﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16303. számú
törvényjavaslat
a közérdekű önkéntes tevékenységről
Előadó: Dr. Göncz Kinga
• p* r r •	1 ^ 1 ••	•	• ^ 1 •
ifjúsági, családügyi, szociális
és esélyegyenlőségi
miniszter
2005. május
2005. évi ... törvény
a közérdekű önkéntes tevékenységről
Az Országgyűlés elismeri a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az
állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek
más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységét.
Annak érdekében, hogy e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése
érdekében is mind hatékonyabban mozgósítható vá váljon, az Országgyűlés a
jelen törvény megalkotásával meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenység
alapvető szabályait, továbbá kedvezmények és garanciák biztosításával
ösztönözni kívánja az állampolgárok és szervezeteik részvételét a társadalom
előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésében. A kitűzött célok
elérése és a közérdekű önkéntes tevékenységben való társadalmi részvétel jogi
feltételeinek megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt
alkotja:
1. §
(1)	A törvény hatálya
a)	a 3. § (1) bekezdése szerinti természetes személynél, jogi személynél,
illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál (a
továbbiakban: fogadó szervezet) Magyarországon végzett,
b)	a magyar állampolgár által a 3. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti
fogadó szervezetnél a Magyar Köztársaság területén kívül (a továbbiakban:
külföld) végzett
közérdekű önkéntes tevékenységre terjed ki.
(2)	A törvény hatálya nem terjed ki
a)	az önkéntes véradásra,
b)	az önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként végzett tevékenységre,
c)	a polgári természetőrként végzett tevékenységre.
2
2. §
(1)	Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a 3. §-ban
meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka,
kivéve, ha
a)	a személy a tevékenységet maga vagy közeli hozzátartozója [a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának
b)	pontja] javára végzi,
b)	a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton,
illetve hatósági kötelezésen alapul,
c)	a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik,
így különösen polgári jogi jogviszonyban, társadalmi szervezet, közhasznú
társaság, illetve egyház tagjaként, alapítvány, közalapítvány kezelő szervének
tagjaként vagy egyházi személyként.
(2)	Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az
önkéntes vagy közeli hozzátartozója a közérdekű önkéntes tevékenységhez
kapcsolódóan jut.
(3)	Nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által
a)	az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához
szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag,
b)	a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges
utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve
ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése,
valamint - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban Szja. tv.) kiküldetési rendelvényre vonatkozó szabályai megfelelő
alkalmazásával - az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját
személygépkocsi fogadó szervezet érdekében történő használatára tekintettel
kifizetett azon összeg, amely nem haladja meg a saját személygépkocsi
munkáltató érdekében történő használatára tekintettel bizonylat nélkül
elszámolható költségtérítésként kifizethető összegének [Szja. tv. 3. számú
melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezete 6. pont] nagyságát,
c)	az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység biztonságos ellátása
érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző
szolgáltatás,
d)	az önkéntes részére biztosított - a közérdekű önkéntes tevékenység
ellátásához szükséges - iskolarendszeren kívüli képzés költségei,
e)	az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység
ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása,
illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő
megtérítése,
3
f)	az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység során bekövetkező
halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és
balesetbiztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár
megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja,
g)	az önkéntesnek külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység
esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar
állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén adott napidíj, ha annak
egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér
mindenkori havi összegének húsz százalékát,
h)	az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom,
feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb
munkabér mindenkori havi összegének tíz százalékát.
(4)	Több fogadó szervezettel önkéntes jogviszonyban álló személy
ugyanarra az időszakra csak egy fogadó szervezettől kaphat napidíjat, és erről
köteles értesíteni a többi fogadó szervezetet.
(5)	A külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység, illetve a
Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által
végzett közérdekű tevékenység esetén nem magyarországi székhelyű szervezet a
(3)	bekezdés szerinti juttatások biztosítását a fogadó szervezettel megkötött
szerződésben átvállalhatja. Ebben az esetben a fogadó szervezet és a nem
magyarországi székhelyű szervezet a (3) bekezdés szerinti juttatások
biztosításáért egyetemlegesen felel.
3.	§
(1)	Fogadó szervezet lehet
a)	a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési
önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított
közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;
b)	a kisebbségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai
körében;
c)	a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;
d)	a magyarországi székhelyű közhasznú, kiemelkedően közhasznú
szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
e)	a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és
a működésével összefüggő tevékenysége körében;
f)	a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e
közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybevevőknek
nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve
magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes
4
fa)	szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve
intézmény,
fb)	egészségügyi szolgáltató,
fc)	közoktatási intézmény,
fd)	felsőoktatási intézmény,
fe)	muzeális intézmény,
ff)	nyilvános könyvtár,
fg)	közlevéltár,
fh)	nyilvános magánlevéltár,
fi)	közművelődési intézmény (az fa)-fi) alpontokban foglaltak a
továbbiakban együtt: fogadó intézmény);
g)	a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény
jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz
kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott
többletszolgáltatások körében.
(2)	Építési engedély-köteles munkában való részvételre önkéntes az (1)
bekezdés a)-e) pontja szerint foglalkoztatható.
(3)	A fogadó szervezet feladatainak ellátásához jogszabályban, illetve
hatósági határozatban előírt létszámfeltételek önkéntes foglalkoztatásával nem
teljesíthetőek.
(4)	Az a fogadó szervezet, amely jogszabály alapján köteles az általa
nyújtott szolgáltatás során okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási
szerződést kötni, önkéntest akkor foglalkoztathat, ha a felelősségbiztosítási
szerződés kiterjed az önkéntes által okozott kár megtérítésére is.
4.	§
(1)	Önkéntes lehet
a)	a cselekvőképes személy,
b)	a korlátozottan cselekvőképes személy,
c)	a tizedik életévét betöltött, kiskorúsága miatt cselekvőképtelen személy.
(2)	Az önkéntes elláthat minden olyan tevékenységet,
a)	amelyre vonatkozóan megfelel a jogszabályokban meghatározott
képesítési, egészségügyi, nyilvántartásba vételi és egyéb feltételeknek, valamint
b)	amelynek ellátását törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet (a
továbbiakban együtt: jogszabály) nem köti meghatározott jogviszonyhoz, illetve
amelynek önkéntessel történő ellátását jogszabály nem zárja ki.
5
(3)	Aki a fogadó szervezettel fennálló más jogviszony keretében
ellenszolgáltatás fejében munkát végez, a munkakörébe tartozó feladatokat a
fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban nem végezheti.
(4)	Aki a fogadó szervezetnél jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági
határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapuló tevékenységet végez, az e
körbe tartozó feladatokat a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban nem
végezheti.
(5)	A tanuló nem létesíthet önkéntes jogviszonyt azzal a közoktatási
intézménnyel, amellyel tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban
áll. Ez a korlátozás nem vonatkozik a közoktatási intézmény által szervezett és a
tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő kötelezettséget
nem érintő táboroztatási tevékenységre és egyéb közösségi programokra.
(6)	Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes
állam állampolgára - ide nem értve a menekültként vagy menedékesként
elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt, illetőleg az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárának
egyeneságbeli rokonát és házastársát - közérdekű önkéntes tevékenységet akkor
végezhet, ha
a)	a fogadó szervezet az önkéntes által okozott kár megtérítésére
felelősségbiztosítási szerződést kötött,
b)	az önkéntes szállása, ellátása és visszautazása biztosított,
c)	az önkéntes egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy rendelkezik az
egészségügyi szolgáltatások költségét fedező biztosítással.
5.	§
(1)	A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan
cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet
folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének,
illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését
és tankötelezettségének teljesítését.
