﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/ 16291. számú
törvényjavaslat
a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló
2003/48/EK tanácsi irányelvben előírt kötelezettségek végrehajtása céljából
a Magyar Köztársaság, valamint a Csatorna-szigetek, a Man-sziget és a
függő vagy társult karibi területek között aláírt Megállapodások
megerősítéséről és kihirdetéséről
Előadó: Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2005. május
2005. évi
törvény
A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló
2003/48/EK tanácsi irányelvben előírt kötelezettségek végrehajtása céljából
a Magyar Köztársaság, valamint a Csatorna-szigetek, a Man-sziget és a
függő vagy társult karibi területek között aláírt Megállapodások
megerősítéséről és kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló
2003/48/EK tanácsi irányelvben előírt kötelezettségek végrehajtása céljából a Magyar
Köztársaság, valamint a Csatorna-szigetek (Guernsey és Jersey), a Man-sziget, a
Holland Antillák, Aruba, továbbá az Egyesült Királyság karibi tengeren túli területei
(Anguilla, a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek, Montserrat és a Turks és Caicos
Szigetek) képviselői által levélváltás útján aláírt Megállapodásokat e törvénnyel
megerősíti és kihirdeti.
2.	§ Az 1. § szerinti Megállapodások magyar nyelvű szövegét az e törvény I-X. számú
melléklete tartalmazza.
3.	§ (1) E törvény 2005. július 1. napján lép hatályba.
(2)	Amennyiben a jelen törvény IV-X. számú melléklete szerinti Megállapodások
bármelyikének a hatályba lépésről rendelkező cikkében megállapított harmincadik nap
az e törvény hatályba lépésének napját követő időpontra esik, a Megállapodásban
foglaltakat 2005. július hó 1. napjától ideiglenesen alkalmazni kell.
4.	§ E törvény végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
2
I N D O K O L Á S
A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi
irányelv (a továbbiakban: irányelv) célja a tőke szabad áramlásának biztosítása, amit azzal
segít elő, hogy a tagállamokat automatikus információcserére kötelezi az irányelv hatálya alá
eső kamatjövedelmek tekintetében. Ezzel nagymértékben csökken az a lehetőség, hogy a
kamat eltitkolásával annak adóztatását elkerüljék. Így megelőzhető, hogy egyes országokba
csak adóelkerülés miatt történjen tőkekihelyezés.
Az irányelv - eltekintve egy átmeneti időszaktól egyes államok esetében - a kamat adóztatását
csak annak az államnak teszi lehetővé, amelyben e jövedelem haszonhúzója illetőséggel bír.
Az átmeneti időszak alatt a kamatról a tagállamok közül Belgium, Luxemburg és Ausztria nem
ad információt a többi tagállamnak, ugyanakkor a többi tagállam részükre információt szolgáltat.
E három államnak - annak érdekében, hogy ne részesüljenek előnyben - a kamatból forrásadót
kell levonniuk. Az adó mértéke az első három évben 15 %, az azt követő három évben 20 %,
azután pedig az átmeneti időszak végéig 35 %.
Az irányelv akként rendelkezik a levont forrásadó elszámolásáról, hogy annak 75 %-át a
magánszemély illetősége szerinti állam részére át kell utalni.
Tekintettel arra, hogy az irányelv nem korlátozza az illetőség szerinti állam adóztatási jogát,
kettős adóztatás állhat elő. Ennek elkerülése érdekében az irányelv - főszabályként - a levont
adónak az illetőség szerinti államban fizetendő adóba történő beszámítását írja elő.
Az irányelvben foglaltakat a tagállamoknak - a 2004/587/EK tanácsi határozat értelmében -
2005. július 1-jétől kell alkalmazni, feltéve, hogy minden olyan egyezmény hatályba lépett,
amely biztosítja, hogy valamennyi csatolt terület (Csatorna-szigetek, a Man-sziget és a karibi
térségben található csatolt és függő területek), valamint Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco
és San Marino ugyanettől az időponttól kezdve átállnak az automatikus információadásra vagy
forrásadót vetnek ki.
E törvény az irányelvben megállapított kötelezettség végrehajtása érdekében a Csatorna-
szigetekkel, a Man-szigettel és a karibi térségben található csatolt és függő területekkel aláírt
kétoldalú megállapodások megerősítéséről és kihirdetéséről rendelkezik.
3
I. számú melléklet a 2005. évi
számú törvényhez
MEGÁLLAPODÁS
LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM
ADÓZTATÁSÁRÓL ÉS ANNAK IDEIGLENES ALKALMAZÁSÁRÓL
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS GUERNSEY KÖZÖTT
A.	Levél a Magyar Köztársaság Kormányától
Tisztelt Uram!
Engedje meg, hogy a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint
az automatikus információcserét alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között” és a
„Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az átmeneti
időszakban forrásadót (withholding tax) alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között”
című szövegekre hivatkozzam, amelyek a sziget hatóságaival a megtakarítások adóztatására
vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások eredményeként jöttek létre, és amelyeket I. és
II.	mellékletként az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának
március 12-i, az eljárás eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7408/04 FISC 58)
csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1. függelékében
található, a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodásra, illetve
azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot, hogy az e megállapodás hatályba
lépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső alkotmányos követelményeinknek, és ezek
teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy e belső eljárások
teljesítéséig és a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodás
hatályba lépéséig a Magyar Köztársaság és Guernsey 2005. január 1-jétől vagy — amennyiben
ez utóbbi későbbi dátumra esik — a kamat formájában megjelenő megtakarítások adóztatásáról
szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv hatályba lépésétől kezdődően átmenetileg, a
belföldi jogszabályi feltételeknek megfelelően, e megállapodást alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy — amennyiben Kormánya
a fentieket elfogadhatónak tartja — e levél, illetve annak az Ön részéről történő megerősítése
együttesen alkossa a Magyar Köztársaság és Guernsey közötti megállapodás szövegét.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
A Magyar Köztársaság részéről
Kelt Budapesten, 2004. április 30-án.
4
B.	Levél Guernsey-től
Tisztelt Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom levelének mai dátummal történő kézhezvételét,
amely a következőképpen szól:
„ Tisztelt Uram!
Engedje meg, hogy a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey,
valamint az automatikus információcserét alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam
között” és a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az
átmeneti időszakban forrásadót (withholding tax) alkalmazni köteles valamennyi EU-
tagállam között” című szövegekre hivatkozzam, amelyek a sziget hatóságaival a
megtakarítások adóztatására vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások
eredményeként jöttek létre, és amelyeket I. és II. mellékletként az Európai Unió
Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának március 12-i, az eljárás
eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7408/04 FISC 58) csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1.
függelékében található, a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló
megállapodásra, illetve azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot,
hogy az e megállapodás hatályba lépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső
alkotmányos követelményeinknek, és ezek teljesüléséről haladéktalanul értesítsük
egymást.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy e belső eljárások
teljesítéséig és a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló
megállapodás hatályba lépéséig a Magyar Köztársaság és Guernsey 2005. január 1-
jétől vagy — amennyiben ez utóbbi későbbi dátumra esik — a kamat formájában
megjelenő megtakarítások adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi
irányelv hatályba lépésétől kezdődően, a belföldi jogszabályi feltételeknek megfelelően,
átmenetileg e megállapodást alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy — amennyiben
Kormánya a fentieket elfogadhatónak tartja — e levél, illetve annak az Ön részéről való
megerősítése együttesen alkossa a Magyar Köztársaság és Guernsey közötti
megállapodás szövegét.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet."
Megerősíthetem, hogy Guernsey egyetért levele tartalmával.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
Guernsey részéről
Kelt St. Peter Port-ban, 2004. november 19-én
5
1. függelék
A MEGTAKARÍTÁSOK ADÓZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS GUERNSEY KÖZÖTT
MIVEL:
(1)	Az Európai Unió Tanácsának („a Tanács”) a kamat formájában megjelenő
megtakarítások adóztatásáról szóló, 2003/48/EGK irányelve („az irányelv”) 17. cikke
előírja, hogy 2004. január 1-je előtt a tagállamoknak el kell fogadni és közzé kell tenni az
ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges, 2005. január 1-jétől alkalmazandó
törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, feltéve, hogy
„i. a Tanács egyhangú határozatát követően a Svájci Államközösség, a
Liechtensteini Hercegség, a San Marinoi Köztársaság, a Monacói Hercegség és
az Andorrai Hercegség ugyanezen időponttól kezdve, az Európai Közösséggel
létrejött megállapodásoknak megfelelően az ezen irányelvben szereplő
intézkedésekkel egyenértékű intézkedéseket alkalmaz;
ii.	minden megállapodás vagy más olyan rendelkezés hatályban van, amely
biztosítja, hogy minden érintett függő vagy társult terület ugyanezen időponttól
kezdve az ezen irányelv II. fejezetében előírtakkal megegyező módon
automatikus információcserét alkalmaz (vagy a 10. cikkben meghatározott
átmeneti időszak alatt a 11. és 12. cikkben foglaltakkal megegyező módon
forrásadót (withholding tax) alkalmaz)”.
(2)	Guernsey EU-hoz fűződő viszonyát az Egyesült Királyság Európai Közösséghez történő
csatlakozásáról szóló szerződés 3. jegyzőkönyve határozza meg. E jegyzőkönyv
értelmében Guernsey nem része az EU adóztatási területének.
(3)	Guernsey tudomásul veszi, hogy — bár az EU-tagállamok végső célja az egymás
közötti, kamatfizetésekre vonatkozó információcsere révén a kifizetett kamatok azon
tagállamban való effektív megadóztatása, amelyben a haszonhúzó adóügyi illetőséggel
rendelkezik— három tagállam, nevezetesen Ausztria, Belgium és Luxemburg egy
átmeneti időszakban nem köteles részt venni az információcserében, hanem e
tagállamok az irányelv hatálya alá tartozó, megtakarításokból származó jövedelemre
forrásadót (withholding tax) alkalmaznak.
(4)	Az irányelvben említett forrásadó (withholding tax) a Guernsey nemzeti jogszabályaiban
„retention tax”-ként (jelentése szintén forrásadó) szerepel. Ezért e megállapodás
alkalmazásában e két fogalmat szinonimaként, ugyanolyan értelemben kell használni
(forrásadó - withholding tax/retention tax).
(5)	Guernsey elfogadta, hogy 2005. január 1-jei hatállyal forrásadót (retention tax) alkalmaz,
feltéve, hogy a tagállamok elfogadták az irányelvnek való megfeleléshez szükséges
törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, és az irányelv 17. cikkének,
illetve ezen megállapodás 17. cikke (2) bekezdésének feltételei általában véve
teljesültek.
6
(6)	Guernsey elfogadta hogy az irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak
szerint, az átmeneti időszakot követően az irányelv II. fejezetében előírtakkal azonos
módon automatikus információcserét alkalmaz.
(7)	Guernsey rendelkezik a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó olyan
jogszabályokkal, amelyek hatályukat tekintve egyenértékűnek tekintendők az irányelv 2.
és 6. cikkében említett EK-jogszabályokkal.
Guernsey és a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: „a szerződő fél” vagy „a szerződő felek”,
kivéve ha a szövegkörnyezet mást indokol),
megállapodtak abban, hogy megkötik a következő — kizárólag a szerződő felek kötelezettségeit
tartalmazó — megállapodást, amely a következőket írja elő:
a)	automatikus információcserét a Magyar Köztársaság illetékes hatósága részéről
a Guernsey illetékes hatósága számára, egy tagállam illetékes hatósága
számára biztosított információcserével megegyező módon;
b)	forrásadó (retention tax) alkalmazását Guernsey-n az irányelv 10. cikkében
meghatározott átmeneti időszakban az irányelv 11. és 12. cikkében előírtakkal
megegyező időponttól és feltételekkel;
c)	automatikus információcserét a Guernsey illetékes hatósága részéről a Magyar
Köztársaság illetékes hatósága számára, az irányelv 13. cikkével összhangban;
d)	a forrásadóból (retention tax) származó bevétel 75%-ának átutalását Guernsey
illetékes hatósága részéről a Magyar Köztársaság illetékes hatósága számára;
az egyik szerződő fél területén alapított kifizető által a másik szerződő fél területén illetőséggel
bíró személy számára történő kamatkifizetések tekintetében.
E megállapodás alkalmazásában az „illetékes hatóság” — amennyiben azt a szerződő felekre
alkalmazzák — Magyar Köztársaság esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt,
Guernsey esetében pedig „the Administrator of Income Tax”-t jelenti.
1.	cikk	A forrásadó kifizető által történő levonása
Guernsey-n honos kifizető által végzett, az e magállapodás 8. cikkében meghatározott
kamatkifizetések, amelyet az e megállapodás 5. cikke szerinti — Magyar Köztársaságban
illetőséggel bíró — haszonhúzó számára kell kifizetni, e megállapodás 3. cikkére is figyelemmel,
az e megállapodás 14. cikkében említett átmeneti időszak alatt, és az e megállapodás 15.
cikkében meghatározott időponttól kezdődően a kamatfizetés összegéből levonandó forrásadó
hatálya alá tartoznak. A forrásadó (retention tax) mértéke az átmeneti időszak első három
évében 15%, a következő három évben 20%, ezt követően pedig 35%.
2.	cikk	A kifizető adatszolgáltatása
(1)	A Magyar Köztársaságban honos kifizető által az e megállapodás 5. cikke szerinti,
Guernsey-n illetőséggel bíró haszonhúzók számára történő — az e megállapodás 8.
cikkében meghatározott — kamatkifizetések esetén, vagy abban az esetben, ha e
7
megállapodás 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, a kifizető adatot
szolgáltat az illetékes hatóság számára, a következőkről:
a)	a haszonhúzónak az e megállapodás 6. cikkének megfelelően megállapított
személyazonossága és illetősége;
b)	a kifizető neve és címe;
c)	a haszonhúzó folyószámlaszáma vagy ennek hiányában a kamatot eredményező
követelés meghatározása;
d)	az ezen megállapodás 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott, kamatkifizetésre
vonatkozó információ. A kifizető által kötelezően szolgáltatott, kamatkifizetésre
vonatkozó információ minimális adattartalmát azonban bármely szerződő fél a
kamat vagy a jövedelem teljes összegére, valamint az értékesítésből,
visszaváltásból vagy visszatérítésből eredő jövedelem teljes összegére
korlátozhatja;
és a Magyar Köztársaság teljesíti e cikk (2) bekezdésében foglaltakat.
(2)	Az adóév végét követő hat hónapon belül a Magyar Köztársaság illetékes hatósága
automatikusan megküldi Guernsey illetékes hatóságának az e cikk (1) bekezdésének
a)-d) pontjában említett, az adott év során teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó
információt.
3.	cikk	A forrásadó-eljárás alóli kivételek
(1)	Az ezen megállapodás 1. cikkének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető
Guernsey előírja a következő eljárások egyikének vagy mindegyikének alkalmazását
annak érdekében, hogy a haszonhúzók a forrásadó alóli mentességet
kérelmezhessenek:
a)	az e megállapodás 5. cikke szerinti haszonhúzó számára a megállapodás 1.
cikkében meghatározott forrásadó (retention tax) elkerülését lehetővé tévő
eljárást, amely alapján a haszonhúzó a kifizető számára kifejezetten engedélyezi,
hogy a kamatkifizetésekről beszámoljon azon szerződő fél illetékes hatóságának,
ahol a kifizetőt alapították. Ez az engedély minden, a kifizető által a haszonhúzó
felé teljesített kamatkifizetésre vonatkozik;
b)	olyan eljárást, amely biztosítja a forrásadó (retention tax) alóli mentességet
abban az esetben, ha a haszonhúzó a kifizetőjének bemutat egy, a szerződő fél
területén adóügyi illetőséggel bíró illetékes hatóság által a nevére kiállított
igazolást e cikk (2) bekezdésének megfelelően.
(2)	A haszonhúzó kérelmére a szerződő fél területén adóügyi illetőséggel bíró illetékes
hatóság igazolást állít ki, amely a következőket tartalmazza:
i.	a haszonhúzó nevét, lakcímét és adó- vagy egyéb azonosító számát, ennek
hiányában születési idejét és helyét;
8
II. a kifizető nevét és címét;
III.	a haszonhúzó folyószámlaszámát vagy ennek hiányában az értékpapír azonosító
jelét.
Az Ilyen Igazolás három évet meg nem haladó Időszakra érvényes. Az Igazolást bármely
azt kérelmező haszonhúzó részére a kérelmet követő két hónapon belül ki kell állítani.
(3)	Amennyiben e cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, Guernsey-nek a kifizető
honossága szerint Illetékes hatósága a 2. cikk (1) bekezdésében említett Információt
közli a Magyar Köztársaságnak a haszonhúzó Illetősége szerint Illetékes hatóságával.
Az adott évben teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó Információt évente legalább
egyszer, a szerződő fél jogszabályai szerint megállapított adóév végét követő hat
hónapon belül automatikusan közölni kell.
4.	cikk	A forrásadó (retention tax) megállapításának alapja
(1)	A Guernsey-n honos kifizető e megállapodás 1. cikkével összhangban a
következőképpen vet ki forrásadót (retention tax):
a)	e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kamatkifizetés
esetén: a kifizetett vagy jóváírt kamat bruttó összegére;
b)	e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy d) pontja szerinti
kamatkifizetés esetén: e bekezdés b) és d) pontjában említett kamat vagy
jövedelem összegére, vagy a kedvezményezett által viselt azonos összegű
fizetési kötelezettség kivetésével az értékesítésből, visszaváltásból vagy
visszatérítésből eredő jövedelem teljes összegére;
c)	e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamatkifizetés
esetén: az e bekezdésben említett kamat összegére;
d)	e megállapodás 8. cikk (4) bekezdése szerinti kamatkifizetés esetén: a 7. cikk (2)
bekezdésében említett jogalany minden egyes olyan tagja részére elszámolható
kamat összegére, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésének feltételeit teljesítik;
e)	amennyiben Guernsey él az e megállapodás 8. cikk (5) bekezdésében foglalt
választási lehetőséggel: az éves szinten megállapított kamat összegére.
(2)	E cikk (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a forrásadót (retention tax) a
haszonhúzó követelésének fennállása Időtartamával arányosan kell levonni. Ha a
kifizető a rendelkezésére bocsátott Információ alapján nem tudja meghatározni a
fennállás Időtartamát, akkor úgy kezeli a haszonhúzót, mintha annak követelése a
fennállása teljes Időtartama alatt létezett volna, kivéve, ha ez utóbbi bizonyítékot
szolgáltat a szerzés időpontjára vonatkozóan.
(3)	A forrásadónak (retention tax) Guernsey által történő kivetése nem zárja ki, hogy a
haszonhúzó adóügyi Illetősége szerinti másik szerződő fél a jövedelmet nemzeti joga
szerint megadóztassa.
9
(4)	Az átmeneti időszak alatt Guernsey előírhatja, hogy e megállapodás 7. cikk (2)
bekezdésében említett, a másik szerződő fél területén alapított jogalanynak kamatot
kifizető vagy kamatot jóváíró gazdasági szereplőt — az említett jogalany helyett —
kifizetőnek kell tekinteni, és e kamatra a gazdasági szereplőnek forrásadót (retention
tax) kell kivetnie, kivéve ha a jogalany hivatalosan hozzájárul ahhoz, hogy nevét, címét
és a neki kifizetett vagy a részére jóváírt kamat teljes összegét e megállapodás 7. cikk
(2)	bekezdés utolsó albekezdésének megfelelően közöljék.
5.	cikk	A haszonhúzó fogalmának meghatározása
(1)	Ezen irányelv alkalmazásában „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki
kamatkifizetésben részesül, vagy bármely természetes személy, akinek részére
kamatkifizetést írnak jóvá, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a kamatot nem az ő javára
fizették ki vagy írták jóvá. A természetes személy nem tekinthető haszonhúzónak,
amennyiben:
a)	e megállapodás 7. cikk (1) bekezdése értelmében kifizetőként jár el;
b)	egy jogi személy, egy a nyeresége után a vállalkozások adózásának általános szabályai
alapján adózó jogalany, egy a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően engedélyezett
ÁÉKBV, vagy egy egyenértékű, Guernsey-n alapított kollektív befektetési vállalkozás,
vagy egy az e megállapodás 7. cikkének (2) bekezdésében említett jogalany nevében jár
el, és az utóbbi esetében a kamatkifizetést végrehajtó gazdasági szereplővel közli az
említett jogalany nevét és címét, és, amely ezen információt közli a honossága szerinti
szerződő fél illetékes hatóságával;
c)	más haszonhúzó természetes személy nevében jár el, és közli a kifizetővel e
haszonhúzó azonosítási adatait.
(2)	Amennyiben a kifizetőnek olyan információ van a birtokában, amely arra utal, hogy a
kamatkifizetésben részesülő természetes személy vagy akinek részére a kamatot
jóváírják esetleg nem a haszonhúzó, valamint amennyiben sem e cikk (1)
bekezdésének a) pontja, sem (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható, a kifizető
köteles ésszerű lépéseket tenni a haszonhúzó azonosítási adatainak megállapítására.
Amennyiben a kifizető nem tudja azonosítani a haszonhúzót, a kérdéses természetes
személyt tekinti haszonhúzónak.
6.	cikk	A haszonhúzó személyazonossága és illetősége
(1)	Saját területén minden fél elfogadja és biztosítja azon eljárások alkalmazását, amelyek
ahhoz szükségesek, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a haszonhúzóknak és
azok illetőségének e megállapodás értelmében történő azonosítását. Az ilyen
eljárásoknak meg kell felelniük a (2) és (3) bekezdésben megállapított
minimumszabályoknak.
(2)	A kifizető a minimumszabályok alapján megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát;
a minimumszabályok aszerint, hogy mikor jött létre az ügyleti kapcsolat a kifizető és a
kamat kedvezményezettje között, a következőképpen alakulnak:
10
a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a
kifizető a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből
áll, — a Magyar Köztársaság esetén különösen a kifizető honossága szerinti
országban hatályban lévő rendelkezések, valamint a pénzügyi rendszerek
pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i
91/308/EGK tanácsi irányelv, Guernsey esetén pedig az azzal egyenértékű
jogszabályok alapján — a rendelkezésére álló információ felhasználásával
állapítja meg;
b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok alapján —
vagy ezen időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában —
végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizető megállapítja a haszonhúzó
személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből, valamint —
amennyiben ilyen van — az adóügyi illetősége szerinti tagállam által kiadott
adóazonosító számából áll. Ezen adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél
vagy hivatalos személyazonosító igazolvány alapján kell megállapítani.
Amennyiben a lakcím ezen útlevélben vagy ezen hivatalos személyazonosító
igazolványban nincs feltüntetve, azt a haszonhúzó által bemutatott bármilyen
más, a személyazonosságot igazoló okmány alapján kell megállapítani.
Amennyiben az adóazonosító szám nem szerepel a haszonhúzó által bemutatott
útlevélben, hivatalos személyazonosító igazolványban vagy személyazonosságot
igazoló bármilyen más okmányban — beleértve lehetőség szerint az adóügyi
illetőségre vonatkozó igazolást —, a személyazonossági adatokat a haszonhúzó
útlevele vagy hivatalos személyazonosító igazolványa alapján ki kell egészíteni
annak születési idejével és helyével.
(3)	A kifizető a haszonhúzó illetőségét a minimumszabályok alapján állapítja meg, amelyek
aszerint változnak, hogy mikor jön létre a szerződéses jogviszony a kifizető és a kamat
kedvezményezettje között. A következőkben megállapított feltételekre is figyelemmel a
haszonhúzót abban a tagállamban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol állandó
lakóhelye található:
a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a
kifizető a haszonhúzó illetőségét, a Magyar Köztársaság esetén különösen az
illetősége szerinti államban hatályban lévő rendelkezések, valamint a
91/308/EGK irányelv, Guernsey esetén pedig egyenértékű jogszabályok alapján
rendelkezésére álló információ felhasználásával állapítja meg;
b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok - vagy ezen
időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában - végrehajtott
ügyletekre vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó illetőségét az útlevélben, a
hivatalos személyazonosító igazolványban vagy szükség esetén a haszonhúzó
személyazonosságát igazoló, általa bemutatott bármely más okmányban
szereplő lakcím alapján, a következő eljárás szerint állapítja meg: valamely
tagállam által kibocsátott útlevelet vagy személyazonosító igazolványt bemutató
olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik kijelentik, hogy egy harmadik
országban bírnak illetőséggel, az illetőséget azon harmadik ország illetékes
hatósága által kibocsátott illetőségigazolás alapján kell megállapítani, amelyben
a természetes személy állítása szerint illetőséggel bír. Ilyen igazolás
bemutatásának hiányában azon tagállamot kell az illetőség szerinti országnak
11
tekinteni, amely az útlevelet vagy az egyéb hivatalos személyazonosító okmányt
kiállította.
7. cikk	A kifizető fogalmának meghatározása
(1)	E megállapodás alkalmazásában „kifizető”: azon gazdasági szereplő, amely közvetlenül
a haszonhúzó javára kamatot fizet vagy ír jóvá függetlenül attól, hogy a gazdasági
szereplő a kamatot eredményező követelés kötelezettje, vagy a gazdasági szereplő a
kötelezett, illetve a haszonhúzó által kamat fizetésével vagy kamat jóváírásával
megbízott.
(2)	Minden olyan a szerződő fél területén honos jogalanyt, amelynek kamatot fizetnek ki,
vagy kamatot írnak jóvá a haszonhúzó javára, az ilyen kifizetéskor, illetve jóváíráskor
szintén kifizetőnek kell tekinteni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gazdasági
szereplő az e jogalany által bemutatott hivatalos okirat alapján alappal feltételezi, hogy:
a)	e jogalany egy jogi személy, az e cikk (5) bekezdésben említett jogi személyek
kivételével; vagy
b)	annak nyereségei a vállalkozások adózásának általános szabályai alapján
adóznak; vagy
c)	az egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően elismert ÁÉKBV, vagy
egy azzal egyenértékű, Guernsey-n honos kollektív befektetési vállalkozás.
Az ilyen, másik szerződő fél területén honos és e bekezdés alapján kifizetőnek minősülő
jogalanynak kamatot fizető vagy annak kamatot jóváíró gazdasági szereplő, közli a
jogalany nevét és címét, valamint a jogalanynak kifizetett vagy részére jóváírt kamat
teljes összegét a honossága szerinti szerződő fél illetékes hatóságával, amely ezen
információt továbbítja azon szerződő fél illetékes hatóságához, amelynek területén a
jogalany honos.
(3)	Az e cikk (2) bekezdésében említett jogalany azonban választhatja, hogy e
megállapodás alkalmazásában ÁÉKBV-ként vagy a (2) bekezdés c) pontjában említett
egyenértékű vállalkozásként kezeljék. E választási lehetőség gyakorlásához olyan
igazolás szükséges, amelyet a jogalany honossága szerinti szerződő fél állít ki, és
amelyet e jogalany mutat be a gazdasági szereplőnek. A szerződő fél a területén honos
jogalanyokra vonatkozóan megállapítja e választási lehetőség szabályait.
(4)	Amennyiben a gazdasági szereplő és e cikk (2) bekezdésében említett jogalany
ugyanazon szerződő fél területén honos, e szerződő fél megteszi a szükséges
intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogalany megfeleljen az e megállapodás
rendelkezéseinek, amikor kifizetőként jár el.
(5)	Az e cikk (2) bekezdés a) pontja alól mentesülő jogi személyek a következők:
a)	Finnországban: avoin yhtiö (Ay) és kommandiittiyhtiö (Ky) / öppet bolag és
kommanditbolag;
b)	Svédországban: handelsbolag (HB) és kommanditbolag (KB).
12
8. cikk
A kamatkifizetés fogalmának meghatározása
(1)	E megállapodás alkalmazásában „kamatkifizetés”:
a)	valamennyi, követeléshez kapcsolódó, kifizetett vagy számlára jóváírt kamat,
függetlenül attól, hogy jelzáloggal biztosított-e, vagy jogot ad-e a kötelezett
nyereségében való részesedésre, különösen az állampapírokból, kötvényekből
vagy adósságlevelekből — beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez
vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és jutalmakat — származó
jövedelmek; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó büntető kamatok nem
tekintendők kamatkifizetésnek;
b)	az a) pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy
visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat;
c)	a kamatkifizetésekből közvetlenül vagy egy, az e megállapodás 7. cikk (2)
bekezdésében említett jogalanyon keresztül közvetetten kapott jövedelmek,
amelyeket a következők osztanak ki:
i.	egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően engedélyezett
ÁÉKBV;
ii.	az i. pontban meghatározottal egyenértékű, Guernsey-n honos kollektív
befektetési vállalkozás;
iii.	e megállapodás 7. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult
jogalanyok;
iv.	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak
hatálya alá tartozó területen és Guernsey területén kívül illetékességgel
bíró kollektív befektetési vállalkozások;
d)	a következő vállalkozások és jogalanyok részvényeinek vagy üzletrészeinek
értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor szerzett jövedelmek,
amennyiben ezek közvetlenül vagy közvetve más kollektív befektetési
vállalkozásokon vagy a következőkben említett jogalanyokon keresztül az a)
pontban említett követelések formájában meglévő eszközeik több mint 40%-át
befektetik:
i.	egy, a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV;
ii.	az i. pontban meghatározottal egyenértékű, Guernsey-n honos kollektív
befektetési vállalkozás;
iii.	e megállapodás 7. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult
jogalanyok;
iv.	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak
hatálya alá tartozó területen és Guernsey területén kívül illetékességgel
bíró kollektív befektetési vállalkozások.
13
A szerződő felek azonban választhatják azt, hogy e cikk (1) bekezdés d)
pontjában szereplő jövedelmet csak olyan mértékig tekintik kamatnak, amíg az
ilyen jövedelem megfelel az e cikk (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti
kamatkifizetésekből közvetlenül vagy közvetetten eredő nyereségeknek.
(2)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében nem
rendelkezik a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a
jövedelem teljes összegét kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(3)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés d) pontja tekintetében nem rendelkezik
információval a követelésbe, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti
részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos
arányt 40% felettinek kell tekinteni. Amennyiben a kifizető nem tudja meghatározni a
haszonhúzó által szerzett jövedelem összegét, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az
megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy
visszaváltásából eredő jövedelemnek.
(4)	Amennyiben az e cikk (1) bekezdésben meghatározott kamatot egy, az e megállapodás
7.	cikkének (2) bekezdésében említett jogalany számlájára fizetik ki vagy írják jóvá, és
ez a jogalany az e megállapodás 7. cikkének (3) bekezdése alapján nem jogosult
választásra, akkor az ilyen kamatot az ilyen jogalany általi kamatkifizetésnek kell
tekinteni.
(5)	E cikk (1) bekezdésének b) és d) pontja tekintetében a szerződő felek választhatják azt,
hogy a területükön lévő kifizetőktől megkövetelik, hogy a kamatot egy legfeljebb egy
éves időszakon keresztül éves szinten állapítsák meg, és ezt az éves szinten
megállapított kamatot kamatkifizetésként kezeljék akkor is, ha ezen időszakban nem
történik értékesítés, visszaváltás vagy visszatérítés.
(6)	E cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjától eltérve a szerződő felek választhatják azt,
hogy a kamatkifizetés fogalmából kizárnak bármely, e rendelkezésekben említett, saját
területükön alapított vállalkozásoktól vagy jogalanyoktól eredő jövedelmet, amennyiben
az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett követelésekbe való
befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át. Hasonlóképpen, e cikk (4)
bekezdésétől eltérve, a szerződő felek választhatják azt, hogy az e cikk (1)
bekezdésében említett kamatkifizetés fogalmából kizárják az e megállapodás 7. cikke
(2)	bekezdésében említett, területükön alapított olyan jogalanyok számlájára kifizetett
vagy arra jóváírt kamatot, amelyek nem jogosultak a 7. cikk (3) bekezdése alapján való
választásra, amennyiben az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének a) pontjában
említett követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át.
Az egyik szerződő fél által gyakorolt ilyen választás a másik szerződő félre is kötelező
érvényű.
(7)	Az e cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett százalékos
arány 2011. január 1-jétől 25%.
(8)	Az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában, valamint (6) bekezdésében említett
százalékos arányt az érintett vállalkozások vagy jogalanyok alapszabályában vagy
létesítő okiratában meghatározott befektetési politikájára, vagy ezek hiányában az
14
érintett vállalkozások vagy jogalanyok eszközeinek tényleges összetételére való
hivatkozással kell meghatározni.
9.	cikk	A forrásadóból (retention tax) származó bevétel megosztása
(1)	Guernsey visszatartja az e megállapodás alapján levont forrásadó (retention tax) 25%-
át, a bevétel fennmaradó 75%-át pedig átutalja a másik szerződő félnek.
(2)	E megállapodás 4. cikke (4) bekezdésének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető
Guernsey a bevétel 25%-át visszatartja, 75%-át pedig az e cikk (1) bekezdése szerint
végrehajtott átutalásokkal arányosan átutalja a Magyar Köztársaság részére.
(3)	Az ilyen átutalásokra minden évben egy összegben kerül sor, legkésőbb Guernsey
jogszabályai által megállapított adóév végétől számított hat hónapon belül.
(4)	A forrásadót (retention tax) kivető Guernsey megteszi a bevétel-megosztási rendszer
megfelelő működéséhez szükséges intézkedéseket.
10.	cikk A kettős adóztatás kiküszöbölése
(1)	A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél a következő
rendelkezésekkel összhangban biztosítja minden — Guernsey által az e
megállapodásban említett forrásadó (retention tax) kivetése okán esetlegesen felmerülő
—	kettős adóztatás kiküszöbölését:
i.	amennyiben a haszonhúzó javára jóváírt kamat Guernsey forrásadó (retention
tax) tárgyát képezte, a másik szerződő fél — nemzeti jogával összhangban — a
forrásadó összegével megegyező adójóváírást biztosít. Amennyiben ez az
összeg meghaladja a másik szerződő fél nemzeti joga szerint fizetendő adó
összegét, e szerződő fél a forrásadó (retention tax) többletösszegét visszafizeti a
haszonhúzónak;
ii.	amennyiben az e megállapodás 4. cikkében említett forrásadón (retention tax)
felül a haszonhúzó javára jóváírt kamatot bármely egyéb típusú forrásadó
(withholding tax/retention tax) terheli, és az adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél
—	nemzeti jogával vagy a kettős adózási egyezményekkel összhangban —
adójóváírást biztosít az ilyen jellegű forrásadókra (withholding tax/retention tax),
az ilyen jellegű forrásadót (withholding tax/retention tax) az e cikk i.
albekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása előtt jóvá kell írni.
(2)	A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél az e cikk (1)
bekezdésében említett adójóváírási rendszert az e megállapodás 1. cikkében említett
forrásadó (retention tax)-visszatérítéssel helyettesítheti.
15
11.	cikk A hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokra vonatkozó átmeneti
rendelkezések
(1)	Az e megállapodás 14. cikkében említett átmeneti Időszak alatt, de legkésőbb 2010.
december 31-Ig nem tekinthetők a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti
követelésnek az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt
megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1. előtt kerültek
kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját a 80/390/EGK tanácsi
Irányelv szerint az Illetékes hatóságok vagy harmadik országok felelős hatóságai ezen
Időpont előtt jóváhagyták, feltéve, hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem
bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat.
Amennyiben azonban az átmeneti Időszak 2010. december 31. után Is folytatódik, e cikk
rendelkezéseit csak az olyan hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok
tekintetében kell tovább alkalmazni:
-	amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és
-	amelyeknél a kifizető a forrásadót (retention tax) alkalmazó tagállamban honos,
és e kifizető egy másik tagállamban Illetőséggel bíró haszonhúzó részére fizet
kamatot vagy közvetlenül annak javára kamatkifizetést ír jóvá.
Amennyiben egy kormány vagy egy, az e megállapodás mellékletében meghatározottak
szerint hatóságként eljáró vagy egy nemzetközi szerződés által elismert kapcsolódó
jogalany által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre,
az Ilyen értékpapír kibocsátásának teljes egészét — amely az eredeti kibocsátásból és
bármely további kibocsátásból áll — az e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének a)
pontja szerinti követelésnek kell tekinteni.
Amennyiben a második albekezdés által nem szabályozott bármely más kibocsátó által
kibocsátott, fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002.
március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az Ilyen további
kibocsátást a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.
(2)	E cikk nem akadályozza a szerződő feleket abban, hogy az (1) bekezdésben említett
hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból származó bevételeket nemzeti
joguknak megfelelően adóztassák.
12.	cikk Kölcsönös egyeztetési eljárás
Amennyiben a felek között nehézségek vagy kétségek merülnek fel e megállapodás
végrehajtását vagy értelmezését Illetően, a szerződő felek törekednek arra, hogy az ügyet
kölcsönös egyeztetéssel oldják meg.
13.	cikk Titoktartás
(1)	Bármely szerződő fél Illetékes hatósága által megküldött vagy részére szolgáltatott
minden Információt titokban kell tartani.
16
(2)	Valamely szerződő fél illetékes hatósága részére szolgáltatott információ — a másik
szerződő fél előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül — kizárólag a közvetlen adózás
céljából használható fel.
(3)	A szolgáltatott információ kizárólag a közvetlen adózás szempontjából érintett
személyek vagy hatóságok számára tehető hozzáférhetővé, valamint kizárólag e
személyek vagy hatóságok által és kizárólag ilyen célokra, illetve felügyeleti célokra —
ideértve bármely fellebbezés kérdésében való döntést — használható fel. E célok
érdekében az információ hozzáférhetővé tehető nyilvános bírósági eljárás vagy egyéb
igazságszolgáltatási eljárás során.
(4)	Amennyiben valamely szerződő fél illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik
szerződő fél illetékes hatóságától kapott információ hasznos lehet egy másik tagállam
illetékes hatósága számára, úgy az illető szerződő fél illetékes hatósága az információt
szolgáltató szerződő fél illetékes hatóságának beleegyezésével továbbíthatja az
információt e másik tagállam illetékes hatóságának.
14.	cikk Átmeneti időszak
Az irányelv 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végén Guernsey köteles
megszüntetni a forrásadónak (retention tax) és a bevétel megosztásának az ebben a
megállapodásban előírt alkalmazását, és a másik szerződő fél tekintetében az irányelv II.
fejezetében foglaltakkal megegyező módon köteles az automatikus információcserére
vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni. Amennyiben az átmeneti időszak során Guernsey úgy
dönt, hogy az irányelv II. fejezetében foglaltakkal megegyező módon alkalmazza az
automatikus információcserére vonatkozó rendelkezéseket, úgy ettől kezdve nem alkalmazhatja
az e megállapodás 9. cikkében meghatározott forrásadót (withholding tax/retention tax) és a
bevétel megosztását.
15.	cikk Hatálybalépés
Az e megállapodás 17. cikkében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel ez a megállapodás
2005. január 1-jén lép hatályba.
16.	cikk Megszűnés
(1)	E megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg valamely szerződő fél a
megállapodást fel nem mondja.
(2)	E megállapodást bármely szerződő fél felmondhatja a másik félhez címzett, írásbeli
felmondó nyilatkozat útján; a felmondó nyilatkozatnak meg kell határoznia a
felmondáshoz vezető körülményeket. Ilyen esetben e megállapodás hatálya a felmondó
nyilatkozat kézbesítésétől számított 12 hónap múlva szűnik meg.
17.	cikk Az alkalmazás és az alkalmazás felfüggesztése
(1)	E megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy az Európai Unió minden egyes
tagállama, az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San
17
Marino, valamint az Európai Közösség tagállamainak vonatkozó függő és társult területei
külön-külön olyan intézkedések fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban
vannak az irányelvben vagy az e megállapodásban foglaltakkal, illetve megegyeznek
azokkal, valamint a végrehajtásra azonos időpontot írnak elő.
(2)	A szerződő felek az e megállapodás 15. cikkében említett időpontot legalább hat
hónappal megelőzően közös megegyezéssel megállapítják, hogy az (1) bekezdésben
lefektetett feltételek a vonatkozó intézkedések — az egyes tagállamokban, a fent
nevezett harmadik országokban és az érintett függő vagy társult területeken történő —
hatályba lépésének időpontjaira tekintettel megvalósulnak-e.
(3)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e megállapodás 12. cikkében előírt
kölcsönös egyeztetési eljárásra is figyelemmel, azonnali hatállyal felfüggesztheti e
megállapodás vagy annak bármely részének alkalmazását, amennyiben az irányelvet az
európai közösségi joggal összhangban átmenetileg vagy állandó jelleggel a
továbbiakban nem kell alkalmazni, illetve ha valamely tagállam felfüggeszti végrehajtási
jogszabályainak alkalmazását. A megállapodás újra alkalmazandó, amint a
felfüggesztéshez vezető körülmények megszűnnek.
(4)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e megállapodás 12. cikkében kölcsönös
egyeztetési eljárásra is figyelemmel, felfüggesztheti e megállapodás alkalmazását,
amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott valamely harmadik ország vagy terület
az ebben a bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását időközben megszűnteti. Az
alkalmazás felfüggesztésére csak az értesítést követő két hónapot követően kerülhet
sor. A megállapodás újra alkalmazandó, amint a kérdéses harmadik ország vagy terület
az intézkedések alkalmazását újra megkezdi.
Készült magyar és angol nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
MELLÉKLET
Az 11. cikkben említett kapcsolódó szervezetek jegyzéke
E megállapodás 11. cikkének alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők
„hatóságként eljáró, vagy nemzetközi szerződés által elismert szerepű kapcsolódó
szervezetnek’.
