﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16350. számú
törvényjavaslat
az elektronikus információszabadságról
előadó: Kovács Kálmán
informatikai és hírközlési miniszter
Budapest, 2005. május
2005. évi ... törvény
az elektronikus információszabadságról
Az Országgyűlés az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiság, valamint
a 61. § (1) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismerhetőségéhez és
terjesztéséhez való alapvető jog érvényesülése érdekében a személyes adatok védelméről
és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban:
Avtv.) 19. §-ában foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. §
E törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása
érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton
bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és
díjmentesen közzétegyék.
Értelmező rendelkezések
2.	§
(1)	E törvény alkalmazásában
a)	adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően
közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az
adat keletkezett;
b)	adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelős nem maga teszi
közzé az adatot - az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi;
c)	közzététel: az e törvényben meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális
formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen,
díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele.
(2)	E törvény közérdekű adatokra vonatkozó rendelkezéseit a közérdekből nyilvános
adatokra is alkalmazni kell.
2
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZÉRDEKŰ ADATOK ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTELE
Az elektronikus közzététel kötelezettsége
3.	§
(1)	A 6. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adataikat saját honlapjukon - ha
törvény másként nem rendelkezik - közzéteszi
a)	a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság
hivatala, az országgyűlési biztosok hivatala, az Állami Számvevőszék, az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a Gazdasági
Versenyhivatal, a Közbeszerzések Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia, az
Országos Rádió és Televízió Testület,
b)	az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv,
így különösen a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, az országos hatáskörű
szerv, a központi hivatal, a minisztériumi hivatal, az országos kamara, valamint
c)	a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal.
(2)	Az (1) bekezdésben nem szereplő, jogszabályban meghatározott közfeladatot
ellátó egyéb szervek a 6. § szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségüknek
választásuk szerint saját vagy társulásaik által közösen működtetett, illetve a
felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt
ellátó szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon
való közzététellel is eleget tehetnek.
(3)	Az oktatási intézmények a 6. § szerinti kötelezettségüket az ágazati
jogszabályokban meghatározott információs rendszeren keresztül is teljesíthetik.
(4)	Az adatokat nem a saját honlapon közzétevő adatfelelős - a 4. § megfelelő
alkalmazásával - a közzéteendő adatokat az adatközlőnek továbbítja, amely gondoskodik
az adatoknak honlapon való közzétételéről, és arról, hogy egyértelmű legyen, az egyes
közzétett közérdekű adat melyik szervtől származik, illetve melyikre vonatkozik.
(5)	Az adatközlő gondoskodik a honlap adatok közzétételére alkalmas kialakításáról, a
folyamatos üzemeltetésről, az esetleges üzemzavar elhárításáról és az adatok frissítéséről.
(6)	A honlapon közérthető formában tájékoztatást kell adni a közérdekű adatok
egyedi igénylésének szabályairól. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az igénybe
vehető jogorvoslati lehetőségek ismertetését is.
4.	§
(1)	A közzétételre kötelezett adatfelelős szerv vezetője gondoskodik a 6. §-ban
meghatározott közzétételi listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos
3
közzétételéről, az adatközlőnek való megküldéséről. A megküldött adatok
közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért és az adatok
frissítéséért az adatközlő felel.
(2)	A közzétett adatok - ha e törvény vagy más jogszabály eltérően nem
rendelkezik - a közzétételt követő egy évig a honlapról nem távolíthatóak el. A szerv
megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli.
5.	§
A 6. §-ban meghatározott közzétételi listákban szereplő adatok közzététele nem érinti
az adott szervnek az Avtv. 20. §-ában meghatározott, továbbá a közérdekű vagy
közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos más jogszabályban
meghatározott kötelezettségeit.
A közzétételi listák
6.	§
(1)	A 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban együtt:
közfeladatot ellátó szervek) - tevékenységükhöz kapcsolódóan - az e törvény
mellékletében meghatározott adatokat (általános közzétételi lista) közzéteszik.
(2)	Jogszabály egyes ágazatokra, a közfeladatot ellátó szervtípusra vonatkozóan
meghatározhat egyéb közzéteendő adatokat (különös közzétételi lista).
(3)	A közfeladatot ellátó szerv vezetője - az adatvédelmi biztos véleményének
kikérésével -, valamint jogszabály a közfeladatot ellátó szervre, azok irányítása,
felügyelete alá tartozó szervekre vagy azok egy részére kiterjedő hatállyal további
kötelezően közzéteendő adatkört határozhat meg (egyedi közzétételi lista).
(4)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzétett adatok körét a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter e törvénytől eltérően szabályozhatja.
(5)	Testületi szervként működő közfeladatot ellátó szerv esetén az egyedi közzétételi
lista megállapítása és módosítása - az adatvédelmi biztos véleményének
kikérésével - a testület hatáskörébe tartozik.
(6)	A közfeladatot ellátó szerv vezetője a közzétételi listában nem szereplő közérdekű
adatokra vonatkozó adatigénylések adatai alapján évente felülvizsgálja az általa a (3)
bekezdés szerint kiadott közzétételi listát, és az igény alapján közölt adatok
arányában vagy mennyiségében jelentős körével azt kiegészíti.
(7)	A különös és egyedi közzétételi listák elkészítésére, illetve kiegészítésére az
adatvédelmi biztos is javaslatot tehet.
4
A közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer
7.	§
(1)	Az elektronikusan közzétett adatok egyszerű és gyors elérhetősége érdekében a
törvény hatálya alá tartozó szervek közérdekű adatokat tartalmazó honlapjaira,
valamint az általuk fenntartott adatbázisokra, illetve nyilvántartásokra vonatkozó
leíró adatokat az erre a célra létrehozott és az informatikai és hírközlési miniszter
által működtetett központi elektronikus jegyzék összesítve tartalmazza. A jegyzéket a
működtető az erre a célra fenntartott honlapon közzéteszi.
(2)	Az e törvény hatálya alá tartozó szervek közérdekű adataihoz való egységes
szempontok szerinti elektronikus hozzáférést és az adatok közötti keresés lehetőségét
az informatikai és hírközlési miniszter által működtetett egységes közadatkereső
rendszer biztosítja.
8.	§
(1)	Az adatfelelős gondoskodik a kezelésében lévő, közérdekű adatokat tartalmazó
honlapok, adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatainak a központi elektronikus
jegyzék működtetőjének történő továbbításáról és a továbbított adatok rendszeres
frissítéséről. Ugyancsak felel az egységes közadatkereső rendszerbe továbbított
közérdekű adatok tartalmáért és a továbbított adatok rendszeres frissítéséért is.
(2)	A közérdekű adatokat tartalmazó adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzékének
fenntartása, valamint az egységes közadatkereső rendszerhez való csatlakozás nem
mentesíti az adatfelelőst a honlapon való közzététel kötelezettsége alól.
HARMADIK RÉSZ
A JOGALKOTÁS NYILVÁNOSSÁGA
A jogszabály-előkészítés nyilvánossága
9. §
(1)	Közzé kell tenni a jogszabályt előkészítő minisztérium vagy országos hatáskörű
szerv honlapján
a)	a jogalkotásról szóló törvény, valamint a Kormány ügyrendje alapján véleményezésre
bocsátott jogszabályalkotásra irányuló koncepciókat, jogszabálytervezeteket,
b)	a miniszteri rendeletek tervezeteit, valamint
c)	az a)-b) pontban megjelölt tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseket vagy
szakmai indokolásokat.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerint közzétett törvénytervezet más törvény
rendelkezéseinek legalább egyötöd terjedelmű módosítására irányul, a módosítani
5
kívánt törvényt a honlapon a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben, a
tervezett módosításokat külön is megjelölve közzé kell tenni.
(3)	Nem kell közzétenni
a)	az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése alapján országos népszavazásra nem
bocsátható tartalmú,
b)	a fizetési kötelezettségekről,
c)	az ármegállapításról,
d)	az állami támogatásról, valamint
e)	a szervezetalapításról
szóló jogszabályok tervezeteit.
(4)	Nem kell közzétenni a tervezetet, ha az a Magyar Köztársaság különösen fontos
honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi vagy
örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné, vagy ha a jogszabály különösen
gyors elfogadásához kiemelkedő társadalmi érdek fűződik.
(5)	A közzétételről a jogszabálytervezetet előkészítő miniszter vagy az azt előkészítő
országos hatáskörű szerv vezetője gondoskodik.
(6)	Az (1) bekezdés szerint közzétett jogszabálytervezet, valamint ahhoz kapcsolódó
egyéb dokumentumok a jogszabály elfogadását követő egy évig az előkészítő
minisztérium honlapjáról nem távolíthatóak el. A szerv megszűnése esetén a
közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli.
