﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16129. számú törvényjavaslat
a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköré-
ről, valamint eljárásáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2005. május
2005. évi .... törvény
a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy biztosítsa az európai és a nemzetközi
gyakorlatnak megfelelő hazai akkreditálási rendszer működését, a megfelelőség-
értékelésre vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtását, elősegítse a ma-
gyar nemzetgazdaság szereplői versenyképességének növelése és a kereskedelem
indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása érdekében a termékek és szolgáltatá-
sok többszöri megfelelőség-értékelésének kiküszöbölését, a nemzeti akkreditálásról
a következő törvényt alkotja:
I.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1.	§
A nemzeti akkreditálás rendszerében - az akkreditálásról szóló jogszabályok,
nemzeti szabványként közzétett európai és nemzetközi szabványok figyelembevéte-
lével - a következő jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező szer-
vezetek (a továbbiakban: szervezetek), valamint természetes személyek akkreditál-
hatók:
a)	vizsgálólaboratóriumok,
b)	mintavevő szervezetek,
c)	kalibrálólaboratóriumok,
d)	jártassági vizsgálatot szervező szervezetek,
e)	terméktanúsító szervezetek,
f)	irányítási rendszereket tanúsító szervezetek,
g)	személyzettanúsító szervezetek,
h)	ellenőrző szervezetek, a hatóságok kivételével,
i)	referenciaanyag-gyártó szervezetek,
j) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (a továbbiakban: EMAS) hi-
telesítő szervezetek és természetes személyek,
k) közbeszerzési eljárásokat és gyakorlatot tanúsító szervezetek és természetes
személyek.
2
Alapelvek
2.	§
A nemzeti akkreditálási rendszer működtetése során érvényesíteni kell a következő
alapelveket:
a)	a pártatlanságot,
b)	a gyors, egyszerű és hatékony eljárást,
c)	a függetlenséget a különböző érdekcsoportok túlsúlyától, az akkreditálásban ér-
dekeltek kiegyensúlyozott képviseletét,
d)	a szakszerűséget és az objektivitást,
e)	az igénybevétel önkéntességét,
f)	az eljárás átláthatóságát és nyilvánosságát,
g)	az akkreditáló testületekre vonatkozó szabványoknak való megfelelést,
h)	a közérdek képviseletét a közigazgatási szervek részvételének biztosításával,
i)	az akkreditálás európai és nemzetközi eljárási rendjével való összhangot.
Értelmező rendelkezések
3.	§
E törvény alkalmazásában:
a)	akkreditálás: az a tevékenység, amelynek alapján az e törvény 4. §-ának (1) be-
kezdésében meghatározott nemzeti akkreditáló szervezet hivatalosan elismeri és
igazolja, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas meghatározott
megfelelőség-értékelési feladat elvégzésére,
b)	akkreditálási feltételek: a vonatkozó szabványokkal összhangban meghatározott
követelményrendszer, amelynek az akkreditálást kérelmező szervezetnek vagy ter-
mészetes személynek meg kell felelnie ahhoz, hogy akkreditált lehessen.
II.	FEJEZET
A NEMZETI AKKREDITÁLÁS SZERVEZETE
A Nemzeti Akkreditáló Testület
4.	§
(1)	A Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete a Nemzeti Akkreditáló
Testület (a továbbiakban: Testület). A Testület székhelye Budapest.
(2)	A Testület a tagok önkéntes tagságán alapuló köztestület, amely e törvény ren-
delkezései szerint kizárólagos jogkörrel működteti a nemzeti akkreditálás rendszerét.
(3)	A Testületet a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba, a társadalmi szervezetek
nyilvántartásba vételére irányadó rendelkezések szerint.
(4)	A Testület jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.
3
A Testület feladatai
5.	§
(1)	A Testület akkreditálással kapcsolatos feladatai:
a)	az 1. § szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálására, az akk-
reditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságá-
nak felügyeleti vizsgálatára, az akkreditált státusz felfüggesztésére és visszavonásá-
ra vonatkozó eljárás részletes szabályainak kidolgozása, felülvizsgálata és módosí-
tása az európai és nemzetközi eljárások figyelembevételével,
b)	az 1. § szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálása, az akkredi-
tált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának
felügyeleti vizsgálata az akkreditált státusz fenntartása, felfüggesztése vagy vissza-
vonása céljából,
c)	az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben
támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozása, az alkalma-
zott minősítők és szakértők kijelölése és értékelése,
d)	részvétel és képviselet az európai és a nemzetközi akkreditálási szervezetek-
ben,
e)	két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások
kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén,
f)	közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi
szabványosítási tevékenységben,
g)	részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren
kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, továbbá az iskolarendsze-
ren kívüli képzés szervezésében,
h)	tájékoztatás akkreditálási kérdésekben, így különösen az akkreditálással össze-
függő szabványokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról,
az akkreditálással összefüggő nemzetközi gyakorlatról és eseményekről,
i)	az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tá-
rolása, valamint az azokhoz történő hozzáférés biztosítása.
(2)	A Testület ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket más jogszabály
a Testület feladatkörébe utal.
6.	§
(1)	A Testület a törvény szerinti feladatai ellátásához szükséges adatokat adatszol-
gáltatáson alapuló adatgyűjtés és más szervektől történő adatátvétel útján szerzi be.
(2)	A Testület tevékenysége átláthatóságának és nyilvánosságának biztosítása, va-
lamint az akkreditált státusz versenyképességet növelő szerepének érvényesülése
érdekében nyilvántartást vezet:
a)	a Testület tagjairól,
b)	a Testület által akkreditált szervezetekről és természetes személyekről,
c)	a szakmai akkreditáló bizottságokról és azok tagjairól, valamint az egyes bizott-
ságok tevékenységi területéről,
d)	az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minősítőkről és szakértőkről,
e)	az akkreditálással összefüggő szabványokról, útmutatókról, valamint egyéb ha-
zai és nemzetközi dokumentumokról.
(3)	A Testület tagjairól vezetett nyilvántartás tartalmazza:
4
a)	a tag szervezetek cégnevét és természetes személyek nevét,
b)	a tag címét,
c)	a tagsági csoportot [a 7. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai szerint],
d)	szervezetek esetében a képviseletükben eljáró személy nevét.
(4)	Az akkreditált szervezetekről és természetes személyekről vezetett közhiteles
nyilvántartás tartalmazza:
a)	az akkreditált szervezetek és természetes személyek nyilvántartási számát,
b)	az akkreditált szervezetek (szervezeti egységek) cégnevét és természetes sze-
mélyek nevét,
c)	az akkreditált szervezetek (szervezeti egységek) székhelyét, telephelyeit és ter-
mészetes személyek lakóhelyét,
d)	az akkreditált tevékenységet és tevékenységi területet,
e)	az akkreditált státusz kezdeti és lejárati időpontját.
(5)	A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyilvántartások tartalmazzák a szakmai
akkreditáló bizottságok tagjai, a minősítők és a szakértők nevét, végzettségét, kép-
zettségét, szakterületét, szakmai gyakorlatát.
(6)	Az adatszolgáltatás, az adatgyűjtés és az adatkezelés során az adatvédelmi
jogszabályok rendelkezéseinek megtartásán túlmenően a Testület tisztségviselői,
szerveinek tagjai, valamint az Akkreditálási Irodában dolgozó, a Testülettel munkavi-
szonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek a bir-
tokukba jutott, üzleti titoknak minősülő adatot kizárólag a Testület feladatainak ellátá-
sa során és érdekében használhatják fel.
(7)	A Testület a (3)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartási adatok kezelésére a testüle-
ti tagság, illetve az akkreditált státusz megszűnését követően 10 évig jogosult. Ezen
időtartam lejártát követően nyilvántartásából az adatokat a Testület köteles törölni.
(8)	A (2) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti - közérdekű, illetve közérdekből nyil-
vános adatokat tartalmazó - nyilvántartásokba bárki térítés nélkül betekinthet. A Tes-
tület ezen nyilvántartásokból vagy azok egy részéből - a szabványok kivételével -
kérésre, költségtérítés ellenében másolatot szolgáltat. A Testület tagjai részére a
másolat szolgáltatása térítésmentes.
(9)	A szakmai akkreditáló bizottságok listáját és tevékenységi területét a Testület
honlapján, valamint a Gazdasági Közlönyben a változásokat követően haladéktala-
nul, de legalább évente közzéteszi.