Az Európai Unión belüli szervezetek:
Belgium
Vlaams Gewest (Flamand Régió)
Région wallonne (Vallon Régió)
18
Région bruxelloise/Brussels Gewest (Brüsszel Régió)
Communauté fran?aise (Francia Közösség)
Vlaamse Gemeenschap (Flamand Közösség)
Deutschsprachige Gemeinschaft (Német Ajkú Közösség)
Spanyolország
Xunta de Galicia (Galícia regionális kormánya)
Junta de Andalucía (Andalúzia regionális kormánya)
Junta de Extremadura (Extremadura regionális kormánya)
Junta de Castilla- La Mancha (Castilla- La Mancha regionális kormánya)
Junta de Castilla- León (Castilla- León regionális kormánya)
Gobierno Foral de Navarra (Navarra regionális kormánya)
Govern de les Illes Balears (a Baleár-szigetek kormánya)
Generalitat de Catalunya (Katalónia autonóm kormánya)
Generalitat de Valencia (Valencia autonóm kormánya)
Diputación General de Aragón (Aragónia regionális tanácsa)
Gobierno de las Islas Canarias (a Kanári-szigetek kormánya)
Gobierno de Murcia (Murcia kormánya)
Gobierno de Madrid (Madrid kormánya)
Gobierno de la Comunidad Autónoma del País Vasco/Euzkadi (az autonóm baszkföldi
közösség kormánya)
Diputación General de Guipúzcoa (Guipúzcoa regionális tanácsa)
Diputación Foral de Vizcaya/Bizkaia (Vizcaya/Bizkaia regionális tanácsa)
Diputación General de Alava (Alava regionális tanácsa)
Ayuntamiento de Madrid (Madrid városi tanácsa)
Ayuntamiento de Barcelona (Barcelona városi tanácsa)
Cabildo Insular de Gran Canaria (a Kanári-szigetek sziget tanácsa)
Cabildo Insular de Tenerife (Tenerife szigetének tanácsa)
Instituto de Crédito Oficial (Állami Hitelintézet)
Instituto Catalán de Finanzas (Katalónia Pénzügyi Intézete)
Instituto Valenciano de Finanzas (Valencia Pénzügyi Intézete)
Görögország
OpYavia^óg TnAeniKOivwviwv EAAáöog (Nemzeti Távközlési Szervezet)
OpYavia^óg Iiönpoöpó^wv EAAáöog (Nemzeti Vasútszervezet)
An^óaia Enixeípnan HA£KTpia^oú (Állami Villamosenergia-vállalat)
19
Franciaország
La Caisse d'amortissement de la dette sociale (CADES) (Társadalmi Adósságtörlesztési
Pénztár)
L'Agence fran?aise de développement (AFD) (Francia Fejlesztési Ügynökség)
Réseau Ferré de France (RFF) (Francia Vasúthálózat)
Caisse Nationale des Autoroutes (CNA) (Nemzeti Autópálya Pénztár)
Assistance publique Höpitaux de Paris (APHP) (Párizsi Kórházak Köztámogatása)
Charbonnages de France (CDF) (Franciaországi Széntanács)
Entreprise miniére et chimique (EMC) (Bányászati és Vegyészeti Vállalat)
Olaszország
Régiók
Megyék
Járások
Cassa Depositi e Prestiti (Betéti- és Kölcsönpénztár)
Lettország
PasvaldJbas (helyi önkormányzatok)
Lengyelország
gminy (falvak)
powiaty (kerületek)
województwa (megyék)
zwi^zki gmin (falvak társulásai)
powiatów (kerületek társulásai)
województw (megyék társulásai)
miasto stoleczne Warszawa (Varsó főváros)
Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és
Modernizációs Ügynökség)
Agencja Nieruchomosci Rolnych (Mezőgazdasági Tulajdon Ügynökség)
Portugália
Regiáo Autónoma da Madeira (Madeira autonóm régiója)
Regiáo Autónoma dos A?ores (A?ores autonóm régiója)
Törvényhatóságok
Szlovákia
mestá a obce (törvényhatóságok)
Zeleznice Slovenskej republiky (Szlovák Vasúttársaság)
Státny fond cestného hospodárstva (Állami Útkezelő Alap)
20
Slovenské elektrárne (Szlovák Erőművek)
Vodohospodárska vystavba (Vízgazdasági Építő Társaság)
Nemzetközi szervezetek:
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK
Ázsiai Fejlesztési Bank
Afrikai Fejlesztési Bank
Világbank / IBRD / IMF
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Amerika-közi Fejlesztési Bank
Európa Tanácsi Szociális Fejlesztési Alap
EURATOM
Európai Közösség
Corporación Andina de Fomento (CAF) (Andoki Fejlesztési Társaság)
Eurofirma
Európai Szén- és Acélközösség
Északi Beruházási Bank
Karibi Fejlesztési Bank
A 11. cikk rendelkezései nem sértik a Szerződő Feleknek a fent említett nemzetközi
szervezetek tekintetében esetlegesen fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Harmadik országok szervezetei:
Szervezetek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:
1)	A nemzeti kritériumok szerint a szervezet egyértelműen közjogi szervnek minősül.
2)	Az ilyen közjogi szerv olyan nem piaci szereplő, amely elsősorban nem piaci javak és
szolgáltatások biztosítása mellett a közjó érdekében kezeli és finanszírozza a
tevékenységek egy olyan csoportját, amelyet ténylegesen az államháztartás ellenőriz.
3)	Az ilyen közjogi szervezet nagy és rendszeres állampapír-kibocsátó.
4)	Az érintett állam garantálni tudja, hogy az ilyen közjogi szervezet bruttósítási záradék
esetén nem fog lejárat előtti visszaváltást eszközölni.
A jelen melléklet módosításának feltételei:
Az ebben a mellékletben felsorolt kapcsolódó szervezetek listája kölcsönös megegyezéssel
módosítható.
21
II. számú melléklet a 2005. évi
számú törvényhez
MEGÁLLAPODÁS
LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM
ADÓZTATÁSÁRÓL ÉS ANNAK IDEIGLENES ALKALMAZÁSÁRÓL
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS JERSEY KÖZÖTT
A.	Levél a Magyar Köztársaság Kormányától
Tisztelt Uram!
Engedje meg, hogy a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint
az automatikus információcserét alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között” és a
„Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az átmeneti
időszakban forrásadót (withholding tax) alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között”
című szövegekre hivatkozzam, amelyek a sziget hatóságaival a megtakarítások adóztatására
vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások eredményeként jöttek létre, és amelyeket I. és
II.	mellékletként az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának
március 12-i, az eljárás eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7408/04 FISC 58)
csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1. függelékében
található, a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodásra, illetve
azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot, hogy az e megállapodás hatályba
lépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső alkotmányos követelményeinknek, és ezek
teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy e belső eljárások
teljesítéséig és a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodás
hatályba lépéséig a Magyar Köztársaság és Jersey 2005. január 1-jétől vagy — amennyiben ez
utóbbi későbbi dátumra esik — a kamat formájában megjelenő megtakarítások adóztatásáról
szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv hatályba lépésétől kezdődően átmenetileg, a
belföldi jogszabályi feltételeknek megfelelően, e megállapodást alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy — amennyiben Kormánya
a fentieket elfogadhatónak tartja — e levél, illetve annak az Ön részéről történő megerősítése
együttesen alkossa a Magyar Köztársaság és Jersey közötti megállapodás szövegét.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
A Magyar Köztársaság részéről
Kelt Budapesten, 2004. április hó 30-án
22
B.	Levél Jersey-től
Tisztelt Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom levelének mai dátummal történő kézhezvételét,
amely a következőképpen szól:
„ Tisztelt Uram!
Engedje meg, hogy a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey,
valamint az automatikus információcserét alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam
között” és a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az
átmeneti időszakban forrásadót (withholding tax) alkalmazni köteles valamennyi EU-
tagállam között” című szövegekre hivatkozzam, amelyek a sziget hatóságaival a
megtakarítások adóztatására vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások
eredményeként jöttek létre, és amelyeket I. és II. mellékletként az Európai Unió
Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának március 12-i, az eljárás
eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7408/04 FISC 58) csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1. függelékében
található, a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodásra,
illetve azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot, hogy az e
megállapodás hatályba lépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső alkotmányos
követelményeinknek, és ezek teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy e belső eljárások
teljesítéséig és a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló
megállapodás hatályba lépéséig a Magyar Köztársaság és Jersey 2005. január 1-jétől
vagy — amennyiben ez utóbbi későbbi dátumra esik — a kamat formájában megjelenő
megtakarítások adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv hatályba
lépésétől kezdődően, a belföldi jogszabályi feltételeknek megfelelően, átmenetileg e
megállapodást alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy — amennyiben
Kormánya a fentieket elfogadhatónak tartja — e levél, illetve annak az Ön részéről való
megerősítése együttesen alkossa a Magyar Köztársaság és Jersey közötti megállapodás
szövegét.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet."
Megerősíthetem, hogy Jersey egyetért levele tartalmával.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
Jersey részéről
Kelt St. Helier-ben 2004. 11. 19.
23
1. függelék
A MEGTAKARÍTÁSOK ADÓZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁS JERSEY
ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
MIVEL:
(1)	Az Európai Unió Tanácsának („a Tanács”) a kamat formájában megjelenő megtakarítások
adóztatásáról szóló, 2003/48/EGK Irányelve („az Irányelv”) 17. cikke előírja, hogy 2004.
január 1-je előtt a tagállamoknak el kell fogadni és közzé kell tenni az ezen Irányelvnek
való megfeleléshez szükséges, 2005. január 1-jétől alkalmazandó törvényeket,
rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, feltéve, hogy
„I. a Tanács egyhangú határozatát követően a Svájci Államközösség, a Liechtensteini
Hercegség, a San Marinoi Köztársaság, a Monacói Hercegség és az Andorrai
Hercegség ugyanezen időponttól kezdve, az Európai Közösséggel létrejött
megállapodásoknak megfelelően az ezen Irányelvben szereplő Intézkedésekkel
egyenértékű intézkedéseket alkalmaz;
ii.	minden megállapodás vagy más olyan rendelkezés hatályban van, amely biztosítja,
hogy minden érintett függő vagy társult terület ugyanezen időponttól kezdve az ezen
Irányelv II. fejezetében előírtakkal megegyező módon automatikus Információcserét
alkalmaz (vagy a 10. cikkben meghatározott átmeneti Időszak alatt a 11. és 12.
cikkben foglaltakkal megegyező módon forrásadót (withholding tax) alkalmaz)”.
(2)	Jersey EU-hoz fűződő viszonyát az Egyesült Királyság Európai Közösséghez történő
csatlakozásáról szóló szerződés 3. jegyzőkönyve határozza meg. E jegyzőkönyv
értelmében Jersey nem része az EU adóztatási területének.
(3)	Jersey tudomásul veszi, hogy — bár az EU-tagállamok végső célja az egymás közötti,
kamatfizetésekre vonatkozó Információcsere révén a kifizetett kamatok azon tagállamban
való effektív megadóztatása, amelyben a haszonhúzó adóügyi illetőséggel rendelkezik—
három tagállam, nevezetesen Ausztria, Belgium és Luxemburg egy átmeneti Időszakban
nem köteles részt venni az Információcserében, hanem e tagállamok az Irányelv hatálya
alá tartozó, megtakarításokból származó jövedelemre forrásadót (withholding tax)
alkalmaznak.
(4)	Az Irányelvben említett forrásadó (withholding tax) a Jersey nemzeti jogszabályaiban
„retention tax”-ként (jelentése szintén forrásadó) szerepel. Ezért e megállapodás
alkalmazásában e két fogalmat szinonimaként, ugyanolyan értelemben kell használni
(forrásadó - withholding tax/retention tax).
(5)	Jersey elfogadta, hogy 2005. január 1-jei hatállyal forrásadót (retention tax) alkalmaz,
feltéve, hogy a tagállamok elfogadták az irányelvnek való megfeleléshez szükséges
törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, és az Irányelv 17. cikkének,
Illetve ezen megállapodás 17. cikke (2) bekezdésének feltételei általában véve teljesültek.
(6)	Jersey elfogadta hogy az Irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak
szerint, az átmeneti Időszakot követően az Irányelv II. fejezetében előírtakkal azonos
módon automatikus információcserét alkalmaz.
24
(7)	Jersey rendelkezik a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó olyan
jogszabályokkal, amelyek hatályukat tekintve egyenértékűnek tekintendők az irányelv 2.
és 6. cikkében említett EK-jogszabályokkal.
Jersey és a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: „a szerződő fél” vagy „a szerződő felek”,
kivéve ha a szövegkörnyezet mást indokol),
megállapodtak abban, hogy megkötik a következő — kizárólag a szerződő felek kötelezettségeit
tartalmazó — megállapodást, amely a következőket írja elő:
a)	automatikus információcserét a Magyar Köztársaság illetékes hatósága részéről a
Jersey illetékes hatósága számára, egy tagállam illetékes hatósága számára
biztosított információcserével megegyező módon;
b)	forrásadó (retention tax) alkalmazását Jersey-n az irányelv 10. cikkében
meghatározott átmeneti időszakban az irányelv 11. és 12. cikkében előírtakkal
megegyező időponttól és feltételekkel;
c)	automatikus információcserét a Jersey illetékes hatósága részéről a Magyar
Köztársaság illetékes hatósága számára, az irányelv 13. cikkével összhangban;
d)	a forrásadóból (retention tax) származó bevétel 75%-ának átutalását Jersey
illetékes hatósága részéről a Magyar Köztársaság illetékes hatósága számára;
az egyik szerződő fél területén alapított kifizető által a másik szerződő fél területén illetőséggel
bíró személy számára történő kamatkifizetések tekintetében.
E megállapodás alkalmazásában az „illetékes hatóság” — amennyiben azt a szerződő felekre
alkalmazzák — Magyar Köztársaság esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, Jersey
esetében pedig „ the Comptroller of Income Tax”-t jelenti.
1.	cikk	A forrásadó kifizető által történő levonása
Jersey-n honos kifizető által végzett, az e magállapodás 8. cikkében meghatározott
kamatkifizetések, amelyet az e megállapodás 5. cikke szerinti — Magyar Köztársaságban
illetőséggel bíró — haszonhúzó számára kell kifizetni, e megállapodás 3. cikkére is figyelemmel,
az e megállapodás 14. cikkében említett átmeneti időszak alatt, és az e megállapodás 15.
cikkében meghatározott időponttól kezdődően a kamatfizetés összegéből levonandó forrásadó
hatálya alá tartoznak. A forrásadó (retention tax) mértéke az átmeneti időszak első három
évében 15%, a következő három évben 20%, ezt követően pedig 35%.
2.	cikk	A kifizető adatszolgáltatása
(1)	A Magyar Köztársaságban honos kifizető által az e megállapodás 5. cikke szerinti, Jersey-
n illetőséggel bíró haszonhúzók számára történő — az e megállapodás 8. cikkében
meghatározott — kamatkifizetések esetén, vagy abban az esetben, ha e megállapodás 3.
cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, a kifizető adatot szolgáltat az illetékes
hatóság számára, a következőkről:
a)	a haszonhúzónak az e megállapodás 6. cikkének megfelelően megállapított
személyazonossága és illetősége;
25
b)	a kifizető neve és címe;
c)	a haszonhúzó folyószámlaszáma vagy ennek hiányában a kamatot eredményező
követelés meghatározása;
d)	az ezen megállapodás 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott, kamatkifizetésre
vonatkozó információ. A kifizető által kötelezően szolgáltatott, kamatkifizetésre
vonatkozó információ minimális adattartalmát azonban bármely szerződő fél a
kamat vagy a jövedelem teljes összegére, valamint az értékesítésből,
visszaváltásból vagy visszatérítésből eredő jövedelem teljes összegére
korlátozhatja;
és a Magyar Köztársaság teljesíti e cikk (2) bekezdésében foglaltakat.
(2)	Az adóév végét követő hat hónapon belül a Magyar Köztársaság illetékes hatósága
automatikusan megküldi Jersey illetékes hatóságának az e cikk (1) bekezdésének a)-d)
pontjában említett, az adott év során teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó
információt.
3.	cikk	A forrásadó-eljárás alóli kivételek
(1)	Az ezen megállapodás 1. cikkének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető Jersey
előírja a következő eljárások egyikének vagy mindegyikének alkalmazását annak
érdekében, hogy a haszonhúzók a forrásadó alóli mentességet kérelmezhessenek:
a)	az e megállapodás 5. cikke szerinti haszonhúzó számára a megállapodás 1.
cikkében meghatározott forrásadó (retention tax) elkerülését lehetővé tévő eljárást,
amely alapján a haszonhúzó a kifizető számára kifejezetten engedélyezi, hogy a
kamatkifizetésekről beszámoljon azon szerződő fél illetékes hatóságának, ahol a
kifizetőt alapították. Ez az engedély minden, a kifizető által a haszonhúzó felé
teljesített kamatkifizetésre vonatkozik;
b)	olyan eljárást, amely biztosítja a forrásadó (retention tax) alóli mentességet abban
az esetben, ha a haszonhúzó a kifizetőjének bemutat egy, a szerződő fél területén
adóügyi illetőséggel bíró illetékes hatóság által a nevére kiállított igazolást e cikk (2)
bekezdésének megfelelően.
(2)	A haszonhúzó kérelmére a szerződő fél területén adóügyi illetőséggel bíró illetékes
hatóság igazolást állít ki, amely a következőket tartalmazza:
i.	a haszonhúzó nevét, lakcímét és adó- vagy egyéb azonosító számát, ennek
hiányában születési idejét és helyét;
ii.	a kifizető nevét és címét;
iii.	a haszonhúzó folyószámlaszámát vagy ennek hiányában az értékpapír azonosító
jelét.
Az ilyen igazolás három évet meg nem haladó időszakra érvényes. Az igazolást bármely
azt kérelmező haszonhúzó részére a kérelmet követő két hónapon belül ki kell állítani.
26
(3)	Amennyiben e cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, Jersey-nek a kifizető
honossága szerint illetékes hatósága a 2. cikk (1) bekezdésében említett információt közli
a Magyar Köztársaságnak a haszonhúzó illetősége szerint illetékes hatóságával. Az adott
évben teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó információt évente legalább egyszer,
a szerződő fél jogszabályai szerint megállapított adóév végét követő hat hónapon belül
automatikusan közölni kell.
4.	cikk	A forrásadó (retention tax) megállapításának alapja
(1)	A Jersey-n honos kifizető e megállapodás 1. cikkével összhangban a következőképpen
vet ki forrásadót (retention tax):
a)	e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: a
kifizetett vagy jóváírt kamat bruttó összegére;
b)	e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy d) pontja szerinti kamatkifizetés
esetén: e bekezdés b) és d) pontjában említett kamat vagy jövedelem összegére,
vagy a kedvezményezett által viselt azonos összegű fizetési kötelezettség
kivetésével az értékesítésből, visszaváltásból vagy visszatérítésből eredő jövedelem
teljes összegére;
c)	e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamatkifizetés esetén:
az e bekezdésben említett kamat összegére;
d)	e megállapodás 8. cikk (4) bekezdése szerinti kamatkifizetés esetén: a 7. cikk (2)
bekezdésében említett jogalany minden egyes olyan tagja részére elszámolható
kamat összegére, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésének feltételeit teljesítik;
e)	amennyiben Jersey él az e megállapodás 8. cikk (5) bekezdésében foglalt
választási lehetőséggel: az éves szinten megállapított kamat összegére.
(2)	E cikk (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a forrásadót (retention tax) a
haszonhúzó követelésének fennállása időtartamával arányosan kell levonni. Ha a kifizető
a rendelkezésére bocsátott információ alapján nem tudja meghatározni a fennállás
időtartamát, akkor úgy kezeli a haszonhúzót, mintha annak követelése a fennállása teljes
időtartama alatt létezett volna, kivéve, ha ez utóbbi bizonyítékot szolgáltat a szerzés
időpontjára vonatkozóan.
(3)	A forrásadónak (retention tax) Jersey által történő kivetése nem zárja ki, hogy a
haszonhúzó adóügyi illetősége szerinti másik szerződő fél a jövedelmet nemzeti joga
szerint megadóztassa.
(4)	Az átmeneti időszak alatt Jersey előírhatja, hogy e megállapodás 7. cikk (2)
bekezdésében említett, a másik szerződő fél területén alapított jogalanynak kamatot
kifizető vagy kamatot jóváíró gazdasági szereplőt — az említett jogalany helyett —
kifizetőnek kell tekinteni, és e kamatra a gazdasági szereplőnek forrásadót (retention tax)
kell kivetnie, kivéve ha a jogalany hivatalosan hozzájárul ahhoz, hogy nevét, címét és a
neki kifizetett vagy a részére jóváírt kamat teljes összegét e megállapodás 7. cikk (2)
bekezdés utolsó albekezdésének megfelelően közöljék.
27
5. cikk	A haszonhúzó fogalmának meghatározása
(1)	Ezen irányelv alkalmazásában „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki
kamatkifizetésben részesül, vagy bármely természetes személy, akinek részére
kamatkifizetést írnak jóvá, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a kamatot nem az ő javára
fizették ki vagy írták jóvá. A természetes személy nem tekinthető haszonhúzónak,
amennyiben:
a)	e megállapodás 7. cikk (1) bekezdése értelmében kifizetőként jár el;
b)	egy jogi személy, egy a nyeresége után a vállalkozások adózásának általános
szabályai alapján adózó jogalany, egy a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően
engedélyezett ÁÉKBV, vagy egy egyenértékű, Jersey-n alapított kollektív
befektetési vállalkozás, vagy egy az e megállapodás 7. cikkének (2) bekezdésében
említett jogalany nevében jár el, és az utóbbi esetében a kamatkifizetést végrehajtó
gazdasági szereplővel közli az említett jogalany nevét és címét, és, amely ezen
információt közli a honossága szerinti szerződő fél illetékes hatóságával;
c)	más haszonhúzó természetes személy nevében jár el, és közli a kifizetővel e
haszonhúzó azonosítási adatait.
(2)	Amennyiben a kifizetőnek olyan információ van a birtokában, amely arra utal, hogy a
kamatkifizetésben részesülő természetes személy vagy akinek részére a kamatot
jóváírják esetleg nem a haszonhúzó, valamint amennyiben sem e cikk (1) bekezdésének
a)	pontja, sem (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható, a kifizető köteles ésszerű
lépéseket tenni a haszonhúzó azonosítási adatainak megállapítására. Amennyiben a
kifizető nem tudja azonosítani a haszonhúzót, a kérdéses természetes személyt tekinti
haszonhúzónak.
6.	cikk	A haszonhúzó személyazonossága és illetősége
(1)	Saját területén minden fél elfogadja és biztosítja azon eljárások alkalmazását, amelyek
ahhoz szükségesek, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a haszonhúzóknak és azok
illetőségének e megállapodás értelmében történő azonosítását. Az ilyen eljárásoknak
meg kell felelniük a (2) és (3) bekezdésben megállapított minimumszabályoknak.
(2)	A kifizető a minimumszabályok alapján megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát;
a minimumszabályok aszerint, hogy mikor jött létre az ügyleti kapcsolat a kifizető és a
kamat kedvezményezettje között, a következőképpen alakulnak:
a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a kifizető
a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből áll, — a
Magyar Köztársaság esetén különösen a kifizető honossága szerinti országban
hatályban lévő rendelkezések, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára
való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi
irányelv, Jersey esetén pedig az azzal egyenértékű jogszabályok alapján — a
rendelkezésére álló információ felhasználásával állapítja meg;
b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok alapján — vagy
ezen időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában — végrehajtott
ügyletekre vonatkozóan a kifizető megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát,
28
amely annak nevéből és lakcíméből, valamint — amennyiben ilyen van — az
adóügyi illetősége szerinti tagállam által kiadott adóazonosító számából áll. Ezen
adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél vagy hivatalos személyazonosító
igazolvány alapján kell megállapítani. Amennyiben a lakcím ezen útlevélben vagy
ezen hivatalos személyazonosító igazolványban nincs feltüntetve, azt a haszonhúzó
által bemutatott bármilyen más, a személyazonosságot igazoló okmány alapján kell
megállapítani. Amennyiben az adóazonosító szám nem szerepel a haszonhúzó által
bemutatott útlevélben, hivatalos személyazonosító igazolványban vagy
személyazonosságot igazoló bármilyen más okmányban — beleértve lehetőség
szerint az adóügyi illetőségre vonatkozó igazolást —, a személyazonossági
adatokat a haszonhúzó útlevele vagy hivatalos személyazonosító igazolványa
alapján ki kell egészíteni annak születési idejével és helyével.
(3)	A kifizető a haszonhúzó illetőségét a minimumszabályok alapján állapítja meg, amelyek
aszerint változnak, hogy mikor jön létre a szerződéses jogviszony a kifizető és a kamat
kedvezményezettje között. A következőkben megállapított feltételekre is figyelemmel a
haszonhúzót abban a tagállamban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol állandó
lakóhelye található:
a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a kifizető
a haszonhúzó illetőségét, a Magyar Köztársaság esetén különösen az illetősége
szerinti államban hatályban lévő rendelkezések, valamint a 91/308/EGK irányelv,
Jersey esetén pedig egyenértékű jogszabályok alapján rendelkezésére álló
információ felhasználásával állapítja meg;
b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok - vagy ezen
időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában - végrehajtott ügyletekre
vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó illetőségét az útlevélben, a hivatalos
személyazonosító igazolványban vagy szükség esetén a haszonhúzó
személyazonosságát igazoló, általa bemutatott bármely más okmányban szereplő
lakcím alapján, a következő eljárás szerint állapítja meg: valamely tagállam által
kibocsátott útlevelet vagy személyazonosító igazolványt bemutató olyan
természetes személyekre vonatkozóan, akik kijelentik, hogy egy harmadik
országban bírnak illetőséggel, az illetőséget azon harmadik ország illetékes
hatósága által kibocsátott illetőségigazolás alapján kell megállapítani, amelyben a
természetes személy állítása szerint illetőséggel bír. Ilyen igazolás bemutatásának
hiányában azon tagállamot kell az illetőség szerinti országnak tekinteni, amely az
útlevelet vagy az egyéb hivatalos személyazonosító okmányt kiállította.
7.	cikk	A kifizető fogalmának meghatározása
(1)	E megállapodás alkalmazásában „kifizető”: azon gazdasági szereplő, amely közvetlenül a
haszonhúzó javára kamatot fizet vagy ír jóvá függetlenül attól, hogy a gazdasági szereplő
a kamatot eredményező követelés kötelezettje, vagy a gazdasági szereplő a kötelezett,
illetve a haszonhúzó által kamat fizetésével vagy kamat jóváírásával megbízott.
(2)	Minden olyan a szerződő fél területén honos jogalanyt, amelynek kamatot fizetnek ki, vagy
kamatot írnak jóvá a haszonhúzó javára, az ilyen kifizetéskor, illetve jóváíráskor szintén
kifizetőnek kell tekinteni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő az
e jogalany által bemutatott hivatalos okirat alapján alappal feltételezi, hogy:
29
a)	e jogalany egy jogi személy, az e cikk (5) bekezdésben említett jogi személyek
kivételével; vagy
b)	annak nyereségei a vállalkozások adózásának általános szabályai alapján adóznak;
vagy
c)	az egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően elismert ÁÉKBV, vagy egy
azzal egyenértékű, Jersey-n honos kollektív befektetési vállalkozás.
Az ilyen, másik szerződő fél területén honos és e bekezdés alapján kifizetőnek minősülő
jogalanynak kamatot fizető vagy annak kamatot jóváíró gazdasági szereplő, közli a
jogalany nevét és címét, valamint a jogalanynak kifizetett vagy részére jóváírt kamat teljes
összegét a honossága szerinti szerződő fél illetékes hatóságával, amely ezen információt
továbbítja azon szerződő fél illetékes hatóságához, amelynek területén a jogalany honos.
(3)	Az e cikk (2) bekezdésében említett jogalany azonban választhatja, hogy e megállapodás
alkalmazásában ÁÉKBV-ként vagy a (2) bekezdés c) pontjában említett egyenértékű
vállalkozásként kezeljék. E választási lehetőség gyakorlásához olyan igazolás
szükséges, amelyet a jogalany honossága szerinti szerződő fél állít ki, és amelyet e
jogalany mutat be a gazdasági szereplőnek. A szerződő fél a területén honos
jogalanyokra vonatkozóan megállapítja e választási lehetőség szabályait.
(4)	Amennyiben a gazdasági szereplő és e cikk (2) bekezdésében említett jogalany
ugyanazon szerződő fél területén honos, e szerződő fél megteszi a szükséges
intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogalany megfeleljen az e megállapodás
rendelkezéseinek, amikor kifizetőként jár el.
(5)	Az e cikk (2) bekezdés a) pontja alól mentesülő jogi személyek a következők:
a)	Finnországban: avoin yhtiö (Ay) és kommandiittiyhtiö (Ky) / öppet bolag és
kommanditbolag;
b)	Svédországban: handelsbolag (HB) és kommanditbolag (KB).
8.	cikk	A kamatkifizetés fogalmának meghatározása
(1)	E megállapodás alkalmazásában „kamatkifizetés”:
a)	valamennyi, követeléshez kapcsolódó, kifizetett vagy számlára jóváírt kamat,
függetlenül attól, hogy jelzáloggal biztosított-e, vagy jogot ad-e a kötelezett
nyereségében való részesedésre, különösen az állampapírokból, kötvényekből vagy
adósságlevelekből — beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy
adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és jutalmakat — származó
jövedelmek; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó büntető kamatok nem
tekintendők kamatkifizetésnek;
b)	az a) pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy
visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat;
30
c)	a kamatkifizetésekből közvetlenül vagy egy, az e megállapodás 7. cikk (2)
bekezdésében említett jogalanyon keresztül közvetetten kapott jövedelmek,
amelyeket a következők osztanak ki:
i.	egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően engedélyezett
ÁÉKBV;
ii.	az i. pontban meghatározottal egyenértékű, Jersey-n honos kollektív
befektetési vállalkozás;
iii.	e megállapodás 7. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult
jogalanyok;
iv.	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak
hatálya alá tartozó területen és Jersey területén kívül illetékességgel bíró
kollektív befektetési vállalkozások;
d)	a következő vállalkozások és jogalanyok részvényeinek vagy üzletrészeinek
értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor szerzett jövedelmek,
amennyiben ezek közvetlenül vagy közvetve más kollektív befektetési
vállalkozásokon vagy a következőkben említett jogalanyokon keresztül az a)
pontban említett követelések formájában meglévő eszközeik több mint 40%-át
befektetik:
i.	egy, a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV;
ii.	az i. pontban meghatározottal egyenértékű, Jersey-ben honos kollektív
befektetési vállalkozás;
iii.	e megállapodás 7. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult
jogalanyok;
iv.	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak
hatálya alá tartozó területen és Jersey területén kívül illetékességgel bíró
kollektív befektetési vállalkozások.
A szerződő felek azonban választhatják azt, hogy e cikk (1) bekezdés d) pontjában
szereplő jövedelmet csak olyan mértékig tekintik kamatnak, amíg az ilyen jövedelem
megfelel az e cikk (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kamatkifizetésekből
közvetlenül vagy közvetetten eredő nyereségeknek.
(2)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében nem rendelkezik
a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a jövedelem
teljes összegét kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(3)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés d) pontja tekintetében nem rendelkezik
információval a követelésbe, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti
részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos
arányt 40% felettinek kell tekinteni. Amennyiben a kifizető nem tudja meghatározni a
haszonhúzó által szerzett jövedelem összegét, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az
31
megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy
visszaváltásából eredő jövedelemnek.
(4)	Amennyiben az e cikk (1) bekezdésben meghatározott kamatot egy, az e megállapodás 7.
cikkének (2) bekezdésében említett jogalany számlájára fizetik ki vagy írják jóvá, és ez a
jogalany az e megállapodás 7. cikkének (3) bekezdése alapján nem jogosult választásra,
akkor az Ilyen kamatot az Ilyen jogalany általi kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(5)	E cikk (1) bekezdésének b) és d) pontja tekintetében a szerződő felek választhatják azt,
hogy a területükön lévő kifizetőktől megkövetelik, hogy a kamatot egy legfeljebb egy éves
Időszakon keresztül éves szinten állapítsák meg, és ezt az éves szinten megállapított
kamatot kamatkifizetésként kezeljék akkor Is, ha ezen Időszakban nem történik
értékesítés, visszaváltás vagy visszatérítés.
(6)	E cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjától eltérve a szerződő felek választhatják azt, hogy
a kamatkifizetés fogalmából kizárnak bármely, e rendelkezésekben említett, saját
területükön alapított vállalkozásoktól vagy jogalanyoktól eredő jövedelmet, amennyiben az
Ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett követelésekbe való
befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át. Hasonlóképpen, e cikk (4)
bekezdésétől eltérve, a szerződő felek választhatják azt, hogy az e cikk (1) bekezdésében
említett kamatkifizetés fogalmából kizárják az e megállapodás 7. cikke (2) bekezdésében
említett, területükön alapított olyan jogalanyok számlájára kifizetett vagy arra jóváírt
kamatot, amelyek nem jogosultak a 7. cikk (3) bekezdése alapján való választásra,
amennyiben az Ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett
követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át.
Az egyik szerződő fél által gyakorolt Ilyen választás a másik szerződő félre Is kötelező
érvényű.
(7)	Az e cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett százalékos
arány 2011. január 1-jétől 25%.
(8)	Az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában, valamint (6) bekezdésében említett százalékos
arányt az érintett vállalkozások vagy jogalanyok alapszabályában vagy létesítő okiratában
meghatározott befektetési politikájára, vagy ezek hiányában az érintett vállalkozások vagy
jogalanyok eszközeinek tényleges összetételére való hivatkozással kell meghatározni.
9.	cikk	A forrásadóból (retention tax) származó bevétel megosztása
(1)	Jersey visszatartja az e megállapodás alapján levont forrásadó (retention tax) 25%-át, a
bevétel fennmaradó 75%-át pedig átutalja a másik szerződő félnek.
(2)	E megállapodás 4. cikke (4) bekezdésének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető
Jersey a bevétel 25%-át visszatartja, 75%-át pedig az e cikk (1) bekezdése szerint
végrehajtott átutalásokkal arányosan átutalja a Magyar Köztársaság részére.
(3)	Az Ilyen átutalásokra minden évben egy összegben kerül sor, legkésőbb Jersey
jogszabályai által megállapított adóév végétől számított hat hónapon belül.
32
(4)	A forrásadót (retention tax) kivető Jersey megteszi a bevétel-megosztási rendszer
megfelelő működéséhez szükséges intézkedéseket.
10.	cikk A kettős adóztatás kiküszöbölése
(1)	A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél a következő
rendelkezésekkel összhangban biztosítja minden — Jersey által az e megállapodásban
említett forrásadó (retention tax) kivetése okán esetlegesen felmerülő — kettős adóztatás
kiküszöbölését:
i.	amennyiben a haszonhúzó javára jóváírt kamat Jersey forrásadó (retention tax)
tárgyát képezte, a másik szerződő fél — nemzeti jogával összhangban — a
forrásadó összegével megegyező adójóváírást biztosít. Amennyiben ez az összeg
meghaladja a másik szerződő fél nemzeti joga szerint fizetendő adó összegét, e
szerződő fél a forrásadó (retention tax) többletösszegét visszafizeti a
haszonhúzónak;
ii.	amennyiben az e megállapodás 4. cikkében említett forrásadón (retention tax) felül
a haszonhúzó javára jóváírt kamatot bármely egyéb típusú forrásadó (withholding
tax/retention tax) terheli, és az adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél — nemzeti
jogával vagy a kettős adózási egyezményekkel összhangban — adójóváírást
biztosít az ilyen jellegű forrásadókra (withholding tax/retention tax), az ilyen jellegű
forrásadót (withholding tax/retention tax) az e cikk i. albekezdésében meghatározott
eljárás alkalmazása előtt jóvá kell írni.
(2)	A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél az e cikk (1) bekezdésében
említett adójóváírási rendszert az e megállapodás 1. cikkében említett forrásadó (retention
tax) -visszatérítéssel helyettesítheti.
11.	cikk A hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokra vonatkozó átmeneti
rendelkezések
(1)	Az e megállapodás 14. cikkében említett átmeneti időszak alatt, de legkésőbb 2010.
december 31-ig nem tekinthetők a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti
követelésnek az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt
megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1. előtt kerültek
kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját a 80/390/EGK tanácsi
irányelv szerint az illetékes hatóságok vagy harmadik országok felelős hatóságai ezen
időpont előtt jóváhagyták, feltéve, hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem
bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat.
Amennyiben azonban az átmeneti időszak 2010. december 31. után is folytatódik, e cikk
rendelkezéseit csak az olyan hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok
tekintetében kell tovább alkalmazni:
-	amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és
-	amelyeknél a kifizető a forrásadót (retention tax) alkalmazó tagállamban honos,
és e kifizető egy másik tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzó részére fizet
kamatot vagy közvetlenül annak javára kamatkifizetést ír jóvá.
33
Amennyiben egy kormány vagy egy, az e megállapodás mellékletében meghatározottak
szerint hatóságként eljáró vagy egy nemzetközi szerződés által elismert kapcsolódó
jogalany által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból
2002.	március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen
értékpapír kibocsátásának teljes egészét — amely az eredeti kibocsátásból és bármely
további kibocsátásból áll — az e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti
követelésnek kell tekinteni.
Amennyiben a második albekezdés által nem szabályozott bármely más kibocsátó által
kibocsátott, fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002.
március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen további
kibocsátást a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.
(2)	E cikk nem akadályozza a szerződő feleket abban, hogy az (1) bekezdésben említett
hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból származó bevételeket nemzeti
joguknak megfelelően adóztassák.
12.	cikk Kölcsönös egyeztetési eljárás
Amennyiben a felek között nehézségek vagy kétségek merülnek fel e megállapodás
végrehajtását vagy értelmezését illetően, a szerződő felek törekednek arra, hogy az ügyet
kölcsönös egyeztetéssel oldják meg.
13.	cikk Titoktartás
(1)	Bármely szerződő fél illetékes hatósága által megküldött vagy részére szolgáltatott
minden információt titokban kell tartani.
(2)	Valamely szerződő fél illetékes hatósága részére szolgáltatott információ — a másik
szerződő fél előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül — kizárólag a közvetlen adózás
céljából használható fel.
(3)	A szolgáltatott információ kizárólag a közvetlen adózás szempontjából érintett
személyek vagy hatóságok számára tehető hozzáférhetővé, valamint kizárólag e
személyek vagy hatóságok által és kizárólag ilyen célokra, illetve felügyeleti célokra —
ideértve bármely fellebbezés kérdésében való döntést — használható fel. E célok
érdekében az információ hozzáférhetővé tehető nyilvános bírósági eljárás vagy egyéb
igazságszolgáltatási eljárás során.
(4)	Amennyiben valamely szerződő fél illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik
szerződő fél illetékes hatóságától kapott információ hasznos lehet egy másik tagállam
illetékes hatósága számára, úgy az illető szerződő fél illetékes hatósága az információt
szolgáltató szerződő fél illetékes hatóságának beleegyezésével továbbíthatja az
információt e másik tagállam illetékes hatóságának.
14.	cikk Átmeneti időszak
Az irányelv 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végén Jersey köteles
megszüntetni a forrásadónak (retention tax) és a bevétel megosztásának az ebben a
megállapodásban előírt alkalmazását, és a másik szerződő fél tekintetében az irányelv II.
fejezetében foglaltakkal megegyező módon köteles az automatikus információcserére
vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni. Amennyiben az átmeneti időszak során Jersey úgy
34
dönt, hogy az irányelv II. fejezetében foglaltakkal megegyező módon alkalmazza az
automatikus információcserére vonatkozó rendelkezéseket, úgy ettől kezdve nem alkalmazhatja
az e megállapodás 9. cikkében meghatározott forrásadót (withholding tax/retention tax) és a
bevétel megosztását.
15.	cikk Hatálybalépés
Az e megállapodás 17. cikkében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel ez a megállapodás
2005. január 1-jén lép hatályba.
16.	cikk Megszűnés
(1)	E megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg valamely szerződő fél a
megállapodást fel nem mondja.
(2)	E megállapodást bármely szerződő fél felmondhatja a másik félhez címzett, írásbeli
felmondó nyilatkozat útján; a felmondó nyilatkozatnak meg kell határoznia a felmondáshoz
vezető körülményeket. Ilyen esetben e megállapodás hatálya a felmondó nyilatkozat
kézbesítésétől számított 12 hónap múlva szűnik meg.
17.	cikk Az alkalmazás és az alkalmazás felfüggesztése
(1)	E megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy az Európai Unió minden egyes tagállama,
az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino,
valamint az Európai Közösség tagállamainak vonatkozó függő és társult területei külön-
külön olyan intézkedések fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban
vannak az irányelvben vagy az e megállapodásban foglaltakkal, illetve megegyeznek
azokkal, valamint a végrehajtásra azonos időpontot írnak elő.
(2)	A szerződő felek az e megállapodás 15. cikkében említett időpontot legalább hat
hónappal megelőzően közös megegyezéssel megállapítják, hogy az (1) bekezdésben
lefektetett feltételek a vonatkozó intézkedések — az egyes tagállamokban, a fent nevezett
harmadik országokban és az érintett függő vagy társult területeken történő — hatályba
lépésének időpontjaira tekintettel megvalósulnak-e.
(3)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e megállapodás 12. cikkében előírt
kölcsönös egyeztetési eljárásra is figyelemmel, azonnali hatállyal felfüggesztheti e
megállapodás vagy annak bármely részének alkalmazását, amennyiben az irányelvet az
európai közösségi joggal összhangban átmenetileg vagy állandó jelleggel a továbbiakban
nem kell alkalmazni, illetve ha valamely tagállam felfüggeszti végrehajtási jogszabályainak
alkalmazását. A megállapodás újra alkalmazandó, amint a felfüggesztéshez vezető
körülmények megszűnnek.
(4)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e megállapodás 12. cikkében kölcsönös
egyeztetési eljárásra is figyelemmel, felfüggesztheti e megállapodás alkalmazását,
amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott valamely harmadik ország vagy terület az
35
ebben a bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását időközben megszűnteti. Az
alkalmazás felfüggesztésére csak az értesítést követő két hónapot követően kerülhet sor.
A megállapodás újra alkalmazandó, amint a kérdéses harmadik ország vagy terület az
intézkedések alkalmazását újra megkezdi.
Készült magyar és angol nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
MELLÉKLET
Az 11. cikkben említett kapcsolódó szervezetek jegyzéke
E megállapodás 11. cikkének alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők
„hatóságként eljáró, vagy nemzetközi szerződés által elismert szerepű kapcsolódó
szervezetnek’.
