﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/15886. számú
törvényjavaslat
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2005. április
2
2005. évi......törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények
módosításáról
ELSŐ FEJEZET
Belügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények
1.	§ Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról, a névváltoztatásról és a
névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Anyt.) 27/A.
§-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az anyakönyvi kivonaton két utónevet lehet feltüntetni. Annak a személynek,
akinek születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a születési
anyakönyvi kivonat kiállításánál írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét
kívánja viselni. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvben az utónevét ki kell
javítani. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az anyakönyvi
kivonatra az anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt kell feltüntetni.
(5)	Elhalt személy esetén, amennyiben születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több
utónevet tartalmaz, az elhalt házassági anyakönyvi bejegyzését, ennek hiányában még
életében tett személyes nyilatkozatát kell alapul venni a viselt utónevek tekintetében,
és a halotti anyakönyvbe a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell utónevét (utóneveit)
bejegyezni.
(6)	Ha az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házasságot, a halotti
anyakönyvbe a házassági bejegyzésben szereplő utónevet (utóneveket) kell feltüntetni.
1953. január 1-je után kötött házassági bejegyzés hiányában az elhalt utolsó
személyazonosító igazolványában, ennek hiányában egyéb, személyazonosításra
alkalmas okmányában szereplő utónevet (utóneveket) kell feltüntetni.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott esetekben a születési - és 1953. január 1-je előtti
házassági bejegyzés esetében a házassági - anyakönyvben az elhalt utónevének
javítását a halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése alapján kell elvégezni.”
2.	§ Az Anyt. 28/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - 60 nap.
3
(9)	Amennyiben a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem
beérkezésétől számított 15 napon belül kell kibocsátani.”
3.	§ Az Anyt. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell:
a)	a gyermek, illetőleg a szülő születési családi és utónevének megváltozását,
b)	a gyermek, illetőleg a szülő kettőnél több utónevének a 27/A. § (4) és (7)
bekezdésében szabályozott kijavítását,
c)	a gyermek, illetőleg a szülő személyi azonosítójának megváltozását,
d)	a gyermek nemének megváltozását,
e)	a gyermek családi jogállásának megváltozását,
f)	a szülők, illetve a gyermek magyar állampolgárságának megszűnését, a magyar
állampolgárság megszerzését; valamint az ismertté vált állampolgárságát, a tévesen
bejegyzett külföldi állampolgárság törlését,
g)	a bejegyzett személy halálát.”
4.	§ Az Anyt. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az ügyfél olyan adat igazolását kéri, amely nem adattartalma az anyakönyvi
kivonatnak, hatósági bizonyítvány kiadásának van helye.”
5.	§ Az Anyt. a következő alcímmel és 41/A. §-sal egészül ki:
„Elektronikus ügyintézés az anyakönyvi, házasságkötési és névváltoztatási eljárásban
41/A. § (1) Az anyakönyvi, a házasságkötési és a névváltoztatási eljárásban - a (2)
bekezdésében foglalt kivétellel - nincs helye elektronikus ügyintézésnek.
(2)	Az ügyfél anyakönyvi kivonatának, hatósági bizonyítványának és névváltoztatási okirat-
másolatának kiállítását elektronikus úton is igényelheti.”
6.	§ Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 8. §-
a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha valamely hatósági engedély megadásához külön jogszabály az egyéni vállalkozói
jogviszony igazolását írja elő, a körzetközponti jegyző a vállalkozói igazolványt kiállítja,
egyidejűleg megfelelő határidő kitűzése mellett felhívja a kérelmezőt az érintett hatósági
engedély utólagos bemutatására.”
7.	§ Az Evtv. 14. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha)
4
„e) a vállalkozó a 8. § (3) bekezdésében foglalt felhívás ellenére az érintett hatósági
engedélyt a megadott határidőn belül nem mutatja be.”
8.	§ A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetőleg hontalanságát (a továbbiakban:
állampolgárság), valamint menekült, bevándorolt, letelepedett, illetőleg EGT
tartózkodási engedélyes jogállását;”
9.	§ Az Nytv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját megjelölő
kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is
adatszolgáltatást teljesít a személyazonosító igazolvány kiadásáról, érvényességének,
elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének
tényéről. Az adatszolgáltatási eljárás elektronikus ügyintézés útján is folyhat. ”
10.	§ (1) Az Nytv. 29. §-át megelőző „Személyazonosító igazolvány” alcím helyébe a
következő alcím lép:
„Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok’
(2)	Az Nytv. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgár elektronikus úton is bejelentheti a személyazonossága igazolására
alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, ellopását, megsemmisülését és kérheti
annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás. Ilyen esetben a
hatósági igazolványt az - okmányazonosító adat kivételével - a pótlásra kerülő
korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni. A felsorolt és
a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve a személyazonosság igazolására
alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokat elektronikus úton
nem lehet intézni. A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok
kiadására irányuló kérelem csak személyesen terjeszthető elő.”
(3)	Az Nytv. 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - minden
olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a (3) bekezdés a-d) és g) -i)
pontjaiban meghatározott adatokat. Ilyen adattartalmú hatósági igazolványnak
tekintendő különösen az érvényes útlevél és az új típusú kártya formátumú vezetői
engedély. A felsorolt, illetve az előzőeknek megfelelő adattartalmú érvényes hatósági
igazolványok bemutatása esetében személyazonosítás céljából - jogszabályban
meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.”
5
11.	§ A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999.
évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnyt.) 49. §-a a következő (4) és (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bűnügyi nyilvántartó az érintettnek a róla nyilvántartott bűnügyi személyes
adatáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény 12-13. §-ában foglaltak szerint ad tájékoztatást.
(5)	A (4) bekezdésben szabályozott eljárás során az érintett a tájékoztatás iránti
kérelmét elektronikus úton is előterjesztheti.”
12.	§ (1) A Bnyt. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását - külön jogszabályban
meghatározottak szerint - kizárólag az érintett személy kérheti.”
(2)	A Bnyt. 58. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti kérelem elektronikus úton is
előterjeszthető.”
13.	§ (1) A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII.
törvény (a továbbiakban: Kpt.) 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A pontrendszerre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait a (2)-(5) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni”
(2)	A Kpt. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (4) bekezdés
számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Nincs helye a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat méltányossági
eljárásban történő módosításának vagy visszavonásának.”
14.	§ A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Met.) 33.
§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nincs helye ügygondnok kirendelésének, ha a kérelmező ismeretlen helyen
tartózkodik.”
15.	§ A Met. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § A menekültügyi hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a kérelmező
a)	meghal;
b)	kérelmét írásban visszavonja;
6
c)	a személyes meghallgatáson ismételt írásbeli felhívásra nem jelenik meg, és
távolmaradását kimenteni nem tudja;
d)	a 16. § a-c) pontjában és a 19. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott
kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére ismételten megszegte, vagy ismeretlen
helyre távozott és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.”
16.	§ (1) A Met. 38. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a menekültügyi hatóság a kérelemnek helyt ad, egyszerűsített határozatot hoz,
amelyből az indokolást mellőzi.
(4)	A határozatot és az eljárás során hozott végzést írásban kell közölni, és a
kérelmező előtt az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven ki is kell hirdetni. A
határozat hirdetményi kézbesítésének nincs helye.”
(2)	A Met. 38. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kérelmező ismeretlen helyen tartózkodása esetén a határozat jogerőre
emelkedésének napja a keltezés napját követő tizenötödik nap. A kérelmező ismeretlen
helyen való tartózkodása esetén a jogerős határozatot meg kell küldeni annak az
idegenrendészeti hatóságnak, amely a kérelmező részére a tartózkodási engedélyt,
ennek hiányában az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kiadta.”
17.	§ (1) A Met. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A menekültügyi eljárásban a határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi
eljárásnak, a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”
(2)	A Met. 39. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Azokban a menekültügyi eljárási cselekményekben, amelyekben az ügyfél
személyes megjelenése kötelező, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus ügyintézésnek nincs helye.”
18.	§ (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) 22/A. §-a (8) bekezdésének e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget)
„e) a közigazgatási hatósági ügyben döntésre jogosult köztisztviselő kétévente,”
(2)	A Ktv. 22/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 22/A. § (11) bekezdésében említett ellenőrzési eljárást a Belügyminisztérium
folytatja le. A vagyonnyilatkozat tételére, az ellenőrzési eljárás lefolytatására
vonatkozó részletszabályokat a Kormány állapítja meg.”
7
19.	§ A Ktv. 72. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E törvény alkalmazásában hozzátartozó:
a)	az egyeneságbeli rokon és annak házastársa,
b)	az örökbe fogadó és a nevelőszülő,
c)	az örökbe fogadott és a nevelt gyermek,
d)	a testvér, a házastárs, az élettárs,
e)	a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér
házastársa.”
20.	§ A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV.
törvény (a továbbiakban: Kat.) a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) Amennyiben a biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés nem felel meg
a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, a hatóság negyvenöt napon
belül hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetőt. A szakhatósági eljárásban a szakhatóság a
megkereséstől számított harminc napon belül értesíti a hatóságot a hiánypótlás
szükségességéről.
(2)	Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a veszélyes ipari
üzemre vonatkozó biztonsági elemzéssel vagy biztonsági jelentéssel kapcsolatos
hiánypótlási felhívásnak és a biztonsági elemzésben vagy biztonsági jelentésben a
biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, a teljesítésig a hatóság a veszélyes
tevékenység végzését korlátozhatja, vagy felfüggesztheti.
(3)	A hatóság és a szakhatóság a biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés
valóságtartalmát helyszíni szemle keretében is ellenőrizheti, ennek során a tényállás
tisztázása érdekében személyes adatokat tartalmazó iratot, nyilvántartást vagy
adatbázist lefoglalhat.”
21.	§ A Kat. a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) A védendő adatot tartalmazó biztonsági elemzésbe, illetve biztonsági
jelentésbe csak az üzemeltető vagy írásban meghatalmazott képviselője, valamint a
hatóság és a szakhatóság eljárásban érintett képviselői (a továbbiakban együtt:
eljárásban érintett felek) tekinthetnek be.
(2)	A nyilvánosságra hozható biztonsági elemzésről, illetve biztonsági jelentésről a
hatóság csak az eljárásban érintett felek, a nyilvánosságot biztosító polgármester, e
törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt szervezetek és a külső
védelmi terv készítésére kötelezettek részére adhat másolatot.”
22.	§ A Kat. a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése,
valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek
8
teljesülése érdekében - a külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal - hatósági
ellenőrzést tart. A helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a hatóság az
üzemeltető számára a helyszínen átadja, vagy az ellenőrzés időpontjától számított
harminc napon belül megküldi.”
MÁSODIK FEJEZET
Egészségügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények
23.	§ Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI.
törvény 14. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A másodfokú eljárás)
„c) amennyiben első fokon a Tisztifőorvosi Hivatal, az országos tisztifőorvos vagy az
országos tisztifőgyógyszerész járt el, a külön jogszabály szerinti jogorvoslati hatóság
hatáskörébe tartozik.”
24.	§ A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A TAJ számról szóló hatósági igazolványt az érintett lakóhelye szerint illetékes
megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztár állítja ki és juttatja el az érintett részére.”
25.	§ A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az e törvény szerinti cselekmények - az igazolási kérelem előterjesztése és -
az adatvédelmi követelmények biztosítása esetén - az egészségbiztosítás igazgatási
szerveinek hatáskörébe tartozó jogorvoslatok iránti kérelem előterjesztése kivételével
-	elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.”
26.	§ Az Ebtv. 61. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igényt határozatban kell elbírálni. Az e törvényben meghatározott esetekben
nem kell határozatot hozni, ha az igényt teljes mértékben teljesítik.”
27.	§ Az Ebtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69.§ Ha az illetékes egészségbiztosítási szerv a pénzbeli ellátási igény
érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ben meghatározott
késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem
kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.”
28.	§ Az Ebtv. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„(1) A kifizetőhelynek, továbbá az igazgatóságnak a betegségi és anyasági ellátással,
valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illetőleg hozott határozata
ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez lehet fellebbezni.”
HARMADIK FEJEZET
Foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények
29.	§ A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ának
(6)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nyilvántartással kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ döntése ellen benyújtott
fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.”
30.	§ Az Fktv. 10. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A munkaügyi központ ellenőrzési tevékenységére a Ket. hatósági ellenőrzésre
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ által hozott döntés
ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.”
31.	§ Az Fktv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A FAT a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok
akkreditációja iránti kérelemről annak az NFI-hez történő megérkezése napjától
számított 60 napon belül dönt. A FAT döntése ellen a foglalkoztatáspolitikai és
munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra
egyébként a Ket. szabályait kell alkalmazni.”
32.	§ A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 16.
§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Az állam hatósági tevékenység keretében, a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) szerinti eljárási rendben - a VII. Fejezetben meghatározottak szerint -
a)	elősegíti és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását,
b)	ellátja az e törvény, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az egészségügyi
miniszter rendelete és külön jogszabály szerinti engedélyezést és nyilvántartást.”
33.	§ Az Mvt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával
kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, úgy a területileg illetékes
10
munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséghez, bányászati munkabaleset esetén az
illetékes bányakapitánysághoz kérelemmel fordulhat.
(2)	Ha a sérült meghalt, vagy egészségi állapota miatt jogainak érvényesítésére nem
képes, az (1) bekezdésben meghatározott jogokat a sérült hozzátartozója
gyakorolhatja. A kérelemben a hozzátartozói minőséget valószínűsíteni kell.”
34.	§ Az Mvt. a következő alcímmel és 82/B. §-sal egészül ki:
,Az OMMF, illetve a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei jogkörére
vonatkozó külön szabályok
82/B. § Az OMMF és területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei
munkabiztonsági hatósági tevékenységére a Ket. szabályait e törvény eltérő
rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.”
35.	§ Az Mvt. a következő 82/C. §-sal egészül ki:
„82/C.§ (1) A munkabiztonsági hatósági eljárások során az újrafelvételi eljárásra
vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
(2)	Méltányossági eljárást pénzfizetésre kötelezett természetes személy a jogerős
döntést hozó szervnél kezdeményezhet. Az eljárást a kötelezett azon hozzátartozója is
kezdeményezheti, aki a pénzösszeget a polgári jog szabályai szerint megfizetni
köteles.
(3)	Felügyeleti eljárás keretében a hatósági eljárás során hozott döntés nem
változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha a kötelezettséget megállapító döntés
jogerőre emelkedésétől, vagy ha a teljesítési határidő ezt meghaladja, akkor a
teljesítési határidő utolsó napjától számított egy év eltelt.
(4)	A hatósági eljárás során hozott döntés végrehajtását az OMMF első fokon eljáró
szerve foganatosítja. E szervet a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó
szolgálattal azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(5)	A hatósági eljárás során hozott - önálló fellebbezéssel megtámadható - végzések
bírósági felülvizsgálata nemperes eljárásban történik.”
36.	§ Az Mvt. a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § (1) Az OMMF a munkabiztonsági hatósági ellenőrzés során hivatalból vagy a
sérült, illetőleg hozzátartozója által a 68. § alapján kezdeményezett eljárásban jár el.
(2)	Az OMMF felügyelője illetékességi területén kívül, valamint az OMMF
köztisztviselője Magyarország egész területén az OMMF elnöke által kiállított
megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás
11
lefolytatására az a felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés
történt, kivéve, ha a kizárási ok miatt másik felügyelőség került kijelölésre.”
37.	§ (1) Az Mvt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője elsőfokú
hatóságként jogosult
a)	a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban
nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkabiztonsági követelmények teljesítéséről;
b)	illetékességi területén valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül,
ellenőrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával igazolva - ellenőrzést tartani.
Az igazolvány a sorszámot, az eljáró felügyelő nevét és az illetékes felügyelőség
megnevezését tartalmazza. Az illetékességi területen kívüli ellenőrzés feltételeire a
83/A. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni;
c)	a munkabaleseteket, kivéve a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatosakat - a
munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve- kivizsgálni;
d)	a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek teljesítésére;
e)	a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő
megszüntetésére kötelezni;
f)	az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások
súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől
eltiltani;
g)	a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén -
annak elhárításáig - a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész, munkaeszköz
működésének, használatának felfüggesztését elrendelni;
h)	elrendelni a 23. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést;
i)	a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy
kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, vagy nem
a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetőleg ha a munkáltató a
balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek;
j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az
nem rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal;
k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében
foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai
munkavégzés körülményeire vonatkozó - a határozatban megjelölt egyéb -
információkat, valamint a közölt adatokban, tényekben bekövetkező változást
időszakonként bejelentse;
l) a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni.”
(2)	Az Mvt 84. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felügyelő az (1) bekezdés f), g) és j) pontjaiban foglalt határozatának
fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.”
38.	§ Az Mvt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„85. § Hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult szervnek minősül
a)	a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő eljárása tekintetében az OMMF;
b)	a területi felügyelőség vezetője vonatkozásában az OMMF elnöke;
c)	az OMMF és elnöke tekintetében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
miniszter.”
39.	§ Az Mvt. 86/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzést a felügyelet
kizárólag munkanapon, 8 és 20 óra között végezheti. A felügyelet a munkáltatót és a
munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal erről
tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan
területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az
ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.”
40.	§ A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:
Metv.) 1. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ágazati miniszter eltérő szabályokat állapíthat meg a Magyar Honvédségnél, a
rendvédelmi szerveknél, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatoknál e törvény 3. §-ának
alkalmazására, és a feladatok ellátására önálló szervezetet hozhat létre.”
41.	§ A Metv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi ellenőrzést - az e törvényben foglalt kivételekkel - első fokon az
Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi felügyelőségeinek
munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői, illetve munkaügyi felügyelői (a
továbbiakban együtt: felügyelő) látják el.”
42.	§ A Metv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaügyi ellenőrzést a felügyelő hivatalból, az (1) bekezdés d), l) -n) és p)
pontjaiban foglalt esetekben, valamint a g) pontban a munkabérnek a kollektív
szerződésben rögzített mértéke tekintetében annak a félnek a kérelmére folytatja le,
akinek (amelynek) a jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti.”
43.	§ A Metv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és
előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat.
(2)	A munkaügyi felügyelő a területi felügyelőség illetékességi területén kívül,
valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (továbbiakban:
OMMF) felügyelője a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által
kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult
eljárás lefolytatására az a felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az
ellenőrzés történt, kivéve, ha kizárási ok miatt másik felügyelőség kerül kijelölésre.
(3)	Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult
13
a)	belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén
a rendőrség igénybevételére,
b)	az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok
készítésére,
c)	az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel
készítésére,
d)	a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás
kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására,
e)	a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.”
44.	§ A Metv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést erre jogosító igazolvány
birtokában végezhet. Az igazolvány tartalmazza a felügyelő nevét, az igazolvány
sorszámát, és annak a területi felügyelőségnek a megnevezését, amelynek illetékességi
területén jogosult eljárni.”
45.	§ (1) A Metv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szervek hatósági tevékenységük során az e
törvényben szabályozott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai
szerint járnak el.”
(2)	A Metv. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Munkaügyi bírság kiszabására, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti határozat
meghozatalára első fokon annak a területi felügyelőségnek a vezetője jogosult,
amelynek területén az ellenőrzött munkahely található.”
46.	§ A Metv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Az e törvény alapján lefolytatott eljárással kapcsolatos kérelem
elektronikus úton is előterjeszthető.
(2)	Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a Ket. jogorvoslati eljárásait a
következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	újrafelvételi eljárásnak nincs helye,
b)	a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja,
ha a határozat jogszabálysértő, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez
szükséges adatok rendelkezésre állnak,
c)	felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre
emelkedésétől, vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított
egy év elteltével munkaügyi határozat megváltoztatásának, illetőleg
megsemmisítésének nincs helye.
14
(3)	A munkaügyi hatósági eljárás keretében hozott döntések végrehajtását az első
fokon eljáró hatóság foganatosítja. A hatóságot a végrehajtás foganatosítása során a
végrehajtó szolgálattal azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(4)	A végrehajtást foganatosító elsőfokú hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes
személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a Ket. 135. §-ának
(1)	bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény mellett vagy helyett a tartozást
mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve, hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a
vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a
kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után
olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség
teljesítését.”
47.	§ A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban
részesülővel hatósági szerződést kell kötni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza:
a)	a szerződést kötő közigazgatási szerv nevét, székhelyét, az ügy számát,
b)	a támogatásban részesülő természetes személy esetében a nevét, lakó-,
tartózkodási-, vagy szálláshelyét, anyja nevét, TAJ számát, adószámát, adóazonosító
jelét, nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány
számát is,
c)	a támogatásban részesülő szervezet esetében a megnevezését, (székhelyét,
telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valamint a
szervezet számlaszámát és a számláját vezető pénzintézet megnevezését,
d)	a közigazgatási szerv által nyújtott támogatás formáját, mértékét, folyósításának
időtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit,
e)	az EK szerződés 87-88. §-a szerint állami támogatásnak minősülő támogatás
nyújtása esetén
ea)	a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát,
eb)	a támogatásban részesülő tájékoztatását arról, hogy a csekély összegű, de
minimális támogatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg
kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat
bemutatni,
f)	a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését,
g)	a szerződésszegés jogkövetkezményeit,
h)	a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott
jognyilatkozatokat,
i)	a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási perben
eljáró bíróság megnevezését.
15
(3)	Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a
támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles
a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni.
(4)	Ha a Munkaerőpiaci Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak
alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a
visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban Ket.) 138. §-a (3) bekezdése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal
növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési
kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig
nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás
összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni.
(5)	A támogatást nyújtó szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös
méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve
dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő
elengedéséről, továbbá - a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére
nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy
egészben történő elengedéséről.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes
személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete,
valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők
megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(7)	Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást
megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó
körülményeiben változás következik be.”
48.	§ Az Flt. 28. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli:)
„h) meghalt.”
49.	§ Az Flt. 30. §-ának (10) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Meg kell szüntetni a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítását, ha a
munkanélküli)
„c) meghalt.”
50.	§ Az Flt. 34. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítását meg kell szüntetni)
16
„a) a 28. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában, valamint h) pontjában meghatározott
esetekben,”
51.	§ (1) Az Flt. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
„(4) Az, aki a munkanélküli halálát követően a munkanélküli ellátást jogalap nélkül
vette fel, köteles azt visszafizetni.”
(2) Az Flt. 37. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6)
bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.
(8)	A munkanélküli ellátás, valamint a vállalkozói járadék visszakövetelése esetén
késedelmi pótlék nem számítható fel.”
52.	§ Az Flt. 39/C. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A Munkaerőpiaci Alap bevétele:)
„h) egyéb bevételek: a Munkaerőpiaci Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági
eljárás alapján befolyt bevétel, bírság, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a
Munkaerőpiaci Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a
működésével összefüggő bevétel.”
53.	§ Az Flt. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaügyi központnak az (1) bekezdés i)-j) pontjában meghatározott, hatósági
ellenőrzési tevékenységére a Ket. 87-94. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal,
hogy a munkaügyi központ a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány
felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell
állapítania.”
54.	§ (1) Az Flt. 54. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott
a)	foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben a Ket.
rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérően nem rendelkezik,
b)	az a) pontban nem említett közigazgatási ügyekben a Ket. rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal, hogy attól e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott
jogszabály csak annyiban térhet el, amennyiben a Ket. megengedi.
(2) A 43. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható
foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra
17
nyitva álló határidő legfeljebb kilencven napban állapítható meg. Ha e törvény,
valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott támogatásban
természetes személy részesül, a hatósági szerződést csak személyesen kötheti meg.”
(2) Az Flt. 54. §-a a következő (3)-(9) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) és (4)
bekezdés számozása (10) és (11) bekezdésre változik:
„(3) Ha a munkaügyi központ nem e törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott
jogszabály, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében
támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni, kivéve ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően
rendelkezik.
(4)	Az 58. § (6) bekezdése d) pontjának 1-2., valamint 4-6. alpontjában
meghatározott eljárási cselekmények csak személyesen gyakorolhatók.
(5)	A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló munkanélküli ellátásával,
vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot 60 napon belül kell
meghozni.
(6)	Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által
szabályozott
a)	kérelemre indult közigazgatási eljárásban a Ket. 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja
nem alkalmazható,
b)	hivatalból folytatott közigazgatási eljárásban az ügyfélnek az eljáró szerv
felhívására közölnie kell az érdemi döntéshez szükséges adatokat, valamint az 57. §
(2)	bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatait.
(7)	Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott közigazgatási ügyben
a)	a Ket. 37. §-a (3) bekezdésében, valamint 130. §-a (2) bekezdésében meghatározott
határidőként tizenöt napot kell figyelembe venni, továbbá
b)	a 135. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény az engedélyezésétől
számított legfeljebb két évig tarthat.
(8)	Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni. Az
e törvényben meghatározott szerv a hatósági bizonyítványt magyar nyelven állítja ki.
(9)	A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának
ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi ellenőrzésről szóló
törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.”
55.	§ Az Flt. 54/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkanélküli ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő
támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti.
18
Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem
évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.”
56.	§ Az Flt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) A munkaügyi központ kirendeltsége a saját nevében dönt
a)	a munkanélküliek nyilvántartásba vételével és a nyilvántartásból való törléssel,
b)	a munkanélküli ellátás, vállalkozói járadék megállapításával, szüneteltetésével,
megszüntetésével és visszakövetelésével,
c)	a (5) bekezdésben foglaltak kivételével, egyes foglalkoztatást elősegítő
támogatásokkal
kapcsolatos ügyekben.
(2)	A munkaügyi központ központi szervezeti egysége a munkaügyi központ nevében
dönt a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével, a rendbírsággal
kapcsolatos, valamint hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
(3)	Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási,
valamint rehabilitációs alaprészének
a)	központi kerete szolgál, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a
Foglalkoztatási Hivatal vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ,
b)	a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete
szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ
köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.
(4)	Ha első fokon
a)	a munkaügyi központ kirendeltsége hozott döntést, a fellebbezést a munkaügyi
központ igazgatója,
b)	a munkaügyi központ központi szervezeti egysége hozott döntést, a fellebbezést a
Foglalkoztatási Hivatal
bírálja el.
(5)	Ha jogszabály alapján a foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos
feladatokat a munkaügyi központ központi szervezeti egysége vagy kirendeltsége látja
el, a központi szervezeti egység, illetőleg a kirendeltség a támogatásban részesülővel a
hatósági szerződést a munkaügyi központ nevében köti meg, módosítja, illetőleg
szünteti meg.”
57.	§ Az Flt. 56/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Rendbírságot köteles fizetni:)
„a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben,
valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, a Munka Törvénykönyvéről
szóló 1992. évi XXII. törvény 94/D. §-ában és 193/D. §-ának (1) bekezdésében,
19
továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési
(kivéve a 8. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. §(1) bekezdésében
meghatározott kötelezettséget), nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem
vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;”
58.	§ Az Flt. 58. §-ának (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy
rendeletben határozza meg)
„g) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az e törvény, valamint a felhatalmazása
alapján kiadott jogszabály alapján folytatott egyes közigazgatási eljárásért
(szolgáltatásért) fizetendő díj”
(szabályait.)
NEGYEDIK FEJEZET
Földművelésügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények
59.	§ A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a
továbbiakban: Fkbt.) 11. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földkiadó bizottságnak
a)	a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld, a tanya körüli föld kijelölésére és a
tulajdonos birtokba helyezésére;
b)	a részarány-földtulajdon helyének meghatározására;
c)	a földterület tulajdonba adására és az értéknövekedést eredményező beruházási
költség megállapítására;
d)	a részarány-földtulajdonosok AK értékének arányos módosítására vonatkozó
határozata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. CXL. törvény 71. §-ának (1) bekezdése szerinti határozatnak minősül.”
60.	§ Az Fkbt. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a határozatot a földművelésügyi
hivatal hirdetőtábláján kívül a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, a részarány-
földtulajdonos utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti települési önkormányzatok
hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.”
61.	§ Az Fkbt. 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/A. § A megyei földművelésügyi hivatalnak az e törvény rendelkezései szerint első
fokon hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a fővárosi földművelésügyi
hivatal bírálja el. Ha a fővárosi FM hivatal jár el első fokon, akkor a fellebbezést a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium bírálja el.”
20
62.	§ (1) Az Fkbt. 11/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földkiadó bizottságnak a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határozatát
előkészítő eljárásban kirendelt szakértő működik közre.”
(2) Az Fkbt. 11/B. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakértő feladata, hogy szakmai és technikai segítséget nyújtson a földkiadó
bizottságnak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatok
meghozatalában és a keletkezett adatok feldolgozásában.”
63.	§ (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 50. §-ának
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell
állítani, kivéve, ha a földhivatal - indokolt esetben - a más célú hasznosítás folytatásához
hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatásához szükséges a tulajdonos hozzájáruló
nyilatkozata.”
(2) A Tft. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot
helyreállítását elrendelték, vagy a földhivatal a más célú hasznosítás folytatásához
hozzájárult, a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú
hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni.”
64.	§ A Tft. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a földhivatal a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, ezzel
egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról.”
65.	§ (1) A Tft. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Engedély nélküli hasznosítás esetén a földvédelmi járulék megállapításáról az
eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetőleg a más célú hasznosítás folytatásához
hozzájáruló határozatban kell rendelkezni.”
(2) A Tft. 53. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járulék teljes összegének megfizetése)
21
„b) a véglegesen más célra engedélyezett, illetőleg engedély nélküli hasznosítás esetén
az engedélyező, vagy az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetőleg a más célú
hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozat jogerőre emelkedését követő harminc
napon belül,”
(esedékes.)
66.	§ A Tft. 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A földvédelmi bírság - a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága
eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alóli felmentés és az engedély nélkül
más célra hasznosított termőföld továbbhasznosításához történő hozzájárulás esetét
kivéve - ismételten is kiszabható.”
67.	§ A Tft. 60. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A talajvédelemmel összefüggő hatósági feladatok ellátására az állam talajvédelmi
hatóságot működtet.
(7)	A talajvédelemmel kapcsolatos állami feladatokat a minisztérium - a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közreműködésével - a növény- és
talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) útján látja el.”
68.	§ A Tft. 66. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Talajtani szakvéleményt kell készíteni és az abban foglaltak szerint eljárni)
„a) a szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági
felhasználásához, valamint”
69.	§ A Tft. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A talajvédelmi hatóság a 66. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott
tevékenység engedélyezéséhez megkéri a területileg illetékes közegészségügyi,
állategészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság, valamint a települési
önkormányzat jegyzőjének hozzájárulását.”
70.	§ A Tft. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) E törvényben meghatározott talajvédelmi hatósági feladatokat első fokon a
növény- és talajvédelmi szolgálat látja el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti talajvédelmi hatósági ügyekben másodfokon a Növény- és
Talajvédelmi Központi Szolgálat jár el. Külön jogszabály alapján a Növény- és
Talajvédelmi Központi Szolgálat talajvédelmi szakhatósági jogkörébe tartozó ügyben
felügyeleti szervként a minisztérium jár el.”
71.	§ A Tft. 72. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
22
„(1) A talajvédelmi hatóság a földhasználó, illetve beruházó kérelmére az általuk
csatolt talajtani szakvélemény, illetve kiviteli terv alapján a 69. §-ban meghatározott
esetekben engedélyt, továbbá a 63. § (1) bekezdésében és a 70. §-ban meghatározott
esetekben szakhatósági hozzájárulást ad ki. A talajtani szakvélemények és kiviteli
tervek tartalmi és formai követelményeit külön jogszabály tartalmazza.”
72.	§ A Tft. 81. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának a földrendező és földkiadó
bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási
eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárásban keletkezett osztatlan közös
tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló
utak kialakítása.”
73.	§ A Tft. 90. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy)
„c) a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait”
(rendelettel megállapítsa.)
74.	§ A Tft. 2. számú mellékletének 3. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az 55. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben a bírság összege)
„b) ha az engedély nélkül, vagy annak előírásaitól eltérően más célra hasznosított
termőföld más célú hasznosítása folytatásához a földhivatal hozzájárult, a föld
végleges más célú használatáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa.”
75.	§ Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) 24.
§-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állatgyógyászati készítmény üzemi méretű előállításának engedélyezéséről,
illetve forgalmazásáról szóló határozatot 90 napon belül, törzskönyvezéséről,
forgalomba hozataláról szóló határozatot 210 napon belül kell meghozni.”
76.	§ Az Áeü. 25. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A hatósági állatorvos, valamint a kerületi főállatorvos által hozott határozat vagy
végzés ellen benyújtott fellebbezést az állomás vezetője bírálja el.
(2) Az állomás vezetője által hozott első fokú határozat vagy végzés ellen benyújtott
fellebbezést a minisztérium bírálja el.”
23
77.	§ Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 93. §-ának (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami erdészeti szolgálat hatáskörébe tartozó ügyben felügyeleti szervként az
országos erdészeti hatóság jár el.”
78.	§ A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvény 87. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadászati felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekben - a vadgazdálkodási és a
vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a vadászati engedély
visszavonása kivételével - másodfokon a minisztérium jár el. A vadgazdálkodási és
vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a vadászati engedély
visszavonása esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal
vezetője jár el.”
79.	§ A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 44. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Halászati hatósági ügyben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - első fokon a
halászati felügyelő jár el. A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben - a
halgazdálkodási és a halvédelmi bírságok kiszabása, valamint az állami halászjegy
vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások kivételével - másodfokon a
minisztérium jár el. A halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszabása, valamint az
állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások esetében
másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője jár el. Az első fokú
halászati hatóság illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg. A
halászati felügyelő a vízminőség, illetőleg a vízi élővilág védelme érdekében
hivatalból vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
kezdeményezésére a halászati vízterületen a halak etetését korlátozhatja vagy
időlegesen megtilthatja.”
ÖTÖDIK FEJEZET
Gazdasági és közlekedési ágazati feladatokkal összefüggő törvények
80.	§ (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 5.
§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg,
ha azt a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt álló Magyar Kereskedelmi
Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: felügyelet) a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete egyetértésével előzetesen engedélyezte. A közraktár vámszabad területen
való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.”
24
(2)	A Krt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges
engedély iránti kérelemhez mellékelni kell)
„c) a közraktári - tárolási, raktározási - tevékenységhez használt raktárak
működéséhez szükséges telepengedélyt;”
81.	§ A Krt. 6. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3 ) és (4)
bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a felügyelet a kérelem
beérkezésétől számított harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölésével és a
mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja
fel.”
82.	§ (1) A Krt. 9. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közraktári piac felügyeletét az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szerv látja
el. A feladata e körben a piac szabályozása és a közbizalom érdekében a közraktári
tevékenység engedélyezése, s a közraktár - e törvényben és a rá vonatokozó egyéb
jogszabályokban előírt - kötelezettségei betartásának folyamatos ellenőrzése.
(2)	A felügyelet hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben foglalt eltérésekkel -
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	A felügyelet évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt
feltételeinek meglétét, a közraktározás és - a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletével együttműködve - a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A
felügyelet az általános ellenőrzéseken kívül - egy-egy részterületre kiterjedően -
egyéb célvizsgálatot is elrendelhet.”
(2)	A Krt. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az általános ellenőrzések és célvizsgálatok megállapításairól a felügyelet
vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentés tartalmazza a zálogkölcsönnyújtás
gyakorlatára vonatkozó megállapításokat is, amennyiben arra a vizsgálat kiterjedt. A
vizsgálati jelentés jogszabálysértésre vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvvel, vagy
egyéb bizonyítékkal kell alátámasztani. A vizsgálati jelentést a közraktár részére át
kell adni, amelyre az tizenöt napon belül észrevételt tehet. A felügyelet szükség esetén,
illetve az ügyfél kérésére a határozathozatal előtt zárótárgyalást tarthat.”
83.	§ A Krt. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
25
„9/A. § (1) Az e törvény szerinti eljárási cselekmények - a (2) bekezdésben foglalt
kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében
nem gyakorolhatók.
(2)	A hatóság biztosítja az ügyfél részére az elektronikus úton történő
időpontfoglalást, illetve időpont-egyeztetést, továbbá a Ket. 164. § -ának (1) és (2)
bekezdése szerinti általános tájékoztató szolgáltatást nyújt.
(3)	A felügyelet az eljárását szakértő kirendelése esetén, illetve szakvélemény
kérésekor a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.
(4)	A felügyelet hivatalból indított eljárása az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel.
(5)	A felügyelet ellenőrzési tevékenysége tekintetében az ügyintézési határidő
kilencven nap.
(6)	A törvény hatálya alá tartozó ügyekben természetes személy ügyfél kérelmet
kizárólag a felügyelethez terjeszthet be.
(7)	A felügyelet előtt hivatalból folytatott eljárásban a felügyelet erre irányuló
felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az
adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a
felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, illetve az eljárást megszüntetheti.
(8)	A felügyelet döntését a felügyeleti szerv nem változtathatja meg.”
84.	§ A gazdasági reklámok és az üzleti feliratok, továbbá egyes közérdekű
közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 5. §-ának
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem
minősülnek idegen nyelvű szövegnek. Ha valamely idegen nyelvű kifejezés
meghonosodottsága tekintetében vagy a magyar nyelvű szövegfordítás
nyelvhelyességét illetően kétség merül fel, az eljáró hatóság beszerzi a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület szakvéleményét,
melyhez kötve van.”
85.	§ (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 43. §-
ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Magyar Bányászati Hivatal készíti elő a miniszter ásványvagyon-
gazdálkodással, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseit, továbbá
előkészíti a 34. § (2) bekezdésében foglalt bányászati, valamint gázipari biztonsági
szabályzatokat, és ellenőrzi azok végrehajtását, illetőleg ellátja a 20/A. §-ban
meghatározott állami feladatokat.”
26
(2) A Bt. a 43. §-t követően a következő 43/A-43/C. §-sal egészül ki:
„43/A. § (1) A szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelek megállapításra
indított eljárásban, valamint a kutatási, kitermelési, szüneteltetési vagy bányabezárási,
illetőleg mezőfelhagyási műszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban,
továbbá a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó engedélyezési
eljárásokban a műszaki üzemi tervben tervezett bányászati tevékenységgel ténylegesen
igénybe vett területekkel, valamint a létesítmény és biztonsági övezete területével
érintett ingatlan tulajdonosa, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű
használója ügyfélnek minősül.
(2)	A bányafelügyelet a hivatalból történt eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a
kérelemre indult eljárásról az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet 10 napon
belül értesíti.
(3)	A bányakapitányság köztisztviselője illetékességi területén kívül, a Magyar
Bányászati Hivatal köztisztviselője az ország egész területén az MBH elnöke által
kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult
eljárás lefolytatására az a bányakapitányság jogosult, amelynek illetékességi területén
az ellenőrzés történt, kivéve, ha kizárási ok miatt másik felügyelőség kerül kijelölésre.
(4)	Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 35. § (2) bekezdésében meghatározott,
súlyos balesetet és súlyos üzemzavart kivizsgáló eljárásában szakértőt rendel ki,
eljárását a szakvélemény beérkezéséig felfüggesztheti.
43/B. § (1) A bányatelek megállapítására indított eljárás során az ügyintézés határideje
90 nap, a kutatási jog adományozására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje 20
nap.
(2)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a bányafelügyelet a kérelem
beérkezésétől számított 15 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a
mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja
fel.
(3)	Abban az esetben, ha az eljárás több mint 20 ingatlan-tulajdonost és az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használót érint, a bányafelügyelet hatósági
közvetítőt vehet igénybe.
(4)	A műszaki üzemi tervek jóváhagyására indított eljárásban e törvény alapján
iratbetekintésre jogosult a műszaki üzemi tervben körülhatárolt terület 500 méteres
környezetében lévő ingatlan tulajdonosa, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett jogszerű használója.
(5)	Hivatalból indított eljárásban a bányafelügyelet felhívására az ügyfél köteles
közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség
vétkes megszegése (elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén) a
bányafelügyelet az ügyfelet eljárási bírsággal sújthatja.
27
(6)	A bányafelügyelet
a)	a műszaki üzemi terv jóváhagyására,
b)	a 41. § (1)-(5) és (7) bekezdése alapján tevékenység eltiltására,
c)	a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának megszüntetésére
irányuló határozatát munkabiztonsági, környezet- vagy természetvédelmi okból,
továbbá közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás
folyamatos biztosítása érdekében,
d)	vezetékjog, használati jog alapítására irányuló határozatát közérdekű közlekedési
infrastruktúra kialakítása, továbbá az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.
43/C. § (1) A bányatelek megállapítási, a kutatási, kitermelési, szüneteltetési,
bányabezárási, mezőfelhagyási, műszaki üzemi tervek engedélyezési eljárásaiban,
továbbá a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó építésügyi hatósági engedélyezési
eljárásokban hozott határozatok fellebbezéssel nem támadott rendelkezései
tekintetében, szolgalomalapítási eljárásban a jogorvoslattal nem érintett ingatlanra -
ezen belül önállóan a szolgalomalapításra és a kártalanításra - a határozat kézbesítését
követő 15. nap elteltével beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen
nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem
hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.
(2)	A bányatelket megállapító jogerős határozattal szemben az első műszaki üzemi
tervet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb a bányatelket
megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül lehet
újrafelvételi eljárást kezdeményezni. A bányászati jog átruházások tárgyában hozott
jogerős határozattal szemben újrafelvételi eljárás nem kezdeményezhető.
(3)	A bányafelügyelet döntésének végrehajtását az e törvény 4. § (4) bekezdésében
meghatározott első fokú hatóság foganatosítja.”
86.	§ A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 19. §-a
a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti
járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyek
kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem
elektronikus úton is előterjeszthető.”
87.	§ A Kkt. 20. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A közlekedési hatóság az (1) bekezdésben foglalt eljárásával kapcsolatban
külföldi hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet a hatósági feladatai
eredményes ellátásának előmozdítása érdekében.”
88.	§ A Kkt. a következő 29/B. §-sal egészül ki:
28
„29/B. § (1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének
engedélyezéséről szóló, valamint a közutak igazgatásáról szóló külön jogszabályokban
meghatározott közlekedési hatósági eljárások kérelmét és annak mellékleteit papír
alapon kell benyújtani, a hatósági eljárások elektronikus úton nem intézhetők. Az
említett hatósági eljárásokban a közlekedési hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe.
(2)	Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének
engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott
a)	engedélyezési eljárásokban ügyfél az az ingatlantulajdonos, vagy az az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlanát a közlekedési
létesítmény terület-igénybevétellel érinti, vagy ingatlana a közlekedési létesítmény
területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül
érintett szakaszához csatlakozik,
b)	engedélyezési eljárásokban, az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc
napon belül, vagy helyszíni szemle esetén annak meghívójával értesíti a terület
igénybevételével érintett ügyfelet, a többi érintett ügyfél értesítése hirdetményi úton
történik,
c)	engedélyezési eljárások során hozott döntésekkel szembeni fellebbezések esetén a
fellebbezéssel nem érintett rendelkezés jogerős,
d)	engedélyezési eljárásokban újrafelvételi eljárásnak nincs helye.
(3)	A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló külön
törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel az utakkal egy beruházásban megvalósuló
egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban az elsőfokú határozat - a
közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet
nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott utak forgalomba helyezési elsőfokú határozata -
a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre
tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.”
89.	§ (1) A Kkt. 44. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.”
(2) A Kkt. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közlekedési hatóság önálló közúti ellenőrzési tevékenységet végezhet más
közlekedési hatóság illetékességi területén is.”
90.	§ A Kkt. 46/C. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közlekedési hatóság az e törvény 44. § (3) és 45. § (1)-(3) bekezdése alapján
hivatalból indított eljárása során - annak tárgyával összefüggésben - az ügyfelet
személyes adatszolgáltatásra és/vagy nyilatkozattételre kötelezheti.
29
(4)	A közlekedési hatóság jogosult a közúti és telephelyi ellenőrzési eljárása során a
vizsgálat alá vont menet- és fuvarokmányokon, az üzemben tartó által végzett
ellenőrzések nyilvántartásában, továbbá a tachográf készülékben, az adatrögzítő lapon
és a tachográf kártyán tárolt (rögzített) személyes és egyéb adatok kezelésére. A
közlekedési hatóság a személyes adatok kezelésére az ellenőrzés alapján indult eljárás
lezárását követő öt évig jogosult.”
91.	§ A Kkt. 43.§-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
„h) a belügyminiszter, hogy a diplomáciai mentességet élvező képviseletek és
személyek gépjárműveinek különleges rendszámmal való ellátásának, a rendszámok
kiadásának és visszavonásának rendjét és feltételeit, továbbá a külföldön kiállított
vezetői engedélyek használatának rendjét a külügyminiszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.”
92.	§ A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 18. §-
a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A hajózási hatóság, továbbá külön jogszabályban meghatározott szerv az
üzemben tartott úszólétesítmény hajózásra alkalmasságát ellenőrizheti. A hajózási
hatóság az úszólétesítmény üzemeltetését - annak hajózásra alkalmatlansága esetén -
korlátozza vagy megtiltja. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánítható.”
93.	§ A Vkt. a következő alcímmel és 48/A. §-sal egészül ki:
„Személyes adatok kezelése a hatósági ellenőrzéssel összefüggésben
48/A. § (1) Az úszólétesítmény tulajdonosa, üzemben tartója és vezetője a hivatalból
indított vagy folytatott eljárás esetében köteles az illetékes hajózási és rendőrhatóság
részére kérésükre a hatáskörükbe tartozó ügy eljárásában, továbbá ellenőrzéskor az
adott ügyben a döntéshez szükséges személyes adatokat átadni.
(2)	Az úszólétesítmény nemzetközi szerződés és az Európai Unió jogi aktusai alapján
végzett biztonsági ellenőrzése során a hajózási hatóság az Európai Unió jogi
aktusaiban felsorolt adatbázisokból személyes adatokat kérdezhet le és az ellenőrzés
eredményeiről ezeknek az adatbázisoknak adatokat szolgáltathat.”
94.	§ A Vkt. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hajózási hatóság a felszabadításra határidőt állapíthat meg, és meghatározhatja
annak módját. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánítható. Szükség esetén a hajózási hatóság jogosult a hajóút felszabadításának
elvégeztetésére, a károkért felelős úszólétesítmény üzemben tartójának terhére.”
30
95.	§ A Vkt. a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § Építmény jellegű közforgalmú hajózási létesítménnyel kapcsolatos ügyben
első fokon hozott határozat a hajózás biztonsága érdekében a fellebbezésre tekintet
nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.”
HATODIK FEJEZET
Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi ágazati feladatokkal összefüggő
törvények
96.	§ A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tny.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés, illetve szociálpolitikai
egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az adott nemzetközi
szerződés (egyezmény) szabályai szerint kell alkalmazni.”
97.	§ A Tny. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény szerinti hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) 160-162. §-a szerinti elektronikus formában a következő eljárási cselekmények
gyakorolhatók:
a)	az ügyfél nyilatkozatának, bejelentésének, a nyugdíjbiztosítási igazgatási
szervekhez intézett egyéb beadványának (fizetéskönnyítési, tartozás-mérséklési-,
elengedési kérelmek, panaszok, közérdekű bejelentések) előterjesztése;
b)	az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó hatósági közléseknek
az ügyfél tudomására hozása;
c)	az ellátások megállapításával, folyósításával, a jogalap nélküli ellátások
visszafizetésével, illetve a megtérítésre kötelezéssel összefüggő kérelmek benyújtása,
ideértve a fellebbezési, az újrafelvételi és az igazolási kérelmet is;
d)	az idézés;
e)	a 97. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.”
98.	§ (1) A Tny. 5. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed:)
„c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek
állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 6. §-ában foglalt
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekre,”
(2) A Tny. 5. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
31
(E törvény hatálya kiterjed:)
„d) a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságra és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.-re (a
továbbiakban: GYSEV Rt.).”
99.	§ A Tny. 64. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés és cím
lép:
„Igényérvényesítés és eljárási szabályok
64.	§ (1) A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon (a
továbbiakban: igénybejelentő lap) kell igényelni.
(2)	Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a
jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját
megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás
megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
(3)	Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap nyugdíjbiztosítási igazgatási
szervhez történő beérkezésének a napja.
(4)	Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek az azonosításához
és - a Ket. 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével - az igénye
elbírálásához szükséges adatokat, iratokat is elő kell terjesztenie. A nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv eltekinthet a nem magyar nyelven kiállított okirat hiteles fordításától,
ha az eljárásba bevont dolgozója az adott nyelvből államilag elismert, legalább
középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.
(5)	A nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye alapján a Fővárosi és Pest Megyei
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és
ezek kirendeltségeinél, illetve - ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban
részesült - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (a továbbiakban együtt:
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) kell érvényesíteni.
(6)	A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek illetékessége az adott megye - a
Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság illetékessége Budapest és Pest
megye - közigazgatási területére terjed ki. A Fővárosi és Pest Megyei
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a hatáskörébe utalt nemzetközi nyugdíjügyekben,
továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ország egész területére kiterjedő
illetékességgel jár el.
(7)	A vasutas biztosítottak körébe tartozó munkavállalók a szolgálati főnökségnél, a
munkaviszony megszűnése után a legutóbbi szolgálati főnökségnél, a vasutak által
megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála
esetén a hozzátartozók a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson, illetőleg a
MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnál, a GYSEV Rt.-nél érvényesítik igényüket. Az igényt
a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg a GYSEV Rt. bírálja el.
32
(8)	A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv rokkantságon alapuló ellátási igény elbírálása
esetén az igénylőt az adatok igazolásán kívül orvosi felülvizsgálat céljából személyes
megjelenésre kötelezheti. Ha az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást
tartalmazó felhívásra az előírt orvosi felülvizsgálaton nem jelenik meg, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárást végzésével megszüntetheti.
(9)	Amennyiben a nyugellátásban részesülő az esedékes orvosi felülvizsgálaton a
jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívásra nem jelent meg, az
ellátásra való jogosultságát meg kell szüntetni az erről szóló határozat keltét követő
hónap első napjával.”
100.	§ A Tny. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyszerűsített határozatot hoz a
rokkantságon, munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátás folyósítása alatt végzett
orvosi felülvizsgálat eredményéről, ha a rokkantság foka, illetve a munkaképesség-
csökkenés mértéke a felülvizsgálat eredményeként nem változott.
(2)	A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem kell határozatot hoznia a
nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről - ideértve a 62. § (5) bekezdése szerinti
kiegészítő nyugdíjemelést és az egyösszegű kifizetést is -, továbbá a tizenharmadik
havi nyugdíjról.”
101.	§ A Tny. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A biztosított (volt biztosított) az igényelbíráló szervtől kérheti
a)	az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül a figyelembe
vehető szolgálati idejének, valamint
b)	életkortól függetlenül a korkedvezményre jogosító idejének
megállapítását.
(2)	A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett, az igényelbíráló szerv
nyilvántartásában nem, vagy eltérő tartalommal szereplő szolgálati időre, illetve a
korkedvezményre jogosító idő megállapításánál a korkedvezményre vonatkozó, az
igénylő rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat.
(3)	Az igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti esetekben határozatban állapítja meg
az elismert szolgálati időt, illetve a korkedvezményre jogosító időt, valamint -
megfelelő indokolással - a szolgálati időként, illetve korkedvezményre jogosító
időként el nem ismerhető időtartamot.”
102.	§ A Tny. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az igénylő részére a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján munkanélküli ellátásként
munkanélküli járadékot, vállalkozói járadékot, nyugdíj előtti munkanélküli segélyt,
33
álláskeresést ösztönző juttatást, vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatást
folyósítanak, a nyugellátást legkorábban a felsorolt ellátások folyósításának
megszűnését követő naptól lehet megállapítani.”
103.	§ A Tny. 72. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § A nyugellátás iránti igény elbírálásához a rokkantságról, illetőleg
munkaképesség-csökkenés mértékéről az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi
bizottságai szakvéleményt adnak. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során
kizárólag ezen orvosi bizottságok szakvéleményét veheti figyelembe.”
104.	§ A Tny. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § Ha az igénylő a nyugellátás iránti kérelmét a Ket. 34. §-ának (4) bekezdése
szerint visszavonja, a felvett nyugellátást 30 napon belül köteles visszafizetni.”
105.	§ A Tny. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § Ha a rokkantságon alapuló nyugellátásra irányuló igényt a 72. §-ban
meghatározott orvosi bizottság szakvéleményére tekintettel utasították el, az elutasító
határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb
igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha a háziorvos (szakorvos) igazolja, hogy az
igénylő egészségi állapota az igény elutasítását követően rosszabbodott.”
106.	§ A Tny. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyugdíjfolyósító szerv a Ket. 134. §-ának (1) bekezdésében előírt értesítési és
intézkedési kötelezettségét a letiltás átvételét követő 15 napon belül teljesíti.”
107.	§ A Tny. 80. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A késedelmi kamat naptári napokra számított mértéke a felszámítás időpontjában
érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”
108.	§ A Tny. 93. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e törvényen alapuló követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak
minősül.”
109.	§ A Tny. 94. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése
34
94.	§ (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a foglalkoztató, egyéb szerv és
a magánszemély (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett) kérelme alapján a
nyugellátás visszafizetése, a megtérítés és annak késedelmi pótléka címén
megállapított követelést, valamint a mulasztási bírságtartozást méltányosságból
mérsékelheti vagy elengedheti, illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást
engedélyezhet, ha
a)	a körülményekből megállapítható, hogy a fizetésre kötelezett foglalkoztató (egyéb
szerv), illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy
megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el vagy
b)	azok megfizetése a fizetésre kötelezett magánszemély és a vele együtt élő közeli
hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti részletfizetés, fizetési halasztás (a továbbiakban együtt:
fizetési kedvezmény) abban az esetben engedélyezhető, ha a követelés későbbi
teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek
meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és
körülményeit.
(3)	A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési kedvezményt feltételhez is
kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás - annak járulékaival
együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési
kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.
(4)	A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset összes körülményeit
mérlegelni kell, különösen a mulasztás keletkezésének körülményeit, annak súlyát,
gyakoriságát. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a
mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt eljárásokban a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság
vezetője jár el, ha a határozatot a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt.
Igazgatósága hozta.”
110.	§ (1) A Tny. 95. §-a (2)-(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) A nyugellátásokkal kapcsolatos ügyekben az ügyfél a Ket. 112. §-a szerinti
újrafelvételi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követő három éven belül
nyújthatja be.
(3)	A nyugellátásokkal kapcsolatos ügyekben a Ket. 113. §-a szerinti méltányossági
eljárás nem gyakorolható.
(4)	A méltányossági jogkörben - a kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes
nyugellátás-emelés engedélyezése, valamint a 94. § rendelkezései alapján a tartozás
mérséklése, elengedése, illetőleg a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában - hozott
döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.
35
(5)	Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megállapítja, hogy a fellebbezéssel vagy a
bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, döntését
a)	az ügyfél javára korlátozás nélkül,
b)	az ügyfél terhére egy ízben, a határozat közlésétől számított öt éven belül
ba)	ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt
felelősség nem terheli, - a Ket. 114. §-ának (3) bekezdésében meghatározottakra is
figyelemmel - a módosítást vagy visszavonást elrendelő határozat keltét követő hónap
első napjától,
bb)	ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt
felelősség terheli, az ellátás megállapításának kezdő időpontjáig visszamenőlegesen
módosítja, vagy visszavonja.”
(2)	A Tny. 95.§-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A határozat módosításának vagy visszavonásának az (5) bekezdés ba) pontja
szerinti kezdő időpontja nem érinti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - 84-89. §-
ban foglalt rendelkezéseken alapuló, külön eljárásban érvényesítésre kerülő -
követelésének jogalapját, valamint annak a felelősségét és visszafizetési, illetve
megtérítési kötelezettségét, akinek a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása,
folyósítása felróható.
(7)	A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárását, illetve döntéseit érintően a Ket.
115.	§ szerinti felügyeleti eljárásban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
gyakorolja a felügyeleti jogkört.”
111.	§ A Tny. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a
nemzetbiztonsági szolgálatok a Tbj. 42. §-ának (4) bekezdése, egyéb szervek pedig a
Tbj. 43. §-ának (1) bekezdése szerint jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok
igénylésére.”
112.	§ A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A családtámogatási kifizetőhely vonatkozásában a családtámogatási ellátásokkal
kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem
gyakorolhatók.”
113.	§ (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozatát a
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.”
36
(2)	A Gyvt. 72. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A beutaló szerv döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.”
(3)	A Gyvt. 77. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
(4)	A Gyvt. 80. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
(5)	A Gyvt. 83. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
114.	§ A Gyvt. a következő 133/A. §-sal egészül ki:
„133/A. § (1) A gyámhatósági eljárás költségeit - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak
kivételével - az eljáró szerv viseli. A gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos
hatósági ügyekben az eljárás költségeit minden esetben az eljáró szerv viseli.
(2)	Ha az eljárást azért kellett megindítani, mert jogsértés történt, az eljárás költségeit
az viseli, akinek a jogsértés felróható.
(3)	Az eljárás költségeit az ügyfél viseli
a)	az örökbefogadási ügyekben,
b)	az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó
értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben,
c)	a kapcsolattartási ügyekben.
(4)	A (3) bekezdés szerinti ügyekben szakértő kirendelése esetén a gyámhatóság az
ügyfelet a szakértői díj megelőlegezésére kötelezheti.
(5)	Ha az eljárásban közreműködők hibájából merültek fel költségek, azokat az viseli,
akinek a költségek felmerülése felróható.”
115.	§ A Gyvt. 152. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
116.	§ A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény 23/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
37
„(2) Az OOSZI a szakvéleményét a megkereséstől számított negyven napon belül
köteles előterjeszteni. Az eljáró hatóság az OOSZI szakvéleményének megérkezéséig
az eljárást felfüggeszti.”
117.	§ (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban:
Fgytv.) 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek (a továbbiakban:
eljáró hatóság) eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) rendelkezéseit - a
piacfelügyeleti eljárások vonatkozásában az e fejezetben foglalt eltérésekkel - kell
alkalmazni.”
(2)	Az Fgytv. 46. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hatóság eljárásában a Ket. 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés - a (4)
bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. július 1-től gyakorolható.
(4)	Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII.
törvény 4-6. §-ában, valamint 15. §-ában foglalt kötelezettségek megsértése miatt
induló eljárásokban a kérelem, a fellebbezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a
méltányossági kérelem és a jogszabályban előírt mellékleteik elektronikus úton is
benyújthatók.”
HETEDIK FEJEZET
Az informatikai és hírközlési ágazati feladatokkal összefüggő törvények
118.	§ (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban:
Eat.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Kormány a közigazgatási hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban
felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó
tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással
kapcsolatos szolgáltatásokra rendeletben - a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt
rendelkezések érvényesítése érdekében - sajátos követelményeket írhat elő.”
(2)	Az Eat. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.”
(3)	Az Eat. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
38
„(5) A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának elsőfokú határozata ellen a Hatóság
Tanácsának elnökéhez lehet fellebbezni.”
119.	§ Az Eat. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„b) a közigazgatási hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban felhasználható
elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az
azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra -
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvényben foglalt rendelkezések érvényesítését biztosító - sajátos
követelményeket.”
NYOLCADIK FEJEZET
Igazságügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények
120.	§ A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
16.	§-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Végrehajtási lapot állít ki)
f)	a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) által a
közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet és a
közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi
rendelet, a Közösségi Növényfajta-hivatal által a közösségi növényfajta-oltalomról
szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Szabadalmi
Hivatal által az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a költségek viselése tárgyában
hozott határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós
végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi
fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep,
illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi
bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.”
121.	§ A Vht. 235. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„235. § (1) A végrehajtó más székhelyre történő áthelyezésére csak
a)	végrehajtói állás betöltése vagy
b)	végrehajtók kölcsönös áthelyezése
esetén van lehetőség.
39
(2)	Ha a végrehajtói álláshelyet az igazságügy-miniszter a 234. § szerinti eljárása során
más székhelyre kinevezett végrehajtó személyével tölti be, a végrehajtót e székhelyre
és helyi bíróság mellé helyezi át.
(3)	Az igazságügy-miniszter a végrehajtókat - közös kérelmükre és a kamara
egyetértésével - egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen áthelyezheti.
(4)	Az áthelyezéssel a végrehajtó szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az
álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét
kivéve - eredeti álláshelye megüresedik. A végrehajtó áthelyezése nem érinti a korábbi
székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelősségét. Az áthelyezésre
megfelelően alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.”
122.	§ A Vht. a 240/B. §-t követően a következő alcímmel és új 240/C. §-sal egészül
ki, egyúttal az eredeti 240/C-240/E. §-ok számozása 240/D-240/F. §-ra változik:
„A végrehajtói szolgálattal kapcsolatos eljárás
240/C. § (1) Az igazságügy-miniszter a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése,
továbbá szolgálata megszűnése és szünetelésének megállapítása ügyében a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.
(2)	A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata
kérhető.
(3)	A határozatot a kamarával is közölni kell.”
