﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16019. számú
törvényjavaslat
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési
miniszter
Budapest, 2005. május
2005. évi ...
törvény
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
módosításáról
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.)
módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1.	§
Az Lt. 2. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésnek]
„d) az f) pontjában említett feladatot - a honvédelmi miniszter által ellátott katonai
légtérrendészeti feladat kivételével - a belügyminiszter;”
[látja el.]
2.	§
Az Lt. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A katonai légügyi hatósági eljárási díj megfizetése alól mentesül:
a)	a Magyar Állam;
b)	a helyi önkormányzatok és azok társulásai;
c)	a Magyar Honvédség és a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és
felügyelete alá tartozó szervezetek;
d)	a Határőrség, a Rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-
végrehajtási szervezet, a Vám- és Pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, az állami és
hivatásos önkormányzati tűzoltóság;
e)	az állami (honvédelmi és rendvédelmi) szervezetek által - nemzetközi
megállapodás alapján - bérelt, lízingelt légijárművek bérbeadója, lízingbeadója.”
3.	§
Az Lt. 3/A. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az illetékes légiközlekedési hatóság jogosult]
„e) a külön jogszabály szerinti nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók
és meghatalmazott ügynökök”
[személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó
különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági
minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából -
nyilvántartani.]
4.	§
Az Lt. a „Hatósági jogkör” címet követően a következő 3/C. §-sal egészül ki:
„3/C. § (1) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében
-	nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - meghatározott típusú
légijárművekre, légiközlekedéssel kapcsolatos termékekre, alkatrészekre,
berendezésekre vonatkozóan légialkalmassági határozatot bocsát ki. Az eljárásban
az ügyfél jogai az érintett típushoz tartozó minden, a Magyar Köztársaság Állami
Légijármű Lajstromba vett légijármű tulajdonosát és bérlőjét megilletik.
(2)	A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében -
nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - üzemben tartási határozatban
megtilthatja, korlátozhatja, bizonyos feltételek teljesítéséhez kötheti a légijárművekkel
való üzemelést. Az eljárásban az ügyfél jogai a határozattal érintett minden légijármű
tulajdonosát és üzemben tartóját megilletik.
(3)	A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében -
nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - a légiközlekedés biztonságát
veszélyeztető helyzet észlelése esetén a légiforgalmi szolgálatokra és az
552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott bejelentett
szervezetekre vonatkozóan légiforgalmi biztonsági határozatot bocsát ki.
(4)	A légiközlekedési hatóság a polgári légiközlekedés védelmének szabályait
megállapító kormányrendeletben foglalt feladatainak ellátása érdekében -
nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - a 67. § (1) bekezdésben
foglalt szervezetekre és személyekre, illetve ezek meghatározott körére vonatkozóan
nemzeti légiközlekedés védelmi határozatot bocsát ki.
(5)	A légiközlekedési hatóság (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozata ellen
közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti
eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet, azonban ellene a
közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági
felülvizsgálatnak helye van.
(6)	A (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozat anyagi jogi okból történő
módosítása vagy visszavonása, illetve bírósági felülvizsgálat eredményeként történő
hatályon kívül helyezése esetén a légiközlekedési hatóság azonos tényállás alapján
más ügyekben hozott határozatait - a határozat közlésétől számított egy éven túl is -
megfelelően módosítja vagy visszavonja.
(7)	Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozatokat a légiközlekedési hatóság a
honlapján és a közlekedésért felelős minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(8)	Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozattal kapcsolatos eljárásra az e §-
ban meghatározott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt kell
alkalmazni.”
5.	§
(1)	Az Lt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Külföldi állami légijárműnek a magyar légtérbe való berepüléséhez - a (3) és (4)
bekezdésben foglalt kivétellel - a légiközlekedési hatóság a Külügyminisztérium, a
katonai légügyi hatóság, továbbá a külön jogszabályban megjelölt polgári és katonai
nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájárulásával ad engedélyt.”
(2)	Az Lt. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot teljesítő
külföldi állami légijárműnek feladata végrehajtásával összefüggésben repülési tervet
nem kell benyújtania, a magyar légtérbe történő berepülését - a Kormány előzetes
döntése alapján - a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság Ügyeletes
Tábornoka engedélyezi.”
6.	§
Az Lt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A feltartóztatott légijárműnek a leszállásra való felszólítást, illetőleg jelzést
haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő légijárművet a
nemzetközi jogban elfogadott eszközökkel (pl. állami légijármű által) kényszeríteni
lehet, azonban a légijármű ellen - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló
2004.	évi CV. törvény 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetek
kivételével - nem alkalmazható fegyver, és a légijármű fedélzetén lévő személyek és
a légijármű biztonsága más módon sem veszélyeztethető.”
7.	§
Az Lt. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magyar állami légijármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés. A honvédelmi
miniszter az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza a szövetséges fegyveres
erők kötelékében alkalmazni tervezett állami légijárműveken az alacsony láthatóságú
felségjel felfestését.”
8. §
Az Lt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az üzemben tartási engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki. Ha a kérdéses
berendezés részben vagy egészében rádióberendezés, abban az esetben a
légiközlekedési hatóság az engedélyt a hírközlési hatósággal egyetértésben - a
külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén - adja ki.”
9.	§
Az Lt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgári légijárművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési tevékenység
és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés - a külön
jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén - a légiközlekedési
hatóságnak a hírközlési hatósággal egyetértésben kiadott engedélyével és
feltételeivel tartható üzemben.”
10.	§
Az Lt. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Állami légijárművel az állami célú légiközlekedésben folytatott légi szállítás
biztonsági feltételeit a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.”
11.	§
Az Lt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 172. §-ának d)
pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőterek közül az állam kizárólagos
tulajdonába a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér
a)	földterülete a rajta lévő felépítményekkel együtt,
b)	a légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezései és
eszközei, továbbá
c)	a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények
tartoznak.”
12.	§
Az Lt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvános repülőtér - a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér
kivételével - és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és
megszüntetésére - a Kormány előzetes egyetértése alapján - a miniszter a
területileg illetékes települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzattal egyetértésben
ad engedélyt.”