Az Európai Unión belüli szervezetek:
Belgium
Vlaams Gewest (Flamand Régió)
Région wallonne (Vallon Régió)
Région bruxelloise/Brussels Gewest (Brüsszel Régió)
Communauté fran?aise (Francia Közösség)
Vlaamse Gemeenschap (Flamand Közösség)
Deutschsprachige Gemeinschaft (Német Ajkú Közösség)
Spanyolország
Xunta de Galicia (Galícia regionális kormánya)
Junta de Andalucía (Andalúzia regionális kormánya)
Junta de Extremadura (Extremadura regionális kormánya)
Junta de Castilla- La Mancha (Castilla- La Mancha regionális kormánya)
Junta de Castilla- León (Castilla- León regionális kormánya)
Gobierno Foral de Navarra (Navarra regionális kormánya)
Govern de les Illes Balears (a Baleár-szigetek kormánya)
Generalitat de Catalunya (Katalónia autonóm kormánya)
Generalitat de Valencia (Valencia autonóm kormánya)
Diputación General de Aragón (Aragónia regionális tanácsa)
Gobierno de las Islas Canarias (a Kanári-szigetek kormánya)
36
Gobierno de Murcia (Murcia kormánya)
Gobierno de Madrid (Madrid kormánya)
Gobierno de la Comunidad Autónoma del País Vasco/Euzkadi (az autonóm baszkföldi
közösség kormánya)
Diputación General de Guipúzcoa (Guipúzcoa regionális tanácsa)
Diputación Foral de Vizcaya/Bizkaia (Vizcaya/Bizkaia regionális tanácsa)
Diputación General de Alava (Alava regionális tanácsa)
Ayuntamiento de Madrid (Madrid városi tanácsa)
Ayuntamiento de Barcelona (Barcelona városi tanácsa)
Cabildo Insular de Gran Canaria (a Kanári-szigetek sziget tanácsa)
Cabildo Insular de Tenerife (Tenerife szigetének tanácsa)
Instituto de Crédito Oficial (Állami Hitelintézet)
Instituto Catalán de Finanzas (Katalónia Pénzügyi Intézete)
Instituto Valenciano de Finanzas (Valencia Pénzügyi Intézete)
Görögország
OpYavia^óg TnAeniKOivwviwv EAAáöog (Nemzeti Távközlési Szervezet)
OpYavia^óg Iiönpoöpó^wv EAAáöog (Nemzeti Vasútszervezet)
An^óaia Enixeípnan HA£KTpia^oú (Állami Villamosenergia-vállalat)
Franciaország
La Caisse d'amortissement de la dette sociale (CADES) (Társadalmi Adósságtörlesztési
Pénztár)
L'Agence fran?aise de développement (AFD) (Francia Fejlesztési Ügynökség)
Réseau Ferré de France (RFF) (Francia Vasúthálózat)
Caisse Nationale des Autoroutes (CNA) (Nemzeti Autópálya Pénztár)
Assistance publique Höpitaux de Paris (APHP) (Párizsi Kórházak Köztámogatása)
Charbonnages de France (CDF) (Franciaországi Széntanács)
Entreprise miniére et chimique (EMC) (Bányászati és Vegyészeti Vállalat)
Olaszország
Régiók
Megyék
Járások
Cassa Depositi e Prestiti (Betéti- és Kölcsönpénztár)
Lettország
PasvaldJbas (helyi önkormányzatok)
37
Lengyelország
gminy (falvak)
powiaty (kerületek)
województwa (megyék)
zwi^zki gmin (falvak társulásai)
powiatów (kerületek társulásai)
województw (megyék társulásai)
miasto stoleczne Warszawa (Varsó főváros)
Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és
Modernizációs Ügynökség)
Agencja Nieruchomosci Rolnych (Mezőgazdasági Tulajdon Ügynökség)
Portugália
Regiáo Autónoma da Madeira (Madeira autonóm régiója)
Regiáo Autónoma dos A?ores (A?ores autonóm régiója)
Törvényhatóságok
Szlovákia
mestá a obce (törvényhatóságok)
Zeleznice Slovenskej republiky (Szlovák Vasúttársaság)
Státny fond cestného hospodárstva (Állami Útkezelő Alap)
Slovenské elektrárne (Szlovák Erőművek)
Vodohospodárska vystavba (Vízgazdasági Építő Társaság)
Nemzetközi szervezetek:
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK
Ázsiai Fejlesztési Bank
Afrikai Fejlesztési Bank
Világbank / IBRD / IMF
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Amerika-közi Fejlesztési Bank
Európa Tanácsi Szociális Fejlesztési Alap
EURATOM
Európai Közösség
Corporación Andina de Fomento (CAF) (Andoki Fejlesztési Társaság)
Eurofirma
38
Európai Szén- és Acélközösség
Északi Beruházási Bank
Karibi Fejlesztési Bank
A 11. cikk rendelkezései nem sértik a Szerződő Feleknek a fent említett nemzetközi
szervezetek tekintetében esetlegesen fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Harmadik országok szervezetei:
Szervezetek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:
1)	A nemzeti kritériumok szerint a szervezet egyértelműen közjogi szervnek minősül.
2)	Az ilyen közjogi szerv olyan nem piaci szereplő, amely elsősorban nem piaci javak és
szolgáltatások biztosítása mellett a közjó érdekében kezeli és finanszírozza a
tevékenységek egy olyan csoportját, amelyet ténylegesen az államháztartás ellenőriz.
3)	Az ilyen közjogi szervezet nagy és rendszeres állampapír-kibocsátó.
4)	Az érintett állam garantálni tudja, hogy az ilyen közjogi szervezet bruttósítási záradék
esetén nem fog lejárat előtti visszaváltást eszközölni.
A JELEN MELLÉKLET MÓDOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI:
Az ebben a mellékletben felsorolt kapcsolódó szervezetek listája kölcsönös megegyezéssel
módosítható.
III.	számú melléklet a 2005. évi ...........számú törvényhez
MEGÁLLAPODÁS
LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM
ADÓZTATÁSÁRÓL ÉS ANNAK IDEIGLENES ALKALMAZÁSÁRÓL
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A MAN-SZIGET KÖZÖTT
A.	Levél a Magyar Köztársaság Kormányától
Tisztelt Uram!
Engedje meg, hogy a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint
az automatikus információcserét alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között” és a
„Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az átmeneti
időszakban forrásadót (withholding tax) alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között”
című szövegekre hivatkozzam, amelyek a sziget hatóságaival a megtakarítások adóztatására
vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások eredményeként jöttek létre, és amelyeket I. és
II. mellékletként az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának
39
március 12-I, az eljárás eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7408/04 FISC 58)
csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1. függelékében
található, a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodásra, Illetve
azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot, hogy az e megállapodás hatályba
lépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső alkotmányos követelményeinknek, és ezek
teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy e belső eljárások
teljesítéséig és a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodás
hatályba lépéséig a Magyar Köztársaság és a Man-sziget 2005. január 1-jétől vagy —
amennyiben ez utóbbi későbbi dátumra esik — a kamat formájában megjelenő megtakarítások
adóztatásáról szóló, 2003. június 3-I 2003/48/EK tanácsi Irányelv hatályba lépésétől kezdődően
átmenetileg, a belföldi jogszabályi feltételeknek megfelelően, e megállapodást alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy — amennyiben Kormánya
a fentieket elfogadhatónak tartja — e levél, Illetve annak az Ön részéről történő megerősítése
együttesen alkossa a Magyar Köztársaság és a Man-sziget közötti megállapodás szövegét.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
A Magyar Köztársaság részéről
Kelt Budapesten, 2004. április hó 30-án
B. Levél a Man-szigettől
Tisztelt Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy Igazolhatom levelének mai dátummal történő kézhezvételét,
amely a következőképpen szól:
„ Tisztelt Uram!
Engedje meg, hogy a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey,
valamint az automatikus Információcserét alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam
között” és a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az
átmeneti Időszakban forrásadót (withholding tax) alkalmazni köteles valamennyi EU-
tagállam között” című szövegekre hivatkozzam, amelyek a sziget hatóságaival a
megtakarítások adóztatására vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások
eredményeként jöttek létre, és amelyeket I. és II. mellékletként az Európai Unió
Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának március 12-I, az eljárás
eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7408/04 FISC 58) csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1. függelékében
található, a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodásra,
Illetve azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot, hogy az e
40
megállapodás hatályba lépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső alkotmányos
követelményeinknek, és ezek teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy e belső eljárások
teljesítéséig és a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló
megállapodás hatályba lépéséig a Magyar Köztársaság és a Man-sziget 2005. január 1-
jétől vagy — amennyiben ez utóbbi későbbi dátumra esik — a kamat formájában
megjelenő megtakarítások adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi
irányelv hatályba lépésétől kezdődően, a belföldi jogszabályi feltételeknek megfelelően,
átmenetileg e megállapodást alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy — amennyiben
Kormánya a fentieket elfogadhatónak tartja — e levél, illetve annak az Ön részéről való
megerősítése együttesen alkossa a Magyar Köztársaság és a Man-sziget közötti
megállapodás szövegét.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet."
Megerősíthetem, hogy a Man-sziget egyetért levele tartalmával.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
A Man-sziget részéről
Kelt Douglas-ban, 2004. 11. 19-én
1.	függelék
A MEGTAKARÍTÁSOK ADÓZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁS A MAN-SZIGET
ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
MIVEL:
(1)	Az Európai Unió Tanácsának („a Tanács”) a kamat formájában megjelenő megtakarítások
adóztatásáról szóló, 2003/48/EGK irányelve („az irányelv”) 17. cikke előírja, hogy 2004.
január 1-je előtt a tagállamoknak el kell fogadni és közzé kell tenni az ezen irányelvnek
való megfeleléshez szükséges, 2005. január 1-jétől alkalmazandó törvényeket,
rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, feltéve, hogy
„i. a Tanács egyhangú határozatát követően a Svájci Államközösség, a Liechtensteini
Hercegség, a San Marinoi Köztársaság, a Monacói Hercegség és az Andorrai
Hercegség ugyanezen időponttól kezdve, az Európai Közösséggel létrejött
megállapodásoknak megfelelően az ezen irányelvben szereplő intézkedésekkel
egyenértékű intézkedéseket alkalmaz;
ii.	minden megállapodás vagy más olyan rendelkezés hatályban van, amely biztosítja,
hogy minden érintett függő vagy társult terület ugyanezen időponttól kezdve az ezen
41
irányelv II. fejezetében előírtakkal megegyező módon automatikus információcserét
alkalmaz (vagy a 10. cikkben meghatározott átmeneti időszak alatt a 11. és 12.
cikkben foglaltakkal megegyező módon forrásadót (withholding tax) alkalmaz)”.
(2)	A Man-sziget EU-hoz fűződő viszonyát az Egyesült Királyság Európai Közösséghez
történő csatlakozásáról szóló szerződés 3. jegyzőkönyve határozza meg. E jegyzőkönyv
értelmében a Man-sziget nem része az EU adóztatási területének.
(3)	A Man-sziget tudomásul veszi, hogy — bár az EU-tagállamok végső célja az egymás
közötti, kamatfizetésekre vonatkozó információcsere révén a kifizetett kamatok azon
tagállamban való effektív megadóztatása, amelyben a haszonhúzó adóügyi illetőséggel
rendelkezik— három tagállam, nevezetesen Ausztria, Belgium és Luxemburg egy
átmeneti időszakban nem köteles részt venni az információcserében, hanem e tagállamok
az irányelv hatálya alá tartozó, megtakarításokból származó jövedelemre forrásadót
(withholding tax) alkalmaznak.
(4)	Az irányelvben említett forrásadó (withholding tax) a Man-sziget nemzeti jogszabályaiban
„retention tax”-ként (jelentése szintén forrásadó) szerepel. Ezért e megállapodás
alkalmazásában e két fogalmat szinonimaként, ugyanolyan értelemben kell használni
(forrásadó - withholding tax/retention tax).
(5)	A Man-sziget elfogadta, hogy 2005. január 1-jei hatállyal forrásadót (retention tax)
alkalmaz, feltéve, hogy a tagállamok elfogadták az irányelvnek való megfeleléshez
szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, és az irányelv 17.
cikkének, illetve ezen megállapodás 17. cikke (2) bekezdésének feltételei általában véve
teljesültek.
(6)	A Man-sziget elfogadta hogy az irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak
szerint, az átmeneti időszakot követően az irányelv II. fejezetében előírtakkal azonos
módon automatikus információcserét alkalmaz.
(7)	A Man-sziget rendelkezik a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó olyan
jogszabályokkal, amelyek hatályukat tekintve egyenértékűnek tekintendők az irányelv 2.
és 6. cikkében említett EK-jogszabályokkal.
A Man-sziget és Magyar Köztársaság (a továbbiakban: „a szerződő fél” vagy „a szerződő felek”,
kivéve ha a szövegkörnyezet mást indokol),
megállapodtak abban, hogy megkötik a következő — kizárólag a szerződő felek kötelezettségeit
tartalmazó — megállapodást, amely a következőket írja elő:
a)	automatikus információcserét a Magyar Köztársaság illetékes hatósága részéről a a
Man-sziget illetékes hatósága számára, egy tagállam illetékes hatósága számára
biztosított információcserével megegyező módon;
b)	forrásadó (retention tax) alkalmazását a Man-szigeten az irányelv 10. cikkében
meghatározott átmeneti időszakban az irányelv 11. és 12. cikkében előírtakkal
megegyező időponttól és feltételekkel;
c)	automatikus információcserét a a Man-sziget illetékes hatósága részéről a Magyar
Köztársaság illetékes hatósága számára, az irányelv 13. cikkével összhangban;
d)	a forrásadóból (retention tax) származó bevétel 75%-ának átutalását a Man-sziget
illetékes hatósága részéről a Magyar Köztársaság illetékes hatósága számára;
42
az egyik szerződő fél területén alapított kifizető által a másik szerződő fél területén illetőséggel
bíró személy számára történő kamatkifizetések tekintetében.
E megállapodás alkalmazásában az „illetékes hatóság” — amennyiben azt a szerződő felekre
alkalmazzák — Magyar Köztársaság esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, a Man-
sziget esetében pedig „ the Chief Financial Officer of the Treasury or his delegate”-t jelenti.
1.	cikk	A forrásadó kifizető által történő levonása
A Man-sziget-ben honos kifizető által végzett, az e magállapodás 8. cikkében
meghatározott kamatkifizetések, amelyet az e megállapodás 5. cikke szerinti — Magyar
Köztársaságban illetőséggel bíró — haszonhúzó számára kell kifizetni, e megállapodás 3.
cikkére is figyelemmel, az e megállapodás 14. cikkében említett átmeneti időszak alatt, és
az e megállapodás 15. cikkében meghatározott időponttól kezdődően a kamatfizetés
összegéből levonandó forrásadó hatálya alá tartoznak. A forrásadó (retention tax)
mértéke az átmeneti időszak első három évében 15%, a következő három évben 20%, ezt
követően pedig 35%.
2.	cikk	A kifizető adatszolgáltatása
(1)	A Magyar Köztársaságban honos kifizető által az e megállapodás 5. cikke szerinti, a Man-
szigeten illetőséggel bíró haszonhúzók számára történő — az e megállapodás 8. cikkében
meghatározott — kamatkifizetések esetén, vagy abban az esetben, ha e megállapodás 3.
cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, a kifizető adatot szolgáltat az illetékes
hatóság számára, a következőkről:
a)	a haszonhúzónak az e megállapodás 6. cikkének megfelelően megállapított
személyazonossága és illetősége;
b)	a kifizető neve és címe;
c)	a haszonhúzó folyószámlaszáma vagy ennek hiányában a kamatot eredményező
követelés meghatározása;
d)	az ezen megállapodás 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott, kamatkifizetésre
vonatkozó információ. A kifizető által kötelezően szolgáltatott, kamatkifizetésre
vonatkozó információ minimális adattartalmát azonban bármely szerződő fél a
kamat vagy a jövedelem teljes összegére, valamint az értékesítésből,
visszaváltásból vagy visszatérítésből eredő jövedelem teljes összegére
korlátozhatja;
és a Magyar Köztársaság teljesíti e cikk (2) bekezdésében foglaltakat.
(2)	Az adóév végét követő hat hónapon belül a Magyar Köztársaság illetékes hatósága
automatikusan megküldi a Man-sziget illetékes hatóságának az e cikk (1) bekezdésének
a)-d) pontjában említett, az adott év során teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó
információt.
3.	cikk	A forrásadó-eljárás alóli kivételek
(1)	Az ezen megállapodás 1. cikkének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető Man-
sziget előírja a következő eljárások egyikének vagy mindegyikének alkalmazását annak
érdekében, hogy a haszonhúzók a forrásadó alóli mentességet kérelmezhessenek:
43
a)	az e megállapodás 5. cikke szerinti haszonhúzó számára a megállapodás 1.
cikkében meghatározott forrásadó (retention tax) elkerülését lehetővé tévő eljárást,
amely alapján a haszonhúzó a kifizető számára kifejezetten engedélyezi, hogy a
kamatkifizetésekről beszámoljon azon szerződő fél illetékes hatóságának, ahol a
kifizetőt alapították. Ez az engedély minden, a kifizető által a haszonhúzó felé
teljesített kamatkifizetésre vonatkozik;
b)	olyan eljárást, amely biztosítja a forrásadó (retention tax) alóli mentességet abban
az esetben, ha a haszonhúzó a kifizetőjének bemutat egy, a szerződő fél területén
adóügyi illetőséggel bíró illetékes hatóság által a nevére kiállított igazolást e cikk (2)
bekezdésének megfelelően.
(2)	A haszonhúzó kérelmére a szerződő fél területén adóügyi illetőséggel bíró illetékes
hatóság igazolást állít ki, amely a következőket tartalmazza:
i.	a haszonhúzó nevét, lakcímét és adó- vagy egyéb azonosító számát, ennek
hiányában születési idejét és helyét;
ii.	a kifizető nevét és címét;
iii.	a haszonhúzó folyószámlaszámát vagy ennek hiányában az értékpapír azonosító
jelét.
Az ilyen igazolás három évet meg nem haladó időszakra érvényes. Az igazolást bármely
azt kérelmező haszonhúzó részére a kérelmet követő két hónapon belül ki kell állítani.
(3)	Amennyiben e cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, a Man-szigetnek a kifizető
honossága szerint illetékes hatósága a 2. cikk (1) bekezdésében említett információt közli
a Magyar Köztársaságnak a haszonhúzó illetősége szerint illetékes hatóságával. Az adott
évben teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó információt évente legalább egyszer,
a szerződő fél jogszabályai szerint megállapított adóév végét követő hat hónapon belül
automatikusan közölni kell.
4.	cikk	A forrásadó (retention tax) megállapításának alapja
(1)	A Man-szigeten honos kifizető e megállapodás 1. cikkével összhangban a
következőképpen vet ki forrásadót (retention tax):
a)	e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: a
kifizetett vagy jóváírt kamat bruttó összegére;
b)	e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy d) pontja szerinti kamatkifizetés
esetén: e bekezdés b) és d) pontjában említett kamat vagy jövedelem összegére,
vagy a kedvezményezett által viselt azonos összegű fizetési kötelezettség
kivetésével az értékesítésből, visszaváltásból vagy visszatérítésből eredő jövedelem
teljes összegére;
c)	e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamatkifizetés esetén:
az e bekezdésben említett kamat összegére;
44
d)	e megállapodás 8. cikk (4) bekezdése szerinti kamatkifizetés esetén: a 7. cikk (2)
bekezdésében említett jogalany minden egyes olyan tagja részére elszámolható
kamat összegére, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésének feltételeit teljesítik;
e)	amennyiben a Man-sziget él az e megállapodás 8. cikk (5) bekezdésében foglalt
választási lehetőséggel: az éves szinten megállapított kamat összegére.
(2)	E cikk (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a forrásadót (retention tax) a
haszonhúzó követelésének fennállása időtartamával arányosan kell levonni. Ha a kifizető
a rendelkezésére bocsátott információ alapján nem tudja meghatározni a fennállás
időtartamát, akkor úgy kezeli a haszonhúzót, mintha annak követelése a fennállása teljes
időtartama alatt létezett volna, kivéve, ha ez utóbbi bizonyítékot szolgáltat a szerzés
időpontjára vonatkozóan.
(3)	A forrásadónak (retention tax) a Man-sziget által történő kivetése nem zárja ki, hogy a
haszonhúzó adóügyi illetősége szerinti másik szerződő fél a jövedelmet nemzeti joga
szerint megadóztassa.
(4)	Az átmeneti időszak alatt a Man-sziget előírhatja, hogy e megállapodás 7. cikk (2)
bekezdésében említett, a másik szerződő fél területén alapított jogalanynak kamatot
kifizető vagy kamatot jóváíró gazdasági szereplőt — az említett jogalany helyett —
kifizetőnek kell tekinteni, és e kamatra a gazdasági szereplőnek forrásadót (retention tax)
kell kivetnie, kivéve ha a jogalany hivatalosan hozzájárul ahhoz, hogy nevét, címét és a
neki kifizetett vagy a részére jóváírt kamat teljes összegét e megállapodás 7. cikk (2)
bekezdés utolsó albekezdésének megfelelően közöljék.
5.	cikk	A haszonhúzó fogalmának meghatározása
(1)	Ezen irányelv alkalmazásában „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki
kamatkifizetésben részesül, vagy bármely természetes személy, akinek részére
kamatkifizetést írnak jóvá, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a kamatot nem az ő javára
fizették ki vagy írták jóvá. A természetes személy nem tekinthető haszonhúzónak,
amennyiben:
a)	e megállapodás 7. cikk (1) bekezdése értelmében kifizetőként jár el;
b)	egy jogi személy, egy a nyeresége után a vállalkozások adózásának általános
szabályai alapján adózó jogalany, egy a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően
engedélyezett ÁÉKBV, vagy egy egyenértékű, a Man-szigeten alapított kollektív
befektetési vállalkozás, vagy egy az e megállapodás 7. cikkének (2) bekezdésében
említett jogalany nevében jár el, és az utóbbi esetében a kamatkifizetést végrehajtó
gazdasági szereplővel közli az említett jogalany nevét és címét, és, amely ezen
információt közli a honossága szerinti szerződő fél illetékes hatóságával;
c)	más haszonhúzó természetes személy nevében jár el, és közli a kifizetővel e
haszonhúzó azonosítási adatait.
(2)	Amennyiben a kifizetőnek olyan információ van a birtokában, amely arra utal, hogy a
kamatkifizetésben részesülő természetes személy vagy akinek részére a kamatot
jóváírják esetleg nem a haszonhúzó, valamint amennyiben sem e cikk (1) bekezdésének
45
a)	pontja, sem (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható, a kifizető köteles ésszerű
lépéseket tenni a haszonhúzó azonosítási adatainak megállapítására. Amennyiben a
kifizető nem tudja azonosítani a haszonhúzót, a kérdéses természetes személyt tekinti
haszonhúzónak.
6.	cikk	A haszonhúzó személyazonossága és illetősége
(1)	Saját területén minden fél elfogadja és biztosítja azon eljárások alkalmazását, amelyek
ahhoz szükségesek, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a haszonhúzóknak és azok
illetőségének e megállapodás értelmében történő azonosítását. Az ilyen eljárásoknak
meg kell felelniük a (2) és (3) bekezdésben megállapított minimumszabályoknak.
(2)	A kifizető a minimumszabályok alapján megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát;
a minimumszabályok aszerint, hogy mikor jött létre az ügyleti kapcsolat a kifizető és a
kamat kedvezményezettje között, a következőképpen alakulnak:
a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a kifizető
a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből áll, — a
Magyar Köztársaság esetén különösen a kifizető honossága szerinti országban
hatályban lévő rendelkezések, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára
való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi
irányelv, a Man-sziget esetén pedig az azzal egyenértékű jogszabályok alapján — a
rendelkezésére álló információ felhasználásával állapítja meg;
b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok alapján — vagy
ezen időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában — végrehajtott
ügyletekre vonatkozóan a kifizető megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát,
amely annak nevéből és lakcíméből, valamint — amennyiben ilyen van — az
adóügyi illetősége szerinti tagállam által kiadott adóazonosító számából áll. Ezen
adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél vagy hivatalos személyazonosító
igazolvány alapján kell megállapítani. Amennyiben a lakcím ezen útlevélben vagy
ezen hivatalos személyazonosító igazolványban nincs feltüntetve, azt a haszonhúzó
által bemutatott bármilyen más, a személyazonosságot igazoló okmány alapján kell
megállapítani. Amennyiben az adóazonosító szám nem szerepel a haszonhúzó által
bemutatott útlevélben, hivatalos személyazonosító igazolványban vagy
személyazonosságot igazoló bármilyen más okmányban — beleértve lehetőség
szerint az adóügyi illetőségre vonatkozó igazolást —, a személyazonossági
adatokat a haszonhúzó útlevele vagy hivatalos személyazonosító igazolványa
alapján ki kell egészíteni annak születési idejével és helyével.
(3)	A kifizető a haszonhúzó illetőségét a minimumszabályok alapján állapítja meg, amelyek
aszerint változnak, hogy mikor jön létre a szerződéses jogviszony a kifizető és a kamat
kedvezményezettje között. A következőkben megállapított feltételekre is figyelemmel a
haszonhúzót abban a tagállamban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol állandó
lakóhelye található:
a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a kifizető
a haszonhúzó illetőségét, a Magyar Köztársaság esetén különösen az illetősége
szerinti államban hatályban lévő rendelkezések, valamint a 91/308/EGK irányelv, a
Man-sziget esetén pedig egyenértékű jogszabályok alapján rendelkezésére álló
információ felhasználásával állapítja meg;
46
b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok - vagy ezen
időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában - végrehajtott ügyletekre
vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó Illetőségét az útlevélben, a hivatalos
személyazonosító igazolványban vagy szükség esetén a haszonhúzó
személyazonosságát Igazoló, általa bemutatott bármely más okmányban szereplő
lakcím alapján, a következő eljárás szerint állapítja meg: valamely tagállam által
kibocsátott útlevelet vagy személyazonosító Igazolványt bemutató olyan
természetes személyekre vonatkozóan, akik kijelentik, hogy egy harmadik
országban bírnak Illetőséggel, az Illetőséget azon harmadik ország Illetékes
hatósága által kibocsátott Illetőségigazolás alapján kell megállapítani, amelyben a
természetes személy állítása szerint Illetőséggel bír. Ilyen Igazolás bemutatásának
hiányában azon tagállamot kell az Illetőség szerinti országnak tekinteni, amely az
útlevelet vagy az egyéb hivatalos személyazonosító okmányt kiállította.
7.	cikk	A kifizető fogalmának meghatározása
(1)	E megállapodás alkalmazásában „kifizető”: azon gazdasági szereplő, amely közvetlenül a
haszonhúzó javára kamatot fizet vagy ír jóvá függetlenül attól, hogy a gazdasági szereplő
a kamatot eredményező követelés kötelezettje, vagy a gazdasági szereplő a kötelezett,
Illetve a haszonhúzó által kamat fizetésével vagy kamat jóváírásával megbízott.
(2)	Minden olyan a szerződő fél területén honos jogalanyt, amelynek kamatot fizetnek ki, vagy
kamatot írnak jóvá a haszonhúzó javára, az Ilyen kifizetéskor, Illetve jóváíráskor szintén
kifizetőnek kell tekinteni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő az
e jogalany által bemutatott hivatalos okirat alapján alappal feltételezi, hogy:
a)	e jogalany egy jogi személy, az e cikk (5) bekezdésben említett jogi személyek
kivételével; vagy
b)	annak nyereségei a vállalkozások adózásának általános szabályai alapján adóznak;
vagy
c)	az egy, a 85/611/EGK tanácsi Irányelvnek megfelelően elismert ÁÉKBV, vagy egy
azzal egyenértékű, a Man-szigeten honos kollektív befektetési vállalkozás.
Az Ilyen, másik szerződő fél területén honos és e bekezdés alapján kifizetőnek minősülő
jogalanynak kamatot fizető vagy annak kamatot jóváíró gazdasági szereplő, közli a
jogalany nevét és címét, valamint a jogalanynak kifizetett vagy részére jóváírt kamat teljes
összegét a honossága szerinti szerződő fél Illetékes hatóságával, amely ezen Információt
továbbítja azon szerződő fél Illetékes hatóságához, amelynek területén a jogalany honos.
(3)	Az e cikk (2) bekezdésében említett jogalany azonban választhatja, hogy e megállapodás
alkalmazásában ÁÉKBV-ként vagy a (2) bekezdés c) pontjában említett egyenértékű
vállalkozásként kezeljék. E választási lehetőség gyakorlásához olyan Igazolás
szükséges, amelyet a jogalany honossága szerinti szerződő fél állít ki, és amelyet e
jogalany mutat be a gazdasági szereplőnek. A szerződő fél a területén honos
jogalanyokra vonatkozóan megállapítja e választási lehetőség szabályait.
(4)	Amennyiben a gazdasági szereplő és e cikk (2) bekezdésében említett jogalany
ugyanazon szerződő fél területén honos, e szerződő fél megteszi a szükséges
47
intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogalany megfeleljen az e megállapodás
rendelkezéseinek, amikor kifizetőként jár el.
(5)	Az e cikk (2) bekezdés a) pontja alól mentesülő jogi személyek a következők:
a) Finnországban: avoin yhtiö (Ay) és kommandiittiyhtiö (Ky) / öppet bolag és
kommanditbolag;
b)	Svédországban: handelsbolag (HB) és kommanditbolag (KB).
8.	cikk	A kamatkifizetés fogalmának meghatározása
(1)	E megállapodás alkalmazásában „kamatkifizetés”:
a)	valamennyi, követeléshez kapcsolódó, kifizetett vagy számlára jóváírt kamat,
függetlenül attól, hogy jelzáloggal biztosított-e, vagy jogot ad-e a kötelezett
nyereségében való részesedésre, különösen az állampapírokból, kötvényekből vagy
adósságlevelekből — beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy
adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és jutalmakat — származó
jövedelmek; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó büntető kamatok nem
tekintendők kamatkifizetésnek;
b)	az a) pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy
visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat;
c)	a kamatkifizetésekből közvetlenül vagy egy, az e megállapodás 7. cikk (2)
bekezdésében említett jogalanyon keresztül közvetetten kapott jövedelmek,
amelyeket a következők osztanak ki:
i.	egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően engedélyezett
ÁÉKBV;
ii.	az i. pontban meghatározottal egyenértékű, a Man-szigeten honos
kollektív befektetési vállalkozás;
iii.	e megállapodás 7. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult
jogalanyok;
iv.	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak
hatálya alá tartozó területen és a Man-sziget területén kívül
illetékességgel bíró kollektív befektetési vállalkozások;
d)	a következő vállalkozások és jogalanyok részvényeinek vagy üzletrészeinek
értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor szerzett jövedelmek,
amennyiben ezek közvetlenül vagy közvetve más kollektív befektetési
vállalkozásokon vagy a következőkben említett jogalanyokon keresztül az a)
pontban említett követelések formájában meglévő eszközeik több mint 40%-át
befektetik:
48
i.	egy, a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV;
ii.	az i. pontban meghatározottal egyenértékű, a Man-szigeten honos
kollektív befektetési vállalkozás;
iii.	e megállapodás 7. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult
jogalanyok;
iv.	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak
hatálya alá tartozó területen és a Man-sziget területén kívül
illetékességgel bíró kollektív befektetési vállalkozások.
A szerződő felek azonban választhatják azt, hogy e cikk (1) bekezdés d) pontjában
szereplő jövedelmet csak olyan mértékig tekintik kamatnak, amíg az ilyen jövedelem
megfelel az e cikk (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kamatkifizetésekből
közvetlenül vagy közvetetten eredő nyereségeknek.
(2)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében nem rendelkezik
a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a jövedelem
teljes összegét kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(3)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés d) pontja tekintetében nem rendelkezik
információval a követelésbe, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti
részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos
arányt 40% felettinek kell tekinteni. Amennyiben a kifizető nem tudja meghatározni a
haszonhúzó által szerzett jövedelem összegét, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az
megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy
visszaváltásából eredő jövedelemnek.
(4)	Amennyiben az e cikk (1) bekezdésben meghatározott kamatot egy, az e megállapodás 7.
cikkének (2) bekezdésében említett jogalany számlájára fizetik ki vagy írják jóvá, és ez a
jogalany az e megállapodás 7. cikkének (3) bekezdése alapján nem jogosult választásra,
akkor az ilyen kamatot az ilyen jogalany általi kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(5)	E cikk (1) bekezdésének b) és d) pontja tekintetében a szerződő felek választhatják azt,
hogy a területükön lévő kifizetőktől megkövetelik, hogy a kamatot egy legfeljebb egy éves
időszakon keresztül éves szinten állapítsák meg, és ezt az éves szinten megállapított
kamatot kamatkifizetésként kezeljék akkor is, ha ezen időszakban nem történik
értékesítés, visszaváltás vagy visszatérítés.
(6)	E cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjától eltérve a szerződő felek választhatják azt, hogy
a kamatkifizetés fogalmából kizárnak bármely, e rendelkezésekben említett, saját
területükön alapított vállalkozásoktól vagy jogalanyoktól eredő jövedelmet, amennyiben az
ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett követelésekbe való
befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át. Hasonlóképpen, e cikk (4)
bekezdésétől eltérve, a szerződő felek választhatják azt, hogy az e cikk (1) bekezdésében
említett kamatkifizetés fogalmából kizárják az e megállapodás 7. cikke (2) bekezdésében
említett, területükön alapított olyan jogalanyok számlájára kifizetett vagy arra jóváírt
kamatot, amelyek nem jogosultak a 7. cikk (3) bekezdése alapján való választásra,
amennyiben az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett
követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át.
49
Az egyik szerződő fél által gyakorolt ilyen választás a másik szerződő félre is kötelező
érvényű.
(7)	Az e cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett százalékos
arány 2011. január 1-jétől 25%.
(8)	Az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában, valamint (6) bekezdésében említett százalékos
arányt az érintett vállalkozások vagy jogalanyok alapszabályában vagy létesítő okiratában
meghatározott befektetési politikájára, vagy ezek hiányában az érintett vállalkozások vagy
jogalanyok eszközeinek tényleges összetételére való hivatkozással kell meghatározni.
9.	cikk	A forrásadóból (retention tax) származó bevétel megosztása
(1)	A Man-sziget visszatartja az e megállapodás alapján levont forrásadó (retention tax) 25%-
át, a bevétel fennmaradó 75%-át pedig átutalja a másik szerződő félnek.
(2)	E megállapodás 4. cikke (4) bekezdésének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető a
Man-sziget a bevétel 25%-át visszatartja, 75%-át pedig az e cikk (1) bekezdése szerint
végrehajtott átutalásokkal arányosan átutalja a Magyar Köztársaság részére.
(3)	Az ilyen átutalásokra minden évben egy összegben kerül sor, legkésőbb a Man-sziget
jogszabályai által megállapított adóév végétől számított hat hónapon belül.
(4)	A forrásadót (retention tax) kivető a Man-sziget megteszi a bevétel-megosztási rendszer
megfelelő működéséhez szükséges intézkedéseket.
10.	cikk A kettős adóztatás kiküszöbölése
(1)	A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél a következő
rendelkezésekkel összhangban biztosítja minden — a Man-sziget által az e
megállapodásban említett forrásadó (retention tax) kivetése okán esetlegesen felmerülő
—	kettős adóztatás kiküszöbölését:
i.	amennyiben a haszonhúzó javára jóváírt kamat a Man-sziget forrásadó (retention
tax) tárgyát képezte, a másik szerződő fél — nemzeti jogával összhangban — a
forrásadó összegével megegyező adójóváírást biztosít. Amennyiben ez az összeg
meghaladja a másik szerződő fél nemzeti joga szerint fizetendő adó összegét, e
szerződő fél a forrásadó (retention tax) többletösszegét visszafizeti a
haszonhúzónak;
ii.	amennyiben az e megállapodás 4. cikkében említett forrásadón (retention tax) felül
a haszonhúzó javára jóváírt kamatot bármely egyéb típusú forrásadó (withholding
tax/retention tax) terheli, és az adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél — nemzeti
jogával vagy a kettős adózási egyezményekkel összhangban — adójóváírást
biztosít az ilyen jellegű forrásadókra (withholding tax/retention tax), az ilyen jellegű
forrásadót (withholding tax/retention tax) az e cikk i. albekezdésében meghatározott
eljárás alkalmazása előtt jóvá kell írni.
50
(2)	A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél az e cikk (1) bekezdésében
említett adójóváírási rendszert az e megállapodás 1. cikkében említett forrásadó (retention
tax)-visszatérítéssel helyettesítheti.
11.	cikk	A hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokra vonatkozó
átmeneti rendelkezések
(1)	Az e megállapodás 14. cikkében említett átmeneti időszak alatt, de legkésőbb 2010.
december 31-ig nem tekinthetők a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti
követelésnek az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt
megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1. előtt kerültek
kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját a 80/390/EGK tanácsi
irányelv szerint az illetékes hatóságok vagy harmadik országok felelős hatóságai ezen
időpont előtt jóváhagyták, feltéve, hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem
bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat.
Amennyiben azonban az átmeneti időszak 2010. december 31. után is folytatódik, e cikk
rendelkezéseit csak az olyan hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok
tekintetében kell tovább alkalmazni:
-	amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és
-	amelyeknél a kifizető a forrásadót (retention tax) alkalmazó tagállamban honos,
és e kifizető egy másik tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzó részére fizet
kamatot vagy közvetlenül annak javára kamatkifizetést ír jóvá.
Amennyiben egy kormány vagy egy, az e megállapodás mellékletében meghatározottak
szerint hatóságként eljáró vagy egy nemzetközi szerződés által elismert kapcsolódó
jogalany által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból
2002.	március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen
értékpapír kibocsátásának teljes egészét — amely az eredeti kibocsátásból és bármely
további kibocsátásból áll — az e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti
követelésnek kell tekinteni.
Amennyiben a második albekezdés által nem szabályozott bármely más kibocsátó által
kibocsátott, fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002.
március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen további
kibocsátást a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.
(2)	E cikk nem akadályozza a szerződő feleket abban, hogy az (1) bekezdésben említett
hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból származó bevételeket nemzeti
joguknak megfelelően adóztassák.
12.	cikk Kölcsönös egyeztetési eljárás
Amennyiben a felek között nehézségek vagy kétségek merülnek fel e megállapodás
végrehajtását vagy értelmezését illetően, a szerződő felek törekednek arra, hogy az ügyet
kölcsönös egyeztetéssel oldják meg.
51
13. cikk Titoktartás
(1)	Bármely szerződő fél illetékes hatósága által megküldött vagy részére szolgáltatott
minden információt titokban kell tartani.
(2)	Valamely szerződő fél illetékes hatósága részére szolgáltatott információ — a másik
szerződő fél előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül — kizárólag a közvetlen adózás
céljából használható fel.
(3)	A szolgáltatott információ kizárólag a közvetlen adózás szempontjából érintett személyek
vagy hatóságok számára tehető hozzáférhetővé, valamint kizárólag e személyek vagy
hatóságok által és kizárólag ilyen célokra, illetve felügyeleti célokra — ideértve bármely
fellebbezés kérdésében való döntést — használható fel. E célok érdekében az információ
hozzáférhetővé tehető nyilvános bírósági eljárás vagy egyéb igazságszolgáltatási eljárás
során.
(4)	Amennyiben valamely szerződő fél illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik
szerződő fél illetékes hatóságától kapott információ hasznos lehet egy másik tagállam
illetékes hatósága számára, úgy az illető szerződő fél illetékes hatósága az információt
szolgáltató szerződő fél illetékes hatóságának beleegyezésével továbbíthatja az
információt e másik tagállam illetékes hatóságának.
14.	cikk Átmeneti időszak
Az irányelv 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végén a Man-sziget
köteles megszüntetni a forrásadónak (retention tax) és a bevétel megosztásának az ebben a
megállapodásban előírt alkalmazását, és a másik szerződő fél tekintetében az irányelv II.
fejezetében foglaltakkal megegyező módon köteles az automatikus információcserére
vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni. Amennyiben az átmeneti időszak során a Man-sziget
úgy dönt, hogy az irányelv II. fejezetében foglaltakkal megegyező módon alkalmazza az
automatikus információcserére vonatkozó rendelkezéseket, úgy ettől kezdve nem alkalmazhatja
az e megállapodás 9. cikkében meghatározott forrásadót (withholding tax/retention tax) és a
bevétel megosztását.
15.	cikk Hatálybalépés
Az e megállapodás 17. cikkében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel ez a megállapodás
2005. január 1-jén lép hatályba.
16.	cikk Megszűnés
(1)	E megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg valamely szerződő fél a
megállapodást fel nem mondja.
(2)	E megállapodást bármely szerződő fél felmondhatja a másik félhez címzett, írásbeli
felmondó nyilatkozat útján; a felmondó nyilatkozatnak meg kell határoznia a felmondáshoz
vezető körülményeket. Ilyen esetben e megállapodás hatálya a felmondó nyilatkozat
kézbesítésétől számított 12 hónap múlva szűnik meg.
52
17. cikk
Az alkalmazás és az alkalmazás felfüggesztése
(1)	E megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy az Európai Unió minden egyes tagállama,
az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino,
valamint az Európai Közösség tagállamainak vonatkozó függő és társult területei külön-
külön olyan intézkedések fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban
vannak az irányelvben vagy az e megállapodásban foglaltakkal, illetve megegyeznek
azokkal, valamint a végrehajtásra azonos időpontot írnak elő.
(2)	A szerződő felek az e megállapodás 15. cikkében említett időpontot legalább hat
hónappal megelőzően közös megegyezéssel megállapítják, hogy az (1) bekezdésben
lefektetett feltételek a vonatkozó intézkedések — az egyes tagállamokban, a fent nevezett
harmadik országokban és az érintett függő vagy társult területeken történő — hatályba
lépésének időpontjaira tekintettel megvalósulnak-e.
(3)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e megállapodás 12. cikkében előírt
kölcsönös egyeztetési eljárásra is figyelemmel, azonnali hatállyal felfüggesztheti e
megállapodás vagy annak bármely részének alkalmazását, amennyiben az irányelvet az
európai közösségi joggal összhangban átmenetileg vagy állandó jelleggel a továbbiakban
nem kell alkalmazni, illetve ha valamely tagállam felfüggeszti végrehajtási jogszabályainak
alkalmazását. A megállapodás újra alkalmazandó, amint a felfüggesztéshez vezető
körülmények megszűnnek.
(4)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e megállapodás 12. cikkében kölcsönös
egyeztetési eljárásra is figyelemmel, felfüggesztheti e megállapodás alkalmazását,
amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott valamely harmadik ország vagy terület az
ebben a bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását időközben megszűnteti. Az
alkalmazás felfüggesztésére csak az értesítést követő két hónapot követően kerülhet sor.
A megállapodás újra alkalmazandó, amint a kérdéses harmadik ország vagy terület az
intézkedések alkalmazását újra megkezdi.
Készült magyar és angol nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
MELLÉKLET
Az 11. cikkben említett kapcsolódó szervezetek jegyzéke
E megállapodás 11. cikkének alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők
„hatóságként eljáró, vagy nemzetközi szerződés által elismert szerepű kapcsolódó
szervezetnek’.
