﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16018. számú
törvényjavaslat
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2005. május
2005. évi.....törvény
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
módosításáról
1.	§
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) a
következő, új 80/A-80/B. §-okkal egészül ki:
„80/A. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő
korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében
meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva
vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati
lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati
lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
(2)	A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja
át jogi személyre, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a
továbbiakban együtt: vagyonkezelő). A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható
át a vagyonkezelési szerződés megkötéséről hozandó döntés.
(3)	A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának
kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás
feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése,
védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.
(4)	A vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva a
közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási rend,
pályázati rend szerint, ilyen hiányában - az (5) bekezdés szerinti kijelölés esetét
kivéve - az államháztartásról szóló törvényben (továbbiakban: Áht.) szabályozott
nyilvános pályázat útján ellenérték fejében lehet megszerezni, és gyakorolni. A
vagyonkezelői jogot - a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve - a
legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni.
(5)	Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának
vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot
átvállaló
a)	más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása,
b)	az önkormányzat által létrehozott közalapítvány, valamint az önkormányzat vagy
több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat által többségi részesedéssel
létrehozott gazdasági társaság és közhasznú társaság, illetőleg állam és önkormányzat
közös alapításában működő gazdasági társaság, vagy az állam többségi részesedésével
létrehozott gazdasági társaság, közhasznú társaság, ha ezek a szervezetek a közfeladat
ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként
végzik, azzal a feltétellel, hogy az állami vagy az önkormányzati többségi tulajdon a
vagyonkezelési szerződés megszűnéséig fennáll.
(6)	A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.
(7)	Az önkormányzati tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, az
erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint
történeti (régészeti) emlékek tekintetében az illetékes miniszter, a védművek és
védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása szükséges a
vagyonkezelői jog átruházásához.
(8)	A vagyonkezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a
tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló
törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is - azzal, hogy a
vagyont nem idegenítheti el, illetve arra zálogjogot, haszonélvezeti jogot nem
alapíthat, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
(9)	A vagyonkezelői jog megszűnése esetén, illetve ha a vagyonkezelő az
önkormányzati közfeladatot bármely oknál fogva nem látja el, a közfeladat ellátásának
megszervezéséért a vagyonkezelői jogot átruházó önkormányzat a felelős.
80/B. § A vagyonkezelői jog megszerzésére, megszűnésére, a vagyonkezelői szerződés
tartalmára, a vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire, a vagyonkezelő feletti
tulajdonosi ellenőrzésre az e törvényben és az Áht.-ban foglaltakat kell alkalmazni. E
törvényekben nem szabályozott egyéb kérdésekben a Ptk. szabályait kell alkalmazni.
A vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának és a vagyonkezelés
ellenőrzésének részletes szabályait a helyi önkormányzat rendeletében szabályozza.”
2.	§
Az Ötv. 88. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § (1) A helyi önkormányzat:
a)	közalapítványt hozhat létre, és közérdekű kötelezettségvállalást tehet; az általa
alapított közalapítvány alapítói jogainak gyakorlását csak a 9. § (3) bekezdésében
meghatározott személyre, szervezetre, testületre ruházhatja át;
b)	hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati
törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív állami hozzájárulás, az állami
támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési
célra átvett bevételei nem használhatók fel;
c)	dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami
hozzájárulás kivételével;
d)	dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.
(2)	A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának
(hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és
kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját bevétel.
(3)	E § alkalmazásában
a)	korrigált saját bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés,
lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját bevétel éves előirányzatának 70%-a,
b)	saját bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a
külön törvények szerint az önkormányzatot megillető bírság, az osztalékbevétel, a
megszűnt víziközmű-társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi
hozzájárulások beszedéséből származó bevétel, azon önkormányzati vagyon
bérbeadásából, üzemeltetéséből, koncessziós díjából származó bevétel, amely
ugyanazon vagyontárgyra vonatkozó felhalmozási, felújítási célú felhasználásra az
önkormányzat kötelezettséget vállalt, valamint az önkormányzat egyéb sajátos
bevételei,
c)	rövid lejáratú kötelezettség: az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön,
hitel és kamata (ide nem értve a likvid hitelt és kamatát), továbbá a több év alatt
törlesztendő kötelezettség adott évben esedékes összege (a hosszúlejáratú hitel,
kölcsön adott évre jutó törlesztő részlete és járulékai; a kötvénykibocsátás utáni
tőketörlesztés és kamat; a lízing díj; garancia és kezességvállalásból eredő éves
kötelezettség; valamint a több éven keresztül fizetési kötelezettségként jelentkező
váltótartozások és a szállítókkal szembeni tartozás több év alatt részletekben fizetendő
összegének adott évre jutó törlesztő részlete), ide nem értve a Kormány
kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket és az Európai Uniós fejlesztési
támogatások megelőlegezését szolgáló hiteleket,
d)	likvid-hitel az éven belül felvett és visszafizetett, a közszolgáltatási és
államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez felvett hitel.
