﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/15888. számú
törvényjavaslat
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Bozóki András
nemzeti kulturális örökség minisztere
Budapest, 2005. április
2005. évi ...törvény
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról
1.	§ A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.)
2.	§-ának b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki:)
„b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervezetekre és
személyekre az e törvény 3-5. §-aiban, a 6. §-ban, a 7. § 3-5.; 13-14. és 26. pontjában, a 46-
62. §-aiban, a 63. § (2), (4)-(6) bekezdéseiben, a 64-66. §-aiban, a 68-73. §-aiban , a 75. §-
ban, a 76. § (1) bekezdésében, a 79-86. §-aiban, a 88-89. §-aiban, a 91. §-ban, a 93. §-ban, a
95-96. §-aiban és a 100. §-ban foglaltak kivételével.”
2.	§ A Kötv. az 5. §-a után az alábbi 5/A-5/C. §-okkal egészül ki:
„5/A. § (1) A Világörökségi Listára felvett magyarországi helyszínek a kulturális és
természeti örökség kiemelkedő jelentőségű elemeiként régészeti, műemléki, illetőleg - külön
jogszabályban meghatározottak szerint - természeti védelem alatt állnak.
(2)	A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a nemzeti kulturális örökség
minisztere útján, az általa - az építésügyért és a természet védelméért felelős miniszterrel
egyetértésben - létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága
közreműködésével látja el.
(3)	A világörökségi helyszínek megóvására, fenntartható használatára kezelési tervet kell
készíteni.
5/B. § A nemzet történelme és fejlődése szempontjából kiemelkedő történeti, illetőleg
kegyeleti jelentőséggel bíró helyszíneket az Országgyűlés határozattal történeti emlékhellyé
nyilváníthatja.
5/C. § (1) Törvény nemzeti emlékhellyé nyilváníthatja azokat a történeti emlékhelyeket,
amelyek állami megemlékezés rögzített helyszínei, meghatározva egyúttal az azokkal
kapcsolatos részletes szabályokat.
(2)	A történeti és a nemzeti emlékhelyek nyilvántartásáról, helyszíni megjelölésükről,
állapotuk figyelemmel kíséréséről a miniszter gondoskodik.”
2
2. § A Kötv. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § E törvény alkalmazásában:
1.	Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata -
ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a
szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így
biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára.
2.	Gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből
adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében
megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét.
3.	Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi
önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő vagy
általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. Egyházi
kérelemre ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi fenntartásban működő, állami
nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és
hangarchívum).
4.	Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az
emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi,
képi, hangrögzített, írásos emlékei, és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -,
valamint a művészeti alkotások.
5.	Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális
javak.
6.	Megelőző feltárás: a Hivatal által jóváhagyott írásbeli szerződés alapján végzett olyan
régészeti kutatási tevékenység, amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által
érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul, és amelynek során a régészeti feltárás több
módszere is alkalmazható.
7.	Mentő feltárás: Régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan
előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére
irányuló azonnali beavatkozás.
8.	Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté
nyilvánítottak.
9.	Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű használatához, illetve értékei
megőrzéséhez szükséges, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, folyamatos jó
karbantartással vagy felújítással.
3
10.	Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület
(illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese,
rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő
jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival
és berendezési tárgyaival együtt.
11.	Műemléki helyreállítás: a jó karban tartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék
egészét vagy részét érintő felújítás, vagy meghatározott állapotba való visszaállítást célzó
építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.
12.	Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légifelvételezés, a föld- és víz alatti objektumok
geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés
vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység,
amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.
13.	Örökségvédelmi felügyelet: a 46. § hatálya alá nem tartozó kulturális örökségi elemek
megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának hatósági eszközökön kívüli,
elsősorban tanácsadással és szolgáltatási tevékenységgel történő elősegítése.
14.	Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási,
restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan költségei, amelyeket a Hivatal írt elő vagy
rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer és amelyek
a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel.
15.	Próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és
rétegsoraik megállapítását célzó tevékenység.
16.	Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme.
17.	Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a
vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy
feltételezhető.
18.	Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés,
terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és
lelőhely-felderítés), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.
19.	Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva - ingó
eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult,
elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, amelyek
1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn.
20.	Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti
örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók és amelyet a Hivatal nyilvántartásba
vett.
21.	Régészeti megfigyelés: a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a
helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, és annak dokumentálása.
4
22.	Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és
a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely
segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével.
23.	Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely
biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.
24.	Tárgyegyüttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak
összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely
kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét.
25.	Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő
dokumentálás, amely nem ismert régészeti örökségi elem felfedezésére vagy a régészeti
lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt
jár-e a leletek összegyűjtésével, vagy sem.
26. Védett örökségi elem: Az e törvény erejénél fogva védelem alatt álló, illetve miniszteri
rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem.”
4.	§ A Kötv. 8. §-át megelőzően, az „Általános rendelkezések” alcímet követően az alábbi
7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A régészeti örökség védelme kiterjed:
a)	a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására;
b)	a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározására, védetté nyilvánítására;
c)	a régészeti örökség megőrzésére.”
5.	§ A Kötv. 15. §-ának (2) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:
(A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza:)
„g) az állam elővásárlási jogára vonatkozó rendelkezést.”
6.	§ A Kötv. 19. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi
vagyon kitermelést is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket -
az e törvényben meghatározottak kivételével - el kell kerülni.
(2)	A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről
csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti
leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes
múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni.
(3)	A régészeti feltárások költségeit - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel - a mentő
feltárások kivételével annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.”
5
7.	§ A Kötv. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A próbafeltárás célja a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztető
források és a megelőző feltárás mértékének meghatározása, a lelőhelyek védelmi fokozatának
megállapítása és osztályozása.”
8.	§ A Kötv. 22. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul
megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett
régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás).
(2) A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen - a Hivatal eltérő rendelkezésének
hiányában - próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően - külön
jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a Hivatal régészeti megfigyelést
írhat elő.”
9.	§ A Kötv. 23. §-a után a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb
megvalósítása érdekében a régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra
a 22. § (3) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető.”
10.	§ A Kötv. 27. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A régészeti emlékek megőrzéséről - a feltárás eredményének, a terület adottságainak,
illetőleg a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának ismeretében - külön
jogszabályban meghatározott esetekben a Hivatal az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól
eltérően is rendelkezhet.”
11.	§ A Kötv. 31. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„31. § (1) A Hivatal:
a)	a műemléki védelemre javasolt ingatlant (területet), illetve a listára vett műemléki értéket a
védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
b)	ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti, soron kívül
legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre
tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.
(2)	Az ideiglenes védelem indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre
meghosszabbítható.
(3)	Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra - a 44. § (1) bekezdésének b) pontja és a 67.
§ (1) bekezdésének a) és b) pontjai, valamint a 68. § kivételével - a műemlékekre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4)	Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a
védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével.
(5)	Ha a Hivatal a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté
nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni. Az ideiglenes
6
védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 29. § (2) bekezdésében felsoroltakat értesíteni
kell.”
12.	§ A Kötv. 32. §-ának f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(A rendeletnek tartalmaznia kell:)
,f) a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az
azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal.”
13.	§ A Kötv. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„36. § (1) A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más
műemlékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő
kertépítészeti alkotás, zöldfelület, illetőleg park.
(2)	A kiemelkedő jelentőségű történeti kert műemlékké nyilvánítható.
(3)	A történeti kertet lehetőleg eredeti rendeltetésének megfelelően, teljes eredeti területére
kiterjedően kell védelem alá helyezni.”
14.	§ A Kötv. 37. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Műemléki védelemben részesíthető:)
„d) a temető egyéb építménye, tartozéka, illetve eleme. ”
15.	§ A Kötv. 39. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„39. § (1) Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek a
jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való
kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva -
műemléki védelemre érdemes módon - fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti
kultúráját.
(2)	Ha a települési önkormányzat rendeletével jóváhagyott helyi építési szabályzattal, vagy
szabályozási tervvel (a főváros esetében szabályozási kerettervvel) érintett terület utóbb válik
műemléki jelentőségű területté, úgy a védettséget kihirdető miniszteri rendelet hatályba
lépésétől számított 6 hónapon belül a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben (a
főváros esetében szabályozási kerettervben) a védettség tartalmának megfelelő változtatásokat
át kell vezetni.”
16.	§ A Kötv. a 40. § után új 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § A műemlékvédelem sajátos tárgyai körében védelem alatt álló valamennyi ingatlan
esetében biztosítani kell az építészeti, városépítészeti valamint egyéb környezeti, természeti
értékek fenntartható használatát és a hagyományos tájhasználat megőrzését.”
7
17.	§ A Kötv. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell a történetileg összetartozó
ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra, továbbá a korábban - az eredeti
műemléki érték csorbításával - eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok
és berendezési tárgyak visszahelyezésére.”
18.	§ A Kötv. 44. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelő
kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében
az állam vagy önkormányzat tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett)
„b) a Hivatal jóváhagyása szükséges, ha a műemlék az egyes állami tulajdonban lévő
vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény
alapján került önkormányzati tulajdonba, kivéve ha a Hivatal a társasházzá alakításhoz
korábban hozzájárult.”
19.	§ A Kötv. 45. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„45. § (1) A műemlék egésze nem bontható le.
(2)	A műemlék részleges bontása akkor engedélyezhető, ha
a)	a műemlék egyes részeinek, illetőleg szerkezeti elemeinek megmentése céljából
szükséges;
b)	a műemlék helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak
maradványának bemutatását, vagy a műemlék hiteles állapotát eltorzító idegen részek
eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges
elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy
c)	műemléken vagy műemléki területen utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró
építmény eltávolítását, vagy terepszint megváltoztatását célozza.
(3)	Műemlék ingatlanon telekalakítás - külön jogszabályban meghatározottak szerint - akkor
engedélyezhető, ha azzal a védett érték nem sérül.”
20.	§ A Kötv. a 46. § után az alábbi 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § A 46. §-ban meghatározott kulturális javak védelmét szolgáló tevékenységekre,
kezelési és nyilvántartási feladatokra, azok ágazati, valamint szakfelügyeletére külön
jogszabályok vonatkoznak.”
21.	§ A Kötv. 47. § (2) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
(Nem lehet védetté nyilvánítani az)
„d) 50 évnél nem régebben az ország területére került, magyar kultúrtörténeti vonatkozással
nem rendelkező”
(kulturális javakat.)
8
22.	§ A Kötv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Védetté nyilvánított gyűjteményhez tartozó tárgy vagy védetté nyilvánított tárgyegyüttes
bármely darabjának elidegenítéséhez vagy őrzési helyének 90 napot meghaladó
megváltoztatásához a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.”
23.	§ A Kötv. 52. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos - a 49. § b), c) pontjában
meghatározott - adatokban bekövetkezett változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul,
de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.
(4)	A védetté nyilvánított kulturális javak kereskedelmi forgalomban - így különösen
árverésen - történő átruházása esetén a (3) bekezdés szerinti bejelentésre a kereskedő és a
tulajdonos is köteles. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a védettség ténye
később jut a tulajdonos (birtokos) tudomására.”
24.	§ A Kötv. 61. § (3) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Ideiglenes kiviteli engedély a 46. § hatálya alá tartozó és a védetté nyilvánított kulturális
javak vonatkozásában csak állami garancia, érvényes biztosítási szerződés vagy ezeknek
megfelelő egyéb kötelezettségvállalás esetén, legfeljebb az azokban meghatározott
időtartamra adható."
25.	§ A Kötv. 62. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„62. § A Hivatal feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható
használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja:
a)	országos illetékességgel az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban
meghatározott hatósági és szakhatósági feladatokat;
b)	az örökségvédelmi felügyeleti feladatokat;
c)	az e törvényben meghatározott tudományos feladatokat illetőleg azok koordinálását;
valamint
d)	egyéb, hatáskörébe utalt feladatokat.”
26.	§ (1) A Kötv. 63. § (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(2) A Hivatal örökségvédelmi hatóságként engedélyezi a következő, egyébként építési vagy
más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységeket:
a)	a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó
földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatás;
b)	régészeti lelőhelyen 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkák;
c)	a védetté nyilvánított kulturális örökségi elem jellegét, és megjelenését, érintő munkák,
tevékenységek;
d)	reklámok műemléken történő elhelyezése;
e)	a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak
tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkák;
f)	a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatása;
g)	műemlékhez tartozó ingatlanterületen fa kivágása, telepítése, tereprendezés;
9
h)	műemlék egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek elmozdítása illetőleg szabadtéri
múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése;
i)	a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos megóvási
(konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák;
j) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, illetve
üzemeltetése;
k) e törvényben meghatározott egyéb esetek.”
