﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16297. számú
törvényjavaslat
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény módosításáról
Előadó: Csizmár Gábor
foglalkoztatáspolitikai
és
munkaügyi miniszter
Budapest 2005. május
2
2005. évi ... törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosításáról
1.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi. IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) A keresetpótló juttatás összege a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.”
2.	§
Az Flt. 15. §-ának felvezető szövege, valamint a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„15. § Az, aki munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, valamint
vállalkozói járadékban részesül, és a munkaügyi központ továbbra sem tud részére a
25.	§ (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet felajánlani,
vállalkozóvá válása esetén a következő támogatásokat kérheti:
a)	a vállalkozói tevékenységre vonatkozó hatósági igazolás bemutatásával a
munkanélküli járadék összegének, illetőleg álláskeresési járadékban vagy vállalkozói
járadékban részesülő személy esetében az álláskeresési járadék, illetőleg a vállalkozói
járadék alsó határa összegének megfelelő támogatás folyósítását legfeljebb további hat
hónapig ;”
3.	§
Az Flt. 16/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb
egy évi időtartamra állapítható meg. A munkavállaló ezen munkaviszonya
megszűnését, illetve megszüntetését követő két éven belüli ismételt, bármely
munkaadónál történő foglalkoztatásához az (1) bekezdés alapján támogatás abban az
esetben nyújtható, ha a közhasznú munkára történő közvetítés időpontjában nem
jogosult álláskeresési járadékra (munkanélküli járadékra), vállalkozói járadékra. Az (1)
bekezdés c) pontjában említett megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámba
nem számít be az a munkavállaló, akinek foglalkoztatása az (1) bekezdésben
meghatározott támogatással történt.”
3
4.§
Az Flt. 24. §-át megelőző „MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSA” cím helyébe
„ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSA” cím, az Flt. 24. § - a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„24. §
Az álláskereső részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - álláskeresési
támogatásként álláskeresési járadék, álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.”
5.	§
Az Flt. 25. §-át megelőzően a „Munkanélküli járadék” alcím helyébe az
„Álláskeresési járadék” alcím, az Flt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. §
(1)	Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a)	álláskereső,
b)	az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt
nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c)	rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben
nem részesül,
d)	munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely
akkor megfelelő, ha
a)	az álláskereső képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott
és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével
megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b)	egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c)	a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az
álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a
kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
d)	a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel -
történő oda és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő
nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem
haladja meg,
e)	az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
4
(3)	A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d)
pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a
(2)	bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely
közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető
közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem
számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama,
kivéve, ha annak igénybevételére
a)	háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából
gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek
gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5)
bek.], valamint
b)	közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá
c)	saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.]
miatt kerül sor.
(5)	Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid
időtartamú munkalehetőség (ideértve a közhasznú foglalkoztatást is) is felajánlható.”
6. §
Az Flt. 26. §-át megelőzően a Munkanélküli járadék mértéke ” alcím helyébe az
„Álláskeresési járadék mértéke” alcím, az Flt. 26. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„26. §
(1)	Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását
megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell
kiszámítani. Az átlagkereset számítására a munkajogi szabályokat kell alkalmazni,
azzal az eltéréssel, hogy a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes
összeggel kell figyelembe venni.
(2)	Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben
több munkaadóval állt munkaviszonyban, az álláskeresési járadék összegét
valamennyi munkaadónál elért átlagkereset alapján kell az (1) bekezdés szerint
kiszámítani.
(3)	Ha az álláskereső átlagkeresete az (1) bekezdésben meghatározott időszakban
nem állapítható meg, az álláskeresési járadék összegét az általa az álláskeresővé
válását megelőzően betöltött utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló
munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell megállapítani.
5
(4)	Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi
átlagkeresetének harmincad része.
(5)	Az álláskeresési járadék összege a folyósítás első szakaszában - amely a
folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - az (1)-(4) bekezdés alapján
meghatározott járadékalap 60 százaléka.
(6)	Az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam második szakaszában a
kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
(7)	Ha az (1)-(3) bekezdés szerinti átlagkereset az álláskeresési járadék alsó
határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék a folyósítási idő mindkét szakaszában
az átlagkeresettel megegyező összeg.
(8)	Az (5) bekezdés szerinti első szakaszban az álláskeresési járadék összegének
alsó határa megegyezik a kötelező legkisebb munkabér - az álláskeresési járadékra
való jogosultság kezdő napján hatályos - összegének 60 százalékával, felső határa
pedig az így megállapított összeg kétszeresével. Az álláskeresési járadéknak a
megszüntetését követő 90 napon belül történő ismételt megállapítása esetén alsó
határként a kötelező legkisebb munkabérnek a korábbi jogosultság kezdő napján
hatályos legkisebb összege 60 százalékát kell figyelembe venni.
(9)	Az álláskeresési járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén -
ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott - az álláskeresési járadék alsó
határának számításánál a kötelező legkisebb munkabérnek az ismételt folyósítás kezdő
napján hatályos összegét kell figyelembe venni.
(10)	Amennyiben az álláskeresési járadékra jogosult korábbi munkahelyén
rehabilitációs kereset-kiegészítésben részesült, úgy annak összegét az álláskeresési
járadék alapját képező keresetbe be kell számítani. Az így megállapított álláskeresési
járadék összege a kereset-kiegészítés (5) bekezdésben meghatározott százalékával
arányosan az álláskeresési járadék felső határát meghaladhatja.”
7. §
Az Flt. 27. §-át megelőzően a „Munkanélküli járadék folyósításának időtartama ”
alcím helyébe az ,„Álláskeresési járadék folyósításának időtartama” alcím, az Flt. 27.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. §
(1)	Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási
idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az
6
időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az
álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. A
munkaviszony időtartamába nem számítható be a munkaviszonynak az az időtartama,
amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban részesült. Az előbbiekben
meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal,
vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:
a)	a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
b)	a keresőképtelenséggel járó betegség,
c)	a beteg gyermek ápolására igénybevett táppénzes állomány,
d)	a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási
segély folyósítása,
e)	a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az
átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
f)	az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,
g)	az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása
időtartamával.
(2)	Az álláskeresési járadék folyósítási idejét az (1) bekezdés szerinti
munkaviszony időtartamának alapulvételével kell kiszámítani oly módon, hogy öt nap
munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során
töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
(3)	Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.
(4)	Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a
munkaügyi központnál (illetőleg annak kirendeltségénél) történő jelentkezését követő
naptári nap.
(5)	Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a
munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással
szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben
meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap
elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék
folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.