(7)	A közzétett jogszabálytervezetek elérhetőségét tartalmazó közös adatbázis a
kormányzati portálon működik.
10.	§
(1)	A jogszabályok előkészítése során - a jogi szabályozás sokoldalú megalapozása
és ezzel összefüggésben az önkéntes jogkövetés elősegítése érdekében - a jogszabály
előkészítője a (2) bekezdés szerint biztosítja, hogy bárki véleményt nyilváníthasson,
illetve javaslatokat tehessen a jogszabályok tervezetével kapcsolatban.
(2)	A jogszabályt előkészítő minisztérium honlapján a vélemények, javaslatok
fogadásának lehetőségét meg kell teremteni, továbbá meg kell jelölni a
véleményadásra nyitva álló határidőt.
(3)	A véleményezési határidő a tervezet közzétételétől számított legalább tizenöt nap,
sürgős esetben azonos a közigazgatási egyeztetés során megállapított határidővel.
(4)	A jogszabály előkészítője mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az
észrevételekről, valamint az elutasított észrevételek esetében - a nyilvánvalóan alaptalan
észrevételek kivételével - az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet
honlapján közzétesz. Az előkészítőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
6
A törvényalkotás nyilvánossága
11. §
(1)	Az Országgyűlés a honlapján közzéteszi
a)	a törvényjavaslatokat,
b)	a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó, az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában
szereplő dokumentumokat, így különösen a módosító javaslatokat, kapcsolódó
módosító javaslatokat, a törvényjavaslathoz készült bizottsági ajánlásokat, valamint
az egységes javaslatot,
c)	a törvényjavaslat plenáris ülésen folytatott általános vitájáról, részletes vitájáról,
záró vitájáról, a módosító javaslatokról való határozathozatalról, valamint a
zárószavazásról készült jegyzőkönyveket,
d)	azon bizottsági ülések jegyzőkönyveit, amelyeken az adott bizottság a
törvényjavaslattal foglalkozott.
(2)	Az (1) bekezdés szerint közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról
nem távolíthatóak el.
A jogszabályok nyilvánossága
12. §
(1)	A Magyar Közlöny nyomtatott változatának oldalhű digitális másolatát a
nyomtatott változat megjelenésének napján közzé kell tenni.
(2)	Az (1) bekezdés szerint közzétett másolat a honlapról nem távolítható el.
(3)	Ha a kihirdetett jogszabályoknak, illetve közzétett határozatoknak és statisztikai
közleményeknek a Magyar Közlöny nyomtatott és az (1) bekezdés szerint közzétett
változatában megjelent szövege eltér, a nyomtatott változatban szereplő szöveget kell
hitelesnek tekinteni.
(4)	A Magyar Közlöny nyomtatott változatának oldalhű digitális másolatát olyan
formátumban kell közzétenni, amely a többszörözés során is biztosítja az illetéktelen
módosítás elleni védelmet.
(5)	A Magyar Közlöny (1) bekezdés alapján közzétett változatának üzleti célú
felhasználását kormányrendelet díjfizetéshez kötheti.
13. §
(1)	A minisztérium és az országos hatáskörű szerv hivatalos lapját a honlapján történő
közzététellel adja ki. A hivatalos lap oldalhű másolata nyomtatott formában is terjeszthető.
(2)	Az (1) bekezdés szerint kiadott lap az azt kiadó szerv honlapjáról nem távolítható
el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli.
7
14.	§
(1)	A Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményében (a továbbiakban:
jogszabálygyűjtemény) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az igazságügy-
miniszter gondoskodik
a)	az önkormányzati rendeletek kivételével az adott naptári napon hatályos
valamennyi jogszabály hatályos szövegének az esetleges módosításokkal egységes
szerkezetben, továbbá
b)	az állami irányítás a Magyar Közlönyben közzétett egyéb jogi eszköze hatályos
szövegének az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben
történő közzétételéről.
(2)	A jogszabálygyűjtemény biztosítja a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb
jogi eszközei számára, címére, valamint címének szövegében történő keresés lehetőségét.
(3)	A jogszabálygyűjtemény üzleti célú felhasználását kormányrendelet díjfizetéshez
kötheti.
15.	§
(1)	A helyi önkormányzat jegyzője az önkormányzat rendeletét a képviselő-testület
üléséről készített jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg elektronikusan a fővárosi,
megyei közigazgatási hivatal vezetőjén keresztül a belügyminiszternek megküldi.
(2)	A belügyminiszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra
fenntartott honlapon történő közzétételéről.
NEGYEDIK RÉSZ
A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK NYILVÁNOSSÁGA
A Bírósági Határozatok Gyűjteménye
16.	§
(1)	A Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: gyűjtemény) digitális
formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen,
díjmentesen hozzáférhetőek az e törvényben meghatározott bírósági határozatok.
(2)	A gyűjteményt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala teszi közzé.
17.	§
(1)	A gyűjteményben közzé kell tenni a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák által az
ügy érdemében hozott határozatokat.
8
(2)	A gyűjteményben közzé kell tenni a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének alkalmazásával az ügy érdemében
hozott határozatokat, ha a felülvizsgált határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a
bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak.
(3)	A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni
mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatok
anonimizált digitális másolatát is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal
felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.
(4)	A gyűjteményben közzé kell tenni a jogegységi határozatokat és az elvi bírósági
határozatokat.
(5)	Nem kell közzétenni a gyűjteményben a fizetési meghagyásos, a végrehajtási, a
cégbírósági, a csőd- és felszámolási, valamint a bíróságon vezetett névjegyzékekkel
kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatokat.
(6)	A bíróság elnöke e rész rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával elrendelheti a
bíróság által hozott más határozat közzétételét is.
(7)	Nem tehetők közzé a Pp. XV-XVIII. fejezete (házassági perek, apasági és a
származás megállapítása iránti egyéb perek, a szülői felügyelet megszüntetése,
gondnokság alá helyezés) szerinti eljárásokban hozott határozatok, ha valamelyik fél
kérte a közzététel mellőzését.
(8)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 195/A. § (tiltott
pornográf felvétellel visszaélés) és XIV. fejezet II. címe (a nemi erkölcs elleni
bűncselekmények) alapján hozott határozat csak akkor tehető közzé, ha ahhoz a
sértett az eljáró bíróság felhívására hozzájárult.
18. §
(1)	A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat
olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével.
Egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött
szerepüknek megfelelően kell megjelölni.
(2)	A közzétett határozatban - ha törvény másként nem rendelkezik - nem kell törölni
a)	az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban
meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és az e minőségében eljáró személy
családi és utónevét, illetve neveit (a továbbiakban együtt: nevét), továbbá beosztását,
kivéve, ha az adott személy az eljárásban bűncselekmény sértettjeként vagy
tanújaként vett részt;
b)	a meghatalmazottként vagy védőként eljárt ügyvéd nevét;
c)	az alperesként pervesztes természetes személy nevét, továbbá jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, amennyiben a
9
határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdekű
igényérvényesítésnek helye van;
d)	a társadalmi szervezet vagy alapítvány nevét, székhelyét és képviselőjének nevét;
e)	a közérdekből nyilvános adatokat.
(3)	Amennyiben a nyilvánosságot a tárgyalás egészéről vagy egy részéről kizárták, és
a nyilvánosság kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek védelme
másképpen nem biztosítható, a határozat egyes részeinek vagy a határozat egészének
a gyűjteményben való megjelentetését mellőzni, illetve a közzétett határozat egyes
részeit vagy a határozat egészét a gyűjteményből törölni kell.
(4)	Egy részében vagy egészében zárt tárgyalás alapján hozott határozatnak a
gyűjteményből való törlését vagy a közzététel mellőzését polgári eljárásban a fél,
büntetőeljárásban a sértett kérheti. A kérelmet az érintett legkésőbb a határozat
közzétételét követő egy évig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának
vezetőjéhez terjesztheti elő, aki haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem
kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodik a kérelem teljesítéséről.
(5)	Az állam- és a szolgálati titok védelmét a bírósági határozatok közzétételekor is
biztosítani kell.
(6)	A határozat szövegében az e §-ban meghatározottakon túl további szerkesztés
nem végezhető.
19.	§
(1)	A határozatot az azt meghozó bíróság elnöke a határozat írásba foglalásától
számított harminc napon belül teszi közzé a gyűjteményben.
(2)	Amennyiben a már közzétett határozat kijavításra kerül, vagy annak tartalma
kiegészítés folytán megváltozik, a kijavítást, kiegészítést annak írásba foglalásától
számított öt munkanapon belül át kell vezetni.