(2)	A Kötv. 63. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyúttal a Kötv. 63. §-a az
alábbi (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A Hivatal szakhatóságként jár el:
a)	a régészeti lelőhelyeken, valamint a régészeti védőövezetben a 63. § (2)
bekezdésében foglaltak kivételével;
b)	a műemléki területeken;
c)	a külön jogszabályban meghatározott esetekben.
(5)	A Hivatal az örökségvédelmi felügyelet keretében
a)	figyelemmel kíséri a kulturális örökség elemei állapotát, valamint megfelelő használatát;
b)	a fenntartható, integrált szemléletű védelmet elősegítő tevékenységet végez,
c)	elősegíti az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködést.
(6)	A Hivatal tudományos feladatainak körében gondoskodik
a)	a műemlékek tudományos kutatásáról,
b)	az örökségvédelmi tevékenységet megalapozó tudományos-kutatói közreműködésről,
c)	szakmai gyűjteményeinek, adattárainak fenntartásáról, kezeléséről.”
27.	§ A Kötv. 64. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„64. § A Hivatal a kulturális örökségvédelem körében
a)	ellátja a Magyarországról jogtalanul kivitt, vagy ilyen módon behozott kulturális javak
visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket, kivéve a Kulturális Javak
Visszaszolgáltatásának Bizottsága feladatkörébe utalt ügyeket;
b)	részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében,
és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat;
c)	gyakorolja az állam e törvényben, vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban meghatározott elővásárlási jogát;
d)	vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség a kulturális örökség körébe
tartozik-e;
e)	a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség
védelmével kapcsolatos feladatokról;
f)	ellátja a miniszter által - eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.”
28.	§ A Kötv. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal hatósági, illetve szakhatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén -
kérelemre - köteles a kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek
engedélyezésével kapcsolatos feltételekről nyilatkozni (előzetes nyilatkozat).”
10
29.	§ A Kötv. 67. § (1)-(4) bekezdéseinek helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) A védett kulturális örökségi elem vonatkozásában a Hivatal:
a)	az építésügyi hatósági jogkörébe tartozó szabálytalanság esetén - ha jogszabály eltérően
nem rendelkezik - az Étv. és az annak végrehajtásáról rendelkező egyéb jogszabályok alapján
jár el;
b)	az örökségvédelem szabályainak (63. § (2) bekezdése) megsértése esetén műemlékek,
régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában elrendelheti a
beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, a jóváhagyott (engedélyezett) terveknek
megfelelő állapot kialakítását; a jó karbantartásra, valamint a fenntartható használatra
vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetve a méltatlan használat megszüntetését;
c)	műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak károsítása,
veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e
tevékenység folytatásától eltiltani.
(2)	A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost,
vagyonkezelőt, használót, vagy az építtetőt, kivitelezőt kötelezheti.
(3)	Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a
védett kulturális örökség veszélybe kerül, a Hivatal örökségvédelmi bírság kiszabásáról
intézkedik és
a)	a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti;
b)	kezdeményezheti ingatlan esetében a kisajátítást;
c)	elrendelheti a védetté nyilvánított kulturális javak közgyűjteményben történő ideiglenes
elhelyezését, vagy
d)	kezdeményezheti a vagyonkezelői szerződés felülvizsgálatát, illetve a használati jog
megszüntetését.
(4)	A jogerős és végrehajtható határozatban megállapított követelés biztosítékául a Magyar
Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési
tilalom illeti meg.”
30.	§ A Kötv. 71. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal központi hatósági nyilvántartást vezet:)
„f) a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt védett kulturális örökségi elemekről, valamint a
jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. §
1. pontjában meghatározott kulturális javakról, valamint”
31.	§ A Kötv. 72. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 71. § a) pontja szerinti nyilvántartásba vételről szóló határozatot - az eljárásban részt
vevő ügyfelek nagy számára tekintettel - a Hivatal hirdetményi úton is közölheti.”
32.	§ A Kötv. 74. §-a az alábbi mondattal egészül ki:
„A bejegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.”
11
33.	§ A Kötv. 75. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„75. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Hivatal hatósági eljárására a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni.
(2)	A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a közigazgatási hatósági eljárásban a
hatósági jogkört első fokon a külön jogszabályban meghatározott hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező szervezeti egységek, másodfokon a Hivatal elnöke gyakorolja.
(3)	Az ügyintézési határidő:
a)	ha a Hivatal építésügyi hatósági jogkörben, továbbá kulturális javak védetté
nyilvánításában jár el, 90 nap;
b)	az előzetes nyilatkozat, valamint ha a Hivatal műemlékhez kapcsolódó örökségvédelmi
hatósági jogkörében jár el, 60 nap;
c)	amennyiben a Hivatal szakhatóságként jár el, 30 nap;
d)	a 30. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentéstől számított 45 nap;
e)	az eljárás megindításáról szóló értesítés (Ket. 29. § (3) bekezdés b) pont) esetén 8 nap;
f)	a hiánypótlási felhívás (Ket. 37. § (2) bekezdés), és a hatósági bizonyítvány (Ket. 83. §
(3)	bekezdés) kiadása esetén 15 nap.”
34.	§ A Kötv. 77. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Régészeti parkot, illetve régészeti bemutatóhelyet csak régészeti emlékek bemutatására
lehet létesíteni.”
35.	§ A Kötv. a 81. § előtt, „Az örökségvédelem pénzügyi eszközeinek felhasználása” alcímet
követően az alábbi 80/A. §-sal egészül ki:
„80/A. § Az örökségvédelem pénzügyi eszközei lehetnek különösen:
a)	a központi költségvetés örökségvédelmi célokat szolgáló előirányzatai;
b)	a helyi önkormányzatok örökségvédelmi célokra fordított pénzeszközei;
c)	az örökségvédelmi bírságból befolyt bevételek;
d)	egyéb pénzügyi eszközök, így
da)	adókedvezmények,
db)	illetékkedvezmények.”
36.	§ (1) A Kötv. 81. §-ának felvezető szövege és a)-b) pontjai helyébe az alábbi
rendelkezések lépnek:
„81. § A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma és az érintett költségvetési fejezeten belül - a Kincstári
Vagyoni Igazgatóság vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú műemlékek esetében a KVI
előirányzatai között - az alábbi feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:
a)	a régészeti területek állagvédelme, a mentő feltárások támogatása;
b)	a kulturális örökség védett, illetve védetté nyilvánított elemei tulajdonosának
(vagyonkezelőjének, használójának) támogatása;”
12
(2)	A Kötv. 81. §-ának m) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket ....az alábbi
feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:)
„m) a Hivatal által e törvény 21. § alapján végzett próbafeltárások finanszírozása;”
(3)	A Kötv. 81. §-a az alábbi p) ponttal egészül ki:
(A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket ....az alábbi
feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:)
„p) e törvényben meghatározott világörökségi és egyéb örökségvédelmi feladatok, beleértve a
szabályozási tervek 39. § (2) bekezdése szerinti módosításának költségeit.”
37.	§ A Kötv. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet,
aki (amely) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól
eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt
álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti, vagy megrongálja, illetve a védett
kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti, örökségvédelmi
bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani. Az örökségvédelmi bírság kiszabása nem
mentesít egyéb, építésügyi eljárásban kiszabható bírság alól.”
38.	§ (1) A Kötv. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire a Magyar Államot a 37-40. §
kivételével elővásárlási jog illeti meg
a)	ingatlanok esetében akkor, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító
rendelet kimondja. Amennyiben a műemlékekre több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az
államot, második helyen az ingatlant kezelő (vagy ingyenesen használó) önkormányzatot,
harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az
elővásárlási jog;
b)	védetté nyilvánított kulturális javak ellenérték mellett történő tulajdonátruházása
esetében.”
(2)	A Kötv. 86. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű,
városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében első helyen az államot,
második helyen a feladatot ellátó helyi önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése
szerinti települési önkormányzatot - fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi
önkormányzatot megegyezésük szerint - elővásárlási jog illeti meg. Egyházi közösség (pl.
szerzetesrend) működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális,
gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, az egyház használatában lévő műemlék
épület esetében a települési önkormányzat helyett második helyen a használót illeti e jog.”
13
39.	§ (1) A Kötv. 93. § (1) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
„c) szabályozza a kulturális örökség hozzáférhetővé tételének szabályait, különös tekintettel a
fogyatékos személyek esélyegyenlőségének előmozdítására.”
(2)	A Kötv. 93. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„g) a műemlékvédelem eljárási rendjére és sajátos tárgyaira - beleértve az azok használatát
szabályozó kezelési tervre - vonatkozó szabályokat;
(3)	A Kötv. 93. § (2) bekezdése az alábbi új, n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
n) az építésügyért és a természet védelméért felelős miniszterrel egyetértésben a
világörökségi területek kezelési tervére vonatkozó részletes szabályokat.”
40.	§ A Kötv. mellékletének helyébe e törvény melléklete lép.
Záró rendelkezések
41.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2006. január 1-jén lép
hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indított eljárásokra kell alkalmazni.
(2)	E törvény 31. §-a és 33. §-a 2005. november 1-jén lép hatályba.
42.	§ E törvény hatálybalépésével
a)	a Kötv. 1. § (1) bekezdésében a „fogalomkörébe tartozó javakra” szövegrész helyébe az
„elemeire” szövegrész;
b)	a Kötv. 1. § (2) bekezdésében az „e javakon” szövegrész helyébe” az „annak elemein”
szövegrész;
c)	a Kötv. 4. § (1) bekezdésében a „védett javainak” szövegrész helyébe a „védett elemeinek”
szövegrész;
d)	a Kötv. 6. §-ában a „nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter)”
szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész;
e)	a Kötv. 15. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi és vízügyi” szövegrész helyébe az
„építésügyért és a természetvédelemért felelős” szövegrész;
f)	a Kötv. 20. § (1) bekezdésében „a törvény” szövegrész helyébe a „jogszabály” szövegrész;
g)	a Kötv. 23. § (1) bekezdésében a „próbafeltárás” szövegrész helyébe a „próbafeltárás,
régészeti megfigyelés,” szövegrész;
h)	a Kötv. 26. §-ában a „felfedezőjét vagy bejelentőjét anyagi elismerésben kell részesíteni”
szövegrész helyébe a „felfedezője vagy bejelentője anyagi elismerésben részesíthető”
szövegrész;
i)	a Kötv. 37. §-a előtti alcímben a „Temetők és temetkezési helyek” elnevezés helyébe a
„Temetők és temetkezési emlékhelyek” elnevezés;
14
j) a Kötv. 37. § (1) bekezdésében a „temetőket” szövegrész helyébe „temetőket és temetkezési
emlékhelyeket” szövegrész;
k) a Kötv. 37. § (3) bekezdésében a „(temetőrész)” szövegrész helyébe „temetkezési
emlékhely, illetve azok részei” szövegrész;
l) a Kötv. 54. §-ában „A kulturális javakat csak az e törvényben” szövegrész helyébe „A
kulturális javakat - ha az európai közösségi jog másképp nem rendelkezik - csak az e
törvényben” szövegrész;
ly) a Kötv. 55. §-ában „A Hivatal engedélye nélkül” szövegrész helyébe az „Amennyiben az
európai közösségi jog másképp nem rendelkezik, a Hivatal engedélye nélkül” szövegrész;
m) a Kötv. 68. § (1) bekezdésének a) pontjában a „védett kulturális örökséghez tartozó javak”
szövegrész helyébe a „védetté nyilvánított kulturális örökséghez tartozó javak” szövegrész;
n) a Kötv. 68. § (1) bekezdésének b) pontjában a „védett kulturális örökség” szövegrész
helyébe a „védetté nyilvánított kulturális örökség” szövegrész;
o)	a Kötv. 69. § (1) bekezdésében a „használója” szövegrész helyébe a „vagyonkezelője,
használója” szövegrész;
p); a Kötv. 71. §-ának felvezető szövegében a „hatósági” szövegrész helyébe a „központi
hatósági” szövegrész;
q) a Kötv. 76. § előtti alcímben az „örökségi javak” szövegrész helyébe az „örökség
elemeinek” szövegrész;
r) a Kötv. 76. § (1) bekezdésében az „örökséghez tartozó javak” szövegrész helyébe az
„örökség” szövegrész, valamint az „e javak” szövegrész helyébe „az örökség” szövegrész;
s) a Kötv. 76. § (2) bekezdésében a „védett” szövegrész helyébe a „védetté nyilvánított”
szövegrész;
sz) a Kötv. 83. §-ának b) pontjában a „huszonöt” szövegrész helyébe „tíz” szövegrész;
t) a Kötv. 87. § (1) bekezdésének felvezető szövegében, valamint a) és b) pontjaiban a
„védett” szövegrész helyébe a „védetté nyilvánított” szövegrész;
u) a Kötv. 91. §-ában a „kulturális örökség javainak” szövegrész helyébe a „kulturális örökség
elemeinek” szövegrész;
v) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult. tv.) 39. § (7) bekezdésében „az Igazgatóság”
szövegrész helyébe „a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész;
w) a Kult. tv. 41. § (2) bekezdésében a „kulturális örökségünkhöz tartozó értékek” szövegrész
helyébe a „kulturális javak” szövegrész;
x) a Kult. tv. 41. § (3) bekezdésében „az Igazgatóság” szövegrész helyébe „a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész; illetve
y) a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló,
Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről szóló
2001.	évi XXVIII. törvény 3. §-ában a „Művelődési és Közoktatási Minisztérium” szövegrész
helyébe a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész
lép.