(6)	A folyósítási idő számítása szempontjából a munkaviszonyban töltött bármely
időtartam csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék
folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe,
az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező
munkaviszonyban töltött időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően
csökkenteni kell.
(7)	Az álláskeresőnek a munkaügyi központnál (illetőleg annak kirendeltségénél)
történő jelentkezése és az álláskeresési járadék folyósításának az (5) bekezdésben
foglaltak szerint megállapított kezdő napja közötti időtartam az álláskeresési járadék
folyósításának idejébe nem számít be.
7
(8)	Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének
kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy óra
munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, részére a folyósítási
időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki
kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült
személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig
folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó
igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30
napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon
belül kell kifizetni.
(9)	Ha az álláskereső részére a munkaügyi központ (illetőleg annak kirendeltsége)
a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az
álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.”
8. §
Az Flt. 28. §-át megelőzően a „Munkanélküli járadék folyósításának megszüntetése és
szüneteltetése ” alcím helyébe az „Álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése
és szüneteltetése” alcím, az Flt. 28-29. §-ai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„28. §
(1)	Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső:
a)	kéri,
b)	az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti,
c)	öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
d)	kereső tevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1) bekezdésének e) pontjában
foglaltakat,
e)	olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező
legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
f)	oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
g)	meghalt,
h)	az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.
(2)	Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése az (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott ok miatt, valamint a keresőtevékenység folytatása miatt úgy
történik, hogy az álláskereső 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztotta, az
álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő
napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz
szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik.
8
29. §
(1)	Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső
a)	terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg
gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára,
b)	előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve
ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
c)	sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít,
d)	a 25. §-a (5) bekezdésében meghatározott közhasznú munkavégzés alatt,
e)	rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat,
feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének [36. § (1) bek.] eleget tett,
f)	a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül.
(2)	Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és
fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési
járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel - figyelemmel a 26.
§ (9) bekezdésében foglaltakra - tovább kell folyósítani.”
9. §
Az Flt. 30. §-át megelőzően a „Nyugdíj előtti munkanélküli segély” alcím helyébe az
„Álláskeresési segély” alcím, az Flt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. §
(1)	Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha
rendelkezik 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében
meghatározott feltételekkel, és
a)	az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg,
és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ok miatt
szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől
számított 30 napon belül benyújtotta, vagy
b)	álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy
c)	a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár
betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési
járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési segélyre
való jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső
a)	az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül
betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkort, és
b)	rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
9
(3)	Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos
kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti
átlagkereset az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az
átlagkeresettel megegyező összeg.
(4)	Az álláskeresési segély
a)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap, amennyiben az
álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, 180 nap,
b)	az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c)	az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső öregségi,
rokkantsági baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.
(5)	Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti
kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési
segély összege a (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.
(6)	Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását
a)	a 28. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint e)-g) pontjában
meghatározott feltételek fennállása esetén, továbbá
b)	ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósítási időtartamát kimerítette.
(7)	Az (6) bekezdésben foglaltakon kívül az (1) bekezdés a)-b) pontjában
meghatározott esetben meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását, ha az
álláskereső kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel
folytatott kereső tevékenységet.
(8)	Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását a 29. § (1) bekezdésében
meghatározott esetben.
(9)	Az (1) bekezdés c) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítását
a (8) bekezdésben foglaltakon kívül szüneteltetni kell
a)	a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
b)	90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési
kötelezettséget elmulasztotta, továbbá
c)	ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt
folytatott kereső tevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett
jogosultságot. Ez utóbbi esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének
kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.”
10. §
Az Flt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
10
„31. §
Az álláskereső részére az álláskeresők támogatása (munkanélküli ellátás), valamint a
vállalkozói járadék megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos
(ideértve a lakóhelyétől a munkaügyi központhoz történő oda- és visszautazást,
valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi
szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz
igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.
Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi
utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.”
11.	§
(1)	Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásnak célja szerint - a
következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
„a) szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a
munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a nyugdíj
előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a költségtérítés (31.§),
valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat
terhelő, a társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék, és a külön
törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás finanszírozására. Ezt az alaprészt
terheli továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított és folyósított
korengedményes nyugdíjak fedezetére befizetett összegek és folyó évi kiadások
különbözetének finanszírozása;”
(2)	Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásnak célja szerint - a
következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
„c) foglalkoztatási alaprészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások,
iskolarendszeren kívüli felnőttképzési támogatások, a nem az Állami Foglalkoztatási
Szolgálat által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására, a regionális képző
központok munkaerő-piaci képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozására, a
MAT működtetésére, a társadalmi párbeszéd intézményeinek működéséhez és
fejlesztéséhez való hozzájárulásra, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok
működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos
postaköltség finanszírozására;”
11
12. §
(1)	Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[/2/A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]
„d) véleményezi az álláskeresők támogatásaira, a foglalkoztatást elősegítő
támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó
jogszabálytervezeteket, valamint - a munkahelyteremtő támogatások kivételével - a
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az álláskeresők támogatásaira, a
foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a munkahelyteremtést, foglalkoztatási
szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályaira vonatkozó, a
Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből nyújtható támogatásra vonatkozó,
valamint a 19. § (2) bekezdésében meghatározott támogatásra vonatkozó rendeletet a
MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló
előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg;”
(2)	Az Flt. 39/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (8)-(10) bekezdés számozása (9)-(11) bekezdésre változik:
„(8) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a Munkaerőpiaci Alap
évvégi egyenlegének megóvása érdekében - a képzési alaprész tekintetében az
oktatási miniszter véleményének meghallgatásával - dönthet
a)	a keletkezett többletbevételek - iskolarendszerű és felnőttképzési célú
arányainak megtartásával történő - felhasználásának mértékéről,
b)	a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,
c)	a Munkaerőpiaci Alap 39. § (3) bekezdésének c) valamint e)-g) pontjaiban
meghatározott alaprészek tekintetében a kiadások - Kormány által elhatározott
mértékű - csökkentéséről.”
13.	§
(1)	Az Flt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra szolgáló
keretre (a továbbiakban: felnőttképzési célú keret), központi keretre és a megyei
(fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható (decentralizált) keretre, továbbá a
regionális képző központok munkaerő-piaci képzési és képzéssel kapcsolatos
feladatainak ellátását szolgáló képzési keretre ( a továbbiakban: képzési keret) osztható
fel. A rehabilitációs alaprész központi keretre és decentralizált keretre osztható fel.”