(4)	A likvid-hitel nem esik az e §-ban foglaltak szerinti korlátozás alá.”
3.	§
Az Ötv. 91. §-a a következő új (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai
tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban
meghatározott körét legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi.
(6)	A gazdasági program az a helyi közösség együttműködésén alapuló stratégiai
program, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó
időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten
meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési
lehetőségekkel és az önkormányzati környezetvédelmi programmal és a
településrendezés eszközeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági
adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz
illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok
biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a
fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a helyi
területfejlesztési koncepció és településfejlesztési politika, az adó politika, befektetés-
támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit, az egyes
közszolgáltatások biztosítására vonatkozó megoldásokat.
(7)	A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon
belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági
program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-
testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a
ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.”
4.	§
Az Ötv. 92. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a közvetkező új (1)—(12) bekezdések
rendelkezései lépnek és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása
(13)	és (14) bekezdésre változik:
„92.§ (1) A helyi önkormányzat gazdálkodását (ideértve az Európai Unió által nyújtott
és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési
támogatások felhasználását is) az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2)	A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó
költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai
Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési
szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a
kifizető hatóság képviselői is ellenőrizhetik.
(3)	A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti
folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és
ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(4)	A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni,
mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű,
szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(5)	A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről a
pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső
ellenőrzési standardok figyelembe vételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése
keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.
(6)	A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-
testület az előző év november 15-ig hagyja jóvá.
(7)	A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatnál, a megyei önkormányzatnál, a
megyei jogú városi önkormányzatnál kötelező belső ellenőrzési egység létrehozása,
kivéve, ha társulás keretében látja el a belső ellenőrzést.
(8)	A (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó helyi önkormányzatnál a képviselő-testület
döntése alapján a belső ellenőrzést elláthatja
a)	a képviselő-testület hivatala,
b)	az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló személy vagy szervezet,
c)	a helyi önkormányzatok társulása.
(9)	A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet a jogszabályoknak és belső
szabályzatoknak való megfelelést, valamint gazdaságosságot, hatékonyságot és
eredményességet vizsgálva megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a jegyző és
a polgármester részére, melyeket a polgármester indokolt esetben a képviselő-testület
soron következő ülésére terjeszt elő.
(10)	A polgármester a tárgyévre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott -
éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó
költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló
ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel
egyidejűleg - a képviselő-testület elé terjeszti.
(11)	A helyi önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személy vagy szervezet
a)	ellenőrzést végez a képviselő-testület hivatalánál és az önkormányzat működésével
kapcsolatos feladatokra vonatkozóan,
b)	ellenőrzést végezhet a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési
szerveknél, a helyi önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő
gazdasági társaságoknál, közhasznú társaságoknál, a vagyonkezelőknél, valamint a
helyi önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások
felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is.
(12)	A helyi önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó
részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”
5.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.)
105. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyi önkormányzatok vagyongazdálkodásának e törvényben nem szabályozott
kérdéseit külön törvény szabályozza.”
(2)	Az Áht. a következő új 105/A-105/D. §-okkal egészül ki:
„105/A. § (1) A helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon vagyonkezelésbe adása
során a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)
80/A. §-a, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény és e törvény
rendelkezései szerint kell eljárni.
(2)	A vagyonkezelésre vonatkozó nyilvános pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az
önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint
a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás
biztonságát szavatoló tényezőket, az Ötv. 80/A. § (7) bekezdésben foglalt feladatok
esetén a sajátos védettség szempontjait, illetőleg az ellátás színvonalának emelését
szolgáló befektetések szükségességét.