43.	§ Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a
továbbiakban: Étv.) 57. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az önkormányzat - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. §
(1)	bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel - a helyi védettség
településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul
megküldi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak.”
15
44. § (1) A Kult. tv. az alábbi 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári tevékenység,
valamint a közművelődési intézmények tevékenységének ágazati irányítását és felügyeletét a
nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának
ellátásában - közreműködőként - szakfelügyelői és szakmai testületeket működtethet.”
(2)	A Kult. tv. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi értékei. A muzeális
intézményekben őrzött javak felhasználásának és bármilyen technikával történő
sokszorosításának, valamint adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát három évet
meghaladó kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni.”
(3)	A Kult. tv. 39. §-a (9) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(9) Állami költségvetési támogatás a működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmény
számára adható.”
(4)	A Kult. tv. 1. számú mellékletének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„s) Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az
emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi,
képi, hangrögzített, írásos emlékei, és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, a
művészeti alkotások.
45. § E törvény hatálybalépésével hatályát veszti:
a)	a Kötv. 12. §-ában az „és annak régiói” szövegrész;
b)	a Kötv. 40. § első mondatának második tagmondatában a „közvetlenül” szövegrész;
c)	a Kötv. 44. § (4) bekezdésében a „3. § (2) és (3) bekezdésében, 6. §-ában, valamint”
szövegrész;
d)	a Kötv. 63. § (1) bekezdésének b) pontjában a „területhasznosítási és” szövegrész;
e)	a Kötv. 83. §-ának felvezető szövegében a „természetes személlyel szemben” szövegrész;
f)	a Kötv. 92. §-a;
g)	a Kötv. 94. §-ának (1) bekezdése;
h)	a Kult. tv. 39. § (8) bekezdésében „az Igazgatóság, illetőleg” szövegrész;
i)	a Kötv. módosításáról szóló 2003. évi VII. törvény.
16
Melléklet a 2005. évi.....törvényhez
„Melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez
Az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékek és műemlékegyüttesek jegyzéke
1.	BUDAPEST
I. kerület
1.	A királyi palota és a Szent György téri - Színház utcai épületegyüttes a hozzá tartozó területekkel		
	Szent György tér 1., 2.	Sándor-palota	6457
	Szent György tér 4., 5., 6., Szent György u. 2.	Királyi Palota (A-B-C-D-E-F épület), a középkori királyi palota romjai, a Szent György téri középkori romok, erődrendszer, a Ny-i és D-i várkert, Teleki- palota és udvari istálló területe és maradványai	6452/1, 6452/3, 6453/2, 6456/1
	Szent György tér 3.	Honvéd Főparancsnokság	6462
	Színház u. 1-3.	karmelita templom	6459
	Színház u. 5-11.	karmelita rendház	6460
	Ybl Miklós tér 2-6.	Várkert bazár és csatlakozó lakóházak	6452/2
2.	Anna u. 1. (Tárnok u. 18.)	lakóház	6501
3.	Apród u. 1-3.	Semmelweis Ignác szülőháza	6332
4.	Dísz tér 15.	De la Motte-palota	6471
5.	Döbrentei tér 9.	Rudas fürdő	5542, 5539, 5540, 5541
6.	Kapisztrán tér 2., 3., 4.	Nándor laktanya	6636
7.	Kapisztrán tér 6.	a Mária-Magdolna templom tornyának és falainak maradványai	6639/1, 6639/2
8.	Táncsics Mihály u. 1.	Lakóház	6540,6541
9.	Táncsics Mihály u. 7.	Erdődy-palota	6545, 6542
10.	Táncsics Mihály u. 9.	József-kaszárnya, az Erdélyi-bástya és Kammerhof	6546
II. kerület
11.	Bem J. u. 20.	Ganz törzsgyár	13545/2
12.	Budakeszi út 91-95.	budaszentlőrinci pálos kolostor és templom romjai	10897/2, 10896, 10894/4, 10898, 10900, 10899,10894/5
13.	Fő u.82-86. Ganz u. 4.	Királyfürdő	13578
14.	Frankel Leó út 39-41. Árpád fejedelem útja 8., 9., 10., 11.	Császárfürdő	14479/2
15.	Hűvösvölgyi út 78., Fekete István u. 1-3.	Mátyás király nyéki vadászkastélyának romjai	11117/16
16.	Mecset u. 14.	Gül Baba türbéje	13431
17.	Szajkó u. 14-16. Fekete István u. 11.	Nyék középkori templomának romjai	11117/23
18.	Pesthidegkút, Templom u. 12-14.	Klebelsberg-kastély	54281
17
III. kerület
19.	Aquincum, Szentendrei út 139.	római polgárváros romegyüttese	19343/8
20.	Fő tér 1.	Zichy-kastély épületegyüttese	18019
21.	Óbudai sziget, Hajógyár	az aquincumi helytartó palotájának romjai	18386/4
22.	Meggyfa u.	római ház romjai	18529/20
23.	Pacsirtamező u. 2-14.	római katonai amfiteátrum romjai	17599
24.	Szentendrei út	római polgárvárosi amfiteátrum romjai	19416
V. kerület
25.	Ferenciek tere 6.	Egyetemi Könyvtár	24186
26.	József A. u. 6. (Nádor u. 2.)	Pollack Mihály háza	24513
27.	Károlyi M. u. 16.	Károlyi-palota és Károlyi-kert	24166/1, 24166/2 (park)
28.	Kossuth L. tér 1., 2., 3.	Országház	24894
29.	Kossuth L. tér 11.	Földművelésügyi Minisztérium	24891
30.	Kossuth L. tér 12.	kúria	24898
31.	Március 15. tér	Contra Aquincum romjai	24314
32.	Vigadó tér 2.	Pesti Vigadó	24429/1
VI. kerület
33.	Andrássy út 22.	Magyar Állami Operaház	29209
34.	Andrássy út 67.	régi Zeneakadémia	29498
35.	Andrássy út 69.	régi Műcsarnok	29499
36.	Andrássy út 71.	Képzőművészeti Főiskola	29500, 29501, 29502
37.	Bajza u. 41.	régi pesti Kálvária	28345
38.	Liszt Ferenc tér 8.	Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola	29406
39.	Teréz körút 51-53.	Nyugati pályaudvar felvételi épülete	28224/9
VIII. kerület
40.	Baross tér 11.	Keleti pályaudvar felvételi épülete	32951/1
41.	Bródy S. u. 4.	Lakóház	36559/4
42.	Illés u. 25.	Festetics-villa és pálmaház a Füvészkertben	36177
43.	Kerepesi temető	A temető egész területe az állami tulajdonú védett síremlékekkel együtt	38821/2
44.	Múzeum krt. 4-8.	Tudományegyetem	36558/5
45.	Múzeum krt. 14-16.	Magyar Nemzeti Múzeum	36560
46.	Múzeum u. 7.	Hadik palota	36565
47.	Múzeum u. 11.	Károlyi-palota	36563
48.	Ötpacsirta u. 2.	Almásy-Andrássy-palota	36581
49.	Pollack Mihály tér 3. (Bródy S. u. 3.)	Festetics-palota	36587/2
50.	Pollack Mihály tér 4.	Esterházy-palota	36582/3
51.	Pollack Mihály tér 10. (Múzeum u. 4.)	Károlyi-palota	36582/1, 36582/2
52.	Üllői út 80-82. Ludovika tér 1.	Ludovika főépülete, együttese és parkja	36030
IX. kerület
53.	Fővám tér 7-9.	Fővámház	37058
54.	Üllői út 33-37.	Iparművészeti Múzeum	36862
18
XI. kerület
55.	Gellérthegy	Citadella	5412
56.	Hunyadi János út	albertfalvai római tábor romjai	43584/1
57.	Műegyetem rakpart 1., 2., 3., 4., 5., 6.	Budapesti Műszaki Egyetem épületei	5534
XIV. kerület
58.	Hősök tere műemléki együttese		
	Dózsa György út 39- 41.	Szépművészeti Múzeum	29732/1
	Dózsa György út 37.	Műcsarnok	29732/1
	Hősök tere	Millenniumi Emlékmű	29732/1
59.	Stefánia út 14.	Földtani Intézet	32827
60.	Városliget, Vázsonyi Vilmos sétány, Széchenyi sziget	Vajdahunyad vára	29732/1
XXII. kerület
61.	Nagytétény, Csókássy Pál u. 11-15.	Rudnyánszky-kastély együttese és parkja	232438, 232435, 232436, 232437, 232422, 231745
62.	Szigetköz , Szent Flórián tér (Zsák u. és MÁV vasútvonal között)	római tábor romjai	232420, 232421, 232422, 232418, 232419, 232435
2. BARANYA MEGYE
63.	DUNASZEKCSO, Rév u. 4.	Jankovich-kúria	732/2
64.	KÁSÁD, Rákóczi út 28.	horvát tájház	72
65.	MAGYAREGREGY	Márévár	0196
66.	PÉCS, Apáca u. 14.	ókeresztény sírkápolna	18387/B/1
67.	PÉCS, Nyár u. 8.	Idrisz Baba türbéje	4955
68.	PÉCS, Minaret tér (Rákóczi út)	Jakováli Hasszán pasa dzsámija	4127
69.	PÉCS, Szent István tér	ókeresztény mauzóleum	18392/1
70.	PÉCS, Szepessy I. u. 3.	Egyetemi Könyvtár	18366
71.	PÉCS, Mecsekalja, Jakabhegy	pálos templom- és kolostorrom	089/5
72.	PÉCSVÁRAD	vár	1281
73.	SIKLÓS	vár	1174
74.	SZÁSZVÁR, Templom tér 2.	vár	278
75.	SZIGETVÁR	vár	1733
3. BÁCS-KISKUNMEGYE
76.	KECSKEMÉT, Katona J. tér 2.	ferences kolostor	478/1
77.	LAJOSMIZSE,	tanyamúzeum	056/3
19
	Alsóbene 225.		