20.	§
(1)	A közzétett határozatok megjelölésében fel kell tüntetni a bíróság és a kollégium
megnevezését, a határozat meghozatalának évét, valamint sorszámát.
(2)	A határozatot hozó bíróság a közzététellel egyidejűleg megjelöli azokat a
jogszabályhelyeket, amelyek alapján a bíróság a határozatot hozta.
(3)	A működtető biztosítja, hogy a gyűjteményben a határozatok szövegére és a
megjelölt jogszabályhelyekre keresni lehessen.
10
ÖTÖDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba lépés
21.	§
(1)	E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény negyedik része 2007. július 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény rendelkezéseit a megyei önkormányzatok és a 10.000 főt meghaladó
lélekszámú városok vonatkozásában 2006. január 1-jétől, az egyéb helyi
önkormányzatok, továbbá az egyéb közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában 2007.
július 1-jétől kell alkalmazni.
Felhatalmazó rendelkezések
22.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a közérdekű adatok elektronikus közzétételének részletszabályait,
b)	az egységes közadatkereső-rendszer, valamint a központi jegyzék adattartalmát, az
adatintegrációra vonatkozó szabályokat,
c)	a Magyar Közlöny e törvény alapján közzétett szövegének az illetéktelen
módosítás elleni védelmét garantáló technikai előírásokat,
d)	a Magyar Közlöny e törvény alapján közzétett szövege és a jogszabálygyűjtemény
üzleti célú felhasználásáért fizetendő díj mértékét és a díjfizetés szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap
a)	az ágazati miniszter, hogy rendeletben adja ki a 6. § (2) bekezdésében foglalt
különös közzétételi listát,
b)	az informatikai és hírközlési miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákat,
c)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben
állapítsa meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét,
d)	az igazságügy-miniszter, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal
egyetértésben rendeletben határozza meg az e törvény alapján közzétett bírósági
határozatoknak a gyűjteményben történő megjelölésének szabályait.
11
Az Európai Unió jogának való megfelelés
23.	§
E törvény 7. §-a, valamint melléklete az Európai Parlament és a Tanács a közszféra
információinak további felhasználásáról szóló 2003. november 17-i 2003/98/EK
irányelvének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet 2005. évi .... törvényhez
Melléklet az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi .... törvényhez
ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA
I.	Szervezeti, személyzeti adatok
	Adat	frissítés	megőrzés
1.	a közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei;	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
2.	a közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése szervezeti egységek megjelölésével, az egyes szervezeti egységek feladatai;	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
3.	a közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége (telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcím);	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
4.	a szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető neve és az ügyfélfogadási rend;	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
5.	testületi szerv esetén a testület létszáma, összetétele, tagjainak neve, beosztása, elérhetősége;	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
6.	a közfeladatot ellátó szerv irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében működő más közfeladatot ellátó szervek megnevezése, és 1. pontban meghatározott adatai;	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
7.	a közfeladatot ellátó szerv többségi tulajdonában álló, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] neve, székhelye, elérhetősége, tevékenységi köre, képviselőjének neve, a közfeladatot ellátó szerv részesedésének mértéke;	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
8.	a közfeladatot ellátó szerv által alapított közalapítványok neve, székhelye, alapító okirata, kezelő szervének tagjai;	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
9.	a közfeladatot ellátó szerv által alapított lapok neve, a szerkesztőség és kiadó neve és címe, valamint a főszerkesztő neve;	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
10.	a közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve felügyeleti szervének, ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv 1. pontban meghatározott adatai.	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
13
II.	Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok
	Adat	frissítés	megőrzés
1.	a közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó alapvető jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend hatályos és teljes szövege;	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
2.	az országos illetékességű szervek, valamint a megyei ( fővárosi) közigazgatási hivatalok esetében a közfeladatot ellátó szerv feladatáról, tevékenységéről szóló tájékoztató magyar és angol nyelven;	negyedévente	Az előző állapot törlendő
3.	a helyi önkormányzat önként vállalt feladatai;	negyedévente	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
4.	államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben ügycsoportonként (ügytípusonként) és eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése, illetékességi területe, az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, alapvető eljárási szabályok, az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje), ügyfélfogadás ideje, az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás és az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok;	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
5.	a közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények;	A változásokat követően azonnal	az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
6.	a közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzéke, az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentendő nyilvántartásoknak az Avtv. 28. §-a szerinti azonosító adatai; a közfeladatot ellátó szerv által - alaptevékenysége keretében - gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei;	A változásokat követően azonnal	az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
7.	a közfeladatot ellátó szerv nyilvános kiadványainak címe, témája, a hozzáférés módja, a kiadvány ingyenessége, illetve a költségtérítés mértéke;	Negyedévente	az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
8.	a testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza;	A változásokat követően azonnal	az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
14
9.	az e törvény alapján közzéteendő jogszabálytervezetek és kapcsolódó dokumentumok; a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések a benyújtás időpontjától;	E törvény eltérő rendelkezése hiányában a benyújtás időpontját követően azonnal	az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
10.	a közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok szakmai leírása, azok eredményei és indokolásuk;	Folyamatosan	az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
11.	a közfeladatot ellátó szervnél végzett alaptevékenységgel kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések nyilvános megállapításai;	A vizsgálatról szóló jelentés megismerését követően haladéktalanul	az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
12.	a közfeladatot ellátó szerv feladatellátásának teljesítményére, kapacitásának jellemzésére, hatékonyságának és teljesítményének mérésére szolgáló mutatók és értékük, időbeli változásuk;	Negyedévente	az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
13.	a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje, az illetékes szervezeti egység neve, elérhetősége, s ahol kijelölésre kerül, az adatvédelmi felelős, vagy az információs jogokkal foglalkozó személy neve;	Negyedévente	Az előző állapot törlendő
14.	a közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtés eredményei, időbeli változásuk;	Negyedévente	az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
15.	a közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelező statisztikai adatszolgáltatás adott szervre vonatkozó adatai;	Negyedévente	az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
16.	azon közérdekű adatok hasznosítására irányuló szerződések listája, amelyekben a közfeladatot ellátó szerv az egyik szerződő fél;	Negyedévente	az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
17.	a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő közérdekű adatok felhasználására, hasznosítására vonatkozó általános szerződési feltételek;	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
18.	a közfeladatot ellátó szervre vonatkozó különös és egyedi közzétételi lista.	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
15
III. Gazdálkodási adatok
	Adat	frissítés	megőrzés
1.	a közfeladatot ellátó szerv éves (elemi) költségvetése, számviteli törvény szerinti beszámolója; a költségvetés végrehajtásáról - a külön jogszabályban meghatározott módon és gyakorisággal - készített beszámolók;	A változásokat követően azonnal	A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával
2.	a közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok, illetve összesítve a vezetők és vezető tisztségviselők illetménye, munkabére, és rendszeres juttatásai, valamint költségtérítése, az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve;	Negyedévente	A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával
3.	a közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok;	Negyedévente	A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával
4.	az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a külön jogszabályban meghatározott értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama;	Negyedévente	A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával
5.	a koncesszióról szóló törvényben meghatározott nyilvános adatok (pályázati kiírások, pályázók adatai, az elbírálásról készített emlékeztetők, pályázat eredménye);	Negyedévente	A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával
6.	a közfeladatot ellátó szerv által nem alapfeladatai ellátására (így különösen társadalmi szervezet támogatására, foglalkoztatottai szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervei számára, foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységet segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre) fordított, ötmillió forintot meghaladó kifizetések.	Negyedévente	A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával
INDOKOLÁS
az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2005. június 1-jétől hatályos 19. § (2)
bekezdése szerint az állami, önkormányzati vagy jogszabályban meghatározott egyéb
közfeladatot ellátó szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik a
tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. A törvényi rendelkezés szerint a
tájékoztatás módját és a vonatkozó adatok körét jogszabály állapítja meg. Az
elektronikus információszabadság törvényi szabályozásának célja az, hogy pontosan
meghatározza az elektronikus közzététel kötelezettségének tartalmát.
A közzététel hagyományos (az elektronikustól elérő) módja számos lehet: az
erre köteles szerv az általa szerkesztett időszaki kiadványok, közkönyvtárak részére
átadott kötetek, beszámolók, prospektusok útján juttathatja el a nyilvánossághoz a
közérdekű adatokat az erre köteles szerv. A mai technikai viszonyok között azonban
kézenfekvő élni az elektronikus közzététel lehetőségével.