123.	§ A Vht. eredeti 240/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kamara törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből,
ha
a)	a végrehajtó-helyettesi munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszűnt,
b)	a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel időpontjában nem álltak
fenn,
c)	a 233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kizáró ok következett be,
d)	elhalálozott,
e)	a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozatával a végrehajtó-helyettesek
nyilvántartásából történő törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta, vagy alkalmatlanságát,
érdemtelenségét állapította meg.”
124.	§ A Vht. 241. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kamara törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha
a)	a végrehajtójelölti munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszűnt,
40
b)	a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel időpontjában nem álltak
fenn,
c)	a 233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kizáró ok következett be,
d)	elhalálozott,
e)	a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozatával a végrehajtójelöltek
nyilvántartásából történő törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta, vagy alkalmatlanságát,
érdemtelenségét állapította meg.”
125.	§ A Vht. a következő 250/A. §-sal egészül ki:
„250/A. § (1) A kamara a tagjairól az e §-ban foglaltak szerint vezet nyilvántartást.
(2)	A végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a)	családi és utónév, születési név,
b)	születési hely és idő, anyja neve,
c)	székhely, illetékességi terület,
d)	az iskolai végzettséget tanúsító okirat kiállítója, kelte, minősítése,
e)	a jogi szakvizsga letételéről szóló oklevél száma, kelte és a jogi szakvizsga
eredménye,
f)	a végrehajtói szakvizsga bizonyítvány kelte,
g)	az önálló bírósági végrehajtói kinevezést megelőző szakmai gyakorlat adatai,
h)	a kinevezés napja,
i)	az eskütétel napja,
j) a hivatalba lépés napja,
k) a végrehajtó körbélyegzőinek lenyomata,
l) a végrehajtó állandó helyettese,
m) a végrehajtó részére kirendelt tartós helyettes,
n) a végrehajtó által alkalmazott végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt,
o)	az áthelyezés napja,
p) az önálló bírósági végrehajtói szolgálat megszűnésének napja, módja,
q) a szolgálat megszűnése esetén a végrehajtói iratok átadásának vagy irattárba
helyezésének napja,
r) a hivatalvizsgálatok időpontja,
s) fegyelmi büntetések,
t) a végrehajtói letéti számla (számlák) száma, a számlát vezető hitelintézet neve,
u) a végrehajtó irodájának és kézbesítési irodájának címe,
v) a végrehajtó kamarai azonosító száma.
(3)	A végrehajtó-helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a)	a (2) bekezdés a), b) és d)-f) pontjaiban foglalt adatok,
b)	a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés időpontja,
c)	a végrehajtó-helyettest alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtó-
helyettes alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb
időtartamú - 90 napot meghaladó - kiesésre vonatkozó adatok,
d)	az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,
e)	fegyelmi büntetések.
41
(4)	A végrehajtójelöltek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a)	a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban foglalt adatok,
b)	a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés napja,
c)	a végrehajtójelöltet alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtójelölt
alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú
kiesésre vonatkozó adatok,
d)	az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,
e)	a végrehajtói kézbesítési vizsga letételének időpontja, a végrehajtói kézbesítésre
felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékébe vétel és az abból történő törlés
időpontja,
f)	fegyelmi büntetések.
(5)	A végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós helyettesek névjegyzéke a következő
adatokat tartalmazza:
a)	családi és utónév, születési név,
b)	születési hely és idő, anyja neve,
c)	a helyettesített végrehajtó neve, székhelye, illetékességi területe,
d)	a helyettesítés kezdő és befejező napja.
(6)	A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt a kamarai névjegyzékben
szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon
belül tájékoztatni.
(7)	A névjegyzékből történő törlést követően az e §-ban megjelölt személyek adatait a
kamara 50 évig köteles megőrizni.
(8)	A kamara a szervezeti és működési szabályzatában kimondhatja, hogy az e §-ban
szabályozott névjegyzékekben egyéb, személyes adatnak nem minősülő adatokat is
nyilván kell tartani.”
126.	§ A Vht. 253/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a kamara a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés
megszüntetése iránt, az igazságügy-miniszter kérheti a szervezeti és működési
szabályzat, iránymutatás, illetve egyéb határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert a
kamara ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani
és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a megyei (fővárosi) bíróság
hatáskörébe tartozik.”
127.	§ A Vht. 254/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A cégjegyzékből jogerős határozattal törölt végrehajtói irodát a kamara törli a
végrehajtói irodák kamarai nyilvántartásából.”
128.	§ A Vht. a következő 254/G. §-sal és ezt követően a következő alcímmel és
254/H. §-sal egészül ki:
42
„254/G. § (1) A kamara a következő adattartalommal vezet nyilvántartást a végrehajtói
irodákról:
a)	a végrehajtói iroda neve,
b)	a végrehajtói iroda székhelye,
c)	a végrehajtói iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idő, anyja neve,
végrehajtói, irodavezetői minőség megjelölése, a végrehajtó szolgálati helye),
d)	az alapítási engedély megadásának időpontja,
e)	a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám,
f)	a névjegyzékbe történő felvétel időpontja,
g)	a névjegyzékből történő törlés időpontja.
(2)	A végrehajtói iroda a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásáról köteles
a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni.
(3)	A nyilvántartásból történő törlést követően a végrehajtói iroda adatait a kamara 50
évig köteles megőrizni.
Közigazgatási hatósági ügyek intézése
254/H. § (1) A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a
következő ügyekben:
a)	bejegyzés a végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek kamarai névjegyzékébe,
törlés e névjegyzékből, kivéve ha a törlésre a 240/E. § (5) bekezdésének e) pontja,
vagy a 241. § (6) bekezdésének e) pontja alapján kerül sor,
b)	a végrehajtói iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás,
c)	felvétel a végrehajtói irodák kamarai nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásból [a
továbbiakban az a)-c) pontban foglaltak együtt: kamarai hatósági eljárás].
(2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a kamaránál írásban
vagy szóban, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem
minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján
benyújtott kérelem.
(3)	A kamarai hatósági eljárást elsőfokon a kamara elnöksége folytatja le, az elnökség
határozata és a Ket. 31. §-a szerinti végzése elleni fellebbezést a választmány a soron
következő ülésén, de legkésőbb 60 napon belül bírálja el. A fellebezést a kamara
elnökénél, a választmányhoz címezve kell benyújtani.
(4)	A kamarai névjegyzékből, nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból
meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez; a kamara a törlési
eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.
(5)	A kamarai hatósági eljárásban történő képviseletre adott meghatalmazást
közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek
adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem
szükséges.
43
(6)	Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti
kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba
vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell
a)	a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és aláírását,
az okirat kiállításának helyét és időpontját,
b)	a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját,
c)	végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési
helyét és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó
végrehajtó nevét és székhelyét,
d)	a végrehajtói irodák nyilvántartásába történő felvétel esetén a végrehajtói iroda
nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait.
(7)	A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.”
129.	§ A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.)
3.	§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás a félnek olyan ügyben vagy üggyel kapcsolatban biztosítható,
amelynek tárgyában az eljárás lefolytatására magyar bíróság vagy hatóság rendelkezik
joghatósággal, továbbá olyan jogvitával kapcsolatban, amelynek tárgya
Magyarországon található. Magyarországi lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű
tartózkodási hellyel rendelkező fél ügyében támogatás akkor is biztosítható, ha az
érintett polgári vagy kereskedelmi ügyben a bírósági eljárás az Európai Unió másik
tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) bírósága előtt van folyamatban, vagy
ilyen bíróság rendelkezik lefolytatására joghatósággal.”
130.	§ (1) A Jst. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Támogatásban részesíthető a fél, ha:)
„b) menekültügyi eljárásban részt vevő személy,”
(2) A Jst. 4.§-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Támogatásban részesíthető a fél, ha:)
„e) az Európai Gazdasági Térségen kívüli államnak Magyarországon vagy Európai
Gazdasági Térség másik tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű
tartózkodási hellyel rendelkező állampolgára.”
131.	§ A Jst. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben
együtt: támogatás) engedélyezése iránti kérelmet az Igazságügyi Minisztérium
Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalának a fél
lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve
44
munkavégzésének helye szerint illetékes fővárosi, megyei hivatala (a továbbiakban:
megyei hivatal) bírálja el.
(2)	A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy
munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi esetében a kérelem elbírálására az
Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat
Fővárosi Hivatala illetékes.”
132.	§ (1) A Jst. 22. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A félnek a kérelmet az illetékes megyei hivatalhoz egy példányban, az erre a célra
rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben meg kell jelölni a
következő adatokat:”
(2)	A Jst. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat,
hatósági bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági
igazolványt.”
133.	§ A Jst. 23. és 24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„23. § (1) A megyei hivatal a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei
annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor
lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül, az írásban benyújtott
kérelem alapján pedig 15 napon belül dönt.
(2)	A kérelemről minden esetben határozattal kell dönteni; a határozatot nem
szükséges indokolással ellátni, ha az a kérelemnek helyt ad.
24. § A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett
változásokat a megyei hivatal támogatás engedélyezése tárgyában hozott
határozatának kézhezvételéig köteles a megyei hivatalnak 3 munkanapon belül
bejelenteni.”
134.	§ A Jst. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti meghallgatás céljából a fél és ellenfele személyes
megjelenésre kötelezhető. Ha a támogatás engedélyezése iránti eljárásban a fél ennek
nem tesz eleget, a megyei hivatal a kérelméről a rendelkezésre álló adatok alapján
dönt, vagy megszünteti az eljárást, ha a tényállás nem állapítható meg.”
135.	§ A Jst. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei hivatal a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni helyzetének
vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmének
elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása
45
és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást ad az
egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben. A tájékoztatás megadása a
megyei hivatalhoz személyesen forduló fél esetében - jegyzőkönyv és hivatalos
feljegyzés készítése nélkül - szóban vagy távbeszélőn, a kérdését írásban feltevő
ügyfél esetében írásban történik.”
136.	§ A Jst. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fél (a támogatás visszatérítése esetén a visszatérítésre kötelezett személy) a
határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Igazságügyi Minisztérium
Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalához (a
továbbiakban: országos hivatal) címzett fellebbezést nyújthat be, ha a megyei hivatal:
a)	a támogatás engedélyezésére irányuló kérelmét elutasítja,
b)	a kérelmétől eltérően engedélyez számára támogatást (ideértve azt is, ha a fél
részére kérelmétől eltérően illeték feljegyzési jogot engedélyeznek), vagy
c)	a támogatást megvonja,
d)	a támogatás visszatérítésére kötelezi, vagy
e)	a támogatás engedélyezése iránti eljárást megszünteti.”
137.	§ A Jst. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fél a másodfokon jogerőre emelkedett határozat bírósági felülvizsgálatát
kérheti. A kérelemről a bíróság 30 napon belül, a közigazgatási nemperes eljárás
szabályai szerint határoz; eljárása során az okirati bizonyításon kívül más bizonyítást
is lefolytathat. A bíróság a jogszabálysértő határozatot megváltoztathatja; a megyei és
az országos hivatal mérlegelését felülvizsgálhatja és a határozat meghozatala során - a
támogatások engedélyezésére előírt mérlegelési szempontok szerint - méltányosságot
is gyakorolhat.”
138.	§ A Jst. 39. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egyéb eljárási szabályok
39. § (1) A megyei és az országos hivatal eljárására az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni.
(2)	A Ket. 10. §-ának (1) bekezdése szerinti, azonnali jogvédelem iránti eljárás
kezdeményezésének kell tekinteni a fél kérelmét, ha abból az állapítható meg, hogy a
támogatásnak a kérelem előterjesztését követő haladéktalan, de legfeljebb 8 napon
belül történő igénybe vétele nélkül a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt
határidőt elmulasztaná, vagy a támogatás haladéktalan igénybe vételét az ügy
természete indokolja.
(3)	Az e törvény szerinti eljárásban nem illeti meg az ügyfél joga azt a bíróságot és
hatóságot, amelynek eljárásában, vagy azzal kapcsolatban a támogatást nyújtják.
46
(4)	A támogatással kapcsolatos eljárásban - a támogatás visszatérítését kivéve -
jogutódlásnak nincs helye.
(5)	Az e törvény szerinti eljárások lefolytatása során - nemzetközi szerződés eltérő
rendelkezése hiányában - a nem magyar nyelven kiállított okirat nem csak hiteles
fordításban fogadható el, és a külföldre továbbítandó magyar nyelvű okiratról sem kell
hiteles fordítást készíttetni. Ha az eljárás során irat lefordíttatása válik szükségessé, a
fordítás elkészítéséig az eljárás - hivatalból is - felfüggeszthető.
(6)	Az eljárás irataiba a félen és képviselőjén kívül a 35. § (2) bekezdésében megjelölt
személyek és hatóságok tekinthetnek be.
(7)	A méltányossági eljárás lefolytatására az országos hivatalnak van hatásköre.
(8)	Nincs helye a határozat megsemmisítésének, ha az ügyben nem az illetékes megyei
hivatal járt el.
(9)	Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem előterjesztése illeték-
és díjfizetési kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási
költségek viselésére azonban köteles a fél, kivéve
a)	a Ket. 9. §-ának (3) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt esetben,
b)	ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kap tájékoztatást,
c)	ha támogatásban részesül, vagy ha a támogatás iránti kérelmét nem a rászorultság
hiánya miatt utasították el,
d)	ha e törvény kifejezetten így rendelkezik.
(10)	A tolmácsolási és fordítási díj megfizetésére a támogatás visszatérítésére
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(11)	A megyei és az országos hivatal az e törvény szerinti ügyeket nem intézi
elektronikus úton.”
139.	§ A Jst. 40. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1)
bekezdésre változik:
„(2) A támogatás visszatérítésére köteles félnek - e kötelezettsége fennállásáig - a
lakóhelyében, tartózkodási helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást is be
kell jelentenie a 24. § szerint.”
140.	§ A Jst. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről
szóló határozatban foglalt határidőn belül, a határozat jogi segítőnek történő átadása
ellenében kezdheti meg. E határidő 1 hónaptól 3 hónapig terjedhet.”
141.	§ A Jst. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
47
„51. § A megyei hivatal a tárgyhót követő hónap 10. napjáig megküldi a
minisztériumnak a tárgyhónapban beérkezett és jóváhagyott jogi segítői számlákat,
azzal egyenértékű egyéb okiratokat, az érintett ügyekben hozott, támogatást
engedélyező határozatokat és a célelőirányzat terhére teljesítendő kiadások listáját,
amelyek alapján a minisztérium gondoskodik a díjak átutalásáról.”
142.	§ A Jst. 53. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1)
bekezdésre változik:
„(2) A fél 24. § szerinti bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt
követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási
helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást köteles bejelenteni e
kötelezettsége fennállásáig.”
143.	§ A Jst. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási
hellyel rendelkező fél másik tagállam bírósága előtt folyó polgári vagy kereskedelmi
jogvitában kíván jogi segítségnyújtást igénybe venni, az erre irányuló kérelmét az
Európai Tanácsnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az
igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben
alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok
megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelvének a 16. cikke szerinti nyomtatványon és
a nyomtatvány szerinti mellékletek benyújtásával a lakóhelye vagy szokásos és
jogszerű tartózkodási helye szerint illetékes megyei hivatalban is előterjesztheti.
(2)	A megyei hivatal határozattal megtagadja a kérelem továbbítását, ha azt nem az (1)
bekezdésben meghatározott ügyben terjesztik elő, vagy ha a rendelkezésre álló adatok
alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan.
A határozatot indokolással kell ellátni; az ellen a támogatás iránti kérelmet elutasító
határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
(3)	Ha a megyei hivatal nem tagadja meg a továbbítást, de a kérelmet nem a
nyomtatványon terjesztették elő, vagy az hiányos, a megyei hivatal a fél
rendelkezésére bocsátja a nyomtatványt, és tájékoztatja őt a kérelem hiányosságairól.
(4)	Ha a kérelmet nem a másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt nyelvén
terjesztették elő, és mellékleteit sem ezen a nyelven nyújtották be, a megyei hivatal
intézkedik azok lefordításáról, egyúttal tájékoztatja a felet a fordítási költségek
viselésének szabályairól. Így kell eljárni akkor is, ha a fél a (3) bekezdésben megjelölt
határidőn belül nem pótolja a kérelem hiányosságait.
(5)	A megyei hivatal a - szükség esetén lefordított - kérelmet és mellékleteit a
továbbításukra szolgáló kitöltött nyomtatvánnyal együtt továbbítja a kérelemben
megjelölt másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt hatóságához.
48
(6)	Az e § szerinti eljárás illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár, de a fordítási
költségeket a fél köteles visszatéríteni, ha a jogi segítségnyújtás iránti kérelmét a
másik tagállam hatósága elutasította.
(7)	A fél köteles a másik tagállam hatóságának a jogi segítségnyújtás engedélyezése
tárgyában hozott jogerős határozatát a kézhezvételt követő 30 napon belül benyújtani a
megyei hivatalnak. E határidő elmulasztása esetén a fél a fordítási költségek után a
Ket. 138. §-a szerinti késedelmi pótlékot köteles fizetni.
(8)	A fordítási költséget a megyei hivatal a célelőirányzat terhére előlegezi meg; annak
visszatérítése és a késedelmi pótlék megfizetése pedig a célelőirányzat javára
történik.”
144.	§ A Jst. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatás engedélyezése alapján a fél helyett az állam által előlegezendő,
perrel kapcsolatos költség előlegezéséről a külön jogszabályban foglaltak szerint a
támogatás engedélyezésének ügyében első fokon eljárt megyei hivatal intézkedik a
bíróság előlegezést kimondó határozata alapján. A költség előlegezése a célelőirányzat
terhére történik.”
145.	§ A Jst. 66. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogi segítő a bankszámla számát a szolgáltatási szerződés megkötése előtt
köteles bejelenteni az országos hivatalnak.”
146.	§ A Jst. 67. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgáltatási szerződésben az országos hivatal - a minisztérium nevében és
helyett eljárva - kötelezettséget vállal arra, hogy a jogi segítő által nyújtott jogi
szolgáltatások díját a jogi segítő részére a jogszabályban foglalt módon megfizeti.
Szolgáltatási szerződés csak a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő személyekkel
és szervezetekkel köthető; velük - erre irányuló kérelmükre - az országos hivatal
szolgáltatási szerződést köt.”
147.	§ A Jst. a 71. §-t követően a következő alcímmel és 71/A. §-sal egészül ki:
„A névjegyzékbe vételi eljárás
71/A. § A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban és csak az országos hivatalnál
lehet előterjeszteni.
(2)	A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére az országos hivatal
30 napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés tervezetét. Ha a
visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, az országos hivatal
annak aláírását követő 15 napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A
névjegyékbe vételről külön határozatot nem kell hozni, arról az aláírt szerződés egyik
49
példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével
értesíti az országos hivatal a jogi segítőt.
(3)	Ha a kérelmező nem felel meg a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek, a
hivatal a kérelem elutasításáról határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek
nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető.
(4)	A névjegyzékből történő törlésről az országos hivatal határozattal dönt; a határozat
ellen a (3) bekezdésben foglaltak szerint van jogorvoslatnak helye.
(5)	A névjegyzékbe vételi eljárás elektronikus úton nem folytatható le.”
148.	§ Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) a következő
alcímmel és 12/A. §-sal egészül ki:
„Közigazgatási hatósági ügyek intézése
12/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - az e fejezetben foglalt
eltérésekkel - a következő ügyekben:
a)	felvétel a kamarába és a kamarai tagság megszüntetése, kivéve ha a kamarai tagság
kizárás vagy az ügyvéd halála miatt szűnik meg,
b)	felvétel az ügyvédi irodák, az alkalmazott ügyvédek, az európai közösségi
jogászok, az alkalmazott európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók és az
ügyvédjelöltek névjegyzékébe, valamint törlés ezen névjegyzékekből,
c)	az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezése.
(2)	Az eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak az illetékes kamaránál, szóbeli kérelmet
pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a
telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagság
megszüntetése, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a törlés
iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a kamarai tagság
megszűnéséről vagy a törlési okról tudomást szerez. A kamara ezen eljárás során
nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet.
(4)	A kamarai hatósági eljárást elsőfokon a területi kamara elnöksége folytatja le.
(5)	A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.”
149.	§ Az Üt. 104. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közgyűlés határozata ellen a területi kamara tagja - jogszabály, alapszabály
vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat közlésétől számított 30 napon
belül az illetékes megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) fordulhat. A bíróság a
perben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) általános szabályai
szerint jár el.”
50
150.	§ Az Üt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az érintett kamara a jogszabálysértést nem szüntette meg, az igazságügy-
miniszter - a felhívásában megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - az
illetékes megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) fordulhat. A bíróság a perben a Pp.
általános szabályai szerint jár el.”
151.	§ A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (továbbiakban: Kjt.) a következő
alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki.
„A közigazgatási hatósági ügyek eljárási szabályai
11/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-
ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:
a)	bejegyzés a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek kamarai névjegyzékébe,
törlés e névjegyzékekből, kivéve ha a törlésre a közjegyzői fegyelmi bíróságnak a 72.
§ (2) bekezdésnek e) pontja szerinti jogerős határozata alapján kerül sor,
b)	a közjegyzői iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás,
c)	felvétel a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból -
kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzői irodát a cégjegyzékből törlő jogerős
határozata alapján kerül sor - (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).
(2)	A kamarai hatósági eljárásban ügyfélnek minősül a közjegyzőjelölt, a
közjegyzőhelyettes, illetőleg az őket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó
közjegyző, valamint a közjegyzői iroda tagja és volt tagja.
(3)	A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál,
szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli
kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.
(4)	A kamarai hatósági eljárást elsőfokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az
elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye. A kamarai hatósági eljárás
elektronikus úton nem folytatható le.
(5)	Az eljárás során az ügyfél helyett törvényes képviselője, valamint - közokiratba
vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján eljáró -
meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat.
Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezűleg írta alá, tanúk
alkalmazása nem szükséges.
(6)	A Ket. kizárásra vonatkozó szabályait e törvény kizárási szabályaival együtt kell
alkalmazni.
(7)	A kamarai nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani,
ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az
ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.
51
(8)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró területi elnökség a
kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése
és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra
hívja fel.
(9)	Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti
kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba
vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell
a)	a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és cégszerű
aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját,
b)	a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját,
c)	közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési
helyét és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó
közjegyző nevét és székhelyét,
d)	a közjegyzői irodák nyilvántartásába történő felvétel esetén a közjegyzői iroda
nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait.
(10)	A területi elnökség határozata és a Ket. 31. §-a szerinti végzése ellen az érintett
ügyfél a határozat vagy végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést
terjeszthet elő a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökségéhez.”
152.	§ A Kjt. 20. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a közjegyzői álláshelyet az igazságügy-miniszter - a 18. §-ban foglaltak
szerint - más székhelyre kinevezett közjegyző személyével tölti be, a közjegyzőt e
székhelyre helyezi át.
(4)	Az áthelyezéssel a közjegyző szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az
álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét
kivéve - eredeti álláshelye megüresedik. A közjegyző áthelyezése nem érinti a korábbi
székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelősségét. Az áthelyezésre
megfelelően alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.”
153.	§ A Kjt. 23. §-a az alábbi (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az igazságügy-miniszter a közjegyző kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá
szolgálata megszűnése és szünetelésének megállapítása ügyében a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.
(6)	A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata
kérhető.
(7)	A határozatot a kamarával is közölni kell.”
154.	§ A Kjt. az alábbi 49/A. és 49/B. §-sal egészül ki.
52
„49/A. § (1) A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről,
közjegyzőjelöltekről és közjegyzőhelyettesekről, továbbá a közjegyzői irodákról
külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően
a személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50 év
elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok törléséről.
(2)	A közjegyzők névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a)	családi és utónév, leánykori név,
b)	születési helye, év, hó, nap, anyja neve,
c)	székhely, illetékességi terület
d)	az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte, minősítése,
e)	a jogi szakvizsga kelte, minősítése,
f)	a kinevezést megelőző joggyakorlat,
g)	a kinevezési javaslathoz készített minősítés adatai,
h)	a közjegyzői kinevezés napja,
i)	az eskütétel napja,
j) a hivatalba lépés időpontja,
k) az áthelyezés időpontja,
l)	a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontja, módja,
m) rendelkezés a közjegyzői iratokról (a közjegyzői irattárba helyezés napja).
n) a hivatalvizsgálatok időpontja,
o) a fegyelmi büntetések.
(3)	A közjegyzők távollétéről külön nyilvántartást kell vezetni, és abban fel kell
tüntetni a kirendelt helyettes nevét, a helyettesítés kezdő és befejező napját.
(4)	A közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyző-helyettesek névjegyzékében a (2)
bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következőket:
a)	a joggyakorlat teljesítésének helye, ideje, az esetleges megszakításra vonatkozó
adatok,
b)	az első helyettesi kirendelés, az eskütétel időpontja,
c)	a minősítés eredménye,
d)	a fegyelmi büntetések,
e)	az alkalmazó közjegyző neve székhelye,
f)	az alkalmazás megszűnésének időpontja, módja.
(5)	A közjegyzői irodák nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a)	a közjegyzői iroda neve,
b)	a közjegyzői iroda székhelye,
c)	a közjegyzői iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idő, anyja neve,
székhelye),
d)	az alapítási engedély megadásának időpontja,
e)	a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám,
f)	a nyilvántartásba történő bejegyzés időpontja,
g)	a nyilvántartásból történő törlés időpontja.
53
(6)	A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli a kamarai
névjegyzékből, ha
a)	a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt,
b)	magyar állampolgárságát vagy választójogát elveszítette,
c)	a jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerős ítélettel
eltiltotta,
d)	szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztés vagy közérdekű munka
büntetésre, gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték,
vagy büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el,
e)	a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy alkalmatlanná nyilvánították,
f)	a névjegyzékbe történő bejegyzés időpontjától számított 30 napon belül az
összeférhetetlenséget nem szüntette meg, illetőleg ha a bejegyzést követően vele
kapcsolatban összeférhetetlenségi ok keletkezett,
g)	a területi elnökség megállapítja, hogy a névjegyzékbe való felvétel jogszabályi
feltételei - a 17. §-a (3) bekezdésének d) és e) pontja kivételével - már a bejegyzéskor
sem álltak fenn,
h)	a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy
foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara
iránymutatásának.
(7)	A közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes az (5) bekezdés a)-g)
pontjaiban írt körülményeket köteles haladéktalanul bejelenteni a területi elnökségnek.
(8)	A cégjegyzékből jogerős határozattal törölt közjegyzői irodát a területi elnökség
törli a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásából.
49/B. § (1) A területi kamara a közjegyző részére „Közjegyzői igazolvány”-t, a
közjegyzőhelyettes részére „Közjegyzőhelyettesi igazolvány”-t, a közjegyzőjelölt
részére „Közjegyzőjelölti igazolvány”-t (a továbbiakban együtt: igazolvány) ad ki.
(2)	Az országos kamara elnökének igazolványát az igazságügy-miniszter, a területi
kamara elnökének igazolványát a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, a
többi igazolványt a területi kamara elnöke írja alá.
(3)	A közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes köteles az igazolványt
megőrizni és a hivatalos eljárása során magánál tartani; az igazolvány elvesztését
haladéktalanul jelenteni kell a területi kamara elnökének.
(4)	A területi kamara elnöke gondoskodik az igazolvány kicseréléséről, ha adataiban
változás történt, illetőleg az igazolványt bevonja, ha a közjegyző, a közjegyzőjelölt, a
közjegyzőhelyettes szolgálata megszűnt.
(5)	A kiadott igazolványokról a területi elnökség nyilvántartást vezet.”
155.	§ (1) A Kjt. 54. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)
54
„j) működteti a közjegyzői levéltárat és az elektronikus levéltárat,”
(2)	A Kjt. 54. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)
„n) a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez.”
(3)	A Kjt. 54. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének
számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az országos kamara a feladatainak ellátása körében jogosult az ehhez szükséges
személyes adatnak nem minősülő adatok kezelésére és nyilvántartására.”
156.	§ A Kjt. 55. §-a következő k) ponttal egészül ki:
(Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:)
„k) a közjegyző hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott
tanúsítvány közjegyző általi alkalmazásának rendjéről, valamint kibocsátásának és
bevonásának részletes eljárási szabályairól.”
157.	§ A Kjt. 66. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az önkormányzati szerv a megadott határidőn belül nem intézkedett a
jogszabálysértés megszüntetésére, az igazságügyminiszter kérheti a vitatott
iránymutatás, a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a határozat bírósági
felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv ellen a megadott határidő lejártától
számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell
lefolytatni; a per a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.”
158.	§ A Kjt. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„174. § A hagyatéki eljárás és az egyéb nemperes eljárások iratait a közjegyzői
ügyviteli szabályok szerint kell kezelni és irattározni.”
159.	§ A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvt.)
4.	§-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1)
bekezdésre változik:
„(2) A Minisztérium eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Az eljárás elektronikus úton nem folytatható le.”
55
160.	§ A Kvt. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kérelmező az (1) és (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett köteles igazolni a
névjegyzékbe történő felvételi eljárás lefolytatásáért megállapított díj megfizetését.”
161.	§ (1) A Kvt. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A névjegyzékbe történő felvételi kérelmet egy példányban, az erre rendszeresített
nyomtatvány kitöltésével a Minisztériumhoz kell benyújtani. Nem minősül írásbeli
kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.”
(2)	A Kvt. 8. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés
számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A kérelmező írásban előterjesztett kérelme alapján a Minisztérium szerzi be a
névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem jogszabályban meghatározott
mellékleteként csatolandó olyan adatokat, amelyeket más hatóság jogszabállyal
rendszeresített nyilvántartása tartalmaz.”
162.	§ (1) A Kvt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe való felvételről, a felvételi kérelem
elutasításáról és a változások átvezetéséről, továbbá a Minisztérium által lefolytatott
vizsgálat eredményéről határozattal dönt.”
(2)	A Kvt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazságügy-miniszter döntései ellen fellebbezésnek nincs helye, a természetes
személy vagy a jogi személy az (1) bekezdés szerinti határozat és az eljárást
megszüntető végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül kérheti
a bíróságtól. A kérelemről a bíróság közigazgatási nemperes eljárásban, végzéssel
határoz.”
163.	§ A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Hmtv.) 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő
rendelkezés és alcím lép:
,A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
27. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi ügyekben - az e törvényben
meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint
jár el.
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek,
újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
56
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a
bíróság a 37. §-ban foglaltak szerint vizsgálja felül.
(4)	A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak a
kérelemnek a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a
következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a)	a mintaoltalom megadása;
b)	a mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c)	a mintaoltalom megsemmisítése;
d)	a nemleges megállapítás.
(5)	A (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező
-	döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor
módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért,
vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”
164.	§ A Hmtv. 37. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és
alcím lép:
„A Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseinek felülvizsgálata
37. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak
a)	a 27. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b)	az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi
lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;
c)	az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket.
rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;
d)	az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését.
(2)	Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett
megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási
kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok
jogerőre emelkedését.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az
(1)	bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási
kérelemben támadható meg.
(4)	A határozat megváltoztatását kérheti:
a)	aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b)	akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.
(5)	A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat
megváltoztatását az ügyész az 5. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Magyar
Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási
57
kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés
ellen.
(6)	A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben
szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével
való közlésétől számított harminc nap.
(7)	A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harminc napos határidejét az igazolási
kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha
a)	ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és
b)	az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely
közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8)	Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket.
rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási
kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől
számított harminc napra ismételten megnyílik.
(9)	A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely
azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset
kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű
fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról
egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.
(10)	Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar
Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási
kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül
továbbítja a bírósághoz.
(11)	A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
(12)	Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
tárgyában a bíróság határoz.
(13)	A Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének
felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban egyebekben a Magyar Szabadalmi
Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági
eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
165.	§ A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991.
évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 17. §-a és az azt megelőző alcím
helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
58
17.	§ (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a topográfia oltalmával összefüggő ügyekben
-	az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) rendelkezései szerint jár el.
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek,
újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a topográfia oltalmával összefüggő ügyekben
hozott döntéseit a bíróság a 23. §-ban foglaltak szerint vizsgálja felül.
(4)	A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak
a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő
kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a)	az oltalom megadása;
b)	az oltalom megszűnésének megállapítása;
c)	az oltalom megsemmisítése;
d)	a nemleges megállapítás.
(5)	A (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező
-	döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor
módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért,
vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.
(6)	A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az oltalommal összefüggő eljárásaira - az e
törvényben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi
törvénynek a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi eljárására vonatkozó szabályait.”
166.	§ A Toptv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A topográfia ábrázolását a lajstromozás meghirdetése napjától bárki
megtekintheti és arról másolatot kérhet. A lajstromozott topográfia ábrázolásának a
bejelentő által üzleti titokként megjelölt részeit kizárólag az tekintheti meg, aki az
eljárásban ügyfélként vesz részt. Az ügyfél iratbetekintési joga ebben az esetben
később sem zárható ki, illetve korlátozható.”
167.	§ A Toptv. 23. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és
alcím lép:
,A Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének felülvizsgálata
23. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak
a)	a 17. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b)	az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a lajstromba való
bejegyzés tárgyában hozott döntését;
c)	az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket.
rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;
d)	az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését.
59
(2)	Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett
megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási
kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok
jogerőre emelkedését.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az
(1)	bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási
kérelemben támadható meg.
(4)	A határozat megváltoztatását kérheti:
a)	aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b)	akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.
(5)	A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló
megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá
vonatkozó döntés ellen.
(6)	A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben
szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével
való közlésétől számított harminc nap.
(7)	A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harminc napos határidejét az igazolási
kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha
a)	ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és
b)	az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely
közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8)	Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket.
rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási
kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől
számított harminc napra ismételten megnyílik.
(9)	A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely
azt az ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt
napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a
Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az
ellenérdekű felet is értesíti.
(10)	Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar
Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási
kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a
bírósághoz.
(11)	A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
60
(12)	Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
tárgyában a bíróság határoz.
(13)	A Magyar Szabadalmi Hivatal által az oltalommal összefüggő ügyekben hozott
döntés felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban egyebekben a Magyar Szabadalmi
Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági
eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
168.	§ A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban:
Szüt.) 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:)
„h) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény
alapján a tisztességtelen verseny tilalmának és a fogyasztói döntések tisztességtelen
befolyásolása tilalmának megsértése miatt indított eljárások, feltéve, hogy azok
találmányokkal vagy egyéb műszaki megoldásokkal, formatervezési mintákkal,
növényfajtákkal, számítógépi programalkotásokkal és az ezekhez tartozó
dokumentációval, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokkal, műszaki
létesítmények terveivel, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem
vált szellemi alkotásokkal, gazdasági, műszaki és szervezési ismeretekkel és
tapasztalatokkal (know-how) vagy üzleti titokkal, illetve áruk és szolgáltatások
jellegzetes külsejével, csomagolásával, megjelölésével vagy elnevezésével, illetve
gazdasági tevékenység során használt névvel, megjelöléssel vagy árujelzővel
kapcsolatosak.”
169.	§ (1) A Szüt. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell)
„a) a Magyar Köztársaság területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői
felelősségbiztosítással, kivéve, ha a szabadalmi ügyvivő kizárólag a 6. § (2) bekezdése
szerinti gazdálkodó szervezetnél működik;”
(2)	A Szüt. 2. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem vehető fel a Kamarába)
„e) akivel szemben a 14. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és
azt nem szünteti meg.”
(3)	A Szüt. 2. §-a a következő (6)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A tagfelvételre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és
ahhoz - eredetiben vagy hiteles másolatban - mellékelni kell a felvételre való
jogosultságot igazoló okiratokat:
61
a)	a kérelmező neve, címe és állampolgársága;
b)	a kérelmező születési helye és ideje, valamint anyja neve;
c)	a kérelmező (2) bekezdés c) pontja szerinti egyetemi oklevelének típusa, száma,
kelte és - ha van ilyen - tudományos fokozata;
d)	a kérelmező szabadalmi ügyvivői működésének szervezeti formája;
e)	a kérelmező működése szerinti szabadalmi ügyvivői iroda, illetve társaság neve,
címe, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme; és
f)	alkalmazotti foglalkoztatás esetén a kérelmező munkáltatójának neve, címe és
telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme.
(7)	A kérelmezőt tagként fel kell venni a Kamarába, ha
a)	a tagfelvételre irányuló kérelem megfelel a (6) bekezdésben foglaltaknak,
b)	a kérelmező megfelel a (2) és a (3) bekezdésben, illetve az 5. § (2) és (3)
bekezdésében meghatározott feltételeknek, és
c)	a kérelmezővel szemben nem áll fenn a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(8)	A szabadalmi ügyvivő köteles a (6) bekezdésben meghatározott adataiban,
valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkezett változást,
továbbá a (4) bekezdésben meghatározott valamely kizáró ok bekövetkezését tizenöt
napon belül a Kamarának bejelenteni.”
170.	§ A Szüt. 4. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgát a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett létrehozott Szabadalmi Ügyvivői
Vizsgabizottság előtt kell letenni.
(3)	A vizsgára bocsátásra irányuló kérelmet a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság
elnökéhez kell benyújtani, aki a kérelem ügyében a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) rendelkezései szerint jár el. A vizsgára bocsátásra irányuló eljárásban a 30. § (2)-
(3)	és a (10)—(11) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.”
171.	§ (1) A Szüt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő új k) ponttal egészül ki, és a
jelenlegi k) pont megjelölése l) pontra változik:
(A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha)
„k) vele szemben a 14. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn;”
(2)	A Szüt. 5. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kamara a tagság megszűnését állapítja meg, ha az (1) bekezdésben és a 27/E. §
(3)	bekezdésében foglalt valamely megszűnési ok bekövetkezett.
(5)	Az (1) bekezdés e), f), i), j) és k) pontja esetén, valamint a 27/E. § (3) bekezdése
szerinti esetben a Kamara felszólítja a tagot, hogy a megszűnés okát harminc napon
belül hárítsa el.”
62
172.	§ A Szüt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a Kamara által történő nyilvántartásba vétellel
jön létre, és alapszabálya szerint működik. A szabadalmi ügyvivői iroda a működését
csak a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
(2)	A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell
tartalmaznia, és ahhoz - eredetiben vagy hiteles másolatban - mellékelni kell a
szabadalmi ügyvivői iroda alapszabályát:
a)	a szabadalmi ügyvivői iroda neve, székhelye, telefon- és telefaxszáma, valamint
elektronikus levélcíme;
b)	az iroda tagjainak és vezetőjének neve; és
c)	alkalmazott szabadalmi ügyvivők és szabadalmi ügyvivőjelöltek esetén azok neve.
(3)	Az alapszabályban meg kell határozni
a)	a szabadalmi ügyvivői iroda nevét és székhelyét;
b)	ha van ilyen, az aliroda vagy alirodák címét;
c)	a tagok jogait és kötelességeit, valamint anyagi felelősségét;
d)	a taggyűlésre vonatkozó szabályokat;
e)	a szabadalmi ügyvivői iroda vezetésére és képviseletére vonatkozó szabályokat;
f)	a megbízások elvállalásának és intézésének rendjét;
g)	a tagok közötti elszámolás szabályait; és
h)	a tagsági jogviszony és a szabadalmi ügyvivői iroda megszűnésének szabályait.
(4)	A szabadalmi ügyvivői irodát nyilvántartásba kell venni, ha
a)	a nyilvántartásba vételre irányuló kérelem megfelel a (2) bekezdésben
foglaltaknak,
b)	a szabadalmi ügyvivői iroda megfelel a 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és
c)	az alapszabály tartalmazza a (3) bekezdésben előírtakat, és nem ütközik
jogszabályba.
(5)	A szabadalmi ügyvivői iroda köteles a (2) bekezdésben foglalt adatokban
bekövetkezett bármely változást, valamint az alapszabályának módosításáról, illetve a
szabadalmi ügyvivői iroda megszűnéséről rendelkező taggyűlési határozatot tizenöt
napon belül a Kamaránál bejelenteni, illetve benyújtani.
(6)	A szabadalmi ügyvivői iroda legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés;
a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és
módosítása, a vezető megválasztása, új tag felvétele, döntés a tag kizárásáról, valamint
döntés az iroda megszűnéséről.
(7)	A szabadalmi ügyvivői irodát a vezető képviseli.
(8)	A szabadalmi ügyvivői iroda alirodát tarthat fenn.”
63
173.	§ A Szüt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
(2)	A Kamara törli a szabadalmi ügyvivői irodát a nyilvántartásból, ha az
a)	jogutód nélkül megszűnt;
b)	más irodával egyesült vagy szétvált;
c)	nem felel meg a 8. § (4) bekezdése b) vagy c) pontjának.
(3)	A (2) bekezdés c) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivői irodát,
hogy a 8. § (4) bekezdése b), illetve c) pontjában előírt feltételeknek harminc napon
belül tegyen eleget.”
174.	§ A Szüt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A cégjegyzékbe bejegyzett szabadalmi ügyvivői társaságnak - a cégbírósági
bejegyzést követő harminc napon belül - kérnie kell a Kamaránál a nyilvántartásba
vételét. A szabadalmi ügyvivői társaság működését csak a kamarai nyilvántartásba
vételt követően kezdheti meg.
(2)	A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell
tartalmaznia, és ahhoz - eredetiben vagy hiteles másolatban - mellékelni kell a
cégbírósági bejegyzést igazoló okiratot és a társasági szerződést:
a)	a szabadalmi ügyvivői társaság telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus
levélcíme; és
b)	alkalmazott szabadalmi ügyvivők és szabadalmi ügyvivőjelöltek esetén azok neve.
(3)	A szabadalmi ügyvivői társaságot nyilvántartásba kell venni, ha a kérelem megfelel
a (2) bekezdésben foglaltaknak, és a társaság kielégíti a 10. § (1) bekezdésében foglalt
feltételeket.
(4)	A szabadalmi ügyvivői társaság köteles a (2) bekezdésben foglalt adatokban,
valamint a társasági szerződésben bekövetkezett változásokat és a társaság
megszűnését - azok cégbírósági bejegyzését követően - tizenöt napon belül a
Kamarának bejelenteni.
(5)	Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott megbízás vagy
kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő
alkalmazott eljárhat.
(6)	A Kamara törli a szabadalmi ügyvivői társaságot a nyilvántartásból, ha
a)	a cégbíróság a szabadalmi ügyvivői társaságot jogerősen törölte a cégjegyzékből;
b)	a szabadalmi ügyvivői társaság nem felel meg a 10. § (1) bekezdése szerinti
feltételeknek.
64
(7)	A (6) bekezdés b) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivői
társaságot, hogy a 10. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek harminc napon belül
tegyen eleget.”
175.	§ A Szüt. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabadalmi ügyvivő tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és
sporttevékenység, valamint alkalmazott ügyvédi, jogtanácsosi, jogi előadói vagy
ügyvédjelölti tevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, köztisztviselői és
közalkalmazotti jogviszonyban, és ezek, valamint az ügyvédi, a választottbírói, a
közvetítői, továbbá munkaviszonynak, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak
nem minősülő közéleti tevékenység, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság,
kuratóriumi tagság és tisztségviselés kivételével nem folytathat más kereső
foglalkozást.”
176.	§ (1) A Szüt. 17. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A szabadalmi ügyvivő a megbízás teljesítését, illetve egyes tevékenységek elvégzését
a várható munkadíjnak és költségnek megfelelő összeg előzetes megfizetésétől teheti
függővé.”
(2)	A Szüt. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szabadalmi ügyvivő kirendelésére, valamint a kirendelt szabadalmi ügyvivő
jogállására, munkadíjára és költségtérítésére az iparjogvédelmi ügyekre (1. § (2)
bekezdés) irányadó jogszabályok, a Ket. és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III.	törvény (a továbbiakban: Pp.) vonatkozó rendelkezései irányadók.”
177.	§ A Szüt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivő - a
tanácsadást kivéve - köteles az ügyről tényvázlatot felvenni; abban a fontos
körülményeket, így a várható munkadíjat és költségeket is rögzíti, és a tényvázlatot a
megbízóval aláíratja. A tényvázlatot az ügyfél írásbeli megbízása vagy írásbeli
megbízási szerződés helyettesítheti. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás
érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a
szabadalmi ügyvivőt terheli.”
178.	§ A Szüt. 19. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem köteles a szabadalmi ügyvivő kiadni megbízólevelét, fogalmazványait, a
tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyfélnek
az ügyben hozzá intézett leveleit, az ügyfélnek már átadott vagy megküldött iratok
másolatát, valamint az ügyfél érdekében teljesített kifizetésekről szóló nyugtát vagy
elismervényt, továbbá az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; az ügyfél
kérésére és költségére azonban köteles ezekről másolatot adni.
65
(3)	A szabadalmi ügyvivő köteles az ügyfél részére befolyt pénzt és egyéb értéket
letétként kezelni, és arról az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.”
179.	§ (1) A Szüt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabadalmi ügyvivő országgyűlési képviselői vagy polgármesteri
megbízatásának ideje alatt és egyéb indokolt esetben szabadalmi ügyvivői működését
szüneteltetheti; szüneteltetés esetén gondoskodnia kell arról, hogy a folyamatban lévő
megbízásai alapján ügyfeleinek jogai és jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet. A
szüneteltetés legrövidebb időtartama három hónap. A szüneteltetést és a szabadalmi
ügyvivői működés újrakezdését a szüneteltetés kezdőnapjának, illetve a szüneteltetés
megszűnése napjának megjelölésével előzetesen be kell jelenteni a Kamarának.”
(2)	A Szüt. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 15-19. §-okban, valamint az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően
alkalmazni kell a szabadalmi ügyvivői irodára és a szabadalmi ügyvivői társaságra.”
180.	§ A Szüt. 24. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A jogorvoslati eljárásokban a képviseletet ellátó szabadalmi ügyvivőt jogi
képviselőnek kell tekinteni.”
181.	§ (1) A Szüt. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe való bejegyzésre irányuló
kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz - eredetiben vagy hiteles
másolatban - mellékelni kell a bejegyzésre való jogosultságot igazoló okiratokat:
a)	a kérelmező neve, címe és állampolgársága;
b)	a kérelmező születési helye és ideje, valamint anyja neve;
c)	a kérelmező - 2. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti - egyetemi oklevelének
típusa, száma, kelte és - ha van ilyen - tudományos fokozata; és
d)	a kérelmező munkáltatójának neve, címe, telefon- és telefaxszáma, valamint
elektronikus levélcíme.”
(2)	A Szüt. 26. §-a a következő (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A kérelmezőt be kell jegyezni a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe, ha
a)	a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelem
megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak,
b)	a kérelmező megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek és
c)	a kérelmezővel szemben nem áll fenn a (3) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(6)	A szabadalmi ügyvivőjelölt köteles a (4) bekezdésben meghatározott adataiban,
valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkezett változást,
66
továbbá a (3) bekezdésben meghatározott valamely kizáró ok bekövetkezését tizenöt
napon belül a Kamarának bejelenteni.
(7)	A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből törli azt,
a)	aki ezt írásban kéri;
b)	akinek szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszonya megszűnt, és újabb ilyen
munkaviszony létesítését a megszűnéstől számított három hónapon belül a Kamaránál
nem igazolja;
c)	akit a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetése miatt
szabadságvesztésre ítélt, illetve a közügyektől eltiltott;
d)	akit jogerős határozattal a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés
fegyelmi büntetéssel sújtottak;
e)	akinek az EGT-tagállambeli állampolgársága megszűnt;
f)	akit cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeztek;
g)	akit felvettek a Kamarába;
h)	aki meghalt.
(8)	A (7) bekezdés b) és e) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi
ügyvivőjelöltet, hogy a törlés okát harminc napon belül hárítsa el.”
182.	§ A Szüt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabadalmi ügyvivőjelölt munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és
egyéb hatóság előtt eljárni; ennek során a Kamara által kiállított fényképes
igazolvánnyal igazolja magát. A szabadalmi ügyvivőjelölt a Legfelsőbb Bíróság előtt
nem járhat el.”
183.	§ (1) A Szüt. 27/B. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A kérelmezőt az (1) vagy a (2) bekezdés alapján a közösségi képviselők névjegyzékébe
fel kell venni, ha)
„c) megfizeti a névjegyzékbe vételi díjat.”
(2)	A Szüt. 27/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A névjegyzékbe vett közösségi képviselő bíróság vagy egyéb hatóság előtti
eljárása során a Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal igazolja magát.”
184.	§ A Szüt. 27/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg
(1)	bekezdésre változik:
„(2) A közösségi képviselő köteles a névjegyzékben az (1) bekezdés szerint feltüntetett
adataiban bekövetkezett bármely változást tizenöt napon belül a Kamarának
bejelenteni.”
185.	§ A Szüt. 27/E. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
67
„(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetén a Kamara felszólítja a közösségi képviselőt,
hogy a törlés okát harminc napon belül hárítsa el.
(3)	A Kamarába a 27/D. § alapján felvett szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága az 5. §-
ban meghatározott eseteken kívül megszűnik akkor is, ha a szabadalmi ügyvivői
tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt abban a tagállamban, amelyben
azt megszerezte.”
186.	§ A Szüt. 27/F. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) E törvénynek a fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a
szabadalmi ügyvivői fegyelmi szabályzatot mind a névjegyzékbe felvett közösségi
képviselőre, mind az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselőre alkalmazni kell,
azzal, hogy fegyelmi büntetésként a Kamarából történő kizárás helyett a névjegyzékbe
felvett közösségi képviselővel szemben a közösségi képviselők névjegyzékéből való
törlés, az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselővel szemben pedig a szabadalmi
ügyvivői tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától történő
eltiltás alkalmazható. Fegyelmi eljárásnak van helye akkor is, ha a közösségi képviselő
azt a látszatot kelti, hogy szabadalmi ügyvivő vagy a szabadalmi ügyvivői cím
használatára jogosult. A közösségi képviselő fegyelmi büntetését és a mentesítés
időpontját fel kell tüntetni a közösségi képviselők névjegyzékében, illetve a
névjegyzékbe nem vett eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselők fegyelmi
nyilvántartásában. A névjegyzékbe nem vett eseti szolgáltatást nyújtó közösségi
képviselők fegyelmi nyilvántartása a közösségi képviselő nevét és állampolgárságát,
más tagállambeli címét és - ha van - belföldi címét, valamint annak a tagállamnak a
nevét tartalmazza, amelyben szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására
jogosultsággal rendelkezik.”
187.	§ A Szüt. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kamara az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el, székhelye
Budapest.”
188.	§ A Szüt. 28/A. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
(A Kamara a szabadalmi ügyvivőkről és a szabadalmi ügyvivőjelöltekről, valamint a
szabadalmi ügyvivői irodákról és a szabadalmi ügyvivői társaságokról nyilvántartást
vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni:)
„a) a szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivőjelölt nevét, címét,
állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, egyetemi oklevelének típusát,
számát és keltét, tudományos fokozatát, irodája címét, telefon- és telefaxszámát,
elektronikus levélcímét, valamint adott esetben munkáltatója nevét, címét, telefon- és
telefaxszámát, valamint elektronikus levélcímét;
68
b)	a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nevét, székhelyét,
telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét, az esetleges aliroda vagy alirodák
címét, valamint tag és alkalmazott szabadalmi ügyvivőinek és alkalmazott szabadalmi
ügyvivőjelöltjeinek nevét;
c)	a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának keletkezésére, eskütételére, szabadalmi
ügyvivői működésének szüneteltetésére és kamarai tagságának megszűnésére,
valamint a szabadalmi ügyvivőjelölt névjegyzékbe való bejegyzésére és az onnan való
törlésére vonatkozó adatokat;”
189.	§ A Szüt. a 30. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és 30. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Kamara eljárása közigazgatási hatósági ügyekben
30. § (1) A Kamara - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Ket. rendelkezései
szerint jár el a következő ügyekben:
a)	a Kamarába való felvétel és a kamarai tagság megszűnésének megállapítása,
kivéve, ha a kamarai tagság a kizárás fegyelmi büntetése vagy a szabadalmi ügyvivő
halála miatt szűnik meg;
b)	a szabadalmi ügyvivői működés szüneteltetésének és újrakezdésének vizsgálata és
tudomásulvétele;
c)	a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe történő bejegyzés és az onnan való
törlés, kivéve, ha a törlésnek a szabadalmi ügyvivők névjegyzékéből való törlés
fegyelmi büntetés vagy a szabadalmi ügyvivőjelölt halála miatt van helye;
d)	a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásba
vétele és a nyilvántartásból való törlése, kivéve, ha a törlésnek a cégbíróságnak a
szabadalmi ügyvivői társaságot a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján van
helye;
e)	a szabadalmi ügyvivői iroda alapszabálya és a szabadalmi ügyvivői társaság
társasági szerződése módosításának vizsgálata és tudomásulvétele;
f)	a közösségi képviselők névjegyzékébe történő felvétel és az onnan való törlés,
kivéve, ha a törlésnek a közösségi képviselők névjegyzékéből való törlés fegyelmi
büntetés vagy a közösségi képviselő halála miatt van helye.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben kérelem csak a Kamaránál, szóbeli
kérelem pedig csak személyesen terjeszthető elő. Nem minősül írásbeli kérelemnek a
telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.
(3)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az ügyfelet a kérelem
beérkezésétől számított harminc napon belül - a hiánypótlásra nyitva álló határidő
megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett -
hiánypótlásra kell felhívni. Az ügyfél részére legalább harmincnapos határidőt kell
kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Kamara elnöksége jár el.
69
(5)	A kamarai tagság megszűnésének megállapítása, a szabadalmi ügyvivőjelölt,
illetve a közösségi képviselő névjegyzékből való törlése és a szabadalmi ügyvivői
iroda, illetve a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásból való törlése iránti eljárást
hivatalból meg kell indítani, ha a Kamara megszűnési, illetve törlési okról szerez
tudomást. A Kamara az így megindított eljárásban az ügyfelet nyilatkozattételre
hívhatja fel és kötelezheti az érdemi döntéshez szükséges adatok közlésére.
(6)	A Kamara a szabadalmi ügyvivő részére „Szabadalmi Ügyvivői Igazolvány”-t állít
ki, amelynek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a)	a szabadalmi ügyvivő neve, születésének helye és ideje;
b)	a szabadalmi ügyvivő működésének formája;
c)	a működése szerinti iroda, illetve társaság neve és címe, illetve a gazdálkodó
szervezet neve és címe;
d)	az igazolvány sorszáma és érvényessége;
e)	az igazolvány kiállításának kelte; valamint
f)	a szabadalmi ügyvivő fényképe és aláírása.
(7)	A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölt részére „Szabadalmi Ügyvivőjelölti
Igazolvány”-t állít ki, amely a szabadalmi ügyvivőjelölt tekintetében a (6) bekezdés a)
és c)-f) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza.
(8)	A Kamara a közösségi képviselő részére „Európai Közösségi Hivatásos
Iparjogvédelmi Képviselői Igazolvány”-t állít ki, amely a 27/C. § (1) bekezdésének
a)-c) és e)-g) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza.
(9)	A (6)-(8) bekezdésekben meghatározott igazolványokat a Kamara elnöke, illetve
az őt helyettesítő alelnöke állítja ki.
(10)	A Kamarának az (1) és a (6)-(9) bekezdésekben meghatározott ügyekben hozott
döntéseivel szemben fellebbezésnek nincs helye; e döntések felülvizsgálata
közvetlenül a bíróságtól kérhető.
(11)	Az (1) és a (6)-(9) bekezdésekben meghatározott ügyek elektronikus úton nem
intézhetők.”
190.	§ A Szüt. a 31. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A Kamara szervezete”
191.	§ A Szüt. 32. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A Kamara közgyűlése a tagok összességéből áll, amely kizárólagos hatáskörrel)
„b) titkos szavazással három évre megválasztja, továbbá visszahívja a
tisztségviselőket, az elnökség további tagjait és póttagjait, valamint a fegyelmi
bizottság és a számvizsgáló bizottság elnökét, tagjait és póttagjait; valamint
70
c)	megállapítja a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíját és a tagdíj összegének
meghatározásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget, a közösségi képviselők
névjegyzékbe vételi díját, valamint az esetenként fizetendő rendkívüli kamarai
hozzájárulást.”
192.	§ A Szüt. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kamarának a 30. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben
csak akkor van helye törvényességi felügyeletnek, ha a döntéssel szemben nem éltek
jogorvoslattal.”
193.	§ A Szüt. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a Kamara a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés
megszüntetésére, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a határidő lejártától számított
harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Ezek a perek a Fővárosi
Bíróság hatáskörébe tartoznak, és azokra a Pp. általános szabályait kell alkalmazni.”
194.	§ A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 45. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés
és alcím lép:
„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
45.	§ (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben -
az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) rendelkezései szerint jár el.
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben -
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el.
(3)	A Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos -
hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak, nem alkalmazhatók
szabadalmi ügyekben.
(4)	Nem alkalmazhatók szabadalmi ügyekben a Ket.-nek azok a rendelkezései,
amelyek valamely adat igazolásának más hatóságtól való beszerzésére vonatkoznak.”
195.	§ Az Szt. 46. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és
alcím lép:
, A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései
46.	§ (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügy érdemében határozatot hoz,
az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a
továbbiakban együtt: döntés).
71
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz
határozatot a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban. A
szabadalmi leírás értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad
szakvéleményt. A tanács szótöbbséggel dönt.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem
kérik annak megváltoztatását.
(4)	A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés hirdetményi úton történő
közlésének van helye, ha
a)	az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy
b)	a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett
ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen.
(5)	A hirdetményt a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában és internetes
honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a
hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A
döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a Ket. szabályait kell alkalmazni
azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni.
(6)	Ha az 51. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a
képviselő részére kell kézbesíteni.”
196.	§ Az Szt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az
előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat
csupán az ügyfelek állításaira.
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési eljárásban és a nemleges
megállapítási eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai
és állításai alapján vizsgálja.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra
alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni;
figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat,
amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő.
(4)	A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok
pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az
ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.”
197.	§ Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabadalmi eljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési
határidő, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az
eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.”
72
198.	§ Az Szt. 49. §-ának (5) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(Az igazolás ki van zárva)
„e) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem
előterjesztésére megszabott egy hónapos határidő elmulasztása esetén (69/A. § (3)
bekezdés),
f)	a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem előterjesztésére megszabott
három hónapos határidő elmulasztása esetén (115/B. § (1) bekezdés).”
199.	§ Az Szt. 50. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és
alcím lép:
, Az eljárás felfüggesztése
50.	§ (1) Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra való jogosultság
tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell
függeszteni. Ha a szabadalmi ügy érdemi eldöntése egyéb olyan kérdés előzetes
elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Magyar
Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárást felfüggeszti.
(2)	Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a szabadalmi eljárást fel kell
függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód
személyét az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Magyar
Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló
adatok alapján dönt.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárást az ügyfél kérelmére vagy
hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó
egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(4)	A szabadalom megadására irányuló eljárás a bejelentő kérelmére nem függeszthető
fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.”
200.	§ (1) Az Szt. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi
ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár
belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a
meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is
lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe
tartozó valamennyi szabadalmi ügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt.
Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői
73
társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell
tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.”
(2) Az Szt. 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki
a kirendelést kérte.”
201.	§ Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szabadalmi ügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar
Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvű fordítás
vagy felülhitelesített okirat benyújtását írhatja elő.”
202.	§ Az Szt. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közzétételt követően sem tekinthetők meg)
„c) betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati
titkot tartalmazó iratok.”
203.	§ Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/A. §-sal egészül ki:
„Jogorvoslatok
53/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek,
újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a
bíróság a XI. fejezetben szabályozott nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak
a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő
kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a)	a szabadalom megadása;
b)	a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c)	a szabadalom megsemmisítése;
d)	a nemleges megállapítás;
e)	a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának
közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás
benyújtása és a fordítás kijavítása.
(4)	A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező
-	döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor
módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért,
vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”
74
204.	§ Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/B. §-sal egészül ki:
„Végrehajtás
53/B. § (1) A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Szabadalmi
Hivatalnak az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott döntését a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell
végrehajtani.”
205.	§ Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/C. §-sal egészül ki:
„Költségek
53/C. § Szabadalmi ügyben költségmentesség nem engedélyezhető. A szabadalmi
eljárásokban külön jogszabály szerint
a)	engedélyezhető mentesség az igazgatási szolgáltatási díj alól;
b)	engedélyezhető halasztás a díj megfizetésére;
c)	jár kedvezmény egyes díjakra.”
206.	§ Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/D. §-sal egészül ki:
„Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
53/D. § (1) Szabadalmi ügyek elektronikus úton - a (2) bekezdésben meghatározott
eset kivételével - nem intézhetők.
(2)	Szabadalmi bejelentést - az 57/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel -
elektronikus úton is be lehet nyújtani.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus
tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben.”
207.	§ Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba
csak a Magyar Szabadalmi Hivatal döntése vagy a bíróság határozata alapján lehet
bejegyzést tenni. A 85. § (1) bekezdésében felsorolt döntések alapján bejegyzés csak
akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be
megváltoztatási kérelmet, vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság
határozata jogerőre emelkedett.”
