﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/16358. számú
törvényjavaslat
a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról
Előadó:
dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2005. május
2005. évi ... törvény
a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról
1. §
(1)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.)
1. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre
ajánlatok közzétételéhez a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) engedélye
szükséges. Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok
közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem
működhetnek közre, valamint nem nyújthatnak technikai támogatást.”
(2)	Az Szjtv. 1. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Szerencsejátékban - a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék
kivételével - 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt, valamint a szerencsejátékokhoz
kapcsolódó reklám vagy propaganda tevékenység nem irányulhat 18 éven aluliak
szerencsejátékokban való részvételére. A reklámtilalom megsértéséért a a reklámozó, a
reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős.
(7)	A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését - a
mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó egyéb jogszabályok alapján - az
Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) végzi.”
2.	§
Az Szjtv. 2. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre
Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, valamint külföldi
szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propagandatevékenység. A reklámtilalom
megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős.”
3. §
Az Szjtv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„[A nem liberalizált szerencsejátékok szervezését]
a)	a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, kizárólag szerencsejáték szervező
tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami
játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági
társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti,”
2
4. §
Az Szjtv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerint nyilvános
pályázatot a pénzügyminiszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához az érintett települési
önkormányzat képviselő testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésének
egyetértése is szükséges.”
5.	§
Az Szjtv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e
törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania,
amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek,
illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a
koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban
tulajdonosként érvényesíteni fogja.”
6.	§
Az Szjtv. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az SZF a szerencsejáték szervezés állami törvényességi felügyeletét látja el,
tevékenységének célja a szerencsejáték piac zavartalan és eredményes működésének, a
játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték piaccal szembeni bizalom
erősítésének érdekében a szerencsejáték szervezők joggyakorlásának elősegítése és a
szerencsejáték piac folyamatos felügyelete.
(2)	Az SZF feladata a szerencsejáték szervezésre vonatkozó kérelem alapján engedélyek
kiadása, nyilvántartása, az engedélyben foglaltak és a törvény, valamint a pénzmosás
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásának ellenőrzése.
(3)	Az SZF a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási
szerv, amelynek költségvetése a Pénzügyminisztérium fejezeten belül elkülönítetten szerepel.
(4)	Az SZF élén elnök áll, akinek munkáját 2 elnökhelyettes segíti.
(5)	Az elnök és a két elnökhelyettes kinevezési és felmentési jogát a pénzügyminiszter
gyakorolja.
(6)	A pénzügyminiszter SZF feletti felügyeleti jogköre a következőkre terjed ki:
a)	kinevezi és felmenti az SZF elnökét, felette munkáltatói jogokat gyakorol,
b)	kinevezi és felmenti az elnökhelyetteseket,
c)	jóváhagyja az SZF szervezeti és működési, valamint ellenőrzési szabályzatát,
3
d)	az SZF elnökének negyedévenként elkészített beszámolója alapján értékeli az SZF
tevékenységét, ellenőrizheti az SZF rendeltetésszerű működését,
e)	előzetesen jóváhagyja az SZF éves költségvetésének tervezetét.
7.	§
Az Szjtv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Az SZF a hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárása során - az e
törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal,
hogy új rafelvételi és méltányossági eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény
engedélyezésének nincs helye. Az SZF hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási
eljárásaiban a Ket. 160-163. §-aiban foglalt elektronikus ügyintézés nem gyakorolható, a
szakhatósági állásfoglalások beszerzése és a hatóságoktól adatigazolás megkérése esetén
azonban az SZF alkalmazza az elektronikus ügyintézést.
(2)	Az SZF határozatai ellen - a bírságot kiszabó határozat kivételével - fellebbezésnek helye
nincs. A bírságot kiszabó határozat ellen irányuló fellebbezéseket az SZF közvetlen felettes
szerve bírálja el.
(3)	Az SZF a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését,
kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított 15 napon
belül az SZF intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.
(4)	Az SZF a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról a
kérelemnek az SZF-hez történt beérkezésétől számított 60 napon belül dönt. E törvény hatálya
alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél
erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély
lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem benyújtható.
(5)	Az SZF az ügyfél külön kérelmére a játékterem és a pénznyerő automata engedélyezését
soron kívüli eljárásban, a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül bírálja el. A soron
kívüli eljárás megindítására irányuló kérelmet az ügyfél postai úton, vagy az SZF székhelyén
működtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodán terjesztheti elő. Ha a soron kívüli eljárás
keretében hiánypótlásra kerül sor, az SZF a hiánypótlás beérkezésétől számított 3
munkanapon belül dönt.
(6)	Az SZF a 7. § (1)-(2) bekezdéseiben megjelölt feladatok ellátása érdekében jogosult a
szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték szervezővel
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a
közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására.
Az SZF az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából
elengedhetetlenek, így az érintett természetes személy családi és utónevét, születési családi és
utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, állampolgárságát,
bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább
tartózkodik. Az SZF a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat
selejtezéséig kezeli.
4
8. §
Az Szjtv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték
szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló
(különösen a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények
felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése) játékosok számára való
nyilvánosságát. A szerencsejáték szervezőnek fel kell hívnia a figyelmet a túlzásba vitt
szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére. A szerencsejáték
szervező az értékesítőhelyen köteles ilyen tartalmú tájékoztató hirdetmények elhelyezésére.”
9.	§
Az Szjtv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, az SZF által
végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell
fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a
kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
(2)	A szerencsejáték szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, a játékterv
felülvizsgálatára, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával
egyidejűleg - külön felhívás nélkül - kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási
megbízással vagy átutalással megfizetni.
(3)	A szerencsejátékot és ajándéksorsolást szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért
folyamatos sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás, bukmékeri rendszerű fogadás,
pénznyerő automata üzemeltetése, játékkaszinó üzemeltetése esetén negyedévenként a
tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, nem folyamatos sorsolásos játék és nem folyamatos
fogadás, valamint ajándéksorsolás esetén pedig a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló
eseményt megelőző 10 napon belül kell a díjat megfizetni.
(4)	A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő
díjat a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj és a (3) bekezdésben
foglaltak közül a nem folyamatos sorsolásos játék, illetve a nem folyamatos fogadás esetén
fizetendő felügyeleti ellenőrzési díj fizetési kötelezettség - erre irányuló felhívás ellenére
történő - elmulasztása esetén az SZF az eljárást megszünteti.
(6)	A szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét, megfizetésének
rendjével kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri
rendelet állapítja meg.
(7)	Az SZF díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának
költségeit is.
