.”
(3)	A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„v) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására,
amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni,
vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez
adott engedélyét visszavonja és határidő kitűzésével kötelezi a kibocsátót valamint a
forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására.”
(4)	A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„w) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni
elmulasztott információt a 40. §-ban foglaltak szerint, a mulasztó költségén
nyilvánosságra hozza.”
(5)	A Tpt. 400. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet az (1) bekezdés h), i), n), o), q), r), s) és v) pontjában meghatározott
határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha
egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől
számított nyolcadik napra kell kitűzni.”
143.	§
A Tpt. 404. §-át követően a következő 404/A. §-sal egészül ki:
„404/A. § (1) A Felügyelet együttműködik más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságával. Az együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:
a)	valamely Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója más
értékpapír fajtát más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának
engedélyével hozott forgalomba;
b)	a Felügyelet a tájékoztató illetőleg a hirdetmény közzétételére vonatkozó
engedélykérelmet más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának
57
engedélyezésre átadta, más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától
tájékoztató, illetőleg hirdetmény közzétételére vonatkozó engedélykérelmet
engedélyezésre átvett;
c)	a Felügyelet valamely értékpapírral a szabályozott piacon történő kereskedést
felfüggeszti, vagy megtiltja, ha az érintett értékpapírt más tagállamban is bevezették
szabályozott piacra;
d)	új típusú, vagy ritkán előforduló értékpapírra vonatkozó tájékoztató, illetőleg hirdetmény
közzétételére vonatkozóan nyújtanak be hozzá engedélykérelmet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott
feladatai ellátása érdekében információt adhat át más tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságának, illetőleg információt vehet át más tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, illetőleg más tagállam piacának
sajátosságaira vonatkozóan.”
144.	§
A Tpt. 405. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő
befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, befektetési szolgáltatót, árutőzsdei
szolgáltatót, befektetési alapkezelési tevékenységet végző személyt, tőzsdét, elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetet, illetve vezető állású személyét és alkalmazottját, a
bennfentes és a piacbefolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a pénzmosásról szóló törvény, valamint a
Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak
megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt
az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése
szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.”
145.	§
(1)	A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„d) bennfentes kereskedelem, illetőleg piacbefolyásolás esetén 100 000-100 000 000 forint,
vagy a kimutatható vagyoni előny legfeljebb 400 százaléka,”
(2)	A Tpt. 406. §-ának (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
[A bírság összege:]
„u) amennyiben a 390. § alapján eljárás alá vont személy, illetve szervezet a Felügyelet
felszólításának nem tesz eleget, vagy akadályozza a felügyeleti ellenőrzést, 5 000-
1 000 000 forint.”
146.	§
A Tpt. 415. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig]
„a) Magyarországon székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet által
az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelep kiegészítő biztosítás érdekében
köteles csatlakozni a fogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez;”
58
147.	§
(1)	A Tpt. 451. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„n) a befektetési ajánlás készítésének és nyilvánosságra hozatalának részletes szabályait,”
(2)	A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdése az alábbi p)-s) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg ]
„p) a minősített befektetők nyilvántartásának részletes szabályait,
q) a piacbefolyásolásra utaló magatartások minősítésekor figyelembe veendő
körülményeket,
r) az elfogadott piaci gyakorlat megállapításának részletes szabályait,
s) a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának kibocsátó általi késleltetésére
vonatkozó részletes szabályokat.”
148.	§
(1)	A Tpt. 6. számú mellékletének I. 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont, magyarországi székhelyű,
zártkörűen működő társaság nem köteles e törvény alapján rendszeres és rendkívüli
tájékoztatást közzétenni, akkor ezen társaság rendkívüli információit is a kibocsátónak kell
közzétennie,”
(2)	A Tpt. 6. számú melléklete a következő új I. 29. ponttal egészül ki, egyidejűleg a I. 29.
pont számozása I. 30. pontra változik:
„29. A kibocsátó által a Felügyeletnek bejelentett, az e törvény szerinti közzétételi
kötelezettségek teljesítésére szolgáló hely, illetve annak változása,”
149.	§
A Tpt. 11. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Portfóliókezelésre, befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedésére olyan
szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen előéletű, legalább kétéves szakmai gyakorlattal,
valamint a külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a
357. §-ban meghatározott kizáró ok.”
150.	§
(1)	A Tpt. 14. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A lehetséges befektetési eszközök, tőzsdei termékek köre, különös tekintettel a
származtatott eszközökre.”
(2)	A Tpt. 14. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A befektetési eszközök, tőzsdei termékek értékelésének szabályai.”
(3)	A Tpt. 14. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. A portfólióba tartozó, a befektető tulajdonában lévő befektetési eszközök, tőzsdei
termékek kölcsönzésének, azok terhelhetőségének szabályai.”
59
151.	§
A Tpt. 17. számú mellékletének I. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A nyilvános ajánlattétel, eladási ajánlattétel adatai:
a)	a létrehozandó, eladásra kínált, illetve az újabb befektetési jegy sorozatot kibocsátó
befektetési alap rövid bemutatása;
b)	jegyzési hely, eladási hely és forgalmazási hely meghatározása;
c)	fizetés módja, új alap létrehozatalát célzó befektetési jegy sorozat forgalomba hozatala
esetén a jegyzés módja;
d)	jegyzési ár, vételi ár; forgalomba hozatali ár (az újabb sorozatot jegyzési eljárás
lefolytatása nélkül kibocsátó befektetési alap esetében az első forgalmazási napon
érvényes forgalomba hozatali ár);
e)	a jegyzési időszak kezdete és vége;
f)	túl-, illetve aluljegyzés esetén követendő eljárás, amennyiben a forgalomba hozatal
jegyzési eljárással történik;
g)	a joghatóság, háttérszabályok megnevezése;
h)	a befektetési jegyekhez fűződő jogok bemutatása, sorozatonként.”
152.	§
A Tpt. 25. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
153.	§
(1)	A Tpt. 10. §-ának (1) bekezdésében, 52. §-ának (5) bekezdésében, 54. §-ának (1)
bekezdésében, 57. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 216. §-ának (3) bekezdésében, 221. §-
ának (3) bekezdésében, 228. §-ának (1) bekezdésében, 266. §-ának (3), (4) és (5)
bekezdésében, 309. §-ának (2) bekezdésében, 342. §-ának (4) bekezdésében, valamint
431. §-ának (1) bekezdésében a „37. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „34. § (4)
bekezdésében” szövegrész lép.
(2)	A Tpt. 89. §-ának (5) bekezdésében, 94. §-ában, 102. §-ának (3), (4), (6) és (8)
bekezdéseiben, 103. §-ának (3), (5) és (6) bekezdéseiben, 104. §-ában, 107/A. §-ában,
181/J. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 181/Q. §-ának (6) bekezdésében, 211. §-ának (7)
bekezdésében, 231. §-ában, 232. §-ának (1) bekezdésében, 287. §-ának (2), (3) és (4)
bekezdéseiben, 300. §-ának (3) bekezdésében, 301. §-a (1) bekezdésének d) pontjában,
338. §-a (7) bekezdésének g) pontjában és 404. §-ának (3) bekezdésében az „illetékes”
szövegrész helyébe a „hatáskörrel rendelkező” szövegrész lép.
(3)	A Tpt. 287. §-ának (5) bekezdésében a „tagország illetékes felügyeleti hatósága”
szövegrész helyébe a „tagország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága” szövegrész,
az „az illetékes felügyeleti hatóságok” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságok” szövegrész és a „fogadó ország illetékes felügyeleti hatóságai”
szövegrész helyébe a „fogadó ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága”
szövegrész lép.
(4)	A Tpt. 287. §-ának (6) bekezdésében a „tagország illetékes felügyeleti hatóságai”
szövegrész helyébe a „tagország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága” szövegrész
60
és a „tagállama illetékes felügyeleti hatóságának” szövegrész helyébe a „tagállama
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának” szövegrész lép.
(5)	A Tpt. 404. §-ának (2) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a
hatáskörrel rendelkező” szövegrész lép.
(6)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 52. és 118. pontjában, 173. §-a (2) bekezdése d)
pontjának 4. alpontjában az „elismert (szabályozott)” szövegrész helyébe a „szabályozott”
szövegrész lép.
(7)	A Tpt. 67. §-ának (11) bekezdésében, 275. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 285. §-a
(2) bekezdésének a) és f) pontjaiban, 301. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 302. §-ának
(4)	bekezdésében és 305. §-ában az „elismert piac” szövegrész helyébe a „szabályozott
piac” szövegrész lép.
(8)	A Tpt. 136. §-ának (4) bekezdésében, 270/A. §-ának (3) bekezdésében, 276. §-ának (1),
(2)	és (4) bekezdésében az „elismert értékpapírpiac” szövegrész helyébe a „szabályozott
piac” szövegrész lép.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
154.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 51. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi
intézmény az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről
a)	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb
vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó
intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján
elfogadott rendeletek vagy határozatok;
b)	az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni
érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések
tárgyában elfogadott közös álláspontok
alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a
Pénzügyminisztériumot.
(10)	A Pénzügyminisztérium jogosult a (9) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:
a)	az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,
b)	kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és
c)	statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon -
felhasználni.”
(2)	A Hpt. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„141. § (1) A 138. § i) pontjában foglalt feladat ellátása érdekében a Felügyelet felszólítására
az ellenőrzés alá vont személy köteles bemutatni a helyzet tisztázásához szükséges
szerződést, okiratot, jelentést, kimutatást, bankszámlát, könyvvizsgálati jelentést. A
Felügyelet szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet.”
61
(3)	A Hpt. 146. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző személy köteles a Felügyelet számára a
helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva az üzleti könyvek, jelentések
ellenőrzését, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való
hozzáférést.”
(4)	A Hpt. 146. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében vizsgálhatja a pénzügyi
szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző ügyfelére vonatkozó adatokat.”
(5)	A Hpt. 146. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Felügyelet felhívására a pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a pénzügyi
szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző köteles a
tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót,
bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes
ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési
előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a
könyvvizsgálati jelentést, valamint belső ellenőrzésének jelentéseit, jegyzőkönyveit magyar
nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”
(6)	A Hpt. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a pénzügyi intézménytől,
bankképviselettől, valamint a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó
személytől beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati
jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a pénzügyi intézménytől,
bankképviselettől, valamint a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó
személytől valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és
adathordozóikba.”
(7)	A Hpt. a 175. §-t követően a következő 175/A. §-sal egészül ki:
„175/A. § Amennyiben a 141. § (1) bekezdése alapján eljárás alá vont személy, illetve
szervezet a Felügyelet felszólításának nem tesz eleget, illetve akadályozza a felügyeleti
ellenőrzést, ötezertől tízmillió forintig terjedő bírsággal sújtható.”
(8)	A Hpt. 201. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő
pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény,
a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ügynök, valamint az
Európai Unióban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésében foglalt
feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás tehet közzé.”
(9)	A Hpt. 201. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha hirdetést a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontja szerint meghatározott ügynök tesz
közzé, a hirdetésében meg kell jelölnie azt (azokat) a pénzügyi vállalkozás(oka)t, amelyek
részére a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet végzi.”
62
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
155.	§
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.) 3. §-a (1) bekezdésének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„15. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.)
meghatározott fogalom;”
(2)	A Bit. 35. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat abban az esetben sem kell
alkalmazni, ha a biztosításközvetítői tevékenységet]
„e) a Vám- és Pénzügyőrséggel szolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban álló természetes személy - kizárólag az EU területén érvényes
felelősségbiztosítási fedezettel nem rendelkező harmadik országbeli gépjármű
üzembentartójának (vezetőjének) külön jogszabályban meghatározott kötelező
felelősségbiztosítási szerződésének értékesítésével kapcsolatban - végzi.”
(3)	A Bit. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy az e törvény 13.
számú mellékletében meghatározott szakképesítést az első nyilvántartásba vételt követő 24
hónapon belül köteles megszerezni, és azt a foglalkoztató biztosító, illetve független
biztosításközvetítő részére 15 napon belül bejelenteni. A függő biztosításközvetítőként
nyilvántartott természetes személy a független biztosításközvetítőként történt nyilvántartásba
vételét követő 24 hónapon belül köteles az e törvény 13. számú mellékletében
meghatározott szakképesítést megszerezni és azt a foglalkoztató független
biztosításközvetítő részére 15 napon belül bejelenteni.”