208.	§ Az Szt. a következő alcímmel és 57/A. §-sal egészül ki:
75
„A szabadalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása
57/A. § (1) A szabadalmi bejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre
rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet
nyújtani.
(2)	Az elektronikus úton benyújtott szabadalmi bejelentés megérkezéséről a Magyar
Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus
érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott szabadalmi
bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az
elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(4)	Elektronikus beküldés esetén a szabadalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésről
szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével
tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott
dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus
levélben értesíti.
(5)	A bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4)
bekezdés szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a
bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus
úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza,
a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
(6)	Az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a szabadalom megadására
irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában.
(7)	A szabadalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes
szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
209.	§ (1) Az Szt. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyagon vagy annak alkalmazásán
alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60. § (1) bekezdése
szerint, akkor igazolni kell, hogy a biológiai anyagot legkésőbb a szabadalmi
bejelentés napján letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából
történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek
megfelelően.”
(2)	Az Szt. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben említett igazolást a legkorábbi elsőbbség napjától számított
tizenhat hónap elteltéig kell benyújtani.”
76
210.	§ Az Szt. a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő kérelmére írásos véleménnyel
kiegészített újdonságkutatási jelentést készít.
(2)	Az írásos vélemény - indokolást is tartalmazó - előzetes megállapítás arról, hogy
az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a
találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari
alkalmazhatóság követelményeit.
(3)	Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet az
elismert bejelentési naptól számított egy hónapon belül kell benyújtani.
(4)	Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért külön
jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni; a díjat a kérelem benyújtásának napját
követő egy hónapon belül kell leróni.
(5)	Ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját nem fizették
meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben
megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén az írásos
véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet visszavontnak
kell tekinteni.
(6)	Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet el
kell utasítani, ha az nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelménynek.
(7)	A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási
jelentést az elismert bejelentési naptól számított harmadik hónap utolsó napján
rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az
elismert bejelentési naptól számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.
(8)	A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási
jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha
a)	a szabadalmi bejelentést a bejelentő az elismert bejelentési naptól számított
harmadik hónap utolsó napjáig visszavonja;
b)	a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentést elutasítja;
c)	a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni;
d)	az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására az elismert
bejelentési naptól számított hatodik hónap utolsó napját követően került sor.”
211.	§ (1) Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi
Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés
77
alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn
belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást
befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.”
(2)	Az Szt. 81. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni
lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek
által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.”
(3)	Az Szt. 81. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (4) és
(5) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:
„(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell
hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb
nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A
kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés
napjáig írásba is kell foglalni.
(5)	A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.
(6)	A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal
elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell
írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A
felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is
kézbesíteni kell.”
212.	§ (1) Az Szt. 83. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.”
(2)	Az Szt. 83. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 81. § (4)-(6) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni
kell.”
213.	§ Az Szt. 84/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha
megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított
három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz az
európai szabadalom szövegének a magyar nyelvű fordítását.
(2)	Az (1) bekezdésben előírt cselekmény az ott megjelölt határidő utolsó napjától
számított három hónapon belül is teljesíthető, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a
külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat.
78
(3)	Az európai szabadalom szövegének fordítását a külön jogszabályban
meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és
benyújtani.
(4)	A fordítás meghirdetéséért és kinyomtatásáért külön jogszabályban meghatározott
díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül.
(5)	A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja az európai szabadalom szövegének
fordítását abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (3) bekezdésben meghatározott
követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával
jár el, azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben
a magyar nyelvű fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni.
(6)	Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg a fordítás-meghirdetési és
kinyomtatási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a szabadalmast a (4)
bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy
kell tekinteni, hogy a magyar nyelvű fordítást nem nyújtották be.
(7)	Ha az (1) bekezdésben előírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidőn
belül, és e cselekményt a (2) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a
pótdíj megfizetése mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az
európai szabadalom oltalma a Magyar Köztársaságban a keletkezésétől fogva
hatálytalan.
(8)	A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) - az európai szabadalmi
nyilvántartásban szereplő adatokkal - be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha
szövegének magyar nyelvű fordítását szabályszerűen benyújtották.
(9)	A magyar nyelvű fordítás benyújtásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal a hivatalos
lapjában (56-56/A. §) tájékoztatást közöl.
(10)	Az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a Magyar
Szabadalmi Hivatal kinyomtatja.”
214.	§ Az Szt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak
a)	az 53/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b)	az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a szabadalmi
lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;
c)	az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket.
rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;
d)	az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését.
(2)	Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett
megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási
79
kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok
jogerőre emelkedését.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az
(1)	bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási
kérelemben támadható meg.
(4)	A határozat megváltoztatását kérheti:
a)	aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b)	akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.
(5)	A szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat
megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi
Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel
élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.
(6)	A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben
szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével
való közlésétől számított harminc nap.
(7)	A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harminc napos határidejét az igazolási
kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha
a)	ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és
b)	az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely
közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8)	Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket.
rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási
kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől
számított harminc napra ismételten megnyílik.
(9)	A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely
azt a szabadalmi ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset
kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű
fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról
egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.
(10)	Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar
Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási
kérelemmel, valamint a szabadalmi ügy irataival együtt harminc napon belül
továbbítja a bírósághoz.
(11)	A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
(12)	Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
tárgyában a bíróság határoz.”
80
215.	§ Az Szt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének megváltoztatására irányuló
kérelmet a nemperes eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő
rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes
jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelően alkalmazni kell.”
216.	§ Az Szt. 94. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek - akár belföldön, akár külföldön -
adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.”
217.	§ (1) Az Szt. 100. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi
Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar
Szabadalmi Hivatalhoz, kivéve, ha a szabadalom megsemmisítésére irányuló
eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítés alapjául szolgáló okot a 81.
§ (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a megsemmisítés alapjául
szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően
jelölték meg; az ilyen megsemmisítési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A
kérelem áttétele esetén a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntését - szükség
szerint - hatályon kívül helyezi.
(4)	A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy
annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy
bizonyítékot, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban - a 47. §
(3)	bekezdésével összhangban - szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.”
(2)	Az Szt. 100. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi
Hivatal a 85. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban említett valamely döntését
visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a
döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben
van helye.”
218.	§ (1) Az Szt. 101. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében
hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet -
legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül
81
szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a
kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.”
(2) Az Szt. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában
foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a
fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, kivéve,
ha a fellebbezést a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a 85. § (1) bekezdésének c) és d)
pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem
tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. Az ügy érdemében hozott végzés
kihirdetésére és annak elhalasztására alkalmazni kell az (1) bekezdésben foglaltakat.”
219.	§ Az Szt. 114. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)
bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Ha ugyanarra a növényfajtára a növényfajta-oltalom jogosultja a növényfajta-
oltalom megadását követően közösségi növényfajta-oltalmat (115. § b) pont) szerzett,
a közösségi növényfajta-oltalom megszűnéséig mentesül a fenntartási díj megfizetése
alól. Ha a közösségi növényfajta-oltalom a növényfajta-oltalom oltalmi idejének
lejártát megelőzően szűnik meg, a jogosult a 115/B. § rendelkezéseinek megfelelően
kérheti a növényfajta-oltalom felélesztését.”
220.	§ (1) Az Szt. 114/G. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz
határozatot a megsemmisítési eljárásban és a megszüntetési eljárásban. A tanács
szótöbbséggel dönt.”
(2)	Az Szt. 114/G. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak
annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő
kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a)	a növényfajta-oltalom megadása;
b)	a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c)	a növényfajta-oltalom megsemmisítése;
d)	a növényfajta-oltalom megszüntetése;
e)	a fajtanév törlése;
f)	a növényfajta-oltalom felélesztése.”
(3)	Az Szt. 114/G. §-a a következő (8)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(8) A (7) bekezdés c)-e) pontjaiban említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező
-	döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor
módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért,
vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”
82
(9)	A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(8) bekezdésekben
nem szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni, azzal, hogy növényfajta-oltalmi ügyek elektronikus úton nem intézhetők.”
221.	§ Az Szt. 114/T. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A növényfajta-oltalom megadását a fajtanévvel együtt be kell jegyezni a
növényfajta-oltalmi lajstromba (114/H. § (1) bekezdés), és arról hatósági tájékoztatást
kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §). A növényfajta-
oltalom megadásának napja a megadásról szóló határozat keltezésének napja. A
növényfajta-oltalom megadásáról és a fajtanév lajstromba való bejegyzéséről - a
megadó határozat megküldésével - a Magyar Szabadalmi Hivatal tájékoztatja a
vizsgáló szervet.”
222.	§ Az Szt. 114/V. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114/V. § A növényfajta-oltalommal kapcsolatos bírósági eljárásokra a XI-XII.
fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az 53/A. § (3)
bekezdésében említett döntéseken a 114/G. § (7) bekezdésében említett döntéseket kell
érteni.”
223.	§ Az Szt. - a XIV/A. fejezetet követően - a következő XIV/B. fejezettel (115-
115/B. §-okkal) egészül ki, és a jelenlegi 114/Z-115. §-ok számozása 115/C-115/D. §-
okra változik:
„XIV/B. fejezet
A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI RENDSZERRE VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK
Általános szabályok
115. § E törvény alkalmazásában
a)	közösségi növényfajta-oltalmi rendelet: a Tanács 2100/94/EK rendelete a közösségi
növényfajta-oltalomról;
b)	közösségi növényfajta-oltalom: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 1.
cikkében említett növényfajta-oltalom;
c)	közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet
alapján tett - közösségi növényfajta-oltalom megadására irányuló - bejelentés.
A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbítása
83
115/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott közösségi növényfajta-
oltalmi bejelentésnek a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 49. cikkének (2)
bekezdése alapján történő továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell
fizetni a bejelentés benyújtásakor.
(2)	Ha a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették
meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A
Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést a díj
megfizetését követően továbbítja.
A növényfajta-oltalom felélesztése
115/B. § (1) A közösségi növényfajta-oltalom megszűnése esetén a növényfajta-
oltalom jogosultja - a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 92. cikkének (2)
bekezdésére figyelemmel - a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi
növényfajta-oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül kérheti a Magyar
Szabadalmi Hivataltól.
(2)	A növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemben a jogosultnak igazolnia
kell a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének tényét és napját, valamint a
kérelem benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetnie a közösségi
növényfajta-oltalom megszűnésének évében irányadó növényfajta-oltalmi fenntartási
díj arányos részét a soron következő évben irányadó fenntartási díjjal együtt.
(3)	Ha a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem nem felel meg a
törvényben előírt feltételeknek, a jogosultat hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a (2)
bekezdésben előírt fenntartási díjat nem fizette meg, figyelmeztetni kell a (2)
bekezdésben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a
kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(4)	Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló
kérelemnek helyt ad, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom
megszűnését követő napon éled fel.
(5)	Ha a jogosult nem kéri a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi
növényfajta-oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül, a növényfajta-
oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének napját követő napon a
törvény erejénél fogva megszűnik.”
224.	§ Az Szt. 118. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)
bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a biológiai anyagok szabadalmi eljárás
céljából való letétbe helyezésének és kezelésének részletes szabályait rendelettel
megállapítsa.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabadalmi bejelentések elektronikus úton
való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.”
84
225.	§ A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Vt.) 4. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Korábbi védjegyen - a megjelölés lajstromozásától függően - a korábbi
védjegybejelentést is érteni kell.”
226.	§ A Vt. 38. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és
alcím lép:
„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
38.	§ (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e
törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) rendelkezései szerint jár el.
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - törvény
eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el.
(3)	A Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos -
hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak, nem alkalmazhatók
védjegyügyekben.
(4)	Nem alkalmazhatók védjegyügyekben a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek
valamely adat igazolásának más hatóságtól való beszerzésére vonatkoznak.”
227.	§ A Vt. 39. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és
alcím lép:
„A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései
39.	§ (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyügy érdemében határozatot hoz, az
eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban
együtt: döntés).
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz
határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban. Ha
a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben
benyújtott felszólalás tárgyában tárgyalást kell tartani, a Magyar Szabadalmi Hivatal
háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács
szótöbbséggel dönt.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem
kérik annak megváltoztatását.
85
(4)	A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés hirdetményi úton történő
közlésének van helye, ha
a)	az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy
b)	a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett
ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen.
(5)	A hirdetményt a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában és internetes
honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a
hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A
döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a Ket. szabályait kell alkalmazni
azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni.
(6)	Ha a 44. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a
képviselő részére kell kézbesíteni.”
228.	§ A Vt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az
előtte folyó védjegyeljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem
korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira.
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a
megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési
eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket a kérelem
keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra
alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni;
figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat,
amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő.
(4)	A védjegyügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a
mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell
hívni, illetve figyelmeztetni kell.”
229.	§ A Vt. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A védjegyeljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési
határidő, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az
eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.”
230.	§ A Vt. 43. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és
alcím lép:
„Az eljárás felfüggesztése
43. § (1) Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában
per indul, annak jogerős befejezéséig a védj egyelj árást fel kell függeszteni. Ha a
86
védjegyügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az
eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást
felfüggeszti.
(2)	Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a védjegyeljárást fel kell függeszteni
mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét
az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Magyar
Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok
alapján dönt.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást az ügyfél kérelmére vagy
hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó
egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(4)	A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető
fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.”
231.	§ (1) A Vt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi
ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár
belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a
meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is
lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe
tartozó valamennyi védjegyügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az
ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői
társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell
tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.”
(2)	A Vt. 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki
a kirendelést kérte.”
232.	§ A Vt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar
Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvű fordítás
vagy felülhitelesített okirat benyújtását írhatja elő.”
233.	§ A Vt. VII. fejezete a következő alcímmel és 46/A. §-sal egészül ki:
Jogorvoslatok
46/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek,
újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
87
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság a
XI. fejezetben szabályozott nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak
a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő
kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a)	a védjegy lajstromozása;
b)	a védjegyoltalom megújítása;
c)	a védjegyoltalom megosztása;
d)	a védjegyoltalom megszűnése a védjegyjogosult lemondása esetén;
e)	a védjegy törlése;
f)	a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása;
g)	a nemzetközi védjegybejelentés, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredő
oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítása;
h)	a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása;
i)	a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalom
tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély
hatályának elutasítása;
j) a nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé.
(4)	A (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező
-	döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor
módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért,
vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.
(5)	A (4) bekezdést a (3) bekezdés a) pontjában említett kérdésben hozott
határozatokra is alkalmazni kell, feltéve, hogy a védjegybejelentéssel szemben
felszólalást nyújtottak be, és a védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal nem
utasította el a 2-3. §-okban meghatározott valamely okból.”
234.	§ A Vt. VII. fejezete a következő alcímmel és 46/B. §-sal egészül ki:
„Végrehajtás
46/B. § (1) A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Szabadalmi
Hivatalnak az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni.
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott döntését a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell
végrehajtani.”
235.	§ A Vt. VII. fejezete a következő alcímmel és 46/C. §-sal egészül ki:
„Költségek
46/C. § Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhető.”
88
236.	§ A Vt. VII. fejezete a következő alcímmel és 46/D. §-sal egészül ki:
„Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
46/D. § (1) Védjegyügyek elektronikus úton - a (2) bekezdésben meghatározott eset
kivételével - nem intézhetők.
(2)	Védjegybejelentést - az 50/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel -
elektronikus úton is be lehet nyújtani.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus
tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben.”
237.	§ A Vt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a védjegylajstromba csak a
Magyar Szabadalmi Hivatal döntése vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést
tenni. A 77. § (1) bekezdésében felsorolt döntések alapján bejegyzés csak akkor
tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási
kérelmet, vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre
emelkedett.”
238.	§ A Vt. a következő alcímmel és 50/A. §-sal egészül ki:
,A védjegybejelentés elektronikus úton való benyújtása
50/A. § (1) A védjegybejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre
rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet
nyújtani.
(2)	Az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezéséről a Magyar
Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus
érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés
megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az
elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(4)	Elektronikus beküldés esetén a védjegybejelentés az elektronikus érkeztetésről
szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével
tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott
dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus
levélben értesíti.
89
(5)	A bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4)
bekezdés szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a
bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus
úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza,
a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
(6)	Az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a védjegy lajstromozására
irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában.
(7)	A védjegybejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes
szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
239.	§ (1) A Vt. 61/D. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.”
(2)	A Vt. 61/D. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (4) és
(5)	bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:
„(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell
hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb
nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A
kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés
napjáig írásba is kell foglalni.
(5)	A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.
(6)	A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal
elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell
írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A
felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is
kézbesíteni kell.”
240.	§ (1) A Vt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban
nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli
tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a
kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A
Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét
követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az
említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az
eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.”
(2)	A Vt. 73. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell
hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb
90
nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A
kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés
napjáig írásba is kell foglalni.
(6)	A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.
(7)	A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal
elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell
írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A
felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is
kézbesíteni kell.”
241.	§ A Vt. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törlési kérelem visszavonása esetén - a 72. § (2) bekezdésében szabályozott
eset kivételével - az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal
ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és
állítások figyelembevételével jár el. A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a
törlési eljárásban helye van egyezségnek.”
242.	§ (1) A Vt. 76. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás folyamán
hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)-(7)
bekezdéseit alkalmazni kell.”
(2)	A Vt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást
hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem
keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások
figyelembevételével jár el.”
243.	§ A Vt. 76/E. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló - a
közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött - kérelem
alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő
alkalmazásával - az (5)-(8) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a
védjegy lajstromozására irányuló eljárást.”
244.	§ A Vt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak
a)	a 46/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b)	az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba
való bejegyzés tárgyában hozott döntését;
91
c)	az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket.
rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;
d)	az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését.
(2)	Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett
megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási
kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok
jogerőre emelkedését.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az
(1)	bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási
kérelemben támadható meg.
(4)	A határozat megváltoztatását kérheti:
a)	aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b)	akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.
(5)	A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az
ügyész a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján
kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán
önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a
rá vonatkozó döntés ellen.
(6)	A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben
szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével
való közlésétől számított harminc nap.
(7)	A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harminc napos határidejét az igazolási
kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha
a)	ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és
b)	az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely
közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8)	Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket.
rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási
kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől
számított harminc napra ismételten megnyílik.
(9)	A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely
azt a védjegyügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével -
tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt,
a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az
ellenérdekű felet is értesíti.
(10)	Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar
Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási
92
kérelemmel, valamint a védjegyügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a
bírósághoz.
(11)	A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
(12)	Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
tárgyában a bíróság határoz.”
245.	§ A Vt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének megváltoztatására irányuló
kérelmet a nemperes eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő
rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes
jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III.	törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelően kell alkalmazni.”
246.	§ A Vt. 85. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek - akár belföldön, akár külföldön -
adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.”
247.	§ (1) A Vt. 91. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi
Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar
Szabadalmi Hivatalhoz, kivéve, ha a védjegy törlésére irányuló eljárásban a Magyar
Szabadalmi Hivatal a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta
figyelmen kívül, illetve, ha a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási
kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg; az ilyen törlési okot a
bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Magyar
Szabadalmi Hivatal döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi.
(4)	A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy
annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy
bizonyítékot, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban - a 40. §
(3)	bekezdésével összhangban - szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.”
(2)	A Vt. 91. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi
Hivatal a 77. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban említett valamely döntését
visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a
döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben
van helye.”
248.	§ A Vt. 92. §-a a következő szöveggel egészül ki:
93
„Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében
hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet -
legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül
szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a
kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.”
249.	§ A Vt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában
foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a
fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, kivéve,
ha a fellebbezést a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a 77. § (1) bekezdésének c) és d)
pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem
tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. Az ügy érdemében hozott végzés
kihirdetésére és annak elhalasztására alkalmazni kell a 92. §-ban foglaltakat.”
250.	§ (1) A Vt. 112. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz
határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban.”
(2)	A Vt. 112. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak
annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő
kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a)	a földrajzi árujelző lajstromozása;
b)	a földrajzi árujelző törlése;
c)	a földrajzi árujelző-oltalom megszűnésének megállapítása;
d)	a közösségi rendelet alapján tett bejelentés továbbítása;
e)	az eredetmegjelölés nemzetközi bejelentésének továbbítása;
f)	a Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölés Magyar
Köztársaságra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása.
(5)	A (4) bekezdés b) és c) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező
-	döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor
módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért,
vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.
(6)	A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII.
fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy földrajzi árujelző-
oltalmi ügyek elektronikus úton nem intézhetők.”
251.	§ (1) A Vt. 116/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közösségi rendelet szerinti bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell
benyújtani. A bejelentéshez csatolni kell a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
94
Minisztérium hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalását arról,
hogy a bejelentést a közösségi rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében
arra jogosult nyújtotta-e be, valamint, hogy a közösségi rendelet 4. cikke szerinti
termékleírás - a 2. cikk (2)-(5) és (7) bekezdéseit, illetve a 3. cikk (1) bekezdését is
figyelembe véve - megalapozott-e. A bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal
megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a közösségi rendelet 2.
cikkének (2), (3) és (6) bekezdésében, 3. cikkében, illetve 14. cikkének (3)
bekezdésében előírt feltételeket. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a közösségi
rendelet 2. cikke szerint végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy a közösségi rendelet
2.	cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a mezőgazdasági termék vagy az
élelmiszer és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat fennáll-e.”
(2)	A Vt. 116/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közösségi rendelet 7. cikkének (3) bekezdése és 12b. cikkének (2) bekezdése
szerinti kifogást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kell
benyújtani. A kifogás benyújtására a külön jogszabályban megállapított határidő
elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kifogással kapcsolatos tagállami
feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - iparjogvédelmi
kérdésekben a Magyar Szabadalmi Hivatal bevonásával - látja el.”
(3)	A Vt. 116/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előzetes szakhatósági
állásfoglalásával szemben önálló fellebbezésnek van helye.”
252.	§ A Vt. 121. §-ának (1) bekezdése következő a) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„a) a védjegybejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes
szabályokat rendelettel megállapítsa;”
253.	§ A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a
továbbiakban: Fmtv.) 31. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő
rendelkezés és alcím lép:
,A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
31.	§ A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben - az
e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) rendelkezései szerint jár el.”
254.	§ Az Fmtv. 32. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és
alcím lép:
95
„A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései
32. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi ügy érdemében határozatot
hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a
továbbiakban együtt: döntés).
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz
határozatot a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban. A
tanács szótöbbséggel dönt.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem
kérik annak megváltoztatását.”
255.	§ Az Fmtv. V. fejezete a következő alcímmel és 32/A. §-sal egészül ki:
„Jogorvoslatok
32/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek,
újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
(2)	A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a
bíróság a IX. fejezetben szabályozott nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak
a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő
kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a)	a mintaoltalom megadása;
b)	a mintaoltalom megújítása;
c)	a mintaoltalom megosztása;
d)	a mintaoltalom megszűnésének megállapítása;
e)	a mintaoltalom megsemmisítése;
f)	a nemleges megállapítás;
g)	a nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása a Magyar Köztársaság területére
kiterjedően.
(4)	A (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező
-	döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor
módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért,
vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”
256.	§ Az Fmtv. a következő alcímmel és 32/B. §-sal egészül ki:
„Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
32/B. § (1) Mintaoltalmi ügyek elektronikus úton - a (2) bekezdésben meghatározott
eset kivételével - nem intézhetők.
96
(2)	Mintaoltalmi bejelentést - a 36/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel -
elektronikus úton is be lehet nyújtani.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus
tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben.”
257.	§ Az Fmtv. a következő alcímmel és 36/A. §-sal egészül ki:
„A mintaoltalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása
36/A. § (1) A mintaoltalmi bejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre
rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet
nyújtani.
(2)	Az elektronikus úton benyújtott mintaoltalmi bejelentés megérkezéséről a Magyar
Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus
érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott mintaoltalmi
bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az
elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(4)	Elektronikus beküldés esetén a mintaoltalmi bejelentés az elektronikus
érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő
elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a
kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet
elektronikus levélben értesíti.
(5)	A bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4)
bekezdés szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a
bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus
úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza,
a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
(6)	Az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a mintaoltalom megadására
irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában.
(7)	A mintaoltalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó
részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
258.	§ (1) Az Fmtv. 58. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi
Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés
alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn
belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást
befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.”
97
(2)	Az Fmtv. 58. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell
hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb
nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A
kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés
napjáig írásba is kell foglalni.
(3)	A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.
(4)	A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal
elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell
írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A
felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is
kézbesíteni kell.”
(3)	Az Fmtv. 58. §-a a következő (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Az egy mintaoltalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség
szerint egy eljárásban kell elintézni.
(6)	A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni
lehet, kivéve, ha a megsemmisítést csak a 10. § vagy a 28. § (1) bekezdésének d)
pontja alapján kérték. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei
között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.
(7)	A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.
(8)	A mintaoltalom megsemmisítését, változtatással való fenntartását vagy
korlátozását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági
tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (35. §).”
259.	§ (1) Az Fmtv. 60. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.”
(2)	Az Fmtv. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 58. § (2)-(4) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni
kell.”
260.	§ Az Fmtv. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak
a)	a 32/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;
98
b)	az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi
lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;
c)	az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket.
rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;
d)	az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését.
(2)	Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett
megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási
kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok
jogerőre emelkedését.
(3)	A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az
(1)	bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási
kérelemben támadható meg.
(4)	A határozat megváltoztatását kérheti:
a)	aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b)	akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.
(5)	A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat
megváltoztatását az ügyész a 7. §, illetve a 8. § alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi
Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel
élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.
(6)	A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben
szabályozott kivételekkel -a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével
való közlésétől számított harminc nap.
(7)	A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harminc napos határidejét az igazolási
kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha
a)	ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és
b)	az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely
közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8)	Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket.
rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási
kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől
számított harminc napra ismételten megnyílik.
(9)	A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely
azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset
kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű
fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról
egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.
(10)	Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar
Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási
99
kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül
továbbítja a bírósághoz.
(11)	A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
(12)	Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
tárgyában a bíróság határoz.”
261.	§ Az Fmtv. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § A Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének
felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi
ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell
alkalmazni, azzal, hogy a szabadalmi törvény 100. §-ának (3) bekezdésében a
szabadalmi törvény 81. §-ának (1) bekezdésére történő utaláson az e törvény 58. §-
ának (1) bekezdésére történő utalást kell érteni.”
262.	§ Az Fmtv. 68. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi
szövege (2) bekezdésre változik:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mintaoltalmi bejelentések elektronikus
úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.”
263.	§ Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (továbbiakban: Atv.) 4. §-
ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági felügyeletét szolgáló
műszaki megalapozó tevékenységek költségét a központi költségvetésből kell
biztosítani.”
264.	§ Az Atv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon
és hatósági felügyelet mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának
feltételeit az illetékes hatóságok a jogszabályok, illetőleg a tudomány, valamint a
technika eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg. E hatóságok
függetlenek az atomenergia alkalmazásának előmozdításában és fejlesztésében
érdekelt közigazgatási szervektől.”
265.	§ (1) Az Atv 9. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép,
egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A biztonság szempontjából fokozott jelentőséggel bíró nukleáris létesítmények
folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak. A nukleáris biztonsági hatóság folyamatos
hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg:
a)	egyedi hatósági eljárások keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel,
100
b)	az engedélyesek működésének és a létesítmények biztonsági helyzetének
rendszeres elemzésével és értékelésével,
c)	folyamatos, valamint egyedi eljárások során végzett ellenőrzéssel,
d)	a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati
érvényesülését biztosító (szükség esetén kikényszerítő) érvényesítési eljárások
lefolytatásával.
(3)	Az engedélyesnek és a hatóságnak a nukleáris létesítmények biztonságát, a
biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét, a létesítést és az üzembe
helyezést megelőzően, valamint - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a
biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - a teljes üzemidő alatt (időszakos biztonsági
felülvizsgálat és jelentés keretében) rendszeres időközönként teljeskörűen elemeznie,
értékelnie kell, és annak eredményét nyilvánosságra kell hoznia.”
266.	§ Az Atv. III. Fejezete címét követően a következő alcímmel és 11/A. §-sal
egészül ki:
„Az ügyfélre vonatkozó szabályok
11/A. § (1) A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági
eljárásban a Ket. 15. § (2) bekezdésében megfogalmazottól eltérően a létesítmény
normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül:
a)	létesítményre vonatkozó engedélynél (a létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez,
bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli
üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy
megszüntetéséhez szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a
hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett jogszerű használó,
b)	rendszerelem engedély esetében: az engedélyes,
c)	ellenőrzési eljárásban és értékelésnél kizárólag az engedélyes, kivéve ha az
ellenőrzés vagy az értékelés alapján az üzemeltetési engedélyt módosítani kell:
ilyenkor ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó,
d)	érvényesítés során az engedélyes és a külső bejelentő.
(2)	A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos elsőfokú eljárás
megindítására irányuló kérelmet kizárólag az eljárásra hatáskörrel rendelkező
hatóságnál lehet előterjeszteni.
(3)	A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet
értesíteni kell az eljárás megindításáról:
a)	a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti kérelem beérkezésétől
számított 30 napon belül,
b)	a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti kérelem
beérkezésétől számított 10 napon belül.
(4)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az eljáró hatóság a 17. § (2)
bekezdésének a) pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított 120
101
napon belül, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m) és n) pontja szerinti eljárásoknál
30 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire
történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.”
267.	§ (1) Az Atv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az Atv. a következő
12/A. §-sal egészül ki:
„12. § (1) A határozatot, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény (a továbbiakban Ket.) által az ügyintézési határidő
kezdőnapjaként meghatározott időponttól számítva meg kell hozni:
a)	a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti ügyekben 180 napon belül;
b)	a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben 60 napon
belül.
(2)	Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy
alkalommal, a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti ügyekben legfeljebb
90 nappal, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben
30 nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket
az eljárás megindításáról értesítettek.
(3)	A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő a 17. § (2) bekezdésének a),
pontja szerinti eljárásoknál 60 nap, míg a 17. § (2) bekezdésének c) és d) pontjai
szerinti eljárásoknál 30 nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője e határidőt egy
alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső
hatóságot értesíti.
(4)	A radioaktív anyagok és radioaktív hulladékok országhatáron át történő
szállításának engedélyezése, illetve jóváhagyása az EU hivatalos nyelvén készült
kísérőokmányokkal történik.
(5)	A nemzetközi szervezetekkel kötött szerződésekben vállalt kötelezettségekből
eredő ellenőrzések esetében az ellenőrzések jegyzőkönyve a nemzetközi szervezet
hivatalos nyelvén készül.
12/A. § (1) A helyszíni ellenőrzés a helyszínre vagy a hatósághoz telepített illetőleg a
folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is
történhet.
(2)	A nukleáris biztonság hatósági ellenőrzése nincs időkorláthoz kötve.
(3)	A hatóság a nukleáris létesítmény hatósági felügyeletéhez, vagyis az üzemeltető
tevékenységének értékeléséhez, elemzéséhez a hatósági határozatokban és a
jogszabályokban foglaltak teljesülésének igazolására, valamint az érvényesítési
eljárásainak lefolytatásához rendszeres és eseti megelőző, továbbá eseményhez kötött
ellenőrzéseket végez. A hatóság az ilyen tevékenységének folyamatosságát a
létesítmény telephelyén fenntartott helyszíni felügyelettel, és ügyeleti rend
működtetésével biztosíthatja.
102
(4)	A nukleáris létesítmény helyszíni ellenőrzésének megindítását, lefolytatását és
lezárását, iratok, dokumentumok bekérését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az
ellenőrzés és a jegyzőkönyvezés során az ügyfelet az üzemeltető biztonságért felelős
szervezeti egységének megbízottja, az ellenőrzött területen munkautasítás szerint
tevékenykedő vagy korábban tevékenykedett, az üzemvitelért felelős és karbantartó
személyek képviselik, ha ezt az ügyfél másképpen nem szabályozza. A bekért iratokat,
dokumentumokat az adott ügyhöz kapcsolódó értékelő, elemző tevékenység
befejezését követően is a hatóság tárolja.
(5)	A nukleáris létesítmény üzemeltetőjének minőségbiztosítását, a személyzet
képzését érintő dokumentum, adatbázis a hatóság által akkor is bekérhető, ha az
személyes adatokat is tartalmaz. Ezeket az adatokat a hatóság csak a hatósági jogosító
vizsgához kötött munkakörökben történő munkavégzés ellenőrzésére használhatja fel.”
268.	§ Az Atv. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege
(1)	bekezdésre változik:
„(2) A nukleáris létesítmény biztonságára lényeges hatással levő tevékenység esetében
az engedélykérelmet megalapozó dokumentációt független szakértővel értékeltetni
kell. A független szakértői értékelést a kérelmező az engedélykérelem részeként
benyújtja a hatósághoz.”
269.	§ Az Atv. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért,
amíg ez a felelősség okafogyottá nem vált, vagy más engedélyesre át nem szállt. A
felelősség a létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe
helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez,
átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez
megszerzett engedélyek érvényének megszűnése esetén is fennáll.”
270.	§ (1) Az Atv. 17. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
(Az OAH hatáskörébe tartozik:)
„a) a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe
helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez,
átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris
biztonsági engedélyezés;”
„c) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és
ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági ellenőrzése;”
(2)	Az Atv. 17. §-a (2) bekezdése a következő m-r) ponttal egészül ki:
(Az OAH hatáskörébe tartozik:)
103
„m) a nukleáris létesítmény nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első
alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges
nukleáris biztonsági engedélyezés;
n) az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris
biztonsági engedélyezés;
o)	üzemelő nukleáris létesítmények átalakításának elvi engedélyezése;
p) üzemelő nukleáris létesítmények rendszereinek, építményeinek és berendezéseinek
átalakítása (módosítása) elvi engedélyezése;
q) az Időszakos Biztonsági Jelentés jóváhagyása;
r) egyes szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és
értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó
munkakörök betöltésének jóváhagyása.”
(3)	Az Atv. 17. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az OAH a (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési
eljárásában minden más illetékes közigazgatási szerv külön jogszabályokban
meghatározott feladat- és hatáskörében szakhatóságként vesz részt.”
(4)	Az Atv. 17. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Üzemelő nukleáris létesítményeknek, azok rendszereinek, építményeinek és
berendezéseinek átalakításához (módosításához) kérelmet kell benyújtani az átalakítás
elvi engedélyezésére. Az elvi engedélyezés a módosítás biztonsági hatásának teljes
körű értékelését jelenti. Átalakítás részleges vagy teljes körű kivitelezésére, továbbá az
átalakításhoz szükséges berendezések, termékek gyártására és beszerzésére a kérelmet
az elvi engedélyezést követően vagy abban az esetben lehet benyújtani, ha az eljárás
részeként megtörténik a módosítás biztonsági hatásának teljes körű értékelése.
(7)	A 17. § (2) bekezdés a), c), d), és m) pontja szerinti engedélyezési eljárás - a
létesítmény telepítéséhez szükséges eljárást kivéve - a létesítmény engedélyesének
kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell
benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt számítógépes kezelést is lehetővé
tevő adathordozón is mellékelni kell.”
271.	§ Az Atv 19. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az OAH engedélyének alapját képező bármely szakhatósági hozzájárulás
érvényét veszti, akkor az illetékes szakhatóság a 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és
q) pontjai szerinti OAH-engedély visszavonását kezdeményezheti. Az OAH az ügy
súlyosságának figyelembevételével a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30
napon belül dönt.
(2)	Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c) d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési
eljárásában
104
a)	a belügyminiszter külön jogszabályban kijelölt szervek útján érvényesíti a
közbiztonságra és a belső rendre, a tűzvédelemre, a rendészetre, valamint a polgári
védelemre és a nukleárisbaleset-elhárításra vonatkozó,
b)	a földművelésügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az
élelmiszer-, a növény- és állategészségügyi, továbbá a talajvédelmi,
c)	gazdasági és közlekedési miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján
érvényesíti a földtani,
d)	a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján
érvényesíti a vízhasznosítással, a vízbázisvédelemmel és a vízkárelhárítással
összefüggő,
e)	a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján
érvényesíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízminőségvédelmi,
f)	az egészségügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az
ionizáló sugárzással összefüggő egészségügyi és sugárvédelmi,
g)	a területileg illetékes építésügyi hatóság érvényesíti az általános területrendezési és
építészeti;
h)	a Magyar Bányászati Hivatal elnöke érvényesíti a bányászati technológiai,
bányaműszaki és bányabiztonsági
szempontokat.
(3)	Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c) d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési
eljárásában a benyújtott engedélykérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt egyéb
hatósági engedélyeket.”
272.	§ Az Atv. 42. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti
szövegének (1) bekezdésre változik:
„(2) A nukleáris biztonsági hatóság a Ket.-ben meghatározott eseteken kívül a
nukleáris biztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető esetekben is a
fellebbezésre tekintet nélkül elrendelheti határozatának végrehajtását. A nukleáris
létesítményben bekövetkezett esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési
tapasztalat alapján a nukleáris biztonsági hatóság szükség esetén intézkedéseket
kezdeményez, a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a
környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elő.
(3)	Üzemzavar, baleset bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapotban az
üzemzavar, baleset megelőzése céljából, valamint üzemzavar, baleset bekövetkezése
esetén annak elhárítása és súlyosbodásának megelőzése érdekében - külön
jogszabályban előírtak szerint - az üzemviteli szervezet adott időpontban szolgálatban
lévő felelős vezetője jogszabályban megkövetelt hatósági engedély, valamint
jóváhagyás nélkül is elrendelheti az általa szükségesnek tartott művelet, intézkedés,
átalakítás végrehajtását.”
273.	§ Az Atv. 67. § -a a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
105
„n) a speciális érvényesítési eljárások rendjét.”
274.	§ Az Atv. 68. §-a (7) bekezdésének bevezető része helyébe a következő
rendelkezés lép, és a bekezdés az alábbi c) ponttal egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a közbiztonság és a belső rend
védelme, valamint a tűzbiztonság fokozása érdekében - az OAH felügyeletét ellátó
miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:”
„c) a tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeit és
azok érvényesítésének módját a hatóságok tevékenysége során.”
275.	§ A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
IX. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA, A DÖNTÉSE ELLENI
JOGORVOSLAT”
276.	§ A Kbt. 317. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és
alcím lép:
, A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása
317.	§ A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - az e törvényben meghatározott
eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell - a Ket. 160-
163. §-ának kivételével - megfelelően alkalmazni.”
277.	§ A Kbt. 319. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az
ideiglenes intézkedésen, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzésen (a
Ket. 30. §-a, 31. § (1) bekezdése és a Kbt. 325. § (3) és (4) bekezdése), valamint az
ügy érdemében hozott határozaton (a továbbiakban: érdemi határozat) (a Kbt. 340. §
(1)	bekezdése) kívül az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és
meghozhat minden olyan végzést, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság
hatáskörébe utal.”
278.	§ A Kbt. 320. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében „az Áe. 19. §-ának (1)
és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe „a Ket. 42. §-ának (1) és (3) bekezdésében”
szövegrész lép.
279.	§ (1) A Kbt. 321. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
106
„(1) A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének haladéktalanul,
de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha
vele szemben a 320. §-ban vagy a Ket. 42. §-ának (1), illetőleg (3) bekezdésében
meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes
teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.”
(2) A Kbt. 321. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(3) Ha a közbeszerzési biztos a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés
elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az
ügy befejezését eredményező végzés és az érdemi határozat meghozatalában nem
vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon biztos ellen ismételten előterjesztett bejelentés
esetén ez a korlátozás nem érvényesül.
(4)	Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó végzést az érdemi
határozat elleni jogorvoslatban kifogásolhatja.”
280.	§ A Kbt. 324. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj megfizetése alól gazdálkodó szervezet,
jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére mentesség nem
adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást.”
281.	§ A Kbt. 325. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„325. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a kérelem
megérkezésének napján indítja meg.
(2)	Ha a kérelem a 324. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a 324.
§ (3) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetőleg a meghatalmazott
képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a
kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a
kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást
megszünteti.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - nyolc
napon belül végzéssel akkor is elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra
jogosulttól származik. A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen a 345.
§ szerint külön jogorvoslatnak van helye.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha a
(3)	bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye,
az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Közbeszerzési
Döntőbizottság tudomására. Az eljárást megszüntető végzés ellen a 345. § szerint
külön jogorvoslatnak van helye.
107
(5)	A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat
jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. A kérelem visszavonása esetén a kérelmező
nem tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.”
282.	§ A Kbt. 327. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés
beérkezésének napján indítja meg az eljárást.
(5)	Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdés szerinti adatokat, a
Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kezdeményező szervezetet vagy személyt a
hiányok pótlására. A hiánypótlásra a 325. § (2) bekezdését kell megfelelően
alkalmazni.
(6)	A kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, illetőleg az eljárás
végzéssel történő megszüntetésére a 325. § (3)-(4) bekezdését is megfelelően kell
alkalmazni.”
283.	§ A Kbt. 329. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési
Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy
megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra
vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése, az iratok
beérkezésétől számított tizenöt napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását
hivatalból megindítja.”
284.	§ A Kbt. 330. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a
közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék
meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság az értesítéshez csatolja a
kérelmet, illetőleg a hivatalból való eljárás 327. § és 328. § szerinti eseteiben az annak
alapjául szolgáló kezdeményező iratot.
(2) Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a
közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg a közbeszerzési eljárást mellőzve
beszerzőt a közbeszerzéssel, illetőleg a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló
összes irat, vagy amennyiben ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok
azonnali megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló
iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.”
108
285.	§ A Kbt. 332. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy
hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés)
alapján történő szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes
intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a
közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg
alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.”
286.	§ A Kbt. 333. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„333. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes
döntéshozatali eljárását kezdeményezi az Európai Közösséget létrehozó szerződésben
foglalt szabályok szerint, erről külön végzéssel dönt és egyidejűleg az eljárást
felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében meghatározza azt a kérdést,
amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés
megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és a magyar jog
érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzést az Európai Bíróság
számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az Igazságügyi
Minisztérium részére is.
(2)	Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés ellen a 345. § szerint
külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására
halasztó hatálya van.”
287.	§ A Kbt. 336. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„336. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken
kívül egyéb érdekeltek is - személyesen vagy képviselőik útján - jelen lehetnek,
észrevételt tehetnek, illetőleg a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek
elő.
(2)	A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt végzésével a
tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból
kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben
meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges.”
288.	§ A Kbt. 338. §-át megelőző alcím és a 338. § helyébe a következő alcím és
rendelkezés lép:
„Az eljárási bírság
338.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügy részvevőjét eljárási
bírsággal sújthatja. Ennek összege természetes személy esetén ötezer forinttól
ötszázezer forintig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
esetén pedig ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet.
109
(2) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a 345. §-ban foglaltak szerint külön
jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó
hatálya van.”
289.	§ A Kbt. 339. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„339. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság - a (3) bekezdésben meghatározott ügy
kivételével - az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást
befejezni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor.
(2)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás
megindításától számított harminc napon belül köteles - a (3) bekezdésben
meghatározott ügy kivételével - az eljárást befejezni.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a 318. § (2) bekezdésében meghatározott ügyben
az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni.
(4)	Az (1)—(2) bekezdés szerinti határidő legfeljebb tíz nappal, a (3) bekezdés szerinti
határidő pedig legfeljebb harminc nappal - indokolt esetben egy alkalommal -
meghosszabbítható; erről legkésőbb az (1)-(3) bekezdés szerinti határidő lejárta
napján értesíteni kell azokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
(5)	Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.”
290.	§ A Kbt. 340. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában
a)	az alaptalan kérelmet elutasítja;
b)	a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát;
c)	megállapítja a jogsértés megtörténtét;
d)	a jogsértés megállapítása mellett a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívja a
jogsértőt e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének
meghozatalát feltételhez köti;
e)	a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési
eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még
nem kötötték meg;
f)	rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek
viseléséről.
(3)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés c)-e) pontja szerint határoz,
egyben
a)	az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való
részvételtől;
b)	elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való
törlését;
110
c)	elrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását;
d)	elrendelheti a 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5) bekezdésének, a 245. § (6)
bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésének alkalmazását;
e)	bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló
jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a
jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel
jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.”
291.	§ A Kbt. 343. §-át megelőző alcím és a 343. § helyébe a következő alcím és
rendelkezés lép:
„A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése és érdemi határozatának
nyilvánosságra hozatala
343.	§ (1) Az érdemi határozatot és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező
végzést az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell. Amennyiben a
határozat vagy az ügy befejezését eredményező végzés támogatással megvalósuló
közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot, illetőleg a végzést a közbeszerzéshez
támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell.
(2)	Az (1) bekezdésben nem említett végzést az ügyféllel, illetőleg az eljárás olyan
egyéb résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít
meg, illetőleg akinek jogi helyzetét közvetlenül érinti.
(3)	Az érdemi határozatot a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni. Az érdemi
határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról
a nyilvánosságot a 336. § (2) bekezdése alapján kizárta. A Közbeszerzési
Döntőbizottság érdemi határozatát továbbá akkor is közzéteszi, ha a határozat bírósági
felülvizsgálatát (346. §) kérték, de erre a tényre utalni kell.”
292.	§ (1) A Kbt. 51. címének helyébe a következő cím lép:
„JOGORVOSLAT A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG DÖNTÉSE ELLEN”
(2)	A Kbt. 345. §-ának (1)-(3) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a
következő rendelkezés és alcím lép:
„Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen
345.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen
külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. E § szabályai
szerint van helye jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának
felfüggesztését elrendelő végzés ellen is.
(2)	A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell
benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a
111
kérelmet - az ügy irataival együtt - beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a
bíróságnak.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön
jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A
bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság
végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.”
293.	§ A Kbt. 346. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek és
méltányossági eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a
Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti, illetőleg a Közbeszerzési
Döntőbizottság eljárását a 327. § (1) bekezdése alapján kezdeményező szervezet vagy
személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.”
KILENCEDIK FEJEZET
Környezetvédelmi és vízügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények
294.	§ A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Kvtv.) a következő címmel, valamint 64/A. §-sal egészül ki:
„Adatkezelés
64/A. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási szervek a
természetes és jogi személyekről adatokat környezetvédelmi ügyféljel (a
továbbiakban: KÜJ-szám) alkalmazásával
a)	a környezet használatára (4. § i) pont) vonatkozó hatósági határozatban
megállapított jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,
b)	a környezet használatával, igénybevételével, állapotával kapcsolatos tájékoztatási
kötelezettségek teljesítése,
c)	a környezet szennyezésének és károsodásának megelőzése, csökkentése és
megszüntetése, valamint felszámolása,
d)	a környezet használatával, szennyezésével és károsításával kapcsolatos fizetési
kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése
érdekében tarthat nyilván.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott célra
a)	természetes személy, illetve egyéni vállalkozó esetében
aa)	személyi adatok (név, születési név, anyja neve, születési hely, születés éve,
hónapja és napja),
ab)	lakcím, illetve székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei
településazonosító törzsszámmal,
ac)	vállalkozói igazolvány kiállítója és száma;
112
b)	jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében
ba)	cég neve, cégjegyzék száma, törzsszáma (adószámának első nyolc számjegye)
statisztikai tevékenységének kódja,
bb)	székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító
törzsszámmal
c)	a-b) pontok esetében
ca)	környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései,
cb)	a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó külön jogszabályokban
meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok
tarthatók nyilván.
(3)	A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a
nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal,
a műszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek, az
állategészségügyi, a növény- és talajvédelmi szervezetek, a földhivatal, a polgári
védelmi szervek feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben
meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén - jogosultak a nyilvántartásba
felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásához szükséges mértékben.
(4)	A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai illetőleg tájékoztatási célra
felhasználhatók és statisztikai illetőleg tájékoztatási célú felhasználásra -
személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(5)	A (3) bekezdésben nem szabályozott esetben adatok közlésének csak akkor van
helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.
(6)	Az adatkezelést végző szervek vezetői a természetes személyek személyes
valamint a jogi személyek üzleti titkot képező adatai védelméért való felelősségük
körében kötelesek olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési
rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az
adatvédelmi követelmények teljesülését. Az érintett személy vagy képviselője a rá
vonatkozó nyilvántartásba betekinthet, az iratokról másolatot, illetőleg a nyilvántartott
adatairól felvilágosítást kérhet.”
295.	§ A Kvtv. a következő 70/A. §-sal egészül ki:
„70/A. § A részletes környezeti hatástanulmány benyújtását elrendelő végzésnek
tartalmaznia kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl az eljáró
szakhatóság megnevezését, állásfoglalását és indoklását is. A részletes környezeti
hatástanulmány benyújtását elrendelő végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
296.	§ A Kvtv. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 77. § szerint végzett felmérés jóváhagyásakor a felügyelőség egyszerűsített
határozatot hoz (Ket. 71. § (3) bekezdés), illetőleg az eljárást tovább folytathatja az (1)
bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.”
113
297.	§ A Kvtv. 91. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a §
eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Szakértő kirendelésekor, illetve szakvélemény kérésekor a szakvélemény
megérkezéséig a felügyelőség az eljárást felfüggeszti.”
298.	§ A Kvtv. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § A környezet veszélyeztetésével és a környezet károsításával járó rendkívüli
esemény kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánítható.”
299.	§ A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 72.
§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés
számozása (6) változik:
„(5) A kártalanítás igény jogalapjáról és mértékéről a természetvédelmi hatóság
határozatban dönt. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.”
300.	§ A Tvt. 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Szakértő kirendelése, illetve szakvélemény kérése esetén az eljárást a
természetvédelmi hatóság a szakvélemény megérkezéséig felfüggeszti.”
301.	§ A Tvt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyelőség, illetőleg helyi védett természeti terület esetében a jegyző
korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet
károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat - a védett
természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése
esetében - fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
302.	§ A Tvt. 78. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg
az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(2) A Natura 2000 területen élő közösségi jelentőségű faj állományának, valamint
élőhelynek veszélyeztetése vagy súlyos sérelme esetén a külön jogszabályban
meghatározott hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá
nyilvánítható.
(3)	Ha védett növénytársulások fennmaradásához szükséges jogszabályban foglalt
kötelezettségének a földterület tulajdonosa (vagyonkezelője, használója) nem tesz
eleget, a felügyelőség határozattal kötelezheti a munkák elvégzésére, illetve a
kötelezés eredménytelensége esetén azt a kötelezett terhére és költségére
elvégeztetheti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánítható.”
303.	§ A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése
114
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint
lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a
települési önkormányzat jegyzője veti ki.”
304.	§ Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 20. §-
ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A veszélyes állat tartását, illetőleg szaporítását jogszabály vagy hatósági határozat
megtilthatja, illetve feltételhez kötheti. A veszélyes állatok körét, valamint tartásuk,
szaporításuk, illetve a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály állapítja
meg. A veszélyes állattá nyilvánításról szóló határozat fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilvánítható.”
305.	§ A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Hgt.) 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi hatóság - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően -
korlátozza, felfüggeszti, illetőleg megtiltja a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez
kötött tevékenység engedélytől eltérő, vagy engedély nélküli folytatását, a környezetet
károsító vagy súlyosan veszélyeztető hulladékgazdálkodási tevékenységet. A határozat
-	fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
TIZEDIK FEJEZET
Oktatási ágazati feladatokkal összefüggő törvények
306.	§ (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C.
törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) E törvényt kell alkalmazni a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai
szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállítása során is.”
(2) Az Etv. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem
rendelkezik. Az elismerési és honosítási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
307.	§ (1) Az Etv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
115
„(1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével, valamint a hazai
bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági
bizonyítványok kiállításával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatok
ellátása, ha e törvény másként nem rendelkezik, az Oktatási Minisztérium hatáskörébe
tartozik.”
(2) Az Etv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külföldi bizonyítványok által tanúsított szakképesítés e törvény IV. fejezete
szerinti elismerése, valamint a hazai szakképesítő bizonyítványokról szóló hatósági
bizonyítványok kiállítása a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer
meghatározására jogosított miniszter által irányított minisztérium hatáskörébe
tartozik.”
308.	§ Az Etv. 6. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Személyi adatok igazolására szolgáló hatósági igazolvány a magyar állampolgár,
továbbá a bevándorolt, letelepedett esetében a személyi azonosító adatokat tartalmazó
hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány), az útlevél vagy a jogosítvány,
valamely más tagállam állampolgára esetében az adott tagállam belső joga szerint
személyi azonosító adatokat tartalmazó igazolványnak minősülő okirat, más személy
esetében a tartózkodási engedély, továbbá a tartózkodási vízum, amennyiben azt
munkavállalási, jövedelemszerzési vagy családegyesítési céllal állították ki.
(4)	A kérelmezőnek a (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem kell igazolnia
magyarországi lakóhelyét, ha
a)	az elismerést továbbtanulási céllal kéri,
b)	a kérelem a Harmadik rész hatálya alá tartozik, vagy
c)	résztanulmányok beszámítását kéri.”
309.	§ (1) Az Etv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kérelmező az e törvényben, valamint a Ket.-ben meghatározott eljárási
cselekményeket elektronikus úton is gyakorolhatja, illetve az e törvény alapján
benyújtandó okiratokat, a 7. § (1) a), b) és c) pontjában meghatározott okiratok
kivételével, elektronikus úton is benyújthatja. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy az
elektronikus úton benyújtott okiratokat a kérelmező mutassa be.”
(2)	Az Etv. 8. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az eljáró hatóság az e törvényben, valamint a Ket.-ben meghatározott eljárási
cselekményeket - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja.
(8)	Az elismerési és honosítási eljárásban a külföldön kiállított bizonyítvány vagy
oklevél magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítése nélkül is bizonyító erővel
rendelkezik. Az eljáró hatóság azonban indokolt esetben előírhatja, hogy a
bizonyítványt vagy az oklevelet külföldi illetékes hatóság felülhitelesítse, illetve a
kérelmező nyújtson be olyan, külföldi illetékes hatóság által kiállított igazolást, amely
116
tanúsítja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél a kérelmezőt külföldön szabályozott
szakma gyakorlására jogosítja fel.
(9)	Az e törvény rendelkezései alapján benyújtandó okirat benyújtása helyett az ügyfél
az okirat által bizonyítani kívánt tényről kizárólag akkor tehet nyilatkozatot, ha e
törvény azt megengedi.
(10)	Ha külföldi oktatási intézmény vagy hatóság hazai bizonyítvánnyal vagy
oklevéllel kapcsolatban hazai oktatási intézményt vagy hatóságot keres meg, a hazai
oktatási intézmény vagy hatóság a megkeresésnek közvetlenül tesz eleget.”
310.	§ Az Etv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A kérelmező az elismerési és honosítási eljárás eredményeként meghozott
határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig jogosult újrafelvételi kérelmet
benyújtani. A újrafelvételi eljárásban meghozott határozat mások jogát, jogos érdekét,
vagy jogi helyzetét nem érintheti.”
311.	§ Az Etv. IV. Fejezete címének helyébe a következő cím lép:
„A szakképesítés elismerése
Az alap-, közép- és felsőfokú szakképesítés elismerése, a hatósági
BIZONYÍTVÁNY”
312.	§ Az Etv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Az eljáró hatóság a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítványnak a
magyar általános iskolai, szakképesítő vagy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal
való egyenértékűségéről, ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály állapítja meg,
hatósági bizonyítványt állít ki.”
313.	§ Az Etv. Negyedik része címének helyébe a következő cím lép, az Etv. a
következő XI. Fejezettel egészül ki, egyidejűleg az eredeti XI-XIV. Fejezet számozása
XII-XV. Fejezetre változik:
„A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRŐL ÉS A HAZAI SZAKMAI
GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, A TÁJÉKOZTATÁS, A
RÉSZTANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA, AZ ELJÁRÁS DÍJA ÉS A ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XI. Fejezet
A hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló
hatósági bizonyítvány
117
60/A. § (1) Az eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről
hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány azt igazolja, hogy a
bizonyítványt vagy az oklevelet hazai oktatási intézmény állította ki, továbbá igazolja
a bizonyítvány vagy az oklevél által tanúsított végzettségi szintet, szakképesítést vagy
szakképzettséget. Ha a bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulásra, továbbtanulásra
történő jelentkezésre vagy szabályozott szakma gyakorlására is feljogosít, akkor a
hatósági bizonyítvány ezeket a körülményeket is igazolja. Ha a szabályozott
szakmához tartozó szakmai tevékenység részben azonos vagy összetéveszthető egy
másik szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenységgel, az eljáró hatóság
megállapíthatja, hogy az oklevél vagy a bizonyítvány mely szabályozott szakma vagy
mely szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására nem jogosít Magyarországon.
(2) A kérelmezőnek a bizonyítványa vagy az oklevele hatósági bizonyítvánnyal
történő igazolására irányuló kérelméhez mellékelnie kell a bizonyítványa vagy
oklevele hiteles másolatát, az eljáró hatóság azonban a bizonyítvány vagy oklevél nem
hiteles másolatát is elfogadhatja.
60/B. § (1) Az eljáró hatóság kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy a
kérelmező valamely szabályozott szakmát Magyarországon ténylegesen és jogszerűen
gyakorolt, illetve amennyiben ezt a szakmát gazdálkodó szervezet vezetőjeként [30. §
(6)	bekezdés] vagy egyéni vállalkozóként gyakorolta, akkor erről a körülményről is.
(2)	A kérelmezőnek a szabályozott szakma gyakorlásának hatósági bizonyítvánnyal
történő igazolására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:
a)	a kérelmező tényleges és jogszerű szakmagyakorlásáról szóló munkáltatói, jegyzői
vagy kamarai nyilatkozatot,
b)	a kérelmező egyéni vállalkozói igazolványának másolatát vagy munkaszerződését.
(3)	Amennyiben a kérelmező a szabályozott szakmát gazdálkodó szervezet
vezetőjeként gyakorolta, kérelméhez a (2) bekezdésben meghatározott iratokon
túlmenően mellékelnie kell:
a)	a kérelmező munkáltatójának szervezeti felépítését bemutató iratot,
b)	a kérelmező által vezetett szervezet vagy szervezeti egység munkavállalóinak
munkaszerződését.
60/C. § (1) A 4. § (5) bekezdésében meghatározott eljáró hatóság kérelemre a hazai
bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványban igazolja, hogy a
bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési
követelményei összhangban állnak az európai közösségi jog által meghatározott
minimális képzési követelményekkel.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány kiállítása azért nem
lehetséges, mert a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei,
illetve képesítési követelményei nem állnak összhangban az európai közösségi jog
által meghatározott minimális képzési követelményekkel, akkor a 4. § (5)
bekezdésében meghatározott eljáró hatóság a kérelmező hazai szakma gyakorlatáról
kérelemre a 60/B. § rendelkezései szerint hatósági bizonyítványt állít ki.”
118
314.	§ (1) Az Etv. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmezőnek az e törvény I., II., XI. és XII. Fejezete szerinti eljárásért a
kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb
munkabér egynegyedének megfelelő összeget (a továbbiakban: eljárási díj) kell
befizetnie az eljáró hatóság számlájára.”
(2) Az Etv. 64. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a nem tagállami állampolgár kérelmező az eljárásban költségmentesség iránti
igényt terjeszt elő, az eljáró hatóság a kérelem megalapozottságának elbírálása céljából
-	a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaira
vonatkozó adatok továbbítását igényelheti a központi idegenrendészeti
nyilvántartásból.”
315.	§ (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szat.) 5.
§-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések
tekintetében)
f közvetlenül - vagy az általa működtetett költségvetési szerv vezetője útján - évente
egy alkalommal dönt a szakértői névjegyzékbe és a vizsgaelnöki névjegyzékbe történő
felvételről, valamint elkészíti és kiadja a szakértői névjegyzéket és a vizsgaelnöki
névjegyzéket, továbbá”
(2) A Szat. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki
névjegyzékbe történő felvételre irányuló hatósági ügyekben a hatóság az eljárási
cselekményeit - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja.
(2)	Az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe
történő felvételre irányuló ügyekben az ügyfél kérelmét elektronikus úton is
benyújthatja. Az eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásához jogszabály által
előírt közokiratok, illetve azok hiteles másolata elektronikus úton nem terjeszthető elő.
(3)	Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.”
316.	§ A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. §-a a következő (13)-
(15) bekezdéssel egészül ki:
119
„(13) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben a hatóság az
eljárási cselekményeit - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is
gyakorolja.
(14)	Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben az ügyfél
kérelmét elektronikus úton is benyújthatja. Ha jogszabály az eljárás megindítására
irányuló kérelem mellékleteként közokirat, illetve annak hiteles másolata benyújtását
írja elő, a melléklet elektronikus úton nem terjeszthető elő.