5
(8)	A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles a
nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő hónap 20. napjáig játékadó címén
bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény sorsolás esetén a szervező a
nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.
(9)	A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a
kisorsolt, de át nem vett nyeremények újbóli felhasználását jogszabály meghatározott
határidőn belül lehetővé teszi. Ebben az esetben a (8) bekezdés szerinti adókötelezettségeket a
felhasználásra nyitva álló határidőt követő, de legkésőbb a játék megszűnését követő hónap
20.	napjáig kell teljesíteni.
(10)	A játékosok részére meghirdetett, de a (8)-(9) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, bármely
okból részükre át nem adott, vagy nyeremények céljára fel nem használt nyeremények értékét
vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó határidő lejártát, illetve a játék
megszűnését követő hónap 20. napjáig a szervezőnek játékadó címén be kell vallania és be
kell fizetnie.”
10.	§
(1)	Az Szjtv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az SZF a szerencsejáték szervezőt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet
folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezetek vezetőjét vagy vezető
tisztségviselőjét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti bírság megfizetésére kötelezi.”
(2)	Az Szjtv. 12. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bírság
a)	50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet a 9. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2)
bekezdésébe, a 17. § (1)-(2) bekezdéseibe, a 18. § (1) bekezdésébe, az
ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe,
b)	100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet a szerencsejáték szervezővel szemben az
1.	§ (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-
(4)	bekezdéseibe, a 26. § (2), (7), (12) bekezdéseibe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe,
valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá
az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével
kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló PM rendelet rendelkezéseibe,
c)	200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe, az ellenőrzési díj
meg nem fizetése esetén a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdésének b)-d) és f)
pontjaiba, a 18. § (2) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe, a 26. § (15) bekezdésébe,
a 28. § (1)-(2) bekezdéseibe és a 30. § (4) bekezdésébe,
d)	500 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (4) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7)
bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe és a 30. § (3) bekezdésébe
ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.”
6
(3) Az Szjtv. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bírság együttesen, illetve a 13. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt intézkedés mellett is
kiszabható. Több bírság együttes kiszabása esetén a bírságok együttes összege meghaladhatja
a (3) bekezdés pontjaiban meghatározott egyes bírság összegek felső határát.”
11.	§
(1)	Az Szjtv. 13. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szerencsejáték szervező engedélyét az SZF legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az
akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték szervező
a)	az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér,
b)	a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti,
c)	az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
d)	a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis
adatot tüntet fel,
e)	a jogszabályban foglaltakat ismételten, vagy súlyosan megszegi,
f)	az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely az engedély
kiadásakor létezett és emiatt az engedély megtagadásának lett volna helye.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén az SZF a szerencsejáték szervezőt,
annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték szervező tevékenységtől
legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen el
is tilthatja, ha a szerencsejáték szervező az SZF felhívásában foglaltakat nem teljesíti, súlyos
vagy 2 éven belül ismételten azonos tartalmú jogsértést követ el. Az eltiltás pénznyerő
automaták üzemeltetése esetén meghatározott játékteremben folytatott szerencsejáték
szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.”
(2)	Az Szjtv. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban az SZF felhívása ellenére nem közli az
érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben a Ket. 61. §-
ában foglalt bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal
is kiszabható.”
12. §
Az Szjtv. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A szerencsejátékok fajtái:
a)	sorsolásos játék,
b)	nem sorsolásos játék,
c)	pénznyerő automata üzemeltetése,
d)	kaszinójáték,
e)	fogadás.”
7
13. §
Az Szjtv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ajándéksorsolás lebonyolítása során a 11. § (8)-(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését,
a 16. § (2) bekezdését és a 17-19. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy
pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség.”
14.	§
(1)	Az Szjtv. 26. §-ának (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az SZF köteles a játékterem működéséhez a játékterem helye szerinti települési
önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjének szakhatósági
állásfoglalását beszerezni.
(5)	A játéktermet az SZF az engedélyben I. vagy II. kategóriába sorolja be. A II. kategóriába
tartozó játékteremben legfeljebb 2 db II. kategóriába tartozó pénznyerő automata
üzemeltethető.”
(2)	Az Szjtv. 26. §-a (9) bekezdésének b) pontja és a bekezdés utolsó mondata helyébe a
következő rendelkezés lép:
„[Pénznyerő automata üzemeltetésére csak olyan gazdasági társaságnak adható engedély,
amely]
b)	az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, a külön
jogszabályban meghatározott összegű igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazolta.
A b) pontban foglalt igazgatási-szolgáltatási díjat a játékkaszinók nem kötelesek megfizetni.”
(3)	Az Szjtv. 26. §-a a következő (13)-(18) bekezdésekkel egészül ki:
„(13) Az SZF a pénznyerő automata működését - az évenkénti igazgatási-szolgáltatási díj
megfizetése mellett - legfeljebb 2 éves időtartamra engedélyezi. A szerencsejáték szervező
azon időtartam 11. hónap végéig, amelyre az igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette, köteles
a következő évre járó igazgatási-szolgáltatási díjat megfizetni vagy ezen időpontig a 12.
hónap utolsó napján történő engedély leadási szándékáról nyilatkozni. Ha a szervező ezen
kötelezettségét elmulasztja, az engedély a 12. hónap utolsó napján érvényét veszti.
(14)	Az SZF az általa kiállított pénznyerő automata és játékterem engedélyeket az SZF
székhelyén működtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodán, területi felügyelőségeken és az
SZF hivatalos honlapján közzétett hirdetmény útján köteles közölni. A 13. § (4) bekezdésében
foglaltak kivételével az SZF által kiállított pénznyerő automata engedélyeket azok közlésétől
számított 6 hónapon belül, a játékterem engedélyeket pedig 30 napon belül köteles a
szerencsejáték szervező az SZF székhelyén működtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodán
átvenni. A határidők elteltével át nem vett engedélyek érvénytelenségét az SZF hivatalból
megállapítja.
(15)	Ha a pénznyerő automata működtetése nem felel meg a játéktervnek, az engedélynek,
valamint a hiteles állapotnak, az SZF a pénznyerő automata működtetését felfüggeszti. Az
SZF akkor is köteles a pénznyerő automata, illetve a játékterem működtetését felfüggeszteni,
ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a játékteremben a szerencsejáték szervező
8
engedély nélkül üzemeltet pénznyerő automatát, az SZF a játékterem engedélyét felfüggeszti,
vagy az engedélyt visszavonhatja.
(16)	A játékterem működése megszakítás nélkül legfeljebb 90 nap időtartamra szüneteltethető
az SZF engedélyével. A szüneteltetés engedélyezésének részletes szabályait az e törvény
végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri rendelet állapítja meg. A külön pénzügyminiszteri
rendeletben meghatározott szezonális üzemeltetés nem minősül a játékterem
szüneteltetésének.