(2)	Az Flt. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(5) A foglalkoztatási alaprész képzési keretét, valamint a felnőttképzési célú
keretét az alaprészen belül elkülönítetten kell kezelni.”
(3)	Az Flt. 43. §-ának (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A felnőttképzési keret felhasználható]
f)	az Fktv. 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott célra.”
(4)	Az Flt. 43. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (7) -(8) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre változik:
„(7) A (6) bekezdésben meghatározott célokon kívül a felnőttképzési keret
legfeljebb 2 százaléka
a)	a munkaügyi központoknak a szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját
munkavállalók képzésére fordítható kötelezettséghányada felhasználásával,
ellenőrzésével összefüggő, továbbá a nyilvántartásba vett felnőttképzési intézmények
jogszerű tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatban külön jogszabályban
meghatározott feladatai ellátására, valamint
b)	a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek a felnőttképzési intézmények
intézményi- és program-akkreditációt követően fennálló kötelezettségei teljesítésének,
illetve az akkreditációs feltételek fennállásának ellenőrzésével összefüggő, külön
jogszabályban meghatározott feladatai ellátására
használható fel.
(8)	A képzési keretet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a
foglalkoztatási alaprész (ideértve a felnőttképzési keretet is) pénzeszközeinek
felhasználási célok szerinti felosztása előtt hozza létre a foglalkoztatási alaprészen
belül. A képzési keret a regionális képző központok - a foglalkoztatáspolitikai és
munkaügyi miniszter által meghatározott - képzési és képzéssel kapcsolatos
feladatainak finanszírozására használható fel.”
14.	§
(1)	Az Flt. 46/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az álláskereső álláskeresési járadékra és vállalkozói járadékra egyaránt
jogosult, mindkét ellátást meg kell állapítani, és az álláskeresési járadék
folyósításának kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a vállalkozói járadék
folyósítási idejének kimerítését követő nap.”
(2)	Az Flt. 46/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
13
„(3) Az álláskeresési járadékra való jogosultság, illetőleg a vállalkozói járadékra
való jogosultság időtartamát akkor kell összeszámítani, ha az álláskereső legalább az
egyik ellátás megállapításához szükséges jogosultsági időtartamnak több mint a felét
megszerezte, és a két időtartam összege eléri legalább az egyik ellátás
megállapításához szükséges jogosultsági időtartam mértékét. Ebben az esetben azt az
ellátást kell megállapítani, amely jogosultsági időtartamának több mint a felével az
álláskereső rendelkezik. Ha az álláskereső mindkét ellátás jogosultsági időtartamának
több mint a felét megszerezte, azt az ellátást kell megállapítani, amelynek jogosultsági
időtartama az álláskeresővé válást megelőzte.”
15.	§
Az Flt. 52. §-át követően „Munkaerőfejlesztő és képző központ” alcím helyébe a
„Regionális képző központ” alcím lép, és az Flt. a következő új 53.§-sal egészül ki:
„53. §
(1)	Az emberi erőforrás fejlesztése országos és regionális feladatainak ellátása
érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter regionális képző
központokat (a továbbiakban: képző központ) létesít és működtet. A képző központ
szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.
(2)	A képző központ központi költségvetési szerv.
(3)	Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy
rendeletben meghatározza a képző központ feladatait, a képző központ irányítását
ellátó szervet, a képző központ vezetőjének jogállását, kinevezésének rendjét, a képző
központ irányításának rendjét és szabályait, a képző központ és a munkaügyi központ
-	a Munkaerőpiaci Alapból támogatott - munkaerő-piaci képzések lebonyolításával
kapcsolatos együttműködését, a képző központ feladatai ellátásának finanszírozását, a
képzési keret felhasználásának szabályait.”
16.	§
Az Flt. 57/A. §-ának (3) bekezdése az alábbi új c) ponttal egészül ki, és ezzel
egyidejűleg a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:
[57/A. § (3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]
„c) a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és
tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az
a)-d) és f)-h) pontjai,”
14
[szerinti adatok igénylésére jogosultak]
17.	§
Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) E törvény alkalmazásában:]
„d) álláskereső: az a személy, aki
1.	a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2.	oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.	öregségi nyugdíjra nem jogosult, és
4.	az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban
nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5.	az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást
annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ
kirendeltségének,
6.	maga is aktívan keres munkahelyet, és
7.	elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési
megállapodást köt, és
8.	a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és
9.	akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart.
Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során az EGT állampolgár
álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján
végezhet munkát. A 7. pontban meghatározott álláskeresési megállapodás az
álláskereső a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezései gyakoriságát,
az álláskeresőnek az álláskeresése érdekében folytatott tevékenységének, a munkába
lépés vállalt időpontjának, az álláskereső által keresett munkahely főbb jellemzőinek
meghatározását tartalmazza. ”
18.	§
Az Flt. 58. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(8) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy
rendeletben határozza meg]
„b) az álláskeresési megállapodás,”
[szabályait].
19.	§
(1)	A törvény - a 13. § és 15-16. § kivételével - 2005. november 1-jén lép
hatályba. A törvény 13. §-ának (3) bekezdése, valamint 16. §-a a kihirdetést követő 8.
15
napon, a törvény 13. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint (4) bekezdése és 15. §-a
2006. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Flt. 14. §-ának (9)
bekezdéséből a „munkanélküli járadék, illetve” kifejezés, az Flt. 14. §-ának (10)
bekezdéséből a „munkanélküli járadék, illetve” kifejezés, az Flt. 32. §-át megelőzően
az „Álláskeresést ösztönző juttatás” alcím, az Flt. 32-34. §-a, 46. §-a (1)
bekezdésének f) pontjából a „a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő
munka” kifejezés, továbbá 58. §-a (6) bekezdésének d) pontja, valamint a
felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 11.§-a és a 10. §-át követően „ A
regionális képző központ” alcím.
(3)	Az Flt. 45. §-a (5) bekezdésében a „ munkanélküli járadék” kifejezés helyébe
„vállalkozói járadék” kifejezés, 51/A. §-a (4) bekezdésében a „28. § (3) bekezdésében”
szövegrész helyébe a „28. § (2) bekezdésében” szövegrész, az 54. §-a (3)
bekezdésében az „58. § (6) bekezdése d) pontjának 2., valamint 6. alpontjában”
szövegrész helyébe az „58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában” szövegrész, az
58. §-a (6) bekezdésének b) pontjában az „és 59. §-ának c) pontjában” szövegrész
helyébe az „és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában” szövegrész lép.
(4)	Az Flt. 8. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, 14.