(2)	A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan
cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön
nem végezhet.
(3)	A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes
tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet.
6
(4)	A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű
önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg
a)	tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,
b)	tanítási időben a heti hat órát és
ba)	tanítási napon a napi két órát,
bb)	tanítási napon kívül a napi három órát.
(5)	A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem
töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem
haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát.
(6)	A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű
önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább
tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.
6.	§
(1)	A közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében
végezhető, amely a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes
szerződéssel jön létre. Az önkéntes szerződésben meg kell határozni
a)	a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát,
b)	a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,
c)	a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt,
d)	azokat a 2. § (3) bekezdés a)-g) pontja szerinti juttatásokat, amelyeket az
önkéntesnek biztosítanak, és rendelkezni kell azokról az önkéntes szerződés
megszűnésének esetére.
(2)	A fogadó intézmény, illetve annak fenntartójánál végzett közérdekű
önkéntes tevékenység esetén jogszabály meghatározhatja az önkéntes szerződés
további kötelező tartalmi elemeit is.
(3)	Korlátozottan cselekvőképes személy önkéntes szerződést csak a
törvényes képviselő beleegyezésével köthet.
(4)	Kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén az önkéntes
jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat a törvényes képviselő teszi meg,
de az önkéntes szerződés megkötéséhez és módosításához az önkéntes
beleegyezése szükséges. Az önkéntes szerződés megkötésének és módosításának
érvényességéhez az elsőfokú gyámhivatal hozzájárulása is szükséges, ha
a)	az önkéntes szerződést határozatlan időre, vagy legalább harminc napra
kötik, és
7
b) a közérdekű önkéntes tevékenységet hetente legalább egyszer végzik.
(5)	Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha
a)	az önkéntes szerződést határozatlan időre, vagy legalább tíz napra -
tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan
cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén legalább két napra - kötik,
b)	az önkéntes a 2. § (3) bekezdésének b)-g) pontja szerint juttatásban
részesül,
c)	az önkéntest engedélyköteles építési munkában való részvételre
foglalkoztatják,
d)	a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik,
e)	az önkéntes az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem
részes állam állampolgára, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként
elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt, illetőleg az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárának
egyeneságbeli rokonát és házastársát,
f)	bármelyik fél azonnali hatályú felmondáshoz való jogát korlátozzák,
g)	az önkéntes kéri,
h)	ezt jogszabály elrendeli.
7.	§
(1)	Az önkéntes szerződés megszűnik
a)	az önkéntes halálával vagy cselekvőképtelenné válásával,
b)	a fogadó szervezet jogutód nélküli megszűnésével, természetes személy
esetén halálával,
c)	a vállalt közérdekű önkéntes tevékenység teljesítésével,
d)	a szerződésben meghatározott idő lejártával, feltétel bekövetkeztével,
e)	közös megegyezéssel történő megszüntetéssel,
f)	felmondással.
(2)	Az önkéntes szerződést - ha jogszabály vagy az önkéntes szerződés
másként nem rendelkezik - bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja.
(3)	A korlátozottan cselekvőképes önkéntes az önkéntes szerződést a
törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is felmondhatja.
(4)	A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan
cselekvőképes nagykorú önkéntes, illetve törvényes képviselője azonnali hatályú
felmondáshoz való joga az önkéntes szerződésben nem korlátozható.
8
8. §
(1)	A fogadó szervezet köteles biztosítani
a)	az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,
b)	a szükséges pihenőidőt,
c)	a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és
irányítást, az ismeretek megszerzését,
d)	tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan
cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység
folyamatos, szakszerű felügyeletét.
(2)	Ha az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, a fogadó szervezet
gondoskodik
a)	a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges
utazásról, szállásról és étkezésről, ha a közérdekű önkéntes tevékenységet
külföldön végzik, vagy az önkéntes Magyarországon lakóhellyel nem
rendelkező nem magyar állampolgár,
b)	a 4. § (5) bekezdésének c) pontja szerinti biztosítási szerződés
megkötéséről és a biztosítási díj megfizetéséről.
9.	§
(1)	Az önkéntes köteles
a)	a közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai
és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen
végezni,
b)	a közérdekű önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes
adatot, üzleti és egyéb titkot megőrizni.
(2)	Az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak
végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül
veszélyeztetné.
(3)	Az önkéntes nem köteles a fogadó szervezet utasításait teljesíteni, ha
annak végrehajtása
a)	az önkéntes életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül
veszélyeztetné,
b)	jogszabályba vagy az önkéntes szerződésbe ütközik.
9
(4)	Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, az önkéntes köteles erre az
utasítást adó figyelmét felhívni. Az önkéntes nem felel az általa okozott kárért,
amennyiben figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett.
10.	§
(1)	Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik
személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az
önkéntes felróható magatartása okozta, - az önkéntes szerződés eltérő
rendelkezése hiányában - a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának
megtérítését.
(2)	Ha az önkéntes bizonyítja, hogy
a)	a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára,
b)	a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges dolgában a
közérdekű önkéntes tevékenység végzésének helyén keletkező kára
az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet
akkor mentesül a felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt működési
körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan
magatartása okozta. A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a
részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.
(3)	Az önkéntes közeli hozzátartozója az önkéntes halálából eredő kárát a
(2)	bekezdésben foglaltak szerint érvényesítheti.
11.	§
(1)	A fogadó szervezet a kormányzati társadalmi és civil kapcsolatok
fejlesztéséért felelős minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium) a
melléklet szerinti Bejelentési lapon köteles előzetesen bejelenteni
a)	az önkéntesek foglalkoztatását,
b)	a Bejelentési lapon feltüntetett adatokban bekövetkező változásokat.
(2)	Ha az önkéntes szükséghelyzetben történő alkalmi foglalkoztatásának
előzetes bejelentésére nincs lehetőség, a bejelentési kötelezettségnek a
közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül
kell eleget tenni.
(3)	A bejelentéshez mellékelni kell
a)	helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodást;
10
b)	közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében
ba)	a hatályos létesítő okiratot és
bb)	a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróság harminc napnál
nem régebbi igazolását a szervezet adatairól (hatályos kivonat, cégkivonat);
c)	egyházi jogi személy esetén a nyilvántartásba vételére illetékes bíróság
harminc napnál nem régebbi igazolását az egyházi jogi személy adatairól.
(4)	Fogadó intézmény, illetve annak fenntartója esetén a bejelentéshez
mellékelni kell annak igazolását, hogy a fogadó intézmény jogszerűen működik,
továbbá, ha a fogadó intézmény, illetve annak fenntartója
a)	társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyházi jogi személy,
közhasznú társaság vagy gazdasági társaság, a szervezet nyilvántartásba vételére
illetékes bíróság harminc napnál nem régebbi igazolását a szervezet adatairól,
b)	egyéni vállalkozó, a vállalkozói engedély másolatát.
(5)	Ha a fogadó szervezet egyházi jogi személy - annak alapszabályában
jogi személynek nyilvánított, bírósági nyilvántartásba nem vett - szervezeti
egysége, a kérelemhez mellékelni kell az egyházi jogi személy képviselőjének
erre vonatkozó nyilatkozatát.
(6)	Közhasznú szervezet esetén az adatváltozás bejelentésekor a létesítő
okiratot csak akkor kell mellékelni, ha az abban megjelölt cél, illetve
tevékenységi kör megváltozott.
12.	§
(1)	A 11. §-ban foglaltak szerint bejelentett adatokról a Minisztérium a
fogadó szervezetek nyilvánossága és az önkéntesek védelme érdekében
nyilvántartást vezet.