(17)	Az üzembe helyezett pénznyerő automata és a játékterem jogszerű birtoklásának
igazolását az SZF a szerencsejáték szervezőtől a pénznyerő automata és a játékterem
működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték
szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF az engedélyt visszavonhatja.
(18)	A szerencsejáték szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5)
bekezdésben meghatározott személyi megfelelőséget folyamatosan - külön felhívás nélkül -
köteles igazolni. Ha a szerencsejáték szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF
megállapítja a szerencsejáték szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét, a
szerencsejáték szervezői tevékenység megszűnését.”
15.	§
Az Szjtv. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az SZF a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be. I. kategóriába tartozó
játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játék- és/vagy
kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerő automata üzemel. II. kategóriába tartozó
játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amely nem minősül I. kategóriájúnak. II.
kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták
üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhető.
(2)	I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 1 milliárd
forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 100 millió
forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300
millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő
gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági
társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.
(3)	Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben, vagy erre a célra egyéb tevékenységtől
biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és
kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb
berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése
folyamatosan biztosítható. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján nem működtethető.
A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem
folytatható.
(4)	Az SZF az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, működési,
látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható
legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt,
vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.
9
(5)	A koncessziós díj egységenként
a)	Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 600
millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 350 millió forint,
b)	az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 500
millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 50 millió forint.
(6)	Az (5) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell.
A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal
által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a
tárgyév február hó 15-éig. Ha a koncessziós időtartam évközben kezdődik meg, az adott évre
a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.
(7)	A koncesszió időtartama I. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 20 év, II.
kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 10 év.
(8)	A pénzügyminiszter a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a
továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes
játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint
pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.
(9)	A szerencsejáték szervezők közül kizárólag - az e törvényben előírtaknak megfelelően - a
játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték szervező,
illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult cégnevében, hirdetésben vagy
bármilyen más módon a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá
rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a
szerencsejáték-szervezők szakmai és érdekképviseleti szervezeteire. Abban a kérdésben, hogy
egy gazdasági társaság e bekezdés alapján jogosult-e az itt megjelölt elnevezés használatára,
az SZF határoz.
(10)	Az SZF köteles a játékkaszinó működéséhez a játékkaszinó helye szerinti települési
önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjének szakhatósági
állásfoglalását beszerezni.
(11)	A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.”
16.	§
(1)	Az Szjtv. 28/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Lóversenyfogadás kivételével totalizatőri rendszerű fogadást kizárólag az az állami
játékszervező szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és
a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó
szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.”
(2)	Az Szjtv. 28/A. §-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Bukmékeri rendszerű fogadást az a 3. § (1) bekezdése szerinti jogi személy szervezhet,
amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését
10
megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével
foglalkozott.
(6)	Bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncesszió időtartama legfeljebb 20 év, a
koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint, amely koncessziós díjat a 27. § (6)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell. A kiadott koncessziók száma
egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.”
17.	§
(1)	Az Szjtv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy
törzstőkével rendelkező, a 3. § (1) bekezdése szerinti jogi személy szervezhet. A koncesszió
időtartama legfeljebb 20 év.”
(2)	Az Szjtv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.”
18.	§
Az Szjtv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/A. § A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri
rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által
szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a belföldi
totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át
nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén
évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében az
SZF engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy
évig.”
19. §
Az Szjtv. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen
fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű
fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20%-a.”
11
20. §
Az Szjtv. 33. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szerencsejáték szervező játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerő automata
üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követő naptól keletkezik.”
21.	§
Az Szjtv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. § A játékautomata éves adója gépenként 90 000 forint. A játékautomata üzemeltetője
köteles az éves adóösszeget - a gép évenkénti nyilvántartásba vétele iránti kérelem
benyújtását megelőzően - bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. A megfizetés tényét
igazolni kell.”
22.	§
(1)	Az Szjtv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát
is - ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege:
0	- 5 milliárd forint	30 százalék,
5 milliárd 1 forint - 10 milliárd forint
1	milliárd 500 millió forint és az 5 milliárd forinton felüli rész 25 százaléka,
10 milliárd 1 forinttól
2	milliárd 750 millió forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.”
(2)	Az Szjtv. 35. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A szerencsejáték szervező a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév első
napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben
foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belőle az adóéven belül a
tárgyhónapot megelőző időszakokra megfizetett adó összegét.
(4)	A szerencsejáték szervező a (3) bekezdés szerint megállapított adót a tárgyhónapot követő
hónap 20-áig vallja be és fizeti meg.”
23.	§
(1)	Az Szjtv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az SZF törvényességi felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek
keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek,
a játéktervnek megfelel-e.”
12
(2) Az Szjtv. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az SZF jogosult a szerencsejáték szervezést, illetve az e törvény hatálya alá tartozó
tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor
bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az ellenőrzött szervezet,
vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles
biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét.”
24.	§
Az Szjtv. 36/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény 1. § (6) bekezdésében és 2. § (7) bekezdésében foglalt reklámtilalmak
megsértése tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi)
fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény
szabályai szerint.”
25.	§
Az Szjtv. 37. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:
„19. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték,
amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és
nyereményfizetés mellett szerveznek.”
26.	§
(1)	Az Szjtv. 38. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]
„e) a pénznyerő automaták, játékautomaták, játéktermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a
játéktermek szüneteltetésével, valamint”
(2)	Az Szjtv. 38. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]
„g) a szerencsejátékok szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az SZF által
végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási
díjakkal”
13
Záró rendelkezések
27.	§
(1)	E törvény - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - 2005. november 1-jén lép
hatályba. E törvény eljárási rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult eljárásokban
kell alkalmazni. E törvény hatálybalépésekor már működő játékkaszinók e törvény szerinti
kategóriába sorolás nélkül, az Szjtv. jelen törvénnyel megállapított 27. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott II. kategóriájú játékkaszinókra vonatkozó szabályok alapján
folytathatják tevékenységüket.
(2)	E törvény 21. §-a e törvény kihirdetését követő 46. napon lép hatályba. Az Szjtv. 33/A. §-
ában foglalt rendelkezést a hatálybalépést megelőzően az SZF által nyilvántartásba vett
játékautomaták tekintetében az ismételt nyilvántartásba vétel során kell először alkalmazni.