A közérdeklődésre leginkább számot tartó közérdekű adatoknak az
elektronikus közzététele számos kedvező eredménnyel jár: hozzájárul az internet
magyar nyelvű tartalmának jelentős bővüléséhez, az internet használatának
terjedéséhez azzal, hogy ráébreszti a polgárokat az elektronikus
információszerzésben rejlő lehetőségekre, az adatok gyorsabb, naprakészebb, és
hosszú távon olcsóbb közzétételére ad módot, végül lehetővé teszi a polgár
számára az anonim információszerzést is.
Jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) rögzíti a közérdekű és
közérdekből nyilvános adatok elektronikus közzétételének általános rendelkezéseit,
az internet segítségével nyitottabbá teszi a jogalkotást, megismerhetővé teszi a
jogszabályok digitális változatát, végül megteremti a felsőbíróságok anonimizált
határozatai megismerésének lehetőségét.
A Javaslat a jogszabálytervezetek véleményezése, a Magyar Közlöny
interneten történő megjelenése, illetve a Hatályos Jogszabályok Elektronikus
Gyűjteménye vonatkozásában a jogalkotási eljárást érintő kérdéseket szabályoz. A
4/1993. (II. 12.) AB határozat szerint ott, ahol az Alkotmány valamely törvény
elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatát írja elő, a minősített
többség követelménye nem az adott szabályozási tárgykör bármely törvényi
szabályozására vonatkozik, hanem csakis az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen
végrehajtásaként megalkotott törvényre; ezért egy tárgykör szabályozásához a
2
minősített többség előírása nem zárja ki, hogy az adott tárgykörhöz kapcsolódó
részletszabályokat egyszerű többségű törvény határozza meg. Mivel a Javaslatban
szereplő rendelkezések a minősített többséget igénylő jogalkotási törvénnyel egyetlen
ponton sem kerülnek ellentétbe, azt sem tételesen, sem pedig burkoltan nem
módosítják, elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők több mint felének
szavazata szükséges.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz
A Javaslat célja, hogy elektronikus közzététel útján megismerhetővé tegye a
közérdekű adatokat. A hagyományos közzétételi módok a technológiai változások
következtében előálló új társadalmi igények miatt egyre inkább elégtelenek és
gazdaságtalanok, ezért szükséges az elektronikus közzététel előírása.
A Javaslat értelmező rendelkezései kizárólag a köznyelvben nem
használatos, illetőleg a jogrendszerben megfelelő szinten nem definiált fogalmakat
határozzák meg.
A 3. §-hoz
E rendelkezés a Javaslat célja szempontjából az egyik legfontosabb
rendelkezést tartalmazza: elrendeli a közzétételi listákon meghatározott adatokat
kezelő szervek azt a kötelezettségét, amely szerint az adatokat az interneten kell
közzétenniük. Az interneten történő közzététel kötelezettsége már ma sem idegen a
magyar jogrendszertől: számos jogszabály teszi kötelezővé, hogy egyes
szervezetek bizonyos adatokat honlapjukon kötelesek megjelentetni.
Az elektronikus információszabadság törvényi szabályozásának elő kell írnia
meghatározott szervezetek számára internetes honlap fenntartásának
kötelezettségét. A honlap-fenntartási kötelezettség nem jelenti feltétlenül önálló
honlap fenntartásának kötelezettségét. A kötelezett szervek gazdaságossági vagy
más megfontolásokból együttműködhetnek, közösen is tarthatnak fenn honlapot,
természetesen úgy, hogy a közzétett közérdekű adatok a szerveknek megfelelően
elkülöníthetőek legyenek, vagyis legyen világos, hogy melyik adat melyik szervtől
származik, és úgy, hogy az adatot kereső állampolgár a közös honlapot fenntartó
szervek honlapját könnyen megtalálja. Ez elsősorban az önkormányzatok számára
jelenthet hatékony megoldást, hiszen a kistelepülések nem képesek minden esetben
önállóan fenntartani honlapot. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
törvény 41. §-ának megfelelően e feladat ellátására társulásokat hozhatnak létre,
vagy az erre a célra kialakított központi honlapon is közzétehetik.
3
Nem minden közérdekű adatot kezelőnek kell tehát saját honlapot
fenntartania, ilyen kötelezettséget csak az országos illetékességű szervek, valamint
a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok, és taxatív felsorolt szervek
tekintetében határoz meg a Javaslat. Minden más közfeladatot ellátó szerv számára
megadja a választás lehetőségét abban a kérdésben, hogy saját honlapon teszik-e
közzé az adataikat, vagy ebben más szervvel együttműködnek.
Az Avtv. 19. § (1) bekezdésének meggyökeresedett értelmezése szerint
közfeladatot ellátó szerveknek minősülnek - a közfeladat ellátásával
összefüggésben - azok a szervezetek is, amelyek ezt a feladatot az állammal,
állami szervvel, vagy az önkormányzattal kötött szerződés alapján látnak el.
A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok kivételével a területi és helyi
szervek tekintetében általában nem indokolt az önálló honlap-fenntartási
kötelezettség előírása, hiszen az részben felesleges ismétlődéseket, részben
(frissítési hiányosságokból vagy félreértésekből adódóan) eltérő tartalmat
eredményezhet, ami az ilyen típusú szerveknél nem kívánatos. A Javaslat ezért azt
a megoldást követi, hogy egyrészt a felelősségi viszonyok tisztázása végett
megkülönbözteti az adatfelelőst és az adatközlőt, másrészt a központi szervek
honlap-fenntartási kötelezettségének előírása mellett azoknak mint adatközlőknek
a kötelezettségét határozza meg az irányításuk, illetve felügyeletük alatt álló
területi és helyi szervek közérdekű adatainak közzétételére. Ez a közérdekű adatok
elektronikus elérhetőségének biztosítása mellett a szektorok sokszínűségének
megfelelő megoldásokat tesz lehetővé, így a helyi, területi szervek adatai
elhelyezhetők a központi szerv honlapján, vagy - amennyiben az ágazat
jellegzetességei ezt indokolják - a területi szervek saját honlapjain is. Nem
centrális alárendeltségben működő közfeladatot ellátó szervek esetében az önálló
honlap fenntartásának a társulás által működtetett honlapon történő közzététel lehet
alternatívája. Ezzel a Javaslat a kistelepülések közzétételi kötelezettségéből fakadó
terheit kívánja enyhíteni.
A honlap-fenntartási kötelezettség ilyen meghatározása természetesen nem
zárja ki, hogy más szervek és szervezetek, intézmények önálló honlapot tartsanak
fenn törvényi kötelezettség hiányában is.
A honlapot fenntartók számára általános kötelezettség tájékoztatást adni a
közérdekű adatok elérhetőségének más módjairól, az igénybe vehető
jogorvoslatokról.
A 4. §-hoz
A közzététel, illetve a honlap-fenntartás kötelezettségének magában kell
foglalnia a közzétett információ naprakészen tartásának kötelezettségét. Ennek
előírása internetes közegben különösen indokolt, tekintettel egyrészt arra, hogy az
4
állami és önkormányzati szervek honlapjainak elemzésekor sok esetben
találkozhattunk elavult tartalommal, másrészt pedig arra, hogy az elektronikus
közzététel kötelezettségét éppen az indokolja, hogy ez a közzétételi mód teszi
lehetővé a mindig aktuális tartalom elérhetőségét, a folyamatos pontosítást,
aktualizálást, frissítést. A Javaslat szerint ezért a törvénynek kötelezővé kell tennie
a tartalom naprakészen tartását, oly módon, hogy az adatfelelőst, vagyis azt a
szervet teszi felelőssé a közzétett közérdekű adatok hitelességéért, pontosságáért,
amelynek a tevékenyégével összefüggésben azok keletkeztek.
A közzététel módjának sajátosságaiból adódóan a közzétett közérdekű
adatok átmeneti elérhetetlenségének technikai akadályai is lehetnek, amelyek
elhárítása a honlap-fenntartás részét kell képeznie. A Javaslat szerint a törvénynek
úgy kell rendelkeznie, hogy a technikai akadályok elhárítása, a folyamatos
elérhetőség a fenntartó, illetve az adatközlő felelősségébe tartozik.
Az 5. §-hoz
Az egyértelmű jogalkotás érdekében fontos a törvényben is rögzíteni, hogy a
kötelezően közzéteendő adatok nem fedik le az összes közérdekű adatot, tehát a
listában nem szereplő közérdekű adatokra vonatkozóan nem érinti a közfeladatot
ellátó szerveket az Avtv. hatályos 20. §-a alapján terhelő tájékoztatási
kötelezettséget, sőt még a kötelezően közzétett adatok tekintetében sem mentesíti a
közfeladatot ellátó szerveket az alól a kötelezettség alól, hogy egyedi igények
esetén a közérdekű adatot az igénylő rendelkezésére bocsássák.
