﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/16302. számú
törvényjavaslat
az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos
adatszolgáltatásokkal összefüggő
egyes törvények módosításáról
Előadó: dr. Kolber István
regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős
tárca nélküli miniszter
Budapest, 2005. május
2
2005. évi ... törvény
az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatással
összefüggő egyes törvények
módosításáról
1.§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a következő 3/A. §-sal
egészül ki:
„3/A. §
(1)	Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi
felügyelősége [a továbbiakban: megyei (fővárosi) felügyelőség] az építőipari kivitelezési
tevékenységet folytató foglalkoztatók munkaügyi ellenőrzése céljából az építésügyi hatóság
által - külön jogszabály szerint - rendelkezésre bocsátott, (2) bekezdésben leírt adatokat is
felhasználhatja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés érdekében a megyei (fővárosi) felügyelőség az
építőipai kivitelezési tevékenységek megkezdésének bejelentéssel történő
adatszolgáltatásából származó következő adatokat használhatja fel:
a)	az építtető neve (elnevezése), címe (székhelye), adóazonosító száma,
b)	az építési helyszín címe, helyrajzi száma,
c)	a kivitelező (alvállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), adóazonosító száma,
kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön
jogszabály szerinti igazolása, továbbá
d)	a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye),
adóazonosító száma, jogosultságának igazolása.”
2.§
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Étv.) 2.§ 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. Sajátos építményfajták: az épületnek nem minősülő közlekedési, távközlési,
közmű - és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építmények (mémöki
létesítmények), továbbá a bányaműveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos, és az
atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá
nemzetbiztonsági célú építmények.”
(2)	Az Étv. 46. § (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő szöveg lép:
„Az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó államigazgatási szerv, valamint a b)
pont tekintetében az építésügyi hatóság is”.
3
(3)	Az Étv. 46. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszabályban meghatározott bejelentési
kötelezettségének elmulasztása, végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések,
minőségében azonnali intézkedést igénylő állapot megállapítása esetén, továbbá”.
(4)	Az Étv. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben, valamint, ha az építési műszaki
ellenőr, a kiviteli tervek tervezője, illetve a kivitelező nem rendelkezik a kivitelezési
tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, továbbá jogszabályban meghatározott
bejelentéssel és építési naplóba bejegyzéssel történő adatszolgáltatási kötelezettség
elmulasztása esetén az építésfelügyeleti szerv - jogszabályban meghatározott módon és
mértékben - építésfelügyeleti bírságot szab ki az építtetővel, a kivitelezővel, illetőleg a felelős
műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel és a kiviteli tervek tervezőjével szemben. Az
építésfelügyeleti bírság összege ötvenezer forinttól tízmillió forintig teijedhet. A bírság
kiszabása során a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni az
építmény helyét, jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját,
nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását is.”
3.§
(1)	Az Étv. 58. § (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilvántartások, valamint az építési napló a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény
rendelkezéseinek megfelelően az alábbi személyes adatokat tartalmazhatják:”
(2)	Az Étv. 58. § (4) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal:
,,d) adóazonosító szám, amelyet elkülönítetten kell kezelni és annak megismerésére
csak a törvényben feljogosított hatóságok jogosultak.”
(3)	Az Étv. 58. §-a a következő (7)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) A közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési
tevékenység, illetve külön jogszabályban meghatározott értékhatárt meghaladó kivitelezési
érték feletti építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggésben külön
jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség alapján az építtető a következő személyes
adatok szolgáltatására köteles:
a)	az építtető neve (elnevezése), címe (székhelye), adóazonosító száma,
b)	az építési helyszín címe, helyrajzi száma,
c)	a kivitelező (alvállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), adóazonosító száma,
kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön
jogszabály szerinti igazolása, továbbá
d)	a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye),
adóazonosító száma, jogosultságának igazolása.
4
(8)	Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység
végzése jogszerűségének ellenőrzése céljából a (4) és (7) bekezdésben megjelölt adatokat a
használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 3 évig kezelheti.
(9)	A közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési
tevékenység, illetve külön jogszabályban meghatározott értékhatárt meghaladó kivitelezési
érték feletti építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével és folytatásával
összefüggésben külön jogszabályban előírt kötelezettség alapján, az építőipari kivitelezési
tevékenység végzése jogszerűségének ellenőrzése céljából a felelős műszaki vezető és az
építési műszaki ellenőr a következő személyes adatok szolgáltatására, valamint az építési
naplóban történő rögzítésére köteles:
a)	név, lakcím (székhely)
b)	adóazonosító szám,
c)	jogosultság külön jogszabály szerinti igazolása.”
4-§
Az Étv. 62. §-ánák (1) bekezdése a következő o)-r) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
,,o) az építésfelügyeleti bírság megállapításának részletes szabályait,
p) az építésfelügyeleti ellenőrzés általános szabályait,
r) az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység
gyakorlásának egyes szakmai szabályait”
(rendelettel állapítsa meg.)
5.§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43.
§-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (5) bekezdésben meghatározott oknak, illetőleg körülménynek minősül, ha az
ajánlatkérő értesül arról, hogy a támogatásra irányuló igényét (pályázatát) elfogadták.”
