﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16298. számú
törvényjavaslat
az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó
közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény
módosításáról
Előadó:	Csizmár Gábor
foglalkoztatáspolitikai
és
munkaügyi miniszter
Budapest, 2005. május
2
2005. évi .... törvény
az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó
közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény
módosításáról
1.	§
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó
közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Amk.
tv.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő c)-e) pontokkal egészül ki:
[Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható]
„c) az a külföldi személy, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának (2) bekezdése szerint
engedély nélkül foglalkoztatható,
d)	az a külföldi személy, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs,
továbbá a magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt
legalább egy évig Magyarországon együtt élt,
e)	a c)-d) pontok hatálya alá nem tartozó külföldi személy a 2/B. §-ban meghatározott
munkavégzés keretében.”
2. §
Az Amk. tv. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az 1. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott munkáltatónál alkalmi
foglalkoztatásnak nem minősülő munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló az
ugyanazon munkáltatónál fennálló munkaviszonya szerinti munkakörébe tartozó feladatok
ellátására alkalmi munkavállalói könyvvel nem foglalkoztatható.”
3. §
(1)	Az Amk. tv. a következő új 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A 2. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően az 1. § (1) bekezdésének a)
pontja hatálya alá tartozó több, de legalább három
a)	természetes személy munkáltatónál vagy
b)	kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltató esetében a
munkáltató tevékenységi köréhez közvetlenül kapcsolódó
alkalmi foglalkoztatás esetében a munkavállaló összesen kettőszáz napot tölthet alkalmi
munkavállalásnak minősülő munkaviszonyban.
(2)	Ha a munkavállalót az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott munkáltatók
mellett más munkáltató is foglalkoztatja alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony
3
keretében, ennek időtartama egy éven belül nem haladhatja meg az (1) bekezdésben
meghatározott mértéket.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából a természetes személy
munkáltató, illetve a vele egy háztartásban élő, a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti
hozzátartozója egy munkáltatónak minősül.
(4)	Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető természetes személy
munkáltatónak az egyéni vállalkozó a vállalkozása tevékenységi köréhez kapcsolódó
foglalkoztatással összefüggésben.”
4.	§
Az Amk. tv. a következő új 2/B. §-sal egészül ki:
„2/B. § (1) A mezőgazdasági (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat)
tevékenységet végző munkavállalónak az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerinti
idénymunka keretében történő foglalkoztatása során a 2. § (1) bekezdésének b) pontjában
foglalt rendelkezés, valamint a 2/A. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
(2) Az 1. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott külföldi személy az (1)
bekezdésben megjelölt idénymunka keretében egy évben legfeljebb hatvan napot tölthet
alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban, és munkavállalása során a 2. § (1)
bekezdésének b)-c) pontjaiban, valamint a 2. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések nem
alkalmazhatók.”
5.	§
(1)	Az Amk tv. 5. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő (1)-(3) bekezdés lép, ezzel
egyidejűleg a (3)-(9) bekezdés számozása (4)-(10) bekezdésre változik:
„(1) Az AM könyvet ellenszolgáltatás nélkül a munkavállaló lakóhelye, illetőleg
tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja
ki a munkavállaló kérelmére.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Magyarországon lakóhellyel, illetve
tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállaló részére az AM könyv kiállítása
a)	a foglalkoztatás helye szerinti munkaügyi központ székhelye szerinti kirendeltség
b)	a Pest Megyei Munkaügyi Központ illetékességi területén a váci kirendeltség
c)	a fővárosban a Fővárosi Munkaügyi Központ VIII. kerületi kirendeltsége
illetékességébe tartozik.
(3)	Az AM könyv kiállítására - Magyarországon lakóhellyel, illetőleg tartózkodási hellyel
nem rendelkező külföldi munkavállaló alkalmi foglalkoztatása kivételével - a megyei
(fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége és a települési önkormányzat jegyzője (a
továbbiakban: kiállító) megállapodást köthet. Ebben az esetben a megyei (fővárosi)
munkaügyi központ kirendeltsége rendelkezésre bocsátja az AM könyv nyomtatványokat.”