A 6. §-hoz és a törvényjavaslat mellékletéhez
A honlap-fenntartási kötelezettségnek és a honlapokon közzétett adatok
megismerhetőségét szolgáló intézkedések megtételének előírása mellett meg kell
határozni, hogy mely adatokat kell az azokat fenntartó szervezeteknek oly módon
közzétennie, hogy az az érdeklődők számára folyamatosan elérhető legyen. Az
elektronikus közzétételnek a közfeladatot ellátó szerv által kezelt közérdekű és
közérdekből nyilvános adatok közül azokra az adatokra kell kiterjednie, amelyek a
közfeladatot ellátó szervekkel való kapcsolatfelvételhez, az általuk nyújtott
szolgáltatások hatékony igénybevételéhez nyújtanak segítséget, illetve biztosítják
azok átlátható, demokratikus működését, a közéleti kérdésekben a vélemény-
nyilvánításhoz nélkülözhetetlen információkhoz való hozzájutást, valamint az
államháztartás forrásainak hatékony és átlátható felhasználását, a korrupció
lehetőségének csökkentését. A kötelezően közzétett adatok továbbá
tehermentesítik a közfeladatot ellátó szerveket is annyiban, hogy a tömegesen
előforduló egyedi adatigénylések teljesítése helyett az arra vonatkozó igények a
közfeladatot ellátó szerv közreműködése nélkül is kielégíthetők.
5
Az elektronikus közzétételi listák meghatározásában a nemzetközi minták
(például Egyesült Királyság, Észtország), valamint a hazai állapot felmérése során
szerzett tapasztalatok segítenek, meghatározásuk mégis nagy körültekintést igénylő
munka. A kötelezően - kérelem nélkül - elektronikus úton közzéteendő adatok
törvényi meghatározása adatfajtánként definiált közzétételi listákkal képzelhető el. Az
állandóan hozzáférhető adatok ugyancsak két csoportba tartoznak: az egyik csoportot
képezi a minden intézményre egyaránt kötelezően nyilvános adatkör (például postai,
e-mail címek, struktúra, működésre vonatkozó jogi és belső szabályok, stb.), a
másodikat pedig az adott közintézmény által közzéteendő adatkörök, amelyek
lehetnek különös (például egy adott ágazatba tartozó valamennyi szervre vonatkozó),
és egyedi adatok (például aktuálisan mely költségvetési szervet vizsgál a
számvevőszék). Mindazonáltal logikai strukturáltságot a szabályozásnak nem kell
teljesen lefednie, de a közzétételi listáknak általános és különös (illetve csak az adott
szervre kötelező) részét kell elkészíteni.
A Javaslatban szereplő általános, valamennyi közfeladatot ellátó szervre
vonatkozó közzétételi lista elsősorban az Avtv. 19. §-ának (1) és (2) bekezdésében
példálózó felsorolással nevesített adatfajtákat szem előtt tartva, továbbá az egyéb
jogszabályokban (különösen az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvényben, valamint végrehajtási rendeletében) foglaltak figyelembe vételével
került összeállításra. A Javaslat szerint az általános közzétételi listát a törvény
mellékletében kell elhelyezni.
Az általános közzétételi listába összefoglalt adatokon kívül számos más
jogszabály is rendelkezik egyes adatoknak valamely közfeladatot ellátó szerv
honlapján történő közzétételéről, illetve - a közzétételmódjának meghatározása
nélkül - a nyilvánosságra hozhatóságáról [lásd például a köztisztviselők egyes
azonosító adatainak „erre alkalmas” módon való közzétételét elrendelő 233/2001.
(XII. 10.) Korm. rendelet] rendelkeznek. Ezek a szabályok azonban csak a
közfeladatot ellátó szervek egy-egy csoportjára vonatkoznak, így az általános
közzétételi listába való felvételük sem nem indokolt, sem nem lehetséges.
Ez utóbbi körülmény (tudniillik, hogy számos jogszabály csak egy-egy
adatfajta, vagy egy-egy szervtípus tekintetében rendelkezik adatok nyilvánosságra
hozásáról) hatással volt a különös közzétételi listákra vonatkozó szabályok
kialakítására is. A brit példa, miszerint a közfeladatot ellátó szervek az információs
biztos jóváhagyásával dolgozzák ki és teszik közzé a saját különös közzétételi
listáikat, a jelenlegi hazai jogi környezetben nem lehet kizárólagos formája a
különös közzétételi listáknak. A Javaslat ezért - elismerve a jelenlegi helyzetet -
azt a megoldást választja, amely szerint a különös közzétételi listákat egyaránt
meghatározhatja jogszabály (e tekintetben valamennyi jogszabály), és azon felül a
közfeladatot ellátó szerv vezetője is. A hatályos szabályok szerint az adatvédelmi
biztos véleményezi a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogszabályok
tervezeteit, tehát a jogszabályba foglalt különös közzétételi listák esetén az
adatvédelmi biztos véleménye megjelenhet a jogalkotásban..
6
A közfeladatot ellátó szervek saját (illetve az alárendeltségükbe tartozó,
közfeladatot ellátó más szervekre is kiterjedő) különös közzétételi listái
létrehozására jogosultak, melyek az ágazatra, vagy a szervtípusra vonatkozó egyéb
közzéteendő adatokat határozhat meg.
Az általános közzétételi lista három részből (a szervezeti, a tevékenységre és
működésre, valamint a gazdálkodásra vonatkozó adatok listájából) áll. A
szervezetre vonatkozó adatok kötelező közzétételének célja, hogy a közfeladatot
ellátó szerv és vezető tisztségviselői legfontosabb adatai mellett a közfeladatot
ellátó szervnek más (mind a neki alárendelt vagy általa alapított, mind pedig a
felettes, felügyelő, ellenőrző) szervekkel való kapcsolata átlátható legyen.
A tevékenységre, működésre vonatkozó adatok - az Avtv. 19. §-ának (2)
bekezdését is figyelembe véve - nem csupán a feladatok és hatáskörök katalógusát,
hanem a közfeladatot ellátó szerv által kezelt adatokra, az általa nyújtott vagy
költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatásokra, a jogszabálytervezetek és egyéb
előterjesztések nyilvánosságára vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést. Hangsúlyosan
szerepel a listában a közfeladatot ellátó szerv szakmai tevékenységének értékelését
lehetővé tevő információk kötelező közzétételének elrendelése.
A gazdálkodásra vonatkozó adatok egyrészt az államháztartásról szóló 1992.
évi XXXVIII. törvény, valamint a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet azon
szabályait tartalmazza, amelyek a közfeladatot ellátó szervek jelentős többségére
vonatkoznak, másrészt kötelezően közzéteendőnek minősíti a közbeszerzési, illetve
a koncessziós szerződések törvényben meghatározott nyilvános adatait.
Az általános és a különös közzétételi listák a jogalkotó, illetve a közfeladatot
ellátó szervek döntését tükrözik a kötelezően közzéteendő adatok köréről. A
közfeladatot ellátó szervekhez érkező, a nem kötelezően közzétett közérdekű (és
közérdekből nyilvános) adatokra vonatkozó tömeges adatigénylés esetén
biztosítani kell, hogy a honlapokra ez utóbbi adatok is kötelezően felkerüljenek,
azaz a közzétételi listákat módosítsák. Ez az adatot kezelő szervnek látszólag teher,
valójában azonban könnyebbség, hiszen jelentősen csökkenhet az adatigények
teljesítésével kapcsolatos adminisztratív teher.
A közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatának nyilvánosságáról,
átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről szóló „Üvegzseb” törvényből
eredő és az államháztartási információs és működési rendszer korszerűsítését
szolgáló egyes feladatokról szóló 1096/2003. (IX. 11.) Korm. határozat melléklete
szerint ki kell dolgozni a közérdekű adatok kezelésével kapcsolatos kötelező
statisztikai adatszolgáltatás rendszerét. E statisztikai rendszer, illetve a közfeladatot
ellátó szervek saját statisztikái, tapasztalatai is alapul szolgálhatnak a nem
kötelezően közzétett közérdekű adatigénylések számában bekövetkezett változások
megítélésében. Ennek alapján mind a közfeladatot ellátó szerv, mind pedig a
jogalkotó dönteni tud abban a kérdésben, milyen adatkörökkel kell, illetve érdemes
7
kiegészíteni a közzétételi listákat. Jelentős változás esetén a közzétételi listát ki kell
egészíteni a vonatkozó adattal, egyéb esetben kiegészíthető.