(4)	A Bit. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet
-	független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e
gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki
büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében
meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”
(5)	A Bit 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést
a tárgyévet követő év május 31-ig a Felügyeletnek meg kell küldeni.”
(6)	A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a
biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel
megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző
szervezet keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú
végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel
rendelkezik.”
(7)	A Bit. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
63
„(3) A szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdálkodó szervezet és
a külföldi szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: szaktanácsadói
fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként és évente legalább 50 millió forint
összegű felelősségbiztosítással, vagy 50 millió forint összegű vagyoni biztosítékkal
rendelkezni. A szaktanácsadó felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi
követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A felügyeleti nyilvántartásba vétel
feltétele, hogy a szaktanácsadó igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés
megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.”
(8)	A Bit. 52. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szaktanácsadóként és szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél,
illetve szaktanácsadó fióktelepnél a szaktanácsadói tevékenység irányítójaként kizárólag az
a személy járhat el, aki]
„c) az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”
(9)	A Bit. 157. §-a a következő (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki:
"(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a
biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az általa foganatosított korlátozó
intézkedésekről
a)	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb
vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó
intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján
elfogadott rendeletek vagy határozatok;
b)	az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni
érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések
tárgyában elfogadott közös álláspontok
alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a
Pénzügyminisztériumot.
(8)	A Pénzügyminisztérium jogosult a (7) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:
a)	az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,
b)	kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és
c)	statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon -
felhasználni.”
(10)	A Bit. 170. § -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet felhívására a biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó,
valamint a 169. § (3) bekezdése alapján ellenőrzés alá vont személy, vagy szervezet köteles
az e tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót,
bizonylatot, vizsgálati anyagot, bankszámlát, számviteli nyilvántartásokat, szabályzatokat, az
egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkat, igazgatósági, felügyelő bizottsági és
közgyűlési előterjesztéseket, jegyzőkönyveket, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit,
a könyvvizsgálati jelentést, valamint a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit 15 napon
belül magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”
(11)	A Bit 174. § -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó, valamint a 169. § (3)
bekezdése alapján ellenőrzés alá vont személy, vagy szervezet köteles a Felügyelet
64
számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetve azt segíteni és biztosítani az ellenőrzéshez
szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.”
(12)	A Bit 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„175. § A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - a biztosítótól, a független
biztosításközvetítőtől és a szaktanácsadótól, valamint a 169. § (3) bekezdése alapján
ellenőrzés alá vont személytől, vagy szervezettől rendkívüli beszámolót, meghatározott
formában és tagolásban kimutatást, könyvvizsgálati jelentést, továbbá felvilágosítást kérhet a
biztosító, a független biztosításközvetítő, illetve a 169. § (3) bekezdése alapján ellenőrzés
alá vont személytől, vagy szervezettől szaktanácsadó valamennyi üzleti ügyéről, továbbá
betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.”
(13)	A Bit 197. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az e törvényben foglalt tevékenységet engedély, illetve felügyeleti nyilvántartásba vétel
nélkül végző személlyel, vagy szervezettel szemben kiszabható bírság 40 ezer forinttól 5
millió forintig terjedhet.”
(11)	A Bit. a 197. §-t követően a következő 197/A. §-al egészül ki:
„197/A. § Amennyiben a 169. § (3) bekezdése alapján eljárás alá vont személy, illetve
szervezet a Felügyelet felszólításának nem tesz eleget, illetve akadályozza a felügyeleti
ellenőrzést, 5 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.”
(14)	A Bit. 234. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„f) a gépjárműverseny szervezőjének felelősségbiztosítási szerződésére vonatkozó
minimális tartalmi követelményeket
[rendeletben állapítsa meg.]
(15)	A Bit. e törvény 2. mellékletében lévő 13. számú melléklettel egészül ki.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosítása
156.	§
(1)	A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 177. §
(2)	bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„Tilos a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeseinek illetve jegyzett tőkéjének
nyilvános felhívás útján történő gyűjtése”.
(2)	A Gt. 177. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A részvénytársaság elnevezését, a működési forma megnevezésével („nyilvánosan
működő részvénytársaság”; „zártkörűen működő részvénytársaság”), illetve rövidített
elnevezésében „nyrt.” vagy „zrt.” rövidítésével a társaság cégnevében fel kell tüntetni.”
(3)	A Gt. 250. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Ha az alaptőke-emelés új részvények zártkörű forgalomba hozatalával pénzbeli
hozzájárulás ellenében történik, az alapító okirat illetve az alapszabály eltérő rendelkezése
hiányában az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni
azokat a személyeket, akiket a közgyűlés - amennyiben a 246/A. § szerint arra jogosultak
nem éltek a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jogukkal - feljogosít az általuk tett
65
vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel, a részvények átvételére vonatkozó
kötelezettségvállalásra. A közgyűlési határozatban rendelkezni kell az e személyek által
átvenni vállalt részvények fajtájáról, illetve osztályáról, számáról, a részvény sorozatáról,
névértékéről, illetve kibocsátási értékéről.”
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX.
törvény módosítása
157.	§
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi
XXXIX. törvény mellékletében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tulajdonosi
joggyakorlása alá tartozó társaságokból törlésre kerül a HUNGEXPO Vásár és Reklám Rt.,
ezzel egyidejűleg a Magyar Államot a HUNGEXPO Vásár és Reklám Rt-ben megillető
szavazatelsőbbségi részvény a törvény erejénél fogva törzsrészvénnyé alakul át.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
158.	§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 157. §-ának
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a szolgáltatás teljesítése után - a (2) és a (9)
bekezdésben foglaltak kivételével - törölniük (ideértve az anonimizálást is) kell az
előfizetőkre és a felhasználókra vonatkozó személyes adatokat, amelyeket a hívások
létrehozása céljából feldolgoznak.”
(2)	Az Eht. 157. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetők és a felhasználók részére történő
számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel
kísérése céljából a következő adatokat kezelheti:]
„a) a 129. § (6) bekezdés b)-d) pontjában foglalt adatok;”
(3)	Az Eht. 157. §-ának (5)-(8) bekezdése helyébe a következő (5)-(9) bekezdés lép:
„(5) Bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás végzése
ügyében indított eljárás keretében a (2) bekezdés b), e) és g) pontjában meghatározott
adatok átadhatók a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.
(6)	A (2) bekezdés szerinti adatok közül azok, amelyek az adatkezelés céljához
szükségesek, átadhatók:
a)	azoknak, akik az elektronikus hírközlési cég megbízása alapján a számlázást, a
követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, illetőleg az ügyfél-tájékoztatást végzik;
b)	a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervek
részére;
c)	a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas
bűncselekmények, valamint az elektronikus hírközlési rendszer jogosulatlan vagy
jogsértő felhasználásának üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező
66
nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a
bíróságnak;
d)	a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a végrehajtónak.
(7)	Az (5)-(6) bekezdés alapján átadott adatokkal kapcsolatban az adatokat átvevőket a
szolgáltatóval azonos titoktartási kötelezettség terheli.
(8)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott
adatszolgáltatás biztosítása céljából köteles
a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a szerződés megszűnését követő három évig,
b)	a (2) bekezdés b)-j) pontja szerinti adatokat három évig
megőrizni.
(9)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott
adatszolgáltatás biztosítása céljából - legfeljebb három évig - kezelheti az előfizetői
szolgáltatás igénybevételéhez jogellenesen alkalmazott - így különösen a tulajdonosa által
letiltott - előfizetői végberendezések használatára, illetve annak kísérletére vonatkozóan a
szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatában keletkező és rendelkezésre álló adatokat.”
(4)	Az Eht. 158. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott célból csak a 129. § (6) bekezdésének
b)-f) pontjában foglalt előfizetői adatokat adhatja tovább.”
(5)	Az Eht. 158. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adatállományból adatot igényelhet]
„b) a 157. § (5)-(6) bekezdésében megjelölt szerv, illetve hatóság,”
Átmeneti és záró rendelkezések
Hatályba lépés
159.	§
E törvény 2005. július 1-én lép hatályba.
Átmeneti rendelkezés
160.	§
(1)	Amennyiben e törvény hatálybalépésekor a közzétételre kötelezettnek internetes
honlapja nincs, az internetes honlapon történő közzétételre vonatkozó kötelezettségnek
2006. június 30-ig kell eleget tenni.
(2)	A befektetési vállalkozás termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést
végző személye, valamint ezek közeli hozzátartozója az e törvény 56. §-val módosított Tpt.
113. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségnek 2006. március 31-ig köteles eleget tenni.
(3)	E törvénynek az értékpapírok forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseit a
hatálybalépést követően zártkörben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg a
hatálybalépést követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató
alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni.
67
(4)	E törvény rendelkezései nem érintik a hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott
értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
(5)	E törvény hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe már bejegyzett
részvénytársaságok az e törvény 156. § (2) bekezdésével módosított Gt. 177. §-ának új (4)
bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a cégjegyzékben vezetett adataik első
változásakor, de legkésőbb 2006. június 30-ig kötelesek alapító okiratuk, illetve
alapszabályuk módosításáról gondoskodni, és az erre vonatkozó változásbejegyzés iránti
kérelmet a cégbírósághoz beterjeszteni.
(6)	A közzétételre kötelezett az általa igénybe vett közzétételi helyet e törvény
hatálybalépését követő hatvan napon belül bejelenti a Felügyeletnek. Ennek elmulasztása
esetén a Felügyelet a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megsértésére
vonatkozó szabályok szerint jár el.
(7)	Ahol jogszabály „elismert (szabályozott) piac”-ot, „elismert piac”-ot vagy „elismert
értékpapírpiac”-ot említ, azon a továbbiakban „szabályozott piac”-ot kell érteni.
(8)	Az a kibocsátó, aki e törvény hatálybalépésekor a Felügyelet által jóváhagyott és
érvényes kibocsátási programmal rendelkezik, az érvényes kibocsátási programok számával
megegyező számú új kibocsátási program engedélyezési eljárása során mentesül az
igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése alól, amennyiben e törvény hatálybalépését követő
három hónapon belül kezdeményezi a kibocsátási program engedélyezését.
(9)	A Tpt. 52. § (5) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdésében és a 66. §-ban meghatározott
közzétételi kötelezettségének a kibocsátó 2006. december 31-ig egy, a Felügyelet által
kiadott vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos
információk megjelentetését végző nyomtatott napilapban is köteles eleget tenni.
Hatályukat vesztő jogszabályok
161. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 28. pontja, 13. §-át megelőző cím, 21. §-át megelőző cím,
22. §-át megelőző cím, 23. §-át megelőző cím, 27. §-át megelőző cím, 30. §-át megelőző
cím, 31. §-át megelőző cím, 32. §-át megelőző cím, 35. §-át megelőző cím, 36. §-át
megelőző cím, 37. §-át megelőző cím, 38. §-át megelőző cím, 40. §-át megelőző cím,
43/A. §-át megelőző cím, 43/A. §-a, 44. §-át megelőző cím, 46. §-át megelőző cím, 48. §-
át megelőző cím, 50. §-át megelőző cím, 51. §-át megelőző cím, 58-64. §-ai, 156. §-ának
(3)	bekezdése, 170. § (2) bekezdésének g) pontja, 207. §-a, 213. §-ának (4) bekezdése,
242/A. §-ának (7) bekezdése, 406. §-a (2) bekezdésének e) és j) pontja, 3. számú
melléklete, 17. számú mellékletének 6. pontja, 23. számú melléklete és 24. számú
melléklete.
b)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 100. §-a, 126. §-ának (3) bekezdése;
c)	az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV.
törvény 78. §-ának (1) bekezdése, 79-80. §-ai, 82. §-a, 83. §-ának (1) bekezdése,84-90.
§-ai, 95. §-a, 110. §-a, 114. §-a, 135-140. §-ai, 149. §-ának (2) bekezdése, 156. §-a, 159-
160.	§-ai, 172. §-ának (1) bekezdése, 182. §-a, 191. §-ának (3) bekezdése, 201. §-a,
68
212. §-ának (7) bekezdése, 213. §-a, 214. §-ának (2) bekezdése; 299. §-ának (1)
bekezdése,
d)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény 4.
§-a, 38. §-a, 56. § (2) bekezdése, 121. § (1) és (2) bekezdése;
e)	a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi
XLVIII. törvény 32. §-a, 37. §-a, 40. §-a, 41. §-ának (1) és (3) bekezdése, 48. §-ának (1)
bekezdése, 58. §-a, 80. §-ának (1) bekezdése;
f)	a Bit. 235. §-ának b) pontja;
g)	a Gt. 175. §-ának (2) bekezdése.