(2)	A nyilvántartásba vételről a Minisztérium kizárólag az iratok alapján
dönt. A Minisztérium megtagadja a bejelentő, illetve a bejelentésben
meghatározott tevékenységi kör nyilvántartásba vételét, illetőleg törli a
nyilvántartásból a fogadó szervezetet, illetve tevékenységi kört, ha
a)	a bejelentő nem a 3. § (1) bekezdése szerinti fogadó szervezet,
b)	kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a bejelentésben megjelölt
tevékenységi körben önkéntes nem foglalkoztatható.
(3)	A nyilvántartásban szereplő adatokat a Minisztérium az internetes
honlapján közzéteszi.
11
(4)	A Minisztérium a nyilvántartásban szereplő adatokat átadja
a)	a munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzés szerveinek az önkéntesek
jogszabályszerű foglalkoztatásának ellenőrzése céljából,
b)	az állami adóhatóság szerveinek az adó- és járulékfizetési kötelezettség
teljesítésének ellenőrzése céljából.
13.	§
(1)	Ha a munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzés szerve, az adóhatóság,
a fogadó szervezet szakmai vagy törvényességi ellenőrzését, illetve felügyeletét
ellátó szerv észleli, hogy az önkéntes foglalkoztatója a bejelentési
kötelezettségének nem tett eleget, erről a fogadó szervezet nevének,
székhelyének és adószámának megjelölésével értesíti a Minisztériumot.
(2)	Ha a Minisztérium tudomására jut, hogy a fogadó szervezet a
bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, felhívja a fogadó szervezetet a
kötelezettség teljesítésére.
(3)	Ha a bejelentési kötelezettségének a fogadó szervezet a felhívás
kézhezvételét követő harminc napon belül nem tesz eleget, a Minisztérium
határozatban - a jogsértés súlyának figyelembevételével - legfeljebb egy évre
megtiltja a fogadó szervezetnek önkéntes foglalkoztatását, és az általa vezetett
nyilvántartásban feltünteti
a)	a fogadó szervezet nevét, székhelyét és adószámát,
b)	a tilalom kezdetének és megszűnésének időpontját.
14.	§
(1)	A fogadó szervezet - az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és
kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági
ellenőrzés érdekében - az általa foglalkoztatott önkéntesekről nyilvántartást
vezet, amely tartalmazza
a)	az önkéntes nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét (a
továbbiakban: személyazonosító adat), valamint, ha az önkéntes nem magyar
állampolgár, az állampolgárságát,
b)	az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve
szálláshelyét,
c)	korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen
önkéntes esetén a törvényes képviselő személyazonosító adatait és lakóhelyét,
ennek hiányában tartózkodási helyét,
d)	a 6. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározottakat,
e)	a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját,
12
f)	határozott időre kötött önkéntes szerződés esetén azt az időpontot,
amikor a szerződés hatálya megszűnik,
g)	tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve korlátozottan
cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenységre
fordított idővel kapcsolatos adatokat,
h)	az önkéntesnek a 2. § (3) bekezdése szerint nyújtott juttatásokat.
(2)	A fogadó szervezet a nyilvántartást az önkéntes jogviszony
megszűnését követően öt évig köteles megőrizni. A fogadó szervezet
megszűnése, illetve halála esetén a nyilvántartást a jogutódja, örököse, jogutód
nélküli megszűnése esetén az iratok megőrzésére jogszabály vagy határozat
alapján kötelezett őrzi.
(3)	A fogadó szervezet az önkéntesre vonatkozó tényt, adatot, véleményt
harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy az önkéntes
hozzájárulásával közölhet. Az önkéntesre vonatkozó adatok statisztikai célra
felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra
alkalmatlan módon - átadhatóak.
15.	§
(1)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, az önkéntes szerződés
megkötésére, érvénytelenségére, módosítására, teljesítésére, megszűnésére, a
szerződésszegésre, a törvényes képviselő közreműködésére, az önkéntes
jogviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére,
valamint a kárviselésre és a kártérítésre a Ptk. szabályait kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek az önkéntes jogviszonyra vonatkozó szabályaitól - ha e
törvény vagy nemzetközi szerződés kivételt nem tesz - az önkéntes
szerződésben érvényesen eltérni nem lehet.
16.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja a
következő 3. alponttal egészül ki:
„3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem
minősül kereső tevékenységnek,”
13
17.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
(a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„j) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden
olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a
tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a
kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint
mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból
származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a
jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül
ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján
biztosított juttatás;”
18.	§
(1)	Az Szja. tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:
[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő
bevételeket:]
„y) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján az
önkéntesnek nyújtott, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatást.”
19. §
Az Szja. tv. 11. számú mellékletének I. Jellemzően előforduló költségek
fejezete a következő 29. ponttal egészül ki:
[Költségként elszámolható kiadások különösen a következők]
„29. az önkéntest foglalkoztató egyéni vállalkozó által az önkéntesnek
nyújtott, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján
ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatás, ha az önkéntest az egyéni vállalkozó
gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta.”
14
20. §
(1)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a
továbbiakban: Met.) 1. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik]
„c) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi ... törvényben (a
továbbiakban: Köt.) szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű
önkéntes tevékenység.”
21. §
A Met. 3. §-ának (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
[A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:]
„q) a Köt. 5. §-ának (3)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések fogadó
szervezetek általi megtartására.”
22. §
A Met. 9. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„c) fiatal munkavállalón a Köt. alapján közérdekű önkéntes tevékenységet
végző, tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt is érteni kell.”
23.	§
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 3. számú mellékletének B) fejezete a következő 7. ponttal
egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
15
„7. az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban álló magánszemély
részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, ha az önkéntest
az adózó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta;”
24.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Tbj.) 15. §-ának (2) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki]
„f) külön törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez.”
25.	§
(1)	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003.
évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Ett.) 17. §-át megelőző alcím helyébe a
következő alcím lép:
„Önkéntes jogviszony”
(2)	Az Ett. 17. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi szolgáltatók feladatainak ellátásában - a közérdekű
önkéntes tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint - önkéntesként”
(3)	Az Ett. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy önkéntesként
működhet közre a szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokban. Az
egészségügyi dolgozóval kötött önkéntes szerződésnek tartalmaznia kell a 9. §-
ban meghatározottakat.”
26.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
52. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
16
[A (2) bekezdés alkalmazásában felhasználható nyilvántartások:]
„c) adó- és járulékfizetési kötelezettség megállapítására a közérdekű
önkéntes tevékenységről külön törvény alapján vezetett nyilvántartás.”
27.	§
Az Art. 3. számú mellékletének G) fejezete a következő 5. ponttal egészül
ki:
„5. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben
meghatározottak szerint nyilvántartást vezető minisztérium minden hónap 15.
napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően adatokat
szolgáltat a nyilvántartásba újonnan bejelentkező fogadó szervezetekről. Az
adatszolgáltatás tartalmazza a fogadó szervezet nevét, székhelyét és adószámát.”
28.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép
hatályba.