§-a (1) bekezdésének a) pontjában, 14. §-ának (8) bekezdésében, 14/A. §-ában, 16. §-a
(1)	bekezdésében, 16/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 16/A. §-ának (4)
bekezdésében, a 16/B. §-t megelőző alcímben, 16/B. §-ának b) és d) pontjában, 17. §-
ának c) pontjában, 18/A. §-ának (2) bekezdésében, a 19/A. §-t megelőző alcímben,
19/A. §-ában, 19/B. §-ának (2) bekezdésében, 21. §-ának (4) bekezdésében, 39. §-a (2)
bekezdésének b) pontjában, 39. §-a (3) bekezdésének b) és h) pontjában, 39. §-ának
(6)	bekezdésében, 39/A. §-a (3) bekezdése a) pontjának 2. alpontjában, 50/A. §-ának
a)	pontjában, 51/A. §-ának (1)-(2) és (9) bekezdésében, 54. §-ának (3) bekezdésében,
55. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 58. §-a (5) bekezdésének k) és l) pontjában a
„munkanélküli(ek)” kifejezés helyébe „álláskereső(k)” kifejezés lép.
(5)	Az Flt. 39. §-át megelőző címben, 39/A. §-a (2) bekezdése e) pontjának 3.
alpontjában, 39/A. §-a (4) bekezdése b) pontjának 2. alpontjában, 48. §-a (1)
bekezdésének f)-g) pontjában, 50. §-a (1) bekezdésének i) pontjában, 50. §-a (3)
bekezdésének a) pontjában, 50/A. §-ának c) pontjában, 54/A. §-ának (1)
bekezdésében, 55. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének a)-b)
pontjában, 57/A. §-ának (1) bekezdésében, 57/A. §-a (2) bekezdésének e) pontjában,
57/C. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontjában a „munkanélküli ellátás(ok)” kifejezés
alatt az „álláskeresők támogatása” kifejezést is érteni kell.
(6)	Az Flt. Preambulumában, a 2. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-a (5)
bekezdésének c) pontjában, 8. §-a (6) bekezdésének c) pontjában, 39. §-a (2)
bekezdésének a) pontjában a „munkanélküliek ellátása” szövegrész „álláskeresők
támogatása” szövegrészre változik.
16
(7)	Az Flt. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 51/A. §-ának (1) és (4)
bekezdésében, 58. §-a (5) bekezdésének k) pontjában, 58. §-a (8) bekezdésének a)
pontjában, 59. §-ának (2) bekezdésében a „a munkanélküli járadék” kifejezésen
„álláskeresési járadék, álláskeresési segély” kifejezést is érteni kell.
(8)	Ahol más jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.
(9)	Ahol más jogszabály
a)	munkanélküli ellátást említ, azon az álláskeresők támogatását is,
b)	munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési
segélyt is érteni kell.
(10)	A 2005. november 1-jét megelőzően munkanélküliként nyilvántartásba vett,
és ez időpontot megelőzően munkanélküli ellátásban, azt követően pedig álláskeresési
támogatásban nem részesülő személyt a munkaügyi központ kirendeltségénél történő
legközelebbi jelentkezésekor álláskeresőként kell nyilvántartásba venni, ha megfelel
az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételeknek. A feltételek
fennállásának hiánya esetén törölni kell a nyilvántartásból.
(11)	A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban
folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint
tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-
jétől a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködésre az álláskeresővel
kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
(12)	Annak részére, akinek munkanélküli járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli
segélyre, álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét
megelőzően keletkezik, és ezen ellátásokra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-
én benyújtja, ezen ellátásokat a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell
megállapítani.
(13)	Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli
segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt
követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az
ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.
(14)	Az az álláskereső, aki
a)	e törvény kihirdetése napján az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontjában
meghatározott munkaviszonyban (a továbbiakban: munkaviszony) áll, és
b)	e törvény kihirdetését megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és
c)	e törvény hatálybalépése napján vagy azt követően az a) pont szerinti
munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy álláskeresési járadékra nem szerez
jogosultságot,
17
álláskeresővé válása esetén munkanélküli járadékra jogosult, feltéve, ha az erre
irányuló kérelmet a munkaviszony megszűnésétől számított 15 napon belül
benyújtotta.
18
I	N D O K O L Á S
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A magyarországi munkaerő-piaci helyzet alapvető jellemzője, hogy az alacsony
foglalkoztatottsággal alacsony munkanélküliség párosul. A munkahelyekről kikerülők,
vagy oda be sem jutók egyre távolabb kerülnek a munkaerőpiactól. Ezért be kell
vonni, fokozottabban aktivizálni kell azokat, akik munka nélkül vannak, inaktívak,
elvesztették munkavégző képességüket, illetve a fiatalokat, akik nem szereztek
megfelelő képzettséget, vagyis mindazokat, akiknek képességei, ismeretei nem
felelnek meg a keresleti, a munkáltatói követelményeknek.
A Javaslat az álláskeresők mielőbbi foglalkoztatását kívánja elősegíteni, az
ellátórendszer, valamint a munkaerő-piaci képzések támogatásának átalakításával.
A munkanélküli ellátások rendszere 1991 óta sokat változott. A megállapítás és
folyósítás feltételei folyamatosan szigorúbbak lettek (munkanélküli járadék), bizonyos
ellátási formák (pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj), megszűntek, vagy
jóval kedvezőtlenebb változatai jelentek meg (előnyugdíj helyett nyugdíj előtti
munkanélküli segély), illetve új ellátások bevezetésére is sor került (álláskeresést
ösztönző juttatás, vállalkozói járadék).
A munkanélküli ellátórendszer jelen Javaslattal történő átfogó módosításának
elsődleges célja a munkára ösztönzés erősítése. Az álláskeresés támogatása az Állami
Foglalkoztatási Szolgálat alapfeladata, ezért az a cél, hogy a munkát kereső,
munkaképes emberek a munkaügyi szervezet ügyfelei legyenek. A Javaslat olyan
szabályokat tartalmaz, amelyekből egyértelművé válik, hogy csak az részesülhet
Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerveitől ellátásban aki maga is aktívan keres
munkát. Ennek a célnak megfelelően változtatja meg a Javaslat az ellátó rendszer
egészének, valamint egyes elemeinek elnevezését is. A munkanélküli ellátó rendszer
helyébe az álláskeresők támogatási rendszere, a munkanélküli járadék helyébe az
álláskeresési támogatás lép. Az álláskeresők támogatása új rendszerének elemei az
álláskeresési járadék és az álláskeresési segély. Egyes volt korábbi ellátások ( nyugdíj
előtti munkanélküli segély, álláskeresést ösztönző juttatás) megszűnnek. A Javaslat az
álláskeresést ösztönző juttatás egyes bevált elemeit továbbra is megtartja oly módon,
hogy azokat hozzá igazítja az álláskeresők járadék rendszeréhez és beépíti az
álláskeresési segélybe. Az álláskeresés ösztönzését ugyanis nem egy hosszabb
járadékfolyósítási időszak elteltével, hanem a munkanélkülivé válást követően azonnal
el kell kezdeni. Az intenzív álláskeresés az új támogatási rendszerben már a támogatás
folyósításának kezdetétől alapfeltétel.