(10)	Amennyiben egy akkreditálásban érdekelt szervezet vagy természetes sze-
mély tevékenységi körének megfelelő akkreditálási szakterülettel a közzétett szakmai
akkreditáló bizottságok közül egy sem rendelkezik, az érintett szervezet vagy termé-
szetes személy a hatósági eljárás keretein kívül írásban kezdeményezheti a Testü-
letnél a megfelelő szakmai akkreditáló bizottság felállítását vagy a meglévő szakmai
akkreditáló bizottságok tevékenységi területének kiterjesztését.
A Testület tagjai
7.	§
(1)	A Testület tagjai lehetnek:
a)	az akkreditált szervezetek és természetes személyek, az akkreditált státusz
fennállásának időtartama alatt,
b)	az akkreditálásban érdekelt minisztériumok,
c)	a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos Mérésügyi Hivatal, a Közbeszer-
zések Tanácsa, az országos kamarák,
5
d)	a tudományos és műszaki egyesületek, a műszaki, jogi, közgazdaságtudományi,
egészségügyi, agrár- és természettudományi karral rendelkező felsőoktatási intéz-
mények, a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók érdekképviseleti szervezetei, a
szakmai érdekképviseleti szervezetek, a minőségüggyel foglalkozó társadalmi szer-
vezetek.
(2)	A tagsági jogviszony az első tagdíj megfizetésének napjával jön létre.
(3)	A Testület tagját a tagsági jogviszony létrejöttével egyidejűleg be kell jegyezni a
6.	§ (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba.
(4)	A Testület tagjának joga, hogy a közgyűlés összehívására, napirendjére javas-
latot tegyen, a közgyűlésen részt vegyen, azon felszólaljon, indítványokat tegyen,
szavazzon, az Akkreditálási Tanácsba (a továbbiakban: Tanács) és a Testület más
szerveibe - a 17. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel - meg-
válasszák. A tag kötelezettsége, hogy a tagdíjat megfizesse, valamint az alapsza-
bályban és más belső szabályzatokban a tagokra előírt egyéb rendelkezéseket meg-
tartsa.
(5)	A tagságból eredő jogait nem gyakorolhatja
a)	a Testületnek az a tagja, aki az e törvényben, a Testület alapszabályában és
más belső szabályzataiban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget,
b)	az a tag, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, de tagsági jogvi-
szonya a (6) bekezdés b) pontja alapján még nem szűnt meg,
c)	az akkreditált tag az akkreditált státusz felfüggesztésének időtartama alatt.
(6)	A tagsági jogviszony megszűnik:
a)	a tag önkéntes kilépésével,
b)	ha a tag az esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének felhívásra, annak közlésé-
től számított 30 napon belül sem tesz eleget,
c)	az akkreditált szervezet jogutód nélküli megszűnésével vagy a természetes
személy halálával,
d)	az akkreditált státusz lejárati napjával.
A Testület szervezete
8.	§
(1)	E törvény keretei között a Testület alapszabályának tartalmaznia kell:
a)	a Testület nevét és székhelyét,
b)	a Testület szervezeti és működési szabályzata, valamint belső működésére vo-
natkozó egyéb belső szabályzatai, továbbá az akkreditálásra és az akkreditálási eljá-
rásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatok elfogadásának rend-
jét,
c)	az e törvényben meghatározottakon túl a tagok jogait és kötelezettségeit,
d)	a tagdíj számításának és fizetésének módját,
e)	a Testület elnöke, a Tanács tagjai, a pénzügyi ellenőrző bizottság, a fellebbviteli
bizottság tagjai megválasztásának és visszahívásának szabályait,
f)	a közgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét és módját,
g)	a Tanács összehívására, működésére, határozatainak meghozatalára vonatkozó
szabályokat,
h)	az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb ará-
nyú többséget igénylő ügyek meghatározását,
6
i)	az elnök jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti
jogköre átruházásának szabályait,
j) az e törvényben meghatározottakon túl a Testület gazdálkodásának szabályait,
k) a Testület éves költségvetése és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a to-
vábbiakban: Sztv.) szerinti beszámolója elfogadásának rendjét,
l) az e törvényben meghatározottakon túl a Testület tisztségviselőinek összeférhe-
tetlenségi eseteit.
(2)	A Testület szervezeti felépítése:
a)	a Testület szervei:
aa)	a közgyűlés,
ab)	a Tanács,
ac)	a szakmai akkreditáló bizottságok,
ad)	a fellebbviteli bizottság,
ae)	a pénzügyi ellenőrző bizottság;
b)	Akkreditálási Iroda.
(3)	A Testület választott tisztségviselői:
a)	az elnök,
b)	a fellebbviteli bizottság elnöke,
c)	a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke.
(4)	Az elnököt akadályoztatása esetén a Tanács tagjai közül az elnök által kijelölt
személy helyettesíti.
A közgyűlés
9.	§
(1)	A Testület legfőbb szerve a Testület tagjaiból álló közgyűlés, amelyet az alap-
szabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer - a napirend
megjelölésével - a Testület elnöke hív össze.
(2)	Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egytizede vagy a pénzügyi ellen-
őrző bizottság elnöke a napirend megjelölésével ezt a Testület elnökénél írásban
kéri. Amennyiben a Testület elnöke a kérésnek 8 napon belül nem tesz eleget, a ta-
gok egytizede vagy a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke a törvényességi felügyelet
gyakorlójához fordulhatnak a közgyűlés összehívása érdekében.
(3)	A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. A hatá-
rozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni azokat a tagokat,
amelyek, illetve akik esedékes tagdíjfizetési kötelezettségüknek a közgyűlés meg-
kezdésének időpontjáig nem tettek eleget.
(4)	Ha a közgyűlés határozatképtelen, a közgyűlést az eredetivel azonos napirend-
del 15 napon belül újra össze kell hívni. A megismételt közgyűlés a megjelentek
számára tekintet nélkül határozatképes.
(5)	Minden tag - az esetleges többszöri akkreditáltságtól függetlenül - egy szava-
zattal rendelkezik. A közgyűlésen nem szavazhat az a tag, aki esedékes tagdíjfizeté-
si kötelezettségének a közgyűlés megkezdésének időpontjáig nem tett eleget.
(6)	A közgyűlésen jelenlévő, szavazásra jogosult tagoknak a 7. § (1) bekezdés a)
pontja szerinti csoportja, a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti csoportja, továbbá
együtt a 7. § (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti csoportja azonos szavazati súllyal
rendelkezik. A leadott szavazatokat megszámlálásukat követően csoportonként en-
nek megfelelően kell arányosítani.
7
(7)	A közgyűlés döntéseit - a (8) bekezdés szerinti esetek kivételével - a (6) be-
kezdés szerint meghatározott szavazatok többségével hozza meg.
(8)	A közgyűlés a (6) bekezdés szerinti legalább kétharmados szavazati aránnyal
meghozott döntése szükséges az alapszabály elfogadásához és módosításához,
továbbá az alapszabályban meghatározott más ügyben való döntéshez.
(9)	A közgyűlés határozatait a közgyűlés helyszínén és ideje alatt lefolytatott sza-
vazás útján hozza meg.
10.	§
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)	az alapszabály és módosításának elfogadása,
b)	a tagdíj mértékének megállapítása,
c)	a Testület éves költségvetése, a Testület éves tevékenységéről a Kormány szá-
mára készített beszámoló és az Sztv. szerinti beszámoló jóváhagyása,
d)	a Testület elnökének megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítá-
sa,
e)	a Tanács tagjainak megválasztása és visszahívása,
f)	a pénzügyi ellenőrző bizottság és a fellebbviteli bizottság tagjainak megválasztá-
sa és visszahívása, díjazásának megállapítása,
g)	a Tanács, a pénzügyi ellenőrző bizottság és a fellebbviteli bizottság beszámolta-
tása,
h)	mindazon döntések meghozatala, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizáró-
lagos hatáskörébe utal.
A Tanács
11.	§
(1)	A közgyűlések közötti időszakban a Testület működését a Tanács irányítja a
közgyűlés határozatainak megfelelően. A Tanács a Testület elnökéből, a nemzeti
akkreditálás szabályozásáért felelős minisztérium képviselőjéből és 14 választott
tagból áll. A Tanács munkáját a Testület elnöke vezeti, szavazategyenlőség esetén
az elnök szavazata dönt.
(2)	A Tanácsba a közgyűlés
a)	az akkreditált szervezetek és természetes személyek közül 5 tagot,
b)	a minisztériumok közül 4 tagot,
c)	a 7. § (1) bekezdés c) és d) pontjában megjelölt szervek és szervezetek közül 5
tagot
választ 5 éves időtartamra.
(3)	A Tanács tagjait e tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.
(4)	A Tanács ügyrendjét maga állapítja meg.