(3)	A pályázati eljárásban nem vehet részt olyan szervezet, amely csőd-, felszámolási
eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy amelynek lejárt esedékességű adó- vagy
vámhatóságnál nyilvántartott, olyan végrehajtható adó-, illeték-, vám- vagy
társadalombiztosítási tartozása van, melynek megfizetésére nem kapott halasztást. Az
önkormányzati közfeladat megszervezésére vonatkozó külön törvény a pályázatból
való kizárás további eseteit állapíthatja meg.
(4)	A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a
vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles
gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot
képezni. E kötelezettség, illetve a tartalék elszámolásának és felhasználásának rendjét,
részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell meghatározni.
(5)	Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele
az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a
vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel elengedheti a bevételekben meg
nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig a kezelt vagyonnal
összefüggő hosszúlejáratú kötelezettségét. Ez esetben a (4) bekezdés szerinti
kötelezettség a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.
(6)	A (4)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését évente, a tényleges bevétel-
adatok alapján kell vizsgálni.
(7)	A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a
vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá
háruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog
megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.
(8)	A vagyonkezelési szerződés alapján az adott jog jogosultja az ingatlan
tekintetében köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
(9)	A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a
bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente
elszámolni.
(10)	A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből
származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles
nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási
tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól
egyértelműen elhatárolható legyen. Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a
vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból,
működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a
vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni.
(11)	A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített
nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó
és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett
változásokat.
(12)	A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközei után elszámolt és a
(11)	bekezdés szerint elkülönítetten nyilvántartott értékcsökkenésnek megfelelő
összeget az (5) bekezdés figyelembevételével, a vagyonkezelési szerződés szerint, a
vagyonkezelésébe vett vagyon pótlására, bővítésére, a kezelt vagyon felújítására
fordítja.
(13)	A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe
vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez)
viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési
szerződés szerint elszámolni.
105/B. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel az önkormányzati
közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére -
tartalmaznia kell:
a)	a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható
egyéb tevékenységeket, valamint
b)	a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők
igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására,
használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
c)	a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi
önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét
értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon
megjelölését,
d)	a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket,
és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
e)	a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az
ingyenesség tényét,
f)	a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal
kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és
formáját,
g)	az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon
kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal
történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h)	a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
i)	a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra
vonatkozó előírásokat,
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.
(2)	A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az
általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége
megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik
felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is
megállapíthatnak.
(3)	A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége
van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles a
vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi
változásairól a jegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni.
(4)	A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében
kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint - a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem
sértő - az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására
és okirat bemutatására.
(5)	A vagyonkezelői jog átadása nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával
összefüggésben többlet központi költségvetési támogatási igényt. A közfeladathoz
kapcsolódó alapnormatívákon felüli kiadás teherviseléséről az átadó és az átvevő
megállapodik.
105/C. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:
a)	határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam
elteltével,
b)	határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés
felmondásával,
c)	a (3)-(4) bekezdés szerinti rendkívüli felmondással,
d)	az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, illetve
e)	a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, valamint
f)	a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén.
(2)	A felmondási idő jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában:
a)	rendes felmondás esetén hat hónap,
b)	rendkívüli felmondás esetén két hónap, ide nem értve a (4) és (5) bekezdések
szerinti azonnali hatályú felmondás eseteit.
(3)	A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési
szerződését rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha
a)	a vagyonkezelő a 105/A-105/B. §-ban foglalt kötelezettségét a helyi önkormányzati
költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeket hátrányosan érintő módon, felróhatóan
megszegi,
b)	a vagyonkezelő, az ellene a szerződéskötés előtt megindult csőd- vagy felszámolási
eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy nem tájékoztatja, illetőleg a
vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási
eljárás indul,
c)	a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása
több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.
(4)	Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott
önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a
vagyonban kárt okoz.
(5)	Az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény a vagyonkezelési
szerződés rendkívüli és azonnali felmondásának további eseteit határozhatja meg.
(6)	A helyi önkormányzatnak a vagyonkezelői jog megszűnésekor gondoskodnia kell
az ingatlan-nyilvántartásból való törléséről.
105/D. § A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelésbe adása
illetékmentes.”