53
Az Európai Unión belüli szervezetek:
Belgium
Vlaams Gewest (Flamand Régió)
Région wallonne (Vallon Régió)
Région bruxelloise/Brussels Gewest (Brüsszel Régió)
Communauté fran?aise (Francia Közösség)
Vlaamse Gemeenschap (Flamand Közösség)
Deutschsprachige Gemeinschaft (Német Ajkú Közösség)
Spanyolország
Xunta de Galicia (Galícia regionális kormánya)
Junta de Andalucía (Andalúzia regionális kormánya)
Junta de Extremadura (Extremadura regionális kormánya)
Junta de Castilla- La Mancha (Castilla- La Mancha regionális kormánya)
Junta de Castilla- León (Castilla- León regionális kormánya)
Gobierno Foral de Navarra (Navarra regionális kormánya)
Govern de les Illes Balears (a Baleár-szigetek kormánya)
Generalitat de Catalunya (Katalónia autonóm kormánya)
Generalitat de Valencia (Valencia autonóm kormánya)
Diputación General de Aragón (Aragónia regionális tanácsa)
Gobierno de las Islas Canarias (a Kanári-szigetek kormánya)
Gobierno de Murcia (Murcia kormánya)
Gobierno de Madrid (Madrid kormánya)
Gobierno de la Comunidad Autónoma del País Vasco/Euzkadi (az autonóm baszkföldi
közösség kormánya)
Diputación General de Guipúzcoa (Guipúzcoa regionális tanácsa)
Diputación Foral de Vizcaya/Bizkaia (Vizcaya/Bizkaia regionális tanácsa)
Diputación General de Alava (Alava regionális tanácsa)
Ayuntamiento de Madrid (Madrid városi tanácsa)
Ayuntamiento de Barcelona (Barcelona városi tanácsa)
Cabildo Insular de Gran Canaria (a Kanári-szigetek sziget tanácsa)
Cabildo Insular de Tenerife (Tenerife szigetének tanácsa)
Instituto de Crédito Oficial (Állami Hitelintézet)
Instituto Catalán de FInanzas (Katalónia Pénzügyi Intézete)
Instituto Valenciano de FInanzas (Valencia Pénzügyi Intézete)
54
Görögország
OpYavia^óg TnAeniKOivwviwv EAAáöog (Nemzeti Távközlési Szervezet)
OpYavia^óg liönpoöpó^wv EAAáöog (Nemzeti Vasútszervezet)
An^óaia Enixeípnan HA£KTpia^oú (Állami Villamosenergia-vállalat)
Franciaország
La Caisse d'amortissement de la dette sociale (CADES) (Társadalmi Adósságtörlesztési
Pénztár)
L'Agence fran?aise de développement (AFD) (Francia Fejlesztési Ügynökség)
Réseau Ferré de France (RFF) (Francia Vasúthálózat)
Caisse Nationale des Autoroutes (CNA) (Nemzeti Autópálya Pénztár)
Assistance publique Höpitaux de Paris (APHP) (Párizsi Kórházak Köztámogatása)
Charbonnages de France (CDF) (Franciaországi Széntanács)
Entreprise miniére et chimique (EMC) (Bányászati és Vegyészeti Vállalat)
Olaszország
Régiók
Megyék
Járások
Cassa Depositi e Prestiti (Betéti- és Kölcsönpénztár)
Lettország
PasvaldJbas (helyi önkormányzatok)
Lengyelország
gminy (falvak)
powiaty (kerületek)
województwa (megyék)
zwi^zki gmin (falvak társulásai)
powiatów (kerületek társulásai)
województw (megyék társulásai)
miasto stoleczne Warszawa (Varsó főváros)
Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és
Modernizációs Ügynökség)
Agencja Nieruchomosci Rolnych (Mezőgazdasági Tulajdon Ügynökség)
Portugália
Regiáo Autónoma da Madeira (Madeira autonóm régiója)
Regiáo Autónoma dos A?ores (A?ores autonóm régiója)
Törvényhatóságok
55
Szlovákia
mestá a obce (törvényhatóságok)
Zeleznice Slovenskej republiky (Szlovák Vasúttársaság)
Státny fond cestného hospodárstva (Állami Útkezelő Alap)
Slovenské elektrárne (Szlovák Erőművek)
Vodohospodárska vystavba (Vízgazdasági Építő Társaság)
Nemzetközi szervezetek:
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK
Ázsiai Fejlesztési Bank
Afrikai Fejlesztési Bank
Világbank / IBRD / IMF
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Amerika-közi Fejlesztési Bank
Európa Tanácsi Szociális Fejlesztési Alap
EURATOM
Európai Közösség
Corporación Andina de Fomento (CAF) (Andoki Fejlesztési Társaság)
Eurofirma
Európai Szén- és Acélközösség
Északi Beruházási Bank
Karibi Fejlesztési Bank
A 11. cikk rendelkezései nem sértik a Szerződő Feleknek a fent említett nemzetközi
szervezetek tekintetében esetlegesen fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Harmadik országok szervezetei:
Szervezetek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:
1)	A nemzeti kritériumok szerint a szervezet egyértelműen közjogi szervnek minősül.
2)	Az ilyen közjogi szerv olyan nem piaci szereplő, amely elsősorban nem piaci javak és
szolgáltatások biztosítása mellett a közjó érdekében kezeli és finanszírozza a
tevékenységek egy olyan csoportját, amelyet ténylegesen az államháztartás ellenőriz.
3)	Az ilyen közjogi szervezet nagy és rendszeres állampapír-kibocsátó.
4)	Az érintett állam garantálni tudja, hogy az ilyen közjogi szervezet bruttósítási záradék
esetén nem fog lejárat előtti visszaváltást eszközölni.
56
A jelen melléklet módosításának feltételei:
Az ebben a mellékletben felsorolt kapcsolódó szervezetek listája kölcsönös megegyezéssel
módosítható.
IV.	számú melléklet a 2005. évi ...........számú törvényhez
megállapodás
levélváltás formájában a megtakarításokból származó jövedelem
ADÓZTATÁSÁRÓL ÉS ANNAK ÁTMENETI VÉGREHAJTÁSÁRÓL
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A HOLLAND KIRÁLYSÁG KÖZÖTT A HOLLAND
ANTILLÁKRA VONATKOZÓAN
A.	Levél a Magyar Köztársaságtól
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Engedje meg, hogy a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos
automatikus információcseréről szóló, a Holland Királyság és (Belgium, Ausztria és Luxemburg)
között a Holland Antillákra vonatkozóan kötött egyezményre, a megtakarításokból származó
kamatjövedelemmel kapcsolatos automatikus információcseréről szóló, a Holland Királyság és
(a Belgiumtól, Ausztriától és Luxembourgtól eltérő EU-tagállam) között a Holland Antillákra
vonatkozóan kötött egyezményre, a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel
kapcsolatos automatikus információcseréről szóló, a Holland Királyság és (a Belgiumtól,
Ausztriától és Luxembourgtól eltérő EU-tagállam) között Arubára vonatkozóan kötött
egyezményre, valamint a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos
automatikus információcseréről szóló, a Holland Királyság és (Belgium, Ausztria és Luxemburg)
között Arubára vonatkozóan kötött egyezményre hivatkozzam, amelyek a Holland Antillákkal és
Arubával a megtakarítások adóztatására vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások
eredményeként jöttek létre, és amelyeket I., II., III. és IV. mellékletként az Európai Unió
Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának március 12-i, az eljárás
eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7660/04 FISC 68) csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1. függelékében
található, a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos automatikus
információcserére vonatkozó egyezményre, illetve azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra
tegyek javaslatot, hogy az egyezmény hatályba lépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső
alkotmányos követelményeinknek, és ezek teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy e belső eljárások teljesítéséig és a megtakarításokból származó
kamatjövedelemmel kapcsolatos automatikus információcserére vonatkozó egyezmény
hatályba lépéséig javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy a Magyar Köztársaság és a
Holland Királyság a Holland Antillákra vonatkozóan 2005. január 1-jétől vagy — amennyiben ez
utóbbi későbbi dátumra esik — a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról
szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv hatályba lépésétől kezdődően átmenetileg,
az alkotmányos követelmények keretein belül ezt az egyezményt alkalmazza.
57
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy — amennyiben Kormánya
a fentieket elfogadhatónak tartja — e levél, illetve annak az Ön részéről való megerősítése
együttesen alkossa a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság közötti, a Holland Antillákra
vonatkozó megállapodás szövegét.
Tisztelt Hölgyem/Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
A Magyar Köztársaság részéről
Kelt Budapesten, 2004. április hó 30-án
B.	Levél a Holland Antillák részéről
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy mai dátummal igazolhatom levelének kézhezvételét, amely a
következőképpen szól:
„Tisztelt Hölgyem/Uram!
Engedje meg, hogy a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos
automatikus információcseréről szóló, a Holland Királyság és (Belgium, Ausztria és
Luxemburg) között a Holland Antillákra vonatkozóan kötött egyezményre, a
megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos automatikus
információcseréről szóló, a Holland Királyság és (a Belgiumtól, Ausztriától és
Luxembourgtól eltérő EU-tagállam) között a Holland Antillákra vonatkozóan kötött
egyezményre, a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos
automatikus információcseréről szóló, a Holland Királyság és (a Belgiumtól, Ausztriától és
Luxembourgtól eltérő EU-tagállam) között Arubára vonatkozóan kötött egyezményre,
valamint a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos automatikus
információcseréről szóló, a Holland Királyság és (Belgium, Ausztria és Luxemburg) között
Arubára vonatkozóan kötött egyezményre hivatkozzam, amelyek a Holland Antillákkal és
Arubával a megtakarítások adóztatására vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások
eredményeként jöttek létre, és amelyeket I., II., III. és IV. mellékletként az Európai Unió
Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának március 12-i, az eljárás
eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7660/04 FISC 68) csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1. függelékében
található, a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos automatikus
információcserére vonatkozó egyezményre, illetve azon kölcsönös
kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot, hogy az egyezmény hatályba lépése
érdekében mielőbb megfeleljünk belső alkotmányos követelményeinknek, és ezek
teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy e belső eljárások teljesítéséig és a megtakarításokból származó
kamatjövedelemmel kapcsolatos automatikus információcserére vonatkozó egyezmény
hatályba lépéséig javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy a Magyar Köztársaság
és a Holland Királyság a Holland Antillákra vonatkozóan 2005. január 1-jétől vagy —
amennyiben ez utóbbi későbbi dátumra esik — a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv
58
hatályba lépésétől kezdődően átmenetileg, az alkotmányos követelmények keretein belül
ezt az egyezményt alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy — amennyiben
Kormánya a fentieket elfogadhatónak tartja — e levél, Illetve annak az Ön részéről való
megerősítése együttesen alkossa a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság közötti, a
Holland Antillákra vonatkozó megállapodás szövegét.
Tisztelt Hölgyem/Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.”
Megerősíthetem, hogy a Holland Antillák egyetért levele tartalmával.
Tisztelt Hölgyem/Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
A Holland Antillák részéről
Kelt Hágában, 2004. 08. 27.
1.	függelék
A HOLLAND KIRÁLYSÁG ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT A HOLLAND
ANTILLÁKRA VONATKOZÓAN KÖTÖTT EGYEZMÉNY A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL
SZÁRMAZÓ KAMATJÖVEDELEMMEL KAPCSOLATOS AUTOMATIKUS
INFORMÁCIÓCSERÉRŐL
MIVEL:
1.	A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003/48/EGK
tanácsi Irányelv („az Irányelv”) 17. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak
el kell fogadniuk és közzé kell tenniük az ezen Irányelvnek 2005. január 1-jétől való
megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, feltéve,
hogy
-	a Tanács egyhangú határozatát követően a Svájci Államközösség, a Liechtensteini
Hercegség, a San Marino Köztársaság, a Monacói Hercegség és az Andorrai Hercegség
ugyanezen Időponttól kezdve, az Európai Közösséggel létrejött megállapodásoknak
megfelelően az irányelvben szereplő intézkedésekkel egyenértékű intézkedéseket
alkalmaz;
-	minden megállapodás vagy más olyan rendelkezés hatályban van, amely biztosítja, hogy
minden érintett függő vagy társult terület ettől az Időponttól kezdve az Irányelv II.
fejezetében előírtakkal megegyező módon automatikus Információcserét, vagy a 10.
cikkben meghatározott átmeneti Időszak alatt a 11. és 12. cikkben foglaltakkal megegyező
módon forrásadót alkalmaz.
2.	A Holland Antillák nem része az EU adóztatási területének, ezen Irányelv alkalmazásában
EU társult területnek minősül, így az Irányelvben előírt feltételek rá nézve nem kötelezők.
Ugyanakkor a Holland Királyság a Holland Antillák tekintetében — a Holland Antillák és
Hollandia közötti megállapodás alapján — hajlandó megállapodásokat kötni az EU
tagállamaival arra vonatkozóan, hogy 2005. január 1-jétől az Irányelv 10. cikkében
meghatározott átmeneti Időszak során, annak 11. és 12. cikkében előírtakkal azonos
59
feltételek mellett forrásadót, és az átmeneti időszak lejártát követően az irányelv II.
fejezetében előírtakkal megegyező módon automatikus információcserét alkalmaz.
3.	Az előző bekezdésben említett, a Holland Antillák és Hollandia közötti megállapodás
feltétele, hogy valamennyi tagállam elfogadja az irányelvnek való megfeleléshez
szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, valamint az irányelv 17.
cikkében előírt követelmények teljesüljenek.
4.	Ezen egyezmény révén a Holland Antillák elfogadja az irányelv rendelkezéseinek — az itt
elfogadott, eltérő rendelkezésekre is figyelemmel történő — alkalmazását a Magyar
Köztársaságban illetőséggel bíró haszonhúzókra vonatkozóan, a Magyar Köztársaság
pedig elfogadja az irányelvnek a Holland Antillákon illetőséggel bíró haszonhúzókra
vonatkozó alkalmazását.
Azzal az óhajjal, hogy olyan egyezményt kössenek, amely lehetővé teszi az egyik szerződő
államban eredő, a másik szerződő államban illetőséggel bíró haszonhúzó természetes személy
általi megtakarításokból származó kamatjövedelemnek az utóbbi szerződő állam törvényeinek,
valamint az irányelvnek és a szerződő államok fent meghatározott szándékának megfelelő
tényleges adóztatását, a Holland Királyság kormánya és a Magyar Köztársaság kormánya a
Holland Antillák tekintetében a következőkben állapodott meg:
1.	cikk
Általános hatály
1.	Ezt az egyezményt az egyik szerződő állam területén letelepedett kifizető által fizetett
kamatra kell alkalmazni annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az egyik szerződő
államban eredő, a másik szerződő államban illetőséggel bíró haszonhúzó természetes
személy általi megtakarításokból származó kamatjövedelemnek az utóbbi szerződő állam
törvényeinek megfelelő tényleges megadóztatását.
2.	Ezen egyezmény hatályát — többek között a nyugdíj és a biztosítási juttatások
adózásával kapcsolatos kérdések kizárásával — a követeléseken alapuló, a
megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatására kell korlátozni.
3.	A Holland Királyság tekintetében e megállapodást kizárólag a Holland Antillákra
vonatkozóan kell alkalmazni.
2.	cikk
Fogalommeghatározások
1.	Ezen egyezmény alkalmazásában, kivéve, ha a szövegkörnyezet mást indokol:
a)	a „szerződő állam” és a „másik szerződő állam” kifejezés a szövegkörnyezettől
függően a Holland Antillák tekintetében a Holland Királyságot vagy a Magyar
Köztársaságot jelenti;
b)	a Holland Antillák a Holland Királyság azon részét jelenti, amely a karibi térségben
helyezkedik el, és Bonaire, Cura?ao, Saba, St. Eustatius és St. Maarten holland
részéből áll;
60
c)	a "szerződő fél" - az Európai Unió valamely tagállama - a Magyar Köztársaságot
jelenti;
d)	az „irányelv” kifejezés az Európai Unió Tanácsának a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK irányelvét jelenti,
ahogy az az egyezmény aláírásának időpontjában alkalmazandó;
e)	a „haszonhúzó” kifejezés az irányelv 2. cikkében meghatározott haszonhúzót
jelenti;
f)	a „kifizető” kifejezés az irányelv 4. cikkében meghatározott kifizetőt jelenti;
g)	az „illetékes hatóság” kifejezés:
i)	a Holland Antillák esetében: a pénzügyminisztert vagy annak meghatalmazott
képviselőjét;
ii)	a Magyar Köztársaság esetében: az államnak az irányelv 5. cikkében
meghatározott illetékes hatóságát jelenti;
h)	a „kamat” kifejezés az irányelv 6. cikkében meghatározott kamatot jelenti, kellő
figyelemmel az irányelv 15. cikkére;
i)	bármely, itt meg nem határozott fogalomra vonatkozóan az irányelvben
meghatározott jelentés az irányadó.
2.	Ezen egyezmény alkalmazásában, az irányelv azon rendelkezéseiben említett „tagállam”
kifejezés helyett, amelyekre ez az egyezmény utalást tesz, a „szerződő állam” kifejezés
lép.
3.	cikk
A haszonhúzó személyazonossága és illetősége
Saját területén belül minden szerződő állam elfogadja és biztosítja azon eljárások alkalmazását,
amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a haszonhúzók
személyazonosságának és illetőségének a 4-6. cikk alkalmazásában történő meghatározását.
Ezen eljárásoknak meg kell felelniük az irányelv 3. cikke (2) és (3) bekezdésében megállapított
minimumszabályoknak, azzal a kitétellel, hogy ami az e cikk (2) bekezdésének a) pontját és (3)
bekezdésének a) pontját illeti, a Holland Antillák tekintetében a haszonhúzó
személyazonosságát és illetőségét a Holland Antillák törvényeinek és rendeleteinek megfelelő
rendelkezései alkalmazása alapján a kifizető rendelkezésére álló információ felhasználásával
határozzák meg. Ugyanakkor az e rendelkezések értelmében, a Magyar Köztársaságban
illetőséggel rendelkező haszonhúzó kérésére szolgáltatott esetleges mentességek vagy
felmentések a továbbiakban nem alkalmazandók, és e haszonhúzók számára nem jár további
hasonló jellegű mentesség vagy felmentés.
4.	cikk
Automatikus információcsere
1.	A kifizető letelepedése szerinti szerződő állam illetékes hatósága az irányelv 8. cikkében
említett információt közli a haszonhúzó illetősége szerinti szerződő állam illetékes
hatóságával.
61
2.	Az adott évben teljesített valamennyi ka matki fizetés re vonatkozó információt évente
legalább egyszer, a kifizető bejegyzése szerinti szerződő állam adóévének végét követő
hat hónapon belül automatikusan közlik.
3.	Az ezen egyezmény értelmében történő információcsere a szerződő államok között a
77/799/EGK irányelv 7. cikkének rendelkezéseivel összehangolt módon történik.
5.	cikk
Átmeneti rendelkezések
1.	Amennyiben a haszonhúzó a Magyar Köztársaságban, a kifizető pedig a Holland
Antillákon bír illetőséggel, az irányelv 10. cikkében említett átmeneti időszak alatt a
Holland Antillák az átmeneti időszak első három évben 15%-os, a következő három évben
20%-os és azt követően pedig 35%-os forrásadót vet ki a kamatra. Ezen időtartam alatt a
Holland Antillák nem köteles a 4. cikk rendelkezéseit alkalmazni. E cikknek megfelelően
azonban a Magyar Köztársaságtól információkat kap.
2.	A kifizető az irányelv 11. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt módon veti ki a
forrásadót.
3.	A forrásadó Holland Antillák általi kivetése nem gátolja a Magyar Köztársaságot abban,
hogy a jövedelmet saját nemzeti jogszabályainak megfelelően megadóztassa.
4.	Az átmeneti időszak alatt a Holland Antillák előírhatja, hogy az irányelv 4. cikke (2)
bekezdésében említett, a Magyar Köztársaságban honos szervezetnek kamatot kifizető
vagy kamatot jóváíró gazdasági szereplőt — az említett szervezet helyett — kifizetőnek
kell tekinteni, és e kamatra a gazdasági szereplőnek forrásadót kell kivetnie, kivéve, ha a
szervezet hivatalosan hozzájárul ahhoz, hogy nevét, címét és a neki kifizetett vagy a
részére jóváírt kamat teljes összegét e bekezdés utolsó albekezdésének megfelelően
közöljék.
5.	Az átmeneti időszak végén a Holland Antillák köteles a 4. cikk rendelkezéseit alkalmazni,
és köteles megszüntetni az 5. és 6. cikk szerinti forrásadónak és a bevétel
megosztásának alkalmazását. Amennyiben az átmeneti időszak alatt a Holland Antillák a
4.	cikk rendelkezéseinek alkalmazását választja, nem alkalmazza tovább az 5. és 6. cikk
szerinti forrásadót és a bevétel megosztását.
6.	cikk
A bevétel megosztása
1.	A Holland Antillák visszatartja az 5. cikk (1) bekezdésében említett forrásadóból származó
bevétel 25%-át, annak 75%-át pedig átutalja a Magyar Köztársaságnak.
2.	Ha a Holland Antillák az 5. cikk (4) bekezdésének megfelelően forrásadót vet ki, a bevétel
25%-át visszatartja, és az irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett, a Magyar
Köztársaságban honos szervezetnek fizetett kamatra kivetett forrásadóból származó
bevétel 75%-át átutalja a Magyar Köztársaságnak.
62
3.	Az ilyen átutalásokra legkésőbb a Holland Antillákon megállapított adóév végétől
számított hat hónapon belül kerül sor.
4.	A Holland Antillák megteszi a bevétel-megosztási rendszer megfelelő működéséhez
szükséges intézkedéseket.
7.	cikk
Forrásadó-eljárás alóli kivételek
1.	A Holland Antillák előírja az irányelv 13. cikke (1) bekezdésében említett eljárások
egyikének vagy mindegyikének alkalmazását annak érdekében, hogy a haszonhúzók a
forrásadó alóli mentességet kérelmezhessék.
2.	A haszonhúzó kérelmére az adóügyi illetősége szerinti szerződő állam illetékes hatósága
az irányelv 13. cikkének (2) bekezdésének megfelelően igazolást állít ki.
8.	cikk
A kettős adóztatás elkerülése
Az irányelv 14. cikkének (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Magyar
Köztársaság biztosítja az 5. cikkben említett forrásadó kivetéséből eredő kettős adóztatás
elkerülését vagy a forrásadó visszatérítését.
9.	cikk
Egyéb forrásadók
Ez az egyezmény nem zárja ki azt, hogy a szerződő államok nemzeti törvényeiknek vagy a
kettős adóztatásról szóló egyezményeknek megfelelően az 5. cikkben említettől eltérő típusú
forrásadókat vessenek ki.
10.	cikk
Átültetés a nemzeti jogba
2005. január 1-je előtt a szerződő államok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az egyezménynek való megfeleléshez szükségesek.
11.	cikk
Melléklet
Ennek az irányelvnek és a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adóztatás területén
történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló, 1977. december 19-i 77/799/EGK tanácsi irányelv
7. cikkének szövegét — ahogy az az egyezmény aláírásának napján alkalmazandó —
mellékletként ehhez az egyezményhez kell csatolni, és e szövegek az egyezmény szerves
részét képezik. A 77/799/EGK irányelv 7. cikke helyébe a mellékletben a 77/799/EGK
felülvizsgált irányelv azonos számú cikkének szövege lép, amennyiben a felülvizsgált irányelv
az egyezmény rendelkezései hatálybalépésének napja előtt lép hatályba.
63
12. cikk
Hatálybalépés
Az egyezmény azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen a tagállamok
mindegyike megküldte egymásnak az arra vonatkozó írásos értesítést, hogy államaikban
megfeleltek előírt alkotmányos követelményeiknek, és az egyezmény rendelkezései azon a
napon lépnek hatályba, amelytől kezdődően az irányelv 17. cikke (2) és (3) bekezdésének
megfelelően az irányelvet alkalmazni kell.
13.	cikk
Megszűnés
Ez az egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg az egyik szerződő állam fel nem mondja.
Diplomáciai úton bármely állam, az egyezmény hatályba lépésétől számított három év lejártát
követő bármely naptári év vége előtt legalább hat hónappal küldött felmondó nyilatkozattal
felmondhatja az egyezményt. Ez esetben az egyezmény annak a naptári évnek a végét
követően, amelyben a felmondó nyilatkozatot küldték, hatályát veszti.
Készült magyar, angol és holland nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike
egyaránt hiteles. Amennyiben a szöveg különböző nyelvi változatainak értelmezése között
eltérés mutatkozna, úgy az angol nyelvű szöveg az irányadó.
MELLÉKLET
7.	cikk
Titoktartásra vonatkozó rendelkezések
(1)	Valamennyi információt, amelyet ezen irányelv alapján bocsátottak egy tagállam
rendelkezésére, e tagállamban ugyanolyan módon bizalmasan kell kezelni, mint a
tagállam nemzeti jogszabályai alapján kapott információt. Az ilyen információ minden
esetben:
-	csak olyan személyek számára tehető hozzáférhetővé, akik közvetlenül részt
vesznek az adómegállapításban vagy az adómegállapítás igazgatási
ellenőrzésében,
-	csak az adómegállapítás, illetve annak vizsgálata céljából, illetve ezzel
összefüggésben alkalmazott, szankciókat is magukban foglaló bírósági vagy
igazgatási eljárásokkal kapcsolatosan, és csak az ilyen eljárásokban közvetlenül
részt vevő személyek számára bocsátható rendelkezésre; az ilyen információt
azonban közmeghallgatások alatt vagy ítéletekben is nyilvánosságra lehet hozni,
64
amennyiben az Információt szolgáltató tagállam Illetékes hatósága ez ellen nem
emel kifogást az első információszolgáltatás alkalmával,
-	csak és kizárólag az adómegállapítás, Illetve annak vizsgálata céljából, Illetve ezzel
összefüggésben alkalmazott szankciókat Is magukban foglaló bírósági vagy
Igazgatási eljárásokkal kapcsolatban használható, és semmilyen körülmények
között sem használható fel semmilyen ettől eltérő célra.
Ezen túlmenően a tagállamok rendelkezhetnek az első albekezdésben említett Információ
egyéb, a 76/308/EGK Irányelv 2. cikkének hatálya alá tartozó lefölözések, vámok és adók
megállapítására történő felhasználásáról Is.
(2)	Az (1) bekezdés nem kötelezi azon tagállamot, amelyben jogszabály vagy az Igazgatási
gyakorlat belső okokból a fenti bekezdés rendelkezéseinél szűkebb korlátokat állapít meg,
hogy információt szolgáltasson abban az esetben, ha az érintett állam nem vállal
kötelezettséget ezen szűkebb korlátok tiszteletben tartására.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérve az Információt szolgáltató tagállam Illetékes hatóságai
engedélyezhetik, hogy a megkereső államban az Információt egyéb célokra Is
felhasználják, amennyiben az információt szolgáltató állam jogszabályai értelmében az
Információt szolgáltató államban azt hasonló körülmények között hasonló célokra fel lehet
használni.
(4)	Amennyiben egy tagállam Illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam
Illetékes hatóságától kapott Információ hasznos lehet egy harmadik tagállam Illetékes
hatósága számára, úgy az Illető tagállam Illetékes hatósága az Információt szolgáltató
Illetékes hatóság engedélyével továbbíthatja az Információt a harmadik tagállam Illetékes
hatóságának.
V.	számú melléklet a 2005. évi ...........számú törvényhez
MEGÁLLAPODÁS LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN
A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZTATÁSÁRÓL ÉS ANNAK
ÁTMENETI VÉGREHAJTÁSÁRÓL A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A HOLLAND
KIRÁLYSÁG KÖZÖTT A ARUBÁRA VONATKOZÓAN
65
A.
Levél a Magyar Köztársaságtól
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Engedje meg, hogy a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos
automatikus információcseréről szóló, a Holland Királyság és (Belgium, Ausztria és Luxemburg)
között a Holland Antillákra vonatkozóan kötött egyezményre, a megtakarításokból származó
kamatjövedelemmel kapcsolatos automatikus információcseréről szóló, a Holland Királyság és
(a Belgiumtól, Ausztriától és Luxembourgtól eltérő EU-tagállam) között a Holland Antillákra
vonatkozóan kötött egyezményre, a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel
kapcsolatos automatikus információcseréről szóló, a Holland Királyság és (a Belgiumtól,
Ausztriától és Luxembourgtól eltérő EU-tagállam) között Arubára vonatkozóan kötött
egyezményre, valamint a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos
automatikus információcseréről szóló, a Holland Királyság és (Belgium, Ausztria és Luxemburg)
között Arubára vonatkozóan kötött egyezményre hivatkozzam, amelyek a Holland Antillákkal és
Arubával a megtakarítások adóztatására vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások
eredményeként jöttek létre, és amelyeket I., II., III. és IV. mellékletként az Európai Unió
Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának március 12-i, az eljárás
eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7660/04 FISC 68) csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett elfogadott szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1.
függelékében található, a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló
megállapodásra, illetve azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot, hogy az
egyezmény hatályba lépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső alkotmányos
követelményeinknek, és ezek teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy e belső eljárások teljesítéséig és a megtakarításokból származó
kamatjövedelemmel kapcsolatos automatikus információcserére vonatkozó egyezmény
hatályba lépéséig javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy a Magyar Köztársaság és a
Holland Királyság Arubára vonatkozóan 2005. január 1-jétől vagy — amennyiben ez utóbbi
későbbi dátumra esik — a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló,
2003.	június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv hatályba lépésétől kezdődően átmenetileg, az
alkotmányos követelmények keretein belül ezt az egyezményt alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy — amennyiben Kormánya
a fentieket elfogadhatónak tartja — e levél, illetve annak az Ön részéről való megerősítése
együttesen alkossa a Holland Királyság és a Magyar Köztársaság közötti, Arubára vonatkozó
megállapodás szövegét.
Tisztelt Hölgyem/Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
A Magyar Köztársaság részéről
Kelt, Budapesten, 2004. április hó 30-án
B.	Levél Arubától
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy mai dátummal igazolhatom levelének kézhezvételét, amely a
következőképpen szól:
66
„Tisztelt Hölgyem/Uram!
Engedje meg, hogy a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos
automatikus információcseréről szóló, a Holland Királyság és (Belgium, Ausztria és
Luxemburg) között a Holland Antillákra vonatkozóan kötött egyezményre, a
megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos automatikus
információcseréről szóló, a Holland Királyság és (a Belgiumtól, Ausztriától és
Luxembourgtól eltérő EU-tagállam) között a Holland Antillákra vonatkozóan kötött
egyezményre, a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos
automatikus információcseréről szóló, a Holland Királyság és (a Belgiumtól, Ausztriától és
Luxembourgtól eltérő EU-tagállam) között Arubára vonatkozóan kötött egyezményre,
valamint a megtakarításokból származó kamatjövedelemmel kapcsolatos automatikus
információcseréről szóló, a Holland Királyság és (Belgium, Ausztria és Luxemburg) között
Arubára vonatkozóan kötött egyezményre hivatkozzam, amelyek a Holland Antillákkal és
Arubával a megtakarítások adóztatására vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások
eredményeként jöttek létre, és amelyeket I., II., III. és IV. mellékletként az Európai Unió
Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának március 12-i, az eljárás
eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7660/04 FISC 68) csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett elfogadott szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1.
függelékében található, a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló
egyezményre, illetve azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot, hogy
az egyezmény hatályba lépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső alkotmányos
követelményeinknek, és ezek teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy e belső eljárások teljesítéséig és a a megtakarításokból származó
kamatjövedelemmel kapcsolatos automatikus információcserére vonatkozó egyezmény
hatályba lépéséig javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy a Magyar Köztársaság
és a Holland Királyság Arubára vonatkozóan 2005. január 1-jétől vagy — amennyiben ez
utóbbi későbbi dátumra esik — a megtakarításokból származó kamatjövedelem
adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv hatályba lépésétől
kezdődően átmenetileg, az alkotmányos követelmények keretein belül ezt az egyezményt
alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy — amennyiben
Kormánya a fentieket elfogadhatónak tartja — e levél, illetve annak az Ön részéről való
megerősítése együttesen alkossa a Holland Királyság és a Magyar Köztársaság közötti,
Arubára vonatkozó megállapodás szövegét.
Tisztelt Hölgyem/Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet."
Megerősíthetem, hogy Aruba egyetért levele tartalmával.
Tisztelt Hölgyem/Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
Aruba részéről
Kelt, Hágában, 2004. 11. 9.
67
1. függelék
A HOLLAND KIRÁLYSÁG ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT ARUBÁRA
VONATKOZÓAN KÖTÖTT EGYEZMÉNY A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ
KAMATJÖVEDELEMMEL KAPCSOLATOS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERÉRŐL
Azzal az óhajjal, hogy olyan egyezményt kössenek, amely lehetővé teszi az egyik szerződő
államban eredő, a másik szerződő államban illetőséggel bíró haszonhúzó természetes személy
általi megtakarításokból származó kamatjövedelemnek az utóbbi szerződő állam törvényeinek,
valamint a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i
2003/48/EK tanácsi irányelvnek megfelelően történő tényleges megadóztatását, a Holland
Királyság kormánya és a Magyar Köztársaság kormánya Arubára vonatkozóan a
következőkben állapodott meg:
1.	cikk
Általános hatály
Ezt az egyezményt az egyik szerződő állam területén letelepedett kifizető által fizetett kamatra
kell alkalmazni annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az egyik szerződő államban eredő, a
másik szerződő államban adóügyi illetőséggel bíró haszonhúzó természetes személy általi
megtakarításokból származó kamatjövedelemnek az utóbbi szerződő állam törvényeinek
megfelelően történő tényleges megadóztatását.
Ezen egyezmény hatályát — többek között a nyugdíj és a biztosítási juttatások adózásával
kapcsolatos kérdések kizárásával — a követeléseken alapuló megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatására kell korlátozni.
A Holland Királyság tekintetében e megállapodást kizárólag Arubára vonatkozóan kell
alkalmazni.
2.	cikk
Fogalommeghatározások
1.	Ezen egyezmény alkalmazásában, kivéve, ha a szövegkörnyezet mást indokol:
a)	a „szerződő állam” és a „másik szerződő állam” kifejezés a szövegkörnyezettől
függően Aruba tekintetében a Holland Királyságot vagy a Magyar Köztársaság
jelenti;
b)	„Aruba” a Holland Királyság azon részét jelenti, amely a karibi térségben
helyezkedik el és Aruba szigetéből áll;
c)	a "szerződő fél" - az Európai Unió valamely tagállama - a Magyar Köztársaságot
jelenti;
d)	az „irányelv” kifejezés az Európai Unió Tanácsának a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK irányelvét jelenti,
ahogy az az egyezmény aláírásának időpontjában alkalmazandó;
68
e)	a „haszonhúzó” kifejezés az irányelv 2. cikkében meghatározott haszonhúzót
jelenti;
f)	a „kifizető” kifejezés az irányelv 4. cikkében meghatározott kifizetőt jelenti;
g)	az „illetékes hatóság” kifejezés:
i)	Aruba esetében „a pénzügyminisztert vagy annak meghatalmazott
képviselőjét”,
ii)	a Magyar Köztársaság esetében: az államnak az irányelv 5. cikkében
meghatározott illetékes hatóságát jelenti;
h)	a „kamat” kifejezés az irányelv 6. cikkében meghatározott kamatot jelenti, kellő
figyelemmel az irányelv 15. cikkére;
i)	bármely, itt meg nem határozott fogalomra vonatkozóan az irányelvben
meghatározott jelentés az irányadó.
2.	Ezen egyezmény alkalmazásában, az irányelv azon rendelkezéseiben említett „tagállam”
kifejezés helyébe, amelyekre ez az egyezmény utalást tesz, a „szerződő állam” kifejezés
lép.
3.	cikk
A haszonhúzó személyazonossága és illetősége
Saját területén minden szerződő állam elfogadja és biztosítja azon eljárások alkalmazását,
amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a haszonhúzók
személyazonosságának és illetőségének a 4. cikk alkalmazásában történő meghatározását.
Ezen eljárásoknak meg kell felelniük az irányelv 3. cikke (2) és (3) bekezdésében megállapított
minimumszabályoknak, azzal a kitétellel, hogy ami az e cikk (2) bekezdésének a) pontját és (3)
bekezdésének a) pontját illeti, Aruba tekintetében a haszonhúzó személyazonosságát és
illetőségét Aruba törvényeinek és rendeleteinek megfelelő rendelkezései alkalmazása alapján a
kifizető rendelkezésére álló információ felhasználásával határozzák meg.
4.	cikk
Automatikus információcsere
1.	A kifizető letelepedése szerinti szerződő állam illetékes hatósága az irányelv 8. cikkében
említett információt közli a haszonhúzó illetősége szerinti szerződő állam illetékes
hatóságával.
2.	Az adott évben teljesített valamennyi ka matki fizetés re vonatkozó információt évente
legalább egyszer, a kifizető bejegyzése szerinti szerződő állam adóévének végét követő
hat hónapon belül automatikusan közlik.
3.	Az ezen egyezmény értelmében történő információcsere a szerződő államok között a
77/799/EGK irányelv 7. cikkének rendelkezéseivel összehangolt módon történik.
69
5.	cikk
Átültetés a nemzeti jogba
2005. január 1-je előtt a szerződő államok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az egyezménynek való megfeleléshez szükségesek.
6.	cikk
Melléklet
Ennek az irányelvnek és a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adóztatás területén
történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló, 1977. december 19-i 77/799/EGK tanácsi irányelv
7. cikkének szövegét — ahogy az az egyezmény aláírásának napján alkalmazandó —
mellékletként ehhez az egyezményhez kell csatolni, és e szövegek az egyezmény szerves
részét képezik. A 77/799/EGK irányelv 7. cikke helyébe a mellékletben a 77/799/EGK
felülvizsgált irányelv azonos számú cikkének szövege lép, amennyiben a felülvizsgált irányelv
az egyezmény rendelkezései hatálybalépésének napja előtt lép hatályba.
7.	cikk
Hatálybalépés
Az egyezmény azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen a tagállamok
mindegyike megküldte egymásnak az arra vonatkozó írásos értesítést, hogy államaikban előírt
alkotmányos követelményeknek megfeleltek, és az egyezmény rendelkezései azon a napon
lépnek hatályba, amelytől kezdődően az irányelv 17. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően
az irányelvet alkalmazni kell.
8.	cikk
Megszűnés
Ez az egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg valamely szerződő állam fel nem mondja.
Diplomáciai úton bármely állam, az egyezmény hatályba lépésétől számított három év lejártát
követő bármely naptári év vége előtt legalább hat hónappal küldött felmondó nyilatkozattal
felmondhatja az egyezményt. Ez esetben az egyezmény annak a naptári évnek a végét
követően, amelyben a felmondó nyilatkozatot küldték, hatályát veszti.
Készült magyar, angol és holland nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike
egyaránt hiteles. Amennyiben a szöveg különböző nyelvi változatainak értelmezése között
eltérés mutatkozna, úgy az angol nyelvű szöveg az irányadó.
MELLÉKLET
7.	cikk
Titoktartásra vonatkozó rendelkezések
(1)	Valamennyi információt, amelyet ezen irányelv alapján bocsátottak egy tagállam
rendelkezésére, e tagállamban ugyanolyan módon bizalmasan kell kezelni, mint a
70
tagállam nemzeti jogszabályai alapján kapott Információt. Az Ilyen Információ minden
esetben:
-	csak olyan személyek számára tehető hozzáférhetővé, akik közvetlenül részt
vesznek az adómegállapításban vagy az adómegállapítás igazgatási
ellenőrzésében,
-	csak az adómegállapítás, Illetve annak vizsgálata céljából, Illetve ezzel
összefüggésben alkalmazott, szankciókat is magukban foglaló bírósági vagy
Igazgatási eljárásokkal kapcsolatosan, és csak az Ilyen eljárásokban közvetlenül
részt vevő személyek számára bocsátható rendelkezésre; az Ilyen Információt
azonban közmeghallgatások alatt vagy ítéletekben Is nyilvánosságra lehet hozni,
amennyiben az Információt szolgáltató tagállam Illetékes hatósága ez ellen nem
emel kifogást az első információszolgáltatás alkalmával,
-	csak és kizárólag az adómegállapítás, Illetve annak vizsgálata céljából, Illetve ezzel
összefüggésben alkalmazott szankciókat Is magukban foglaló bírósági vagy
Igazgatási eljárásokkal kapcsolatban használható, és semmilyen körülmények
között sem használható fel semmilyen ettől eltérő célra.
Ezen túlmenően a tagállamok rendelkezhetnek az első albekezdésben említett Információ
egyéb, a 76/308/EGK Irányelv 2. cikkének hatálya alá tartozó lefölözések, vámok és adók
megállapítására történő felhasználásáról Is.
(2)	Az (1) bekezdés nem kötelezi azon tagállamot, amelyben jogszabály vagy az Igazgatási
gyakorlat belső okokból a fenti bekezdés rendelkezéseinél szűkebb korlátokat állapít meg,
hogy információt szolgáltasson abban az esetben, ha az érintett állam nem vállal
kötelezettséget ezen szűkebb korlátok tiszteletben tartására.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérve az Információt szolgáltató tagállam Illetékes hatóságai
engedélyezhetik, hogy a megkereső államban az Információt egyéb célokra Is
felhasználják, amennyiben az információt szolgáltató állam jogszabályai értelmében az
Információt szolgáltató államban azt hasonló körülmények között hasonló célokra fel lehet
használni.
(4)	Amennyiben egy tagállam Illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam
Illetékes hatóságától kapott Információ hasznos lehet egy harmadik tagállam Illetékes
hatósága számára, úgy az Illető tagállam Illetékes hatósága az Információt szolgáltató
Illetékes hatóság engedélyével továbbíthatja az Információt a harmadik tagállam Illetékes
hatóságának.
VI.	számú melléklet a 2005. évi ...........számú törvényhez
MEGÁLLAPODÁS LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN
A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZTATÁSÁRÓL
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS ANGUILLA KÖZÖTT
A.	A Magyar Köztársaság levele
71
Tisztelt Uram!
Ezennel hivatkozom „A megtakarításokból származó kamatjövedelem vonatkozásában
automatikus információcsere alkalmazásáról rendelkező Egyezményre Anguilla és a Magyar
Köztársaság között”, melyet az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa Magas Szintű
Munkacsoportja (megtakarítások adóztatása) 2004. június 22-én fogadott el.
Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a fent említett szövegre való tekintettel
•	javasoljam Önnek ennek a levélnek az 1. számú mellékletébe foglalt „Egyezmény a
megtakarítások jövedelmének adóztatásáról” alkalmazását;
•	javasoljam, hogy az említett Egyezmény a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK (2003. június 3.) tanácsi irányelv
alkalmazásának napján lépjen hatályba, amely időpont az Irányelv 17. cikk (2)
bekezdésében lefektetett feltételektől, és annak egymás irányába történő jelzésétől
függ, hogy ezen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső alkotmányos eljárások
befejeződtek;
•	javasoljam kölcsönös kötelezettségvállalásunkat arra nézve, hogy a lehető legrövidebb
időn belül lefolytatjuk az említett belső alkotmányos eljárásokat és a hivatalos
csatornákon keresztül értesítjük egymást ezen eljárások befejezéséről.