(5)	A Tanács hatáskörébe tartozik:
a)	az alapszabály, illetve módosítása kidolgozása és közgyűlés elé terjesztése,
b)	a Testület szervezeti és működési szabályzatának, belső működésére vonatkozó
egyéb belső szabályzatainak, a külföldi akkreditálási okirat elismerésére vonatkozó
szabályzatának, továbbá az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó
részletes szabályokat tartalmazó szabályzatoknak az elfogadása,
8
c)	javaslattétel a közgyűlésnek a tagdíj mértékére, számítási és fizetési módjára,
d)	a Testület éves költségvetése, a Testület éves tevékenységéről a Kormány szá-
mára készített beszámoló és az Sztv. szerinti beszámoló elfogadása és közgyűlés
elé terjesztése, a pénzügyi ellenőrző bizottság állásfoglalásával együtt,
e)	a Testület ügyvezető igazgatójának kinevezése és felmentése, illetményének és
egyéb juttatásainak megállapítása, és az ügyvezető igazgató beszámoltatása,
f)	a szakmai akkreditáló bizottságok létrehozása és megszüntetése, továbbá a mű-
ködő szakmai akkreditáló bizottságok tevékenységi területének kiterjesztése, és dön-
tés a 6. § (10) bekezdése szerinti esetekben, az ügyvezető igazgató javaslata alap-
ján,
g)	a szakmai akkreditáló bizottságok elnökeinek megbízása és felmentése, díjazá-
suk megállapítása az ügyvezető igazgató javaslata alapján,
h)	a szakmai akkreditáló bizottságok elnökeinek és az ügyvezető igazgatónak a
szakmailag megindokolt javaslata alapján a szakmai akkreditáló bizottságok tagjai-
nak megbízása és felmentése, díjazásuk megállapítása,
i)	a szakmai akkreditáló bizottságok általános működési rendjének jóváhagyása,
j) a szakmai akkreditáló bizottságok működése feletti felügyelet,
k) a Testület tevékenységét érintő jogszabálytervezetek véleményezése, javaslatté-
tel jogszabály megalkotására vagy módosítására,
l) döntés a külföldi akkreditáló szervezetek által kiadott akkreditálási okiratok elis-
meréséről,
m) javaslattétel a nemzeti akkreditálás szabályozásáért felelős miniszter (a továb-
biakban: miniszter) számára az akkreditálási eljárásokkal kapcsolatos igazgatási
szolgáltatási díjak mértékének megállapítására,
n) minden olyan egyéb feladat ellátása, amelyet az alapszabály a Tanács hatáskö-
rébe utal.
A szakmai akkreditáló bizottságok
12.	§
(1)	A Tanács a nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületen az akkredi-
tálás speciális követelményeinek meghatározására, az 5. § (1) bekezdésnek b) és c)
pontjában foglalt feladatok ellátása, valamint az akkreditált szervezetek és természe-
tes személyek ellen benyújtott panaszok kivizsgálása céljából szakmai akkreditáló
bizottságokat működtet.
(2)	A szakmai akkreditáló bizottság az akkreditálási és felügyeleti vizsgálatának le-
folytatásához minősítőket és szakértőket (a továbbiakban együtt: minősítő csoport)
jelöl ki.
(3)	A szakmai akkreditáló bizottság munkájában az adott szakterületen egyetemi
végzettséggel és a szakterületen legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező
olyan személy vehet részt, akivel szemben az e törvény vagy az alapszabály szerinti
összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(4)	A szakmai akkreditáló bizottságok tagjainak megbízatása visszavonásig érvé-
nyes. A szakmai akkreditáló bizottságoknak és tagjaiknak feladataik ellátása körében
utasítás nem adható.
(5)	Az akkreditáltság odaítéléséről, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásá-
ról első fokon a szakmai akkreditáló bizottság dönt. Az erről szóló határozatot a
szakmai akkreditáló bizottság elnöke írja alá.
9
A fellebbviteli bizottság
13.	§
(1)	A szakmai akkreditáló bizottságoknak az akkreditálásra vonatkozó határozata
ellen benyújtott fellebbezések elbírálására létrehozott háromtagú fellebbviteli bizott-
ság elnökét tagjai közül maga választja meg.
(2)	A fellebbviteli bizottság egy jogi és két egyéb felsőfokú végzettséggel, legalább
10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező személyből áll. A fellebbviteli bizottság tag-
jainak megbízatása 5 évre szól.
(3)	A fellebbviteli bizottság tevékenységéről a közgyűlésnek számol be, a bizott-
ságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
(4)	A fellebbviteli bizottság hatáskörébe tartozik az akkreditáltság odaítéléséről, el-
utasításáról, felfüggesztéséről és visszavonásáról hozott határozat ellen benyújtott
fellebbezések elbírálása.
A pénzügyi ellenőrző bizottság
14.	§
(1)	A Testület gazdálkodásának ellenőrzésére létrehozott háromtagú pénzügyi
ellenőrző bizottság elnökét tagjai közül maga választja.
(2)	A pénzügyi ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy a Testület gazdálkodása megfe-
lel-e a jogszabályoknak, a Testület alapszabályának és más belső szabályzatainak.
A pénzügyi ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is.
(3)	A pénzügyi ellenőrző bizottság egy közgazdaságtudományi vagy pénzügyi-
számviteli és két egyéb felsőfokú végzettségű, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal
rendelkező személyből áll. A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak megbízatása 5
évre szól.
(4)	A pénzügyi ellenőrző bizottság a Testület tisztségviselőitől, testületi szerveitől,
az Akkreditálási Irodától minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden
olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.
(5)	A pénzügyi ellenőrző bizottság a Testület éves költségvetéséről és az Sztv. sze-
rinti beszámolóról állást foglal, amelyet megküld a Tanács részére.
(6)	A pénzügyi ellenőrző bizottság tevékenységéről a közgyűlésnek számol be, a
bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
15.	§
(1)	A pénzügyi ellenőrző bizottság - szükség esetén - írásban felhívja a Tanácsot
a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a Testület gazdálko-
dása megfeleljen a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatok-
nak, valamint a célszerű gazdálkodás követelményének.
(2)	Ha a Tanács a felhívásnak nem tesz eleget, a pénzügyi ellenőrző bizottság el-
nöke a Testület elnökénél írásban kezdeményezi rendkívüli közgyűlés összehívását.
10
Akkreditálási Iroda, ügyvezető igazgató
16.	§
(1)	A Testület ügyintéző szervezete az Akkreditálási Iroda. Az Akkreditálási Iroda
a)	előkészíti a közgyűlés, a Tanács döntési jogkörébe tartozó ügyeket, a döntéshez
szükséges előterjesztéseket,
b)	ellátja a Testület ügyviteli teendőit,
c)	az akkreditálási eljárásokban ellátja a kérelmek fogadásával, iktatásával, a ha-
táridők figyelésével, a szakmai akkreditáló bizottságok ügyviteli segítésével, az akk-
reditálási okirat kiállításával kapcsolatos, továbbá a vonatkozó szabályzatokban
meghatározott feladatokat,
d)	folyamatosan vezeti a 6. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokat,
e)	biztosítja a testület szervei működéséhez szükséges tárgyi feltételeket,
f)	ellátja az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben való képviselettel
és részvétellel járó feladatokat,
g)	közreműködik az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarend-
szeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában,
h)	akkreditálással kapcsolatos ismeretekre vonatkozó oktatást szervez,
i)	ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe
utal.
(2)	Az Akkreditálási Irodát az ügyvezető igazgató irányítja, aki gyakorolja az Akkre-
ditálási Iroda munkatársai felett a munkáltatói jogokat.
(3)	Az ügyvezető igazgatót a Tanács nevezi ki és menti fel, megállapítja az illetmé-
nyét és egyéb juttatásait. Az ügyvezető igazgató feletti egyéb munkáltatói jogokat a
Testület elnöke gyakorolja.
(4)	Az ügyvezető igazgató évente beszámol a Tanácsnak az ügyintéző szervezet
munkájáról.
(5)	Az alapszabály a Testület elnökének képviseleti jogkörét - az ügyek meghatáro-
zott csoportjára nézve - az ügyvezető igazgatóra átruházhatja.
A testületi szervek tagjaival, a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelmények
és összeférhetetlenségi szabályok
17.	§
(1)	A Testület elnökének - a (3)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - az választható,
aki
a)	nagykorú, cselekvőképes,
b)	magyar állampolgár, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás-
ban részes állam állampolgára vagy Magyarországon letelepedési vagy bevándorlási
engedéllyel rendelkező egyéb külföldi,
c)	nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy alkalmazottja akkreditált szervezetnek
vagy nem akkreditált természetes személy.