(2)	Ez a törvény a harmadik országok állampolgárai tanulmányok
folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat
céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i
2004/114/EK tanácsi irányelv önkéntes szolgálatra vonatkozó rendelkezéseinek
való megfelelést szolgálja.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a
továbbiakban Kszt.) 6. §-ának (2) bekezdése,
b)	az Ett. 17. §-ának (6) bekezdése.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontjában az „1-2. pontban”
szövegrész helyébe az „1-3. pontban” szövegrész;
b)	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 21. §-ának
(2)	bekezdésében a „szellemi tevékenység” szövegrész helyébe a „szellemi
tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység” szövegrész;
c)	az Szt. 4. §-a (1) bekezdése a) pontjának második mondatában a
„fogyatékossági támogatás” szövegrész helyébe a „fogyatékossági támogatás,
17
továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján
biztosított juttatás” szövegrész;
d)	a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-a 9. pontjának
első mondatában a „polgári szolgálatban” szövegrész helyébe a „polgári
szolgálatban, az önkéntes jogviszonyban” szövegrész;
e)	a Met. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „k) pontok” szövegrész
helyébe a „k), q) pontok” szövegrész;
f)	a Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 8. pontjában a
„munkaviszonyban álló” szövegrész helyébe a „munkaviszonyban vagy
önkéntes jogviszonyban álló” szövegrész;
g)	a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „munkát végző személy”
szövegrész helyébe a „munkát végző személy - a külön törvényben
meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -”
szövegrész,
h)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény
ha)	15. §-a (8) bekezdésének első mondatában a „munkakörben”
szövegrész helyébe a „munkakörben, valamint önkéntes jogviszonyban”
szövegrész,
hb)	92. §-a (4) bekezdésében az „önkéntes segítők” szövegrész helyébe
az „önkéntesek” szövegrész;
i)	a Kszt. 14. §-ának (4) bekezdésében a „támogatót” szövegrész helyébe a
„támogatót, az önkéntest” szövegrész;
j) az Ett.
ja) 17. §-ának (3) bekezdésében az „önkéntes segítőként” szövegrész
helyébe az „önkéntesként” szövegrész,
jb) 17. §-ának (4) és (5) bekezdésében az „önkéntes segítő” szövegrész
helyébe az „önkéntes” szövegrész
lép.
Melléklet a 2005. évi ...törvényhez
BEJELENTESI LAP
közérdekű önkéntes tevékenység bejelentésére
1.	A fogadó szervezet
a)	neve: ............................................................................................................
b)	székhelye: ....................................................................................................
c)	adószáma: ....................................................................................................
d)	költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartási száma: ................................
e)	típusa: *
□	helyi önkormányzat, azok társulása	□ közoktatási intézmény,
□	kisebbségi önkormányzat,	□ felsőoktatási intézmény,
□	költségvetési szerv,	□ muzeális intézmény,
□	közhasznú szervezet,	□ nyilvános könyvtár,
□	egyházi jogi személy,	□ közlevéltár,
□	szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi □ nyilvános magánlevéltár,
szolgáltató, intézmény,	□ közművelődési intézmény.
□	egészségügyi szolgáltató,
2.	Az önkéntesek közreműködésével ellátni kívánt tevékenységi körök:
3.	Kíván-e építésiengedély-köteles munkában való részvételre önkéntest foglalkoztatni?
□	igen □ nem
Az építési tevékenység helye: ........................................................................................
4.	Kíván-e tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntest, illetve korlátozottan
cselekvőképes nagykorú önkéntest foglalkoztatni?
□	igen	□ nem
5.	Kíván-e olyan önkéntest foglalkoztatni, aki az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban nem részes állam állampolgára, ide nem értve a menekültként vagy
menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt, illetőleg az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárának egyeneságbeli
rokonát és házastársát?
□	igen	□ nem
6.	Kíván-e külföldön végzendő közérdekű önkéntes tevékenységre önkéntest foglalkoztatni?
□	igen	□ nem
Nyilatkozom, hogy a 2. pontban meghatározott tevékenységi körök megfelelnek a közérdekű
önkéntes tevékenységről szóló törvényben 3. §-ában meghatározottaknak.
Kelt: ...................
a fogadó szervezet képviselőjének aláírása
* A fogadó intézmény fenntartóját a fogadó intézmény típusánál kell jelezni.
Általános indokolás
Az önkéntesség olyan természetes társadalmi attitűd, amelynek motivációs
hátterében a szolidaritás, mint alapérték figyelhető meg. Az önkéntesség történe-
te egyidős az emberiség történelmével, de szabályozásának igénye csak az el-
múlt évtizedben fogalmazódott meg. Ezt felismerve Európa számos országában
ma már törvény szabályozza az önkéntes tevékenységet.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a non-profit szervezetek ön-
kéntes segítőinek száma meghaladja a 400 ezer főt, s az általuk teljesített, ön-
kéntesen végzett munkaórák száma a 35 és fél milliót évente. Ez ma Magyaror-
szágon majd 17 és félezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felel meg.
Ennyi tehát a társadalmi megtakarítás a non-profit szervezeteken keresztül szer-
veződő önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan, amelynek értéke szakértői becs-
lések szerint hozzávetőlegesen 18 milliárd forint, így a nemzetgazdaságra gya-
korolt jótékony hatása vitathatatlan. Ezzel szemben elhanyagolható a Javaslat
hatálybalépésével egyidejűleg módosítani tervezett adótörvényekből következő
minimális adóbevétel-kiesés, amely abból ered, hogy a jövedelem kiszámításá-
nál nem kell figyelembe venni a Javaslat alapján az önkéntesnek nyújtott egyes,
az önkéntes tevékenység végzéséhez feltétlenül szükséges juttatásokat.
A Javaslat elkészítése során fontos szerephez jutottak maguk az érintettek
is, hiszen a nyitott jogalkotás követelményéhez igazodóan széleskörű társadalmi
vitát folytatott arról le az előterjesztő. Ennek egyik elemeként internetes fóru-
mok jöttek létre, amelyeken keresztül a civil szervezetek, állampolgárok párbe-
szédet tudtak kezdeményezni a jogszabály előkészítésében közreműködő szak-
emberekkel, a szakmai és civil szervezetek tagjaival és vezetőivel annak érdeké-
ben, hogy kölcsönösen megismerjék egymás álláspontját a szakterületeket érintő
kérdésekben. A fórumok emellett alkalmat adtak a szféra szereplői közötti kap-
csolat felvételére, szakmai párbeszédre is.
Az önkéntes tevékenység magyarországi megítélése ellentmondásos. Maga
az önkéntesség széles körben elterjedt, ám a kapcsolódó jogi szabályozás nem
kielégítő. A magyar jogszabályi környezet nemhogy nem ösztönzi, hanem - a
ma még fennálló korlátokkal - néhol kifejezetten hátráltatja is az önkéntes mun-
ka terjedését és ezzel a még erőteljesebb társadalmi hozzájárulás kialakulását.
Jelenleg az önkéntesnek kell bizonyítania a hatóság esetleges vizsgálati megál-
lapításával szemben, hogy a tevékenysége nem az adó- és járulékfizetési kötele-
zettség alól kivont munkavégzés. Az önkéntes segítés során kapott szolgáltatás a
segített személynél természetbeni juttatásként adó- és járulékköteles, feltéve,
hogy azt nem közhasznú jogállású szervezettől kapja.
2
A Javaslat az önkéntes tevékenység össztársadalmi szempontból legjelentő-
sebb részére hoz létre egy olyan új, önálló jogviszonyt, amelyben az önkéntes a
leglényegesebb vonatkozásokban a munkavállalóéhoz hasonlóan védelemben
részesül, az önkéntes által kapott, költségtérítés-jellegű juttatások adó- és járu-
lékmentesek lesznek. Ugyanakkor az alanyi és az ellátható tevékenységi kör
pontos meghatározásával és az ellenőrzés feltételeinek megteremtésével a javas-
lat minimalizálja a jogviszony teremtette lehetőségekkel történő visszaélés lehe-
tőségét, de nem teszi jogellenessé egyúttal a Javaslat hatályán kívül eső szerve-
zeti, illetve tevékenységi körben sem önkéntesek alkalmazását más jogviszony-
ok keretében.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat hatálya kiterjed a magyar és külföldi állampolgárok által Ma-
gyarországon végzett önkéntes tevékenységre, valamint a magyar állampolgár
által magyarországi fogadó szervezetnél külföldön végzett önkéntes tevékeny-
ségre. A külföldi fogadó szervezetnél végzett önkéntes tevékenység nem tartozik
e Javaslat hatálya alá; minderre e támogatott jogviszonyra vonatkozó szabályok
betartásának és a jogviszonyhoz kapcsolódó kedvezményeknek az ellenőrzése
miatt van szükség. A külföldi székhelyű civil szervezetek és egyházak magyar-
országi tagszervezetei társadalmi szervezetként, egyházi jogi személyként törté-
nő bírósági nyilvántartásba vétellel elnyerik a jogot közérdekű önkéntesek al-
kalmazására, amelyre ezeknek a szervezeteknek más jogok és kötelezettségek
gyakorlása miatt is szükség van, hiszen csak ilyen módon válhatnak jogosulttá
pl. a személyi jövedelemadó 1%-ára is.