13.	§
Az Lt. 41. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § (2)-(5)
bekezdésének jelölése (5)-(8) bekezdésre változik:
„(2) A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint
az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér
esetében az (1) bekezdés szerinti díj megállapításának elveit és módszerét a
miniszter - a pénzügyminiszterrel együttesen - rendeletben állapítja meg az egyenlő
bánásmód, az átláthatóság és az adott szolgáltatással felmerülő költségek
figyelembevételével.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott rendelet alapján a repülőtér üzemben tartója
az (1) bekezdés szerinti díj meghatározásának részletes szabályait szabályzatban
állapítja meg. A szabályzatot - annak tervezett hatálybalépését legalább 60 nappal
megelőzően - a légiközlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából be kell
nyújtani. A légiközlekedési hatóság a szabályzatot határozatával hagyja jóvá,
amelyet felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A
légiközlekedési hatóság a jóváhagyó határozatát a szabályzattal együtt
nyilvánosságra hozza, és a szabályzatban foglaltak teljesítését ellenőrizheti.
(4)	A légiközlekedési hatóság (3) bekezdésben meghatározott tevékenysége nem
zárja ki az egyéb jogszabályokban megállapított ellenőrzési jogok érvényesülését a
díjak és az egyéb szerződési feltételek tekintetében.”
14.	§
Az Lt. 45. §-a és az előtte lévő cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Működtetés
45. § (1) A Magyar Állam és a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér
vagyonkezelője közötti vagyonkezelési szerződésnek - a külön jogszabályokban
meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a repülőtér fejlesztésére, felújítására,
karbantartására, a leszállási, repülőtér-használati díjak beszedésére, az
utasforgalmat szolgáló létesítmények, valamint a poggyász, az üzem- és kenőanyag,
az áruk és postai küldemények kezelésére szolgáló létesítmények üzemeltetésére (a
továbbiakban együtt: működtetés) vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat is.
(2)	A vagyonkezelői jog átruházásához a kincstári vagyonért felelős miniszter
egyetértése szükséges.
(3)	A működtetést, illetve a működtetés körébe tartozó egyes tevékenységek
gyakorlását a vagyonkezelő harmadik személy részére nem engedheti át.
(4)	A repülőtér üzemeltetésével összefüggő, az (1) bekezdésben meg nem jelölt
egyéb tevékenységekre (pl. földi kiszolgálás) - amennyiben nem jár együtt a
létesítmények fejlesztésével, felújításával, karbantartásával - az (1) bekezdésnek a
működtetés jogára vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(5)	A repülőtér üzemben tartóját - a külön jogszabályban foglaltakra is figyelemmel -
az általa üzemeltetett földi kiszolgáló létesítmények és berendezések használatára
irányuló, a földi kiszolgálási tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet
vonatkozásában fennálló szerződéskötési kötelezettség terheli.”
15.	§
Az Lt. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait
a honvédelmi miniszter - a miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.”
16.	§
Az Lt. 52/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52/A. § A NATO műveleti és a nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti
légijármű részére a légvédelmi célú feladat végrehajtása során a légiforgalom
irányítására kijelölt szerv - a légiforgalomban részt vevők biztonságának
figyelembevételével - szabaddá teszi a légvédelmi irányító által igényelt légteret.”
17.	§
(1)	Az Lt. ÖTÖDIK RÉSZE VI. Fejezetének „Légiközlekedési balesetek és
repülőesemények” címe helyébe a következő rendelkezés lép:
[ÖTÖDIK RÉSZ
A LÉGI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG
VI. Fejezet]
„Légiközlekedési balesetek, repülőesemények és rendellenességek’
(2)	Az Lt. 64. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szakmai vizsgálat keretében vizsgálni kell azt a repülés tartama alatt
bekövetkező, légiközlekedési balesetet nem okozó esetet is, amely a légiközlekedés
és az üzemelés biztonságát hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja (a
továbbiakban: repülőesemény), illetve az olyan működési zavart, hibát, hiányosságot,
vagy más szabálytalan körülményt, amely a repülésbiztonságot befolyásolhatja vagy
befolyásolhatta, de amely nem okozott balesetet vagy repülőeseményt (a
továbbiakban: rendellenesség.)
(3)	A szakmai vizsgálat célja a légiközlekedési baleset, a repülőesemény, illetve a
rendellenesség okának és körülményeinek megállapítása és a hasonló esetek
megelőzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése. A szakmai
vizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása.”
(3)	Az Lt. 64. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakmai vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak.”
18.	§
(1)	Az Lt. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgári légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel,
repülőeseménnyel, a polgári légiközlekedést érintő rendellenességgel kapcsolatos
szakmai vizsgálat elvégzésére a miniszter által alapított szerv (a továbbiakban:
polgári kivizsgáló szerv) illetékes. A polgári kivizsgáló szerv független a
légiközlekedési hatóságtól, a repülőtér üzemben tartójától, a légijármű gyártásával,
üzemben tartásával, karbantartásával és javításával, valamint a légiforgalom
irányításával foglalkozó szervtől, továbbá bármely más természetes vagy jogi
személytől, akinek (amelynek) érdeke ellentétben áll a polgári kivizsgáló szerv
feladatával.”
(2)	Az Lt. 65. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A külön jogszabályban meghatározott súlyosnak nem minősülő repülőesemény,
rendellenesség szakmai vizsgálatát a polgári kivizsgáló szerv és az állami kivizsgáló
szerv (a továbbiakban: illetékes kivizsgáló szerv), a légijármű vagy repülőtér
üzemben tartójának, illetve a légiforgalmi szolgálatnak a hatáskörébe utalhatja (a
továbbiakban: üzemben tartói vizsgálat).
(4)	Az illetékes kivizsgáló szerv jogosult a légiközlekedési baleset, repülőesemény,
rendellenesség szakmai vizsgálatához szükséges mértékben a légiközlekedési
balesettel, eseménnyel, rendellenességgel érintett személyek személyes és
egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges
adatait kezelni.”
(3)	Az Lt. 65. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A polgári kivizsgáló szerv a légiközlekedési balesetekre, a repülőeseményekre
és a légiközlekedést érintő rendellenességekre vonatkozó adatok összegyűjtésére,
értékelésére, feldolgozására és tárolására szolgáló rendszert hoz létre, működteti
azt, és elvégzi a tárolt adatok terjesztésével, cseréjével összefüggő feladatokat.