4. BÉKÉS MEGYE
78.	GYULA Vár-szigeterőd műemléki együttese		
	Várfürdő út	gótikus várkastély, Corvin János rondellája és külső várfal bástyákkal	2634/2
	Kossuth u. 15.	Harruckern-Wenckheim-Almássy-kastély együttese és parkja	2637/1, 2637/2
	Várfürdő út 2.	lovarda	2641/1
79.	MEZŐHEGYES, az Állami Ménesbirtokhoz tartozó műemlékegyüttes		
	Csekonits park	víztorony és szivattyúház	905/2
	Hild János utca	központi magtár	677/1
	Kossuth u. 41-43.	sütöde, szárazmalom, lakóház, ipari épület	818,820
	Kozma F. u. 6.	üzemi konyha, csikóscsárda	870/1
	Kozma F. u. 14.	kettős tiszti lak	860/5/A
	Kozma F. u. 28.	déli nagy diadalív	725/2
	Kozma F. u. 28.	déli reprezentatív kaszárnya (ma lakóház)	704
	Kozma F. u. 30.	ménesparancsnoki épület (ma székház)	704
	Kozma F. u. 32.	északi reprezentatív kaszárnya (ma Hotel Nonius)	726
	Kozma F. u. 32.	északi nagy diadalív	725/3
	Kozma F. u.	fedeles lovarda	730
	Kozma F. u.	központi istálló	729
	Kozma F. u.	harangláb a Hotel Nonius előtt	729
	Posta u. 1.	vadászvendéglő	8
	18-as major Ómezőhegyes	gabonaüzemi zabsilótorony	04/10
	18-as major Ómezőhegyes	1. és 2. számú csikóslak	1034/4
	18-as major Ómezőhegyes	sertéstelepi zabsilótorony	1041/8
	21-es major Kamarás	harangláb	0417/17
	21-es major Kamarás	magtár	0417/18
	23-as major Fűperegpuszta	zabsilótorony	0264/6
	39-es major Árkospuszta	zabsilótorony és harangláb	056/7
	48-as major Külsőpereg-puszta	csikóslak	0121/3
	56-os major	zabsilótorony	0203/40
	57-es major Peregpuszta	elevátor-magtár	0185/1
	57-es major Peregpuszta	komlószárító	0191/14
	57-es major Peregpuszta	harangláb	0191/15
	66-os major Csatókamarás	zabsilótorony	0369/5
	79-es major Komlósfecskés-puszta	zabsilótorony	038
80.	SZABADKÍGYÓS, Kastély u.	Wenckheim-katstélyegyüttes és parkja	384
81.	SZARVAS,	Bolza-kastély és parkja	1
20
	Szabadság u. 2.		
82.	SZARVAS, Anna-liget	Csáky-kastély és parkja	01294/3
5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉNMEGYE
83.	BOLDOGKOVÁRALJA	várrom	1118/1
84.	EDELENY, Borsodi út 7.	L’Huillier-Coburg-kastély és parkja	48
85.	FÁJ, Bolt u. 1.	Fáy-kastély	17
86.	FUZER, Várhegy	várrom	0161
87.	FUZERRADVÁNY, Kossuth u. 2.	Károlyi-kastélyegyüttes és parkja	247, 2/a-l
88.	GÖNC, Kossuth u. 85. és 85/A.	huszita ház	1126/1
89.	GÖNC, Dobogóhegy	pálos templom- és kolostorrom	065/5
90.	KOMLOSKA, Rákóczi u. 50.	rutén tájház	195
91.	KURITYÁN	pálos templom- és kolostorrom	040/2
92.	MARTONYI, Háromhegy	pálos templom- és kolostorrom	022/1
93.	MÁD, Rákóczi u. 75.	zsinagóga	878/5
94.	MISKOLC, Bükkszentlélek	pálos templom- és kolostorrom	01108/2
95.	MISKOLC, Diósgyőr, Vár u.	vár	32827/1, 32818/1
96.	MISKOLC, Hámor, Újmassa	őskohó	01130
97.	ONOD	várrom	0156
98.	PÁCIN, Kossuth-kert	Mágochy-Alaghy-Sennyei-kastély és parkja	1/1, /
99.	SÁROSPATAK, Szent Erzsébet u. 19-21.	Rákóczi-várkastély és parkja	169
100.	SZOMOLYA, Toldi u. 28-30.	barlanglakás és udvara	277, 278, 279
101.	SZÖGLIGET, Várhegy	Szádvár romjai	076/5
102.	TARD, Béke u. 55. és 57.	tájház	1257, 1256
6. CSONGRÁD MEGYE
103.	FÁBIÁNSEBESTYEN Gádorosi műút, Külső dűlő 48.	Cserna-féle szélmalom	080/13
104.	SZEGVÁR, Kossuth tér 1.	Károlyi-kastély	789
7. FEJÉR MEGYE
105.	ALCSÚTDOBOZ, Alcsút	Habsburg-kastély maradványai és parkja	078
106.	BICSKE, Kossuth u. 42.	Batthyány-kastély és parkja	1896/1, 1906
21
107.	CSÁKVÁR, Kastélypark u. és Szent Vince u.	Esterházy-kastély együttese és parkja	193/1, 193/2, 194,195, 196, 214/1, 214/7, 214/9, 214/10, 214/11, 214/12, 214/13, 214/15, 214/16, 0246
108.	CSOKAKO	várrom	018/3
109.	DEG, Hunyadi u. 11.	Festetics-kastély, "Hollandi ház" és kastélypark	1102, 1101, 0123/1, 0123/4, 0123/5
110.	FEHERVÁRCSURGO, Petőfi u.	Károlyi-kastély és parkja	023/5, 023/6, 591, 592, 610/1, 610/2, 610/3, 610/4, 611, 612, 615/1, 618
111.	FÜLE, Széchenyi u. 107.	tájház	189
112.	ISZKASZENT- GYÖRGY Kossuth tér 1.	Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastélyegyüttes és parkja	1, 2, 525, 528/1, 528/2, 529, 530
113.	LOVASBERENY, Fehérvári u.	Cziráky-kastélyegyüttes, kápolna és kastélypark	1010, 1011/1, 1011/2, 0178/2, 0178/3, 0182
114.	MARTONVÁSÁR Emlékezés tere	Brunszvik-kastélyegyüttes és parkja	174
115.	NÁDASDLADÁNY, Április 4. u.	Nádasdy-kastély és parkja	242/3, 242/2
116.	SOPONYA, Nagyláng, Dózsa Gy. u.	Zichy-kastélyegyüttes és parkja	367, 368, 369, 370, 371/1, 371/3, 371/4, 371/5, 373, 374, 400
117.	SZEKESFEHERVÁR, Koronázó tér	romkert, koronázó templom romjai	134,399
118.	TÁC, Fövenypuszta	Gorsium	025,026,028
8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
119.	DENESFA, Fő u. 19.	Cziráky-kastélyegyüttes és parkja	111, 117, 118/1
120.	FERTŐD, Esterházy-kastély teljes műemléki együttese:		
		erdő	015
		Kelemente-patak	016
		erdő	017
		út	018
		erdő	019/2
		út	020
		erdő	021/1
		erdő	021/2
		út	022
		út	023/1
		vendéglő	023/2
		út	023/3
		út	024
		erdő	025/1
		erdő	025/2
		út	026
		erdő	027/1
		erdő	027/2
		szántó	0202
22
	út	0223/1
	szántó	0224
	út	126
	park	127/2
	Gránátos ház I.	128
	út	129
	sportpálya	130
	Gránátos ház II.	131
	út	132
	járda	133
	út	134
	ipartelep, rakodó	135
	iparvasút	136
	iroda	137/1
	beépítetlen terület	137/2
	út	138
	park	139
	út	140
	kastély	141
	park	142
	híd, sétány	143
	park	144
	járda	145
	udvarosház	225
	uradalmi épület	227/1
	út	322
	muzsikaház	324/1
	lovarda	327/2
	beépítetlen terület	327/4
	kertészet, üvegházak, kutyaház	327/6
	park	327/7
	út	328
	vízmű	329
	park	330/1
	park	330/2
	út	330/3
	út	331
	út	332
	tiszttartói ház	333
	Marionett Színház	334
	télikert	335
	kerti ház	336
	út	337
	beépítetlen terület	338/1
	beépítetlen terület	338/2
	lakóház	339/2
	út	340
	víztorony	341
	uradalmi épület	342/5
	uradalmi épület	342/6
	uradalmi épületek	343
	út	344/1
	út	345
23
		uradalmi cselédházak	346/2
		uradalmi cselédházak	346/4
		út	347
		magtár	348/1
		közmű	348/3
		beépítetlen terület	348/4
		út	350
		park	1229/1
121.	FERTŐRÁKOS, Fő u. 153.	püspöki kastélyegyüttes és kertje	876, 877,875
122.	GYŐR, Liszt Ferenc u. 13.	megyeháza	6687
123.	GY ŐR, Széchenyi tér 5.	Apátúr-ház	6870
124.	MIHÁLYI, Korona u. 1.	Dőry-kastély és parkja	364, 366
125.	MOSON- MAGYARÓVÁR, Pozsonyi út 88.	vár és erődrendszer	313/10, 312/1, 312/2
126.	NAGYCENK, Széchenyi-kastély és műemléki együttese: Kiscenki út 3.		
		park	658/1
		Vöröskastély (kastélyszálló)	658/2
		méntelep	658/4
		Széchenyi Emlékmúzeum	658/5
		virágház (kastélyszálló)	658/6
		őrépületek	660
		méntelep	558
		vízmű, szennyvíztelep	559
		csatorna	560
		hársfasor	673, 0159/1
127.	SOPRON, Fő tér 6.	Fabricius-ház	192, 193, 194
128.	SOPRON, Fő tér 7.	Tábornokház	195, 196
129.	SOPRON, Fő tér 8.	Storno-ház	197, 198
130.	SOPRON, Templom u. 2-4.	Esterházy-palota	189,188
131.	SOPRON, Új u. 11.	zsinagóga	52
132.	SOPRON, Új u.22-24.	zsinagóga	24, 25
133.	SZANY, Kossuth u. 2-6.	püspöki kastélyegyüttes és parkja	1162/1
9. HAJDÚ-BIHAR MEGYE
134.	DEBRECEN, Déri tér 1.	Déri Múzeum	8315
135.	DEBRECEN, Egyetem tér 1.	Kossuth Lajos Tudományegyetem	22246/1
136.	DERECSKE, Nyárfa utca 30.	tájház	1949
137.	HAJDÚ- BÖSZÖRMÉNY, Kossuth u. 1.	Hajdúkerületi Székház	3718
24
138.	HORTOBÁGY, a 33. sz. főút (71+879 szelvény)	Nagyhortobágyi kőhíd	96/4
139.	HORTOBÁGY, Petőfi tér 1.	Nagyhortobágyi csárda	1
140.	HORTOBÁGY, Petőfi tér	egykori szekérállás	97
141.	NAGYKEREKI, Bocskai tér	Bocskai várkastély és magtár	610/1, 610/2
10. HEVES MEGYE
142.	BOCONÁD, Szabadság tér 14.	Szeleczky-kastély és parkja	610/9
143.	EGER, Dózsa György tér 3.	Valide Szultana török fürdő romjai	5033, 5031, 5032
144.	EGER	vár és erődrendszer romjai	5488, 5440, 5472, 5481, 5489,5833/1
145.	EGER, Knézich K. u.	minaret	5072/2
146.	ERDŐTELEK, Fő u. 129.	Buttler-kastély és parkja	364, 365/2, 365/3, 365/4, 365/5, 365/6
147.	HATVAN, Kossuth tér	Grassalkovich-kastély és parkja	2713/4
148.	NOSZVAJ, Dobó u. 10.	De la Motte-kastély és parkja	545/1
149.	PARÁD, Sziget u. 8.	falumúzeum	123
150.	SIROK	várrom	0193
11. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKMEGYE
151.	UJSZÁSZ,	Orczy-kastély és parkja	2074/1
	Abonyi út		
12. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
152.	BAJNA, Május 1. tér	Sándor-Metternich-kastélyegyüttes és parkja: kastély park, út uradalmi istálló	566 565/2, 563, 564, 567/1, 568/1, 568/2, 116/6
153.	DÖMÖS, Felsőfalu dűlő	prépostsági romok	403
154.	ESZTERGOM, Szent István tér 1.	vár, a királyi, majd érseki palota maradványainak együttese	16241, 16242
155.	ESZTERGOM, Pilisszentlélek	pálos kolostorrom	061
156.	KISBÉR, Szabadság park 6.	volt Magyar Királyi Lovarda	1598, 1599/1, 1071
157.	KOMÁROM, Erődrendszer műemléki együttese		
		Igmándi erőd	1171
		Monostori erőd	1948
		Csillagerőd	803
158.	OROSZLÁNY, Majk-puszta: kamalduli remeteség műemléki együttese		
25
		kastély	074/20