(3)	E törvény 15. §-a (8) bekezdésében foglalt az Szjtv. 27. §-ának (8) bekezdése és e törvény
23.	§-ának (1) bekezdésében foglalt az Szjtv. 36. §-ának (1) bekezdése 2005. szeptember 30-
án lép hatályba.
(4)	E törvény 10. §-a - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -, 18-22. §-ai 2006. január 1-
jével lépnek hatályba.
(5)	E törvény 10. §-ának (2) bekezdésében foglalt az Szjtv. 12. §-a (3) bekezdésének b)
pontjában a „27. § (9)” szövegrész és az e törvény 15. §-ában foglalt az Szjtv. 27. § (9)
bekezdése 2006. május 1-jével lépnek hatályba. Ezen időpontot követően kizárólag az e
törvény 15. §-ában foglalt az Szjtv. 27. § (9) bekezdésében meghatározott szerencsejáték
szervezők, valamint azok szakmai érdekképviseleti szervezetei jogosultak a kaszinó elnevezés
használatára.
(6)	E törvény (1) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági
reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 6. §-a a következő új (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(5) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely külföldön szervezett szerencsejátékhoz, vagy
ajándéksorsoláshoz kapcsolódik.”
28.	§
(1)	E törvénynek a 27. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejűleg
-	az Szjtv. 2. §-a (1) bekezdésének második mondata,
-	az Szjtv. melléklete,
-	a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi
XL VIII. törvény 13. §-a, 15. §-ának (3) bekezdése és 27. §-a (4) bekezdésének e)
pontja,
-	a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló
1997. évi XCIX. törvény 9. §-a,
-	a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 75. §-
ának (2) bekezdése,
-	a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 84.
§-ának (4) bekezdése, 94. §-a (1) bekezdésének h) pontjában „a 27. §-a (2)
bekezdésének utolsó mondata és a 27. § (8) bekezdése,” szövegrész,
-	a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi
LXXV. törvény 27. §-ának (5) bekezdése
hatályát veszti.
14
(2)	E törvénynek a 27. § (4) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejűleg
-	a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi
XLVIII törvény 23. §-a,
-	a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 75. §-
ának (4)-(5), (8), (11) bekezdései, valamint a (12) bekezdéséből az Szjtv. 35. §-ának
(1)	bekezdését módosító szövegrész,
-	a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi
LXXV. törvény 27. §-ának (8) bekezdése,
-	a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 19. §-
ának (2)-(3) bekezdése
hatályát veszti.
(3)	E törvénynek a 27. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejűleg
-	az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „tiltott szerencsejátékban való
részvétel” szövegrész helyébe a „tiltott szerencsejáték” szövegrész lép,
-	az Szjtv. 26/A. §-a után a „3. cím” szövegrészt követően „A játékkaszinó” szövegrész
helyébe a „Kaszinójáték” szövegrész lép,
-	az Szjtv. 28/A. §-a (4) bekezdésében a „11. §-ának (3) bekezdése” szövegrész helyébe
a „11. §-ának (8) bekezdése” szövegrész lép.
(4)	E törvénynek a 27. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejűleg az Szjtv. 1. §-a
(4)	bekezdésében a „távközlési eszközök és rendszerek” kifejezés helyébe a „hírközlő eszköz
és rendszer” kifejezés lép, az Szjtv. 21. §-ában a „távközlési eszközök és rendszerek”
kifejezés helyébe a „hírközlő eszköz és rendszer” kifejezés lép, az Szjtv. 37. §-a 17. pontjában
a „távközlési eszköz és rendszer” kifejezés helyébe a „hírközlő eszköz és rendszer” kifejezés
lép.
15
Általános indokolás
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.)
1991. augusztusában lépett hatályba, hatálybalépése óta átfogó módosítására nem került sor.
Az 1991. óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai, a szerencsejátékokat is érintő technikai
fejlődés - elsősorban az internetes, telefonos játékok megjelenése -, a piaci viszonyok
változásai mind az Szjtv. koncepcionális jellegű módosítását, esetlegesen egy új
szerencsejáték törvény létrehozását indokolják.
Az ágazatot szabályozó törvény teljeskörű átdolgozását megelőzően azonban, az alábbi
szempontokra tekintettel szükséges az Szjtv. egyes részeinek módosítása:
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 2005. november 1-jén történő hatálybalépéséig biztosítani kell
a szerencsejáték ágazatot felügyelő közigazgatási hatósági szerv, a Szerencsejáték Felügyelet
(a továbbiakban: SZF) eljárására vonatkozó szabályozás Ket-tel való összhangját, illetve - az
SZF piacfelügyeleti szerepére tekintettel - az Szjtv-ben kell biztosítani a Ket-től való eltérés
lehetőségét. Az SZF engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási feladatai ellátásakor - az
eljárások sajátosságaira tekintettel - a Ket-ben foglalt szabályoktól eltérően jár el. Például
ezekben az eljárásokban nem alkalmaz elektronikus ügyintézést, mentesül az értesítési
kötelezettség alól, az engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 60 nap, az SZF
határozatai a bírságot kiszabó határozatok kivételével nem fellebbezhetők, stb.
A közigazgatás korszerűsítésének, a Kormány bürokrácia csökkentése programjának
figyelembe vételével a javaslat egyes rendelkezései az SZF eljárásának egyszerűsítésére és
gyorsítására, az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentésére irányulnak. Például
pénznyerő automata engedélyek korábbinál hosszabb időre történő megadása, ügyintézési
határidő lerövidítése, önkormányzati szakhatósági állásfoglalás SZF által történő beszerzése,
stb.
Az EU-ban az előkészítés szakaszában van a nem pénzügyi szolgáltatásokról szóló
keretirányelv-tervezet, amely hatálya alá tartoznak a szerencsejáték szolgáltatások is. A
tagállamokban a szerencsejátékok szabályozása eddig nemzeti keretek között történt, az
irányelv-tervezet elfogadásával - átmeneti mentesség közbeiktatásával - a jövőben közösségi
szabályozás várható. Erre való tekintettel szükségessé vált az irányelv-tervezetben
megfogalmazott EU-s elvárások Szjtv-ben történő megjelenítése. Például fiatalkorúak
fokozottabb védelme, játékszenvedély kialakulásának visszaszorítása, stb.
A javaslat törekszik a jogbiztonságot növelő, a szerencsejáték ágazat társadalmi kockázatai
miatt fennálló fokozott állami szerepvállalás, a következetesebb, hatékonyabb hatósági
jogérvényesítés biztosítására. Ennek keretében más felügyeleti hatósági szervek jogállásával
összhangban a javaslat rendezi az SZF jogállását. A javaslat meghatározza a
pénzügyminiszter SZF feletti felügyeleti jogának tartalmát, új elem, hogy az elnök kinevezése
és felmentése a Kormány helyett a pénzügyminiszter feladata. A jövőben az SZF elnöke
mellett két elnökhelyettes működik, akik kinevezési és felmentési jogát a pénzügyminiszter
gyakorolja.