Tisztelettel javaslom, hogy amennyiben a fent elmondottak az Ön Kormánya számára
elfogadhatóak, ez a levél, 1. számú melléklete és az Ön visszaigazolása együttesen képezzék
kölcsönös elfogadásunkat és minősüljenek Egyezménynek a Magyar Köztársaság és Anguilla
között.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.
A Magyar Köztársaság kormánya nevében
Kelt Budapesten, 2004. október 1-jén magyar és angol nyelven, három példányban.
B.	Anguilla levele
Tisztelt Uram!
Ezennel tisztelettel visszaigazolom a 2004. 10. 1. napon kelt levelét, amely az alábbiakat
tartalmazza:
„Tisztelt Uram!
Ezennel hivatkozom „A megtakarításokból származó kamatjövedelem vonatkozásában
automatikus információcsere alkalmazásáról rendelkező Egyezményre Anguilla és a Magyar
Köztársaság között”, melyet az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa Magas Szintű
Munkacsoportja (megtakarítások adóztatása) 2004. június 22-én fogadott el.
Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a fent említett szövegre való tekintettel
72
•	javasoljam Önnek ennek a levélnek az 1. számú mellékletébe foglalt „Egyezmény a
megtakarítások jövedelmének adóztatásáról” alkalmazását;
•	javasoljam, hogy az említett Egyezmény a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK (2003. június 3.) tanácsi irányelv
alkalmazásának napján lépjen hatályba, amely időpont az Irányelv 17. cikk (2)
bekezdésében lefektetett feltételektől, és annak egymás irányába történő jelzésétől
függ, hogy ezen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső alkotmányos eljárások
befejeződtek;
•	javasoljam kölcsönös kötelezettségvállalásunkat arra nézve, hogy a lehető legrövidebb
időn belül lefolytatjuk az említett belső alkotmányos eljárásokat és a hivatalos
csatornákon keresztül értesítjük egymást ezen eljárások befejezéséről.
Tisztelettel javaslom, hogy amennyiben a fent elmondottak az Ön Kormánya számára
elfogadható, ez a levél, 1. számú melléklete és az Ön visszaigazolása együttesen képezzék
kölcsönös elfogadásunkat és minősüljenek Egyezménynek a Magyar Köztársaság és Anguilla
között.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.”
Megerősíthetem, hogy Anguilla egyetért a 2004. 10. 1-jén kelt levelének tartalmával.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.
Anguilla kormánya nevében
Kelt Anguilla, 2004. december 31. magyar és angol nyelven, három példányban.
C.	A Megállapodás szövege	1. melléklet
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS ANGUILLA KÖZÖTT KÖTÖTT EGYEZMÉNY A
MEGTAKARÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ KAMATJÖVEDELEMMEL KAPCSOLATOS
AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERÉRŐL
Azzal az óhajjal, hogy olyan egyezményt kössenek, amely lehetővé teszi az egyik szerződő
félnél eredő, a másik szerződő félben illetőséggel bíró haszonhúzó természetes személy általi
megtakarításokból származó kamatjövedelemnek az utóbbi szerződő fél törvényeinek, valamint
a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i
2003/48/EK tanácsi irányelvnek megfelelően történő tényleges megadóztatását, Anguilla
kormánya és a Magyar Köztársaság kormánya a következőkben állapodott meg:
73
1.	cikk
Általános hatály
1.	Ezt a Egyezményt az egyik szerződő fél területén letelepedett kifizető által fizetett kamatra
kell alkalmazni annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az egyik szerződő félnél eredő, a
másik szerződő félben adóügyi illetőséggel bíró haszonhúzó természetes személy általi
megtakarításokból származó kamatjövedelemnek az utóbbi szerződő fél törvényeinek
megfelelően történő tényleges megadóztatását.
2.	Ezen Egyezmény hatályát — többek között a nyugdíj és a biztosítási juttatások
adózásával kapcsolatos kérdések kizárásával — a követeléseken alapuló
megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatására kell korlátozni.
2.	cikk
Fogalommeghatározások
1.	Ezen Egyezmény alkalmazásában, kivéve, ha a szövegkörnyezet mást indokol:
a.	a „szerződő fél” és a „másik szerződő fél” kifejezés a szövegkörnyezettől függően
Anguillát vagy a Magyar Köztársaságot jelenti;
b.	az „Irányelv” kifejezés az Európai Unió Tanácsának a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK irányelvét jelenti,
ahogy az az Egyezmény aláírásának időpontjában alkalmazandó;
c.	a “Magyarország” kifejezés a Magyar Köztársaságot és földrajzi értelemben használva a
Magyar Köztársaság területét jelenti;
d.	a „haszonhúzó” kifejezés az Irányelv 2. cikkében meghatározott haszonhúzót jelenti;
e.	a „kifizető” kifejezés az Irányelv 4. cikkében meghatározott kifizetőt jelenti;
f.	az „illetékes hatóság” kifejezés:
74
i)	Anguilla esetében: „the Comptroller of Inland Revenue”,
ii)	Magyarország esetében az államnak az Irányelv 5. cikkében meghatározott illetékes
hatóságát jelenti;
g.	a „kamat” kifejezés az Irányelv 6. cikkében meghatározott kamatot jelenti, kellő
figyelemmel az Irányelv 15. cikkére;
h.	bármely, itt meg nem határozott fogalomra vonatkozóan az Irányelvben meghatározott
jelentés az irányadó.
2.	Ezen Egyezmény alkalmazásában, az Irányelv azon rendelkezéseiben említett „tagállamok”
kifejezés helyébe, amelyekre ez az Egyezmény utalást tesz, a „szerződő felek” kifejezés lép.
3.	cikk
A haszonhúzó személyazonossága és illetősége
Saját területén minden szerződő fél elfogadja és biztosítja azon eljárások alkalmazását,
amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a haszonhúzók
személyazonosságának és illetőségének a 4. cikk alkalmazásában történő meghatározását.
Ezen eljárásoknak meg kell felelniük az Irányelv 3. cikke (2) és (3) bekezdésében megállapított
minimumszabályoknak, azzal a kitétellel, hogy ami az e cikk (2) bekezdésének (a) pontját és (3)
bekezdésének a) pontját illeti, Anguilla tekintetében a haszonhúzó személyazonosságát és
illetőségét Anguilla pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának
megelőzéséről szóló jogszabályainak alkalmazása alapján a kifizető rendelkezésére álló
információ felhasználásával határozzák meg.
4.	cikk
Automatikus információcsere
1.	A kifizető letelepedése szerinti szerződő fél illetékes hatósága az Irányelv 8. cikkében
említett információt közli a haszonhúzó illetősége szerinti szerződő fél illetékes
hatóságával.
75
2.	Az adott évben teljesített valamennyi ka matki fizetés re vonatkozó információt évente
legalább egyszer, a kifizető bejegyzése szerinti szerződő fél adóévének végét követő hat
hónapon belül automatikusan közlik.
3.	Az ezen Egyezmény értelmében történő információcsere a szerződő felek között a
77/799/EGK irányelv 7. cikkének rendelkezéseivel összehangolt módon történik.
5.	cikk
Átültetés a nemzeti jogba
2005. január 1-je előtt a szerződő felek elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az Egyezménynek való megfeleléshez szükségesek.
6.	cikk
Melléklet
Az Irányelvnek és a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adóztatás területén történő
kölcsönös segítségnyújtásáról szóló, 1977. december 19-i 77/799/EGK tanácsi irányelv 7.
cikkének szövegét — ahogy az az Egyezmény aláírásának napján alkalmazandó —
mellékletként ehhez az Egyezményhez kell csatolni, és e szövegek az Egyezmény szerves
részét képezik. A 77/799/EGK irányelv 7. cikke helyébe a mellékletben a 77/799/EGK
felülvizsgált irányelv azonos számú cikkének szövege lép, amennyiben a felülvizsgált irányelv
az egyezmény rendelkezései hatályba lépésének napja előtt lép hatályba.
7.	cikk
Hatálybalépés
1.	Az Egyezmény azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen a Kormányok
megküldték egymásnak az arra vonatkozó írásos értesítést, hogy az előírt alkotmányos
követelményeknek megfeleltek, és az egyezmény rendelkezései azon a napon lépnek
hatályba, amelytől kezdődően az Irányelv 17. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően az
irányelvet alkalmazni kell.
76
2.	Amennyiben Anguillában nincsen közvetlen adózás, ezen Egyezmény 4. cikke nem
hatályos Magyarországon.
8.	cikk
Megszűnés
Ez az egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg valamely szerződő fél fel nem mondja.
Diplomáciai úton bármely fél, az egyezmény hatályba lépésétől számított három év lejártát
követő bármely naptári év vége előtt legalább hat hónappal küldött felmondó nyilatkozattal
felmondhatja az egyezményt. Ez esetben az egyezmény annak a naptári évnek a végét
követően, amelyben a felmondó nyilatkozatot küldték, hatályát veszti.
Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Megállapodást aláírták.
Készült magyar és angol nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
MELLÉKLET
7.	cikk
Titoktartásra vonatkozó rendelkezések
1.	Valamennyi információt, amelyet ezen irányelv alapján bocsátottak egy tagállam
rendelkezésére, e tagállamban ugyanolyan módon bizalmasan kell kezelni, mint a
tagállam nemzeti jogszabályai alapján kapott információt. Az ilyen információ minden
esetben:
-	csak olyan személyek számára tehető hozzáférhetővé, akik közvetlenül részt
vesznek az adómegállapításban vagy az adómegállapítás igazgatási
ellenőrzésében,
-	csak az adómegállapítás, illetve annak vizsgálata céljából, illetve ezzel
összefüggésben alkalmazott, szankciókat is magukban foglaló bírósági vagy
igazgatási eljárásokkal kapcsolatosan, és csak az ilyen eljárásokban közvetlenül
részt vevő személyek számára bocsátható rendelkezésre; az ilyen információt
azonban közmeghallgatások alatt vagy ítéletekben is nyilvánosságra lehet hozni,
77
amennyiben az információt szolgáltató tagállam illetékes hatósága ez ellen nem
emel kifogást az első információszolgáltatás alkalmával,
-	csak és kizárólag az adómegállapítás, illetve annak vizsgálata céljából, illetve ezzel
összefüggésben alkalmazott szankciókat is magukban foglaló bírósági vagy
igazgatási eljárásokkal kapcsolatban használható, és semmilyen körülmények
között sem használható fel semmilyen ettől eltérő célra.
Ezen túlmenően a tagállamok rendelkezhetnek az első albekezdésben említett információ
egyéb, a 76/308/EGK(8) irányelv 2. cikkének hatálya alá tartozó lefölözések, vámok és
adók megállapítására történő felhasználásáról is.
2.	Az 1. bekezdés nem kötelezi azon tagállamot, amelyben jogszabály vagy az igazgatási
gyakorlat belső okokból a fenti bekezdés rendelkezéseinél szűkebb korlátokat állapít meg,
hogy információt szolgáltasson abban az esetben, ha az érintett állam nem vállal
kötelezettséget ezen szűkebb korlátok tiszteletben tartására.
3.	Az 1. bekezdéstől eltérve az információt szolgáltató tagállam illetékes hatóságai
engedélyezhetik, hogy a megkereső államban az információt egyéb célokra is
felhasználják, amennyiben az információt szolgáltató állam jogszabályai értelmében az
információt szolgáltató államban azt hasonló körülmények között hasonló célokra fel
lehet használni.
4.	Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam
illetékes hatóságától kapott információ hasznos lehet egy harmadik tagállam illetékes
hatósága számára, úgy az illető tagállam illetékes hatósága az információt szolgáltató
illetékes hatóság engedélyével továbbíthatja az információt a harmadik tagállam illetékes
hatóságának.
78
VII. számú melléklet a 2005. évi
számú törvényhez
megállapodás levélváltás formájában
a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A BRIT VIRGIN-SZIGETEK KÖZÖTT
A.	A Magyar Köztársaság levele
Tisztelt Uram!
Ezennel hivatkozom „A megtakarítások adóztatására vonatkozó, automatikus információcsere
alkalmazásáról rendelkező Megállapodásra a Brit Virgin-szigetek és a Magyar Köztársaság
között”, melyet az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa Magas Szintű Munkacsoportja
(megtakarítások adóztatása) 2004. június 22-én fogadott el.
Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a fent említett szövegre való tekintettel
-	javasoljam Önnek ennek a levélnek az 1. számú mellékletébe foglalt „Megállapodás a
megtakarítások jövedelmének adóztatásáról” alkalmazását;
-	javasoljam, hogy az említett Megállapodás a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK (2003. június 3.) tanácsi irányelv
alkalmazásának napján lépjen hatályba, amely időpont az Irányelv 17. cikk (2)
bekezdésében lefektetett feltételektől, és annak egymás irányába történő jelzésétől függ,
hogy e Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső alkotmányos eljárások
befejeződtek;
-	javasoljam kölcsönös kötelezettségvállalásunkat arra nézve, hogy a lehető legrövidebb i
dőn belül lefolytatjuk az említett belső alkotmányos eljárásokat és a hivatalos
csatornákon keresztül értesítjük egymást ezen eljárások befejezéséről.
Tisztelettel javaslom, hogy amennyiben a fent elmondottak az Ön Kormánya számára
elfogadhatóak, ez a levél, 1. számú melléklete és az Ön visszaigazolása együttesen képezzék
kölcsönös elfogadásunkat és minősüljenek Megállapodásnak a Magyar Köztársaság és a Brit
Virgin-szigetek között.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.
A Magyar Köztársaság kormánya nevében
Kelt Budapesten, 2004. október 1-jén magyar és angol nyelven, három példányban.
79
B.	A Brit Virgin-szigetek levele
Tisztelt Uram!
Ezennel tisztelettel visszaigazolom a 2004. október 1. napon kelt levelét, amely az alábbiakat
tartalmazza:
„Tisztelt Uram!
Ezennel hivatkozom „A megtakarítások adóztatására vonatkozó, automatikus információcsere
alkalmazásáról rendelkező Megállapodásra a Brit Virgin-szigetek és a Magyar Köztársaság
között”, melyet az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa Magas Szintű Munkacsoportja
(megtakarítások adóztatása) 2004. június 22-én fogadott el.
Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a fent említett szövegre való tekintettel
-	javasoljam Önnek ennek a levélnek az 1. számú mellékletébe foglalt „Megállapodás a
megtakarítások jövedelmének adóztatásáról” alkalmazását;
-	javasoljam, hogy az említett Megállapodás a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK (2003. június 3.) tanácsi irányelv
alkalmazásának napján lépjen hatályba, amely időpont az Irányelv 17. cikk (2)
bekezdésében lefektetett feltételektől, és annak egymás irányába történő jelzésétől függ,
hogy e Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső alkotmányos eljárások
befejeződtek;
-	javasoljam kölcsönös kötelezettségvállalásunkat arra nézve, hogy a lehető legrövidebb
időn belül lefolytatjuk az említett belső alkotmányos eljárásokat és a hivatalos
csatornákon keresztül értesítjük egymást ezen eljárások befejezéséről.
Tisztelettel javaslom, hogy amennyiben a fent elmondottak az Ön Kormánya számára
elfogadható, ez a levél, 1. számú melléklete és az Ön visszaigazolása együttesen képezzék
kölcsönös elfogadásunkat és minősüljenek Megállapodásnak a Magyar Köztársaság és a Brit
Virgin-szigetek között.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.”
Megerősíthetem, hogy a Brit Virgin-szigetek egyetért a 2004. október 1-jén kelt levelének
tartalmával.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.
A Brit Virgin-szigetek kormánya nevében
Kelt 2005. április 11. magyar és angol nyelven, három példányban.
80
C. A Megállapodás szövege	1. melléklet
A MEGTAKARÍTÁSOK ADÓZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
ÉS A BRIT VIRGIN-SZIGETEK KÖZÖTT
MIVEL:
1.	Az Európai Unió Tanácsának („a Tanács”) a kamat formájában megjelenő megtakarítások
adóztatásáról szóló, 2003/48/EGK irányelve („Irányelv”) 17. cikke előírja, hogy 2004.
január 1-je előtt a tagállamoknak el kell fogadni és közzé kell tenni az ezen Irányelvnek
való megfeleléshez szükséges, 2005. január 1-jétől alkalmazandó törvényeket,
rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, feltéve, hogy
„(i) a Tanács egyhangú határozatát követően a Svájci Államközösség, a Liechtensteini
Hercegség, a San Marinoi Köztársaság, a Monacói Hercegség és az Andorrai
Hercegség ugyanezen időponttól kezdve, az Európai Közösséggel létrejött
megállapodásoknak megfelelően az ezen Irányelvben szereplő intézkedésekkel
egyenértékű intézkedéseket alkalmaz;
(ii)	minden megállapodás vagy más olyan rendelkezés hatályban van, amely biztosítja,
hogy minden érintett függő vagy társult terület ugyanezen időponttól kezdve az ezen
Irányelv II. fejezetében előírtakkal megegyező módon automatikus információcserét
alkalmaz (vagy a 10. cikkben meghatározott átmeneti időszak alatt a 11. és 12.
cikkben foglaltakkal megegyező módon forrásadót (withholding tax) alkalmaz)”.
2.	A Brit Virgin-szigetek nem tagja az Európai Uniónak és nem része az Európai Unió
adóztatási területének, de az Egyesült Királyság kormánya felkérte a Brit Virgin-szigetek
kormányát, hogy önként alkalmazza az Irányelv rendelkezéseit.
3.	A Brit Virgin-szigetek tudomásul veszi, hogy — bár az EU-tagállamok végső célja az
egymás közötti, kamatfizetésekre vonatkozó információcsere révén a kifizetett kamatok
azon tagállamban való effektív megadóztatása, amelyben a haszonhúzó adóügyi
illetőséggel rendelkezik— három tagállam, nevezetesen Ausztria, Belgium és Luxemburg
egy átmeneti időszakban nem köteles részt venni az információcserében, hanem e
81
tagállamok az Irányelv hatálya alá tartozó, megtakarításokból származó jövedelemre
forrásadót (withholding tax) alkalmaznak.
4.	A Brit Virgin-szigetek elfogadta, hogy 2005. január 1-jei hatállyal forrásadót alkalmaz,
feltéve, hogy a tagállamok elfogadták az Irányelvnek való megfeleléshez szükséges
törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, és az Irányelv 17. cikkének,
Illetve ezen Megállapodás 17. cikke (2) bekezdésének feltételei általában véve teljesültek.
5.	A Brit Virgin-szigetek elfogadta hogy az Irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében
meghatározottak szerint, az átmeneti Időszakot követően az Irányelv II. fejezetében
előírtakkal azonos módon automatikus Információcserét alkalmaz.
6.	A Brit Virgin-szigetek rendelkezik a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó olyan
jogszabályokkal, amelyek hatályukat tekintve egyenértékűnek tekintendők az Irányelv 2.
és 6. cikkében említett EK-jogszabályokkal.
A Brit Virgin-szigetek és a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: „a szerződő fél” vagy „a
szerződő felek”, kivéve ha a szövegkörnyezet mást Indokol) megállapodtak abban, hogy
megkötik a következő — kizárólag a szerződő felek kötelezettségeit tartalmazó —
Megállapodást, amely a következőket írja elő:
(a)	automatikus Információcserét a Magyar Köztársaság Illetékes hatósága részéről a
Brit Virgin-szigetek Illetékes hatósága számára, egy tagállam Illetékes hatósága
számára biztosított információcserével megegyező módon;
(b)	forrásadó alkalmazását a Brit Virgin-szigeteken az Irányelv 10. cikkében
meghatározott átmeneti Időszakban az Irányelv 11. és 12. cikkében előírtakkal
megegyező időponttól és feltételekkel;
(c)	automatikus Információcserét a Brit Virgin-szigetek Illetékes hatósága részéről a
Magyar Köztársaság Illetékes hatósága számára, az Irányelv 13. cikkével
összhangban;
(d)	a forrásadóból származó bevétel 75%-ának átutalását a Brit Virgin-szigetek Illetékes
hatósága részéről a Magyar Köztársaság Illetékes hatósága számára a Brit Virgin-
82
szigeteken alapított kifizető által a Magyar Köztársaság területén illetőséggel bíró
személy számára történő kamatkifizetések tekintetében.
1.	cikk	Fogalommeghatározások
Ezen egyezmény alkalmazásában:
i.	az „illetékes hatóság” kifejezés:
i)	a Brit Virgin-szigetek esetében a pénzügyminisztert
ii)	a Magyar Köztársaság esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt jelenti;
j. A „Magyarország” kifejezés a Magyar Köztársaságot, és földrajzi értelemben használva
a Magyar Köztársaság területét jelenti;
k. az „illetőség” kifejezés a haszonhúzó vonatkozásában azt az országot vagy területet
jelenti, ahol a haszonhúzó állandó lakcíme található, és amely megfelel az e
Megállapodás 7. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételeknek;
l.	az „ÁÉKBV” kifejezés átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív vállalkozásokat
jelent, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív vállalkozásokra vonatkozó
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1985.
december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelvben foglaltaknak megfelelően.
2.	cikk A forrásadó kifizető által történő levonása
A Brit Virgin-szigeteken honos kifizető által végzett, az e magállapodás 9. cikkében
meghatározott kamatkifizetések, amelyet az e Megállapodás 6. cikke szerinti —
Magyarországon illetőséggel bíró — haszonhúzó számára kell kifizetni, e Megállapodás 4.
cikkére is figyelemmel, az e Megállapodás 15. cikkében említett átmeneti időszak alatt, és
az e Megállapodás 16. cikkében meghatározott időponttól kezdődően a kamatfizetés
összegéből levonandó forrásadó hatálya alá tartoznak. A forrásadó mértéke az átmeneti
időszak első három évében 15%, a következő három évben 20%, ezt követően pedig 35%.
83
3. cikk A kifizető adatszolgáltatása
(1)	A Magyarországban honos kifizető által az e Megállapodás 6. cikke szerinti, a Brit Virgin-
szigeteken illetőséggel bíró haszonhúzók számára történő — az e Megállapodás 9.
cikkében meghatározott — kamatkifizetések esetén, vagy abban az esetben, ha e
Megállapodás 4. cikk (1) bekezdésének (a) pontja alkalmazandó, a kifizető adatot
szolgáltat az illetékes hatóság számára, a következőkről:
(a)	a haszonhúzónak az e Megállapodás 7. cikkének megfelelően megállapított
személyazonossága és illetősége;
(b)	a kifizető neve és címe;
(c)	a haszonhúzó folyószámlaszáma vagy ennek hiányában a kamatot eredményező
követelés meghatározása;
(d)	az ezen Megállapodás 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott, kamatkifizetésre
vonatkozó információ. A kifizető által kötelezően szolgáltatott, kamatkifizetésre
vonatkozó információ minimális adattartalmát azonban bármely szerződő fél a kamat
vagy a jövedelem teljes összegére, valamint az adóévben a haszonhúzó részére
kifizetett értékesítésből, visszaváltásból vagy visszatérítésből eredő jövedelem teljes
összegére korlátozhatja.
A Magyar Köztársaság teljesíti e cikk (2) bekezdésében foglaltakat.
(2)	Az adóév végét követő hat hónapon belül Magyarország illetékes hatósága automatikusan
megküldi a Brit Virgin-szigetek illetékes hatóságának az e cikk (1) bekezdésének (a)-(d)
pontjában említett, az adott év során teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó
információt.
4.	cikk A forrásadó-eljárás alóli kivételek
(1)	Az ezen Megállapodás 2. cikkének megfelelően forrásadót kivető a Brit Virgin-szigetek
előírja a következő eljárások egyikének vagy mindegyikének alkalmazását annak
érdekében, hogy a haszonhúzók a forrásadó alóli mentességet kérelmezhessenek:
84
(a)	az e Megállapodás 6. cikke szerinti haszonhúzó számára a Megállapodás 2. cikkében
meghatározott forrásadó elkerülését lehetővé tévő eljárást, amely alapján a
haszonhúzó a kifizető számára kifejezetten engedélyezi, hogy a kamatkifizetésekről
beszámoljon azon szerződő fél illetékes hatóságának, ahol a kifizetőt alapították. Ez
az engedély minden, a kifizető által a haszonhúzó felé teljesített kamatkifizetésre
vonatkozik;
(b)	olyan eljárást, amely biztosítja a forrásadó alóli mentességet abban az esetben, ha a
haszonhúzó a kifizetőjének bemutat egy, a szerződő fél területén adóügyi
illetőséggel bíró illetékes hatóság által a nevére kiállított igazolást e cikk (2)
bekezdésének megfelelően.
(2)	A haszonhúzó kérelmére a szerződő fél területén adóügyi illetőséggel bíró illetékes
hatóság igazolást állít ki, amely a következőket tartalmazza:
(i)	a haszonhúzó nevét, lakcímét és adó- vagy egyéb azonosító számát, ennek
hiányában születési idejét és helyét;
(ii)	a kifizető nevét és címét;
(iii)	a haszonhúzó folyószámlaszámát vagy ennek hiányában az értékpapír azonosító
jelét.
Az ilyen igazolás három évet meg nem haladó időszakra érvényes. Az igazolást bármely
azt kérelmező haszonhúzó részére a kérelmet követő két hónapon belül ki kell állítani, az
igazolásnak tartalmaznia kell a kérelem benyújtásának és az igazolás kibocsátásának
dátumát, és az igazolás csak a kérelem benyújtását követő kifizetések vonatkozásában
alkalmazható.
(3)	Amennyiben e cikk (1) bekezdésének (a) pontja alkalmazandó, a kifizető honossága
szerinti Brit Virgin-szigetek illetékes hatósága a 3. cikk (1) bekezdésében említett
információt közli Magyarország, mint a haszonhúzó illetősége szerint állam illetékes
hatóságával. Az adott évben teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó információt
évente legalább egyszer, a szerződő fél jogszabályai szerint megállapított adóév végét
követő hat hónapon belül automatikusan közölni kell.
85
5. cikk A forrásadó megállapításának alapja
(1)	A Brit Virgin-szigeteken honos kifizető e Megállapodás 2. cikkével összhangban a
következőképpen vet ki forrásadót:
(a)	e Megállapodás 9. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: a
kifizetett vagy jóváírt kamat összegére;
(b)	e Megállapodás 9. cikk (1) bekezdésének (b) vagy (d) pontja szerinti kamatkifizetés
esetén: e bekezdés (b) és (d) pontjában említett kamat vagy jövedelem összegére,
vagy a kedvezményezett által viselt azonos összegű fizetési kötelezettség
kivetésével az értékesítésből, visszaváltásból vagy visszatérítésből eredő jövedelem
teljes összegére, az illetékes hatóság részére a kifizető által adott igazolás alapján;
(c)	e Megállapodás 9. cikk (1) bekezdésének (c) pontja szerinti kamatkifizetés esetén:
az e bekezdésben említett kamat összegére;
(d)	e Megállapodás 9. cikk (4) bekezdése szerinti kamatkifizetés esetén: a 8. cikk (2)
bekezdésében említett jogalany minden egyes olyan tagja részére elszámolható
kamat összegére, amelyek az 6. cikk (1) bekezdésének feltételeit teljesítik;
(e)	amennyiben a Brit Virgin-szigetek él az e Megállapodás 9. cikk (5) bekezdésében
foglalt választási lehetőséggel: az éves szinten megállapított kamat összegére.
(2)	E cikk (1) bekezdés (a) és (b) pontja alkalmazásában a forrásadót a haszonhúzó
követelésének fennállása időtartamával arányosan kell levonni. Ha a kifizető a
rendelkezésére bocsátott információ alapján nem tudja meghatározni a fennállás
időtartamát, akkor úgy kezeli a haszonhúzót, mintha annak követelése a fennállása teljes
időtartama alatt létezett volna, kivéve, ha ez utóbbi bizonyítékot szolgáltat a szerzés
időpontjára vonatkozóan.
(3)	A forrásadónak a Brit Virgin-szigetek által történő kivetése nem zárja ki, hogy
Magyarország a jövedelmet nemzeti joga szerint megadóztassa.
86
(4)	Az átmeneti időszak alatt a Brit Virgin-szigetek előírhatja, hogy e Megállapodás 8. cikk (2)
bekezdésében említett, a másik szerződő fél területén alapított jogalanynak kamatot
kifizető vagy kamatot jóváíró gazdasági szereplőt — az említett jogalany helyett —
kifizetőnek kell tekinteni, és e kamatra a gazdasági szereplőnek forrásadót kell kivetnie,
kivéve ha a jogalany hivatalosan hozzájárul ahhoz, hogy nevét, címét és a neki kifizetett
vagy a részére jóváírt kamat teljes összegét e Megállapodás 8. cikk (2) bekezdés utolsó
albekezdésének megfelelően közöljék.
6.	cikk A haszonhúzó fogalmának meghatározása
(1)	Ezen Megállapodás alkalmazásában „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki
kamatkifizetésben részesül, vagy bármely természetes személy, akinek részére
kamatkifizetést írnak jóvá, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a kamatot nem az ő javára
fizették ki vagy írták jóvá. A természetes személy nem a haszonhúzó, amennyiben:
(a)	e Megállapodás 8. cikk (1) bekezdése értelmében kifizetőként jár el;
(b)	egy jogi személy, egy a nyeresége után a vállalkozások adózásának általános
szabályai alapján adózó jogalany, egy a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően
engedélyezett ÁÉKBV, vagy egy egyenértékű, a Brit Virgin-szigeteken alapított
kollektív befektetési vállalkozás, vagy egy az e Megállapodás 8. cikkének (2)
bekezdésében említett jogalany nevében jár el, és az utóbbi esetében a
kamatkifizetést végrehajtó gazdasági szereplővel közli az említett jogalany nevét és
címét, és, amely ezen információt közli a honossága szerinti szerződő fél illetékes
hatóságával;
(c)	más haszonhúzó természetes személy nevében jár el, és közli a kifizetővel e
haszonhúzó azonosítási adatait.
(2)	Amennyiben a kifizetőnek olyan információ van a birtokában, amely arra utal, hogy a
kamatkifizetésben részesülő természetes személy vagy akinek részére a kamatot jóváírják
esetleg nem a haszonhúzó, valamint amennyiben sem e cikk (1) bekezdésének (a) pontja,
sem (1) bekezdésének (b) pontja nem alkalmazható, a kifizető köteles ésszerű lépéseket
tenni a haszonhúzó azonosítási adatainak megállapítására. Amennyiben a kifizető nem
87
tudja azonosítani a haszonhúzót, a kérdéses természetes személyt tekinti
haszonhúzónak.
7.	cikk A haszonhúzó személyazonossága és illetősége
(1)	Saját területén minden fél elfogadja és biztosítja azon eljárások alkalmazását, amelyek
ahhoz szükségesek, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a haszonhúzóknak és
azok illetőségének e Megállapodás értelmében történő azonosítását. Az ilyen
eljárásoknak meg kell felelniük a (2) és (3) bekezdésben megállapított
minimumszabályoknak.
(2)	A kifizető a minimumszabályok alapján megállapítja a haszonhúzó
személyazonosságát; a minimumszabályok aszerint, hogy mikor jött létre az ügyleti
kapcsolat a kifizető és a kamat kedvezményezettje között, a következőképpen
alakulnak:
(a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a
kifizető a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből
áll, — Magyarország esetén különösen a kifizető honossága szerinti országban
hatályban lévő rendelkezések, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára
való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi
irányelv, a Brit Virgin-szigetek esetén pedig az azzal egyenértékű jogszabályok
alapján — a rendelkezésére álló információ felhasználásával állapítja meg;
(b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok alapján —
vagy ezen időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában —
végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizető megállapítja a haszonhúzó
személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből, valamint —
amennyiben ilyen van — az adóügyi illetősége szerinti tagállam által kiadott
adóazonosító számából áll. Ezen adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél
vagy hivatalos személyazonosító igazolvány alapján kell megállapítani.
Amennyiben a lakcím ezen útlevélben vagy ezen hivatalos személyazonosító
igazolványban nincs feltüntetve, azt a haszonhúzó által bemutatott bármilyen más,
a személyazonosságot igazoló okmány alapján kell megállapítani. Amennyiben az
adóazonosító szám nem szerepel a haszonhúzó által bemutatott útlevélben,
88
hivatalos személyazonosító igazolványban vagy személyazonosságot igazoló
bármilyen más okmányban — beleértve lehetőség szerint az adóügyi Illetőségre
vonatkozó Igazolást —, a személyazonossági adatokat a haszonhúzó útlevele
vagy hivatalos személyazonosító Igazolványa alapján ki kell egészíteni annak
születési Idejével és helyével.
(3)	A kifizető a haszonhúzó Illetőségét a minimumszabályok alapján állapítja meg, amelyek
aszerint változnak, hogy mikor jön létre a szerződéses jogviszony a kifizető és a kamat
kedvezményezettje között. A következőkben megállapított feltételekre Is figyelemmel a
haszonhúzót abban a tagállamban kell Illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol állandó
lakóhelye található:
(a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a
kifizető a haszonhúzó Illetőségét, Magyarország esetén különösen az Illetősége
szerinti államban hatályban lévő rendelkezések, valamint a 91/308/EGK Irányelv,
a Brit Virgin-szigetek esetén pedig egyenértékű jogszabályok alapján
rendelkezésére álló információ felhasználásával állapítja meg;
(b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok - vagy ezen
Időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában - végrehajtott ügyletekre
vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó Illetőségét az útlevélben, a hivatalos
személyazonosító igazolványban vagy szükség esetén a haszonhúzó
személyazonosságát igazoló, általa bemutatott bármely más okmányban szereplő
lakcím alapján, a következő eljárás szerint állapítja meg: valamely tagállam által
kibocsátott útlevelet vagy személyazonosító igazolványt bemutató olyan
természetes személyekre vonatkozóan, akik kijelentik, hogy egy harmadik
országban bírnak Illetőséggel, az Illetőséget azon harmadik ország Illetékes
hatósága által kibocsátott Illetőségigazolás alapján kell megállapítani, amelyben a
természetes személy állítása szerint Illetőséggel bír. Ilyen Igazolás bemutatásának
hiányában azon tagállamot kell az Illetőség szerinti országnak tekinteni, amely az
útlevelet vagy az egyéb hivatalos személyazonosító okmányt kiállította.
89
8. cikk
A kifizető fogalmának meghatározása
(1)	E Megállapodás alkalmazásában „kifizető”: azon gazdasági szereplő, amely közvetlenül a
haszonhúzó javára kamatot fizet vagy ír jóvá függetlenül attól, hogy a gazdasági szereplő
a kamatot eredményező követelés kötelezettje, vagy a gazdasági szereplő a kötelezett,
illetve a haszonhúzó által kamat fizetésével vagy kamat jóváírásával megbízott.
(2)	Minden olyan a szerződő fél területén honos jogalanyt, amelynek kamatot fizetnek ki, vagy
kamatot írnak jóvá a haszonhúzó javára, az ilyen kifizetéskor, illetve jóváíráskor szintén
kifizetőnek kell tekinteni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő az
e jogalany által bemutatott hivatalos okirat alapján alappal feltételezi, hogy:
(a)	e jogalany egy jogi személy, az e cikk (5) bekezdésben említett jogi személyek
kivételével; vagy
(b)	annak nyereségei a vállalkozások adózásának általános szabályai alapján adóznak;
vagy
(c)	az egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően elismert ÁÉKBV, vagy egy
azzal egyenértékű, a Brit Virgin-szigeteken honos kollektív befektetési vállalkozás.
Az ilyen, másik szerződő fél területén honos és e bekezdés alapján kifizetőnek minősülő
jogalanynak kamatot fizető vagy annak kamatot jóváíró gazdasági szereplő, közli a
jogalany nevét és címét, valamint a jogalanynak kifizetett vagy részére jóváírt kamat teljes
összegét a honossága szerinti szerződő fél illetékes hatóságával, amely ezen információt
továbbítja azon szerződő fél illetékes hatóságához, amelynek területén a jogalany honos.
(3)	Az e cikk (2) bekezdésében említett jogalany azonban választhatja, hogy e Megállapodás
alkalmazásában ÁÉKBV-ként vagy a (2) bekezdés (c) pontjában említett egyenértékű
vállalkozásként kezeljék. E választási lehetőség gyakorlásához olyan igazolás
szükséges, amelyet a jogalany honossága szerinti szerződő fél állít ki, és amelyet e
jogalany mutat be a gazdasági szereplőnek. A szerződő fél a területén honos
jogalanyokra vonatkozóan megállapítja e választási lehetőség szabályait.
90
(4)	Amennyiben a gazdasági szereplő és e cikk (2) bekezdésében említett jogalany
ugyanazon szerződő fél területén honos, e szerződő fél megteszi a szükséges
intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogalany megfeleljen az e Megállapodás
rendelkezéseinek, amikor kifizetőként jár el.
(5)	Az e cikk (2) bekezdés (a) pontja alól mentesülő jogi személyek a következők:
(a)	Finnországban: avoin yhtiö (Ay) és kommandiittiyhtiö (Ky) / öppet bolag és
kommanditbolag;
(b)	Svédországban: handelsbolag (HB) és kommanditbolag (KB).
9.	cikk A kamatkifizetés fogalmának meghatározása
(1) E Megállapodás alkalmazásában „kamatkifizetés”:
(a)	valamennyi, követeléshez kapcsolódó, kifizetett vagy számlára jóváírt kamat,
függetlenül attól, hogy jelzáloggal biztosított-e, vagy jogot ad-e a kötelezett
nyereségében való részesedésre, különösen az állampapírokból, kötvényekből vagy
adósságlevelekből — beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy
adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és jutalmakat — származó jövedelmek;
a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó büntető kamatok nem tekintendők
kamatkifizetésnek;
(b)	az (a) pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy
visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat;
(c)	a kamatkifizetésekből közvetlenül vagy egy, az e Megállapodás 8. cikk (2)
bekezdésében említett jogalanyon keresztül közvetetten kapott jövedelmek,
amelyeket a következők osztanak ki:
(i)	egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV;
vagy
91
(ii)	az (i) pontban meghatározottal egyenértékű, a Brit Virgin-szigeteken honos
kollektív befektetési vállalkozás;
(iii)	e Megállapodás 8. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult jogalanyok;
(iv)	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya
alá tartozó területen és a Brit Virgin-szigetek területén kívül illetékességgel bíró
kollektív befektetési vállalkozások;
(d)	a következő vállalkozások és jogalanyok részvényeinek vagy üzletrészeinek
értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor szerzett jövedelmek,
amennyiben ezek közvetlenül vagy közvetve más kollektív befektetési
vállalkozásokon vagy a következőkben említett jogalanyokon keresztül az a) pontban
említett követelések formájában meglévő eszközeik több mint 40%-át befektetik:
(i)	egy, a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV; vagy
(ii)	az (i) pontban meghatározottal egyenértékű, a Brit Virgin-szigeteken honos
kollektív befektetési vállalkozás;
(iii)	e Megállapodás 8. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult jogalanyok;
(iv)	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya
alá tartozó területen és a Brit Virgin-szigetek területén kívül illetékességgel
bíró kollektív befektetési vállalkozások.
A szerződő felek azonban választhatják azt, hogy e cikk (1) bekezdés (d) pontjában
szereplő jövedelmet csak olyan mértékig tekintik kamatnak, amíg az ilyen jövedelem
megfelel az e cikk (1) bekezdés (a) és (b) pontja szerinti kamatkifizetésekből
közvetlenül vagy közvetetten eredő nyereségeknek.
(2)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés (c) és (d) pontja tekintetében nem
rendelkezik a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval,
a jövedelem teljes összegét kamatkifizetésnek kell tekinteni.
92
(3)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés (d) pontja tekintetében nem rendelkezik
információval a követelésbe, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti
részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos
arányt 40% felettinek kell tekinteni. Amennyiben a kifizető nem tudja meghatározni a
haszonhúzó által szerzett jövedelem összegét, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az
megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy
visszaváltásából eredő jövedelemnek.
(4)	Amennyiben az e cikk (1) bekezdésben meghatározott kamatot egy, az e Megállapodás 8.
cikkének (2) bekezdésében említett jogalany számlájára fizetik ki vagy írják jóvá, és ez a
jogalany az e Megállapodás 8. cikkének (3) bekezdése alapján nem jogosult választásra,
akkor az ilyen kamatot az ilyen jogalany általi kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(5)	E cikk (1) bekezdésének (b) és (d) pontja tekintetében a szerződő felek választhatják azt,
hogy a területükön lévő kifizetőktől megkövetelik, hogy a kamatot egy legfeljebb egy éves
időszakon keresztül éves szinten állapítsák meg, és ezt az éves szinten megállapított
kamatot kamatkifizetésként kezeljék akkor is, ha ezen időszakban nem történik
értékesítés, visszaváltás vagy visszatérítés.
(6)	E cikk (1) bekezdésének (c) és (d) pontjától eltérve a szerződő felek választhatják azt,
hogy a kamatkifizetés fogalmából kizárnak bármely, e rendelkezésekben említett, saját
területükön alapított vállalkozásoktól vagy jogalanyoktól eredő jövedelmet, amennyiben az
ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének (a) pontjában említett követelésekbe való
befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át. Hasonlóképpen, e cikk (4)
bekezdésétől eltérve, a szerződő felek választhatják azt, hogy az e cikk (1) bekezdésében
említett kamatkifizetés fogalmából kizárják az e Megállapodás 8. cikke (2) bekezdésében
említett, területükön alapított olyan jogalanyok számlájára kifizetett vagy arra jóváírt
kamatot, amelyek nem jogosultak a 8. cikk (3) bekezdése alapján való választásra,
amennyiben az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének (a) pontjában említett
követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át.
Az egyik szerződő fél által gyakorolt ilyen választás a másik szerződő félre is kötelező
érvényű.
93
(7)	Az e cikk (1) bekezdés (d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett százalékos
arány 2011. január 1-jétől 25%.
(8)	Az e cikk (1) bekezdésének (d) pontjában, valamint (6) bekezdésében említett százalékos
arányt az érintett vállalkozások vagy jogalanyok alapszabályában vagy létesítő okiratában
meghatározott befektetési politikájára, vagy ezek hiányában az érintett vállalkozások vagy
jogalanyok eszközeinek tényleges összetételére való hivatkozással kell meghatározni.
10.	cikk A forrásadóból származó bevétel megosztása
(1)	A Brit Virgin-szigetek visszatartja az e Megállapodás alapján levont forrásadó 25%-át, a
bevétel fennmaradó 75%-át pedig átutalja Magyarországnak.
(2)	E Megállapodás 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően forrásadót kivető Brit Virgin-
szigetek a bevétel 25%-át visszatartja, 75%-át pedig az e cikk (1) bekezdése szerint
végrehajtott átutalásokkal arányosan átutalja Magyarország részére.
