﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/16387. számú
törvényjavaslat
a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2005. május
1
2005. évi ... törvény
a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy megteremtse a közforgalmú vasút
felszín alatti létesítése és üzemeltetése feltételeit, a vasútról szóló 1993. évi
XCV. törvényt a felszín alatti vasút létesítésére vonatkozó rendelkezésekkel egé-
szíti ki:
1.	§
A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következő
IX/A. Fejezettel és 13/A-13/E. §-sal egészül ki:
„IX/A. Fejezet
FELSZÍN ALATTI VASÚT-LÉTESÍTÉSI JOG
13/A. § (1) Az országos és a helyi közforgalmú vasút létesítője jogerős létesí-
tési engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett ingatlant - annak
felszíne alatt - felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítésére és üzemelteté-
sére igénybe venni (felszín alatti vasút-létesítési jog).
(2)	A felszín alatti vasút vasúti pályájának és tartozékainak létesítése és üze-
meltetése fontos közérdekű tevékenység. Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni
az igénybevételt.
(3)	Az (1) bekezdés alapján létesülő felszín alatti vasúti pályának és tartozé-
kainak tulajdonjoga önálló építményként a 3. § (1) bekezdésében meghatározott
személyt illeti meg. A felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítése egyebek-
ben nem érinti a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonjo-
gát.
(4)	Nem illeti meg elővásárlási jog
a)	az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pálya és tartozékai tu-
lajdonosát a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlanra,
b)	a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát az (1)
bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pályára és tartozékaira.
(5)	E törvény alkalmazásában a felszín alatti vasút létesítőjén a közforgalmú
vasút létesítési engedélyének jogosultját, illetve
a)	helyi közforgalmú vasút üzemeltetése esetében annak tulajdonosát,
b)	országos közforgalmú vasút üzemeltetése esetén a pályavasúti tevékeny-
séget ellátó személyt
kell érteni.
2
(6)	A felszín alatti vasút nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét
a)	országos közforgalmú vasút esetén a miniszter
b)	helyi közforgalmú vasút esetén a települési önkormányzat (a fővárosban a
Fővárosi Önkormányzat)
rendeletben teszi közzé.
13/B. § (1) A felszín alatti vasút létesítője a felszín alatti vasút-létesítési jog-
gal terhelt ingatlan igénybevételéről - a 13/A. § (6) bekezdésben foglalt rendelet
hatálybalépését követően és az igénybevételt legalább 30 nappal megelőzően -
írásban értesíti az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdono-
sát. Társasház esetén a társasház közösséget, lakásszövetkezeti ház esetén a la-
kásszövetkezetet, vagy az ezek képviseletére jogosult személyt kell értesíteni.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonke-
zelőt is értesíteni kell.
(2)	Amennyiben a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevé-
tel a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű haszná-
latát korlátozza vagy akadályozza, a tulajdonos a használat korlátozásának, aka-
dályozásának megfelelő, illetve ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi ér-
tékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A kárta-
lanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes. Az
ingatlan tulajdonosa (lakásszövetkezet esetén ideértve a tulajdoni különlapon
feltüntetett tulajdonosokat is) a kártalanítási igényét a felszín alatti vasút-
létesítési jog alapján létesített felszín alatti vasút használatba vételi engedélye
végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti a felszín alatti vasút
létesítőjével szemben.
(3)	A kártalanítás módjáról és mértékéről a felszín alatti vasút létesítőjének
az ingatlan tulajdonosával a kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével
kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. A kártalanítást - a felek eltérő
megállapodásának hiányában - pénzben kell megfizetni.
(4)	Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az
akadályoztatásért járó kártalanítást a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal ve-
zetője határozatban állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabá-
lyok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút lé-
tesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül
nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.
(5)	A közigazgatási hivatal vezetőjének eljárására és a határozata elleni jog-
orvoslatra a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletben meghatá-
rozott rendelkezéseket - a 13/C. § (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel -
kell alkalmazni.