Természetesen annak sincs akadálya, hogy pl. egy magyarországi közhasz-
nú egyesület megállapodjon egy külföldi, hasonló tevékenységet folytató szer-
vezettel, hogy a közhasznú tevékenysége körébe tartozó önkéntes programot kö-
zösen működtetik. Ebben az esetben a fogadó szervezet a magyarországi székhe-
lyű egyesület lesz, őt terheli valamennyi az önkéntes jogviszonyból származó
jog és kötelezettség, de a külföldi partnerszervezettel megállapodhat úgy, hogy
az biztosítsa az ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásokat akár külföldi ön-
kéntesek magyarországi foglalkoztatásáról, akár magyar önkéntes külföldi fog-
lalkoztatásáról van szó. Minthogy azonban az önkéntes jogviszony a magyaror-
szági fogadó szervezet és az önkéntes között áll fenn, a juttatások szerződéssze-
rű biztosításáért az önkéntes felé a fogadó szervezet továbbra is felel, a külföldi
szervezettel egyetemlegesen.
3
A jogszabály hatálya csak a 3. §-ban fogadó szervezetként megjelölt szer-
vezeteknél, személyeknél, az ott meghatározott tevékenységekre terjed ki. A
más szervezeteknél (pl. nem közhasznú társadalmi szervezeteknél, alapítvá-
nyoknál), illetve más tevékenységi körben (pl. közhasznú alapítvány üzletszerű
gazdasági-vállalkozási tevékenysége körében) végzett ingyenes munkavégzést -
vagyis a köznyelvi értelemben vett, a Javaslatban meghatározottaknál szélesebb
jelentésű önkéntességet - nem teszi jogellenessé, azok ha a feltételek adottak,
más jogviszony (pl. egyesületi tagsági jogviszony, ingyenes polgári jogi szerző-
dés) keretében megvalósíthatóak. A Javaslat tehát az önkéntesség egyéb formáit
nem akadályozza meg, de nem is támogatja azzal, hogy lehetővé teszi számukra
azoknak az önkéntes jogviszonyban történő végzését. Minderre a feketemunka
visszaszorítása és a kedvezményekkel való visszaélés megakadályozása érdeké-
ben van szükség.
Nem terjed ki a jogszabály hatálya azokra az önkéntes tevékenységekre,
amelyekre jelenleg is külön jogszabályok vonatkoznak. Ilyen pl. az önkéntes és
létesítményi tűzoltóság, valamint a polgári természetőrség, továbbá az önkéntes
tevékenységgel rokon önkéntes véradás.
A 2. §-hoz
A közérdekű önkéntes tevékenység meghatározása az önkéntesség nemzet-
közileg elfogadott meghatározását követi: ellenszolgáltatás nélkül, mások javá-
ra, szabad elhatározásból végzett munka, s kiegészíti a közérdekűség követel-
ményének megfelelően a Javaslatban meghatározott fogadó szervezet és tevé-
kenységi kör meghatározásával. Nem tekinthető a fentiek alapján közérdekű ön-
kéntes tevékenységnek, ha az illető a tevékenységet ellenérték fejében vagy ma-
ga, illetve közeli hozzátartozója javára végzi, továbbá, ha a tevékenységre jog-
szabály vagy bírósági, hatósági határozat kötelez.
Ha a tevékenység jellegénél fogva, illetve a felek között egyébként fennálló
jogviszony (pl. tagsági jogviszony) miatt az ingyenes tevékenység más jogvi-
szonyban is végezhető, akkor a Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a felek eldönt-
sék, önkéntes jogviszonyban vagy más jogviszonyban végzik a tevékenységet.
Ez utóbbi esetben nincs szó a Javaslatban meghatározott adminisztrációs, illetve
írásba foglalási kötelezettségről és ellenőrzésről, de a felek nem lesznek jogosul-
tak a kedvezményekre sem.
A Javaslat szerint ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni
előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója az önkéntes tevékeny-
séghez kapcsolódóan jut. Nem várható el ugyanakkor, hogy az önkéntes a tevé-
kenységével kapcsolatban felmerülő költségeket maga viselje. Ezeket az önkén-
tes tevékenységhez szükséges természetbeni juttatásokat, illetve a szükséges
4
költségek megtérítését a javaslat nem minősíti ellenszolgáltatásnak, hiszen az
nem hozza jobb vagyoni helyzetbe az önkéntest, hanem csak nem engedi, hogy
rosszabb anyagi helyzetbe kerüljön azért, mert önkéntes tevékenységet végez.
Ez alól egyedül a h) pontban meghatározott, jelenleg maximálisan évi 5700 Ft
összegű jutalom (pl. könyvjutalom) a kivétel, amelynek megtiltása életszerűtlen
lenne, ellentétben állna a jelenlegi gyakorlattal, s nem jelent költségvetési bevé-
telcsökkenést.
A többi juttatás az önkéntes tevékenység ellátásához szükséges feltételek
biztosítását jelenti: pl. a lakóhelytől távol végzett utazás, szállás, étkezés megfi-
zetése, hozzájárulás a mentőkutya ellátásához, a harmadik világ országaiba uta-
záshoz szükséges védőoltások, illetve a polgárőr tevékenységéhez felhasznált
benzin költségeinek megtérítése, vagy a szociális intézményben történő önkén-
tes tevékenység ellátásához szükséges tanfolyam költségének a megfizetése.
Fontos kiemelni, hogy a jutalom kivételével mindegyik juttatásnál feltétel, hogy
csak akkor adható, ha az a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szüksé-
ges, vagyis, hogy nélkülük az önkéntes tevékenységet nem, vagy komoly nehéz-
ségek árán lehetne ellátni.
A napidíj a külföldön, illetve a külföldi által Magyarországon végzett ön-
kéntes egyéb költségeinek átalánytérítése. A visszaélést akadályozza a (4) be-
kezdés szabálya, miszerint ha az önkéntes egy időben több fogadó szervezettel is
önkéntes jogviszonyban áll, egy napra csak egy szervezettől fogadhat el napidí-
jat. Az (5) bekezdés a nemzetközi önkéntességet segíti az 1. §-hoz írt indokolás-
nak megfelelően.