A közzétételi listák tartalmának meghatározásán keresztül történik meg a
közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv
egyes rendelkezéseinek átültetése is, így a további felhasználással kapcsolatos
általános feltételek közzétételére irányuló kötelezettség meghatározása.
A 7-8. §-okhoz
A közérdekű adatokhoz való elektronikus hozzáférés gyakorlása során a
polgárnak három problémát kell megoldania: meg kell találnia a keresett adatot,
meg kell ítélnie a megtalált adat minőségét, relevanciáját, a keresés kritériumainak
való megfelelőségét, valamint értelmeznie kell az adatot a közérdekű adatok
összefüggéseiben, illetve tájékozódnia kell a közérdekű adatok teljes körében.
Ezzel kapcsolatban az Irányelv 9. cikke úgy rendelkezik, hogy „[a]
tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a felhasználókat a további felhasználásra
rendelkezésre álló dokumentumok keresésében olyan gyakorlati intézkedések
segítsék, mint a fő dokumentumokat tartalmazó, lehetőleg online módon elérhető
jegyzékek, illetve a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok”.
A fenti három probléma megoldásának elősegítéséhez három - egymással részben
összefüggő - informatikai megoldás biztosítása szükséges.
A keresett közérdekű adat megtalálásának legegyszerűbb és egyben a
legkevesebb informatikai fejlesztést igénylő eszköze a közérdekű adatok
jegyzékeinek, katalógusainak, másképpen segédleteinek elektronikus úton
(interneten) való közzététele. Az ilyen segédletek hiteles, pontos adatokat
szolgáltatnak és ilyeneket tartalmazó adatbázisokat tesznek elérhetővé, de
alkalmasak arra is, hogy a potenciális adatigénylő „böngésszen” a hozzáférhető
adatok, adatállományok között, vagyis segítik a konkrét adatigény
megfogalmazását is. A törvény hatálya alá tartozó szervek esetében indokolt egy
központosított segédlet létrehozása,. A segédlet tartalmi megfelelőségéről és
rendszeres karbantartásáról, frissítéséről az érintett szerveknek kell
gondoskodniuk. Azonban még az ilyen egyszerű segédletek esetében is szükség
van egységes rendezőelvek meghatározására, közös tárgymutatók összeállítására,
tárgyszavak meghatározására és egységes értelmezésére. Ezekről a kérdésekről (a
jegyzék minimális adattartalmáról és szerkezetéről) a törvénynél alacsonyabb
szintű jogforrásban, a végrehajtás során megalkotandó rendeletben kell dönteni. Az
ilyen segédletek célszerű eleme az adatot kezelő szervek honlapjainak
linkgyűjteménye, kapcsolati adatainak telefonkönyv-szerű listája. Tartalmilag
pedig e segédletek, annotált internetes katalógusok kiterjeszthetők a jogi
értelemben ugyan nem közérdekű, de „közhasznú”, „közérdeklődésre számot
tartó” adatok körére is, például a magánszektor által rendezett kulturális
8
események programjainak közlésére. A törvény végrehajtására megalkotandó
rendeletben ezért javasolt úgy rendelkezni, hogy a központi elektronikus
jegyzékkel közös szerkezetben közzétételre kerülnek a központi közigazgatási
szervek, és helyi önkormányzatok elérhetőségi adatai, ideértve azok elektronikus
postacímét, honlapjának illetőleg közérdekű adatai kötelező elektronikus
közzétételi helyének címét.
Egy-egy közérdekű adat általában nemcsak egyetlen szervezet kezelésében
található meg, hanem számos helyen, s a közérdekű adat iránti igény kielégítését az
Avtv. minden szerv számára kötelezővé teszi. Következésképpen az internetes
segédletek is számos helyen fognak hasonló, esetenként azonos közérdekű
adatokra mutatni, mint ahogy egy egyszerű keresőgépes szolgáltatás használata
esetén is több (esetenként kezelhetetlenül sok) találatot kaphat a felhasználó. A
közérdekű adatot igénylőnek, vagy csupán tájékozódni kívánó felhasználónak tehát
egyfelől el kell tudnia dönteni, hogy a lehetőségek közül melyik adatelérési utat
válassza, melyik a „legjobb minőségű”, az igényeinek leginkább megfelelő
közérdekű adat; másfelől pedig meg kell tudnia ítélni, hogy a kiválasztott adat
valóban megfelel-e a keresés kritériumainak. Mindkét feladat teljesítéséhez
metaadatok ismeretére van szükség. A metaadat az ismert definíció szerint „adat az
adatról”, sőt az adatállományról és/vagy az adatbázisról is. Leírja az adat tartalmát,
minőségét, állapotát és egyéb jellemzőit; információt nyújt az adatbázis
tartalmáról, ábrázolásáról, (térbeli és időbeli) kiterjedéséről, kontextusáról,
minőségéről és elérhetőségéről; tartalmazza a felhasználónak szánt útmutatót, az
adatkészlet történetét, forrását, a vele kapcsolatba hozható szervezetek körét stb. A
metaadatok hozzáadása a fent említett egyszerű internetes segédletekhez -
szigetszerű rendszerek esetén - némi informatikai fejlesztést igényel, de ennek
mértéke és költsége nem számottevő. Sokkal inkább munkaigényes, egyúttal a
metaadatok használhatóságát alapvetően befolyásoló tényező a metaadatok
körének meghatározása, azok egységes értelmezése, a közzétett metaadatok
rendszeres frissítése. A törvény végrehatására kiadott rendeletnek ezért meg kell
határoznia a kötelezően közzéteendő metaadatok minimális körét és tartalmát,
valamint a közérdekű adatot kezelők ezzel kapcsolatos kötelezettségeit is.
Egy adat önmagában nem hordoz jelentést, azt csak a kontextus biztosítja. A
kontextus részben az adatigénylő ismereteiből, vagy másutt elérhető
információkból áll össze, részben pedig a közérdekű adatok egymással való,
többszintű összefüggéseiből. Egy adatbázist az adatok és a működtető logika
együttesen alkotja, így az adatbázis maga is tartalmaz relációkat, belső
összefüggéseket. Ismeretlen vagy hiányzó relációk esetén az adatok értelmezése is
nehéz vagy lehetetlen. Az egyes adatbázisok felépítésére vonatkozó metaadatokat a
szigetszerűen felépített segédletek is tartalmazhatják, így biztosíthatják az egyes
adatbázisok használatát, értelmezését. Az elektronikus információszabadság végső
célja azonban az, hogy ne csak egyes adatokat vagy adatbázisokat, hanem a
közérdekű adatok közötti összefüggéseket, az adatokhoz kapcsolódó más adatokat
9
is könnyen el lehessen érni és kapcsolataikat át lehessen látni. Ennek
megvalósításához egységes elveken alapuló, infrastruktúra jellegű -
következésképpen erőforrás-igényes - fejlesztésre van szükség.
A fejlesztés átfogó koncepciót és tervezést igényel, az adatot kezelő szervek
közötti tartós együttműködést feltételez, éppen ezért megvalósítás csak a szűken
vett közhatalmi szektorban reális. Egy ilyen meta-rendszer tehát a közhatalmi
információk integrált, egységes szempontok szerinti elérését, s ezáltal az
elektronikus információszabadság lényegi, tartalmi megvalósulását tenné lehetővé.
Az ilyen rendszereket angol nyelvterületen kormányzati információs
lokátorrendszernek (Governmental Information Locator System, GILS) hívják.
Létrehozásukhoz - a felhasználó által nem látható szinten - egy egységes
(szabványos) adatleírási rendszer szükséges, amelynek segítségével a szervezeten
belüli és a szervezetközi adatkommunikáció történik, ez viszont a felhasználó által
látható szinten egységes keresési logikát, megjelenítést és technikai felületet
eredményez, és legfőképpen olyan metaadatokat jelenít meg, amelyek az adatok
értelmezhetőségét lényegesen megnövelik.
Egy ilyen információs lokátorrendszer a közérdekű adatot kereső
számítógép-felhasználó képernyőjén megjelenő adatokhoz automatikusan
hozzárendelheti például az adatok eredeti forrását, keletkezésük, frissítésük
időpontját, aktuális kezelőjét, az adatok alapadat vagy származtatott adat voltát,
tényadat vagy becslés voltát, egy folyamatban elfoglalt státuszát, az adott témában
megtalált adatok relevanciáját, más adatállományokkal és szervezetekkel való
kapcsolatát stb. E szempontokat (metaadat-kategóriákat) természetesen a rendszer
kiépítésekor előzetesen meg kell határozni, gondoskodni kell egységes
értelmezésükről, valamint arról, hogy a rendszer résztvevői, „beszállítói” a létező
és jövőbeli adatállományaikat e számos (és lehetőleg hosszú időn át nem változó)
szempont szerint besorolják és karbantartsák.