(3)	Az ilyen átutalásokra minden évben egy összegben kerül sor, legkésőbb a Brit Virgin-
szigetek jogszabályai által megállapított adóév végétől számított hat hónapon belül.
(4)	A forrásadót kivető Brit Virgin-szigetek megteszi a bevétel-megosztási rendszer
megfelelő működéséhez szükséges intézkedéseket.
11.	cikk A kettős adóztatás kiküszöbölése
(1)	A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél a következő
rendelkezésekkel összhangban biztosítja minden — a Brit Virgin-szigetek által az e
Megállapodásban említett forrásadó kivetése okán esetlegesen felmerülő — kettős
adóztatás kiküszöbölését:
(a)	amennyiben a haszonhúzó javára jóváírt kamat a Brit Virgin-szigeteken forrásadó
tárgyát képezte, Magyarország — nemzeti jogával összhangban — a forrásadó
összegével megegyező adójóváírást biztosít. Amennyiben ez az összeg meghaladja
94
Magyarország nemzeti joga szerint fizetendő adó összegét, e szerződő fél a
forrásadó többletösszegét visszafizeti a haszonhúzónak;
(b)	amennyiben az e Megállapodás 5. cikkében említett forrásadón felül a haszonhúzó
javára jóváírt kamatot bármely egyéb típusú forrásadó terheli, és az adóügyi
illetőséggel bíró szerződő fél — nemzeti jogával vagy a kettős adózási
egyezményekkel összhangban — adójóváírást biztosít az ilyen jellegű forrásadókra,
az ilyen jellegű forrásadót az e cikk a) albekezdésében meghatározott eljárás
alkalmazása előtt jóvá kell írni.
(2)	A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél az e cikk (1)
bekezdésében említett adójóváírási rendszert az e Megállapodás 5. cikkében említett
forrásadó visszatérítéssel helyettesítheti.
12.	cikk	A hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokra vonatkozó
átmeneti rendelkezések
(1)	Az e Megállapodás 15. cikkében említett átmeneti időszak alatt, de legkésőbb 2010.
december 31-ig nem tekinthetők a 9. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerinti
követelésnek az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt
megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1. előtt kerültek
kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját a 80/390/EGK tanácsi
irányelv szerint az illetékes hatóságok vagy harmadik országok felelős hatóságai ezen
időpont előtt jóváhagyták, feltéve, hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem
bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat.
Amennyiben azonban az átmeneti időszak 2010. december 31. után is folytatódik, e cikk
rendelkezéseit csak az olyan hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok
tekintetében kell tovább alkalmazni:
(a)	amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és
(b)	amelyeknél az e Megállapodás 8. cikkében meghatározott kifizető a forrásadót
alkalmazó tagállamban honos, és e kifizető egy másik tagállamban illetőséggel bíró
haszonhúzó részére fizet kamatot vagy közvetlenül annak javára kamatkifizetést ír
jóvá.
95
Amennyiben egy kormány vagy egy, az e Megállapodás mellékletében meghatározottak
szerint hatóságként eljáró vagy egy nemzetközi szerződés által elismert kapcsolódó
jogalany által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból
2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az Ilyen
értékpapír kibocsátásának teljes egészét — amely az eredeti kibocsátásból és bármely
további kibocsátásból áll — az e Megállapodás 9. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerinti
követelésnek kell tekinteni.
Amennyiben a második albekezdés által nem szabályozott bármely más kibocsátó által
kibocsátott, fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002.
március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az Ilyen további
kibocsátást a 9. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.
(2)	E cikk nem akadályozza a szerződő feleket abban, hogy az (1) bekezdésben említett
hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból származó bevételeket nemzeti
joguknak megfelelően adóztassák.
13.	cikk Kölcsönös egyeztetési eljárás
Amennyiben a felek között nehézségek vagy kétségek merülnek fel e Megállapodás
végrehajtását vagy értelmezését Illetően, a szerződő felek törekednek arra, hogy az ügyet
kölcsönös egyeztetéssel oldják meg.
14.	cikk Titoktartás
(1)	Bármely szerződő fél Illetékes hatósága által megküldött vagy részére szolgáltatott
minden Információt titokban kell tartani.
(2)	Valamely szerződő fél Illetékes hatósága részére szolgáltatott Információ — a másik
szerződő fél előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül — kizárólag a közvetlen adózás
céljából használható fel.
(3)	A szolgáltatott Információ kizárólag a közvetlen adózás szempontjából érintett
személyek vagy hatóságok számára tehető hozzáférhetővé, valamint kizárólag e
személyek vagy hatóságok által és kizárólag Ilyen célokra, Illetve felügyeleti célokra —
96
ideértve bármely fellebbezés kérdésében való döntést — használható fel. E célok
érdekében az információ hozzáférhetővé tehető nyilvános bírósági eljárás vagy egyéb
igazságszolgáltatási eljárás során.
(4)	Amennyiben valamely szerződő fél illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik
szerződő fél illetékes hatóságától kapott információ hasznos lehet egy másik tagállam
illetékes hatósága számára, úgy az illető szerződő fél illetékes hatósága az információt
szolgáltató szerződő fél illetékes hatóságának beleegyezésével továbbíthatja az
információt e másik tagállam illetékes hatóságának.
15.	cikk Átmeneti időszak
Az Irányelv 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végén a Brit Virgin-
szigetek köteles megszüntetni a forrásadónak és a bevétel megosztásának az ebben a
Megállapodásban előírt alkalmazását, és a másik szerződő fél tekintetében az Irányelv II.
fejezetében foglaltakkal megegyező módon köteles az automatikus információcserére
vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni. E Megállapodás 4. cikkében foglaltaktól függetlenül,
amennyiben az átmeneti időszak során a Brit Virgin-szigetek úgy dönt, hogy az Irányelv II.
fejezetében foglaltakkal megegyező módon alkalmazza az automatikus információcserére
vonatkozó rendelkezéseket, úgy ettől kezdve nem alkalmazhatja az e Megállapodás 10.
cikkében meghatározott forrásadót és a bevétel megosztását.
16.	cikk Hatálybalépés
A Megállapodás azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen a
Kormányok megküldték egymásnak az arra vonatkozó írásos értesítést, hogy az előírt
alkotmányos követelményeknek megfeleltek, és az egyezmény rendelkezései azon a
napon lépnek hatályba, amelytől kezdődően az Irányelv 17. cikke (2) és (3)
bekezdésének megfelelően az Irányelvet alkalmazni kell.
17.	cikk Megszűnés
(1)	E Megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg valamely szerződő fél a Megállapodást
fel nem mondja.
97
(2)	E Megállapodást bármely szerződő fél felmondhatja a másik félhez címzett, írásbeli
felmondó nyilatkozat útján; a felmondó nyilatkozatnak meg kell határoznia a felmondáshoz
vezető körülményeket. Ilyen esetben e Megállapodás hatálya a felmondó nyilatkozat
kézbesítésétől számított 12 hónap múlva szűnik meg.
18.	cikk Az alkalmazás és az alkalmazás felfüggesztése
(1)	E Megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy az Európai Unió minden egyes tagállama,
az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino,
valamint az Európai Közösség tagállamainak vonatkozó függő és társult területei külön-
külön olyan intézkedések fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban
vannak az Irányelvben vagy az e Megállapodásban foglaltakkal, illetve megegyeznek
azokkal, valamint a végrehajtásra azonos időpontot írnak elő.
(2)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e Megállapodás 13. cikkében előírt
kölcsönös egyeztetési eljárásra is figyelemmel, azonnali hatállyal felfüggesztheti e
Megállapodás vagy annak bármely részének alkalmazását, amennyiben az Irányelvet az
európai közösségi joggal összhangban átmenetileg vagy állandó jelleggel a továbbiakban
nem kell alkalmazni, illetve ha valamely tagállam felfüggeszti végrehajtási jogszabályainak
alkalmazását. A Megállapodás újra alkalmazandó, amint a felfüggesztéshez vezető
körülmények megszűnnek.
(3)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e Megállapodás 13. cikkében kölcsönös
egyeztetési eljárásra is figyelemmel, felfüggesztheti e Megállapodás alkalmazását,
amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott valamely harmadik ország vagy terület az
ebben a bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását időközben megszűnteti. Az
alkalmazás felfüggesztésére csak az értesítést követő két hónapot követően kerülhet sor.
A Megállapodás újra alkalmazandó, amint a kérdéses harmadik ország vagy terület az
intézkedések alkalmazását újra megkezdi.
Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Megállapodást aláírták.
98
Készült magyar és angol nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
/Melléklet: A kapcsolódó szervezetek jegyzéke/
MELLÉKLET
A 12. CIKKBEN EMLÍTETT KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETEK JEGYZÉKE
A 12. cikk alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők „hatóságként eljáró, vagy
nemzetközi szerződés által elismert szerepű kapcsolódó szervezetnek":
Az Európai Unión belüli szervezetek:
Belgium
Vlaams Gewest (Flamand Régió)
Région wallonne (Vallon Régió)
Région bruxelloise/Brussels Gewest (Brüsszel Régió)
Communauté fran?aise (Francia Közösség)
Vlaamse Gemeenschap (Flamand Közösség)
Deutschsprachige Gemeinschaft (Német Ajkú Közösség)
Spanyolország
Xunta de Galicia (Galícia regionális kormánya)
Junta de Andalucía (Andalúzia regionális kormánya)
Junta de Extremadura (Extremadura regionális kormánya)
Junta de Castilla- La Mancha (Castilla- La Mancha regionális kormánya)
Junta de Castilla- León (Castilla- León regionális kormánya)
Gobierno Foral de Navarra (Navarra regionális kormánya)
Govern de les Illes Balears (a Baleár-szigetek kormánya)
Generalitat de Catalunya (Katalónia autonóm kormánya)
Generalitat de Valencia (Valencia autonóm kormánya)
Diputación General de Aragón (Aragónia regionális tanácsa)
Gobierno de las Islas Canarias (a Kanári-szigetek kormánya)
Gobierno de Murcia (Murcia kormánya)
Gobierno de Madrid (Madrid kormánya)
Gobierno de la Comunidad Autónoma del País Vasco/Euzkadi (az autonóm baszkföldi
közösség kormánya)
99
Diputación General de Guipúzcoa (Guipúzcoa regionális tanácsa)
Diputación Foral de Vizcaya/Bizkaia (Vizcaya/Bizkaia regionális tanácsa)
Diputación General de Alava (Alava regionális tanácsa)
Ayuntamiento de Madrid (Madrid városi tanácsa)
Ayuntamiento de Barcelona (Barcelona városi tanácsa)
Cabildo Insular de Gran Canaria (a Kanári-szigetek sziget tanácsa)
Cabildo Insular de Tenerife (Tenerife szigetének tanácsa)
Instituto de Crédito Oficial (Állami Hitelintézet)
Instituto Catalán de Finanzas (Katalónia Pénzügyi Intézete)
Instituto Valenciano de Finanzas (Valencia Pénzügyi Intézete)
Görögország
OpYavia^óg TnAeniKOivwviwv EAAáöog (Nemzeti Távközlési Szervezet)
OpYavia^óg Iiönpoöpó^wv EAAáöog (Nemzeti Vasútszervezet)
An^óaia Enixeípnan HA£KTpia^oú (Állami Villamosenergia-vállalat)
Franciaország
La Caisse d'amortissement de la dette sociale (CADES) (Társadalmi Adósságtörlesztési
Pénztár)
L'Agence fran?aise de développement (AFD) (Francia Fejlesztési Ügynökség)
Réseau Ferré de France (RFF) (Francia Vasúthálózat)
Caisse Nationale des Autoroutes (CNA) (Nemzeti Autópálya Pénztár)
Assistance publique Höpitaux de Paris (APHP) (Párizsi Kórházak Köztámogatása)
Charbonnages de France (CDF) (Franciaországi Széntanács)
Entreprise miniére et chimique (EMC) (Bányászati és Vegyészeti Vállalat)
Olaszország
Régiók
Megyék
Járások
Cassa Depositi e Prestiti (Betéti- és Kölcsönpénztár)
Lettország
PasvaldJbas (helyi önkormányzatok)
Lengyelország
gminy (falvak)
powiaty (kerületek)
województwa (megyék)
zwi^zki gmin (falvak társulásai)
100
powiatów (kerületek társulásai)
województw (megyék társulásai)
miasto stoleczne Warszawa (Varsó főváros)
Agencja Restrukturyzacji I Modernizacji Rolnictwa (Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és
Modernizációs Ügynökség)
Agencja Nieruchomosci Rolnych (Mezőgazdasági Tulajdon Ügynökség)
Portugália
Regiáo Autónoma da Madeira (Madeira autonóm régiója)
Regiáo Autónoma dos A?ores (A?ores autonóm régiója)
Törvényhatóságok
Szlovákia
mestá a obce (törvényhatóságok)
Zeleznice Slovenskej republiky (Szlovák Vasúttársaság)
Státny fond cestného hospodárstva (Állami Útkezelő Alap)
Slovenské elektrárne (Szlovák Erőművek)
Vodohospodárska vystavba (Vízgazdasági Építő Társaság)
Nemzetközi szervezetek:
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK
Ázsiai Fejlesztési Bank
Afrikai Fejlesztési Bank
Világbank / IBRD / IMF
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Amerika-közi Fejlesztési Bank
Európa Tanácsi Szociális Fejlesztési Alap
EURATOM
Európai Közösség
Corporación Andina de Fomento (CAF) (Andoki Fejlesztési Társaság)
Eurofirma
Európai Szén- és Acélközösség
Északi Beruházási Bank
Karibi Fejlesztési Bank
A 11.cikk rendelkezései nem sértik a Szerződő Feleknek a fent említett nemzetközi szervezetek
tekintetében esetlegesen fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásait.
101
Harmadik országok szervezetei:
Szervezetek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:
1)	A nemzeti kritériumok szerint a szervezet egyértelműen közjogi szervnek minősül.
2)	Az ilyen közjogi szerv olyan nem piaci szereplő, amely elsősorban nem piaci javak és
szolgáltatások biztosítása mellett a közjó érdekében kezeli és finanszírozza a
tevékenységek egy olyan csoportját, amelyet ténylegesen az államháztartás ellenőriz.
3)	Az ilyen közjogi szervezet nagy és rendszeres állampapír-kibocsátó.
4)	Az érintett állam garantálni tudja, hogy az ilyen közjogi szervezet bruttósítási záradék
esetén nem fog lejárat előtti visszaváltást eszközölni.
A JELEN MELLÉKLET MÓDOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI:
Az ebben a mellékletben felsorolt kapcsolódó szervezetek listája kölcsönös megegyezéssel
módosítható.
VIII.	számú melléklet a 2005. évi ...........számú törvényhez
MEGÁLLAPODÁS LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN
A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZTATÁSÁRÓL
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A KAJMÁN-SZIGETEK KÖZÖTT
A.	A Magyar Köztársaság levele
Tisztelt Uram!
Ezennel hivatkozom „A megtakarítások adóztatására vonatkozó Megállapodásra a Kajmán-
szigetek és a Magyar Köztársaság között”, melyet az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa
Magas Szintű Munkacsoportja (megtakarítások adóztatása) 2004. június 22-én fogadott el.
Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a fent említett szövegekre való tekintettel
javasoljam Önnek ennek a levélnek az 1. mellékletébe foglalt „Megállapodás a megtakarítások
jövedelmének adóztatásáról” alkalmazását;
javasoljam, hogy az említett Megállapodás a megtakarításokból származó kamatjövedelem
adóztatásáról szóló 2003/48/EK (2003. június 3.) tanácsi irányelv alkalmazásának napján lépjen
hatályba, amely időpont az Irányelv 17. cikk (2) bekezdésében lefektetett feltételektől, és annak
egymás irányába történő jelzésétől függ, hogy e Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges
belső alkotmányos eljárások befejeződtek;
javasoljam kölcsönös kötelezettségvállalásunkat arra nézve, hogy a lehető legrövidebb időn
belül lefolytatjuk az említett belső alkotmányos eljárásokat és a hivatalos csatornákon keresztül
értesítjük egymást ezen eljárások befejezéséről.
102
Tisztelettel javaslom, hogy amennyiben a fent elmondottak az Ön Kormánya számára
elfogadhatóak, ez a levél, 1. számú melléklete és az Ön visszaigazolása együttesen képezzék
kölcsönös elfogadásunkat és minősüljenek Megállapodásnak a Magyar Köztársaság és a
Kajmán-szigetek között.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.
A Magyar Köztársaság kormánya nevében
Kelt Budapesten, 2004. október 1-jén magyar és angol nyelven, három példányban.
B.	A Kajmán-szigetek levele
Tisztelt Uram!
Ezennel tisztelettel visszaigazolom a 2004. október 1. napon kelt levelét, amely az alábbiakat
tartalmazza:
„Tisztelt Uram!
Ezennel hivatkozom „A megtakarítások adóztatására vonatkozó Megállapodásra a Kajmán-
szigetek és a Magyar Köztársaság között”, melyet az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa
Magas Szintű Munkacsoportja (megtakarítások adóztatása) 2004. június 22-én fogadott el.
Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a fent említett szövegre való tekintettel
javasoljam Önnek ennek a levélnek az 1. számú mellékletébe foglalt „Megállapodás a
megtakarítások jövedelmének adóztatásáról” alkalmazását;
javasoljam, hogy az említett Megállapodás a megtakarításokból származó kamatjövedelem
adóztatásáról szóló 2003/48/EK (2003. június 3.) tanácsi irányelv alkalmazásának napján lépjen
hatályba, amely időpont az Irányelv 17. cikk (2) bekezdésében lefektetett feltételektől, és annak
egymás irányába történő jelzésétől függ, hogy e Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges
belső alkotmányos eljárások befejeződtek;
javasoljam kölcsönös kötelezettségvállalásunkat arra nézve, hogy a lehető legrövidebb időn
belül lefolytatjuk az említett belső alkotmányos eljárásokat és a hivatalos csatornákon keresztül
értesítjük egymást ezen eljárások befejezéséről.
Tisztelettel javaslom, hogy amennyiben a fent elmondottak az Ön Kormánya számára
elfogadható, ez a levél, 1. számú melléklete és az Ön visszaigazolása együttesen képezzék
kölcsönös elfogadásunkat és minősüljenek Megállapodásnak a Magyar Köztársaság és
Kajmán-szigetek között.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.”
Megerősíthetem, hogy a Kajmán-szigetek egyetért a 2004. október 1-jén kelt levelének
tartalmával.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.
103
A Kajmán-szigetek kormánya nevében
Kelt, Grand Cayman, 2005. április 12. magyar és angol nyelven, három példányban.
C.	A MEGÁLLAPODÁS SZÖVEGE	1. MELLÉKLET
A MEGTAKARÍTÁSOK ADÓZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A KAJMÁN-SZIGETEK KÖZÖTT
MIVEL:
1.	Az Európai Unió Tanácsának („Tanács”) a kamat formájában megjelenő megtakarítások
adóztatásáról szóló, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2003. június 26-án közzétett
2003/48/EK irányelve („Irányelv”) 17. cikke előírja, hogy 2004. január 1-je előtt a
tagállamoknak el kell fogadni és közzé kell tenni az ezen Irányelvnek való megfeleléshez
szükséges, 2005. január 1-jétől alkalmazandó törvényeket, rendeleteket és közigazgatási
rendelkezéseket, feltéve, hogy
„(i) a Tanács egyhangú határozatát követően a Svájci Államközösség, a Liechtensteini
Hercegség, a San Marinoi Köztársaság, a Monacói Hercegség és az Andorrai
Hercegség ugyanezen időponttól kezdve, az Európai Közösséggel létrejött
megállapodásoknak megfelelően az ezen Irányelvben szereplő intézkedésekkel
egyenértékű intézkedéseket alkalmaz;
(ii)	minden megállapodás vagy más olyan rendelkezés hatályban van, amely biztosítja,
hogy minden érintett függő vagy társult terület ugyanezen időponttól kezdve az ezen
Irányelv II. fejezetében előírtakkal megegyező módon automatikus információcserét
alkalmaz (vagy a 10. cikkben meghatározott átmeneti időszak alatt a 11. és 12.
cikkben foglaltakkal megegyező módon forrásadót alkalmaz)”.
2.	Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta,
Lengyelország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia - a csatlakozásból fakadó
104
kötelezettségeinek megfelelően - legkésőbb 2004. május 1-ig elfogadja és kihirdeti
azokat a törvények, rendeleteket és eljárási szabályokat, amelyek az Irányelvnek való
megfeleléshez szükségesek, és amelyeket 2005. január 1-től alkalmaz az (1)
bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.
3.	A Kajmán-szigetek EU-hoz való társulását az Európai Közösséget létrehozó szerződés 4.
része határozza meg. A 4. rész mind az Európai Unió tagállamai, mind a Kajmán-szigetek
részére kötelezettségeket határoz meg.
4.	A Kajmán-szigetek EU-hoz való társulása értelmében a Kajmán-szigetek nem része az
EU adóztatási területének. Ugyanakkor az együttműködés szellemében és figyelemmel az
Európai Közösséget létrehozó szerződésre a Kajmán-szigetek beleegyezett abba, hogy
segíti az EU tagállamait meghatározott információk átadásával az alábbiak szerint.
5.	A Kajmán-szigetek rendelkezik a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó olyan
jogszabályokkal, amelyek hatályukat tekintve egyenértékűnek tekintendők az Irányelv 2.
és 6. cikkében említett EK-jogszabályokkal.
A Kajmán-szigetek és a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: „a szerződő fél” vagy „a
szerződő felek”, kivéve, ha a szövegkörnyezet mást indokol),
megállapodtak abban, hogy megkötik a következő — kizárólag a szerződő felek kötelezettségeit
tartalmazó — Megállapodást, amely a Kajmán-szigetek illetékes hatósága számára automatikus
információnyújtást ír elő a Magyar Köztársaság illetékes hatósága részére az alábbi
feltételekkel és módon.
1.	cikk
A Megállapodás hatálya
(1)	E Megállapodás olyan, a 6. cikkben meghatározott kamatkifizetésekre vonatkozik,
amelyeket a Kajmán-szigeteken alapított, az 5. cikkben meghatározott kifizető teljesít a
Magyar Köztársaságban illetőséggel bíró, a 3. cikkben meghatározott haszonhúzó
számára.
105
(2)	E Megállapodás hatályát - többek között a nyugdíj- és a biztosítási juttatások adózásával
kapcsolatos kérdések kizárásával - a követeléseken alapuló kamatkifizetések adózására
kell korlátozni.
2.	cikk
A kifizető adatszolgáltatása
(1)	Amennyiben egy Kajmán-szigeteken alapított kifizető e Megállapodás 6. cikkében
meghatározott kamatkifizetést teljesít a Magyar Köztársaságban illetőséggel bíró, a 3.
cikkben meghatározott haszonhúzó számára, a kifizető a Kajmán-szigetek illetékes
hatósága számára a következő információkat szolgáltatja:
(a)	a haszonhúzónak az e Megállapodás 4. cikkének megfelelően megállapított
személyazonossága és illetősége;
(b)	a kifizető neve és címe;
(c)	a haszonhúzó folyószámlaszáma vagy ennek hiányában a kamatot eredményező
követelés meghatározása;
(d)	az ezen Megállapodás 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott, kamatkifizetésre
vonatkozó információ. A kifizető által kötelezően szolgáltatott, kamatkifizetésre
vonatkozó információ minimális adattartalmát azonban a Kajmán-szigetek a kamat
vagy a jövedelem teljes összegére, valamint az értékesítésből, visszaváltásból vagy
visszatérítésből eredő jövedelem teljes összegére korlátozhatja.
(3)	Az adóév végét követő hat hónapon belül a Kajmán-szigetek illetékes hatósága
automatikusan megküldi a Magyar Köztársaság illetékes hatóságának az e cikk (1)
bekezdésének a)-d) pontjában említett, az adott év során teljesített összes
kamatkifizetésre vonatkozó információt.
106
3. cikk
A haszonhúzó fogalmának meghatározása
(1)	Ezen Irányelv alkalmazásában „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki
kamatkifizetésben részesül, vagy bármely természetes személy, akinek részére
kamatkifizetést írnak jóvá, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a kamatot nem az ő javára
fizették ki vagy írták jóvá. A természetes személy nem tekinthető haszonhúzónak,
amennyiben:
(a)	e Megállapodás 5. cikke értelmében kifizetőként jár el;
(b)	egy jogi személy, egy a nyeresége után a vállalkozások adózásának általános
szabályai alapján adózó jogalany, egy a 85/611/EGK Irányelvnek megfelelően
engedélyezett ÁÉKBV, vagy egy egyenértékű, Kajmán-szigeteken alapított
kollektív befektetési vállalkozás, vagy egy az e Megállapodás 5. cikkének (2)
bekezdésében említett jogalany nevében jár el, és az utóbbi esetében a
kamatkifizetést végrehajtó gazdasági szereplővel közli az említett jogalany nevét
és címét, és, amely ezen Információt közli a honossága szerinti szerződő fél
Illetékes hatóságával;
(c)	más haszonhúzó természetes személy nevében jár el, és közli a kifizetővel e
haszonhúzó azonosítási adatait.
(2)	Amennyiben a kifizetőnek olyan Információ van a birtokában, amely arra utal, hogy a
kamatkifizetésben részesülő természetes személy vagy akinek részére a kamatot
jóváírják esetleg nem a haszonhúzó, valamint amennyiben sem e cikk (1) bekezdésének
(a)	pontja, sem (1) bekezdésének( b) pontja nem alkalmazható, a kifizető köteles
ésszerű lépéseket tenni a haszonhúzó azonosítási adatainak megállapítására.
Amennyiben a kifizető nem tudja azonosítani a haszonhúzót, a kérdéses természetes
személyt tekinti haszonhúzónak.
107
4. cikk
A haszonhúzó személyazonossága és illetősége
(1)	A Kajmán-szigetek saját területén elfogadja és biztosítja azon eljárások alkalmazását,
amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a
haszonhúzóknak és azok illetőségének e Megállapodás értelmében történő
azonosítását. Az ilyen eljárásoknak meg kell felelniük a (2) és (3) bekezdésben
megállapított minimumszabályoknak.
(2)	A kifizető a minimumszabályok alapján megállapítja a haszonhúzó
személyazonosságát; a minimumszabályok aszerint, hogy mikor jött létre az ügyleti
kapcsolat a kifizető és a kamat kedvezményezettje között, a következőképpen
alakulnak:
(a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a kifizető a
haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből áll, a
rendelkezésére álló információ felhasználásával, különösen a Kajmán-szigeteken
hatályos, a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának
megelőzéséről szóló jogszabályok alapján állapítja meg;
(b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok alapján — vagy
ezen időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában — végrehajtott
ügyletekre vonatkozóan a kifizető megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát,
amely annak nevéből és lakcíméből, valamint — amennyiben ilyen van — az
adóügyi illetősége szerinti tagállam által kiadott adóazonosító számából áll. Ezen
adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél vagy hivatalos személyazonosító
igazolvány alapján kell megállapítani. Amennyiben a lakcím ezen útlevélben vagy
ezen hivatalos személyazonosító igazolványban nincs feltüntetve, azt a haszonhúzó
által bemutatott bármilyen más, a személyazonosságot igazoló okmány alapján kell
megállapítani. Amennyiben az adóazonosító szám nem szerepel a haszonhúzó által
bemutatott útlevélben, hivatalos személyazonosító igazolványban vagy
személyazonosságot igazoló bármilyen más okmányban — beleértve lehetőség
szerint az adóügyi illetőségre vonatkozó igazolást —, a személyazonossági adatokat
108
a haszonhúzó útlevele vagy hivatalos személyazonosító igazolványa alapján ki kell
egészíteni annak születési idejével és helyével.
(3)	A kifizető a haszonhúzó illetőségét a minimumszabályok alapján állapítja meg, amelyek
aszerint változnak, hogy mikor jön létre a szerződéses jogviszony a kifizető és a kamat
kedvezményezettje között. A következőkben megállapított feltételekre is figyelemmel a
haszonhúzót abban a tagállamban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol állandó
lakóhelye található:
(a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a kifizető
a haszonhúzó illetőségét a rendelkezésére álló információ felhasználásával,
különösen a Kajmán-szigeteken hatályos, a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára
való felhasználásának megelőzéséről szóló jogszabályok alapján állapítja meg;
(b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok - vagy ezen
időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában - végrehajtott ügyletekre
vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó illetőségét az útlevélben, a hivatalos
személyazonosító igazolványban vagy szükség esetén a haszonhúzó
személyazonosságát igazoló, általa bemutatott bármely más okmányban szereplő
lakcím alapján, a következő eljárás szerint állapítja meg: valamely tagállam által
kibocsátott útlevelet vagy személyazonosító igazolványt bemutató olyan természetes
személyekre vonatkozóan, akik kijelentik, hogy egy harmadik országban bírnak
illetőséggel, az illetőséget azon harmadik ország illetékes hatósága által kibocsátott
illetőségigazolás alapján kell megállapítani, amelyben a természetes személy
állítása szerint illetőséggel bír. Ilyen igazolás bemutatásának hiányában azon
tagállamot kell az illetőség szerinti országnak tekinteni, amely az útlevelet vagy az
egyéb hivatalos személyazonosító okmányt kiállította.
5.	cikk
A kifizető fogalmának meghatározása
(1)	E Megállapodás alkalmazásában „kifizető”: azon gazdasági szereplő, amely közvetlenül a
haszonhúzó javára kamatot fizet vagy ír jóvá függetlenül attól, hogy a gazdasági szereplő
a kamatot eredményező követelés kötelezettje, vagy a gazdasági szereplő a kötelezett,
illetve a haszonhúzó által kamat fizetésével vagy kamat jóváírásával megbízott.
109
(2)	Minden olyan a szerződő fél területén honos jogalanyt, amelynek kamatot fizetnek ki, vagy
kamatot írnak jóvá a haszonhúzó javára, az ilyen kifizetéskor, illetve jóváíráskor szintén
kifizetőnek kell tekinteni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő az
e jogalany által bemutatott hivatalos okirat alapján alappal feltételezi, hogy:
(a)	e jogalany egy jogi személy, az e cikk (5) bekezdésben említett jogi személyek
kivételével; vagy
(b)	annak nyereségei a vállalkozások adózásának általános szabályai alapján adóznak;
vagy
(c)	az egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően elismert ÁÉKBV, vagy egy
azzal egyenértékű, Kajmán-szigeteken honos kollektív befektetési vállalkozás.
Az ilyen, másik szerződő fél területén honos és e bekezdés alapján kifizetőnek minősülő
jogalanynak kamatot fizető vagy annak kamatot jóváíró, a Kajmán-szigeteken alapított
gazdasági szereplő, közli a jogalany nevét és címét, valamint a jogalanynak kifizetett vagy
részére jóváírt kamat teljes összegét a honossága szerinti szerződő fél illetékes
hatóságával, amely ezen információt továbbítja azon szerződő fél illetékes hatóságához,
amelynek területén a jogalany honos.
(3)	Az e cikk (2) bekezdésében említett jogalany azonban választhatja, hogy e Megállapodás
alkalmazásában ÁÉKBV-ként vagy a (2) bekezdés (c) pontjában említett egyenértékű
vállalkozásként kezeljék. E választási lehetőség gyakorlásához olyan igazolás
szükséges, amelyet a jogalany honossága szerinti szerződő fél állít ki, és amelyet e
jogalany mutat be a gazdasági szereplőnek. A szerződő fél a területén honos
jogalanyokra vonatkozóan megállapítja e választási lehetőség szabályait.
(4)	Amennyiben a gazdasági szereplő és e cikk (2) bekezdésében említett jogalany
ugyanazon szerződő fél területén honos, e szerződő fél megteszi a szükséges
intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogalany megfeleljen az e Megállapodás
rendelkezéseinek, amikor kifizetőként jár el.
110
(5)	Az e cikk (2) bekezdés (a) pontja alól mentesülő jogi személyek a következők:
(a)	Finnországban: avoin yhtiö (Ay) és kommandiittiyhtiö (Ky) / öppet bolag
és kommanditbolag;
(b)	Svédországban: handelsbolag (HB) és kommanditbolag (KB).
6.	cikk
A kamatkifizetés fogalmának meghatározása
(1)	E Megállapodás alkalmazásában „kamatkifizetés”:
(a)	valamennyi, követeléshez kapcsolódó, kifizetett vagy számlára jóváírt kamat,
függetlenül attól, hogy jelzáloggal biztosított-e, vagy jogot ad-e a kötelezett
nyereségében való részesedésre, különösen az állampapírokból, kötvényekből vagy
adósságlevelekből — beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy
adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és jutalmakat — származó jövedelmek;
a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó büntető kamatok nem tekintendők
kamatkifizetésnek;
(b)	az (a) pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy
visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat;
(c)	a kamatkifizetésekből közvetlenül vagy egy, az e Megállapodás 5. cikk (2)
bekezdésében említett jogalanyon keresztül közvetetten kapott jövedelmek,
amelyeket a következők osztanak ki:
(i)	egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV;
vagy
(ii)	az (i) pontban meghatározottal egyenértékű, Kajmán-szigeteken honos
kollektív befektetési vállalkozás;
(iii)	e Megállapodás 5. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult jogalanyok;
111
(iv) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya
alá tartozó területen és a Kajmán-szigetek területén kívül illetékességgel bíró
kollektív befektetési vállalkozások.
(d)	a következő vállalkozások és jogalanyok részvényeinek vagy üzletrészeinek
értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor szerzett jövedelmek,
amennyiben ezek közvetlenül vagy közvetve más kollektív befektetési
vállalkozásokon vagy a következőkben említett jogalanyokon keresztül az a) pontban
említett követelések formájában meglévő eszközeik több mint 40%-át befektetik:
(i)	egy, a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV; vagy
(ii)	az (i) pontban meghatározottal egyenértékű, a Kajmán-szigeteken honos
kollektív befektetési vállalkozás;
(iii)	e Megállapodás 5. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult jogalanyok;
(iv)	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya
alá tartozó területen és a Kajmán-szigetek területén kívül illetékességgel bíró
kollektív befektetési vállalkozások.
A szerződő felek azonban választhatják azt, hogy e cikk (1) bekezdés (d) pontjában
szereplő jövedelmet csak olyan mértékig tekintik kamatnak, amíg az ilyen jövedelem
megfelel az e cikk (1) bekezdés (a) és (b) pontja szerinti kamatkifizetésekből
közvetlenül vagy közvetetten eredő nyereségeknek.
(2)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés (c) és (d) pontja tekintetében nem
rendelkezik a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a
jövedelem teljes összegét kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(3)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés (d) pontja tekintetében nem rendelkezik
információval a követelésbe, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti
részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos
arányt 40% felettinek kell tekinteni. Amennyiben a kifizető nem tudja meghatározni a
112
haszonhúzó által szerzett jövedelem összegét, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az
megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy
visszaváltásából eredő jövedelemnek.
(4)	Amennyiben az e cikk (1) bekezdésben meghatározott kamatot egy, az e Megállapodás 5.
cikkének (2) bekezdésében említett jogalany számlájára fizetik ki vagy írják jóvá, és ez a
jogalany az e Megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése alapján nem jogosult választásra,
akkor az ilyen kamatot az ilyen jogalany általi kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(5)	E cikk (1) bekezdésének (b) és (d) pontja tekintetében a szerződő felek választhatják azt,
hogy a területükön lévő kifizetőktől megkövetelik, hogy a kamatot egy legfeljebb egy éves
időszakon keresztül éves szinten állapítsák meg, és ezt az éves szinten megállapított
kamatot kamatkifizetésként kezeljék akkor is, ha ezen időszakban nem történik
értékesítés, visszaváltás vagy visszatérítés.
(6)	E cikk (1) bekezdésének (c) és (d) pontjától eltérve a szerződő felek választhatják azt,
hogy a kamatkifizetés fogalmából kizárnak bármely, e rendelkezésekben említett, saját
területükön alapított vállalkozásoktól vagy jogalanyoktól eredő jövedelmet, amennyiben az
ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének (a) pontjában említett követelésekbe való
befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át. Hasonlóképpen, e cikk (4)
bekezdésétől eltérve, a szerződő felek választhatják azt, hogy az e cikk (1) bekezdésében
említett kamatkifizetés fogalmából kizárják az e Megállapodás 5. cikke (2) bekezdésében
említett, területükön alapított olyan jogalanyok számlájára kifizetett vagy arra jóváírt
kamatot, amelyek nem jogosultak a 5. cikk (3) bekezdése alapján való választásra,
amennyiben az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének (a) pontjában említett
követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át.
Az egyik szerződő fél által gyakorolt ilyen választás a másik szerződő félre is kötelező
érvényű.
(7)	Az e cikk (1) bekezdés (d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett százalékos
arány 2011. január 1-jétől 25%.
113
(8) Az e cikk (1) bekezdésének (d) pontjában, valamint (6) bekezdésében említett százalékos
arányt az érintett vállalkozások vagy jogalanyok alapszabályában vagy létesítő okiratában
meghatározott befektetési politikájára, vagy ezek hiányában az érintett vállalkozások vagy
jogalanyok eszközeinek tényleges összetételére való hivatkozással kell meghatározni.
7.	cikk
A hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokra vonatkozó átmeneti
rendelkezések
(1)	Az Irányelv 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott átmeneti Időszak alatt, de legkésőbb
2010. december 31-ig nem tekinthetők a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti
követelésnek az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt
megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1. előtt kerültek
kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját a 80/390/EGK tanácsi
Irányelv szerint az Illetékes hatóságok vagy harmadik országok felelős hatóságai ezen
Időpont előtt jóváhagyták, feltéve, hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem
bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat.
Amennyiben azonban az átmeneti Időszak 2010. december 31. után Is folytatódik, e cikk
rendelkezéseit csak az olyan hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok
tekintetében kell tovább alkalmazni:
-	amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és
-	amelyeknél a kifizető a forrásadót alkalmazó tagállamban honos, és e kifizető egy
másik tagállamban Illetőséggel bíró haszonhúzó részére fizet kamatot vagy
közvetlenül annak javára kamatkifizetést ír jóvá.
Amennyiben egy kormány vagy egy, az e Megállapodás mellékletében meghatározottak
szerint hatóságként eljáró vagy egy nemzetközi szerződés által elismert kapcsolódó
jogalany által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból
2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az Ilyen
értékpapír kibocsátásának teljes egészét — amely az eredeti kibocsátásból és bármely
további kibocsátásból áll — az e Megállapodás 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti
követelésnek kell tekinteni.
114
Amennyiben a második albekezdés által nem szabályozott bármely más kibocsátó által
kibocsátott, fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002.
március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen további
kibocsátást a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.
(2)	E cikk nem akadályozza a szerződő feleket abban, hogy az (1) bekezdésben említett
hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból származó bevételeket nemzeti
joguknak megfelelően adóztassák.
8.	cikk
Kölcsönös egyeztetési eljárás
Amennyiben a felek között nehézségek vagy kétségek merülnek fel e Megállapodás
végrehajtását vagy értelmezését illetően, a szerződő felek törekednek arra, hogy az ügyet
kölcsönös egyeztetéssel oldják meg.
9.	cikk
Titoktartás
(1)	Bármely szerződő fél illetékes hatósága által megküldött vagy részére szolgáltatott minden
információt titokban kell tartani.
(2)	Valamely szerződő fél illetékes hatósága részére szolgáltatott információ — a másik
szerződő fél előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül — kizárólag a közvetlen adózás
céljából használható fel.
(3)	A szolgáltatott információ kizárólag a közvetlen adózás szempontjából érintett személyek
vagy hatóságok számára tehető hozzáférhetővé, valamint kizárólag e személyek vagy
hatóságok által és kizárólag ilyen célokra, illetve felügyeleti célokra — ideértve bármely
fellebbezés kérdésében való döntést — használható fel. E célok érdekében az információ
hozzáférhetővé tehető nyilvános bírósági eljárás vagy egyéb igazságszolgáltatási eljárás
során.
(4)	Amennyiben valamely szerződő fél illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik
szerződő fél illetékes hatóságától kapott információ hasznos lehet egy másik tagállam
illetékes hatósága számára, úgy az illető szerződő fél illetékes hatósága az információt
115
szolgáltató szerződő fél illetékes hatóságának beleegyezésével továbbíthatja az
információt e másik tagállam illetékes hatóságának.
10.	cikk
Hatálybalépés
A Megállapodás azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen a Kormányok
megküldték egymásnak az arra vonatkozó írásos értesítést, hogy az előírt alkotmányos
követelményeknek megfeleltek, és az egyezmény rendelkezései azon a napon lépnek hatályba,
amelytől kezdődően az Irányelv 17. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően az Irányelvet
alkalmazni kell.
11.	cikk
Megszűnés
(1)	E Megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg valamely szerződő fél a
Megállapodást fel nem mondja.
(2)	E Megállapodást bármely szerződő fél felmondhatja a másik félhez címzett, írásbeli
felmondó nyilatkozat útján; a felmondó nyilatkozatnak meg kell határoznia a felmondáshoz
vezető körülményeket. Ilyen esetben e Megállapodás hatálya a felmondó nyilatkozat
kézbesítésétől számított 12 hónap múlva szűnik meg.
12.	cikk
Az alkalmazás és az alkalmazás felfüggesztése
(1)	E Megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy az Európai Unió minden egyes tagállama,
az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino,
valamint az Európai Közösség tagállamainak vonatkozó függő és társult területei külön-
külön olyan intézkedések fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban vannak
az Irányelvben vagy az e Megállapodásban foglaltakkal, illetve megegyeznek azokkal,
valamint a végrehajtásra azonos időpontot írnak elő.
(2)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e Megállapodás 8. cikkében előírt
kölcsönös egyeztetési eljárásra is figyelemmel, azonnali hatállyal felfüggesztheti e
Megállapodás vagy annak bármely részének alkalmazását, amennyiben az Irányelvet az
európai közösségi joggal összhangban átmenetileg vagy állandó jelleggel a továbbiakban
nem kell alkalmazni, illetve ha valamely tagállam felfüggeszti végrehajtási jogszabályainak
116
alkalmazását. A Megállapodás újra alkalmazandó, amint a felfüggesztéshez vezető
körülmények megszűnnek.
(3)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e Megállapodás 8. cikkében kölcsönös
egyeztetési eljárásra is figyelemmel, felfüggesztheti e Megállapodás alkalmazását,
amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott valamely harmadik ország vagy terület az
ebben a bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását időközben megszűnteti. Az
alkalmazás felfüggesztésére csak az értesítést követő két hónapot követően kerülhet sor.
A Megállapodás újra alkalmazandó, amint a kérdéses harmadik ország vagy terület az
intézkedések alkalmazását újra megkezdi.