(2) Az Amk. tv. 5. §-a korábbi (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
4
„(7) Az AM könyv kiállítására az 5. § (1) bekezdése szerint illetékes munkaügyi központ
kirendeltsége, illetve a Fővárosi Munkaügyi Központ a tárgyévet követő február 15-éig adatot
szolgáltat a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak
(kirendeltségnek) és a megyei egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).”
6.	§
Az Amk. tv. 6. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az AM könyv első oldala a munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja
neve, születési hely és idő), TAJ-számát tartalmazza, mely adatokat a kiállító szerv személyi
azonosításra alkalmas hatósági igazolvány, illetve TAJ-számot tartalmazó hatósági
igazolvány, illetve az illetékes megyei/fővárosi egészségbiztosítási pénztár által a TAJ-
számról kiadott értesítés alapján állít ki.
(2)	A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - az AM könyvben a
munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és
napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén
aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak a munkavégzés
befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően
azt aláírásával kell érvényesítenie.”
7.	§
Az Amk. tv. 7. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A Kincstár ezen összegből 58 %-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 33 %-ot az
Egészségbiztosítási Alapnak, 9 %-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.”
8.	§
Az Amk. tv. 8. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az alkalmi munkavállaló a (4) bekezdésben meghatározott jogosultságát az AM
könyvbe beragasztott közteherjeggyel igazolja.
(6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a
magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb
összegének (minimálbér) éves összege, és az Szja. alkalmazásában adóterhet nem viselő
járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja. szerinti adóbevallás alá eső adóköteles
jövedelme nem volt.”
9. §
Az Amk. tv. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
5
10. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2005. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 7. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.
(3)	2006. január 1-jén hatályát veszti az Amk. tv. 7.§-ának (2) bekezdése, valamint
mellékletének „Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az
ellátási alap sávjai, ha a munkáltató - külön jogszabályban foglaltak szerint - a munkaügyi
központ által munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztat” címe, valamint az azt
követő táblázat.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Amk. tv. 3. § (2) bekezdése d) pontjában
„a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Flt.)” szövegrész helyébe „az Flt” szövegrész lép.
6
Melléklet a 2005. évi ... törvényhez
„[Melléklet az 1997. évi LXXIV. törvényhez]
Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai
Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap)		A közteherjegy értéke (Ft/nap)	Az ellátási alap (Ft/nap)
1.	1800-2399	400	2400
2.	2400-2999	700	3200
3.	3000-3599	900	4000
4.	3600-4600	1100	4800
Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai,
ha a munkáltató - külön jogszabályban foglaltak szerint - a munkaügyi központ által
munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztat
Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap)		A közteherjegy értéke (Ft/nap)	Az ellátási alap (Ft/nap)
1.	1200-1599	200	1370
2.	1600-2099	400	1830
3.	2100-2599	500	2460
4.	2600-3099	600	3300
5.	3100-4000	800	4140
7
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz
kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a
továbbiakban: törvény) módosításáról rendelkezik annak érdekében, hogy a megélhetésüket
rendszeres alkalmi munkavállalás révén biztosító munkavállalók szociális biztonsága
szélesebb körben legyen megteremtve. Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony
keretében egy naptári éven belül a munkavégzés időtartama - természetes személyeknél
végzett alkalmi foglalkoztatás esetében - emelkedik. Biztosítja egyben a Javaslat, hogy a
közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CL VI. törvény alapján a bíróság által kiemelten
közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett szervezet által alkalmi foglalkoztatásnak
minősülő munkaviszony keretében történő foglalkoztatásra az általános szabálytól eltérően -
szintén hosszabb időtartamban - nyíljon lehetőség.
