﻿T/15821.

Tisztelt Elnök Asszony!

2005. évi ...........törvény
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénymódosításáról
1.§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban Ktv.) 8.§ (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (3) Főjegyzővé - valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként - az nevezhető ki, aki
a)	állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel, és - a (4)
bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az
OKV elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat
alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és
b)	legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.”
2.§
A Ktv. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (4 ) A hivatali szerv vezetője - az ( 5 ) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem
ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a 34. § (1)
bekezdésben meghatározott teljesítmény értékeléstől függően a köztisztviselő besorolása
szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a
kinevezésre jogosult, jegyző , főjegyző esetében a polgármester - legfeljebb 30 %-al
megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-al csökkentett mértékben állapíthatja meg”
3.§
A Ktv. 45 § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § A jegyző, illetve a főjegyző alapilletménye:
,,d) a fővárosi kerület jegyzőjének, valamint a kistérségi társulás székhely településének
jegyzője az illetményalap 8,25-szorosa”
4.§
A Ktv. 46 § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (4) A jegyző, főjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:
d) a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének, kistérségi társulás székhely
településének jegyzője és a megyei főjegyzőnek az alapilletményének 40 %-a “
5.§	, ,
A Ktv. 72 § (7) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (7) E törvény alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a
közszolgálati jogviszonyban, a hivatásos szolgálati jogviszonyban, valamint államigazgatási
munkaviszonyban töltött időt tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e
vagy sem.”
6.§
E törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Indokolás
A Ktv. 8. §-a rendelkezik a jegyző kinevezéséhez szükséges feltételekről. A Ktv 8. §-ának
(1)	bekezdése b) pontja a kinevezés feltételeként legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot ír
elő. A Ktv. 72. § (7) bekezdése közigazgatási gyakorlatnak a közigazgatási szervnél, illetve
annak jogelőd szervnél közszolgálati jogviszonyban, valamint államigazgatási
munkaviszonyban töltött időt ismeri. Ez a megszorító feltétel a nem egyértelmű értelmezés
miatt sok, nagy tapasztalattal, hosszú gyakorlati idővel rendelkező pályázó számára
indokolatlan, hátrányos megkülönböztetést eredményez, amennyiben a tapasztalatát nem
közigazgatási szervnél, illetve nem közszolgálati jogviszonyban szerezte.
(A jelenleg hatályos rendelkezés:
„8. § (1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban
együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki
a)	igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott
esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a
továbbiakban: OKV) elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat
alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és
b) közigazgatási	szervnél legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett. ”
„ 72.§ (7) E törvény alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a közigazgatási szervnél, illetve
annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, valamint államigazgatási munkaviszonyban töltött időt
tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem. ”)
A Ktv. 34.§ (1) bekezdés értelmében a köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének
és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott
teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente mérlegelési
jogkörében eljárva írásban értékeli.
A Ktv. 34.§ (4) bekezdés értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) és (3) bekezdésben
meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a
köztisztviselővel szemben támasztott követelményeket (a továbbiakban:
teljesítménykövetelmények). Figyelembevételükkel a munkáltatói jogkör gyakorlója
legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a köztisztviselő teljesítményét. A
teljesítménykövetelmények megállapítását, az írásbeli értékelés átadását szóbeli
megbeszéléshez kell kötni.
A Ktv. 34.§ (6) bekezdése értelmében a jegyző, főjegyző esetében a polgármester állapítja
meg a (4) bekezdésben meghatározott teljesítménykövetelményeket, értékeli teljesítményüket,
és az értékelésről tájékoztatja a képviselő-testületet.
A Ktv 6.§ (2) bekezdése értelmében ha a köztisztviselő kinevezése testület hatáskörébe
tartozik, a kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a
fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását - kivéve az 51. § (2)
bekezdését - a testület nem ruházhatja át.
A jegyző, főjegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. A
teljesítményértékelést a Ktv. 34.§ (6) bekezdése a polgármester hatáskörébe utalja, így
indokolt, hogy a jegyző, főjegyző alapilletményének megemeléséről vagy csökkentéséről is a
polgármester döntsön.
A Ktv. 45.§ (3) bekezdése értelmében a köijegyző, illetve a köijegyzői feladatot ellátó
nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző illetményének a (2) bekezdés, 46. § (4)
bekezdése szerinti megállapításánál a köijegyzőséghez tartozó települések együttes
lakosságszámát, illetve az érintett nagyközség vagy város és községek együttes
lakosságszámát kell alapul venni.
A Ktv. 45.§. (6) bekezdése értelmében a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat
jegyzője - körzetközponti jegyző - törvény vagy kormányrendelet alapján más településekre is
kiterjedő illetékességgel gyakorol államigazgatási hatáskört. A körzetközponti jegyző -
kormányrendeletekben meghatározott illetékességi területtel- az 1992.évi LXVI. tv. 7/A. §
(1)	alapján a polgármesteri hivatal részeként okmányirodát működtet, az 1997.évi LXXVIII
Tv. 52. § (2) alapján a kiemelt építésügyi hatósági ügyekben első fokon jár el, az 1997.évi
XXXI. Tv. alapján gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben feladat- és hatáskörét
más településekre kiterjedően is ellátja.
A Ktv. a 45.§. (3) bekezdésében a körjegyző, illetve a köijegyzői feladatot ellátó
nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző illetményének megállapítása során
figyelembe venni rendeli a feladatnövekedést, ugyanakkor a körzetközponti jegyző illetménye
esetén ezt nem jeleníti meg.
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény
módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 79. §-át, amely új feladat-és
hatáskört állapít meg a kistérségi társulás székhely településének jegyzője részére.
Az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 376/2004.(XII.28.)Korm.
rendelet módosította a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki
szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről
szóló 188/1999. (XII.16.) Korm. Rendeletet, 2.§ (2) is új feladatot és hatáskört állapít meg a
kistérségi székhely település jegyzőjének. A Kormány szándékai szerint további
államigazgatási feladat-és hatásköröket telepít a kistérségi székhely település jegyzőjének. A
jelenlegi - kistérséggel kapcsolatos - adminisztratív, gazdálkodási, szervezési és
törvényességi feladatokat is a kistérségi székhely település jegyzője látja el, amely jelentős
terhet és felelősséget ró rá.
(A jeleneg hatályos rendelkezés: „ 43. § (4) A hivatali szervezet vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak
kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a 34. § (1)
bekezdésében meghatározott teljesítményértékeléstől függően a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési
fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult - legfeljebb
30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. ”
„ 45. § (2) A jegyző, illetve a főjegyző alapilletménye:
a)	a 3000-nél kevesebb lakosú településen az illetményalap 6,25-szorosa,
b)	a 3000-10 000 lakosú településen az illetményalap 7,75-szorosa,
c)	a 10 000-100 000 lakosú településen az illetményalap 8-szorosa,
d)	a fővárosi kerület jegyzőjének az illetményalap 8,25-szorosa,
e)	a megyei jogú város jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az illetményalap 8,5-szerese,
f)	a fővárosi főjegyző esetében az illetményalap 8,7 5-szorosa. ”
„ 46. § (4) A jegyző, főjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:
a)	a 3000-nél kevesebb lakosú településen az alapilletményének 10%-a,
b)	a 3000-10 000 lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén az alapilletményének
20%-a,
c)	a 10 000-100 000 lakosú településen az alapilletményének 30%-a,
d)	a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az alapilletményének 40%-a,
e)	a fővárosi főjegyző esetében az alapilletményének 50%-a. ”
Budapest, 2005. április 19.