(3)	Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a
kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi
önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi
önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a
vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát
átengedni - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály
kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján,
a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:
a)	az értékesítési célt szolgáló dolgokra,
b)	a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra,
c)	a kincstári vagyon bérbeadásra, használatba adásra, KVI általi vagyonkezelésbe
adására, amennyiben az az államháztartás alrendszereihez tartozó szerv számára vagy
bármely személy számára közérdekből történik,
d)	kincstári vagyon cseréjére,
e)	a kincstári vagyon 109/D. § (6) bekezdésében megjelölt értékesítésére,
f)	a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés szerinti
vagyonkezelésbe adására.”
6.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. §-ának a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg
annak jogosultjai jegyezhetők be:)
„a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi
jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon
esetében a vagyonkezelői jog,”
7. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetést
követő hónap utolsó napján lép hatályba.
(2)	Az e törvény 3. §-ával megállapított Ötv. 91. §-ának (6)-(7) bekezdéseiben foglalt
rendelkezéseket első alkalommal a 2006. évi önkormányzati választások után kell
alkalmazni.
(3)	Az e törvény 4. §-ával megállapított Ötv. 92. § (7) bekezdése 2007. január 1-jén
lép hatályba.
I N D O K O L Á S
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Á l t a l á n o s i n d o k o l á s
A Javaslat a vagyonkezelői jog létesítésének és megszűnésének feltételeit, illetőleg a
vagyonkezelési szerződés lényeges szabályait, az önkormányzati kötelezettségvállalás
szabályainak pontosítását, valamint az önkormányzatok belső ellenőrzésének EU
előírásoknak megfelelő szabályait tartalmazza.
Az önkormányzati tulajdon védelmének érdekében, az önkormányzatok részére
indokolt lehetővé tenni - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénynek
(továbbiakban: Áht.) a kincstári vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályaihoz
hasonlóan - a vagyonkezelői jog intézményének alkalmazását. A vagyonkezelői jog
azt biztosítja, hogy az önkormányzat a tárgyi eszközök tulajdonát megtartva, a
közfeladat ellátását önkormányzati szektoron kívüli más gazdálkodó szervezetre, azaz
a vagyonkezelőre oly módon bízza, hogy az a vagyonkezelési szerződés alapján a
vagyont birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. Ezzel megvalósul az
önkormányzati vagyon védelme.
Lehetővé válik, hogy a magánszektorba tartozó vagyonkezelő (ide értve az
önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságokat is), de más
önkormányzat, illetőleg helyi önkormányzatok társulása is a számviteli törvény alapján
a vagyonkezelésbe átvett vagyont saját könyveiben eszközként mutassa ki a
kötelezettségekkel szemben. A vagyonkezelő az általa végzett közszolgáltatásnál ily
módon az átvett tárgyi eszközök értékcsökkenését költségként érvényesítheti. A
vagyonkezelői jog megszűntével ugyanakkor a tulajdonos önkormányzat részére a
vagyont legalább az átvett értéken kell visszaszolgáltatnia.
Az önkormányzati vagyon védelmét szolgálja azon előírás is - az Áht.-ban
szabályozott kincstári vagyonkezelői jog előírásaival azonosan - hogy az
önkormányzati tulajdont a vagyonkezelő nem idegenítheti el, illetve arra zálogjogot,
haszonélvezeti jogot nem alapíthat, továbbá a vagyonkezelői jogot másra nem
ruházhatja át.
Az önkormányzat kötelező közfeladatai ellátásának egyre nagyobb körét bízhatja a
magánszférára (pl. egészségügy, oktatásügy). Ennek során a vagyonkezelési jog
intézménye az önkormányzatok választási lehetőségét bővíti a feladatellátásban, a
tulajdonukban lévő vagyon védelmének megvalósulásával. A Javaslat az
önkormányzat képviselő-testületére bízza, hogy a közfeladat ellátásával együtt - és
annak ellátásához szükséges - korlátozottan forgalomképes és forgalomképes
vagyonának mely körét adja át ily módon a vállalkozónak, azaz a vagyonkezelőnek.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a vagyonkezelői jog átadása nem történhet meg az
önkormányzatok tulajdonában lévő, a bérbeadás céljára szolgáló lakások és nem lakás
céljára szolgáló helyiségek ingatlankezelése tekintetében, legyenek azok
önkormányzati tulajdonban lévő lakó-, vagy vegyesrendeltetésű épületben, illetve
társasházban. Az önkormányzati bérlemények ingatlankezelése körül számos
rendezetlen kérdés van, azonban azok speciális szabályozása csak a lakástörvény
keretében oldható meg.