(15)	Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.”
TIZENEGYEDIK FEJEZET
Építésügyi ágazattal összefüggő törvények
317.	§ Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény (a továbbiakban: Etv.) 20. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(3) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati
rendelettel elrendelt tilalomról, korlátozásról, vagy ezek megszüntetéséről - a
változtatási tilalom kivételével - a települési önkormányzat képviselő-testülete (a
fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése, illetőleg a kerületi önkormányzat
képviselő-testülete) a főjegyző, illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket.
(4)	A természeti, és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében -
törvényben meghatározott esetekben - az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási
szerv rendeli el határozattal a telekalakítási, illetőleg az építési tilalmat. A határozatról
az érintett ügyfeleken kívül tájékoztatni kell az érintett települési önkormányzatot és a
területileg illetékes építésügyi hatóságot is.”
318.	§ Az Etv. 28.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettséget és annak mértékét a települési
önkormányzat jegyzője az érintettekkel határozatban közli.”
319.	§ Az Etv. 29.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a települési önkormányzat
jegyzője az érintettekkel határozatban közli.”
320.	§ Az Etv. 30.§-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
120
„(7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az
időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatályba lépésének, illetőleg az e
törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő
határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának
tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi
önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg
illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül
írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a
kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között - a
kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor
kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az ingatlan fekvése szerinti illetékes
megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője folytat le a kisajátítási kártalanítás
szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel. A kártalanítási ügyben
az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 9o napon belül meg kell
hozni.”
321.	§ Az Étv. 30.§-a a következő (8) és (9) bekezdésekkel egészül ki:
„(8) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének a kártalanítás ügyében
hozott határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, az ügyfél
jogszabálysértésre hivatkozással azonban kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát.
A kártalanítási ügyben kezdeményezett bírósági eljárást a kártalanítás megfizetésére
kötelezett ellen is meg kell indítani. A bíróság a kártalanítási ügyben hozott
határozatot megváltoztathatja.
(9)	A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén
megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan
megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az
adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett
kártalanítást be kell számítani.”
322.	§ (1) Az Étv. 48. §-ának (3)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építésügyi hatóság a 45. § (1) és (2) bekezdésében említett építésügyi hatósági
ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti
bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon
belül tisztázza a tényállást, melynek keretében:
a)	vizsgálja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának
a feltételei fennállnak-e, vagy megteremthetőek-e,
b)	a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről
és jogkövetkezményeiről, és egyben
c)	legfeljebb 60 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedélykérelem
benyújtására hívja fel.
(4)	Amennyiben az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a
fennmaradási engedély iránti kérelmét, úgy az építésügyi hatóság az építmény bontását
elrendeli.
121
(5)	A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetőleg az (1)-(2)
bekezdés szerinti szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű
megállapítása mellett - meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes
(határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet.
(6)	A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi
engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó
fennmaradási engedély megadásával egyidőben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie
kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési
munkáinak teljes befejezése után a 44. § előírásai szerinti használatbavételi
engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(7)	A meghatározott idő elteltét, illetőleg az engedély visszavonását követően az
építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania.
Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget
nem teljesítették. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi
hatóság a lebontást elrendeli.
(8)	Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély
nem adható az építésügyi hatóság elrendeli:
a)	a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy
b)	- ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető -, a lebontását.
(9)	Az építésügyi hatóság az (1)-(8) bekezdés alapján a szabálytalanság tudomásra
jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem
állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül
intézkedhet. A (7) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves
időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély
visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától,
illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani.
(10)	A (9) bekezdés szerinti egyéves időtartam az építésügyi hatóság számára újra
kezdődik:
a)	a (3) bekezdésben foglaltak esetén a fennmaradási engedélykérelem benyújtására
való felhívás közlésétől, illetve
b)	ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva
terjeszti elő a fennmaradási engedélykérelmét, továbbá
c)	ha a kérelmét módosítja, vagy visszavonja.”
(2)	Az Étv. 48. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A fennmaradási engedélyezés (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételeit új eljárás
elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor érvényben volt építésügyi
szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor
hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.
122
(12)	Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének az (1) és (2) bekezdésekben
meghatározott feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható
akkor is, ha a (9) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az
esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani
már nem lehet.
(13)	A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási
vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője,
használója) tűrni köteles.”
323.	§ Az Étv. a következő 53/A- 53/C. §- okkal egészül ki:
„53/A.§ (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági, valamint az egyéb
építésügyi igazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv által lefolytatott eljárások
közül - ha az ügyfél ezt kezdeményezi és ha ennek az információ-technológiai (IT)
feltételei fennállnak - a panaszügyek intézése, továbbá a (3) bekezdés szerinti értesítés
jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton is lefolytatható. Egyéb
építésügyi eljárásban az elektronikus ügyintézés jogszabályban meghatározott
esetekben és módon, az ott meghatározott ütemezésben folytatható le. A miniszter, az
52. § (5) bekezdés szerinti hatóságok, valamint a 32. § (6) bekezdés szerinti
névjegyzékeket vezető szervek az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük
elősegítése érdekében elektronikus tájékoztatási szolgáltatást működtetnek.
(2)	Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban ügyfélnek minősül az a
természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, továbbá akit
(amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, valamint akire (amelyre) nézve a hatósági
nyilvántartás az adott üggyel összefüggésben adatokat tartalmaz, így különösen:
a)	az építtető, valamint
b)	ha nem azonos az építtetővel, az ingatlannal rendelkezni jogosult,
c)	a közterület kivételével a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett
ingatlannal, ingatlanokkal közös határvonalú (telekhatárú) - telekkel rendelkezni
jogosult, kivéve a telekegyesítésre és a telekhatár rendezésre irányuló építésügyi
hatósági eljárásokat,
d)	jogszabályban meghatározott esetekben a tervező, a felelős műszaki vezető, az
építési műszaki ellenőr és a kivitelező.
(3)	Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóság:
a)	a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet,
b)	a kérelemre indult eljárásban a kérelmezőt és az érintett ügyfelet
az eljárás hivatalból történt megindításától, illetve a kérelem beérkezésétől számított öt
munkanapon belül értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról,
az ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről.
(4)	Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott bírságok (építésügyi,
építésfelügyeleti, eljárási) az 50. § (1) bekezdése szerinti célelőirányzatot illetik,
behajtásukra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
123
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 131. § (1) bekezdésének
előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(5)	Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott bírságok megállapított
határidőn túli megfizetése esetén a késedelmi pótlékot a Ket. 138. §-a szerint kell
megfizetni.
53/B.§ (1) Az építésügyi hatóságnak a szakhatósághoz intézett megkereséséhez
csatolnia kell a hozzájárulás megadásához szükséges - külön jogszabályban
meghatározott példányszámú és tartalmú - mellékletet.
(2)	A szakhatóság hozzájárulása - az általános érvényű építésügyi jogszabályokban és
a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben nem érintett egyéb - a hatáskörébe
tartozó, a szakterületre irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alapulvételével
kialakított, a szakterület követelményeinek érvényre juttatását biztosító szakkérdésekre
terjed ki.
(3)	A szakhatóság hozzájárulásában foglalt előírásokat - az (2) bekezdésben
meghatározott körben - az építésügyi hatóság határozatába kell foglalni. Az építésügyi
hatóság a szakhatóság (2) bekezdésnek nem megfelelő tartalmú véleményét - a felettes
szakhatósággal egyeztetve - a határozat meghozatalánál figyelmen kívül hagyja.
(4)	A szakhatóság a hozzájárulása megadása során a véleményezett építészeti-műszaki
tervdokumentációt keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látják el és azt a
szakhatósági hozzájárulással együtt megküldi az eljáró építésügyi hatóságnak.
53/C.§ (1) Az építésügyi hatóság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás
jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha az építtető kérelme:
a)	a Ket. 37. § (1) bekezdésben foglaltak szerint hiányos, a kérelem beérkezésétől
számított legkésőbb 10 munkanapon belül, ha
b)	az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-
műszaki tartalmából fakadóan hiányos, úgy az a) pont szerinti hiánypótlást követő 10
munkanapon belül
hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.
(2)	Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi
igazgatási feladatot ellátó szervezetek eljárásaiban a Ket.-ben foglalt általános
követelményeken túlmenően a kérelmek és a döntést tartalmazó határozatok részletes
tartalmi követelményeit külön jogszabály határozza meg.
(3)	Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása
érdekében bizonyítási eszközként az építésügyi hatósági engedély kérelem
benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló építészeti-műszaki
tervtanácsi szakmai véleményt - különös tekintettel az építészeti minőséggel, az
értékvédelemmel, valamint a környezethez való illeszkedéssel kapcsolatosakra - a
Ket. 50. § (6) bekezdésében foglaltak szerint veszi figyelembe.
124
(4)	Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezés során jogszabályok által
engedélyezett körben az engedély megadását a tervtanácsi szakmai vélemény alapján
megtagadhatja.
(5)	Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi igazgatási
feladatot ellátó szervezetek határozatainak méltányosságból való módosítására nincs
lehetőség.
(6)	A 46. § (2) bekezdésében, valamint az 52. § (1)-(2) és (6)-(7) bekezdésében
meghatározott hatóságokon, illetve törvény szerinti felügyeleti szerveiken túlmenően
kormányrendeletben megjelölt szervezetek is elláthatnak a Ket. 12. § (4) bekezdésében
foglaltak figyelembe vételével építésügyi igazgatási feladatokat.”
324.	§ (1) Az Étv. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(2) bekezdésben említett nyilvántartások a személyes adatok védelméről és
a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek
megfelelően az alábbi személyes adatokat tartalmazhatják:
a)	családi és utónév, születési név,
b)	születési hely és idő, anyja neve,
c)	lakcím, székhely,
d)	személyi igazolvány száma,
e)	iskolai végzettség, szakképesítés, szakvizsga, szakmai gyakorlat, szakmagyakorlási
jogosultság adatai,
f)	fegyelmi büntetések,
g)	számlát vezető hitelintézet neve.”
325.	§ (1) Az Étv. 62.§-ának (1) bekezdése a következő o)-q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„o) a felsőoktatási szakokon szerzett szakképesítésekről szóló kormányrendeletben
meghatározottak vonatkozásában a szabályozott építésügyi szakmák tekintetében a
szakképesítések és szakképzettségek elismerésének részletes eljárási szabályait,
p) a településtervezők, az építészeti-műszaki tervezők, az építésügyi műszaki
szakértők, az építési műszaki ellenőrök, a felelős műszaki vezetők és az építésügyi
hatósági ügyintézők továbbképzésének részletes szabályait,
q) a településrendezési, építészeti-műszaki tervtanácsokra, valamint az építészeti
minőség és értékvédelem követelményeire vonatkozó szabályokat”
(rendelettel állapítsa meg.)
(2) Az Étv. 62. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
125
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy)
„i) az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások lefolytatásának
részletes szabályait, az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági határozatok
részletes tartalmi követelményeit,”
(rendelettel állapítsa meg.)
326.	§ A tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 38. §-ának (1) és (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Epítész Kamara, a területi mérnöki
kamarák, és a területi építész kamarák (a továbbiakban együtt : kamarák) tevékenysége
felett az általános törvényességi felügyeletet a regionális fejlesztésért és
felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
Azokban az esetekben, amikor a kamarák törvényességi felügyeletére a sajátos
építményfajtákra, vagy a műemlékekre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő
tevékenysége alapján kerül sor, akkor a miniszter a törvényességi felügyelet körében
gyakorolt intézkedéséhez - előzetesen - kikéri, illetve figyelembe veszi az illetékes
miniszter szakmai véleményét.
(2) A miniszter, mint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) foglaltak szerinti
felügyeleti szerv, jogosult hivatalból megvizsgálni a kamarák 42. § (1) bekezdés
szerinti hatósági eljárását és azok döntését. ”
327.	§ A Kamtv. IX. Fejezetének címe, továbbá 42. § és 43. §-a helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„Közigazgatási hatósági ügyek intézése
42.§ (1) A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a
következő ügyekben:
a)	mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogosultságának megállapítása, törlése,
visszavonása, illetve az érvényességével kapcsolatos eljárás és döntés
b)	törvénnyel, vagy kormányrendelettel a kamarák hatáskörébe utalt egyéb építésügyi
igazgatási ügyek intézése
(az a)-b) pontok a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).
(2)	Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a kamarai hatósági eljárást első
fokon a területi kamara folytatja le. A területi kamara döntése ellen fellebbezésnek van
helye, melynek az elbírálására az országos kamara jogosult.
(3)	A kamarai hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmet kizárólag írásban, az e
célra rendszeresített nyomtatványon lehet előterjeszteni. A kérelemre indult eljárásban
126
az ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni. Nem minősül írásbeli
kérelemnek a telefax és az elektronikus eszközök útján benyújtott kérelem.
(4)	A 3. § (1) bekezdés a) pontja és a 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
névjegyzékből történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a
törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet
nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.
(5)	A kamarai hatósági eljárás során hozott határozatnak méltányosságból való
módosítására nincs lehetőség.
Hatósági igazolvány és nyilvántartás
43.	§ (1) A területi kamara kérelemre a tervezői és szakértői névjegyzéki bejegyzésről
hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány igazolja a névjegyzékbe vétel
idejét, érvényességét, a gyakorolható tevékenység leírását.
(2)	A kamarák a következő adattartalommal vezetnek nyilvántartást a
jogosultságokról:
a)	családi és utónév, születési név,
b)	születési hely és idő, anyja neve,
c)	lakhely, székhely,
d)	szakmagyakorlásra jogosító iskolai végzettség kelte,
e)	a névjegyzékbevételt megelőző szakmai gyakorlat ideje, helye,
f)	a jogosultsági vizsga kelte, minősítése, kiállítója
g)	névjegyzékbevétel napja, érvényességi ideje,
h)	mérnöki, illetve építészeti tevékenységhez kötött továbbképzések jellege,
eredményei,
i)	az áthelyezés időpontja,
j) fegyelmi büntetések,
k) a névjegyzék megszűnése esetén a iratok átadásának vagy irattárba helyezésének
napja.
(3)	A névjegyzékből történő törlést követően az e §-ban megjelölt személyek adatait a
területi kamara 10 évig köteles megőrizni.
(4)	A kamarák a következő adattartalommal vezetnek nyilvántartást az 1. § (3)
bekezdés szerint mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytató jogi személyekről (a
továbbiakban: társaság):
a)	a társaság neve,
b)	a társaság székhelye,
c)	a társaság tagjainak, vezetőinek adatai (név, születési hely és idő, anyja neve,
tagsági jogviszony, névjegyzéki száma),
d)	tervezői illetve szakértői jogosultsággal rendelkező alkalmazottak adatai (név,
születési hely, idő, lakcím, névjegyzéki szám, alkalmazás időtartama),
e)	az alapítás időpontja,
f)	a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám,
127
g)	a névjegyzékbe történő felvétel időpontja,
h)	a névjegyzékből történő törlés időpontja.
(5)	A társaság a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát
a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni.
(6)	A nyilvántartásból történő törlést követően a társaság adatait a területi kamara 10
évig köteles megőrizni.”
328.	§ A Kamtv. a következő 55. §-sal egészül ki:
„55.§ Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a)	a kamarák hatáskörébe tartozó ügyeket, a kamarai hatósági eljárások részletes
szabályait, a kérelem tartalmát és mellékleteit, a határozat részletes tartalmi
követelményeit, a nyilvántartások vezetésének módját
b)	a kamarai hatósági eljárások ellátásához szükséges feltételeket
rendeletben határozza meg.”
TIZENKETTEDIK FEJEZET
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény módosítása
329.	§ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 14. §-ának (1) bekezdése a következő
c)	ponttal egészül ki:
(Törvény e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg)
„c) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival - beleértve a baleseti ellátásokat is -
kapcsolatos eljárásokban
ca)	a joghatóságra, a hatáskörre, az illetékességre,
cb)	a hatóság döntéseire,
cc)	a jogorvoslatokra,
cd)	a végrehajtásra.”
330.	§ A Ket. 33. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyintézési határidőbe nem számít be:)
„c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére
irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,”
331. § A Ket. 41. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
128
„(9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági közvetítő nevére,
elérhetőségére, képesítésére, valamint tevékenységi körére vonatkozó adatai
nyilvánosak.”
332.	§ A Ket. 95. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.”
333.	§ A Ket. 98. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) Végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve a (3) és (4)
bekezdésben, továbbá a 109. § (2) bekezdésében szabályozott eseteket. Törvény az
önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti.
(3)	Az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat
nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a költség összegének
megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen önálló
fellebbezésnek van helye.”
334.	§ A Ket. 101. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A határozat akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha)
„e) azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi,
munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy
természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása,
illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi.”
335.	§ A Ket. 109. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás
egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat
közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a
közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni
kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja.
(2)	Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél,
továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője
jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági
felülvizsgálatát. Az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg, ha a
végzést olyan hatóság hozta, amelynek - a Kormányt ide nem értve - nincs felügyeleti
szerve, továbbá akkor, ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is
kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A bíróság
a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül.”
129
336.	§ A Ket. 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha)
„d) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a
bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet
meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,”
337.	§ (1) A Ket. 148. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a végrehajtást elrendelő szerv -
kérelemre - a végrehajtás felfüggesztését rendelheti el, ha
a)	a hatóság jogutódlás esetén a kötelezettség teljesítési határidejét meghosszabbítja
(16.§ (3) bekezdés), vagy
b)	a jogosult kérelmére elrendelt végrehajtás során a felfüggesztést a jogosult
kezdeményezi,
c)	felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában különös méltánylást érdemlő
körülménynek kell tekinteni, ha a végrehajtás foganatosítása a kötelezettre - az összes
körülmény mérlegelése alapján - aránytalanul súlyos következménnyel járna, így
különösen ha a kötelezettet rendkívüli esemény (természeti csapás, baleset, betegség
stb.) sújtja, vagy a végrehajtás a kötelezett és az eltartottak létfenntartását, a
foglalkozás gyakorlását gátolja. E címen nincs helye az eljárás felfüggesztésének, ha a
végrehajtás halasztása az ellenérdekű ügyfél érdekeit sérti vagy közérdekbe ütközik.
(3)	Ha a különös méltánylást érdemlő körülményt a végrehajtást foganatosító szerv
észleli, azt az eljárás felfüggesztése céljából haladéktalanul közli a végrehajtást
elrendelő szervvel.
(4)	A végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszthető, ha
a)	a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban, vagy
a vagyontárgyat a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében előbb
lefoglalta,
b)	a kötelezett bármely jogcímen esedékes bevételére, vagy a vagyoni helyzetében
várható - igazolható - változásra tekintettel a végrehajtás szempontjából az eljárás
felfüggesztése célszerű,
c)	a felügyeleti szerv, vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság - változatlan
tényállás mellett - új eljárás lefolytatását rendeli el,
d)	ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő és a
kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik.
(5)	A végrehajtás felfüggesztése kötelező, ha
130
a)	az e törvényben szabályozott jogorvoslás során a felügyeleti szerv, vagy a
közigazgatási ügyekben eljáró bíróság elrendeli,
b)	azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni óvásban indítványozza,
c)	a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, illetve az
közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges,
d)	jogszabály elrendeli.”
(2) A Ket. 148. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A végrehajtás felfüggesztésének elrendelésétől a felfüggesztés megszüntetéséig
újabb végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, késedelmi pótlék nem számítható
fel. A felfüggesztéssel minden határidő megszakad és a felfüggesztés
megszüntetésével újra kezdődik.”
338.	§ A Ket. 149. §-ának (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A végrehajtást elrendelő szerv vagy felügyeleti szerve a végrehajtást végzéssel
megszünteti, ha)
„f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzügyi intézményre vagy a
munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján (133.§ (5) bekezdés, 134.§ (3)
bekezdés), vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra
kötelezettel szemben érvényesítette,
g)	ha jogszabály a végrehajtás megszüntetését rendeli el.”
TIZENHARMADIK FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
339.	§ (1) A BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (továbbiakban: BM
KKH) jogutóda a vagyoni jogok és kötelezettségek valamint a vagyonnyilatkozattal, a
közigazgatás-szervezéssel és közigazgatási személyzetpolitikával, közszolgálati
rendszerirányítással, valamint közigazgatási minőségbiztosítással kapcsolatos
feladatok ellátása, illetve a BM KKH-nál foglalkoztatott köztisztviselőkkel
kapcsolatos munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlása tekintetében a
Belügyminisztérium. Ahol jogszabály a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban BM
Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt említ, azon a Belügyminisztériumot,
ahol hivatalvezetőt említ, ott belügyminisztert kell érteni.
(2)	A Ktv. 22/A. § - 22/B. §-okban meghatározott, a Belügyminisztériumot, illetve a
belügyminisztert megillető feladat- és hatásköröket a Belügyminisztérium szervezetén
belül működő Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrzési Iroda (továbbiakban:
Iroda) látja el illetve gyakorolja. Az Iroda a belügyminiszter közvetlen
alárendeltségében, de feladatkörében függetlenül működik, önálló jogi személyiséggel
nem rendelkezik. Feladatkörében befolyástól mentesen, önállóan jár el. Az Irodánál
foglalkoztatottak más tevékenység végrehajtásába nem vonhatók be. Az Iroda -
131
minisztériumi főosztályvezetői jogállású - vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat
a belügyminiszter gyakorolja. A belügyminiszter az Iroda tevékenységét érintő egyedi
utasítást nem adhat.
340.	§ (1) E törvény rendelkezéseit - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a
törvény hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell
alkalmazni.
(2)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény - e törvény
213.	§-ával megállapított - 84/H. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést
alkalmazni kell azokra az európai szabadalmakra is, amelyek megadását az Európai
Szabadalmi Közlönyben e törvény hatálybalépését megelőzően hirdették meg, de az
attól számított hat hónap e törvény hatálybalépését követően jár le.
(3)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény - e törvény
223.	§-ával megállapított - 115/B. §-ának (1) bekezdésében említett három hónapos
határidőt e törvény hatálybalépésétől kell számítani, ha a közösségi növényfajta-
oltalom 2004. május 1-je és e törvény hatálybalépése közötti időszakban szűnt meg.
(4)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek az e törvény 275-293. §-
ával megállapított rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése után kérelmezett,
kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.
(5)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény e törvény 121. §-ával, a
közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény e törvény 152. §-ával megállapított
rendelkezéseit e törvény hatályba lépését követően benyújtott pályázatok elbírálása és
e törvény hatályba lépését követően előterjesztett áthelyezés iránti kérelmek intézése
során kell alkalmazni.
(6)	E törvény hatálybalépésétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény 95. §-ának - e törvény 110. §-ával megállapított - (5) és (6)
bekezdésében foglalt rendelkezést a 2005. november 1-jét megelőző időpontban
kibocsátott fizetési meghagyásokra is alkalmazni kell.
341.	§ A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV.	törvény 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tartozás végrehajtására a
végrehajtó szolgálatok létrejöttéig az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
342.	§ (1) A Ket. 131. §-a (1) bekezdésének hatálybalépéséig az építésügyi- és az
építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírságok
(építésügyi, építésfelügyeleti, eljárási) adók módjára behajtandó köztartozásnak
minősülnek, melyet minden esetben az építésügyi hatóság megkeresésére az illetékes
állami adóhatóság hajt be.
(2)	Az építésügyi hatóság a (1) bekezdés szerint behajthatatlan bírság és annak a Ket.
szerint számított késedelmi kamata összegéig, az építésügyi hatóság javára, az érintett
132
ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzésre az
építésügyi hatóságnak a bírság behajthatatlansága esetén hozott, a bejegyzést elrendelő
jogerős határozata alapján kerül sor.
(3)	Amennyiben a bejegyzés alapjául szolgáló követelést és késedelmi kamatát
megfizetik, az összeg beérkezéséről szóló értesítés vagy igazolás bemutatásától
számított 15 napon belül az építésügyi hatóság határozatot hoz a jelzálogjog törlésének
elrendeléséről, amelyet annak jogerőre emelkedése után haladéktalanul megküld az
ingatlan-nyilvántartás részére.
343.	§ A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek a Ket. 27. §-ának (5)
bekezdésében szabályozott együttműködési megállapodást köthetnek az irányításuk
(felügyeletük) alá tartozó szervekre is kiterjedő érvénnyel a külföldi társszervekkel
hatósági feladataik ellátásának előmozdítására.
344.	§ Ahol jogszabály az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957.
évi IV. törvényt említi, ott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, ahol államigazgatási eljárást említ, ott
közigazgatási hatósági eljárást kell érteni.
345.	§ (1) E törvény a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott kivétellel 2005. november
1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 18. §-ának (2) bekezdése, a 339. §-a, a 346. §-a (1) bekezdésének 1.
pontja, továbbá a 347. §-a (1) bekezdésének 4. pontja 2005. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény e törvény 35. §-ával
megállapított 82/C. §-ának (5) bekezdése, továbbá e törvény 142-144. §-a és 162. §-
ának (2) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 238. §-a, 252. §-a, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők
oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény - e törvény 236. §-ával megállapított - 46/D. §-
ának (2) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.
(5)	E törvény 208. §-a, 257. §-a, 262. §-a, valamint a találmányok szabadalmi
oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény - e törvény 206. §-ával megállapított -
53/D. §-ának (2) bekezdése és - e törvény 224. §-ával megállapított - 118. §-ának (4)
bekezdése, továbbá a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII.
törvény - e törvény 256. §-ával megállapított - 32/B. §-ának (2) bekezdése 2007.
július 1-jén lép hatályba.
346.	§ (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
1.	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. §-ának (7)
bekezdésében a „Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati
Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe „Belügyminisztériumot”
szövegrész lép,
133
2.	a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-ának (5) bekezdésében
„az illetékes megyei (fővárosi) szerv vezetője,” szövegrész helyébe „az illetékes
területi szerv vezetője” szövegrész lép,
3.	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 256/A. §-ának (1)
bekezdésében a „240/E. § (1)-(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „240/F. § (1)-(4)
bekezdése” szövegrész lép,
4.	a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 49. §-a (4)
bekezdésének második mondatában, 62. §-ának (2) bekezdésében, 72. §-ának (2)
bekezdésében, 100. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és 114/S. §-ának (2)
bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szövegrész, 53. §-a (2)
bekezdésének a) pontjában a „határozatok” szövegrész helyébe a „döntések”
szövegrész, 57. §-ának (6) bekezdésében, 84/S. §-ának (9) bekezdésében és 114/I. §-
ának (6) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szövegrész,
86. §-ának (1) bekezdésében, 90. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 93. §-ának (1)
bekezdésében és 100. §-ának (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe
a „döntésének” szövegrész, 100. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „határozatot”
szövegrész helyébe a „döntést” szövegrész, XI. fejezetének címében a „határozatának
megváltoztatása” szövegrész helyébe a „döntéseinek felülvizsgálata” szövegrész, 16.
§-ának (2) bekezdésében a „(114/Z. §)” szövegrész helyébe a „(115/C. §)” szövegrész,
97/A. §-ában a „[85. § (5) bek.]” szövegrész helyébe a „[85. § (10) bek.]” szövegrész,
valamint 84/K. §-ának (2) bekezdésében a „84/H. § (2) bekezdésében” szövegrész
helyébe a „84/H. § (3) bekezdésében” szövegrész lép,
5.	a tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
1996. évi LVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében, valamint a 11.§ (2) bekezdés a)
pontjában „az államigazgatási eljárás általános szabályait” szövegrész helyébe „a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait” szövegrész lép,
6.	a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7. § (8) bekezdésében, a
8.	§ (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) felügyelőség” szövegrész helyébe „területi
felügyelőség” szövegrész lép,
7.	az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. tv. 8. §-a (1) bekezdésének harmadik
mondatában a „módosítani” szövegrész helyébe a „megsemmisíteni” szövegrész lép,
8.	a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 42. §-a
(4)	bekezdésének második mondatában, 61/G. §-ának (3) bekezdésében, 62. §-ának (2)
bekezdésében és 91. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „határozat” szövegrész
helyébe a „döntés” szövegrész, 46. §-ának (1) bekezdésében a „határozatok”
szövegrész helyébe a „döntések” szövegrész, 50. §-ának (6) bekezdésében, 64/A. §-
ának (5) bekezdésében és 71. §-ának (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész
helyébe a „végzéssel” szövegrész, 61/G. §-a (2) bekezdésének második mondatában a
„határozattal” szövegrész helyébe a „döntéssel” szövegrész, 61/G. §-a (2)
bekezdésének második és harmadik mondatában a „határozat” szövegrész helyébe a
134
„végzés” szövegrész, 78. §-ának (1) bekezdésében, 81. §-a (1) bekezdésének a)
pontjában és 84. §-ának (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe a
„döntésének” szövegrész, 91. §-ának (1) bekezdésében a „határozata” szövegrész
helyébe a „döntése” szövegrész, 91. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „határozatot”
szövegrész helyébe a „döntést” szövegrész, XI. fejezetének címében a „határozatának
megváltoztatása” szövegrész helyébe a „döntéseinek felülvizsgálata” szövegrész,
88/A. §-ában a „[77. § (5) bek.]” szövegrész helyébe a „[77. § (10) bek.]” szövegrész,
valamint 61/D. §-ának - e törvénnyel módosított - (8) bekezdésében és 61/G. §-ának
(2)	bekezdésében az „ügydöntő” szövegrész helyébe az „eljárást befejező” szövegrész
lép,
9.	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. §-a (2)
bekezdésének első mondatában, valamint a) pontjában a „munkanélküli-járadék”
szövegrész helyébe a „munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék” szövegrész, 71. §-
ának első mondatában a „vizsgálatot” szövegrész helyébe „ellenőrzést” szövegrész,
továbbá második mondatában „A vizsgálat” szövegrész helyébe „Az ellenőrzés”
szövegrész, 73. §-ának első mondatában az „előleget” szövegrész helyébe „az igénylő
részére végzésben előleget” szövegrész, 79. §-ának (2) bekezdésében a „jogosult
kérelmére a nyugdíjfolyósító szervvel szerződéses kapcsolatban álló hitelintézet
belföldön vezetett” szövegrész helyébe a „jogosult által megjelölt” szövegrész, 79. §-a
(4)	bekezdésének első valamint második mondatában „az illetékes nyugdíjfolyósító”
szövegrész helyébe „a nyugdíjfolyósító” szövegrész, 79. §-ának (5) bekezdésében „az
előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban” szövegrész helyébe „a korengedményes
nyugdíjban” szövegrész, 80. §-ának (4) bekezdésében a „fizetési meghagyás”
szövegrész helyébe a „fizetésre kötelező határozat” szövegrész, 97. §-ának (4)
bekezdésében a „95. § (5) bekezdésének” szövegrész helyébe a „95. §” szövegrész lép,
10.	a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36. §-ának (5)
bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szövegrész, 46. §-
ának (5) bekezdésében és 48. §-ának (3) bekezdésében a „határozat” szövegrész
helyébe a „döntés” szövegrész, IX. fejezetének címében a „határozatainak
megváltoztatása” szövegrész helyébe a „döntéseinek felülvizsgálata” szövegrész,
valamint 33. §-ának (1) bekezdésében a „30-32. §-okban” szövegrész helyébe a „30-
32/B. §-okban” szövegrész lép,
11.	a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 5.
§-a (6) bekezdésében „a Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „regionális
fejlesztésekért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatala” szövegrész;
64. §-a (5) bekezdésében az „igazolás” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítvány”
szövegrész; a 64. §-a (6) bekezdésében „az igazolás” szövegrész helyébe „a hatósági
bizonyítvány” szövegrész lép,
12.	az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény 15. §-ának (3) és (4) bekezdésében az „ügyben” szövegrész helyébe a
„törvénysértés tekintetében” szövegrész, 17. §-ának (1) és (3) bekezdésében a
„határozata” szövegrész helyébe a „határozata és végzése” szövegrész, 17. §-ának (2)
bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe a „határozatát és végzését”
135
szövegrész, 17. §-ának (3) bekezdésében a „határozatokra” szövegrész helyébe a
„döntésekre” szövegrész, az „A per” szövegrész helyébe „Az eljárás” szövegrész, 17.
§-ának (4) bekezdésében „A Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe „A perben a
Fővárosi Bíróság” szövegrész lép,
13.	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény 117. §-ának (4) bekezdésében a „115. § (3) bekezdésének b)-d)
pontja” szövegrész helyébe a „115. § (4) bekezdésének b)-e) pontja” szövegrész, a
138.§-ának (2) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „döntésben”
szövegrész, a 154. §-a (2) bekezdésében az „eljárási illeték” szövegrész helyébe
„eljárási költség” szövegrész,
14.	a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 19. §-ának (1)
bekezdésében az „államigazgatási úton jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a
„közigazgatási úton fellebbezésnek” szövegrész lép.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
1.	a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 43. §-a (3) bekezdésének d)
pontjában a „határozatot” szövegrész helyébe a „végzést”, a „határozat” szövegrész
helyébe a „végzés” szövegrész lép,
2.	a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-ában a „három nappal”
szövegrész helyébe „három munkanappal” szövegrész, a 9. §-ának (1) bekezdésében
az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szövegrész lép.
347.	§ (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
1.	a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11.
törvényerejű rendelet 29. §-a,
2.	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának (5) bekezdése, 50. §-a (1) bekezdésének i)
pontjában a „- ez utóbbi tekintetében az 51. § (1) bekezdésének a) pontjába nem
tartozó -” szövegrész, valamint az Flt. 50/A. §-át követően az „A megyei (fővárosi)
munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség” alcím,
3.	„a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel
összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról” szóló 2003. évi XX.
törvény 65. §-a,
4.	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1)
bekezdésében a „a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál” szövegrész, a
80. § (1) bekezdésének i) pontjában az „illetve a Hivatal szervezetére és működésére”
szövegrész,
5.	a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 7/A. §-ának
(6)	bekezdése, 9/B §-ának (4) bekezdése, 11. §-ának (3)-(4) bekezdése,
136
6.	a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. §-ának (2)-(4) bekezdése,
7.	a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL.
törvény 43. §-ának (3) bekezdése,
8.	a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 46. §-ának (3)-(4) bekezdése, 69. §-a
(1)	bekezdésének b) pontja,
9.	a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 27/D. §-ának (2)
bekezdése és 29. §-a (2) bekezdésének c) pontja,
10.	a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 63. §-ának
(2)	bekezdése, valamint 84/O. §-a és az azt megelőző alcím,
11.	az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 24. §-ának (1) bekezdése,
12.	a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 9. § (7) bekezdése,
13.	az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 93. §-ának (1)
bekezdése és (2) bekezdésének második mondata,
14.	a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény 87. §-ának (1) bekezdése,
15.	a tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
1996. évi LVIII. törvény 44-50. §-ai,
16.	a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 61/H.
§-a (3) bekezdésének második mondata, 74. §-a (3) bekezdésének második mondata,
76/E. §-ának (1)-(3) bekezdései, 76/G. §-a és az azt megelőző alcím, 76/I. §-ának (4)
bekezdése és 116/B. §-ának (4) bekezdése,
17.	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 123. §-a, 24. §-ának (6) bekezdése,
18.	a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 44. §-ának (3)
bekezdése,
19.	az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
49. §-ának (3) bekezdése, 53. §-ának (1) bekezdése és 62. §-a (2) bekezdésének m)
pontja,
20.	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 67. §-a, 78.
§-a, 79. §-a (5) bekezdésében az „előnyugdíjat,” szövegrész, 89. §-ának (5) bekezdése,
91. §-a (4) bekezdésének első mondatában az „és (3)” szövegrész, 93. §-a (2)
bekezdésének első mondatában az ”,illetőleg fizetési meghagyással” szövegrész,
137
valamint ugyanezen bekezdés második mondata, 93. §-a (3) bekezdésében az „illetőleg
a fizetési meghagyás” és az „illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó” szövegrész, 95.
§-a (1) bekezdésének b) pontjában a „„valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási
szervnek a biztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatával kapcsolatban”
szövegrész,
21.	a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény. 77. §-
ának (2) bekezdése és a 62. §-ának (4) bekezdésében az „alakszerű” szövegrész,
22.	a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. §-a (4) bekezdésének
második mondata,
23.	a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.
évi XXVI. törvény 23/D. §-ának (1) bekezdése,
24.	az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 15. §-ának (3) bekezdése,
25.	az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. §-ának (3)
bekezdése,
26.	a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/I. §-a,
27.	a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények
magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 4. § (3) bekezdésének a)
pontjában „az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV.
törvény (továbbiakban: Áe.) előírásai szerint” szövegrész,
28.	a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 9.
§-ának (4) bekezdése,
29.	a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 8. §-a (3) bekezdésének
második mondata és a 13. §-t megelőző alcímben a „továbbképzésben való részvételi,”
szövegrész,
30.	a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 8. §-ának (2) bekezdése,
valamint 22. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja,
31.	az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény 14. §-ának (2) bekezdése,
32.	a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 18. §-ának (2)
bekezdéséből az „(egy határozattal)” szövegrész.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
1.	az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-ának f) pontja, 50. §-
a és 59. §-ának (1) bekezdése.
138
2.	a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 24. §-ának (2) és (3)
bekezdése,
3.	a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 47. §-a,
4.	a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2001. évi
XXXVIII.	törvény 13. §-a.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság
nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezések használatáról szóló
1995.	évi LXXXIII. törvény 4. §-a (1) bekezdésének második mondata, 10. §-a (3)
bekezdésének első mondatában „az Áe. alapján” szövegrész.
348. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
1.	a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
kiegészítéséről szóló 1994. évi XXVII. törvény 2. §-a,
2.	a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
módosításáról szóló 1995. évi XV. törvény 8-9. §-a,
3.	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosításáról szóló 1996. évi CVII. törvény 28. §-a, 32. §-a, 40. §-ának (2)
bekezdése,
4.	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról
szóló 1997. évi CXX. törvény 27. §-ának (1) bekezdése,
5.	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosításáról szóló 1998. évi LXXVII. törvény 12-14. §-ai,
6.	a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 1999. XLVIII.
törvény 9. §-a,
7.	a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
módosításáról szóló 1999. évi XLIX. törvény 5. §-a,
8.	a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 1999. évi LXXII. törvény 18. §-ának (1) bekezdése, 20. §-ának (2)
bekezdése, 24. §-ának (3) bekezdése,
9.	az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes
törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 125. §-a,
139
10.	az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény 29. §-ának (2) bekezdése, 35. §-ának (2)
bekezdése,
11.	az államszervezetre vonatkozó egyes törvények, továbbá az ingatlan-
nyilvántartásról, az egészségügyről, valamint a halászatról és a horgászatról szóló
törvények módosításáról szóló 1999. évi CXIX. törvény 30. §-a,
12.	egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII.
törvény 38. §-a, 40. §-a,
13.	a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi
CXXXIII. törvény 102. §-ának (6) és (8) bekezdése,
14.	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó
jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 119. §-a,
15.	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosításáról szóló 2001. évi XXIV. törvény 7. §-a, 16. §-a,
16.	a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXVII.
törvény 13. §-a,
17.	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 85. §-a,
18.	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a
fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XVIII. törvény 1. §-a,
19.	a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
módosításáról szóló 2002. évi XXXIX. törvény 15. §-a, 28. §-a, 39. §-a (1)
bekezdésének l) és o) pontja,
20.	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési
hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI.
törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló
1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más törvények módosításáról szóló 2002. évi
LIII. törvény 9. §-a, 27. §-a, 43. §-ának (2) bekezdése,
21.	a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az
állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló
2002.	évi LXVII. törvény 32. §-ának (2) bekezdése,
22.	az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény 73.
§-a, 77-79. §-a,
140
23.	a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról szóló
2003.	évi VI. törvény 20. §-a,
24.	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel
összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XX.
törvény 64. §-ának (3) bekezdése,
25.	az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi
CII. törvény 18. §-a, 20. §-a, 34. §-ának (1) bekezdése, 35. §-ának (2) és (3)
bekezdése, 39. §-a, 40. §-a, 98. §-a, 102. §-a, 107. §-ának (2) bekezdése, 110. §-ának
c), g) és k) pontja,
26.	a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról szóló 2003. évi CVI.
törvény 5. §-ának (4) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése,
27.	az egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról szóló 2003. évi CXII.
törvény 4. §-a,
28.	a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi XLVII. törvény 10. §-a,
29.	a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvény módosításáról szóló 2004. évi XCIV. törvény 18. §-a,
30.	a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV.
törvény 110. §-a,
31.	a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 1998. évi
LVIII. törvény 5. §-ának az 5. § (1) bekezdését és (2) bekezdésének c) pontját
megállapító rendelkezése, valamint 10. §-ának (1) bekezdése,
32.	a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi
CXXXVIII. törvény 20. §-ának (2) bekezdésében a Bt. 44. §-ának (3) és (4)
bekezdését megállapító része, valamint a 20. § (3) bekezdése.
(2)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 9/A. §-ának - az e törvény 83.
§-ával megállapított - (1) és (2) bekezdése 2007. január 1-jén hatályát veszti.
(3)	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 4. §-ának - e törvény 159.
§-ával megállapított - (3) bekezdése, és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi
LXXX. törvény 39. §-ának - e törvény 138. §-ával megállapított - (11) bekezdése, a
kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény - e törvény
25.	§-ával megállapított - 5/A §-a, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV.
törvény 46. §-ának - e törvény 117. § -ával megállapított - (3) és (4) bekezdése 2007.
július 1-jén hatályát veszti.
141
(4)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 3. §-ának -
az e törvény 97. §-ával megállapított - (4) bekezdése, 2008. január 1-én hatályát
veszti.
(5)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény 79. §-a (3) bekezdésében a „Az eljárás megindításáról szóló
értesítés, illetve” szövegrész, a 123. §-a (1) bekezdésének második mondatában a
„vagy a jogorvoslatról szóló tájékoztatást nem tartalmazza” szövegrész, továbbá a 100.
§ c) pontja nem lép hatályba.
(6)	2007. július 1-jén a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 8. §-a
(1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax, továbbá az elektronikus ügyintézés
szabályainak nem megfelelő, az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott
kérelem.”
INDOKOLÁS
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004.	évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő
egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyűlés 2004. december 22-i ülésnapján elfogadta a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.),
mely 2005. november 1. napján lép hatályba.
A Ket. hatálybalépéséig rendelkezésre álló idő alatt összehangolt munkával szükséges
megteremteni azokat a jogi kereteket, amelyek a Ket. új rendelkezéseinek megfelelő és
zökkenőmentes alkalmazásához elengedhetetlenül szükségesek.
Az új eljárási törvény bevezetéséhez kapcsolódó jogalkotási feladatok körében
meghatározó jelentőségű, megoldandó feladat az eljárási törvény és az egyes ágazatok
hatósági jogalkalmazó tevékenységét szabályozó, valamennyi jogforrási szintet érintő
különös eljárási szabályok közötti összhang megteremtése, melynek során biztosítani
kell a Ket. garanciális szabályainak maradéktalan érvényesülését, valamint a Ket.
rendelkezéseitől való indokolatlan eltérések és a Ket. rendelkezéseivel ellentétes
jogszabályok módosítását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-3. §-hoz
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.
tvr. (a továbbiakban: Anyt.) a 27/A. §-ával fenntartotta a korábban hatályos
anyakönyvi szabályozás azon rendelkezését, amely - 1953. január 1-jétől - az
anyakönyvbe bejegyezhető utónevek számát kettőben maximálta. Vonatkozott ez a
szabály azokra is, akik 1953. január 1-je előtt születtek, de e dátum után kötöttek
például házasságot. Ilyenkor a házassági anyakönyvbe már csak két utónevet jegyeztek
be.
Nem rendelkeztek azonban sem a korabeli, sem a hatályos anyakönyvi szabályok
arról, hogyan kell kiállítani anyakönyvi kivonatot olyan bejegyzésről, ahol az érintett
személynek kettőnél több utóneve van bejegyezve. „Szokásjog” alapján a kivonatokon
általában két utónevet tüntettek, tüntetnek fel az anyakönyvvezetők, mégpedig az
anyakönyvbe bejegyzett utónevek közül az első kettőt. Az alkalmazott eljárás
problémát okoz azokban az esetekben, amikor az érintett személy nem az első két
utónevét használja (személyazonosító okmányai nem erre a névre szólnak), az első
személyazonosító igazolvány kiállításakor, illetve a házasságkötéskor olyan
nyilatkozatot tett, mely szerint nem az első két utónevét kívánja használni.
Amennyiben az anyakönyvi kivonaton - az anyakönyvi bejegyzésnek egyébként
megfelelően - három vagy négy utónevet tüntet fel az anyakönyvvezető, ez a
személyazonosító okmányok kiállításánál okoz problémát.
Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban mindenki a
születési, házassági anyakönyvbe bejegyzett nevét köteles használni.
Az anyakönyvek egyezősége, a személyi nyilvántartások pontossága miatt az
érintetteket nyilatkoztatni szükséges arról, hogy mely utóneveiket kívánják viselni, és
a nyilatkozatnak megfelelően az utóneveket az anyakönyvben javítani kell.
Elhalt személyek esetén a még életükben tett (pl. házasságkötésük alkalmával vagy
személyazonosító okmány iránti kérelmükben) írásos nyilatkozatukat kell figyelembe
venni.
Az elektronikus hatósági ügyintézés (ügyfél-azonosítás) zökkenőmentes működését
biztosítani kell, ezért fontos feladat az anyakönyvek egyezősége, a személyi
nyilvántartások pontossága. Az utóbbi időben hasonló ügyek igen nagy számban
fordultak elő, melyek jogilag megalapozott rendezéséhez szükséges a
törvénymódosítás.
A névváltoztatási ügyek jelentős része bonyolult, a döntés előkészítése hosszabb
előkészítést igényel. A megfelelő döntéshozatalhoz a Ket. által meghatározott
általános ügyintézési határidőnél hosszabb ügyintézési idő szükséges.
A 4. §-hoz
2005.	november 1-jén hatályát veszti az államigazgatási eljárás általános szabályairól
szóló 1957. évi IV. törvény, a helyébe lépő Ket. hatálya pedig kiterjed az anyakönyvi,
házasságkötési, névváltoztatási eljárásokra, ezért az Anyt. 40. §-ának (3) bekezdését
módosítani kell.
Az 5. §-hoz
Az anyakönyvi, házasságkötési és névváltoztatási eljárásokban az ügyfeleket számos
személyes nyilatkozattételi, adatigazolási kötelezettség terheli, ezért a Ket. 160. §-ának
(1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján rendelkezni kell arról, hogy ezekben az
ügyfajtákban az ügyintézés nem folyhat elektronikus úton. Annak azonban nincs
akadálya, hogy az érintett személy az anyakönyvi kivonatának, hatósági
bizonyítványának vagy névváltoztatási okirat-másolatának kiállítását elektronikus úton
kezdeményezze.
A 6-7. §-hoz
A Ket.-tel összefüggésben szükséges az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi
V. törvény (a továbbiakban: Evtv.) módosítása is.
A Ket. 1. §-ának (2) bekezdése szerint a közigazgatási hatóság a hatáskörének
gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az
egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően
köteles eljárni.
A jelenlegi hatályos szabályozás szerint csak az kaphat egyéni vállalkozói igazolványt,
aki működési engedély köteles tevékenység esetén bemutatja érvényes működési
engedélyét, továbbá csak az kaphat működési engedélyt, aki bemutatja érvényes
egyéni vállalkozói igazolványát (lásd: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi
tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 4. §-ának
(3)	bekezdése, valamint az Evtv. 4. §-a (5) bekezdésének d) pontja).
A Javaslat ezt az ellenmondást kívánja kiküszöbölni úgy, hogy az igazolvány
kiadásával egyidejűleg az ügyfelet megfelelő határidő kitűzésével a hatósági engedély
későbbi időpontban történő bemutatására kötelezi (az igazolvány visszavonásának
terhe mellett). Ezen új szabályozás a Ket. általános elveivel is összhangban van, s nem
állítja az ügyfelet megoldhatatlan helyzetek elé.
A 8-9.§-hoz
A nyilvántartás adattartalmát a törvény személyi hatályának megfelelően szükséges
pontosítani.
Törvényi szabályozással lehetővé kell tenni, hogy az okmánynyilvántartásból a
személyazonosító igazolvány kiadásának, érvényességének, elvesztésének,
ellopásának, megsemmisülésének, megtalálásának, megkerülésének tényéről a
tájékozódási lehetőséget törvényben szabályozott módon - akár elektronikus úton is -
mindenki igénybe vehesse.
Biztosítottá válna, hogy a különböző jogügyletek megkötése előtt az érintettek
tájékozódjanak a másik fél által bemutatott okirat érvényességéről. A Javaslat elősegíti
az elektronikus hatósági ügyintézés (ügyfél-azonosítás) zökkenőmentességét is. A
nyilvánossá váló adatkör személyi adatot nem tartalmazna, ezért személyhez fűződő
jogokat nem sértene.
A 10. §-hoz
Okmánybiztonsági szempontból indokolt, hogy a személyazonosság igazolására
alkalmas hatósági igazolványok adattartalma, - melynek az okmányazonosító és az
érvényességi idő is fontos része - egységes szabályozáson alapuljon.
A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok elvesztése, ellopása,
megsemmisülése esetén a polgárok érdekeit szolgálná, ha az okmányaik pótlását
elektronikus úton is intézhetnék. Az okmányok közhitelességének biztosítása
érdekében azonban ennek a lehetősége csak abban az esetben biztosítható, ha az
adataikban nem következett be változás. „A normaszöveg-javaslat az Európai
Bizottság által kiadott közleményben (COM/2001/0140 final) foglalt, leggyakrabban
keresett 20 elektronikus közszolgáltatás színvonalának értékelésére kidolgozott
négyfokú skála személyazonosító okmányok kiadásával kapcsolatos eljárásokra
meghatározott (elvárt) szinttel teljes mértékben összhangban került megfogalmazásra.
A személyazonosító okmányok kiadásával kapcsolatos eljárásban a kivételként kezelt
pótlás eljárási cselekményén kívül valamennyi eljárási cselekményhez
nélkülözhetetlen az érintett (kérelmező) személyes megjelenése, tekintettel arra, hogy
az okmányban szereplő személyazonosító adatok - így többek között az érintett
arcképmás és saját kezű aláírás adata - adatfelvételezése csak az ügyfél jelenlétében
biztosítható.
A 11-12. §-hoz
A Bnyt. rendelkezései alapján nyilvántartott bűnügyi személyes adatok kezelése és az
adatokról kiállításra kerülő hatósági erkölcsi bizonyítvány és egyéb okiratok kiadása
fokozott adatvédelmi és adatbiztonsági követelmények megtartását igényli. A
nyilvántartásból történő adatközlés és okirat kiadási eljárások során a Ket. elektronikus
ügyintézésre irányadó szabályai alkalmazhatóak, azonban figyelemmel kell lenni a
Ket.-nek azon szabályára, hogy az ügyfél az elektronikus ügyintézés esetén is kérheti,
hogy a hatóság térjen át az ügyintézés hagyományos módjára. Ebben az esetben a
hatóság fokozott biztonságú okmány kiadása formájában teljesíti az elektronikus úton
benyújtott kérelmet.
A 13.§-hoz
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerre vonatkozó rendelkezések méltányossági
eljárással való kiegészítése a közúti közlekedés biztonságának javítását, a
gépjárművezetők önkéntes jogkövető magatartásának erősítését nem szolgálná
megfelelően. A törvény alapvető célja, hogy a közlekedési jogsértések rendszeres
elkövetőit közlekedési magatartásuk pozitív megváltoztatására ösztönözze, ezért tárgyi
hatálya a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekményekre és a közúti közlekedés
biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértésekre terjed ki.
A Ket. 113. §-ának (2) bekezdése a határozat méltányossági eljárásban történő
módosítását vagy visszavonását kivételesen engedi meg, az a)-d) pontokban felsorolt
együttes feltételek fennállása esetén. Tekintettel arra, hogy a vezetői engedély
visszavonására a közúti közlekedés biztonsága érdekében kerül sor, indokolt a
méltányossági eljárást kizárni.
A Ket. 113. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében az eljáró hatóság hatáskörét
megállapító jogszabály, adott esetben a Kpt. rendelkezhet a méltányossági eljárás
lehetőségének kizárásáról. A javasolt módosítás megteremti az összhangot a Ket.
vonatkozó rendelkezéseivel.
A 14. §-hoz
A Javaslat kizárja az ügygondnok kirendelésének lehetőségét abban az esetben, amikor
a kérelmező ismeretlen helyen tartózkodik. Az ismeretlen helyre távozás a
menedékjogi eljárás esetében azt jelenti, hogy a menedékjogi kérelmet benyújtó a
továbbiakban nem óhajtja ügyének elbírálását a magyar hatóságok előtt megvárni,
noha a kérelem lényege az, hogy a védelmet a magyar hatóságoktól várja a külföldi
állampolgár.
A 15. §-hoz
A Javaslat a Ket.-nek megfelelően pontosítja a menekültügyi hatóság eljárást
megszüntető döntésének a formáját.
A 16. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a kérelemnek helyt adó döntés esetén a menekültügyi
hatóság a határozatát egyszerűsített formában adja ki. A menekültügyi eljárásban
tartalmilag kizárt az ellenérdekű ügyfél léte, így az egyszerűsített határozat másnak a
jogát, jogos érdekét nem sértheti.
A menekültügyi eljárásban a kérelmező ismeretlen helyre történő távozása nem
akadályozhatja meg, hogy a határozat ne lépjen érvénybe. Az eljárásban a
menedékjogot kérelmező érdekeit azonban ebben az esetben is védeni kell, ezért a
hirdetményi kézbesítésnek nem lehet helye. A határozatot a kérelmező előtt szóban is
ki kell hirdetni és kézbesíteni is kell. A kérelmező köteles a hatósággal együttműködni,
rendelkezésre állni, ezért ha ismeretlen helyre távozik, ezt a kötelezettségét megszegi.
Erre tekintettel a javaslat meghatározza a határozat jogerőre emelkedésének napját. Ha
a kérelmező ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat jogerőre emelkedésének napja
a keltezés napját követő tizenötödik nap. A kérelmező ismeretlen helyen való
tartózkodása esetén a jogerős határozatot meg kell küldeni annak az idegenrendészeti
hatóságnak, amely a kérelmező részére a tartózkodási engedélyt, ennek hiányában az
ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kiadta.
A 17. §-hoz
A menekültügyi eljárásban alapvető ügyféli és közbiztonsági érdek az eljárás mielőbbi
befejezése. Erre tekintettel a Javaslat az újrafelvétel lehetőségét kizárja, arra is
figyelemmel, hogy a megismételt kérelem során a rövidített eljárásban mindenképpen
megtörténik a kérelem ismételt vizsgálata. A személyes megjelenési kötelezettséget
előíró eljárási cselekmények esetén az elektronikus ügyintézés lehetősége kizárt.
A 18-19. §-hoz
A §-ok a vagyonnyilatkozatokkal valamint a közigazgatás-szervezéssel, közigazgatási
minőségfejlesztéssel és a közszolgálat működtetésével, fejlesztésével összefüggő
feladatok Belügyminisztériumba integrálása miatt szükségessé váló szervezeti és
hatásköri változást tartalmazzák. A változások hatékonyabb és takarékosabb működést
tesznek lehetővé. A további módosításokat a Ket. hatálybalépése teszi szükségessé.
A 20. §-hoz
A veszélyes ipari üzemekkel, létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás
annak speciális volta miatt szükségessé teszi a Ket. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontja
alapján az általános rendelkezésektől eltérő eljárási szabályok alkalmazását a
hiánypótlás, a helyszíni ellenőrzés és szemle, valamint az iratokba történő betekintés
esetében.
A Ket. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazással élve a biztonsági
dokumentáció hiányossága esetén a törvénytervezet a hatóság számára 45 napos, a
szakhatóság számára 30 napos hiánypótlási határidőt biztosít.
A (2) bekezdés előírásai biztosítanak lehetőséget a hatóság részére, hogy a már működő
veszélyes ipari üzemek esetében, a hiánypótlást nem vagy nem megfelelő módon teljesítő
üzemeltetőkkel szemben hatékony szankcionálás lehetőségével élhessen. A közigazgatási
eljárást szabályozó jogszabály ilyen esetre csak a kérelem elutasítását teszi lehetővé, ami
működő veszélyes ipari üzemek esetében nem alkalmas megoldás.
A Ket. 56. §-ának (6) bekezdése szerint, ha a szemletárgy személyes adatokat tartalmazó
nyilvántartás vagy adatbázis, az csak akkor foglalható le, ha azt az adott eljárásban törvény
lehetővé teszi. A hatályos szabályozás a biztonsági dokumentáció valóságtartalmának
vizsgálatát helyszíni szemle keretében eddig is lehetővé tette, vitás helyzetben azonban
szükségessé válhat a lefoglalás. A Javaslat a személyes adatokat tartalmazó iratok
nyilvántartások és adatbázisok lefoglalására ad felhatalmazást.
A 21. §-hoz
Az (1) bekezdés a tájékoztatási kötelezettséggel és a védendő adattal kapcsolatos
szabályokat bontja ki. Új elem a betekintés és a másolatkészítés korlátozása, amelyre a
felhatalmazást a Ket. 68. §-a (1) bekezdésének és a (2) bekezdése e) pontjának
előírásai adják. A hatóság kötelezettsége az üzemeltetők üzleti és üzemi titkainak
védelme. Ennek a fokozott védelemnek a külön iratkezelési szabályai alkalmazásával
tud eleget tenni.
A veszélyes ipari üzemek hatásterületén élők részére a nyilvánosság a közzététellel és
a nyilvános meghallgatás lehetőségével biztosított. Ezen túlmenően a
dokumentációkról széles körben történő másolat készítése és az azzal való visszaélés
veszélyeztetheti az üzem biztonságos működését, ezért indokolt a tervezetben szereplő
korlátozás alkalmazása.
A 22. §-hoz
Az új rendelkezés, azaz a helyszíni ellenőrzésről készítendő jegyzőkönyv megküldési
határideje a Ket. 14. §-a (1) bekezdésének bc) pontjában kapott felhatalmazás alapján került
megállapításra, a dokumentációk jelentős terjedelmére és az elbírálásához szükséges
határidőkre tekintettel.
A 23. §-hoz
A Ket. fellebbezési fórumrendszeréhez történő igazodás érdekében szükséges a
módosítás. Jelen rendelkezés teljesíti azt a Ket. 106. §-ának (1) bekezdésében foglalt
kívánalmat, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv az elsőfokú hatóságtól
szervezeti szempontból elkülönült legyen.
A 24. §-hoz
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény a jelenlegi rendszert megváltoztatva arról
rendelkezik, hogy a TAJ számról szóló hatósági igazolványt az érintett lakóhelye
szerint illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztár állítja ki és juttatja el az
érintett részére. Így érvényesülhet a Ket. azon szabálya, hogy a fellebbezést a
közvetlen felettes szerv, vagyis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) bírálja
el. A TAJ számot ugyanakkor továbbra is az OEP képezi.
A 25. §-hoz
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) kiegészítése kimondja, hogy az Ebtv-ben meghatározott
cselekmények - az igazolási kérelem előterjesztése és - az adatvédelmi
követelmények biztosítás esetén - az egészségbiztosítás igazgatási szerveinek
hatáskörébe tartozó jogorvoslatok iránti kérelem előterjesztése kivételével -
elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók. Ez a szabály összhangban áll a
Ket. 160. §-ának (1) bekezdésével, amely törvényi szinten eltérést enged az
elektronikus ügyintézés kötelezettsége alól. A szakasz 2007. július 1-jén hatályát
veszti, vagyis ettől az időponttól az Ebtv-ben meghatározott cselekményeknek az
elektronikus ügyintézés keretében is gyakorolhatókká kell válniuk. Az ügyintézéshez
szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltése az egészségbiztosítás körében
jelenleg is lehetséges.
A 26. §-hoz
A Javaslat a Ket. terminológiájához igazodó módosítást tartalmaz.
A 27. §-hoz
A Javaslat a határidők egységesítését célozza.
A 28. §-hoz
A módosítás pontosító rendelkezést tartalmaz, törvényi szinten ugyanis nem szükséges
rendelkezni arról, hogy az eljáró szerv mely szervezeti egysége jár el az adott ügyben.
A 29. §-hoz
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) a felnőttképzési
tevékenység folytatását nyilvántartásba vételhez köti és a nyilvántartással kapcsolatos
eljárásra az Áe.-t rendelte alkalmazni. Az Fktv. 8. §-ának (6) bekezdésén az új eljárási
törvény bevezetése miatt egyrészt indokolt átvezetni a Ket.-re való hivatkozást,
másrészt, miután a Ket. a hatóság döntéseinek két típusát különbözteti meg, a
felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását vezető, kijelölt munkaügyi
központok által hozott határozat elnevezését a határozatot és a végzést egyaránt
magában foglaló döntés elnevezésre indokolt változtatni.
A 30. §-hoz
A jelen javaslattal módosított Fktv. 10. §-a (8) bekezdésének első mondata az Áe-re
való hivatkozást a Ket.-re történő utalással váltja fel.