A Javaslat egy éven belül több természetes személy munkáltatónál végzett alkalmi munka
esetében (ilyenek főként a háztartásban végzett kisegítő tevékenységek, különösen a takarítás,
háztartásvezetés, gyermekfelügyelet, kerti munkák), valamint a kiemelten közhasznú
szervezetek feladatainak megvalósítása érdekében szélesíti az alkalmi munkavállalás
lehetőségét azáltal, hogy - meghatározott feltételek esetén - legfeljebb kétszáz napot
engedélyez az alkalmi munka végzésére. Ezáltal a munkavállaló egészségügyi ellátásokra,
valamint a nyugellátásra való jogosultsága szempontjából hosszabb időtartamra biztosított,
valamint - amennyiben utóbb munkanélkülivé válik - a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti
munkanélküli ellátásra való jogosultsághoz szükséges - négy éven belül legalább kétszáz nap
-	munkaviszonyt akár egy éven belül is megszerezheti.
A Javaslat hozzájárul a háztartásokban végzett kisegítő munkák legálissá tételéhez, valamint a
kiemelten közhasznú szervezetek által vállalt közfeladatoknak alkalmi foglalkoztatás
keretében történő ellátásához. Beépíti egyben a törvénybe a joggyakorlat által jelzett, valamint
a jogszabályi koherencia megteremtése érdekében szükséges módosításokat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat megteremti az összhangot az alkalmi munkavállalói könyvvel történő
foglalkoztatásra vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a külföldiek munkavállalására
vonatkozó jogszabályok között, megteremtve az egyértelmű jogalkalmazási gyakorlat
feltételeit.
A 2. §-hoz
Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony létesítésítésére tilalmat fogalmaz meg a
Javaslat. Tiltja, hogy ugyanaz a munkáltató ugyanazt a munkavállalót munkaszerződés
alapján létrejött munkaviszony mellett egyidejűleg alkalmi foglalkoztatásnak minősülő
munkaviszony keretében is foglalkoztassa. Ilyen jogviszonyt az alkalmi munkavállalói
8
könyvet kiváltó munkavállaló nem létesíthet. Az általános szabályként megfogalmazott
foglalkoztatási tilalom vonatkozik az atipikus munkaviszonyok közül a munkaerő-kölcsönzés
keretében történő foglalkoztatás azon eseteire is, amikor a munkáltató, mint kölcsönbe adó a
kölcsönzött munkavállalót alkalmi munkavállalói könyvvel kívánja foglalkoztatni az
alacsonyabb közterhek miatt. A munkaerő-kölcsönzés a kölcsönbe adó oldaláról kizárja az
alkalmi jelleget, hiszen a munkaerő-kölcsönzés tartalmilag tartós jogviszonyt feltételez a
kölcsönbe adó és a munkavállaló között. Az új szabály egyben hatályon kívül helyezi az
előnyugdíjra jogosult tekintetében foglalkoztatási tilalmat megfogalmazó rendelkezést.
A 3. §-hoz
A Javaslat a természetes személy munkáltatónál, valamint a kiemelten közhasznú
szervezeteknél fennálló alkalmi foglalkoztatás esetében speciális szabályként kettőszáz
napban állapítja meg az alkalmi foglalkoztatás naptári éven belüli időtartamát, feltéve, hogy a
munkavállaló legalább három munkáltató számára végez ilyen jellegű tevékenységet.
Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetében speciális összeszámítási
szabályt fogalmaz meg a Javaslat, mely meghatározza a természetes személy, valamint a
kiemelten közhasznú szervezet munkáltatónál történő foglalkoztatás és az ilyennek nem
tekinthető munkáltatóknál végzett alkalmi munkavégzés időtartamának egymáshoz való
viszonyát. A rendelkezés meghatározza azt, hogy a munkavállaló egy naptári éven belül hány
napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban abban az esetben, ha a
munkavállaló nem csak természetes személynél és kiemelten közhasznú szervezetnél végez
alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkát.
A visszaélések megelőzése érdekében meghatározza a Javaslat, hogy a természetes személy
munkáltató, illetve a vele egy háztartásban élő, a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti
hozzátartozója az ugyanazon háztartásban történő foglalkoztatás szempontjából egy
munkáltatónak minősül. Ezen túlmenően definiálja a Javaslat, hogy nem tekinthető
természetes személy munkáltatónak az egyéni vállalkozó a vállalkozása tevékenységi köréhez
kapcsolódó foglalkoztatással összefüggésben.