A nyugdíj előtti munkanélküli segély beépül az álláskeresési segély rendszerébe. A
munkanélküli fogalmát a törvényben az álláskereső fogalma váltja fel. A megváltozott
elnevezések megváltozott tartalmat is takarnak.
19
A foglalkoztatási törvény értelmében a regionális képző központok az Állami
Foglalkoztatási Szolgálat szervei. A képző központokat érintően a törvény egyéb
rendelkezéseket nem tartalmaz, feladataikat jelenleg a felnőttképzéséről szóló 2001.
évi CI. törvény állapítja meg. A Foglalkoztatási Szolgálat szerveként szükséges a
jövőben a képző központok munkaerő-piaci képzésekbe történő fokozottabb bevonása
annak érdekében, hogy az eddiginél nagyobb arányban vegyenek részt a
munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők képzésében. Ennek jogi alapját teremti
meg a Javaslat oly módon, hogy a regionális képző központ létesítésével,
működtetésével, jogállásával kapcsolatos alapvető szabályokat a foglalkoztatási
törvény fogja tartalmazni, a részletes szabályokat pedig a foglalkoztatáspolitikai és
munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg. A Javaslat alapján egyértelművé
válik a képző központok működésének finanszírozása is.
A Munkaerőpiaci Alap feletti rendelkezési jog a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
minisztert illeti meg. A pénzügyi (államháztartási) jogszabályok előírásai betartása
érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek az államháztartási
törvényben meghatározott felelőssége miatt szükséges olyan hatáskörök biztosítása,
amelyek gyakorlásával reálissá válik felelősségének számon kérhetősége az Alap
egyenlegének tartása érdekében. A Javaslat megteremti ennek lehetőségét.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1. §-hoz
Az álláshoz jutás fontos követelménye, hogy a munkavállaló képzettsége, szakmai
felkészültsége megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek. Ezért továbbra is kiemelt
feladat a munkaerő-piaci képzések támogatása. Ahhoz, hogy ezekben a képzésekben
minél több olyan álláskereső vegyen részt, akinek képzés nélkül csak kevés esélye van
arra, hogy megfelelő munkát találjon, az is szükséges, hogy a képzés időtartama alatt
biztosított keresetpótló juttatás az eddiginél jobban segítse a megélhetést. Ezért a
Javaslat a képzési támogatás részét képező keresetpótló juttatás összegét a kötelező
legkisebb munkabér 60 százalékában állapítja meg, ami a hatályos szabályozáshoz
képeset, mintegy tízezer forint növekedést eredményez. Erre figyelemmel a hátrányos
szociális helyzet alapján megállapítható emelt összegű keresetpótló juttatás
megszűnik. Tekintettel arra, hogy a képzés célja a szükséges ismeretek megszerzésével
történő elhelyezkedés, a képzés sikeres befejezése érdekében, ha az álláskeresési
támogatásban részesülő a munkaügyi központ által felajánlott vagy a munkaügyi
központ által elfogadott képzésben vesz részt, a munkaügyi központ a képzés
időtartamára az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósítását szünetelteti,
és a képzésben részvevő számára keresetpótló juttatást állapít meg.
Az álláskeresési támogatásban nem részesülők számára a keresetpótló juttatás
továbbra is mérlegelés alapján kerülhet megállapításra.
20
A 2. §-hoz
A Javaslat szerint a munkanélküli ellátó rendszer átalakul az álláskeresők támogatási
rendszerévé. Egyes, a jelenlegi hatályos szabályozás szerinti ellátások megszűnnek, és
új támogatások jönnek létre. Ez értelemszerűen érinti a foglalkoztatási törvény által
szabályozott egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások feltételeit is. A hatályos
szabályozás szerint a vállalkozóvá válást elősegítő támogatás annak részére állapítható
meg, aki munkanélküli járadékban részesül. A munkanélküli járadékot a Javaslat
szerint 2005. november 1-jétől az álláskeresési járadék váltja fel, ugyanakkor a 2006.
január 1-jétől már - az arra jogosultak részére - lehetőség nyílik vállalkozói járadék
megállapítására. A Javaslat bizonyos szűk körben - a szerzett jogok védelme
érdekében - a hatálybalépését követően is lehetővé teszi munkanélküli járadék
folyósítását. Ezért a munkanélküli ellátó rendszer átalakulására figyelemmel a Javaslat
hatályba lépése esetén a vállalkozóvá válás elősegítését célzó támogatásban
részesíthetők köre a munkanélküli járadékban részesülő személyek mellett kibővül az
álláskeresési járadékban, valamint a vállalkozói járadékban részesülő személyekkel.
A 3. §-hoz
Az álláskeresők támogatási rendszerének bevezetése indokolja a közhasznú
foglalkoztatás támogatásának ismételt megállapítására vonatkozó szabályozás
módosítását. A Javaslat szerint a munkavállalónak a közhasznú foglalkoztatás alapját
képező munkaviszony megszűnését, illetőleg megszüntetését követő két éven belüli
ismételt, bármely munkaadónál történő foglalkoztatásához közhasznú foglakoztatás
támogatás abban az esetben nyújtható, ha a közhasznú foglalkoztatásra való
kiközvetítés időpontjában nem jogosult álláskeresési járadékra, (munkanélküli
járadékra), vállalkozói járadékra. A munkanélküli járadéknak a javaslatban történő
szerepeltetését - mint ahogy azt az indokolás a 2. §-hoz tartozó része is tartalmazza -
az indokolja, hogy a Javaslat hatálybalépését követően átmeneti jelleggel lehetőség
van munkanélküli járadék megállapítására.
A 4. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a munkanélküliek ellátó rendszerét az álláskeresők támogatási
rendszere váltja fel, ezért a Javaslat módosítja a törvény V. fejezetének címét. A
Javaslat módosítja a foglakoztatási törvény 24. §-át oly módon, hogy az a
munkanélküli ellátások helyett, az álláskeresési támogatásokat (álláskeresési járadék,
álláskeresési segély, költségtérítés) sorolja fel.