(6)	A polgári kivizsgáló szerv az (5) bekezdésben meghatározott adatbázisban tárolja
továbbá a légiközlekedési hatóság által összegyűjtött, értékelt, a légiközlekedés
biztonságát veszélyeztető, külön jogszabályban meghatározott légiközlekedés
védelmi jellegű eseményekre vonatkozó adatokat is, a tagállamok közötti
adatcseréhez szükséges mértékben.
(7)	A polgári kivizsgáló szerv az (5) és (6) bekezdésben rögzített adatokat saját
adatbázisában tárolja és azokat személyazonosításra alkalmatlan módon az Európai
Bizottság és a tagállamok rendelkezésére bocsátja, illetve teljesíti az egyéb
nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeket. Ezen adatbázisban rögzített adatok
csak az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.”
19.	§
Az Lt. 65/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az illetékes kivizsgáló szerv vezetője a légiközlekedési baleset, illetve
repülőesemény vizsgálatára szakmai bizottságot alakít és küld ki. Nem súlyos
repülőesemény, illetve rendellenesség esetén - ha az eset jellege megengedi -
elegendő szakmai kivizsgáló kijelölése.”
20.	§
(1)	Az Lt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben
a)	a l égijármű vagy a repülőtér üzemben tartója,
b)	légiforgalmi szolgálatot, illetve a földi kiszolgálással kapcsolatos feladatot ellátó
személy,
c)	a légijármű személyzete,
d)	a légijármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze tervezésével,
gyártásával, karbantartásával vagy módosításával foglalkozó személy,
e)	a karbantartási célú átvizsgálásról vagy üzembe helyezésről szóló igazolást
aláíró személy,
f)	a légi navigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával,
javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos
feladatot ellátó személy
légiközlekedési balesetet, repülőeseményt, illetve rendellenességet észlel, köteles
azt haladéktalanul jelenteni az illetékes kivizsgáló szervnek. A bejelentőt
munkáltatója részéről - bejelentése miatt - nem érheti hátrány.”
(2)	Az Lt. 66. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a § (3) bekezdésének
jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) A légiközlekedési balesetnek, repülőeseménynek nem minősülő
rendellenességek tájékoztató jellegű felsorolását, valamint a bejelentők védelmére
vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.”
21.	§
Az Lt. 66/A. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az e törvényben és más jogszabályban előírt]
„g) légiközlekedés védelmére”
[vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.]
22.	§
(1)	Az Lt. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A légiközlekedés védelme - a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények
megelőzése és a jogellenes cselekmények felszámolása - a repülőterekre, a
légtérben tartózkodó személyszállítást és árufuvarozást végző légijárművekre, a földi
kiszolgáló és karbantartó szervezetekre, a földön telepített légi navigációs
berendezésekre és a légiközlekedésben részt vevő személyekre terjed ki.”
(2)	Az Lt. 67. §-ának (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A légiközlekedés védelmének költségeit az állam, a repülőtér, valamint a
légitársasági légijármű üzemben tartója - jogszabályban meghatározott módon és
mértékben - közösen viselik. A költségek a repülőtér használóira és a légiutasokra
átháríthatók.
(4)	A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint
az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér
üzemben tartója a légiközlekedési hatóságnak felügyeleti díjat köteles fizetni. A
felügyeleti díj éves mértéke - a forgalmi statisztika szerinti utasszám alapján -
utasonként 25 forint - de maximum évi 160 millió forint - melyet negyedéves
részletekben, az adott negyedév forgalmi statisztikai adatai alapján a negyedévet
követő hónap huszadik munkanapjáig forintban kell a légiközlekedési hatóság
számlájára átutalni. A maximumként megállapított díj összege 2006-tól kezdődően a
Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árindex mértékével
évente automatikusan növekszik.
(5)	A felügyeleti díjat a légiközlekedési hatóság csak a légiközlekedés védelmével
kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.
(6)	A légiközlekedés védelme érdekében - külön jogszabályban meghatározott
körben és eljárási rend szerint - a munkavállalókat, illetve eseti munkavégzés
céljából a repülőtér nyilvánosság számára hozzá nem férhető zárt területére kíséret
nélkül belépő személyeket az illetékes szervek az érintettek tudomásával,
törvényben meghatározott módon ellenőrzik.”
(3)	Az Lt. 67. §-a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdésben meghatározottak közül a légiközlekedés területén nem
foglalkoztatható, a repülőtér zárt területére nem léphet be, aki
a)	szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és nem
mentesült a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alól;
b)	állam elleni, az emberiség elleni, a közbiztonság elleni (kivéve: veszélyes eb
tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése, tiltott állatviadal szervezése,
tiltott szerencsejáték szervezése), hivatalos személy elleni bűncselekmény,
valamint szándékos emberölés, személyi szabadság megsértése, emberrablás,
emberkereskedelem, embercsempészet, erőszakos közösülés, szemérem elleni
erőszak, államtitoksértés, szolgálati titoksértés, közveszéllyel fenyegetés,
garázdaság, visszaélés kábítószerrel, számítástechnikai rendszer- és adatok
elleni bűncselekmény, számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai
intézkedés kijátszása, pénzhamisítás, csempészet és vámorgazdaság
bűncselekmény elkövetése miatt a bűntettesek nyilvántartásában szerepel;
c)	lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás,
orgazdaság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték és a bűntettesek
nyilvántartásában szerepel;
d)	bűntett, illetve 3 évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés-büntetéssel
büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt
áll;
e)	ezzel nemzetbiztonsági érdeket sért.
(8)	A Rendőrség, illetve - a szakszolgálati engedéllyel kapcsolatban - az illetékes
légiközlekedési hatóság a bűntettesek nyilvántartásában és a büntetőeljárás alatt
állók nyilvántartásában a (7) bekezdés a)-d) pontjában, valamint a Nemzetbiztonsági
Hivatal a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásaiban a (7) bekezdés e)
pontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére jogosult
a)	a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően, valamint a
foglalkoztatás ideje alatt,
b)	a szakszolgálati engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően,
c)	a repülőtér zárt területeire történő belépést megelőzően.