A 3. §-hoz
Az (1) bekezdés meghatározza a fogadó szervezeteket és azokat a tevé-
kenységeket, amelyeket a fogadó szervezet önkéntessel elvégeztethet. Az a)-e)
pontban említett csoport esetében a fogadó szervezet típusa és a tevékenység
jellege a döntő: a lakosság közszolgáltatásokkal történő ellátásáért felelős helyi
önkormányzatok és társulásaik, a kisebbségek kulturális jogainak letéteményese-
iként a kisebbségi önkormányzatok, az állami, önkormányzati feladatokat ellátó
költségvetési szervek, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek és az
egyházi jogi személyek tartoznak ebbe a csoportba. A nem közhasznú társadal-
mi szervezetek és alapítványok azért nem kerültek be a fogadó szervezeti körbe,
mert esetükben a közhasznú tevékenység ellátása és az ennek ellenőrzéséhez
szükséges nyilvánosság nincs biztosítva. Ha egy szervezet nem tudja vagy akar-
ja a közhasznú szervezeti státuszból következő ügyviteli többletterhet vállalni,
nem várható el a közérdekű önkéntességgel összefüggő adminisztrációs kötele-
zettségek ellátása. A szabályozás tehát azt is elősegítheti, hogy a közhasznú jog-
állásra egyébként jogosult vagy jogosulttá tehető szervezetek valóban megfelel-
5
jenek e követelményeknek, kérjék a közhasznú szervezetek nyilvántartásába tör-
ténő felvételüket, és ezzel átláthatóbbá tegyék működésüket. A jogviszonnyal
járó legalitással és kedvezményekkel történő visszaélések kiküszöbölése érde-
kében került meghatározásra a tevékenység jellege. Ezáltal kiküszöbölhető,
hogy egy gazdasági társaság és egy közhasznú szervezet közösen végezzen üz-
letszerű gazdasági tevékenységet oly módon, hogy az illegális munkavégzést
önkéntes jogviszonnyal leplezik. Ezért került meghatározásra például, hogy
közhasznú szervezet közhasznú (pl. szociális, oktatási, kulturális, környezetvé-
delmi, sport) tevékenysége és működése körében, egyházi jogi személy hitéleti,
közcélú tevékenysége és működése körében foglalkoztathat önkéntest. A műkö-
déssel összefüggő tevékenységek említése azt a célt szolgálja, hogy önkéntessel
lehessen ellátni az ügyviteli, könyvelői stb. tevékenységet is.
Mint már említettük, természetesen a nem közhasznú szervezeteknek is van
lehetőségük a köznyelvi értelemben vett, a Javaslatban meghatározottaknál szé-
lesebb jelentésű önkéntesség foglalkoztatására más jogviszony keretében.
A fogadó szervezetek másik csoportjába olyan - jogszabályban pontosan
definiált - intézmények, illetve szolgáltatók tartoznak, amelyek a társadalom
szempontjából kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtanak, működtetésük engedély-
hez, regisztrációhoz, illetve ellátási szerződéshez kötött, s a működtetésükhöz
szükséges személyi és tárgyi minimumfeltételek is többnyire jogszabályban
vannak meghatározva. Amennyiben az intézmény nem jogképes, annak fenntar-
tója lehet fogadó szervezet, amely egyébként is gyakorolja az intézménnyel kap-
csolatos jogokat és kötelezettségeket. A fenntartó bármely természetes vagy jogi
személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, az
ágazati jogszabályoknak megfelelően. Fontos megszorítás azonban, hogy a fo-
gadó intézmény, illetve fenntartója csak a jogszabályban meghatározott köz-
szolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait
igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében jogosult közérdekű ön-
kéntes foglalkoztatására. Nincs arra lehetőség, hogy a fenntartó más nyereségér-
dekelt tevékenysége érdekében használja az önkéntes munkáját. E körbe olyan
tevékenységek tartozhatnak, mint a hospice, a betegek, ellátottak megfürdetése,
önkéntes részvétel régészeti kutatásokban.
A fogadó intézmények beemelése a fogadó szervezetek körébe a kiemelke-
dő fontosságú ellátásokat, szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeit szolgálja, így
nem diszkriminálhatóak egyes szolgáltatók a fenntartójuk típusa szerint. Ellen-
kező esetben az ellátásokat, szolgáltatásokat igénybe vevőket sújtaná az önkén-
tesek hiányából adódó esetleges alacsonyabb szolgáltatási színvonal. Meg kell
jegyezni, hogy nyereségérdekelt szolgáltatók elsősorban az egészségügyben ta-
lálhatók, esetükben pedig az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdé-
seiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 17. §-a eddig is fenntartótípusra való
6
tekintet nélkül lehetővé tette ún. önkéntes segítők foglalkoztatását. Fontos
szempont, hogy a (3) bekezdés alapján ezen intézményekben sincs lehetőség a
jogszabályban meghatározott minimumfeltételeknek önkéntessel való teljesíté-
sére. Vagyis a normatív állami támogatás, az Egészségbiztosítási Alapból törté-
nő finanszírozás, amely az ellátott feladatokhoz szükséges foglalkoztatási felté-
telek ellátásához történő állami hozzájárulást is tartalmazza, az önkéntesek fog-
lalkoztatásával nem válhat a for-profit fenntartó nyereségévé.
A fogadó intézmények utóbbi csoportja a (2) bekezdés alapján nem jogo-
sultak engedélyköteles építési munkában való részvételre önkéntest foglalkoz-
tatni. Természetesen, amennyiben pl. egy kistelepülés a lakóinak bevonásával
kíván iskolát építeni, a helyi önkormányzat fogadó szervezetként foglalkoztathat
önkénteseket, ugyanígy a hívek önkéntesként vehetnek részt a templom építésé-
ben, de egy nyereségérdekelt fenntartó a beruházásaihoz nem lesz jogosult ön-
kéntes munka igénybevételére.
Az egészségügyi jogszabályok és a szociális jogszabályok bizonyos körben
előírják a szolgáltató, illetve fenntartója számára, hogy az ellátás biztonsága ér-
dekében a tevékenységére felelősségbiztosítási szerződést kössön. A (4) bekez-
dés ezen intézmények számára írja elő, hogy a felelősségbiztosítási szerződés-
nek ki kell terjednie az önkéntesek által okozott károkra is. Ahol ezt ágazati jog-
szabály nem teszi kötelezővé, ott csak akkor kötelező az önkéntes által okozott
kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést kötni, ha az önkéntes nem az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam polgára, vagy
annak családtagja, és nem menekült, menedékes, letelepedett vagy bevándorolt
(ld. 4. § (4) bekezdése)
A 4. §-hoz
A Javaslat meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenységet végzőkre vo-
natkozó általános szabályokat. Önkéntes bármely cselekvőképtelen, korlátozot-
tan cselekvőképes, illetve 10. életévét betöltött, kiskorúsága miatt cselekvőkép-
telen személy lehet. A Javaslat tehát a 10 év alattiakat és a cselekvőképességet
kizáró gondnokság alá helyezetteket kizárja az önkéntesek köréből, hogy belátá-
si képességük hiányával ne lehessen visszaélni. A jelenlegi gyakorlat azt mutat-
ja, hogy sok 14 év alatti gyermek végez önkéntes tevékenységet iskolán kívül,
elsősorban a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek kö-
rében - visszásságok nélkül. Ezek a tevékenységek szülői engedéllyel, de szülői
felügyelet nélkül, általában civil szervezetek szervezésében történnek. A szoli-
daritás fontos eleme a gyermekek felelős felnőtté válásának, s ezért az önkéntes-
ség megtiltása mind a gyermek, mind a társadalom részére káros és - a már em-
lített gyakorlat miatt - életszerűtlen. A Javaslat elfogadása esetén e tevékenység
szabályozott keretek közé kerül, amely fokozott védelmet jelent a gyermekek és
7
a gondnokoltak számára. A Javaslat a cselekvőképtelenek és a korlátozottan cse-
lekvőképesek önkéntes szerződései vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről
szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseitől eltérő szabályokat is megál-
lapít, szigorú garanciák mellett.
A Javaslat rögzíti az önkéntes által ellátható tevékenységek körét. Ha jog-
szabály feladat ellátását, munkakör betöltését képzettségi, nyilvántartásba vételi,
egészségügyi vagy egyéb feltételekhez köti (pl. orvos, ápoló), az önkéntes meg
kell, hogy feleljen e kritériumoknak. Ha egy jogszabály meghatározott feladatok
ellátását meghatározott jogviszonyhoz köti (pl. köztisztviselők, ügykezelők szol-
gálati jogviszonya, bírói, ügyészi szolgálati jogviszony), e feladatokat önkéntes
nem láthatja el. A Javaslat lehetőséget ad arra is, hogy egyes ágazati jogszabály-
ok bizonyos munkakörökben kifejezetten kizárják önkéntesek alkalmazását.