69
1. melléklet a 2005. évi... törvényhez
„25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1.	A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokba
kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
2.	A Tanács 1988. március 22-i 88/220/EGK irányelve, amely az átruházható
értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó
törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló
85/611/EGK irányelvet módosítja bizonyos ÁÉKBV-k befektetési politikájának
vonatkozásában.
3.	A Tanács 1993. március 15-i 93/6/EGK számú irányelve a befektetési vállalkozások és
a hitelintézetek tőkemegfeleléséről.
4.	A Tanács 1993. május 10-i 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén nyújtott
befektetési szolgáltatásokról.
5.	Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/26/EK irányelve, amely a
prudenciális felügyelet megerősítése céljából módosítja a 77/780/EGK és a
89/646/EGK irányelvet a hitelintézetek területén, a 73/239/EGK és a 92/49/EGK
irányelvet a nem-életbiztosítás területén, a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvet az
életbiztosítás területén, a 93/22/EGK irányelvet a befektetési szolgáltatók területén,
valamint a 85/611/EGK irányelvet az átruházható értékpapírokba kollektív alapon
befektető vállalkozások (ÁÉKBV) területén.
6.	Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a
befektetővédelmi rendszerekről.
7.	Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/31/EK irányelve a befektetési
vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 93/6/EGK tanácsi irányelv
módosításáról.
8.	Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i, 2001/34/EK irányelve az
értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen
értékpapírokról közzéteendő információról.
9.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i, 2001/107/EK irányelve az
átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV)
vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról
szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek a befektetési alapokat kezelő társaságok és
egyszerűsített jegyzési felhívások szabályozása tekintetében történő módosításáról.
70
10.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelve az
átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV)
vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról
szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az ÁÉKBV befektetéseinek tekintetében történő
módosításáról.
11.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a
pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési
vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a
92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.
12.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az
értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő
tájékoztatóról, és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.
13.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes
kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés).
14.	A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és
közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő
végrehajtásáról.
15.	A Bizottság 2003. december 22-i 2003/125/EK irányelve a 2003/6/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és
az összeférhetetlenség közzététele tekintetében történő végrehajtásáról.
16.	A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott
ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalom meghatározása, a bennfentesek
jegyzékének összeállítása, a vezetői ügyletek bejelentése és a gyanús ügyletek
bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról.”
71
2. melléklet a 2005. évi... törvényhez
„13. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
1.	A 33. § (4) bekezdésében meghatározott függő biztosításközvetítői (ügynöki,
vezérügynöki) tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik
a)	„biztosításközvetítő” szakképesítéssel; vagy
b)	„függő biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
c)	„független biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
d)	„biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel.
2.	Amennyiben a függő biztosításközvetítő kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 17.
pontjában foglalt „Jogvédelem” biztosítási ágazat termékeinek közvetítését végzi, akkor
rendelkeznie kell
a)	„biztosításközvetítő” szakképesítéssel; vagy
b)	„jogvédelmi biztosításközvetítő” szakképesítésével; vagy
c)	„függő biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
d)	„független biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
e)	„biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel.
3.	A 45. §-ban meghatározott független biztosításközvetítői (alkuszi, többes ügynöki)
tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik
a)	„biztosításközvetítő” szakképesítéssel; vagy
b)	„ független biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
c)	„biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel.
4.	Az 51. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási szaktanácsadói tevékenységet azon
természetes személy végezhet, aki rendelkezik
a)	„biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel; vagy
b)	„biztosítási szakjogász” szakképesítéssel; vagy
c)	„aktuárius” szakképesítéssel. ”
72
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) módosítását egyrészt az
Európai Unió bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra (pénzügyi visszaélések),
illetve a tájékoztatóra vonatkozó új szabályozása, és az ebből fakadó jogharmonizációs
kötelezettségünk; másrészt a piaci szereplők által felvetett egyes - szakmailag indokolt és
elfogadható - módosítási javaslatok tették szükségessé.
A tőkepiaci folyamatok átláthatósága, a befektetők esélyegyenlősége a kereskedés során és
így a tőkepiac működésébe vetett bizalom megteremtése, illetőleg megőrzése már a
nyolcvanas években felvetette a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó elvárásokat.
Az erre vonatkozó európai uniós szabályozás már 1989-ben megjelent, és azt tartalmazza a
magyar tőkepiaci szabályozás is. A tőkepiacok fejlődése, az új befektetési eszközök és
kereskedési technikák megjelenése azonban szükségessé tette a szabályozás
korszerűsítését. 2003. februárjában fogadta el az Európai Unió új irányelvét (2003/6/EK),
amely a bennfentes kereskedelem mellett a piacbefolyásolás tilalmát is kimondja.
Az uniós szabályozás módosítását az tette szükségessé, hogy az előző irányelv
(89/592/EEC Insider Dealing Directive) nem tartalmazott a piaci visszaélés minden formájára
kiterjedő szabályokat, a vonatkozó tagállami rendelkezések pedig nagyban eltértek
egymástól.
Az új szabályozás (2003/6/EK irányelv, illetve a kapcsolódó Bizottsági irányelvek)
megszületését sürgette továbbá az is, hogy új instrumentumok jelentek meg a piacon, illetve
a határon átnyúló kereskedelem egyre jelentősebbé vált, s ezek a piaci visszaélések új
formáinak kialakulását hozták magukkal.
A Tpt. e törvény általi módosítása összhangba hozza a magyar szabályozást az Európai
Unió szabályozásának változásával. A módosítások eredménye legfőképpen az ellenőrzés
hatékonyságában fog megmutatkozni, ugyanakkor a korszerűbb szabályozással a piaci
visszaélések megelőzése is hatékonyabbá válik.
A törvény a Tpt. Hatodik részének lényeges módosítását tartalmazza. Elsősorban a
bennfentes kereskedelem, a bennfentes személy valamint a piacbefolyásolás definíciója
változik, kiterjesztve ezzel a jelenleg hatályos meghatározásokat. Az irányelv előírásainak
megfelelően a magyar felügyeleti hatóság feladata eljárni minden olyan esetben, amikor a
tiltott tevékenységet a Magyar Köztársaság területén követték el, akkor is, ha annak tárgya
más tagállam szabályozott piacára bevezetett pénzügyi eszköz, valamint azokban az
esetekben is, amikor a Magyar Köztársaság területén működő szabályozott piacra bevezetett
pénzügyi eszközök tekintetében külföldön követnek el cselekményt, ha annak hatása a
Magyar Köztársaság területén érvényesülhet. A piacbefolyásolást a korábbiaknál tágabban
értelmezzük, és kibővül a Hatodik rész tekintetében a pénzügyi eszköz fogalma is. A
bennfentes információhoz hozzáférő személyekről nyilvántartást kell majd vezetni, amelyet a
nyilvántartás vezetője kérésre a Felügyelet rendelkezésére bocsát.
Részletesen szabályozza a törvény a Felügyelet nemzetközi együttműködését a bennfentes
kereskedelem és a piacbefolyásolás esetében, s pontosítja a Felügyelet szankcionálási,
intézkedési, nyilvántartási szabályait.
73
II.
A Tpt. módosítás másik oka az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelvének (az
értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról,
és a 2001/34/EK irányelv módosításáról) átvétele. Az irányelv a belső piac elérésének
alapvető eszközét képezi, mivel a kibocsátó számára egységes engedély megadása révén
elősegíti a hatékony és költségkímélő tőkéhez való lehető legszélesebb körű hozzáférést,
beleértve a kis- és középvállalkozásokat és az induló vállalkozásokat is. Az irányelv és
végrehajtási rendeletének (a Bizottság 809/2004/EK rendelete) célja, hogy biztosítsák a
befektetők védelmét és a piac hatékonyságát, összhangban a vonatkozó nemzetközi
fórumok által elfogadott magas szintű szabályozási standardokkal.
A kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a szabályozott piacon az értékpapírral folytatott
kereskedésre engedélyt kérőnek tájékoztatót kell benyújtania az illetékes hatósághoz és azt
a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani.
A befektetők védelme érdekében az információkat könnyen elemezhető és érthető formában
kell biztosítani. Az információknak a kibocsátó pénzügyi körülményeit és az értékpapírokhoz
fűződő jogokat illetően elegendőnek és a lehető legtárgyilagosabbnak kell lenniük a
befektetői döntések megalapozásához. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a kibocsátó, az
esetleges kezesek és az értékpapírok alapvető jellemzőit és az azokhoz kapcsolódó
kockázatokat.
A módosítás lehetővé teszi egy új formátumú tájékoztató bevezetését a kibocsátási
programok vagy jelzálogkötvények esetén, továbbá létrehoz egy új, regisztrációs okmány
rendszert. A kibocsátók azonban dönthetnek úgy is, hogy nem használják e formátumokat,
és ezért a tájékoztatót egyetlen dokumentumként készítik el.
A tájékoztató terjesztésének elősegítése érdekében a közzététel szabályai megváltoznak, és
nagyobb hangsúlyt kapnak az elektronikus hírközlési lehetőségek, mint például az internet. A
tájékoztatót ugyanakkor a befektető kérése esetén nyomtatott formában is át kell adni
térítésmentesen.
A kibocsátó számára egyszerűsítheti a tájékoztató elkészítésének folyamatát és a befektetők
védelmének veszélyeztetése nélkül csökkenti a kibocsátó költségeit annak lehetősége, hogy
a tájékoztatóba hivatkozás útján építhetnek be egyes információkat tartalmazó
dokumentumokat, ha azokat az illetékes hatósághoz már korábban benyújtották.
A befektetőket megbízható információk közzétételének biztosítása révén kell védeni. Ennek
érdekében a szabályozott piacon bejegyzett értékpapírok kibocsátóit folyamatos közzétételi
kötelezettség terheli, de nem kötelező számukra a naprakész információk rendszeres
nyilvánosságra hozatala. E kötelezettséggel kapcsolatban a kibocsátóknak legalább évente
fel kell sorolniuk a megelőző 12 hónap során általuk kiadott vagy a nyilvánosság
rendelkezésére bocsátott összes jelentős információt, beleértve a más közösségi
jogszabályokban megállapított különféle beszámolási előírások teljesítése során szolgáltatott
információkat.
A befektetők megfelelő tájékoztatása érdekében a reklámok közzétételére vonatkozó
szabályok összehangolásra kerülnek.
A határokon átnyúló kibocsátásokat és a több országban folytatott kereskedést hátráltatta a
kibocsátó azon kötelezettsége, hogy a teljes tájékoztatót az összes vonatkozó hivatalos
nyelvre le kellett fordítani. A határokon átnyúló kibocsátások elősegítése érdekében a fogadó
vagy székhely szerinti tagállam csak annak előírására jogosult, hogy a tájékoztató
74
összefoglalóját hivatalos nyelvén (nyelvein) készítsék el, amennyiben a tájékoztató a
nemzetközi pénzügyi szférában elfogadott nyelven készült.
Több tagállamban történő kibocsátás esetén a fogadó tagállam illetékes hatósága jogosult
lesz arra, hogy igazolást kaphasson a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságától, hogy
a tájékoztató a 2003/71/EK irányelvvel összhangban készült. A tagállamokban az eltérő
hatáskörrel rendelkező különféle illetékes hatóságok léte szükségtelen költségeket és a
feladatok átfedését okozhatja anélkül, hogy ez bármilyen további előnyt nyújtana. Ennek
elkerülése érdekében valamennyi tagállamban egyetlen illetékes hatóságot kell kijelölni a
tájékoztatók jóváhagyására, és arra kell a felelősséget ruházni az ezen irányelvnek való
megfelelés felügyeletéért. A kijelölt hatóságot közigazgatási hatóságként kell létrehozni olyan
formában, hogy a gazdasági szereplőktől való függetlensége biztosított és az
összeférhetetlenség elkerülhető legyen.
III.
A piac hatékonyabb működése, a befektetők színvonalasabb kiszolgálása és a tőkepiac
versenyképesség javítása érdekében számos további módosítás szerepel a javaslatban,
melyek közül az alábbiak tekinthetőek jelentősebbeknek.
A befektetési alapok számára lehetővé válik különböző befektetési jegy sorozatok
kibocsátása, amelyek az egyes befektetői csoportok számára testreszabott szolgáltatások
egyidejű kínálatát teszi lehetővé.