13/C. § (1) Amennyiben a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő
igénybevétel akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a felszín alatti vasút-
létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy
3
jelentős mértékben akadályozza, a felszín alatti vasút létesítője az ingatlan meg-
vásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.
(2)	Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a fel-
szín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha a
felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel az ingatlan rendel-
tetésszerű használatát megszünteti, vagy jelentős mértékben akadályozza. Az
ingatlan tulajdonosa igényét a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján létesített
felszín alatti vasút használatba vételi engedélye végrehajthatóvá válásától számí-
tott két évig érvényesítheti. Amennyiben a tulajdonos az itt meghatározott felté-
telek fennállását bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.
(3)	A kisajátított ingatlan országos közforgalmú vasút esetén az állam, helyi
közforgalmú vasút esetében pedig annak a helyi önkormányzatnak (a fővárosban
a Fővárosi Önkormányzatnak) a tulajdonába kerül, amelynek területén a felszín
alatti vasút létesült vagy létesülni fog.
(4)	Az (1) és a (2) bekezdés alapján történő kisajátítás közérdeket szolgál.
Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatás-
körrel rendelkező szerv nem vizsgálja.
(5)	A kisajátítási eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezé-
seit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást
kell tartania,
b)	a bíróságnak a jogalap tekintetében három hónapon belül közbenső ítélet-
tel döntést kell hoznia, kivéve, ha az ügyben igazságügyi szakértő kirendelése
szükséges és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bo-
nyolultsága miatt nem kerülhet sor,
c)	a bíróság - kérelemre - ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet az ingatlan
birtokba adásáról, amennyiben a kártalanítás igazságügyi szakértő által megálla-
pított összegének a birtokbaadással egyidejű megfizetését a felszín alatti vasút
létesítője vállalja. A pert - a felek megegyezésének hiányában - a kártalanítás
összegszerűsége tekintetében tovább kell folytatni,
d)	a pert a felszín alatti vasút létesítőjének az ingatlan tulajdonosa ellen is, az
ingatlan tulajdonosának pedig a felszín alatti vasút létesítője ellen is meg kell
indítania.
(6)	Az (1) és a (2) bekezdés alapján kötött adásvételi szerződés alapján kifi-
zetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyező-
en adó- és illetékmentes.
13/D. § (1) A felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő felszín alatti
vasút létesítésével és üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében
és tartozékában okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére
és elhárítására fordított kiadásokat is, a felszín alatti vasút létesítője a (2)-(4)
bekezdésben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.
4
(2)	Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építményt a
13/A. § (6) bekezdésében meghatározott rendelet hatálybalépését követően épí-
tési engedély nélkül vagy az építési engedélyben a felszín alatti vasút-létesítési
jogra tekintettel megszabott feltételek megsértésével emelték.
(3)	A kártalanítást - eltérő megállapodás hiányában - pénzben kell megfizet-
ni. Az esedékessé vált kártalanításról a felszín alatti vasút létesítőjének meg kell
kísérelni egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a felszín alatti vasút lé-
tesítője a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül szakértői
véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak fizetni.
(4)	A károsult az esedékessé vált, de határidőben nem teljesített kártalanítási
követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási
igényét a felszín alatti vasút létesítője ellen indított polgári peres eljárás kereté-
ben érvényesítheti.
13/E. § A felszín alatti vasút létesítésével és üzemeltetésével okozott egyéb
károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.”
2.	§
A Vtv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az országos közforgalmú vasút fel-
szín alatti nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét rendeletben közzéte-
gye”
3.	§
A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 20. §-ának helyébe
a következő rendelkezés lép:
„20. § Törvény
a)	a gyorsforgalmi utak,
b)	a közforgalmú vasutak felszín alatti,
c)	a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi
létesítmények
építésével összefüggő kisajátítási eljárásra a 18. § (3) bekezdésében és a 19. §-
ban foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.”
5
4.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a
hatályba lépése előtt már jogerőssé vált olyan - létesítési engedély alapján léte-
sülő - országos vagy helyi közforgalmú vasút esetében is alkalmazni kell,
amelynek használatba vételi engedélye még nem vált végrehajthatóvá.