13.	cikk
Illetékes hatóságok
E Megállapodás alkalmazásában az „illetékes hatóság”, amennyiben a Magyar Köztársaságra
alkalmazzák, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, a Kajmán-szigetek esetében pedig „the
Financial Secretary”-t jelenti.
14.	cikk
Átültetés a nemzeti jogba
2005. január 1-je előtt a szerződő felek elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az egyezménynek való megfeleléshez szükségesek.
Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Megállapodást aláírták.
Készült magyar és angol nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
a Magyar Köztársaság Kormánya részéről a Kajmán-szigetek kormánya részéről
/Melléklet: A kapcsolódó szervezetek jegyzéke/
117
MELLÉKLET
A KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETEK JEGYZÉKE
A 7. cikk alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők „hatóságként eljáró, vagy
nemzetközi szerződés által elismert szerepű kapcsolódó szervezetnek”
Az Európai Unión belüli szervezetek:
Belgium
Vlaams Gewest (Flamand Régió)
Région wallonne (Vallon Régió)
Région bruxelloise/Brussels Gewest (Brüsszel Régió)
Communauté fran?aise (Francia Közösség)
Vlaamse Gemeenschap (Flamand Közösség)
Deutschsprachige Gemeinschaft (Német Ajkú Közösség)
Spanyolország
Xunta de Galicia (Galícia regionális kormánya)
Junta de Andalucía (Andalúzia regionális kormánya)
Junta de Extremadura (Extremadura regionális kormánya)
Junta de Castilla- La Mancha (Castilla- La Mancha regionális kormánya)
Junta de Castilla- León (Castilla- León regionális kormánya)
Gobierno Foral de Navarra (Navarra regionális kormánya)
Govern de les Illes Balears (a Baleár-szigetek kormánya)
Generalitat de Catalunya (Katalónia autonóm kormánya)
Generalitat de Valencia (Valencia autonóm kormánya)
Diputación General de Aragón (Aragónia regionális tanácsa)
Gobierno de las Islas Canarias (a Kanári-szigetek kormánya)
Gobierno de Murcia (Murcia kormánya)
Gobierno de Madrid (Madrid kormánya)
Gobierno de la Comunidad Autónoma del País Vasco/Euzkadi (az autonóm baszkföldi
közösség kormánya)
Diputación General de Guipúzcoa (Guipúzcoa regionális tanácsa)
Diputación Foral de Vizcaya/Bizkaia (Vizcaya/Bizkaia regionális tanácsa)
Diputación General de Alava (Alava regionális tanácsa)
Ayuntamiento de Madrid (Madrid városi tanácsa)
118
Ayuntamiento de Barcelona (Barcelona városi tanácsa)
Cabildo Insular de Gran Canaria (a Kanári-szigetek sziget tanácsa)
Cabildo Insular de Tenerife (Tenerife szigetének tanácsa)
Instituto de Crédito Oficial (Állami Hitelintézet)
Instituto Catalán de Finanzas (Katalónia Pénzügyi Intézete)
Instituto Valenciano de Finanzas (Valencia Pénzügyi Intézete)
Görögország
OpYavia^óg TnAeniKOivwviwv EAAáöog (Nemzeti Távközlési Szervezet)
OpYavia^óg Iiönpoöpó^wv EAAáöog (Nemzeti Vasútszervezet)
An^óaia Enixeípnan HA£KTpia^oú (Állami Villamosenergia-vállalat)
Franciaország
La Caisse d'amortissement de la dette sociale (CADES) (Társadalmi Adósságtörlesztési
Pénztár)
L'Agence fran?aise de développement (AFD) (Francia Fejlesztési Ügynökség)
Réseau Ferré de France (RFF) (Francia Vasúthálózat)
Caisse Nationale des Autoroutes (CNA) (Nemzeti Autópálya Pénztár)
Assistance publique Höpitaux de Paris (APHP) (Párizsi Kórházak Köztámogatása)
Charbonnages de France (CDF) (Franciaországi Széntanács)
Entreprise miniére et chimique (EMC) (Bányászati és Vegyészeti Vállalat)
Olaszország
Régiók
Megyék
Járások
Cassa Depositi e Prestiti (Betéti- és Kölcsönpénztár)
Lettország
PasvaldJbas (helyi önkormányzatok)
Lengyelország
gminy (falvak)
powiaty (kerületek)
województwa (megyék)
zwi^zki gmin (falvak társulásai)
powiatów (kerületek társulásai)
województw (megyék társulásai)
miasto stoleczne Warszawa (Varsó főváros)
119
Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és
Modernizációs Ügynökség)
Agencja Nieruchomosci Rolnych (Mezőgazdasági Tulajdon Ügynökség)
Portugália
Regiáo Autónoma da Madeira (Madeira autonóm régiója)
Regiáo Autónoma dos A?ores (A?ores autonóm régiója)
Törvényhatóságok
Szlovákia
mestá a obce (törvényhatóságok)
Zeleznice Slovenskej republiky (Szlovák Vasúttársaság)
Státny fond cestného hospodárstva (Állami Útkezelő Alap)
Slovenské elektrárne (Szlovák Erőművek)
Vodohospodárska vystavba (Vízgazdasági Építő Társaság)
Nemzetközi szervezetek:
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK
Ázsiai Fejlesztési Bank
Afrikai Fejlesztési Bank
Világbank / IBRD / IMF
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Amerika-közi Fejlesztési Bank
Európa Tanácsi Szociális Fejlesztési Alap
EURATOM
Európai Közösség
Corporación Andina de Fomento (CAF) (Andoki Fejlesztési Társaság)
Eurofirma
Európai Szén- és Acélközösség
Északi Beruházási Bank
Karibi Fejlesztési Bank
A 7.cikk rendelkezései nem sértik a Szerződő Feleknek a fent említett nemzetközi szervezetek
tekintetében esetlegesen fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásait.
120
Harmadik országok szervezetei:
Szervezetek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:
1)	A nemzeti kritériumok szerint a szervezet egyértelműen közjogi szervnek minősül.
2)	Az Ilyen közjogi szerv olyan nem piaci szereplő, amely elsősorban nem piaci javak és
szolgáltatások biztosítása mellett a közjó érdekében kezeli és finanszírozza a tevékenységek
egy olyan csoportját, amelyet ténylegesen az államháztartás ellenőriz.
3)	Az Ilyen közjogi szervezet nagy és rendszeres állampapír-kibocsátó.
4)	Az érintett állam garantálni tudja, hogy az Ilyen közjogi szervezet bruttósítási záradék
esetén nem fog lejárat előtti visszaváltást eszközölni.
IX.. számú melléklet a 2005. évi ...........számú törvényhez
MEGÁLLAPODÁS LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN
A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZTATÁSÁRÓL
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS MONTSERRAT KÖZÖTT
A.	A Magyar Köztársaság levele
Tisztelt Uram!
Ezennel hivatkozom „A megtakarításokból származó jövedelem adóztatására vonatkozó
Megállapodásra az Egyesült Királyság tengeren túli területe Montserrat és a Magyar
Köztársaság között”, melyet az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa Magas Szintű
Munkacsoportja (megtakarítások adóztatása) 2004. június 22-én fogadott el.
Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a fent említett szövegre való tekintettel
-	javasoljam Önnek ennek a levélnek az 1. számú mellékletébe foglalt „Megállapodás a
megtakarítások jövedelmének adóztatásáról” alkalmazását;
-	javasoljam, hogy az említett Megállapodás a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK (2003. június 3.) tanácsi Irányelv
alkalmazásának napján lépjen hatályba, amely Időpont az Irányelv 17. cikk (2)
bekezdésében lefektetett feltételektől, és annak egymás Irányába történő jelzésétől függ,
hogy e Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső alkotmányos eljárások
befejeződtek;
121
-	javasoljam kölcsönös kötelezettségvállalásunkat arra nézve, hogy a lehető legrövidebb
időn belül lefolytatjuk az említett belső alkotmányos eljárásokat és a hivatalos
csatornákon keresztül értesítjük egymást ezen eljárások befejezéséről.
Tisztelettel javaslom, hogy amennyiben a fent elmondottak az Ön Kormánya számára
elfogadhatóak, ez a levél, 1. számú melléklete és az Ön visszaigazolása együttesen képezzék
kölcsönös elfogadásunkat és minősüljenek Megállapodásnak a Magyar Köztársaság és
Montserrat között.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.
A Magyar Köztársaság kormánya nevében
Kelt Budapesten, 2004. október 1-jén magyar és angol nyelven, három példányban.
B.	Montserrat kormányának levele
Tisztelt Uram!
Ezennel tisztelettel visszaigazolom a 2004. október 1. napon kelt levelét, amely az alábbiakat
tartalmazza:
„Tisztelt Uram!
Ezennel hivatkozom „A megtakarításokból származó jövedelem adóztatására vonatkozó
Megállapodásra az Egyesült Királyság tengeren túli területe Montserrat és a Magyar
Köztársaság között”, melyet az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa Magas Szintű
Munkacsoportja (megtakarítások adóztatása) 2004. június 22-én fogadott el.
Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a fent említett szövegre való tekintettel
-	javasoljam Önnek ennek a levélnek az 1. számú mellékletébe foglalt „Megállapodás a
megtakarítások jövedelmének adóztatásáról” alkalmazását;
-	javasoljam, hogy az említett Megállapodás a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK (2003. június 3.) tanácsi irányelv
122
alkalmazásának napján lépjen hatályba, amely időpont az Irányelv 17. cikk (2)
bekezdésében lefektetett feltételektől, és annak egymás irányába történő jelzésétől függ,
hogy e Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső alkotmányos eljárások
befejeződtek;
-	javasoljam kölcsönös kötelezettségvállalásunkat arra nézve, hogy a lehető legrövidebb
időn belül lefolytatjuk az említett belső alkotmányos eljárásokat és a hivatalos
csatornákon keresztül értesítjük egymást ezen eljárások befejezéséről.
Tisztelettel javaslom, hogy amennyiben a fent elmondottak az Ön Kormánya számára
elfogadható, ez a levél, 1. számú melléklete és az Ön visszaigazolása együttesen képezzék
kölcsönös elfogadásunkat és minősüljenek Megállapodásnak a Magyar Köztársaság és
Montserrat között.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.”
Megerősíthetem, hogy Montserrat kormánya egyetért a 2004. október 1-jén kelt levelének
tartalmával.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.
Montserrat kormánya nevében
Kelt, 2005. április 5., magyar és angol nyelven, három példányban.
C.	A Megállapodás szövege	1. melléklet
A MEGTAKARÍTÁSOK ADÓZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG TENGERENTÚLI TERÜLETE
MONTSERRAT ÉS KÖZÖTT
MIVEL:
1.	Az Európai Unió Tanácsának („a Tanács”) a kamat formájában megjelenő megtakarítások
adóztatásáról szóló, 2003/48/EGK irányelve („Irányelv”) 17. cikke előírja, hogy 2004.
január 1-je előtt a tagállamoknak el kell fogadni és közzé kell tenni az ezen Irányelvnek
123
való megfeleléshez szükséges, 2005. január 1-jétől alkalmazandó törvényeket,
rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, feltéve, hogy
„(i) a Tanács egyhangú határozatát követően a Svájci Államközösség, a Liechtensteini
Hercegség, a San Marinoi Köztársaság, a Monacói Hercegség és az Andorrai
Hercegség ugyanezen időponttól kezdve, az Európai Közösséggel létrejött
megállapodásoknak megfelelően az ezen Irányelvben szereplő intézkedésekkel
egyenértékű intézkedéseket alkalmaz;
(ii)	minden megállapodás vagy más olyan rendelkezés hatályban van, amely biztosítja,
hogy minden érintett függő vagy társult terület ugyanezen időponttól kezdve az ezen
Irányelv II. fejezetében előírtakkal megegyező módon automatikus információcserét
alkalmaz (vagy a 10. cikkben meghatározott átmeneti időszak alatt a 11. és 12.
cikkben foglaltakkal megegyező módon forrásadót alkalmaz)”.
2.	Montserrat EU-hoz fűződő viszonyát az Európai Közösséget létrehozó szerződés 4. része
határozza meg. E szerződés értelmében Montserrat nem része az EU adóztatási
területének.
3.	Montserrat tudomásul veszi, hogy — bár az EU-tagállamok végső célja az egymás közötti,
kamatfizetésekre vonatkozó információcsere révén a kifizetett kamatok azon tagállamban
való effektív megadóztatása, amelyben a haszonhúzó adóügyi illetőséggel rendelkezik—
három tagállam, nevezetesen Ausztria, Belgium és Luxemburg egy átmeneti időszakban
nem köteles részt venni az információcserében, hanem e tagállamok az Irányelv hatálya
alá tartozó, megtakarításokból származó jövedelemre forrásadót alkalmaznak.
4.	Montserrat elfogadta, hogy az Irányelv II. fejezetében előírtakkal azonos módon
automatikus információcserét alkalmaz.
5.	Montserrat rendelkezik a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó olyan
jogszabályokkal, amelyek hatályukat tekintve egyenértékűnek tekintendők az Irányelv 2.
és 6. cikkében említett EK-jogszabályokkal.
124
Montserrat és a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: „a szerződő fél” vagy „a szerződő felek”,
kivéve ha a szövegkörnyezet mást indokol) megállapodtak abban, hogy megkötik a következő
—	kizárólag a szerződő felek kötelezettségeit tartalmazó — Megállapodást, amely előírja a
szerződő felek közötti automatikus információcserét az egyik szerződő fél területén alapított
kifizető által a másik szerződő fél területén illetőséggel bíró személy számára történő
kamatkifizetések tekintetében.
E Megállapodás alkalmazásában az „illetékes hatóság” — amennyiben azt a szerződő felekre
alkalmazzák — a Magyar Köztársaság esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt,
Montserrat esetében pedig „the Inland Revenue Department”-et jelenti.
1.	cikk	A kifizető adatszolgáltatása
(1)	Az egyik szerződő félben honos kifizető által az e Megállapodás 5. cikke szerinti, a másik
szerződő félben illetőséggel bíró — az e Megállapodás 2. cikkében meghatározott —
haszonhúzók számára történő kamatkifizetések esetén, a kifizető adatot szolgáltat az
illetékes hatóság számára a következőkről:
(a)	a haszonhúzónak az e Megállapodás 3. cikkének megfelelően megállapított
személyazonossága és illetősége;
(b)	a kifizető neve és címe;
(c)	a haszonhúzó folyószámlaszáma vagy ennek hiányában a kamatot eredményező
követelés meghatározása;
(d)	az Irányelv 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott, kamatkifizetésre vonatkozó
információ. A kifizető által kötelezően szolgáltatott, kamatkifizetésre vonatkozó
információ minimális adattartalmát azonban bármely szerződő fél a kamat vagy a
jövedelem teljes összegére, valamint az értékesítésből, visszaváltásból vagy
visszatérítésből eredő jövedelem teljes összegére korlátozhatja.
A szerződő felek teljesítik e cikk (2) bekezdésében foglaltakat.
125
(4)	Az adóév végét követő hat hónapon belül	az egyik szerződő fél illetékes hatósága
automatikusan megküldi a másik szerződő fél illetékes hatóságának az e cikk (1)
bekezdésének (a)-(d) pontjában említett,	az adott év során teljesített összes
kamatkifizetésre vonatkozó információt.
2.	cikk	A haszonhúzó fogalmának meghatározása
(1)	Ezen Megállapodás alkalmazásában „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki
kamatkifizetésben részesül, vagy bármely természetes személy, akinek részére
kamatkifizetést írnak jóvá, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a kamatot nem az ő javára
fizették ki vagy írták jóvá. A természetes személy nem tekinthető haszonhúzónak,
amennyiben:
(a)	e Megállapodás 4. cikk (1) bekezdése értelmében kifizetőként jár el;
(b)	egy jogi személy, egy a nyeresége után a vállalkozások adózásának általános
szabályai alapján adózó jogalany, egy a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően
engedélyezett ÁÉKBV, vagy egy egyenértékű, Montserraton alapított kollektív
befektetési vállalkozás, vagy egy az e Megállapodás 4. cikkének (2) bekezdésében
említett jogalany nevében jár el, és az utóbbi esetében a kamatkifizetést végrehajtó
gazdasági szereplővel közli az említett jogalany nevét és címét, és, amely ezen
információt közli a honossága szerinti szerződő fél illetékes hatóságával;
(c)	más haszonhúzó természetes személy nevében jár el, és közli a kifizetővel e
haszonhúzó azonosítási adatait.
(2)	Amennyiben a kifizetőnek olyan információ van a birtokában, amely arra utal, hogy a
kamatkifizetésben részesülő természetes személy vagy akinek részére a kamatot
jóváírják esetleg nem a haszonhúzó, valamint amennyiben sem e cikk (1) bekezdésének
(a)	pontja, sem (1) bekezdésének (b) pontja nem alkalmazható, a kifizető köteles ésszerű
lépéseket tenni a haszonhúzó azonosítási adatainak megállapítására. Amennyiben a
kifizető nem tudja azonosítani a haszonhúzót, a kérdéses természetes személyt tekinti
haszonhúzónak.
126
3. cikk A haszonhúzó személyazonossága és illetősége
(1)	Saját területén minden fél elfogadja és biztosítja azon eljárások alkalmazását, amelyek
ahhoz szükségesek, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a haszonhúzóknak és
azok illetőségének e Megállapodás értelmében történő azonosítását. Az ilyen
eljárásoknak meg kell felelniük a (2) és (3) bekezdésben megállapított
minimumszabályoknak.
(2)	A kifizető a minimumszabályok alapján megállapítja a haszonhúzó
személyazonosságát; a minimumszabályok aszerint, hogy mikor jött létre az ügyleti
kapcsolat a kifizető és a kamat kedvezményezettje között, a következőképpen
alakulnak:
(a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a
kifizető a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből
áll, — a Magyar Köztársaság esetén különösen a kifizető honossága szerinti
országban hatályban lévő rendelkezések, valamint a pénzügyi rendszerek
pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i
91/308/EGK tanácsi irányelv, Montserrat esetén pedig az azzal egyenértékű
jogszabályok alapján — a rendelkezésére álló információ felhasználásával
állapítja meg;
(b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok alapján —
vagy ezen időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában —
végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizető megállapítja a haszonhúzó
személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből, valamint —
amennyiben ilyen van — az adóügyi illetősége szerinti tagállam által kiadott
adóazonosító számából áll. Ezen adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél
vagy hivatalos személyazonosító igazolvány alapján kell megállapítani.
Amennyiben a lakcím ezen útlevélben vagy ezen hivatalos személyazonosító
igazolványban nincs feltüntetve, azt a haszonhúzó által bemutatott bármilyen más,
a személyazonosságot igazoló okmány alapján kell megállapítani. Amennyiben az
adóazonosító szám nem szerepel a haszonhúzó által bemutatott útlevélben,
hivatalos személyazonosító igazolványban vagy személyazonosságot igazoló
bármilyen más okmányban — beleértve lehetőség szerint az adóügyi illetőségre
127
vonatkozó igazolást —, a személyazonossági adatokat a haszonhúzó útlevele
vagy hivatalos személyazonosító igazolványa alapján ki kell egészíteni annak
születési idejével és helyével.
(3)	A kifizető a haszonhúzó illetőségét a minimumszabályok alapján állapítja meg, amelyek
aszerint változnak, hogy mikor jön létre a szerződéses jogviszony a kifizető és a kamat
kedvezményezettje között. A következőkben megállapított feltételekre is figyelemmel a
haszonhúzót abban a tagállamban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol állandó
lakóhelye található:
(a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a
kifizető a haszonhúzó illetőségét, a Magyar Köztársaság esetén különösen az
illetősége szerinti államban hatályban lévő rendelkezések, valamint a 91/308/EGK
irányelv, Montserrat esetén pedig egyenértékű jogszabályok alapján
rendelkezésére álló információ felhasználásával állapítja meg;
(b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok - vagy ezen
időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában - végrehajtott ügyletekre
vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó illetőségét az útlevélben, a hivatalos
személyazonosító igazolványban vagy szükség esetén a haszonhúzó
személyazonosságát igazoló, általa bemutatott bármely más okmányban szereplő
lakcím alapján, a következő eljárás szerint állapítja meg: valamely tagállam által
kibocsátott útlevelet vagy személyazonosító igazolványt bemutató olyan
természetes személyekre vonatkozóan, akik kijelentik, hogy egy harmadik
országban bírnak illetőséggel, az illetőséget azon harmadik ország illetékes
hatósága által kibocsátott illetőségigazolás alapján kell megállapítani, amelyben a
természetes személy állítása szerint illetőséggel bír. Ilyen igazolás bemutatásának
hiányában azon tagállamot kell az illetőség szerinti országnak tekinteni, amely az
útlevelet vagy az egyéb hivatalos személyazonosító okmányt kiállította.
4.	cikk A kifizető fogalmának meghatározása
(1)	E Megállapodás alkalmazásában „kifizető”: azon gazdasági szereplő, amely közvetlenül a
haszonhúzó javára kamatot fizet vagy ír jóvá függetlenül attól, hogy a gazdasági szereplő
128
a kamatot eredményező követelés kötelezettje, vagy a gazdasági szereplő a kötelezett,
illetve a haszonhúzó által kamat fizetésével vagy kamat jóváírásával megbízott.
(2)	Minden olyan a szerződő fél területén honos jogalanyt, amelynek kamatot fizetnek ki, vagy
kamatot írnak jóvá a haszonhúzó javára, az ilyen kifizetéskor, illetve jóváíráskor szintén
kifizetőnek kell tekinteni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő az
e jogalany által bemutatott hivatalos okirat alapján alappal feltételezi, hogy:
(a)	e jogalany egy jogi személy, az e cikk (5) bekezdésben említett jogi személyek
kivételével; vagy
(b)	annak nyereségei a vállalkozások adózásának általános szabályai alapján adóznak;
vagy
(c)	az egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően elismert ÁÉKBV, vagy egy
azzal egyenértékű, Montserraton honos kollektív befektetési vállalkozás.
Az ilyen, másik szerződő fél területén honos és e bekezdés alapján kifizetőnek minősülő
jogalanynak kamatot fizető vagy annak kamatot jóváíró gazdasági szereplő, közli a
jogalany nevét és címét, valamint a jogalanynak kifizetett vagy részére jóváírt kamat teljes
összegét a honossága szerinti szerződő fél illetékes hatóságával, amely ezen információt
továbbítja azon szerződő fél illetékes hatóságához, amelynek területén a jogalany honos.
(3)	Az e cikk (2) bekezdésében említett jogalany azonban választhatja, hogy e Megállapodás
alkalmazásában ÁÉKBV-ként vagy a (2) bekezdés (c) pontjában említett egyenértékű
vállalkozásként kezeljék. E választási lehetőség gyakorlásához olyan igazolás
szükséges, amelyet a jogalany honossága szerinti szerződő fél állít ki, és amelyet e
jogalany mutat be a gazdasági szereplőnek. A szerződő fél a területén honos
jogalanyokra vonatkozóan megállapítja e választási lehetőség szabályait.
(4)	Amennyiben a gazdasági szereplő és e cikk (2) bekezdésében említett jogalany
ugyanazon szerződő fél területén honos, e szerződő fél megteszi a szükséges
intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogalany megfeleljen az e Megállapodás
rendelkezéseinek, amikor kifizetőként jár el.
(5)	Az e cikk (2) bekezdés (a) pontja alól mentesülő jogi személyek a következők:
129
(a)	Finnországban: avoin yhtiö (Ay) és kommandiittiyhtiö (Ky) / öppet bolag és
kommanditbolag;
(b)	Svédországban: handelsbolag (HB) és kommanditbolag (KB).
5.	cikk A kamatkifizetés fogalmának meghatározása
(1)	E Megállapodás alkalmazásában „kamatkifizetés”:
(a)	valamennyi, követeléshez kapcsolódó, kifizetett vagy számlára jóváírt kamat,
függetlenül attól, hogy jelzáloggal biztosított-e, vagy jogot ad-e a kötelezett
nyereségében való részesedésre, különösen az állampapírokból, kötvényekből
vagy adósságlevelekből — beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez
vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és jutalmakat — származó
jövedelmek; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó büntető kamatok nem
tekintendők kamatkifizetésnek;
(b)	az (a) pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy
visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat;
(c)	a kamatkifizetésekből közvetlenül vagy egy, az e Megállapodás 4. cikk (2)
bekezdésében említett jogalanyon keresztül közvetetten kapott jövedelmek,
amelyeket a következők osztanak ki:
(I)	egy, a 85/611/EGK tanácsi Irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV;
vagy
(II)	az (I) pontban meghatározottal egyenértékű, Montserraton honos kollektív
befektetési vállalkozás;
(III)	e Megállapodás 4. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult jogalanyok;
(Iv) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya
alá tartozó területen és Montserrat területén kívül Illetékességgel bíró kollektív
befektetési vállalkozások.
130
(d)	a következő vállalkozások és jogalanyok részvényeinek vagy üzletrészeinek
értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor szerzett jövedelmek,
amennyiben ezek közvetlenül vagy közvetve más kollektív befektetési vállalkozásokon
vagy a következőkben említett jogalanyokon keresztül az a) pontban említett követelések
formájában meglévő eszközeik több mint 40%-át befektetik:
(i)	egy, a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV; vagy
(ii)	az i. pontban meghatározottal egyenértékű, Montserraton honos kollektív
befektetési vállalkozás;
(iii)	e Megállapodás 4. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult jogalanyok;
(iv)	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya
alá tartozó területen és Montserrat területén kívül illetékességgel bíró kollektív
befektetési vállalkozások.
A szerződő felek azonban választhatják azt, hogy e cikk (1) bekezdés (d) pontjában
szereplő jövedelmet csak olyan mértékig tekintik kamatnak, amíg az ilyen jövedelem
megfelel az e cikk (1) bekezdés (a) és (b) pontja szerinti kamatkifizetésekből
közvetlenül vagy közvetetten eredő nyereségeknek.
(2)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés (c) és (d) pontja tekintetében nem
rendelkezik a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a
jövedelem teljes összegét kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(3)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés (d) pontja tekintetében nem rendelkezik
információval a követelésbe, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti
részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos
arányt 40% felettinek kell tekinteni. Amennyiben a kifizető nem tudja meghatározni a
haszonhúzó által szerzett jövedelem összegét, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az
megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy
visszaváltásából eredő jövedelemnek.
131
(4)	Amennyiben az e cikk (1) bekezdésben meghatározott kamatot egy, az e Megállapodás 4.
cikkének (2) bekezdésében említett jogalany számlájára fizetik ki vagy írják jóvá, és ez a
jogalany az e Megállapodás 4. cikkének (3) bekezdése alapján nem jogosult választásra,
akkor az ilyen kamatot az ilyen jogalany általi kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(5)	E cikk (1) bekezdésének (b) és (d) pontja tekintetében a szerződő felek választhatják azt,
hogy a területükön lévő kifizetőktől megkövetelik, hogy a kamatot egy legfeljebb egy éves
időszakon keresztül éves szinten állapítsák meg, és ezt az éves szinten megállapított
kamatot kamatkifizetésként kezeljék akkor is, ha ezen időszakban nem történik
értékesítés, visszaváltás vagy visszatérítés.
(6)	E cikk (1) bekezdésének (c) és (d) pontjától eltérve a szerződő felek választhatják azt,
hogy a kamatkifizetés fogalmából kizárnak bármely, e rendelkezésekben említett, saját
területükön alapított vállalkozásoktól vagy jogalanyoktól eredő jövedelmet, amennyiben az
ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének (a) pontjában említett követelésekbe való
befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át. Hasonlóképpen, e cikk (4)
bekezdésétől eltérve, a szerződő felek választhatják azt, hogy az e cikk (1) bekezdésében
említett kamatkifizetés fogalmából kizárják az e Megállapodás 4. cikke (2) bekezdésében
említett, területükön alapított olyan jogalanyok számlájára kifizetett vagy arra jóváírt
kamatot, amelyek nem jogosultak a 4. cikk (3) bekezdése alapján való választásra,
amennyiben az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének (a) pontjában említett
követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át.
Az egyik szerződő fél által gyakorolt ilyen választás a másik szerződő félre is kötelező
érvényű.
(7)	Az e cikk (1) bekezdés (d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett százalékos
arány 2011. január 1-jétől 25%.
(8)	Az e cikk (1) bekezdésének (d) pontjában, valamint (6) bekezdésében említett százalékos
arányt az érintett vállalkozások vagy jogalanyok alapszabályában vagy létesítő okiratában
meghatározott befektetési politikájára, vagy ezek hiányában az érintett vállalkozások vagy
jogalanyok eszközeinek tényleges összetételére való hivatkozással kell meghatározni.
132
6.	cikk	A hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokra vonatkozó
átmeneti rendelkezések
(1)	Az e Megállapodás 10. cikkében említett átmeneti időszak alatt, de legkésőbb 2010.
december 31-ig nem tekinthetők a 5. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerinti
követelésnek az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt
megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1. előtt kerültek
kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját a 80/390/EGK tanácsi
irányelv szerint az illetékes hatóságok vagy harmadik országok felelős hatóságai ezen
időpont előtt jóváhagyták, feltéve, hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem
bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat.
Amennyiben egy kormány vagy egy, az e Megállapodás mellékletében meghatározottak
szerint hatóságként eljáró vagy egy nemzetközi szerződés által elismert kapcsolódó
jogalany által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból
2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen
értékpapír kibocsátásának teljes egészét — amely az eredeti kibocsátásból és bármely
további kibocsátásból áll — az e Megállapodás 5. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerinti
követelésnek kell tekinteni.
Amennyiben a második albekezdés által nem szabályozott bármely más kibocsátó által
kibocsátott, fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002.
március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen további
kibocsátást a 5. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.
(2)	E cikk nem akadályozza a szerződő feleket abban, hogy az (1) bekezdésben említett
hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból származó bevételeket nemzeti
joguknak megfelelően adóztassák.
7.	cikk Kölcsönös egyeztetési eljárás
Amennyiben a felek között nehézségek vagy kétségek merülnek fel e Megállapodás
végrehajtását vagy értelmezését illetően, a szerződő felek törekednek arra, hogy az ügyet
kölcsönös egyeztetéssel oldják meg.
133
8. cikk Titoktartás
(1)	Bármely szerződő fél illetékes hatósága által megküldött vagy részére szolgáltatott
minden információt titokban kell tartani.
(2)	Valamely szerződő fél illetékes hatósága részére szolgáltatott információ — a másik
szerződő fél előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül — kizárólag a közvetlen adózás
céljából használható fel.
(3)	A szolgáltatott információ kizárólag a közvetlen adózás szempontjából érintett személyek
vagy hatóságok számára tehető hozzáférhetővé, valamint kizárólag e személyek vagy
hatóságok által és kizárólag ilyen célokra, illetve felügyeleti célokra — ideértve bármely
fellebbezés kérdésében való döntést — használható fel. E célok érdekében az
információ hozzáférhetővé tehető nyilvános bírósági eljárás vagy egyéb
igazságszolgáltatási eljárás során.
(4)	Amennyiben valamely szerződő fél illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik
szerződő fél illetékes hatóságától kapott információ hasznos lehet egy másik tagállam
illetékes hatósága számára, úgy az illető szerződő fél illetékes hatósága az információt
szolgáltató szerződő fél illetékes hatóságának beleegyezésével továbbíthatja az
információt e másik tagállam illetékes hatóságának.
9.	cikk Hatálybalépés
A Megállapodás azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen a
Kormányok megküldték egymásnak az arra vonatkozó írásos értesítést, hogy az előírt
alkotmányos követelményeknek megfeleltek, és az egyezmény rendelkezései azon a
napon lépnek hatályba, amelytől kezdődően az Irányelv 17. cikke (2) és (3)
bekezdésének megfelelően az Irányelvet alkalmazni kell.
10.	cikk Megszűnés
(1)	E Megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg valamely szerződő fél a Megállapodást
fel nem mondja.
(2)	E Megállapodást bármely szerződő fél felmondhatja a másik félhez címzett, írásbeli
felmondó nyilatkozat útján; a felmondó nyilatkozatnak meg kell határoznia a felmondáshoz
134
vezető körülményeket. Ilyen esetben e Megállapodás hatálya a felmondó nyilatkozat
kézbesítésétől számított 12 hónap múlva szűnik meg.
11 cikk Az alkalmazás és az alkalmazás felfüggesztése
(1)	E Megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy az Európai Unió minden egyes tagállama,
az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino,
valamint az Európai Közösség tagállamainak vonatkozó függő és társult területei külön-
külön olyan Intézkedések fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban vannak
az Irányelvben vagy az e Megállapodásban foglaltakkal, Illetve megegyeznek azokkal,
valamint a végrehajtásra azonos időpontot írnak elő.
(2)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e Megállapodás 7 cikkében előírt
kölcsönös egyeztetési eljárásra is figyelemmel, azonnali hatállyal felfüggesztheti e
Megállapodás vagy annak bármely részének alkalmazását, amennyiben az Irányelvet az
európai közösségi joggal összhangban átmenetileg vagy állandó jelleggel a továbbiakban
nem kell alkalmazni, Illetve ha valamely tagállam felfüggeszti végrehajtási jogszabályainak
alkalmazását. A Megállapodás újra alkalmazandó, amint a felfüggesztéshez vezető
körülmények megszűnnek.
(3 Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e Megállapodás 7 cikkében kölcsönös
egyeztetési eljárásra Is figyelemmel, felfüggesztheti e Megállapodás alkalmazását,
amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott valamely harmadik ország vagy terület az
ebben a bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását időközben megszűnteti. Az
alkalmazás felfüggesztésére csak az értesítést követő két hónapot követően kerülhet sor.
A Megállapodás újra alkalmazandó, amint a kérdéses harmadik ország vagy terület az
intézkedések alkalmazását újra megkezdi.
Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Megállapodást aláírták.
Készült magyar és angol nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
135
/Melléklet: A kapcsolódó szervezetek jegyzéke/
MELLÉKLET
A KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETEK JEGYZÉKE
E megállapodás 6. cikkének alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők
„hatóságként eljáró, vagy nemzetközi szerződés által elismeri szerepű kapcsolódó
szervezetnek”.
Az Európai Unión belüli szervezetek:
Belgium
Vlaams Gewest (Flamand Régió)
Région wallonne (Vallon Régió)
Région bruxelloise/Brussels Gewest (Brüsszel Régió)
Communauté fran?aise (Francia Közösség)
Vlaamse Gemeenschap (Flamand Közösség)
Deutschsprachige Gemeinschaft (Német Ajkú Közösség)
Spanyolország
Xunta de Galicia (Galícia regionális kormánya)
Junta de Andalucía (Andalúzia regionális kormánya)
Junta de Extremadura (Extremadura regionális kormánya)
Junta de Castilla- La Mancha (Castilla- La Mancha regionális kormánya)
Junta de Castilla- León (Castilla- León regionális kormánya)
Gobierno Foral de Navarra (Navarra regionális kormánya)
Govern de les Illes Balears (a Baleár-szigetek kormánya)
Generalitat de Catalunya (Katalónia autonóm kormánya)
Generalitat de Valencia (Valencia autonóm kormánya)
Diputación General de Aragón (Aragónia regionális tanácsa)
Gobierno de las Islas Canarias (a Kanári-szigetek kormánya)
Gobierno de Murcia (Murcia kormánya)
Gobierno de Madrid (Madrid kormánya)
Gobierno de la Comunidad Autónoma del País Vasco/Euzkadi (az autonóm baszkföldi
közösség kormánya)
136
Diputación General de Guipúzcoa (Guipúzcoa regionális tanácsa)
Diputación Foral de Vizcaya/Bizkaia (Vizcaya/Bizkaia regionális tanácsa)
Diputación General de Alava (Alava regionális tanácsa)
Ayuntamiento de Madrid (Madrid városi tanácsa)
Ayuntamiento de Barcelona (Barcelona városi tanácsa)
Cabildo Insular de Gran Canaria (a Kanári-szigetek sziget tanácsa)
Cabildo Insular de Tenerife (Tenerife szigetének tanácsa)
Instituto de Crédito Oficial (Állami Hitelintézet)
Instituto Catalán de Finanzas (Katalónia Pénzügyi Intézete)
Instituto Valenciano de Finanzas (Valencia Pénzügyi Intézete)
Görögország
OpYavia^óg TnAeniKOivwviwv EAAáöog (Nemzeti Távközlési Szervezet)
OpYavia^óg Iiönpoöpó^wv EAAáöog (Nemzeti Vasútszervezet)
An^óaia Enixeípnan HA£KTpia^oú (Állami Villamosenergia-vállalat)
Franciaország
La Caisse d'amortissement de la dette sociale (CADES) (Társadalmi Adósságtörlesztési
Pénztár)
L'Agence fran?aise de développement (AFD) (Francia Fejlesztési Ügynökség)
Réseau Ferré de France (RFF) (Francia Vasúthálózat)
Caisse Nationale des Autoroutes (CNA) (Nemzeti Autópálya Pénztár)
Assistance publique Höpitaux de Paris (APHP) (Párizsi Kórházak Köztámogatása)
Charbonnages de France (CDF) (Franciaországi Széntanács)
Entreprise miniére et chimique (EMC) (Bányászati és Vegyészeti Vállalat)
Olaszország
Régiók
Megyék
Járások
Cassa Depositi e Prestiti (Betéti- és Kölcsönpénztár)
Lettország
PasvaldJbas (helyi önkormányzatok)
Lengyelország
gminy (falvak)
powiaty (kerületek)
województwa (megyék)
zwi^zki gmin (falvak társulásai)
137
powiatów (kerületek társulásai)
województw (megyék társulásai)
miasto stoleczne Warszawa (Varsó főváros)
Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és
Modernizációs Ügynökség)
Agencja Nieruchomosci Rolnych (Mezőgazdasági Tulajdon Ügynökség)
Portugália
Regiáo Autónoma da Madeira (Madeira autonóm régiója)
Regiáo Autónoma dos A?ores (A?ores autonóm régiója)
Törvényhatóságok
Szlovákia
mestá a obce (törvényhatóságok)
Zeleznice Slovenskej republiky (Szlovák Vasúttársaság)
Státny fond cestného hospodárstva (Állami Útkezelő Alap)
Slovenské elektrárne (Szlovák Erőművek)
Vodohospodárska vystavba (Vízgazdasági Építő Társaság)
Nemzetközi szervezetek:
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK
Ázsiai Fejlesztési Bank
Afrikai Fejlesztési Bank
Világbank / IBRD / IMF
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Amerika-közi Fejlesztési Bank
Európa Tanácsi Szociális Fejlesztési Alap
EURATOM
Európai Közösség
Corporación Andina de Fomento (CAF) (Andoki Fejlesztési Társaság)
Eurofirma
Európai Szén- és Acélközösség
Északi Beruházási Bank
Karibi Fejlesztési Bank
A 6.cikk rendelkezései nem sértik a Szerződő Feleknek a fent említett nemzetközi szervezetek
tekintetében esetlegesen fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásait.
138
Harmadik országok szervezetei:
Szervezetek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:
1)	A nemzeti kritériumok szerint a szervezet egyértelműen közjogi szervnek minősül.
2)	Az ilyen közjogi szerv olyan nem piaci szereplő, amely elsősorban nem piaci javak és
szolgáltatások biztosítása mellett a közjó érdekében kezeli és finanszírozza a
tevékenységek egy olyan csoportját, amelyet ténylegesen az államháztartás ellenőriz.
3)	Az ilyen közjogi szervezet nagy és rendszeres állampapír-kibocsátó.
4)	Az érintett állam garantálni tudja, hogy az ilyen közjogi szervezet bruttósítási záradék
esetén nem fog lejárat előtti visszaváltást eszközölni.
X.	számú melléklet a 2005. évi ...........számú törvényhez
MEGÁLLAPODÁS LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN
A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZTATÁSÁRÓL
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A TURKS ÉS CAICOS SZIGETEK KÖZÖTT
A.	A Magyar Köztársaság levele
Tisztelt Uram!
Ezennel hivatkozom „A megtakarításokból származó jövedelem adóztatására vonatkozó
Megállapodásra Turks és Caicos Szigetek és a Magyar Köztársaság között”, melyet az Európai
Unió Minisztereinek Tanácsa Magas Szintű Munkacsoportja (megtakarítások adóztatása) 2004.
június 22-én fogadott el.
Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a fent említett szövegre való tekintettel
-	javasoljam Önnek ennek a levélnek az 1. számú mellékletébe foglalt „Megállapodás a
megtakarítások jövedelmének adóztatásáról” alkalmazását;
139
-	javasoljam, hogy az említett Megállapodás a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK (2003. június 3.) tanácsi irányelv
alkalmazásának napján lépjen hatályba, amely időpont az Irányelv 17. cikk (2)
bekezdésében lefektetett feltételektől, és annak egymás irányába történő jelzésétől függ,
hogy e Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső alkotmányos eljárások
befejeződtek;
-	javasoljam kölcsönös kötelezettségvállalásunkat arra nézve, hogy a lehető legrövidebb
időn belül lefolytatjuk az említett belső alkotmányos eljárásokat és a hivatalos
csatornákon keresztül értesítjük egymást ezen eljárások befejezéséről.
Tisztelettel javaslom, hogy amennyiben a fent elmondottak az Ön Kormánya számára
elfogadhatóak, ez a levél, 1. számú melléklete és az Ön visszaigazolása együttesen képezzék
kölcsönös elfogadásunkat és minősüljenek Megállapodásnak a Magyar Köztársaság és a Turks
és Caicos Szigetek között.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.
A Magyar Köztársaság kormánya nevében
Kelt Budapesten, 2004. október 1-jén magyar és angol nyelven, három példányban.
B.	Turks és Caicos Szigetek levele
Tisztelt Uram!
Ezennel tisztelettel visszaigazolom a 2004. október 1. napon kelt levelét, amely az alábbiakat
tartalmazza:
„Tisztelt Uram!
Ezennel hivatkozom „A megtakarításokból származó jövedelem adóztatására vonatkozó
Megállapodásra Turks és Caicos Szigetek és a Magyar Köztársaság között”, melyet az Európai
140
Unió Minisztereinek Tanácsa Magas Szintű Munkacsoportja (megtakarítások adóztatása) 2004.
június 22-én fogadott el.
Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a fent említett szövegre való tekintettel
-	javasoljam Önnek ennek a levélnek az 1. számú mellékletébe foglalt „Megállapodás a
megtakarítások jövedelmének adóztatásáról” alkalmazását;
-	javasoljam, hogy az említett Megállapodás a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK (2003. június 3.) tanácsi irányelv
alkalmazásának napján lépjen hatályba, amely időpont az Irányelv 17. cikk (2)
bekezdésében lefektetett feltételektől, és annak egymás irányába történő jelzésétől függ,
hogy e Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső alkotmányos eljárások
befejeződtek;
-	javasoljam kölcsönös kötelezettségvállalásunkat arra nézve, hogy a lehető legrövidebb
időn belül lefolytatjuk az említett belső alkotmányos eljárásokat és a hivatalos
csatornákon keresztül értesítjük egymást ezen eljárások befejezéséről.