A befektetési hitel mértékére és futamidejére vonatkozó korlátozások eltörlésre kerülnek,
amely e tevékenység fellendülését hozhatja.
Az üvegházhatású gáz és légszennyező anyag kibocsátási jogokra vonatkozó opciók,
határidős és egyéb származtatott ügyletek - bizonyos feltételek teljesülése esetén -
befektetési eszköznek minősülnek, lehetővé téve az egységek transzparens
kereskedelmének megvalósulását a szabályozott piacokon.
Megváltoznak az állományátruházás szabályai, s lehetővé válik a befektetési szolgáltatók
számára egységes szerződési feltételek alkalmazása anélkül, hogy a befektetők jogai
sérelmet szenvednének.
A portfóliókezelésre vonatkozó szabályok szintén megváltoznak, mely a hazai piac
szereplőinek a külföldi befektetési szolgáltatókkal szembeni versenyhátrányát hivatott
csökkenteni; lehetővé téve, hogy a portfóliókezelés keretében a befektetők pénze befektetési
eszközökön kívül tőzsdei termékekbe is befektethető legyen.
A felügyeleti munka hatékonyságát hivatott növelni az a több ágazati törvényt érintő (Bit.,
Hpt., Tpt.) módosítás, melynek következtében a helyszíni ellenőrzést akadályozó
személlyel, illetve szervezettel szemben a korábbinál jóval magasabb eljárási bírság
szabható ki.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény a Tpt. 5. § (1) bekezdésében foglaltakat (Értelmező rendelkezések) több helyen
módosítja. Így az intézményi befektetők köre kibővül a pénzügyi vállalkozással;
portfóliókezelés keretében pedig befektetési eszközökön kívül tőzsdei termékbe is be lehet
fektetni a befektető pénzét.
75
Az ügynök definíciójának a) pontjában kimondásra került, hogy az ügynök nem minden
esetben kezeli az ügyfél pénzét, hanem csupán kezelheti azt, amennyiben erre a befektetési
szolgáltatóval, illetve az árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződése kifejezetten
felhatalmazza.
Változik a befektetési hitel definíciója, melyből kikerül a futamidő egy évre történő
korlátozása; s módosul a nyilvános forgalomba hozatal fogalma is, továbbá új definíciók is
megjelennek (befektetési ajánlás, portfóliókezelést végző személy, minősített befektető, kis-
és középvállalkozás).
A 2. §-hoz
A módosítás szándéka annak egyértelművé tétele, hogy az értékpapír átalakítása során a
Tpt. 12. §-ban előírt értékesítési kötelezettség esetén a befektetési szolgáltató
közreműködése nem valósulhat meg pusztán tanácsadásban, bizományosi minőségben kell
eljárnia.
A 3. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, a Tpt. IV. fejezetének címét változtatja meg.
A 4. §-hoz
Meghatározza, hogy a IV. fejezet alkalmazása során mely értékpapírok esetén kell a tagsági
jogokat megtestesítő értékpapírokra, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra
vonatkozó szabályokat alkalmazni.
Az 5. §-hoz
A módosítás meghatározza, hogy milyen esetekben minősül a forgalomba hozatal
zártkörűnek. A korábbi szabályoktól eltérően akkor zártkörű a forgalomba hozatal, ha
a)	az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;
b)	az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál
kevesebb személy részére ajánlják fel;
c)	az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább
ötvenezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott
értékpapírokból;
d)	az értékpapír névértéke legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy
e)	az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított
tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő
összeget.
Zártkörű forgalomba hozatalnak minősülnek továbbá az alábbi esetek:
a)	amikor a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve
azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új
részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
b)	az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő
befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;
c)	az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;
76
d)	a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon
terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos
osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés
történik;
e)	az értékpapírt a kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása a kibocsátó
munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, illetve volt
munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak ajánlja
fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírját valamely
szabályozott piacra bevezették.
A 6. §-hoz
A módosítás előírja, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala
esetén kötelező a befektetési szolgáltató igénybevétele, illetve meghatározza azokat az
eseteket, amikor ettől el lehet térni.
A 7. §-hoz
A kibocsátó és a forgalmazó számára előírja, hogy biztosítaniuk kell minden megcélzott
befektető számára a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és
annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők
részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkhoz történő hozzáférést.
A 8. §-hoz
Az értékpapír zárt körben történő forgalomba hozatalát a kibocsátó bejelenti a Felügyeletnek.
A Felügyelet utólag ellenőrizheti, hogy a kibocsátás megfelelt-e a zártkörű kibocsátás
feltételeinek. Ha az értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok
szerint hozták forgalomba, vagy a forgalomba hozatal nem felelt meg a zártkörű forgalomba
hozatal feltételeinek, akkor az értékpapír adásvételére kötött szerződés semmis és a
befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.
A 9. §-hoz
Előírásra kerül, hogy a zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos
dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát.
A 10. §-hoz
Lehetővé válik a természetes személy, illetve kis- és középvállalkozás számára a
Felügyelethez intézett írásos kérelem alapján, hogy zártkörű forgalomba hozatal esetén
minősített befektetőnek tekintsék. Természetes személyek esetén meghatározza, hogy mely
feltételek teljesítése esetén vehetők fel a Felügyelet által vezetett nyilvántartásba. A
nyilvántartást a kibocsátók számára folyamatosan elérhető módon nyilvánosságra kell hozni.
A 11. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, mely a vonatkozó szakasz előtti címet határozza meg.
A 12. §-hoz
Meghatározásra kerül, hogy mely esetekben kell alkalmazni a nyilvános forgalomba
hozatalra vonatkozó szabályokat. Előírásra kerül, hogy a zártkörűen működő
77
részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történő felajánlásához, illetőleg
szabályozott piacra történő bevezetéséhez a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési
határozat szükséges. Pontosítja, hogy a zártkörűen kibocsátott értékpapír nyilvános
értékesítésre történő felajánlását illetőleg szabályozott piacra történő bevezetését követően
nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.
A 13. §-hoz
Ha a tőkepiacról szóló törvény másként nem rendelkezik, akkor az értékpapír nyilvános
forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az
ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező
személy kibocsátási tájékoztatót és - az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése
kivételével - nyilvános ajánlattételt köteles közzétenni. Meghatározza a nyilvános
forgalomba hozatal azon eseteit, amikor nem kell tájékoztatót, illetve hirdetményt közzétenni,
ezeket az eseteket azonban be kell jelenteni a Felügyeletnek.
A 14. §-hoz
Meghatározza, hogy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, illetve nyilvános
forgalomba hozatala esetén mikor nem kell tájékoztatót közzétenni, valamint az utóbbi
esetben milyen esetekben lehet eltekinteni a hirdetmény közzétételétől.
A 15. §-hoz
Előírásra kerül, hogy értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és
lebonyolításával a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles
megbízni, illetve meghatározza azokat az eseteket, amikor ettől el lehet térni. Hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír esetén lehetővé teszi a kibocsátási program keretében történő
nyilvános forgalomba hozatalt.
A 16. §-hoz
Meghatározza a másodlagos értékpapír kibocsátásával kapcsolatos szabályokat.
A 17. §-hoz
Meghatározza azokat az eseteket, amikor semmis az értékpapír jegyzése, illetve az
adásvételére kötött szerződés, továbbá egyértelműen meghatározza, hogy ezekben az
esetekben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír
szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó
egyetemlegesen felel.
A 18. §-hoz
Meghatározza, hogy a tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az
értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci,
gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az
értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott
megítéléséhez szükséges adatot.
Előírja, hogy a tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben
közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek,
helytállónak kell lennie. A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves
következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem
hallgathat el olyan tényt, amely a befektető megalapozott döntését veszélyezteti.
78
Lehetővé teszi, hogy a tájékoztató több részből (regisztrációs okmány, értékpapírjegyzék,
összefoglaló) álló dokumentumként vagy egyetlen összevont dokumentumként is
elkészíthető (összevont tájékoztató) legyen.
Meghatározza, hogy mely esetekben nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmaznia.
A 19. §-hoz
Meghatározza az összefoglalóra vonatkozó szabályokat. Az összefoglalóban röviden,
közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén ismertetni kell a kibocsátó, az értékpapírban
foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az
értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait.
Lehetővé teszi, hogy a tájékoztató helyett alaptájékoztatót készítsenek a hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír - ideértve az opciós utalványt is - kibocsátási program keretében
történő forgalomba hozatala, jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba
hozatala esetén, illetőleg ha a kibocsátó tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal
kíván azonos típusú, illetve fajtájú jelzáloglevelet forgalomba hozni.
Az alaptájékoztató a kibocsátási program egészére, az adagolt kibocsátás keretében történő
minden forgalomba hozatal összességére, valamint a tizenkét hónapon belül tervezett több
kibocsátásra együttesen vonatkozó összes információt egyetlen dokumentumban
tartalmazza.
Az alaptájékoztató közzététele esetében az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a
kibocsátónak a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges
feltételeiről (így különösen: a kibocsátás össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata,
kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-sorozat
értékpapírkódja) tájékoztatnia kell a Felügyeletet, és a forgalomba hozatal végleges
feltételeit közzé kell tennie.
A Felügyelet engedélye esetén egyes információk a tájékoztatóból elhagyásra kerülhetnek.
A 20. §-hoz
A költségek csökkentése érdekében lehetővé válik, hogy a tájékoztatóba a szükséges
információk hivatkozással kerüljenek beépítésre, ugyanakkor az összefoglaló nem
tartalmazhat hivatkozást. Hivatkozni csak a Felügyelet által jóváhagyott, vagy részére
bejelentett, korábban vagy a tájékoztatóval egyidejűleg közzétett okiratra lehet. Ha az
információ egy része hivatkozással kerül beépítésre a tájékoztatóba, mellékelni kell egy
hivatkozási listát az információk egyértelmű azonosíthatósága érdekében.
A 21. §-hoz
Előírja, hogy az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az
információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért ki felelős. A tájékoztatóban foglalt
minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjedni valamely személy
felelősségvállalásának. A tájékoztatót valamennyi érintett személy köteles külön aláírt
felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a
tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el
olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az
értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének
megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A felelősség nem állapítható meg kizárólag
az összefoglaló alapján - ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha
79
az összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy a tájékoztatóban foglalt információkkal
összhangban nem álló információt tartalmaz.
A 22. §-hoz
A felelősségvállaló nyilatkozatot aláíró személyt a hirdetmény közzétételétől számított öt évig
terheli a felelősség, amely érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.
A 23. §-hoz
Meghatározza a tájékoztató, az alaptájékoztató és a regisztrációs okmány érvényességének
idejét.
A 24. §-hoz
Lehetővé teszi a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését, ha a közzététel
engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetőleg az értékpapírral történő
kereskedésnek a szabályozott piacon való megkezdése között olyan lényeges tény vagy
körülmény jut a Felügyelet, a kibocsátó vagy a forgalmazó tudomására, amely
befolyásolhatja a befektetők döntését.
A 25. §-hoz
A befektető számára elállási jogot biztosít, ha a tájékoztató a forgalomba hozatali eljárás
időtartama alatt, vagy a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdése előtt
kiegészítésre kerül. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő tizenöt
napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az
értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó
egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos
költségét és kárát megtéríteni.
Sikertelen forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatali eljárás zárónapját követő hét
napon belül a befektetők által már befizetett teljes összeget a tájékoztatóban meghirdetett
módon - kamatfizetési kötelezettség nélkül - kell visszafizetni.
A 26. §-hoz
Meghatározásra kerül, hogy a tájékoztatót mikor és hol kell közzétenni.
A közzététel helye:
a)	legalább egy országos terjesztésű napilap, vagy
b)	a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja, vagy
c)	annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek,
vagy
d)	a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti
közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.
Napilapban történő közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan tagállamban, ahol az
értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy a szabályozott piacra be kívánják vezetni,
legalább egy, széles körben terjesztett napilapban meg kell jelentetni.
Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír
szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a forgalmazó a
befektető kérésére köteles azt nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésére bocsátani.
Elektronikus úton történő közzététel esetében biztosítani kell, hogy a tájékoztató mindaddig
80
könnyen hozzáférhető legyen, amíg az értékpapír forgalomban van. Ha a tájékoztató
különálló dokumentumokból áll, illetve hivatkozást tartalmaz, az egyes dokumentumok és
információk külön-külön is közzétehetők. Ebben az esetben minden dokumentumban fel kell
tüntetni, hogy a többi dokumentum, vagy a tájékoztató egésze hol tekinthető meg.