		toronyrom	074/8
		remeteházak	074/1, 074/2, 074/3, 074/4, 074/5, 074/6, 074/7, 074/9, 074/10, 074/11, 074/12, 074/13, 074/14, 074/15, 074/16, 074/17, 074/18
		központi udvar	074/19
		jégverem, erdő	072
		gazdasági épület	073
		kápolna és erdő	083
		gyep	075
		erdő	076
		étterem (gyep)	078
		gyep	061/9
		tó, mocsár	062
		udvar	032/1, 032/2, 032/3
159.	OROSZLÁNY, Vértesszentkereszt	Bencés templom- és kolostorrom	0199/5
160.	TATA, Hősök tere 7., 8., 9/A.	Esterházy-kastély és melléképületei, park	1852, 1853,1854,1855, 1851,
161.	TATA, Hattyúliget u.40., Néppark	Esterházy kerti lak, műrom és mecset	3306/4, 3304/12, 3308/2
162.	TATA, Váralja u. 1-3.	a vár együttese	1874/1, 1874/2, 1873, 1875
13. NÓGRÁD MEGYE
163.	BALASSAGYARMAT Madách u. 2.	megyei börtön	447
164.	DRÉGELYPALÁNK	várrom	058
165.	HOLLÓKO, Kossuth u. 82.	Palóc Múzeum	49/1
166.	HOLLÓKO	várrom	057/1
167.	MÁTRAVEREBÉLY Szentkút (Meszes tető)	Remetebarlang	0135/1
168.	SALGÓTARJÁN	Salgó várrom	036
169.	SZÉCSÉNY, Ady E. u. 7.	Forgách-kastély, park és várkert	106,155/2
14. PEST MEGYE
170.	ABONY, Tószegi u. 51.	Vigyázó-kúria	4160/6
171.	ACSA, Petőfi u.	Prónay-kastély és parkja	4
172.	ASZÓD, Szabadság tér 7.	újabb Podmaniczky-kastély és parkja	181, 182
173.	DABAS-GYÓN, Kossuth u. 7.	Halász Móric-kúria és parkja	4795
174.	ÉRD, Mecset u.	minaret	24357
175.	FÓT, Vörösmarty tér 2.	Károlyi-kastély együttese és parkja	1552, 1553,1562, 1565/1, 1565/2, 0242
26
176.	GÖDÖLLŐ, Szabadság tér 1.	Grassalkovich-kastély együttese és parkja	5848, 5850, 5851/3*, 5851/4*, 5852, 5853/2, 5853/3, 5853/4, 5854, 5855, 5856/1, 5856/2
177.	GÖDÖLLŐ	vasútállomás királyi váróterme	5893/2
178.	GÖDÖLLŐ, Babatipuszta	istállókastély	0268
179.	GYÖMRŐ, Teleki u. 118.	Teleki-kastély és parkja	632,583
180.	NAGYKŐRÖS, Kecskeméti u. 27/B	Halász-Tanárky-kúria	2942/4
181.	PECEL, Kálvin tér 1.	Ráday-kastély és parkja, márványistálló	2, 3/1
182.	PILIS, Kossuth u. 31.	Beleznay-Nyáry-kastély és parkja	1753
183.	PILISSZENT- KERESZT Romterület	ciszterci apátság romjai	05/1, 05/2
184.	POMÁZ, Templom tér 3.	Teleki-kastély	640/1
185.	RÁCKEVE, Kossuth u. 95.	Savoyai-kastély és parkja	75, 52, 53, 76/1, 2954/1
186.	VÁC, Köztársaság u.	diadalív	2148
187.	VÁCHARTYÁN, Veres Pálné u. 5.	Rudnay-kastély	1/1, 1/3, 2, 3, 726
188.	VISEGRÁD, Fő u. 25-35.	a királyi palota teljes romterülete	22, 23, 24, 25, 26
189.	VISEGRÁD, Fő u. 37-41.	ferences kolostor romjai és a kapcsolódó épületek	27/1, 27/2, 28, 29/1, 29/3
190.	VISEGRÁD, Fő utca, Salamon- torony u., Várhegy	erődrendszer, vízibástya, kapu és várfalak, Alsóvár ( Salamon-torony) Fellegvár és a csatlakozó várfalak	56, 1/4, 169/2, 0125/9, 11, 1079, 0125/8, 0125/5, 0125/14-19
191.	VISEGRÁD, Sibrik-domb	római castrum és X-XI. századi várispánság romjai	1089, 1090, 0100/2
192.	VISEGRÁD, Sibrik-domb	esperesi templom romjai	1082/3
193.	ZSÁMBEK, Régi templom u.	premontrei prépostság romjai	941
15. SOMOGY MEGYE
194.	BALATONSZENT- GYÖRGY, Csillagvár u. 68.	tájház	35, 36
195.	BALATONSZENT- GYÖRGY, Irtási dűlő	csillagvár	043
196.	ISTVÁNDI, Kossuth u. 59.	tájház	212
197.	SOMOGYVÁR, Várhegy	Szent Egyed bazilika és bencés apátság romjai	0150
198.	SZENNA, Árpád u. 38.	tájház	191/1
199.	ZAMÁRDI, Szántódpuszta	majorsági épületegyüttes	4470, 4471, 4472, 4473, 4474, 4476, 4477, 4481
200.	ZAMÁRDI, Fő u. 83.	tájház	2395
27
16. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
201.	NYÍRBÁTOR, a Báthori-várkastély területe		
	Édesanyák útja		2507
	Vár u. 1.	Báthori-várkastély, magtár	2451/1
202.	SZABOLCS, Földvár u.	földvár	1, 2, 4
203.	TARPA, Árpád u.	szárazmalom	1020/2
204.	TUZSÉR, Ady E. u. 2.	Lónyay-kastély és parkja	885
205.	TURISTVÁNDI, Zrínyi M. u.	vízimalom	303
206.	VAJA, Damjanich u. 79.	Vay-kastély és parkja	3
17. TOLNA MEGYE
207.	LENGYEL	Apponyi-kastély és parkja	16
208.	OZORA	Ozorai Pipo vára	1596
209.	DUNAFÖLDVÁR, Rátkay köz 2.	török torony	1030
210.	SIMONTORNYA, Vár tér 10.	vár	1447
18. VAS MEGYE
211.	BOZSOK, Rákóczi u. 1.	Sibrik-kastélyegyüttes és parkja	2, 4
212.	BOZSOK, Rákóczi u. 101.	Batthyány-várkastély romja és kertje	268/12, 268/20 út, 270
213.	BÜK, Gyár u. 29.	Szapáry-kastélyegyüttes és parkja	607
214.	CÁK, Gesztenyés 3., 4.,	5., 6., 28., 29., 30., 31.,	32	gesztenyés pincesor	1286
215.	CSÁKÁNY- DOROSZLÓ, Fő u. 9-13.	Batthyány-kastélyegyüttes és parkja	1/1, 1/2, 2/1
216.	HEGYHÁT- SZENTPÉTER, Béke u. 86. és 88.	tájház	199, 200
217.	JÁNOSHÁZA, Vár u. 50-54.	Erdődy-Choron-várkastély és parkja	1180
218.	KÖRMEND, Gr. Batthyány L. u. 1.	Batthyány-Strattmann-várkastély teljes együttese: főépület, melléképületek, kastélypark és építményei	1, 2/1, 2/2, 2/3, 3, 4, 5, 6/2
219.	KŐSZEG, Rajnis J. u. 9.	Jurisics-vár teljes együttese	1822, 1823, 1824/1, 1824/3, 1824/4, 1825, 1826, 1827
220.	SÁRVÁR, Várkerület 1.	Nádasdy-várkastély és kertje	1
221.	SZALAFŐ, Pityerszer 1., 2., 3. és 9/A.	népi műemléki együttes	485,524
222.	VASSURÁNY	Schilson-kastély és parkja	194/2, 196/1, 196/2,
28
	Vasút u. 2.		196/3, 197,
223.	VASSZECSENY, Munkás u. 3.	O-Ebergényi-kastély és parkja	344
19. VESZPRÉM MEGYE
224.	ALSÓÖRS Petőfi köz 7.	gótikus ház, ún. török adószedőház	772
225.	BADACSONYTOMAJ Szegedy Róza u. 137.	Szegedy Róza háza, udvarán présház és vincellérház	039/11
226.	BAKONYBEL, Fő u. 15.	tájház	437
227.	CSESZNEK, Vár u.	várrom	0158/1
228.	CSOPAK, Kisfaludy u. 28.	vízimalom	1179
229.	DABRONC, Ötvös-puszta	Szegedy-kastély és kúria	333,318/1
230.	DEVECSER Petőfi tér 5.	vár, Esterházy-kastély	616, 619/10, 620/3, 620/4
231.	DOBA	Erdődy-kastély és parkja	0219, 0222/2, 0222/3, 0222/5, 0222/6
232.	DOBA	Somlóvár romjai	0160/11
233.	DÖRGICSE, Fő u.	felsődörgicsei kettős templom romja	30
234.	DÖRGICSE	alsódörgicsei templomrom	0157
235.	DÖRGICSE, Pusztatemplomi dűlő	kisdörgicsei templomrom	0266/2
236.	GYULAKESZI, Csobánc-hegy	várrom	070
237.	KEKKÚT, Fő u. 55.	tájház	105
238.	KOVÁGOÖRS	ecséri templomrom	9289
239.	KOVÁGOÖRS, Petőfi u. 18.	tájház	538
240.	MAGYARPOLÁNY, Petőfi u. 4.	tájház	467
241.	NAGYVÁZSONY, Bercsényi u. 21.	Schumacher-ház	522
242.	NAGYVÁZSONY, Vár u.	Kinizsi-vár romjai	453, 454
243.	NAGYVÁZSONY, Barátipuszta	pálos templom- és kolostorrom	0111
244.	NEMESVÁMOS, Balácapuszta	római villagazdaság, likasdombi halomsír	089/3, 092/6, 092/141
245.	ÖRVENYES, Szent Imre u. 1.	vízimalom	1
246.	PÁPA, Fő tér 1.	Esterházy-kastélyegyüttes: kastély, istálló, park, várkert és vízfolyások	1 5/2 2, 3, 6402/9, 6403, 6406, 6408, 6409, 6410, 6413/4, 6412
247.	PÁPA, Március 15. tér 12.	Kluge-féle kékfestőüzem	233,130
248.	SÜMEG, Szent István tér 10.	püspöki palota	1422/3
29
249.	SÜMEG, Várhegy	vár	1532
250.	SZIGLIGET	várrom	07
251.	TES, Táncsics M. u. 17., 32.	szélmalmok	469,461
252.	TIHANY, Batthyány u. 18-20.	halászcéh-ház és gazdaház	135
253.	VÁRPALOTA, Szabadság tér 1.	Thury György vára	1
254.	VESZPREM Veszprémvölgyi u.	veszprémvölgyi apácakolostor és jezsuita templom romjai	6438/2, 6438/4
255.	VESZPREM, Gyulafirátót, Kolostor u.	premontrei templom- és kolostorrom	664
256.	VESZPREMFAJSZ	középkori templomrom	030/9
20. ZALA MEGYE
257.	EGERVÁR, Vár u.	várkastély	073
258.	KESZTHELY, Bercsényi u. 65., Georgikon u. 20.	Georgikon és majorja teljes együttese	1418/4, 1418/1
259.	KESZTHELY, Festetics-kastélyegyüttes és parkja:		
	Kastély u. 1.	kastélymúzeum	2008
	Bástya u. 2.		2005, 2006
	Bástya u. 4.		2004
	Bástya u. 6.		2003
	Georgikon u. 21.	kertészet	2009
	Georgikon u. 21/A.		2010/1
	Georgikon u. 21/B.		2010/2, 2010/3, 2010/4, 2010/5, 2010/6, 2010/7
	Georgikon u. 21/C.		2011
	Soproni u. 2.		2007
	Lehel u. 2.		2450
		kastélypark	1687/1, 1687/2, 1687/3, 1687/4
260.	KESZTHELY Kastély u. 11., Georgikon u. 1.	Amazon Szálló, lóváltó és lakóház épületegyüttese	2028, 2026, 2027
261.	KESZTHELY, Fenékpuszta: műemléki együttes		
		római kori épületmaradványok	0420, 0452, 0453, 0454, 0455, 0456, 0457, 0458/1, 0458/2
		Festetics-kúria és gazdasági épület	0415, 0416, 0418/1, 0418/2, 0420, 0421/1, 0421/2, 0421/3, 0421/4, 0424, 0425, 0426/1, 0437/1, 0437/2, 0462/1, 0462/3, 0462/4
262.	REZI	várrom	0144/15
263.	ZALASZENTGROT, Zala u. 1.	Batthyány-kastély, park és híd	248, 0364/4
264.	ZALASZÁNTO, Tátika	várrom	045/14
30
265.	ZALAVÁR, Récéskút	bazilika romjai	090
266.	ZALAVÁR, Vársziget	vár és apátság romjai	083/6, 083/7, 087/5”
31
Általános Indokolás
A kulturális örökség - mint a fenntartható fejlődés irányába mutató fejlesztések alapjaként
rendelkezésre álló erőforrás - felértékelődése a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi
LXIV. törvény (Kötv.) megalkotása óta eltelt néhány év alatt tovább erősödött.
Különös időszerűséget ad az ehhez a jelenséghez való erőteljesebb igazodás szándékának
Magyarország időközben bekövetkezett teljes jogú csatlakozása az Európai Unióhoz.