6
Általános indokolás
A közforgalmú vasút, ezen belül is a felszín alatti vasút alapvető szerepet tölt be
a modern társadalmak tömegközlekedésében. A tömegközlekedés közszolgálta-
tás, amelynek biztosítása közérdekű cél, ezért a javaslat lehetőséget ad ingatla-
noknak országos és helyi közforgalmú vasút felszín alatti létesítése céljára való
igénybevételére. Az ingatlan közérdekből történő igénybevételére és ennek ér-
dekében az ingatlan tulajdonosa tulajdonjogának korlátozására a Polgári Tör-
vénykönyv 108. § (1) bekezdése lehetőséget ad, és egyben tűrési kötelezettséget
ír elő a tulajdonos részére. A szabályozásra azért van szükség, mivel a felszín
alatti vasút létesítése — ellentétben a felszínen létesített nyomvonalas közleke-
dési létesítményekkel — jellemző módon nem változtatja meg az ingatlan tulaj-
donviszonyát, a rendeltetésszerű birtoklását és használatát, ezért alapvetően más
jellegű beavatkozást tesz indokolttá a tulajdonviszonyokba.
7
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A felszín alatti közforgalmú vasút építése fontos közérdekű tevékenységnek mi-
nősül, ezért az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles az igénybevételt.
A felszín alatti vasút-létesítési jog alapján a felszín alatti vasút létesítője a jog-
erős létesítési engedély birtokában jogosult a nyomvonalba eső ingatlanokat a
felszín alatti vasút létesítésére igénybe venni. E jog alapján kizárólag közfor-
galmú vasút létesíthető az igénybevett ingatlanokon. A javaslat egyértelművé
teszi, hogy az ingatlan igénybevétele közérdekből történik. A javaslat a Polgári
Törvénykönyv 108. §-ával összhangban a tulajdonost az ingatlana igénybevétel-
ének tűrésére kötelezi.
A javaslat a jog jogosultjaként a felszín alatti vasút létesítőjét jelöli meg, és egy-
értelművé teszi, hogy ezen a megvalósítás időszakában a létesítési engedély jo-
gosultját, a használatba vételt követően pedig a helyi közforgalmú vasút tulajdo-
nosát, országos közforgalmú vasút esetében pedig a pályavasúti tevékenységet
ellátó személyt kell érteni.
A javaslat az érintett ingatlanok tulajdonosainak tájékoztatása érdekében orszá-
gos közforgalmú vasút esetén a minisztert, helyi közérdekű vasút esetén a helyi
önkormányzatot kötelezi a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatla-
noknak a Magyar Közlönyben való közzétételre.
A javaslat abból indul ki, hogy az ingatlan igénybevétele a rendeltetésszerű
használatot nem befolyásolja, ezért a tulajdonos számára nem okoz hátrányt. Er-
re való tekintettel a javaslat főszabályként csak az előzetes értesítési kötelezett-
séget és az esetlegesen okozott károk megtérítésének kötelezettségét írja elő.
Arra az esetre, amikor az ingatlan használata - kivételesen - a tulajdonjogot kor-
látozza, a javaslat - összhangban a Polgári Törvénykönyv 108. § (1) és (2) be-
kezdésével és az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az
alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt
Egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyve I. Cikkében foglalt feltételekkel - a
használattal okozott tulajdonjog korlátozásért kártalanítási kötelezettséget ír elő.
A kártalanítás egyösszegű, és a felszín alatti vasút létesítőjét terheli. A javaslat a
kártalanítás esedékességét is meghatározza. Az ingatlan tulajdonosát megillető
igény előterjesztésére a javaslat határidőt szab a jogbiztonság érdekében.
8
A kártalanításban elsősorban a feleknek kell megegyezniük, ha ez sikertelen,
akkor a hatóság állapítja meg a kártalanítási összeget a kisajátítási kártalanításra
vonatkozó szabályok szerint.