A tájékoztatót illetőleg a tájékoztató módosítását mindig a Felügyelet által engedélyezett
tartalommal és formában kell közzétenni.
A befektetők jobb tájékoztatása érdekében a Felügyelet számára előírás lesz, hogy a hozzá
bejelentett adatok alapján közzé tegye, hogy az egyes bejelentésre kötelezettek e
kötelezettségüknek hol tesznek eleget.
A 27. §-hoz
Meghatározásra kerülnek a hirdetésre vonatkozó szabályok. A hirdetésben foglalt információ
nem lehet félrevezető vagy pontatlan. A hirdetésben foglalt információnak összhangban kell
lenni a tájékoztatóban foglalt információval. A hirdetésben meg kell jelölni, hogy az
értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatosan tájékoztató közzétételére került,
vagy kerül sor és hogy a tájékoztatót hol lehet megtekinteni. A forgalomba hozatali eljárás
lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a hirdetés tervezetét
a Felügyelethez a megjelenés előtt legalább öt munkanappal be kell nyújtani. A Felügyelet a
dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy
félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett
tájékoztatóban foglaltakhoz képest. Ha a Felügyelet a tervezet benyújtását követő öt
munkanapon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy azok megjelenését - a feladat- és
hatáskörébe tartozó jogszabályi előírások szempontjából - a Felügyelet jóváhagyta.
A 28. §-hoz
Előírja, hogy a Felügyelet engedélye szükséges a tájékoztató, az alaptájékoztató és a
hirdetmény közzétételéhez, illetve meghatározza azokat az eseteket, amikor nincs szükség a
Felügyelet engedélyére.
A 29. §-hoz
Meghatározza, hogy harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó által benyújtott
engedélykérelem alapján a Felügyelet mikor engedélyezheti a tájékoztató közzétételét.
A 30. §-hoz
Meghatározza, hogy az engedély iránti kérelemnek mit kell tartalmaznia.
Lehetővé teszi, hogy a Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír
szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó, valamint
ezen személyek könyvvizsgálója, vezető tisztségviselője, ellenőrző részesedéssel
rendelkező tulajdonosa, illetőleg az a személy, amelyben a kibocsátó, az ajánlattevő, az
értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy illetőleg a
forgalmazó ellenőrző részesedéssel rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat
igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani.
A Felügyelet jogosult a forgalmazó, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír
szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy birtokában lévő, a
tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni, illetve
azokat az általa felkért külső szakértővel megvizsgáltatni.
81
Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő
kockázatú - így különösen, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb
mint egy éve működik, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása következtében
a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, vagy a
kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését
kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem
egyetemleges - a Felügyelet kötelezi a forgalmazót és a kibocsátót, az ajánlattevőt, vagy az
értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személyt ennek a
tájékoztató elején, valamint a hirdetéseiben feltűnő módon történő feltüntetésére.
A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény
vagy más jogszabály rendelkezéseinek, a forgalomba hozatal joggal való visszaélésre
irányul vagy a forgalmazó, a kibocsátó nem tesz eleget a felügyeleti intézkedésnek.
A 31. §-hoz
Lehetővé teszi, hogy az egyes felügyeletek a hozzájuk engedélyezésre benyújtott
engedélykérelmet átadhassák engedélyezésre valamely másik tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságának hozzájárulása szükséges. Az engedélyezés átadásáról a Felügyelet
a kérelmezőt a döntését követő három munkanapon belül értesíti.
A 32. §-hoz
A Felügyelet a kérelmező kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy a
tájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. A tanúsítvánnyal egyidejűleg a másik
tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi a tájékoztatót és - ha a
másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges - a kérelmező által benyújtott más
nyelvre lefordított összefoglalót is.
Ha a Felügyelet valamely információnak a tájékoztatóból történő elhagyását engedélyezte,
akkor ennek tényét, valamint indokát is meg kell jelölnie a hatósági bizonyítványban.
A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon
belül, illetőleg ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó
kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének engedélyezését követő
munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
A 33. §-hoz
A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató illetőleg annak
módosítása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió bármely
másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse.
Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve
szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a hatósági bizonyítványt elküldje.
A 34. §-hoz
A befektetők tájékoztatása érdekében a Felügyelet a honlapján közzéteszi az általa
közzétételre engedélyezett tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre
engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha a Felügyelet honlapján a
közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját teszi közzé, ezzel együtt
82
-	ha lehetséges - megadja a kibocsátó vagy a szabályozott piac honlapján közzétett
tájékoztatóhoz a továbbutalást (hiperhivatkozást) is.
A 35. §-hoz
Meghatározza, hogy a tájékoztatót milyen nyelven kell elkészítenie a kérelmezőnek a
nyilvános forgalomba hozatal helyétől függően.
A 36. §-hoz
Technikai jellegű módosítás.
A 37. §-hoz
Lehetővé teszi, hogy állampapír - ide nem értve a harmadik ország által kibocsátott
állampapírt - nyilvános forgalomba hozatala, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése
esetén - ha a forgalomba hozatalra kizárólag Magyarországon kerül sor - a tájékoztató és a
hirdetmény helyett a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertető és nyilvános
ajánlattétel is közzétehető.
A 38. §-hoz
Lehetővé teszi, hogy a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi
intézmény, az olyan nemzetközi intézmény, amelynek legalább egy tagállam a tagja,
valamint bizonyos feltételek fennállása esetén a hitelintézet hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő
bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő
bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a tájékoztató és a hirdetmény helyett a 7.
számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tegyen
közzé.
A 39. §-hoz
Lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat, illetőleg valamely tagállam regionális vagy helyi
önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba
hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba
hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon
kerül sor - a tájékoztató helyett a kibocsátó a 4. számú mellékletben meghatározott
tartalommal is elkészítheti a tájékoztatót. A tájékoztató a Felügyelet engedélyével tehető
közzé.
A 40. §-hoz
Technikai jellegű módosítás.
A 41. §-hoz
Kiemeli, hogy a feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a
befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozata csak írásban, nyomtatott vagy
minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetőleg a Felügyelet
által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes. A nyilatkozatban fel kell
tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban,
ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg.
Dematerializált értékpapír kibocsátása esetén nyilatkozat csak olyan személytől fogadható
el, aki értékpapír számlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére
vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és
83
értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír
megszerzésére vonatkozó nyilatkozat semmis.
Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat elfogadására kizárólag az ismertetőben,
a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (forgalomba hozatali
helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor.
A befektetők biztonsága érdekében előírja, hogy ha a forgalomba hozatali eljárás során a
kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a
forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles
tartani.
A 42. §-hoz
Előírja, hogy az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás első három napja alatt az
értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek,
továbbá az el nem fogadott ajánlat esetén a kibocsátó illetve az ajánlattevő és a forgalmazó
a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható
értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni.
Új elemként megköveteli, hogy az allokációt megelőzően a forgalmazó ellenőrizze az
értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatban megadott értékpapír számlaszám
valódiságát.
A 43. §-hoz
Meghatározza a jegyzési eljárásra vonatkozó szabályokat. A jegyzésre nyitva álló
időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de az nem lehet rövidebb, mint
három munkanap.
A 44. §-hoz
Meghatározza az aukcióra vonatkozó szabályokat.
A 45. §-hoz
Meghatározza az adagolt kibocsátásra vonatkozó szabályokat.
A 46. §-hoz
Pontosítja az eszközökkel fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a
rendszeres tájékoztató tartalmát.
A 47. §-hoz
Meghatározza az összefoglaló jelentéssel kapcsolatos szabályokat.
A 48. §-hoz
Pontosítja az eszközökkel fedezett értékpapírok esetében a kibocsátó rendkívüli
tájékoztatási kötelezettségét.
A 49. §-hoz
Pontosítja a rendszeres és rendkívüli tájékoztatóra vonatkozó közös szabályokat.
84
Az 50. §-hoz
A Tpt. Harmadik részének VII. fejezete rendelkezik a nyilvánosan működő
részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályairól. E fejezet vonatkozásában is
megváltoztak a közzétételre vonatkozó szabályok. A korábbi szabályoktól eltérően szabadon
választható meg, hogy az új 34. § (4) bekezdésében foglalt lehetőségek közül melyikkel él a
közzétételre kötelezett.
Az 51. §-hoz
A tőkepiac fejlődését, élénkülését, versenyképességének megőrzését szolgálja az
üvegházhatású gáz és légszennyező anyag kibocsátási jogokra vonatkozó opciós, határidős
és egyéb származtatott ügyletek - bizonyos feltételek teljesülése esetén - befektetési
eszközként való kezelése. Ez egyrészt - összekapcsolódva az üvegházhatású gáz
kibocsátási egységek adásvételéhez nyújtani tervezett adókedvezményekkel - hazánk
központi szerepét hozhatja a kibocsátási egységek, illetve hasonló jogokra épülő termékek
kereskedelmében. Hangsúlyozandó, hogy mindez kiegészítő szerepet jelent a kibocsátási
egységek kereskedelmének működéséről szóló jogszabály tartalmához képest, azaz
lehetőséget teremt arra, hogy a kibocsátási egységek jogosultjai, de akár más piaci
szereplők is, saját döntésük szerint válasszák a tőkepiaci lehetőségeket a birtokukban lévő
kibocsátási egységek hasznosítására, illetve az ezekre vonatkozó termékekbe történő
befektetést.
A "levegőszennyezési jog" fogalom beillesztése e törvény 51. §-val módosított Tpt. 82. §-
ának szövegébe, nem jelenthet alapot "levegőszennyezési joggal" kapcsolatos magyar
szabályozás megalkotásához. A magyar állampolgároknak alkotmányos jogait e jog nem
sértheti és a levegőszennyezési jogon csak külföldön keletkezett jogot lehet érteni.
Az 52. §-hoz
A befektetési vállalkozásokon kívül csupán néhány szervezet, illetve személy végezhet
befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet, melyeket
a Tpt. 87. §-a nevesít. Az e körben eszközölt két kisebb módosítás olyan szervezeteket hoz
be a felsorolásba, akik a törvény más részeiben már jogosultságot kaptak kiegészítő
befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, de itt nem voltak nevesítve. Az (1)
bekezdés utal a befektetési alapkezelőkre és az európai befektetési alapot kezelő
alapkezelőre, míg a (4) bekezdésbe a módosítás révén a KELER Rt., mint szakosított
hitelintézet is beleértendő, annak ellenére, hogy róla nem szól külön törvény, tevékenysége a
Tpt-n belül kerül szabályozásra.
Az 53-54. §-hoz
E §-ok a befektetési vállalkozás esetén a termékértékesítőkről, üzletkötőkről, illetve
befektetési tanácsadókról; az árutőzsdei szolgáltató esetén a termékértékesítőkről, illetve
üzletkötőkről vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés egyik feltételét határozzák meg,
illetve egységesítik az említett szolgáltatóknál dolgozó fenti személyekre vonatkozó,
korábban eltérő rendelkezéseket.
Az 55. §-hoz
A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató ezentúl munkaviszony keretében
köteles foglalkoztatni a belső ellenőrt, míg ez korábban nem volt követelmény.
85
Az 56. §-hoz
A befektetési vállalkozáshoz kapcsolódó összeférhetetlenségi szabályok kiterjesztésre
kerülnek a termékértékesítőre, befektetési tanácsadóra és a portfóliókezelést végző
személyre. Természetesen a már meglévő érdekeltségek értékesítésére átmeneti időt fog
biztosítani a törvény.
Az 57. §-hoz
A befektetési szolgáltató, illetve az árutőzsdei szolgáltató szerződéskötés előtti tájékoztatási
kötelezettsége kerül pontosításra, melynek értelmében csak az ügyletet érintő lényeges
nyilvános információkról kell tájékoztatást adni.
Az 58. §-hoz
A piacbefolyásolás fogalmának bevezetése indokolta a technikai jellegű módosítást.
A 59. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a befektetési szolgáltató, illetve az árutőzsdei
szolgáltató által összes saját számlás ügyletéről, megbízási szerződéséről, illetőleg
megbízásáról vezetett nyilvántartásra vonatkozó előírásoknak megfelelő, ha a szolgáltató
egy nyilvántartást vezet, amelyen belül az említett ügyletek, szerződések és megbízások jól
elkülönülnek és nyomon követhető azok időrendisége.