A 4. §-hoz
Az általános szabályoktól eltérő, speciális szabályt fogalmaz meg a Javaslat a mezőgazdaság
ágazatban szezonális jelleggel végzett tevékenységre. Az idénymunka jellege - a Munka
Törvénykönyvének 117. §-a (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott definíció alapján -
indokolttá teszi, hogy az alkalmi foglalkoztatásra az általános szabályok szerint egy hónapon
belül előírt maximális tizenöt napos időtartam feloldásra kerüljön. Garanciális szabályként
fogalmazza meg a javaslat, hogy a mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatottakra
nem alkalmazható naptári éven belül a kétszáz napos összeszámítási szabály sem.
A külföldi személy mezőgazdasági szezonális jellegű munkát alkalmi munkavállalói könyvvel
egy naptári évben legfeljebb hatvan napig végezhet.
9
Az 5. §-hoz
A Javaslat módosítja a törvény egyes rendelkezéseit, megteremtve ezzel más jogszabályi
rendelkezésekkel való összhangot is. Az alkalmi munkavállalói könyv kiállítására hatáskörrel
rendelkező megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltségei mellett speciális illetékességi
szabályt állapít meg a javaslat a Magyarországon lakóhellyel, illetőleg tartózkodási hellyel
nem rendelkező munkavállalók számára az alkalmi munkavállalói könyv kiállítására. E
szempontból meghatározásra kerül az is, hogy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ és a
település önkormányzat jegyzője közötti megállapodás nem terjed ki az ilyen munkavállaló
részére kiadandó alkalmi munkavállalói könyv kiállítására.
A Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállalók számára
kiállítandó alkalmi munkavállalói könyv kiállításáról rendelkező speciális illetékességi
szabály miatt a Javaslat technikai jelleggel módosítja az 5. § (7) bekezdését is.
A 6. §-hoz
A Javaslat pontosítja az alkalmi munkavállalói könyv tartalmára vonatkozó rendelkezéseket
mind a munkavállaló személyi adatai, mind a munkáltató által eszközlendő bejegyzés tartalma
tekintetében. Az alkalmi munkavállalói könyv kiállításának alapját képező „személyi
igazolvány”, és „útlevél” helyett egységesen a személyazonosításra alkalmas hatósági
igazolvány terminológiát alkalmazza.
A 7 - 8. §-hoz
A Javaslat módosítja a közteherjegyek ellenértékéből a Kincstárhoz befolyó bevételeknek a
Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Pénztár és a Munkaerőpiaci Alap közötti
megosztásának arányát, tekintettel arra, hogy az egészségügyi hozzájárulás (EHO) összege
fokozatosan csökkentésre, majd megszüntetésre kerül. Az új szabály 2006. január 1-jén lép
hatályba. Egyben emelkedik az alkalmi munkavállalásból származó bérjövedelem - személyi
jövedelemadó-bevallási kötelezettség szempontjából rögzített- alsó határa.
A 9. §-hoz
A Javaslat módosítja a törvény mellékletét, egységesítve ezzel a közteherjegy értékét, illetve
az ellátási alap mértékét.
A 10. §-hoz
A hatálybalépésről rendelkező szabályokat fogalmazza meg. A törvény - a közteherjegyek
ellenértékéből a Kincstárhoz befolyó bevételeknek a Nyugdíjbiztosítási Alap, az
Egészségbiztosítási Pénztár és a Munkaerőpiaci Alap közötti megosztásának arányát
módosító, 2006. január 1-jén hatályba lépő szabály kivételével - 2005. augusztus 1-jén lép
hatályba. A Javaslat átmenetileg fenntartja a munkanélküliek alkalmi munkavállalói könyvvel
való foglalkoztatása esetére megállapított kedvezőbb szabályokat is 2005. december 31-éig.
10
Ezt követően kerül sor az egységesen meghatározott közteherjegy-érték és ellátási alap sávok
bevezetésére.
A Javaslat egyben 2006. január 1-jétől kezdődően hatályon kívül helyezi a törvény 7. §-ának
(2)	bekezdését, valamint a munkanélküliek esetében átmenetileg, 2005. december 31-ig
alkalmazott táblát.