A törvényjavaslat pontosítja a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves
kötelezettségvállalásának (hitelkorlátnak) szabályait. E tekintetben kibővíti a
figyelembe vehető saját bevételeket. A rövid lejáratú kötelezettség tartalma továbbá
egyértelművé vált, mert részletezi a kötelezettségek körét és pontosabb lett a több éven
keresztül fizetési kötelezettségként jelentkező váltótartozások és a szállítókkal
szemben jelentkező tartozások több év alatt fizetendő összegével.
Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére a Javaslat egyértelművé teszi az
önkormányzatok számára a gazdasági program célját, szakmai szempontjait és
időtartamát.
Az új szabályok szerint a helyi önkormányzatoknak államháztartási pénzügyi
ellenőrzésüket folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső
ellenőrzés útján kell ellátniuk. Ezáltal megvalósulhat a közösségi vívmányoknak és a
nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak megfelelő államháztartási belső pénzügyi
ellenőrzési rendszer.
R é s z 1 e t e s i n d o k o 1 á s
Az 1. §-hoz
A helyi önkormányzatok vagyongazdálkodásában a vagyonkezelői jog létesítése egy
lehetőség a közfeladatok hatékonyabb ellátásához. A helyi önkormányzat képviselő-
testülete döntheti el, hogy a tulajdonában lévő vagyona tekintetében akar-e
vagyonkezelői jogot létesíteni, vagy sem.
Amennyiben az önkormányzat a vagyonkezelői jog intézményét alkalmazni kívánja,
akkor rendeletében kell meghatároznia, hogy a tulajdonában lévő korlátozottan
forgalomképes, illetőleg forgalomképes vagyon mely körére - kivéve a tulajdonában
lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre - létesít vagyonkezelői jogot. A
meghatározott vagyoni körben csak a képviselő-testület dönthet atekintetben is, hogy a
vagyonkezelői jogot kire ruházza át.
A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel ruházható át jogi személyre, illetőleg
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. Ezek lehetnek önkormányzati
tulajdonban lévő, vagy attól függetlenül alapított gazdasági társaságok, közhasznú
szervezetek, egyházak, közalapítványok, stb.. Nem zárható ki, hogy az önkormányzat
képviselő-testülete a vagyonkezelői jogot más önkormányzatra, illetőleg
önkormányzatok társulására ruházza át.
Az Áht. alapján az önkormányzat az általa alapított költségvetési szerv részére köteles
gondoskodni a közfeladat ellátásához szükséges vagyonról, a vagyon ingyenes
használatba adásával. Ezért a vagyonkezelői jogot az önkormányzatok saját
költségvetési szerveire nem indokolt kiterjeszteni.
Fontos szabály, hogy a vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati
közfeladatok ellátásának kötelezettségét. Kiszélesíti viszont a közfeladat ellátásának
lehetséges módjait, és a legbiztonságosabban védi az önkormányzat tulajdonát.
Ugyanis a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe átvett vagyont nem idegenítheti el,
zálogjogot, haszonélvezeti jogot nem alapíthat rá, a vagyonkezelői jogot nem
ruházhatja át, és mivel a vagyon hosszúlejáratú kötelezettségként szerepel a
vagyonkezelő számviteli nyilvántartásában, az más személy követelésének
kielégítésére nem használható fel.
A vagyonkezelői jog átadása jellemzően a közfeladat-ellátás feltételeinek biztosítása
érdekében történik, oly módon, hogy az önkormányzati vagyon jogi, természetbeni,
műszaki állaga és értéke is védelemben részesüljön.
A vagyonkezelői jogot közfeladathoz kapcsolva a közfeladatot szabályozó ágazati
törvényekben szabályozott feltételek mellett, szabályozott eljárási rend szerint lehet a
vagyonkezelőnek megszerezni. A legjobb vagyonkezelő kiválasztása nyilvános
pályázat útján történhet. A pályázati eljárást szabályozhatja a közfeladat ellátásáról
rendelkező ágazati törvény, ha ilyen nincs, akkor a részletes szabályokat az Áht.
határozza meg.
Az önkormányzat által létrehozott közalapítványok, valamint önkormányzat, vagy
több önkormányzat által többségi részesedéssel létrehozott gazdasági társaságok,
közhasznú társaságok, esetleg állam és önkormányzat közös alapítású társaságai -
amelyek jelenleg is végzik az adott közfeladatot - ingyenes kijelöléssel lehetnek
vagyonkezelők. Ez a kivételes szabály a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
LXV. törvény 9. §-ára épül, amely biztosítja az önkormányzatok számára
közfeladataik ellátására gazdasági társaság alapítását.