A Javaslat megtiltja a fogadó szervezeteknek, hogy a munkavállalójukat,
közalkalmazottjukat, vagy más, részükre ellenérték fejében munkát végző sze-
mélyeket munkakörükben önkéntesként foglalkoztassanak, kijátszva ezzel a túl-
órára, ügyeletre vonatkozó jogszabályokat. A Javaslat nem teszi lehetővé azt
sem, hogy ha egy szervezetnél jogszabályi kötelezésen alapuló munkát végez-
nek, e tevékenységi körben ugyanaz a személy önkéntesként is tevékenykedhes-
sen.
A Javaslat a közoktatási intézményben tanulók védelme érdekében kizárja,
hogy a gyermekek helyzetével a közoktatási intézményben közérdekű önkéntes
tevékenységeket is végeztessenek.
Az Európai Közösségek Tanácsa 2004. december 13-án fogadta el a har-
madik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás
nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltét-
eleiről szóló 2004/114/EK Irányelvét. Az Irányelv többek között meghatározza,
hogy a tagállamok milyen feltétekkel adhatnak tartózkodási engedélyt az Euró-
pai Gazdasági Térségen kívülről érkezők számára, ha azok önkéntes tevékeny-
ség végzése céljából érkeznek a tagállam területére. A vonatkozó 11. cikkely
szerint az önkéntes tevékenységre minden esetben felelősségbiztosítási szerző-
dést kell kötni, és biztosítani kell az egészségügyi szolgáltatások fedezetét is. A
javaslat ennek megfelelően többletfeltételeket állapít meg a harmadik államból
érkező önkéntesekre, s egyúttal elrendeli a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. §-ának és a külföldiek
magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.)
SZCSM rendelet alkalmazását is.
8
Az 5. §-hoz
A Javaslat a 18 év alatti és a gondnokolt önkéntesek védelme érdekében
meghatároz különös szabályokat. Az általuk ellátható tevékenység nem határoz-
ható meg kimerítő jelleggel, de a Javaslat feltételül szabja, hogy csak a gyermek,
illetve gondnokolt érdekeivel összhangban álló önkéntes tevékenység végezhető,
és a gondnokoltak, illetve a 16 éven aluliak esetében nem teszi lehetővé a kül-
földi önkéntes tevékenység elvállalását sem. Ilyen tevékenységek lehetnek pél-
dául állatetetés, erdő tisztántartása, közös utcatakarítás stb.
A Javaslat nem határozza meg az önkéntes tevékenységre fordítható időt,
mint a Munka Törvénykönyve, a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó gazda-
sági kényszer az önkéntesség vonatkozásában ugyanis nem jelenik meg. A 18 év
alatti önkéntesek védelme ugyanakkor megkívánja a tevékenységre fordítható
maximális idő és a minimálisan szükséges napi pihenőidő meghatározását, ame-
lyet - ha az önkéntes több szervezetnél is végez közérdekű önkéntes tevékeny-
séget - nem fogadó szervezetenként, hanem összesen kell számítani. Ez abszolút
korlát, de az önkéntes tevékenységre fordítható maximális idő a tevékenység
jellegének és az önkéntes életkorának, fejlettségének, képességeinek függvényé-
ben - az (1) bekezdés rendelkezései szerint - kevesebb is lehet.
A 6. §-hoz
A közérdekű önkéntes tevékenység ellátására a Javaslat létrehozza az ön-
kéntes jogviszonyt, mint egy munkavégzésre irányuló sui generis jogviszonyt. E
jogviszony szabályait a Javaslat és a Ptk. szabályai határozzák meg. A jogvi-
szony alanyai a fogadó szervezet és az önkéntes, de nincs akadálya annak, hogy
a szerződésben félként szerepeljenek más személyek, mint pl. az önkéntesek
„közvetítésével” foglalkozó civil szervezetek, vagy külföldi önkéntes program
esetén a külföldi partner.
Az önkéntes szerződés létrejöhet szóbeli megállapodással, írásbeli megálla-
podással vagy a Ptk. 216. §-ának (1) bekezdése alapján ráutaló magatartással. A
szerződésben meg kell állapodni többek között a jutalom kivételével az önkén-
tesnek biztosított juttatásokban. Meg kell határozni a közérdekű önkéntes tevé-
kenységre fordítandó időt és a pihenőidőt is. Erre vonatkozóan - lévén, hogy az
önkéntes szerződés megkötése esetén nincs semmiféle gazdasági kényszer - a
jogszabály nem határoz meg szabályokat, azt az önkéntes szabadon vállalhatja
fel. Ennek meghatározása a tevékenységek különböző volta miatt (pl. folyama-
tos mentés külföldön, katasztrófa sújtotta területen, betegfürdetés kórházban)
sem lehetséges. A fogadó intézménynél végzett közérdekű önkéntes tevékeny-
ség esetében az ágazati jogszabályok az önkéntes szerződés több kötelező tar-
9
talmi elemét is meghatározhatják - az egyes tevékenységek, intézmények, szol-
gáltatások jellegének megfelelően.
Korlátozottan cselekvőképes személy esetében az önkéntes szerződést a
törvényes képviselő (szülő, gyám, illetve gondnok) hozzájárulásával az önkéntes
köti meg. Cselekvőképtelen önkéntes esetén a szerződést a szülő, gyám köti
meg, hiszen a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata a Ptk. 12/C. §-ának (1)
bekezdése szerint semmis, de a szerződés megkötéséhez szükség van a gyermek
beleegyezésére. A gyámhatóság jóváhagyását kell kérni a tartós és rendszeres
önkéntes tevékenység esetén.
Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha legalább tíz napra kötik. A
korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen önkéntesek védelmét szolgálja,
hogy csak akkor nem kell a szerződést írásba foglalni, ha egyszeri alkalomról
van szó, pl. a gyermek közterület egynapos takarításában vesz részt. A fentiek-
nél rövidebb időtartamú szerződéseket is írásba kell foglalni az önkéntes védel-
me (az önkéntes harmadik országból érkezik, illetve a tevékenységét külföldön
végzi, vagy egyébként kéri, a felmondási jogot korlátozzák), az állami ellenőr-
zés eredményessége (az önkéntes engedélyköteles építési munkában vesz részt),
a jogviták rendezése (az önkéntes juttatásban részesül, az akár csak egy egysé-
ges pólóból álló munkaruha és a jutalom kivételével), illetve a közfeladat-ellátás
biztonsága érdekében (ágazati jogszabály elrendeli).
A 7. §-hoz
A Javaslat meghatározza az önkéntes szerződés megszűnésének eseteit. Ha
jogszabály vagy az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, a szerződést
bármelyik fél felmondhatja. A gondnokoltakat és a 16 év alattiakat védi az a
szabály, hogy az azonnali hatályú felmondáshoz való joguk nem korlátozható. A
korlátozottan cselekvőképes önkéntes az önkéntes szerződést a törvényes képvi-
selő hozzájárulás nélkül is felmondhatja, míg cselekvőképtelen személy esetén a
törvényes képviselő jogosult a szerződés megszüntetésére.