Az 5- 8. §-hoz
A Javaslat a munkanélküli járadék helyett az álláskeresők új támogatásaként vezeti be
az álláskeresési járadékot. Az álláskeresési járadék javasolt új feltételei ötvözik az
21
1991. évi ellátórendszer egyes elemeit és egyes, jelenleg alkalmazott elvek mentén
meghatározott feltételeket. Ennek megfelelően egy vegyes típusú, biztosítási és
szociális elemeket is tartalmazó járadékrendszer jön létre, amely a szociális biztonság
javítása mellett erősíti a biztosítási elvet, emellett fokozottan ösztönöz az állások
felkutatására és a munkahelyek, munkaalkalmak elfogadására. Ezt részben azzal
kívánja elérni, hogy az ellátás mértéke az idő előrehaladtával fokozatosan csökken.
A Javaslat szerint álláskeresési járadék - több más feltétel egyidejű fennállása esetén
-	annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a munkanélkülivé válását megelőző
négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik. Tekintettel arra, hogy
egy járadéknapi jogosultsághoz öt nap munkaviszonyban töltött idő szükséges, az
álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb időtartama 73 nap lesz, míg
leghosszabb időtartama továbbra is 270 nap. Az álláskeresési járadék összege a
korábbi átlagkereset 60 % százaléka, alsó-és felső határa azonban elszakad a
nyugdíjminimum összegétől, és a kötelező legkisebb munkabérhez igazodik.
A gyakorlati tapasztalatok bizonyították, hogy a munkanélküliség első hónapjaiban
jóval nagyobb az esély az újbóli elhelyezkedésre, mint a tartós munkanélküliség
esetén. Erre figyelemmel a Javaslat az álláskeresési járadék folyósítási idejét két
szakaszra bontja:
a)	Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91
nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 százaléka, fix összegű
alsó és felső határ mellett. A járadék alsó határa a kötelező legkisebb munkabér 60
százaléka, a felső határ pedig a munkanélküli járadék jelenlegi felső határánál (44 ezer
forintnál) lényegesen magasabb, a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka lesz
(57.000 forint minimálbér esetén az alsó határ 34.200 forint, a felső határ 68.400
Ft/hó).
b)	A második szakasz időtartama a hátralévő jogosultsági napok száma, legfeljebb
179 nap. A járadék mértéke ebben a szakaszban egységesen a kötelező legkisebb
munkabér 60 százaléka.
(Ha a korábbi átlagkereset a járadék alsó határánál alacsonyabb, a járadék összege
mindkét szakaszban megegyezik az átlagkeresettel.)
A Javaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor a járadék folyósítását szüneteltetni
kell, vagy meg kell szüntetni. A járadékfolyósítás megszüntetése esetén a fel nem
használt, a korábbi munkaviszonyban töltött napokat az újabb járadék
megállapításakor be kell számítani.
Az álláskeresési járadékban részesülő - a munkanélküli járadék melletti
munkavégzésre irányadó hatályos szabályokkal megegyezően - a járadék
folyósításának időtartama alatt kereső tevékenységet az alkalmi munkavállalói
könyvvel történő munkavégzést kivéve továbbra sem folytathat. Kereső tevékenység
folytatás esetében az álláskeresési járadék folyósítása megszüntetésre kerül.
22
Az álláskeresőt terhelő intenzív munkakeresés kiemelt szerepét támasztja alá, hogy a
járadékfolyósítást akkor is meg kell szüntetni, ha az álláskereső az álláskeresési
megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti. Az álláskereső
elhelyezkedését ösztönözheti az a módosítási javaslat, amely szerint, ha a
munkanélküli az álláskeresési járadék folyósításának ideje alatt teljes, vagy legalább
napi négy órás határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesít, és munkaviszonya
folyamatosan fennáll, kérelmére a járadékfolyósítási időből még fennmaradó
időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. Ebben az
esetben a folyósítási időből még fennmaradó időtartamot úgy kell tekinteni, mintha az
álláskereső álláskeresési járadékban részesült volna.
Az álláskeresési járadék folyósítása szüneteltetésének esetei lényegében megegyeznek
a munkanélküli járadék folyósítása szüneteltetésének ma hatályos szabályozás által
tartalmazott eseteivel.
A 9. § -hoz
A Javaslatban az az elv érvényesül, hogy az álláskeresők támogatási rendszere
bevezetésének eredményeként ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe egyik munkanélküli
csoport sem. Ennek érdekében azoknak az álláskeresőknek a részére, akik 180 nap
álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot, és a járadék folyósítási idejét
kimerítették, de még nem találtak munkát, álláskeresési segélyt kell megállapítani. Az
álláskeresési segélyre jogosultaknak ez a köre azt a személyi kört öleli fel, amely az új
szabályozás hatályba lépését megelőzően álláskeresést ösztönző juttatásra volt
jogosult.
Ugyancsak álláskeresési segélyt lehet megállapítani a jövőben azok részére, akik az
álláskeresővé válást megelőző négy éven belül rendelkeznek ugyan a korábbi
szabályozás szerinti kétszáz nap munkaviszonnyal, de a feltételek megváltozása miatt
(a Javaslat szerint az álláskeresési járadékra való jogosultság esetében a 200 nap 365
napra emelkedett) nem szereztek jogosultságot álláskeresési járadékra. Ebbe csoportba
azok az álláskeresők tartoznak, akik a jelenlegi járadék-jogosultsági feltételek mellett
már 200 munkaviszonyban töltött nap után 40 nap munkanélküli járadékot
kaphatnának, de a jogosultsági idő emelése miatt nem kerülnek be az álláskeresési
járadékrendszerbe. Az álláskeresési segély nélkül évente több, mint 84 ezer fő esne el
az álláskeresési támogatástól a jelenlegi helyzethez képest, ami egynegyede az összes
jogosultnak.
Végül, de nem utolsó sorban az álláskeresési segélyre jogosultak harmadik csoportját
azok az álláskeresők alkotják, akik korábbi szabályozás szerint nyugdíj előtti
munkanélküli segélyre voltak jogosultak.
A Javaslat az álláskeresési segély folyósítási idejét az előzőekben ismertetett három
csoport vonatkozósában differenciáltan állapítja meg. Az álláskeresési segély
23
folyósítási ideje az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerített álláskeresők
esetében 90 nap, ha azonban az álláskereső az 50. életévét betöltötte 180 nap. A
folyósítási idő szintén 90 nap azok esetében, akik az álláskeresővé válásukat megelőző
négy évben rendelkeznek ugyan 200 nap munkaviszonnyal azonban álláskeresési
járadékra nem szereztek jogosultságot. A nyugdíjhoz közelálló életkorú álláskeresők
esetében a Javaslat az álláskeresési segély folyósítási időtartamát nem konkrét
számmal határozza meg. Úgy rendelkezik, hogy ez utóbbi esetben az álláskeresési
segély az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.