(2)	A Tanácsban a megválasztott tagszervezetet csak a képviseletére jogosult
személy vagy írásban meghatalmazott helyettese képviselheti. A Tanácsban termé-
szetes személy tag csak nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár vagy az Eu-
rópai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára vagy
11
Magyarországon letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező egyéb kül-
földi személy lehet.
(3)	Szakmai akkreditáló bizottság elnökeként és tagjaként nem bízható meg olyan
személy, aki
a)	7. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt közigazgatási szerv állami vezetője vagy
köztisztviselője,
b)	akkreditált szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja vagy egyéb
munkavállalója vagy közeli hozzátartozójuk [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.
évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont], vagy akkreditált személy,
c)	gazdasági vagy szakmai kamara, vagy az akkreditált szervezetek érdekképvise-
letére létrehozott szervezet tisztségviselője.
(4)	Szakmai akkreditáló bizottság tagja, minősítő vagy szakértő nem vehet részt az
akkreditálási ügy intézésében, ha az akkreditálási eljárásban érintett szervezet, vagy
természetes személy esetében érdekelt (tulajdonos, tisztségviselő, alkalmazott, vagy
egyéb munkavállaló vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pont]).
(5)	A fellebbviteli bizottság tagjának nem választható meg
a)	a (3) bekezdésben meghatározott személy,
b)	a Testület egyéb tagját képviselő személy vagy a Testület tagjának tulajdonosa,
tisztségviselője, alkalmazottja, a szakmai akkreditáló bizottságok és a pénzügyi el-
lenőrző bizottság elnökei és tagjai, továbbá közeli hozzátartozóik.
(6)	A pénzügyi ellenőrző bizottság elnökének és tagjának nem választható meg
a)	a Tanács tagjának képviselője vagy a Tanács akkreditált természetes személy
tagja, továbbá a Tanács tagjának tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja,
b)	a szakmai akkreditáló bizottságok és a fellebbviteli bizottság elnökei és tagjai,
c)	az a)-b) pontokban említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].
(7)	A Testület tisztségviselőjévé nem választható meg, továbbá a Testületben nem
láthatja el a tag képviseletét, és az egyéb választott szervekben nem lehet tag
a)	az ügyvezető igazgató,
b)	az Akkreditálási Irodában dolgozó, a Testülettel munkaviszonyban vagy munka-
végzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,
továbbá aki
c)	a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
d)	büntetett előéletű,
e)	büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
12
III. FEJEZET
AZ AKKREDITÁLÁS FOLYAMATA
Az akkreditálási eljárás
18.	§
(1)	Az 1. §-ban felsorolt szervezetek és természetes személyek akkreditálásuk cél-
jából a Testülethez nyújthatnak be kérelmet.
(2)	Az akkreditálást az a szervezet vagy természetes személy kérelmezheti, amely
vagy aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább három hónappal az adott szer-
vezet tevékenységére vonatkozó szabványoknak megfelelő rendszert léptetett életbe
és működtet.
(3)	Az akkreditálási kérelem szakmai és formai követelményeit a Testület szabály-
zatban határozza meg és a honlapján hozza nyilvánosságra.
(4)	Az akkreditálási kérelem elbírálása, az akkreditált státusz felügyeleti vizsgálata,
felfüggesztése és visszavonása a szakmai akkreditáló bizottság hatáskörébe tarto-
zik. Az akkreditálási kérelmet az Akkreditálási Irodánál történt iktatásától a szakmai
akkreditáló bizottsághoz megérkezettnek kell tekinteni.
(5)	Az akkreditálás odaítéléséről a szakmai akkreditáló bizottság határozatban ren-
delkezik, az akkreditált státusz 4 évre szól.
(6)	Az akkreditálás odaítéléséről, elutasításáról, felfüggesztéséről, valamint vissza-
vonásáról hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a fellebbvi-
teli bizottság bírálja el.
(7)	Ha az akkreditálásra vonatkozó határozat több akkreditált területre vonatkozik,
és az ügyfél a határozatnak csak meghatározott területekre vonatkozó rendelkezései
ellen nyújt be fellebbezést, a határozat fellebbezéssel nem támadott rendelkezései
tekintetében beáll a jogerő.
(8)	A fellebbviteli bizottság határozatának bírósági felülvizsgálatára a polgári per-
rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének (Közigazgatási perek) ren-
delkezéseit kell alkalmazni.
(9)	Az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti vizsgálati eljárásra és a fellebbviteli bi-
zottság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi
IV.	törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt - az Áe. által
megengedett - eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(10)	A kérelem és annak mellékletei benyújtása, a hiánypótlásra történő felhívás
és a hiánypótlás megtörténte, a nem-megfelelőségek kijavítására történő felhívás, és
a kijavításról történő tájékoztatás, a minősítők és a szakértők kijelölésének, valamint
a helyszíni szemle helyének és időpontjának közlése, továbbá a kérelmezőnek a
Testülethez intézett nyilatkozata, bejelentése vagy bármely beadványa, a fellebbviteli
bizottság idézése és mindezek visszaigazolása elektronikus úton is gyakorolható.
(11)	A (4) bekezdésben meghatározott akkreditálási ügyekben újrafelvételi eljárás-
nak nincs helye.
(12)	A Testület akkreditálási és éves felügyeleti vizsgálati eljárásáért külön jogsza-
bályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
13
19. §
(1)	Az akkreditálási eljárás elintézési határideje 180 nap.
(2)	Az akkreditálási eljárás vizsgálati és minősítési szakaszból áll. A vizsgálati sza-
kasz legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90. napon lezárul.
(3)	A vizsgálati szakasz kezdetén a szakmai akkreditáló bizottság vizsgálja, hogy a
kérelem megfelel-e a 18. § (3) bekezdése szerint előírt formai követelményeknek,
szükség esetén 15 napon belül belül a kérelmezőt legfeljebb 30 napos határidő kitű-
zésével hiánypótlásra hívja fel.
(4)	A vizsgálati szakasz során az akkreditálási kérelem alapján a szakmai akkredi-
táló bizottság minősítő csoportot jelöl ki. A minősítő csoport véleményezi a kérelme-
ző által benyújtott dokumentációt és feltárja a hiányosságokat, nem-
megfelelőségeket; szükség esetén a kérelmezőt legfeljebb 30 napos határidő kitűzé-
sével kiegészítő tájékoztatásra kéri. Hiányosságok, nem-megfelelőségek fennmara-
dása esetén a kérelem elutasítható.
(5)	A minősítési szakaszban a minősítő csoport helyszíni szemlét tart a kérelmező-
nél, amelynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. A minősítő csoport a jegyző-
könyvben rögzített nem-megfelelőségek, hiányosságok kiküszöbölésére a kérelme-
zőt legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével intézkedésre hívja fel.
(6)	Ha az akkreditálást természetes személy kéri, szakmai alkalmasságának meg-
vizsgálásában személyesen köteles közreműködni.
(7)	A szakmai akkreditáló bizottság a kérelem, a vizsgálati szakasz során össze-
gyűjtött információ, a helyszíni szemle eredménye, a minősítő csoport összefoglaló
beszámolója, a kérelmező észrevételei, valamint a kérelem tárgyára vonatkozó
egyéb információ alapján határoz az akkreditált státusz odaítéléséről, illetve elutasí-
tásáról.
(8)	Az akkreditált szervezet, személy írásban kérelmezheti a határozatban foglalt
akkreditált területének szűkítését. A kérelem alapján a szakmai akkreditáló bizottság
-	a kérelem benyújtását követő ülésén - határozatban módosítja az akkreditált szer-
vezet, személy akkreditált területét.
(9)	Az akkreditált terület bővítése, illetve az akkreditált státusz megújítása iránti ké-
relem elbírálására az akkreditálás odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmaz-
ni.
Az akkreditálási okirat
20.	§
(1)	A szakmai akkreditáló bizottság odaítélő határozatának jogerőre emelkedése
napján a Testület - az odaítélő határozat rendelkező részének megfelelő adattarta-
lommal - erre a célra rendszeresített akkreditálási okiratot (a továbbiakban: akkredi-
tálási okirat) ad ki, amelyet az ügyvezető igazgató ír alá.
(2)	Ha a szakmai akkreditáló bizottság szűkíti vagy bővíti az akkreditált területet
vagy az akkreditált státusz megújításáról határoz, az akkreditálási okiratot ennek
megfelelően módosítani kell.
(3)	Az akkreditált szervezet vagy természetes személy csak azon tevékenysége
vonatkozásában hivatkozhat az akkreditált státuszára, amelyre az akkreditálási okirat
kiterjed.