A 60. §-hoz
A módosítás értelmében a Tpt. 121. §-ában foglalt ügyletek tőzsdekényszere alóli kivételek
közé kerül az állampapír mellé a magyar állam készfizető kezességvállalásával forgalomba
hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír is.
A 61. §-hoz
A portfóliókezelést végző számára írja elő, hogy a 11. melléklet vonatkozó rendelkezéseinek
megfelelő (megfelelő vizsgák, stb.) személyt kell alkalmaznia főállású munkaviszony
keretében, melynek hiányában nem végezheti a fenti tevékenységet.
A 62. §-hoz
A portfóliókezelés keretében - befektetési eszközön kívül - tőzsdei termékbe is invesztálható
a befektető pénze, így a kiegészítés ennek a normaszövegben történő következetes
átvezetését szolgálja.
A 63. §-hoz
A portfóliókezelési szerződések átadására a Ptk.-nak nem csupán a tartozásátvállalásra,
hanem az engedményezésre vonatkozó rendelkezései is alkalmazandók. A módosítást
indokolta, hogy a portfóliókezelési szerződések átadása során nem csak az ügyfélnek
lehetnek követelései a portfóliókezelővel szemben; fordított helyzet is előfordulhat, amikor is
a portfóliókezelést végzőnek vannak követelési az ügyféllel szemben; s ezek átszállására
nyújtanak keretet a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályai.
86
A 64. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy portfóliókezelés esetén hozamgarancia csak a tőke
megóvására vonatkozó ígéret mellett vállalható (tőkegarancia); és a mind a hozamgaranciát,
mind a tőkegaranciát megfelelő biztosítékokkal kell alátámasztani, aminek nem csak a
pénzügyi eszközökre, hanem tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési politika
ismertetésére is ki kell terjednie.
A 65. §-hoz
A tőzsdei termékre vonatkozó kiegészítés a korábbi termékkört bővítő rendelkezés
átvezetését jelenti.
A 66. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a portfóliókezelő a letétkezelési tevékenységet szervezeti
elkülönülés mellett maga is végezheti, amennyiben rendelkezik a Hpt. 3. § (1) bekezdésének
i)	pontja szerinti engedéllyel.
A befektetésekhez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla egyaránt
lehet ügyfélszámla, illetve hitelintézet esetén bankszámla is.
A 67. §-hoz
A módosítás értelmében a részvények átruházásával nem szűnik meg automatikusan a
részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés, így elkerülhető az, hogy olyan esetekben is
megszűnjön a szóban forgó szerződés, amikor a részvényekből átmenetileg egy darab sincs
a részvényesi meghatalmazott birtokában, de rövid időn belül ismét lesz (ez a helyzet akár
napon belül többször változhat, ami sorozatos újbóli szerződéskötéseket vonna maga után).
A 68. §-hoz
A bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás szabályozásának átalakulása tette
indokolttá a vonatkozó rész kiegészítését.
A 69. §-hoz
Csupán egyedi letét esetén szükséges a letevő kifejezett hozzájárulása az értékpapír
alletétbe helyezéséhez; s mivel más esetben erre nincs szükség, így a gyűjtőletét esetére az
ezt kimondó, az előbbiekből egyébként is kikövetkeztethető tartalmat kimondó rendelkezés
törlésre kerül.
A 70-71. §-hoz
Az egyes címeket megváltoztató technikai jellegű módosítás.
A 72. §-hoz
Korábban csak a befektetési szolgáltatók saját tőkéjére voltak megfogalmazva előírások,
most hasonló követelmények kerültek megszövegezésre az árutőzsdei szolgáltatókra is. Az
árutőzsdei szolgáltatónak a Felügyelet legfeljebb hat hónapos időtartamot biztosíthat a saját
tőke pótlására.
87
A 73. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint az állomány átvevője köteles az átadó üzletszabályzatában
foglaltak szerint kiszolgálni az átvett ügyfeleket, így előfordult a piacon olyan eset, mikor egy
befektetési szolgáltató egyidejűleg akár öt-hat üzletszabályzat alapján szolgálta ki ügyfeleit,
ami jelentős adminisztratív terhekkel járt és a napi működés jelentős megnehezítését
eredményezte. A módosítás lehetővé teszi, hogy az állományt átvevő befektetési szolgáltató
egységes üzletszabályzat alapján szolgálja ki ügyfeleit, és mindezt úgy, hogy a befektetők
jogai se csorbuljanak.
A 74-75. §-hoz
A címek megváltoztatását szolgáló technikai módosítások.
A 76. §-hoz
A Tpt. Hatodik részének hatálya részben eltér a Tpt. általános hatályától, s ezt hivatott
szabályozni a Tpt. új 199. §-a.
A 77. §-hoz
A cím megváltoztatásával járó technikai módosítás.
A 78. §-hoz
A rendelkezés kimondja a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmát, mely
jelenlegi jogharmonizációs kötelezettségünket megelőzően is része volt a Tpt.-nek, most
csupán egy paragrafuson belüli együttes szerepeltetésük révén hangsúlyosan kiemelésre
kerültek.
A 79. §-hoz
A cím megváltoztatásával járó technikai módosítás.
A 80. §-hoz
A bennfentes kereskedelemről szóló szakasz a bennfentes kereskedelem megvalósulásának
különböző eseteit taglalja, majd ennek kapcsán definiálja a bennfentes személy, a
bennfentes információ, a lényeges információ és az árfolyam befolyásolásra alkalmas
információ fogalmát.
A 81. §-hoz
A Tpt. 201. §-a után kiegészül a 201/A-201/D. §-okkal.
A 201/A. § meghatározza, hogy a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokra mely személyek
esetén áll fenn ügyletkötési tilalom. Az ügyletkötési tilalom nem általános, hanem bizonyos
személyekhez, tevékenységhez, illetve időtartamhoz köthető.
A 201/B. § a bennfentes személyek ügyletkötésének közzétételét és annak a Felügyelet felé
történő bejelentését írja elő. A közzététel alóli mentesülés az adott naptári éven belüli
ügyletkötések egymillió forintos összértékéig érvényesül.
A 201/C. § szabályozza a már akár csak szűk körben is ismertté vált bennfentes információ
nyilvánosságra hozatalának követelményét és e kötelezettség alóli kivételeket.
88
A 201/D. § a bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó hatósági ellenőrzés elősegítése
érdekében előírja, hogy a kibocsátó, illetve a javára vagy nevében eljáró személy a
munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján részükre tevékenységet végző és bennfentes
információhoz hozzáférő személyekről nyilvántartást vezessen, és azt a Felügyelet kérésére
rendelkezésre bocsássa. E § meghatározza a nyilvántartásban kötelezően szereplő
adatokat, szabályozza az adatszolgáltatási kötelezettséget, a nyilvántartást vezető személy
értesítési kötelezettségét., s azt, hogy a nyilvántartásban foglalt adatok frissítése esetén a
legutolsó frissítést közvetlenül megelőző állapotot a frissítés évének utolsó napját követő öt
évig a nyilvántartást vezetőnek meg kell őriznie.
A 82. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, amely a Tpt. módosuló 202. §-a elé kerülő új címet határozza
meg.
A 83. §-hoz
A § azokat a cselekményeket sorolja fel, amelyek a módosuló Tpt. értelmében
piacbefolyásolásnak minősülnek.
A 84. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, amely a Tpt. módosuló 203. § - a elé kerülő új címet határozza
meg.
A 85. §-hoz
A Tpt. módosuló 203. §-a meghatározza azon magatartások körét, amelyek kivételt
képeznek a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalma alól. A kibocsátó saját
felelősségére, jogos érdekből késleltetheti bizonyos esetekben a bennfentes információ
nyilvánosságra hozatalát, de ennek tényét a Felügyeletnek be kell jelenteni. Az utolsó
bekezdés kiveszi a Hatodik rész hatálya alól a Magyar Nemzeti Bankot, az Államadósság
Kezelő Központot és a Központi Bankok Európai Rendszerét olyan ügyletek
vonatkozásában, amelyeket monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politika
keretében hajtanak végre.
A 86. §-hoz
A rendelkezés definiálja az elfogadott piaci gyakorlatokat és az annak alapján
nyilvánosságra hozandó információk körét. Rendelkezik a befektetési ajánlás készítésének
és nyilvánosságra hozatalának alapvető szabályairól és a pénzügyi eszköz e fejezetre
vonatkozó definícióját is tartalmazza.
A 87. §-hoz
A Tpt. módosuló 205. §-a elé új cím kerül.
A 88. §-hoz
Bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény
felmerülése esetén a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, illetve
árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet végző személyek (a továbbiakban: bejelentésre
kötelezett személyek) kötelesek az ügyletet és annak körülményeit a Felügyeletnek
bejelenteni.
89
A bejelentésre kötelezett személyek kijelölnek egy vagy több személyt, aki(k) az egyes
esetek felmerülésekor a Felügyelet felé megteszi(k) a bejelentést.
A rendelkezés szabályozza, hogy a bejelentés ténye és körülményei kinek hozhatóak a
tudomására a bejelentésre kötelezett személy, a kijelölt személy, illetve a Felügyelet
részéről.
A 89. §-hoz
A Tpt. XXII. fejezete elé kerül új cím.
A 90. §-hoz
A bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás megvalósulása esetén a Felügyelet
együttműködik a többi tagállam felügyeleti hatóságaival. A fenti cselekményekhez kötődő
adatokról - megkeresésre - egymást tájékoztatják. A Felügyelet a megkeresést csak szűk
körben tagadhatja meg; az ilyen esetek közé tartozik például, amikor az adott ügyben már
bírósági eljárás van folyamatban vagy abban már jogerős ítélet született.
A 91. §-hoz
A Befektető-védelmi Alap (Beva) tevékenységét érintő módosítás egyértelművé teszi, hogy
amennyiben egy Magyarországon székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző
szervezet az Európai Unió más tagállamában próbál fióktelep létesítése révén
tevékenységet folytatni, arra kiterjed a Beva biztosítása, és - a 97/9/EK irányelv és a
csatlakozási szerződésünk által kimondott - 2007. december 31-ig tartó átmeneti időszakban
csupán kiegészítő biztosítást kell kötni a fogadó ország szabályai szerint.
Új kötelezettség a külföldön fióktelepet létesíteni kívánó biztosított szervezet számára, hogy
a Felügyelet felé tett bejelentéssel egyidejűleg a fogadó ország befektető-védelmi
rendszeréhez való csatlakozásról, illetve annak feltételeiről tájékoztatni kell a Bevát.
A 92. §-hoz
A közzététel szabályainak megváltozása által indokolt technikai módosítás.
A 93-94. §-hoz
Az egyenlő elbánás elve alkalmazásának szabályait fekteti le a Tpt. 236. § (3) bekezdésének
módosítása, mely biztosítja, hogy egy sorozaton belül a befektetési jegyhez kapcsolódó
jogok és kötelezettségek azonosak legyenek, míg a sorozatok között már lehessen eltérés e
vonatkozásokban; mindezt annak érdekében, hogy a befektetői igények személyre szabott
kiszolgálása megvalósulhasson.
A 95. §-hoz
A hozam-, illetve a tőkegaranciára a Tpt. 131. § (2) bekezdésében a portfóliókezelőre
kimondott szabály megismétlése a befektetési alapkezelőkre vonatkozóan.
A 96. §-hoz
Az európai befektetési alapot kezelő alap szűk körben - ha annak tárgya befektetési jegy -
jogosult kiegészítő befektetési szolgáltatás nyújtására. Ezt teszi egyértelművé e módosítás,
összhangban a Tpt. 87. §-ának kiegészítésével.
90
A 97. §-hoz
A befektetési jegy sorozatok bevezetésének lehetősége miatt szükséges módosítás
kiegészíti a befektetési jegy kötelező tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezéseket, illetve
nevesíti, hogy az egyazon alapon belül kibocsátott befektetési jegy sorozatok miben
térhetnek el egymástól.
A 98. §-hoz
Lehetővé válik, hogy egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon
sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyeket
bocsássanak ki. Ehhez definiálni kell, mely ismérvekben térhetnek el az egy alapon belül
kibocsátott befektetési jegy sorozatok (többek között a felszámított díjak, költségek, jutalékok
mértéke; a forgalomba hozatal módja, a forgalomba hozatal és a forgalmazás helye, a
hozam megállapításának és kifizetésének szabályozása).