(2)	A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki)
,g) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, bejelentésére vonatkozó és a
külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatban - öt évnél nem
régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és
bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.”
(3)	A Kbt. 63. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyben az eredeti (5)
bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
5
„(5) A 60. § (1) bekezdésének g) pontja esetén - a munkaügyi ellenőrzésről szóló
1996. éviLXXV. törvény hatálya a Iá tartozó esetekben - a hatósági igazolást az Országos
Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség adja ki. A munkaügyi ellenőrzés
szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a
Magyar Bányászati Hivatal adja ki a hatósági igazolást.”
(4)	A Kbt. 71. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy építési koncesszió és az
ajánlatkérő a 22. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti szervezet, köteles az
ajánlattevő számára a felhívásban előírni a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó
mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók ajánlatban történő megjelölését.”
(5)	A Kbt. 105. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy építési koncesszió és az
ajánlatkérő a 22. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti szervezet, köteles az
ajánlattevő számára a részvételi felhívásban előírni a közbeszerzés értékének tíz százalékát
meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók részvételi jelentkezésben történő
megjelölését.”
(6)	A Kbt. 135. §-a (1) bekezdésének második mondata és 228. §-a (1) bekezdésének
második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a
kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése
szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének g) pontjával kapcsolatos
hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia.”
(7)	A Kbt. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 147. § (4) bekezdése esetében az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy
nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. §
(2)	bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének g)
pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc
napon belül kell csatolnia.”
(8)	A Kbt. 182. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdésben meghatározott oknak, illetőleg körülménynek minősül, ha az
ajánlatkérő értesül arról, hogy a támogatásra irányuló igényét (pályázatát) elfogadták.”
(9)	A Kbt. 304. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében - ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta
a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt
alvállalkozók megjelölését - csak az ajánlatában megjelölt alvállalkozó működhet közre;
ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybe teljesítési segédet.”
6
(10)	A Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben
meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc - az
Európai Unió strukturális alapjaiból, illetőleg Kohéziós Alapjából származó forrásból
támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan - napon belül az
ellenszolgáltatást teljesítem, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az
ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.”
6.§
(1)	Ez a törvény - a (3)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - 2005. július 15-én
lép hatályba.
(2)	E törvény 1-4. §-ainak rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett
kivitelezési tevékenységekre kell alkalmazni.
(3)	E törvény 5. §-a - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
harmincadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett
közbeszerzésekre kell alkalmazni.
(4)	E törvény 5. §-ának (1), (8) és (10) bekezdése a kihirdetését követő harmadik
napon lép hatályba, az 5. § (10) bekezdését e hatálybalépés után megkezdett közbeszerzésekre
kell alkalmazni.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott időpontban
a)	a Kbt. 12. §-ának (2) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében és 63. §-a (2)
bekezdésének a) pontjában a „60. § (1) bekezdésének a)~d), f) pontja” szövegrész helyébe a
„60. § (1) bekezdésének a)-d),f)-g) pontja” szövegrész lép;
b)	a Kbt. 62. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében és 63. § (1) bekezdésének
felvezető szövegében „a 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben” szövegrész
helyébe „a 71. § (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben” szövegrész lép;
c)	a Kbt. 133. §-ának (2) bekezdésében a „71. § (1) és (4) bekezdésében” szövegrész
helyébe a „71. § (1), (4)-{5) bekezdésében” szövegrész lép.
Általános indokolás
Az illegális munkavégzés, a „feketemunka” a gazdaság valamennyi területét hátrányosan
befolyásoló körülmény, ezért kezelése törvényhozási döntéseket és kormányzati
intézkedéseket igényel. Szakértői becslések szerint a feketegazdaság részaránya az építőipari
ágazatban meghaladja az országos átlagot. Ezért ebben az ágazatban az intézkedések iránti
társadalmi igény még inkább sürgető.
A szükséges intézkedések egy része csak törvényhozói döntéssel - az érintett törvények
kisebb teijedelmű módosításával, illetve kiegészítésével - oldható meg. A törvényjavaslat a
munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi
CXXIX. törvény módosítását tartalmazza. A szükséges szabályozás egy része az adózás
rendjéről szóló 2003. éviXCII. törvénymódosítását igényli, e rendelkezések előterjesztése
azonban - egyéb, a jelzett törvényt érintő módosításokkal együtt - más törvényjavaslat tárgya.
A törvényjavaslat elfogadásának hatásaként a munkavállalók kiszolgáltatottsága csökken, az
építés pénzügyi morálja erősödik, a korrekt, megbízható cégek kedvezőbb helyzetbe kerülnek,
mivel igazságosabbá válik a közteherviselés, amelynek ezáltal a versenyt szabályozó hatása is
erősödik. A fogyasztók számára is megbízhatóbbá válik az építési piac. Várhatóan javul az
építmények műszaki minősége, nő az építtetők elégedettsége, növekszik a verseny tisztasága.