(9)	A Rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal a (8) bekezdésben meghatározott
ellenőrzés alapján felmerülő kizáró ok fennállásának tényéről vagy annak hiányáról a
repülőtér zárt területére belépésre jogosító engedélyt kiállító szervet tájékoztatja.”
23.	§
Az Lt. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány - a miniszter, a légügyi főigazgató, a belügyminiszter, a honvédelmi
miniszter, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a Határőrség országos parancsnoka,
az országos rendőrfőkapitány, valamint az Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság főigazgatója részvételével - Légiközlekedés Védelmi Bizottságot (a
továbbiakban: Bizottság) hoz létre.”
24.	§
(1) Az Lt. 71. §-a 10. pontjának h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény alkalmazásában
légiközlekedési tevékenység:]
„h) a légvédelmi készenléti repülések kivételével az állami légijárművel végzett
repülés;”
(2)	Az Lt. 71. §-a a következő 25. és 26. ponttal egészül ki:
[A törvény alkalmazásában]
„25. légtérrendészeti feladat: harcászati repülőgép alkalmazása békeidőben a légtér-
szuverenitás védelme és a légiközlekedés szabályainak betartása érdekében;
26.	nemzetbiztonsági érdek: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi
CXXV. törvény 74. §-ának a) pontjában meghatározott érdek.”
25.	§
Az Lt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § A légiközlekedési hatóság a nyilvános repülőterekre vonatkozó - külön
jogszabályban meghatározott - adatokat és a légiközlekedésre vonatkozó
tájékoztatásokat, továbbá a 41. § szerinti díjat a Magyar Köztársaság légiforgalmi
tájékoztató kiadványában (AIP) rendszeresen közzéteszi.”
26.	§
Az Lt. 73. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1)
bekezdésre változik:
„(2) A Kormány rendeletben állapítja meg a lajstromozásra nem kötelezett
légijárművekkel kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem közigazgatási feladat
ellátására létrehozott szervezet lát el, továbbá az azokkal kapcsolatos eljárási
szabályokat.”
27.	§
(1)	Az Lt. 74. §-ának q) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]
„q) a belügyminiszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel, a
pénzügyminiszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben a légiközlekedés védelme
érdekében a 67.§ (6) bekezdésében meghatározott ellenőrzés alá vonható
munkavállalók, a repülőtér zárt területére belépő személyek körét, valamint az
ellenőrzés eljárásának rendjét;”
(2)	Az Lt. 74. §-ának w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]
„w) a honvédelmi miniszter az állami légijárművel az állami célú légiközlekedésben
folytatott légi szállítás biztonsági feltételeit, továbbá a miniszterrel egyetértésben az
állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait,
valamint a Magyar Honvédség légvédelmi célú repüléseinek szabályait.”
(3)	Az Lt. 74. §-a következő x)-z) ponttal egészül ki:
[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]
„x) a miniszter a honvédelmi miniszterrel együttesen a 37. § (1) bekezdésének ac) és
ad) pontjában említett repülőterek üzemeltetésének általános szabályait;
y) a miniszter a légijárművek és az üzemeltetésük biztonságával kapcsolatos
műszaki előírások és adminisztrációs eljárások összehangolása érdekében az
egységes légügyi előírások alapján alkalmazandó szabályokat;
z) a miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen a nemzetközi kereskedelmi repülőtér
légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveit és
módszereit.”
28.	§
Az Lt. 74/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„74/A. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának
szabályairól szóló 13/2000. (V. 31.) KHvM-HM-EüM együttes rendelettel együtt a
Tanács 94/56/EK irányelve (1994. november 21.) a polgári légiközlekedési balesetek
és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről;
b)	a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 7/2002 (I. 28.)
KöViM rendelettel együtt a Tanács 96/67/EGK irányelve (1996. október 15.) a
közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról;
c)	a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról szóló
16/2003 (IV. 3.) GKM rendelettel együtt a Tanács 2000/79/EK irányelve (2000.
november 27.) az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai
Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmú
Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA)
és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben
dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai
megállapodásról;
d)	légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának
szabályairól szóló 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelettel együtt az
Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a polgári
repülésben előforduló események jelentéséről.”
29. §
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2005. július 1-
jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
a)	az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló 2000. évi CXXVII. törvény
21.	§-ának az Lt. 64. §-ának (2) és (3) bekezdését, 65. §-ának (1), (3) és (4)
bekezdését, 65/A. §-ának (1) bekezdését, 66. §-ának (2) bekezdését megállapító
rendelkezése, valamint 22. §-a;
b)	a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi
CIX. törvény 19. §-a, 22. §-a, valamint 24. §-ának az Lt. 74. §-a q) pontját
megállapító rendelkezése;
c)	a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi
XXV. törvény 12. §-ának az Lt. 7. §-ának (1) bekezdését megállapító
rendelkezése, 21. §-ának az Lt. 36/A. §-át megállapító rendelkezése, 22. §-ának
az Lt. 37. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezése, 25. §-ának (1)
bekezdése, 26. §-a, 27. §-a, 29. §-a, 32. §-a, 34. §-a (3) bekezdésének az Lt. 74.
§-ának w) pontját megállapító rendelkezése, valamint 35. §-a.
(2)	E törvény 2. §-a, 4. §-a és 17. §-ának (3) bekezdése 2005. november 1-jén lép
hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az egyes közlekedési törvények módosításáról
szóló 2000. évi CXXVII. törvény 21. §-ának az Lt. 64. §-ának (4) bekezdését
megállapító rendelkezése.
(3)	E törvény 13. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.
(4)	Az Lt. 41. §-a (1) bekezdésében „a (2) és a (3) bekezdésben” szövegrész helyébe
„az (5) és (6) bekezdésben” szövegrész lép.
30.	§
A repülőtér üzemben tartója az Lt. 41. §-a (1) bekezdésében említett, a díj
meghatározásának részletes szabályait tartalmazó szabályzatot első alkalommal
2005.	október 31-ig nyújtja be a légiközlekedési hatóság részére.
31. §
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény állapítja meg]
„a) az országos közutak és műtárgyaik, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó
országos közforgalmú vasúti pályák, az önkormányzat tulajdonában lévő helyi
közforgalmú vasúti pályák, a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek,”
[koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait.]