A 8. §-hoz
A fogadó szervezet kötelességei közé tartozik a munkavédelmi követelmé-
nyek betartása, a szükséges tájékoztatás megadása, ismeretek biztosítása, amely
vonatkozhat mind a biztonságos munkavégzésre, mind a szakmai, etikai és jog-
szabályokra, mind pedig a tevékenység ellátásához szükséges nyelvismeretre. A
Javaslat a cselekvőképtelen önkéntesek védelme érdekében előírja folyamatos és
szakszerű felügyeletüket. A nemzetközi önkéntes tevékenységgel kapcsolatos
legfontosabb juttatások, illetve a 2004/114/EK Irányelv által megkövetelt egyéb
feltételek biztosítását a Javaslat - az önkéntes szerződés ellenkező rendelkezése
10
hiányában - a fogadó szervezetre telepíti annak érdekében, hogy az e körülmé-
nyekért felelős fél minden esetben megállapítható legyen. Mindez az önkéntes
védelmét szolgálja, és az Irányelvben foglaltak teljesítéséhez is szükséges.
A 9. §-hoz
Az önkéntes a fogadó szervezet utasítása szerint köteles eljárni. A Javaslat
az önkéntes védelme és mások biztonsága érdekében meghatározza, hogy az ön-
kéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha azzal mást veszélyeztet.
Szintén az önkéntes védelmét szolgálja, hogy az őt veszélyeztető, jogszabályba
illetve a szerződésébe ütköző utasítást megtagadhatja. Ha pedig az utasítás nem
tartozik az említett két csoportba, de másnak kárt okozhat, a kártérítési felelős-
ség alól mentesül az önkéntes, ha erre felhívja az utasítást adó figyelmét.
A 10. §-hoz
Az önkéntes szerződés teljesítése és a kártérítés a Ptk. szabályain alapul,
ugyanakkor a Javaslat két esetben a munkavállalóhoz hasonló védelemben ré-
szesíti az önkéntest, ezáltal megteremti a feladatellátás biztonságát, és ösztönzi
az önkéntes tevékenységet. Egyrészt úgy rendelkezik, hogy a harmadik sze-
mélynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Az önkéntes biztonságát szol-
gálja az a rendelkezés is, amely szerint, ha az önkéntest, illetve halála esetén kö-
zeli hozzátartozóját a közérdekű önkéntes tevékenységgel összefüggésben kár
éri, azért a fogadó szervezet köteles helyt állni, az önkéntes felróható magatartá-
sából, illetve a fogadó szervezet működési körén kívül eső, elháríthatatlan okból
eredő károk kivételével eredő károk kivételével. Amennyiben a kárt egy másik
önkéntes, munkavállaló, vagy harmadik személy okozta, a fogadó szervezet tőle
követelheti az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok, illetve a Ptk. alapján a
károsult önkéntesnek, illetve hozzátartozójának általa kifizetett kártérítés össze-
gét.
A 11-13. §-hoz
A feketemunka és az adóelkerülés visszaszorítása érdekében a fogadó szer-
vezetnek, mielőtt önkénteseket foglalkoztatna, be kell ezt a szándékát jelentenie
az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumnak, amely a
fogadó szervezetekről egy deklaratív hatályú hatósági nyilvántartást vezet. El-
lentétben tehát a munkaügyi bejelentéssel, nem kell valamennyi önkéntest beje-
lenteni, csak magát a tevékenységet és az ellenőrzéshez szükséges legfontosabb
adatokat. A nyilvántartást az interneten meg kell jelentetni, hogy az önkéntesek
tudják, mely szervezetek jogosultak önkéntesek foglalkoztatására. Ha a minisz-
tériumnak tudomására jut, hogy a bejelentési kötelezettségét a fogadó szervezet
11
nem teljesíti, a fogadó szervezetet legfeljebb egy évre el is tilthatja az önkénte-
sek foglalkoztatásától.
A 14. §-hoz
Az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlá-
sa, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében az ön-
kéntesek és az általuk ellátott tevékenység legfontosabb adatairól a fogadó szer-
vezet nyilvántartást vezet, amelyet az elévülési időn belül meg kell őriznie. Az
önkéntesek adatait akkor is nyilvántartásba kell venni, ha az önkéntes szerződés
ráutaló magatartással jön létre. A Javaslat tartalmazza a szükséges adatvédelmi
rendelkezéseket is.
A 15. §-hoz
Az önkéntes jogviszony - noha a Javaslat néhány esetben a munkavállaló-
kéhoz hasonló védelembe részesíti az önkéntest - alapvető ismérveit tekintve
polgári jogi jellegű, így háttérjogszabályként is a Ptk. szolgál. A jogviszonynak
a Javaslatban meghatározott szabályai azonban kógensek, attól eltérni sem ala-
csonyabb szintű jogszabályban, sem az önkéntes szerződésben nem lehet. Így
nem csökkenhet az önkéntesek védettsége, és nem nyílik lehetőség az önkénte-
sek foglalkoztathatóságára vonatkozó szabályok kereteinek tágítására, ezáltal a
jogviszony nyújtotta kedvezményekkel történő visszaélésre.
A 16-17. §-hoz
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény módosítására azért van szükség, hogy egyértelmű legyen:
az önkéntes munkanélküli és szociális ellátásainak megállapításakor az önkéntes
tevékenysége során kapott juttatás nem vehető figyelembe azok költségtérítéses
jellege miatt.
A 18. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
lehetővé teszi, hogy az önkéntes az ellenértéknek nem minősülő juttatást adó- és
járulékmentesen kaphassa meg, ezáltal ösztönöz közérdekű önkéntes tevékeny-
ség vállalására, és nem akadályozza a fogadó szervezeteket sem az önkéntesek
fogadásában.
12
A 19. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az egyéni vállalkozó által működ-
tetett fogadó intézménynek az önkénteseknek nyújtott juttatásokkal kapcsolatos
kiadásai költségnek minősülnek.
A 20-22. §-hoz
Az önkéntest megillető védelem fenntartása és a lehetséges visszaélések el-
kerülése érdekében ellenőrizni kell, hogy a fogadó szervezetek betartják-e a ti-
zennyolcadik életévüket be nem töltött önkéntesekre vonatkozó szabályokat. Ezt
a feladatot a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek végzik, amelyek
ellenőrzéskor - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony minősítése során - termé-
szetesen vizsgálják azt is, hogy valóban önkéntes jogviszonyban foglalkoztatják-
e a tevékenységet végző személyt.
A 23. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a társaságiadó-köteles szervezetek
által az önkénteseknek nyújtott juttatások költségnek minősülnek.
A 24. §-hoz
Noha az önkéntes nem minősül a társadalombiztosítás keretében biztosí-
tottnak, e rendelkezés révén az önkéntes tevékenység során bekövetkező baleset
esetén baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult lesz akkor is, ha egyébként
egészségügyi szolgáltatásokra nem jogosult.
A 25. §-hoz
Az egészségügyi szolgáltatások területén az önkéntes segítői tevékenységet
az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi
LXXXIV. törvény jelenleg is lehetővé teszi, a módosítás célja a két törvény köz-
ti összhang megteremtése.
A 26-27. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása az adóhatóság hozzáférését
biztosítja az ICSSZEM által vezetett nyilvántartáshoz.
13
A 28. §-hoz
A hatálybalépésre vonatkozó szabály megfelelő időt kíván hagyni annak
érdekében, hogy a szükséges rendeleti szintű szabályokat meg lehessen alkotni,
a fogadó szervezetek és az önkéntesek - különösen, ha a Javaslat hatálya alá tar-
tozó tevékenységeket jelenleg is végzik -, valamint a hatóságok felkészülhesse-
nek a jogszabály alkalmazására.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása egyértel-
művé teszi a munkavédelemre vonatkozó szabályok betartatását a közérdekű
önkéntes tevékenység során, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás-
ról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása pedig általános, garanciális felté-
teleket állapít meg a gyermekvédelmi szolgáltatóknál, intézményeknél foglal-
koztatandó önkéntesekkel kapcsolatban.