A segélyezési rendszertől természetesen kevésbé várható el, hogy „munkára
ösztönözzön”, de az igen, hogy az ellenösztönző hatása minimális legyen. Ehhez az is
szükséges, hogy a munkavállalás ne jelentse automatikusan a segély azonnali
elvesztését. Ezért az álláskeresési segély folyósítása alatt is megengedett az alkalmi
munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, de eltérően a járadékfolyósítás alatt
végzett alkalmi munkavállalástól, az ebből származó kereset a segély folyósítását nem
befolyásolja. Ettől eltekintve az álláskeresési segély megszüntetésének és
szüneteltetésének szabályai többségében megegyeznek az álláskeresési járadék
megszüntetésének és szüneteltetésére vonatkozó szabályozásával. Ettől csupán a
nyugdíjkorhatárhoz közelállók esetében tartalmaz eltérő szabályozást a javaslat. Ebben
az esetben ugyanis kereső tevékenység folytatása az álláskeresési segélynek nem a
megszüntetését, hanem a szüneteltetését eredményezi. Ennek indoka, hogy
megszüntetés esetében az álláskeresési segélyt újból meg kell állapítani, amely az idő
múlására figyelemmel a jogosultsági feltételek elvesztéséhez vezetne.
A 10. §-hoz
A munkanélküli ellátó rendszer átalakítása miatt módosítani szükséges a
foglalkoztatási törvénynek azt a szabályát, amely a munkaügyi központhoz történő
oda-és visszautazás költségeinek valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos utazási
költségeknek megtérítéséről rendelkezik. A Javaslat megteremti a lehetőségét az
álláskeresők támogatása (álláskeresési járadék, álláskeresési segély), valamint a
vállalkozói járadék megállapításával kapcsolatos költségek megtérítésének.
A 11. §-hoz
Az álláskeresési támogatási rendszer bevezetésével módosulnak a foglalkoztatási
törvénynek az ellátások és támogatások pénzügyi finanszírozására vonatkozó szabályai
is. A törvényben meg kell határozni, hogy az új támogatások a Munkaerőpiaci
Alapnak mely alaprészéből finanszírozhatók. Figyelemmel arra, hogy az álláskeresők
támogatási rendszere a munkanélküli ellátó rendszert váltja fel, ezért indokolt, hogy az
álláskeresési járadékkal, valamint az álláskeresési segéllyel kapcsolatos kiadások is a
Munkaerőpiaci Alap szolidaratási alaprészét terheljék.
24
A Javaslat megteremti a jogi lehetőségét a regionális képző központok újszerű
működésének, a munkaerő-piaci képzésekben történő aktívabb részvételének. Ehhez
azonban szükséges a megfelelő anyagi eszközök biztosítása is. A Javaslat szerint a
Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze felhasználható a regionális képző
központok munkaerő-piaci képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozására is.
A 12.§-hoz
A Javaslat módosítja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének a jogszabályok
véleményezésével kapcsolatos jogkörét meghatározó szabályt. Figyelemmel arra, hogy
a hatálybalépésétől kezdődően munkanélküli ellátásokra vonatkozó jogi szabályozásra
nincs lehetőség, ezért a testület az álláskeresők támogatására vonatkozó
jogszabályokat fogja véleményezni.
A Munkaerőpiaci Alap egészével kapcsolatos rendelkezési jog a
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert illeti meg. Az államháztartási
szabályok szerint ez azt is jelenti, hogy a kormányzati felelősség őt terheli a
Munkaerőpiaci Alap évvégi egyenlegének megtartásáért. Ezért a Javaslat olyan
jogköröket biztosít a miniszter számára, amelyek - amennyiben szükséges - a
keletkezett többletbevételek felhasználása mértékének meghatározásával, a kiadások
évközi ütemezésével, illetőleg csökkentésével biztosítják az év végi egyenleg
megtartását. A miniszter a rendelkezési jogát az alap képzési alaprésze tekintetében az
oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja. Ezért a Javaslat szerint a miniszternek -
amennyiben e jogköreinek gyakorlása az alap képzési alaprészét érintik - be kell
szerezne az oktatási miniszter véleményét. A többletbevételek felhasználása
mértékének meghatározása során meg kell tartani a többletbevételek iskolarendszerű
és felnőtt képzési célú arányait, továbbá a kiadások csökkentésének mértékét a
Kormány határozza meg.
A 13.§-hoz
A regionális képző központok munkaerő-piaci képzési és képzéssel kapcsolatos
feladatainak finanszírozása érdekében a Javaslat a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási
alaprészén belül képzési keretet hoz létre, amelyet elkülönítetten kell kezelni az
alaprész egyéb pénzeszközeitől. Ezen túlmenően az alaprészen belüli felnőttképzési
keret felhasználásának jogcímeit bővíti az a módosítás, amely szerint annak legfeljebb
2	százaléka a szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját munkavállalók képzésére
fordítható kötelezettséghányada felhasználásának, továbbá az akkreditált
felnőttképzési intézmények jogszerű tevékenységének, az akkreditációs feltételek
fennállásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására használható fel. A
Javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási
alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete terhére támogatás
legyen nyújtható a szomszédos államokban élő magyarok számára a versenyképes
25
tudás megszerzéséhez, mellyel elősegíthető a szülőföldön való boldogulás, a magyar
lakta területek gyorsabb felzárkóztatása, a magyarság helyi társadalmának erősítése.
A 14. §-hoz
2006. január elsejétől hatályba lépnek a foglalkoztatási törvénynek a vállalkozói
járadékra vonatkozó rendelkezései. A törvény Országgyűlés által elfogadott szövege
szabályozást tartalmaz vállalkozói járadékra való jogosultság, valamint a
munkanélküli járadékra való jogosultság összeszámítására vonatkozóan, továbbá arra
is, hogy minkét ellátásra való jogosultság fennállása esetén, hogyan történik az
ellátások megállapítása. A Javaslat elfogadása esetén azonban 2005. november 1-jétől
megszűnik a munkanélküli járadék, és 2006. január 1-jétől új munkanélküli járadékot
nem lehet megállapítani. Ezért a törvénynek nem a munkanélküli járadék és a
vállalkozói járadék jogosultsági idejének összeszámításáról kell rendelkeznie, hanem
a munkanélküli járadék helyébe lépő álláskeresési járadék és a vállalkozói járadék
összeszámításáról. A Javaslat ennek megfelelően módosítja a foglalkoztatási törvény
erre vonatkozó szabályát.
