﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16299. számú
törvényjavaslat
a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról
Előadó:	Csizmár Gábor
foglalkoztatáspolitikai
és
munkaügyi miniszter
Budapest, 2005. május
2005. évi.....törvény
a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról
1.	§
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 21. §-a az
alábbi új (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A szomszédos államokban élő magyarok számára a 26. § (2)-(4)
bekezdésében foglaltak szerint nyújtható támogatás.
(4)	A 22. § és a 26. § alapján - a fogyatékkal élő felnőttek képzése
kivételével - az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő
szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén támogatás kizárólag azon
felnőttképzést folytató intézmény számára nyújtható, amely vállalja, hogy a
képzés befejezését követően a támogatott képzésben részt vevő munkanélküli
felnőtt foglalkoztatásáról, illetve foglalkoztatott felnőtt esetén
továbbfoglalkoztatásáról gondoskodik.
(5)	A felnőttképzést folytató intézmény (4) bekezdésben meghatározott
kötelezettségének a mértékével, a teljesítés módjával és ellenőrzésével
összefüggő részletes szabályokat, valamint a kötelezettség megszegésének
jogkövetkezményeit külön jogszabály állapítja meg.”
2.	§
(1)	Az Fktv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a felnőttképzéshez a költségvetési törvényben
meghatározott mértékű normatív támogatást nyújt. Ennek keretében a külön
jogszabályban meghatározott feltételek szerint teljesen vagy részben
díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó,
a)	az első, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés
megszerzésére irányuló képzést a felnőtt számára,
b)	az általános, nyelvi vagy szakmai képzést a fogyatékkal élő felnőtt
számára,
2
c)	a második, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés
megszerzésére irányuló képzést az 50 év feletti felnőtt számára.”
(2)	Az Fktv. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Fogyatékkal élő felnőttek általános, nyelvi, illetve OKJ-ban nem
szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzése esetén - a (3)
bekezdésben foglaltakon túl - a normatív támogatás igénybevételének feltétele a
felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is.”
(3)	Az Fktv. 22. §-a a következő új (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés alapján támogatás nyújtható olyan nem magyar
állampolgárnak is, aki Magyarországon letelepedési engedéllyel, illetve az
Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam
állampolgáraként tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(6)	Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően
sikeres vizsgát tevő felnőttek száma nem éri el a külön jogszabályban
meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény a külön
jogszabályban meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles.”
3. §
Az Fktv. 26. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„26. § (1) Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek az MPA
foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített
keretéből történő támogatásáról az Flt. 43. § (6)-(8) bekezdése rendelkezik.
(2)	A felnőttképzési keret felhasználható a szomszédos államokban élő
magyarok képzéseinek, a szomszédos államokban felnőttképzési tevékenységet
folytató intézmények oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó technikai feltételei
fejlesztésének, illetve a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység
támogatására is.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott cél megvalósítása érdekében
kizárólag Magyarországon bejegyzett, képzési-, képzésfejlesztési célú
közalapítvány támogatható.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott célra a felnőttképzési keret
legfeljebb 5%-a használható fel.”
3
4. §
Az Fktv. 29. §-a az alábbi 15. ponttal egészül ki:
„15. Szomszédos államban élő magyar: a szomszédos államokban élő
magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személy.”
5. §
(1)	E törvény 3-4. §-a, valamint az Fktv. 21. §-ának e törvény 1. §-ával
megállapított (3) bekezdése a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2. §-a, valamint az Fktv. 21. §-ának e törvény 1. §-ával
megállapított (4)-(5) bekezdése 2005. október 1-jén lép hatályba. E
rendelkezéseket a normatív támogatásokkal összefüggésben első alkalommal a
2006. évben induló képzésekre vonatkozóan benyújtott támogatás iránti igények
elbírálása során lehet alkalmazni.
4
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány kiemelt célja a tudásalapú, versenyképes gazdaság megteremtése,
amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz
alkalmazkodni képes munkaerőt igényel. A tanulás, ezen belül a felnőttkori
tanulás támogatása, eredményességének javítása, a felnőttképzési rendszer
fejlesztésének legfontosabb célkitűzései között szerepel.
A fenti célok megvalósítása érdekében a felnőttképzési normatív támogatás,
valamint a felnőttképzési célú keretből nyújtott támogatások vonatkozásában is
szükségessé vált a gazdaság és a munkáltatók igényeihez igazodó, az
elhelyezkedést, továbbfoglalkoztatást perspektivikusan szolgáló képzések
elsődleges, kiemelt támogatása jogi alapjainak megteremtése.