32. §
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX.
törvény mellékletének a „Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Rt.” alcím alatti felsorolásából a „Budapest Airport Rt. 25% + 1
szavazat” szövegrész, a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: gazdasági és
közlekedési miniszter” alcím alatti felsorolásából az „Autóipari Kutató és Fejlesztő Rt.
25% + 1 szavazat” szövegrész, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi
költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról rendelkező 2002.
évi XXIII. törvény 35. §-ának (2) bekezdése és 3. számú mellékletének e
szövegrészeket megállapító rendelkezése hatályát veszti.
33. §
Ez a törvény a légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának
szabályairól szóló 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelettel együtt a
polgári repülésben előforduló események jelentéséről szóló, 2003. június 13-i
2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság a NATO-ban, illetve az Európai Unióban fennálló tagságából
adódó kötelezettségeinek folyamatos végrehajtása és a tagállamokban kiépülő
egységes, határokon átnyúló rendszerekbe való megfelelő integrációja érdekében az
érintett jogszabályok folyamatos felülvizsgálata és korszerűsítése szükséges.
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.)
megalkotását követően a tagállami kötelezettségek teljesítését elősegítve többször is
módosult. Az Lt. módosítására vonatkozó javaslat jelentős részben olyan
rendelkezéseket tartalmaz, melyek az államok együttműködéséből származó
előnyökhöz juttatja az országot a szükséges jogszabályi feltételek megteremtésével.
A NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti elfogó légijárművek
alkalmazásához Magyarország és a többi NATO-tagállam vonatkozásában is meg
kell teremteni a légvédelmi feladatok végrehajtását és a légiközlekedés biztonságát
egyaránt szolgáló szabályozást. A Kormány e tárgyban született, a NATO műveleti
alárendeltségű légvédelmi készenléti elfogó légijárművek alkalmazásáról szóló
2342/2004. (XII. 26.) Korm. határozata alapján a módosítási javaslat a magyar légtér
igénybevételét, az állami légijárművek alkalmazását és a légiforgalmi szolgálatok
működését érintő rendelkezéseket tartalmaz.
A polgári légiközlekedésben előforduló események jelentéséről szóló, az Európai
Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelv alapján a légiközlekedési balesetekkel
és repülőeseményekkel kapcsolatos szakmai vizsgálatot végző polgári kivizsgáló
szerv végzi a javaslat szerint az irányelvvel összhangban meghatározott események
nyilvántartását és az azokkal összefüggő adatok kezelését. A rendelkezések szerint
létrejövő adatbázis az Európai Uniónak a légiközlekedés biztonságát elősegítő közös
adatbázisának is részét képezi.
A módosítás következtében lehetőség nyílik arra, hogy a lajstromozásra nem
kötelezett légijárművek vonatkozásában erre a célra létrejött szakmai szervezet vagy
szervezetek a légiközlekedési hatóságtól egyes, tételesen felsorolt feladat- és
hatásköröket átvegyenek. E megoldás révén a légiközlekedésnek ezt a rendkívül
gyorsan fejlődő ágát annak legnagyobb szakismerettel rendelkező résztvevői
önszerveződés útján igazgathatják.
Az Lt. módosítása révén az állam kizárólagos tulajdonát képező Budapest Ferihegy
Nemzetközi Repülőtér működtetése kikerül a koncesszióról szóló 1991. évi XVI.
törvény hatálya alól és az ágazati törvény (az Lt.) sem tartalmaz a jövőben
koncessziós szabályokat. Ez a változás szükségessé teszi a kizárólagos állami
tulajdon pontos meghatározását, amelynek alapján lehetővé válik a repülőtér
eredményes üzemben tartásához szükséges megfelelő körülmények kialakítása.
A javaslat szerint a nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója - a
versenytorzító hatás elkerülése érdekében - a repülőtér igénybevételéért fizetendő
díjakat a későbbiekben külön jogszabályban meghatározott elvek szerint állapíthatja
meg.
A légiközlekedés védelmével összefüggő szabályozás az elmúlt évek tapasztalatai
alapján a hatóságok hatékony munkavégzését elősegítő rendelkezéseket igényel,
melyeknek részét képezi az Lt. egyes állampolgári és munkavállalói jogokat érintő
szabályainak módosítása.
A javaslat a felsoroltakon kívül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel összefüggő módosítást,
valamint egyes miniszteri rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazást
tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A légtérrendészeti feladatok a NATO által elfogadott szabályozások alapján a
honvédelmi miniszter hatáskörébe tartoznak. Ennek megfelelően szükséges a hazai
jogszabályok módosítása.
A 2. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 159. §-ának (6) bekezdése alapján
költségmentességet jogi személy részére törvény állapíthat meg, ezért a katonai
légügyi hatóság hatósági eljárásáért fizetendő díjak esetében a mentességeket e
törvényben indokolt megállapítani.
A 3. §-hoz
A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi
Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 104/2004. (IV. 27.)
Korm. rendeletben meghatározott, a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrökre, a
védelmi oktatókra és a meghatalmazott ügynökökre vonatkozó nyilvántartások
vezetéséhez a Ket. 86. §-ának (1) bekezdése alapján a személyes adatok
nyilvántartására vonatkozó törvényi felhatalmazás szükséges.
A 4. §-hoz
A javaslat beépítését a légiközlekedési hatóság nemzetközi szerződésben és ahhoz
kapcsolódó előírásokban foglalt kötelezettsége teszi szükségessé. A Chicagói
Egyezmény (kihirdette: az 1971. évi 25. törvényerejű rendelet) 8. Függeléke alapján
a légiközlekedési hatóság feladata a légiközlekedés biztonságának fenntartása
érdekében valamennyi üzemben tartóra vonatkozó és azonnal végrehajtandó
hatósági aktusok kibocsátása.
Az üzemeltetési és karbantartási tapasztalatok, valamint a légiközlekedési
balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos kivizsgálás és államigazgatási
eljárás lefolytatása során levonható következtetések alapján a hatóság ezekben a
határozatokban teszi közzé azokat az előírásokat, melyek a légijárművek
biztonságos üzemeltetése és a légiközlekedés biztonsága érdekében szükségesek.