A kulturális örökségvédelem egységes szabályozása és az egységes örökségvédelmi hatóság
kialakítása biztosítéka a hatékony örökségvédelemnek. Az elmúlt évek jogalkalmazási
tapasztalatai alapján azonban szükségessé vált a törvényi szabályok megváltoztatása a
korábban kialakított koncepció mentén.
A változtatások egyik fő mozgatórugója a beruházások, fejlesztések elmúlt években
tapasztalható ugrásszerű megnövekedése, különös tekintettel az autópálya építésekre. Ezen a
területen szükséges volt kialakítani olyan új megoldásokat, amelyek nem akadályozzák a
fejlesztéseket, ugyanakkor biztosítják a kulturális örökség megfelelő védelmét. Ennek az
összhangnak a megteremtése feltétlenül indokolttá tette a változtatásokat.
Mind a műemléki, mind a régészeti örökség - mint pótolhatatlan nemzeti értékek - védelme
elsőrendű közérdek, és olyan jogi szabályozást kíván, amely hosszú távra biztosítja az
értékvédelem szempontjait szem előtt tartó, megfelelő törvényi előírásokat, ugyanakkor
megfelel a fentiekben vázolt, újonnan jelentkező feladatoknak is.
A módosítás az örökségvédelmi hatóság feladatainak az integrált örökségvédelemmel jobban
szinkronizáló meghatározásával kívánja még hatékonyabbá tenni a kulturális örökség
védelmét úgy, hogy a hatósági munka mellett nagyobb súlyt helyez a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatalnak az örökségvédelmi hatósági feladatait megalapozó tudományos
munkájára, illetve arra a tevékenységére, amelynek keretében a hatósági eszközökön kívüli -
pro-aktív - megoldásokkal segíti a kulturális örökség védelmét.
A Kötv. melléklete időnként technikai korrekcióra szorul, ennek megfelelően a módosítás
kapcsán elvégzett revíziót tükrözi a melléklet. Felmerült korábban a melléklet tartalmi
módosítása, erre azonban csak a szükséges társadalmi konszenzus mellett kerülhet sor a
jövőben.
Az örökségvédelmi hatósági munka során több a gyakorlat által kiérlelt módosítás került a
Javaslatba, ezzel is segíteni kívánjuk a gördülékenyebb örökségvédelmet. Ennek keretében
került sor néhány a Kötv-hez kapcsolódó törvény módosítására.
32
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a a Kötv. 2. § b) pontjának módosításával teremti meg a fokozottabb
összhangot a Kötv. és az Ltv. viszonylatában, figyelemmel a Javaslat egyéb rendelkezéseire
is.
a 2. §-hoz
A nemzetközi elkötelezettséget jelentő világörökségi együttműködés növekvő súlya, a
kulturális örökség egészére gyakorolt vezető és példát-teremtő szerepének felerősödése
indokolja a világörökségi listára felvett helyszínekkel kapcsolatos rendelkezéseknek elvi,
deklaratív jelleggel történő megjelenítését a Kötv-ben. Ennek kapcsán azonban ki kell emelni,
hogy a világörökségi listára felvett helyszínek a Javaslatban nem önálló védettségi
kategóriaként jelennek meg. A világörökségi listára felvételnek ugyanis feltétele (a hazánk
által is ratifikált nemzetközi szerződés szerint) az adott országon belüli - örökségvédelmi
vagy természeti - jogi védelem, ekként nem a listára vétel keletkezteti a jogi védelmet.
A világörökségi helyszínek fenntartása-kezelése ugyanakkor kiemelkedő kötelezettségeket is
jelent, amelyek hatékony teljesítésének a nemzetközi gyakorlatban nemcsak hogy bevált, de
megkövetelt eszköze a világörökség részeként elismert helyszínre vonatkozó kezelési terv,
illetve az abban foglaltak folyamatos érvényesítése.
A törvénymódosításnak hasonlóan hiánypótló eleme a nemzeti (történeti) emlékhelyeknek,
mint eddig megoldatlan helyzetű örökségi kategóriának a megjelenítése. A Javaslat
lehetőséget nyújt a nemzeti (történeti) emlékhely - mint nem anyagiasult (történeti,
művészeti, stb.) kulturális értéket, örökséget adott helyszínhez rögzítő fizikailag
meghatározott helyszín - szélesebb körben való elismerhetőségének. A Javaslatban
megteremtett lehetőség sajátos és egyedi eseteként a szabályozás különleges státuszt irányoz
elő a csak igen kivételes, az egész nemzet sorsa alakulásának fordulópontjaival kapcsolatos,
identitásával összefüggő, illetve kegyeleti szempontból meghatározó, és ezért külön
jogszabályban Nemzeti Emlékhellyé nyilvánított helyszíneknek. A Javaslat e vonatkozásban
összhangban van hazánk eddigi egyetlen nemzeti emlékhelyére, a Millenniumi Emlékműre és
a Hősök Emlékkövére vonatkozó jogi szabályozással. (2001. évi LXIII. tv. 4. § (2) bek.)
a 3. §-hoz
A Javaslat 3. §-a - igazodva a Kötv. módosításának egyik legfontosabb indokához - az egyéb
változtatásokra is tekintettel pontosítja, illetve egészíti ki a Kötv. alkalmazásában
értelmezendő rendelkezések körét.
Mindazonáltal az örökségvédelem sajátos fogalmai közül csak azok szerepelnek e
definíciógyűjteményben, amelyeket e törvényben való alkalmazásuk tesz indokolttá. Egyes
fogalmak ezért - így elsősorban a műemlékvédelem sajátos tárgyai körében -, amelyeknél a
rájuk vonatkozó szabályozási részben egyértelmű használatukra volt lehetőség, az ismétlések
elkerülése céljából nem szerepelnek ebben az értelmezéseket tartalmazó szakaszban.
33
a 4. §-hoz
A régészeti lelőhelyek megóvása napjainkban további, újabb feladatokat jelent, a lelőhelyek
feltárása, a feltárt leletek kezelése, bemutatása, az eredmények tudományos közzététele
mellett - melyeket az e célra létrehozott intézményrendszer (meghatározóan a múzeumok) lát
el tradicionálisan a XIX. század óta, - ezért szükséges a régészeti örökségvédelem célját teljes
körűen, törvényi szinten megfogalmazni.
Ezen új tevékenységi kör egy jelentős részét a feltáró intézményektől elkülönült
hatóság/hivatal végzi a paragrafusban részletezett feladatok ellátásával, beleértve a feltárt,
műemlékké nem váló régészeti emlékek megóvásának módozatait is, jelentős figyelmet
fordítva a régészeti örökség megjelenítésének a fejlesztések tervezési fázisaiban is.
az 5. §-hoz
A Javaslat 5. §-a - a jelenlegi szabályozás kiegészítéseként - a Kötv. 86. §-ával összhangban
rögzíti a régészeti védetté nyilvánítás esetén is az állam elővásárlási jogára vonatkozó kitételt.
a 6-10. §-okhoz
A Javaslat azt kívánja pontosítani és megerősíteni, hogy a régészeti örökség eredeti
állapotában való megőrzése kívánatos, ezért indokolt a beruházásokkal, fejlesztésekkel - ide
értve az ásványi vagyon kitermelését is - érintett régészeti lelőhelyek elkerülése. A
mindennapi élet, a fenntartható fejlődés azonban igen gyakran teremt olyan helyzetet, hogy
egy fejlesztéssel nem lehet elkerülni a régészeti lelőhelyet (vagyis el kell végezni a megelőző
feltárást a tudományos ismeretek megszerzésére), ilyenkor a feltárás költségei változatlanul a
beruházót terhelik.
Rendkívül fontos örökségvédelmi és nemzetgazdasági érdek fűződik azonban ahhoz, hogy a
különféle fejlesztések és beruházások során a szükséges és szakmailag is indokolt mértékű
beavatkozásra az eddigieknél jobban átláthatóbb és tervezhetőbb módon kerüljön sor. Ezért a
Javaslat az érintettek számára is megnyugtató módon igyekszik összhangot teremteni a
kulturális örökségvédelmi és a nemzetgazdasági szempontok között.
A Javaslat összefoglalja a próbafeltárás lehetséges céljait, a jelenlegi szabályozást viszont
kiegészíti azzal, hogy a próbafeltárás egyik alapfeladataként a megelőző feltárás mértékének
meghatározása került megjelölésre.
A nagyobb felületű, részben elfedett, vagy más okból nem teljesen ismert lelőhelyeknél
hangsúlyos körülményként jelentkezik, hogy mind a beruházó, mind a feltáró intézmény
pontosabb előrejelzést kapjon arról, hogy a lelőhely milyen fedettségű, rétegzettségű, a
régészeti jelenségek milyen mélyen, illetve mennyire sűrűn helyezkednek el.
A Javaslat értelmében a próbafeltárás kötelezően a megelőző feltárás előtt elvégzendő
munkafázissá válik, s az így kapott több információ eredményei alapján még eldönthető, hogy
a beruházó valóban meg kívánja-e valósítani az adott területen a tervezett beruházást,
számolva ezáltal a további megelőző feltárás magas költség és időigényével. Nem szorul
magyarázatra, hogy a próbafeltárásnak köszönhetően a teljes beruházás mind időben, mind
anyagiakban tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válik. A kogens rendelkezéstől azonban a
Hivatal diszkrecionális jogkörében eltérhet, hiszen ha teljesen ismert a feltárandó lelőhely
régészeti fedettsége (pl. a lelőhely közvetlen környezetében már volt feltárás, illetve más
34
írásos, képi, térképi, műszeres dokumentáció alapján) akkor nincs szükség próbafeltárásra,
elvégezhető a megelőző feltárás.
A Javaslatban lényeges változás a korábbiakhoz képest a régészeti megfigyelés intézménye. A
régészeti megfigyelés már a régészeti érintettség mértékének meghatározását követő lehetőség
(szintén a megelőző feltárás keretei között), melyet a Hivatal külön jogszabályban
meghatározott esetekben írhat elő. Jellemzően ilyen intézkedésre - a régészeti érintettség
mértékének meghatározását követően - akkor kerülhet majd sor, ha a rendelkezésre álló
adatok alapján feltételezhető, hogy az adott régészeti lelőhelyen a régészeti örökség elemei
különböző okok miatt részlegesen, kevéssé vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Ezen
esetekben a régész a terepen figyelemmel kíséri a munkálatokat, és elvégzi a szükséges
régészeti szakfeladatokat, az esetlegesen észlelhető régészeti jelenségek dokumentálását,
ezáltal a beruházás régészeti tevékenységre fordítandó összege, illetve a régészeti beavatkozás
ideje szintén számottevően csökkenthető.
Szintén új elemként kerül bevezetésre a feltárások önkéntes finanszírozásának módja, ami a
régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a megelőző feltárásra vonatkozó szerződéskötés
(Kötv. 22. § (3) bek.) szerinti önkéntesen vállalt lehetőség. A változtatásnak az a célja, hogy
kiküszöbölhesse az esetleges mentő feltárás okozta késedelmeket. Ez a rendelkezés különösen
az ország számára kiemelkedő jelentőséggel bíró infrastrukturális beruházások (pl. autópálya-
beruházások) esetén jelenthet előnyt, mivel itt valószínűsíthető leginkább a mentő feltárások
olyan nagyarányú mértéke, ami a beruházás nem kívánatos elhúzódását eredményezheti.
A régészeti örökség feltárt emlékei közül bizonyos elemek a régészeti ásatás során feltárásra
kerülnek, a feltárás után megőrzendő nyomuk nem marad. Más esetekben maradandó
anyagból épített emlékek kerülnek feltárásra.