(4)	Az akkreditált szervezet vagy természetes személy az akkreditált tevékenységét
érintő jelentős változásokról 15 napon belül értesíti az Akkreditálási Irodát. Jelentős
14
változásnak minősül a szervezet, vagy természetes személy akkreditálási követel-
ményeknek való megfelelését befolyásoló változás, különösen:
a)	a jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formában,
b)	a szervezeti felépítésben, vezetésben vagy az akkreditált tevékenység ellátásá-
hoz szükséges személyzetben,
c)	a fő működési politikában,
d)	az erőforrásokban és környezetben (székhely, telephelyek),
e)	az akkreditált tevékenységben és területben
bekövetkezett változás.
(5)	Az akkreditálásra vonatkozó európai és nemzetközi szabványok, továbbá azok-
nak a nemzetközi szervezeteknek a szabályzatai alapján, amelyeknek a Testület is
tagja, a Testület szabályzatában további tény, adat, állapot változását is jelentősnek
minősítheti, és erről bejelentést kérhet, amennyiben ez nem ellentétes a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvénnyel.
(6)	A jelentős változás bejelentésének elmulasztása az akkreditált státusz felfüg-
gesztését eredményezheti.
Az akkreditált szervezet és természetes személy felügyeleti vizsgálata
21.	§
(1)	A szakmai akkreditáló bizottság az akkreditált státusz odaítélésének alapjául
szolgáló körülmények fennállását, valamint az akkreditált szervezet, illetve természe-
tes személy alkalmasságát éves felügyeleti vizsgálat keretében, indokolt esetben
rendkívüli felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi.
(2)	Az éves felügyeleti vizsgálatot az akkreditált szervezet, illetve természetes
személy köteles kezdeményezni. Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés
vagy az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása esetén kerülhet
sor.
(3)	A felügyeleti vizsgálat elintézési határideje 90 nap.
(4)	A szakmai akkreditáló bizottság a felügyeleti vizsgálat során dokumentumokat,
egyéb információkat kérhet, minősítő csoportot jelöl ki, amely helyszíni szemlét tart
és annak eredményétől függően
a)	az akkreditált státuszt fenntartja,
b)	határidő kitűzésével határozatban felhívja az akkreditált szervezetet, természe-
tes személyt a felügyeleti vizsgálat során megállapított hiányosságok, nem-
megfelelőségek kiküszöbölésére, vagy
c)	az akkreditált státuszt
ca)	részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti,
cb)	részlegesen vagy teljes körűen visszavonja.
Az akkreditált státusz felfüggesztése
22.	§
(1)	A szakmai akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes
személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti, ha:
15
a)	az akkreditált szervezet vagy természetes személy tevékenységével kapcsolat-
ban megalapozott kifogás merül fel, de annak súlyossága a vonatkozó európai, illet-
ve nemzetközi szabványok szerint nem indokolja az akkreditált státusz visszavoná-
sát,
b)	az akkreditált szervezet vagy természetes személy az éves felügyeleti vizsgála-
tot nem kérelmezi vagy a felügyeleti vizsgálathoz szükséges dokumentumokat határ-
időben nem bocsátja a Testület rendelkezésére,
c)	a 21. § szerinti felügyeleti vizsgálat felfüggesztést indokoló eredménnyel zárul,
d)	az akkreditált szervezet vagy természetes személy a 20. § (4) bekezdés szerinti
jelentős változást határidőre nem jelenti be,
e)	az akkreditált szervezet vagy természetes személy a külön jogszabályban előírt
éves felügyeleti vizsgálati díjat nem téríti meg,
f)	az akkreditált szervezet vagy természetes személy a felfüggesztést maga kéri.
(2)	A szakmai akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes sze-
mély akkreditált státuszát határozatban részlegesen vagy teljes körűen
felfüggesztheti, ha a felügyeleti vizsgálat során megállapítja, hogy az akkreditált stá-
tusz odaítélésének alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be,
amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei csak részben telje-
sülnek.
(3)	A szakmai akkreditáló bizottság a felfüggesztő határozatban a felfüggesztés
megszüntetésének feltételeiről és a feltételek teljesítésének határidejéről is határoz.
Amennyiben az akkreditált szervezet vagy természetes személy az előírt feltételek-
nek határidőben nem tesz eleget, a szakmai akkreditáló bizottság az akkreditált stá-
tuszt részlegesen vagy teljes körűen visszavonja.
Az akkreditált státusz visszavonása
23.	§
A szakmai akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy
akkreditált státuszát határozatban részlegesen vagy teljes körűen visszavonja, ha
a)	az akkreditált szervezet vagy természetes személy tevékenységével kapcsolat-
ban megalapozottan, a vonatkozó európai, illetve nemzetközi szabványok szerinti
súlyos kifogás merül fel,
b)	az akkreditált szervezet vagy természetes személy az esedékes felügyeleti vizs-
gálatot nem teszi lehetővé vagy akadályozza,
c)	az akkreditálás alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be,
amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei nem teljesülnek,
d)	az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát
felfüggesztették és a felfüggesztés megszüntetése feltételeinek határidőben nem tett
eleget,
e)	az akkreditált szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az akkreditált termé-
szetes személy meghal,
f)	az akkreditált státusz visszavonását a szervezet vagy természetes személy maga
kéri.
16
IV. FEJEZET
A TESTÜLET GAZDÁLKODÁSA
24.	§
(1)	A Testület működésének pénzügyi forrásai:
a)	tagdíjak,
b)	igazgatási szolgáltatási díjak,
c)	a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetés-
ből kapott támogatás,
d)	egyéb bevételek.
(2)	A Testület köteles gazdálkodását évente független könyvvizsgálóval megvizs-
gáltatni.
(3)	A Testület üzletszerűen - nyereség és vagyonszerzés céljából - termelő, ke-
reskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak
nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
(4)	A Testület váltót nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott tá-
mogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel, illetve átmenetileg
szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba
fektetheti.
V.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő
30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló
1995. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.),
b)	az egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról szó-
ló 2001. évi LV. törvény 22. §-a,
c)	a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 406. §-a (1) bekezdésének
e)	és f) pontja,
d)	a Nemzeti Akkreditáló Testület feletti törvényességi felügyeletet gyakorló minisz-
ter kijelöléséről szóló 76/1995. (VI. 22.) Korm. rendelet.
(2)	A 18. § (7), (10) és (11) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgál-
tatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépése napján lép
hatályba.
(3)	A 18. § (10) bekezdése 2007. július 1-jén hatályát veszti.
17
26. §
(1)	E törvény rendelkezéseit az új akkreditálási eljárási szabályzatok elfogadásának
(6)	bekezdésben megállapított határidejét követően indult eljárásokban kell alkal-
mazni. Az e törvény hatálybalépését követően, de a (6) bekezdésben megállapított
határidőt megelőzően indult eljárásokban a Tv. alapján elfogadott akkreditálási eljá-
rási szabályzatok alapján kell eljárni.
(2)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott, az akkreditálás odaítéléséről
szóló határozatok a bennük foglalt időpontig, illetve az e törvény szerinti visszavoná-
sukig érvényesek.
(3)	A Tv. alapján létrehozott és nyilvántartásba vett Nemzeti Akkreditáló Testület
jogfolytonosan végzi tevékenységét.
(4)	A Testület e törvény hatálybalépésekori elnöke e törvény hatálybalépését köve-
tő 60 napon belüli időpontra tisztújító közgyűlést hív össze, és a közgyűlés gondos-
kodik e törvény rendelkezései szerinti feltételek alapján az új elnök, valamint az új
Tanács, fellebbviteli bizottság és pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai megválasztásá-
ról. Az új elnök a közgyűlést követő 30 napon belüli időpontra összehívja a Tanácsot,
amely gondoskodik e törvény rendelkezései szerinti feltételek alapján az új szakmai
akkreditáló bizottságok létrehozásáról, a szakmai akkreditáló bizottságok elnökei és
az ügyvezető igazgató megválasztásáról, valamint a szakmai akkreditáló bizottságok
tagjai megbízásáról.
(5)	A Testület e törvény hatálybalépése előtt megválasztott, illetve kinevezett tiszt-
ségviselői, testületi szervi tagjai, ügyvezető igazgatója a tisztújításig teljes jogkörben
járnak el.
(6)	2005. október 31-éig el kell fogadni az e törvény rendelkezéseinek megfelelő
alapszabályt, az ennek megfelelő belső szabályzatokat, továbbá az új akkreditálási
eljárási szabályzatokat, és elfogadásukat követően meg kell küldeni a törvényességi
felügyelet gyakorlójának.
(7)	A szakmai akkreditáló bizottságok listáját és tevékenységi területét a Testület
honlapján és a Gazdasági Közlönyben első alkalommal e törvény hatálybalépésekor
teszi közzé.