Részletes indokolás
az 1-4. §-okhoz
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény megfelelően tartalmazza a
Munkaügyi Felügyelőség részére azokat a felhatalmazásokat, amelyek a foglalkoztatók
ellenőrzéséhez szükségesek. Azonban az ellenőrzés céljának pontosítása, az ellenőrzéshez
felhasználandó adatok és azok forrásának (építésfelügyeleti nyilvántartás, építési napló)
megnevezése miatt a törvényi szabályozások kiegészítésére van szükség.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
kiegészítését az építésfelügyeleti bírság bevezetésének szükségessége, valamint a
nyilvántartások szabályozása indokolja. A hatályos szabályozás nem adott az építésfelügyelet
számára olyan eszközt, mellyel hathatósan ki tudná „kényszeríteni” az építés minősége
(ideértve a kivitelezés résztvevői jogosultságának ellenőrzését is) ellenőrzése során tapasztalt
hiányosságok megszüntetését. A bírságkiszabás eseteit és módját, anyagi és eljárási
részletszabályait kormányrendeletnek kell megállapítania, tekintettel arra, hogy a szabályozás
hatályáénak ki kell terjednie a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre is.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXVIII. törvény (Avtv.) 3. § (1) bekezdése alapján személyes adat csak akkor kezelhető, ha
ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban
meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. A (3) bekezdés szerint pedig
kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és
megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az
adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg.
8
A hatályos Étv. az Avtv.-nek megfelelően a törvényben szabályozott nyilvántartások számára
a név, lakcím és a személyi igazolvány szám kezelésére jogosítja fel az építésügyi
hatóságokat, települési jegyzőket, stb. [Étv. 58. § (1) és (4) bekezdés]. A tervezett
változtatások alapján az építésügyi hatóság a bejelentéssel olyan adatokat is kezelne,
amelyekre a törvény alapján nem jogosult, így különösen felelős műszaki vezető és a műszak
ellenőr adószáma, adóazonosító jele, és jogosultságának igazolása.
Az adószám, adóazonosító jel és a jogosultság igazolásának kezelése szükséges és arányos
korlátozás lehet, azonban attól nem lehet eltekinteni, hogy az adatkezelésre törvény adjon
jogot az építésügyi hatóságnak. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény 51. § (3) bekezdése is úgy
szól, hogy „személyes adat tekintetében az ügyfelet nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra csak
törvényi felhatalmazás alapján lehet kötelezni”, ezért nem elegendő pusztán feljogosítani a
hatóságot az adatkezelésre, de az adatszolgáltatási kötelezettség előírása is törvényben kell,
hogy történjen. Ennek megfelelően tehát az Étv. kiegészítése indokolt az adatkezelés
tekintetében, és ez az építési naplóra is vonatkozik, miután - szemben a jelenlegi helyzettel -
az a j övőben személyes adatokat is tartalmaz.
Az építésfelügyeleti bírság megállapításának részletes szabályai mellett kormányrendeleti
szintű szabályozás szükséges az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői
tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének részletes szakmai, valamint az
építésfelügyeleti tevékenység általános szabályai számára is.
az 5. §-hoz
A Kbt. jelen módosítása kétirányú célt kíván elérni. Egyfelől az ún. feketemunka elleni
fellépés keretében felmerült javaslatokat tartalmazza, másrészt az Európai Unió strukturális
alapjaiból, illetőleg Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek végrehajtása során tapasztalt
egyes nehézségek orvoslása a módosítás indoka.
A módosítás a közbeszerzési eljárásokon keresztül is elő kívánja mozdítani a foglalkoztatásra
irányuló jogviszonyokra vonatkozó kötelezettségek tiszteletben tartását. A javaslat szerint a
súlyos jogsértők bizonyos ideig kizárásra kerülnének a közbeszerzési eljárásokból.
Indokolt továbbá a Kbt. olyan tartalmú kiegészítése, amely az államháztartás központi
alrendszerébe tartozó szervezetek (mint ajánlatkérők) számára - ha a közbeszerzés tárgya
építési beruházás vagy építési koncesszió - kötelezővé teszi az ajánlattevők felé történő
előírását annak, hogy ajánlatukban (részvételi jelentkezésükben) jelöljék meg az általuk a
közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
A Kbt. hatályos előírásai ezt - mint az ajánlatkérő számára fennálló lehetőséget - biztosítják
jelenleg.
Az egyértelmű törvényértelmezést szolgálja a Kbt. 304. §-a (2) bekezdésének a kiegészítése.
A törvény logikus olvasata már ma is az kell legyen, hogy ha kizárólag az ajánlatban
megjelölt alvállalkozók működhetnek közre a szerződés teljesítésében, ügy ez egyben kizáqa
annak a lehetőségét is, hogy az alvállalkozók további közreműködők igénybevételével
mintegy átruházzák a szerződéses jogviszonyban őket megillető pozíciót. Indokolt azonban a
tiltó szabály kimondásával a joggyakorlat ezirányú megerősítése.
Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetőleg Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek
végrehajtása során tapasztalt probléma, hogy a kifizetések előtti pénzügyi ellenőrzések
9
időigénye nem teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő a szerződés teljesítésétől számított harminc
napon belül teljesítse az ellenszolgáltatást szerződéses partnerének.