A fentieken túl a felnőttképzési normatív támogatás rendszerének felülvizsgálata
több okból is indokolttá vált.
Egyrészt a felnőttképzési normatív támogatás 2003. évi bevezetése óta eltelt
időszak gyakorlati tapasztalatai, a támogatott felnőttképzési intézmények
körében végzett helyszíni ellenőrzések eredményei alapján indokolttá vált, hogy
a támogatási rendszer felülvizsgálatra és ennek alapján továbbfejlesztésre
kerüljön, annak érdekében, hogy az elmúlt évek mindegyikében jelentkező,
számos problémát okozó támogatási túligénylés kezelhetővé váljon, illetve,
hogy az állami forrás elsősorban a munkapiaci keresletnek megfelelő képzések
támogatását minél hatékonyabban biztosítsa.
A felülvizsgálatot a Kormánynak a felnőttképzés fejlesztésének irányelveiről és
cselekvési programjáról szóló 1069/2004. (VII.9.) határozatában megjelölt azon
célkitűzés megvalósítása is szükségessé tette, mely szerint át kell tekinteni a
felnőttképzési támogatási rendszer munkapiaci eredményességét és
hatékonyságát, és ennek keretében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan
alakítható át a felnőttképzési normatíva rendszere oly módon, hogy
meghatározott szakmakörökben ingyenes legyen az első, az 50 évesnél
idősebbek számára pedig a második szakma megszerzése, amennyiben van
garantált munkalehetőségük.
Tekintettel arra, hogy az említett támogatások alapvető szabályait a
felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) határozza
meg, a fenti célok megvalósításának első lépéseként került kidolgozásra az Fktv.
jelen módosítása.
5
Az Fktv. módosításának további alapvető célja a Munkaerőpiaci Alap
foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete
terhére a szomszédos államokban élő magyarok számára a versenyképes tudás
megszerzéséhez igénybe vehető támogatások körének kibővítése, mellyel
elősegíthető a szülőföldön való boldogulás, a magyar lakta területek gyorsabb
felzárkóztatása, a magyarság helyi társadalmának erősítése.
A szomszédos országokban kisebbségben élő magyarságot hasonló munkapiaci
hatások és kihívások érik, mint a többségi nemzeteket. A szülőföldön való
boldoguláshoz a határon túl is szignifikáns feltétel a versenyképes tudás
megszerzése, így a határon túl is felerősödtek a tudás megszerzése céljából azok
az elvárások, melyek az átképzési formák sokféleségére, az alternatívát nyújtó,
(magyar terminológia szerint) iskolarendszeren kívüli képzési kínálat
megteremtésére, bővítésére irányulnak. Mindez különösen igaz a még nem EU
tagállamokban élők esetén, amely országokkal a csatlakozási tárgyalások
felgyorsultak a közelmúltban.
A törvénymódosítás ezen célkitűzései összhangban vannak a Kormány határon
túli magyarság szülőföldjén való boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását,
azonosságtudatának erősítését, nyelvének és kultúrájának megőrzését és
továbbfejlesztését, az anyaországgal való sokoldalú kapcsolatok fenntartását és
erősítését célzó programok megvalósítására irányuló törekvésekkel.
A Javaslat elfogadásával lehetővé válik a szomszédos államokban élő magyarok
képzéseinek, a szomszédos államokban felnőttképzési tevékenységet folytató
intézmények technikai feltételei fejlesztésének, illetve a felnőttképzés érdekében
végzett fejlesztő tevékenység támogatása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat értelmében felnőttképzési normatív támogatásban, illetve a
felnőttképzési célú keretből képzési támogatásban - a fogyatékkal élő felnőttek
képzése kivételével - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés
megszerzésére irányuló képzést szervező azon felnőttképzési intézmény
részesülhet kizárólag, amely vállalja, hogy a képzés befejezését követően a
támogatott képzésben részt vevő munkanélküli felnőtt foglalkoztatásáról, illetve
foglalkoztatott felnőtt esetén tovább foglalkoztatásáról gondoskodik.
6
A felnőttképzési intézmény kötelezettségének mértéke, teljesítésének,
igazolásának szabályai, valamint a kötelezettség nem teljesítéséhez fűződő
jogkövetkezmények az adott támogatási rendszerre vonatkozó külön
jogszabályban kerülnek meghatározásra.
A Javaslat megteremti a felnőttképzési célú keretből a szomszédos államokban
élő magyarok képzési támogatásának lehetőségét.
A 2. §-hoz
A felnőttképzési normatív támogatás rendszerének átalakítási koncepciójához
igazodóan a támogatás felhasználásának céljai kiegészítésre kerülnek az 50 év
feletti felnőttek második, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő
szakképesítés megszerzésére irányuló képzéseinek támogatási lehetőségével,
elősegítve ezen alanyi kör munkapiaci helyzetének javítását, megerősítését.