A nemzetközi előírásoknak megfelelően e határozatok betartása nélkül nem lehet
légijárművet üzemeltetni.
Az 5. §-hoz
A törvény jelenleg hatályos rendelkezése szerint valamennyi nemzetbiztonsági
szolgálatnak részt kell vennie a külföldi állami légijárműnek a magyar légtérbe történő
berepülésére vonatkozó engedélyezési eljárásban, azonban ez - az egyes
nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörével összhangban - nem szükséges, így az
eljáró szolgálatokat a vonatkozó külön jogszabály, a magyar légtér igénybevételéről
szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet nevesíti.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a
továbbiakban: Hvt.) rendelkezik a NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi
készenléti szolgálat magyar légtérben való alkalmazásának feltételeiről, de a
berepülésről és annak engedélyezéséről nem. A módosítással megteremthető a
szabályozási rendszer összhangja.
A 6. §-hoz
Az Lt. jelenleg hatályos rendelkezését tartalmilag kiegészítő módosítást a Hvt. -
magyar légtérben feltartóztatott légijármű ellen alkalmazható eszközökre vonatkozó -
rendelkezéseivel való összhang kialakítása miatt szükséges elvégezni.
A 7. §-hoz
Az alacsony láthatóságú felségjelzés alkalmazása szövetségi tagságból adódó
feladat. Az álcázási szempontok figyelembevétele műveleti területen történő
alkalmazás során kiemelt jelentőségű.
A 8-9. §-hoz
A rádióberendezés üzemben tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályozással
összhangban a hírközlési és a légiközlekedési hatóság feladat- és hatáskörének
pontos elhatárolása és a rendelkezés megfelelő végrehajtása érdekében szükséges
a módosítás.
A 10. §-hoz
Az újonnan beépülő felhatalmazás lehetővé teszi az állami légijárművel végrehajtott
szállítás feladatok biztonsági feltételeire vonatkozó részletszabályok megalkotását.
A 11. §-hoz
Az Lt. 71. §-ának 19. pontja szerinti definíció nem elegendő annak megállapítására,
hogy Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér vagyonából mi tartozik a kizárólagos
állami tulajdon körébe, így a jelenlegi helyzet szerint - a Ptk. 172. §-ának d) pontja
alapján - a repülőtér teljes vagyontömege kizárólagos állami tulajdon.
Mivel a hatályos jogszabályok alapján Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér
vonatkozásában minden érintett földterület, ingó és ingatlan vagyon az állam
kizárólagos tulajdonát képezi, a szabályozás mind a működtetés, mind pedig a
fejlesztés tekintetében hátrányos hatásokkal bír. A módosítási javaslat kiveszi a
kizárólagos állami tulajdoni körből a repülőtérhez tartozó ingóságokat, azonban a b)
pont alapján a repülőtér működéséhez szükséges alapvető berendezéseket
megtartja benne.
A javaslat szerinti új szabályozás lehetővé teszi, hogy a repülőtér üzemben tartója
képes legyen jogait teljes körűen gyakorolni, ugyanis a forgalomképtelen
vagyontárgyak pontos meghatározása által kialakíthatók a gazdálkodás megfelelő
körülményei, mindez pedig elősegíti a repülőtér eredményes működtetését, illetve
fejlesztését.
A 12. §-hoz
A nyilvános repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének - a
Kormány előzetes egyetértése alapján - a közlekedésért felelős miniszter által
történő engedélyezését Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér esetében jelenleg
nem kell elvégezni, tekintettel arra, hogy a repülőtér működtetése koncessziós körbe
tartozik, ezért a létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére a koncesszióról szóló
1991. évi XVI. törvény szabályai és az Lt. koncesszióról szóló rendelkezései
vonatkoznak.
A javaslat szerinti változás esetén a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér
létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére az általános szabályok vonatkoznak.
A 13. §-hoz
A nyilvános repülőtér igénybevételéért fizetendő díj megállapításának módjára
nemzetközi kereskedelmi repülőterek esetében részletszabályokat szükséges
alkotni, amelyek a versenyjogi szabályokkal összhangban minden egyes piaci
szereplő által megismerhető módon lehetővé teszik a repülőtereket igénybe vevők
költségeinek meghatározását. A törvényi rendelkezések megváltoztatása révén a
nemzetközi normákhoz igazodó árszabályozás bevezetése válik lehetővé.
A Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér működtetését végző társaság jelenleg
100%-os állami tulajdonban van, így a működtetéssel kapcsolatos döntésekbe - így
a repülőtéri díjak megállapításába is - a tulajdonos államnak közvetlen beleszólási
lehetősége van. A privatizációs tervek szerint azonban ez a helyzet változni fog, így a
befektetői biztonság és a versenyegyenlőség érdekében szükséges egy szabályozás
kidolgozása, amely rögzíti a repülőtéri díjak képzésére vonatkozó alapelveket. Ennek
a jogszabálynak a megalkotására ad felhatalmazást ez a rendelkezés.
A miniszteri rendeletben meghatározott elvek alapján a repülőtér üzemben tartójának
szabályzatot kell alkotnia a díjak meghatározásának részletes szabályairól, amelyet
közzé is kell tennie.
A 14. §-hoz
A Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér működtetésére a javaslat szerint a
jövőben nem vonatkoznak a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szabályai és
az Lt. koncessziós rendelkezései, ezért amiatt, hogy a repülőtér a Ptk. 172. §-ának d)
pontja alapján viszont továbbra is az állam kizárólagos tulajdonát képezi, a
működtetése külön szabályok megalkotását teszi indokolttá.
A javaslat meghatározza, hogy a vagyonkezelési szerződésnek az általános, a külön
jogszabályokban meghatározott feltételeken túl a működtetésre vonatkozóan milyen
jogosultságokat és kötelezettségeket kell tartalmaznia, továbbá előírja, hogy a
vagyonkezelői jog átruházásához a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértése
szükséges.
A 15. §-hoz
A jelenleg hatályos rendelkezés nem öleli át teljesen az állami célra alkalmazott
légterek fogalmát. Továbbá ezekben a légterekben olyan repülés folyik, amelyek
esetében az ICAO szabályoktól eltérő, külön repülési szabályok alkalmazandók.