27. §
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rende-
letben állapítsa meg a Testület akkreditálási és éves felügyeleti vizsgálati eljárásáért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.
18
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.
A hatályos szabályozás bemutatása
1993-ban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot irányító miniszter koordiná-
ciójával megkezdődött a Magyar Szabványügyi Hivatal korszerűsítése és az európai
gyakorlatnak megfelelő hazai akkreditálási rendszer kialakítása. Erre az adott lehető-
séget, hogy a Polgári Törvénykönyv 1993. évi XCII. törvénnyel történő módosítása
ismét megteremtette a köztestület jogintézményét. A köztestületet az állam olyan
feladatok megvalósítására létesíti, amelyeket nem célszerű a közigazgatás szerve-
zetrendszerén belül ellátni, mert a szakképezettségük és hivatásuk által összekap-
csolt személyek önkormányzati szervezetben e feladatokat hatékonyabban és ered-
ményesebben képesek ellátni. Ezért látszott célszerűnek a szabványügyi és akkredi-
tálási szervezetrendszereket olyan köztestületi önkormányzatokra bízni, amelyek a
tagságukhoz, illetve a tagságuk által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfelada-
tokat kizárólagos jogkörrel végzik.
A köztestületi forma választásának az volt a célja, hogy a különböző érdekcsoportok
befolyásától mentes, össztársadalmi szempontokat kielégítő szervezet alakuljon
meg. A kialakított rendszer figyelembe vette az európai és nemzetközi akkreditáló
szervezetek dokumentumait, tapasztalatait.
A laboratóriumok, a tanúsító szervezetek és az ellenőrző szervezetek akkreditálásá-
ról szóló 1995. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: tv.) elsősorban az állam és a
nemzeti akkreditáló szervezet kapcsolatait, a legfontosabb szervezeti kérdéseket és
feladatokat rögzítette, egyebekben tág teret biztosított az önkormányzati autonómia
érvényesülésének.
A tv. alapján az akkreditáló testület államigazgatási eljárás keretében vizsgálja, hogy
valamely intézmény vagy szervezet rendelkezik-e a vizsgáló, kalibráló, tanúsító vagy
ellenőrző tevékenységekhez az előírt feltételekkel.
A tv. szerint az akkreditálást a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testü-
let) végzi, amelynek tagjai hivatalból a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Tes-
tület, az Országos Mérésügyi Hivatal, az országos gazdasági kamarák, valamint
ezen túlmenően az akkreditált státus fennállásának időtartamára az akkreditált szer-
vezetek, továbbá érdekképviseleti szervek, tudományos és műszaki egyesületek és
a felsőoktatási intézmények.
A Testület legfőbb szerve a közgyűlés, amely - többek között - jóváhagyja az alap-
szabályt, megválasztja a tisztségviselőket, elfogadja az éves beszámolót.
A Testület alapszabálya rendelkezik a vizsgáló, kalibráló, tanúsító és ellenőrző szer-
vek akkreditálására és annak ellenőrzésére, felfüggesztésére és visszavonására vo-
natkozó eljárási rendről, a benyújtott panaszok elbírálásának részletes eljárási sza-
bályairól, megállapítja az akkreditálási eljárás során alkalmazott díjszabás módját, a
Testület gazdálkodásának szabályait, valamint az akkreditálásba bevonandó minősí-
19
tőkkel és szakértőkkel szemben támasztandó szakmai követelményeket, az össze-
férhetetlenségi szabályokat.
A Testületet két közgyűlés közötti időszakban az Akkreditálási Tanács irányítja,
amelynek tagjai 40 %-át a hivatalbóli tagok, 30 %-át az akkreditált szervezetek, a
fennmaradó 30 %-át pedig az érdekképviseleti szervek, tudományos és műszaki
egyesületek, felsőoktatási intézmények adják.
A Tanács nevezi ki és menti fel a Testület ügyvezető igazgatóját, továbbá megállapít-
ja a szervezet szolgáltatási díját.
Az akkreditálási tevékenység folytatása - minősítők és szakértők bevonásával - akk-
reditáló bizottságok irányításában történik.
A Testület tevékenysége felett a Kormány által kijelölt miniszter törvényességi fel-
ügyeletet gyakorol, ennek keretében ellenőrzi, hogy az alapszabály és a többi belső
szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá hogy a Testület szerveinek hatá-
rozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi belső szabályza-
tot. Ha a törvényesség másképp nem állítható helyre, a miniszter bírósághoz fordul-
hat. A bíróság - jogsértés megállapítása esetén - a jogsértő határozatot megsemmi-
síti vagy a tevékenység jogsértő voltának megszüntetése érdekében felügyelőbiztost
rendel ki.
II.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz érkezett jelzések a nemzeti akk-
reditálási rendszerről
A Testület tevékenységével kapcsolatban az utóbbi években Gazdasági és Közleke-
dési Minisztériumhoz érkezett jelzések a következőkben foglalhatók össze:
-	A Testület alapszabályában rögzített eljárási rend nincs összhangban az állam-
igazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiak-
ban: Áe.) rendelkezéseivel, a Testület nem veszi figyelembe maradéktalanul az
Áe. előírásait (pl. a Testület nem tartja be a 30 napos ügyintézési határidőt; a mi-
nősítők és a szakértők nem minden esetben készítenek jegyzőkönyvet, csak szó-
beli tájékoztatást adnak a minősítésről).
-	A Testület az eljárási szabályait nyilvánosan nem teszi közzé, így sérülnek az
eljárás átláthatóságára és megismerhetőségére vonatkozó alapelvek.
-	A Testület a törvény rendelkezésével ellentétben nem határozza meg, illetve nem
teszi közzé a minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott követelményeket.
-	Nem hozzáférhetőek a Testület gazdálkodására vonatkozó rendelkezések, ezáltal
a tagok nem tudnak betekinteni a Testület pénzügyeibe, gazdálkodásának jog-
szerűségébe. A tagok egy része úgy véli, hogy a Testületnek nincs áttekinthető,
nyilvános díjszabása, szolgáltatásaira szerződést nem köt, és monopolhelyzetét
kihasználva indokolatlanul magas nyereségre tesz szert.
20
-	Az összeférhetetlenségi szabályok bizonyos esetekben nem zárják ki az össze-
férhetetlenséget, ezeket ráadásul az alapszabály és nem a törvény állapítja meg.
Az akkreditálás nemzetközi elveit és gyakorlatát sértve, előfordul, hogy egy-egy
minősítő az előre megállapított időponttól eltérő időben és egyszemélyben jár el.
-	A Testület az akkreditálást kezdeményező cégek számára esetenként tényleges
ráfordításokat nem tartalmazó számlákat bocsát ki.
III.
A törvényjavaslatban szereplő új szabályozás lényege
A Testület közel 10 éves működésének tapasztalatai igazolták a köztestületi szerve-
zeti forma létjogosultságát, amelyet a jövőben is célszerű fenntartani. Ennek megfe-
lelően az önkormányzati elvnek és a szervezet függetlenségének továbbra is mara-
déktalanul érvényesülnie kell, ugyanakkor az eljárást érintő garanciális rendelkezé-
seket a törvényi szintre szükséges emelni. A tv. ugyanis indokolatlanul keretjellegű,
amely abból következik, hogy a köztestületi szabályozásnak 1993-1995-ben nem
voltak működési tapasztalatai és hagyományai. Így jelenleg az alapszabály és a Tes-
tület más szabályzatai rendelkeznek olyan kérdéskörökben, amelyek jogszabályi
rendezést igényelnek. A hatályos előírások szerint az alapszabály tölti meg érdemi
tartalommal a keretjellegű szabályozást, utóbbit azonban esetenként a Testület sza-
badon értelmezi.
Az új törvényjavaslatban figyelembe vettük azt a tényt, hogy az akkreditálás jogi sza-
bályozására nincs egységes gyakorlat az Európai Unióban, ugyanakkor az akkreditá-
ló testületeknek 2006. január 1-jétől az akkreditálási rendszerek egyenértékűsége
érdekében meg kell felelniük az EN ISO/IEC 17011 szabvány követelményeinek.
[Magyarországon: MSZ EN ISO/IEC 17011 Megfelelőségértékelés.
Megfelelőségértékelést végző szervezeteket akkreditáló testületekre vonatkozó álta-
lános követelmények (ISO/IEC 17011:2004).]
Mindezekre tekintettel a törvényjavaslat az alábbi főbb szabályozási elvek mentén
került kidolgozásra:
-	Az új szabályozás megszünteti a hivatalbóli tagság jogintézményét és egyértel-
műen rendezi a taggá válás feltételeit, bevezeti az önkéntes tagságot.