A Javaslat szerint az állam a felnőtt számára az első, állam által elismert, az
OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzését, a fogyatékkal élő felnőttek
általános, nyelvi és szakmai képzését, valamint 50 év feletti felnőtt esetében a
második OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzését külön jogszabályban
meghatározott feltételek szerint részben vagy teljesen díjmentesen biztosítja.
Fogyatékkal élő felnőttek OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére
irányuló képzése esetén a normatív támogatás igénybevételének - a korábbi
szabályozással ellentétben - a Javaslat értelmében nem feltétele e képzés
programjának akkreditálása, tekintettel arra, hogy a nem fogyatékkal élő
felnőttek képzése esetén sem szükséges az OKJ-s képzések akkreditációja. A
felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása ezen
felnőttek vonatkozásában az általános, nyelvi, illetve OKJ-ban nem szereplő
szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén szükséges.
Meghatározásra került azon nem magyar állampolgárságú, Magyarországon
tartózkodó alanyi kör, amely jogszerűen támogatásban részesülhet. A Javaslat
értelmében támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki
Magyarországon letelepedési engedéllyel, illetve az Európai Gazdasági
Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgáraként tartózkodási
engedéllyel rendelkezik. A támogatásnak az említett körre való kiterjesztését az
indokolja, hogy miután a hazai munkaerőpiacon vannak jelen és az
államháztartás felé fennálló kötelezettségeiket éppúgy teljesítik, mint a magyar
állampolgár munkavállalók, ebből adódóan részesülhessenek a hazai
7
elvárásoknak megfelelő szakképesítés megszerzéséhez nyújtott állami
támogatásból.
A jelenlegi rendszerben a támogatás nyújtásának nem feltétele, hogy a
képzésben részt vevő felnőtt sikeres vizsgával zárja a képzést. A cél azonban az,
hogy a munkaerőpiacon olyan szakképzett felnőttek legyenek jelen, akik
„igazolható” szakképesítéssel rendelkeznek. Ezért a Javaslat a támogatás
felhasználásán oly módon kíván szigorítani, hogy amennyiben a támogatott
képzésben részt vevő felnőttek a külön jogszabályban meghatározott arányban
sikeres vizsgát nem tesznek, a képző intézmény a támogatás visszafizetésére
köteles.
A 3. §-hoz
A felnőttképzési célú keret szabályozására vonatkozó törvények
átláthatóságának elősegítése céljából a Javaslat az Fktv.-t kiegészíti az Flt.
felnőttképzési célú keretre vonatkozó 43.§-ának (6)-(8) bekezdéseire való
hivatkozással.
A Javaslat értelmében a felnőttképzési célú keret felhasználásának céljai
kiegészülnek a szomszédos államokban élő magyarok képzéseinek, a
szomszédos államokban felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények
oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó technikai feltételei fejlesztésének, illetve a
felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenységnek Magyarországon
bejegyzett, képzési-, képzésfejlesztési célú közalapítványokon keresztül történő
támogatásának lehetőségével.
A szomszédos államokban élő magyarok támogatására a javaslat értelmében a
felnőttképzési célú keret legfeljebb 5%-a használható fel.
A 4. §-hoz
A Javaslat a szomszédos államokban élő magyaroknak kíván felnőttképzési
támogatási lehetőséget biztosítani, ezért az értelmező rendelkezések között
indokolt ezen alanyi kör pontos meghatározása. A Javaslat értelmében
szomszédos államban élő magyarnak a szomszédos államokban élő magyarokról
szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek minősülnek, azaz a
Horvát Köztársaságban, Romániában, Szerbia és Montenegróban, a Szlovák
Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel
rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magukat magyar nemzetiségűnek
valló személyek.
8
Az 5. §-hoz
A Javaslat hatályba léptető rendelkezést tartalmaz. A határon túli magyarok
képzési támogatására vonatkozó rendelkezések a kihirdetést követő 8. napon, a
normatív támogatást szabályozó rendelkezések 2005. október l-jétől lépnének
hatályba. Az eltérő hatályba léptetési időpontot az indokolja, hogy a normatív
támogatás iránti igény félévente terjeszthető elő, és a támogatás nyújtásának a
jelenleginél szigorúbb szabályai megismerésére megfelelő időt kell biztosítani a
képző intézményeknek. Egyébként is a képző intézmények támogatás iránti
igényt legkorábban a 2006. évben induló képzéseikhez nyújthatnak be.
9