Lehetséges, hogy a felszín alatti vasút létesítése vagy üzemeltetése az ingatlan
rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben korlátoz-
za. Erre az esetre a javaslat a felszín alatti vasút létesítője számára megvásárlási
kötelezettséget ír elő. Amennyiben az adásvétel feltételeiben a felek nem tudnak
megegyezni, akkor az ingatlan kisajátítását kérheti a felszín alatti vasút létesítő-
je. A megvásárlást, illetve a kisajátítást az ingatlan tulajdonosa is kérheti, ha bi-
zonyítja, hogy annak feltételei fennállnak. A javaslat a tulajdonosnak ezt a jogát
határidőhöz köti a jogbiztonság érdekében. Legkésőbb a felszín alatti vasút
használatba vételi engedélye jogerőre emelkedésétől számított két év alatt nyil-
vánvalóvá válik, hogy a felszín alatti vasút üzemeltetése milyen mértékben za-
varja az igénybevett ingatlan tulajdonosát. A kisajátítást a kisajátításról szóló
1976. évi 24. tvr. rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a közérdekre
tekintettel a bírósági eljárásra az eljárást gyorsító rendelkezéseket fogalmaz meg
a javaslat.
A kártalanítás szabályozása során a javaslat a károkat két csoportra osztja. Az
ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat, bele-
értve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is
egyezség megkísérlésével, de annak sikertelensége esetén is 30 napon belül kö-
teles a felszín alatti vasút létesítője megtéríteni a szakértő által alátámasztott
összegben. Az egyéb károkat, valamint a többletkártalanítást a Polgári Törvény-
könyvben meghatározott feltételek szerint érvényesítheti a károsult.
Fontos intézkedés, hogy miután a törvényjavaslat a 13/A. § (2) bekezdésében
fontos közérdekű feladatnak minősíti a felszín alatti vasút létesítését és üzemel-
tetését, a 13/C. § (4) bekezdése a kisajátítási eljárás során már nem engedi vizs-
gálni a kisajátítás közérdekűségét.
A törvényjavaslat szerint szabályozott életviszonyok mielőbbi rendezésének
fontosságát igazolja a kisajátítási eljárásban hozott államigazgatási határozat bí-
rósági felülvizsgálati rendjének javasolt szabályozása.
A közérdekből folytatott kisajátítás - a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tör-
vényerejű rendelet 19. §-ának (1) bekezdése szerint - az államigazgatási sza-
kaszban egyfokú. A meghozott határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat
rendkívül időigényes. Az eljáró bíróság számára a hatályos törvényerejű rende-
letben előírt „soron kívül jár el” szabály [a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tör-
vényerejű rendelet 9. §-a (2) bekezdésének a) pontja] nem szab határidőt. A tör-
vényjavaslat szerint a bíróságnak 45 napon belül tárgyalást kell tartania, ezzel a
9
soronkívüliség pontosan nem értelmezhető szabálya határozott keretet kap, és
feltéve, hogy igazságügyi szakértő kirendelésére nincs szükség, illetve az esetle-
ges szakértői vélemény elkészíthető, a bíróságnak a jogalap tekintetében, három
hónapon belül döntést kell hoznia.
A továbbiakban a bíróság - feltéve, hogy a szakértő a kártalanítás összegét meg-
állapította szakvéleményében - az ingatlan kisajátítását kérő fél kérelmére ren-
delkezhet ideiglenes intézkedéssel az ingatlan birtokbaadásáról. Ennek az intéz-
kedésnek feltétele, hogy az igazságügyi szakértő által megállapított kártalanítás
összegét az építtető egyidejűleg megfizesse.
A törvényjavaslat ezzel eleget tesz az azonnali kártalanítási kötelezettségnek,
egyidejűleg azonban garanciális szabályként a kártalanítás mértéke tekintetében
továbbengedi az eljárást.
A 2. §-hoz
A rendelkezés a Vtv. 13/A. §-ának (6) bekezdésében foglalt rendelkezéshez
kapcsolódó felhatalmazást tartalmaz.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-ával beiktatott Vtv. 13/C. §-ának (5) bekezdésében foglalt
rendelkezéshez kapcsolódó módosítás.
A 4. §-hoz
A §. hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.