Ezek esetében mindig szakmailag megalapozott döntést kell hozni a feltárt emlékek további
sorsáról. (pl. a visszatemetésük, elfedésük, kiemelésük módjáról, a ráépíthetőség, konzerválás,
bemutatás lehetőségéről, illetve végső esetben az elbontásukról) A Kötv. kiegészítése (27. § új
(3)	bek.) a feltárási folyamat ezen elemét fogalmazza meg, mely eddig ilyen módon nem
került nevesítésre.
a 11. §-hoz
Az ideiglenes védelem a veszélyhelyzetbe került örökségi elemek megóvásának egyik
leghatásosabb, mással nem helyettesíthető eszköze. Mivel az intézmény természeténél fogva
csaknem minden esetben vitatott helyzetben kerül sor ennek az eszköznek az alkalmazására, a
korábbi alkalmazási tapasztalatok alapján szükségesnek bizonyult a jogintézmény tartalmának
egyértelmű meghatározása, egyszerre szolgálva ezáltal az örökségi értékek védelmét, és
növelve a jogbiztonságot. A Javaslat ugyanakkor világossá teszi, hogy az ideiglenes védelem
fennállása csak a szóban forgó műemléki érték állagának megőrzését, illetve az állagromlás
megelőzését szolgáló munkálatok (azaz legfeljebb a legsürgősebb állagvédelmi és szerkezet-
helyreállítási munkák) elvégzésére kötelezheti a tulajdonost, az ideiglenes védelem nem teszi
lehetővé a hatóság számára a teljes körű helyreállítás kikényszerítését.
35
a 12. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy nagy területű, és/vagy számos rész-elemből összetett, illetve
csak egyes részeiben kiemelkedő jelentőségű műemléki érték esetében egyfajta pontosan
meghatározott „rész-védelem”-mel lehessen élni, amely esetekben az adott ingatlan többi
része - hacsak a védetté nyilvánító rendelet eltérően nem rendelkezik - e védett rész
műemléki környezeteként kezelendő. Ez a kiegészítés azonban értelemszerűen nem változtat
azon a körülményen, hogy ha az ingatlan egésze védett, akkor a műemléki védelem kiterjed
annak minden elemére, alkotórészére és tartozékára is.
a 13-16. §-okhoz
A Javaslat több ponton módosítja a műemlékvédelem sajátos tárgyaira vonatkozó előírásokat
is, mely alatt egyrészt az építményekhez hasonló „egyedi” védelem alá kerülő történeti
kerteket, a temetőket / temetkezési helyeket érti, másrészt ide tartoznak a műemléki terület
mint gyűjtőfogalom alatt szereplő nem „egyedileg” védett értékek, úgymint a történeti tájak, a
műemléki jelentőségű területek, a műemléki környezetek.
A műemléki értékek egyik kevéssé ismert területén - a történeti kertekre vonatkozóan -
pontosítja a hatályos szabályozást az egyértelmű alkalmazhatóság érdekében. A történeti
kertek belső adottságaiból (mint például: élő alkotóelemek, nagy kiterjedés, változatos
funkcionális részek), valamint sorsukból fakadó sajátosságaiból következő tényezők
szabályozása az eredményes megóvásuk záloga.
A Javaslat kiegészített szabályozási tartalommal - amely a meglévő normaszövegnél jobban
igazodik az 1999. évi XLIII. törvény fogalomhasználatához is - a temetők műemléki
értékeinek teljességére (így a temető egyéb építményeire, tartozékaira, illetve elemeire)
vonatkozóan rögzíti a védelem lehetőségét.
A Kötv. a műemléki jelentőségű területek kapcsán gyakorlatilag annak meghatározását
tartalmazta. A Javaslat - annak kiegészítéseként - ugyanakkor megteremti az általános
közérdekből megvalósuló értékvédelem és a helyi szabályozás összhangba hozásának
lehetőségét, illetve hatékony eszközét.
A területi védelem világszerte erősödő tendenciáit figyelembe véve, a fenntartható és integrált
szemléletű, az értékvédelemmel összhangba hozott fejlesztés alapjainak - hiányt pótló -
kodifikálása elengedhetetlenül szükséges. Ez a megközelítés vonatkozik a „műemlékvédelem
sajátos tárgyai”-ként felsorolt védelmi kategóriákra. (Kötv. 40/A. §).
a 17. §-hoz
A Javaslatban jelentős, koncepcionális fontosságú pontosításként ez a rendelkezés ad alapot
az örökségi értékek integritásának megóvására, illetve visszaállítására.
a 18. §-hoz
A műemlék-átruházás esetén a gyakorlati tapasztalatok alapján megfogalmazott kiegészítés a
jogbiztonságot és az egymásra épülő intézkedések ellentmondásmentes illeszkedését
szolgálja.
36
a 19. §-hoz
A műemlék részleges bontására, illetve műemlék ingatlanon történő telekalakításra vonatkozó
módosítások a Kötv. végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján indokolt pontosítások.
Bevezetésük egyszerre szolgálja a valódi értékek védelmét, azok kibontakoztatását, valamint
növeli a jogbiztonságot, mivel csökkenti az eltérő jogszabály-értelmezés lehetőségét. Ez a
szabályozás a védelem hatásosságát nem gyengíti, ugyanakkor gyakorlati szempontból az a
jelentősége, hogy a védett ingatlan, illetve építmény értékeihez bizonyítottan nem tartozó
elemek, részek eltávolítását nem kell a védelem (e részekre vonatkozó hatályának)
megszüntetését kezdeményező eljárásnak megelőznie.
a 20. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a Kötv. a kulturális javak védetté nyilvánítására és kivitelére
vonatkozó szabályokat fogalmazza meg, míg a Kötv. 46/A. §-a szerinti tevékenységekre
külön jogszabályi rendelkezések az irányadóak.
a 21-24. §-okhoz
A műkereskedelmi piacon érintettek részéről fogalmazódott meg az az igény, hogy azon
műtárgyak (újra)kivitelét, amelyeket csak a közelmúltban hoztak be az országba, ne lehessen
megtiltani.
Mivel a rövidebb idő óta Magyarországon lévő és magyar vonatkozással nem rendelkező
műtárgyak általában még nem képezik a magyar kulturális örökség részét, így az
örökségvédelem érdekei sem sérülnek.
Védetté nyilvánított gyűjtemény vagy tárgyegyüttes esetében előfordulhat, hogy a tulajdonos
a tárgyak egy részét elszállítja. Eddig ez bejelentési kötelezettséget vont maga után.
Összetartozó tárgyak, vagyis a gyűjtemény illetve a tárgyegyüttes egységének ilyen formán
történő megbontása azonban ellentétes az örökségvédelem érdekeivel, de magával a
gyűjtemény és a tárgyegyüttes fogalmával is. A Javaslat ezért az őrzési hely 90 napot
meghaladó megváltoztatását a Hivatal engedélyéhez köti.
A Javaslat a Kötv. 52. § (3) bekezdésének pontosításán túlmenően a tulajdonos és a
műkereskedő kötelezettségévé teszi kereskedelmi forgalomban történő értékesítés során a
Kötv. szerinti bejelentést, biztosítva ezzel védetté nyilvánított kulturális javak esetén a Hivatal
információszerzésének hatékonyabb lehetőségét.
A törvény erejénél fogva védett (azaz közgyűjteményi) és a védetté nyilvánított műtárgyak
esetében feltétlenül indokolt, hogy az ideiglenes kiviteli engedély továbbra is csak a biztosítás
időtartamára legyen kiadható, a nem védett tárgyak esetében ez azonban esetenként
mérlegelendő. Ez utóbbinak gyakori példája a hosszabb-rövidebb időre (pl. diplomáciai
szolgálatra, vendégszereplésre vagy oktatási céllal és tanulmányok folytatására) kiutazó
személyek esete, akik a kulturális javak körébe tarozó, de nem védett személyes tárgyaikat
kívánják magukkal vinni. Ilyenkor nem szükséges a biztosítást megkövetelni. A biztosítási
szerződés kötelezővé tétele nem minden esetben indokolt, hiszen nincs összhangban az EU
tagállamai által kimunkált új biztosítási módok bevezetésével. Az EU tagállamaiban a
37
kulturális javak mind több ember számára történő elérhetése céljából akár a kereskedelmi
biztosítás megszüntetését is tervezik, a francia és a holland múzeumok saját műtárgyaikat is
biztosítás nélkül kölcsönzik már, az állami kezességvállalás (kiállítási garancia) az újonnan
bevett gyakorlat. Az UNESCO által a tagállamok számára modellként közreadott kiviteli
engedélyezési dokumentum sem tartalmaz biztosításra vonatkozó rubrikát, a biztosítást
kifejezetten nem tekintik a kiviteli engedélyezés releváns részének.
A módosítás az ügyfelek számára a kiviteli engedélyezési eljárásban jelentős egyszerűsítést és
költségmegtakarítást eredményez.
a 25-27. §-aihoz
A Kötv. III. részének jelenleg hatályos 62-64.§-ai az örökségvédelmi hatóság feladatait
sorolják fel. E rendelkezések azonban nem tartalmazzák teljes körűen az a KÖH feladatait, a
hangsúly a hatósági tevékenységen van. A KÖH hatósági intézkedései azonban olyan
speciális tudományos, kutatói szakértelmet igényelnek, amelyek nélkül a hatósági munka
elképzelhetetlen, ugyanakkor a hatékony örökségvédelemben a hatósági munka mellett
legalább akkora súllyal kell megjelenniük a KÖH „szolgáltatásszerű” feladatainak.
Az építésügyi igazgatás területén a KÖH az építésügyi hatósági feladatokat látja el a
törvényben meghatározott körben, ezekben az esetekben építési hatósági engedélyeket ad.
Ettől szükségesnek látszik markánsabban is megkülönböztetni a KÖH, mint örökségvédelmi
hatóság önálló hatósági engedélyezési jogkörét.
A Javaslat ezért a KÖH feladatkörét a 25-27.§-ban átfogóan újrafogalmazza s a hatályos
szabályozáshoz képest, pontosabban és részletesebben határozza meg.
A Javaslat 26.§-ának (1) bekezdése a Kötv. 63.§-a új (2) bekezdésének b/ pontja szerint az
örökségvédelmi hatóság engedélyéhez köti a tereprendezési munkákat, tekintettel arra, hogy
ez a tevékenység megfelelő kontroll nélkül esetenként komolyan veszélyezteti a régészeti
lelőhelyeket.
A Javaslatnak a Kötv. 63. § (4) bekezdését módosító 26. § (2) bekezdése a szakhatósági
jogkört kiterjeszti a régészeti védőövezetekre, hiszen ezeken a területeken fokozottan lehet
számítani a régészeti örökség előkerülésével.
A 63.§ (5)-(6) bekezdése tartalmazza azokat az örökségvédelmi feladatokat, amelyek a KÖH
hatósági munkájához kapcsolódnak, de nem hatósági jellegű feladatok.
Az örökségvédelmi felügyelet, ahogy azt a Javaslat 3.§-ával módosítani javasolt Kötv. 7.§ 12.
pontjában levő fogalom is mutatja, nem hatósági értelemben vett felügyeleti tevékenység,
hanem a kulturális örökség értékeinek megóvása szempontjából döntő fontossággal bíró
megelőző, feltáró (szervező, segítséget nyújtó, ún. pro-aktív) tevékenységet jelenti.
A hatékony örökségvédelmet egyedül megalapozni képes tudományos tevékenységet a
kulturális örökség három fő területén eltérő intézményi bázis szolgálja. Ezt tükrözi a Kötv. 63.
§-ának új (6) bekezdése. A rendelkezés elsősorban a műemlékvédelemmel kapcsolatos
feladatokat határozza meg, mivel a régészeti örökségnek, illetve az ingó kulturális javakkal
kapcsolatos tudományos tevékenységnek hagyományos intézményi hátterét továbbra is
elsősorban a múzeumi intézményrendszer biztosítja.
38
A Javaslat 27.§-ával módosított Kötv. 64.§-a elsősorban pontosításokat tartalmaz, így pl. a
Kötv. hatályos 64.§ a/ pontjában szereplő restituciós feladatokat jelenleg a Kulturális Javak
Visszaszolgáltatásának Bizottsága látja el. Erre figyelemmel az a) pontot pontosítani
szükséges, hogy a nem a Bizottság feladatkörébe tartozó visszaszolgáltatási ügyekben
(jelenleg: a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan
átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, az Egyesült
Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Közgyűlése által Párizsban,
az 1970. évi november hó 14. napján elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 2.
törvényerejű rendelet, a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi
visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény
kihirdetéséről szóló 2001. évi XXVIII. törvény és a jogellenesen kivitt kulturális javak
visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény) a Hivatalnak el kell járnia.