-	A törvényjavaslat egyértelműen rendezi, hogy a Testület eljárása hatósági jogal-
kalmazó tevékenységnek minősül, így az eljárásra az Áe. rendelkezéseit - a tör-
vényjavaslatban foglalt, az Áe. által megengedett eltérésekkel és kiegészítésekkel
-	kell alkalmazni. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá - az Áe.-t felváltó - a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló tör-
vénnyel (Ket.) való összhangot megteremtő rendelkezéseket is, amelyek a Ket.
hatálybalépésével egyidejűleg (2005. november 1-jén) lépnek hatályba.
21
-	A törvényjavaslat a versenyképesség előmozdítása érdekében felgyorsítja az
akkreditálási eljárás folyamatát és e tekintetben 180 napos ügyintézési határidőt ír
elő, a felügyeleti vizsgálati eljárásnak pedig 90 napos határideje van.
-	A törvényjavaslat szabályozza a Testület alapvető garanciális szabályait, felsorol-
ja a Testület bevételei forrásait, az esetleges időlegesen felszabaduló pénzesz-
közökkel való kockázatvállalás tilalmát, valamint a pénzügyi beszámoló nyilvá-
nosságát.
-	A törvényjavaslat tartalmazza a vezető tisztségviselők, a minősítők, a szakértők
személyi, gazdasági összeférhetetlenségi szabályait. Ezen túlmenően további
összeférhetetlenségi szabályokat az alapszabály állapíthat meg.
-	A Testület feletti törvényességi felügyeletet a jövőben az ügyészi törvényességi
felügyeletre vonatkozó általános szabályok szerint az ügyészség látja el. A Polgá-
ri Törvénykönyvnek az egyesületre és a köztestületre vonatkozó rendelkezései
(61-65. §) alapján ugyanis a Testület, mint köztestület működése tekintetében
háttérjogszabálynak minősül a társadalmi szervezeteket szabályozó, az egyesü-
lési jogról szóló törvény. Ez a törvény pedig a társadalmi szervezetek tekintetében
a jogszabályok rendelkezései megtartásának elősegítését, vagyis a törvényességi
felügyeletet az ügyészségre telepíti, amelyet az a Magyar Köztársaság ügyész-
ségéről szóló 1972. évi V. törvény rendelkezései szerint lát el.
-	A díjszabás anomáliáinak kiküszöbölése érdekében - más köztestületek által
végzett hatósági eljárásokhoz hasonlóan - az igazgatási szolgáltatási díjfizetési
kötelezettséget a törvényjavaslat írja elő, azonban a díj mértékét a Testület javas-
lata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. Így átláthatóvá, ellenőrizhetővé
és az érdekeltek által megismerhetővé válik a mindenkori hatályos díjszabás.
22
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat - az időközi jogszabályi változásokat is figyelembe véve - a jog-
szabály hatálya alá tartozó szervezetek körét kiegészíti a jártassági vizsgálatot szer-
vező szervezetekkel, a referenciaanyag-gyártó szervezetekkel, az EMAS hitelesítő
szervezetekkel és természetes személyekkel, továbbá a közbeszerzési eljárásokat
és gyakorlatot tanúsító szervezetekkel és természetes személyekkel. A törvényjavas-
lat megadja több, alapvető fogalom értelmezését. Az akkreditálással összefüggő
szabványokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy ugyan a szabványok kötelező ha-
tálya Magyarországon is megszűnt, azonban az akkreditálást kérelmezők - az euró-
pai gyakorlatnak megfelelően - önként vállalják a vonatkozó szabványok szerinti kö-
vetelmények teljesítését.
A törvényjavaslat hivatkozott európai akkreditálási szervezet az Európai Akkreditá-
lási Együttműködés (EA).
Európai Akkreditálási Együttműködés (EA)
Az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA: European co-operation for
Accreditation) 1997-ben alakult meg a laboratóriumakkreditáló szerveket tömörítő
Európai Laboratóriumakkreditálási Együttműködésből (EAL) és a tanúsító szerveze-
teket akkreditáló Európai Tanúsítás-akkreditálási Együttműködésből (EAC). Az EA
célja az akkreditálási tevékenység továbbfejlesztése és harmonizálása, a tagok kö-
zötti kölcsönös elismerési megállapodások megkötése, a tanúsítványok európai szin-
tű elismerése és a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása. Az EA és tagjai
elősegítik az EU egységes belső piacának fejlődését, részt vesznek a jogilag szabá-
lyozott területen a kijelölési folyamatokban és szakértői tevékenységet végeznek az
Európai Bizottság és az EFTA Titkárság részére.
Az EA teljes jogú tagjai azok az Európai Unió és EFTA tagországok, továbbá az
Európai Unióval társulási megállapodást aláírt csatlakozó harmadik országok nemze-
ti szinten elismert akkreditáló szervei, amelyek az akkreditálás teljes skáláján végzik
tevékenységüket a CEN/CENELEC és az ISO/IEC megfelelőség-értékelési szabvá-
nyai szerint. Társult tagok azok a nemzeti akkreditáló szervek, amelyeknek még
nincs elég tapasztalata az akkreditálás területén vagy nem írtak alá társulási megál-
lapodást az Európai Unióval.
Az Európai Akkreditálási Együttműködés kölcsönös elismerési rendszere (EA MLA)
Az EA tagjai külön értékelést követően, amennyiben az értékelés pozitív ered-
ménnyel zárult, többoldalú egyezményt írhatnak alá, amelyben elismerik egymás
akkreditálási rendszereit és az ezek keretében kiadott akkreditálási okiratokat. Ezzel
a többszöri akkreditálások szükségtelenné válnak, a gyártók számára pedig egy ta-
núsítvánnyal megnyílik az európai piac.
A törvényjavaslatban hivatkozott nemzetközi akkreditálási szervezet a Nemzetközi
Laboratóriumakkreditálási Együttműködés (ILAC).
23
Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés (ILAC)
A Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködést (ILAC: International
Laboratory Accreditation Cooperation) 20 évvel ezelőtt a világ különböző részein a
laboratóriumok akkreditálásával foglalkozó szervezetek hozták létre. 1996-ban
Amszterdamban 44 ország részvételével az együttműködés hivatalos szakmai szer-
vezetté alakult, amelynek alapszabálya lehetőséget teremt az akkreditálási tevé-
kenység továbbfejlesztésére és az ILAC tagok közötti kölcsönös elismerési megálla-
podások megkötésére a vizsgálati eredmények nemzetközi szintű elismerése és a
kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása céljából. Az ILAC-et 1999-ben Hol-
landiában közhasznú társadalmi szervezetként jegyezték be, 2003-ban pedig egye-
sületként regisztrálták.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza mindazokat az alapelveket, amelyeket az akkredi-
tálási eljárás során érvényesíteni kell. A tapasztalatok szerint ezek közül különösen
fontos a pártatlanság, az átlátható, gyors, egyszerű és hatékony eljárás alapelvének,
valamint a függetlenség és a közérdek egyidejű képviseletének érvényesítése.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat - a vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban - megha-
tározza a legfontosabb, a törvény által használt, de máshol meg nem határozott fo-
galmakat.
A 4. §-hoz
A Testület a jövőben is köztestületként, kizárólagos jogkörrel működteti a nemzeti
akkreditálás rendszerét. A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a Testületet a
székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba a társadalmi szer-
vezetekre vonatkozó rendelkezések szerint.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés felsorolja a Testület akkreditálással kapcsolatos közfeladatait, ame-
lyeket a Testület a szakmai akkreditáló bizottságok útján lát el. A törvényjavaslat az
ellátandó közfeladatok bővülésének esetére biztosítja, hogy a Testületnek más jog-
szabállyal további feladatok legyenek átadhatók.
A 6. §-hoz
A Testület nyilvántartást vezet a Testület tagjairól, a Testület által akkreditált szer-
vezetekről és természetes személyekről, a szakmai akkreditáló bizottságokról és
azok tagjairól, az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minősítőkről és szakértőkről,
valamint az akkreditálással összefüggő szabványokról, útmutatókról, illetve egyéb
hazai és nemzetközi dokumentumokról. E nyilvántartások biztosítják a Testület tevé-
kenységének átláthatóságát és nyilvánosságát, valamint széles körben megismerhe-
24
tővé teszik az akkreditálással összefüggő hazai és nemzetközi dokumentumokban
foglaltakat. Megjegyezzük, hogy a szabványok másolása a Magyar Szabványügyi
Testület kizárólagos joga.