A 15. § -hoz
A foglalkoztatási törvény értelmében a regionális képző központok az Állami
Foglalkoztatási Szolgálat szervei. A képző központokat érintően a törvény egyéb
rendelkezéseket nem tartalmaz, feladataikat jelenleg a felnőttképzéséről szóló 2001.
évi CI. törvény állapítja meg. A módosítás alapján a regionális képző központ
létesítésével, működtetésével, jogállásával kapcsolatos szabályokat a foglalkoztatási
törvény tartalmazza. A Javaslat felhatalmazza a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
minisztert, hogy rendeletben meghatározza a regionális képző központok feladatait, a
feladatok ellátásának finanszírozását, a képzési keret felhasználásának szabályait, a
Munkaerőpiaci Alapból támogatott munkaerő-piaci képzések lebonyolításával
kapcsolatban a munkaügyi központok és képző központok együttműködését, valamint
a képző központok irányításának szabályait. Ezzel összhangban kikerülnek a
felnőttképzési törvényből a képző központok alapfeladataival kapcsolatos
rendelkezések.
A 16. §-hoz
A foglalkoztatási törvény adatvédelmi rendelkezései módosításának célja a külföldiek
magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódó ügyintézési eljárással összefüggő
adatszolgáltatás egyszerűsítése. Az Flt. adatvédelmi rendelkezéseinek módosítása
elősegíti a munkaügyi központok és az idegenrendészeti hatóságok együttműködésén
alapuló gyors és hatékony eljárás szabályainak kialakítását azáltal, hogy a szükséges
adatok továbbítását lehetővé teszi, így az idegenrendészeti hatóság hozzájuthat a
26
magyarországi tartózkodás jogszerűségét megalapozó eljárás lefolytatásához
nélkülözhetetlen információkhoz.
A 17 -18. §-hoz
A munkanélküli ellátórendszer átalakításának egyik fontos alapelve az, hogy
álláskeresési támogatásban csak álláskereső részesülhet. Ennek megfelelően a
törvényben a munkanélküli fogalmát az álláskereső fogalma váltja fel, és a Javaslat
definiálja az álláskereső fogalmát. Álláskeresőnek - egyéb feltételek mellett - az
tekinthető, aki amellett, hogy (újból) el akar helyezkedni, ezért maga is aktívan keres
állást, minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy munkahelyet találjon, és
ezért szorosan együttműködik a munkaügyi központtal, elfogadja a megfelelő
munkahelyre szóló állásajánlatot. Az egyén aktív munkakeresése az álláskereső
fogalmának meghatározó feltétele. Az aktív álláskeresés módját az álláskereső és a
munkaügyi kirendeltség megállapodása rögzíti. Az álláskeresési megállapodás az
álláskereső és a munkaügyi kirendeltség közös dokumentuma, melyben
meghatározzák azoknak az egymásra épülő tevékenységeknek a sorozatát, amelyek
elősegítik a munkaerőpiacra történő visszakerülést, és amelynek meghatározó tartalmi
eleme az egyén intenzív közreműködése az önálló álláskeresésben. A munkaügyi
központ munkatársainak minél több foglalkoztatási lehetőség feltárásával, munkaerő-
közvetítéssel, tanácsadással, a munkaerő-piaci információk széles körével, országosan
egységes álláshely és álláskereső adatbank működtetésével, a munkaerő-piaci
információk önkiszolgáló rendszerben történő biztosításával kell elősegíteni az aktív
álláskeresést.
Az álláskeresőnek nagyobb gyakorisággal kell a jövőben számot adni arról, hogy mit
tett a sikeres elhelyezkedése érdekében. Az álláskeresési megállapodás szabályait, a
kapcsolattartás gyakoriságát a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
rendeletben határozza meg.
Természetesen az Állami Foglalkoztatási Szolgálat - lehetősége szerint - segítséget
nyújt mindenkinek, aki hozzá fordul. De „álláskeresőnek” azt tekinti, aki valóban
munkaképes és munkára kész, és belátható időn belül el tudja kezdeni a munkát.
A 19. §-hoz
A Javaslat rendelkezései - a regionális képző központok, valamint azok munkaerő-
piaci feladatai finanszírozására, továbbá a szomszédos államokban élő magyarok
támogatására vonatkozó rendelkezések kivételével - 2005. november 1-jén, a
szomszédos államokban élő magyarok támogatásával kapcsolatos rendelkezései a
kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba. A Javaslatnak a regionális képző
központokra vonatkozó szabályai 2006. január 1-jén lépnek hatályba.
27
Az álláskeresők új támogatási rendszerének, az álláskereső fogalmának bevezetése a
törvény más rendelkezéseinek pontosítását is igényli. A munkanélküli fogalmát az
álláskereső fogalma váltja fel. Ezért a Javaslat egyrészt módosítja a foglalkoztatási
törvénynek azokat a szabályait, amelyek a munkanélküli fogalmát úgy rendelkezik,
hogy használják. Rendelkezik továbbá arról is, hogy a munkanélküliekre irányadó
együttműködési szabályokat a hatálybalépést követően az álláskeresőkre irányadó
együttműködési szabályok váltják fel. Úgyszintén pontosításra kerülnek a
foglalkoztatási törvénynek azok a szabályai, amelyek munkanélküli ellátásról,
munkanélküli járadékról rendelkeznek. Biztosítja a Javaslat azt is, hogy ahol más
jogszabály munkanélküli ellátást, munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési
támogatást, álláskeresési járadékot is érteni kell.
A hatálybalépését megelőzően nyilvántartott munkanélküliek esetében meg kell
vizsgálni a legközelebbi jelentkezésükkor, hogy megfelelnek-e az álláskereső fogalmi
feltételeinek. A feltételek fennállása esetén álláskeresőként kell őket nyilvántartásba
venni. Amennyiben a feltételek nem állnak fenn törölni kell a nyilvántartásból. A
Javaslat átmeneti szabályai biztosítják azt, hogy a megszűnő munkanélküli ellátó
rendszerrel kapcsolatos a hatálybalépését megelőzően megszerzett várományi jogok ne
szenvedjenek sérelmet. Ezért a munkanélküli ellátásoknak a hatálybalépést
megelőzően elrendelt szünetelése esetén - amennyiben a szünetelés oka a
hatálybalépést követően szűnik meg - a korábbi munkanélküli ellátását kell
folyósítani. Úgyszintén biztosítja a Javaslat a munkanélküli járadék megállapítását
azok részére, akik a törvény kihirdetésének időpontjában munkaviszonyban állnak,
rendelkeznek legalább 200 nap munkaviszonnyal, de a hatálybalépésig folyamatosan
fennálló munkaviszonyuk a hatálybalépést követően szűnik meg.