A bekezdés e/ pontja pedig a természetvédelmi őrszolgálat és a Hivatal együttműködésére
vonatkozik, hiszen a régészeti lelőhelyek fizikai veszélyeztetettsége nem csökken, ezért
módot kellett találni a lelőhelyvédelem erősítésére. A természetvédelemmel való
együttműködés során lehetőség nyílik arra, hogy a természetvédelmi őrök a régészeti
lelőhelyekre is figyelemmel legyenek, és egyrészt a lelőhelyek állapotát negatívan befolyásoló
tényezőkről tájékoztatást adjanak a Hivatal munkatársai részére annak érdekében, hogy
megtehessék a szükséges intézkedéseket, másrészt a külön törvényben biztosított
természetvédelmi őri intézkedési jogosultságok keretében haladéktalanul intézkedhessenek
minden olyan esetben, amikor azt a károsítás megelőzése vagy megakadályozása szükségessé
teszi. A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok ellátása többlettevékenységet
jelent a Természetvédelmi Őrszolgálat számára, ezért az többletköltséget is igényel, de csak
maximum 50 %-át annak a költségnek, amit az önálló örökségvédelmi őrszolgálat
működtetése igényelne. Emellett jelentős többletköltséggel járna egy új őrszolgálat
megszervezése is. Mindezekért a már működő szervezet szükséges mértékű továbbfejlesztése,
megerősítése a gazdaságos és hatékony megoldás. A többletköltség igény a végrehajtási
rendeletekkel szabályozott feladatellátás és együttműködés részleteitől függ.
a 28. §-hoz
A Javaslatnak a Kötv. 65.§-ának (1) bekezdését módosító rendelkezése megszünteti az
előzetes nyilatkozat alkalmazási eseteinek felesleges felsorolását, egyúttal világossá teszi,
hogy a hatósági engedélyezési eljárástól független alkalmazás fel sem merülhet.
a 29. §-hoz
A Javaslat a Kötv. hatósági kötelezésekre vonatkozó 67.§-a (1)-(4) bekezdésének módosítását
tartalmazza. A hatályos rendelkezések alkalmazását nemcsak a pontatlan fogalmazás, hanem
néhány hiányosság is nehezítette. A hatályos rendelkezések nem adnak lehetőséget a
Hivatalnak arra, hogy az örökségvédelmi szabályoktól eltérően illetve engedély nélkül folyó
munkálatokat leállítsa. Azt sem teszi lehetővé a hatályos szabályozás, hogy a Hivatal a
szabálytalan munkálatokat észlelve mérlegeljen, csak az eredeti állapot visszaállítását lehetett
elrendelni, illetve az alapügyben engedélyt kiadó hatóság bevonásával volt mód az örökséget
veszélyeztető munkálatok leállítására.
Lényeges új eleme a szabályozásnak, hogy a nem teljesített kötelezettség következményeként
megjelenik az örökségvédelmi bírság is.
39
a 30. §-hoz
A Javaslatnak a Kötv. 71.§-ára vonatkozó módosítása összefügg a Javaslat 42. § o/ pontjában
szereplő módosítással. Az örökségvédelmi nyilvántartások vezetése területi rendszerben nem
megoldható, centralizálása elengedhetetlen.
A Kötv. 71.§-ának hatályos f/ pontja a muzeális intézmények működési engedélyeinek
nyilvántartására vonatkozik. Ezeket a működési engedélyeket azonban nem a Hivatal, hanem
az NKÖM adja ki, ezért erről nyilvántartást a minisztériumban kell vezetni. E rendelkezés
helyett viszont az f) pontban egy, az európai uniós tagállami kötelezettségből adódó új
nyilvántartási kötelezettség jelenik meg a törvényben. E rendelkezés összhangban van a
Hivatalnak a Kötv. 64.§ b) pontjában meghatározott feladatával.
a 31. §-hoz
A Kötv. 72.§-a új (3) bekezdését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 80.§-a rendelkezése tette szükségessé.
A régészeti lelőhelyek nyilvántartásának vezetése csaknem mindig nagy, gyakran ismeretlen
számú ügyfél értesítését teszi szükségessé. Ilyen esetben a határozat hagyományos közlése
megvalósíthatatlan, ezért a Ket. 80.§ (1) bekezdésében adott felhatalmazással kénytelen élni a
törvény.
a 32. §-hoz
A hatályos Kötv. 74.§-ának kiegészítése egyértelművé teszi, hogy az ingatlan-nyilvántartási
bejegyzések elhúzódása, a körülöttük folytatható viták nem akadályozzák a
műemlékvédelemhez és a régészethez fűződő társadalmi érdekek érvényesülését. Az
örökségvédelem valamennyi résztvevője számára nagy segítséget jelent az egyértelmű
tájékozódásban és jogalkalmazásban.
a 33. §-hoz
A Javaslat a Ket. új szabályaira tekintettel módosítja a Kötv. 75.§ (1) és (3) bekezdéseit. A
Ket. által meghatározott körben indokoltnak látjuk az egyes ügyintézési határidők esetében
eltérni az általános szabályoktól, mivel a kulturális örökség elemei szerteágazó
összefüggéseinek feltárása - akár az ügyfelek körének lehatárolását, akár a döntések
előkészítést tekintjük - az átlagosnál időigényesebb.
A Kötv. 75. § (2) bekezdésének módosítását az tette szükségessé, hogy a Hivatal „regionális”
szervezeti egységei megnevezés önálló államigazgatási szervre utal, ugyanakkor a KÖH
regionális irodái nem államigazgatási szervek, hanem hivatali osztályok. Az is problémát
jelent, hogy a regionális irodák rendszere a hazánkban jelenleg működő statisztikai-tervezési
régiók beosztásától eltérő, mert kijelölésük a műemlékek és régészeti lelőhelyek fizikai
elhelyezkedésének és koncentrációjának alapján, a hatósági eljárás minél nagyobb
hatékonyságára figyelemmel került meghatározásra.
40
a 34. §-hoz
A Kötv. 77.§ (1) bekezdésének jelenlegi megengedő jellegű rendelkezése helyett
örökségvédelmi szempontból annak kimondása látszik szükségesnek, hogy régészeti park és
régészeti bemutatóhely tényleges régészeti emlék megléte nélkül nem létesíthető.
a 35. §-hoz
A Kötv. jelenleg hatályos szövege csupán az örökségvédelemre fordított pénzeszközök
felhasználásáról szólt, ezért vált szükségessé ennek az új, a forrásokkal foglalkozó 80/A. §-
nak a beillesztése. Tartalmában, részletes megelőző elemzés alapján - az EU trendeket is
figyelembe véve - szerepelnek azok a közvetlen, illetve közvetett finanszírozási források,
amelyek lehetőséget nyújthatnak az értékvédelmi céllal életbe léptetett (tulajdoni)
korlátozások, illetve az értékeknek a közösség javára (is) történő megőrzését, bemutatását
szolgáló tevékenységekből származó többlet-terhek valamilyen mértékű kompenzálására. Az
említett paragrafus csak felsorolás szintjén említi a legfontosabb pénzügyi eszközöket, hiszen
mind az állami költségvetésből elkülönített keret, mind pedig az önkormányzatok
örökségvédelmi célokra fordított pénzeszközei közvetetten a kulturális örökségvédelem
pénzeszközei is egyben.
a 36. §-hoz
A Kötv. 81.§-ának módosítása e Javaslat által meghatározott, a módosítással pontosított
feladatok költség-fedezeti vonzatának biztosítását szolgálja, ilyen értelemben nem jelent
újdonságot, csupán realizálja a jelenleg is fennálló helyzettel kapcsolatos szabályozási
szükségletet.
a 37. §-hoz
Az örökségvédelmi bírság jogintézménye a Kötv. megalkotása óta eltelt idő alatt hatékony,
sokszor visszatartó hatású eszköznek bizonyult. A Kötv. 82.§-ának kiegészítésre mégis
szükség mutatkozik: a kulturális örökség elemei rendkívül sérülékenyek, ugyanakkor
pótolhatatlanok lévén nyilvánvalóan kárt okoz bennük az is, aki passzív magatartásával - akár
kötelezettségei elhanyagolásával - őket veszélyezteti. Szükségesnek látszott ugyanakkor -a
jogalkalmazási zavar kiküszöbölése végett- elhatárolni az intézményt az Etv. alapján
kiszabható építésügyi bírságok körétől.
a 38. §-hoz
A Javaslat egyrészt a Kötv. 86.§-ának szövegpontosítását tartalmazza, másrészt egy helyen
tárgyalja az elővásárlásra vonatozó rendelkezéseket. A Kötv-nek a Javaslat szerinti 86.§-a (4)
bekezdésének szövege gyakorlatilag megegyezik a Kötv. átmeneti rendelkezései között
szereplő 92.§ szövegével, amely szintén az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat
tartalmazza. A 92. §-t a Javaslat 45. §-ának f/ pontja hatályon kívül helyezi.
41
a 39. §-hoz
A Javaslat felhatalmazásokat kibővítő, illetve módosító rendelkezései olyan, a törvényi
szintnél mélyebbre nyúló, elengedhetetlenül szükséges szabályozásokra vonatkoznak,
amelyek:
-	a kormányrendelet szintjén az örökségvédelemnek és más nagyobb szabályozási területeken
(pl. esélyegyenlőség) az összhangját hivatottak biztosítani,
-	miniszteri rendelet szinten a korszerű, az energiaforrásokkal takarékosan bánó, a hosszú
távra szóló fenntartható használat, a „menedzsment” értelmében vett kezelés szabályainak,
eljárási rendjének meghatározása - különös tekintettel a nagy kiterjedésű, területi védelem
alatt álló „sajátos tárgyak”-ra, valamint a világörökségi területek kezelési tervére.
a 40. §-hoz (melléklet)
A kizárólagosan állami tulajdonban tartandó műemlékek listája a szükséges technikai jellegű
pontosításokat tartalmazza.
a 41. §-hoz
A hatálybalépésnél figyelembe vettük az új szabályok alkalmazásához szükséges időt, a
Javaslat 41 .§ (2) bekezdésében foglaltak a Ket. hatálybalépésével egyidejűleg lépnek
hatályba.
a 42. §-hoz
A Javaslat 42. §-ában alapvetően a szöveget pontosító rendelkezések vannak.
A módosítások egy része a „védett” és a „védetté nyilvánított” javak fogalom módosítását
tartalmazza, ezáltal egyértelművé téve, hogy a közgyűjteményekben levő, ezért a törvény
alapján védettnek minősülő javakra bizonyos rendelkezések nem vonatkoznak.
Az f/ pontban levő módosítás célja, hogy bizonyos kisebb léptékű régészeti beavatkozások,
feltárás-fajták, melyek esetében nincs szükség a komplex szakmai és hatósági eljárásra, ne az
általános engedélyezési eljárás útján, hanem speciális szakmai feltételek meghatározásával
más módon kerüljenek elbírálásra. Ezeknek a szakmai kritériumoknak a meghatározása nem
törvényi szintű szabályozást igényel, hanem elegendő a régészeti lelőhelyek feltárásának,
illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló
18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításával rendezni a kérdést.
Az l/ és ly/ pontok módosításával a kulturális javak vonatkozásában Európai Uniós
jogharmonizációs kötelezettségének tett eleget a Javaslat.
a 43. §-hoz
A Javaslat 43.§-a az Étv. módosításával lehetővé teszi, hogy a Kötv. hatálya alá nem tartozó,
de a kulturális örökség védelme szempontjából fontos információk a Hivatalnál rendelkezésre
álljanak. Számos műemléki értéket hordozó ingatlan azért nem kerül országos védelem alá,
mivel az önkormányzatok hatáskörüknél fogva - az Étv. szabályai szerint - helyi védelem alá
helyezik azokat, biztosítva ezzel az országos műemléki védelemhez nagyon hasonló joghatást.
Értelemszerű tehát, hogy a Hivatalnak helyi védettségek törléséről értesülnie kell.
42
a 44. §-hoz
A Kult.tv. 2001. évi módosítása során a kulturális javakra vonatkozó részekkel egyidejűleg
hatályon kívül helyeztek több olyan általános rendelkezést, amelynek hiánya a gyakorlatban
mutatkozott meg. A Javaslat által beiktatott 6/A.§, a 7.§ (6) bekezdésének hatályon kívül
helyezése miatti hiányosságot pótolja, 7. §-ának szövege pedig a 2001. október 8-ával
hatályon kívül helyezett 7.§ (3) bekezdése.
A Javaslat 44.§-ának (3) bekezdése, a Kötv-nek a muzeális intézmények működési
engedélyére vonatkozó szabályainak változására tekintettel szükséges módosítás.
a 45. §-hoz
A Javaslat 45.§-ában levő hatályon kívül helyezések pontosító, technikai jellegű módosítások.
43