A 31. §-hoz
A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációja
iránti kérelemről a Felnőttképzési Akkreditáló Testület dönt. Miután a Ket. értelmében
a hatóság - attól függően, hogy érdemi kérdésről, vagy az eljárás során eldöntendő
egyéb kérdésről van-e szó - nem csak határozat hozhat, hanem végzést is kibocsáthat,
a jelenleg hatályos Fktv. 13. §-ának (1) bekezdésében a „határozat” elnevezését
szükséges a végzést is magában foglaló „döntés”-re módosítani. Ezen javaslatban az
Áe-re való hivatkozást ugyancsak felváltja a Ket.-re történő utalás.
A 32. §-hoz
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.).
szabályozása az állam hatósági tevékenysége esetén államigazgatási eljárási rendben
történő eljárást határoz meg. A Javaslat a Ket. hatálybalépésére, a terminológiai
változásra figyelemmel módosítja a rendelkezést.
A 33. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a sérült jogait hozzátartozójára is oly módon, hogy a sérült
mellett a hozzátartozó számára - a sérült halála bekövetkezésének hiányában is -
biztosítja a munkabaleset munkáltató általi bejelentésének, kivizsgálásának
sérelmezésére irányuló kérelemhez való jogot, összhangban a Ket. felhatalmazásával
(15. § (3) bekezdés). Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a munkabaleset körülményei
hosszabb idő elteltével már nem rekonstruálhatók, vagyis nem rögzíthető pontosan a
helyszín, illetve nem vizsgálhatóak a balesettel összefüggésben használt
munkaeszközök. Mindezért sokszor meghiúsul a munkabalesetek kivizsgálása olyan
esetekben, amikor a sérült a balesetből adódó állapota miatt - érdekérvényesítési
képessége hiánya vagy korlátozottsága okán - nem tudja a munkáltató intézkedésével
kapcsolatos kifogásait előterjeszteni. Erre az esetre indokolt - a Javaslat szabályozása
szerint - hozzátartozója eljárási jogosultságát biztosítani. A Ket. 16. §-a meghatározza
az általános jogutódlás rendjét, azonban a munkavédelmi törvény 12. éve hatályban
levő, bevált szabályozásának (a sérült halála esetén hozzátartozója járhat el)
megtartása mellett szükséges volt a munkabiztonsági eljárásra kiterjesztett Ket. 172. §-
a g) pontjában meghatározott - cselekvőképes - hozzátartozói kör jogosultságát
biztosítani arra az esetre is, ha a sérült egészségi állapota miatt nem képes jogait
gyakorolni. A Javaslat a hozzátartozói minőség igazolására elegendő módnak
határozza meg a valószínűsítést, vagyis a tény, körülmény, adat egyszerű igazolását. A
példa egy életszerű esetet említ az egyértelmű alkalmazásra, miszerint az azonosításra
alkalmas bármely, személyes adatot tartalmazó irat bemutatása (a kérelem szóbeli
előterjesztése esetén), illetve egyszerű másolatának megküldése (írásos kérelem
esetén) elegendő a hozzátartozói minőség fennállásának hatóság előtti
valószínűsítésére.
A 34. §-hoz
Az Mvt. szabályait módosító 2004. évi XI. törvény 34. §-ának (5) bekezdése szerint,
ahol jogszabály megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget
említ, ott területi felügyelőséget kell érteni. Ezen értelmezési szabály indokolja az
Mvt. alcímének Javaslat szerinti - kifejezett jogalkotási formában történő -
módosítását. Az Mvt. 17. §-ának (3) bekezdése alapján a területi felügyelőségek
székhelyét és illetékességi területét a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
állapítja meg. A törvényi felhatalmazásnak a miniszter külön rendelet kiadásával tesz
eleget. Az Mvt. hatálybalépése óta a gyakorlatban jól bevált megyei (fővárosi)
illetékességi rendszer működik, ezt kívánja megerősíteni a kiadandó rendelet.
Az OMMF és területi felügyelőségei munkabiztonsági hatósági tevékenységére
általában a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, néhány területen azonban -
figyelemmel e tevékenység speciális jellegére - a Ket. felhatalmazása alapján a
Javaslat eltérő szabályokat állapít meg. Ezen általános, illetve az eltérés indokolta
különös szabályok együttes alkalmazását mondja ki a Javaslat.
A 35. §-hoz
A Ket. kérelemre induló jogorvoslati eljárásai közül a Javaslat kizárja az újrafelvételi
eljárás alkalmazásának lehetőségét. A munkabiztonsági hatósági eljárások
eredményeként feltárt jogsértések többsége a vizsgálat időpontjában állapítható meg, a
munkabiztonsági előírások megszegését bizonyító körülmények, a munkavégzési
szituációk gyorsan változnak. A megállapított jogsértések alapján hozott döntésekben
meghatározott, kötelezettséget keletkeztető magatartási szabályokhoz rövid, 15, 30
napos teljesítési határidők kötődnek. Ezekből adódóan életszerűtlen az a lehetőség,
hogy utólag merüljön fel az újrafelvételi eljárás kezdeményezésének szükségessége.
Az előzőeken túl a hatósági eljárásban hozott döntések megalapozottságát biztosítja a
vizsgálatot folytató szerv azzal, hogy hivatalból köteles teljes körű bizonyítást
lefolytatni. A többfokú - közigazgatási, bírósági - jogorvoslati rendszer további
garanciát jelent ahhoz, hogy a döntések a jogszabályoknak maradéktalanul
megfeleljenek.
A Javaslat - a Ket. 113. § (1) bekezdése alapján - nem zárja ki a méltányossági jog
gyakorlásának lehetőségét, azonban annak igénybevételét kizárólag pénzfizetésre
kötelezett magánszemély számára biztosítja. A gazdálkodó szervezetek esetében, ha a
jogerős határozat meghozatalát követően áll be olyan változás, amely nem tenné
lehetővé a határozat teljesítését, akkor ez a körülmény a felszámolási eljárás keretében
figyelembe vehető. Ugyanakkor a természetes személy megváltozott életkörülményeit,
gazdasági helyzetét - a gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan - ugyancsak indokolt
értékelni, ezt a körülményt kezeli a Javaslat. A Javaslat lehetővé teszi a természetes
személy hozzátartozójának a méltányossági kérelemhez való jogosultságát is abban az
esetben, ha a polgári jog szabályai szerint - pl. öröklés esetén - neki kell a
pénzfizetésre kötelező határozatban meghatározott összeget megfizetnie. Egyéb
esetekben a méltányosság gyakorlása nem lenne összhangban az általános - Ket.
szerinti - jogalkotói céllal.
A Ket. 115. § (4) bekezdése a felügyeleti eljárással kapcsolatban úgy rendelkezik,
hogy annak keretében a hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető
meg, ha azt jogszabály kizárja, vagy feltételhez köti.
A Javaslat nem él a kizárás lehetőségével, mivel a fellebbezésre nyitva álló határidő
elmulasztása miatt jogerőre emelkedett határozatok esetében nem lenne jogorvoslati
lehetőség sem. Ugyanakkor a Ket. szerinti öt éves felülvizsgálati határidőnél rövidebb
-	egy éves - időtartam meghatározást teszik indokolttá a kötelezettséget keletkeztető
magatartási szabályokat előíró, rövid teljesítési határidőt kikötő munkavédelmi
határozatok, valamint az, hogy gyakran a munkavégzési körülmények is
megváltoznak. A Javaslat ezen időtartamot a kötelezettséget megállapító döntés
jogerőre emelkedésének időpontjához, illetőleg amennyiben a döntés ezen időpontot
meghaladó teljesítési határidőt tartalmaz, úgy e határidő utolsó napjához köti,
összhangban a Ket. 115. §-a (4) bekezdésének d) pontjában meghatározottakkal. Az
előzőek alapján életszerűden, hogy egy évnél hosszabb idő után legyen megállapítva a
határozat esetleges hibája.
A Ket. 131. § (3) bekezdése felhatalmazásával élve a Javaslat a végrehatásra
jogosultként az első fokon eljáró szervet határozza meg, felruházza egyúttal a
végrehajtás foganatosítása során a Ket. 131. § (1) bekezdésében meghatározott
végrehajtó szolgálattal azonos jogokkal és kötelezettségekkel. Ezt a megoldást az
indokolja, hogy a végrehajtás eredményeként befolyó összegek - egyéb
jogszabályokban megjelölt - speciális célt (a munkabiztonsággal kapcsolatos
tájékoztatást szolgáló információs rendszer, munkabiztonsági pályázatok) szolgálnak
az OMMF kezelésében. Figyelemmel arra, hogy az első fokon eljáró szervek
végrehajtással kapcsolatos feladatai céljaikat és módszereiket tekintve is azonosak a
végrehajtó szolgálat - külön jogszabály szerinti - feladataival, fontos, hogy azonos - a
szolgálat speciális jogosultságait is magában foglaló - jogokkal rendelkezzenek. Ezt
biztosítja a Javaslat szabályozása.
A Javaslat az önálló fellebbezéssel megtámadható végzések bírósági felülvizsgálatát
nemperes eljárásra szorítja, tekintettel a Ket. 109. § (2) bekezdésében foglaltakra. A
munkavédelmi hatósági ellenőrzések során hozott végzések tárgya indokolttá teszi
azok gyors elbírását. Ezen kívül e végzéseket az egyszerű ténybeli és jogbeli megítélés
jellemzi, ami szintén nem igényli a - hosszadalmasabb - peres eljárás lefolytatásának
szükségességét.
A 36. §-hoz
A Javaslat fontos garanciális szabályként meghatározza az eljárás megindításának két
lehetőségét az OMMF munkabiztonsági hatósági eljárásában.
Az illetékességi területen kívüli eljárás szabályozásához a Ket. 25. § (1) bekezdése
adja meg a felhatalmazást. A Javaslat ezt a lehetőséget csak egyedi esetekben engedi
biztosítani. Ezt indokolja a munkaszervezés hatékonyabbá tétele, az átfogó hatósági
ellenőrzések eredményességének javítása, illetve azoknak az eseteknek a kezelése,
amikor a kizárási ok csak feltételezhető. Garanciális szabály, hogy az illetékességi
területen kívüli eljárást, ellenőrzési jogosultságot a Javaslat az OMMF elnöke által
kiállított megbízólevélhez köti. Külön jogszabályi rendelkezés hiányában is
egyértelmű, hogy a megbízólevélnek tartalmaznia kell a keltezésen túl az elnöki
kiadmányozás tényét, a jogosított személy megnevezését és azt az időpontot,
eseményt, amelyre nézve a megbízás kiadásra került. Az illetékességi területen kívüli
ellenőrzés alapján megindult eljárásra a Javaslat értelmében az a - megfelelő
helyismerettel rendelkező - felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén
történt az ellenőrzés, kivéve azt az esetet, amikor bármely kizárási ok (pl.
jogszabályban meghatározott összeférhetetlenség) miatt másik felügyelőséget
szükséges kijelölni.
A 37. §-hoz
Az Mvt. 84. §-ának (1) bekezdése bevezető mondatának Javaslat szerinti módosítását a
34. §-hoz írtak indokolják.
A Ket. átfogó szabályozása indokolttá tette egyes hatósági jogkörök újraszabályozását.
Fontos garanciális szabályt tartalmaz a Javaslat, amikor előírja, hogy a hatósági
ellenőrzés során eljáró felügyelőnek ellenőrzési jogosultságát - meghatározott
adatokat tartalmazó - igazolványával igazolnia kell. Az illetékességi területen kívül
végzett ellenőrzés esetén az ellenőrzési jogosultságot a Javaslatnak megfelelően a
83/A. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint megbízólevéllel kell a felügyelőnek
igazolnia.
A hatályos szabályozás nem adott választ egyértelműen arra, hogy a baleset minősítése
a felügyelő meglévő jogosultságai körébe tartozik e. A hatósági jogkörök
újrafogalmazása az ez irányú bírói gyakorlat következtetéseivel összhangban ad
pontos jogértelmezést a balesetek minősítésére. Ez, összhangban a Ket. alapelvi
rendelkezéseivel (pl. a szakszerűség követelménye) teljessé teszi a hatósági
jogosítványokat a balesetek jognak megfelelő kezelésében. A balesetek helyes
minősítése, a kivizsgálási kötelezettség teljesítése a megelőzés egyik legfontosabb
munkavédelmi szakmai eszköze. A Javaslat ezzel összefüggésben (már a munkáltatói
minősítés megtörténte utáni esetre hatósági eszközt biztosítva) kibővíti a munkabaleset
bejelentésének, kivizsgálásának elrendelésére vonatkozó jogosultságát, biztosítja a
baleset minősítésére, a bejelentésre, kivizsgálás elrendelésre vonatkozó felügyelői
jogosultságot akkor, ha a munkáltató a 66. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében
eljárva jogszabályt sértően nem minősítette a balesetet munkabalesetre vonatkozó
jogszabályi fogalmi feltételeknek megfelelő munkabalesetnek.
A Ket. azonnali végrehajtásra vonatkozó rendelkezésének (101. § (3) bekezdés) az
Mvt. azonos tárgykörre vonatkozó rendelkezésével (84. § (3) bekezdés) történő
összevetése után megállapítható volt, hogy az Mvt. ezen rendelkezései rugalmas
szabályozást tartalmaznak, azaz az adott ügyben elsőfokú határozatot hozó felügyelő
mérlegelésére és döntésére bízzák, hogy a törvényben meghatározott esetekben él-e az
azonnali végrehajtás elrendelésének lehetőségével. A Ket. szabályozásában
meghatározott fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtás lehetősége - pl. az
életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása okán -
természetesen súlyos munkabiztonsági szabályszegés esetén sem kizárt, de maga a
Ket. is tartalmaz felhatalmazást munkabiztonsági okra alapozott konkrét
meghatározásra.
A Javaslat továbbra is meghagyja e körben a felügyelők döntési lehetőségét, az
azonnali végrehajtás megfogalmazás helyett azonban a Ket. szabályozásának
megfelelő terminológiát emeli be a törvény szabályozásába.
A 38. §-hoz
A Ket. szabályozásával (108. §) összhangban határozza meg a Javaslat a hatósági
ügyekben első fokon hozott határozatok, végzések ellen benyújtott fellebbezések
elbírálására jogosult szerveket. Az Mvt. hatályos szabályaihoz képest a Javaslat e
szervek körét a Ket. szabályozásának [116. § (2) bekezdés] megfelelően kibővíti a
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel az OMMF - mint a miniszter
irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság -, valamint annak elnöke
tekintetében.
A 39. §-hoz
A Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályaival (91. § (1) bekezdés) összhangban,
a távmunkát jellemzően magánlakásban végző munkavállaló speciális helyzetére,
személyes jogaira figyelemmel a Javaslat - a Ket. kivételes szabályát kizárva -
kizárólag munkanapon, meghatározott időtartamon belül engedi meg e körben a
hatósági ellenőrzés lefolytatását. A munkavállaló jogait biztosító egyéb rendelkezések
tekintetében a Javaslat a hatályos szabályozást fenntartja.
A 40. §-hoz
A Javaslat pontosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a
továbbiakban: Metv.) 1. §-ának (6) bekezdését a honvédelemről és a Magyar
Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
terminológiájának megfelelően.
A 41. §-hoz
A Javaslat egyértelműen nevesíti az első fokon munkaügyi ellenőrzés végzésére
illetékes szervet, illetve személyt, összhangban a Ket. 19. §-ának szabályával.
A 42.§-hoz
A hatályos jogszabályhely - a Ket. 29. §-a előírásával összhangban - konkrétan
rendelkezik az eljárás megindításának formáiról. A Javaslat az ügyfél fogalmának Ket.
szerinti kibővítésére figyelemmel módosítja az ellenőrzés kezdeményezésére
jogosultak körét, továbbá az eljárás megindításának alapjául szolgáló jelzés
megnevezését. Ez utóbbi pontosítást az teszi indokolttá, hogy az eddigi
szabályozásban megjelenő „bejelentés” tartalmilag valójában kérelemnek minősült.
A 43.§-hoz
Az illetékességi területen kívüli eljárás szabályozásához a Ket. 25. § (1) bekezdése adja meg a
jogszabályi keretet. A Javaslat ezt a lehetőséget - a kizárási ok miatti kijelölés kivételével -
csak egyedi esetekben engedi biztosítani. Ezt indokolhatja a munkaszervezés hatékonyabbá
tétele, az átfogó ellenőrzések eredményességének javítása. Az illetékességi területen kívüli
eljárás szűk körének garanciájaként a Javaslat az ellenőrzési jogosultságot az OMMF
elnökének egyedi megbízásához köti. Az illetékességi területen kívül lefolytatott munkaügyi
ellenőrzésről rendelkező szabályhoz kapcsolódóan határozza meg azt a törvény, hogy melyik
munkaügyi felügyelőséget kell ilyen esetben az eljárás lefolytatására illetékes közigazgatási
szervnek tekinteni.
A 44. §-hoz
A Javaslat fontos garanciális szabályként írja elő, hogy a felügyelő ellenőrzési
jogosultságát meghatározott adatokat tartalmazó igazolványával köteles igazolni
hatósági eljárása során.
A 45. §-hoz
A Metv. hatályos szövege az Áe-t jelölte meg a munkaügyi ellenőrzés alapjául
szolgáló eljárási szabályként. A Javaslat az új közigazgatási eljárási törvény
hatálybalépésére tekintettel a Ket. eljárási szabályainak alkalmazásáról rendelkezik.
Pontosítja egyben a Metv-ben a területi felügyelőség vezetőjének hatáskörébe tartozó,
a munkaügyi bírság kiszabásáról hozott, továbbá a Metv. 7. §-ának (2) bekezdésében
meghatározott döntést tartalmazó közigazgatási határozat meghozataláról rendelkező
illetékességi szabályt.
A 46. §-hoz
A Javaslat az elektronikus ügyintézést a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatosan a
kérelmek előterjesztésének esetkörére biztosítja. Ez elősegíti az ügyfélbarát
közigazgatásnak a munkaügyi ellenőrzéssel összefüggő, szélesebb körben való
elterjedését, és a „szolgáltató állam” erősítésére való törekvésnek megfelelően
egyszerűsíti az ügyfelek számára a kérelmek benyújtását.
A Ket. lehetővé teszi, hogy a speciális ágazati törvény kizárja a kérelemre történő
újrafelvételi eljárás lefolytatásának lehetőségét. Erre tekintettel a Javaslat olyan
szabályt fogalmaz meg, amely a munkaügyi ellenőrzés esetében nem biztosít
lehetőséget újrafelvételi eljárásra. Ennek oka alapvetően az, hogy a munkaügyi
hatósági eljárások eredményeként feltárt jogsértések jelentős része - a munkaügyi
ellenőrzés sajátosságaiból adódóan - a vizsgálat időpontjában érhető tetten. A
munkaügyi előírások megszegését bizonyító körülmények gyorsan megváltoztathatók.
A jogsértések alapján hozott döntésekhez rövid teljesítési határidők kötődnek, sokszor
a munkavégzési szituáció is megváltozik. Ezért életszerűden az a lehetőség, hogy
utólag merüljön fel az újrafelvételi eljárás kezdeményezésének szükségszerűsége. Az
előzőeken túl a hatósági eljárásban hozott döntések megalapozottságát biztosítja a
vizsgálatot folytató közigazgatási szerv azzal, hogy hivatalból köteles teljes körű
bizonyítást folytatni. Ezen kívül a többfokú - közigazgatási, bírósági - jogorvoslati
rendszer további garanciát jelent ahhoz, hogy a határozatok a jogszabályoknak
maradéktalanul megfeleljenek.
A Ket. 111. §-a (1) bekezdésének szabályozási elve ahhoz igazodik, hogy a
közigazgatási ügyek eldöntése alapvetően maradjon a közigazgatási eljárás keretei
között, és a bírósági felülvizsgálat az eljárás törvényességének garanciájaként
érvényesüljön. A közigazgatási határozat bírósági megváltoztatására kivételes
szabályként van lehetőség. A Javaslat változatlanul fenntartja a bíróságok számára a
munkaügyi ellenőrzés eredményeként hozott határozatok megváltoztatásának jogát. A
munkaügyi ellenőrzés jellemzőiből adódóan a vizsgálatok döntő többségében a
hatóság több kötelezettségszegést állapít meg a foglalkoztató terhére, amelyeknek a
Metv. 7. § (5) bekezdésében szabályozott szempontok szerinti mérlegelésével
határozza meg a munkaügyi bírság összegét.
A Ket. 115. §-ának (4) bekezdése a felügyeleti eljárással kapcsolatban úgy
rendelkezik, hogy annak keretében a hatóság döntése nem változtatható meg és nem
semmisíthető meg, ha azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti. A Javaslat nem él a
kizárás lehetőségével, mivel a fellebbezési határidő elmulasztása miatt jogerőre
emelkedett határozatok esetében nem lenne korrekciós lehetőség. Ugyanakkor a Ket.
szerinti öt éves felülvizsgálati határidőnél rövidebb - egy éves - időtartam
meghatározását teszik indokolttá a kötelezettséget keletkeztető magatartási
szabályokat előíró, rövid teljesítési határidőt kikötő munkaügyi határozatok, valamint
az, hogy általában a munkavégzési körülmények is megváltoznak. Az előzőek alapján
életszerűden, hogy több év után vetődjön fel a határozat megalapozatlansága.
A Ket. 131. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy törvény elrendelje, miszerint a
döntés végrehajtását az első fokon eljáró hatóság foganatosítsa, ha ehhez olyan
szakmai ismeretek vagy egyéb feltételek szükségesek, amelyekkel a végrehajtó
szolgálat nem rendelkezik. E rendelkezés felhatalmazásával élve a Javaslat
végrehajtásra jogosultként az első fokon eljáró szervet határozza meg. Ennek a
megoldásnak az az indoka, hogy a végrehajtás eredményeként befolyó összegek -
egyéb jogszabályokban megjelölt - speciális célt szolgálnak, másrészt egyes
munkaügyi jogszabályban foglalt rendelkezések betartására vonatkozó kötelezettség -
mely alapvetően a jogszerű munkáltatói magatartás kikényszerítését jelenti -
végrehajtásának ellenőrzéséhez speciális munkaügyi ismeretek szükségesek. Ezért
indokolt, hogy a végrehajtás foganatosítása ne a végrehajtó szolgálatok hatáskörébe,
hanem a speciális ismeretekkel rendelkező munkaügyi hatóság hatáskörébe tartozzon.
A Javaslat kizárólag a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog
szabályai szerint helyébe lépő örököse kérelmére lehetővé teszi a Ket. 135. §-ának (1)
bekezdésében megfogalmazott fizetési kedvezményen (fizetési halasztás,
részletfizetés) túlmenően, amellett vagy ahelyett a tartozás mérséklését vagy
elengedését. Ennek feltétele az, hogy különös méltánylást érdemlő körülmény álljon
fenn. A Javaslat különös méltánylást érdemlő körülménynek tekinti, ha a kötelezett,
illetve örököse, vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi
állapotában, vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után kedvezőtlen
változás történik.
A 47. §-hoz
A Ket. 76. §-ának (1) bekezdése szerint ha jogszabály lehetővé teszi, az első fokon
eljáró hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is
előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést
köthet.
A Ket. 13. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az elkülönített állami pénzalap
terhére jogszabály alapján juttatott támogatásokkal összefüggő eljárásokban a Ket.
rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő
szabályokat nem állapít meg. A Ket. előbbiekben ismertetett szabályai alapján a
javaslat a foglalkozatási törvényben, valamint a felhatalmazásáról szóló
jogszabályokban meghatározott foglalkoztatási támogatások tekintetében a
közigazgatási határozat helyett hatósági szerződés megkötését írja elő. E
szabályozásnak az indoka az, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerveinek
tevékenységében a támogatások nyújtása során nem a hatósági jelleg, hanem a
szolgáltató jelleg kap nagyobb szerepet. A Javaslat meghatározza a hatósági szerződés
tartalmi elemeit, valamint rendelkezik a hatósági szerződés megszegésének
jogkövetkezményeiről.
A Javaslat összehangolja a Ket. rendelkezéseivel a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Flt.) a
támogatások visszakövetelésére vonatkozó szabályait. Az Flt. hatályos rendelkezései
szerint a támogatást késedelmi kamattal növelt összegben kell visszakövetelni. A Ket.
a késedelmi kamat fogalmát nem ismeri, hanem bevezeti a késedelmi pótlék
intézményét. A javaslat a támogatások visszakövetelése esetében szintén késedelmi
pótlék alkalmazását rendeli el.
A Ket-tel szemben a támogatások tekintetében nem a hatósági szerződés minősül
végrehajtható határozatnak, hanem a visszakövetelés tárgyában külön határozat
meghozatalára van szükség. Ezt a megoldást a visszakövetelendő összeg pontos
meghatározása indokolja. Az eltérésre a Ket. lehetőséget biztosít. Valamennyi
támogatás tekintetében a hatósági szerződés megszegése esetén a támogatást
felróhatóságra való tekintet nélkül vissza kell követelni.
A 48-51. §-hoz
Az Flt. nem rendelkezik arról, hogy a munkanélküli halála esetén milyen intézkedés
szükséges a munkanélküli ellátások tekintetében. Ezért a Javaslat valamennyi
munkanélküli ellátás tekintetében a munkanélküli halála esetén elrendeli az ellátás
folyósításának megszüntetését. A Javaslat előírja az ellátás visszafizetését, ha azt a
munkanélküli halálát követően jogalap nélkül vették fel. A munkanélküli halálát
követő időszakra folyósított ellátás jogalap nélküli ellátásnak minősül.
Az 52. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a hatályos szabályozás a Munkaerőpiaci Alap bevételei között
a késedelmi pótlékot nem tartalmazza, ezért a Javaslat ezzel kiegészíti a törvénynek az
Alap bevételeit szabályozó rendelkezését.
Az 53. §-hoz
Az Flt. meghatározza azt, hogy a munkaügyi központokat az általuk végzett hatósági
ellenőrzési tevékenység során milyen jogosítványok illetik meg. A Ket. az Flt-hez
képest részletesebben szabályozza a hatósági ellenőrzési tevékenység tartalmát. Ezért a
Javaslat a munkaügyi központok hatósági ellenőrzési tevékenységével kapcsolatban is
a Ket. szabályainak alkalmazását rendeli el azzal, hogy a munkaügyi központok
ellenőrzési jogosítványait kiegészíti a személyazonosság megállapítására alkalmas
okmány felmutatására való felszólítás lehetőségével.
Az 54 - 55. §-hoz
Az Flt. VIII. fejezete a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek
gyakorlásával kapcsolatos eljárási szabályokat tartalmazza. Az Flt. és végrehajtási
szabályaiban szabályozott jogok és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos
közigazgatási ügyek három nagy csoportba sorolhatók:
a) a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával megszüntetésével,
visszakövetelésével kapcsolatos közigazgatási ügyek,
b) a munkanélküli ellátásokkal, vállalkozói járadékkal kapcsolatos közigazgatási
ügyek,
c) más közigazgatási ügyek (nyilvántartásba vétel, külföldiek magyarországi
foglalkoztatásának engedélyezése).
A Ket. az ágazati szabályozás lehetőségét az előzőekben felsorolt ügyek tekintetében
nem azonos módon szabályozza. Az a) pont alatt felsorolt ügyekben korlátlan eltérést
biztosít az ágazati szabályozás számára, a b) -c) pont alatt felsorolt ügyekben pedig az
ágazati szabályozás csak abban az esetben térhet el, ha azt a Ket. kifejezetten
megengedi. A javaslat az Flt. és a Ket. szabályai közötti összhang megteremtése során
ezt az elvet követi.
A munkanélküliek, az állást keresők foglalkoztatásának elősegítésével kapcsolatos
tevékenység eredményességéhez nem nélkülözhető a személyes találkozás, ezért a
javaslat meghatározza azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket csak
személyesen lehet gyakorolni, illetőleg amelyeknek csak személyesen lehet eleget
tenni. A Javaslat azokban a közigazgatási ügyekben, amelyekben az szükséges, az
ügyintézéshez, illetőleg egyes eljárási cselekmények gyakorlásához a Ket-ben
meghatározottnál hosszabb eljárási határidőt állapít meg. A Javaslat a végrehajtás
elrendelésére a Ket-ben foglaltaknál hosszabb határidőt biztosít. Ennek indoka, hogy a
végrehajtást rendszerint a munkaügyi központ rendeli el, így harmadik személy nem
szenved sérelmet. Ugyanakkor a végrehajtás alapjául szolgáló összeg kiszámításához a
Ket-ben foglaltaknál hosszabb idő szükséges. A határidők tarthatósága, valamint az
eljárások jogszerű lefolytathatóságának biztosítása érdekében a javaslat a
hiánypótlásra a Ket-ben foglalt 8 napos határidő helyett 15 napos határidőt állapít meg.
A Javaslat kizárja az érintett, valamint az ellenérdekű ügyfél értesítését. Ennek indoka
az, hogy a törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
meghatározott közigazgatási ügyekben általában nincs ellenérdekű ügyfél, továbbá
érintett ügyfél csupán a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével
kapcsolatos ügyekben fordul elő. Ez utóbbi esetekben pedig a kérelmet benyújtó
ügyfél (foglalkoztató), valamint az érintett ügyfél a kérelem benyújtását megelőzően
megállapodik.
Az elévülésnek az Flt-ben meghatározott határidejét a Javaslat annyiban változtatja
meg, hogy azt mind az ellátásokkal, mind pedig a támogatásokkal kapcsolatos
ügyekben egységesen 5 évben határozza meg.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a külföldiek magyarországi foglalkoztatásnak
ellenőrzése során a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.
Az 56-57. §-hoz
A Javaslat a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben a
közigazgatási határozat helyett a hatósági szerződés alkalmazását rendeli el. Ez
szükségessé teszi az Flt. illetékességi és hatásköri szabályainak módosítását is. A Ket.
az általa nem szabályozott kérdésekben a hatósági szerződés tekintetében a Magyar
Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény alkalmazását
rendeli el. A munkaügyi központ központi szervezeti egysége és kirendeltsége nem
jogi személy, ezért hatósági szerződést a saját nevében nem köthet. Ezért írja elő a
Javaslat, hogy a hatáskörébe tartozó foglalkoztatást elősegítő támogatások tekintetében
a központi szervezeti egység és a kirendeltség a hatósági szerződést a munkaügyi
központ nevében köti meg.
A Javaslat biztosítja a lehetőséget rendbírság kiszabására a hatósági szerződésben
meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is.
Az 58. §-hoz
A munkaügyi központoknak néhány olyan eljárást kell lefolytatniuk, amelyben
ügyfélként nem a munkanélküli személy, vagy munkavállaló vesz részt. Ilyen eljárás a
külföldiek magyarországi foglakoztatásának engedélyezése, valamint a megváltozott
munkaképességű személyeket foglalkoztató szervezetek akkreditációja, továbbá a
magán-munkaközvetítők, munkaerő-kölcsönzők nyilvántartása. Ezek az eljárások
(szolgáltatások) a munkaügyi központok számára jelentős munkateherrel járnak. Ezért
a Javaslat felhatalmazza a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert arra, hogy
egyes eljárások(szolgáltatások) tekintetében - a pénzügyminiszterrel egyetértésben-
meghatározza a díjfizetés szabályait.
Az 59-62. §-okhoz
A földrendező és földkiadó bizottság (a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal)
határozata a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint határozatnak minősül. Ha a személyi vagy
lakcímadatok hiányosságai miatt a kézbesítés eredménytelen, vagy azok hiányosságai
miatt az nem lehetséges, akkor a határozatot közzé kell tenni a Javaslatban felsorolt
települési önkormányzatok hirdetőtábláján is.
A 63-74. §-okhoz
A termőföldről szóló törvény módosítását a minisztériumi hatáskörök földhivataloknak
való leadása és a jelenlegi hatósági eljárások egyszerűsítése indokolja.
A talajvédelemmel kapcsolatos állami feladatokat pontosítja a tervezet, a növény- és
talajvédelmi szolgálat működésére utalással. Az időközben történt jogszabályi
változásokkal összhangban pontosítja az egyes hulladékok mezőgazdasági
felhasználásának engedélyezési eljárását. A Javaslat a Ket-tel összhangban előírja, hogy
a talajvédelmi hatóság kéri meg a szakhatóságok, továbbá a jegyző hozzájárulását.
Ugyanakkor pontosítja azt, hogy a talajvédelmi hatóság más hatóság megkeresésére az
eljárásban szakhatóságként működik közre.
A JAvaslat 13. §-ában foglalt módosítást indokolja, hogy a közös tulajdon megszüntetése
során gondoskodni kell a kialakított új földrészletek megközelíthetőségéről. A hatályos
törvény szerint az utak által elfoglalt területekkel kapcsolatban le kell folytatni a
termőföld más célú hasznosításával kapcsolatos eljárást, illetve meg kell fizetni a
földvédelmi járulékot. A kárpótlási eljáráshoz hasonlóan indokolt, hogy a kialakított új
utak által elfoglalt területek más célú hasznosítása miatt a földrendező és földkiadó
bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 9/C. és 12/F. §-aiban szabályozott eljárásokban
se kelljen az engedélyezési eljárást lefolytatni és földvédelmi járulékot megfizetni
tekintettel arra, hogy a megosztások költségeit az állam viseli.
A Javaslat továbbá felhatalmazást ad a földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszternek arra, hogy rendeletben meghatározza a talajvédelmi hatósági engedély és
szakhatósági hozzájárulások szakmai megalapozását szolgáló „talajtani szakvélemény”
elkészítésének részletes követelményeit, melyet a talajvédelmi hatóság döntésének
meghozatalához az ügyfélnek kell az arra jogosult szakértőtől beszerezni.
A 75-76. §-okhoz
Az állatgyógyászati készítmények üzemi méretű előállításának engedélyezésével,
forgalmazásával, továbbá törzskönyvezésével, forgalomba hozatalával kapcsolatos
határozatot a hatályos törvény szerint 30 napon túl kell meghozni, a tervezet a Ket-tel
összhangban a határozat meghozatalára pontos határidőket (90, illetve 210 napot)
állapít meg. A Ket. 19. §-a (1) bekezdésére és a 108. §-ára tekintettel a felettes szervet
jogszabályban meg kell határozni.
A 77. §-hoz
A Ket. 19. §-a (1) bekezdésére és a 108. §-ára tekintettel a felettes szervet
jogszabályban meg kell határozni.
A 78. §-hoz
A Ket. 19. §-a (1) bekezdésére és a 108. §-ára tekintettel a felettes szervet
jogszabályban meg kell határozni.
A 79. §-hoz
A Ket. 19. §-a (1) bekezdésére és a 108. §-ára tekintettel a felettes szervet
jogszabályban meg kell határozni.
A 80. §-hoz
A hatályos Krt. 5. §-a (1) bekezdésének rendelkezése nem egyértelmű, így módosítása
indokolt. A közraktárak felügyeletét ellátó elsőfokú hatóság a Gazdasági és
Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt álló Magyar Kereskedelmi Engedélyezési
Hivatal.
Az 5. § (2) bekezdése c) pontjának módosítása a Ket. 36. § (1) bekezdésével
összefüggésben szükséges. A gyakorlatban a hatósági engedély a területileg illetékes
önkormányzat tárolás-raktározásra vonatkozó telepengedélyét jelenti. Mivel a korábbi
megfogalmazás szerinti „közraktári tevékenységhez szükséges” műszaki feltételekre
nincs egyértelmű jogszabályi meghatározás, alapvetően a telepengedély alapján
gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés
rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet előírásai alkalmazhatók. (A tárolás,
raktározás kategória azonos a közraktározás (KSH) tevékenységi besorolásával.)
Indokoltnak tartjuk a pontosabb megfogalmazást a módosításra javasolt törvény
szövegében is alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a telepengedély kiadását a vonatkozó
jogszabály a szakhatóságok előzetes engedélyéhez köti, a felügyeleti eljárásban ezek
ismételt bekérése nemcsak a Ket. előírásaival ellenétes, hanem szükségtelen
duplikációt is jelentene.
A 81. §-hoz
A Krt. 6. §-át a Ket. 37. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján szükséges
módosítani, mivel a beérkező kérelemhez csatolt okiratok nagy száma, valamint azok
összetettsége, a szabályzatok formai és tartalmi ellenőrzése rendkívül időigényes, a
Ket. által biztosított nyolc napon belül nem teljesíthető. A nagy terjedelmű
szabályzatok és mintaszerződések tartalmi ellenőrzése, valamint a szükségesnek tartott
kiegészítések, változtatások pontos és szabatos megfogalmazása elsősorban a
kérelmező érdeke, és a későbbi jogszerű működés alapfeltétele.
A 82. §-hoz
A Krt. módosítására irányuló javaslat kidolgozása során figyelembe kellett venni, hogy
a közraktárak engedélyezése és felügyelete a Ket. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja
alá tartozó piac szabályozási eljárás, melynek vonatkozásában a Ket. szabályait akkor
kell alkalmazni, ha a az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít
meg. Ennek megfelelően a tervezet azokat a jogszabályhelyeket változtatja meg,
illetve egészíti ki - pl. a közraktárak ellenőrzésére alkalmazandó speciális
szabályokkal - amelyek esetében a Ket.-től való eltérés az eljárás jellegére tekintettel
indokolt.
A módosítás kifejezi a felügyelet feladatát, pontosítja az ellenőrzési tevékenységének
értelmezését. A közraktári tevékenység folyamatos felügyelete - a Krt. 10. §-ában
előírtak szerint - a közbizalom érdekében a szolgáltatás biztonságának és
megfelelőségének rendszeres ellenőrzését, illetve a szabálysértések súlyával arányban
álló intézkedések meghozatalát jelenti. A közraktározási piac a gazdaság speciális
szegmense. Kiterjed a közraktárakon kívül a letevőként megjelenő termelők és
kereskedők, valamint a hitelező intézmények széles körére. Eszköz többek között a
piaci túlkínálat levezetésére, biztonságos hátteret ad az intervenciós beavatkozásnak,
rövidlejáratú hitel felvételének lehetőségével forrást teremt az árutulajdonos
vállalkozások számára. A közraktározás, mint alapvetően kereskedelmi szolgáltatás a
közraktári jegy kibocsátásával és forgatásával kapcsolódik a pénz- és tőkepiachoz, de
attól eltérő meghatározást igényel.
A piacszabályozás eszközeit a Krt. több helyen nevesíti, így legfőképp a 2-8. §-ok
körében, ahol a piacra jutás feltételeit, a működés során azok folyamatos fennállását,
valamint a piacelhagyás menetét határozza meg. Az engedélyesek folyamatos
bejelentési kötelezettsége többek között a tulajdonosi szerkezet befolyásolására ad
lehetőséget a felügyelet számára. A közraktárak üzletszabályzatának tartalmát a Krt.
által előírtakon kívül felügyelet befolyásolhatja oly módon, hogy a működő
közraktárak - egyéni üzletpolitikájukat érvényesítve - a közraktározási
tevékenységüket azonos feltételrendszer alapján alakítsák ki, különös tekintettel a
közraktározás menetére, az áruminősítés és kezelés általános szabályozására.
Piacszabályozási eszköznek tekinthető a kölcsönnyújtási tevékenységre vonatkozó
szabályzatok jóváhagyása is. A közraktárak általános szerződési feltételeinek
jóváhagyásával a felügyelet az indokolatlan egyoldalú előnyök érvényesítését
akadályozhatja meg. A krízishelyzetbe került közraktárhoz felügyeleti biztos
kirendelésével a piaci szereplők (hitelezők, letevők) biztonsága érdekében közvetlen
intézkedésekre is mód nyílik.
A folyamatos felügyeleti tevékenység az ellenőrzés eszközrendszerében bővebb
mozgásteret igényel a Ket. által meghatározott általános ellenőrzési szabályoktól. A
hatékonyság érdekében az átfogó vizsgálatok mellett, cél- és utóvizsgálatok, illetve a
panaszos bejelentések kivizsgálására is alkalmas eszközrendszert igényel. Ez indokolja
az ellenőrzés során készülő hatósági intézkedések pontos meghatározását. A Ket. által
előírt jegyzőkönyv és feljegyzés tartalmát tekintve adott tényállás, illetve törvénysértés
rögzítésére alkalmas, ezért alapvetően a helyszíni ellenőrzés dokumentuma. Olyan
általános, vagy célvizsgálatok esetén, amikor az ellenőrzés több módszer
alkalmazásával végezhető hatékonyan (pl. adatbekérés, adatellenőrzés, információk
ütköztetése, több helyszíni ellenőrzés, szemle, nyilatkozat, szakértői vélemény,
ellenőrző minőségvizsgálat) szükséges olyan ellenőrzési dokumentum, amely
összefoglalja a hatóság megállapításait, jegyzőkönyvben és határozatban nem
szerepeltethető ajánlásokat is tartalmazhat. Ezen kívül a felügyelettel együttműködő
PSZÁF - amely az ellenőrzését saját eljárási szabályai szerint végzi -, a
megállapításairól részjelentést készít, amelyet a felügyeletnek saját megállapításaival
együtt - a két szervezet szakmai álláspontjának egyeztetése után - együttes formában
célszerű megküldenie az ügyfélnek. (A felügyelet és a PSZÁF együttműködését
jelenleg is Együttműködési Megállapodás szabályozza mind az engedélyezés, mind az
ellenőrzés területén.)
A zárótárgyalás tartásának lehetősége - uniós standard alkalmazása - az ügyfél
számára módot ad, hogy szankcióval fenyegető eljárásban véleményét szóban is
kifejthesse.
A javasolt módosítás a két együttműködő hatóság eljárását összehangolja, kifejezi azt
a piac-felügyeleti és fogyasztóvédelmi tevékenységet, amely a letevők és a hitelezők
érdekeit szolgálja, megteremti az összhangot az együttműködő hatóságok eljárásai
között. A hatékony működés érdekében szükséges, hogy a közraktári piac
szabályozása és felügyelete a pénz és tőkepiacra vonatkozó eljárási szabályokkal
koherens legyen.
A 83.§-hoz
Tekintettel arra, hogy a felügyeleti eljárások a gazdaság szűk szegmensét érintik,
figyelemmel továbbá arra is, hogy a közraktárak engedélyezése és felügyelete a Ket.
13.	§ (2) d) pontja szerinti ún. privilegizált eljárásnak minősül, ahol az eljárások döntő
többsége hivatalból induló ellenőrzést jelent, indokoltnak tartjuk a megfelelő
felkészülési idő biztosításával átmeneti időtartamra szólóan részlegesen kizárni az
elektronikus ügyintézés alkalmazását. A részleges kizárást indokolja még, hogy a Krt.
az eljárásban számos hiteles okirat csatolását rendeli el - amelyben lehetséges
külföldről származó okirat is - valamint külföldi szervezetekkel való
együttműködésre is sor kerül.
A Felügyelet törekszik a teljes körű elektronikus ügyintézés bevezetésére, amelyet
2007. január 1-ig megvalósít. Az addig hátralévő időben a Felügyelet az általános
tájékoztatási kötelezettségének elektronikus honlapján eleget tesz.
A (2) és (3) bekezdés a Ket. 32. §-a (3) bekezdése a) pontjának és (6) bekezdésének
megfelelő szabályozást tartalmaz. A felügyelet folyamatos ellenőrző tevékenysége,
illetve a zömében hivatalból induló eljárás jellege nem indokolja, hogy az ügyfél az
eljárás felfüggesztését kérhesse, míg ez a lehetőség az ügyfelet kérelemre indított
eljárás esetén megilleti. A felügyelet számára azonban szakértő kirendelése esetén az
ügyintézési határidő betartása érdekében szükséges a felfüggesztés lehetőségével élni.
A törvény által évente előírt közraktározás és a kölcsönnyújtás gyakorlatának átfogó
ellenőrzése, illetve célvizsgálat az ellenőrzés összetettsége, valamint a PSZÁF-el
történő „közös” ellenőrzés és a véleménykialakítása miatt az eljárás a Ket. 33. §-ának
(1) bekezdésében meghatározott 30 nap alatt érdemi határozattal nem fejezhető be. (A
vizsgálat lefolytatása az eddigi gyakorlat szerint hat-nyolc hetet vesz igénybe. Ez az
idő az esetlegesen szükséges szakvélemény elkészülési idejével, illetve az okiratok
beszerzési idejével - amelyet a Ket. életbe lépése után a felügyeletnek kell beszereznie
-, valamint az esetleges ellenőrző vizsgálatok elvégzésének idejével növekedhet.)
Közraktári ügyletben természetes személyek is érintettek lehetnek, akik panasszal,
bejelentéssel fordulhatnak a felügyelethez. A Ket. 38. §-a (2) bekezdésének
felhatalmazása alapján szükségesnek tartjuk kizárni a 38. § (1) bekezdésében
biztosított lehetőséget.
A felügyeleti vizsgálat lefolytatásához, illetve a döntéshozatalhoz szükséges tényállás
tisztázása érdekében szükséges, hogy a felügyelet az eljárásához szükséges adatokat
megismerje. A Ket. 51. § (3) bekezdése alapján a hivatalból folytatott eljárásban az
adatok bekéréséhez törvényi felhatalmazás szükséges.
A Ket. a felügyelet határozata elleni jogorvoslat fórumaként a bíróságot jelöli meg. A
Ket. alapján a felügyeleti eljárás megváltoztathatja és megsemmisítheti a hatóság
döntését. Különös tekintettel arra, hogy a határozat tartalmazza a PSZÁF szakmai
döntését is, nem lenne szerencsés, ha az elsőfokú hatóság felügyeleti szerve, a
gazdasági és közlekedési miniszter azt megváltoztathatná. A jogbiztonság érdekében
indokolt azonban, hogy a jogszabálysértő döntés megsemmisítésének joga a
felügyeleti szervet megillesse. A módosításra a Ket. 115. § (4) bekezdésének e)
pontjának felhatalmazása alapján kerülhet sor.
A 84. §-hoz
Az MTA szerepe az idegen nyelvű kifejezés meghonosodottsága tekintetében vagy a
magyar nyelvű szövegfordítás nyelvhelyességét illetően szakkérdésben szakmai
szempontból való elvi jellegű véleményezés, amely az eljárás kimenetelét érintően
meghatározó szerepű. A jelenlegi szövegjavaslat a Ket. 58. §-ának (6) bekezdésével
összhangban rendezi az MTA tanácsadó testületének közigazgatási eljárás keretein
belüli szerepét.
A 85. §-hoz
A Bt. 43. §-ának (7) bekezdését módosító (1) bekezdéshez: a bányászatról szóló 1993.
évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi CXXXVIII. törvényt az
Országgyűlés 2004. december 20-i ülésnapján fogadta el. A törvény 20. §-ának (3)
bekezdése az eredeti jogalkotói szándéktól eltérően, hibás hivatkozással módosította a
Bt. 44. §-ának (7) bekezdését, amely helyesen a Bt. 43. §-ának (7) bekezdése. A
rendelkezés ezt a helyreigazítást végzi el.
A (2) bekezdéssel a Bt.-be illesztett 43/A. § egyes bekezdéseihez:
A (2) bekezdéshez: a bányatelek, mint jogi jelleg megállapítása, tevékenység
végzésére nem jogosít. Ezért annak hatásterülete, amennyiben a bányatelket az
ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, azon ingatlanok tulajdonosát érinti (azokra
terjed ki a hatásterület), amely ingatlanokra a bányatelket bejegyzik. A bányatelek
határon belül, a műszaki üzemi tervek a tervezett bányászati tevékenységet határozzák
meg. Figyelemmel arra, hogy a bányászati tevékenység környezetvédelmi
engedélyköteles tevékenység, ahol az engedély előfeltétele a bányatelek
megállapításnak, a hatásokkal érintett ingatlanok körét szükségszerű a ténylegesen
igénybevett terület egészére megállapítani és egyben annak lehatárolását is elvégezni.
Ugyanez vonatkozik az egyes építésügyi hatósági engedélyhez kötött bányászati és
gázipari létesítmények engedélyezési eljárására is, ahol a hatásterületet a
jogszabályban megállapított biztonsági övezet határozza meg.
A (3) bekezdéshez: a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó ügyek esetében jellemző,
hogy mind a kérelemre, mind a hivatalból indult eljárásokban nagy számú ügyfél van
jelen. Ezek körének meghatározása a törvényben meghatározott alapesetnél több időt
vesz igénybe.
A (4) bekezdéshez: a bányafelügyelet hatósági ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések
hátterét a Ket. 89. §-ának (1) és (3) bekezdése teremti meg.
Az (5) bekezdéshez: A hivatkozott szabályhely szerinti vizsgálati eljárásaiban a
bányafelügyelet, jellemzően, él a szakértő kirendelésének lehetőségével, mert egy-egy
kérdés tisztázása különös szakértelmet, gyakran laboratóriumi felkészültséget igényel.
A 43/B. § (1) bekezdéséhez: a bányatelek megállapítására indult eljárásban a
bányafelügyelet a tényállás teljes körű tisztázása érdekében időigényes dokumentum
vizsgálatot, nagy számú és időigényes egyeztetést végez el, ezért a törvényben
meghatározott intézési alapidő nem elégséges. Ugyanakkor - tekintettel az
egyszerűsített eljárásra - a kutatási jogadományozási eljárás lefolytatására elégséges a
20 nap.
A (2) bekezdéshez: a bányafelügyelet kérelemre indult eljárásaiban, jellemzően,
jogszabály igen nagy számú, kötött tartalmú műszaki dokumentációt követel meg
mellékletként. A hiánypótlásra felhívás csakis ezen műszaki dokumentációk alapos
megismerése után válhat esedékessé, melyhez a 15 nap időtartam feltétlenül
szükséges.
A (3) bekezdéshez: A Ket. 41. §-ának (1) bekezdése alapján a módosítás lehetőséget
biztosít arra, hogy nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban a bányafelügyelet hatósági
közvetítőt vegyen igénybe. E rendelkezés - az érintett ingatlanok számától függetlenül
-	legalább 20 tulajdonos vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó
ügyfél érintettsége esetén nyújt lehetőséget hatósági közvetítő igénybevételére.
A (4) bekezdéshez: A Ket. 69. §-ának (5) bekezdése alapján a módosítás az
iratbetekintésre jogosult harmadik személyek körét terjeszti ki a műszaki üzemi
tervben körülhatárolt terület 500 méteres környezetében lévő ingatlanok tulajdonosaira
és jogszerű használóira.
A (5) bekezdéshez: a hivatalból indult eljárásokban a tényállás tisztázására
elengedhetetlen az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsége.
A (6) bekezdéshez: a Bt. 27. §-ának (2) bekezdése alapján a bányászati tevékenység
részletes feltételeit, így különösen a tevékenység végzése során alkalmazandó
műszaki-biztonsági, munkabiztonsági, környezet- és természetvédelmi, valamint
tűzvédelmi követelményeket a műszaki üzemi tervek határozzák meg. A bányászati
tevékenység tartamos, hosszabb időtartamú, folytatólagos tevékenység. Ezen a
hosszabb időtávon belül egy-egy műszaki üzemi terv csak egy-egy meghatározott
(mélyművelésnél legfeljebb kétéves, külfejtés és fúrólyukas kitermelés esetén
legfeljebb ötéves) részidőtartamot szabályoz részletesen. Ezen időbeli egymásra épülés
miatt, a követelmények folyamatosságára tekintettel gyakori esetben elkerülhetetlen,
ezeknek a kötelezettségeknek az érvényesítése már a jóváhagyó határozat közlésekor,
fellebbezésre tekintet nélküli kikényszeríthetősége az élet, az egészség, a biztonság, a
környezet védelme érdekében. Ugyancsak a biztonság megteremtéséhez szükséges a
biztonsági övezet terjedelmében a vezetékjog, használati jog haladéktalan biztosítása,
az egyes veszélyeztető tevékenységektől történő tiltás és a veszélyeztető állapot
megszüntetésére kötelezés adott esetben nem tűr késedelmet. A földgáz-
elosztóvezetékek biztonsági övezetére vonatkozó vezetékjog, használati jog
engedélyezése esetében a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtás elrendelését
indokolja még az együttműködő közüzemi földgázrendszerben az energiaellátás
folyamatos biztosíthatósága, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra
kialakítása, például azon esetekben, amikor már meglévő földgáz-elosztóvezetékek
áthelyezése válik szükségessé a nemzeti gyorsforgalmi úthálózat építése miatt.
A 43/C. § (1) bekezdéséhez: a 43/B. § (6) bekezdéséhez adott indokoláshoz is
kapcsolódóan, a felsorolt esetekben a bányafelügyelet határozata nem csupán
engedélyt tartalmaz, hanem az engedélyezett tevékenységgel összefüggésben
kötelezettségeket, a biztonság érdekében - folyamatba illesztetten - feltételeket állapít
meg. Elengedhetetlen, hogy ezek esetében a fellebbezéssel nem támadott
rendelkezések esetében a határozat jogereje beálljon, s az teljesíthető, illetve a
teljesítés elmaradása esetén kikényszeríthető legyen.
A (2) bekezdéshez: A bányatelek megállapítása olyan elvi jogot keletkeztet, melynek
alapján a tényleges tevékenységet csak további engedély - a műszaki üzemi terv
jóváhagyása - alapján lehet megkezdeni és folytatni. A bányászati jog olyan
kizárólagos jog, amely a kötelezettségek tekintetében harmadik személy felelősségét
kizárja. E jog forgalomképes, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A
hozzájárulás feltételeit jogszabály állapítja meg, alapja az átadó-átvevő között létrejött
polgári szerződés. Az átruházást követően, a jogerős határozat alapján gyakorolt jog és
viselt felelősség teljes körű. A bányatelket megállapító jogerős határozatnak a
folyomány határozat jogerőre emelkedését követő, illetve a jog átruházásához adott
hozzájáruló jogerős határozat felülvizsgálatára adott lehetőség aránytalan
jogbizonytalanságot idézne elő.
A (3) bekezdéshez: a bányafelügyelet speciális szakmai ismereteit igénylő végrehajtási
eljárásokban, különösen a meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló
eljárásokban indokolt, hogy a végrehajtást az első fokon eljáró hatóság foganatosítsa.
A 86. §-hoz
A közúti áru- és személyszállítási tevékenység engedélyezéséhez kapcsolódóan az
engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárás során az
ügyintézés elektronikus úton is kezdeményezhető, a kérelem ilyen formában
benyújtható.
A 87. §-hoz
Az Európai Unió és a tagállamok hatályos jogszabályai értelmében a szankciók
hatékony, határokon átnyúló végrehajtása csak abban az esetben lehetséges, ha az
eljárást abban a tagállamban folytatják le, ahol azt elkövették. Az együttműködési
megállapodás megkötésére felhatalmazó rendelkezés hiányában nem tudnánk
hatékonyan együttműködni a külföldi hatóságokkal (a Ket. 27. §-ának (5)
bekezdéséhez kapcsolódó rendelkezés).
A 88. §-hoz
Az útügyi hatósági eljárásokhoz kapcsolódóan néhány esetben speciális eljárási
szabály bevezetése szükséges.
Az építési engedély kérelem mellékleteinek eredetiségét, hitelességét az engedélyezési
eljárás során vizsgálni kell, az okiratok eredetiségéről meg kell győződni.
Engedélyezésre nagy terjedelmű tervdokumentációt kell benyújtani, melyek készítése
különböző programokkal történhet. Az engedélyezett tervet a hatóságnak
engedélyezési záradékkal, általában bélyegzővel kell tervlaponként ellátni. A helyszíni
szemle, az egyeztető tárgyalás, továbbá különösen a forgalomba helyezési
engedélyezési eljárás elektronikus úton nem intézhető, különös figyelemmel arra, hogy
helyszíni döntés is születhet. Az elkészült út, híd tényleges állapotát feltüntető
megvalósulási tervet az építtetőnek át kell adnia a hatóság részére. Mindezeket
kizárólag elektronikus úton nem lehet kezelni, a kérelem és tervek papír alapon történő
bekérése nem nélkülözhető (a Ket. 8. §-ának (1) bekezdéséhez kapcsolódó
rendelkezés).
A Ket. rendkívül széles körűen határozza meg a létesítményekkel kapcsolatban az
ügyfélkört, amikor a hatásterületen levő valamennyi ingatlantulajdonost és az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használót felruházza e jogállással. Az autópályák,
autóutak esetében e kiterjesztett szabályozást korlátozni indokolt, még így is ezren
felüli eljárásonként az ügyfélszám (a Ket. 15. §-ának (2) bekezdéséhez kapcsolódó
rendelkezés).
A Ket. jelentős számú ügyfél esetén kötelezővé teszi, hogy az eljárás megindításáról
hirdetményi úton továbbá közhírré tétel útján adjon értesítést az eljáró hatóság. A
közlekedési hatóságnál a postázási költség rendkívül jelentős, gyorsforgalmi utak
engedélyezési eljárásában ezer feletti az ügyfelek száma. A javaslat jelentős
költségektől mentesíti a közlekedési hatóságot. Ezért ki kellene zárni, hogy a
hirdetményi értesítés mellett a hatóság még közhírré is tegye az eljárást (a Ket. 29. §-
ának (6) bekezdéséhez kapcsolódó rendelkezés).
A Ket. lehetőséget ad arra, hogy nagyszámú ügyfelet érintő eljárásokban a hatóság
hatósági közvetítőt vegyen igénybe. Az útépítési engedélyezési eljárásokban a
gyorsforgalmi, illetve egyéb országos utakat érintően az ügyfelek száma jelentős, ezért
indokolt ezt a lehetőséget a jogszabályban biztosítani (a Ket. 41. §-ának (1)
bekezdéséhez kapcsolódó rendelkezés).
Nyomvonalas létesítményeknél a megvalósítás gyorsítása, illetőleg a használatba
vehető útszakaszok forgalomba helyezhetősége érdekében szükséges, hogy a határozat
fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beálljon a jogerő [a Ket. 104.
§-ának (4) bekezdéséhez kapcsolódó rendelkezés].
Az útépítési engedélyezési eljárásokban szükséges az újrafelvételi eljárás kizárása,
figyelemmel arra a körülményre, hogy az útépítési engedélyezési eljárások igen széles
körű konszenzuson alapulnak, számos társhatóságot, közreműködőt, ügyfelet
érintenek, ezért a már jogerős és végrehajtható döntések újrafelvétele komoly
érdeksérelmet és igen jelentős időveszteséget okozhatna [a Ket. 112. § (2)
bekezdésének d) pontjához kapcsolódó rendelkezés].
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 12. §-a (3) bekezdésének
rendelkezése nem tartalmaz szabályozást a törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel
az utakkal egy beruházásban megvalósuló egyéb utak tekintetében hozott határozatok
azonnali végrehajtásának lehetőségéről. Rendezni szükséges továbbá a forgalomba
helyezési eljárásra vonatkozó határozat azonnali végrehajtásának lehetőségét is. E
javaslatok az említett infrastrukturális beruházások közérdekű jellegére alapozódnak [a
Ket. 101. § (3) bekezdésének e) pontjához és a 110. §-ának (1) bekezdéséhez
kapcsolódó rendelkezés].
A 89. §-hoz
A szabályozási Javaslat megteremti az összhangot a Ket. és a Kkt. kapcsolódó,
közlekedési hatósági ellenőrzéssel összefüggő rendelkezései között (a Ket. 89. §-ának
(1) bekezdéséhez kapcsolódó rendelkezés).
A törvényi felhatalmazással kívánjuk megteremteni a jogszabályi hátterét az átlagosnál
lényegesen több munkaerőt igénylő, egyes közlekedési hatóságok illetékességi
területén időlegesen jelentkező kiemelt feladatok, más közlekedési hatóságok
közreműködésével történő végrehajtásához (a Ket. 25. §-ának (1) bekezdéséhez
kapcsolódó rendelkezés).
A 90. §-hoz
Nagyon sok, engedély nélküli útügyi hatósági ügyben (engedély nélküli útépítés, közút
nem közlekedési célú igénybevétele, tengelyterhelés-ellenőrzés stb.) a közlekedési
hatóságnak utólagos államigazgatási döntést kell hozni, (pl. fennmaradási engedély),
amelyhez az érintett ügyfél adatai (név, lakcím, ingatlan nyilvántartási adatok stb.)
nélkülözhetetlenek. Erre alapozottan szükséges, hogy a közlekedési hatóság - eljárásai
során - az eljárás tárgyával összefüggésben az ügyfelet személyes adatszolgáltatásra és
nyilatkozattételre kötelezhesse (a Ket. 51. §-ának (3) bekezdéséhez kapcsolódó
rendelkezés).
A közlekedési hatóság által végzett közúti- és telephelyi ellenőrzési eljárások során
olyan okmányok és Közösségi rendeletben előírt adatrögzítő eszközök adattartalmát
kell vizsgálni, amelyek a gépjárművezető, illetőleg a jármű üzemben tartója személyes
adatát is tartalmazza. A eredményes ellenőrzési eljárás lefolytatása érdekében a
személyes adatok időleges kezelése is szükséges, amelyre vonatkozó felhatalmazás
biztosítása indokolt (a Ket. 27. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódó rendelkezés).
A 91. §-hoz
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 43. §-a (3) bekezdésének h) ponttal
történő kiegészítése vált szükségessé, ami felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a
diplomáciai mentességet élvező képviseletek és személyek gépjárműveinek különleges
rendszámmal való ellátásának, a rendszámok kiadásának és visszavonásának rendjét és
feltételeit, továbbá a külföldön kiállított vezetői engedélyek használatának rendjét a
külügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
A 92.§-hoz
A hajózásra alkalmatlan úszólétesítmény potenciális veszélyt jelent a vízi közlekedés
résztvevői számára, ezért indokolt az azonnali végrehajthatóság.