Továbbá ha az önkormányzat közoktatási feladatát pl. átadja a megyei
önkormányzatnak, akkor lehetősége van a feladatátadással együtt az önkormányzati
tulajdonra vonatkozó vagyonkezelői jogot átadni a feladatátvevőnek. A közigazgatási
korszerűsítési rendszeréhez illeszkedik az a szabály is, hogy az önkormányzatok
társulása, illetőleg a többcélú kistérségi társulás részére a közfeladattal együtt az
önkormányzati tulajdont vagyonkezelői joggal ruházza át.
Az önkormányzati tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, az erdők,
véderdők, a műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek
tekintetében az illetékes miniszter, a védművek és védelmi létesítmények (pl.
óvóhelyek) esetében a feladatellátásért felelős miniszter/szerv hozzájárulása szükséges
a vagyonkezelői jog átadásához.
A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei
-	ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési
kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, illetve arra zálogjogot,
haszonélvezeti jogot nem alapíthat, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem
ruházhatja át.
A vagyonkezelői jog megszerzésére, megszűnésére, a vagyonkezelői szerződés
tartalmára, a vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire, a vagyonkezelő feletti
tulajdonosi ellenőrzésre a külön törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A
vagyonkezelői jog gyakorlásának részletes szabályait és a vagyonkezelés ellenőrzését
a helyi önkormányzat rendeletében szabályozhatja.
A vagyonkezelői jog megszűnése esetén, illetve ha a vagyonkezelő az önkormányzati
közfeladatot bármely oknál fogva nem látja el, a közfeladat ellátásának
megszervezéséért a vagyonkezelői jogot átruházó önkormányzat a felelős. Ez a
szabály egyértelművé teszi azt, hogy az önkormányzat a vagyonkezelésbe adással nem
mentesül a feladat-ellátási kötelezettség alól.
A 2. §-hoz
A Javaslat a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának
szabályait pontosítja.
Az éves kötelezettség mértékét érintő „hitelfelvételi korlát” számítása során a saját
bevételben számba vételre kerülhet a még meg nem fizetett érdekeltségi
hozzájárulásból származó bevétel, továbbá azon önkormányzati vagyon
bérbeadásából, üzemeltetéséből, koncessziós díjából származó bevétel, amely
ugyanazon vagyontárgyra vonatkozó felhalmozási, felújítási célú felhasználására az
önkormányzat kötelezettséget vállalt. A megszűnt víziközmű társulat vagyonát
ugyanis a települési önkormányzat részére át kell adni. Ennek során a víziközmű volt
tulajdonosának a zárómérleg-mellékletei és okiratok alapján át kell adnia az
önkormányzat számára a még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásból származó
követeléseket és a hitelállományt. A kötelezettségek között ezideig csak az átvett
hitelállomány szerepelt, azonban a saját folyó bevételek között a meg nem fizetett
érdekeltségi hozzájárulásból származó bevételék számbavételére nem volt mód, amely
szűkítette az önkormányzatok „hitelfelvételi korlátját”.
A rövid lejáratú kötelezettség tartalma egyrészről egyértelművé vált, mert részletezi a
kötelezettségek körét, másrészt pontosabb lett a több éven keresztül fizetési
kötelezettségként jelentkező váltótartozások és a szállítókkal szemben jelentkező
tartozások több év alatt fizetendő összegével.
A 3. §-hoz
Az önkormányzatok részére a törvény már 1990-ben előírta a gazdasági program
készítését, azonban ezen előírásnak az önkormányzatok legtöbbje nem tett eleget,
leginkább azért, mert nem volt számukra világos, hogy gazdasági program alatt mit
kell érteni. A Javaslat ehhez nyújt segítséget az önkormányzatok számára, mert
meghatározza a gazdasági program célját, szakmai szempontjait és időtartamát.
A 4. §-hoz
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik követelménye az államháztartási belső
pénzügyi ellenőrzési rendszer közösségi jog szerinti átalakítása. Az államháztartási
pénzügyi ellenőrzési rendszerét - amely kiterjed az államháztartás valamennyi
alrendszerére - az Áht. szabályozza. Az Áht. 120-123. §-ai alapján az államháztartás
belső pénzügyi ellenőrzése folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési
tevékenységből, valamint a belső ellenőrzési tevékenységből áll.