A Testületnek közzé kell tennie a szakmai akkreditáló bizottságok listáját és tevé-
kenységi területét. Ha a Testület nem rendelkezik az akkreditálást kérelmező tevé-
kenységi körének megfelelő szakmai akkreditáló bizottsággal, akkor a kérelmező
kezdeményezheti új szakmai akkreditáló bizottság felállítását, vagy a már működő
szakmai akkreditáló bizottságok tevékenységi területének kiterjesztését.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat új alapokra helyezi a tagsági jogviszony létrejöttét. Valamennyi
tagsági kategória esetén a tagság önkéntes. A Testület tagjai lehetnek mindenekelőtt
az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt az akkreditált szervezetek. A
közérdek védelmének alapelvét biztosítja, hogy a Testület munkájában részt vehet-
nek az akkreditálásban érdekelt minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az
Országos Mérésügyi Hivatal, az országos kamarák, valamint a tudományos és mű-
szaki egyesületek, az érdekelt felsőoktatási intézmények, a gyártók, forgalmazók és
fogyasztók érdekképviseleti szervezetei, a szakmai érdekképviseleti szervezetek,
valamint a minőségüggyel foglalkozó társadalmi szervezetek.
A Testület tagjának joga, hogy a közgyűlésen részt vegyen, őt magát vagy a képvi-
seletében eljáró természetes személyt meghatározott testületi szervekbe megválasz-
szák, és azokban tisztséget viseljen.
A törvényjavaslat a jogosultságok mellett rendelkezik a tagok kötelezettségeiről is,
ennek keretében a törvény - a jelenlegi szabályozástól eltérően - előírja a tagdíjfize-
tési kötelezettséget.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza az alapszabály kötelező tartalmát, valamint a Tes-
tület szervezeti felépítését és választott tisztségviselőit.
A 9-11. §-okhoz
A törvényjavaslat meghatározza a közgyűlés összehívásának és döntéshozatali el-
járásának alapvető garanciális követelményeit, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe
tartozó döntések csoportját, továbbá a testületi szervek feladatait, működésének
rendjét.
A Testület legfőbb szerve a tagokból álló közgyűlés, amely dönt a működés szem-
pontjából legfontosabb ügyekben, így az alapszabály és a pénzügyi beszámoló elfo-
gadásáról, a tisztségviselők megválasztásáról stb. A közgyűlések közötti időszakban
-	a közgyűlés határozatainak megfelelően - a Testület működésének irányítását az
Akkreditálási Tanács látja el.
25
A 12. §-hoz
A Tanács a nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületen az akkreditálás
speciális követelményeinek meghatározására, az akkreditálási eljárás és a felügyele-
ti vizsgálat lefolytatására, valamint az akkreditált szervezetek és természetes szemé-
lyek ellen benyújtott panaszok kivizsgálására szakmai akkreditáló bizottságokat mű-
ködtet. A törvényjavaslat meghatározza, hogy a bizottságban csak az adott szakterü-
leten egyetemi végzettséggel, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező
olyan személy vehet részt, akivel szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Az
akkreditálás odaítéléséről, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról első fo-
kon a szakmai akkreditáló bizottság dönt. Az erről szóló határozatot a szakmai akk-
reditáló bizottság elnöke írja alá.
A 13. §-hoz
Az akkreditálással összefüggő szakmai akkreditáló bizottsági határozatok felülvizs-
gálatát a fellebbviteli bizottság végzi. Ennek keretében elbírálja az akkreditáltság
odaítéléséről, elutasításáról, felfüggesztéséről és visszavonásáról rendelkező hatá-
rozatok ellen benyújtott fellebbezéseket. A fellebbviteli bizottság határozata eseté-
ben, az érdekelt fél keresettel kérheti a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát.
A 14-15. §-okhoz
A Testület gazdálkodásának ellenőrzését a pénzügyi ellenőrző bizottság látja el,
amely vizsgálja, hogy a Testület tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogsza-
bályoknak, illetve a gazdálkodás célszerűségének. A bizottság tájékoztatást kérhet,
illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely pénzügyi ellenőrző tevékenységének
ellátásához szükséges. A Testület éves költségvetéséről és beszámolójáról a köz-
gyűlés csak a bizottság állásfoglalásának ismeretében dönthet.
A bizottság a szükséges intézkedések megtételére hívja fel a Tanácsot, ha a Tes-
tület tevékenysége, gazdálkodása nem felel meg a jogszabályoknak, a Testület ön-
kormányzati szabályzataiban foglaltaknak vagy a gazdálkodási célszerűségének. Ha
a Tanács a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a bizottság elnöke kezdemé-
nyezi a közgyűlés összehívását.
A 16. §-hoz
A Testület szerveinek munkáját ügyintéző szervezete, az Akkreditálási Iroda koor-
dinálja, amelyet a Tanács által kinevezett ügyvezető igazgató irányít.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat garanciális okokból rögzíti a testületi szervek tagjaival és a tiszt-
ségviselőkkel szemben támasztott követelményeket és összeférhetetlenségi szabá-
lyokat, így rendelkezik a személyi és gazdasági összeférhetetlenség eseteiről. Eze-
ket a Testület alapszabálya további okokkal egészítheti ki.
26
A 18-19. §-okhoz
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti
vizsgálati eljárásra és a fellebbviteli bizottság eljárására az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit kell alkalmaz-
ni. A törvényjavaslat több olyan, az általános eljárási szabályoktól eltérő és azokat
kiegészítő szabályt tartalmaz, amelyekre az Áe. lehetőséget ad. Így például az elin-
tézési határidő a szakmai akkreditáló bizottság eljárása esetében 180 nap, az akkre-
ditált szervezet és természetes személy felügyeleti vizsgálata esetében 90 nap; a
törvényjavaslat részletesen felsorolja, mely eljárási cselekmények gyakorolhatók
elektronikus úton; a fellebbezést a fellebbviteli bizottság bírálja el.
A Testület akkreditálási és éves felügyeleti vizsgálati eljárásáért igazgatási szolgál-
tatási díjat kell fizetni, amelynek mértékét a Testület javaslatára a nemzeti akkreditá-
lás szabályozásáért felelős miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja
meg. A fizetendő díj mértéke nem haladhatja meg az adott eljárással felmerülő költ-
ségeket.
Az akkreditálási eljárás vizsgálati és minősítési szakaszra oszlik. A vizsgálati sza-
kaszban a minősítő csoport megvizsgálja a kérelmező által benyújtott dokumentációt,
a minősítési szakaszban a kérelmezőnél megtörténik a helyszíni szemle.
A 20. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a szakmai akkreditáló bizottság odaítélő határozata alap-
ján a Testület ügyvezető igazgatója akkreditálási okiratot állít ki. Az akkreditált stá-
tuszra csak az akkreditálási okirat kiterjedésének megfelelően lehet hivatkozni. A
törvényjavaslat felsorolja, hogy az akkreditált tevékenységet érintő milyen jellegű vál-
tozások esetén kell értesíteni az Akkreditálási Irodát.
A 21-23. §-okhoz
A törvényjavaslat a jelenlegi szabályozástól eltérően részletesen szabályozza az
akkreditált státusz felügyeleti vizsgálatának, felfüggesztésének és visszavonásának
feltételeit.
A 24. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében a Testület a közfeladatok ellátását a tagok által befi-
zetett tagdíjakból, az igazgatási szolgáltatási díjakból, valamint az egyéb bevételek-
ből, nemzetközi kötelezettségeinek egy részét pedig a költségvetési támogatásból
fedezi.
A Testület - főszabályként - sem közvetlenül, sem közvetve nem lehet gazdasági
társaság tagja, illetve ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. E megfontolás
lényege, hogy a Testület közfeladatai ellátása során ne váljon tagjai versenytársává.
Ez ugyanis összeegyeztethetetlen a köztestületi minőséggel. A tevékenység során
elért eredményt kizárólag a közfeladatok ellátására fordíthatja, váltót nem bocsáthat
ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesz-
27
tésére nem használhatja fel, illetve átmenetileg felszabaduló szabad pénzeszközeit
csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti.
A 25. §-hoz
Ez a szakasz tartalmazza a törvényjavaslat hatálybalépésére vonatkozó rendelke-
zést, valamint felsorolja azokat a jogszabályokat és jogszabályi rendelkezéseket,
amelyek e törvényjavaslat hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik. A köz-
igazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényre
(Ket.) tekintettel a törvényjavaslatba beépített rendelkezések a Ket.-tel egyidejűleg
lépnek hatályba.
A 26. §-hoz
Ez a szakasz tartalmazza az e törvényjavaslatra vonatkozó átmeneti rendelkezése-
ket, rögzíti a Testület jogfolytonos működését, meghatározza az új törvény szerinti
tisztújítás határidejét.
A 27. §-hoz
Ez a szakasz felhatalmazást ad a gazdasági és közlekedési miniszter részére,
hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Testület eljá-
rásáért fizetendő díj mértékét.
28