A szabályozásnak tehát tartalmaznia kell az információs lokátorrendszer
kiépítésének alapvető követelményeit, amelyet célszerű a már létező, metaadatok
használatán alapuló kezdeményezésekkel összehangolni, a párhuzamos fejlesztések
és az inkoherens rendszerek kiépítésének elkerülésére. A végrehajtásra megalkotott
jogszabálynak kell meghatároznia a lokátorrendszerhez csatlakozó szervek körét,
illetve csatlakozásuk ütemét, valamint a rendszerben kezelt közérdekű adatokat, a
rendszer használatához szükséges, a közérdekű adatokról szóló adatok
(metaadatok) körét, valamint ki kell fejleszteni a rendszer működtetéséhez
szükséges egységes adatleíró nyelvet. A végrehajtási jogszabálynak ki kell térnie
arra is, hogy a rendszerhez csatlakozó szervek kötelesek a rendszer
üzemeltetésében együttműködni, a metaadatokat, illetve az egységes adatleíró
nyelvet alkalmazni, a technikai követelményeket betartani. A rendszert úgy kell
létrehozni, hogy a csatlakozó szervek honlapjai annak szerves részét képezzék. Az
Irányelvvel való harmonizáció pedig azt a követelményt támasztja, hogy a rendszer
10
kezelőfelülete angol nyelven is elérhető legyen. Fontos kiemelni, hogy a
lokátorrendszer nem kizárólag a közérdekű adatokkal összefüggésben állítható fel,
más közérdeklődésre számot tartó, de közérdekű adatnak nem minősülő adat
megkeresésében is segítséget nyújthat. Ezt fejezi ki az elnevezése, amelyben a
közérdekű adat kifejezés helyett a közadat szó található.
Amint az a fentiekből is nyilvánvaló, a metaadatok közlése és a közérdekű
adatok információs lokátorrendszerének kiépítése egymással összefüggő feladat. A
metaadatok szigetszerű közlése előbb valósítható meg, mint az információs
lokátorrendszer kiépítése, azonban a metaadatok körének és értelmezésének
meghatározásánál már figyelembe kell venni a teljes rendszer egységes
követelményeit. Az információs lokátorrendszer felhasználói várhatóan az igényes
adatigénylők, például oknyomozó újságírók, kutatók, egyes szakterületek
szakemberei lennének, míg a fentebb említett „színes”, informatív katalógusoké,
segédleteké inkább a laikus közönség. A két, illetve három típusú fejlesztés tehát
nem egymás alternatívája, hanem egymást kiegészítő, az elektronikus
információszabadság érvényesíthetőségét más oldalról elősegítő lehetőségek.
A 9-10. §-okhoz
A jogalkotási törvény társadalmi vitára vonatkozó rendelkezéseinek hatályon
kívül helyezése óta kiüresedtek a jogalkotási eljárásba a társadalmat, az érintetteket
bekapcsolni hivatott szabályok. Egyes jogszabályok konzultációs kötelezettséget írnak
elő meghatározott szervezetekkel, egyes fontosabb jogszabályok tervezetei már ma is
az előkészítő tárca honlapján olvashatók, a jogszabályok többsége esetében azonban
nincs lehetősége sem az érintetteknek, hogy véleményüket kifejtsék.
A Javaslat előírja, hogy a jogszabálytervezeteket az előkészítő minisztérium
honlapján közzétegye. Amennyiben az előkészítést országos hatáskörű szerv
végezte, a közzétételi kötelezettség annak vezetőjét terheli. A rendelkezésben
felsorolásra kerülnek azon szabályozási tárgykörök, amelyeknél a közzététel
mellőzhető. Annak érdekében, hogy az érintettek érthető és a lehető legteljesebb
képet kapjanak a tervezett szabályozásról, a Javaslat az esetlegesen kapcsolódó
végrehajtási jogszabályt, törvénymódosítás esetén pedig az egységes szerkezetű
szöveget is közzétenni rendeli. Amennyiben a jogalkotás nyilvánosságánál
fontosabb érdeket veszélyeztetne a tervezet közzététele, azt mellőzni lehet.
Az előkészítő minisztérium honlapján való közzétételen túl a Javaslat
további elemként szabályozza a közzétett tervezetek adatbázisát, amely a
kormányzati portálon működik. Nem várható el az állampolgároktól, hogy
pontosan tudják, egyes jogszabálytervezeteket mely minisztérium készíti elő, ezért
célszerű a kormányzati portálon felhasználóbarát módon közös adatbázisba
foglalni az elérhetőségüket.
11
A jogszabálytervezetek közzétételére a Javaslat nem határoz meg időpontot,
értelemszerűen azonban a tervezetről való döntést megelőzően kell időt és
lehetőséget biztosítani a véleményezésre. A közzétett tervezetek véleményezésére a
Javaslat 15 napos minimumot állapít meg. Ez egyaránt alkalmas arra, hogy az
érintettek megalapozott véleményt formáljanak, ugyanakkor nem húzza el
indokolatlanul a jogalkotási eljárást. Sürgős esetben a véleményezési határidő
lerövidíthető arra az időtartamra, ami egyébként a közigazgatási egyeztetésre nyitva
áll. A véleményezők észrevételeinek kezelésére részletszabályok nem adhatók, az
viszont szükséges, hogy a jogszabály előkészítője érdemben reagáljon a nem
nyilvánvalóan alaptalan észrevételekre. Tekintettel arra, hogy adott esetben több
tucat azonos tartalmú észrevétel is érkezhet, az előkészítőnek lehetősége van ezek
mérlegeléséről, az elutasítás indokairól együttesen beszámolni. Annak érdekében,
hogy a véleményezők észrevételeikről visszacsatolást kapjanak, az összefoglaló - a
jogszabálytervezettel megegyező helyen történő - közzététele indokolt.
A 11. §-hoz
A törvényalkotás nyilvánossága már ma is részben biztosított. A szabályozás
egységesítése érdekében azonban a Javaslat az újonnan közzéteendő és a
törvényalkotás nyilvánosságát teljessé tevő dokumentumokon túl a már most is
közzétett irományokról is rendelkezik.
A 12-15. §-okhoz
A jogalkotás nyilvánosságánál is fontosabb érdek a jogszabályok
nyilvánossága. Ez a követelmény levezethető az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében
szereplő jogállamiság fogalmából. Az internet használatának elterjedésével a
jogbiztonság követelménye a jog megismerhetőségének magasabb fokú elvárásával
bővült ki. Elvárható az államtól, hogy a jogszabályok megismerhetőségét mindig a
legmagasabb technikai színvonalon, a lehető legtöbb ember számára a lehető
legalacsonyabb költséggel biztosítsa. Ez azzal teljesülhet, ha a jogszabályok hiteles
szövege az interneten keresztül bárki számára elérhető. A Javaslat két, egymást
kiegészítő módon tenné lehetővé a jogszabályok internetes megismerését.
Egyrészről a Javaslat előírja a Magyar Közlöny internetes közzétételét. A
Magyar Közlöny a jogszabályok megismerésének elsődleges forrása, a benne
kihirdetett szöveg hitelesnek minősül, teljes bizonyossággal hivatkozni csak erre
lehet. A 2005. január elsejétől megjelent Magyar Közlönyök már olvashatók az
interneten, garanciális jelentőségű azonban, hogy ezt törvényi szinten is rögzítse az
Országgyűlés. A Javaslat - annak érdekében, hogy a közzétett szöveg iránti bizalom
a legmagasabb fokú legyen - előírja, hogy a Magyar Közlöny nyomtatott
megjelenésével megegyező, oldalhű másolatot kell közzétenni. Erre megfelelőnek
12
látszanak a jelenlegi gyakorlatban alkalmazott, megváltoztatás elleni védelmet
garantáló technológiák. A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben az elektronikusan
közzétett és a nyomtatott formában megjelent szöveg eltér, az utóbbit kell hitelesnek
tekinteni. Ez a jelenlegi technikai keretek között a jogbiztonság garanciája.
Abból a célból, hogy az állami irányítás egyéb jogi eszközei is
megismerhetőek legyenek, a tárcaközlönyök tartalmát az egyes minisztériumok
honlapján díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni. A tárcaközlönyök tartalma
túlnyomórészt tájékoztató jellegű, a közzététel előírásával egyidőben a
tárcaközlönyök papíralapú kiadása megszüntethető, ugyanakkor a Javaslat módot
ad arra, hogy kinyomtatott formában is terjeszthetőek maradjanak a tárcalapok.