A 99. §-hoz
A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalához
kapcsolódó közzététel szabályaival egészült ki az érintett bekezdés és a korábban a
befektetési jegyekre általános jelleggel kimondott szabály, mely szerint a befektetési jegynek
az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor térítésmentesen
átadadandó tájékoztató, illetve a féléves és éves jelentések csupán a nyíltvégű befektetési
alapra kibocsátott befektetési jegyek esetén érvényesül.
A 100. §-hoz
A befektetési jegyek forgalomba hozatalának szüneteltetésére jelen módosítás értelmében
sor kerülhet nemcsak nyilvános, hanem zártkörű befektetési alap esetében is; illetve nem
csupán folyamatos forgalomba hozatal, hanem jegyzési eljárás során úgyszintén.
101-102. §-hoz
A befektetési jegy folyamatos forgalmazása során felmerülhet olyan körülmény, melynek
következtében a forgalmazás felfüggesztése szükségessé válhat. Ilyen esetekben mind az
alapkezelő, mind a Felügyelet jogosult ezt megtenni. Ezt a jelen módosítást követően meg
lehet tenni az egyes befektetési jegy sorozatok vonatkozásában is.
A 103. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, mely a Tpt. jelzett szakasza előtti korábbi címet helyettesíti.
A 104. §-hoz
A külföldön kibocsátott nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok belföldi forgalomba
hozatala és folyamatos forgalmazása esetén kötelező az Európai Unió tagállamában
bejegyzett forgalmazó igénybevétele és a nyilvános tájékoztatóban ki kell térni a magyar
befektetők tájékoztatásának módjára, helyére és idejére, a forgalomba hozatali helyek
megnevezésére, az értékpapírral kapcsolatos adófizetési kötelezettségére, a befektetés
kockázatára vonatkozó információkra, valamint az alappal, illetőleg kollektív befektetési
formával kapcsolatos - e törvény rendelkezéseitől eltérő - gyakorlatra. A magyar ügyfelek
tájékoztatását magyar nyelven kell biztosítani.
91
A 105. §-hoz
A nyílt végű befektetési alap által belföldön kibocsátott befektetési jegy külföldi forgalomba
hozatalát, szabályozott piacra történő bevezetését - a külföldön megkívánt tájékoztató
benyújtásával egyidejűleg - a Felügyeletnek be kell jelenteni.
A 106. §-hoz
A kiegészítést a befektetési jegy sorozatok megjelenése indokolta. A kiegészítés kimondja,
hogy a saját tőke összegyűjtésére vonatkozó feltételnek megfelel az is, ha a különböző
sorozatokat alkotó befektetési jegyekre teljesített hozzájárulások értékének együttes
összege eléri a tájékoztatóban, illetve a kezelési szabályzatban meghatározott saját tőke
összegét.
A 107. §-hoz
A zártkörű ingatlanalapok esetében pontosításra kerül az apport összértéke, amely
legfeljebb az alap induló saját tőkéjének ötven százaléka lehet.
A 108. §-hoz
A befektetési alap megszűnése esetén a megszűnési jelentést nem csupán a Felügyeletnek
kell benyújtani, hanem azt a közzététel általános szabályai szerint közzé is kell tenni, hogy
arról a befektetők is megfelelő módon tájékoztatva legyenek.
A 109. §-hoz
A befektetési alap beolvadása esetére elkészített tájékoztatóban - a befektetési jegy
sorozatok kibocsátásának esetén - sorozatonként kell bemutatni az alapok nettó
eszközértékeinek és az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az alakulását, az értékelési
szabályokat; illetve a beolvadási jelentésben az összesített nettó eszközértéket is befektetési
jegy sorozatonként kell megadni.
A jogutód alapkezelő által a beolvadásról és a beolvadás napjára érvényes portfólióról
készített jelentését a jogutód alapkezelő forgalmazójának honlapján is közzé kell tenni.
A 110. §-hoz
A befektetési jegy sorozatok bevezetése teszi szükségessé a kiegészítést, melynek alapján
a nyilvánosan működő zárt végű alapok esetében minden egyes új befektetési jegy sorozat
forgalomba hozatalakor, vagy nyilvánossá válásakor egy hónapon belül kezdeményezni kell
a befektetési jegy szabályozott piacra történő bevezetését.
A 111. §-hoz
A rendelkezés a befektetési alap zártkörű létrehozatalának szabályait határozza meg a Tpt.
egy korábbi szabályára történő visszautalás segítségével.
A 112. §-hoz
Zártkörű befektetési alapok esetén a korábban hatályos szabályozás szerint a kezelési
szabályzat módosításához a befektetési jegy tulajdonosainak írásos egyhangú jóváhagyó
nyilatkozata kellett.
92
A módosítás értelmében a kezelési szabályzatban az alapkezelő a kezelési szabályzat
módosítását a módosítással érintett befektetési jegy sorozatot alkotó befektetési jegyek
tulajdonosai kezelési szabályzatban meghatározottak szerint számított és ott meghatározott
mértékű többségének jóváhagyásától teheti függővé, ami jóval nagyobb mozgásteret
biztosít. A kezelési szabályzat megváltoztatásához tehát adott esetben elegendő lehet az
érintett befektetési jegy sorozatot tulajdonlók többségének egyetértése.
A 113. §-hoz
A módosítás előírja, hogy a nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként kell
kiszámítani az alap kezelési szabályzatában foglaltaknak megfelelően, illetve nem csak
adásvétel, hanem ingatlan cseréje esetén is kötelezővé teszi az ingatlan értékbecslő
igénybevételét.
A 114. §-hoz
Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap által vásárolt ingatlanok meghatározott értékéig
jelzálog vagy óvadék fedezete mellett kölcsönt vehet fel az alap nevében. Korábban a
hitelcél nem került meghatározásra, ami a gyakorlatban értelmezési problémákat vetett fel. E
miatt került nevesítésre, hogy az említett hitel kizárólag ingatlanfinanszírozás, illetve
ingatlan-beruházás finanszírozására vehető fel.
A 115. §-hoz
Az ingatlanalap portfóliójában ingatlanon kívül OECD tagállam által kibocsátott állampapír is
tartható, melyre a módosítás következtében már nincs olyan korlátozás, hogy az csupán egy
évnél nem hosszabb futamidejű lehetne.
A 116. §-hoz
Az európai befektetési alapok esetén a befektetési jegyek forgalmazását a Felügyelet eddig
is megtilthatta, most azonban lehetősége nyílik rá, hogy a már megkezdett forgalmazást
felfüggessze, amennyiben az nem felel meg a Tpt. 288. § (2) bekezdésében foglaltaknak.
A 117-118. §-hoz
E rendelkezések az alapkezelő tájékoztatási kötelezettségét igazítják hozzá a közzétételére
vonatkozó általános, megújult szabályokhoz.
A 119. §-hoz
A piaci gyakorlatban értelmezési nehézségeket vetett fel, hogy a befektetésekhez
kapcsolódó pénzforgalmi számla milyen típusú számlát takar. A módosítás egyértelművé
teszi, hogy a letétkezelő által vezetett és a befektetésekhez kapcsolódó pénzmozgások
lebonyolítására szolgáló számla adott esetben lehet akár ügyfélszámla, akár - hitelintézet
esetén - bankszámla.
A 120. §-hoz
Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező és a Tpt. 313. § (3) bekezdésében
foglalt feltételeknek megfelelő vállalkozások rendelkezhetnek tőzsdei kereskedési joggal. Az
említett feltételek korábban értékpapírral való kereskedési és bizományosi tevékenységre
vonatkoztak, mely most tágabb körben került meghatározásra (befektetési eszköz, illetve
tőzsdei termék).
93
A 121. §-hoz
A tőzsde szabályzatait, illetve annak módosításait a Felügyelet jóváhagyását követően közzé
kell tenni. A közzétételre vonatkozó szabályok módosulása révén a §-ra történő utalás
módosításra szorult.
A 122. §-hoz
A tőzsde szabályzatában meghatározott személy akkor is jogosulttá válik legfeljebb tíz
tőzsdenap időtartamra felfüggeszteni meghatározott tőzsdei termék forgalmazását, ha a
kibocsátó megsérti a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat.
A 123. §-hoz
A Felügyelet az adott értékpapír tőzsdei forgalmazását a korábbi lehetőségeken túlmenően
akkor is jogosult felfüggeszteni, ha a kibocsátó megsérti az értékpapírok nyilvános
forgalomba hozatalára, illetve a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat.
A 124-125. §-hoz
A közzétételre vonatkozó szabályok, illetve azok Tpt.-ben elfoglalt helye módosul, s ehhez
kellett igazítani az adott szabályra utaló rendelkezést.
A 126. §-hoz
Az elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítési tevékenységek köre kibővül a közgyűlés
szervezésével és lebonyolításával.
A 127. §-hoz
Az elszámolóház által végezhető tevékenységek közé bekerült a kiegészítő befektetési
szolgáltatás, amely pusztán technikai módosulásnak minősül, hiszen a törvény más
rendelkezései lehetővé teszik az elszámolóháznak, hogy ilyen jellegű szolgáltatásokat
nyújtson.
A másik módosulás lehetővé teszi, hogy az elszámolóház szolgáltatásait törvényben
meghatározott szervezett piac számára is jogosult legyen nyújtani.
A 128. §-hoz
A Tpt. korábbi 343. § (2) bekezdése értelmében elszámolóházzal munkaviszonyban álló
személy befektetési szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhetett.
A módosítás következtében lehetővé válik az alkalmazottak tulajdonszerzése abban az
esetben, ha a befektetési szolgáltató által kibocsátott értékpapír a tőzsdei értékpapír listán
szerepel.
A 129.§-hoz
A közzétételre vonatkozó szabályozás megváltozása tette szükségessé az elszámolóház
üzletszabályzatának, illetve annak módosításának közzétételére vonatkozó rendelkezés
megváltoztatását.
94
A 130. §-hoz
A bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás gyanúját kiváltó megbízások és
tranzakciók bejelentési kötelezettségének előírása jogharmonizációs kötelezettségünkből
fakad, így indokolt kimondani, hogy a bejelentés megtétele nem jelenti az üzleti titok
megsértését.
A 131.§-hoz
A módosítás a terrorizmus elleni harc uniós politikájának hazai végrehajtását szolgálja. A
hazai pénzügyi szervezetek az általuk alkalmazott korlátozó intézkedésekről tájékoztatják a
Pénzügyminisztériumot, amely továbbítja az információt az Európai Bizottság, valamint a
tagállamok felé.
A 132. §-hoz
A tőkepiaci ügyletek lebonyolításában részt vevő szervezeteket kötelezzük, hogy a nyomozó
hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére
haladéktalanul szolgáltassa ki a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett
számláról, amennyiben olyan adat, tény vagy körülmény merül fel, mely szerint valószínűleg
bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás történt.
A 133. §-hoz
A módosítás részben technikai, másrészt kimondja a gyanús tranzakciók bejelentésének
teljesítése esetére, hogy az nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét.
A 134. §-hoz
A korábban hatályos szabályozás szerint a Felügyelet vitás esetben határozott arról, hogy
valamely tevékenység a Tpt. értelmében befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő
befektetési szolgáltatási tevékenységnek, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenységnek
minősül-e; míg a kiegészített rendelkezésben kibővül a fenti kör a befektetési alapkezelési,
tőzsdei, központi értéktári, illetőleg elszámolóházi tevékenységgel.
A 135. §-hoz
A Felügyelet eljárására vonatkozó eljárási határidők tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és
hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárás esetén eltérnek az általános
szabályoktól, rövidebbek azoknál. E határidők bevezetését a tájékoztatóra vonatkozó uniós
szabályozás átvétele tette szükségessé.
A 136. §-hoz
A Felügyelet, amennyiben olyan adat, tény vagy körülmény jut tudomására, mely szerint
valamely személy vagy szervezet jogosulatlanul végez befektetési szolgáltatási, kiegészítő
befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, központi
értéktári, illetőleg elszámolóházi tevékenységet, akkor - összhangban a Felügyelet
törvényben szabályozott feladataival, így különösen a Tpt. módosuló 378. § l) pontjában
foglaltakkal - bekérheti a helyzet tisztázásához szükséges adatokat, melyek köre kibővült a
bankszámlával; illetve helyszíni ellenőrzést végezhet.
95
A 137. §-hoz
A felügyeleti nyilvántartásokra vonatkozó szabályozás kibővül, a későbbiekben a Felügyelet
nyilvántartást fog vezetni a portfóliókezelőkről, a minősített befektetőnek minősülő
természetes személyekről, illetve kis - és középvállalkozásokról.