16
A javaslat a jövőben a szerencsejátékok fajtái között új játékfajtát nevesít, a kaszinójátékokat.
Eddig a játékfajták között a kaszinójátékok nem szerepeltek, a törvény szerkezeti tagolásánál
pedig 3. címként a kaszinójáték került megjelölésre. Korábban a „játékkaszinó” cím nem egy
játékfajtát, hanem a kaszinójátékokat lebonyolító szervezetet nevesítette. A kaszinójátékok
szervezésére az eddigi formában működő játékkaszinók mellett lehetőséget ad a
törvényjavaslat új típusú ún. kaszinókomplexumok létrehozására, amely
szórakoztatóközpontokban a játékkaszinó mellett mód nyílik egyéb turisztikai szolgáltatások
igénybevételére. Tekintettel ezen szórakoztatóközpontok a hagyományos európai kaszinóktól
eltérő nagyságrendjére és jellegére, szükséges a differenciált jogszabályi feltételrendszer
kialakítása a működésükre. A már működő hazai kaszinók szervezési feltételeit a javaslat
változásai nem érintik.
A törvénymódosítás további rendelkezései a gyakorlati tapasztalatok alapján igyekeznek
feloldani a hatályos törvény pontatlanságaiból fakadó jogértelmezési problémákat, valamint a
korábban a pénznyerő automatákra és játékkaszinókra vonatkozó SZF tájékoztató formában
megjelenő Általános játékfeltételek alkotmánybírósági megsemmisítése miatt szükséges
törvényi hiányosságokat. A szerencsejáték ágazat ellenőrzése hatékonyságának növelése
érdekében módosulnak, illetve differenciáltabbá válnak az SZF szankcionálási eszközei.
A bukmékeri fogadásos játékok és a lóversenyfogadás feltételrendszerének kialakításával,
illetve módosításával, valamint a bukmékeri típusú fogadásos játékok adózási szabályainak
megváltoztatásával ezen játékok piaci helyzetét kívánja rendezni.
17
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat pontosítja azon hírközlő eszközök útján szerencsejátékot szervező tevékenységben
közreműködők körét, amely az általános tiltáson túl az ilyen, többnyire illegális
játékszervezésben közreműködők elleni fellépést erősíti.
A javaslat a fiatalkorúak védelme érdekében egyértelműen kimondja - a tombola jellegű
játékok kivételével - a szerencsejátékokban a 18 éven aluli személyek részvételi tilalmát,
valamint az erre irányuló reklám tilalmát. Az ajándéksorsolás nem minősül szerencsejátéknak.
A 2. §-hoz
A külföldről szervezett szerencsejátékhoz kapcsolt reklám tilalmának megsértéséért a javaslat
szerint mind a reklámszolgáltató, mind a reklám közzétevője egyaránt felelős.
Fenti tilalom nem érinti az EU szolgáltatások szabad áramlásának elvét, mivel az EK
Szerződés közrendi vagy közbiztonsági okokból engedi a másik tagállamból eredő
szerencsejáték szervezés és annak reklámozása korlátozását.
A 3. §-hoz
A javaslat egyértelmű felhatalmazást ad az állam szerencsejáték monopóliuma gyakorlására
létrehozott állami játékszervező részére, hogy bizonyos jól elkülöníthető tevékenységekre a
gazdasági társaságokról szóló törvény főszabályától eltérően önálló, egyszemélyes társaságot
hozzon létre.
A 4. §-hoz
A javaslat az önkormányzati törvényben és a koncessziós törvényben foglalt rendelkezésekkel
összhangban pontosítja az önkormányzatok koncessziós pályázat kiírásához kapcsolódó
egyetértési jogának gyakorlását.
Az 5. §-hoz
A javaslat kiküszöböli az Szjtv. 6. § (1) bekezdésének jelenleg hatályos előírásában található
anomáliát, amely szerint a koncesszióba vevő egy általa létrehozott másik gazdasági
társaságra (koncessziós társaságra) nézve vállalt kötelezettséget az alapító okiratban történő
érvényesítésre. Egyrészt a társaság alapító okiratának nem tartalmi eleme egy másik társaság
által korábban vállalt kötelezettség, másrészt a koncesszióba vevő - többségi részesedésének
birtokában - tulajdonosként tudja a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeket a
koncessziós társságban érvényesíteni.
18
A 6. §-hoz
A szerencsejáték szervezés állami felügyeletének megerősítése céljából szükséges az SZF,
mint a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv
jogállásának rendezése. A javaslat részletezi az SZF feletti pénzügyminiszteri felügyeleti
jogkör tartalmát, továbbá a jövőben az SZF elnöke mellé, annak munkájának segítése
érdekében elnökhelyetteseket rendel. Az SZF-nél jelenleg is tevékenykedik egy
elnökhelyettes. A további elnökhelyettesi tisztség bevezetésével és a helyettesek
kinevezési/felmentési jogának pénzügyminiszterhez való rendelésével - más felügyeleti
szervekhez hasonlóan - erősödik a felügyeleti munka szakmai hatékonysága. Az új tisztség
bevezetésének költségeit az SZF saját bevételéből biztosítja.
A 7. §-hoz
Az SZF hatósági eljárása 4 szakaszra tagozódik: engedélyezési, ellenőrzési, bírságolási és
nyilvántartási eljárásra. Az SZF piacfelügyeleti tevékenységére tekintettel (Ket. 13. § (2)
bekezdésének d) pontja) az SZF engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárásaiban indokolt
a Ket-től való eltérés lehetőségének a biztosítása. Eljárása során az SZF a Ket. általános
szabályaitól eltér abban is, hogy határozatai a jövőben sem fellebbezhetőek meg, ez alól
továbbra is csak a bírságot kiszabó határozatok maradnak kivételek. Az engedélyezési, illetve
ellenőrzési eljárások során benyújtandó nyilatkozatok, igazolások, a személyi megfelelőséget
alátámasztó dokumentumok nagyságrendje, illetve azok megjelenési formája (pl. adóhatósági
igazolások, erkölcsi bizonyítvány, cégkivonat, stb.) nem teszi lehetővé ezekben az
eljárásokban a Ket. 160-163. §-aiban meghatározott elektronikus ügyintézést. Az SZF a
szakhatósági állásfoglalások és a más hatóságoktól származó adatigazolások megkérése
esetén vállalja az elektronikus ügyintézés alkalmazását. Az engedélyezési, ellenőrzési és
bírságolási eljárásokban, azok volumene (az SZF évente kb. 50.000 engedélyt ad ki), illetve
az ellenőrzési eljárás sajátosságai (a felügyeleti ellenőrök is kizárólag adott napon értesülnek
az ellenőrzések helyszínéről) miatt az SZF mellőzi a Ket. által előírt értesítési kötelezettséget.