Tisztelettel javaslom, hogy amennyiben a fent elmondottak az Ön Kormánya számára
elfogadható, ez a levél, 1. számú melléklete és az Ön visszaigazolása együttesen képezzék
kölcsönös elfogadásunkat és minősüljenek Megállapodásnak a Magyar Köztársaság és a Turks
és Caicos Szigetek között.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.”
Megerősíthetem, hogy a Turks és Caicos Szigetek egyetért a 2004. október 1-jén kelt levelének
tartalmával.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésemet.
A Turks és Caicos Szigetek kormánya nevében
Kelt, Grand Turk, 2005. április 17. magyar és angol nyelven, három példányban.
141
C. A Megállapodás szövege
1. melléklet
A MEGTAKARÍTÁSOK ADÓZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A TURKS ÉS CAICOS SZIGETEK KÖZÖTT
MIVEL:
1.	Az Európai Unió Tanácsának („a Tanács”) a kamat formájában megjelenő megtakarítások
adóztatásáról szóló, 2003/48/EGK irányelve („Irányelv”) 17. cikke előírja, hogy 2004.
január 1-je előtt a tagállamoknak el kell fogadni és közzé kell tenni az ezen Irányelvnek
való megfeleléshez szükséges, 2005. január 1-jétől alkalmazandó törvényeket,
rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, feltéve, hogy
„(i) a Tanács egyhangú határozatát követően a Svájci Államközösség, a Liechtensteini
Hercegség, a San Marinoi Köztársaság, a Monacói Hercegség és az Andorrai
Hercegség ugyanezen időponttól kezdve, az Európai Közösséggel létrejött
megállapodásoknak megfelelően az ezen Irányelvben szereplő intézkedésekkel
egyenértékű intézkedéseket alkalmaz;
(ii)	minden megállapodás vagy más olyan rendelkezés hatályban van, amely biztosítja,
hogy minden érintett függő vagy társult terület ugyanezen időponttól kezdve az ezen
Irányelv II. fejezetében előírtakkal megegyező módon automatikus információcserét
alkalmaz (vagy a 10. cikkben meghatározott átmeneti időszak alatt a 11. és 12.
cikkben foglaltakkal megegyező módon forrásadót (withholding tax) alkalmaz)”.
2.	Turks és Caicos szigetek megjegyzi, hogy a 2003. június 3-i Ecofin Tanács döntéseivel
összhangban az Irányelv 10. cikke szerinti átmeneti időszak során a Tanács felkéri a
Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokba más fontos pénzügyi központokkal annak
érdekében, hogy azok az Irányelvvel megegyező intézkedéseket tegyenek meg.
3.	Turks és Caicos szigetek EU-hoz fűződő viszonyát az Európai Közösséget létrehozó
szerződés 4. része határozza meg. Turks és Caicos szigetek nem része az EU adóztatási
területének.
4.	Turks és Caicos szigetek tudomásul veszi, hogy — bár az EU-tagállamok végső célja az
egymás közötti, kamatfizetésekre vonatkozó információcsere révén a kifizetett kamatok
142
azon tagállamban való effektív megadóztatása, amelyben a haszonhúzó adóügyi
Illetőséggel rendelkezik— három tagállam, nevezetesen Ausztria, Belgium és Luxemburg
egy átmeneti időszakban nem köteles részt venni az információcserében, hanem e
tagállamok az Irányelv hatálya alá tartozó, megtakarításokból származó jövedelemre
forrásadót (withholding tax) alkalmaznak.
5.	Az Irányelvben említett forrásadó (withholding tax) a Turks és Caicos szigetek nemzeti
jogszabályaiban „retention tax”-ként (jelentése szintén forrásadó) szerepel. Ezért e
Megállapodás alkalmazásában e két fogalmat szinonimaként, ugyanolyan értelemben kell
használni (forrásadó - withholding tax/retention tax).
6.	Turks és Caicos szigetek elfogadta, hogy 2005. január 1-jei hatállyal forrásadót (retention
tax) alkalmaz a tagállamokkal kötött megállapodások értelmében, feltéve, hogy a
tagállamok elfogadták az Irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényeket,
rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, és az Irányelv 17. cikkének, Illetve ezen
Megállapodás 17. cikke (2) bekezdésének feltételei általában véve teljesültek.
7.	Turks és Caicos szigetek elfogadta, hogy az Irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében
meghatározottak szerint, az átmeneti Időszakot követően az Irányelv II. fejezetében
előírtakkal azonos módon automatikus Információcserét alkalmaz a tagállamokkal kötött
megállapodások értelmében.
8.	Turks és Caicos szigetek rendelkezik a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó
olyan jogszabályokkal, amelyek hatályukat tekintve egyenértékűnek tekintendők az
Irányelv 2. és 6. cikkében említett EK-jogszabályokkal.
Turks és Caicos szigetek és a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: „a szerződő fél” vagy „a
szerződő felek”, kivéve ha a szövegkörnyezet mást Indokol),
megállapodtak abban, hogy megkötik a következő — kizárólag a szerződő felek kötelezettségeit
tartalmazó — Megállapodást, amely a következőket írja elő:
143
a)	automatikus információcserét a Magyar Köztársaság illetékes hatósága részéről a
Turks és Caicos szigetek illetékes hatósága számára, egy tagállam illetékes
hatósága számára biztosított információcserével megegyező módon;
b)	forrásadó (retention tax) alkalmazását Turks és Caicos szigeteken az Irányelv 10.
cikkében meghatározott átmeneti időszakban az Irányelv 11. és 12. cikkében
előírtakkal megegyező időponttól és feltételekkel;
c)	automatikus információcserét a Turks és Caicos szigetek illetékes hatósága részéről
a Magyar Köztársaság illetékes hatósága számára, az Irányelv 13. cikkével
összhangban;
d)	a forrásadóból (retention tax) származó bevétel 75%-ának átutalását Turks és
Caicos szigetek illetékes hatósága részéről a Magyar Köztársaság illetékes
hatósága számára
az egyik szerződő fél területén alapított kifizető által a másik szerződő fél területén illetőséggel
bíró személy számára történő kamatkifizetések tekintetében.
E Megállapodás alkalmazásában az „illetékes hatóság” — amennyiben azt a szerződő felekre
alkalmazzák — a Magyar Köztársaság esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt,
Turks és Caicos szigetek esetében pedig „the Financial Services Commission”-t jelenti.
1.	cikk	A forrásadó kifizető által történő levonása
Turks és Caicos szigeteken honos kifizető által végzett, az e magállapodás 8. cikkében
meghatározott kamatkifizetések, amelyet az e Megállapodás 5. cikke szerinti — Magyar
Köztársaságban illetőséggel bíró — haszonhúzó számára kell kifizetni, e Megállapodás 3.
cikkére is figyelemmel, az e Megállapodás 14. cikkében említett átmeneti időszak alatt, és az e
Megállapodás 15. cikkében meghatározott időponttól kezdődően a kamatfizetés összegéből
levonandó forrásadó hatálya alá tartoznak. A forrásadó (retention tax) mértéke az átmeneti
időszak első három évében 15%, a következő három évben 20%, ezt követően pedig 35%.
2.	cikk A kifizető adatszolgáltatása
(1)	A Magyar Köztársaságban honos kifizető által az e Megállapodás 5. cikke szerinti, Turks
és Caicos szigeteken illetőséggel bíró haszonhúzók számára történő — az e
Megállapodás 8. cikkében meghatározott — kamatkifizetések esetén, vagy abban az
esetben, ha e Megállapodás 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, a kifizető
adatot szolgáltat az illetékes hatóság számára, a következőkről:
144
(a)	a haszonhúzónak az e Megállapodás 6. cikkének megfelelően megállapított
személyazonossága és illetősége;
(b)	a kifizető neve és címe;
(c)	a haszonhúzó folyószámlaszáma vagy ennek hiányában a kamatot eredményező
követelés meghatározása;
(d)	az ezen Megállapodás 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott, kamatkifizetésre
vonatkozó információ. A kifizető által kötelezően szolgáltatott, kamatkifizetésre
vonatkozó információ minimális adattartalmát azonban bármely szerződő fél a kamat
vagy a jövedelem teljes összegére, valamint az értékesítésből, visszaváltásból vagy
visszatérítésből eredő jövedelem teljes összegére korlátozhatja.
és a Magyar Köztársaság teljesíti e cikk (2) bekezdésében foglaltakat.
(4)	Az adóév végét követő hat hónapon belül a Magyar Köztársaság illetékes hatósága
automatikusan megküldi Turks és Caicos szigetek illetékes hatóságának az e cikk (1)
bekezdésének (a)-(d) pontjában említett, az adott év során teljesített összes
kamatkifizetésre vonatkozó információt.
3.	cikk	A forrásadó-eljárás alóli kivételek
(1)	Az ezen Megállapodás 1. cikkének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető Turks és
Caicos szigetek előírja a következő eljárások egyikének vagy mindegyikének alkalmazását
annak érdekében, hogy a haszonhúzók a forrásadó alóli mentességet kérelmezhessenek:
(a)	az e Megállapodás 5. cikke szerinti haszonhúzó számára a Megállapodás 1.
cikkében meghatározott forrásadó (retention tax) elkerülését lehetővé tévő eljárást,
amely alapján a haszonhúzó a kifizető számára kifejezetten engedélyezi, hogy a
kamatkifizetésekről beszámoljon azon szerződő fél illetékes hatóságának, ahol a
145
kifizetőt alapították. Ez az engedély minden, a kifizető által a haszonhúzó felé
teljesített kamatkifizetésre vonatkozik;
(b)	olyan eljárást, amely biztosítja a forrásadó (retention tax) alóli mentességet abban az
esetben, ha a haszonhúzó a kifizetőjének bemutat egy, a szerződő fél területén
adóügyi illetőséggel bíró illetékes hatóság által a nevére kiállított igazolást e cikk (2)
bekezdésének megfelelően.
(2)	A haszonhúzó kérelmére a szerződő fél területén adóügyi illetőséggel bíró illetékes
hatóság igazolást állít ki, amely a következőket tartalmazza:
(i)	a haszonhúzó nevét, lakcímét és adó- vagy egyéb azonosító számát, ennek
hiányában születési idejét és helyét;
(ii)	a kifizető nevét és címét;
(iii)	a haszonhúzó folyószámlaszámát vagy ennek hiányában az értékpapír azonosító
jelét.
Az ilyen igazolás három évet meg nem haladó időszakra érvényes. Az igazolást bármely
azt kérelmező haszonhúzó részére a kérelmet követő két hónapon belül ki kell állítani.
(6)	Amennyiben e cikk (1) bekezdésének (a) pontja alkalmazandó, Turks és Caicos
szigeteknek a kifizető honossága szerint illetékes hatósága a 2. cikk (1) bekezdésében
említett információt közli a Magyar Köztársaságnak a haszonhúzó illetősége szerint illetékes
hatóságával. Az adott évben teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó információt
évente legalább egyszer, a szerződő fél jogszabályai szerint megállapított adóév végét
követő hat hónapon belül automatikusan közölni kell.
4.	cikk A forrásadó (retention tax) megállapításának alapja
(1)	A Turks és Caicos szigeteken honos kifizető e Megállapodás 1. cikkével összhangban a
következőképpen vet ki forrásadót (retention tax):
146
(a)	e Megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerinti kamatkifizetés
esetén: a kifizetett vagy jóváírt kamat bruttó összegére;
(b)	e Megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének (b) vagy (d) pontja szerinti kamatkifizetés
esetén: e bekezdés (b) és (d) pontjában említett kamat vagy jövedelem összegére,
vagy a kedvezményezett által viselt azonos összegű fizetési kötelezettség
kivetésével az értékesítésből, visszaváltásból vagy visszatérítésből eredő jövedelem
teljes összegére;
(c)	e Megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének (c) pontja szerinti kamatkifizetés esetén:
az e bekezdésben említett kamat összegére;
(d)	e Megállapodás 8. cikk (4) bekezdése szerinti kamatkifizetés esetén: a 7. cikk (2)
bekezdésében említett jogalany minden egyes olyan tagja részére elszámolható
kamat összegére, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésének feltételeit teljesítik;
(e)	amennyiben Turks és Caicos szigeteken él az e Megállapodás 8. cikk (5)
bekezdésében foglalt választási lehetőséggel: az éves szinten megállapított kamat
összegére.
(2)	E cikk (1) bekezdés (a) és (b) pontja alkalmazásában a forrásadót (retention tax) a
haszonhúzó követelésének fennállása időtartamával arányosan kell levonni. Ha a kifizető
a rendelkezésére bocsátott információ alapján nem tudja meghatározni a fennállás
időtartamát, akkor úgy kezeli a haszonhúzót, mintha annak követelése a fennállása teljes
időtartama alatt létezett volna, kivéve, ha ez utóbbi bizonyítékot szolgáltat a szerzés
időpontjára vonatkozóan.
(3)	A forrásadónak (retention tax) Turks és Caicos szigetek által történő kivetése nem zárja ki,
hogy a haszonhúzó adóügyi illetősége szerinti másik szerződő fél a jövedelmet nemzeti
joga szerint megadóztassa.
(4)	Az átmeneti időszak alatt Turks és Caicos szigetek előírhatja, hogy e Megállapodás 7. cikk
(2)	bekezdésében említett, a másik szerződő fél területén alapított jogalanynak kamatot
kifizető vagy kamatot jóváíró gazdasági szereplőt — az említett jogalany helyett —
147
kifizetőnek kell tekinteni, és e kamatra a gazdasági szereplőnek forrásadót (retention tax)
kell kivetnie, kivéve ha a jogalany hivatalosan hozzájárul ahhoz, hogy nevét, címét és a
neki kifizetett vagy a részére jóváírt kamat teljes összegét e Megállapodás 7. cikk (2)
bekezdés utolsó albekezdésének megfelelően közöljék.
5.	cikk A haszonhúzó fogalmának meghatározása
(1)	Ezen Megállapodás alkalmazásában „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki
kamatkifizetésben részesül, vagy bármely természetes személy, akinek részére
kamatkifizetést írnak jóvá, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a kamatot nem az ő javára
fizették ki vagy írták jóvá. A természetes személy nem tekinthető haszonhúzónak,
amennyiben:
(a)	e Megállapodás 7. cikk (1) bekezdése értelmében kifizetőként jár el;
(b)	egy jogi személy, egy a nyeresége után a vállalkozások adózásának általános
szabályai alapján adózó jogalany, egy a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően
engedélyezett ÁÉKBV, vagy egy egyenértékű, Turks és Caicos szigeteken alapított
kollektív befektetési vállalkozás, vagy egy az e Megállapodás 7. cikkének (2)
bekezdésében említett jogalany nevében jár el, és az utóbbi esetében a
kamatkifizetést végrehajtó gazdasági szereplővel közli az említett jogalany nevét és
címét, és, amely ezen információt közli a honossága szerinti szerződő fél illetékes
hatóságával;
(c)	más haszonhúzó természetes személy nevében jár el, és közli a kifizetővel e
haszonhúzó azonosítási adatait.
(2)	Amennyiben a kifizetőnek olyan információ van a birtokában, amely arra utal, hogy a
kamatkifizetésben részesülő természetes személy vagy akinek részére a kamatot jóváírják
esetleg nem a haszonhúzó, valamint amennyiben sem e cikk (1) bekezdésének (a) pontja,
sem (1) bekezdésének (b) pontja nem alkalmazható, a kifizető köteles ésszerű lépéseket
tenni a haszonhúzó azonosítási adatainak megállapítására. Amennyiben a kifizető nem
tudja azonosítani a haszonhúzót, a kérdéses természetes személyt tekinti
haszonhúzónak.
148
6. cikk A haszonhúzó személyazonossága és illetősége
(1)	Saját területén minden fél elfogadja és biztosítja azon eljárások alkalmazását, amelyek
ahhoz szükségesek, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a haszonhúzóknak és
azok illetőségének e Megállapodás értelmében történő azonosítását. Az ilyen
eljárásoknak meg kell felelniük a (2) és (3) bekezdésben megállapított
minimumszabályoknak.
(2)	A kifizető a minimumszabályok alapján megállapítja a haszonhúzó
személyazonosságát; a minimumszabályok aszerint, hogy mikor jött létre az ügyleti
kapcsolat a kifizető és a kamat kedvezményezettje között, a következőképpen
alakulnak:
(a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a
kifizető a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből
áll, — a Magyar Köztársaság esetén különösen a kifizető honossága szerinti
országban hatályban lévő rendelkezések, valamint a pénzügyi rendszerek
pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i
91/308/EGK tanácsi irányelv, Turks és Caicos szigetek esetén pedig a Turks és
Caicos szigetek törvényeinek és rendeleteinek megfelelő rendelkezései alapján —
a rendelkezésére álló információ felhasználásával állapítja meg;
(b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok alapján —
vagy ezen időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában —
végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizető megállapítja a haszonhúzó
személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből, valamint —
amennyiben ilyen van — az adóügyi illetősége szerinti tagállam által kiadott
adóazonosító számából áll. Ezen adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél
vagy hivatalos személyazonosító igazolvány alapján kell megállapítani.
Amennyiben a lakcím ezen útlevélben vagy ezen hivatalos személyazonosító
igazolványban nincs feltüntetve, azt a haszonhúzó által bemutatott bármilyen más,
a személyazonosságot igazoló okmány alapján kell megállapítani. Amennyiben az
adóazonosító szám nem szerepel a haszonhúzó által bemutatott útlevélben,
hivatalos személyazonosító igazolványban vagy személyazonosságot igazoló
bármilyen más okmányban — beleértve lehetőség szerint az adóügyi illetőségre
149
vonatkozó igazolást —, a személyazonossági adatokat a haszonhúzó útlevele
vagy hivatalos személyazonosító igazolványa alapján ki kell egészíteni annak
születési idejével és helyével.
(3)	A kifizető a haszonhúzó illetőségét a minimumszabályok alapján állapítja meg, amelyek
aszerint változnak, hogy mikor jön létre a szerződéses jogviszony a kifizető és a kamat
kedvezményezettje között. A következőkben megállapított feltételekre is figyelemmel a
haszonhúzót abban a tagállamban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol állandó
lakóhelye található:
(a)	a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a
kifizető a haszonhúzó illetőségét, — a Magyar Köztársaság esetén különösen a
kifizető honossága szerinti országban hatályban lévő rendelkezések, valamint a
pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről
szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv, Turks és Caicos szigetek
esetén pedig a Turks és Caicos szigetek törvényeinek és rendeleteinek megfelelő
rendelkezései alapján — a rendelkezésére álló információ felhasználásával
állapítja meg;
(b)	a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok - vagy ezen
időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában - végrehajtott ügyletekre
vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó illetőségét az útlevélben, a hivatalos
személyazonosító igazolványban vagy szükség esetén a haszonhúzó
személyazonosságát igazoló, általa bemutatott bármely más okmányban szereplő
lakcím alapján, a következő eljárás szerint állapítja meg: valamely tagállam által
kibocsátott útlevelet vagy személyazonosító igazolványt bemutató olyan
természetes személyekre vonatkozóan, akik kijelentik, hogy egy harmadik
országban bírnak illetőséggel, az illetőséget azon harmadik ország illetékes
hatósága által kibocsátott illetőségigazolás alapján kell megállapítani, amelyben a
természetes személy állítása szerint illetőséggel bír. Ilyen igazolás bemutatásának
hiányában azon tagállamot kell az illetőség szerinti országnak tekinteni, amely az
útlevelet vagy az egyéb hivatalos személyazonosító okmányt kiállította.
150
7. cikk
A kifizető fogalmának meghatározása
(1)	E Megállapodás alkalmazásában „kifizető”: azon gazdasági szereplő, amely közvetlenül a
haszonhúzó javára kamatot fizet vagy ír jóvá függetlenül attól, hogy a gazdasági szereplő
a kamatot eredményező követelés kötelezettje, vagy a gazdasági szereplő a kötelezett,
illetve a haszonhúzó által kamat fizetésével vagy kamat jóváírásával megbízott.
(2)	Minden olyan a szerződő fél területén honos jogalanyt, amelynek kamatot fizetnek ki, vagy
kamatot írnak jóvá a haszonhúzó javára, az ilyen kifizetéskor, illetve jóváíráskor szintén
kifizetőnek kell tekinteni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő az
e jogalany által bemutatott hivatalos okirat alapján alappal feltételezi, hogy:
(a)	e jogalany egy jogi személy, az e cikk (5) bekezdésben említett jogi személy
kivételével; vagy
(b)	annak nyereségei a vállalkozások adózásának általános szabályai alapján adóznak;
vagy
(c)	az egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően elismert ÁÉKBV, vagy egy
azzal egyenértékű, Turks és Caicos szigeteken honos kollektív befektetési
vállalkozás.
Az ilyen, másik szerződő fél területén honos és e bekezdés alapján kifizetőnek minősülő
jogalanynak kamatot fizető vagy annak kamatot jóváíró gazdasági szereplő, közli a
jogalany nevét és címét, valamint a jogalanynak kifizetett vagy részére jóváírt kamat teljes
összegét a honossága szerinti szerződő fél illetékes hatóságával, amely ezen információt
továbbítja azon szerződő fél illetékes hatóságához, amelynek területén a jogalany honos.
(3)	Az e cikk (2) bekezdésében említett jogalany azonban választhatja, hogy e Megállapodás
alkalmazásában ÁÉKBV-ként vagy a (2) bekezdés (c) pontjában említett egyenértékű
vállalkozásként kezeljék. E választási lehetőség gyakorlásához olyan igazolás
szükséges, amelyet a jogalany honossága szerinti szerződő fél állít ki, és amelyet e
jogalany mutat be a gazdasági szereplőnek. A szerződő fél a területén honos
jogalanyokra vonatkozóan megállapítja e választási lehetőség szabályait.
151
(4)	Amennyiben a gazdasági szereplő és e cikk (2) bekezdésében említett jogalany
ugyanazon szerződő fél területén honos, e szerződő fél megteszi a szükséges
intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogalany megfeleljen az e Megállapodás
rendelkezéseinek, amikor kifizetőként jár el.
(5)	Az e cikk (2) bekezdés a) pontja alól mentesülő jogi személyek a következők:
(a)	Finnországban: avoin yhtiö (Ay) és kommandiittiyhtiö (Ky) / öppet bolag és
kommanditbolag;
(b)	Svédországban: handelsbolag (HB) és kommanditbolag (KB).
8.	cikk A kamatkifizetés fogalmának meghatározása
(1)	E Megállapodás alkalmazásában „kamatkifizetés”:
(a)	követeléshez kapcsolódó, kifizetett vagy számlára jóváírt kamat, függetlenül attól,
hogy jelzáloggal biztosított-e, vagy jogot ad-e a kötelezett nyereségében való
részesedésre, különösen az állampapírokból, kötvényekből vagy adósságlevelekből
—	beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez
kapcsolódó prémiumokat és jutalmakat — származó jövedelmek, kivéve a nem üzleti
tevékenység során magánszemélyek között lebonyolított kölcsön kamatát. A
késedelmes teljesítéshez kapcsolódó büntető kamatok nem tekintendők
kamatkifizetésnek;
(b)	az (a) pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy
visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat;
(c)	a kamatkifizetésekből közvetlenül vagy egy, az e Megállapodás 7. cikk (2)
bekezdésében említett jogalanyon keresztül közvetetten kapott jövedelmek,
amelyeket a következők osztanak ki:
152
(I)	egy, a 85/611/EGK tanácsi Irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV;
vagy
(II)	az (I) pontban meghatározottal egyenértékű, Turks és Caicos szigeteken honos
kollektív befektetési vállalkozás;
(III)	e Megállapodás 7. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult jogalanyok;
(Iv) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya
alá tartozó területen és Turks és Caicos szigetek területén kívül Illetékességgel
bíró kollektív befektetési vállalkozások.
(d)	a következő vállalkozások és jogalanyok részvényeinek vagy üzletrészeinek
értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor szerzett jövedelmek,
amennyiben ezek közvetlenül vagy közvetve más kollektív befektetési
vállalkozásokon vagy a következőkben említett jogalanyokon keresztül az a) pontban
említett követelések formájában meglévő eszközeik több mint 40%-át befektetik:
(I)	egy, a 85/611/EGK Irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV; vagy
(II)	az (I) pontban meghatározottal egyenértékű, Turks és Caicos szigeteken honos
kollektív befektetési vállalkozás;
(III)	e Megállapodás 7. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult jogalanyok;
(Iv) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya
alá tartozó területen és Turks és Caicos szigetek területén kívül
illetékességgel bíró kollektív befektetési vállalkozások.
A szerződő felek azonban választhatják azt, hogy e cikk (1) bekezdés (d) pontjában
szereplő jövedelmet csak olyan mértékig tekintik kamatnak, amíg az Ilyen jövedelem
megfelel az e cikk (1) bekezdés (a) és (b) pontja szerinti kamatkifizetésekből
közvetlenül vagy közvetetten eredő nyereségeknek.
153
(2)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés (c) és (d) pontja tekintetében nem
rendelkezik a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a
jövedelem teljes összegét kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(3)	Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés (d) pontja tekintetében nem rendelkezik
információval a követelésbe, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti
részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos
arányt 40% felettinek kell tekinteni. Amennyiben a kifizető nem tudja meghatározni a
haszonhúzó által szerzett jövedelem összegét, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az
megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy
visszaváltásából eredő jövedelemnek.
(4)	Amennyiben az e cikk (1) bekezdésben meghatározott kamatot egy, az e Megállapodás 7.
cikkének (2) bekezdésében említett jogalany számlájára fizetik ki vagy írják jóvá, és ez a
jogalany az e Megállapodás 7. cikkének (3) bekezdése alapján nem jogosult választásra,
akkor az ilyen kamatot az ilyen jogalany általi kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(5)	E cikk (1) bekezdésének (b) és (d) pontja tekintetében a szerződő felek választhatják azt,
hogy a területükön lévő kifizetőktől megkövetelik, hogy a kamatot egy legfeljebb egy éves
időszakon keresztül éves szinten állapítsák meg, és ezt az éves szinten megállapított
kamatot kamatkifizetésként kezeljék akkor is, ha ezen időszakban nem történik
értékesítés, visszaváltás vagy visszatérítés.
(6)	E cikk (1) bekezdésének (c) és (d) pontjától eltérve a szerződő felek választhatják azt,
hogy a kamatkifizetés fogalmából kizárnak bármely, e rendelkezésekben említett, saját
területükön alapított vállalkozásoktól vagy jogalanyoktól eredő jövedelmet, amennyiben az
ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének (a) pontjában említett követelésekbe való
befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át. Hasonlóképpen, e cikk (4)
bekezdésétől eltérve, a szerződő felek választhatják azt, hogy az e cikk (1) bekezdésében
említett kamatkifizetés fogalmából kizárják az e Megállapodás 7. cikke (2) bekezdésében
említett, területükön alapított olyan jogalanyok számlájára kifizetett vagy arra jóváírt
kamatot, amelyek nem jogosultak a 7. cikk (3) bekezdése alapján való választásra,
amennyiben az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett
követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át.
154
Az egyik szerződő fél által gyakorolt ilyen választás a másik szerződő félre is kötelező
érvényű.
(7)	Az e cikk (1) bekezdés (d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett százalékos
arány 2011. január 1-jétől 25%.
(8)	Az e cikk (1) bekezdésének (d) pontjában, valamint (6) bekezdésében említett százalékos
arányt az érintett vállalkozások vagy jogalanyok alapszabályában vagy létesítő okiratában
meghatározott befektetési politikájára, vagy ezek hiányában az érintett vállalkozások vagy
jogalanyok eszközeinek tényleges összetételére való hivatkozással kell meghatározni.
9.	cikk A forrásadóból (retention tax) származó bevétel megosztása
(1)	Turks és Caicos szigetek visszatartja az e Megállapodás alapján levont forrásadó
(retention tax) 25%-át, a bevétel fennmaradó 75%-át pedig átutalja a másik szerződő
félnek.
(2)	E Megállapodás 4. cikke (4) bekezdésének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető
Turks és Caicos szigetek a bevétel 25%-át visszatartja, 75%-át pedig az e cikk (1)
bekezdése szerint végrehajtott átutalásokkal arányosan átutalja a Magyar Köztársaság
részére.
(3)	Az ilyen átutalásokra minden évben egy összegben kerül sor, legkésőbb Turks és
Caicos szigetek jogszabályai által megállapított adóév végétől számított hat hónapon
belül.
(4)	A forrásadót (retention tax) kivető Turks és Caicos szigetek megteszi a bevétel-
megosztási rendszer megfelelő működéséhez szükséges intézkedéseket.
10.	cikk	A kettős adóztatás kiküszöbölése
(1)	A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél a következő
rendelkezésekkel összhangban biztosítja minden — Turks és Caicos szigetek által az e
Megállapodásban említett forrásadó (retention tax) kivetése okán esetlegesen felmerülő —
kettős adóztatás kiküszöbölését:
155
(i)	amennyiben a haszonhúzó javára jóváírt kamat Turks és Caicos szigetek
forrásadó (retention tax) tárgyát képezte, a másik szerződő fél — nemzeti jogával
összhangban — a forrásadó összegével megegyező adójóváírást biztosít.
Amennyiben ez az összeg meghaladja a másik szerződő fél nemzeti joga szerint
fizetendő adó összegét, e szerződő fél a forrásadó (retention tax) többletösszegét
visszafizeti a haszonhúzónak;
(ii)	amennyiben az e Megállapodás 4. cikkében említett forrásadón (retention tax)
felül a haszonhúzó javára jóváírt kamatot bármely egyéb típusú forrásadó
(withholding tax/retention tax) terheli, és az adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél
—	nemzeti jogával vagy a kettős adózási egyezményekkel összhangban —
adójóváírást biztosít az ilyen jellegű forrásadókra (withholding tax/retention tax),
az ilyen jellegű forrásadót (withholding tax/retention tax) az e cikk (i)
albekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása előtt jóvá kell írni.
(2)	A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél az e cikk (1) bekezdésében
említett adójóváírási rendszert az e Megállapodás 1. cikkében említett forrásadó (retention
tax)-visszatérítéssel helyettesítheti.
11.	cikk	A hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokra vonatkozó
átmeneti rendelkezések
(1)	Az e Megállapodás 14. cikkében említett átmeneti időszak alatt, de legkésőbb 2010.
december 31-ig nem tekinthetők a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti
követelésnek az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt
megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1. előtt kerültek
kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját a 80/390/EGK tanácsi
irányelv szerint az illetékes hatóságok vagy harmadik országok felelős hatóságai ezen
időpont előtt jóváhagyták, feltéve, hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem
bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat.
Amennyiben azonban az átmeneti időszak 2010. december 31. után is folytatódik, e cikk
rendelkezéseit csak az olyan hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok
tekintetében kell tovább alkalmazni:
156
amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és
-	amelyeknél a kifizető a forrásadót (retention tax) alkalmazó tagállamban honos, és e
kifizető egy másik tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzó részére fizet kamatot
vagy közvetlenül annak javára kamatkifizetést ír jóvá.
Amennyiben egy kormány vagy egy, az e Megállapodás mellékletében meghatározottak
szerint hatóságként eljáró vagy egy nemzetközi szerződés által elismert kapcsolódó
jogalany által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból
2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen
értékpapír kibocsátásának teljes egészét — amely az eredeti kibocsátásból és bármely
további kibocsátásból áll — az e Megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti
követelésnek kell tekinteni.
Amennyiben a második albekezdés által nem szabályozott bármely más kibocsátó által
kibocsátott, fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002.
március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen további
kibocsátást a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.
(2)	E cikk nem akadályozza a szerződő feleket abban, hogy az (1) bekezdésben említett
hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból származó bevételeket nemzeti
joguknak megfelelően adóztassák.
12.	cikk	Kölcsönös egyeztetési eljárás
Amennyiben a felek között nehézségek vagy kétségek merülnek fel e Megállapodás
végrehajtását vagy értelmezését illetően, a szerződő felek törekednek arra, hogy az ügyet
kölcsönös egyeztetéssel oldják meg.
13.	cikk	Titoktartás
(1)	Bármely szerződő fél illetékes hatósága által megküldött vagy részére szolgáltatott minden
információt titokban kell tartani. A titoktartás elve lényeges e Megállapodás megfelelő
alkalmazásához és a folytonosság biztosításához.
157
(2)	Valamely szerződő fél illetékes hatósága részére szolgáltatott információ — a másik
szerződő fél előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül — kizárólag a közvetlen adózás
céljából használható fel.
(3)	A szolgáltatott információ kizárólag a közvetlen adózás szempontjából érintett személyek
vagy hatóságok számára tehető hozzáférhetővé, valamint kizárólag e személyek vagy
hatóságok által és kizárólag ilyen célokra, illetve felügyeleti célokra — ideértve bármely
fellebbezés kérdésében való döntést — használható fel. E célok érdekében az információ
hozzáférhetővé tehető nyilvános bírósági eljárás vagy egyéb igazságszolgáltatási eljárás
során.
(4)	Amennyiben valamely szerződő fél illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik
szerződő fél illetékes hatóságától kapott információ hasznos lehet egy másik tagállam
illetékes hatósága számára, úgy az illető szerződő fél illetékes hatósága az információt
szolgáltató szerződő fél illetékes hatóságának beleegyezésével továbbíthatja az
információt e másik tagállam illetékes hatóságának.
14.	cikk Átmeneti időszak
Az Irányelv 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végén Turks és Caicos
szigetek köteles megszüntetni a forrásadónak (retention tax) és a bevétel megosztásának az
ebben a Megállapodásban előírt alkalmazását, és a másik szerződő fél tekintetében az Irányelv
II.	fejezetében foglaltakkal megegyező módon köteles az automatikus információcserére
vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni. Amennyiben az átmeneti időszak során Turks és
Caicos szigetek úgy dönt, hogy az Irányelv II. fejezetében foglaltakkal megegyező módon
alkalmazza az automatikus információcserére vonatkozó rendelkezéseket, úgy ettől kezdve
nem alkalmazhatja az e Megállapodás 9. cikkében meghatározott forrásadót (withholding
tax/retention tax) és a bevétel megosztását.
15.	cikk Hatálybalépés
(1)	A Megállapodás azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen a Kormányok
megküldték egymásnak az arra vonatkozó írásos értesítést, hogy az előírt alkotmányos
követelményeknek megfeleltek, és az egyezmény rendelkezései azon a napon lépnek
hatályba, amelytől kezdődően az Irányelv 17. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően az
Irányelvet alkalmazni kell.
158
(2) Amennyiben Turks és Caicos szigeteken nincsen közvetlen adózás, e Megállapodás 2.
cikke nem hatályos a Magyar Köztársaságban.
16.	cikk Megszűnés
(1)	E Megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg valamely szerződő fél a Megállapodást
fel nem mondja.
(2)	E Megállapodást bármely szerződő fél felmondhatja a másik félhez címzett, írásbeli
felmondó nyilatkozat útján; a felmondó nyilatkozatnak meg kell határoznia a felmondáshoz
vezető körülményeket. Ilyen esetben e Megállapodás hatálya a felmondó nyilatkozat
kézbesítésétől számított 12 hónap múlva szűnik meg.
17.	cikk Az alkalmazás és az alkalmazás felfüggesztése
(1)	E Megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy az Európai Unió minden egyes tagállama,
az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino,
valamint az Európai Közösség tagállamainak vonatkozó függő és társult területei külön-
külön olyan Intézkedések fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban
vannak az Irányelvben vagy az e Megállapodásban foglaltakkal, Illetve megegyeznek
azokkal, valamint a végrehajtásra azonos Időpontot írnak elő.
(2)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e Megállapodás 12. cikkében előírt
kölcsönös egyeztetési eljárásra Is figyelemmel, azonnali hatállyal felfüggesztheti e
Megállapodás vagy annak bármely részének alkalmazását, amennyiben az Irányelvet az
európai közösségi joggal összhangban átmenetileg vagy állandó jelleggel a továbbiakban
nem kell alkalmazni, Illetve ha valamely tagállam felfüggeszti végrehajtási jogszabályainak
alkalmazását. A Megállapodás újra alkalmazandó, amint a felfüggesztéshez vezető
körülmények megszűnnek.
(3)	Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető
körülményeket meghatározó értesítés útján, az e Megállapodás 12. cikkében kölcsönös
egyeztetési eljárásra Is figyelemmel, felfüggesztheti e Megállapodás alkalmazását,
amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott valamely harmadik ország vagy terület az
ebben a bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását időközben megszűnteti. Az
alkalmazás felfüggesztésére csak az értesítést követő két hónapot követően kerülhet sor.
159
A Megállapodás újra alkalmazandó, amint a kérdéses harmadik ország vagy terület az
intézkedések alkalmazását újra megkezdi.
Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Megállapodást aláírták.
Készült magyar, és angol nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
/Melléklet: A kapcsolódó szervezetek jegyzéke/
MELLÉKLET
A KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETEK JEGYZÉKE
E megállapodás 11. cikkének alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők
„hatóságként eljáró, vagy nemzetközi szerződés által elismert szerepű kapcsolódó
szervezetnek”.
Az Európai Unión belüli szervezetek:
Belgium
Vlaams Gewest (Flamand Régió)
Région wallonne (Vallon Régió)
Région bruxelloise/Brussels Gewest (Brüsszel Régió)
Communauté fran?aise (Francia Közösség)
Vlaamse Gemeenschap (Flamand Közösség)
Deutschsprachige Gemeinschaft (Német Ajkú Közösség)
Spanyolország
Xunta de Galicia (Galícia regionális kormánya)
Junta de Andalucía (Andalúzia regionális kormánya)
Junta de Extremadura (Extremadura regionális kormánya)
Junta de Castilla- La Mancha (Castilla- La Mancha regionális kormánya)
Junta de Castilla- León (Castilla- León regionális kormánya)
Gobierno Foral de Navarra (Navarra regionális kormánya)
Govern de les Illes Balears (a Baleár-szigetek kormánya)
Generalitat de Catalunya (Katalónia autonóm kormánya)
Generalitat de Valencia (Valencia autonóm kormánya)
160
Diputación General de Aragón (Aragónia regionális tanácsa)
Gobierno de las Islas Canarias (a Kanári-szigetek kormánya)
Gobierno de Murcia (Murcia kormánya)
Gobierno de Madrid (Madrid kormánya)
Gobierno de la Comunidad Autónoma del País Vasco/Euzkadi (az autonóm baszkföldi
közösség kormánya)
Diputación General de Guipúzcoa (Guipúzcoa regionális tanácsa)
Diputación Foral de Vizcaya/Bizkaia (Vizcaya/Bizkaia regionális tanácsa)
Diputación General de Alava (Alava regionális tanácsa)
Ayuntamiento de Madrid (Madrid városi tanácsa)
Ayuntamiento de Barcelona (Barcelona városi tanácsa)
Cabildo Insular de Gran Canaria (a Kanári-szigetek sziget tanácsa)
Cabildo Insular de Tenerife (Tenerife szigetének tanácsa)
Instituto de Crédito Oficial (Állami Hitelintézet)
Instituto Catalán de Finanzas (Katalónia Pénzügyi Intézete)
Instituto Valenciano de Finanzas (Valencia Pénzügyi Intézete)
Görögország
OpYavia^óg TnAeniKOivwviwv EAAáöog (Nemzeti Távközlési Szervezet)
OpYavia^óg Iiönpoöpó^wv EAAáöog (Nemzeti Vasútszervezet)
An^óaia Enixeípnan HA£KTpia^oú (Állami Villamosenergia-vállalat)
Franciaország
La Caisse d'amortissement de la dette sociale (CADES) (Társadalmi Adósságtörlesztési
Pénztár)
L'Agence fran?aise de développement (AFD) (Francia Fejlesztési Ügynökség)
Réseau Ferré de France (RFF) (Francia Vasúthálózat)
Caisse Nationale des Autoroutes (CNA) (Nemzeti Autópálya Pénztár)
Assistance publique Höpitaux de Paris (APHP) (Párizsi Kórházak Köztámogatása)
Charbonnages de France (CDF) (Franciaországi Széntanács)
Entreprise miniére et chimique (EMC) (Bányászati és Vegyészeti Vállalat)
Olaszország
Régiók
Megyék
Járások
Cassa Depositi e Prestiti (Betéti- és Kölcsönpénztár)
161
Lettország
PasvaldJbas (helyi önkormányzatok)
Lengyelország
gminy (falvak)
powiaty (kerületek)
województwa (megyék)
zwi^zki gmin (falvak társulásai)
powiatów (kerületek társulásai)
województw (megyék társulásai)
miasto stoleczne Warszawa (Varsó főváros)
Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és
Modernizációs Ügynökség)
Agencja Nieruchomosci Rolnych (Mezőgazdasági Tulajdon Ügynökség)
Portugália
Regiáo Autónoma da Madeira (Madeira autonóm régiója)
Regiáo Autónoma dos A?ores (A?ores autonóm régiója)
Törvényhatóságok
Szlovákia
mestá a obce (törvényhatóságok)
Zeleznice Slovenskej republiky (Szlovák Vasúttársaság)
Státny fond cestného hospodárstva (Állami Útkezelő Alap)
Slovenské elektrárne (Szlovák Erőművek)
Vodohospodárska vystavba (Vízgazdasági Építő Társaság)
Nemzetközi szervezetek:
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK
Ázsiai Fejlesztési Bank
Afrikai Fejlesztési Bank
Világbank / IBRD / IMF
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Amerika-közi Fejlesztési Bank
Európa Tanácsi Szociális Fejlesztési Alap
EURATOM
Európai Közösség
162
Corporación Andina de Fomento (CAF) (Andoki Fejlesztési Társaság)
Eurofirma
Európai Szén- és Acélközösség
Északi Beruházási Bank
Karibi Fejlesztési Bank
A 11.cikk rendelkezései nem sértik a Szerződő Feleknek a fent említett nemzetközi szervezetek
tekintetében esetlegesen fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Harmadik országok szervezetei:
Szervezetek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:
1)	A nemzeti kritériumok szerint a szervezet egyértelműen közjogi szervnek minősül.
2)	Az ilyen közjogi szerv olyan nem piaci szereplő, amely elsősorban nem piaci javak és
szolgáltatások biztosítása mellett a közjó érdekében kezeli és finanszírozza a
tevékenységek egy olyan csoportját, amelyet ténylegesen az államháztartás ellenőriz.
3)	Az ilyen közjogi szervezet nagy és rendszeres állampapír-kibocsátó.
4)	Az érintett állam garantálni tudja, hogy az ilyen közjogi szervezet bruttósítási záradék
esetén nem fog lejárat előtti visszaváltást eszközölni.
163