Ezen szabályok lefektetésére adott felhatalmazást korábban az Lt. 52. §-ának (5)
bekezdése, azonban a műveleti légiforgalom számára elkülönített légtér fogalma
miatt szövegmódosítás indokolt.
A 16. §-hoz
A NATO Operational Requirements for the Use of Airspace AC/92-D/9888-REV1
dokumentum 8.1.4. pontja szerint a légvédelmi készenléti légijármű részére
elsőbbséget kell biztosítani. A mozgásszabadság biztosítása operatív (harcászati)
szempontból szükséges.
A 17. §-hoz
A javaslat kiterjeszti a Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet szakmai
vizsgálati hatáskörét a légiközlekedést veszélyeztető rendellenességekre is, amellyel
biztosítja a bejelentés rögzítéséhez nélkülözhetetlen jogi támogatást a 13/2000. (V.
31.) KHVM-HM-EüM együttes rendeletben foglalt eszközrendszer útján, annak
érdekében, hogy a bejelentések megalapozottsága körüljárható legyen.
A Ket. által használt fogalmakhoz igazodva a jelenleg államigazgatási eljárásoknak
nevezett eljárások megnevezése is módosul.
A 18. §-hoz
A törvény rendelkezései alapján elkülönül a rendellenesség, illetve a polgári
légiközlekedési hatóság által gyűjtendő és értékelendő légiközlekedés-védelmi
jellegű adatok kezelése. Az a követelmény is teljesül, miszerint ha az eseményekre
vonatkozó adatokat több szervezet kezeli, ki kell jelölni a kapcsolattartó szervet,
mivel a szöveg szerint a csere az adatbázisban tárolt valamennyi adatra vonatkozik,
ezt a feladatot pedig a polgári kivizsgáló szerv látja el.
A módosítás rögzíti azokat a legfontosabb rendelkezéseket, amelyek a polgári
légiközlekedésben előforduló események jelentéséről szóló, az Európai Parlament és
Tanács 2003/42/EK irányelvének implementálásához törvényi szinten szükségesek.
A 19. §-hoz
A módosítás a törvényi szinten szükséges rendelkezéseket tartalmazza annak
érdekében, hogy lehetővé váljon a nem súlyos repülőesemény, illetve a
légiközlekedést veszélyeztető rendellenességek vizsgálata esetén az egyszerűsített
vizsgálat. A nem súlyos repülőesemények vonatkozásában ezt a lehetőséget a
13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelet már jelenleg is szabályozza.
A 20. §-hoz
A polgári légiközlekedésben előforduló események jelentéséről szóló, az Európai
Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelvének rendelkezései alapján ki kell
alakítani a légiközlekedés biztonságát befolyásolni képes azon események
bejelentésének rendjét, amelyek veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik a légijárművet
vagy bármely személyt. A jogharmonizációs kötelezettség az események
bejelentésére vonatkozó kötelezettség meghatározására, a bejelentések és az
ezekkel kapcsolatos adatok kezelését végző szervezet kijelölésére, valamint egyes
adatvédelmi rendelkezések megalkotására vonatkozik.
A közösségi irányelvvel összhangban a feladatokat a független balesetkivizsgáló
szerv látja el. A bejelentési kötelezettségre vonatkozó hatályos törvényi
rendelkezésnek az irányelvnek megfelelő kibővítése útján a légiközlekedés
biztonságát veszélyeztető események megelőzése nagyobb eséllyel lehetséges.
A 21. §-hoz
A polgári légiközlekedés biztonsága területén közös szabályok létrehozásáról szóló
az Európai Parlament és a Tanács 2320/2002/EK rendeletének 12. cikkelye szerint a
rendelet megszegése esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciót kell
alkalmazni. A hatályos szabályok alapján elviekben sor kerülhet a repülőtér üzemben
tartási engedélyének visszavonására, azonban ennél enyhébb intézkedés jelenleg
nem létezik. A megfelelően differenciált szankciórendszer kialakítását teszi lehetővé
a légiközlekedési bírság alkalmazása a légiközlekedés védelmével összefüggő
rendelkezések megszegése esetén.
A 22. §-hoz
A polgári légiközlekedés biztonsága területén közös szabályok létrehozásáról szóló
az Európai Parlament és a Tanács 2320/2002/EK rendelete és az annak alapján
kiadott közösségi rendeletek új feladatokat írtak elő a légiközlekedés védelmében. A
tagországok kötelesek a Nemzeti Polgári Légiközlekedési Programon kívül képzési
és minőségbiztosítási programokat kidolgozni, valamint azokat működtetni, továbbá a
közösségi jogszabályokból adódó új feladatokat elvégezni. Ezeknek a feladatoknak a
többsége nem köthető egyedi hatósági aktushoz, hanem folyamatos felügyeletet
jelent a jogszabályok betartására vonatkozóan, így egyedi hatósági eljárási díj
kiszabása nem lehetséges. A feladatok ellátása azonban jelentős erőforrásokat
igényel a hatóság részéről, amelynek fedezetét szükséges megteremteni. A
jogszabályok alapján a légiközlekedés védelmének költségei az utasokra
átháríthatóak. Jelenleg a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér esetében
utasonként 3.5 euró biztonsági díj beszedése történik meg, amely a repülőtérre
települt, a légiközlekedés védelmében közreműködő hatóságok légiközlekedés
védelmi tevékenységét finanszírozza. Az újonnan megjelenő feladatok jelentős része
azonban a légiközlekedési hatóságnál jelentkezik, miközben a repülőtér által szedett
díjból nem részesül. A felhatalmazás alapján beszedett díj a már meglévő díjat igen
kis mértékben emelné, miközben annak felhasználásával biztosítható a
légiközlekedési hatóság új feladatainak ellátása.
Az Lt. jelenleg a bűntettesek nyilvántartásában és a büntetőeljárás alatt állók
nyilvántartásában teszi lehetővé a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor,
a foglalkoztatás ideje alatt, valamint a szakszolgálati engedély kiadásakor, illetve
meghosszabbításakor az érintett személyek - elsősorban munkavállalók -
ellenőrzését.
Az ellenőrzés azonban nem korlátozódhat csupán a munkavállalókra, illetve a
közbiztonsági okokra, az ellenőrzés alá vont személyek bűnügyi múltjára, hanem
emellett a nemzetbiztonsági érdekre is figyelemmel kell lenni.