Az SZF tevékenységének speciális jellegéből fakadóan - különös tekintettel az engedélyezési
eljárásban a szerencsejáték szervező tevékenység törvényi feltételei meglétének ellenőrzésére
-	szükséges volt az engedélyezési eljárások során az általános ügyintézési határidő 90 napban
történő megállapítása. Az SZF eljárásának egyszerűsítése, gyorsítása, illetve az ügyfelek
adminisztratív terheinek csökkentése érdekében - az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai
alapján - a jövőben az engedélyezési eljárás elbírálásának időtartama 60 napra csökkenthető.
Egyebekben az SZF ügyintézési határideje a Ket-nek megfelelően 30 nap.
A hatályos Szjtv. végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza az
engedélykérelmek soron kívüli elbírálásának a lehetőségét. A javaslat törvényi szintre emeli
az ügyfél kérelmére induló soron kívüli engedélyezési eljárást és rendezi annak benyújtási
feltételeit.
A Ket. 17. § (4) és (6) bekezdése, 86. § (1) bekezdése szerint - összhangban a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §
(3)	bekezdésével - a közigazgatási szerv személyes adat megismerésére, kezelésére,
nyilvántartására, továbbítására csak akkor jogosult, ha azt törvény megengedi. Az Szjtv. erre
vonatkozóan rendelkezést nem tartalmaz, a javaslat ezen hiányt pótolja.
19
A 8. §-hoz
A javaslat pontosítja az Szjtv. 9. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.
A fogyasztóvédelem, a játékfüggőség elterjedésének megakadályozása az Európai Unió
gyakorlatában egyre nagyobb szerepet kap. Ehhez igazodva, a szenvedélybetegség
kockázatának minimalizálása érdekében, a javaslat a szervezőnek erre vonatkozó külön
tájékoztatási kötelezettséget ír elő.
A 9. §-hoz
Jelenleg az Szjtv. melléklete - 1991. óta lényegében változatlan módon és nem egyértelműen
-	rögzíti az SZF szolgáltatásainak igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét. A
gyakorlati tapasztalatok alapján az engedélyezési díj, mint igazgatási-szolgáltatási díj
mértékének, megfizetésének, visszatérítésének jogszabályi rendezése szükséges. Mivel a díjat
a szervezőnek magáért az eljárásért, s nem annak eredményéért kell megfizetnie, az
engedélyezési díjat az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén nem kell
visszatéríteni.
A szerencsejáték szervezők kezdeményezésére a jövőben az igazgatási-szolgáltatási díjat a
készpénz-átutalási megbízás mellett banki átutalással is lehet teljesíteni.
A javaslat szerint az igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjakkal kapcsolatos
részletes szabályozás külön rendeletben kerül rendezésre, ez a szabályozás összhangban áll az
illetékekről szóló törvénnyel is. Ennek megfelelően szükséges azonban a hatályos Szjtv.
díjakra vonatkozó mellékletét hatályon kívül helyezni és az abban foglalt előírások egy részét
a törvényben rendezni.
Az át nem vett nyereményekre vonatkozó javaslatok a szerencsejáték törvény hatálya alá
tartozó játékokból származó állami bevételeket biztosítják.
A 10. §-hoz
A bírságolási szankció alanyi körét pontosabban és egyértelműen rendezi a javaslat annak
érdekében, hogy az megfelelően visszatartó hatást tudjon kiváltani a szerencsejáték
szervezőnek nem minősülő (pl. tiltott szerencsejáték szervezésére irányuló reklám,
propaganda tevékenységet végző társaság), azonban a törvény előírásaiba ütköző magatartást
tanúsítók körében is.
A bírságtételek összeghatárainak megemelése időszerű, miután azok mértéke egy évtized óta
változatlan, a megemelt összegű bírságok hatékonyabban szolgálják a preventív jellegű
jogalkalmazást. Tekintettel arra, hogy a javaslat számos a szerencsejáték szervezőkre
vonatkozó új előírást épít be az Szjtv-be, szükséges az ezekre vonatkozó bírságtételek
törvénybe foglalása is.
Az SZF bírságolási gyakorlatából kiindulva a javaslat rögzíti, hogy a kiszabható bírságok
együttes összege meghaladhatja az egyes bírságösszegek felső határát. A bírságtételek
emelkedése miatt a javaslat ezen szakasza 2006. január 1-jével lép hatályba az államháztartási
törvénynek megfelelően.
20
A 11. §-hoz
A kellően preventív hatás elérése érdekében a javaslat a szerencsejáték szervezői engedély
felfüggesztését valamennyi játékfajta, illetve szerencsejáték szervező vonatkozásában
biztosítja. A javaslat megszünteti a szankcionálásban jelentkező indokolatlan
megkülönböztetést játékfajták és szervezők között, konkrétan meghatározza a felfüggesztés és
a határozott idejű eltiltás időtartamát.
A gyakorlatban jelentkező probléma kiküszöbölése érdekében a jövőben a javaslat lehetővé
teszi a szerencsejáték szervező tevékenységének kizárólag egy adott játékteremre történő
eltiltását.
A Ket. 51. § (3) bekezdése alapján indokolt az adatszolgáltatás elmulasztása, valótlan
adatközlés esetére jogkövetkezményeket megállapítani. Az adatközlés elmulasztása esetén a
Ket. 61. §-ában meghatározott eljárási bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható.
A 12. §-hoz
A javaslat a szerencsejátékok fajtái közé sorolja a kaszinójátékot, eddig a játékfajták között a
kaszinójátékok nem szerepeltek.
A 13. §-hoz
A javaslat a jelenlegi egyértelmű jogalkalmazást segítendő módon rögzíti, hogy a bejelentés-
köteles játékok lebonyolítása esetén is a játékosok részére bármely okból át nem adott vagy át
nem vett nyeremények összegét a szervező a törvényi rendelkezésekben meghatározott
határidőn belül köteles a központi költségvetésbe játékadó címén befizetni. A javaslat ezáltal
egyértelműen biztosítja az ajándéksorsolásból keletkező állami bevételeket.