A 138. §-hoz
Az adatátvételre vonatkozó rendelkezés módosulása folytán a Felügyelet nem csak más
hatóságtól, hanem szolgáltatótól is vehet át adatot, így lehetővé válik számára, hogy -
összhangban a közösségi előírásokkal, és az elektronikus hírközlésről szóló törvény e
törvény keretében történő módosításával - az elektronikus hírközlési szolgáltatóktól
bekérhesse a meglévő adatforgalmi nyilvántartásokat a Tpt-ben foglalt feladatai ellátásának
érdekében.
A 139. §-hoz
A Felügyelet adatkezelésére vonatkozó rendelkezések több területet érintően módosulnak
(bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás, minősített befektetőnek minősülő
magánszemélyek). Meghatározásra kerül, hogy a Felügyelet az elektronikus hírközlési
szolgáltatótól kapott mely adatokat kezelheti.
A 140. §-hoz
A módosítás részben a felügyeleti nyilvántartások bővüléséhez igazodik, amikor bejelentési
kötelezettséget mond ki az újonnan létrejövő nyilvántartásokban szereplőkre vonatkozó
adatok módosulása esetén, másrészt egyszerűbbé teszi a közzétételi rendelkezést, mivel a
közgyűlési határozatok közzététele helyett megelégszik azok lényeges tartalmának
közzétételével.
A 141. §-hoz
Amennyiben más tagállamban székhellyel rendelkező forgalmazó, illetve kibocsátó megsérti
az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vagy forgalomban tartására vonatkozó
szabályokat, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságát, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a jogsértő magatartás, illetve
állapot megszüntetésére.
A Felügyelet csak az előbb említett értesítés eredménytelensége esetén, a székhely szerinti
tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának előzetes értesítését követően
léphet fel közvetlenül a jogsértővel szemben.
A 142. §-hoz
A felügyeleti intézkedések és szankciók körében korábban a „felszólítás” került nevesítésre.
Ezt váltja fel a „figyelmeztetés”, amely révén értelmet nyernek a Tpt.-nek azok a
rendelkezései, melyek a figyelmeztetésnél súlyosabb szankció alkalmazása esetére negatív
jogkövetkezményt helyeznek kilátásba (figyelmeztetés jogintézményének léte hiányában e
rendelkezés értelmezése problémákat okozott).
A 143. §-hoz
A felügyeletek közötti együttműködést szabályozza értékpapírok nyilvános forgalomba
hozatala, szabályozott piacra történő bevezetése és ott történő kereskedés; illetve a
tájékoztató, valamint a hirdetmény vonatkozásában.
96
A 144. §-hoz
A módosítás következtében nem csak a felsorolt szervezetek bírságolhatóak, hanem azok
vezető állású személye és alkalmazottja is.
A 145. §-hoz
A Felügyelet által bennfentes kereskedelem, illetőleg piacbefolyásolás esetén kiszabható
bírság összege számottevően emelkedett, és szerkezetét tekintve is megváltozott, hiszen a
két tiltott magatartás esetén kiszabható - eddig külön pontban szabályozott - bírságtétel
egységes szerkezettel egy pontba került.
A Felügyelet meghatározott helyszíni ellenőrzésének akadályozása esetére kilátásba
helyezett bírságtétel pedig a jogosulatlan tevékenységet végzők elleni fellépés
hatékonyságát hivatott növelni.
A 146. §-hoz
A Tpt. 210. § (4) bekezdés és a Tpt. 415. § (2) bekezdésének együttes értelmezéséből az
következik, hogy a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző
szervezet által az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepre a Beva által nyújtott
befektetővédelem kiterjed, így a fogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő
csatlakozásnak csak abban az esetben van létjogosultsága, ha az a befektető-védelmi
rendszer többet nyújt a Bevánál - ez az újonnan csatlakozott tagállamok jelentős részére
nem igaz -, és akkor is csak kiegészítő jelleggel. Ez indokolta a „kiegészítő biztosítás
érdekében” szövegrész betoldását a módosított rendelkezésbe.
A 147. §-hoz
A bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és az értékpapírok nyilvános forgalomba
hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódó tájékoztatóra
vonatkozó szabályok megalkotása során szükséges további részletszabályok meghozatala.
A rendelkezés a fenti okból szükségessé váló rendeleti szintű szabályozásra ad
felhatalmazást a Kormány, illetve a pénzügyminiszter számára.
A 148. §-hoz
A módosítás kimondja, hogy a konszolidációba bevont társaságok közül csak a belföldi
székhelyű, illetve a zártkörűen működő társaságok vonatkozásában kell alkalmazni azt az
előírást, hogy a kibocsátó az e társaságokra vonatkozó rendkívüli információkat közzétegye.
Ezzel nem sérülnek a befektetők érdekei, hiszen a nyilvánosan működő társaság a Tpt.
alapján egyébként is köteles rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni, tehát a rá
vonatkozó információk hozzáférhetők, s amennyiben azok kihatással vannak a kibocsátóra,
akkor rendkívüli tájékoztatás keretében a kibocsátó is közzéteszi az érintett információkat.
A 149-150. §-hoz
A portfóliókezelés során már nem csak befektetési eszközökkel, hanem tőzsdei termékekkel
is lehet kereskedni; ezt vezeti át a módosítás a Tpt. 11. és 14. számú mellékletében.
A 151.§-hoz
A befektetési jegy sorozatok bevezetésnek lehetősége tette szükségessé, hogy a befektetési
jegy nyilvános forgalomba hozatala során tett nyilvános ajánlattétel, illetve eladási
ajánlattétel során bizonyos információk befektetési jegy sorozatonként legyenek megadva.
97
A 152. §-hoz
Az Európai Unió jogának történő megfelelés nyomon követhetőségét szolgálja a Tpt. 25.
melléklete, mely kiegészült a bennfentes kereskedelemről és piacbefolyásolásról, illetve az
értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról
szóló irányelvekkel.
A 153. §-hoz
A közzétételre vonatkozó rendelkezések módosulása miatt szükséges módosítani a Tpt.
egyéb részein található visszautalásokat.
A 154. §-hoz
A Hpt. módosítása több területet érint, egyrészt hasonlóan a Tpt. és a Bit. jelen törvény
keretében történő módosításához növeli a Felügyelet eljárási jogosítványait a jogosulatlan
tevékenységet végzőkkel és a helyszíni ellenőrzést akadályozókkal szemben.
A módosítás a terrorizmus elleni harc uniós politikájának hazai végrehajtását is szolgálja. A
hazai pénzügyi szervezetek az általuk alkalmazott korlátozó intézkedésekről tájékoztatják a
Pénzügyminisztériumot, amely továbbítja az információt az Európai Bizottság, valamint a
tagállamok felé.
Új előírás, hogy az ügynök, amennyiben hirdetést tesz közzé, köteles megjelölni azt (azokat)
a pénzügyi vállalkozás(oka)t, amelyek részére a Hpt. 3. § (1) bekezdés h) pontjában
meghatározott tevékenységet végzi.”
A 155. §-hoz
A törvényjavaslat a Felügyelet eljárásával kapcsolatos szabályok módosításával lehetővé
teszi, hogy a Felügyelet eredményesebben lépjen fel a jogosulatlanul végzett biztosítási,
biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységeket végző személyekkel,
illetve szervezetekkel szemben. A javaslat rendezi a biztosításközvetítők és biztosítási
szaktanácsadók képzésével kapcsolatos, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről
szóló 2003. évi LX. törvény hatályba lépését követően felmerült kérdéseket.
A 156. §-hoz
A 2. társasági jogi irányelv - a befektetők és a hitelezők érdekeinek védelmében - határozza
meg a nyilvános részvénytársaságok alapítására, a tőkevédelemre, valamint a tőkeemelésre
és -leszállításra irányadó egységes közösségi jogi követelményeket. Azokban a
tagállamokban, ahol különálló társasági formaként léteznek „public” és „private” társaságok,
értelemszerűen csak a nyilvános társaságokra terjed ki az irányelv hatálya. Az egységes
részvénytársaság-fogalommal rendelkező államokban azonban nincs mód ilyen
különbségtételre. A hazai jog köztes pozíciót foglal el ebben a kérdésben, hiszen az
egységes részvénytársaság-fogalom mellett a részvénytársaság zártkörű és nyilvános
működési módja közötti eltérést a Gt. rögzíti.
Annak érdekében, hogy a későbbiekben lehetővé válhasson, hogy az említett társasági jogi
irányelv csupán a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozzon és a zártkörűen
működő részvénytársaságok esetében kevésbé szigorú szabályozás érvényesülhessen,
nyilvánvalóbbá kell tenni a két típus közötti különbséget mind a cégnévben, mind a
működési és szervezeti kérdések szabályozásában. A cégnév módosításának előírása az
98
első lépés, amit várhatóan követni fog a gazdasági társaságokról szóló törvény
újrakodifikálása során a részvénytársaság működésére és szervezetére vonatkozó
rendelkezések jelentősnek mondható módosítása.
A gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása következtében tehát a
részvénytárasságok kötelesek lesznek a társaság cégnevében feltüntetni „nyrt.”, illetve „zrt.”
rövidítéssel, hogy zártkörűen, vagy nyilvánosan működnek.
E törvény átmeneti rendelkezése kimondja, hogy a cégnév kiegészítésére vonatkozó
kötelezettség teljesítése érdekében a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, de
legkésőbb 2006. június 30-ig kötelesek alapító okiratuk, illetve alapszabályuk módosításáról
gondoskodni, és az erre vonatkozó változásbejegyzés iránti kérelmet a cégbírósághoz
beterjeszteni.
A 157. §-hoz
A Hungexpo Rt. Magyarország legnagyobb marketing kommunikációs és média
vállalkozása. A nemzetközi szintű szakmai tevékenység fenntartása, az ahhoz szükséges
infrastruktúra fejlesztése és ehhez a források biztosítása szakmai befektető és tőke
bevonását igényli.
Az ÁPV Rt. a Hungexpo Rt.-ben meglévő állami részvénycsomagot privatizációs pályázat
keretében kívánja értékesíteni.
A módosítás eredményeképpen a korábbi szavazatelsőbbségi részvény a törvény erejénél
fogva törzsrészvénnyé alakul.
A 158. §-hoz
A felügyeleti munkájának hatékonysága érdekében a 2003/6/EK irányelv 12. cikke előírja,
hogy a Felügyelet kérésére rendelkezésére kell bocsátani a meglévő adatforgalmi
nyilvántartásokat. Ennek különösen bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás esetén
van jelentősége, mivel a híváslisták segíthetnek annak ellenőrzésében, hogy az egyes
esetekben mely bennfentes információval rendelkező személytől szivárgott ki az információ
az ügyletkötésnél bennfentes információra hagyatkozó személyhez. Az elektronikus
hírközlésről szóló törvény módosítása az említett adatforgalmi nyilvántartásokhoz történő
hozzáférést teszi lehetővé.
A 159. §-hoz
A törvény hatályba lépésének időpontjáról rendelkezik.
A 160. §-hoz
Az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, biztosítván többek között, hogy bizonyos előírások
(honlapon történő közzététel a kibocsátó honlapján bennfentes információ kapcsán, illetve
beolvadásnál a jogutód befektetési alapkezelő forgalmazójának honlapján a beolvadásról
szóló jelentés kapcsán) csak azok esetében legyen a hatályba lépést követően közvetlenül
alkalmazandó, akik rendelkeznek honlappal.
Ezen kívül rendelkezik még a részvénytársaságok számára kötelező cégnévmódosítás
végrehajtásának, illetve az összeférhetetlenségi rendelkezések kiterjesztése miatt a
befektetési vállalkozás termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző
személye, valamint ezek közeli hozzátartozója tulajdonában lévő tulajdoni részesedések
értékesítésének végső határidejéről.
99
Tekintettel arra, hogy a tájékoztatóra vonatkozó uniós jogszabályok nem teszik lehetővé a
korábban jóváhagyott és még érvényes kibocsátási programok változatlan formában történő
folytatását, célszerű biztosítani, hogy az ilyen programmal rendelkező kibocsátók új
kibocsátási program engedélyeztetése esetén mentesüljenek az igazgatási-szolgáltatási díj
megfizetése alól.
A 161. §-hoz
A hatályukat vesztő jogszabályhelyek felsorolását tartalmazza.
100