A munkavállalók körén túlmenően szükséges ellenőrzés alá vonni mindazokat a
személyeket, akik a biztonságos légi közlekedést bármilyen szempontból
befolyásolhatják, így különösen azokat a személyeket, akik a repülőtér zárt
(különösen védendő) területeire munkavégzés céljából kívánnak bejutni (ideértve a
külföldi légijármű személyzetét is). Ebből a megfontolásból indokolt az ellenőrzés alá
vonandó személyek körét kibővíteni.
A módosítás az ellenőrzéseket végző szervezetek tapasztalatai alapján kiterjed a
társadalomra veszélyesség, illetve a nemzetközi repülőtér üzemszerű működése,
védelmi rendszere, vagyonbiztonsága, valamint a hatósági ellenőrzések lefolytatása
tekintetében komoly biztonsági kockázatot jelentő bűncselekmény kategóriák és
tényállások meghatározására.
A 23. §-hoz
A Légiközlekedés Védelmi Bizottság bővítésével az Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóságnak a bizottság munkájában gyakorlatilag állandó meghívottként részt
vevő főigazgatója állandó taggá válik.
A 24. §-hoz
A légiközlekedési tevékenységre vonatkozó általános szabályok az állami
légijárművel végrehajtott légvédelmi készenléti repülések végrehajtására - a feladat
különleges jellegére tekintettel - nem alkalmazhatók, ezért a kivétel módosítása
indokolt.
A légtérrendészeti feladat és a nemzetbiztonsági érdek meghatározásával a törvény
új rendelkezéseiben alkalmazott fogalmak megfelelő értelmezése válik lehetővé.
A 25. §-hoz
A nyilvános repülőtér igénybevételéért fizetendő díjak megállapítására vonatkozó
szabályozás megváltozása miatt a légiforgalmi tájékoztató kiadvány kötelező
tartalmára vonatkozó rendelkezésből kimarad az üzemben tartó díjmegállapítására
való hivatkozás.
A 26. §-hoz
A lajstromozásra nem kötelezett légijárművek teljes körű felügyelete a
légiközlekedési hatóság számára nehézségeket okoz, mivel az egyes légijármű-
kategóriák, illetve azokon belül az egyes típusok sokasága nem teszi lehetővé azt,
hogy minden típus esetében megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyintéző járjon
el, illetve ez csak a hatóság létszámának jelentős emelésével lenne megoldható.
A repülés biztonsága feltétlenül megköveteli azt, hogy az egyes légijárművek
felügyeletét komoly szakértelemmel, illetve az adott típuson nagy gyakorlattal
rendelkező, megfelelően képzett személyek lássák el. A törvénymódosítás lehetővé
teszi, hogy erre a célra létrejött szakmai szervezet vagy szervezetek a hatóság ezzel
kapcsolatos feladat- és hatáskörét - külön jogszabályban meghatározott keretek
között - átvegyék, és önszerveződés útján lássák el.
A 27. §-hoz
A légiközlekedés védelmével összefüggésben végrehajtott ellenőrzések
részletszabályainak meghatározására vonatkozó felhatalmazás a törvényi
rendelkezések változásával összhangban módosul.
A tervezet egységesen tartalmazza a honvédelmi miniszter által - részben a
közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben - szabályozandó tárgykörökkel
kapcsolatos, miniszteri rendeletek kiadására vonatkozó felhatalmazást.
A javaslat alapján a gazdasági és közlekedési, valamint a honvédelmi miniszter
felhatalmazást kap, hogy a közös felhasználású polgári és katonai, valamint a közös
felhasználású katonai és polgári repülőterek üzemeltetésének általános szabályait
együttes rendeletben határozza meg.
A gazdasági és közlekedési miniszter - összhangban a polgári légiközlekedés
területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló,
a Tanács 3922/91/EGK rendeletével - felhatalmazást kap továbbá az Európában
alkalmazott egységes légyügyi előírások (JAR-ok) alapján alkalmazandó szabályok
rendeletben történő meghatározására.
A nyilvános repülőtér igénybevételéért fizetendő díjakra vonatkozó törvényi
szabályozás változásával egyidejűleg felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési
miniszter, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a beszedhető díjak
mértékének megállapítása tárgyában rendeletet alkosson.
A 28. §-hoz
Az Lt. jogharmonizációs záradékát tartalmazó 74/A. § módosítására a polgári
légiközlekedésben előforduló események jelentéséről szóló, az Európai Parlament és
a Tanács 2003/42/EK irányelvének harmonizálásával összefüggésben, illetve az
Európai Unióhoz történt csatlakozás után a társulási szerződésre való hivatkozás
meghaladottá válása miatt kerül sor.
A 29. §-hoz
A törvény főszabály szerint 2005. július 1-jén lép hatályba, a Ket.-tel összefüggő
rendelkezések hatálybalépésének időpontja - a Ket. hatálybalépésével összhangban
-	2005. november 1.
A repülőtér igénybevételével összefüggő díjakra vonatkozó rendelkezés
hatálybalépésének időpontja 2006. január 1.
A 30. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a tervezet 13. §-ában foglalt rendelkezések 2006. január 1-jétől
lépnek hatályba, ezért a repülőtér igénybevételéért fizetendő díj meghatározásának
részletes szabályait tartalmazó szabályzat első alkalommal történő benyújtásával
összefüggésben átmeneti rendelkezés megalkotása szükséges.
A 31. §-hoz
A Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér működtetésére vonatkozó szabályozás
változásával összhangban a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény vonatkozó
rendelkezése is módosul.
A 32. §-hoz
A Budapest Airport Rt. tervezett privatizációjával, valamint az Autóipari Kutató és
Fejlesztő Rt. reorganizációjával összefüggésben az állam tulajdonában lévő
vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében
meghatározott tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékére vonatkozó
rendelkezések hatályukat vesztik.
A 33. §-hoz
A közösségi jogszabályok harmonizációjának teljes körű követhetősége érdekében
az adott közösségi jogszabályt átültető rendelkezésekre vonatkozó jogharmonizációs
záradék nem csupán a módosuló jogszabályba, hanem az átültetést megvalósító
módosító jogszabályba is beépül.