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés alapján a költségvetési
szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és
működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források
szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység,
amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét
növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében
rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az
ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak
hatékonyságát. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést,
valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső
ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv
vezetője részére.
A belső ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az Áht.-ban szereplő felhatalmazás
alapján kiadott, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.)
Korm. rendelet szabályozza.
A Javaslat a helyi önkormányzatoknál a közösségi vívmányoknak és a nemzetközi
belső ellenőrzési standardoknak megfelelő pénzügyi ellenőrzési rendszer szabályait
teszi teljes körűvé.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az államháztartásról szóló törvényben állapítja meg a vagyonkezelői jog
megszerzésére, a vagyonkezelői szerződésre, a vagyonkezelői jog megszüntetésére, a
vagyonkezelői jog tartalmára, a vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire, a
vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat.
A Javaslat az Áht. 105/A. §-ában megállapítja a vagyonkezelésbe adáshoz - ha az
önkormányzati közfeladatot szabályozó ágazati törvény nem tartalmaz rendelkezést -
a vagyonkezelésre vonatkozó nyilvános pályázati kiírás tartalmi követelményeit, pl.
műemléki épület esetén a kiírásnak tartalmaznia kell a sajátos védettség szempontjait.
Tartalmazza továbbá a pályázatból való kizárás eseteit.
A vagyonkezelői jog megszerzésének fontos feltétele, hogy a vagyonkezelő a vagyon
felújításáról, pótlólagos beruházásáról - legalább a vagyoni eszközök elszámolt
értékcsökkenésnek megfelelő mértékben - gondoskodjék. A kötelezettség részletes
tartalmát a vagyonkezelési szerződésben meg kell határozni. Lehetőség nyílik arra is,
hogy ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amelyet nem vagyonszerzés
céljából, nem piaci alapon végez (bevételének több mint fele az államháztartás
valamely alrendszeréből származik), a helyi önkormányzat a vagyonkezelési
szerződésben elengedheti a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenés
erejéig a kezelt vagyonnal összefüggő kötelezettséget.
A vagyonkezelői jog megszerzése írásban megkötött vagyonkezelői szerződéssel
történhet. Ingatlan esetében a vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges. Erről az önkormányzat köteles
gondoskodni.
A Javaslat megállapítja, hogy a vagyonkezelőnek a kezelésbe vett vagyonról, a
vagyonnal szerzett bevételekről milyen elkülönített nyilvántartást, elszámolást kell
vezetnie, és adatot kell szolgáltatnia a tulajdonos önkormányzat részére.
A Javaslat az Áht. 105/B. §-ában a vagyonkezelői jog megteremtésének alapját képező
vagyonkezelési szerződésnek minden lényeges előírását tartalmazza, melyet a polgári
jogi szerződés általános tartalmi kellékein túlmenően a vagyonkezelői szerződés
megkötésénél figyelembe kell venni. Ilyen többek között, hogy ha a vagyonkezelő a
közfeladat ellátásához alvállalkozót von be (pl. a közétkeztetés, mosodai feladat
ellátására), akkor az ehhez szükséges vagyontárgyak (számviteli fogalmak szerint:
eszközök) részükre használatba adhatók. A szerződésnek továbbá tartalmaznia kell a
vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét. Előírja mindazokat a további
szabályokat is, amelyeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell (a
vagyonkezelésbe vett vagyonnal összefüggő könyvvezetési, beszámoló készítési,
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekkel), illetőleg azt, hogy a
vagyonkezelőnek tűrnie kell a tulajdonosi ellenőrzést. A vagyonkezelői jog alapján
ellátott közfeladat többlet központi költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.
A Javaslat az Áht. 105/C. §-ában a vagyonkezelői jog megszűnésének, illetőleg a
vagyonkezelési szerződés felmondásának eseteit fogja össze.
A Javaslat az Áht. 108 §-ának (1) bekezdését módosítja, amikor az államháztartás
alrendszeréhez kapcsolódóan - a kincstári vagyon kezelésbe adása mellett - a helyi
önkormányzat rendeletében meghatározott vagyonra is kiterjeszti a vagyonkezelői jog
létesítésének lehetőségét.
A 6.§-hoz
A Javaslat az önkormányzati tulajdonra vonatkozó vagyonkezelői jog létesítése
kapcsán az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényekben szükségessé váló
módosításokat vezeti át.
A 7. §-hoz
A Javaslat hatályba léptető rendelkezéseit tartalmazza.