A 93.§-hoz
Több hivatalból indított vagy folytatott eljárás esetében, így például a hajózási
engedély visszavonása esetében a hatóság azt ellenőrzi - egyebek mellett -, hogy
fennállnak-e még az engedély kiadásához szükséges feltételek, különösen a szakmai
üzemeltetési vezetőre vonatkozó feltételek és ehhez mindenképpen személyes adatok
megismerése szükséges. Ide tartozik ellenőrzéskor a hajó vezetőjének azonosítása, a
tulajdonos, illetve az üzemben tartó adatainak ismerete is. Ugyancsak személyes
adatok közlése szükséges a bírságolási eljárás során.
Nemzetközi szerződések végrehajtásával összefüggésben és több közösségi irányelv
alapján az Európai Unió hajóbiztonsági adatbázisokat működtet és adatszolgáltatási
kötelezettséget ír elő. A vonatkozó irányelveket belső jogunkban a tengeri hajók
tekintetében a magyar víziutakon külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri
hajók biztonsági ellenőrzéséről szóló 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelettel
harmonizáltuk, de a továbbiakban várható, hogy az Európai Unió e rendszert a belvízi
hajókra is kiterjeszti. Az adatszolgáltatásra, valamint az adatcserére az eljáró hatóságot
több nemzetközi norma, így különösen a Tanács által 1995. június 19-én kiadott, a
Közösség kikötőiben és a tagállamok felségvizein történő hajózás tekintetében a
hajózás biztonságára, a környezetszennyezés megelőzésére és a fedélzeti élet-és
munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról szóló 95/21.
EK irányelv, továbbá az Európai Parlament és a Tanács által kiadott, a tengeri
közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló
2002/84. EK irányelv kötelezi. Az adatok ilyen kezeléséről a Ket. 17. §-ának (4)
bekezdése alapján szükséges a törvényben rendelkezni.
A 94. §-hoz
A hajóút elzárásával, használatának korlátozásával járó baleset egyaránt
veszélyeztetheti a víziközlekedés biztonságát és zavartalanságát, ezért indokolt az
azonnali végrehajthatóság.
A 95. §-hoz
A Vkt. 87. §-ának 12. pontja szerint a hajózási létesítmény: a víziközlekedés
biztonságát és zavartalanságát elősegítő vagy az úszólétesítmények kikötésére,
veszteglésére szolgáló, a vízen, illetőleg a parton lévő hajózási célokat szolgáló
létesítmény, ezért a mindenki részére nyitva álló építmény jellegű közforgalmú
hajózási létesítményekkel (kikötő, komp- és révátkelés) kapcsolatos ügyekben a
hajózás biztonsága érdekében biztosítani szükséges az azonnali végrehajthatóságot.
A 96. §-hoz
A Javaslat 96. §-a a Tny. 1. §-ának (2) bekezdését pontosítja, illetve megteremti az
összhangot a Ket-ben alkalmazott megfogalmazással.
A 97. §-hoz
A nyugdíjbiztosításra - sajátosságaiból adódóan - nem terjed ki a teljes körű
elektronikus ügyintézés, ezt a nyugat-európai gyakorlat is megerősíti, ugyanis az e-
Europe program keretében az állampolgárok és a vállalkozások számára biztosított
elektronikus ügyintézésre vonatkozó ún. „húsz szolgáltatás” a nyugdíjbiztosításra nem
terjed ki, különös tekintettel a személyes jelenlét igényére és indokoltságára is.
Mindezekre figyelemmel - élve a Ket. 8. § (1) bekezdése által biztosított eltérő
szabályozás lehetőségével - a törvényjavaslat a Tny. 3. §-ának (4) bekezdésében
átmenetileg korlátozza a Ket. 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézést, azt
kizárólag következő eljárási cselekmények tekintetében engedi alkalmazni:
-	az ügyfél nyilatkozatának, bejelentésének, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekhez
intézett egyéb beadványának (fizetéskönnyítési, elengedési kérelmek, panaszok,
közérdekű bejelentések) előterjesztésére;
-	az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó hatósági közléseknek
az ügyfél tudomására hozására;
-	az ellátások megállapításával, folyósításával, az ellátások jogalap nélküli
visszafizetésével, illetve a megtérítésre kötelezéssel összefüggő kérelmek
benyújtására, ideértve a fellebbezési, az újrafelvételi és az igazolási kérelmekre is;
-	az idézésre;
-	a törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.
Fenti korlátozás - tekintettel a törvényjavaslat 345. §-ának (3) bekezdésében foglalt
rendelkezésére - 2008. január 1-jével hatályát veszti.
A 98. §-hoz
A 98. § a Tny. hatályát rendezi. A jelenlegi rendelkezés a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló
1998. évi XXXIX. törvény 6. §-ában foglaltaknak megfelelően módosul.
A 99. §-hoz
A Tny. 64. §-a határozta meg eddig is a nyugellátás iránti igényérvényesítés módját, az
eljárás menetét és azt, hogy a nyugdíjat igénylőnek melyik igazgatási szervhez kell
fordulnia. A jelenlegi rendelkezéseket a Ket. vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel
kell módosítani. Érdemi változás a határidők meghatározásában és abban történt, hogy
a nyugdíjbiztosítási szerv - a Ket. rendelkezéseivel összhangban - egy alkalommal
hívja fel a nyugdíjigénylőt intézkedésre, megjelenésre. Ha ezt elmulasztja, az eljárást
végzéssel megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A 100-105. §-hoz
A nyugdíjbiztosítási szerv határozathozatali kötelezettségét a Tny. 65. §-a határozta
meg, kitérve arra is, hogy milyen esetekben nem kell határozatot hozni. A
határozathozatali kötelezettségről a Ket. rendelkezik, a Tny. 65. §-ában csak azt
rögzíti, hogy mely ügykörben kötelező egyszerűsített határozatot hozni. A
törvényjavaslat 105. §-ában rendelkezni kellett továbbá arról is, hogy mely ügyekben
nem terheli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet határozathozatali kötelezettség.
A 101. § a Tny. 68. §-át módosítja, amely eddig is a nyugdíjazást megelőzően
biztosította a szolgálati idő megállapítását, illetőleg a korkedvezményre jogosultság
elismerését. A módosítás oka az, hogy egyértelművé tegye a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv kötelezettségét a szolgálati idő és a korkedvezményre jogosultság
elismerésével kapcsolatban.
A Tny. 69. § (2) bekezdése tartalmazta azokat a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján járó juttatásokat,
amelyek folyósítása megszűnését követő naptól lehet nyugellátást megállapítani. Az
Flt. 2003. július 1-jétől történt módosítása alapján e körbe tartozik az álláskeresést
ösztönző juttatás is. A 102. § a Tny. 69. §-ának (2) bekezdését az álláskeresést
ösztönző juttatással kiegészíti, továbbá kiegészül e bekezdés a vállalkozói járadékkal
is.
A 103. § a Tny. 72. §-át úgy módosítja, hogy egyértelműen meghatározza a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek részére a rokkantságon, munkaképesség-
csökkenésen alapuló ellátások megállapításánál az orvosi szakvéleményt nyilvánító
intézményt. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek más szakértői véleményt az ellátás
megállapításánál nem vehetnek alapul.
A Tny. 74. §-a eddig is biztosította a nyugdíjigénylő részére az igényvisszavonás
lehetőségét. Tekintettel a Ket. ezzel kapcsolatos általános rendelkezésére, a 104. §-ban
meg kellett teremteni a Ket. szabályozásával való összhangot azzal, hogy egyidejűleg
a felvett nyugellátás visszafizetési kötelezettségét is elő kellett írni, amelyre a javaslat
értelmében az ügyfél a visszavonástól számított 30 napon belül köteles eleget tenni.
A 105. § a rokkantságon (munkaképesség-csökkenésen) alapuló igény elutasítása
esetén az egészségi állapot rosszabbodására vonatkozó igény elbírálását a háziorvos
(szakorvos) igazolásához köti.
A 106-107. §-hoz
A 106. § a Tny. 79. §-ának (3) bekezdését módosítja azzal, hogy a nyugdíjfolyósító
szerv által folyósított ellátásból történő letiltás esetén a Ket. 134. § (1) bekezdés c)
pontjában meghatározott kötelezettséget 15 napon belül köteles teljesíteni. A
nyugdíjfolyósító szervnek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
alapján jelenleg is fennáll a folyósított ellátásból történő letiltások foganatosítása,
illetve végrehajtása, amelynek teljesítése szorosan kapcsolódik a Tny. 79. §-ának (2)
bekezdése szerinti, a megállapított nyugellátás 15 napon belül történő folyósítási
kötelezettségéhez. Ennek fenntartása továbbra is indokolt, ugyanis az évi több százezer
letiltás esetében nem lehet külön választani a folyósított ellátástól az arra épülő (azt
terhelő) letiltást.
A 107. § meghatározza a nyugdíjbiztosítási szervet, illetve a foglalkoztatót vagy egyéb
szervet terhelő késedelmi kamat mértékét.
A 108-109. §-hoz
A 108. § a Tny. 93. §-át egészíti ki azzal, hogy a törvényen alapuló követelés adók
módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eltérő szabályozást a Ket. 13. §-a (2)
bekezdésének b) pontja teszi lehetővé, eszerint az államháztartás javára teljesítendő,
törvényben meghatározott kötelező befizetésekkel összefüggő eljárásokban a Ket.
rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő
szabályokat nem állapít meg.
A 109. § méltányossági jogkör keretében biztosítja a tartozás elengedésének,
mérséklésének, illetőleg könnyítésének lehetőségét.
A 110-111. §-hoz
A 110. § a Tny. 95. §-ának rendelkezéseit módosítja a Ket. rendelkezéseivel
összhangban. A Tny. 95. §-ának a bírósági jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései
szükségtelenné váltak a Ket. vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel, ehelyett a Ket.
szabályozásával megegyezően az egyes jogorvoslati eszközök Ket-ben biztosított
eltérő, illetőleg kiegészítő rendelkezései kerülnek meghatározásra.
A Ket. 112. §-ának (3) bekezdése alapján eltér az újrafelvételi kérelem benyújtásának
hat hónapos jogvesztő határidejétől. A méltányossági eljárás lehetőségét kizárja,
tekintettel arra, hogy a végrehajtás során a méltányosság gyakorlását lehetővé teszi.
A javaslat kizárja a jogorvoslatot a méltányossági jogkörön alapuló döntés
tekintetében.
A döntés módosítását, visszavonását a javaslat a következő módon rendezi: a
nyugellátás megállapítását követően a járulékfizetésen alapuló ellátás évekig,
évtizedekig folyósításra kerül, így méltánytalan volna, ha a módosítás lehetősége a
Ket. 114. § (1) bekezdésében meghatározott egy éves határidőhöz kötődne. Ezért
mondja ki a Tny. a 95. § (5) bekezdésében azt, hogy a jogosult javára időkorlátozás
nélkül, terhére pedig (ha magasabb összegű ellátást állapítottak meg, mint ami az
érintettet a járulékfizetés alapján megilletné) egy ízben, a határozat közlésétől
számított 5 éven belül lehet a határozatot módosítani, illetőleg visszavonni. Ez utóbbi
esetben, ha a nyugellátás jogalapnélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt
nem terheli felelősség, úgy a terhére a határozatot - a Ket. 114. §-a (3) bekezdésének
megfelelően, vagyis a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme nélkül - nem
visszamenőlegesen, hanem a jövőre nézve, a módosítást, vagy visszavonást elrendelő
határozat keltét követő hónap első napjától kezdődően kell módosítani, vagy
visszavonni. Ez azonban nem érinti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön
eljárásban érvényesítésre kerülő - a Tny. 84-89. §-ban foglalt rendelkezésein alapuló -
követelésének jogalapját, valamint annak a felelősségét és visszafizetési, illetve
megtérítési kötelezettségét, akinek a nyugellátás jogalapnélküli megállapítása
felróható. Abban az esetben azonban, ha az ellátás magasabb összegben történt
megállapítása a jogosultnak felróható, a határozat módosítása, vagy visszavonása már
5 évre visszamenőlegesen, az ellátás megállapításának kezdő időpontjától lehetséges.
A felróhatóságot azonban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kell bizonyítani.
A felügyeleti jogkör gyakorlására az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
jogosult.
A 111. § pontosítja az adatszolgáltatást rendező Tny. 96. § (3) bekezdését, amely
meghatározza, hogy mely szervek jogosultak a nyilvántartásba vett adatok teljes
körének igénylésére.
A 112. §-hoz
A Cst. 35. §-ának (1) bekezdése a családtámogatási ellátások iránti igényt elbíráló
szerveknek két csoportját határozza meg: a Magyar Államkincstár Területi
Igazgatóságait és a családtámogatási kifizetőhelyeket. A családtámogatási
kifizetőhelyek vonatkozásában az elektronikus ügyintézés lehetővé tétele a következők
miatt nem indokolt. A családtámogatási kifizetőhely - annak ellenére, hogy
rendelkezik hatósági jogkörökkel - alapvetően nem közigazgatási feladat ellátására
létrehozott szerv. A kifizetőhelyektől nem követelhető meg az elektronikus ügyintézés,
és e követelmény nem is lenne életszerű, hiszen a munkahelyen jellemzően
személyesen intézik a családtámogatási ügyeket. Erre tekintettel az elektronikus
ügyintézést a családtámogatási kifizetőhelyek vonatkozásában törvény kizárja.
A 113. §-hoz
A Ket. a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtásának szabályaival való
összhang megteremtése érdekében módosításra kerülnek a Gyvt. azon rendelkezési,
amelyek a határozat azonnali végrehajthatóságát szabályozzák. A fentiektől eltérően
a törvényjavaslat a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése vonatkozásában a beutaló
szerv döntése elleni fellebbezést zárja ki. A Gyvt. 73. §-ának (1) bekezdése szerint az
illetékes gyámhivatal a beutaló szerv - ideiglenes hatályú elhelyezésre irányuló -
intézkedését 30 napon belül felülvizsgálja. Ennek megfelelően indokolatlan a beutaló
szerv döntése vonatkozásában külön fellebbezési jogot biztosítani, hiszen a
gyámhivatal hivatalból megvizsgálja az ideiglenes hatályú elhelyezés indokoltságát, és
ennek megfelelően megteszi a szükséges lépéseket. Amennyiben az ügyfél a
gyámhivatal döntésével nem ért egyet, azt az általános szabályok szerint
fellebbezésével megtámadhatja.
A 114. §-hoz
A gyámhatósági, illetve gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos eljárás
költségeit korábban a Gyvt. végrehajtási rendelete szabályozta, a Ket. eljárási költség
viselésére vonatkozó egyes rendelkezéseitől eltérni azonban csak törvényi szinten
lehet. Ennek megfelelően a törvényben kerülnek szabályozásra az eljárási költséggel
kapcsolatos különös eljárási szabályok.
A 115. §-hoz
Lásd a 113. §-hoz adott indokolást.
A 116. §-hoz
A Fot. korábban az ügyintézési határidőre hatvan napot határozott meg. A Ket. az
ügyintézési határidő számításán az Áe. szabályaihoz képest jelentősen módosította, így
a hatvan napos határidő fenntartása indokolatlan. Ha a hatóság a Ket. 32. §-ának (1)
bekezdése alapján az eljárását felfüggeszti, ennek időtartama az ügyintézési határidőbe
nem számít bele. Továbbra is indokolt azonban az orvosi bizottság részére a
szakvéleménye előterjesztéséhez a korábbi rendelkezés szerinti negyven napot
biztosítani.
A 117. §-hoz
A Ket. a 13. §-a (1) bekezdésének d) pontjában lehetőséget biztosít arra, hogy
szabályait a piacfelügyeleti eljárásokban csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára
vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. Tekintettel arra, hogy a Fgytv.
43. §-ának f) pontja szerint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi
felügyelőségek piacfelügyeleti tevékenységet folytatnak (piacfelügyeleti tevékenység
keretében ellenőrzik az áruk forgalmazására és szolgáltatások nyújtására vonatkozó
jogszabályok és hatósági előírások megtartását, vizsgálatot folytathatnak a
fogyasztókat érintő ügyekben, fogyasztóvédelmi bírságot szabhatnak ki), a Ket.-től
eltérő szabályozás fenntartása ezekben az esetekben indokolt.
A Ket. 160. §-ának (1) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi eljárásokban
főszabályként az elektronikus ügyintézés egyes formáinak (Ket. 160-162. §)
alkalmazását - az elektronikus ügyintézés hagyományos formáinak megtartásával - a
törvény kizárja. Az elektronikus ügyintézés Ket. szerinti feladatait ugyanis a megyei
közigazgatási hivatalok szervezetében működő területi (megyei/fővárosi)
fogyasztóvédelmi felügyelőségek és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 2005.
november 1. napjától nem tudják ellátni, mert nem rendelkeznek a megfelelő technikai
és szakmai felkészültséggel. A törvény a hatóságok részére 2007. július 1-ig biztosít
felkészülési időt.
E körben különösen figyelembe kell venni, hogy az első fokú eljárásokat lefolytató
megyei/fővárosi felügyelőségek esetében a megyei/fővárosi közigazgatási hivatalokkal
is hosszabb egyeztetés szükséges annak érdekében, hogy a rendszer kiépítése
valamennyi fogyasztóvédelmi eljárás vonatkozásában összehangoltan és egységes
módon kerüljön kialakításra.
Az Elektronikus kereskedelemről szóló törvényben meghatározott hatósági jogkörben
végzendő ellenőrzés azonban az elektronikus weboldalak, honlapok elemzése,
megfigyelése útján akadálymentesen történhet. Természetes törekvés ugyanakkor az
elektronikus ügyintézés feltételei biztosításának teljesítése különösen az Ektv-vel
összefüggésben, ezért e törvény tekintetében az előkészítésre egy rövidebb idő
elegendő.
A fogyasztóvédelmi eljárások jellegzetesen és túlnyomóan hivatalból, hatósági
ellenőrzés alapján indulnak. Elenyésző azoknak az ügyeknek a száma, amelyben a
fogyasztó kérelmet nyújt be a hatósághoz az eljárás kezdeményezése céljából. A
fogyasztó által kezdeményezett ügyek egy része panasz, vagy minőségi kifogás,
csekély hányada pedig közérdekű bejelentésnek minősül. Ez utóbbi ügyek intézése
nem a Ket. szabályozása alá, hanem a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és
bejelentésekkel kapcsolatos eljárásról szóló, a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §
hatálya alá tartozik és határozat hozatalára általában nem kerül sor.
A 118-119. §-hoz
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) 17.
§-ának (2) bekezdése a Hatóság eljárásaira az Áe-t rendeli alkalmazni az Eat-ben
foglalt eltérésekkel, figyelemmel arra, hogy az Áe. az elektronikus aláírásokkal
kapcsolatos közigazgatási eljárásokban csak szubszidiárius jelleggel érvényesült. A
Ket. azonban az elektronikus aláírások vonatkozásában megszüntette az általános
szabályok szubszidiárius érvényesülését ezen a területen, ezért szükséges a hivatkozás
megfelelő pontosítása a Ket. hatálybalépésével egyidejűleg.
Az Eat. a Hatóságnak az intézkedést alkalmazó, illetve bírságot kiszabó határozata
esetén lehetővé tette a határozat azonnali végrehajthatóságát. Tekintettel arra, hogy a
Ket. szerint a határozatot fellebbezésre tekintet nélkül csak a törvényben
meghatározott esetekben lehet végrehajthatóvá nyilvánítani, így az Eat. 17. §-ának (3)
bekezdését a Ket. hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül kell helyezni. A Ket.
hatályba lépésével egyidejűleg szükséges továbbá az Eat. jogorvoslatra vonatkozó
rendelkezéseinek megfelelő pontosítása, tekintettel a Ket. 98. §-ának (1) bekezdésében
foglaltakra, amely szerint az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, a
fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból
lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
A Ket. végrehajtási rendeleteinek előkészítése során lefolytatott szakmai vita során
egyértelművé vált, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált
tanúsítványokkal, illetve az ilyen tanúsítványokat kibocsátó szolgáltatókkal
kapcsolatban megalkotandó kormányrendelet (az ún. „RootCA-rendelet”)
megalkotására szolgáló felhatalmazást módosítani szükséges, a jelenlegi Eat.-
felhatalmazás ugyanis csupán azt tenné lehetővé, hogy a közigazgatási szervek által
kibocsátott tanúsítványok speciális követelményeit tárgyalja a jogszabály.
Az Európai Parlament és a Tanács 1999/93/EK számú, az elektronikus aláírások
közösségi programjáról szóló irányelve lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a
közszférában felhasznált elektronikus aláírással kapcsolatban többletkövetelményeket
írjanak elő. E követelmények meghatározására - a közigazgatási hatósági eljárás
speciális jellemzői miatt - a hatályos Eat. felhatalmazás által biztosítottnál szélesebb
körben van szükség.
Az Eat. korábbi módosítása, valamint a Ket. elfogadása azt eredményezte, hogy a
Nemzeti Hírközlési Hatóság piaci felügyelet körében ellátandó tevékenysége jelentős
mértékben kibővült, erre tekintettel indokolt a felügyeleti díj intézményének
bevezetése.
Az 120-128. §-hoz
A Javaslat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.)
kiegészítésével rögzíti a végrehajtói szolgálattal kapcsolatos hatósági eljárások
intézésének főbb, a Ket-ben nem szabályozott vagy az abban foglaltaktól eltérő
szabályait.
Az iparjogvédelmi ügyek hatékony intézésének előmozdítását és az európai közösségi
jogszabályokhoz és egyes iparjogvédelmi nemzetközi egyezményekhez szükséges
illeszkedési rend kiteljesítését célozza a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.
törvény 16. §-a f) pontjának módosítása.
Az igazságügy-miniszter a Vht-ban foglalt módon gyakorol felügyeletet a bírósági
végrehajtói szervezet felett, és hatáskörébe tartozik az önálló bírósági végrehajtók
szolgálatának létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos egyes döntések
meghozatala is. A Javaslat rögzíti azt, hogy milyen esetben hoz a miniszter határozati
formában, a Ket. szabályainak alkalmazásával döntést: ilyen a végrehajtói áthelyezés
(235. §), a felmentés, illetve a szolgálat megszüntetése (239. § (2) és (3) bek.), továbbá
a szünetelés megállapítása (240/B. § (3) bek.) iránti eljárás lefolytatása. Nem iktatja be
e körbe a tervezet a végrehajtói pályázat elbírálását és annak alapján a kinevezést (az
nem közigazgatási ügyként intézendő ügy), a szünetelés engedélyezését (az nem
törvényi feltételek alapján elbírálandó kérelem teljesítése), továbbá a végrehajtó-
helyettesek és jelöltek esetében a bűnügyi nyilvántartás vizsgálata alapján a kamarai
névjegyzékbe történő bejegyzéshez történő hozzájárulásról szóló döntést (ez leginkább
a kamara névjegyzékbe vételi eljárásában beszerzett szakhatósági állásfoglalásnak
minősülhet csak, mely a kamarai döntés megtámadása körében vitatható). A Ket.
alapján történő eljáráshoz képest további szabály az, hogy a határozatokat nemcsak az
érintett féllel, hanem - érintettsége okán - a kamarával is közölni kell. A határozatok
ellen - a Ket. 100. §-ának a) pontjában foglaltakra figyelemmel - nincs helye
fellebbezésnek, mivel közvetlenül azok bírósági felülvizsgálata kérhető. A tervezet
pontosítja az áthelyezés szabályait: a jövőben már nem csak a kölcsönös áthelyezési
kérelem esetében alkalmazza azt a miniszter, hanem olyan pályázat alapján történő
kinevezés esetén is, amikor egy már másik székhelyre kinevezett végrehajtó
személyével töltik be az állást. Az utóbbi esetben ugyanis nem célszerű a végrehajtó
szolgálatát megszüntetni, hiszen a végrehajtó szolgálata ténylegesen folyamatos marad
(csak a kinevezés adatai változnak meg), csupán az eredeti álláshelyet kell a
megüresedett álláshelyekre vonatkozó szabályok szerint ellátni.
A Javaslat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (röviden: kamara) által lefolytatott
eljárások közül a Ket. 12. §-ának (4) bekezdése alapján nevesíti azokat, amelyek a Ket.
rendelkezései szerint intézendő közigazgatási hatósági ügyek (a Javaslat
összefoglalóan „kamarai hatósági ügyként” nevezi meg ezeket). Figyelemmel arra,
hogy a Ket. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a köztestületi tagként
történő nyilvántartásba vétel mint valamely tevékenység gyakorlásának feltétele az,
amelyről történő döntés minősül közigazgatási hatósági ügynek, ezért a tervezet a
végrehajtói kamara által vezetett nyilvántartásokba külső - nem kamarai tag -
felvételét és az azokból történő törlést jelöli meg hatósági ügyekként. Ezek: a
végrehajtó-helyettesi és végrehajtó-jelölti névjegyzékbe vétel és törlés (lényegében ez
keletkezteti a kamarai tagságot), illetve a végrehajtói irodák nyilvántartásába történő
bejegyzés, törlés, továbbá a végrehajtói iroda alapítási engedélyének megadása;
mindegyik esetben rögzíti a Vht. azt, hogy a tevékenység folytatásának feltétele a
nyilvántartásba vétel (Vht. 240/D. §, 241. § (1) bek., 254/C. § (1) bek., 254/D. § (1)
bek.). A végrehajtói névjegyzékbe vételt a tervezet azért nem nevesíti hatósági
ügyként, mivel nem a kamarai névjegyzékbe vétel a végrehajtói tevékenység
gyakorlásának előfeltétele, hanem az igazságügy-miniszter által történő kinevezés (az
alapján pedig a kamarai tagság automatikus, a törvény erejénél fogva fennáll), továbbá
a már taggá vált személyek tevékenységével kapcsolatos kamarai igazgatási ügyek
intézése sem tartozik a tervezet szerint a hatósági ügyek körébe.
A Javaslat a hatósági ügyeket egy külön alcím alatt foglalja össze, majd nevesíti a Ket-
hez képest kiegészítő, illetve eltérő szabályokat. Rögzíti a tervezet a hivatalbóli eljárás
kötelezettségét (Ket. 29. § (2) bek.), a kamarai hatósági ügy lefolytatására irányuló
kérelem előterjesztésének rendjét (Ket. 38. § (1) bek., 40. § (1) bek.), a képviseleti
jogosultság igazolásának módját (Ket. 40. § (6) bek.), az ügyfél nyilatkozattételre
történő felhívásának lehetőségét (Ket. 51. § (3) bek.), a fellebbezés lehetőségét és az
elbírálására jogosult testületet [Ket. 98. §], a névjegyzékbe, nyilvántartásba vétel iránti
kérelemnek való helytadás esetében a határozathozatal módját (Ket. 74. § (6) bek., 82.
§ (2) bek.), továbbá az elektronikus ügyintézés kizárását (Ket. 160. § (1) bek.).
A Javaslat - amellett, hogy rögzíti a hatósági ügyek intézésének a Ket-hez képest
eltérő, illetve kiegészítő eljárási szabályait - a jelenleg alacsonyabb szintű
szabályokban (rendeletekben) foglalt rendelkezéseket is törvényi szintre emeli. Így
többek között a végrehajtó-helyettesi és jelölti névjegyzékből történő törlés szabályai
kerülnek be a Vht-ba a névjegyzékbe vételt rendező §-okba, ugyanígy a végrehajtói
irodák nyilvántartásából történő törlés esete, továbbá törvényi szintre kerül a
névjegyzékek - személyes adatokat is magában foglaló - tartalma.
A Javaslat nem rendelkezik a kamarai hatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjról, figyelemmel arra, hogy a tervezet szerinti eljárások nem
díjkötelesek, továbbá az egyébként sem minősülne az illetékekről szóló 1990. évi
XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdése szerinti, a lakosság széles körét érintő
díjfizetési kötelezettségnek, melyet törvényben kellene megállapítani. Ugyancsak nem
rendelkezik a tervezet a Ket. 97. §-ának (5) bekezdése alapján már a Ket-tel kizárt
jogorvoslati eljárások kizárásáról (újrafelvételi eljárás, méltányossági eljárás,
felügyeleti szerv hivatalból történő eljárása során a jogszabálysértő mulasztás
felszámolása).
A 129-147. §-hoz
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) célja az, hogy a
központi költségvetés terhére jogi szolgáltatások, illetve az igazságszolgáltatás
igénybe vételét biztosítsa jövedelmi, vagyoni helyzetük alapján rászorult személyek
részére; a jogi segítségnyújtás lényegében a jogi segítő szolgáltatásának állami
finanszírozása vagy a bírósági eljárásban költségkedvezmény biztosítása. Központi
költségvetés terhére jogszabály alapján juttatott támogatás tehát a jogi segítségnyújtás,
mellyel összefüggő eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit csak akkor kell a Ket.
13.	§-a (2) bekezdésnek b) pontjában foglaltak alapján alkalmazni, ha az adott
ügyfajtára vonatkozó törvény - tehát a Jst. - eltérő szabályokat nem állapít meg. A
Ket. hatályba lépésével összefüggő felülvizsgálat tehát a Jst. esetében nem arra terjed
ki, hogy hatályon kívül helyezésre kerüljenek a Jst-nek a Ket-tel össze nem
egyeztethető szabályai. Ehelyett a jogalkotónak azt kell megvizsgálnia, hogy a Ket.
megfelelő háttérjogszabály-e a jogi segítségnyújtás körébe tartozó támogatások
odaítélésével és finanszírozásával összefüggő hatósági eljárás lefolytatásához: ha igen,
úgy a speciális szabályok hatályon kívül helyezhetők a Jst-ben, ha pedig szükséges a
Ket. rendelkezéseihez képest a Jstv-ben nem szereplő további speciális szabályok
megalkotása, úgy azokkal kell kiegészíteni a törvényt.
A felülvizsgálat körében mindenekelőtt szükséges a Jst. 39. §-ának módosítása: az
államigazgatási eljárás szabályaira történő utalás felváltása a Ket. szabályaira történő
utalással. Figyelemmel arra, hogy nincs azokra a Jst-ben minden esetben tárgykör
szerinti alcím, jogszabály-szerkesztési megfontolásból számos, a Ket-től eltérő
speciális eljárási szabály kerül elhelyezésre ezen alcím alatt és a tervezet az alcím
szövegezését is a megváltozott tartalomhoz igazítja. Ilyen speciális szabály
-	a jogutódlás széles körben történő kizárása (lévén a jogi segítségnyújtás
személyhez kötött támogatás, kivéve a visszatérítési kötelezettséget),
-	az ügyfél jogaival rendelkező személyek körének korlátozása,
-	az illeték- és díjfizetési szabályok, valamint e körben a speciális - a tolmács és
fordító díjának viselésére vonatkozó - szabályok,
-	nincs helye a határozat megsemmisítésének, ha a konkrét ügyben nem az
illetékes megyei hivatal jár el,
-	az iratok fordítására és ezen okból az eljárás felfüggesztésére vonatkozó
szabály (a nem hiteles fordítás készítése is lehet időigényes, mely miatt a rövid eljárási
határidők nem tarthatók),
-	az iratbetekintésre jogosultak meghatározása (mivel az eljárási iratok az ügyfél
és a vele együtt élők személyes és védett adatait széles körben tartalmazhatják),
továbbá
-	az elektronikus úton történő ügyintézés kizárása mindaddig, amíg a jogi
segítségnyújtó hivatalok nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával az elektronikus
ügyintézésre (figyelembe kell venni e körben továbbá azt is, hogy az elektronikus
ügyintézésre való alkalmasság nem csak a hivatal, de ügyfele vonatkozásában is
megfelelő technikai háttért feltételez, mely a jogi segítségnyújtásért folyamodó
ügyfelek esetében valószínűleg nem lesz széles körű).
A Jst-ben lévő speciális szabályoknak a Ket. szabályaival történő felváltása történik
ugyanakkor a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezés új rendelkezéssel történő
felváltásával [Jst. 23. § (2) bek.], továbbá a Jst. 25. §-a (2) bekezdésében a
jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés készítésével kapcsolatos rendelkezés
elhagyásával.
A Javaslat újrafogalmazza a támogatás iránti kérelmek intézésének illetékességi
szabályait, és a Ket-ben meghatározott illetékességi okok mellett a fél
munkavégzésének helyét is illetékességi okként nevesíti. A napi ingázással együtt járó
munkavégzés esetén a fél ugyanis könnyebben és gyorsabban kaphat támogatást
akkor, ha a munkavégzése helyén is benyújthatja kérelmét és egyúttal e hivatal
ügyfélfogadásán megjelenve igénybe veheti a kérelem előterjesztésére irányuló
hivatali segítséget. Az életvitelszerűen külföldön tartózkodók esetében célszerű a
kérelmek elbírálására egy hivatalt megjelölni; a szükséges nyelvismerettel rendelkező
munkaerő itt csoportosítható (feltehetőleg legnagyobb számban angolul fogjuk a
továbbított jogi segítségnyújtási kérelmeket és mellékleteiket megkapni és csak az
ügyek töredékében magyarul). A tervezet a Jst. 22. §-a (1) bekezdésének bevezető
szövegébe - élve a Ket. 38. §-ának (1) bekezdésében egyébként valamennyi
közigazgatási hatósági eljárás tekintetében adott lehetőséggel - beiktatja azt a szabályt,
hogy a kérelmet az illetékes megyei hivatalnál kell előterjeszteni.
Figyelemmel arra, hogy a Jst. speciális, a Ket. szerinti általános ügyintézési
határidőnél jóval rövidebb határidőket tartalmaz a támogatás iránti kérelmek
elintézésére (azonnal, három, illetve tizenöt nap), továbbá a hazai jövedelmi, vagyoni
viszonyaik alapján bizonyos körben külföldön élők számára is kell támogatást
biztosítani. A Javaslat, törvényi szinten rögzíti azt speciális szabályt, hogy az
ügyfélnek csatolnia kell a kérelemhez a jogosultságot igazoló okiratokat, hatósági
bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági igazolványt (Jst.
22.	§ (2) bek.).
Ugyancsak a rövid eljárási határidőkkel függ össze a 23. § módosítása - ez egyébként
a szóbeli kérelmeknél az azonnali, illetve a három napon belüli, írásbeli kérelmeknél
pedig a tizenöt napon belüli döntéshozatalt írja elő -: ez speciális szabályként azt írja
elő, hogy az ügyintézés egyszerűsítése érdekben a hatóság minden esetben határozattal
döntsön a kérelemről. Különös jelentőséggel bír az ügyintézés egyszerűsítése 2006.
január 1-jét követően, amikor a peres költségkedvezményekről is a Jst. szerint kell
dönteni: alapvető érdekek fűződnek ahhoz, hogy a per mielőbbi lefolytatásához a
költségkedvezményekről történő gyors és egyszerű döntés is hozzájáruljon. Ugyancsak
a Ket. szabályozási rendszeréhez kötődő, de az ügyvitel egyszerűsítését célzó szabály
a kérelemnek helyt adó határozatok megszövegezésének egyszerűsítése: azt
indokolással nem kell ellátni.
Néhány kérdésben szükséges a Jst. pontosítása annak érdekében, hogy a
segítségnyújtás iránti kérelmeket minél időszerűbben lehessen feldolgozni és a
rászorultak a lehető legegyszerűbb módon juthassanak hozzá a szükséges
támogatáshoz. Az előző évi átlagkereset igazoltatása az ügyfeleknek a gyakorlat
szerint jelentős többletterhet jelent, mely aránytalan a peren kívüli segítségnyújtás
viszonylag kisebb értékű támogatásaihoz képest. A tervezet ezért törli a feltételek
közül az előző évi átlagkeresetre vonatkozó rendelkezést [Jst. 8. § (2) bek.].
Ugyancsak az eljárás egyszerűsítése érdekében javasolja a tervezet a 22. § (1)
bekezdése b) és c) pontjának elhagyását, mivel azok a megyei hivatal által hivatalból is
vizsgálandó, egyébként csak a hivatal saját nyilvántartásából megállapítható adatokat
jelentenek (korábbi támogatás igénybe vétele, esetleges tartozások), ezért mellőzhető
arra a kérelmezők nyilatkoztatása. Ugyancsak a nagyszámú ügyfél gyors
kiszolgálásnak igényével egészíti ki a tervezet a megyei hivatalok „ügyfélszolgálati”
tevékenységére vonatkozó szabályozást azzal, hogy a rövid úton történő felvilágosítás
esetében az ügyintézést nem kell a Ket. szerint dokumentálni (Jst. 28. § (2) bek.).
Figyelemmel arra, hogy a Ket, értelmében nem csak a kérelem elutasítása járhat azzal,
hogy a fél az igényelt támogatást nem tudja igénybe venni, ezért a tervezet kiegészíti a
felülvizsgálható határozatok körét az eljárást megszüntető határozattal (Ket. 31. §),
továbbá hatósági jellegénél (teljesítésre kötelez) a visszatérítési kötelezettséget előíró
határozattal. Ugyancsak a Ket. szabályaival való összhang megteremtését szolgálja a
bírósági felülvizsgálat szabályainak pontosítása: a Jst. 32. §-ának (1) bekezdésében a
közigazgatási nemperes eljárás lefolytatásának előírása ilyen esetre.
A Javaslat speciális szabályt állapít meg arra az esetre, ha a személyes megjelenésre
kötelezett fél ezen kötelezettségének nem tesz eleget. A Javaslatban szereplő eljárás
megszüntetése vagy a rendelkezésre álló adatok alapján való döntés lehet a megfelelő
visszatartó erő az ilyen magatartásoktól. A megszüntetés ugyanakkor nem képezi
akadályát annak, hogy a fél a későbbiekben újra előterjesszen támogatás iránti
kérelmet, hiszen abban érdemben a hatóság ilyen esetben nem dönt. (A Jst. egyébként
a támogatás felülvizsgálata esetére tartalmaz már hasonló szankciót, hiszen a
szükséges nyilatkozatok megtételének elmulasztása a támogatás megvonásával jár
együtt.)
Kiegészíti a Javaslat a Jst.-nek az adatok változásának bejelentésével kapcsolatos
kötelezettségre vonatkozó általános rendelkezését. Az minden ügyben kötelessége a
félnek a támogatást engedélyező határozat kézhezvételéig, ezt követően azonban csak
két esetben áll fenn a bejelentési kötelezettség: peres segítségnyújtás esetén a per
jogerős befejezéséig (összefüggésben azzal, hogy a felülvizsgálat lehetősége is eddig
adott), másrészt a visszatérítési kötelezettség fennállásáig, ez utóbbi esetében
ugyanakkor csak a lakóhely, egyéb elérhetőség tekintetében (Jst. 24. §, 40. §, 53. §).
A Ket. 17. §-a szigorú szabályokhoz köti a védett adatok továbbításának lehetőségét:
többek között törvényi előírások alapján történhet az ilyen adatok továbbítása.
Figyelemmel arra, hogy a támogatást engedélyező határozat indokolása - bár a
kérelemnek helyt adó határozat a tervezet szerint nem kell hogy indokolást
tartalmazzon - számos esetben tartalmazhat személyes, sőt védett adatokat, ezért a
határozat továbbítását minden esetre kiterjedően törvényi szintre emeli a tervezet.
Ilyen eset a határozat jogi segítőnek történő bemutatási kötelezettsége, valamint a jogi
segítői díjak kifizetése érdekében az Igazságügyi Minisztériumnak történő megküldése
(Jst. 42. § (1) bek., 51. §).
A Javaslat nemcsak a támogatás engedélyezése, hanem a jogi segítői névjegyzékbe
vétel tekintetében is rögzíti a Ket-hez igazodó, illetve attól eltérő eljárási szabályokat:
a névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésére, a kérelem teljesítésére és annak
dokumentálására, illetve kérelem elutasítása esetén hozandó határozatra, valamint
felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket. Mivel a jogi segítői díj csak átutalással
fizethető meg - rögzíti a tervezet azt, hogy szolgáltatási szerződés csak olyan jogi
segítővel köthető, aki bankszámlával rendelkezik.
Ugyancsak az eljárási szabályok gördülékennyé tételéhez kapcsolódik az a módosítás
-	a Jst. 4. § (1) bekezdése pontjainak módosítása -, amely a külföldiek tekintetében
egységessé teszi azt, hogy milyen esetben tekinthetők támogatásban részesíthető
személyeknek, a hatályos - még az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előtt
hatályba lépett - rendelkezések értelmében ugyanis külön szabályok szerepelnek a
magyarországi külföldiekre, illetve az Európai Unió tagállamaiban tartózkodó külföldi
állampolgárokra. A tervezet értelmében a Jstv. hatálya alá tartozó külföldiek
egységesen a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában kerülnének meghatározásra [kivéve a
menekültügyi eljárásban szereplő feleket, akik továbbra is a b) pontban maradnának],
ennek eredményeként a magyarországi külföldi állampolgárok és az Európai
Gazdasági Térség másik tagállamaiban tartózkodó külföldiek is ugyanazon pont
értelmében tartoznának a törvény személyi hatálya alá.
A fenti módosításhoz kapcsolódik ugyanakkor a 3. § (2) bekezdésének
újraszövegezése is, amely egyrészt rögzíti azt, hogy általában a hazai elemmel
rendelkező jogvitákra, élethelyzetekre vonatkozik a peren kívüli jogi segítségnyújtás (a
peres segítségnyújtásnál ez egyértelmű, hiszen hazai bírósági eljárásban adható), míg
az itt lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező (életvitelszerűen itt tartózkodó)
személyek esetében lehetséges a külföldi jogvitákkal összefüggésben is jogi
segítségnyújtást biztosítani. A hatályos rendelkezés egyébként ezt jogi tanácsadásban
határozza meg, földrajzi korlátozás nélkül, külföldi eljárásokkal összefüggésben, a
tervezet szerinti szabály ugyanakkor általában a peren kívüli segítségnyújtás
lehetőségét biztosítaná, de csak az Európai Uniós államokban és csak polgári és
kereskedelmi ügyben folyó vagy indítandó eljárások esetében (a 2003/8/EK
irányelvből fakadó kötelezettségre figyelemmel, mely szerint a hazánkban élők
esetében ilyen ügyekben kell pert megelőző jogi segítséget adni). Ha tehát egy
Franciaországban lakó francia vagy például lengyel állampolgár kér nálunk segítséget,
úgy csak a magyarországi jogvitájával összefüggésben adható számára jogi
segítségnyújtás, míg ha ez a személy hazánkban él, úgy lényegében a hazánkban élő
magyar állampolgárokkal esik egy tekintet alá: mind az itteni, mind pedig az Európai
Unió másik tagállamában folyó ügyében kaphat segítséget. A Javaslat ezzel ésszerű
korlátok közé szorítja a külföldi ügyekkel kapcsolatos jogi segítség körét, de csak
olyan mértékben szűkíti azt le, hogy azzal európai uniós kötelezettségeinknek is eleget
tudjunk tenni.
Ugyancsak európai uniós kötelezettségeinek teljesítéséhez kapcsolódik az a módosítás,
amely a 60. § újraszövegezésével állapítja meg - a Ket. szabályaira is figyelemmel -
az Európai Unió mási tagállamába irányuló jogi segítségnyújtási kérelmek
továbbítására irányuló hatósági eljárás rendjét. A közelmúltban történt meg a
tagállamok részéről az eljárások lefolytatásához szükséges közlések megadása,
továbbá valamennyi szükséges nyomtatvány megszövegezése; a jövőben tehát már
minden feltétel adott ahhoz, hogy az ilyen eljárások lefolytatása megkezdődhessen.
A 148-150. §-hoz
A Javaslat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt módosítja. A módosítás célja
az, hogy meghatározza az ügyvédi kamarai hatáskörbe tartozó hatósági ügyeket, és
ezen ügyek intézésének a Ket-ben nem szabályozott vagy az abban foglaltaktól eltérő
szabályait.
A Ket. 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint közigazgatási hatósági ügynek kell
tekinteni a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt és a
nyilvántartásból való törlést, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy
foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. A Javaslat az
ügyvédi kamara által lefolytatott eljárások közül a Ket. 12. §-ának (4) bekezdése
alapján nevesíti azokat, amelyek közigazgatási hatósági ügynek minősülnek, és így az
intézésükre a Ket. szabályait kell alkalmazni. Ennek megfelelően a Javaslat kimondja,
hogy hatósági ügynek kell tekinteni a kamarai nyilvántartásokba ügyvédként,
alkalmazott ügyvédként, ügyvédjelöltként stb. történő felvételt, valamint e
nyilvántartásokból való törlést, illetőleg a kamarai tagság szüneteltetését.
A hatósági ügyek meghatározása mellett a Javaslat nevesíti a Ket-hez képest
kiegészítő, illetve eltérő szabályokat. A Ket. több rendelkezése megengedi a fő
szabályoktól való eltérést azzal a feltétellel, hogy az eltérő szabályok jogszabályban
kerülnek rögzítésre. Mindezek miatt rögzíti a Javaslat a hivatalbóli eljárás
kötelezettségét (Ket. 29. § (2) bek.), a kamarai hatósági ügy lefolytatására irányuló
kérelem előterjesztésének rendjét (Ket. 38. § (1) bek., 40. § (1) bek.), az ügyfél
nyilatkozattételre történő felhívásának lehetőségét (Ket. 51. § (3) bek.), továbbá az
elektronikus ügyintézés kizárását ([Ket. 160. § (1) bek.).
A Javaslat hatályon kívül helyezi az Üt. 15. §-ának (3) bekezdését, amely az ügyvédi
kamarába történő felvételi kérelmet elutasító - másodfokú kamarai szerv által
meghozott - határozat elleni jogorvoslat szabályait tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a
Ket. a jogerős hatósági határozatok bírósági felülvizsgálatának szabályait általános
jelleggel szabályozza, a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében indokolt
hatályon kívül helyezni a hivatkozott rendelkezést.
Az Üt. módosítása nem érinti a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat,
tekintettel arra, hogy a Ket. 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a fegyelmi és az
etikai ügyek nem minősülnek közigazgatási hatósági ügynek, így nem tartoznak a Ket.
hatálya alá.
A 151-158. §-hoz
A Javaslat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjt.) kiegészítésével rögzíti
a közjegyzői szolgálattal kapcsolatos hatósági eljárások intézésének főbb, a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvényben (Ket.) nem szabályozott vagy az abban foglaltaktól eltérő szabályait.
Az igazságügy-miniszter a Kjt.-ben foglalt módon gyakorol felügyeletet a közjegyzői
szervezet felett, és hatáskörébe tartozik a közjegyző szolgálatának létesítésével és
megszüntetésével kapcsolatos egyes döntések meghozatala is. A Javaslat rögzíti azt,
hogy milyen esetben hoz a miniszter határozati formában döntést: ilyen a közjegyző
áthelyezése (20. §), a felmentése, illetve a szolgálat megszüntetése (22. §.), továbbá a
szünetelés megállapítása (24/A § (1) bek.) iránti eljárás lefolytatása. Nem iktatja be e
körbe a tervezet a közjegyzői pályázat elbírálását (az nem közigazgatási ügy,) továbbá
a közjegyző-helyettesek és jelöltek esetében a bűnügyi nyilvántartás vizsgálata alapján
a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzéshez történő hozzájárulásról szóló döntést (ez
leginkább a kamara névjegyzékbe vételi eljárásában beszerzett szakhatósági
állásfoglalásnak minősülhet csak, mely a kamarai döntés megtámadása körében
vitatható). A Ket. alapján történő eljáráshoz képest további szabály az, hogy a
határozatokat nemcsak az érintett féllel, hanem - érintettsége okán - a kamarával is
közölni kell. A határozatok ellen - a Ket. 100. §-ának a) pontjában foglaltakra
figyelemmel - nincs helye fellebbezésnek, mivel közvetlenül azok bírósági
felülvizsgálata kérhető. A Javaslat pontosítja az áthelyezés szabályait: a jövőben már
nem csak a kölcsönös áthelyezési kérelem esetében alkalmazza azt a miniszter, hanem
olyan pályázat alapján történő kinevezés esetén is, amikor egy már másik székhelyre
kinevezett közjegyző személyével töltik be az állást. Az utóbbi esetben ugyanis nem
célszerű a közjegyző szolgálatát megszüntetni, hiszen a közjegyző szolgálata
ténylegesen folyamatos marad (csak a kinevezés adatai változnak meg), csupán az
eredeti álláshelyet kell a megüresedett álláshelyekre vonatkozó szabályok szerint
ellátni.
A Javaslat a közjegyzői kamara - mint köztestület, a közjegyzők szakmai
önkormányzata - által lefolytatott eljárások közül a Ket. 12. §-ának (4) bekezdése
alapján nevesíti azokat, amelyek a Ket. rendelkezései szerint intézendő közigazgatási
hatósági ügyek (a tervezet összefoglalóan „kamarai hatósági ügyként” nevezi meg
ezeket). Figyelemmel arra, hogy a köztestületek esetében - a Ket. 12. §-a (2)
bekezdésének b) pontja értelmében - a köztestületi tagként történő nyilvántartásba
vétel mint valamely tevékenység gyakorlásának feltétele az, amelyről történő döntés
minősül közigazgatási hatósági ügynek, ezért a tervezet a közjegyzői kamara által
vezetett nyilvántartásokba külső - nem kamarai tag - felvételét és az azokból történő
törlést jelöli meg hatósági ügyekként. Ezek: a közjegyző-helyettesi és közjegyzőjelölti
névjegyzékbe vétel és törlés (lényegében ez keletkezteti a kamarai tagságot), illetve a
közjegyzői irodák nyilvántartásába történő bejegyzés, törlés, továbbá a közjegyzői
iroda alapítási engedélyének megadása; mindegyik esetben rögzíti a Kjt. azt, hogy a
tevékenység folytatásának feltétele a nyilvántartásba vétel (Kjt. 26. §, Kjt. 31/C. §., (1)
bek.). A közjegyzői névjegyzékbe vételt a tervezet azért nem nevesíti hatósági
ügyként, mivel nem a kamarai névjegyzékbe vétel a közjegyzői tevékenység
gyakorlásának előfeltétele, hanem az igazságügy-miniszter által történő kinevezés (az
alapján pedig a kamarai tagság automatikus, a törvény erejénél fogva fennáll), továbbá
a már taggá vált személyek tevékenységével kapcsolatos kamarai igazgatási ügyek
intézése sem tartozik a tervezet szerint a hatósági ügyek körébe.
A Javaslat a hatósági ügyeket egy külön alcím alatt foglalja össze, majd nevesíti a Ket-
hez képest kiegészítő, illetve eltérő szabályokat. Rögzíti a tervezet a hivatalbóli eljárás
kötelezettségét (Ket. 29. § (2) bek.), a kamarai hatósági ügy lefolytatására irányuló
kérelem előterjesztésének rendjét (Ket. 38. § (1) bek., 40. § (1) bek.), a képviseleti
jogosultság igazolásának módját (Ket. 40. § (6) bek.), az ügyfél nyilatkozattételre
történő felhívásának lehetőségét (Ket. 51. § (3) bek.), a fellebbezés lehetőségét [Ket.
98. §], a névjegyzékbe, nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek való helytadás esetében
a határozathozatal módját (Ket. 74. § (6) bek., 82. § (2) bek.), továbbá az elektronikus
ügyintézés kizárását (Ket. 160. § (1) bek.). A javaslat rendelkezik arról, hogy a
kamarai hatósági eljárásokban ki minősül ügyfélnek, továbbá az igazolványok
kiadásáról, melyekről jelenleg csak rendeleti szinten rendelkezik az igazságügy-
miniszter.
A Javaslat - amellett, hogy rögzíti a hatósági ügyek intézésének a Ket-hez képest
eltérő, illetve kiegészítő eljárási szabályait - a jelenleg alacsonyabb szintű
szabályokban (rendeletekben) foglalt rendelkezéseket is törvényi szintre emeli. Így
többek között a közjegyző-helyettesi és jelölti névjegyzékből történő törlés szabályai
kerülnek be a Kjt-nek a névjegyzékbe vételt rendező §-aiba, ugyanígy a közjegyzői
irodák nyilvántartásából történő törlés esete, továbbá törvényi szintre kerül a
névjegyzékek - személyes adatokat is magában foglaló - tartalma.
A Javaslat nem rendelkezik a kamarai hatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjról, figyelemmel arra, hogy az nem minősül az illetékekről
szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdése szerinti, a lakosság széles
körét érintő díjfizetési kötelezettségnek, melyet törvényben kellene megállapítani,
továbbá arra, hogy az eljárások nem díjkötelesek.
A Javaslat a Ket.-tel való összhang megteremtésére irányuló módosítás részeként
pontosítja az országos kamara feladatkörét, különösen annak törvényben történő
rögzítése vált szükségessé, hogy az országos kamara a feladatainak ellátása körében
jogosult az ehhez szükséges adatok kezelésére és nyilvántartására, ezt jelenleg a Kjt.
végrehajtására kiadott rendelet tartalmazta. Szükségessé vált a Kjt.-ben rögzített
irattározási szabályok módosítása is, tekintettel arra, hogy bírósági ügyvitel
szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 2003. július 1-jén lépett
hatályba, melynek értelmében a hagyatéki eljárás és az egyéb nemperes eljárások
iratait már nem a Büsz. szabályai, hanem a közjegyzői ügyviteli szabályok szerint kell
kezelni és irattározni.
A 159-162. §-hoz
A Javaslat a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (Kvt.)
kiegészítésével rögzíti a közvetítői névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem
elbírálásával, az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) eljárásában
hozott határozatok elleni jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos, a Ket-ben
foglaltaktól eltérő, illetve kiegészítő szabályokat.
A Javaslat a Kvt. 4. §-ába történő beiktatással rendeli el az e törvényben nem
szabályozott kérdésekben a Ket. szabályainak alkalmazását, egyben kimondja, hogy az
eljárás elektronikus úton nem folytatható le. A Ket. rendelkezéseire történő hivatkozás
a joggyakorlatban nem okoz problémát, ugyanakkor a jogbiztonságot erősíti, a
jogkeresők részére egyértelmű eligazítást ad, az érintett rendelkezés beiktatása
lényegében annak deklarálását jelenti, hogy a Ket. megfelelő háttérjogszabály a
közvetítői tevékenységről szóló törvényben megjelölt hatósági eljárás lefolytatásához.
A felülvizsgálat körében ezért került sor a Ket. szabályaira történő utalás
feltüntetésére. Az elektronikus úton történő ügyintézés kizárására azért került sor, mert
jelenleg az elektronikus ügyintézéshez szükséges infrastruktúra nem alkalmas arra,
hogy bevezetésre kerüljön az ügyintézésnek ez a módja (figyelemmel arra a
körülményre is, hogy az elektronikus ügyintézésre való alkalmasság nem csak a
Minisztérium, de az ügyfél vonatkozásában is megfelelő technikai hátteret feltételez,
és ez a közeljövőben az ügyfelek esetében valószínűleg nem lesz széles körben
biztosított).
A Minisztérium vezeti a közvetítői névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék). A Tervezet a
Kvt. 5. §-ába építi be, hogy a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem előterjesztésekor a
felvételi feltételek meglétének igazolása mellett további felvételi feltételnek tekintendő az
eljárás lefolytatásáért megállapított díj megfizetése és e kötelezettség teljesítésének igazolása
(az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (1) bekezdése).
A Javaslat módosítja a Kvt. 8. §-ában foglalt rendelkezéseket: a kérelem benyújtásának
formai feltételeit rögzíti, azaz a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet egy példányban,
az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani; továbbá nem minősül írásbeli
kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem. A Javaslat a
Ket. 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban kimondja, hogy a Minisztérium a
közvetítői névjegyzékbe felvételét kérő írásbeli kérelme alapján beszerzi a más hatóság
jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásából származó adatokat.
A Kvt. 22. §-ának (1) bekezdése alapján az igazságügy-miniszter határozattal dönt a
névjegyzékbe történő felvételről, a felvételi kérelem elutasításáról, továbbá a
változások átvezetéséről. Tekintettel arra, hogy a döntéshozatal a Minisztériumban a
legmagasabb fórumon történik, így az igazságügy-miniszter döntései ellen
fellebbezésnek nincs helye. A Javaslat a Kvt. 22. §-ának (2) bekezdésében foglaltak
módosításával teremti meg a Kvt. 22.-ának (1) bekezdése szerinti határozatok, továbbá
az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat lehetőségét a bírósági felülvizsgálat
útján, összhangban a Ket. 100. §-ának a) pontjában foglaltakkal.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Kvt. 8. §-a (3) bekezdésének második mondatában
foglaltakat, tekintettel arra, hogy az érintett szabályozás megfelel a Ket.
rendelkezéseinek. A Javaslat a 13. §-t megelőző alcím módosításával technikai
kiigazítást tett (a törvény parlamenti vitája során felmerült módosító indítványok -
amelyek a képzésre, továbbképzésre vonatkozó szabályok elhagyására irányultak -
átvezetésekor az érintett szövegrész tévedésből nem került törlésre) a Kvt.-ben.
A 163-167. §-okhoz
A Ket. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a Ket. rendelkezéseit az
iparjogvédelmi eljárásokban csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó
törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. Az iparjogvédelmi ügyek tehát az ún.
„kivett” eljárások körébe tartoznak. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi
XXXVIII.	törvény (a továbbiakban: Hmtv.) a használati mintaoltalommal összefüggő,
a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi
XXXIX.	törvény (a továbbiakban: Toptv.) pedig a topográfiaoltalommal összefüggő, a
Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásokat szabályozza.
A Javaslat 163. §-a a használati mintaoltalmi ügyek, 165. §-a pedig a topográfiaoltalmi
ügyek kapcsán írja elő a Ket. szabályainak alkalmazását a mintaoltalmi, illetve a
topográfiaoltalmi ügyekben, a Hmtv.-ben, illetve a Toptv.-ben meghatározott
eltérésekkel, megállapítja továbbá a Ket. által kialakított jogorvoslati rendtől való - az
iparjogvédelmi eljárások hagyományait és sajátosságait tükröző - eltéréseket. A
Javaslat 164. §-a a Hmtv. kapcsán, illetve 167. §-a a Toptv. kapcsán - a hatályos
szabályozást továbbfejlesztve - a Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntések
felülvizsgálata körében részletesen szabályozza a megváltoztatási kérelmek
benyújtásának feltételeit. A Ket-tel összhangban a Hmtv. 37. §-a, illetve a Toptv. 23.
§-a a megváltoztatási kérelemmel támadható döntések körét tekintve kiegészül az
iratbetekintést kizáró vagy korlátozó végzésekkel, valamint az eljárási költség
viselésének kérdésében hozott döntésekkel. A Javaslat 166. §-a a topográfiaoltalmi
iratokba való betekintésre vonatkozó, az általános szabályoktól való eltérést rögzítő
különös szabályt igazítja a Ket. iratbetekintési szabályaihoz.
Ki kell emelni, hogy a Hmtv. és a Toptv. eljárási szabályait tekintve az a szabályozási
technika érvényesül, hogy az eljárási rendelkezések túlnyomó része a használati
mintaoltalmi és a topográfiaoltalmi ügyekben a találmányok szabadalmi oltalmáról
szóló 1995. évi XXXIII. törvény eljárási rendelkezéseire épít, pontosabban ez
utóbbiakat rendeli megfelelően alkalmazni. Ennélfogva a találmányok szabadalmi
oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény kapcsán tervezett új, illetve a Ket.-től
eltérő szabályok - a Hmtv.-ben és a Toptv.-ben meghatározott eltérésekkel - az
említett iparjogvédelmi ügyekben folyó eljárásokban is érvényesülnek.
A 168-171. §-okhoz
A Ket. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében közigazgatási hatósági ügy a
tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való
törlés - a fegyelmi és az etikai ügyek kivételével -, ha törvény valamely tevékenység
végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti
tagsághoz köti. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a
továbbiakban: Szüt.) rendelkezik a szabadalmi ügyvivői működés feltételeiről. A Szüt.
2.	§-ának (1) bekezdése értelmében szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja. A Szüt. 28. §-ának (1) bekezdése
kimondja, hogy a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara a szabadalmi ügyvivők
köztestülete. A Ket. hatálya kiterjed tehát a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarának
a közigazgatási hatósági ügyekben folytatott eljárásaira. A Ket. 13. §-ának (3)
bekezdésére figyelemmel a kamarai hatáskörbe tartozó hatósági ügyeket szabályozó
jogszabályok a Ket. rendelkezéseitől kizárólag abban az esetben térhetnek el, ha ezt
maga a Ket. kifejezetten megengedi, illetve, ha az Európai Unió jogi aktusának vagy
nemzetközi szerződésnek a végrehajtásához szükséges.