A 14. §-hoz
A Ket. 44-45 §-aival való összhang biztosítása érdekében a jövőben az SZF, mint az ügyben
érdemi döntésre jogosult hatóság köteles beszerezni a játékterem működéséhez szükséges, az
illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének szakhatósági állásfoglalását. Ezzel a Ket. azon elve
érvényesül, amely szerint az ügyfél lehetőleg egyetlen közigazgatási hatósággal kerüljön
eljárási kapcsolatba, és ez a hatóság hivatalból szerezze be a társhatóságok állásfoglalását.
A javaslat az igényeknek megfelelően biztosítja azt, hogy a szervezőnek lehetősége legyen
akár egy darab pénznyerő automata működtetésére is II. kategóriába tartozó játékteremben.
Pontosításra kerül az Szjtv. azon rendelkezése, amely felsorolja a pénznyerő automata
üzemeltetésére adható játékengedély feltételeit. A kialakult gyakorlat alapján csak olyan
gazdasági társaságnak adható engedély, aki a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja az
igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését.
A pénznyerő automata 2 éves időtartamra történő engedélyezése egyrészt az OMH
bizonyítvány érvényességének időtartamával is összhangban van, másrészt az ügyfelek
adminisztratív terheinek csökkentését is jelenti.
A Ket. 78.§ (5) bekezdése szerint a döntést többféle módon lehet közölni. Lehetőség van
hirdetményi úton történő kézbesítésre is. Ennek jogszerű alkalmazása érdekében a Ket. 80.§
21
(1)	bekezdése alapján szükséges a törvényben a hirdetményi úton történő közlés alkalmazását
kimondani.
A javaslat a pénznyerő automaták, illetve a játéktermek üzemeltetésére vonatkozóan,
meghatározott esetekben előírja az SZF-nek a szerencsejáték szervezői tevékenység
folytatásának, illetve a játéktermek engedélyének felfüggesztését. Az engedély nélküli
pénznyerő automata üzemeltetést, mint a szerencsejáték szervezői tevékenység legsúlyosabb
magatartását indokolt az elkövetett jogsértéssel arányban szankcionálni, ezért bírság kiszabása
mellett a játékterem engedélyt vissza is vonhatja.
Az Szjtv-ben kell rendezni a játéktermek szüneteltetésének a lehetőségét is. Korábban a
szüneteltetést kizárólag az Szjtv. végrehajtására kiadott rendelet állapította meg, a
szüneteltetés engedélyezésének részletes szabályait a jövőben is e végrehajtási rendelet
tartalmazza.
A pénznyerő automata működtetésére szóló engedély megszerzésekor igazolni kell az
automata jogszerű birtoklását. A gyakorlatban számos probléma adódik abból, hogy az
automata üzembe helyezését követően a jogszerű birtoklás vitatottá válik. A javaslat szerint az
SZF a pénznyerő automata működésének egész időtartama alatt bármikor jogosult ismételten
kérni a jogszerű birtoklás igazolását, ha a szervező e kötelezettségét elmulasztja, az az
engedély visszavonását eredményezheti.
A javaslat előírja a szervezők számára a személyi feltételeknek való megfelelés folyamatos
biztosításának kötelezettségét, különös figyelemmel a 2 éves időtartamra történő pénznyerő
automata engedélyezés miatt, valamint ennek nem teljesítése esetén a jogkövetkezményeket.
A 15. §-hoz
A javaslat a játékkaszinókat - a pénznyerő automaták piacához hasonlóan - I. és II.
kategóriába sorolja. Az I. kategóriájú játékkaszinónak minősülnek a hagyományos európai
jellegű kaszinóktól mind nagyságrendjében, mind pedig működési sajátosságaiban eltérő
kaszinó komplexumok. A jövőben II. kategóriájú játékkaszinóknak minősülnek a
törvénymódosítás előtt már játékengedéllyel rendelkező kaszinók. Ezek továbbra is
változatlan törvényi feltételekkel folytathatják tevékenységüket.
A játékkaszinók kategóriába sorolására tekintettel, a javaslat az I. kategóriájú játékkaszinók
sajátosságainak megfelelően magasabb összegű minimális alap- vagy törzstőke biztosítását
írja elő.
Az I. kategóriás játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint pénznyerő automaták
mellett lehetőség van más kaszinójátékok szervezésére is, ezért a javaslat az ilyen játékok
lebonyolításához szükséges eszközök és kiegészítő berendezések biztonságos elhelyezésével
és folyamatos ellenőrzési lehetőségének megteremtésével egészíti ki a jelenlegi szabályokat.
A játékkaszinók kategorizálása miatt a javaslat bővíti a működési engedély kötelező tartalmi
elemeit.
Az I. kategóriájú játékkaszinók tekintetében - a jelenleg hatályos szabályozás logikáját
fenntartva - a javaslat meghatározza a sajátosságainak megfelelő mértékű, minimálisan
fizetendő koncessziós díj összegét.
A javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a jelentős beruházást igénylő I. kategóriájú
játékkaszinóra vonatkozóan a beruházás megtérülési idejére is tekintettel lévő koncessziós
időszakot biztosíthasson a koncesszióba adó.
Korábban a játékkaszinók üzemeltetésével kapcsolatos részletszabályokat az SZF által kiadott
általános játékfeltételek tartalmazták. Szükséges a kaszinók üzemeltetésére vonatkozó
részletes előírásokat miniszteri rendeletben szabályozni.
22
A javaslat biztosítani kívánja a kaszinó elnevezés védelmét. E fogalmat, illetve összetételeit
kizárólag a játékkaszinó üzemeltetésére engedéllyel rendelkező társaságok szerepeltethetik
cégnevükben, ezáltal biztosítva, hogy játéktermek vagy játékautomata termek a kaszinó
elnevezést használva ne téveszthessék meg a játékosokat. Természetesen e rendelkezés
végrehajtására a javaslat záró rendelkezéseiben megfelelő határidőt kell biztosítani. Ezért a
javaslat ezen rendelkezése az általános hatálybalépéstől eltérően 2006. május 1-jével lép
hatályba.
A szakhatósági állásfoglalás beszerzése a játékkaszinók esetében is az SZF kötelezettsége,
szükséges ennek jogszabályi rendezése.
A 16. §-hoz
A hatályos Szjtv. nem rendezi a bukmékeri rendszerű fogadás engedélyezésének feltételeit. A
bukmékeri rendszerű fogadásos játékok a totalizatőri rendszerű fogadásos játéktól eltérő
sajátosságaira tekintettel meg kell állapítani a szervező társaság tőkeigényének mértékének és
szakmai felkészültségének szükségességét. Ezen kívül a javaslat rendezi a bukmékeri
rendszerű fogadás koncesszióba adásának feltételeit is. Jelenleg bukmékeri fogadásra nincs
koncesszió, kizárólag az állami játékszervező szervez bukmékeri fogadást. Az állami
játékszervező szervezői jogosultságát a javaslat nem érinti.