Azon tárcalapok esetében, amelyeknél a nyomtatott terjesztés továbbra is kiemelt
fontosságú, az új szabályozás a gyakorlatban nem hoz változást sem a terjesztő,
sem a megrendelők számára.
A jogkereső közönség számára nagyobb fontossággal bír a Javaslat szerinti
másik adatbázis, a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye. Ez a
gyűjtemény - rendszeresen frissítve - a jogszabályoknak és az állami irányítás
egyéb jogi eszközeinek az aktuális napon hatályos szövegét tartalmazza. Az Európai
Unió tagországainak túlnyomó többségére (így olyan, hazánkkal együtt csatlakozott
országokra is, mint Észtország, Málta, Szlovákia) igaz, hogy az interneten keresztül
ingyenesen elérhetővé teszik jogszabályaik teljes körű, hivatalos adatbázisát. Maga
az Európai Unió is kezdeményezte a nemzeti jogalkotás eredményeinek internetes
közzétételét: a Nat-Lex adatbázison keresztül bárki számára, ingyenesen elérhetőek
a 2004. május 1-e előtt csatlakozott tagállamok jogszabályai. Magyarországnak
ugyan nincs jogi kötelezettsége arra, hogy csatlakozzon a rendszerhez, de a
távolmaradás kétségkívül rontana hazánk megítélésén. A Javaslatnak nem célja,
hogy nagy beruházással egy minden jogalkalmazó igényeit kielégítő jogszabály-
nyilvántartást hozzon létre. A kielégítő alkalmazhatósághoz ugyanakkor szükséges,
hogy a jogkereső közönség a jogszabályok számára, címére kereshessen.
A 16-20. §-okhoz
Tekintettel arra, hogy az absztrakt szinten megfogalmazott jogszabályokat a
bírói ítéletek töltik meg tartalommal, a hatályosuló joganyag megismeréséhez a
bírói gyakorlat ismerete is szükséges. A bírói gyakorlatot széles körben
megismerhetővé csak a határozatok internetes közzététele teheti. Mivel egyrészt a
Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák joggyakorlata kiemelt jelentőségű, másrészt a
technikai, anyagi lehetőségek itt adottak, a Javaslat ezen bíróságok esetében
rendeli el az ügy érdemében hozott határozatok közzétételét. Az említett
bíróságokon már létezik az összes határozatot elektronikusan, anonimizálás nélkül
tartalmazó adatbázis. Ennek felhasználásával a közzététel nagymértékű beruházás
nélkül is megvalósítható.
13
A Javaslat rögzíti, hogy a közzétett határozatokhoz való hozzáférés nem
korlátozható, az adatbázist gyakorlatilag a jogszabálygyűjteményekkel egyezően
kell elérhetővé tenni. A célszerűség és a költséghatékonyság azt szolgálja, hogy a
határozatok közös adatbázisból legyenek elérhetőek (ezt az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala működteti), azt viszont az egyes bíróságok
maguk bővíthessék.
Főszabályként minden, a táblabíróságok vagy a Legfelsőbb Bíróság által az
ügy érdemében hozott határozatot közzé kell tenni. A Javaslat azonban kiveszi a
közzétételi kötelezettség alól azon határozatokat, amelyek esetében a felülbírált
határozat egyszerű jogi megítélésű, gyakran indokolást sem tartalmaz (például a
fizetési meghagyás kibocsátása), és így a felülvizsgálati eljárás során hozott
határozat sem nyújt támpontot a jogértelmezéshez. Azon határozatokat sem rendeli
a Javaslat közzétételre, amelyek megismerésére a cégjegyzéken keresztül lehetőség
van. Végezetül a bíróságon vezetett névjegyzékkel kapcsolatos határozatok inkább
közigazgatási, semmint igazságszolgáltatási döntések, ezért közzétételük a bírói
joggyakorlat megismeréséhez nem szükséges.
A táblabíróságok és a Legfelsőbb Bíróság határozatai önmagukban nehezen
értelmezhetők. A bírósági gyakorlat szempontjából fontos döntések a legtöbb
esetben már meghozott érdemi bírósági határozatok felülvizsgálata során
születnek. Szükséges tehát közzétenni mindazon bírósági határozatokat, amelyeket
a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak. Mivel még
vannak olyan helyi, megyei bíróságok, ahol a határozatok nem számítógéppel
készülnek, ezért olcsó és egyszerű technikai megoldásként a Javaslat az oldalhű
digitális másolat készítését és közzétételét írja elő.
Magától értetődő, hogy a közzétételi kötelezettség kizárólag a törvény
hatálybalépése után meghozott határozatokra vonatkozik.
A személyiségi jogok védelmét biztosítandó írja elő a Javaslat, hogy a
házassági perekben, apaság és származás megállapítása iránti egyéb perekben,
valamint a szülői felügyelet megszüntetésére vonatkozó eljárásban bármelyik fél
kérheti, hogy a határozatot ne tegyék közzé. Azon bűncselekmények esetén, ahol a
sértett személyiségi jogait különösen sérthetné még az anonimizált közzététel is
csak abban az esetben van mód a közzétételre, ha ebbe a sértett beleegyezett.
Vannak olyan bírósági eljárások, ahol a fentiek sem biztosítják megfelelően
egyes törvényben meghatározott érdek védelmét. Ezért teszi lehetővé a Javaslat,
hogy ha a tárgyalásról a nyilvánosságot egyébként ilyen érdek védelmében
kizárták, akkor kérelemre lehetőség van a közzététel mellőzésére, illetve az
utólagos törlésre.
Annak érdekében, hogy a közzétett határozatok senkinek az információs
önrendelkezéshez fűződő jogát, illetve személyiségi jogát ne sértse, a közzétett
14
határozatokat anonimizálni kell. Az anonimizálás nem lehet pusztán formális eljárás,
törölni kell ugyanis minden olyan adatot, ami a határozatban szereplő személyeket
azonosíthatja, eközben azonban úgy kell eljárni, hogy a határozatban szereplő
tényállás a lehető legkevésbé csorbuljon, hiszen csak így fog a határozat a valós
bírói gyakorlatról tájékoztatni. Az anonimizálás főszabálya alól kivételként kerülnek
meghatározásra azok az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervek és
szervezetek, amelyek adatainak, jóhírnevének védelme alkotmányjogi indokokkal
nem támaszthatók alá. Ugyanígy nem kell az anonimizálást elvégezni - a közfeladat
ellátásával összefüggésben - közfeladatot ellátó személyek és az igazságszolgáltatás
munkájában fontos szerepet játszó hivatásrendhez tartozó személyek esetében sem.
Nem magyarázható továbbá azon jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetek személyiségi jogvédelme, amelyek adatainak széles körben
történő megismerhetővé tételéhez közérdek fűződik. Azon ügyek, amikor ezen
szervezetek ellen közérdekű igényérvényesítésnek is helye van, szélesebb
közösségeket érintenek, ezért a határozat nyilvánossága biztosíthatja, hogy a
közérdekű igényérvényesítés kellő hatékonysággal töltse be szerepét. Garanciális
jellegű, hogy a törvényi kötelezettségeken túl a határozat közzétett szövegén további
módosítás nem végezhető.
A § a határozat kézbesítéséhez képest határozza meg a gyűjteményben való
elhelyezés határidejét, ennek célja, hogy a felek előtt senki ne férhessen hozzá a
határozathoz. Kijavítás, kiegészítés esetén a tartalom változását rövid határidővel
kell átvezetni a gyűjtemény adattartalmán.
A bírósági határozatok közti eligazodás az ügyszám alapján a gyakorlatban
lehetetlen, ezért biztosítani kell a gyűjteményben az egyes határozatok közti
keresést szöveg, valamint - a joggyakorlat megismerése szempontjából ez a
fontosabb - a határozat alapjául szolgáló jogszabályhelyek szerint. Ezért tehát a
megjelölt jogszabályhelyek gyakorlatilag metaadatként funkcionálnak a közzétett
határozat megjelölése mellett.
A 21-23. §-hoz
A törvény hatálybalépésére az érintett közfeladatot ellátó szerveknek
indokolt felkészülési időt biztosítani, így a fokozatos hatálybalépés első
lépcsőjének javasolt időpontja 2006. január 1. A Javaslat negyedik részének
hatálybalépési időpontja 2007. július 1.
A szabályozás felhatalmazást ad a Kormány és a miniszterek részére egyes,
a közzététellel kapcsolatos, valamint a közadatkereső rendszerre vonatkozó
részletszabályok megalkotására, továbbá rögzíti, hogy egyes rendelkezések a
közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003. november 17-i
2003/98/EK irányelvének való megfelelést szolgálják.