A Javaslat 168. §-a - a kialakult eltérő joggyakorlatra figyelemmel - egyértelművé
teszi, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
1996.	évi LVII. törvény kapcsán mely ügyekben járhatnak el szabadalmi ügyvivők. A
Javaslat 169. §-a a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarába történő felvételi eljárás
mint kamarai hatósági eljárás kapcsán meghatározza, illetve pontosítja a tagfelvétel
követelményeit, részletesen állapítja meg a tagfelvételi kérelem tartalmát, és egyúttal
kiegészíti - hiánypótló jelleggel - a Szüt. 2. §-át a kizáró okok tekintetében az
összeférhetetlenségi esetekkel, továbbá a szabadalmi ügyvivőt terhelő kötelezettséggel
a tagfelvételi kérelemben megjelölt adataiban bekövetkező változások bejelentése
kapcsán. A Javaslat 170. §-a a szabadalmi ügyvivői vizsgára bocsátás tekintetében is a
Ket. rendelkezéseinek alkalmazását írja elő. A szabadalmi ügyvivői vizsgára
bocsátásról a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság elnöke dönt, aki a szabadalmi
ügyvivői vizsgáról szóló 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése
értelmében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke. Ez az eljárás ugyan nem kamarai
hatósági eljárás, a garanciális szempontok érvényesítése végett azonban indokolt, hogy
ez az eljárás is a Ket. hatálya alá tartozzék a Szüt. 30. §-ában - a Javaslat 189. §-ával -
megállapított egyes eltérésekkel. A Javaslat 171. §-a egyértelművé teszi a Kamara
hatáskörét a kamarai tagság megszűnésének megállapítása körében, kiegészíti az ezzel
összefüggő kamarai hatósági eljárást a megszűnés okának elhárítására történő
felszólítás kötelezettségével, valamint kibővíti a megszűnési okokat az
összeférhetetlenség eseteivel.
A 172-180. §-okhoz
A Javaslat 172-174. §-ai - garanciális szempontokat érvényesítve - a szabadalmi
ügyvivői irodára és a szabadalmi ügyvivői társaságra vonatkozó részletes szabályokat
a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara megfelelő szabályzataiból a törvény szintjére
emelik arra figyelemmel, hogy - egyidejűleg - a Javaslat 189. §-a kamarai hatósági
eljárássá teszi a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság kamarai
nyilvántartásba vételére és az onnan való törlésre irányuló eljárásokat. A Javaslat 175.
§-a a kamarai tagsággal összeférhetetlennek nem minősülő tevékenységek felsorolását
kiegészíti az alkalmazott ügyvédi és a közvetítői tevékenységgel. A Javaslat 176. §-a -
a szabadalmi ügyvivőt megillető díjak és költségek megfizetésének biztosítása
érdekében - lehetővé teszi a szabadalmi ügyvivő számára, hogy a megbízás teljesítését
előlegfizetéstől tegye függővé, valamint végrehajtja a Szüt. 17. §-ának (4)
bekezdésében szükséges technikai jellegű kiigazításokat is.
A Javaslat 177. §-a - figyelemmel arra, hogy a szabadalmi ügyvivői gyakorlatban az
írásbeli megbízás gyakrabban fordul elő, mint a tényvázlat felvétele - enyhít a
tényvázlat felvételére vonatkozó kötelezettségen, és meghatározza a megbízás, illetve
a megbízási szerződés írásba foglalása elmulasztásának következményét. A Javaslat
178. §-a a szabadalmi ügyvivő megbízása megszüntetésének esetére - különösen a
szabadalmi ügyekben keletkezett iratok terjedelmére figyelemmel - az ügyfélnek már
átadott vagy megküldött iratokról való másolatkészítés költségeit az ügyfélre telepíti,
továbbá egyértelművé teszi, hogy a szabadalmi ügyvivő a birtokába került, de az
ügyfelet megillető vagyontárgyakat letétként köteles kezelni. A Javaslat 179. §-a
hiánypótló jelleggel állapít meg szabályokat a kamarai tagság szüneteltetésére
vonatkozóan, figyelemmel arra is, hogy a Javaslat 189. §-a kamarai hatósági eljárássá
teszi a szabadalmi ügyvivői működés szüneteltetésének és újrakezdésének vizsgálatát
és tudomásulvételét. A Javaslat a szüneteltetésre - az ügyvédekről szóló 1998. évi XI.
törvény mintájára - legalább három hónapos időtartamot állapít meg. E kiegészítést az
is indokolja, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2005. január 1-
jén hatályba lépett módosítása (52. §-ának (9) bekezdése) a Kamara számára
folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a szüneteltetés kezdőnapjának és
megszűnése napjának tekintetében. A Javaslat 180. §-a kiigazítja a fegyelmi eljárás
tekintetében a képviseleti szabályokat a Fővárosi Ítélőtábla előtti kötelező jogi
képviseletre figyelemmel.
A 181-186. §-okhoz
A Javaslat 181. §-a a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe való bejegyzésre
irányuló eljárás mint kamarai hatósági eljárás kapcsán meghatározza az ilyen
névjegyzékbe történő bejegyzés követelményeit, részletesen állapítja meg a
szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelem
tartalmát, kiegészíti továbbá a Szüt. 26. §-át az adatokban bekövetkező változások
bejelentése kapcsán a szabadalmi ügyvivőjelöltet terhelő kötelezettséggel, valamint a
szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés okának elhárítására történő
felszólítás kötelezettségével. A Javaslat 181. §-a a szabadalmi ügyvivőjelöltek
névjegyzékéből való törlés okai közé - a Szüt. 27/E. §-a (1) bekezdése d) pontjának
mintájára - beemeli azt az esetet is, amikor a szabadalmi ügyvivőjelölti névjegyzékből
való törlésre azért kerül sor, mert a szabadalmi ügyvivőjelöltet felvették a Kamarába.
A Javaslat 182. §-a a szabadalmi ügyvivőjelölt részére hatósági igazolvány kiállítását
(ld. a Javaslat 189. §-át) és annak használatát írja elő.
A Javaslat 183. §-a a névjegyzékbe vett európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi
képviselők (közösségi képviselők) tekintetében a névjegyzékbe vétel feltételei közé
emeli be a névjegyzékbe vételi díj megfizetésének kötelezettségét, valamint a
közösségi képviselők részére hatósági igazolvány kiállítását (ld. a Javaslat 189. §-át)
és annak használatát írja elő. A Javaslat 184. §-a kötelezettséget ír elő a közösségi
képviselő számára a közösségi képviselők névjegyzékében szereplő adataiban
bekövetkező változások bejelentése kapcsán, 185. §-a pedig a közösségi képviselők
névjegyzékéből való törlés okának elhárítására történő felszólítás kötelezettségével
egészíti ki a Szüt. 27/E. §-át. Figyelemmel arra, hogy az eseti szolgáltatást nyújtó
közösségi képviselők is fegyelmi felelősséggel tartoznak magyarországi működésük
tekintetében (Szüt. 27/F. § (6) és (7) bek.), a Javaslat 186. §-a a törvény szintjén
hiánypótló jelleggel hozza létre a névjegyzékbe nem vett eseti szolgáltatást nyújtó
közösségi képviselők fegyelmi nyilvántartását.
A 187-193. §-okhoz
A Javaslat 187. §-a a Ket. alkalmazására és hatályára figyelemmel rögzíti, hogy a
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara az ország egész területére kiterjedő
illetékességgel jár el. A Javaslat 188. §-a a Kamara által vezetett nyilvántartások
adattartalmát igazítja a korábban elvégzett módosításokhoz. A Javaslat 189. §-a
határozza meg azokat az ügyeket, amelyekben az eljárás a Ket. hatálya alá tartozik. A
kamarai hatósági eljárás alól - a Ket. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontjára
figyelemmel - kivételt jelent, ha a kamarai tagság megszűnésének megállapítására,
valamint a szabadalmi ügyvivőjelölti névjegyzékből, illetve a közösségi képviselők
névjegyzékéből való törlésre fegyelmi büntetés miatt kerül sor. A többi kivétel - a
kamarai tagság megszűnése a szabadalmi ügyvivő halála miatt, a szabadalmi
ügyvivőjelölti, illetve a közösségi képviselői névjegyzékből való törlés az
ügyvivőjelölt, illetve a közösségi képviselő halála miatt, valamint a szabadalmi
ügyvivői társaság nyilvántartásból törlése, ha a szabadalmi ügyvivői társaságot a
cégbíróság jogerősen törölte a cégjegyzékből - a Magyar Szabadalmi Ügyvivői
Kamara egyszerű regisztratív aktusai, amelyek nem igényelnek hatósági eljárást.
A Javaslat 189. §-a rögzít néhány eltérést a Ket.-től azokban az esetekben, ahol az
eltérést a Ket. törvényi szabályozás esetén megengedi, így különösen a kérelmek
benyújtásának helye és módja, az elektronikus úton történő ügyintézés kizárása,
valamint a hiánypótlásra felhívás határideje tekintetében. A Javaslat a kamarai
hatósági ügyekben történő eljárást a Kamara elnökségének hatáskörébe utalja, továbbá
-	a Ket. 29. §-a (2) bekezdésének a) pontjára figyelemmel - meghatározza azokat az
eseteket is, amikor hivatalból kell megindítani az eljárást. A Javaslat 189. §-a - a Ket.
85. §-ával összhangban - megállapítja a Kamara által kiállítandó hatósági
igazolványok körét és azok adattartalmát. Figyelemmel a Magyar Szabadalmi
Ügyvivői Kamara országos működésére, a Javaslat a fellebbezés lehetőségének
kizárásával egyidejűleg - a Ket. 106. §-ának (3) bekezdésében foglaltakkal
összhangban - a kamarai hatósági döntések bírósági felülvizsgálatának lehetőségét
nyitja meg.
A Javaslat 190. §-a a 189. §-ban elvégzett módosításra figyelemmel tovább tagolja a
Szüt.-nek a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarára vonatkozó rendelkezéseit. A
Javaslat 191. §-a a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara közgyűlésének kizárólagos
hatáskörébe utalt ügyek tekintetében a kamarai szabályzat szintjéről a törvény szintjére
emeli egyes kamarai tisztségviselők megbízatásának három éves időtartamát, valamint
a kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyek közé beemeli a közösségi képviselők
névjegyzékbe vételi díjának megállapítását. A Javaslat 192. §-a egyértelművé teszi,
hogy a kamarai hatósági ügyekben csak akkor van helye törvényességi felügyeletnek,
ha a döntés ellen nem éltek jogorvoslattal, 193. §-a pedig rögzíti, hogy a törvényességi
felügyelet gyakorlásával összefüggő perekben nem a közigazgatási perek, hanem a
polgári peres eljárás általános szabályai szerint kell eljárni.
A 194-195. §-okhoz
A Ket. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a Ket. rendelkezéseit az
iparjogvédelmi eljárásokban csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó
törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. Az iparjogvédelmi ügyek tehát az ún.
„kivett” eljárások körébe tartoznak. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995.
évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) a szabadalmakkal összefüggő, a Magyar
Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásokat szabályozza. A Javaslatnak az Szt.-t
módosító rendelkezései alapvetően a Ket.-től való eltéréseket állapítják meg az
iparjogvédelmi eljárások sajátosságaival indokolható esetekben. Az eltérést a Javaslat
kétféleképpen valósítja meg: egyfelől „pozitívan”, azaz eltérő szabály kimondásával,
másfelől pedig „negatívan”, azaz a Ket. egyes rendelkezései alkalmazhatóságának
kizárásával.
A Javaslat 194. §-a egyfelől előírja a Magyar Szabadalmi Hivatal Ket. szerinti eljárását
az Szt.-ben meghatározott kivételekkel, másfelől pedig - a Ket. 3. §-ától eltérően -
alapelvi éllel rendelkezik a kérelemre történő eljárásról szabadalmi ügyekben. A
Javaslat ugyancsak kizárja az eljárás megindításáról szóló értesítés kötelezettségét.
Ennek oka egyrészt az, hogy az Szt. a szabadalmi eljárások körében az ügyfél
értesítése tekintetében különös szabályokat tartalmaz (pl. a bejelentő értesítése az
elismert bejelentési napról vagy a megsemmisítési kérelem közlése a jogosulttal),
másrészt pedig az, hogy a szabadalmi eljárásokban nem érvényesül az ügyintézési -
vagy a hatályos szóhasználattal élve „az eljárás befejezésére megállapított” - határidő,
így nem áll fenn ahhoz fűződő érdek, hogy az ügyfél az ügyintézési határidő
kezdetéről és folyásáról mielőbb tudomást szerezzen. A Javaslat ugyancsak kizárja
annak lehetőségét, hogy az ügyfél kérje valamely adat igazolásának más hatóságtól
történő beszerzését (ennek a kérelemre történő eljárás alapelvéből következően
egyébként is igen csekély lenne a jelentősége).
A Javaslat 195. §-a igazodik a Ket. által bevezetett lényeges változáshoz a
„közigazgatási döntés” fogalma kapcsán. Rögzíti továbbá, hogy a kontradiktórius
alapokon álló, azaz az ellenérdekű felek között folyó megsemmisítési és nemleges
megállapítási eljárásokban a Magyar Szabadalmi Hivatal az ügy érdemében hozott
döntését, azaz határozatát háromtagú tanácsban hozza meg tárgyaláson (ld. az 211. §-
hoz fűzött indokolást is). A Javaslat a Ket.-beli kézbesítési szabályokhoz kapcsolódva
ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői képviseleti kényszer esetén előírja valamennyi
döntésnek a képviselő részére való megküldését, azaz ilyen esetben a külföldi ügyfél
nem kérheti a Ket. 78. §-ának (3) bekezdése alapján, hogy a döntéseket közvetlenül az
ő számára küldjék meg; továbbá a szabadalmi eljárások speciális gyakorlati igényeire,
illetve lehetőségeire is figyelemmel állapítja meg a hirdetményi kézbesítés egyes
különös szabályait.
A 196-202. §-okhoz
A Javaslat 196. §-a továbbra is alapvető szabályként rögzíti a tényállás hivatalból
történő feltárásának elvét. Ez alól a szabály alól azonban kivételt tesz a kontradiktórius
eljárásokban, azaz a megsemmisítési és a nemleges megállapítási eljárásokban,
amelyek szükségképpen ellenérdekű felek között folyó eljárások. Ezekben az
eljárásokban a tényállás feltárásának kereteit az ügyfelek kérelmei vonják meg, e
kereteket az ügyfelek által előterjesztett bizonyítékok, állítások és nyilatkozatok töltik
meg tartalommal. Az eljárások ügyfelek általi elhúzásának megakadályozását szolgálja
az a szabály, amely szerint a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmen kívül hagyhatja
azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben
terjesztett elő. E szabálynak, amelynek „párja” az Európai Szabadalmi Egyezmény
114. cikkének (2) bekezdésében is megtalálható, kiemelt gyakorlati jelentősége
különösen a kontradiktórius ügyekben van.
A hatályos szabályozáshoz hasonlóan a Javaslat 197. §-a továbbra is fenntartja azt az
elvet, amely szerint nem érvényesülnek a Magyar Szabadalmi Hivatal mint eljáró
hatóság számára a Ket.-ben előírt határidők, vonatkozzanak azok akár az érdemi
döntés meghozatalára, akár a Magyar Szabadalmi Hivatal egyéb intézkedésére. A
Javaslat 198. §-a a Javaslat által bevezetett új eljárásokra figyelemmel bővíti az
igazolási kérelemmel ki nem menthető határidő-mulasztások körét (ld. a Javaslat 210.
és 223. §-át).
Az eljárás felfüggesztése körében a Javaslat 199. §-a főszabályként kizárja az ügyfél
kérelmére történő felfüggesztés lehetőségét a szabadalom megadására irányuló
eljárásban, ebben az eljárásban ugyanis a bejelentés benyújtásához és egyes eljárási
cselekményekhez fűződő jogkövetkezmények (a szabadalmi bejelentés 18 hónap
elteltével történő közzétételének kötelezettsége, az ideiglenes oltalom keletkezése, az
érdemi vizsgálat kérelemhez kötöttsége) és a törvényi határidők miatt közérdek
fűződik az eljárás ésszerű időn belül történő befejezéséhez. A Javaslat - a Ket.-tel
összhangban - a félbeszakadás intézménye helyett az ügyfél halála, illetve megszűnése
esetére az eljárás felfüggesztését írja elő a jogutód jogainak védelme érdekében.
Abban az esetben, ha a jogutódlást nyomban bejelentik, az eljárás felfüggesztése
természetesen nem indokolt. Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy a jogutód ésszerű
időn belül nem jelentkezik, illetve személyét nem jelentik be: ebben az esetben az
eljárás befejezése és az esetleges ellenérdekű felek jogainak védelme érdekében a
Javaslat a szabadalmi eljárás megszüntetését, illetve a rendelkezésre álló adatok
alapján történő döntést írja elő a Magyar Szabadalmi Hivatal számára. A felfüggesztés
további nevesített - kötelező - esete az, ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a
szabadalomra való jogosultság tárgyában per indul.
A képviselet körében a Javaslat 200. §-a a joggyakorlati igényeket is kielégítve
szabályozza az általános meghatalmazás, valamint az ügyvédi irodának, a szabadalmi
ügyvivői irodának, illetve a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazás
lehetőségét, egyidejűleg - a Javaslat 216. §-ában elvégzett kiegészítéssel azonos
módon - egyértelművé teszi, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal a külföldön adott
meghatalmazást a belföldön adott meghatalmazásokkal azonos módon és feltételekkel
fogadja el. A Javaslat 200. §-a a Pp. mintájára kiegészíti továbbá a képviseletre
vonatkozó szabályokat az ügygondnok-rendeléssel összefüggő költségek és díj
előlegezése kapcsán.
Az idegen nyelvű beadványokra vonatkozó hatályos rendelkezést kiegészítve a
Javaslat 201. §-a lehetővé teszi a felülhitelesítés nélküli idegen nyelvű beadvány
benyújtását (amely ily módon bizonyító erővel rendelkezik), azzal, hogy a Magyar
Szabadalmi Hivatal előírhatja a felülhitelesített okirat benyújtását, ha ezt szükségesnek
ítéli. A Javaslat 202. §-a pontosítja az Szt.-t a szabadalmi ügyekben keletkezett, a
szabadalmi bejelentés közzétételét követően sem nyilvános iratokba való betekintés
körében.
A 203-208. §-okhoz
Az iparjogvédelmi ügyekben kialakult hagyományos jogorvoslati rend
megváltoztatása a Ket. alapján sem indokolt. Erre figyelemmel állapítja meg a Javaslat
203. §-a a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseivel szemben igénybe vehető
jogorvoslatok körét. Ennek alapján a fő jogorvoslati forma továbbra is a Magyar
Szabadalmi Hivatal döntéseinek bírósági felülvizsgálata nemperes eljárásban, az Szt.-
ben megállapított részletes szabályok alapján. A Javaslat a Magyar Szabadalmi Hivatal
által hozott döntések jogkeletkeztető (konstitutív) jellegére figyelemmel határozza meg
egyes döntések módosításának és visszavonásának eseteit. A Javaslat feltételekhez köti
az eljárást befejező döntések (azaz a korábbi „érdemi határozatok”, most pedig a
határozatok és az eljárást befejező végzések) visszavonását és módosítását, azzal, hogy
a feltételeket tovább szigorítja azokban az ügyekben, ahol ellenérdekű fél vett részt,
azaz a kontradiktórius szabadalmi eljárásokban. A fentiekben nem említett egyéb
döntések esetében a döntés visszavonására és módosítására a Ket. rendelkezéseit kell
alkalmazni.
Ami az ügyészi óvás intézményének kizárását illeti, a Magyar Szabadalmi Hivatal által
hozott döntéseknek különösen a közkincs részévé váló szellemi alkotások
(találmányok, minták, megjelölések) körének megvonásában betöltött szerepe, továbbá
jogkeletkeztető jellege és ezzel összefüggésben a jogbiztonság fenntartásának
kívánalma, továbbá az igen széles körben megnyíló bírósági felülvizsgálat lehetősége
indokolja, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseivel szemben ügyészi óvásnak
ne legyen helye. A Magyar Szabadalmi Hivatal törvényes működésének biztosítására
az egyéb ügyészi jogosítványok (felszólalás és figyelmeztetés) természetesen továbbra
is gyakorolhatók. Az ügyész az egyes iparjogvédelmi oltalmak megszüntetésére
irányuló, bárki által megindítható kontradiktórius eljárásokban - az iparjogvédelmi
törvények keretei között, lényegében a közérdeket érvényesítendő - kérelmezőként
mint ügyfél járhat el; abban az esetben pedig, ha nem ügyfélként vesz részt a Magyar
Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban, speciális jogorvoslati jog illeti meg a Magyar
Szabadalmi Hivatal döntéseivel szemben a kifejezetten a közérdek érvényesítését
szolgáló oltalmazhatósági feltételek, illetve megsemmisítési vagy törlési okok
tekintetében.
A szabadalmi eljárások természetét tekintve végrehajtás alá eső hivatali döntések
egyfelől az eljárási bírság kiszabása, másfelől pedig a kontradiktórius szabadalmi
ügyekben a költségek viselése tárgyában keletkezhetnek. A Javaslat 204. §-a a
hatályos szabályozást megőrizve a költségek viselése tárgyában hozott döntések
végrehajtására - a közösségi iparjogvédelmi oltalmak és az európai szabadalmak
kapcsán követett megoldással megegyezően - továbbra is a bírósági végrehajtásról
szóló 1994. évi LIII. törvényt rendeli alkalmazni, ugyanakkor a Ket-nek a
végrehajtásra vonatkozó rendelkezései lesznek irányadók a Magyar Szabadalmi
Hivatalnak az eljárási bírságot kiszabó végzései kapcsán. A szabadalmi eljárások
sajátosságaira tekintettel a Javaslat 205. §-a kizárja a költségmentesség lehetőségét,
ugyanakkor külön jogszabályra (a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi
eljárások igazgatási szolgáltatási díjait - az 1992. évi IV. törvény felhatalmazása -
alapján megállapító rendeletek) utalja a díjmentesség, a díj megfizetésének halasztása
és a díjkedvezmény szabályozásának lehetőségét.
A Javaslat az Szt. VII. fejezetében, azaz a szabadalmi eljárások általános szabályai
között állapítja meg az elektronikus ügyintézésre és hatósági szolgáltatásra vonatkozó
általános szabályokat. A Magyar Szabadalmi Hivatal már ma is nyújt a Ket.
szabályainak megfelelő elektronikus tájékoztató szolgáltatást iparjogvédelmi
ügyekben, a Javaslat 206. §-a ezt rögzíti a szabadalmi ügyek vonatkozásában. Az
elektronikus ügyintézést tekintve a Javaslat lehetővé teszi a szabadalmi bejelentések
elektronikus úton történő benyújtását, ám e lehetőség 2007. július 1-jétől áll csak
nyitva a bejelentők előtt, és az egyéb eljárási cselekmények továbbra is csak a jelenlegi
ügyintézési módokon végezhetők el. A szabadalmi bejelentések elektronikus úton
történő fogadásának bevezetése körében számos olyan tényezőt kell ugyanis
figyelembe venni, amelyek nem tisztázhatók megnyugtatóan a Ket. hatálybalépése
miatt szükséges módosítások időtávlatában. E körben kiemelkedik az Európai
Szabadalmi Hivatallal a 2005. év második félévében induló informatikai
együttműködési projektek műszaki feltételeinek meghatározása. A szabadalmi
bejelentések esetében a Ket.-nek az iratok nyilvánosságára vonatkozó szabályaihoz
képest többletkövetelményként jelenik meg az Szt.-nek a szabadalmi bejelentések
titokban tartására vonatkozó előírása: a szabadalmi bejelentések ugyanis kizárólag a
Magyar Szabadalmi Hivatal által foganatosított közzétételtől nyilvánosak, ennek pedig
a bejelentés (elsőbbség) napjától számított tizennyolc hónap elteltéig kell
megtörténnie, azaz a szabadalmi bejelentések titkosságát akár több hónapon keresztül
is folyamatosan biztosítani kell. Az ehhez szükséges technikai feltételek
megteremtéséhez az irányadó nemzetközi elvárások, illetve standardok alapos
megismerése szükséges. Időt igényel a szükséges technikai feltételek megteremtése;
mindennek pénzügyi forrásai is csak több költségvetési évre elosztva teremthetők meg
a jelenleg kizárólag saját bevételből gazdálkodó Magyar Szabadalmi Hivatalnál.
A Javaslat 207. §-a technikai jellegű módosítás, amellyel az Szt. 55. §-ának (1)
bekezdése a Ket.-tel összhangban a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatai helyett
annak döntéseire utal.
A Javaslat 208. §-a állapítja meg a szabadalmi bejelentések elektronikus úton való
benyújtására vonatkozó különös szabályokat, amelyek szintén 2007. július 1-jén
lépnek hatályba.
A 209-210. §-okhoz
A Javaslat 209. §-a a biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe
helyezésére vonatkozó igazolási követelmények enyhítését célozza azzal, hogy többé
nem követeli meg a letétbe helyezési (ún. deponálási) irat benyújtását, helyette
elegendő, ha a bejelentő a biológiai anyag letétbe helyezésének megtörténtét bármely
módon igazolja. E módosítással az Szt. teljes összhangba kerül a nemzetközi, illetve az
európai szabadalmi rendszerben a biológiai anyagok letétbe helyezése kapcsán
érvényesülő előírásokkal (ld. az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási
Szabályzatának 28. szabályát és a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez csatolt
Végrehajtási Szabályzat 13bis szabályát). Ugyanilyen megfontolások állnak a Javaslat e
rendelkezéséhez kapcsolódva az Szt. 63. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül
helyezése mögött, amely bekezdés a bejelentés napját a letétbe helyezés napjához
kötötte, ha a letétbe helyezésre a bejelentés napját követően került sor (ld. a Javaslat
347. §-a (1) bekezdésének 10. pontját).
A Javaslat 210. §-a bevezeti a szabadalom megadására irányuló eljárásba az
elsősorban a hazai bejelentők oltalomszerzési esélyeit javító és a költségekkel való
takarékoskodást elősegítő írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést.
Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés alapján a bejelentő - erre
irányuló kérelem esetén és díj megfizetése mellett - legkésőbb a szabadalmi bejelentés
elismert bejelentési napjától számított hat hónapon belül írásos vélemény formájában
értesülhet a Magyar Szabadalmi Hivataltól arról, hogy találmánya az oltalmazhatósági
feltételekre figyelemmel alkalmas lehet-e arra, hogy a szabadalmi bejelentés érdemi
vizsgálata a találmányra adott szabadalmat eredményezzen. Az írásos vélemény hat
hónapon belül való kézhezvételének jelentősége abban áll, hogy az ipari tulajdon
oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján a legkorábbi szabadalmi bejelentés
elsőbbsége a bejelentése napjától számított tizenkét hónapon belül érvényesíthető, így
a bejelentő az ún. uniós elsőbbség érvényesítésére nyitva álló határidőn belül
megalapozottan alakíthatja ki stratégiáját a hazai szabadalmi bejelentésre alapított
külföldi szabadalmi bejelentések megtételét illetően.
A 211-213. §-okhoz
A Javaslat 195. §-a bevezeti, hogy a kontradiktórius alapokon álló, azaz ellenérdekű
felek között folyó megsemmisítési és nemleges megállapítási eljárásokban a Magyar
Szabadalmi Hivatal az ügy érdemében hozott döntését, azaz határozatát háromtagú
tanácsban hozza meg tárgyaláson. Ehhez illeszkedik a megsemmisítési eljárást
szabályozó szakaszokhoz kapcsolódó, a Javaslat 211. §-ában szereplő kiegészítés,
amely kimondja, hogy ha a megsemmisítési eljárás befejezésére nem érdemi
határozattal, hanem végzéssel [pl. a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása (Ket.
30.§) vagy az eljárás megszüntetése (Ket. 31. §) tárgyában hozott végzéssel] fejeződne
be, az ilyen végzés meghozatalához nem kell tanácsot alakítani és tárgyalást tartani,
ugyanúgy, mint az eljárás befejezését nem eredményező (pl. az eljárás felfüggesztése
vagy a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott) végzések esetében.
Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy a tárgyalás eredményeképpen nem születik
határozat, csak végzés, illetve a tanács végzéseket is hoz a tárgyaláson: ezekben az
esetekben az ilyen végzések meghozatala is a tárgyaláson, tanácsban eljárva történik.
Az eljárások indokolatlan elhúzását megelőzendő a Javaslat a védjegy törlésére
irányuló eljárás mintájára a szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban is
bevezeti azt a szabályt, amely szerint a megsemmisítési eljárásban újabb
megsemmisítési ok csak a Magyar Szabadalmi Hivatal által megszabott határidőig
jelölhető meg. A kérelemre történő eljárás alapelvi jellegét megerősítve a Javaslat a
jelenlegi gyakorlatot rögzítve teszi egyértelművé, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal
a hivatalból folytatott eljárásban is kötve van a megsemmisítési kérelemhez és a felek
által korábban előterjesztettekhez. Meg kell jegyezni, hogy a megsemmisítési eljárás
hivatalból történő folytatása igen ritkán fordul elő a Magyar Szabadalmi Hivatal
gyakorlatában, és az csak kivételes esetekre szorítkozhat, például, ha a Magyar
Szabadalmi Hivatal alappal feltételezheti, hogy a megsemmisítési kérelmet jogellenes
fenyegetés hatására vonták vissza, vagy a szabadalom fennmaradása megingathatná az
ügyfeleknek a Magyar Szabadalmi Hivatal mint iparjogvédelmi hatóság törvényes
működésébe vetett bizalmát (pl. örökmozgóra adott szabadalom esetén). A Javaslat
211. §-a megállapítja továbbá a megsemmisítési tárgyalás folyamán hozott végzések
és a határozatok kihirdetésének részletes szabályait, a Pp. hasonló szabályainak
alapulvételével. A Javaslat 212. §-a a fentiekkel azonos rendelkezéseket vezet be a
nemleges megállapítási eljárásba.
A Javaslat 213. §-a az Európai Szabadalmi Egyezményhez történt 2003. január 1-jei
csatlakozás tapasztalatai és az ipar, valamint a szabadalmi ügyvivői szakma ilyen
irányú igényei alapján lehetővé teszi, hogy az európai szabadalom magyarországi
hatályossá válásához szükséges fordítások benyújtására nyitva álló három hónapos
határidő - az Egyezmény 65. cikkében biztosított lehetőséggel összhangban - oly
módon hosszabbodjék meg, hogy - a Szabadalmi Együttműködési Szerződés kapcsán
az Szt. 84/S. §-ában kialakított megoldást alapul véve - a fordítások szabályszerűen
benyújthatók az elmulasztott három hónapos határidő utolsó napjától számított három
hónapon belül is, pótdíj megfizetése mellett. Az európai szabadalmak jogosultjai
számára további kedvezményt jelent a Javaslat 340. §-ában szereplő átmeneti szabály,
amely lehetővé teszi e rendelkezés alkalmazását a Javaslat hatálybalépésekor még nem
le nem járt, a fordítások benyújtására nyitva álló határidők kapcsán.
A 214-218. §-okhoz
A Javaslat 214. §-a - a hatályos szabályozást továbbfejlesztve - a Magyar Szabadalmi
Hivatal által a szabadalmi ügyekben hozott döntések felülvizsgálata körében
részletesen szabályozza a megváltoztatási kérelmek benyújtásának feltételeit. A Ket.-
tel összhangban - a fellebbezés lehetőségének a Javaslat 203. §-ában történő
kizárásával egyidejűleg - az Szt. 85. §-a a megváltoztatási kérelemmel támadható
döntések körét tekintve kiegészül az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó végzésekkel,
valamint az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntésekkel. A Javaslat az
eljárási költség viselése kapcsán a Ket-tel megegyezően szól a halasztó hatály
kizárásáról és a részjogerő beállásáról. A Javaslat nem tartalmazza azt a rendelkezést,
amely szerint a szabadalom megsemmisítése tárgyában hozott döntés megváltoztatását
a szolgálati találmány feltalálója is kérheti. Ennek oka, hogy - a Ket. 15. §-ában
megállapított ügyfél-fogalomra tekintettel - a szolgálati találmány feltalálója az őt e
minőségében megillető jogok lehető legteljesebb gyakorolhatóságának érdekében a
szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban ügyféllé válik, így jogorvoslati
jogára is az ügyfelekre vonatkozó szabályok lesznek irányadók.
Ami az iratbetekintést illeti, a Javaslat a Ket. 69. §-a (4) bekezdésének megfelelve
biztosít az iparjogvédelmi jogorvoslati rendszerben önálló jogorvoslati jogot harmadik
személyeknek, akik értelemszerűen csak az e tárgyban hozott végzések ellen élhetnek
jogorvoslattal. A Javaslat a felmerült joggyakorlati problémákra figyelemmel rendezi
azt az esetet, amikor valamely határidő elmulasztása eljárást befejező döntés
meghozatalát eredményezi, és az igazolási kérelmet, amelyet az eljárást befejező
döntés meghozatalát követően terjesztenek elő, a Magyar Szabadalmi Hivatal
elutasítja. Ez a helyzet ugyanis azt eredményezi, hogy az igazolási kérelmet elutasító
végzéssel szemben az ügyfél nem tud jogorvoslattal élni, hiszen ilyen esetben az
igazolási kérelem elutasítása tárgyában a végzés meghozatalára már nem kerülhet sor
az eljárásban, hiszen azt éppen az eljárás befejezését eredményező mulasztással
szemben terjesztik elő, az ilyen végzés azonban rendes körülmények között éppen az
eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben lenne
megtámadható. A Javaslat e problémát úgy orvosolja, hogy a megváltoztatási kérelem
benyújtására nyitva álló határidőt - meghatározott feltételekkel - az igazolási kérelmet
elutasító végzés közlésétől rendeli számítani. A Ket-tel egyezően ugyancsak módosul
a megváltoztatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő, ha a döntés
megváltoztatását az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik. A megfelelő
előkészítés biztosítása érdekében a hatályos szabályokhoz képest tizenöt napról
harminc napra emelkedik a megváltoztatási kérelemnek és az ügy iratainak a
bírósághoz történő továbbítására megállapított határidő, ha a Magyar Szabadalmi
Hivatal elvi jelentőségű jogkérdésben írásbeli nyilatkozatot tesz. Új elem a
megváltoztatási kérelmek továbbítása körében az is, hogy a Magyar Szabadalmi
Hivatal - a Ket. 109. §-a (4) bekezdésének mintájára - a kérelem és az iratok
továbbításáról az ellenérdekű felet is értesíti, ha a szabadalmi eljárásban ilyen fél is
részt vett. A Javaslat a megváltoztatási kérelem kellékeire továbbra is a keresetlevélre
vonatkozó szabályokat rendeli megfelelően alkalmazni. A „megfelelő alkalmazás”-on
azt is érteni kell, hogy a megváltoztatási kérelemnek nem kell utalást tartalmaznia a
közvetítői eljárásra. A közvetítői eljárásra utalás jelentősége a peres eljárásokban
abban áll, hogy arról tájékoztasson: sor került-e a jogvita peren kívüli (békés)
rendezésére, mielőtt a felek bíróság elé vitték volna ügyüket. A megváltoztatási
kérelem azonban a Magyar Szabadalmi Hivatal döntése ellen benyújtott, természetét
tekintve jogorvoslati jellegű kérelem, így a közvetítői eljárásra utalásnak e körben
nincs értelme.
A Javaslat 215. §-a pontosítja a Pp.-re, illetve annak általános szabályaira történő
hivatkozást, 216. §-a pedig a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseinek felülvizsgálata
tárgyában folyó nemperes eljárásokban teszi egyértelművé a szabadalmi ügyvivőnek,
illetve az ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességére vonatkozó szabályokat. A
Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó szabadalmi eljárásokban ugyanis - az Szt. 51.
§-ának (2) bekezdése értelmében - a szabadalmi ügyvivőnek vagy az ügyvédnek adott
meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A Magyar
Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásokban e szabályra figyelemmel nem követeli
meg a külföldön kiállított meghatalmazás felülhitelesítését. Az Szt. 94. §-ának (2)
bekezdése az Szt. 51. §-ának (2) bekezdésében szereplő szabályt ismétli meg annak
érdekében, hogy mind a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó szabadalmi
eljárásokban, mind pedig a bíróság előtt a megváltoztatási kérelem tárgyában folyó
eljárásban azonos követelmények vonatkozzanak a szabadalmi ügyvivőnek, illetve az
ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességére, azaz a Pp.-nek a felülhitelesítésre
(apostille-ra) vonatkozó szabályai következtében az ilyen képviseleti meghatalmazásra
vonatkozó követelmények ugyanazon szabadalmi ügy bíróság előtt folyó szakaszában
ne váljanak terhesebbé. A bíróság által követett gyakorlat azonban a jogalkotói célt
nem tette magáévá, így a Javaslat az Szt. 94. §-a (2) bekezdésének kiegészítésével
teszi egyértelművé, hogy a megváltoztatási kérelmek tárgyában folyó nemperes
eljárásban nem követelhető meg a szabadalmi ügyvivőnek vagy az ügyvédnek
külföldön kiállított meghatalmazás esetében a felülhitelesítés, illetve az apostille.
A Javaslat 217. §-a az Szt. 100. §-át pontosítja azzal, hogy meghatározza: mely
esetekben nincs helye a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő áttételnek, ha a fél
olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt
folyó eljárásnak nem volt tárgya. A Javaslat 217. §-a a Magyar Szabadalmi Hivatal
előtt folyó megsemmisítési eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban - az eljárás
ügyfél általi elhúzását megakadályozandó - időben korlátozza az újabb
megsemmisítési okok előterjesztését azzal, hogy nem teszi lehetővé az áttételt akkor,
ha az ügyfél már a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban is elkésetten
terjesztette elő az újabb megsemmisítési okot, illetve az ügyfél az újabb
megsemmisítési okot a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás befejezését követően
terjesztette elő (ld. a Javaslat 211. §-át és az ahhoz fűzött indokolást). Az ilyen okok
tekintetében a Javaslat azoknak a bíróság általi figyelmen kívül hagyását írja elő. A
Javaslat 217. §-a ehhez hasonló szabályt ír elő továbbá a felek által elkésetten
előterjesztett nyilatkozatok, állítások és bizonyítékok kapcsán, az Szt-nek a Javaslat
196. §-ával megállapított 47. §-a (3) bekezdésére figyelemmel. A Javaslat 217. §-a az
Szt. 100. §-ának a módosítás folytán (5) bekezdésre változó (4) bekezdését az Szt-nek
a Javaslat 214. §-ával módosított 85. §-a (1) bekezdéséhez igazítja.
A Javaslat 218. §-a az Szt. 101. §-a (1) bekezdésnek hatályos szövegéből eredő
gyakorlati problémát kívánja orvosolni azzal, hogy előírja a megváltoztatási kérelem
tárgyában az ügy érdemében hozott végzésnek a tárgyalás napján történő kihirdetését.
A hatályos szöveg a bíróság számára az ügy érdemében hozott végzés kézbesítés útján
történő közlését írja elő. Abban az esetben azonban, ha a bíróság tárgyalást is tartott, a
gyakorlat szerint a felek meghallgatását követően az eljáró tanács határozathozatalra
vonul vissza, az ügy érdemében a végzését meghozza, azt azonban kihirdetés útján
nem közli a tárgyaláson részt vett (és a tárgyalótermen kívül várakozó) felekkel, akik
csak napokkal később, a végzés írásba foglalását követően, kézbesítés útján szereznek
tudomást a végzés tartalmáról. A Javaslat erre figyelemmel írja elő, hogy ha a bíróság
a megváltoztatási kérelem tárgyában folyó eljárásban tárgyalást is tartott, az ügy
érdemében hozott végzését - a végzés kézbesítés útján történő közlésén felül - a
tárgyalás napján ki is kell hirdetnie, ugyanakkor - a Pp. mintájára - lehetőséget ad
bonyolultabb ügyekben az ügy érdemében hozott végzés kihirdetésének elhalasztására.
A fellebbezési eljárások ésszerűsítése érdekében a Javaslat 218. §-a ellenérdekű fél
részvétele ellenére sem írja elő tárgyalás tartását másodfokon, ha a megváltoztatási
kérelem alapján a bíróság előtt folyó eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalnak az
iratbetekintést kizáró vagy korlátozó vagy az eljárási költség viselése kérdésében
hozott döntése kapcsán indult.
A 219-223. §-okhoz
A Javaslat 219. §-a - a Javaslat 223. §-ára figyelemmel - mentességet enged a
növényfajta-oltalmi fenntartási díj megfizetése alól abban az esetben, ha ugyanarra a
növényfajtára az oltalom megadását követően közösségi növényfajta-oltalmat
szereztek. A közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK tanácsi rendelet 92.
cikke kizárja ugyanis, hogy ugyanaz a növényfajta egyidejűleg nemzeti és közösségi
növényfajta-oltalomban részesüljön. Ha a növényfajtára a nemzeti oltalmat a
közösségi növényfajta-oltalomnál korábban szerezték meg, a 2100/94/EK tanácsi
rendelet 92. cikkének (2) bekezdése értelmében a nemzeti növényfajta-oltalomból
eredő jogok a közösségi oltalom fennállásáig nem gyakorolhatók, azaz éppen az
oltalom tartalmát és egyben lényegét képező kizárólagos jogok gyakorlásától kell a
nemzeti növényfajta-oltalom jogosultjának tartózkodnia. Ebben az esetben azonban a
jogosult számára méltánytalan volna, hogy miközben fizeti a közösségi növényfajta-
oltalom fenntartási díját, fizetnie kellene a fenntartási díjat a nemzeti oltalom után is,
miközben ez utóbbi esetben nem gyakorolhatja az oltalomból eredő jogait. A Javaslat
erre az esetre mentesíti a nemzeti növényfajta-oltalom jogosultját a fenntartási díj
megfizetése alól a közösségi növényfajta-oltalom fennálltáig; ez utóbbi megszűnése
esetén pedig lehetővé teszi a jogosult számára, hogy az erre - a Javaslat 223. §-ával -
létrehozott külön eljárásban kérje a növényfajta-oltalom felélesztését (ld. a 223. §-hoz
fűzött indokolást is).
A Javaslat 220. §-a megállapítja, hogy a növényfajta-oltalmi ügyekben mely esetekben
kell tanácsban és tárgyaláson eljárni, és meghatározza, hogy mely döntésekkel
szemben és milyen feltételekkel van helye a döntés saját hatáskörben történő
visszavonásának és módosításának. A Javaslat 220. §-a kizárja továbbá a növényfajta-
oltalmi ügyek elektronikus úton történő intézésének lehetőségét. A Javaslat 221. §-a az
oltalmi idő kezdőnapjának meghatározása érdekében rögzíti, hogy a növényfajta-
oltalom megadásának napja a megadásról szóló határozat keltezésének napja. A
Javaslat 222. §-a kiigazítja az Szt. 114/V. §-át a Javaslat 214. §-ában és 220. §-ában
elvégzett módosításokra figyelemmel.
A Javaslat 223. §-a kiegészíti az Szt.-t a közösségi növényfajta-oltalmi rendszerre
vonatkozó rendelkezésekkel, e rendelkezéseket az Szt. új XIV/B. fejezetében helyezve
el. A Javaslat a 2100/94/EK tanácsi rendelet szabályaival összhangban határozza meg
a közösségi növényfajta-oltalommal kapcsolatos rendelkezések alkalmazásával
összefüggő fogalmakat. A 2100/94/EK tanácsi rendelet 49. cikke alapján a közösségi
növényfajta-oltalmi bejelentés - a bejelentő választásának megfelelően - a Közösségi
Növényfajta-hivatalban vagy az erre kijelölt alirodákban vagy nemzeti
ügynökségeknél nyújtható be, feltéve, hogy a bejelentő az alirodákban vagy a nemzeti
ügynökségeknél történő benyújtásról a bejelentés benyújtásától számított két héten
belül értesíti a Közösségi Növényfajta-hivatalt. A Közösségi Növényfajta-hivataltól
kapott tájékoztatás szerint a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés a fenti
rendelkezések alapján a Magyar Szabadalmi Hivatalnál mint nemzeti ügynökségnél is
benyújtható, így a Javaslat ennek feltételeit rögzíti az Szt. új 115/A. §-ában.
Ha a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtására nemzeti ügynökségnél
kerül sor, a 2100/94/EK tanácsi rendelet 49. cikke (2) bekezdésének megfelelően a
nemzeti ügynökségnek (így a Magyar Szabadalmi Hivatalnak is) minden szükséges
lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy a bejelentést a benyújtásától számított
két héten belül a Közösségi Növényfajta-hivatalhoz továbbítsa. A továbbításért a
nemzeti ügynökség díjat számíthat fel, amelynek összege azonban nem haladhatja meg
a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés fogadásával és továbbításával kapcsolatban
felmerülő ügyintézési költségek mértékét. A Javaslat - élve ezzel a lehetőséggel -
kimondja, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott közösségi növényfajta-
oltalmi bejelentés továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.
Ha a bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal
figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi
növényfajta-oltalmi bejelentést a díj megfizetését követően továbbítja. Említést kell
tenni arról, hogy a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések szabályszerűségét a
nemzeti ügynökség, így a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálja, nem is
vizsgálhatja, a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések vonatkozásában csupán
továbbító, „postázó” szerepet tölt be.
A Javaslat az Szt. új 115/B. §-ában a 219. §-ra figyelemmel szabályozza a
növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló eljárást. A növényfajta-oltalom
felélesztésére irányuló kérelem benyújtása határidőhöz kötött, amelyet a közösségi
növényfajta-oltalom megszűnésétől kell számítani, és amelynek elmulasztása igazolási
kérelemmel nem menthető ki (ld. a Javaslat 198. §-át is). Az eljárás díjtalan, a
jogosultnak pusztán a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésétől számított
időszakra terjedő adott évi - nagy valószínűséggel töredékösszeget adó - fenntartási
díjat kell a soron következő teljes évre járó fenntartási díj összegével egyidejűleg
megfizetnie. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelem tárgyában hozott döntéssel
szemben - az Szt.-nek a Javaslat 220. §-ával módosított 114/G. §-ára is figyelemmel -
megváltoztatási kérelem benyújtásának van helye. Ha a jogosult nem kéri a
növényfajta-oltalom felélesztését, a növényfajta-oltalom a törvény erejénél fogva
megszűnik a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének napját követő napon.
A 224. §-hoz
A Javaslat 224. §-a - az Szt. 118. §-ának módosításával - a Kormány részére ad
felhatalmazást a biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe
helyezése és kezelése részletes szabályainak megállapítására. E kérdést jelenleg a
mikroorganizmus törzsek szabadalmi eljárás céljából való letétbe helyezéséről és
kezeléséről szóló 15/1986. (IX. 17.) MÉM rendelet szabályozza. Figyelemmel arra,
hogy a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, ahol a Mezőgazdasági és Ipari
Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteménye működött, a Budapesti Corvinus Egyetem
részévé, a Gyűjtemény pedig a Budapesti Corvinus Egyetem önálló szervezeti
egységévé vált, és az Oktatási Minisztérium felügyelete alá került, indokolt, hogy a
Gyűjteményre vonatkozó részletes szabályok meghatározása magasabb jogforrási
szintre és az oktatási tárca első helyi felelősségi körébe kerüljön át, egyúttal
lehetőséget adva a korszerűbb szabályozás megteremtésére.
A Javaslat 224. §-a - az Szt.-nek a Javaslat 208. §-ával megállapított 57/A. §-a (7)
bekezdésére figyelemmel - felhatalmazást ad a Kormány részére a szabadalmi
bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályok
rendelettel történő megállapítására.
A 225-235. §-okhoz
A Javaslat 225. §-a az eddigi jogértelmezést és joggyakorlatot teljes mértékben
tükrözve, azon nem változtatva teszi egyértelművé, hogy korábbi védjegyen a korábbi
védjegybejelentést is érteni kell, feltéve, hogy a korábbi védjegybejelentésbe foglalt
megjelölést védjegyként lajstromozzák.
A Ket. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontjára figyelemmel a Javaslat a védjegyekkel
összefüggő, a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárások kapcsán is elvégzi a
védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Vt.) azon módosításait, amelyek alapvetően a Ket-től való eltéréseket
állapítják meg. A Javaslat 226. §-a az Szt. kapcsán a Javaslat 194. §-ában tett
eltérésekkel megegyezően rendelkezik védjegyügyekben a kérelemre történő eljárás
alapelvéről, az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint valamely adat
igazolásának más hatóságtól történő beszerzése kizárásáról. A Javaslat 227. §-a a
Javaslat 195. §-ában foglaltaknak megfelelően szabályozza a Magyar Szabadalmi
Hivatal döntéseivel és az azok közlésével kapcsolatos kérdéseket (ld. a Javaslat 195. §-
ához fűzött indokolást). A Javaslat 228-232. §-ai a szabadalmi ügyekben elvégzett
módosításokkal megegyezően rendelkeznek a kérelem keretei között történő eljárásról
tanácsi ügyekben, az elkésetten előterjesztett nyilatkozatok és bizonyítékok figyelmen
kívül hagyásának lehetőségéről, az ügyintézési és a Magyar Szabadalmi Hivatalra
irányadó - Ket-beli - határidők kizárásáról, az eljárás felfüggesztésének részletes
szabályairól, a képviseleti szabályok pontosításáról, illetve kiegészítéséről, valamint a
felülhitelesített okirat bekérésének mérlegelési jogkörbe vonásáról (ld. a Javaslat 196-
201. §-ait és az azokhoz fűzött indokolást).
A Javaslat 233. §-a a Javaslat 203. §-ához hasonlóan szabályozza védjegyügyekben a
jogorvoslati rendet, és támaszt feltételeket egyes hivatali döntések visszavonása és
módosítása kapcsán. A Javaslat 234. §-a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseinek
végrehajtása, 235. §-a pedig a költségek tekintetében állapít meg a Javaslat 204-205.
§-aival egyező rendelkezéseket, azzal az eltéréssel, hogy védjegyügyekben továbbra
sincs mód díjmentességre, a díjak megfizetésének halasztására, valamint
díjkedvezményre.
A 236-238. §-okhoz
A Javaslat - a 206. §-ban foglaltakhoz hasonlóan - a Vt. VII. fejezetében, azaz a
védjegyeljárások általános szabályai között állapítja meg az elektronikus ügyintézésre
és hatósági szolgáltatásra vonatkozó általános szabályokat. A Magyar Szabadalmi
Hivatal már ma is nyújt a Ket. szabályainak megfelelő elektronikus tájékoztató
szolgáltatást iparjogvédelmi ügyekben, a Javaslat 236. §-a ezt rögzíti a védjegyügyek
vonatkozásában. Az elektronikus ügyintézést tekintve a Javaslat 2007. január 1-jétől
teszi lehetővé a védjegybejelentések elektronikus úton történő benyújtását, és az egyéb
eljárási cselekmények továbbra is csak a jelenlegi ügyintézési módokon végezhetők el.
A 2007. január 1-jei bevezetés indokai megegyeznek a Javaslat 206. §-ához fűzött
indokolásban szereplő indokokkal, azzal az eltéréssel, hogy a védjegybejelentések
benyújtásuktól fogva nyilvánosak, így az informatikai háttér megteremtése során e
körülmény nem igényli a fokozott biztonságú megoldások használatát, így a
védjegybejelentések elektronikus úton történő benyújtásának lehetősége hamarabb
nyílhat meg a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfelei számára (kiemelendő, hogy más
nemzeti iparjogvédelmi hatóságok is a védjegyterületen indították el az elektronikus
ügyintézés bevezetését).
A Javaslat 237. §-a technikai jellegű módosítás, amellyel a Vt. 48. §-ának (1)
bekezdése a Ket.-tel összhangban a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatai helyett
annak döntéseire utal.
A Javaslat 238. §-a állapítja meg a védjegybejelentések elektronikus úton való
benyújtására vonatkozó különös szabályokat, amelyek szintén 2007. január 1-jén
lépnek hatályba.
A 239-243. §-okhoz
A Javaslat 239. §-a a Javaslat 211. §-ához hasonlóan rendelkezik a tárgyaláson kívül
meghozható egyes döntésekről a felszólalások intézése kapcsán a védjegy
lajstromozására irányuló eljárásban, valamint állapítja meg a tárgyalás folyamán
hozott végzések és a határozatok kihirdetésének részletes szabályait. A Javaslat 240. §-
a,	illetve 242. §-a a fentiekkel azonos rendelkezéseket vezet be a törlési, illetve a
megszűnés megállapítására irányuló eljárásba. A Javaslat 241. §-a a törlési eljárás,
242. §-a pedig a megszűnés megállapítására irányuló eljárás kapcsán határozza meg a
hivatalból folytatott eljárás feltételeit, illetve kereteit, a Javaslat 211. §-ában
foglaltaknak megfelelően, a megsemmisítési eljárás mintájára (ld. a Javaslat 211. §-
ához fűzött indokolást).
A Javaslat 243. §-a elvégzi a közösségi jogban az Európai Unióhoz való csatlakozással
összefüggő Vt. módosításokat tartalmazó törvény, az egyes iparjogvédelmi és szerzői
jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény elfogadása óta
bekövetkezett változások miatt szükséges kiigazítást. A közösségi védjegyről szóló
40/94/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 422/2004/EK tanácsi rendelet ugyanis
akként módosította a közösségi védjegybejelentés, illetve védjegy átalakítására
irányuló kérelem vizsgálatára vonatkozó szabályokat, hogy az ilyen kérelemre
irányadó - a 40/94/EK tanácsi rendeletben megállapított - követelmények teljesülését
a szóban forgó rendelet kihirdetésétől - azaz 2004. március 10-étől - immár nem a
tagállami iparjogvédelmi hivatalok, azaz - esetünkben - a Magyar Szabadalmi
Hivatal, hanem a közösségi védjegyhatóság: a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal
vizsgálja.
A 244-249. §-okhoz
A Javaslat 244. §-a a szabadalmi ügyek kapcsán a 214. §-ban foglaltakkal
megegyezően szabályozza a Magyar Szabadalmi Hivatal által a védjegyügyekben
hozott döntések felülvizsgálata körében a megváltoztatási kérelmek benyújtásának
feltételeit és az azokkal összefüggő egyéb kérdéseket. A Javaslat 245-249. §-ai a
Javaslat 215-218. §-aival azonos módon rendelkeznek a Pp.-re történő hivatkozás,
valamint a szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazásokra
vonatkozó szabály pontosításáról, valamint az ügyfél által elkésetten előterjesztett
újabb törlési okok, illetve nyilatkozatok, állítások és bizonyítékok kezeléséről a
bíróság előtt folyó nemperes eljárásban, az ügy érdemében - első és másodfokon -
hozott végzések kihirdetéséről és a kihirdetés elhalasztásáról, valamint a tárgyalás
mellőzéséről másodfokon, ha a megváltoztatási kérelem alapján a bíróság előtt folyó
eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalnak az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó vagy
az eljárási költség viselése kérdésében hozott döntése kapcsán indult (ld. a Javaslat
214-218. §-aihoz fűzött indokolást).
A 250-252. §-okhoz
A Javaslat 250. §-a a 227. § és a 233. § mintájára megállapítja, hogy a földrajzi
árujelző-oltalmi ügyekben mely esetekben kell tanácsban és tárgyaláson eljárni, és
meghatározza, hogy mely döntésekkel szemben és milyen feltételekkel van helye a
döntés saját hatáskörben történő visszavonásának és módosításának. A Javaslat 250. §-
a kizárja továbbá a földrajzi árujelző-oltalmi ügyek elektronikus úton történő
intézésének lehetőségét.
A Javaslat 251. §-a a Ket. szabályaihoz igazítja a mezőgazdasági termékek és az
élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó közösségi jogi
szabályozáshoz: a 2081/92/EGK tanácsi rendelethez kialakított hazai eljárásrendet
azáltal, hogy előírja: a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi
árujelzőinek oltalmára irányuló közösségi bejelentéshez a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalását
kell csatolni, valamint - a hatályos szabályok szerinti kormányrendeleti szint helyett -
a törvény szintjén rögzíti egyfelől azt, hogy a 2081/92/EGK tanácsi rendeletben
megállapított kifogás benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása esetén igazolásnak
nincs helye, másfelől, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
előzetes szakhatósági állásfoglalásával szemben önálló fellebbezésnek van helye.
A Javaslat 252. §-a - a Vt.-nek a Javaslat 238. §-ával megállapított 50/A. §-a (7)
bekezdésére figyelemmel - felhatalmazást ad a Kormány részére a
védjegybejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes
szabályok rendelettel történő megállapítására.
A 253-262. §-okhoz
A Ket. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontjára figyelemmel a Javaslat a formatervezési
mintaoltalommal összefüggő, a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárások
kapcsán is elvégzi azokat a módosításokat, amelyek a Ket-től való eltéréseket
állapítják meg. Hangsúlyozni kell, hogy - hasonlóan a Hmtv.-hez és a Toptv.-hez - a
formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényben (a
továbbiakban: Fmtv.) megállapított eljárási szabályokat tekintve is az a szabályozási
technika érvényesül, hogy az eljárási rendelkezések túlnyomó része a formatervezési
mintaoltalmi ügyekben az Szt. eljárási rendelkezéseire épít, pontosabban ez utóbbiakat
rendeli megfelelően alkalmazni. Ennélfogva az Szt. kapcsán tervezett új, illetve a Ket-
től eltérő szabályok - az Fmtv.-ben meghatározott eltérésekkel - a formatervezési
mintaoltalmi ügyekben folyó eljárásokban is érvényesülnek.
A Javaslat 253. §-a az Szt. kapcsán a Javaslat 194. §-ával megegyezően rendeli
alkalmazni a Ket. szabályait a formatervezési mintaoltalmi ügyekben, az Fmtv-ben
megállapított eltérésekkel. A Javaslat 254. §-a a Javaslat 195. §-ában foglaltaknak
megfelelően szabályoz egyes kérdéseket a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseivel és
azok közlésével kapcsolatosan (ld. a Javaslat 194-195. §-aihoz fűzött indokolást). A
Javaslat 255. §-a szabályozza a formatervezési mintaoltalmi ügyekben a jogorvoslati
rendet, és támaszt feltételeket az egyes hivatali döntések visszavonása és módosítása
kapcsán (ld. a Javaslat 203. §-ához fűzött indokolást).
A Javaslat a 206. §-ban foglaltakkal megegyezően állapítja meg az elektronikus
ügyintézésre és hatósági szolgáltatásra vonatkozó általános szabályokat. A Magyar
Szabadalmi Hivatal már ma is nyújt a Ket. szabályainak megfelelő elektronikus
tájékoztató szolgáltatást iparjogvédelmi ügyekben, a Javaslat 256. §-a ezt rögzíti a
formatervezési mintaoltalmi ügyek vonatkozásában. Az elektronikus ügyintézést
tekintve a Javaslat 2007. július 1-jétől teszi lehetővé a formatervezési mintaoltalmi
bejelentések elektronikus úton történő benyújtását, és az egyéb eljárási cselekmények
végzése továbbra is a jelenlegi ügyintézési módokon történik majd. A 2007. július 1-
jei bevezetés indokai azonosak a Javaslat 206. §-ához fűzött indokolásban szereplő
indokokkal. A Javaslat 257. §-a állapítja meg a formatervezési mintaoltalmi
bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó különös szabályokat,
amelyek szintén 2007. július 1-jén lépnek hatályba.
A Javaslat 258. §-a a Javaslat 211. §-ához hasonlóan rendelkezik a tárgyaláson kívül
meghozható egyes döntésekről a formatervezési mintaoltalom megsemmisítésére
irányuló eljárásban, valamint állapítja meg a tárgyalás folyamán hozott végzések és a
határozatok kihirdetésének részletes szabályait. A Javaslat 259. §-a a fentiekkel azonos
rendelkezéseket vezet be a nemleges megállapítási eljárásba. A Javaslat 258. §-a
megsemmisítési eljárás kapcsán határozza meg továbbá a hivatalból folytatott eljárás
feltételeit, illetve kereteit, a Javaslat 211. §-ában foglaltaknak megfelelően (ld. a
Javaslat 211. §-ához fűzött indokolást).
A Javaslat 260. §-a a szabadalmi ügyek kapcsán a 214. §-ban foglaltakkal
megegyezően szabályozza a Magyar Szabadalmi Hivatal által a formatervezési
mintaoltalmi ügyekben hozott döntések felülvizsgálata körében a megváltoztatási
kérelmek benyújtásának feltételeit és az azokkal összefüggő egyéb kérdéseket. A
Javaslat 261. §-a kiigazítja az Fmtv. 62. §-át a Javaslat 217. §-ában és 258. §-ában
elvégzett módosításokra figyelemmel.
A Javaslat 262. §-a - az Fmtv-nek a Javaslat 257. §-ával megállapított 36/A. §-a (7)
bekezdésére figyelemmel - felhatalmazást ad a Kormány részére a formatervezési
mintaoltalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes
szabályok rendelettel történő megállapítására.
A 263-265. §-okhoz
A Ket. felhatalmazása alapján az atomenergiáról szóló, az általános eljárástól eltérő
speciális eljárási szabályokat kell megfogalmazni. Ahhoz, hogy ezt világosan meg
lehessen tenni, jobban meg kell különböztetni, pontosabban meg kell fogalmazni az
egyes eljárásokat. Ekkor pedig már célszerű az egyes eljárásoknak a hatósági
tevékenység - a felügyeleti tevékenység egészében - történő elhelyezése is. Továbbá a
differenciált követelményrendszer biztosítja, hogy az atomenergia biztonságos
alkalmazása feltételeinek garantálása mellett a Ket. 7. §-ában elvártak is
maradéktalanul teljesüljenek. Ezért egészült ki a Javaslat a hatósági felügyelet
jellegére és megvalósulására vonatkozó rendelkezésekkel is.
A kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív anyagokat és hulladékokat tároló
létesítmények esetében állandóan; a nukleáris energiatermelő létesítmények esetében
egy év során akár 11 hónapon át tartó, a kis, kutató és oktató reaktorok esetében pedig
a reaktor menetrend szerinti, időszakosan 24 órás üzem a jellemző.
Az ilyen létesítmények biztonságának hatósági eszközökkel történő garantálása a
hatósági felügyelet folyamatos volta mellett lehetséges. A felügyelet intézménye az
engedélyezés, az ellenőrzés, az értékelés és a jogérvényesítés eljárásaiban testesül
meg. Az értékelés eljárása az üzemvitel, az üzemeltető szervezet, a berendezések
műszaki állapota és a biztonság megítéléséhez szükséges írott és számítógépes
információk, adatok gyűjtését, kiértékelését, valamint a rendszeres és az eseti
jelentések értékelését jelenti.
A 266. §-hoz
Az ügyfél meghatározását az atomenergiáról szóló törvény e módosítási javaslatának a
271.§-ban leírt hatósági tevékenységek megvalósítására definiált eljárásokban az (1)
bekezdésnek megfelelően javasolja a tervezet, tekintettel arra, hogy a Ket. 15.§-a
szerint a létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén
kik az ügyfelek.
A Javaslat meghatározza, hogy a létesítmény normál üzemének körülményei között kit
kell a hatásterületen belül ügyfélnek tekinteni.
Az ügyfél értesítési kötelezettségének a Ket-ben előírt hosszabb időtartamú
megállapítása azért szükséges, mert az értesítendők körének meghatározásához a
kérelmet megalapozó dokumentáció- mely rendkívül terjedelmes - bizonyos mélységű
megismerése szükséges.
A hiánypótlási felszólításnak a Ket-ben meghatározottnál hosszabb határidejét
indokolja az, hogy a hatósági követelményrendszer tételes műszaki követelményeket
támaszt a benyújtott dokumentációval szemben. A létesítményi engedélyezés során
több tízezer oldal műszaki dokumentációt kell átnézni. A felülvizsgálatba szakértők
bevonása is szükségessé válhat, ezért az előkészítési és végrehajtási tevékenység
időigényével is számolni kell.
A 267. §-hoz
Létesítmény engedélyezése esetén a hatósági elemzési és értékelési munka egymásra
épülő elemeket (felülvizsgálat, részek értékelése, az egész komplex értékelése,
hatósági döntéstervezet, döntési javaslat) tartalmaz, amelyek alapos elvégzéséhez idő
kell. Létesítmény engedélyezés esetén a megalapozott döntés érdekében több
kérdésben tényállás tisztázás, hatóságon belüli álláspontok egyeztetése, szakértői
vélemények készítése, a szakértői vélemények értelmezéséhez konzultáció szükséges,
és ez az eddigi tapasztalatok szerint kitölti a 6 hónapot.
Az eddigi tapasztalatok szerint a tevékenységi engedélyezési ügyek az atomenergia
alkalmazása körébe tartozó hatósági ügyek jelentős részében 30-60 napos ügyintézési
időtartamba esnek. A Ket. szerint a szakhatósági eljárás intézése is az eljáró hatóság
feladata, ennek előkészületei a nagyszámú szakhatóság miatt nem elhanyagolható
volumenű munkát jelentenek, ami az engedélyező hatóság ügyintézési idejét terheli.
Az ügyintézési határidő hosszabbítása akkor válhat szükségessé, ha a beadvány a
szokásosnál bonyolultabb, továbbá speciális szakkérdéseket vet fel, amelyekre a
hatóságnak választ kell találnia.
Az atomenergia alkalmazása körébe eső hatósági ügyek szakhatósági időigénye
meghaladja a 15 napot, mivel a jelentős volumenű dokumentáció áttekintése és az
azokban leírtak értékelése szükséges. Bonyolultabb ügyek esetében 30+30 nap időre
lehet szüksége csak a szakhatóságnak. A létesítményi engedélyezésnél még további
időigény merülhet fel.
Tekintettel a Ket. 9-11. és 52. §-ára, a javaslat biztosítja, hogy az atomenergia
alkalmazásával kapcsolatos hatósági eljárásokban az idegen nyelvű dokumentum
használatát. A nemzetközi ellenőrzések jegyzőkönyvei esetében a jegyzőkönyv a
nemzetközi szerv hivatalos nyelvén készül el.
A Ket. 88. §-ának (3) bekezdése alapján lehetséges a helyszíni ellenőrzésnek a
helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített
ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján való végrehajtása. A módosítás
megteremti a jogalapot ahhoz, hogy a hatóságnak jelenleg az engedélyessel való
megállapodás alapján meglévő szoftveres kapcsolatai (CERTA VITA, INTRANET-en
belül anyagvizsgálati adatbázis, INFO adatbázis) hatósági ellenőrzéshez
használhatóvá, illetve hatósági ellenőrzésként kezelhetővé váljanak.
A Ket. 91.§ (1) és (4) bekezdése, valamint a 88.§-ának (2) bekezdése alapján a javasolt
módosítás, lehetővé teszi, hogy a folyamatos üzemű nukleáris létesítmény felügyelete,
ellenőrzése a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően bármely nap bármely időszakában mintegy
folyamatosan történjen.
A Javaslat a nukleáris biztonsági felügyelet, ezen belül az ellenőrzés beadványoktól
való függetlenségét, azaz folyamatosságát hangsúlyozza. A módosítás kiemeli, hogy
nemcsak utólagos eseményhez kötött ellenőrzések történnek, hanem megelőzőek is,
továbbá azt, hogy az ellenőrzési tevékenység szerves része a nukleáris létesítmények
felügyeletének.
A Ket. a közigazgatási eljárás lefolytatását, különböző dokumentumok bekérését számos
értesítéshez, végzéshez köti. A javasolt módosítás lehetővé teszi az ügyfél érdekeinek sérelme
nélkül a meglévő gyakorlat folytatását (ellenőrzési jegyzőkönyvvel történő bejelentés,
lefolytatás, bekérés), mely csökkenti az adminisztrációt és az erre fordított időt. A
jegyzőkönyvileg bekért adatok, dokumentációk későbbi eljárásoknál, továbbá az
elemzéseknél, értékeléseknél értékes adatforrások. Ez indokolja azt a javaslatot, hogy ne
kelljen nyolc napon belül visszaadni a bekért dokumentumokat.
A nukleáris létesítmény üzemeltetőjének a módosítás szerinti tevékenysége csak olyan
dokumentumokból ítélhető meg, melyek nagy valószínűséggel személyes adatokat is
tartalmaznak, ezért a javaslat a személyes adatok kezelésére feljogosítja a hatóságot.
A 268. §-hoz
A nukleáris létesítmények biztonságos volta alapvető érdeke mind az üzemeltetőnek,
mind a társadalomnak. Súlyos következményekkel járó hibák és hiányosságok teljes
körű feltárása érdekében - összhangban a biztonsági fontosságon alapuló differenciált
hatósági követelményekkel - a tervezőnél és az üzemeltetőnél megvalósított
ellenőrzésen túl a biztonságra lényeges hatással levő tevékenységek engedélyezési
eljárása esetén független szakértőnek is értékelnie kell az engedélyeztetni kívánt
tevékenység megengedhetőségét megalapozó dokumentációt.
A 269. §-hoz
A rendelkezés biztosítja, hogy a felelősség a létesítmény egész életciklusa alatt egy
vagy több engedélyesé legyen, és ezt a termeléshez fűződő gazdasági érdek
megszűnése se változtathassa meg. A leszerelés, megszüntetés időszakában a
felelősség az ezt a tevékenységet hatósági engedélyek alapján végző, erre a célra
létrehozott szervezetre száll.
A 270. §-hoz
A Ket. felhatalmazása alapján az atomenergiáról szóló, az általános eljárástól eltérő
speciális eljárási szabályokat kell megfogalmazni. Ennek érdekében jobban meg kell
különböztetni, pontosabban meg kell határozni az egyes eljárásokat.
Az elvi engedélyezés az ügyfélnek az engedélyeztetni kívánt tevékenységgel
kapcsolatos, a kérelem elutasításából adódó anyagi veszteségének csökkentését
szolgáló megoldás, továbbá a Ket. 7. §-ában (költségcsökkentés, az eljárás lehető
leggyorsabb lezárása) előírtak is teljesülnek.
Az atomenergiáról szóló törvény 10. §-a értelmében a nukleáris létesítmény
biztonságáért az engedélyes felelős és ez a felelősség sérülne, ha bárki
kezdeményezhetné a 17. § (2) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásokat. Az
atomenergiát kizárólag jogszabályban előírt módon, nagyszámú követelményt betartva
szabad alkalmazni, és az engedélyezési eljárásban demonstrálni kell a követelmények
betartását, ami reálisan csak írásban tehető meg. Az írásbeliség a kérelem készítés
fázisához kapcsolódó eljárásoknak is velejárója. A benyújtott dokumentáció
számítógépes kezelését a hatósági munkával szembeni mai követelmények teszik
szükségessé.
Az atomenergiáról szóló törvény 10. §-a értelmében a nukleáris létesítmény
biztonságáért az engedélyes felelős és ez a felelősség sérülne, ha az üzemeltetőnek az
üzemzavar, a baleset kezelésével kapcsolatos elhárítási tevékenysége a hatósági
engedélyezés miatt korlátozva lenne.
A 271. §-hoz
A 270. §-ban meghatározott módosítások következményeiként szükséges pontosítások
átvezetését tartalmazza.
A 272. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi a hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélküli
végrehajtását a létesítményben tapasztalt, a nukleáris biztonságot közvetlenül és
súlyosan veszélyeztető helyzet esetén, olyankor is, amikor a helyzet lehetséges
következményeire, a létesítményre vonatkoztatható helyben, vagy más létesítményben
szerzett tapasztalat alapján lehet csak következtetni. A nukleáris biztonság azonnali
intézkedéssel történő helyreállításának nincs ellenérdekelt ügyfele.
A 273. §-hoz
Az atomenergia alkalmazása körében felmerülő egyéb speciális, a közigazgatási
eljárás körébe és azon kívül eső esetekben célszerű felhatalmazást adni a Kormánynak
további jogalkotásra.
A 274. §-hoz
A belügyminiszter jogszabályalkotásra adott felhatalmazásának kiegészítését
indokolja, hogy a törvény jelenleg is tartalmaz rendelkezéseket a belügyminiszter
hatáskörébe tartozó tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységekre [19. § (2) bekezdés
a)	pont, 21. § a) pont, 22. §], azonban a gyakorlati jogalkalmazás is megmutatta, hogy
problémát okoz mind a vonatkozó eljárási, mind pedig az anyagi jogi követelmények
szabályozására történő felhatalmazás hiánya.
A 275. §-hoz
A Ket. IV. fejezete a hatóság döntéseit két csoportba sorolja, melyek a határozat és a
végzés. Mivel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) által
használt határozat kifejezés a Ket. által bevezetett mindkét döntésfajtát magában
foglalja, szükségszerű a Ket. fogalmi rendszerével való összehangolás.
A 276. §-hoz
A közbeszerezésekkel, közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás a
Ket. által szabályozott eljárásfajták azon csoportjába tartozik, amelyre a Ket. szabályai
irányadóak, és a törvény szabályaitól való eltérés csak akkor megengedett, ha azt maga
a Ket. lehetővé teszi. Más szavakkal: a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati
eljárás nem tartozik az ún. privilegizált eljárások körébe.
Ugyanakkor maga a Ket. is elismeri, hogy az Európai Uniós tagságból (vagy akár más
nemzetközi jogi kötelezettségből) is fakadhatnak olyan követelmények, amelyek adott
esetben a Ket.-ben foglalt rendelkezésektől eltérő szabályok megalkotását teszik
indokolttá. Erre is tekintettel mondja ki a Ket. 13. §-ának (3) bekezdése azt, hogy az
egyes eljárásfajtákra vonatkozó eljárási szabályok az Unió jogi aktusának
végrehajtásához szükséges esetekben a Ket. rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseket
állapíthatnak meg. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat kérdéskörét
szabályozó közösségi irányelvek által előírt követelmények érvényre juttatása, továbbá
a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás hatékonyságának,
gyorsaságának biztosítása meghatározott esetekben a Ket. szabályaihoz képest eltérő
szabályok megalkotását, illetve fenntartását teszi szükségessé a Kbt.-ben. Így például a
Ket. nem rendelkezik a közösségi irányelvek által előírt ún. ideiglenes intézkedés
kérdéséről. Pontosabban a Ket. 22. §-ának (3) bekezdése az ideiglenes intézkedést
csupán a hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező hatóság tekintetében
szabályozza, kimondva, hogy e hatóság köteles hivatalból minden olyan ideiglenes
intézkedést megtenni, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy
veszéllyel járna.
Másrészről a Ket. 13. §-ának (5) bekezdése alapján az egyes eljárásfajtákra vonatkozó
eljárási jogszabályok - a Ket-ben nem szabályozott, de a Ket. szabályaival
összhangban álló - kiegészítő jellegű rendelkezéseket állapíthatnak meg. Így például a
kizárás szabályai körében a Kbt. a Ket-ben szabályozott kizáró okokhoz képest - az
eljáró fórum pártatlanságának, függetlenségének biztosítása érdekében - további
kizárásra okot adó körülményeket is szabályoz.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati
eljárás - szemben a Ket. által alapul vett hatósági eljárásokkal - olyan hatósági eljárás,
ahol ellenérdekű ügyfelek állnak egymással szemben, vagyis alapvetően
kontradiktórius eljárásról van szó.
A Kbt. 317. §-át megelőző alcím módosítását a Ket. címével való összehangolás
indokolja. A § továbbá a Kbt. 317. §-ának módosítására irányul, és azt mondja ki,
hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a Ket-et kell alkalmazni. A
„megfelelően” szó megjelenítése a §-ban azért szükséges, mert a közbeszerzési ügy
specialitásából adódóan a Ket. egyes rendelkezései nem érvényesülhetnek a
Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során (pl.: hatósági közvetítő, felügyeleti
eljárás), illetve, mivel a Kbt. kiegészítő jellegű szabályokat is tartalmaz a Ket-hez
képest. A Ket. 160—163. §-ainak (elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok)
kizárására azért kerül sor, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság még nem áll készen az
elektronikus ügyintézésre. A későbbiekben azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság
eljárásában is sor kerülhet az elektronikus ügyintézésre, illetve egyes eljárási
cselekmények elektronikus úton való gyakorlására. Megjegyzendő az is, hogy vannak
egyéb olyan Ket-beli rendelkezések is, amelyek nem nyernek alkalmazást (nem tudnak
alkalmazást nyerni) a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában, ugyanakkor ezeknek
a rendelkezéseknek a behivatkozására nem került sor, mivel mellőzésük értelemszerű.
A 277. §-hoz
A módosítás célja az, hogy az eljáró tanács elnöke ne hozhasson meg egyedül olyan
döntéseket, amelyek a jogorvoslati eljárás befejezését eredményezik. A módosítás
egyben a Ket. 71. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal való összhang megteremtésére
is irányul, ugyanis a Ket. alapján a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az
eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki.
A 278. §-hoz
A kizárásra vonatkozó szabályokat a Ket. 42-43. §-ai tartalmazzák. A helyes
törvényhelyre való hivatkozás teszi szükségessé a módosítást.
A 279. §-hoz
A Ket. 42-43. §-a tartalmazza a kizárás szabályait. A 43. § (1) bekezdése alapján az
ügyintéző a vele szemben fennálló kizárási okot haladéktalanul, de legkésőbb az ok
felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ezért a Ket. vonatkozó
szabályira való hivatkozáson túl, a kizárás bejelentésére nyitvaálló határidő is
beillesztésre kerül, erre irányul a § (1) bekezdése szerinti módosítás.
A Ket. fogalomrendszere nyomán a kizárás megtagadása nem határozatban, hanem
végzésben történik, a § (2) bekezdésének módosítását ez teszi szükségessé.
A 280. §-hoz
A Ket. 159. §-ának (2) bekezdése alapján a költségmentesség az eljárási illeték, az
igazgatási szolgáltatási díj és egyéb eljárási költség viselése alóli teljes vagy részleges
mentességet jelent. Költségmentesség természetes személy ügyfélnek engedélyezhető,
gazdálkodó szervezet, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
részére törvény költségmentességet állapíthat meg ([Ket. 159. §-ának (6) bekezdése).
Annak ellenére, hogy a Kbt. nem állapít meg költségmentességet a gazdálkodó
szervezet, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére,
nyomatékossá kívánjuk tenni azt, hogy az igazgatási szolgáltatási díj alóli mentesség a
Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásában csak természetes személyt
illet meg. Ennek oka az, hogy az Áe. ettől eltérő rendelkezést tartalmazott, és fennáll a
veszélye annak, hogy az ügyfelekben - akik tipikusan a gazdálkodó szervezetek, jogi
személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek közül kerülnek ki - a
Ket.-nek ez a rendelkezése nem tudatosul.
A 281. §-hoz
A Ket. alapján az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő megérkezése
napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik (Ket. 33. §
(5) bekezdése). Ez a rendelkezés indokolja a Kbt. 325. §-a (1) bekezdésének
módosítását. A módosítás következtében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a
kérelem beérkezésének napján indítja meg.
A Ket. 30. §-a szabályozza a Kbt. hatályos 325. §-ának (2)—(3) bekezdésében foglalt
esetköröket (kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása). Változás, hogy a kérelem
érdemi vizsgálat nélküli elutasítása végzéssel történik, a végzés kibocsátásának
határideje nyolc nap. A Ket. szabályainak megismétlését elkerülendő, a módosítás
csak a közbeszerzési ügy sajátosságára tekintettel szükséges többlet elutasítási okot
jeleníti meg. A Kbt. ugyanis a Ket. általános ügyfél fogalmát a közbeszerzési ügy
sajátosságaira tekintettel konkretizálja, vagyis meghatározza azokat a személyeket,
illetve szervezeteket, akik, illetve amelyek jogosultak jogorvoslati kérelem
benyújtására (Kbt. 323. § (1) bekezdés). Ebből következően viszont a Közbeszerzési
Döntőbizottságnak vizsgálnia kell minden esetben azt is, hogy a kérelem az annak
benyújtására jogosulttól származik-e. Lehetőséget kell egyben arra is biztosítani, hogy
a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítsa,
amennyiben megállapítja, hogy a kérelmet nem a Kbt. 323. §-ában meghatározott
személy/szervezet nyújtotta be. E lehetőséget biztosítja a Kbt. 325. §-ának a
módosítással megállapítandó új (3) bekezdésében foglalt rendelkezés. Ugyanezt a célt
szolgálja a Kbt. 325. §-ának a módosítással megállapítandó új (4) bekezdése azzal,
hogy amennyiben a folyamatban lévő eljárás során jut a Közbeszerzési Döntőbizottság
tudomására, hogy a kérelmet nem az arra jogosult személy nyújtotta be, akkor a már
folyamatban lévő jogorvoslati eljárást végzéssel megszüntethesse, erre tekintettel az új
(4) bekezdésben foglalt rendelkezés a Ket. 31. §-a szerinti eljárás megszüntetési
okokat egészíti ki.
Mivel a Ket. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a hatóság az ügy érdemében határozatot
hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki, a két
törvény fogalmai közötti összhang megteremtésére is irányul a Kbt. 325. §-ának
módosítása.
A Kbt. 325. §-ának hatályos (5) bekezdése az érdemi határozat (Kbt. 340. § (1)
bekezdése) meghozataláig engedi meg a kérelem visszavonását, de a Ket. 34. §-ának
(4)	bekezdése ettől eltérő szabályt állapít meg (a határozat jogerőre emelkedéséig van
erre lehetőség), ez is indokolja a módosítást.
A 282.§-hoz
A Ket. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz,
az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki. Ennek a
változásnak a következtében nem lehetséges az, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság
határozatban indítsa meg az eljárását.
A Ket. alapján az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő megérkezése
napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik (Ket. 33. §
(5)	bekezdése). Ez a rendelkezés indokolja a Kbt. 327. §-a (4) bekezdésének
módosítását. Kimondásra kerül, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a
kezdeményezés beérkezésének napján indítja meg.
A § szerinti módosítás egyben kezeli azt a helyzetet is, amikor a Közbeszerzési
Döntőbizottság jogorvoslati eljárását a Kbt. 327. §-ának (1) bekezdése alapján
kezdeményező szervezet vagy személy hiányosan nyújtja be kezdeményezését, illetve
a kezdeményezést nem az arra jogosult nyújtja be, vagy az elkésett.
A 283.§-hoz
A Ket. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz,
az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki. Ennek a
változásnak a következtében nem lehetséges az, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság
határozatban indítsa meg az eljárását.
A 284.§-hoz
Mivel a Ket. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a hatóság az ügy érdemében határozatot
hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki, nincs
lehetőség arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárását határozattal indítsa
meg. A korábban egy bekezdésben található rendelkezések különválasztása a
könnyebb áttekinthetőséget szolgálja.
A 285. §-hoz
A § a Kbt. 332. §-ának (1) bekezdését módosítja, és a bekezdés hatályos szövegében
szereplő „határozhat” kifejezés helyett a „dönthet” kifejezés használatára tesz
javaslatot. A változtatást az indokolja, hogy a Ket-ben használt határozat fogalomhoz
az ügy érdemében való döntés társul, míg az ideiglenes intézkedés nem minősül
érdemi döntésnek, hanem az csupán eljárás során „közbenső” intézkedés.
A 286. §-hoz
Mivel a Ket. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a hatóság az ügy érdemében határozatot
hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki, a két
törvény fogalmai közötti összhang megteremtése érdekében szükséges a módosítás.
A 287. §-hoz
A Ket. 62. §-a tartalmazza a tárgyalásra vonatkozó szabályokat, melyhez képest a
közbeszerzési ügy sajátosságaira való tekintettel a Kbt. többletszabályt állapít meg az
ügyfeleken kívüli egyéb érdekeltekre vonatkozóan. A § (2) bekezdésének módosítását
a határozat és végzés közötti elkülönítés megteremtése indokolja.
A 288. §-hoz
Az eljárási bírság szabályait a Ket. 61. §-a tartalmazza. A bírság mértékéről a 61. § (2)
bekezdése rendelkezik, az összeg felső határa természetes személy (ötszázezer forint),
illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (egymillió
forint) esetén különböző, alsó határa ötezer forint. Az alsó határ módosítása
szükségszerű, mivel a Kbt. 338. §-a eddig ötvenezer forintot írt elő alsó határértéknek
ötezer helyett.
A 289. §-hoz
Mivel a Ket. megkülönbözteti a végzést és a határozatot, és az eljárás befejeződhet
végzéssel is, a „határozat” szót célszerű az „eljárást befejezni” kifejezéssel
helyettesíteni. Szintén célszerűnek tűnik az eljárás felfüggesztésének szabályait az
elintézési határidővel egy helyen rendezni. Mivel a Ket. szerint az eljárás
felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti, ha ezt jogszabály
nem zárja ki (32. § (3) bekezdése), az eljárás gyorsabbá tétele érdekében - a Kbt. 339.
§-ának egy új (5) bekezdéssel való kiegészítése útján - az is kimondásra kerül, hogy az
ügyfél nem kérheti az eljárás felfüggesztését.
A 290. §-hoz
A Közbeszerzési Döntőbizottság által hozott határozat tartalmának újbóli
megfogalmazását az teszi szükségessé, hogy azokat az eseteket, amelyekben a Ket.
újítása nyomán a Döntőbizottság végzést bocsát ki, ki kell venni a határozat esetei
közül. Mivel így a § (2) bekezdésében változik a pontok jelölése, a következő
bekezdést - mely visszautal az előzőre - is módosítani szükséges.
A 291. §-hoz
A Kbt. 343. §-ának módosítását a Ket.-nek a döntés közlésére vonatkozó szabályaival
(78-81. §) való összhang megteremtése indokolja.
A 292.§-hoz
A Ket. IV. fejezete a hatóság döntéseit két csoportba sorolja, melyek a határozat és a
végzés. Mivel a Kbt. által használt határozat kifejezés a Ket. által bevezetett mindkét
döntésfajtát magában foglalta, szükségszerű a Kbt. 51. címének a Ket. fogalmi
rendszerével való összehangolása. Szintén a két törvény fogalmai közötti összhang
megteremtése érdekében szükséges a Kbt. 345. §-ának módosítása.
A 293.§-hoz
A Ket. által bevezetendő új jogintézmény az ún. méltányossági eljárás (Ket. 113. §),
amelynek lényege, hogy az ügyfél a jogerős határozatot hozó hatóságtól a nem
jogszabálysértő határozat módosítását vagy visszavonását kérheti, ha annak
végrehajtása számára a határozat meghozatala után bekövetkezett okból
méltánytalanul súlyos hátrányt okoz, és a végrehajtási eljárásban méltányosság nem
gyakorolható. A Ket. lehetővé teszi azt, hogy az eljáró hatóság hatáskörét megállapító
jogszabály ezt a fajta jogorvoslatot kizárja. Ezzel a lehetőséggel élni kíván ez a
módosítás, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során tipikusan jogi
személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vannak ügyféli
pozícióban, és az ő esetükben a méltányossági eljárás lehetővé tétele nem látszik
indokoltnak.
A 294. §-hoz
A rendelkezés bevezeti a KÜJ-számot, amely a környezethasználóval kapcsolatos, a
Javaslatban meghatározott célokra vonatkoztatott adatokat tartalmazza. További
bekezdéseiben meghatározza az adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket,
valamint, hogy milyen célokra, mely szervek jogosultak a nyilvántartott adatok
igénylésére.
A 295. §-hoz
A § a részletes környezeti hatástanulmány benyújtását elrendelő végzés Ket.-en kívüli
tartalmi elemeit sorolja fel kiegészítve azt a szakhatóság megnevezésével és
állásfoglalásával, illetve ennek indoklásával, továbbá lehetőséget ad arra, hogy a
részletes környezeti hatástanulmány benyújtását elrendelő végzés ellen önálló
fellebbezésnek legyen helye.
A 296. §-hoz
Pontosítást tartalmaz.
A 297. §-hoz
Élve a Ket. által adott lehetőséggel a § előírja, hogy szakértő kirendelésekor, illetve
szakvélemény kérésekor a szakvélemény megérkezéséig a felügyelőség az eljárás
felfüggeszti.
A 298. §-hoz
A § a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóvá nyilváníthatóságára ad
lehetőséget.
A 299. §-hoz
A Tvt. ezen módosítása a kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről szóló határozat
esetében törvényi szinten, de nem új elemként szabályozza, hogy a határozat ellen
fellebbezésnek nincs helye.
A 300. §-hoz
Élve a Ket. által adott lehetőséggel a § előírja, hogy szakértő kirendelésekor, illetve
szakvélemény kérésekor a szakvélemény megérkezéséig a felügyelőség az eljárás
felfüggeszti.
A 301. §-hoz
A § a különböző természetvédelmi hatósági határozatok azonnal végrehajthatóvá
nyilváníthatóságát rendezi.
A 302. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a Natura 2000 területen élő közösségi jelentőségű faj
állományának, valamint élőhelynek veszélyeztetése vagy súlyos sérelme esetén a
külön jogszabályban meghatározott hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül
azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. Ha védett növénytársulások fennmaradásához
szükséges jogszabályban foglalt kötelezettségének a földterület tulajdonosa
(vagyonkezelője, használója) nem tesz eleget, a felügyelőség határozattal kötelezheti a
munkák elvégzésére, illetve a kötelezés eredménytelensége esetén azt a kötelezett
terhére és költségére elvégeztetheti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilvánítható.
A 303. §-hoz
A § a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott költségek
kivetéséről rendelkezik.
A 304. §-hoz
A § a veszélyes állattá nyilvánításról szóló határozat azonnali végrehajthatóvá
nyilváníthatóságát mondja ki.
A 305. §-hoz
A tevékenység engedélytől eltérő vagy anélküli folytatása, illetve környezetkárosítás
vagy súlyos környezetveszélyeztetés esetére mondja ki a Hgt-ben a határozat azonnali
végrehajthatóvá nyilváníthatóságának lehetőségét.
A 306-307. §-hoz
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a
továbbiakban: Etv.) alapvetően a külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett
oklevelek, valamint a külföldi oktatási intézményekben kiállított bizonyítványok
elismerésének és honosításának eljárási szabályait tartalmazza. Ugyanakkor az elmúlt
időszakban - különösen Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását
követően - megnőtt az igény a magyar oklevelekre és bizonyítványokra vonatkozó
hatósági igazolások kiállítása iránt. A hatósági igazolást általában külföldi
munkavállaláshoz történő felhasználás céljából kérik. A jogszabály-módosítás ezen
hatósági igazolások kiállításának jogszabályi környezetét teremti meg.
A Ket. 13. § (2) bekezdése meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek esetében a
Ket. rendelkezéseitől eltérően lehet eljárni. A 13. § (2) bekezdése alá nem tartozó
eljárásokban - így a külföldi bizonyítvány és oklevél elismerésére irányuló eljárásban
-	csak akkor lehet a Ket. szabályaitól eltérni, ha azt a Ket. kifejezetten megengedi,
valamint, ha az az Európai Unió jogi aktusának vagy nemzetközi szerződésnek a
végrehajtásához szükséges. Elismerési és honosítási ügyekben tehát, az Etv. és a Ket.
eljárási szabályait egyaránt alkalmazni kell, ezért meg kell teremteni az Etv. és a Ket.
szabályainak koherenciáját, kivétel ez alól az Etv. Harmadik része, mely európai uniós
irányelveket ültet át a magyar jogrendbe.
A 308. §-hoz
A rendelkezés a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX.
törvénnyel összhangban szabályozza az eljárás megindításához szükséges személyi
adatok igazolására szolgáló hatósági igazolványok körét. A hatályos Etv.-hez képest
elismerési vagy honosítási kérelmet azok is benyújthatnak a jövőben, akik számára
munkavállalási, jövedelemszerzési vagy családegyesítési céllal állítottak ki
tartózkodási célú vízumot, azaz akik ugyan nem rendelkeznek tartózkodási
engedéllyel, ám Magyarországon munkát végezhetnek, vagy más jövedelemszerző
tevékenységet folytathatnak. A módosítás szövegpontosító rendelkezést is tartalmaz.
A 309. §-hoz
A Ket. 8. § (1) bekezdése és 160. § (1) bekezdése szerint a hatóság a közigazgatási
hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi, törvény, kormányrendelet vagy
önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában. Az Etv. meghatározza azokat
az eljárási cselekményeket, amelyek elektronikusan is végezhetők az eljárásban. Az
ügyfél kérelmét elektronikusan is benyújthatja, annak egyes okirati mellékleteit
azonban nem, miután jelentős érdek fűződik ahhoz, hogy az eljáró hatóság az eredeti
oklevelet, vagy annak hiteles másolatát tudja megvizsgálni. Ugyanakkor az eljáró
hatóság eljárási cselekményeit - az elektronikus tájékoztató szolgáltatás kivételével -
továbbra sem végzi elektronikus úton.
A Ket. 52. § (2)-(3) bekezdésében foglalt eltérő szabályozási lehetőségnek
megfelelően az Etv. alapján az elismerési eljárásban a külföldi oklevelek és
bizonyítványok a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítése nélkül is
felhasználhatóak. Az ügyfél csak igen kivételes esetben tehet nyilatkozatot a
bizonyítani kívánt tényről a törvény által előírt okiratok benyújtása helyett.
A 310. § -hoz
A Ket. 112. §-a a kérelemre induló jogorvoslati eljárások között szabályozza az
újrafelvételi eljárást, melynek objektív határideje a közigazgatási határozat jogerőre
emelkedésétől számított hat hónap. A 112. § (3) bekezdése azonban lehetővé teszi,
hogy törvény ennél a határidőnél hosszabb, de három évet meg nem haladó jogvesztő
határidőt is meghatározzon az újrafelvételi kérelem benyújtására, feltéve, hogy az
újrafelvételi eljárásban hozott döntés mások jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét
nem érinti. Ezzel a rendelkezéssel összhangban került szabályozásra az Etv-ben az
újrafelvételi eljárás, figyelemmel arra a körülményre, hogy az eddigi tapasztalatok
alapján számos esetben csak hosszabb idő eltelte után sikerült az ügyfeleknek a
külföldi intézményektől olyan dokumentumokat beszerezniük, amelyekkel ügyük
kedvezőbb elbírálását alapozhatták meg.
A 311-312.§-hoz
Az Etv. 17. §-át érintő módosítás célja az, hogy az Etv. hatályos fogalomhasználatát
(„hatósági igazolás”) összhangba hozza a Ket. hasonló jogintézményével („hatósági
bizonyítvány”), és ezáltal lehetővé tegye a Ket. idevágó 82-84. §-ainak alkalmazhatóságát.
A 313. §-hoz
A módosítás indoka a 311-312.§-okhoz írt magyarázattal megegyezik. Hatályos
jogszabályunk, az Etv. szerint „hatósági igazolás” állítandó ki a hazai oklevélről,
bizonyítványról, valamint a hazai szakmai gyakorlatról. A módosítás ezeket a hazai hatósági
kiadmányokat a Ket. „hatósági bizonyítványának” fogalomkörébe helyezi.
A hatósági bizonyítvány kiállítása érdekében az ügyfélnek a bizonyítványa vagy
oklevele hiteles másolatát kell csatolnia kérelméhez, az eljáró hatóság azonban dönthet
úgyis, hogy ezen okiratok egyszerű másolata elegendő a bizonyítvány kiállításához.
A 314. §-hoz
A módosító rendelkezés (1) bekezdése technikai jellegű. Az Etv. 64. §-a (1) bekezdésének
hatályos szövege a hazai bizonyítványokról, oklevelekről szóló „igazolás” díjtételét szabja
meg. A módosító törvény 311-313.§-ai által „hatósági bizonyítvánnyá” átnevezett
kiadmánytípus elnevezését vezeti át az Etv. későbbi rendelkezésein.
A módosító rendelkezés (2) bekezdése azonban érdemi kiegészítéssel szolgál. Az Etv.
hatályos rendelkezései kizárják az eljárási díj csökkentését. A Ket. hatálybalépésével
azonban a Ket. idevágó IX. fejezetének rendelkezései alkalmazandóak lesznek az
elismerési, honosítási eljárás során is, így a kérelmező költségmentességben
részesülhet.
Amennyiben az elismerést, honosítást kérelmező személy nem magyar állampolgár, és
költségmentesség iránti igényt terjeszt elő, nyomatékos indok szól amellett, hogy az
elismerési, honosítási ügyben eljáró hazai hatóság megismerhesse a külföldi
állampolgár által az idegenrendészeti nyilvántartás részére szolgáltatott információkat
kereseti, vagyoni és anyagi helyzetéről. Ennek feltétele, hogy az eljáró hatóság erről az
adatkéréséről tájékoztassa a költségmentességi kérelmet benyújtó ügyfelet.
A 315-316. §-hoz
A rendelkezés a Ket. 19. § (3) bekezdésével és 33. § (1) bekezdésével összhangban
álló törvényi szabályozás megvalósulását célozza, mely rendelkezések szerint az eljáró
hatóság csak törvényben meghatározott esetben ruházhatja át hatáskörét vagy annak
gyakorlását más hatóságra, illetve az érdemi határozat meghozatalára vonatkozó, a
Ket-ben előírt határidőnél hosszabbat csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat
meg.
A Ket. 8. § (1) bekezdésével és 160. § (1) bekezdésével összhangban a törvény a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben szabályozott hatósági ügyekben,
valamint az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki
névjegyzékbe történő felvételre irányuló hatósági ügyekben szabályozza az
elektronikus ügyintézés kérdéseit. Az ügyfél kérelmét elektronikusan is benyújthatja,
annak egyes közokirati mellékleteit azonban nem, miután jelentős érdek fűződik
ahhoz, hogy az eljáró hatóság az eredeti közokiratokat, vagy azok hiteles másolatát
tudja megvizsgálni. Ugyanakkor az eljáró hatóság eljárási cselekményeit - az
elektronikus tájékoztató szolgáltatás kivételével - továbbra sem végzi elektronikus
úton.
A 317-319. §-hoz
A hatályos törvényi szabályozás szerint a tilalmak és a korlátozások helyi rendelettel
történő elrendelésének az érintettekkel való határozati közlése jelenleg az építésügyi
hatóság feladata volt.
A rendezési tervi döntésekről szóló tájékoztatás semmit sem tartalmaz a rendezési terv
adott telekre eső tartalmán kívül, vagyis valóságban ez egy területileg korlátozott
kivonata a rendezési tervnek, nem kötelezés, nem jogosítás, hanem tényközlés. A
jogok és a kötelezettségek ugyanis nem a határozatból, hanem magából a rendezési
tervből erednek. Ez tehát nem jogalkalmazás, hanem tájékoztatás, ezért semmi sem
indokolja a határozati formát (jogorvoslati lehetőség biztosításával) és semmi sem
indokolja a feladat építésügyi hatósághoz történő telepítését, ugyanis ez nem hatósági
hatáskör, hanem a jegyző a testület megbízásából megteheti.
A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében a tilalmat nem
rendelet, hanem törvény felhatalmazása alapján határozattal kell elrendelni. A
határozatot annak a közigazgatási szervnek kell meghoznia, amelyik hatáskörébe a
tilalom elrendelésének oka tartozik.
Az út- és közműépítési hozzájárulás elrendelését, a hozzájárulás mértéke
megállapításának szabályait helyi rendelet tartalmazza. A helyi rendeletben előírtak
alapján az egyedi telkekre történő hozzájárulás mértékének megállapítása és az
érintettekkel való közlése kérdésében indokolt a határozati forma és a jogorvoslat
biztosítása. Tekintettel azonban a helyi rendelet tartalmából fakadó határozati
tartalomra, semmi sem indokolja a feladat építésügyi hatósághoz történő telepítését.
Ugyanezen elvek és indokok szerint a településrendezési kötelezettségeket megállapító
helyi rendelet tartalmát is indokolt a helyi jegyző útján határozattal közölni az
érintettekkel.
A 320-321. §-okhoz
A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárást az ügyek gyorsabb lezárása
érdekében egyfokúvá kell tenni a kisajátítási eljáráshoz hasonlóan, illetőleg tisztázni
kell, hogy a fővárosban a többszintű önkormányzat esetében kit terhel a kártalanítási
kötelezettség. A Ket. 19.§ (1) bekezdése szerint a 1o8.§-ban foglaltakra is figyelemmel
a jogszabályban meg kell jelölni az ügyben első fokon eljáró hatóságot, illetőleg a
fellebbezést elbíráló hatóságot is, valamint a fellebbezés kizárásáról is törvényben kell
dönteni.
A 322. §-hoz
A Ket. 74. § (6) bekezdése felhatalmazást ad arra, hogy a 72-73.§-ban és a 74. § (1)-
(4)	bekezdésben meghatározott rendelkezésektől eltérő szabályokat is megállapíthat. A
Ket. 13. § (5) bekezdésében foglaltakat is szem előtt tartva a fennmaradási
engedélyezési eljárás szabályaira - különös tekintettel az elévülési határidők
számítására - kiegészítő szabályokat fogalmaz meg az Étv.
A 323. §-hoz
A Ket. 15. § (2) bekezdése, illetve a (3) bekezdés figyelembe vételével az Étv.
meghatározza (A Ket.-ben foglaltaktól részletesebben) az építésügyi- és
építésfelügyeleti hatósági eljárásokban az ügyféli kört.
A Ket. 29. § (3) és (9) bekezdései alapján - figyelemmel a 70. § (1) bekezdésében
foglaltakra is - határozza meg az Étv. az eljárás megindításakor teendő feladatokat.
Tekintettel az ügyek típusára és az ebből fakadó speciális tényállás-tisztázásra, a Ket.
37.	§ (1)-(3) bekezdései alapján az Étv. a hiánypótlási felhívásra kiegészítő jellegű
szabályozást tartalmaz.
A Ket. 44-45. §-ában szabályozott szakhatósági állásfoglalás beszerzésének módjára
vonatkozóan - tekintettel az építésügyi hatósági ügyek speciális jellegére, a
mellékletek műszaki tartalmára és a szakhatóságok állásfoglalásainak tapasztalt
túlkapásaira és a gyakorlatban tapasztalt nem egységes bírói, hatósági, ügyészségi
jogalkalmazói és jogértelmezésbeli különbözőségekre, eltérésekre, melyek nagyban
befolyásolják az állampolgárok jogkövető, illetve zömében jogsértő, jogot „kijátszó”
magatartását is - az Étv. kiegészítő, pontosító tartalmú szabályozást fogalmaz meg.
Szükség van ezekre a szabályozási elemekre annak ellenére is, hogy e szabályok
helyenként evidenciát fogalmaznak meg.
A méltányossági eljárásokat az Étv. a Ket. 113. § (2) bekezdésének a) pontja alapján
zárja ki.
A határozat módosítására, pontosítására történő pontosítást az Étv. a Ket. 114. § (2)
bekezdése alapján tartalmazza.
A tervtanácsi vélemény jogállása, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban
történő felhasználhatósága szabályozatlan volt. A Ket. 50. § (1) bekezdése szerint a
hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A tényállás
tisztázásának keretében lehetővé teszi - ha törvény, vagy kormányrendelet előírja -
valamely más szerv véleményének a beszerzését, valamely bizonyítási eszköz kötelező
alkalmazásának előírását is. A jogszabályhely a tervtanácsi véleménynek az építésügyi
hatósági engedélyezési eljárásokban történő felhasználhatóságát szabályozza.
A 324. §-hoz
A Ket. 12. §-ának (2) bekezdése szerint a hatósági nyilvántartás vezetése közigazgatási
ügy. A 17. § (4) bekezdés szerint a hatóság - hatáskörének keretei között - jogosult a
feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott védett adat, továbbá
törvényben meghatározott esetben személyes adat megismerésére és kezelésére. A 86.
§ (1) bekezdés szerint pedig a személyes adatok nyilvántartását csak törvény vagy
törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzati
rendelet írhatja elő, ezért az Étv. hatósági nyilvántartásokról szóló rendelkezéseinek -
tervezet szerinti - kiegészítésére van szükség.
A 325. § -hoz
Tekintettel arra, hogy a Javaslat szerinti szabályozásokat az Étv. végrehajtási
rendeleteibe is be kell építeni, ezért a meglévő felhatalmazások pontosítására,
kiegészítésére, valamint néhány új felhatalmazásra is szükség van.
A 326. §-hoz
A szakmai kamarák törvényességi felügyeletét a regionális fejlesztésért és
felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja, mely mind a kamarai
önigazgatási, mind a közigazgatási eljárások tekintetében. Ket. 107. § (3) szerint a
köztestület hatáskörébe utalt fellebbezést a köztestületi szerv bírálja el, a névjegyzékbe
vételi eljárás és a tervezett, kamarák számára - kormányrendeletben - átadandó
hatósági feladatok azonban indokolttá teszik, a Ket-től eltérően fellebbezés elbírálására
jogosult szerv, felügyeleti szerv kijelölését (Ket. 108.§(1), 116.§ (1).).
A 327-328. §-hoz
A Ket. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint közigazgatási hatósági ügynek kell
tekinteni a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a
nyilvántartásból való törlést, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy
foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. A Kamtv. a
tervezői és szakértői tevékenységeket névjegyzékbe vételhez és kamarai tagság kötött
tevékenység, de a két eljárás elkülönül egymástól, mivel a kamarai tagságnak nem
feltétlenül feltétele a névjegyzékbe vétel. Ezért a kamarai tagfelvételi eljárások nem
tartoznak a Ket. hatálya alá.
A Javaslat a hatósági ügyeket egy külön alcím alatt foglalja össze, majd nevesíti a Ket-
hez képest kiegészítő, illetve eltérő szabályokat.
Rögzíti a tervezet a fellebbezés lehetőségét (Ket. 98. §), a kérelem benyújtásának
módját, e célra rendszeresített nyomtatványon (Ket. 34. §), a kérelemre indult eljárás
esetén az értesítés mellőzését (Ket. 29. § (3) bek.), a névjegyzékbe, nyilvántartásba
vétel iránti kérelem és a hatósági döntés tartalmi követelményeit,. felhatalmazást ad
kormányrendelet megalkotására (Ket. 74. § (6) bek., 82. § (2) bek.), továbbá az
elektronikus ügyintézés kizárását (Ket. 160. § (1) bek.), pontosítja a kizárás szabályait
(Ket. 42-43.§), és kizárja a méltányossági eljárást (Ket.113. § (2) bek.), továbbá a
döntés módosításának vagy visszavonásának határidejét növeli (Ket.114. § (2) bek.).
A hatályos jogszabályunk nem rendelkezik hatósági igazolvány kiállításáról, pedig a
szakmai tapasztalat azt mutatja, hogy a kamarák kérelemre rendre állítanak ki
igazolást. (Ket. 82., 83. §). A személyes adatok nyilvántartását törvény (Ket. 86. §)
írhatja elő, ezért szükséges erről rendelkezni. A Ket. számos rendelkezése lehetőséget
ad kormányrendeleti szinten történő eltérő szabályozásra pontosításra, ezért
szükségesnek tartottuk kormányrendelet megalkotására szóló felhatalmazás
megadását.
A 329-336. §-hoz
A Javaslat a Ket. 14. §-ának (1) bekezdését egészíti ki azzal, hogy törvény eltérő
szabályokat állapíthat meg az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival - beleértve a
baleseti ellátásokat is - kapcsolatos eljárásokban a joghatóságra, hatáskörre,
illetékességre, a hatóság döntéseire, valamint a jogorvoslatokra. Az eltérés elsősorban
azon alapul, hogy a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos eljárások nem „klasszikus”
hatósági eljárások, azok nagy részét a munkáltatóknál működő kifizetőhelyek
állapítják meg. A kifizetőhelyek nem közigazgatási szervek, hatósági feladatokat nem
látnak el. Magyarországon 6282 kifizetőhely működik, amely egy évben összesen
120 842 esetben dönt pénzbeli ellátás vonatkozásában. A megyei egészségbiztosítási
pénztárak 74 543 esetben döntenek pénzbeli ellátások kérdésében. Ha a Ket. alapján
ezekben az esetekben határozatot kellene hozni, ez a pénzbeli ellátási rendszer
működésképtelenségét eredményezné. Továbbá a Ket. szabályainak alkalmazása a
jelenlegi egyszerű eljárási rendszert bonyolult, túlbürokratizált rendszerré alakítaná át,
amely a Ket. alapelveként megfogalmazott egyszerű és szakszerű eljárásnak
ellentmondana, és az ügyfelek elégedetlenségét eredményezné. A végrehajtási
eljárásra azért indokolt eltérő szabályozás kialakítása, mivel a társadalombiztosítási
járulékok vonatkozásában az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, amely a
Ket. értelmében szubszidiárius eljárásnak minősül. Az így felmerülő párhuzamos
szabályozás kiküszöbölése érdekében tartalmazza a szakasz a fenti rendelkezést.
A Ket. a közigazgatási szervezeten belüli hatásköri viták eldöntését - amely jelenleg
az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik - a Fővárosi Ítélőtáblához telepíti. Az új
hatáskör-telepítési szabály azonban megköveteli az Alkotmánybíróságról szóló 1993.
évi LV. törvény (a továbbiakban: Abt.) ezirányú módosítását. A Ket. hatályba
lépésével ugyanis ugyanazt a hatáskört az Alkotmánybíróság is és az Ítélőtábla is
gyakorolná. A kollízió feloldása érdekében a tervezet ismételten tartalmazza az Abt.
vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését.
A különös eljárási szabályok és a Ket. összhangjának megteremtését célzó
kodifikációs munka során felszínre került néhány olyan Ket-ben található általános
eljárási rendelkezés, amelyek módosítását célszerű elvégezni a törvénycsomag
keretében. A Ket. 33. §-a szabályozza az ügyintézési határidőt, illetve felsorolja azokat
az eljárási cselekményeket, amelyek nem számítanak be az ügyintézési határidőbe.
Ezek között szerepel a hiánypótlási felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A
hiánypótlás rendjét a Ket. 37. §-ának (1) és (2) bekezdése határozza meg. Ez a kérelem
„egyszerű” ellenőrzését jelenti, melynek tartalma a jogszabályban előírt mellékletek
meglétének, az ügyfél pontos elérhetősége megadásának és az adatok beszerzéséhez
való hozzájáruló nyilatkozat kontrollja (Ket. 35. § és 36. § (1) és (3) bek.).
Ezen felül természetesen - különösen bonyolult ügyekben vagy nagy terjedelmű
dokumentációt tartalmazó kérelmek esetében - előfordul, hogy a tényállás
tisztázásához, a kérelem teljesítéséhez szükséges további adatokat (pl: mérnöki
számításokat, stb.) a kérelem nem vagy pontatlanul tartalmazna. Ebben az esetben a
hatóságnak az adatok megadására, pontosítására irányuló felhívásától a felhívás ügyfél
általi teljesítéséig terjedő idő ugyanúgy nem számítható be az ügyintézési határidőbe,
így ezt az esetet a tervezet a Ket. módosításával kívánja rendezni.
A Ket. 41. §-a bevezeti a hatósági közvetítő intézményét és meghatározza a hatósági
közvetítők közigazgatási hivatal által vezetett nyilvántartásában szereplő adatok körét.
A hatósági közvetítői tevékenység jellegénél fogva szükséges, hogy a névre,
elérhetőségre, tevékenységi körre vonatkozó adatok az ügyfelek számára
hozzáférhetőek legyenek. Tekintettel arra, hogy a közvetítők nyilvántartásában
szereplő fenti adatok nyilvánosságának elrendelése törvényi szintet követel meg,
szükségessége válik a Ket. 41. §-ának ezzel történő kiegészítése.
A Ket. 98. §-a az ügyféli fellebbezés alapján indított jogorvoslati eljárás, a 109. §-a a
bírói felülvizsgálat generális szabályait tartalmazza. A Ket. a hatóság döntéseit
határozatokra és végzésekre bontja és annak típusától függő összetett jogorvoslati
szabályokat rendel hozzájuk. Az említett két rendelkezés azonban csak bonyolult
logikai elemzés után értelmezhető, így a normavilágosság alkotmányos
követelményének teljesítése érdekében módosításra szorul.
A folyamatos értelmezés elkerülésére a 98. § (2) bekezdésének és a 109. § (2)
bekezdésének módosítása tételesen sorolja fel az önálló fellebbezéssel támadható
végzéseket, illetve a végzések elleni önálló bírói felülvizsgálat indításának eseteit.
A Ket-nek a 2005. november 1-jén hatályba lépő általános eljárási szabályai - a
jelenleg hatályos, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Metv.)
rendelkezéseihez képest - szűkebb körben biztosítják a közigazgatási határozatoknak a
fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtásának lehetőségét. Jelenleg a Metv.
szakmailag hatályon kívül helyezni indokolt 6. §-ának (2) bekezdése a következő
esetkörökben teszi lehetővé az azonnali végrehajtás lehetőségét:
-	a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával
kapcsolatos jogszabályok,
-	a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra
vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,
-	a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések,
-	a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések.
Tekintettel arra, hogy a nők, fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek
foglalkoztatására vonatkozó szabályok többnyire a munkavállalónak a biológiai
adottságai miatt szükséges munkajogi védelmének biztosítását célozzák, ezért e téren a
Ket. háttérszabályai szerint az azonnali végrehajtásnak helye lehet. Azonban a
külföldiek foglalkoztatása (amikor a hatóság alapvetően azt vizsgálja, hogy a
foglakoztatás engedélyköteles-e, és a munkáltató az engedélyt beszerezte-e ), valamint
a munkaerő-kölcsönzés szabályainak, továbbá a munkaidőre, a pihenőidőre, a
rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó rendelkezések betartása
esetében - amikor nem feltétlenül áll elő életveszély vagy helyrehozhatatlan kár
veszélye - nincs jogi lehetőség arra, hogy az eljáró hatóság azonnali hatállyal
kötelezze a munkáltatót a megsértett munkajogi szabályok betartására és a
munkavállalói jogsérelem megszüntetésére.
E helyzet orvoslása céljából a munkaügyi ellenőrzés területén a közigazgatási
határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtásának a munkavállalók
védelme érdekében történő elrendeléséhez a Ket. 101. §-a (3) bekezdése e) pontjának
módosítása szükséges. Ennek hiányában a Metv. 6. §-a (2) bekezdésének hatályon
kívül helyezése lenne szükséges, ami a munkavállalók „kiszolgáltatottságát” idézné
elő. Ez szakmailag meg nem engedhető, ezért a Ket. és a Metv. szabályai
összhangjának megteremtése érdekében - az azonnali végrehajtás lehetőségének a
Metv-ben való hatályban tartásához - a Ket. vonatkozó szabályának módosítása
indokolt.
A Ket. 121. §-a rendelkezik azokról az esetekről, amikor a hatóság határozatát a döntés
jogerőre emelkedésétől számított három éven belül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt
jogokra tekintet nélkül a jogorvoslati eljárásban meg kell semmisíteni. E szabályok
között található az a rendelkezés, amelyik a bűncselekmény által befolyásolt hatósági
döntés esetén teszi lehetővé a döntés megsemmisítését. A szabály nem rendelkezik
azonban azokról az esetekről, amikor bűncselekmény elkövetéséhez nem kapcsolódik
jogerős ítélet. Ilyen eset lehet, ha büntethetőséget kizáró ok áll fenn, például az
elkövető meghal. Ebben az esetben is elkövették a bűncselekményt, de a felelősségre
vonás az elkövetői oldalon felmerült okból az elkövető személyére tekintettel elmarad.
A hatósági döntést ezekben az esetekben is semmisnek kell tekinteni, ellenkező
esetben a semmisségi feltételek nem szabályozottak teljes körűen.
A 337-338. §-hoz
A Ket. 148. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel nem önálló, hanem
felfüggesztés kérelemre történő elrendelésének általános feltétele, ezért azt a
rendelkezés bevezető részében szükséges elhelyezni. A rendelkezés jelenlegi szövege
szerint a döntést csak törvényi szinten megfogalmazott ok zárhatja ki, ami nincs
összhangban az eljárás felfüggesztésére vonatkozó 32. § (3) bekezdés a) pontjában
foglalt szabállyal, amely a kizáró okok tekintetében a jogszabályok szintje között nem
tesz különbséget.
A kérelemre történő felfüggesztésnek a módosítási javaslat a) és b) pontja szerinti két
esetköre csak a törvényszöveg értelmezésével következtethető ki. A normaszöveg
egyértelműségének követelménye és a jogalkalmazói munka megkönnyítése az
esetkörök pontos megjelenítését indokolja. A két esetkör a következő:
a Ket. 16. §-ának (3) bekezdés lehetővé teszi a teljesítési határidő módosítását,
ha a kieső ügyfél helyébe jogutód lép. Ha a jogutódlásra végrehajtás elrendelését
követően kerül sor, célszerű a jogelőd tekintetében folyamatba helyezett eljárást
felfüggeszteni, amennyiben a végrehajtást foganatosító szerv már végrehajtási
cselekményeket tett (pl.: vagyontárgyat foglalt le vagy értékesített, stb.), annak
érdekében, hogy a végrehajtás eddigi eredménye ne menjen veszendőbe, és később
beszámítható legyen a jogutód által történt teljesítésbe, illetve az újabb határidő eltelte
után a jogutóddal szemben elrendelt végrehajtásba;
ha a jogosult a 130. § (2) bekezdése alapján kérte a végrehajtási eljárás
megindítását, akkor rendelkezési joga kiterjed a végrehajtás felfüggesztésére és
megszüntetésére is. A felfüggesztés tekintetében ezt a hiányt pótolni szükséges.
A Ket. 148. § (2) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezés pontosítása indokolt a
méltányosság esetköreinek példálózó felsorolásával, továbbá az e jogcímen történő
felfüggesztést kizáró okok megjelölésével.
A Ket. 148. § (4) bekezdése szabályozza azt az esetet, amikor a végrehajtás - az
ellenőrzésre jogosult szerv mérlegelése alapján - hivatalból és kérelemre is
elrendelhető. Rendszertani szempontból az esetek e csoportjába tartozik a Ket.
hatályos szövegében a 148. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt eset is. Ha ugyanis a
végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban, vagy a
vagyontárgyat a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében előbb
lefoglalta, akkor a hatóság hivatalból is elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését,
továbbá dönthet úgy is, hogy az eljárás felfüggesztése helyett a kötelezett más
vagyontárgyára vezet végrehajtást. Erre tekintettel ezt az esetet e helyre indokolt
átszerkeszteni.
A Ket. 148. § (4) bekezdése hatálya alá tartozó esetek körét indokolt kibővíteni az új
b)	pont szerinti célszerűségi szabállyal. Előfordulhat ugyanis, hogy a kötelezettnek
átmenetileg nincs végrehajtás alá vonható vagyontárgya, de várható, hogy gazdasági
tevékenysége keretében kötött szerződés alapján bevétele származik, amely fedezetet
nyújt a pénzkövetelés behajtására. Ilyen esetben célszerű az eljárást felfüggeszteni a
végrehajthatóság időpontjáig. A felfüggesztés akkor is célszerű lehet, ha van
végrehajtás alá vonható ingó vagy ingatlan, de a pénzkövetelés behajtása a szerződés
alapján esedékes bevételekből gyorsabban és biztosabban megvalósítható. Ügyféli
érdek is fűződhet ahhoz, hogy pl. a gazdasági társaság működési feltételét biztosító
ingatlanra vezetett végrehajtás, vagy a felszámolási eljárás megindítása helyett a
végrehajtást foganatosító hatóság bevárja a szerződésből vagy más forrásból származó,
a kötelezettet megillető bevételek beérkezését.
Gyakori jelenség, hogy a jogorvoslati eljárásban a végrehajtható határozatot eljárási
szabálysértés miatt semmisítik meg, és az első fokon eljáró szervet - változatlan
tényállás mellett - új eljárás lefolytatására utasítják. Ilyen esetben várható, hogy az új
eljárásban a megsemmisített döntéssel azonos tartalmú döntés születik, és a
végrehajtás eddigi eredményeinek megőrzésére az újabb döntést követően is szükség
lesz. Erre az életszerű helyzetre figyelemmel a 148. § (4) bekezdésének további
kiegészítése indokolt.
A Ket. 148. § (5) bekezdése szabályozza a végrehajtás felfüggesztésének kötelező
esetkörét. Ez a szabály csak azokat az eseteket veszi figyelembe, amikor a
felfüggesztés elrendelése a végrehajtás elrendelésére jogosult szerv hatáskörébe
tartozik. A rendelkezés kiegészítése indokolt azokkal az esetekkel, amikor a
felfüggesztést a felügyeleti szerv, vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság rendeli
el, vagy az külön jogszabály alapján kötelező.
A végrehajtás felfüggesztésének joghatásai csak részben azonosak az eljárás
felfüggesztésénél a 32. § (8) bekezdésében szabályozottakkal, ezért az eltérő szabályok
beiktatás szükséges. Ezt a hiányt pótolja a Ket. 148. §-ának új (8) bekezdésében foglalt
szabályozás, amely kimondja, hogy a végrehajtás időtartama alatt új végrehajtási
cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék
felszámításának sincs helye. Ez utóbbi hatás különösen fontos mind az ügyféli
érdekvédelem, mind a (4) bekezdésnél tárgyalt célszerűségi szabályok alkalmazása
szempontjából.
A végrehajtás megszüntetési esetkörének utólagos kiegészítése szükséges.
Előfordulhat ugyanis, hogy a végrehajtási eljárást azért kell megszüntetni, mert a
végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzügyi intézményre vagy a
munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabályok - a 133. § (5) bekezdés vagy a 134. §
(3) bekezdés - alapján e szervekkel szemben érvényesítette, vagy a külön törvény
alapján a kötelezett tartozásaiért helytállásra kötelezettől hajtotta be. Mindkét eset
közös vonása, hogy a kötelezettel szemben további végrehajtásnak helye nincs.
A gazdasági élet szokványos jelensége, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervvel
szemben a bíróság felszámolási eljárás megindítását rendeli el. Ilyen esetben a
csődtörvény előírja, hogy valamennyi végrehajtási eljárást meg kell szüntetni, és a
lefoglalt dolgokat, valamint a végrehajtás során befolyt pénzösszeget a felszámoló
részére át kell adni. Ez a szabály irányadó a közigazgatási döntésben megállapított
pénzfizetési kötelezettség végre-hajtására is. Erre, valamint a jövőben szabályozandó
hasonló esetekre tekintettel a Ket. végrehajtás megszüntetésére vonatkozó taxációját
célszerű pontosabbá és rugalmasabbá tenni.
A fenti célokat szolgálja a Ket. 149. §-a (1) bekezdésének új f) és g) ponttal történő
kiegészítése.
A 339-348. §-hoz
A záró rendelkezések cím alatt a törvény szinte minden módosított törvény
tekintetében további rendelkezéseket tartalmaz. A hatályba léptető rendelkezések
igazodnak a Ket. hatályba léptető rendelkezéseihez. A hatályba léptető
rendelkezéseken túl a törvény a jogrendszerrel való koherencia megteremtése
érdekében a jogszabályok szövegének pontosítására irányuló, a terminológia
egységesítésére szolgáló módosító, valamint hatályon kívül helyező és átmeneti
rendelkezéseket tartalmaz.