A 17. §-hoz
A lóversenyfogadás koncesszióba adásának maximális időtartamát a javaslat az eddigi 10
évről 20 évre emeli. A módosítás indoka, hogy a lóversenyfogadás országos on-line fogadási
rendszer kiépítésének és a rendszer üzemeltetésének nagyságrendje. Jelenleg
lóversenyfogadásra egyidejűleg 5 koncesszió adható ki, de koncessziós pályázat kiírására nem
került sor. A magyar totalizatőri lóversenyfogadást 100%-os állami tulajdonban álló
gazdasági társaság szervezi. A javaslat szerint a kiadott koncessziók száma egyidejűleg a
jövőben legfeljebb 2 lehet.
A 18. §-hoz
A bukmékeri rendszerű fogadás játékadójának csökkentése, illetve a bukmékeri rendszerű
fogadások forgalmának növelése érdekében szükséges a nyereményalap nyeremények céljára
fordítandó arányának megemelése.
A 19. §-hoz
A bukmékeri fogadás magyarországi szervezését megnehezíti a környező országokéhoz
képest aránytalanul nagy adóteher, különösen a 2005-ben megnövelt személyi jövedelemadó
tartalom. Ilyen szabályok mellett nem lehet a játékosok számára vonzó, a környező országok
fogadóirodái, valamint az internetes szervezők által kínáltakkal versenyképes nyereményeket,
oddsokat meghirdetni. A javaslat a nyereménytartalom növelése mellett csökkenti a játékadó
mértékét a korábbi 30%-ról 20%-ra 2006. január 1-jei hatálybalépéssel.
23
A 20. §-hoz
Az SZF a pénznyerő automata engedélyezéséről szóló határozatot hirdetmény útján közli.
Annak érdekében, hogy a közölt, jogerős határozat alapján a szervezőt a játékadó-fizetési
kötelezettség csak az engedély átvételétől terhelje, szükséges az egyértelmű szabályozás.
A 21. §-hoz
A játékautomaták esetében a játékadó közel 10 év óta változatlan, így indokolt annak
felülvizsgálata. A jelenlegi emelés mértéke az eltelt időszakra vetítve, nem éri el az évi 5%-os
inflációt. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a féléves regisztráció helyett a
javaslat csak éves regisztrálási kötelezettséget ír elő. A javaslat ezen rendelkezése 2006.
január 1-jével lép hatályba.
A 22. §-hoz
A javaslat a játékkaszinókra vonatkozóan a jelenleg hatályos egykulcsos játékadó helyett,
sávosan, a tiszta játékbevétel növekedésével csökkenő adókulcsokat állapít meg.
A 23. §-hoz
A javaslat az illegális szerencsejáték szervezés ellenőrzése során a tényállás tisztázása
érdekében megtett felügyeleti intézkedések betartásának jogszabályi hátterét teremti meg,
amely szerint nem csak kifejezetten a szerencsejáték szervező, hanem az ilyen
tevékenységben „közreműködők” is kötelesek a tényállás tisztázását elősegíteni, ennek nem
teljesítése esetén szankcionálhatók.
A 24. §-hoz
Más, hatályos törvényekhez hasonlóan (az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint
az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény, a
szövetkezetekről szóló törvény, a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes
közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló törvény) a szerencsejáték
törvény is biztosítja a benne foglalt reklámtilalmak megsértése tekintetében a
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve területi szervei eljárásának lehetőségét.
A 25. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi a játékkaszinóban szervezett hagyományos játékokon kívül más
szerencsejátékok kizárólag a kaszinó területén történő szervezését. A kaszinójáték
definíciójának ilyen módon történő meghatározásával biztosítható továbbá, hogy ha a
játékkaszinóban az Szjtv. szerint egyébként az állami játékszervező vagy egyéb szervező
24
kizárólagos jogaként meghatározott játékfajták szabályainak megfelelő, vagy ahhoz hasonló
játékot kaszinójátékként szerveznek, úgy ez a tevékenység kizárólag a játékkaszinó területére
korlátozódjon, s az ne sértse az esetenként az egész ország területére szóló szervezési
monopóliumokat.
A 26. §-hoz
A javaslat felhatalmazza a pénzügyminisztert az igazgatási-szolgáltatási díjak körének
rendeletben való meghatározására, valamint a játéktermek üzemeltetésén túlmenően azok
szüneteltetésére vonatkozó részletszabályok végrehajtási rendeletben történő rendezésére.
A 27-28. §-okhoz
A javaslat rendelkezéseinek általános hatálybalépése a Ket. hatálybalépéséhez igazodva 2005.
november 1-je.
Ettől eltérően 2005. szeptember 30-án lépnek hatályba az Alkotmánybíróság döntése
következményeként az Szjtv. hatályon kívül helyezett rendelkezése, valamint az emiatt
módosításra kerülő egyéb előírások.
Az államháztartási törvénnyel összhangban a javaslat adózási feltételeket és bírságfizetési
kötelezettségeket érintő rendelkezései 2006. január 1-jével lépnek hatályba.
A javaslat biztosítja a játékkaszinót üzemeltető gazdasági társaságok névvédelmét, azaz a
jövőben kizárólag ők, illetve érdekképviseleti szerveik jogosultak a kaszinó elnevezés
használatára. Ehhez a javaslathoz megfelelő átmeneti időt szükséges azonban rendelni annak
érdekében, hogy a cégnevükben kaszinó elnevezést használó játéktermek, illetve pénznyerő
automatát üzemeltető társaságok megfeleljenek az Szjtv. előírásainak.
A javaslat tiltja a külföldről szervezett szerencsejátékok magyarországi reklámozását. Annak
érdekében, hogy ez a szabályozás megfelelő preventív hatást érjen el, szükséges erről a
reklámtörvényben is rendelkezni. Ez nem jelenti az EU-n belüli szolgáltatásnyújtás
szabadsága elvének sérelmét, mivel közrendi vagy közbiztonsági okokra való hivatkozással
megtiltható a külföldi szerencsejáték szervezés vagy annak magyarországi reklámozása.
A záró rendelkezésekben - igazodva a hatálybalépések eltérő időpontjaihoz - rendelkezni kell
a hatályos Szjtv., illetve az azt korábban módosító más törvények hatályának
megszüntetéséről, továbbá a hatályos Szjtv. egyes szövegrészeinek módosításáról.
A javaslat biztosítja a hatályos Szjtv. és az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C.
törvény fogalomrendszerének összhangját azzal, hogy a távközlési eszközök és rendszerek
kifejezés helyett a hírközlő eszközök és rendszerek kifejezést alkalmazza.
25